ZOMBA KÖZSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA

Átírás

1 ZOMBA KÖZSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA 2020.

2 Zomba község örökségvédelmi hatástanulmány Építészeti értékvizsgálat Tartalomjegyzék Bevezetés 1. Örökségvédelmi vizsgálat 1.1. A település történeti leírása 1.2. A település régészeti örökségének felmérése 1.3. A védett műemléki értékek települési értékleltára Világörökségi és a világörökségi várományos helyszínek és területek Az országos építészeti örökség elemei Védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek és nyilvántartott régészeti lelőhelyek 1.4. A helyi építészeti örökség települési értékleltára Településszerkezet Telekstruktúra, utcavonal-vezetés Utcaképek, utcakép-részletek Egyéb településkarakter elemek Építményrészletek (anyaghasználat, tömegformálás, homlokzati kialakítás) Táj- és kertépítészeti alkotások, egyedi tájértékek, növényzet Szobrok, képzőművészeti alkotások, utcabútorok 2. A rendezés során tervezett változások hatáselemzése 2.1. A települési értékleltárban szereplő elemek vonatkozásában releváns rövid és középtávon tervezett változások ismertetése 2.2. A települési értékleltárban szereplő elemek vonatkozásában tervezett változások hatásai a régészeti örökségre, a történeti településre, település- és tájszerkezetre, a települési értékleltárban szereplő műemléki értékekre. 3. Értékvédelmi terv 3.1. Az értékleltárban szerepeltetett értékek megőrzését biztosító szempontok és követelmények 3.2. Önkormányzati feladatok Melléklet: Örökségvédelmi értékvizsgálati adatlapok Építészeti értékvizsgálat térképei 1

3 BEVEZETÉS Zomba község örökségvédelmi hatástanulmány Zomba község közigazgatási területére vonatkozóan 2006-ban az akkor készített településrendezési terv részeként az akkor hatályos előírásoknak megfelelően örökségvédelmi hatástanulmány készült, mely így 13 éves, és nem felel meg a mai előírásoknak. Zomba Község Önkormányzata a 19/2019. (IV. 30.) számú ök. határozatával döntött településrendezési tervének felülvizsgálatáról. Ennek keretében új örökségvédelmi hatástanulmány is készül. Az örökségvédelmi hatástanulmány a kulturális örökség védelméről szóló évi. LXIV. törvény 85/A. (1) bekezdésének, valamint a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) ainak előírásai alapján a Korm. rendelet 14. mellékletében szereplő tartalmi követelmények szerint készül. 1. ÖRÖKSÉGVÉDELMI VIZSGÁLAT 1.1. A település történeti leírása Zomba község Tolna megye középső részén, Szekszárdtól északnyugatra, a Tolnai Hegyhát és a Völgység tájegységek határvidékén fekvő település. A község mai területe már az ókorban is lakott volt. A római korból maradt ránk a Néprajzi Múzeumban található, zombai szárnyas Géniusz néven ismert bronzszobor. A rómaiak idején Zombán római településnek kellett lennie, a mellette fekvő Ódány helységgel együtt. "Saját szememmel láttam a mai temetőben előkerült hamvvedret" - írja Maronics Mihály plébános az es években. Néhány éve a régészek egy avar-kori település nyomaira bukkantak a község határában. Valószínűleg a honfoglaló magyarok is letelepedtek itt, ugyanis a környék településeinek nevei Árpád törzsét idézik. A településre vonatkozó első írásos emlék szerint 1015-ben Szent István király által a pécsváradi apátságnak adományozott 41 helység között szerepel Zumba. A korai középkorra vonatkozóan a településre vonatkozó írásos emlékek nincsenek, de valószínűleg lakott hely volt, ugyanis a szomszédos Ódány már templomos helységként szerepel a pápai tized összeírásban. A török megszállás elnéptelenítette a vidéket. A török defterek szerint az 1580-as években Zombának 11 adózója van ban azonban a törökök Simontornya környékén telelnek, melynek következtében Tolna megye helységeinek nagy része, köztük Zomba és környéke teljesen elpusztul. Ezután 1704-ig rácok lakják a vidéket. A török kiűzése után a település a császári kincstár birtokába került. A kincstártól Zombát és további 5 települést Dőry László, a magyar királyi kancellária Bécsben működő hírvivője kapta adományba váltóforint megfizetése ellenében. Az 1728-as összeírás szerint 1725-ben települt újra Zomba. A kutatások szerint a Felső- Rábaközből és Győr megyéből érkeztek lakosai. Ezekben az évtizedekben Dőry László a szinte lakatlan vidék betelepítésére német telepeseket is hozatott ben a községet 69 család lakja, közötte 15 német család ben Dőry László özvegye, második házasságában Andor Józsefné (innen ered az Andor-puszta elnevezés) szerződést köt a jobbágyokkal az akkori hűbérszolgáltatások teljesítése tárgyban. Átengedi a jobbágyoknak az egész zombai határt, megállapítást nyert a jobbágyok és zsellérek szolgáltatásainak mértéke, a szabad költözködés feltételei. 2

