.Kalandozás a festészet..képzelt és valós szigeteire.
|
|
- Áron Orbán
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 .SÁRMÁNY ILONA..Kalandozás a festészet..képzelt és valós szigeteire. I. A VALÓSÁGOS SZIGETEK KÉPEI Bármilyen különös, de a fest k Európában viszonylag ritkán festettek képeket valós szigetekr l, és ha igen, akkor is inkább csak tudjuk, semmint érzékeljük, hogy szigetet látunk, hogy egy vízzel körülzárt földdarabról van szó. Vajon miért ilyen nehéz valódi szigetet festeni annak ellenére, hogy a karikatúra, illetve a jelzések szintjén mi sem könnyebb, mint szigetet rajzolni? (Gondoljunk az Óceán közepén árválkodó parányi földpúpra, egy szem pálmával és egy szem borostás hajótöröttel a hátán. Az egész olyan valószín tlen és abszurd, hogy eleve valamilyen tréfás, komikus példázatot várunk t le.) Európa igazi nagy kultúrszigetei, mint Szicília, Szardínia, Kréta, Ciprus, mi több, Anglia vagy Írország hiába szigetek, úgy megfesteni, hogy annak is látszódjanak, már méreteik miatt is lehetetlen, azaz csak annak lehetséges, kinek térkép a táj. Egy-egy jellegzetes részletük, például Dover fehér sziklái ugyan rögtön felkeltik a sziget-asszociációt (különösen a britek lelkében), de inkább tudjuk, mint látjuk, hogy szigettel van dolgunk. A XIX. század gazdagon illusztrált lexikonjai számára készült metszetek és litográfiák mesterei egy-egy jellegzetes látképét rajzolták meg ezeknek a nagy szigeteknek (páldául Szicíliát, Taorminát az Etnával vagy Cefalu kiugró szirtfokát). Ekkor születtek meg az els romantikus képek az északi, kelta világ vihar tépázta, zord és rejtelmes szikláiról, például a Hebridákról. De ezek a szigetek soha nem lettek annyira részévé a m velt ember fantáziavilágának, mint a görög mitológia képzelten valós tájai. Sok romantikus kismester vagy akár itáliai tanulmányúton járó fest örökítette meg a mediterrán világ egyre híresebbé váló turistaszigeteit is. Így született sok kép Capriról vagy Korfuról. Az egyik legszebb tanulmánysorozatot az angol Royal Academy kés bbi igazgatója, Lord Leighton festette a görög szigetekr l ifjúkorában, 1867-es útja során. A kicsi olajképek kivételes er vel idézik fel a látvány monumentalitását, egyben olümposzi der jét. Mivel a maga kedvére festette ket, ezek a briliáns ujjgyakorlatok, melyeken a fest tíz centiméteres méretben volt képes érzékeltetni a tenger végtelenségét, nem kerültek eladásra, alig váltak ismertté. Van egy különlegesen kitüntetett hely Európában, Velence, amely szintén két nagy és számtalan kisebb szigetre épült, de mégsem mint szigetre gondolunk rá, hanem mint egyszeri kultúrcsodára, az Adria királyn jére. Évszázadokon át festették fest k százai: Carpaccio, Antonio Canal, Bernardo Belotto, Francesco Guardi, William Turner, Edouard Manet, Claude Monet, James Whistler, hogy csak a legnagyobbakat említsük, de az képeiken sem az a lényeg, hogy szigetekre épült, hogy víz veszi körül a várost. Szinte mindüknél a vízen tükröz d paloták, templomok, hidak kivételes szépségének, már-már közhelyszer en agyonkoptatott fest iségének megragadása a cél az illet kor kliséinek és a mester optikai érzékenységének megfelel en Canalnál, Belottónál raj- 31
2 Sármány Ilona messzir l, egy teraszról mutatja éjjeli holdfényben, amint Szent Genovéva, a város véd szentje rködik felette. (Ez a csenddel és áhítattal teli freskó a Pantheonban van, és a múlt századi szimbolista mester, Puvis de Chavannes alkotása.) Talán itt érdemes megemlíteni a mi Margitszigetünket, amelyet csak a XIX. századi metszetsorozatok fedeztek fel a képz m vészet számára, miután már cseperedni kezdett rajta az angol stílusú park. E sziget szentjét, Szent Margitot Feszti Masa, Feszty Árpád Claude Monet: Le Grenouillère, 1869 zosan, Guardinál atmoszferikusan, vagy Turnernél fény porlasztotta, tündökl színlátomásként. Velence így kivétel a szigetek sorában. Ha makacsul rendszerezni próbáljuk tehát a topografikus szigetábrázolásokat, nehéz a dolgunk. A kicsi, tavak vizébe vagy folyókba foglalt szigetek közül történetileg a híres városokban található szigetek bizonyultak képi megörökítésre leginkább méltónak. Így Rómában a Tiberis, azaz a Tevere szigete két antik hídjával. Tán a legpittoreszkebb vedutát egy Rómában letelepedett északi, holland fest, Van de Wittel (olaszossá formált nevén Vanvitelli) festette róla Guardi színvilágával rokon felfogásban. (A kép ma a bécsi Kunsthistorisches Muzeumban látható.) A párizsi l de la Cité a rajta magasodó Notre Dame-mal együtt különleges státusnak örvend, kétségtelenül a fény városának szíve. Sokfel l festették századokon át, és az utcai szuvenírgyártó piktorok ma is ontják a pittoreszk szögekb l láttatott képeit. Egyik legmegragadóbb és valóban poétikus ábrázolása mégsem az l de la Cité épületeit örökíti meg, hanem leánya festette meg különös, archaizáló íz, naiv hatású képen. Margit mint a naiv középkori mestereknél egy-egy helyi szent lebeg a sziget felett. A Biblia szerint Patmos szigetének jutott az a megtiszteltetés, hogy Evangelista Szent János ezen a helyen írta meg apokaliptikus látomásait. A középkori ábrázolásokon így gyakran felbukkan Patmos szigete, Szent János dolgozószobája, hol mint szobányi méret mez, hol mint tengeröböl a háttérben, de látványban soha nem idézi fel a valódi Patmos megkapó sziluettjét, monumentális er dkolostorát. (Pat- 32
