HORDOZÓS KATALIZÁTOROK VIZSGÁLATA SZERVES KÉMIAI REAKCIÓKBAN
|
|
|
- Ábel Kocsis
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDMÁYI EGYETEM VEGYÉSZMÉRÖKI ÉS BIMÉRÖKI KAR LÁH GYÖRGY DKTRI ISKLA HRDZÓS KATALIZÁTRK VIZSGÁLATA SZERVES KÉMIAI REAKCIÓKBA Ph.D. értekezés tézisei Készítette Témavezető Kiss Árpád Dr. Hell Zoltán egyetemi docens S Z E R V E S KÉMIA É S TEC H L Ó G I A TAS Z É K /13
2 1. BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉS apjaink szerves kémiai kutatásainak egyik fő iránya olyan új katalizátorok, illetve reagensek keresése, melyek aktívabbak, szelektívebbek, esetenként újra felhasználhatóak, egyszerűbben kezelhetők és kevésbé terhelik a környezetet, mint egyes hagyományos katalizátorok. Figyelembe véve, hogy a szerves kémiai reakciók nagy része - egyes statisztikai adatok szerint kb. 80%-a - igényel katalizátort, a katalízis kutatása egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Az elmúlt évtizedekben számos heterogén katalizátort fejlesztettek ki, melyek olcsók, nem mérgezőek, nem korrozívak, alkalmazásuk magas aktivitást és szelektivitást biztosít enyhe reakciókörülmények között. Sok esetben egyszerűen a szintetikus, vagy természetes ásványok savas, illetve bázikus tulajdonságát használják ki, ugyanakkor a modern szintetikus módszerek térnyerésével a különböző hordozós katalizátorok jelentősége is folyamatosan nő. A hordozós heterogén katalizátorok számos előnnyel rendelkeznek, a finomkémiai ipar szakaszos technológiáiban a reakció végén gyorsan kiszűrhetőek a reakcióelegyből, ami egyszerűsíti a technológiát, csökkenti a műveleti időt és a reakcióelegy feldolgozásához szükséges energiát. A kiszűrt katalizátorok gyakran újra felhasználhatóak, illetve könnyen regenerálhatóak. Szerkezetük miatt a reakciók esetenként figyelemreméltó regio-, illetve sztereoszelektivitással játszódnak le jelenlétükben. Mindezen előnyök számos fontos szerves kémiai reakciót nemcsak környezetkímélőbbé, hanem gazdaságosabbá is tehetnek. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szerves Kémia és Technológia Tanszékén több éve foglalkozunk szilárd savas és bázisos katalizátorok mellett hordozós fémkatalizátorokkal, szerves kémiai reakciókban történő alkalmazhatóságuk vizsgálatával, illetve katalitikus módszerek fejlesztésével is. Munkánk során olyan reakciókat vizsgálunk, melyek leginkább a finomkémiai-, illetve a gyógyszeripar számára lehetnek érdekesek. Korábban a kutatócsoport eljárásokat dolgozott ki több szén-szén kapcsolási reakció, például a Suzuki-, Heck-, illetve Sonogashira-reakció megvalósítására 1-3. Doktori munkám során e kutatások folytatásaként hagyományosan homogén katalitikus szerves kémiai reakciók heterogén hordozós katalizátorral történő megvalósításával foglalkoztam. 1. Cwik, A.; Hell, Z.; Figueras, F. rg. Biomol. Chem. 2005, 3, Cwik, A.; Hell, Z.; Figueras, F. Adv. Synth. Catal., 2006, 348, Cwik, A.; Hell, Z.; Figueras, F. Tetrahedron Lett. 2006, 47, /13
3 Célom egyszerűen, gyorsan és költséghatékonyan előállítható katalizátorok alkalmazásával olyan módszerek kifejlesztése volt, amelyek az ipar számára is használhatóak lehetnek és környezetvédelmi szempontból is megállják a helyüket. A vizsgált reakciókat is ennek megfelelően, az ipari alkalmazhatóság szempontjából választottuk ki. Hordozóként 4 Å molekulaszitát, illetve a tanszéki kutatócsoportban korábban is használt Mg:Al 2:1 hidrotalcitot és magnézium-lantán vegyesoxidot használtam. Munkám során négy reakcióval, a Kumada-kapcsolással, az ún. A 3 -reakcióval, aldoximok nitrilekké történő dehidratálásával, illetve nitrilek amidokká történő átalakításával foglalkoztam. 3/13
4 2. EREDMÉYEK 2.1. Megállapítottam, hogy az általam kipróbált, különböző fémeket tartalmazó katalizátorok közül a nikkel(ii) magnézium-lantán vegyesoxid hordozón (i 2+ -MgLa) bizonyult a legjobbnak a Kumada-Corriu kapcsolásban 4. MgBr + Br katalizátor reflux, dietiléter A katalizátor segítségével egy új és hatékony módszert sikerült kidolgoznom szén-szén kötés kialakítására Grignard-vegyületekből és aril-halogenidekből kiindulva. Vizsgáltam a reakció körülményeit, a szükséges fémmennyiséget, a reakcióidőt, a halogén minőségének a hatását, különböző aril-halogenidek keresztkapcsolását és a szubsztituensek hatását is (1. táblázat). Azt tapasztaltam, hogy az irodalomban leírt fémmennyiségekhez képest kevesebb, mintegy 0,16 mol% nikkel elegendő a megfelelő konverzió eléréséhez, a reakció 3 óra után elérte a maximális konverziót, illetve a halogénbenzolok reaktivitása a klór-bróm-jód irányba nőtt. Jódbenzol esetén kvantitatívan kaptuk a várt terméket. Az optimált reakciókörülmények között R 2 -homokapcsolt termék egyáltalán nem keletkezett. Br R 1 Br Mg dietiléter, reflux i 2+ -MgLa MgBr R dietiléter, reflux R 1 1 R 2 R 2 1. táblázat A keresztkapcsolás eredményei a Sor R 1 R 2 Termelés b (%) 1 H p-me 86 2 H o-me 73 3 H m-me 81 4 H p-me 83 5 H o-cf H m-cf H p-cf p-me o-cf p-me m-cf p-me p-cf p-me p-me p-me p-me 11 a13 mmol R 1-aril-bromid, 11,5 mmol magnézium, 10 mmol R 2-aril-bromid, 0,2 g i 2+ -MgLa katalizátor, 10 ml dietil-éter, 35 C, 3 h. b Izolált termelés, a termék tisztaságát GC-MS segítségével ellenőriztem. A nyerstermék kb. 15 % R 1-R 1 mellékterméket tartalmazott. 4. Kiss, Á; Hell, Z.; Bálint, M.: ickel/magnesium-lanthanum mixed oxide catalyst in the Kumada-coupling rg. Biomol. Chem. 2010, 8, /13