4 Zomba község örökségvédelmi hatástanulmány Az első telepesek között nagy számban voltak evangélikusok, akiknek már 1728-ban saját imaházuk volt, és a sárszentlőrinci lelkész tartott számukra istentiszteletet. Az ellenreformáció folyományaként a katolikus földesúr Dőry Ádám elvette imaházukat, megtiltotta a szentbeszédek tartását, valamint a hétköznapi könyörgéseket. A hűbérszolgáltatások terén is előnyben részesítette a katolikusokat Az elégedetlen zombaiak április 20-a táján - 29 család megtudva, hogy báró Harruckern J. György Békés megyei földbirtokos terjedelmes és lakatlan birtokaira jobbágyokat keres, tudós és jámbor Dénes Sándor iskolamester vezetésével vándorútra indult, bérbe vették az orosházai pusztát és felépítették Orosházát. Orosházán még ma is megvan a harang, amit az odaköltözött zombaiak magukkal vittek. A Zombán maradt magyar és németajkú lakosság szorgalmas munkával egyre jobb anyagi körülmények közé került, a termékeny lösztalajon virágzó mezőgazdasági kultúrát teremtettek, a Szekszárd vidéki szőlőkultúrának és élenjáró művelői voltak. A XIX. században a község Tolna Vármegye jelentős települései közé tartozik, melynek eredményeként 1861-ben a megye 13-ik településeként megkapta a gyógyszertár fenntartásának jogát. A község első gyógyszerésze Rozsnyai Mátyás gyógyszerész. Emlékét a helyi gyógyszertárban emléktábla őrzi. A XX. század első felében Zomba közigazgatásilag a Bonyhádi járáshoz tartozó, elsősorban mezőgazdasági jellegű település. A jó természeti adottságoknak köszönhetően a község gazdái élenjárnak a növénytermesztésben és állattenyésztésben. Állatvásárai jelentősek, önálló téglagyára, malma, sajtgyára működik. Földművelő gazdái a megyében először használnak gazdálkodásukhoz műtrágyát. A II. világháborút közvetlenül megelőzően a községben 229 magyar és 238 németajkú család lakott összesen 2040 fő. A háborút követően a német lakosság közül 172 család kitelepítésre került, helyébe székelyek (158 család 586 fővel) és felvidékiek (44 család 138 fővel) települtek be. A községben 66 német család (162 fő) maradt. Jelenleg a községnek 2134 lakosa van, magyar, székely, felvidéki és német népcsoportok lakják - teljes megbékélésben. /forrás: Zomba az I. katonai felmérés térképén ( ) Zomba a II. katonai felmérés térképén ( ) 3

5 Zomba község örökségvédelmi hatástanulmány Zomba a III. katonai felmérés térképén ( ) Zomba kataszteri térképe (XIX. sz. vége) Zomba az évi katonai térképen Zomba topgráfiai térképe (1980 körül) 1.2. A település régészeti örökségének felmérése (L. Régészeti örökségvédelmi hatástanulmány) 1.3. A védett műemléki értékek értékleltára Világörökségi és a világörökségi várományos helyszínek és területek Zomba nem érintett világörökség várományos helyszínekkel. 4

6 Az országos építészeti örökség elemei A község egyetlen műemléki védettségű épülete a római katolikus templom. Zomba műemlékeinek jegyzéke: Zomba község örökségvédelmi hatástanulmány sz. védelem bírság törzssz. azonosító státusza kategória hrsz. cím név műemlék II. 3 Alkotmány u. 3. R.k. templom 2 6, 644/2, 645/2, 646/2, /4, 648/2, 649/2, R.k. templom műemléki 706, 8, 9, 2/1, 2/2, 4/1, műemléki környezet 4/2 környezete Védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek és nyilvántartott régészeti lelőhelyek (L. Régészeti örökségvédelmi hatástanulmány) 1.4. A helyi építészeti örökség települési értékleltára (L. a mellékelt értékleltárt) Településszerkezet A település belterülete egy észak-déli irányú patakvölgyet követve hosszan elnyúlt úti-falu szerkezetet mutat (Rákóczi u.), mely a községközponttól délre a patak két partján kettéágazik, egyik ága a Szekszárd felé (József Attila u.), másik ága pedig Bonyhád felé vezető út (Kossuth u.) kezdete. A Rákóczi utcából ágazik ki nyugat felé egy mellék-völgyben a mezőkre kivezető mellékút (Alkotmány u.), valamint észak felé az Ady Endre utca. A település növekedésével néhány rövid, csápszerű mellékutca is kiágazott fenti főbb utcákból (Gábor Áron u., Szabadság u., Hunyadi u., Petőfi u., Dózsa u., Széchenyi u.). A II. világháború után új parcellázások révén jöttek létre a település északi részén a Rákóczi utcával párhuzamos új utcák (Orosháza u., Béke u., Darvas József u.) Telekstruktúra és utcavonal-vezetés A település telekszerkezetét vizsgálva a koronként eltérő telekalakítási gyakorlat nyomai figyelhetők meg. A hagyományos telekszerkezet legjellemzőbben a Rákóczi utca, József Attila utca és Alkotmány utca két oldalán figyelhető meg, melyek jellemzője az utcára merőlegesen álló, keskeny (átlagosan méter), ugyanakkor hosszú (helyenként több száz méter) nadrágszíj-telkek sora. A belterület északi részének új parcellázásainál jellemzően ugyancsak méter széles, viszont csak méter mélységű telkeket alakítottak ki. E telkek zöme szabályos téglalap alakú, és egy utcasoron általában minden telek azonos méretű. 5

