SZARVASMARHA- EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSMENT FŐBB GAZDASÁGI KÉRDÉSEI

Átírás

1 SZARVASMARHA- EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSMENT FŐBB GAZDASÁGI KÉRDÉSEI Dr. Ózsvári László ÁTE Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszék 1 1 Az árutejtermelés jövedelmezősége növelésének főbb lehetőségei Menedzsment, szervezés javítása: nincs tőkeszükséglete munkatermelékenység alacsony tulajdonosi szemlélet erősítése Tartástechnológia javítása: nagy tőkeszükséglet (támogatások) Takarmánygazdálkodás javítása: legnagyobb költségtényező pazarlás megszüntetése Állomány-egészségügy javítása: preventív szemlélet költségoptimalizálás! (költségminimalizálás helyett) 2 2 A legnagyobb állományszintű veszteségeket okozó betegségek a tejelő szarvasmarhatartásban Az eddig elvégzett felmérések alapján a legnagyobb állományszintű veszteségekért felelősek: Tőgygyulladások (25-70 ezer Ft), szaporasági zavarok (40-80 ezer Ft), lábvég-betegségek (5-30 ezer Ft). 3 A háttérben sokszor: Fertőző betegségek ANYAGFORGALMI RENDELLENESSÉGEK! 3 1

2 TŐGYGYULLADÁS 4 A tőgygyulladás által okozott állományszintű veszteségek Csökkent tejtermelés Tőgygyulladás (klinikai, szubklinikai) Csökkent tejárbevétel Idő előtti selejtezés Tőgygyulladás kezelési költségei Tejminőség-romlás Elkülönített tej Állatorvos munkadíja Gyógyszerköltség Gazdálkodó többlet munkaideje 5 5 A vizsgált magyarországi tehénállomány megoszlása és tejtermelése sejtszám-értékhatárok között (2016. április) Forrás: ÁT. Kft. Sejtszám értékhatár x 1000 Fejt tehén Létszám Összes kg Napi tej Fejési átlag 100 alatt , , , , , , felett ,21 Összesen ,47 6 2

3 A és a SCC/ml feletti tejet termelő tehenek átlagos napi tejhozam csökkenése Egyedi elegytej SCC (ezer/ml) Átlagos tejtermelés (kg/nap) Tehenek száma <100 31, >100 25, Napi tejhozamcsökkenés (kg) 5,98 <400 29, >400 24, ,07 7 A szubklinikai tőgygyulladásos tehenek átlagos tejtermelés-csökkenése és az okozott veszteség MEGNEVEZÉS 100 ezer SCC/ml felett 400 ezer SCC/ml felett kg/fejőstehén/nap 4,66 3,58 Tejtermelés-csökkenés Megtakarított tejelő táp Tejtermelés-csökkenés miatti veszteség kg/átlagtehén/év millió kg/ország/év 153,9 55,8 milliárd Ft/ország/év 13,1 4,7 millió kg/ország/év 76,9 27,9 milliárd Ft/ország/év 6,9 2,2 Ft/tehén/év euró/tehén/év milliárd Ft/ország/év 6,2 2,2 millió euró/ország/év 22,4 8,1 8 8 Tőgygyulladás miatti veszteség számítása I. Példa: Mennyi veszteséget okoz éves szinten egy átlagosan 1000 fejőstehenet tartó gazdaság számára a tőgygyulladás, ha: évente 150 tehén egy-egy tőgynegyede betegszik meg szubklinikai tőgygyulladásban átlagosan 3 héten át, ami napi 5 liter tejtermelés-csökkenést okoz; 50 db tehén egy-egy tőgynegyede betegszik meg klinikai tőgygyulladásban, ami átlagosan 6 nap laktációs termeléskiesést és 10 tehén esetében ráadásként idő előtti selejtezést is okoz, ha - egy tehén átlagos napi tejtermelése 32 liter, - 1 liter tej termelői ára 70 Ft, - egy klinikailag gyulladt tehén kezelési költsége kb Ft, - tejelőtáp ára 70 Ft/kg, - selejt tehén piaci ára Ft, - vemhes üsző előállítási költsége Ft. Megjegyzés: minden meg nem termelt tej kilogrammja kb. 0,5 kg koncentrátum (táp) megmaradását jelenti, amit érdemes beszámítani a kalkulációba