5 Az XRF vizsgálatok azt mutatták, hogy a homogén katalizátorok nagy részével ellentétben a nikkel nem szennyezi a terméket Megállapítottam, hogy az általam vizsgált hordozós fémkatalizátorok közül a réz(ii)-vel impregnált 4Å molekulaszita (Cu 2+ -4A) bizonyult a leghatékonyabbnak az ún. A 3 (alkin-aldehidamin) kapcsolásban 5. R'' R'' Cu R''' 2+ -4A R H + R' + H R H R''' R' Megvizsgálva más fémeket ugyanezen a hordozón azt tapasztaltam, hogy a legjobb réz(ii) mellett a Fe(III) is jelentős aktivitást mutat. A Cu 2+ -4A katalizátorral alkinek, alifás aldehidek és szekunder aminok esetén szobahőmérsékleten, oldószermentes körülmények között kiváló termeléssel kaptam a megfelelő propargilaminokat (2. táblázat). 2. táblázat A 3 -kapcsolás Cu 2+ -4A jelenlétében a Sor Alkin Aldehid Amin Termelés b (%) 1 CH 2 H 96 2 CH 2 H 93 3 CH 2 4 CH 2 H H CH 2 H 72 6 CH 2 H 70 a6 mmol acetilén, 5 mmol aldehid, 5 mmol amin, 0,5 g Cu 2+ -4A katalizátor, oldószer nélkül, szobahőmérséklet, 24 h. bizolált termelés, a termék tisztaságát GC-MS és 1 H MR segítségével ellenőriztem. Aromás aldehidek esetén toluol oldószer és reflux hőmérséklet volt szükséges a jó termeléshez (3. táblázat). A katalizátor könnyen elválasztható a reakcióelegytől és újrafelhasználható különösebb kezelés nélkül. 5. Fodor, A.; Kiss, Á.; Debreczeni,.; Hell, Z.; Gresits, I.: A simple method for the preparation of propargylamines using molecular sieve modified with copper(ii) rg. Biomol. Chem. 2010, 8, /13
6 1,5 ekv. + + H R H Cu 2+ -4A toluol, reflux R 3. táblázat Aromás aldehidek A 3 -kapcsolása fenilacetilénnel a Sor Aldehid Termelés b (%) 2 1 CH 99 2 CH Cl 96 3 CH 90 4 CH 89 5 CH 70 6 CH 70 7 H CH a7,5 mmol fenilacetilén, 5 mmol aromás aldehid, 5 mmol morfolin, 0,5 g Cu 2+ -4A katalizátor, 2 ml toluol, 110 C, 15 h. b Izolált termelések, a termék tisztaságát GC-MS és 1 H MR segítségével ellenőriztem Sikeresen valósítottam meg aldoximok nitrilekké történő dehidratálását Cu 2+ -4A katalizátor segítségével acetonitril oldószerben 6. Különböző fémeket vizsgálva arra a következtetésre jutottam, hogy a palládium(ii)-vel módosított 4Å molekulaszita hasonlóan jó aktivitást mutat a reakcióban. A reakció körülményeit, a fém és az oldószer mennyiségét optimáltam. Az optimált reakciókörülményekkel (8,5 mol% Cu, 2 ml acetonitril / mmol aldoxim, 8 h reakcióidő) a 4. táblázatban látható nitrilszármazékokat állítottam elő. 6. Kiss, Á.; Hell, Z.: A heterogeneous catalytic method for the conversion of aldoximes into nitriles using molecular sieve modified with copper(ii) Synth. Commun. 2011, közlésre elfogadva. 6/13
7 4. táblázat Aldoximok Cu 2+ -4A katalizált dehidratálása a Sor Aldoxim Konverzió b (%) itril b,c (%) Amid b (%) (91) (90) (87) (88) (78) 14 7 F (82) 10 8 Cl (76) d (87) a5 mmol szubsztituált aldoxim, 0,5 g Cu 2+ -4A katalizátor, 10 ml acetonitril, 82 C, 8 h. b GC-MS alapján. c Az izolált termelések zárójelben, a termék tisztaságát GC-MS és 1 H MR segítségével ellenőriztem. d 9 % Benzizoxazol keletkezett. Szalicilaldoxim esetén nem kaptam jó termeléssel a szalicilonitrilt, trietil-amin hozzáadásával ugyanakkor ebben az esetben is kiváló eredményt értem el (5. táblázat). Cu 2+ -4A C R H acetonitril, TEA R 7/13
8 jelenlétében a Sor Szalicilaldoxim Konverzió b (%) itril b,c (%) Amid b (%) Tézisfüzet 5. táblázat Különböző szalicilaldoximok Cu 2+ -4A - katalizált dehidratálása trietil-amin 1 H (98) Me Br (91) (90) (85) 7 a5 mmol szubsztituált szalicilaldoxim, 5 mmol trietil-amin, 0,5 g Cu 2+ -4A katalizátor, 10 ml acetonitril, 82 C, 16 h. b GC-MS alapján. c Az izolált termelések zárójelben, a termék tisztaságát GC-MS és 1 H MR segítségével ellenőriztem. A katalizátor újrafelhasználhatósága rendkívül jónak bizonyult a benzaldoxim - benzonitril modellreakcióban, aktivitása tízszeri használat után sem csökken. Termelés (%) Az irodalmi előzményeket is figyelembe véve vizsgáltam és igazoltam a reakció mechanizmusát. A reakció kizárólag nitril típusú oldószerben megy végbe, az aldoxim kémiailag kötött vize az ábrán látható rézkomplexen keresztül, koncertikus reakcióban lényegében az acetonitril oldószerből acetamid mellékterméket képez. H + Cu 2+ Cu 2+ H H CH CH 3 3 H 2 CH 3 8/13
9 2.4. Megvalósítottam különböző nitrilek amidokká történő hidratálását Cu 2+ -4A katalizátor és acetaldoxim reagens segítségével 7,8. C H Me C Kiváló termeléssel kaptam a megfelelő amidokat. A termelés többféle oldószerben, enyhe körülmények között is egyformán jó volt (6. táblázat). 6. táblázat itrilek amidokká történő hidratálása Cu 2+ -4A katalizátor segítségével a Sor itril Konverzió b (%) Amid b, c (%) 1 C (98) Cl C C H 2 C C (98) d (62) e (50) (97) 6 Cl C (97) 7 C (96) 8 H 2 C f 9 C (94) 10 C (95) 11 Cl C 98 98(93) 12 EtC C 97 97(95) 13 C C [46] g 14 h C C [27] g a2 mmol nitril, 6 mmol acetaldoxim, 0,2 g Cu 2+ -4A katalizátor, 4 ml Me, 65 C, 4h. b GC-MS alapján. c Az izolált termelések zárójelben, a termék tisztaságát GC-MS és 1 H MR segítségével ellenőriztem. d A termék GC-MS alapján 25% nem azonosított mellékterméket tartalmazott. e A termék GC-MS alapján 23% nem azonosított mellékterméket tartalmazott. f 80% 1-(3,4-dimetoxifenil)-propán- 2-on-oxim keletkezett. g Szögletes zárójelben a monoamid mennyisége 1 H MR alapján. h 2 mmol szubsztituált nitril, 12 mmol acetaldoxim, 0,4 g Cu 2+ -4A katalizátor, 8 ml Me, 4 h, 65 C. 7. Kiss, Á.; Hell, Z.: A heterogeneous catalytic method for the conversion of nitriles to amides using molecular sieve modified with copper(ii) Tetrahedron Lett. 2011, 52, Kiss, Á.; Hell, Z.: Cu II -MS4Å for Hydration of itriles into Amides Synfacts 2012, 8(1), /13