7 Zomba község örökségvédelmi hatástanulmány A községközpont nadrágszíj-telkes telekszerkezete Új parcellázású telekszerkezet a község északi részén Utcaképek A régebbi beépítésű utcák őriznek hagyományos a megye többi községére is jellemző nagyon karakteres utcaképet, utcaképi részleteket. Sajnos e házak közé is beékelődtek oda nem illő újabbkori sátortetős illetve tetőtér-beépítéses lakóházak. A községközpontban néhol megfigyelhető a zártsorú beépítés, míg a központtól távolodva a hagyományos, oldalhatáron álló fésűs beépítés a jellemző. Az újabb korban beépült területeken a földszintes kockaházak uralkodnak. 6

8 Zomba község örökségvédelmi hatástanulmány Egyéb településkarakter elemek A községben a karakteres népi épületek közül 40 darabot az Önkormányzat már a korábbi településrendezési tervében alá helyezett. A lista 22 tételre rövidítve került átvételre az új településképi rendeletbe. A népi lakóépületek mellett Zomba karakteres építészeti értéke a községháza épülete a szomszédságában álló művelődési házzal és régi iskola-épülettel (Alkotmány u. 1.). A településen markáns karakter-alkotó épületek a kastélyok-kúriák, és a körülöttük még fennmaradt régi uradalmi épületek. Zombán a Dőry-család tagjai több uradalmi központot, majorságot létesítettek, melyek leginkább a XIX. századi kataszteri térképen tanulmányozhatók, ugyanis mára e majorságok jó része eltűnt, vagy szinte teljesen átalakult. A Dőry család központi uradalma (Dőry Vince) a mai óvoda sportpálya környékén volt, hatalmas parkban álló U alakú klasszicista stílusú kastéllyal (e kastélyépületben most az óvoda és önkormányzati konyha működik, 203/1 hrsz.). A kastélykerttől északra az uradalom gazdasági épületei álltak. Ettől nyugatra a mai Rákóczi út nyugati oldalán a mai iskola helyén egy másik major állt déli részén egy kis kastéllyal (Dőry Frigyesé volt). A kis kastély épületének helyén ma egy újabb építésű ikerház áll (56/1-5 hrsz.). Egy kis kúria áll ma is az Ady Endre utca végének keleti oldalán, melynek egykori tulajdonosa Dőry Károly volt (226/3, 226/6 hrsz.). A kataszteri térkép a templomtól délre, a Kossuth utca elején ugyancsak jelez egy jelentősebb négyszögű, zárt belsőudvaros uradalmi épületegyüttest, tulajdonosaként Dőry Miklós szerepel. Ebből ma már semmi sem maradt fenn. A kataszteri térképen egy másik nagy parkosított terület is látható a belterület déli részén a mai Dózsa György utca folytatásában, Dőry Sándor tulajdonaként. Ehhez kastély nem tartozott, csupán egy átlagos méretű lakóház. További uradalmi épület-együttesek találhatók még a kataszteri térképen külterületen is: - Elek Szent Andrási (ma Andormajor, Dőry Sándoré volt, a mai kúria ekkor még nem létezett). - Paradicsompuszta kastély és majorság, és tőle keletre a Kátli-malom (Dőry Lajosé). A pusztától északra egy kis temetkezőhely látszik (később Angyaldombnak nevezték, itt egy urasági kripta vagy mauzóleum is állt). - Szent Gál kúria és majorság (Dőry Gábriel Lauráé volt). - Alsó-Patlan major (a belterülettől K-re, Dőry Miklósé volt, - ma már nem létezik, a topográfiai térkép szerint a XX. sz. közepén még itt is állt egy kápolna) - Felső-Patlan major (a belterülettől ÉK-re, Dőry Miklósé volt, - ma itt egy romos magtár áll). 7