3 Kalandozás a festészet képzelt és valós szigeteire mos egyébként egyike azon szerencsés görög szigeteknek, ahol a bizánci kereszténység kultúrája töretlenül megmaradt, egyszer sem dúlta fel ket se kalóztámadás, se keresztes hadjárat, sem a török.) A nagy európai folyók kis szigetei igazában akkor váltak a festészetben érdekessé, amikor az urbanizáció és az iparosodás következtében hirtelen felértékel dtek mint a városi élet el l a természethez való menekvés helyszínei. A Párizs környéki, Szajnaparti nyaralóhelyek az 1860-as években alakultak ki Jean Renoir: Le Grenouillère, 1869 és váltak szédít ütemben népszer vé, akkor, amikor kiépültek a rajtuk átvezet vasútvonalak. A hétvégi kirándulók tömegei mellett a modern városi élet avantgarde krónikásai, az impresszionista fest k is megjelentek a Szajna partján, hogy megfessék a víz csillogása és a napfény ragyogása mellett a szórakozó, kikapcsolódást keres polgárt is. Az impresszionizmus els krónikásai egybehangzóan két olyan festményt tartottak a stílus els valódi példáinak, melyeket 1869-ben ugyanarról a helyszínr l festett meg Claude Monet és Jean Renoir a La Grenouillère (magyarul Békás-tó, ami valójában az ottani vendégl neve volt). Ez a parányi sziget, melyen egy öltöz kabin volt és egy stég vezetett hozzá, kedvelt fürd és csónakázó hely volt a Szajnán. A két kép kissé eltér nézetb l ábrázolja a helyszínt, de míg Monet-nál a fény játéka, pontosabban a h s árnyék és a fürd z k sötét sziluettje kapja a f szerepet, addig Renoir képén az elegánsan öltözött kirándulók csoportja legalább annyira fontos, mint a vízcsillámok játéka. Renoir palettája világosabb, kompozíciója hagyományosabb, de mindkét festmény der t, életörömöt áraszt. A nyár színei, fényei ezeken a képeken olyan idillivé varázsolják ezt a kirándulóhelyet, amilyen már akkor sem lehetett. A kortárs grafikus, Jules Pelcoq fametszetén, a Le Journal Amusant -on ugyanez a hely elviselhetetlenül zsúfoltnak és kispolgárian közönségesnek van ábrázolva. Tizenöt év múlva a francia festészet élvonalának egy másik kiemelked személyisége, a pointillizmus megteremt je, Georges Seurat festette meg 26 éve- 33
4 Sármány Ilona sen a Szajna egy másik, kirándulóhellyé avanzsált szigetét. Ez a kép (ami a fest egyik leghíresebb m ve) a Vasárnap délután a Grande Jatte szigetén, a fegyelmezett, jól nevelt polgári kikapcsolódás szenvtelen látlelete. Szinte minden egyes figurát frontális vagy szigorúan szabályos oldalnézetb l festett meg Seurat. (Ez alól csak egy távolabb, ugrálókötéllel játszó kislány és a kutyák képeznek kivételt: k még mernek szabadon mozogni.) Az emberek többsége olyan merev, szertartásos, mintha marionett figura, fabábu lenne. A pointillizmus technikája és Seurat egyéni kompozíciós módszere eleve a beállított, kimerevített fénykép hatását kelti. A fest i sziget helyett a bels bezártság és magány küls börtöne lett a nagyvárosi sziget. Nem csoda, hogy a Seurat-nál egy generációval ugyan id sebb, de nyughatatlanabb, fegyelmezhetetlen fest géniusz, Paul Gauguin is fellázadt a nyugati világnak az individuum szabadságát korlátozó értékrendje ellen, és a fény városának civilizációja el l elmenekült a mesés Déltenger vélt paradicsomába, Tahitire. Gauguin lázadásáról (az emberir l és m vészir l egyaránt) könyvtárnyi irodalom szól, itt csak egy különös aspektusára térnék ki. Az si, szinte és igaz emberi élet értelmét keresve menekült Óceánia törzsi kultúrájához, és emelte a törzsi Georges Seurat: Vasárnap délután a Grande Jatte szigetén, 1886 technikai, stiláris újításon túlmen en a kép modernsége éppen abban a lélektani hatásban rejlik, amit ez a h vösen elemz, végletesen racionális stílus olyan meggy z en közvetít: a modern városi ember lelki nyomorúságát, természett l való elidegenedettségét. A kép mesteri elemz je, Linda Nochlin szerint a kompozíció a városlakó párizsi kispolgárok ritualizált vasárnapi szórakozásának lehangoló lélektelenségét, kiüresedettségét leplezi le. Paradicsomi életformát morális szempontból az európai civilizáció értékei, hagyományai fölé. Nézetei számtalan követ re találtak a huszadik századi avantgarde körében. A lázadás, a minden addigi európai m vészi és kulturális hagyomány elvetésének gesztusa és a kivonulás a szigetre nemcsak mélyen megélt sors lett egy-egy alkotó számára, hanem divattá is vált, id vel klisévé kopott. Gauguin lázadása mélyen hiteles volt, és gyümölcse az a sok remekm, mely Tahiti egzoti- 34
5 Kalandozás a festészet képzelt és valós szigeteire kus szépségét, paradicsominak látott világát, asszonyait jeleníti meg egy, a létezés si formáit görcsös elszántsággal kutató európai szemszögéb l. II. A KÉPZELETBELI SZIGET MINT A VÁGYAK, ÁLMOK VAGY SZORONGÁSOK SZIGETE Valójában a Sziget mágikus varázsa egykorú európai kultúránkkal, és utópiája rejtetten ott van minden ember szívében. Természetesen megint a régi görögök a felel sek érte, k teremtették meg a boldogság szigetének archetipikus álmát, éppen k, akik az Égei-tenger megannyi aprócska és esetenként kegyetlenül kopár szigetén éltek. Ki ne vágyott volna már legalább egyszer elmenekülni egy szigetre, lehet leg egy valóságos paradicsomi szigetre, valahol a Földközi-tengeren, vagy egy déltengeri paradicsomba, Balira vagy Tahitire, el a mindennapok zajától a védettségbe, az érzéki örömök rejtett édenkertjébe? A nyugati világ irodalma idestova háromezer éve, Homérosz óta alakítgatja, csiszolgatja ezt az si képzetet a csodákat rejt, vágyott, kincses szigetekr l, melyek többnyire összemosódnak a képzeletben a bibliai paradicsomkert álmával. Mert a m vészet leghíresebb és legnépszer bb szigetei igen ritkán topografikus tájak. Varázsuk évszázadokon át a fantázia teremtette szépségen alapult, a képzelet díszítette fel ket, az istenek lakhelyei voltak, de talán éppen ezért veszélyeket is jelenthettek az egyszer földi halandók számára. Az els nagy szigetjáró, bolyongó h s, Odüsszeusz példája mutatja, mi minden várhatott a hajósra a szigeteken. Végs soron éppen az Odüsszeia lett évezredeken át ihlet je azoknak a fest knek, akik Odüsszeusz némely kalandjának megfestésével szigeteket vettek ecsetjük hegyére, és formát adtak a csábos Kalüpszó nimfa vagy Kirké otthonának. A görög mitológia és irodalom szigetei lettek a festészet legtöbbet megfestett szigetei, de ne várjunk egyik képt l se konkrét, hiteles tájábrázolást. Ariadné Naxosa, vagy Vénusz Ciprusa (Cythera) éppolyan képzeletbeli táj lett a barokk, rokokó vagy romantikus-szimbolista fest k ecsetje alatt, mint az elíziumi mez k vagy az istenek Olümposza. Amikor a XVIII. század derekától az európai kultúrturizmus, azaz az antik emlékeket gy jtöget angol és francia arisztokrata utazók, kezdték felfedezni Görögországot, az ket kísér topográfus fest k még vagy egy évszázadon át dús erd kkel, ligetekkel borított bukolikus árkádiának