10 A módszer további előnye, hogy hidrolízisre érzékeny funkciós csoportok (például észtercsoport) esetén is szelektíven kapjuk a megfelelő amidokat. A katalizátor ebben az esetben is könnyen visszaforgatható volt Mind a i 2+ -MgLa, mind pedig a Cu 2+ -4A katalizátort röntgendiffrakció, röntgenfotoelektron spektroszkópia, infravörös spektroszkópia, és pásztázó elektronmikroszkópia (1., illetve 2. ábra) segítségével jellemeztem. 1. ábra i 2+ -MgLa 2. ábra Cu 2+ -4A Megállapítottam, hogy a i 2+ -MgLa katalizátor olyan Mg() 2 - La() 3 keveréknek tekinthető, ahol a felületi magnéziumatomok egy része nikkelre cserélődött. A Cu 2+ -4A katalizátor a felületén rézzel ioncserélt A típusú zeolitnak tekinthető. 10/13
11 3. TÉZISPTK 1. Megállapítottam, hogy az általam kipróbált különböző fémeket tartalmazó katalizátorok közül a nikkel(ii) magnézium-lantán vegyesoxid hordozón (i 2+ -MgLa) bizonyult a legjobbnak a Kumada-Corriu kapcsolásban. A katalizátor segítségével egy új és hatékony módszert sikerült kidolgoznom szén-szén kötés kialakítására Grignard-vegyületekből és aril-halogenidekből kiindulva. Vizsgáltam a reakció körülményeit, a szükséges fémmennyiséget, a reakcióidőt, a halogén minőségének a hatását, különböző aril-halogenidek keresztkapcsolását és a szubsztituensek hatását is. A homogén katalizátorok nagy részével ellentétben sem a fém, sem pedig ligandum nem szennyezi a terméket Megállapítottam, hogy az általam vizsgált, réz(ii)-vel impregnált hordozók közül a 4Å molekulaszita (Cu 2+ -4A) bizonyult a leghatékonyabbnak az ún. A 3 (alkin-aldehid-amin) kapcsolásban. Megvizsgálva más fémeket ugyanezen a hordozón azt tapasztaltam, hogy a legjobb réz(ii) mellett a Fe(III) is jelentős aktivitást mutat. A Cu 2+ -4A katalizátorral alkinek, alifás aldehidek és szekunder aminok esetén szobahőmérsékleten, oldószermentes körülmények között kiváló termeléssel kaptam a megfelelő propargilaminokat. Aromás aldehidek esetén toluol oldószer és reflux hőmérséklet volt szükséges a jó termeléshez. A katalizátor könnyen elválasztható a reakcióelegytől és újrafelhasználható különösebb kezelés nélkül Sikeresen valósítottam meg aldoximok nitrilekké történő dehidratálását Cu 2+ -4A katalizátor segítségével acetonitril oldószerben. Különböző fémeket vizsgálva arra a következtetésre jutottam, hogy a palládium(ii)-vel módosított 4Å molekulaszita hasonlóan jó aktivitást mutat a reakcióban. A reakció körülményeit, a fém és az oldószer mennyiségét optimáltam. Szalicilaldoxim esetén nem kaptam megfelelő termeléssel a szalicilonitrilt, trietil-amin hozzáadásával ugyanakkor ebben az esetben is kiváló eredményt értem el. A katalizátor újrafelhasználhatósága rendkívül jónak bizonyult, aktivitása tízszeri használat után sem csökken. Az irodalmi előzményeket is figyelembe véve vizsgáltam és igazoltam a reakció mechanizmusát Megvalósítottam különböző nitrilek amidokká történő hidratálását Cu 2+ -4A katalizátor és acetaldoxim reagens segítségével. Kiváló termeléssel kaptam a megfelelő amidokat. A termelés többféle oldószerben, enyhe körülmények között is egyformán jó volt. A módszer további előnye, hogy hidrolízisre érzékeny funkciós csoportok (például észtercsoport) esetén is szelektíven kapjuk a megfelelő amidokat 4,5. 5. Mind a i 2+ -MgLa, mind pedig a Cu 2+ -4A katalizátort röntgendiffrakció, röntgenfotoelektron spektroszkópia, infravörös spektroszkópia, és pásztázó elektronmikroszkópia segítségével jellemeztem. Megállapítottam, hogy a i 2+ -MgLa katalizátor olyan Mg() 2 - La() 3 keveréknek tekinthető, ahol a felületi magnéziumatomok egy része nikkelre cserélődött. A Cu 2+ -4A a felületén rézzel ioncserélt A típusú zeolitnak tekinthető. 11/13
12 4. KÖZLEMÉYEK 4.1. A disszertáció alapjául szolgáló közlemények 1. Kiss, Á.; Hell, Z.; Bálint, M.: ickel/magnesium-lanthanum mixed oxide catalyst in the Kumada-coupling rg. Biomol. Chem. 2010, 8, (IF.: 3,451, I: 1) 2. Fodor, A.; Kiss, Á.; Debreczeni,.; Hell, Z.; Gresits, I.: A simple method for the preparation of propargylamines using molecular sieve modified with copper(ii) rg. Biomol. Chem. 2010, 8, (IF.: 3,451, I: 3) 3. Kiss, Á.; Hell, Z.: A heterogeneous catalytic method for the conversion of aldoximes into nitriles using molecular sieve modified with copper(ii) Synth. Commun. 2012, közlésre elfogadva. (IF.: 0,937) 4. Kiss, Á.; Hell, Z.: A heterogeneous catalytic method for the conversion of nitriles to amides using molecular sieve modified with copper(ii) Tetrahedron Lett. 2011, 52, (IF.: 2,618) 5. Kiss, Á.; Hell, Z.: Cu II -MS4Å for Hydration of itriles into Amides Synfacts 2012, 8(1), Egyéb folyóiratcikkek 6. Kiss, Á.; Potor, A.; Hell, Z.: Heterogeneous Catalytic Solvent-free Synthesis of Quinoline Derivatives via the Friedländer Reaction Catal. Lett. 2008, 125, (IF.: 1,907, I: 6) 4.3. Előadások 7. Kiss, Á.: Examination of coupling reactions using solid base supported metal catalysts Sanofi-Aventis Thesis Day, 2009 nov. 18., Budapest. 8. Kiss, Á.: Examination of organic reactions using solid base supported metal catalysts Sanofi- Aventis Thesis Day, 2010 nov. 23., Budapest. 9. Kiss, Á.: Szerves kémiai reakciók vizsgálata szilárd bázis hordozós fémkatalizátorokkal láh György Doktori Iskola PhD Konferenciája, 2011 feb. 3., Budapest. 12/13