9 Zomba község örökségvédelmi hatástanulmány Farkasvölgy major és kúria (a belterülettől DNY-ra, Dőry Sándoré volt, mára lebontva). - Nagy-Tormás (két különálló major a belterülettől É-ra, ill. ÉK-re, Apponyi Károlyé volt). - A Szekszárd felé vezető országút déli oldalán a mai major környékén a XIX. sz. végén egy kálvária-stációsor állt. Dőry kastély (most óvoda) Dőry kúria (Ady Endre u.) Szentgálpuszta, Dőry kastély Andormajor, Dőry kúria Paradicsompuszta, Dőry kastély A Dőryek temetkezési kápolnája a temetőben További karakter-alkotó objektumok az egyházi épületek (műemlék templom) és köztéri alkotások: Szentháromság-szobor, Nepomuki Szent János szobor, feszületek, továbbá a hősi emlékművek. 8

10 Zomba község örökségvédelmi hatástanulmány A község településkép védelméről szóló 13/2017. (XII. 31.) önkormányzati rendeletében az alábbi objektumok kerültek alá helyezésre. (Megjegyzendő, hogy a korábbi HÉSZ még 40 db. objektum helyi védettségét tartalmazta, ebből 25 lakóház volt.) Sz. Hrsz. Utca, házszám Megnevezés Kossuth L. u. Nepomuki Szent János szobor Kossuth L. u. 3. Lakóház Kossuth L. u. 25. Lakóház Kossuth L. u. 27. Lakóház /1. Kossuth L. u. 45. Gazdasági épületek /1. Alkotmány u. Hősi emlékmű Alkotmány u. 4. Lakóház Alkotmány u. 41. Lakóház és gazdasági épület Alkotmány u. Feszület Főtér 1. Községháza Főtér Feszület /2. Rákóczi u. Feszület /1. Ady E. u. 12. Óvoda (kiskastély) /6. Ady E. u. Lakóház (kúria) Gábor Áron u. 11. Lakóház Gábor Áron u. 17. Lakóház Gábor Áron u. 18. Lakóház József Attila u. 24. Lakóház József Attila u. Kápolna József Attila u. 38. Lakóház és gazdasági épület József Attila u. Feszület /3. külterület-andormajor Szövetkezeti Központ (kiskastély) Helyi természetvédelmi területek Sz. Helyrajzi szám Megnevezés 1. belterület 203/1, 203/2. Egykori kastély, ma óvoda 3 ha-os parkja 2. külterület 0151/6, 0151/8. Andormajori kastély parkja 3. külterület 0130/a, b Paradicsompusztai egykori Dőry kastély, ma iskola parkja Építményrészletek, anyaghasználat, tömegformálás, homlokzati kialakítás A történelmi településrészen nagy számban maradtak fenn a fésűs beépítésű, a tolnai sváb falvakra jellemző népi lakóházak, melyek még ma is meghatározzák a település karakterét. E házak többsége a XIX. század végén - XX. század elején épült. Sajnos ezen épületek nagy része az idők során átalakításokat szenvedett, pl. a tornácok beépítésével, a nyílászárók valamint a tetőhéjazat cseréjével, a homlokzati ornamentika eltüntetésével. E házak jellemzően előkert nélkül az utcafronton sorakoznak, jellemző a faoszlopos oldaltornác, cserépfedésű csonkakontyolt nyeregtető, a két utcai ablak és a szolid, mégis látványos homlokzati vakolatdísz (utóbbi sajnos a felújításokátalakítások során egyre fogyatkozik). 9

11 Zomba község örökségvédelmi hatástanulmány A fésűs beépítés mellett főképpen a községközpontban megjelentek a XX. század elején az utcával párhuzamosan telepített polgári jellegű lakóházak illetve középületek is. A II. világháború után parcellázott területeken az országszerte általánosan elterjedtek a sátortetős, kockaházak és a nyeregtetős - sokszor tetőtér-beépítéses - házak. Ezek egyedi településképi karaktert nem képviselnek, lakóértékük azonban jelentős Táj- és kertépítészeti alkotások, egyedi tájértékek, növényzet Zombán az Ady Endre utcai óvoda környéke, a templomkert, valamint a közforgalom elől elzárt andormajori, paradicsompusztai és szentgálpusztai kastélykertek érdemelnek említést, bár egyik park sem őrzi már a kastélyparkok eredeti - XIX. század végére jellemző - karakterét és hangulatát. 10