festették meg az elkarsztosodott kopár tájakat, annyira a hagyományos irodalmi toposzok határozták meg látásukat, izzították képzeletüket. Ezek a fest i romantikus korrekciók éltek az otthon maradottak képzeletében is egészen addig, amíg a tömegturizmus ügyes irányítói színes posztereikkel, prospektusaikkal és a legel nyösebb szögb l felvett reklámfotókkal ki nem szorították a heroikus tájak poétikai hagyományát. SZIGET-UTÓPIA A sziget mint ideálisan jó emberi közösség, ideális állam utópiája szintén az ókori görögök találmánya. A boldogság szigetének a tökéletes emberi társadalom álomképével összekapcsolt mítoszát Platónnál találjuk meg el ször. Timaiosz és Kritiász cím m vében arról ír, hogy egyiptomi papok meséltek el Szolónnak egy si történetet egy háborúról, mely az athéniak és Atlantisz népe között dúlt. Atlantisz szigete Héraklész oszlopai mögött volt, valahol az Atlanti-óceánban, és a szép Clito lakott el ször ott, aki Poszeidón kedvese volt. Öt fiú ikerpárt szült a tengerek istenének, aki körbefutó er s falakkal és árokgy r kkel vette körül Clito lakhelyét. Legid sebb fiuk Atlasz volt, Poszeidón neki adta a sziget fölötti f hatalmat. Atlasz a sziget közepén emelked hatalmas hegy tetején lakott. Atlantiszt tíz régióra osztották, és a tíz fiútestvér, a tíz király ezek fölött uralkodott. A sziget rendkívül gazdag volt ásványokban, és gyönyör, dús növényzet borította. Virágzó városai kincses palotákkal, hidakkal voltak teli. El ször igen igazságos, jó uralkodók kormányozták népét, de id vel egyre g gösebb, nagyravágyóbb nemzedékek követték egymást, akik végül uralmuk alá akarták hajtani az egész világot. Az athéniak gy zték le ket évvel Platón kora el tt. Kés bb (talán büntetésb l a hübriszért) egy iszonyú özönvíz elsüllyesztette Atlantiszt lakóival egyetemben. Az ókor óta sokan kísérleteztek azzal, hogy Atlantiszt valamely valóságos szigettel azonosítsák. A szájhagyomány szerinti geometrikus, körkörös alaprajz a közepén emelked hegycsúccsal vulkáni kúpra vall, és mivel a fáma szerint valami óriási kozmikus katasztrófa törölte el a tenger felszínér l Atlantiszt, a huszadik századi régészek sora Santorini szigetének krétai kultúrájában vélte felfedezni a legenda történeti magját. Ma már tudományosan elfogadott nézet, hogy a sziget 35
6 Sármány Ilona és a szerelem szigetének képzete a reneszánsztól kezdve egyre inkább összefonódott, s végül Jean- Antoine Watteau ( ), a francia rokokó festészet legnagyobb mestere alkotta meg ideális szintézisét. Számos képe ábrázol Fète galante -ot, azaz gáláns ünnepélyt, amihez zárójelben érdemes hozzátenni, hogy gáláns szerelmi ünnepélyt értettek rajta, melynek koreográfiája, gesztusrendszere a Párizsban játszó, de onnan id nként kitiltott olasz komédiások darabjaiból származott. Antoine Watteau: Útrakelés Cytherea szigetér l, 1717 felrobbanása döntötte romba Kréta minoszi kultúráját, semmisítette meg fejlett bronzkori civilizációját. A szigetlegendák két fontos motívuma született meg Atlantisszal: a zárt, paradicsomi világ utópiája, és az elsüllyedt sziget titokzatos, hátborzongató víziója, mely egy egész világot visz magával a hullámsírba. Mindkét képzet vezérmotívuma végigvonul az európai irodalomban, és id nként megihleti a festészetet is, de nem egyforma intenzitással. Míg az aranykor, a boldogság szigetének legendája a vágyakozás állandó tárgya, és a reneszánsz óta igen sok változatban minden korban megfestik, addig az elsüllyedt sziget, az elsüllyedt város képi megjelenítését els ként a szimbolista festészet kísérelte meg (például Fernand Khnoppf: Elsüllyedt város). A paradicsomi szigetek leghíresebbjei valamiképp mind szerelmi idillekkel függenek össze. Már az Odüsszeia óta hagyomány ez az irodalomban, a hajótöröttet Kalüpszó és Kirké várja, végül pedig a h Pénelopé. A legfontosabb szerelmi fészek mégiscsak Vénusz szigete, Cytherea volt, ahová a szerelemvágyó párok legalábbis a francia barokk irodalmi fikciók szerint elzarándokoltak. A szerelem kertje Watteau új képi m fajt teremtett azzal, hogy (miként ezt Thomas E. Crow úttör kutatásai bizonyították) a francia arisztokrácia egy sz k mecénási elitjének esztétikai elképzeléseit tudta kifinomult költ i látomássá transzponálni a fète galante képeken. A Versailles ízlésdiktatúrájával és XIV. Lajos uralkodásának kés i, egyre jobban megmereved m vészeti és morális nézeteivel szembeforduló, ún. Regencekor m vészi avantgarde-ját támogatta az az igen sz k párizsi kör, melynek Pierre Crozat bankár volt az egyik szellemi mozgatója. Crozat híres képgy jteményében Watteau megismerhette a velencei festészet számos XVI. századi remekm vét, de olyan híres 36
7 Kalandozás a festészet képzelt és valós szigeteire képeket is láthatott a kor Párizsában, mint a Giorgionénak tulajdonított Fète Champetre cím pasztorált vagy Rubenst l a Szerelem Kertjé-t. A kifinomult velencei kolorit és a sodró rubensi érzékiség olyan új szintézist ihletett, mely még ha valós jelenetek megörökítésének tekinthet is mint azt Crow könyve bebizonyította, azt a színek, formák, fények fest i eszközeivel olyan álomvilággá varázsolja, ahol az erotika megtelik melegséggel és melankóliával, és poézissá lényegül. A törékeny, magányos, zárkózott és neurotikus fest, aki a halál árnyékában alkotott (tüd bajjal küszködött, és harminchét évesen halt meg), hajlíthatatlanul elszánt ember volt, és els nek érte el a Francia Akadémia történetében, hogy maga válassza meg annak a vizsgaképnek a témáját, amely majd bizonyítja, hogy méltó az akadémiai tagságra. Heroikus történelmi vagy mitológiai kompozíció helyett Watteau székfoglalója egy gáláns ünnepély megjelenítése volt, az Útrakelés Cytherea szigetér l (1717). Korábban, tévesen megérkezésnek értelmezték a jelenetet, de a fest a búcsú, a távozás jelenetét választotta. Az arisztokrata társaság indulóban van Vénusz szigetér l, egy magas dombról ereszkedik le az öbölben váró aranyos hajóhoz. Jobbról balfelé, fölülr l lefelé f zi fel a szerelmespárok láncát a fest. Gesztusaik a piknikezés és a gondosan koreografált tánc közötti átmenet mozdulatfüzéreivel elevenítik