13 4.4. Poszter előadások 10. Potor A., Hegedüs A., Kiss Á., Vargadi T., Hell Z.: Heterociklusos vegyületek szintézise szilárd sav és szilárd bázis katalizátorok jelenlétében MKE Centenáriumi Vegyészkonferencia, 2007 máj. 29.-jún. 1., Sopron. 11. Potor A., Kiss Á., Vörös A., Fodor A. émeth J., Hell Z.: Szilárd sav-katalizált szerves kémiai reakciók vizsgálata - MKE Vegyészkonferencia, 2008 jún , Hajdúszoboszló 12. Kiss, Á.; Hell, Z.: Examination of coupling reactions using solid base supported metal catalysts; The Kumada-Corriu Coupling - Sanofi-Aventis Thesis Day, 2008 dec. 4., Budapest. 13. Kiss Á.: Kapcsolási reakciók vizsgálata szilárd bázis hordozós fémkatalizátorokkal láh György Doktori Iskola PhD Konferenciája, 2009 feb. 4., Budapest. 14. Kiss, Á.; Hell, Z.: Examination of coupling reactions using solid base supported metal catalysts; The Kumada-Corriu Coupling - German-French-Hungarian Congress in rganic and Biomolecular Chemistry, 2009 jún , Budapest. 15. Kiss Á.: Kapcsolási reakciók vizsgálata szilárd bázis hordozós fémkatalizátorokkal láh György Doktori Iskola PhD Konferenciája, 2010 feb. 4., Budapest. 16. Kiss Á., Fodor A., émeth J., Hell Z.: Fémekkel módosított, ásványi alapú katalizátorok vizsgálta szerves kémiai reakciókban - MKE Vegyészkonferencia, 2010 jún. 30-júl. 2., Hajdúszoboszló. 13/13
AMINOKARBONILEZÉS ALKALMAZÁSA ÚJ SZTERÁNVÁZAS VEGYÜLETEK SZINTÉZISÉBEN
AMIKABILEZÉS ALKALMAZÁSA ÚJ SZTEÁVÁZAS VEGYÜLETEK SZITÉZISÉBE A Ph.D. DKTI ÉTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Takács Eszter okleveles vegyészmérnök Témavezető: Skodáné Dr. Földes ita egyetemi docens, az MTA
HETEROCIKLUSOS VEGYÜLETEK ELŐÁLLÍTÁSA MIKROPÓRUSOS ZEOLIT JELENLÉTÉBEN
Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar ETECIKLUSS VEGYÜLETEK ELŐÁLLÍTÁSA MIKPÓUSS ZELIT JELELÉTÉBE PhD értekezés tézisei Készítette: egedüs Adrienn Témavezető: Dr. ell Zoltán egyetemi docens Szerves Kémia és
Monoterpénvázas 1,3-diaminok és 3-amino-1,2-diolok sztereoszelektív szintézise és alkalmazásai
Szegedi Tudományegyetem Gyógyszertudományok Doktori Iskola D program: Programvezető: Intézet: Témavezető: Gyógyszerkémia, gyógyszerkutatás Prof. Dr. Fülöp Ferenc Gyógyszerkémiai Intézet Prof. Dr. Fülöp
Biszfoszfonát alapú gyógyszerhatóanyagok racionális szintézise
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI ÉS BIOMÉRNÖKI KAR OLÁH GYÖRGY DOKTORI ISKOLA Biszfoszfonát alapú gyógyszerhatóanyagok racionális szintézise Tézisfüzet Szerző Kovács Rita Témavezető
1. ábra. Jellegzetes heteropolisav-szerkezetek, a Keggin-, illetve Dawson-anion
A szerves kémiai reakciók igen nagy hányadában egyes statisztikai adatok szerint kb. 80%-ában valamilyen katalizátorra van szükség a megfelelő konverzió eléréséhez. Eltekintve a katalitikus redukciótól,
SZILÁRD BÁZIS KATALIZÁLT REAKCIÓK VIZSGÁLATA
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDMÁYI EGYETEM SZILÁD BÁZIS KATALIZÁLT EAKCIÓK VIZSGÁLATA Ph.D. értekezés tézisei Készítette Témavezető CWIK Agnieszka Dr. ELL Zoltán egyetemi docens Szerves Kémiai Technológia
PANNON EGYETEM. 2,3-DIHIDRO-2,2,2-TRIFENIL-FENANTRO-[9,10-d]-1,3,2λ 5 -OXAZAFOSZFOL KIALAKULÁSA ÉS REAKCIÓJA SZÉN-DIOXIDDAL ÉS DIOXIGÉNNEL
![PANNON EGYETEM. 2,3-DIHIDRO-2,2,2-TRIFENIL-FENANTRO-[9,10-d]-1,3,2λ 5 -OXAZAFOSZFOL KIALAKULÁSA ÉS REAKCIÓJA SZÉN-DIOXIDDAL ÉS DIOXIGÉNNEL](/thumbs/36/17536851.jpg "PANNON EGYETEM. 2,3-DIHIDRO-2,2,2-TRIFENIL-FENANTRO-[9,10-d]-1,3,2λ 5 -OXAZAFOSZFOL KIALAKULÁSA ÉS REAKCIÓJA SZÉN-DIOXIDDAL ÉS DIOXIGÉNNEL")
PA EGYETEM 2,3-DIHID-2,2,2-TIFEIL-FEAT-[9,10-d]-1,3,2λ 5 -XAZAFSZFL KIALAKULÁSA ÉS EAKCIÓJA SZÉ-DIXIDDAL ÉS DIXIGÉEL Doktori (Ph.D) értekezés tézisei Készítette: Bors István okleveles kémia-környezettan
Ciklusok bűvöletében Katalizátorok a szintetikus kémia szolgálatában
Ciklusok bűvöletében Katalizátorok a szintetikus kémia szolgálatában Novák Zoltán Eötvös oránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet Szerves Kémiai Tanszék Alkímiai Ma, 2011. Március 17. Ciklusok - Katalízis
C-Glikozil- és glikozilamino-heterociklusok szintézise
Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés tézisei C-Glikozil- és glikozilamino-heterociklusok szintézise Szőcs Béla Témavezető: Vágvölgyiné Dr. Tóth Marietta DEBRECENI EGYETEM Kémiai Doktori Iskola Debrecen,
ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Szerves Kémia és Technológia Tanszék. Heterogén katalizátorok alkalmazása szerves kémiai reakciókban
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDMÁYI EGYETEM Szerves Kémia és Technológia Tanszék eterogén katalizátorok alkalmazása szerves kémiai reakciókban Doktori értekezés tézisfüzet Dr ell Zoltán egyetemi docens
GALANTAMIN-SZÁRMAZÉKOK SZINTÉZISE
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDMÁYI EGYETEM VEGYÉSZMÉRÖKI ÉS BIMÉRÖKI KAR LÁH GYÖRGY DKTRI ISKLA GALATAMI-SZÁRMAZÉKK SZITÉZISE Tézisfüzet Szerző: Herke Klára Témavezető: Dr. Hazai László Konzulens: Dr.