12 Szobrok, képzőművészeti alkotások Zomba község örökségvédelmi hatástanulmány A templom előtt álló szentháromság szobor, a Kossuth utcai Nepomuki Szent János szobor és az Alkotmány utcában álló I. világháborús emlékmű a legjelentősebb köztéri alkotások. 2. A RENDEZÉS SORÁN TERVEZETT VÁLTOZÁSOK HATÁSELEMZÉSE 2.1. A települési értékleltárban szereplő elemek vonatkozásában releváns rövid és középtávon tervezett változások ismertetése A község tervezett területigényes fejlesztései, beleértve a lakó-, közlekedési- és gazdasági területi fejlesztéseket is az értékleltár elemeit nem érintik A települési értékleltárban szereplő elemek vonatkozásában tervezett változások hatásai A települési értékleltárban szereplő elemek vonatkozásában tervezett változások hatásai a régészeti örökségre (L. Régészeti örökségvédelmi hatástanulmány) A települési értékleltárban szereplő elemek vonatkozásában tervezett változások hatásai a történeti településre, település- és tájszerkezetre A község tervezett fejlesztései a történeti településrészt nem érintik. A tervezett lakóterületi és gazdasági területi fejlesztések a település kialakult szerkezetéhez szervesen igazodnak A települési értékleltárban szereplő elemek vonatkozásában tervezett változások hatásai a települési értékleltárban szereplő műemléki értékekre. A rendezési tervben tervezett fejlesztések a műemlék templom megjelenését, környezetét nem változtatják meg. 3. ÉRTÉKVÉDELMI TERV 3.1. Az értékleltárban szereplő értékek megőrzését biztosító szempontok és követelmények A műemléki és régészeti értékek megőrzésének szempontjait és követelményeit a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény, valamint a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. szabályozza. A szabályozása 2006-tól 2017-ig a Helyi Építési Szabályzatban történt. A településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény előírásaira tekintettel az Önkormányzat 2017-ben megalkotta a helyi településkép-védelmi rendeletét, melyben a ügye jelentősen leredukált darabszámban - új szabályozásra került Önkormányzati feladatok Az Önkormányzatnak minden eszközével törekednie kell az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény aiban megfogalmazott műemlékek és helyi 11

13 Zomba község örökségvédelmi hatástanulmány építészeti értékek megóvására, a település hagyományainak, épített örökségének népszerűsítésére, és a fennmaradásukhoz szükséges anyagi források előteremtésére. Az Önkormányzat a vonatkozó jogszabály szerint elkészíttette a jellegzetes települési karakterjegyeket, településképi jellemzőket bemutató Településképi Arculati Kézikönyvét, a településkép-védelmi rendeletet, a települési értékleltárt, amely az építészeti értékeket is bemutatja. E dokumentumok megfelelőségét időszakonként célszerű felülvizsgálni és indokolt esetben aktualizálni. A műemlékek törvényben előírt jó karban tartási kötelezettsége elsődlegesen a tulajdonos feladata. A község egyetlen műemléke a római katolikus templom egyházi tulajdonban van. A alatt álló épületek megőrzésére a felújításukból származó többletköltségek fedezésére csak központi és önkormányzati támogatások együttes rendelkezésre állása esetén van esély. Ezért a védett épületek felújítására az önkormányzatnak is célszerű támogatást nyújtania. Az Önkormányzat a helyi értékek védelmében számos egyéb, nem anyagi jellegű segítséget is nyújthat: - A témában kiírt aktuális pályázati lehetőségekről a tulajdonosok értesítése; - A pályázaton való részvételhez szakmai segítség nyújtása (pályázati anyag összeállításában, elkészítésében); - Helyi, kistérségi, megyei, vagy egyéb szintű pályázatokon a tulajdonosokkal történő szoros együttműködés. A településfejlesztési koncepció, a településképi arculati kézikönyv, a településképi rendelet, a településrendezési eszközök készítésének idején az önkormányzat települési főépítészt foglalkozat. Települési főépítészt azonban célszerű ezt követően is alkalmazni, aki szakmai munkájával segíti a település épített környezetének formálását, valamint a védelem alatt álló értékek megőrzését. 12

14 Nyilatkozat: Zomba község örökségvédelmi hatástanulmány A tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak. A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet 84. (2) bekezdés c) pontja szerint előírt jogosultsággal rendelkezem. Szekszárd, január.. Deák-Varga Dénes okl. építészmérnök, településtervező TT Melléklet: Örökségvédelmi értékvizsgálati adatlapok Építészeti értékvizsgálat térképei 13

15 ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉRTÉKVIZSGÁLATI ADATLAP SORSZÁM: 1. Utca, házszám: Kossuth Lajos utca Hrsz: 705 műemléki védelem Nepomuki Szent János szobor Jellegzetes Nepomuki Szent János ábrázolást mutató szobor. Posztamensén felirat látható, mely nyilván a felújítást jelzi. Miután Nepomuki Szent János szobrait vízfolyások és hidak mellé szokták helyezni, feltehetően nem az eredeti helyén áll. (Erre vall az új alapzat is.) Eredeti helye a kataszteri térkép szerint a Kossuth utca sarkán lévő kis hídnál lehetett. Klasszicizáló-copf stílusú posztamense alapján a szobor a XVIII-XIX. sz. fordulója táján készülhetett. teljes objektum Kőrestaurálás