4 10 Tőgygyulladás miatti veszteség számítása II. Csökkent tejtermelés: 150 x 21 x 5 = liter tej Csökkent tejárbevétel: x 70 = Ft Megtakarított tápköltség: x 0,5 x 70 = Ft Tejtermelés-csökkenés miatti veszteség: = Ft Elkülönített tej mennyisége: 50 x 6 x 32 = liter tej 10 Tőgygyulladás miatti veszteség számítása III. Elkülönített tejből származó veszteség: x 70 = Ft Tejárbevétel-csökkenés: = Ft Gyógyszerköltség: 50 x = Ft Idő előtti selejtezés költsége: 10 x ( ) = Ft Összesen: = Ft A fajlagos tejtermelési gyógyszerköltség és a tehenenként értékesített tej viszonya l / tehén / év A-telep B-telep C-telep 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 Ft / l / év Értékesített tej Fajlagos tejtermelési gyógyszerköltség

5 Megtérülési mutatók alakulása a 3 telepen ( ) Mutatók A telep B telep C telep Átlag Értékesített tej (l/tehén/év) Tőgybetegségek kezelésére alkalmazott szerek költsége (Ft/tehén/év) Megtérülés (l tej/tehén) 58,9 54,3 96, A tőgygyulladás által okozott éves veszteségek hazai telepi felmérések alapján (Ft) Tejárbevétel-csökkenés miatti veszteség Éves veszteség Tehenenként Állományszinten* Gyógyszerköltség Idő előtti selejtezés költsége Összesen * ezer tehenet tartó tehenészet esetén A tőgygyulladás által okozott veszteségek megoszlása (%)

6 A tőgygyulladás által okozott veszteségek Szubklinikai tőgygyulladás hátrányosan befolyásolja a tejtermelést és ebből jelentősebb károk származnak, mint a klinikai tőgygyulladásból. A tőgygyulladás miatti éves tehenenkénti veszteség Magyarországon kb Ftra ( EUR) tehető. Ez Ft-os tehenenkénti tőgyegészségügyi veszteséggel számolva - egy tehenet tartó telepen évi 35 millió Ft (!) kárt jelent, ami a hazai telep árbevételének akár 5-7%-át is jelentheti Becsült masztitisz miatti éves Magyarországon: > 15 milliárd Ft! A tőgyegészségügyi programok jövedelmezősége Tőgyegészségügyi programok költséghatékonyságának demonstrálása a termelők felé A telepen alkalmazni kívánt tőgyegészségügyi programcsomag jövedelmezőségének kiszámítása Tőgyegészségügyi programokkal kapcsolatos általános megállapítások: a tőgygyulladás az intézkedések bevezetése és megfelelő alkalmazása után is jelentős veszteséget okoz; a szubklinikai tőgygyulladás által okozott tejtermeléscsökkenés marad továbbra is a fő veszteségforrás; a viszonylag olcsó, egyszerűen megvalósítható tőgyegészségügyi programok alkalmazásának szignifikáns hatása van a telep jövedelmezőségére, és magas megtérülést mutat. 18 6

7 SZAPORASÁGI ZAVAROK 19 Szaporasági zavarok által okozott állományszintű veszteségek Szaporodásbiológiai zavarok Hosszabb két ellés közötti idő Idő előtti selejtezés Szaporodásbiológiai kezelések költségei Inszeminálások számának emelkedése Csökkent nettó tejárbevétel Csökkent borjúeladás Állatorvos munkadíja Gyógyszerköltség Gazdálkodó többlet munkaideje A két ellés közötti idő változása a termelésellenőrzött teheneknél ( ) Forrás: NÉBIH-ÁT. Kft., Napok ,3% Évek