JÁTÉK KISMOLEKULÁKKAL: TELÍTETT HETEROCIKLUSOKTÓL A FOLDAMEREKIG*
JÁTÉK KISMLEKULÁKKAL: TELÍTETT ETERCIKLUSKTÓL A FLDAMEREKIG* FÜLÖP FEREC, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Gyógyszerkémiai Intézet, Szeged,
(R)-N,N-diizopropil-3-(2-hidroxi-5-(hidroximetil)fenil)-3- fenilpropilamin rezolválása (R)-N-acetil fenilglicinnel
& (R,S)-N,N-diizopropil-3-(2-hidroxi-5-(hidroximetil)fenil)-3- fenilpropilamin rezolválása (R)-N-acetil fenilglicinnel Szabó Tamás, Neu József, Garadnay Sándor Richter Gedeon NyRt. 2510 Dorog, Esztergomi
ő ü ő ü ő ü ő Ő ü ő ú ő ű ü ú ő ű ű ű ú ű ő ő ő ő ő Ó Á Á ő ő ő ő ő ő ő ő Ó Ó ü ő ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ü ü ü ü ü ő Á ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ü ő ü ü ő ű ő ü ő ő ü ő ő ő ü ű ű ű ű ű ú ű ú ű ú ü É ü ő É ű ő ű
ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával.
ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz Programajánlatok április 3. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Észbontogató (www.chem.elte.hu/pr)
É Ő É É Á É Á Ü Ú ű Á ü Á ú ü ú ü Á Á Ú Ü ü ű ú ü ú Ü ű Ü ü ü ű ü ü ű ű ü ü ü ü ü ü ú ü ü ú ű ü ü ü ü ü ü ú Ü ü ü Á Ü ú ü ú ü ü ü ü ü ü ú ü Ú ú ü ü ü ü ú ú ű ú ü ü ú ű ü ü É ú ü ü ü ü ú Á ü ü É Á ü ü ü
PALLÁDIUM KATALIZÁLT KARBONILEZÉSI REAKCIÓK PETZ ANDREA ALKALMAZÁSA SZINTÉZISEKBEN TÉMAVEZETİ: DR. KOLLÁR LÁSZLÓ EGYETEMI TANÁR. PhD értekezés tézisei
PhD értekezés tézisei PALLÁDUM KATALZÁLT KARBNLEZÉS REAKÓK ALKALMAZÁSA SZNTÉZSEKBEN PETZ ANDREA TÉMAVEZETİ: DR. KLLÁR LÁSZLÓ EGYETEM TANÁR Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Kémia Doktori skola
JÁTÉK KISMOLEKULÁKKAL: TELÍTETT HETEROCIKLUSOKTÓL A FOLDAMEREKIG*
JÁTÉK KISMOLEKULÁKKAL: TELÍTETT HETEROCIKLUSOKTÓL A FOLDAMEREKIG* FÜLÖP FERENC, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Gyógyszerkémiai Intézet,
Tartalomjegyzék. Szénhidrogének... 1
Tartalomjegyzék Szénhidrogének... 1 Alkánok (Parafinok)... 1 A gyökök megnevezése... 2 Az elágazó szénláncú alkánok megnevezése... 3 Az alkánok izomériája... 4 Előállítás... 4 1) Szerves magnéziumvegyületekből...
OTKA KUTATÁS ZÁRÓJELENTÉSE Égésgátló szereket tartalmazó műanyagok hőbomlása T047377
OTKA KUTATÁS ZÁRÓJELENTÉSE Égésgátló szereket tartalmazó műanyagok hőbomlása T047377 A kutatás célja Égésgátló szerekkel társított műanyagok hőbomlását tanulmányoztuk abból a célból, hogy feltárjuk az
Á Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö
ő Á ú ő ú ő ú ú ú ő ő ő ű ú ű ő ő ú ő ő ő ú Á ő ú ő ő ú ő ő É É ú ő ő Ú ő É ú ú ő ő ő ő ő É ő ő ú É ű ű ű ú ő ő É ő ű ő ő É ú É ú ő ő ű ú ű ő ő ú ú Ú ú Ü ő ű ú ő ű ő ő ú ő ő ő ő ú ő ő ú ú ő ú ő ú ű ű É
ELJÁRÁSOK ÚJ HETEROCIKLUSOK ÉS FÉNYVÉDŐ HATÁSÚ VEGYÜLETEK ELŐÁLLÍTÁSÁRA
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDMÁYI EGYETEM VEGYÉSZMÉRÖKI ÉS BIMÉRÖKI KAR ELJÁRÁSK ÚJ HETERCIKLUSK ÉS FÉYVÉDŐ HATÁSÚ VEGYÜLETEK ELŐÁLLÍTÁSÁRA Tézisfüzet Szerző: Mészárosné Tőrincsi Mercédesz Témavezető:
ó á á á á á ó á ó Á ö é á ó Ú á á á ó Á ö é á á á ó ó ó á á ó á ó Ú á é á ó ü é ü é á á á á ó é é á ú á ó á é ó á ó Ó é á ó é á ó ó á Ó Ö é á ó á ó é é é ü é ó á Ó é é é ó ó ó á ó é é ó á ü ó é á ó é é
É Ú ú Á Ú Ú Á Á Ú ú ú ú Ú ú Á Ú Ü Ü ű ű ú ú ú ú Ü ú Ü Ú ú ű ú É ú Ü ű ú ú Ú É É Á Á Á Á Ü ú Á Á É Ú É ú Á Ü É Ü Ü Ü Ü Á Á ű ú ű ú Ü ű Á ú ű ű ú ű ű ű ú ű ű ű ű ú Ü É ű ú ű Ü ű ú ű Ü Ü Ü ú Ú ú ú ú ű ú ű
ú ő ü ő ő ü ő ű ű ő ü ü ő ő Ü Á ő ü ő ő ü ő ő ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ő ű ű ő ü ő ő ő ü ő ü ő ű ő ü ő ő ő ő ü ü ü ő ő ű ú ü ü ő ő ő ő ü ü ő ő ő ü ő ő ő ő ű ő ú ő ő ü ő ő ü ő ő ő ű ő ő ű ü ü ő
Ó Á É Ő É ő ő ő ó ó ó ó ó ő Ö ó ő ó ü ő ó ő ű ó ó ó ő ő ő ő ő ű ő ó ü ó ő ő ő ő ó ü ó ó ó ű ő ó ő ó ő ú ő ő ü ő ó ü ó ő ő ő ü ó ó ő ő ü ő ó ő ó ő ű ő ő ű ő ó ó ó ó ó ó ő ő ó ó ó ő ó ő ü ó ű ő ő Á ó ó Ó
É É Á É É ó ó ö ű ó ó ó ű ó ö ö ű ó ó ő ö ű ó ó ű ú ö ű ó ó ó ó ö ű ó ó ó ö ű ő ő ő ó ö ű ú ö ó ó ó ú ő ő ü ó ó ó ö ű ű ö ő ó ú ó ö ü ö ű ó ó ö ő ö ó ö ö ő ő ö ó ő ö ő ó ő ó ő ú ú ö ű ó ú ö ő ű ö ó ó ó
Platina alapú kétfémes katalizátorok jellemzése