16 ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉRTÉKVIZSGÁLATI ADATLAP SORSZÁM: 2. Utca, házszám: Kossuth Lajos utca 3. Hrsz: 657 lakóház L alakban utcára befordított polgári jellegű lakóház a XX. sz. elejéről. 3 db. utcára néző, magas, szegmentíves záródású kettős ablak. Homoksárga klinkertégla homlokzatburkolat, térdfalmagasítás tagozott vakolt párkánnyal. Az épülettel egyidős kapuoszlopok és cirádás vas kapu. teljes objektum Utólagos falszigetelés

17 ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉRTÉKVIZSGÁLATI ADATLAP SORSZÁM: 3. Utca, házszám: Kossuth Lajos utca 25. Hrsz: 670 lakóház Utcával párhuzamosan elhelyezett polgári jellegű lakóház a XX. sz. elejéről. 5 db. utcára néző, zsalus ablak, az ablakok felett egyszerű, egyenes szemöldökpárkány, és déli oldalon egy nagyméretű, eredeti formájú fa kapu. Sárga vakolt homlokzatburkolat, egyszerű, tagolt ereszpárkány, a lábazat felett markáns osztópárkány. Eredetinek tűnő cserépfedés. Az épület nagyon rossz állapotban van. Utcai homlokzat Teljes felújítás eredeti formában

18 ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉRTÉKVIZSGÁLATI ADATLAP SORSZÁM: 4. Utca, házszám: Kossuth Lajos utca 27. Hrsz: 671 lakóház Utcával párhuzamosan elhelyezett, nagyon igényesen megépített polgári jellegű lakóház a XX. sz. elejéről. 6 db. utcára néző, félköríves záródású redőnyös ablak, az ablakok körül markáns vakolatsávkeretezés, az ablakok alatt balluszterekkel díszített parapetsávok. A falnyílások között jón fejezetű pilaszterek. A déli oldalon egy nagyméretű, félköríves záródású kapu. (Jelenleg) rózsaszín vakolt homlokzat, a felső harmadban klinkertégla felületekkel. Füzérmotívumos stukkódíszes ereszpárkány. Eredetinek tűnő cserépfedés. Az épület rendkívül rossz állapotban van. Utcai homlokzat Teljes felújítás eredeti formában

19 ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉRTÉKVIZSGÁLATI ADATLAP SORSZÁM: 5. Utca, házszám: Kossuth Lajos utca 45. Hrsz: 682/1 gazdasági épületek Utcával párhuzamosan elhelyezett, nagyméretű, magas lábazatra helyezett góré és tároló épület. Mögötte az udvar nyugati oldalán egy igényesen megépített istálló, tégla-keretezésű, szegmentíves záródású nyílászárókkal. Az L alakú lakóház utcai része újabb építésű, de a lakóház hátsó, udvari szárnya az istállóval rokon kiképzésű, egyidőben készülhettek Góré esetében a teljes objektum, istállónál a keleti homlokzat. Megőrzés eredeti formában

20 ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉRTÉKVIZSGÁLATI ADATLAP SORSZÁM: 6. Utca, házszám: Alkotmány utca Hrsz: 647/1 hősi emlékmű A templommal szemben telepített, magas hasábszerű posztamensre helyezett páncélsisakos katona kőből faragott szobra. A posztamensen fehér márványtáblákon az I. és II. világháború hősi halottainak névsora. Az emlékmű a két világháború között készülhetett. Teljes objektum felületi tisztítás, kőrestaurálás

21 ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉRTÉKVIZSGÁLATI ADATLAP SORSZÁM: 7. Utca, házszám: Alkotmány utca 4. Hrsz: 637 lakóház XX. század elejéről való polgári jellegű lakóépület, a telek hátsó részén nagyméretű 3 szintes magtárral. A lakóház villaszerű, manzárdtetős épület, utcai oldalon díszes oromfalas magasítású, a homlokzat síkból kiugró középrizalittal. A középrizalitban két kétszárnyú, tőle jobbra és balra egy-egy hármas ablak. Szolid, karakteres homlokzatdíszítés az ablakok körül, a párkányon és a falsarkokon. Épülettömeg, homlokzatok Homlokzat-felújítás eredeti formában

22 ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉRTÉKVIZSGÁLATI ADATLAP SORSZÁM: 8. Utca, házszám: Alkotmány utca 41. Hrsz: 722 lakóház XX. század elejéről való, fésűs telepítésű népi jellegű lakóépület, a telek hátsó részén keresztcsűrös elrendezésű melléképülettel. Az utcai homlokzat eredeti formában maradt fenn, csonkakontyolt oromfal, benne kis szoborfülke, két zsalus ablak, fölötte egyenes szemöldökpárkány, szegmentíves tornácnyílás. Az ablakoktól jobbra és balra klasszicizáló lizénák. Az udvar felé hosszú, esztergált faoszlopos oldaltornác. Épülettömeg, homlokzatok Felújítás eredeti formában