meg a rokokó mesterkélt, de éterien könnyed, kecses szerelmi rituáléját. Lehetne a téma kevésbé heroikus? Flörtölés, kokettálás, gáláns udvarlás egy irreálisan megfoghatatlan, színpadszer tájon, de mindez annyi finom bels ritmussal, színharmóniával megörökítve, hogy méltán lett Mozart zenéjének képi párhuzama a kés bbi interpretációk során. A köré rakódott asszociációk, legendák és poétikus értelmezések aurájában ez a kép lett a rokokó életérzés leghitelesebbnek tartott megtestesít je, az életnek mint erotikával telített, m vészi fikciónak rejtett melankóliával teli álma. Szemben Watteau korával, a XIX. század fiktív szigeteinek leghíresebbje nem az élettel, hanem a halállal van eljegyezve. A német századvég szimbolista szigetét Arnord Böcklin ( ), a német kultúrához tartozó, de svájci, bázeli születés fest festette meg, 1880-ban. A német kultúrában Goethe és Winckelmann óta nagy hagyománya volt Itália mármár kultikus csodálatának. Az olasz táj, az ottani m vészi hagyományok még akkor is varázsuk alatt tartották a német fest k többségét, amikor már Európa más részeib l minden tanulni vágyó ifjú Párizsba igyekezett. A kés romantika és a szimbolizmus eszmevilága közötti összeköt volt Böcklin, a XIX. század második felének itáliai orientációjú német fest i között az egyik legjelent sebb mester, aki München mellett többször töltött éveket Firenzében vagy Rómában. Sajátos mitologikus témájú figuratív képein tagbaszakadt faunok, tritonok, nereidák testesítik meg a természet robusztus erejét. Konkrét mitológiai történeteket megelevenít képei közül az egyik lélektanilag leghatásosabb, és joggal a szimbolizmus femme fatale képeihez sorolható Odüsszeusz és Kalüpszó cím képe 1883-ból. Böcklin a nyolcvanas évekt l kezdett olyan tájképeket is festeni, amelyeknek nincs mitológiai analógiája, romantikus, északias érzelmekkel telített hangulati tájakat, zord tengeröblöket, melyeket vihar tépte ciprusok öveznek. Nyoma sincs bennük a mediterrán világ der jének: ami a heroikus tájból megmaradt, az az antik romok kliséje és a tájba hangulatilag tökéletesen beill figurák. Ezek a többségükben antik öltözet, magányos alakok rendszerint n k, akik mintha mind Iphigenia leszármazottjai lennének. Melankolikusak, magányosak, elhagyottak és rejtélyesek. Böcklin tájba simuló alakjai sohasem pusztán staffázsfigurák, mint Claude Lorrain vagy Camille Corot pásztorai voltak. Többek annál individuumok, akiknek sorsa összefonódott a tájjal. Rendszerint háttal vagy elt n profilból ábrázolja ket a mester, de testtartásuk, gesztusaik olyan szuggesztívek, beszédesek, mint a kor nagy tragikáinak színpadi játéka. Mivel nincs egyénített arcuk, könny a szemlél nek beleérezni magát a helyükbe, és átadnia magát a táj szellemének. Épp ez a hangulati szimbolikus képek lebilincsel hatásának a titka: könny beleérezni a sugallt hangulatba, amit elementáris er vel, koncentráltan közvetítenek a színek, a formák. Ekkor festi meg a Romok a tengernél cím képet, amelyet állítólag a nápolyi öböl egyik eldugott része ihletett, valamint a Halottak szigeté-t (els változata: 1880). Bár Velence temet je valóban szigeten van, Böcklin ihlet je a fáma szerint más, az Ichia szigetén lév Castell Alphonso volt. A fest mélyfekete égbolt alá helyezte a sötét ciprusok tömbjével a víztükör fölé magasodó szigetet, melynek rejtelmesen vörösl várszer falai és csak egy kapuja van. Magányos csónak közeledik felé, benne fehér lepelbe burkolt álló alakkal. A mitológián nevelkedett néz rögtön Kharón ladikjára asszociál, és a fehér lepelbe burkolt alakban az elhunyt lelket véli felfedezni. A hangulat komor, rejtelmes, már-már fenyeget. 37
8 Sármány Ilona A feltoluló kérdésekre (ki a fehér alak a csónakban, ha él, miért megy a szigetre, vagy talán csak egy lelket látunk?) nem kapunk választ. Minden válasz lehetséges, mindnyájan be fogunk szállni egyszer Kharón ladikjába, és belépünk ama kapun. A halottak szigete itt a megfellebbezhetetlen sors megtestesülése lett. Titokzatos és hatalmas, monumentális és szorongatóan sötét. Tudat alatti szorongások és félelmek felidéz je lett ez a kép, aki látta, nem tudta többé elfelejteni. A századvég komor el érzetei, félelmei visszhangoztak benne; a régi világ búcsúja személytelenségében is személyes volt. Összeolvadt benne az északi, titkos lelki tájak hagyománya a mediterrán antikvitás kulturális örökségével, és az Itália-centrikusság drámai kódáját jelentette a német kultúrában. Mindkét szigetet, a boldogságét és a halálét is az ókori görögökt l örököltük, nem csoda, hogy ma is vágyunk a szigetekre, legyenek azok valóságos, napfénnyel teli turistaparadicsomok vagy költ i álmok. Arnold Böcklin: Halottak szigete,
Természet és harmónia Emléksorok B. Szabó Edit szobrászművészről
Mucsi András Természet és harmónia Emléksorok B. Szabó Edit szobrászművészről Nehéz szólni egy olyan fiatal művészről, aki nemrégen még az élők sorába tartozott. Ami benne emberi érték volt, személyes
RészletesebbenKÖZÖS OLVASMÁNYOK 12. ÉVFOLYAM
KÖZÖS OLVASMÁNYOK 12. ÉVFOLYAM KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: ÉDES ANNA A véznácska parasztlány, Édes Anna Pestre szegődik, Vizy méltóságosékhoz. Igénytelen, dolgos, készséges teremtés, nem lop, nem eszik sokat, nem
RészletesebbenOláh János. Magára talál a szó. Kodolányi Gyula W. Sh. szonettjeiről. Laudáció. Kodolányi Gyula akadémiai székfoglalójához (2014. június 13.
Oláh János Magára talál a szó Kodolányi Gyula W. Sh. szonettjeiről Laudáció Kodolányi Gyula akadémiai székfoglalójához (2014. június 13.) Az még nem volna szokatlan a magyar irodalomban, hogy képzőművészeti
RészletesebbenUgodi Harangszó. 2013. DECEMBER, KARÁCSONY HAVA Az Ugodi Római Katolikus Egyházközség értesítője. Kedves Ugodi Testvérek!
Ugodi Harangszó 2013. DECEMBER, KARÁCSONY HAVA Az Ugodi Római Katolikus Egyházközség értesítője Kedves Ugodi Testvérek! Napjainkban a karácsonyi hangulat megteremtéséhez elengedhetetlen a feldíszített
Részletesebbenszépségének törvényszerűsége mindenhol ugyanaz. (Az idő is csak azoknak létezik, akik érzékelik az elmúlást, részekre tudják osztani.