Doktori (PhD) értekezés tézisei Platina alapú kétfémes katalizátorok jellemzése Készítette: Gy rffy Nóra Témavezet : Dr. Paál Zoltán Készült a Pannon Egyetem Anyagtudományok- és Technológiák Doktori Iskola
É ú ú ú ú ú ú ú ú ú É É ú ű ú ű ú Ú Ü ú ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Ü ű ű ú É É ű É ű É ú ú ú ű É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Á ú É ű ű ú ú ú ú ű ű ű ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú Ú ű ú ű ű ú ú ű Ü ú ű
ű É ű Á Ü É É ű ű Ű ÓÓ Ü É Ü Ú Ú ű Ú Ö Ö Ü ű ű Ű Ú Ö Ü Ö Ú Ó Ó Á É Ú Ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Ú Ű Ú ű ű Ú ű ű Ú Ú É Á Ú Ú É É ű ű ű Ú ű ű Ú ű Ú Ó É Ű Ó ű Ú ű ű ű Á ű ű Ú ű ű É ű ű ű ű Ó Ú Á Ú ű Á ű Á Ú Ó ű ű Á ű
Á Ó Ö Á É É É É Ő ű Á Ó ű Ö ű ű ű Ó ű Ö Ú Ö Ú ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ü Á ű ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű Ö ű ű Ü ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű Á Á ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ó Ü Á É Ű ű ű ű ű Á ű ű ű Á É ű Ú Ó
Á Á ó ő ő ó Ő ó ó ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Ó ó ő ó ó Ő Ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Á Ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Á Ó ó ó Ő ó ó ó Ó ó Ú ó Ó Ó ó Ó Ó Ő ó Ó ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó ó ó Ó ó ó ó Ó Ú Ó Ó ó ó ő ö Ó
É É É É É Ö Á Á É Ő ű ű ű Ü ű ű ű Ú Á ű Ö ű Ú Á Ú ű Ó Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű ű É É É ű É É Ü ű ű É Á ű Á Á Ü Á Ü É Ú Á Ú Ó Ü Ü Ú ű ű Ú Ü Ü ű Ú É Ö ű ű Ü Ó Á Ö Ö ű Ö É É ű ű É ű ű ű Ú ű Ö É Ó ű Ú Ú Ú É Ú Ú
É Ó Ö Á ú Á ú ú ú ú Ó ú ú ú ú ű ú Á ÁÉ Á ű ű ú ú É ú É É ű ű É ű Ú ű Ü ú ű ú Ö Ú ű Ö Ö ú Ő ú ű Ö ú ú Ú Ó ú ú ű ú Ö Ú Ü Á Á Á É Ü ű Ü Ö É Á Ü Ó É Ö É ű Ü Á Á Á ú Ü Ö Á É Ü Á ú Ö Ö ú Ö Á ú É É Ö É Á Á Á
Ú ű Ú ű ű ű Á ű Ö Á ű ű ű ű ű ű Ö ű Á ű ű Á ű ű ű ű ű Á ű Ú Ü Ü ű ű Ü Ü Ö ű ű ű ű ű Ú Ü ű ű ű ű ű Ú Ó ű ű ű Á É ű ű ű Ű ű ű ű É Á Á Á Á Ó Ó ű Ü Ú Ú Ö Ú ű Ö Ő Ú Ú ű Ó Ő Ú Ö Ö Ő Ű É ű Ó É Á Á ű ű Ú Á É É
Ú ő É ő ű ő ű Á É ő Ó Á Á ő ű ű Á ű Ú É ő É Ú Ö ő ő Á ő ő Á É É Á ő ő ő ő ő ő Á Ó Á É Ú Á Á Á ő Á Á Á Á Á É ő ő ű ő ő É ő ő Á Á Ó Ü Á É Á ő Á ő ő ő Á É Ü ő Á Á ő Ö ő ő Á É ő ő ű ő Ö Á Á Ú Á Á Á É É ő ű
Ó Ú Ö Ú É Ö É Á ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű Á Ú ű Ü ű ű Ü ű Ó ű ű Ú ű Ö Ö ű ű ű ű Á É Ó ű ű Ü Ö ű ű Ü Ú É ű ű ű ű É Ü Ü Ü É Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú É ű ű ű ű É Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ü ű ű ű ű É ű Ó ű ű É
ú ú ű ú ú Ú É É Ó ű ű ü ú ü ű ü ú ú ü ü ü ú ü ú ü ü ü ü ú ű ü ü ú ű ü ü ü Á ű ű ú ű ü ü ú ű ü ű ú ü ü ü ú ű ü ü ü ű ú ü ú ü ü ü ű ű ú ü ú ű Ö ú ü ü ü ü ü ú ű Ö ü Ú É ú ú ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ü ú ü ú ü ü
É ú ú Á É ú É ű Á Ú ú ú ú ű ú É ű ú ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ű ű ú Á Á ű É É ú ú ú ú ú ú ű Ü ű ű ű Ö Ú ú Ú ú ű ú ú ű ú ű ű ú ú Ö ű ú ú ú ű ű ű ű ú ú É É ű ű É É ú ú ű Á ú ú ú É Ú ű ú ú ű ú ú ú Ü ú
Á É ö ö ő ő ő Ú Ü ö ö ő ő ö ú ő ö ő ö ú ü ö Ü Ó ö ö ö ö ö ő ö ú ú ö ü Ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ő ö ü ő ö ő ü Ü Ó Ó ö ö ő Ü Ó ö ő ő ő ő Á ő ő Ü ő ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü É ö ö É Ó ő ő ő ő Ü É ő Ó ő ő
Á ű Ú ÚÉ Á Á Ü Ü ű Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü É Ú Ü ű Ü Ü Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ű Ú ű ű Ú ű ű ű ű Á Ú É Á ű Á É Á Ú ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á É ű Ü ű Á ű ű ű Á ű Ú Ó Á Á ű Ú ű Ü ű Ü Á Á ű ű É
ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ű Ö ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ü Ö ő ő ü É ő ő ü ő Ú üü ő ő Á Á É É Á ü Ú ő Ó ű ő É ő ű ő ő ő ő ő ű É Ö ű Ú Ö É ő ű ü ő ü É É É É É ő É ü ű ő ü űú ű ü ű Ú É ü ű É É É ő Ó ő ű Á ÚÚ ő ő É
Á ú ő ú Ú ü Ö ú Á Ó ú ü ő ő ő ú Ö ú É ú ű ü É ü ú ő ő ő ú ú ü ü Ö Ö ú ő ő ű É ü ü ü ú ő ő ú ü ü ő ő ő ú ü ő Ö ű ő ü ő ü ő ő Á É ő ü ő ü ú ú ő ü ü ü ő ü ő Ó ü ü ü ü ú É ő ü ü ü ú ő ü Ó ü ü ő ú ő ő ü ü ú
Á ő ő ő ö ö Ó ő ú ö Á É É ü Ö ő ö ő ő ö Ó ö Ú Ó ő ő ő ö Ö Ú Ú ő Ö ú ö ő ú ú ú Ó ö Ó Ó Ú Ú Ú Ú Ö Ó ő ő ú ő ű ü ő ö ö ö ő ü Ó Ó ő ő Ó ö Ó Ó ü ő ő Ó ő ö ő ő Ó ő ő ő Ú ö ő Ó Ó ő Ó ő Ö ő ö ő ü ü ű ö ö ö Ó ö