23 ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉRTÉKVIZSGÁLATI ADATLAP SORSZÁM: 9. Utca, házszám: Alkotmány utca Hrsz: 734 feszület (kőkereszt) Klasszicizáló stílusa alapján a XIX. század közepére datálható, feltűnően karcsú kőkereszt. A kereszt tövében kis Mária-szobor. Környezete rendezett. A kereszt állaga rossz, a függőlegestől több fokkal megdőlt. Teljes objektum Sürgős felújítás (kőrestaurálás) eredeti formában

24 ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉRTÉKVIZSGÁLATI ADATLAP SORSZÁM: 10. Utca, házszám: Fő tér 1. Hrsz: 1 Községháza Utcával párhuzamosan telepített, nyeregtetős, egyemeletes középület, középen megtört íves oromfal-felmagasítással. Jó ízlésre valló art deco stílusa alapján az 1920-as évekre datálható. Egységes megjelenésű hármas ablakok, a földszinten középen díszes fa bejárati ajtó. Az ablakok alatti parapetsávban homlokzati ornamentika. A bejárat két oldalán két szint magasságú, jón fejezetes lizénák. Térre néző homlokzat Megőrzés eredeti formában

25 ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉRTÉKVIZSGÁLATI ADATLAP SORSZÁM: 11. Utca, házszám: Fő tér Hrsz: 450 feszület Az Alkotmány utcai kőkereszthez hasonló megoldású feszület, kissé zömökebb posztamenssel. A keresztszár tövében kisméretű Mária szobor. Posztamensén lévő német nyelvű felirat szerint 1890-ben készült. Mintaszerűen felújított állapotban van. Teljes objektum Megőrzés eredeti formában

26 ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉRTÉKVIZSGÁLATI ADATLAP SORSZÁM: 12. Utca, házszám: Rákóczi utca Hrsz: 154/6 feszület Historizáló stílusú feszület. A keresztszár tövében kisméretű Mária szobor. Felirata nem olvasható, de a XIX. sz. végén készülhetett. Jó állapotban van. Teljes objektum Megőrzés eredeti formában, környezetében kis térkövezés javasolható.

27 ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉRTÉKVIZSGÁLATI ADATLAP SORSZÁM: 13. Utca, házszám: Ady Endre utca 12. Hrsz: 203/1 Óvoda, (volt Dőry-kastély) Parkosított terület közepén álló, klasszicista stílusú, U alaprajzú, egyemeletes manzárd-tetős kastély-épület. Timpanonnal záródó középrizalit. A XIX. sz. első fele közepe táján épülhetett. Külsejében megőrizte eredeti klasszicista jellegét. Épülettömeg, homlokzatok, teljes objektum Megőrzés eredeti formában.

28 ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉRTÉKVIZSGÁLATI ADATLAP SORSZÁM: 14. Utca, házszám: Ady Endre utca 47. Hrsz: 226/6, 226/3 Lakóház (volt Dőry-kúria) Parkosított telken álló, klasszicista stílusú, L alaprajzú, alagsor + földszintes, kontyolt nyeregtetős épület. Nagyon visszafogott, egyszerű, sávos homlokzati tagolás. Markáns téglaoszlopos kovácsolt vas betétes utcai kerítés. A bejárat mellett egy kis kör alaprajzú szoborfülke, kápolna. A XIX. sz. közepe táján épülhetett. Külsejében megőrizte eredeti klasszicista jellegét. Épülettömeg, homlokzatok, teljes objektum Megőrzés eredeti formában.

29 ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉRTÉKVIZSGÁLATI ADATLAP SORSZÁM: 15. Utca, házszám: Gábor Áron utca 11. Hrsz: 286 Lakóház Fésűs telepítésű, csonkakontyolt nyeregtetős népies jellegű lakóház. Utca felé két ablak. (A külső nyílászárókat a közelmúltban cserélték újakra.) Oszlop alátámasztás nélküli, széles ereszkiülésű udvari tornác. Épülettömeg, homlokzatok Felújítás eredeti formában.

30 ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉRTÉKVIZSGÁLATI ADATLAP SORSZÁM: 16. Utca, házszám: Gábor Áron utca 17. Hrsz: 280 Lakóház Utcával párhuzamosan elhelyezett nyeregtetős polgári jellegű lakóház. Utca felé négy zsalus ablak, középen egy vakablak. Egyszerű, késő eklektikus homlokzatdíszítés. Térdfalmagasításos párkány. A XX. század elején épülhetett. Az épület jó állapotú, szépen fel van újítva. Épülettömeg, homlokzatok Megőrzés eredeti formában.