8 22 Magyarországi tehenészeti telepek két ellés közötti ideje és laktációs tejtermelése 2010-ben Forrás: ÁT. Kft. KÉT ELLÉS KÖZÖTTI TELEP- ÁTLAGOS LAKTÁCIÓS IDŐ SZÁM TEJHOZAM (KG) 350 nap alatt (11 hó) nap (12 hó) nap (13 hó) nap (14 hó) nap (15 hó) nap (16 hó) nap felett (17-18 hó) 38 Összes/átlag A két ellés közti idő és a tejtermelés közti negatív korreláció Safiullah, Két ellés közti idő (nap) Éves tejtermelés (Kg) Életteljesítmény (Ft) > A két ellés közötti idő hosszának hatása a tejhozamra Két ellés közötti idő (hónap) Különbség A laktáció hossza (nap) A szárazon állás hossza (nap) Laktációs tejhozam (kg) Éves tejhozam (kg) Éves tejhozam: (365 / 425) x 7979 =

9 NEM OPTIMÁLIS KÉT ELLÉS KÖZÖTTI IDŐ Alapfogalmak: 1 év a jövedelemkalkuláció időalapja; ÖJ - két ellés közötti időre jutó összes jövedelem; L - két ellés közötti idő hossza (napokban); 1 évre jutó jövedelem - ÖJ * 365 / L; Optimális két ellés közötti idő - az a két ellés közötti idő, amely a legmagasabb éves jövedelmet (optimális jövedelem) eredményezte: max. (ÖJ * 365 / L); Veszteség - az optimális jövedelemtől kevesebb éves jövedelem, amelyet az optimális két ellés közötti időtől eltérő két ellés közötti idő okoz. A két ellés közötti idő által befolyásolt gazdasági tényezők: tejből származó jövedelem; borjúeladás. 25 Tejből származó jövedelem Jellemzők: laktációs görbe lefelé irányuló - a tejhozam növekedése egy hosszabb két ellés közötti idővel arányaiban kevesebb, mint az intervallumnövekedés; szárazonállási napok számának a növekedése - az összhozam növekedése jelentősen elmarad a várt mennyiségtől ebben az esetben. A tejből származó jövedelemben jelentkező veszteségeket kompenzáló tényezők: a laktáció utolsó 2 hónapjában viszonylag magas tejzsír- és tejfehérje%, a csökkent takarmányozási költségek a kisebb tejtermelés miatt, pozitív hatás a következő laktációra a nagyobb élősúly és a hosszabb szárazonállás miatt. 26 Csökkent tejárbevétel I. A veszteségek kiszámítása: 1. lépés: egy tehén éves tejtermelésből származó jövedelme, 2. lépés: egy tehén éves tejtermeléséből származó jövedelmében jelentkező veszteség. A számításhoz szükséges adatok: hányadik laktáció, mennyi a két ellés közötti idő (nap), mennyi a laktációs tejhozam (Ft/l), tejár (Ft/l), takarmányozási költség (Ft/l). 27 9

10 Csökkent tejárbevétel II. A számítás menete: Bruttó tejárbevétel: laktációs tejhozam x tejár Nettó tejárbevétel: bruttó tejárbevétel takarmányozási költség ((tejár fajlagos takarmányozási költség) x laktációs tejhozam) Éves nettó tejárbevétel: (365 / két ellés között idő x nettó tejárbevétel) Példa: Bruttó tejárbevétel: 9000 x 100 = Ft/tehén Nettó tejárbevétel: (100 60) x 9000 = Ft/tehén Éves nettó tejárbevétel: (365 / 391) x = = Ft/tehén/év Csökkent borjúeladás A lehetséges legrövidebb két ellés közötti idő a megfelelő! Számításhoz szükséges adatok: két ellés közötti idő, borjak eladási ára (Ft/borjú), borjak eladásig felmerülő tartási költsége (Ft/borjú). A számítás menete: Évenkénti borjúszületések száma (borjú/tehén) = 365 (nap) / két ellés közötti idő (nap) Borjak eladásából származó jövedelem (Ft/tehén/év) = évenkénti borjúszületések száma x (borjú ára eladásig felmerülő tartási költsége) Példa: 13 hónapos két ellés közötti időnél: (365 / 391) x ( ) = Ft/tehén/év. 30 Esettanulmány A tehenek ellési gyakoriságának (két ellés közötti időtartam) gazdaságtana (1) Az optimális ellési gyakoriság mellett az időegységre (nap, év) eső jövedelem nagysága maximális. A szuboptimális ellési gyakoriságból származó veszteségek olymódon határozhatók meg, ha összevetjük azzal a jövedelemmel, ami az optimális helyzetben realizálódna. Az ellések gyakorisága által befolyásolt főbb költségek és bevételek: 1. A tejből származó nettó bevételek. 2. A borjakból származó nettó bevételek. 3. Az inszeminálási és kezelési költségek. 10