A Szép Misztériuma Ha van a szépnek misztériuma, mintha a logika határán kívül lenne, az érzelem javára. Magyarázatát viszont mindenki a filozófiától várja. Elő is kerül az Igazság reális fényében... Akárhogy
RészletesebbenA ZRÍNYI-SZOBOR ALKOTÓJA, BARBA PÉTER EMLÉKÉRE
ÁLTALÁNOS PAPP FERENC A ZRÍNYI-SZOBOR ALKOTÓJA, BARBA PÉTER EMLÉKÉRE A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem központi helyén, a Zrínyi parkban található egy alkotás, az egyetem névadójának szobra, amiről
RészletesebbenKiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez
Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Az ókori római állam Itália nyugati partvidékének középső részén, a mai Róma város,
RészletesebbenPeer Gynt az Örkény Színházban
Peer Gynt az Örkény Színházban Rendezte: Ascher Tamás [Spira Veronika: Miniesszék III.] [www.spiraveronika.hu] Polgár Csaba (Peer Gynt) Mintha manapság gyakrabban játszanák a Peer Gyntöt, mint korábban.
RészletesebbenBráda Tibor Munkácsy-díjas festômûvész kiállítása a Körmendi Galériában a Magyar Festészet Napja alkalmából 2006. október 13 30.
Bráda Tibor Bráda Tibor Munkácsy-díjas festômûvész kiállítása a Körmendi Galériában a Magyar Festészet Napja alkalmából 2006. október 13 30. A kiállított képek Labirintusban, 1998, 110 x 120 cm, pasztell,
RészletesebbenAz Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos
SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen
RészletesebbenSzeretet volt minden kincsünk
Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van
RészletesebbenEszterházy Károly Föiskola Gyakorlóiskola
Kiállítás Hatvanban Quod fuimus, estis; quod sumus eritis! Azok voltunk, akik ti vagytok; azok lesztek, akik mi vagyunk! Ezt a XIII. század francia irodalmában feltûnt, s azóta jelképpé vált legendából
RészletesebbenMÁRIA engesztelő népe 1 166, 257-258.
MÁRIA engesztelő népe 1 MÁRIA öröksége: az engesztelő nép A magyarság önazonossága, mint engesztelő áldozat, szeretni, ahogy az Úr szeretett minket, Magyarország őrangyalának kezét fogva! Kedves Testvérek
RészletesebbenCsapody kastély Ádánd
Csapody kastély Ádánd Az épület a Perneszi család XVII. századi kastélya helyén épült 1820 és 1827 között, klasszicizáló későbarokk (copf) stílusban. Építtetője, Csapody Pál volt a község utolsó (jobbágyfelszabadítás
RészletesebbenBuda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András)
Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András) A Budavári Palota előterében fekvő Szt. György tér és környezete már egy évtizede a középkori városi régészeti kutatások figyelmének
RészletesebbenMSC Orchestra Budapestről autóbusszal és magyar csoportkísérővel az út teljes ideje alatt
MSC Orchestra Budapestről autóbusszal és magyar csoportkísérővel az út teljes ideje alatt 2016.04.23 05.01. További információk 1.nap: Budapest-Velence Indulás a késő esti órákban Budapestről Velencébe.
RészletesebbenHELYI ÖNKORMÁNYZATOK EURÓPAI CHARTÁJA
1 A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, 1985. október 15-én, Strasbourgban kelt egyezmény HELYI ÖNKORMÁNYZATOK EURÓPAI CHARTÁJA PREAMBULUM Az Európa Tanácsnak a jelen Chartát aláíró tagállamai
RészletesebbenZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma
ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,
RészletesebbenElmúlt idők levelezése
Elmúlt idők levelezése (folytatás) A következő században a XVII.-ben leveleink kifejezésmódja cifrábbá, díszesebbé válik. Hogyha ritka volt is az olyan hosszadalmas köszöntő, mint a Zrínyi Katáé, most
RészletesebbenARCHAIKUS KOR. mítosz: istenekről, természetfeletti képességekkel rendelkező hősökről szóló csodás történet. mitológia: mítoszok gyűjteménye
ARCHAIKUS KOR - a Balkán-félsziget déli részeén fekszik, sziklás és termőföldekben szegény területen fő foglalkozás a kézművesség, pásztorkodás, kereskedelem és hajózás - 3 részre tagolódott: kontinentális,
RészletesebbenII. BOMLÁS VAGY EGYSÉG? AZ ERDÉLYI SZELLEM
II. BOMLÁS VAGY EGYSÉG? AZ ERDÉLYI SZELLEM A kérdés, amelyet tárgyalni akarunk, nem esztétikai, nem filozófiai, nem is politikai, hanem az erdélyi magyarság életkérdése. Gyökerében megtaláljuk irodalmi,
RészletesebbenLabirintus és útvesztő
Labirintus és útvesztő 1. lépés: mi is az a labirintus? A labirintus egy egyjáratú, ívelt (út)vonal, amely a bejárattól elvezet a központig. Ez egy ősi, egyetemes minta, amelyet majd minden kultúrában
RészletesebbenT ÁR G Y S O R O Z A T
7-6/2012. NYÍRBÉLTEK NAGYKÖZSÉG ÖKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2012. március 28-án megtartott rendkívüli ülésének a./ tárgysorozata b./ jegyzőkönyve c./ határozata 20/2012.(III.28.) számtól 21/2012.(III.28.)
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V
1 J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Bakonykúti Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 30-án megtartott nyilvános testületi üléséről. Az ülés helye: : Községháza (Bakonykúti, Szabadság u.
RészletesebbenKarancsi Zoltán 1 TANYÁS TÁJKARAKTER, MINT AZ ALFÖLD JELLEGZETES TÁJKÉPI ÉRTÉKE 2
Karancsi Zoltán 1 TANYÁS TÁJKARAKTER, MINT AZ ALFÖLD JELLEGZETES TÁJKÉPI ÉRTÉKE 2 Bevezetés A környezet, amelyben élünk, ugyanúgy hatással van ránk, mint ahogy tevékenységével az ember is folyamatosan
Részletesebbenbibliai felfedező 1. TÖrTéNET: A fiatal álomlátó Bibliaismereti Feladatlap
Írd ide az adataidat! Neved: Korod: Születésnapod: Címed: Telefonszámod: e-mail címed: Aki javítani szokta: Bibliaismereti Feladatlap bibliai felfedező 1. TÖrTéNET: A fiatal álomlátó Olvasd el: 1. Mózes
RészletesebbenFordító képzés. Hungarian translation by Amanda Ligetkuti 2014. 1. Bevezetés
Fordító képzés Training Translators, in Kirsten Malmkjaer and Kevin Windle (eds) The Oxford Handbook of Translation Studies. Oxford: Oxford University Press, 2011. 475-489. Hungarian translation by Amanda
RészletesebbenFotóworkshop Imre Tamás és Szabó Béla vezetésével
és 15000 cölöpökön álló épület alkotja. A farsang idején az idelátogató turisták amúgy sem kis hada megtöbbszöröződik. Néha már közlekedési dugók alakulnak ki a sikátorokban, a hidakon. Előfordul, hogy
RészletesebbenA megváltás története, I. rész
A megváltás története, I. rész A megváltás története című írásaink olyan sorozatot alkotnak, amelyek a bűnbeeséstől kezdve Isten Fia emberré lételéig végigkísérik Isten küzdelmét az ember megváltásáért.