ö ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ü ú ö ö ö ö ű ü ü Ö ü ö ű ű ű ö ú Ü Á Á Á ö ö ú ü ú Ü ö ö ö ö ö ú Ü Ü ö ö Ü ö ü ö ú ö ü ö ü ü Ü ü ű ö ü ö Ü Ú Ü ü Ü ü Ü ú Ü ö ö ü ö ö ű ű ü ö ű Á ö ü ö ö ú ö Ü Á Ü Ő
ö Á É É ö ö Ö ö ű ö ő ö ő ö ú ü ö Ü ö ö ö ö ü ö ú ö ő ü ö Ú ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ő ö ú ö ö ü ö ö ö ö ő ő ö ű ö ö ű ö ö ő Ü ö Ü ö ü Ü ö ö ö ú Ó ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ő ö ö ő ő ö ö ö ü ö ö É ö
Á Á é é ő ö ó é é é é é ő é é é ő ő ő é ü ő ó ó ó ö ö é é ő é ő é ő ö é é é é é é é ő é ű ő é é é é é ó ő ö é ú ö é ö é é ö ő ó ő ó é ő é ő ő é ő ó ó é ő ő é é ü ő é ó é ö ő é ő é ó ő é é ő é é ő é é é
ö ő ö Ö ö ó ő ő ő ú ö ö ő ó ü ö ö ő ő ő ő ő ö ő ö ő ó ő ö ő ő ő ú ó ő ö ó ö ő ó ö ő ő ő ó ő ő ő ő ö ö ő ö ő ó ú ö ö ő ő ó ő ő ú ő ü ő ó ö ö ő ő ő ü ö ö ő ó ó ö ő ő ö ő ö ö ö ö ő ő ő ü ű ö ö ő ő ó ö ö ö
ú Ö ó ú ó ú Ö ő ü ú ő ó ü ú ő ü ú ő ó ó ó ó Ö ő ü ü ü ü ő ú ű ü ú Ö ő ü ő ó ü ü ü ő ő ő ü ó ő ü ú ő ü ő ő ő ó ó ő ó ó ü ő ó ü ó ó ü ú ó ó ő ú Ö ó ü ó ő ó ő ó ő ó ó ü ó ó ó ó ú ő ü ó ü ú ó ő ü ó ő ő ő ü
ö É ö ö ő ő ö ó ó ú ő ó ö ö ő ő ö ö ó ű ű ó ú ó ő ő ö ű ó ő ö ö ű ű ó ú ő ó ó ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ő ö Ü Ü ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ó Ü Ü ó ő ő ű ö ö ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű ö ó ö ó ö ő ó ö ö ő ó ö ö ö ű Ö ö ö
Á ö ü ö ő ö ű ö ú ú ö ú ő ő Á ő ő ö ú ü ő ő ú ő ő ő ő ö ü ő ő ú ő ö ö ü ü ő ö ü ü ö ő ú ő ő ő ö ú ú ö ö ú ő ü ü Ü ő ö ő ű ü ö ú ú ú ö ő ö ő ö ú ö ű ő ő ö ő ö ü ö É É É É Ú É É É É É öö É É ő É ö É
ü Ü ö ö ö Á ő ö ö ö ü ú ö ő Á ő ö ő ü ú ő ő ő ö ö ö ő ú ő ő ő ö ő ö ű ő ő ő Ú ö ü ő ő ú ú ö ő ö ő ú ú ő ú ö ö ő ú ő ü Ü ö ő É ő ő ü ö ő ú ő ö ű ő ő ü ő Ú ű Ö ü ő ú ő ő ő ú Ú ü ö ő ő ú ő ű ő ö ö ü ö ö ő
É Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í
ö ü ö ú ú ö Á Ú ü ö ö ü ű É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ü ü ö ö ö ö ö ü ö ű ü ö ö ű ö ö ö ö ü ú É ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö ö ö ö ö ú ú ú ú
A Szuperstabil Pd(0) katalizátor vizsgálata és alkalmazása C-C kötés kialakítási reakciókban
A Szuperstabil Pd(0) katalizátor vizsgálata és alkalmazása C-C kötés kialakítási reakciókban Doktori értekezés tézisei Jakab Alexandra Témavezető: Dr. Soós Tibor Tudományos Főmunkatárs Magyar Tudományos
ú Á ö ü ö ú ű ü ü ö ö ű ö ö ö ü ö ü ö ű ü ö ú ú ü ü ü ú ö ö ö ű ű ü ú ű ü ö ö Á ö ü ű ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ü ö ö ö Á ü ú ö ö ü ö ö ö ú ö ü ö ö ú ú ü ö ű ö ö ö úö ö ö ö ö ö ű ö ú ö ö ö ü ü ö ú ö ö ú ö ö
Kísérletek glikozilidén-spiro-heterociklusok előállítására. Untersuchungen zur Herstellung von Glycosylidenspiro-Heterozyklen
Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Die Thesen der Doktorarbeit (Ph.D) Kísérletek glikozilidén-spiro-heterociklusok előállítására Untersuchungen zur erstellung von Glycosylidenspiro-eterozyklen
AZ ACETON ÉS AZ ACETONILGYÖK NÉHÁNY LÉGKÖRKÉMIAILAG FONTOS ELEMI REAKCIÓJÁNAK KINETIKAI VIZSGÁLATA
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Fizikai Kémia Tanszék Ph.D. értekezés tézisei AZ ACETON ÉS AZ ACETONILGYÖK NÉHÁNY LÉGKÖRKÉMIAILAG FONTOS ELEMI REAKCIÓJÁNAK KINETIKAI VIZSGÁLATA Készítette
Poliszubsztituált furánok β-ketoészterekből történő ezüstkatalizált előállításának mechanizmusvizsgálata
Tudományos Diákköri Dolgozat PÓTI ÁDÁM LEVENTE Poliszubsztituált furánok β-ketoészterekből történő ezüstkatalizált előállításának mechanizmusvizsgálata Témavezető: Dr. Novák Zoltán egyetemi adjunktus Eötvös
ú ú ü ű ü ü ú ú ü ű ü ü ú ú ü ü Í ű ű ü ü ü É ú ü ü ü ú ú ú ü ú ű ü ú ü ü Í ü ű ü ü ü Á ű ú ú ü ú Í ü ú Í ú ü ü Í ű Í ü ü É ü ü ü ú ü ü ü ü Í ú ü ű Á ü ü ú ú ü Í ü ű Í ú ú ü ü ü ú ü ű ú ú Á Í Í ú Í Í Í
(11) Lajstromszám: E 005 012 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU00000012T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 00 012 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 03 0124 (22) A bejelentés napja: 03.