11 Nettó tejárbevétel, borjúárbevétel és egyéb költségek egy átlagtehén esetén évente (EUR) Bevételek és költségek Nettó tejárbevétel Nettó borjúárbevétel Egyéb költségek Ellési gyakoriság (hónap) Jövedelem (EUR) Számítsa ki az egyes ellési gyakorisághoz tartozó jövedelmek nagyságát! Két ellés közötti idő 11 Jövedelem A jövedelem számítása: tejárbevétel + borjúárbevétel egyéb költségek (itt inszeminálási és kezelési költségek). 32 Jövedelem (EUR) Számítsa ki az egyes ellési gyakorisághoz tartozó jövedelmek nagyságát! Két ellés közötti idő Jövedelem = = = =

12 Az optimális ellési gyakoriság Melyik az optimális ellési gyakoriság? 11 hó 12 hó 13 hó 14 hó 34 Az optimális ellési gyakoriság az, amelyik a legnagyobb éves jövedelmet eredményezi. Ez a 11 hónapos két ellés közötti idő. Veszteség (EUR) Számítsa ki az egyes ellési gyakoriságokhoz tartozó éves veszteségek nagyságát! Két ellés közötti idő (hó) Veszteség Az optimális két ellés közötti idő 11 hó (a veszteség 0). A többi ellési gyakorisághoz tartozó veszteség nagysága az adott és az optimális két ellés közötti időhöz tartozó jövedelem különbségeként számítható. 35 Veszteség (EUR) Számítsa ki az egyes ellési gyakoriságokhoz tartozó éves veszteségek nagyságát! Két ellés közötti idő (hó) Veszteség = = =

13 Átlagos és marginális veszteség (EUR) Számítsa ki az egyes ellési gyakoriságok esetén az átlagos és a marginális napi veszteségek nagyságát tehenenként! Két ellés közötti idő (hó) Átlagos veszteség Marginális veszteség 37 Átlagos és marginális veszteség (EUR) Számítsa ki az egyes ellési gyakoriságok esetén az átlagos és a marginális napi veszteségek nagyságát tehenenként! Két ellés közötti idő (hó) Átlagos veszteség 0 28 / 30 = 0, / 60 = 2, / 90 = 2,68 Marginális veszteség 0 28 / 30 = 0,93 (121-28) / 30 = 3,1 ( ) / 30 = 4 38 TÖBBLET INSZEMINÁLÁS KÖLTSÉGE OPTIMÁLIS TERMÉKENYÍTÉSSZÁM: (Optimális TI / telepi TI) x évi termékenyítések száma Példa: 2/4 x = TÖBBLETKÖLTSÉG: (Elvégzett termékenyítések száma - Optimális termékenyítésszám) x termékenyítés átlagos költsége Példa: ( ) x = ,- Ft 39 13

14 A fajlagos szaporodásbiológiai gyógyszerköltség és a tehenenkénti szaporulat viszonya borjú / tehén / év 1,04 1,02 1 0,98 0,96 0,94 0,92 0,9 0,88 0,86 A-telep B-telep C-telep Ft / borjú / év Szaporulat Fajlagos szapbiol.-i gyógyszerköltség Fajlagos szaporodásbiológiai gyógyszerköltség, a szaporulat és a megtérülési mutató alakulása a telepeken ( ) Mutatók A telep B telep C telep Átlag Fajlagos szaporodásbiológiai gyógyszerköltség (Ft/borjú/év) Szaporulat (borjú/tehén/év) 0,92 0, 95 1,03 0,97 Szaporodásbiológiai zavarok kezelésére alkalmazott szerek költsége (Ft/tehén/év) Megtérülés (borjú/tehén) 0,039 0,061 0,030 0, Szaporasági zavarok okozta veszteségek megoszlása (%)