31 ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉRTÉKVIZSGÁLATI ADATLAP SORSZÁM: 17. Utca, házszám: Gábor Áron utca 18. Hrsz: 279 Lakóház Utcafronton álló, utcával párhuzamosan elhelyezett nyeregtetős polgári jellegű lakóház. Utca felé öt redőnyös ablak, a középső szélesebb, hármasablak. Egyszerű, késő eklektikus homlokzatdíszítés. Térdfalmagasításos párkány. A XX. század első felében épülhetett. Az épület jó állapotú, szépen fel van újítva. Épülettömeg, homlokzatok Megőrzés eredeti formában. Utólagos falszigetelés javasolt.

32 ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉRTÉKVIZSGÁLATI ADATLAP SORSZÁM: 18. Utca, házszám: József Attila utca 24. Hrsz: 348 Lakóház Fésűs telepítésű, csonkakonty-tetős, cserépfedésű, népies jellegű lakóház. Utcai homlokzatán három zsalus ablak, egyik a tornác szélességében. A homlokzaton egyszerű, eklektikus jellegű vakolatdíszítés (ablakkeretezés, lizénák és oromzati osztópárkány. Az udvar felé esztergált faoszlopos tornác. Az utcai telekhatáron az épület stílusához illő léckerítés. Az épület mintaszerűen fel van újítva. Épülettömeg, homlokzatok Megőrzés eredeti formában.

33 ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉRTÉKVIZSGÁLATI ADATLAP SORSZÁM: 19. Utca, házszám: József Attila utca 24. Hrsz: 349 kápolna Utcafronton álló, kisméretű, négyszög alaprajzú magán-kápolna, valószínűleg egy szentkép vagy szobor számára, illetve búrnapi körmenet stációjaként. Az épület utcai homlokzatának két sarkán lapos gúla-fejezetű, toronyszerű pillérek állnak. Az oromfal romantikus jellegű, lépcsős vakolatdísszel rendelkezik. Vélhetően a XIX. század második felében készült. Teljes objektum Megőrzés eredeti formában.

34 ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉRTÉKVIZSGÁLATI ADATLAP SORSZÁM: 20. Utca, házszám: József Attila utca 38. Hrsz: 356 lakóház és gazdasági épület Utcafronton álló, fésűs elrendezésű, csonkakontyolt nyeregtetős lakóház. Az utcai homlokzaton két újakra cserélt ablak és egy nyitott, ablak-méretű tornácnyílás. Utcai homlokzatát a közelmúltban felújították, a sima modernizált külső viszont az épület eredeti jellegétől idegen. Udvarra néző esztergált faoszlopos tornác. Az épület folytatásában lévő melléképület eredeti állapotú Épülettömeg, udvari homlokzat Utcai homlokzat eredeti formájának rekonstruálása javasolt. Színezésnél a hagyományos színek (fehér, törtfehér, világossárga) javasolható.

35 ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉRTÉKVIZSGÁLATI ADATLAP SORSZÁM: 21. Utca, házszám: József Attila utca 71. Hrsz: 409 feszület Magántelek előkertjében álló kőkereszt. Posztamense hasonló az Alkotmány utcai keresztéhez. A XIX. sz. második felébben vagy végén készülhetett. Állaga erősen leromlott. Teljes objektum kőrestaurálás

36 ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉRTÉKVIZSGÁLATI ADATLAP SORSZÁM: 22. Utca, házszám: Andormajor Hrsz: 0151/3 Volt szövetkezeti iroda (eredetileg Dőry-kúria) Szabadon álló késő-eklektikus stílusú földszintes kúria-épület, délnyugati sarkán hagymasisakos toronnyal. Kert felé nyitott-fedett terasz. Épülettömeg, homlokzatok teljes felújítás eredeti formában, szerkezeti megerősítés (alapok), palafedés cseréje cserépfedésre,

37 ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉRTÉKVIZSGÁLATI ADATLAP Sorszám: M1 Utca, házszám: Alkotmány utca 3. Hrsz: 3 Műemléki védelem Törzsszám: 4133 Azonosító: AZ ÉPÍTMÉNY MEGNEVEZÉSE: római katolikus templom AZ ÉPÜLET ÉS KÖRNYEZETÉNEK LEÍRÁSA: A Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus templom 1765-ben épült ban átalakították, de barokk jellegét megőrizte. Berendezése a templommal egykorú. Oltárképeit a kor egyik kiváló osztrák mestere, a kapucinus Johann Baumgartner készítette. A főoltárkép Szent István korona-felajánlását ábrázolja. A két mellékoltárkép Levétel a keresztről és Szent József halála. A templom mögött fekvő temetőben álló kápolna Dőry Ádám és unokája kriptája. A templom előtt magas szentháromság-szobor 1893-ból, és két csonka kereszt (csak posztamens, 1897). MŰEMLÉKI KÖRNYEZET HRSZ-OK: 1, 2, 4/1, 4/2, 6, 8 Korrekciót nem igényel.