RészletesebbenSásdi kistérség SÁSDI KISTÉRSÉG
Sásdi kistérség Régió: Dél-Dunántúl Megye: Baranya A Sásdi kistérség az Észak-Zselic, Baranyai-hegyhát, a Völgység természetföldrajzi kistájak találkozásánál fekszik. A kiválasztott települések a Baranyai-hegyháton
RészletesebbenA (hír)név terrorja (Politikaelmélet és individuumszemlélet Bethlen Miklós Elöljáró beszédében)
Nagy Levente A (hír)név terrorja (Politikaelmélet és individuumszemlélet Bethlen Miklós Elöljáró beszédében) Bethlen Miklós Elöljáró beszédének politikaelméleti- és történeti elemzése azért is hálás feladat,
RészletesebbenA reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon
A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció gyors elterjedésének az okai Az egyház elvilágiasodása Mátyás király uralkodása alatt a király az ország irányításában alkalmazott nagy
RészletesebbenEngedelmeskedjetek egymásnak
Erdélyi Gyülekezet Zalatnay István Reménység Szigete 2010. augusztus 22. Lekció: 4Móz 9,15-23 Textus: Ef 5,21-6,9 Engedelmeskedjetek egymásnak Engedelmeskedjetek egymásnak, Krisztus félelmében. Az asszonyok
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. november 12-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a Zirci BULI, a Bakonyi Betyárnapok és a Bakonyi Vágta jövőjével kapcsolatos egyeztetésekről
RészletesebbenKrúdy Gyula (1878, Nyíregyháza 1933, Budapest)
Krúdy Gyula (1878, Nyíregyháza 1933, Budapest) Élete édesanyja, Csákányi Julianna cselédlány a Krúdy-házban, 17 évesen szüli törvénytelen gyermekét kisnemesi származású apja, id. Krúdy Gyula jómódú ügyvéd
RészletesebbenTisztelt leendő Partnerünk!
Tisztelt leendő Partnerünk! Hamarosan beköszönt az év egyik legszebb hónapja, december és magával hozza a karácsony és az ajándékozás örömét. Ha ilyenkor körbe nézünk, mindenhol ünnepi hangulatot találunk.
RészletesebbenNe hagyjuk, hogy ellopják tőlünk az iskola iránti szeretetet!
Ne hagyjuk, hogy ellopják tőlünk az iskola iránti szeretetet! A köznevelés átalakuló rendszerében a nagyobb állami szerepvállalás célja az, hogy az ország minden iskolájában egyformán magas színvonalú
RészletesebbenErdélyi körutazás. 2011. július 31. - augusztus 05.
Erdélyi körutazás 2011. július 31. - augusztus 05. Indulás: 2011. július 31-én, az iskola elől, az esti órákban (1192 Gutenberg krt. 6. kb. 21.00) Érkezés: 2011. augusztus 05-én az esti órákban, az iskola
RészletesebbenJárkáló 6659 A 110 ÉVE SZÜLETETT DAG HAMMARSKJÖLD Az ENSZ tragikus repülőszerencsétlenségben elhunyt svéd evangélikus főtitkárának (1953-1961 között volt e tisztségben) élete valamennyi tudatos döntését
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE
RészletesebbenCiszterciek, eszmény és valóság Országos Középiskolai Történelem Verseny 3.forduló november 19.
Ciszterciek, eszmény és valóság Országos Középiskolai Történelem Verseny 3.forduló november 19. Kedves Versenyzők! Játékunk első része ezzel a fordulóval befejeződik. A mostani forduló elsősorban művelődéstörténeti
RészletesebbenHerendi templom litofán ablaka
Herendi Római Katolikus templom Herend, Kossuth Lajos u. 38 TARTALOM: Borító Tartalomjegyzék Bevezető Lokalizáció Az ablak templomba kerülésének története (Hudi József Herend története) Csapváry Károly
RészletesebbenPAPÍRSZELETEK. LXVI. évfolyam, 8-9. szám 2002. augusztus szeptember NÉMETH ISTVÁN
LXVI. évfolyam, 8-9. szám 2002. augusztus szeptember PAPÍRSZELETEK NÉMETH ISTVÁN Milyen lehetett a bujdosó pohár, amely Gyulai Pál szerint a sarkantyúnál is jobban csengett? Ha bujdosott, hát miért, kit
RészletesebbenKÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK JEL ÉS ÉPÍTÉSZET Az építészetszemioitika helye az építészénél és a jelekkel foglalkozó tudományok között VOIGT VILMOS A szemiotika sokféleképpen osztja fel a maga kutatási területeit.
RészletesebbenA boldogság emlék* A tanulmány eredetileg előadás formájában hangzott el Pécsett, a Pszichológiai Kultúra Hete rendezvényén, 1985 októberében.
Pressing Lajos M A BOLDOGSÁG MINT MISZTÉRIUM A boldogság emlék* élyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! 1 Arra kértek, hogy a mai estén a boldogságról beszéljek Önöknek. Én azonban nem kívánok arról szólni,
RészletesebbenTisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t
tar é vít!és Hi u. :k' t Baráth Zsolt Országgyűlési képviselő Iro iac', S g2ám : 1 dc ' Érkezzit : "013 0KT 3 Módosító javaslat! Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!
RészletesebbenJász-Nagykun-Szolnok megye 1878-ban és 1991-ben megállapított címere
Vármegyék és szabad kerületek 197 Jász-Nagykun-Szolnok megye 1878-ban és 1991-ben megállapított címere Botka János Az emberek csoportjai, közösségei már kezdetektől hitték a jelképek erejét. A legkülönbözőbb
RészletesebbenA fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról
POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról
RészletesebbenCzél és ESZKÖZ. h é b e r ( z s i d ó ) írás titka. Ára 5 kr. 100-anként 4 frt. A KERESZTÉNYSÉG OKULÁSÁRA LEFORDÍTOTTA: EGY
EGY h é b e r ( z s i d ó ) írás titka vagy Czél és ESZKÖZ A KERESZTÉNYSÉG OKULÁSÁRA LEFORDÍTOTTA: Ára 5 kr. 100-anként 4 frt. egy keresztény pap. ΝΥÍRΕGΥHÁZA, 1885. Nyomatott az Ébredjünk könyvnyomdájában
Részletesebbenatlantisz: süllyedõ városok szigetek
Harkai Vass Éva atlantisz: süllyedõ városok szigetek versvázlat III. 18 hétvégén néha falura megyünk van ez a szó hogy falu úgy tűnik semmi közöm hozzá nem élek falun kezdhetnék akár egy cv-t is így az
RészletesebbenKeresztény élmény, magyarság
Keresztény élmény, magyarság ÚTON BABITSHOZ, KODÁLYHOZ ÉS UTÓDAIKHOZ A humanista nem azért nyúl vissza a régihez, mert sokallja az újat, hanem mert kevesli írta Babits. A mûvészet jelen idejû. Régi és
Részletesebben1sz. melléklet Nevelıtestületi klíma mérése
MELLÉKLETEK 1sz. melléklet Nevelıtestületi klíma mérése 1. Szívesen veszek részt a tantestületi kirándulásokon. 2. A tantestületünkben vannak kiközösített kollégák. 3. A tanulókhoz személytelen kapcsolatok
RészletesebbenKrisztus és a mózesi törvény
április 5 11. Krisztus és a mózesi törvény SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 2Mózes 13:2, 12; 5Mózes 22:23-24; Máté 17:24-27; Lukács 2:21-24, 41-52; János 8:1-11 Mert ha hinnétek Mózesnek, nékem is
RészletesebbenMárciusi új könyveinkből
Márciusi új könyveinkből. Némedi Dénes Klasszikus szociológia (1980-1945) Budapest, Napvilág, cop. 2010. A klasszikus szociológia kialakulásának és eltűnésének áttekintését írva kettős célt tűztem magam
RészletesebbenVarga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben
Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben A Kárpát-medence fazekasművészetét egyedülálló változatosság jellemzi: a XVIII. századra kialakult az egyes központokra jellemző sajátos formavilág és
RészletesebbenS A K K O Z Á S A R É G I V Á R O S L I G E T B E N. Csodák Birodalma
S A K K O Z Á S A R É G I V Á R O S L I G E T B E N Csodák Birodalma A kisfiú hóna alá kapta újságpapirosba csomagolt fatábláját, elindult a ligetbe. Végig ment az árnyas Stefánia úton, majd átvágott a
RészletesebbenAZ EGYETEMI KÖNYVTÁR RÉGI NYOMTATVÁNYAINAK DIGITALIZÁLÁSI TERVE ÉS A VIRTUÁLIS KIÁLLÍTÁSOK, ESETTANULMÁNNYAL
AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR RÉGI NYOMTATVÁNYAINAK DIGITALIZÁLÁSI TERVE ÉS A VIRTUÁLIS KIÁLLÍTÁSOK, ESETTANULMÁNNYAL Farkas Gábor Farkas, farkas_g@ludens.elte.hu ELTE Egyetemi Könyvtár Az Egyetemi Könyvtár őrzi
RészletesebbenA SOOVARI CSIPKE A SOÓVARI CSIPKE.