15 A szaporasági zavarok által okozott veszteségek A szaporasági zavarok miatti éves tehenenkénti veszteség Magyarországon kb Ft-ra ( EUR) tehető. Az állományokban egy többlet üres nap kb Ft (átlagosan usque 700 Ft, 2,5 EUR) veszteséget jelent. Ez Ft-os tehenenkénti szaporasági veszteséggel számolva - egy tehenet tartó telepen évi 60 millió Ft (!) kárt jelent, ami a hazai telep árbevételének akár 9-11%-át is jelentheti. Magyarországon a szaporasági zavarok felelősek a legnagyobb gazdasági veszteségekért LÁBVÉG-BETEGSÉGEK 44 A lábvégbetegségek által okozott állományszintű veszteségek Idő előtti selejtezés Lábvégbetegségek Csökkent tejárbevétel Hosszabb két ellés közötti idő Állatorvosi kezelés költségei Csökkent tejtermelés Elkülönített tej Csökkent nettó tejárbevétel Csökkent borjúeladás Állatorvos munkadíja Gyógyszerköltség Gazdálkodó többlet munkaideje Testsúlycsökkenés Kezelési idő Fejési idő növekedése

16 Lábvég-betegségek okozta veszteségek megoszlása (%) A lábvég-betegségek által okozott veszteségek A lábvégbetegségek miatti éves tehenenkénti veszteség Magyarországon kb Ft-ra ( EUR) tehető. Ez Ft-os tehenenkénti sántaság miatti veszteséggel számolva - egy tehenet tartó telepen évi 15 millió Ft (!) kárt jelent, ami a hazai telep árbevételének akár 2,5%-át is jelentheti. A veszteségek legnagyobb része ún. rejtett veszteség (árbevétel-csökkenés) IDŐ ELŐTTI SELEJTEZÉS 48 16

17 Idő előtti selejtezés hatása a termelésre és a jövedelmezőségre Bevételcsökkenés: kihasználatlan genetikai kapacitás Költségnövekedés: üszőbeállítás költsége egy liter tejre eső vemhes üsző költség Szelekciós bázis szűkül 49 Átlagos tejtermelés a genetikai termelőképesség %-ában és a tehénállomány laktáció szerinti összetétele A tehénállomány összetétele a laktációk szerint Éves tejhozam a genetikai termelőképesség százalékában A tehénállomány százalékos összetétele a laktációk száma szerint százalékos selejtezésnél 1. laktációban levők laktációban levők laktációban levők és e fölötti laktációban levők Az állomány átlagos tejtermelése a genetikai termelőképesség százalékában , A genetikai termelőképesség kihasználásának hatása a tejhozamra és az árbevételre Az állomány genetikai termelőképessége (kg/tehén/év) 8500 Selejtezési százalék A genetikai termelőképesség kihasználásának százaléka ,5 78 Az állomány átlagos évi tejhozama (kg/tehén/év) Kieső tej mennyisége (kg/tehén) Kieső tej értéke (Ft/tehén)

18 Egy liter tejre eső vemhes üsző költség különböző tehénkivonási aránynál Megnevezés 30%-os tehénkivonás 35%-os tehénkivonás Átlagos tehénlétszám (állat) Eltérés Tehénkivonás (állat) Átlagos laktációszám 3,33 2,86-0,48 Fajlagos hozam (l/év/tehén) Életteljesítmény (liter) Vemhes üsző piaci ára (Ft/állat) Vemhes üsző előáll. ktg. (Ft/állat) Selejt tehén vágóértéke (Ft/állat) Állományszintű éves vemhes üsző ktg. (Ft) Egy liter tejre jutó vemhes üsző ktg. (Ft/l) ,63 9,32 +1,69 Vemhes üsző felnevelésének megtérülése Példa: - Vemhes üsző felnevelési költsége: ,- Ft - Fajlagos nettó tejárbevétel: 40 Ft/l - Üszőnevelés költségének megtérülése: / 40 = liter tej - Átlagos laktációszám: 2,3 - Átlagos laktációs tejtermelés: kg / = 1,13 1,17 (2,3 1,13) laktáción keresztül termel csak jövedelmet! 53 KEZELÉSI ÉS GYÓGYSZERKÖLTSÉG 54 18

19 KEZELÉSI KÖLTSÉG ÁLLATORVOSI MUNKADÍJ: alkalmazott vállalkozó GAZDÁLKODÓ TÖBBLET MUNKAIDEJE (haszonáldozati költség): Kezelési idő (óra) x óradíj GYÓGYSZERKÖLTSÉG: Gyógyszerek (db) x beszerzési ár 55 Átlagos éves gyógyszerköltség indikáció szerinti megoszlása (%) Átlagos éves gyógyszerköltség készítménycsoportonkénti megoszlása (%)

20 Antibiotikum költség indikáció szerinti megoszlása (%) IRODALOM 59 IRODALOM (1) KÖTELEZŐ: Bíró O. Ózsvári L. (2006): Állat-egészségügyi gazdaságtan. Egyetemi jegyzet. SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék. Budapest, 170. p.; és 9. fejezet AJÁNLOTT: Ózsvári, L. (2017): Economic Cost of Lameness in Dairy Cattle Herds. Journal of Dairy, Veterinary & animal Research, 6. (2): DOI: /jdvar Fodor I. Ózsvári L. (2017): Tejhasznú tehenészetekben alkalmazott korai vemhesség-vizsgálati módszerek és gazdasági jelentőségük. Magyar Állatorvosok Lapja, 139. (1) pp. Ózsvári, L. Buvár, I. Bartha, Á. Fogarassy, Cs. (2016): Comparative study on the production parameters, animal health status and drug costs on a commercial dairy farm. Hungarian Agricultural Engineering, DOI: /HAE