A SOOVARI CSIPKE A SOÓVARI CSIPKE. ifjc^sxa VOLNA KRÓNIKÁSUNK,
RészletesebbenA termékek rejtett ára
1. fejezet A termékek rejtett ára Nemrég hirtelen ötlettől vezérelve megvettem egy játékautót: egy fényesre festett, sárga, fából készült versenyautót négy fe kete lemezkerékkel, amelyben egy kis zöld
RészletesebbenROMÁNIA MEZŐGAZDASÁGI ÁTSZERVEZÉSE
ROMÁNIA MEZŐGAZDASÁGI ÁTSZERVEZÉSE Az 1937. március hó 22-én megjelent mezőgazdasági törvény mezőgazdasági életünk előbbrevitele terén korszakos újitást valósít meg: az írányított gazdasági rendszer elveinek
RészletesebbenIZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21
Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza IZSÁK FELESÉGET KAP Lekció: 1Mózes 24,1-21 Alapige: 1Mózes 24,7 Az Úr, az ég Istene, aki kihozott engem atyám házából és rokonságom
RészletesebbenARANY JÁNOS (1817 1882)
ARANY JÁNOS (1817 1882) S mi vagyok én, kérded. Egy népi sarjadék Ki törzsemnek élek, érette, általa, Sorsa az én sorsom s ha dalra olvadék, Otthon leli magát ajakimon dala. (Válasz Petőfinek) A Petőfi
RészletesebbenA kegyelem és az ítélet Istene
4. tanulmány január 21 27. A kegyelem és az ítélet Istene SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 3; 6; János 3:17-21; 1Korinthus 3:13; 2Korinthus 5:10; Jelenések 14:6-7 Mert minden cselekedetet az
RészletesebbenA BOLDOG VADÁSZOK Görög novellák 2011
A boldog vadászok Görög novellák 2011 A GÖRÖG NOVELLA Az európai kultúra a novellát s vele a regényt is, mint minden egyéb irodalmi műfajt, a görögöktől örökölte. A görög szellem alkotta meg minden műfajban,
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a hat évfolyamos gimnáziumok számára készült. A tanterv két fő részre osztható: a 7 8. évfolyam tematikai egységeiben elsősorban a fejlesztési célok és követelmények
RészletesebbenMég mindig forog a Föld.?!
Még mindig forog a Föld.?! Szombathely, 2010. október 19-21. A Foucault-féle ingakísérlet ismétlése a Székesegyházban a 130. évforduló alkalmából. TISZTELETTEL MEGHÍVJUK ÖNT A SZOMBATHELYI SZÉKESEGYHÁZBA,
RészletesebbenDOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Dombrovszky Ninette ÁBRAHÁM ÁLDOZATA (1MÓZ 22,1 18) A BIBLIKUS TÉMA CHAGALL MŰVÉSZETÉBEN Művészettörténet-tudományi Doktori
RészletesebbenKÉT ASSZONY TOLDI ÉVA
KÉT ASSZONY TOLDI ÉVA A Hídban az 1960-as években Déry Tibornak több novellája és esszéje jelent meg, s új regényéből, a G A. úrx-ben címűből is küldött részleteket folyóiratunknak. Ezek a szövegek azonban
RészletesebbenSZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24
Pasarét, 2012. július 1. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Alapige: Galata 4,4-7 De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól
RészletesebbenMélyi József A háló és a kamera szeme A jelenlegi fotográfiai intézményrendszerr l A fotográfia intézményrendszerér l tehát mint küls szemlél
Mélyi József A háló és a kamera szeme A jelenlegi fotográfiai intézményrendszerr l A fotográfia intézményrendszerér l tehát mint küls szemlél beszélek, mondhatjuk úgy is, hogy kívülállóként. A kívülállás
RészletesebbenÉLETVITEL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELE
271 ÉLETVITEL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELE Veres Zoltán Andics Jenı Szántó Szilvia A szolgáltatás-fogyasztói magatartás legújabb jelenségeirıl is szót kell ejteni. A fejlett szolgáltatáspiacokon egy
RészletesebbenK. I. A SAS PÁHOLYRÓL ÉS A NEVÉRŐL
K. I. A SAS PÁHOLYRÓL ÉS A NEVÉRŐL Amikor felvételt nyertem a SAS páholyba, azon törtem a fejem, vajon mit jelent ez a szó, a madár jelentésén kívül. Túl egyszerű, gondoltam, biztos, hogy valaminek a rövidítése.