21 IRODALOM (2) AJÁNLOTT: Fodor I. Cziger Zs. Ózsvári L. (2016): A szaporodásbiológiai ultrahang vizsgálatok gazdasági elemzése egy nagy létszámú tejelő tehenészetben. Magyar Állatorvosok Lapja, 138. (9) pp. Ózsvári L. Muntyán J. Filipsz I. (2016): A staphylococcusok és az E. coli által okozott tőgygyulladás elleni vakcinás védekezés termelési tapasztalatai és gazdasági megtérülése egy hazai nagyüzemi holsteinfríz tehenészetben. Magyar Állatorvosok Lapja, 138. (4) pp. Kovács P. Tibold J. Ózsvári L. (2015): A Staphylococcus aureus tőgygyulladás elleni védekezés egy nagyüzemi holstein-fríz állományban és a fertőzés gazdasági hatásai. Magyar Állatorvosok Lapja, 137. (12) pp. Ózsvári L. Józsi-Tóth I. Hankó-Faragó E. Szabára Á. (2015): Egy heveny BVD járványkitörés termelési tapasztalatai és az ellen való védekezés gazdasági megtérülése egy hazai nagyüzemi holstein-fríz tehenészetben. Magyar Állatorvosok Lapja, 137. (10) pp. 61 IRODALOM (3) AJÁNLOTT: Fodor I. Matyovszky B. Biczó A. Ózsvári L. (2015): A bal oldali oltógyomor helyzetváltozás (OHV) által okozott veszteségek és a műtéti megoldás gazdasági elemzése egy nagy létszámú tehenészetben. Magyar Állatorvosok Lapja, 137. (7) pp. Fodor I. Matyovszky B. Biczó A. Ózsvári L. (2014): A paratuberkulózis kártétele és az ellene való védekezés egy hazai nagyüzemi holstein-fríz tehenészetben. Magyar Állatorvosok Lapja, 136. (4) pp. Seres L. Ózsvári L. (2014): Napi háromszori fejés hatása a termelési mutatókra és a jövedelmezőségre egy nagyüzemi holstein-fríz tehenészetben. Magyar Állatorvosok Lapja, 136. (1) pp. Ózsvári L. (2013): A szarvasmarha állomány-egészségügy gazdasági kérdései pp. In: Winfried H.: Gyakori szarvasmarha-betegségek. Szakkönyv. Budapest: Mezőgazda Kiadó Nemzeti Agrárgazadsági Kamara p. Ózsvári L. Muntyán J. Berkes Á. (2012): A légzőszervi betegségek (BRD) által okozott veszteségek a szarvasmarhatartásban. Magyar Állatorvosok Lapja, 134. (5) pp. 62 IRODALOM (4) AJÁNLOTT: Ózsvári L. (2012): Hogyan kísérjük figyelemmel tejtermelési tevékenységünk jövedelmezőségét? pp. In: Munkácsy L. (szerk.): Versenyképes tejtermelés. A jövedelmezőség kulcstényezői a telepi gyakorlatban. Szakkönyv. Budapest: Mezőgazda Kiadó Magyar Agrárkamara p. Ózsvári L. Barna R. Visnyei L. (2007): Lábvégbetegségek okozta gazdasági veszteségek nagyüzemi holstein-fríz tehenészetekben. Magyar Állatorvosok Lapja, 129. (1) pp. Ózsvári L. Kerényi J. (2004): A szaporodásbiológiai zavarok által okozott gazdasági veszteségek számszerűsítése egy nagyüzemi holstein-fríz tehenészetben. Magyar Állatorvosok Lapja, 126. (9) pp. Varga N. Ózsvári L. (2004): Tejelő tehenészetek gyógyszerfelhasználásának ökonómiai elemzése. Acta Agronomica Ovariensis, 46. (1) pp. Ózsvári, L. (2004): Állategészségügyi döntéselemzés a tejtermelő gazdaságokban. Doktori (PhD) értekezés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 145. p

22 IRODALOM (5) AJÁNLOTT: Ózsvári L. Fux A. - Illés B. Cs. Bíró O. (2003): A Staphylococcus aureus tőgygyulladás által okozott gazdasági veszteségek számszerűsítése egy nagyüzemi holstein-fríz tehenészetben. Magyar Állatorvosok Lapja, 125. (10) pp. Ózsvári L. Taradán Sz. - Illés B. Cs. Bíró O. (2003): Tejtermelő szarvasmarha telepek termelési mutatóinak és gyógyszerköltségének összehasonlító vizsgálata. Magyar Állatorvosok Lapja, 125. (9) pp. Ózsvári L. Bíró O. (2003): Szarvasmarhák IBR mentesítésének költség-haszon elemzése I. Gazdálkodás. 53. (2) pp. Ózsvári L. Bíró O. (2003): Szarvasmarhák IBR mentesítésének költség-haszon elemzése II. Gazdálkodás. 53. (3) pp. Ózsvári L. György K. - Illés B. Cs. Bíró O. (2003): A tőgygyulladás által okozott gazdasági veszteségek számszerűsítése egy nagyüzemi holstein-fríz tehenészetben. Magyar Állatorvosok Lapja, 125. (5) pp. 64 IRODALOM (6) AJÁNLOTT: Ózsvári L. - Antal L. - Illés B. Cs. - Bartyik J. - Szenci O. (2001): A szubklinikai tőgygyulladás által okozott tejtermelés-csökkenésből eredő veszteségek számszerűsítése az egyedi szomatikus sejtszám alapján. Magyar Állatorvosok Lapja, 123. (10) pp. Ózsvári L. - Bíró O. - Illés B. Cs. (2001): A szarvasmarhák vírusos hasmenése és nyálkahártya betegsége (BVD és MD) okozta veszteségek nagyságának számszerűsítése. Magyar Állatorvosok Lapja, 123. (9) pp. 65 Köszönöm a figyelmet!