Részletesebben1 * Az anyagi világ(-ok) megteremtésére a bibliai teremtéstörténet által képi
1 KRISZTUS MEGVÁLTÓ MUNKÁJA Az írásokban megtalálhatjuk azt a kijelentést, hogy az Isten a megváltás munkáját már tervbe vette a világ fundamentumának felvettetése előtt. Mi sem bizonyítja jobban azt,
RészletesebbenOrszágos Rádió és Televízió Testület. 237/2008. (I.30.) sz. Határozata
Országos Rádió és Televízió Testület 237/2008. (I.30.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban:
RészletesebbenAmi a tankönyv lapjai mögött van
Történelemtanítás a gyakorlatban Ami a tankönyv lapjai mögött van Személyes emlékek a történelemórán Gönczöl Enikő A tankönyvekben szereplő tények és leírások többnyire mint tőlük távol eső, elvont dolgok
RészletesebbenA dolgok arca részletek
1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9-12. évfolyam Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti
RészletesebbenSZAJKO ISTVÁN KIALLÍTASA ELÉ*
268 HÍD K Ё PZ І M Ű VÉSZET SZAJKO ISTVÁN KIALLÍTASA ELÉ* Magyarországon még művészi körökben is meglehet ősen ismeretlen e név Szajkó István. Pedig a Vajdaságban ahol pedig magas a m ű- vészeti kultúra
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSE ÉS IGAZGATÁSA
KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSE ÉS IGAZGATÁSA Budapest, 2007. KORMÁNYZATI SZEMÉLYÜGYI SZOLGÁLTATÓ ÉS KÖZIGAZGATÁSI KÉPZÉSI KÖZPONT Szerző 1. fejezet, 2. fejezet 1. pont, 5. fejezet
RészletesebbenBírálat. Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmond című akadémiai doktori értekezéséről
Bírálat Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmond című akadémiai doktori értekezéséről Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmond című monográfiája minden korábbi, hasonló jellegű próbálkozáshoz képest gazdagabb, kiterjedtebb
RészletesebbenHáttéranyag! Könyveink témái sajnos nem avulnak! Keresse kiadványainkat! Erdőkincsünkről
Háttéranyag! Könyveink témái sajnos nem avulnak! Keresse kiadványainkat! Erdőkincsünkről Erdeink múltjával és jövőjével A természet romlása, a romlás természete című, Magyarország környezeti helyzetét
RészletesebbenH E L Y I T A N T E R V H I T T A N 9-1 2. É V F O L Y A M
H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 9-1 2. É V F O L Y A M H I T T A N 9. é v f o l y a m Célok és feladatok A tanuló életkorának megfelelően (nem elvont fejtegetésekkel, hanem bibliai szemelvények segítségével)
RészletesebbenA betegek tanítvánnyá tétele
január 25 31. A betegek tanítvánnyá tétele A lecke rövid áttekintése ALAPIGE: Máté 15:30-31 A TANULÓ CÉLJA: Tudni: A betegség kéretlen látogató, az viszont jó lehet, hogy a betegek gyakran nyitottabbá
RészletesebbenLÁNG ISTVÁN Viharos évünk volt!
I N T E R J Ú LÁNG ISTVÁN Viharos évünk volt! gadó györgy pál interjúja Sokan már saját bőrünkön tapasztalhattuk meg, hogy az éghajlat globális változása nem csupán hőmérsékleti rekordokkal jár, de egyre
RészletesebbenÓzdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén
Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,
RészletesebbenLaudato si - Áldott légy! Ismertető újságírók számára. Megjegyzés: az első két bevezető oldal után ez a tájékoztató egy-egy oldalon
Laudato si - Áldott légy! Ismertető újságírók számára Megjegyzés: az első két bevezető oldal után ez a tájékoztató egy-egy oldalon feltérképez minden fejezetet, röviden összefoglalja értelmüket és rávilágít
RészletesebbenMű-Terem Galéria Virág Judit. Tavaszi Aukció
Mű-Terem Galéria Virág Judit Tavaszi Aukció Mű-Terem Galéria Virág Judit TAVASZI AUKCIÓ A Budapest Kongresszusi Központban 1123 Budapest, Jagelló u. 1-3. Az árverés vezetôje: Dr. Virág Judit Kiállítás:
RészletesebbenÉrtékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz
Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz Budapest XII. kerület, Pipiske út 4. = Svájci út 11. (hrsz. 9269/18) Társasház, volt társas szálló Budapest, 2011 EGYEDI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉK
RészletesebbenVelence ártatlan volt. Megtette, amit tudott, hogy beteljesítse a romantikáról alkotott elképzeléseit. Csakhogy színes gondoláival és zöld lagúnáival
9 Velence ártatlan volt. Megtette, amit tudott, hogy beteljesítse a romantikáról alkotott elképzeléseit. Csakhogy színes gondoláival és zöld lagúnáival együtt is eleve esélytelen volt Hannes Bergtalerral
RészletesebbenA dunai hajózáson részt vevők jellemzői A Viking River Cruises vendégei körében végzett felmérés eredményei
A dunai hajózáson részt vevők jellemzői A Viking River Cruises vendégei körében végzett felmérés eredményei Bevezetés, vezetői összefoglaló A dunai hajóutazások Magyarország turisztikai kínálatának fontos
RészletesebbenMagnifice Rector! Tisztelt Dékán Asszony! Tisztelt Kari Tanács! Kedves Vendégeink! Hölgyeim és Uraim!
Magnifice Rector! Tisztelt Dékán Asszony! Tisztelt Kari Tanács! Kedves Vendégeink! Hölgyeim és Uraim! Régi idők tanújaként beszélni egy nagy múltú intézmény ünnepére összegyűlt vendégek előtt, közöttük
RészletesebbenO L V A S Á S S Z O C I O L Ó G I A
Házi dolgozat K É S Z Í T E T T E : Sándor Judit DE-TTK Informatikus-könyvtáros szak I. évfolyam - 2 félév 2004. május 15. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 1 A KULTÚRA SZEREPE... 2 MŐVELİDÉSKUTATÁS,
RészletesebbenPEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE
PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat
RészletesebbenKIÁLLÍTÁSVEZETÔ GYEREKEKNEK! Kövesd a madarat!
KIÁLLÍTÁSVEZETÔ GYEREKEKNEK! Kövesd a madarat! Kövesd a madarat! A mûvészek szeretik a madarakat, mûveikben szívesen idézik elénk ôket. Csicsergésük felcsendül a zenemûvekben, színes tollazatukkal, változatos
RészletesebbenÍrta: Gömöry Kati. Ahhoz, hogy a hirdetésed magára vonja a figyelmet, legjobb, ha megszólítod a célcsoportodat. Ennek többféle módja van:
10 profitnövelő Facebook hirdetés tipp Karácsonyra Hirdetsz a Facebookon, de szeretnél még eredményesebb lenni? A titok a részletekben rejlik. Talán nem is sejted, milyen sok múlik azon, ha néhány dolgot
RészletesebbenŐ is móriczos diák volt
Ő is móriczos diák volt 107 Az idei évben rendhagyó beszélgetésre került sor az Ő is móriczos diák volt interjú keretében. Az íróként, költőként, illetve műfordítóként tevékenykedő Mezey Katalint s lányát,
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére
ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés
RészletesebbenA hagyományos pedagógiai kultúra csődje
Dr. Nagy József írása A hagyományos pedagógiai kultúra csődje Egy hátrányos helyzetű iskola ötödik osztályát látogattam. Az utolsó padban elkülönülten ült egy szépséges serdülő leány és egy pelyhedző állú
RészletesebbenDunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben
2012/I ISSN: 2062-1655 Varga Anita Dunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben 1. Bevezetés Napjainkban jellemző tendencia a kulturális intézmények kínálata iránti csökkenő
RészletesebbenSzergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja
Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Hogy ez a könyv létrejöhetett, a szerző kézirata hasznosulhatott, abban a legnagyobb érdeme dr. Faragó Katalinnak, Szergényi
Részletesebben