ú ü Ü ó í Í í ű ő ő í í í ű ő ó ő ő ő ő ú ő ő í í ó ó ó ó ű ő ő í í ű ü ő ó ő ő ő ó í ő ő ő í ő í ó ü Íí ő ü ű ő ó ő í ő ő ő ó ű ó ó ű ő ő ő ű í ő ú ő ü ó ó ő ó ű ő Ó ü ó ő ű ű ű ő ó ű ő ű ő í ó ű ő ő
Platina-alkil-komplexek elemi reakcióinak vizsgálata és alkalmazása hidroformilezési reakciókban. Jánosi László
latina-alkil-komplexek elemi reakcióinak vizsgálata és alkalmazása hidroformilezési reakciókban hd értekezés tézisei Jánosi László Témavezető: Dr. Kollár László egyetemi tanár écsi Tudományegyetem Természettudományi
Vezető kutató: Farkas Viktor OTKA azonosító: 71817 típus: PD
Vezető kutató: Farkas Viktor TKA azonosító: 71817 típus: PD Szakmai beszámoló A pályázat kutatási tervében kiroptikai-spektroszkópiai mérések illetve kromatográfiás vizsgálatok, ezen belül királis HPLC-oszloptöltet
Ó ő Á ú ő ő ő ő ű ű ő É ű ő ő ű Á Ó Ó ú Á Ú Ó Ú ű ő ő ú ú ú ő ő ő ú ű ő ű űú ő ő ú ű ő ő ő Ü Ü ő ő ő ú ő Ú ő ú ő ű ő ú ű ú ő ő ő ű ő ű ő ő ő ú Ú őúő Ó Ó ú ő ő ő ő ő ú ő ú ő ő ú ő ő ő ő ű ő ő ú É Ü ú ú
ő ő Í ű ő ő ű ő ő ű ő ő É Á ű ő ű ő ő ő ü Á ü ő ű ő ő ő ü ü ő ű ő ő ü ő ú ő ő ő ű ü ő ü ő ü ő ü ő ü ü ő ű ő ü ő ü ő ő ő ő ű ü ű Í Í ő ü ő Í ü ő ü ő ü ü ü ő ü ű ő ü ü ü ü ü ü ü ő ú ü ő ű ő ő ü ü ü ő ő ő
XII. Reakciók mikrohullámú térben
XII. Reakciók mikrohullámú térben Szervetlen, fémorganikus és katalízis gyakorlatok 1. BEVEZETÉS A mikrohullámú (továbbiakban mw) technikát manapság a kémia számos területen használják, pl. analízishez
Ü ő ő Á ű ő ő ő ő ő É Á ű ő ű ű ő ű ű ő ű ő ű É ő ő ő ő ű ő ő ő ő ű ő ű É ő ű ű ő ő ű ű ő Ü ő ű ő ű ő ű ű ű ő ű É ő Ú ű ű ő ű ő Á É Á Ú Ú Ú ő ő ő ű ű ő ő ő Ú ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő É ő ő ő ő ő Ú ű ű ő ű ő
(11) Lajstromszám: E 004 130 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU0000041T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 004 1 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 0 71 (22) A bejelentés napja: 0. 02.
A levulinsav katalitikus transzfer hidrogénezése. Készítette: Kaposy Nándor Témavezető: Dr. Horváth István Tamás, egyetemi tanár
A levulinsav katalitikus transzfer hidrogénezése Készítette: Kaposy Nándor Témavezető: Dr. orváth István Tamás, egyetemi tanár Napjaink: A vegyipar megítélése romlott A társadalom lélekszáma és igényei
ú ű ú ű Ó Ú Á ú Ú ú ú ú Ú Ú Ó ú ú Ö ú É ű ú
ű ú ű ű ű É ű ú É É ú Ó Á ú ú Á ú É É ű ű É ú ú ű ú ű ú ű Ó Ú Á ú Ú ú ú ú Ú Ú Ó ú ú Ö ú É ű ú ú ú ú É ú ű ű Ú ú É ű ú ú ú ú ú Á Ú ú Ú ű ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú Ú ú ú ű ú ú Á ú ú ú ű ú Ú ú ú ú ű ú ú Ú ú ű
ő ú ú ú ú ő É Á Ő ú ő ű ő ő ü ú Ö É É Á Á Á Á ú ő ü ú ő Ö ú ú Á Á Á ő ü É Á Á ú Ö Ö É É ü Á É Á Ü É Ö Á Á Á Á Ó É Ó Á Á É É É Ü Ö Ú É ú Á É É ü ú Ö Ú É É Ő Ó Ó Ö Ó ú Ő ű ú Ő ű ő ő ú Ö ű ő ő ű É Ő É ű Ü
ű ű ű ű É ű É Ú É É ű Ú É ű ű É É ű ű ű ű É É ű É ű ű ű É ű ű Á Ü Á ű Ú É É ű É ű ű É É ű ű É Á Á ű É É Ü ű Ú Ü ŰŰ ű ű ű Ó Ú ű ű Ö É ű Ú ű ű ű ű ű ű ű Ú Á É Ö Ü ű ű ű É É Á Á Á Á Ú É ű É ű ű Ü É É Ú ű
Biokatalitikus Baeyer-Villiger oxidációk Doktori (PhD) értekezés tézisei. Muskotál Adél. Dr. Vonderviszt Ferenc
Biokatalitikus Baeyer-Villiger oxidációk Doktori (PhD) értekezés tézisei Készítette: Muskotál Adél Környezettudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Vonderviszt Ferenc egyetemi tanár Pannon Egyetem Műszaki
ő Á Á Á ő ó Á Ö É Ö Á Á É Ó Á É É ó ő ü ő ü ő ő ó ó ő ó ó ő ó ő ő Ö ü ó ú ó ő Ö ő ü ó ő ő ú ó ő ü ő ő ü ü ő ő ő ő ő ő ő ü ü ó ó ő ü ő ő ü ü ő ü ó ő ó ü ü ő ú ü ő ü ü ő ő ü ó ő ü ó ó ő ü ú ő ó ő ü ó ú ő
ú ű Í Í Ó ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ű Í ű ú ú ú Í ú ú ú É Ó Á Á Á É Á Á Á ú ű Á Á Á É ú É Á ű Á ű Á Á Á Á Á ú ú Á ú É Á É ű ű ú ű ú ű Í ű ú ú ú É Í É Í ú ú ű ú Í ú Í ű ű ú ű Í ú ú ú ú ű ú ú ú ű
ű ű ű É Ü ű ű ű Ö Ü Ö ű Ö Ú Ö ű ű ű Á ű ű Á É ű Ú ű Ó ű É Ó É ű ű É ű ű ű Á ű ű ű ű Ö Ö É Ú Í ű Ó ű Ö ű Ö Ö Ö Ö Ö ű ű ű ű ű Ö É É Á Á É Ö Ö É Ú Á ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű Ő ű Á ű
Á Á ó ó ő ó ü ó ó ó ó ó ő ó Á ó Í Í ő ő É Á ó ó ó ó Á ő É ó ő ő ő ő ü ó ő Ö Ö Ö ő ó ő ó ő ő ő ú ő Á Ö É ó ó ő ó Á ő ó ő ő ő ő ó Ö ú ú ú ű ó ó ő ó ú ú ő ó ü ó ó Ö ú ű ó ű ü ű ü ű ű ü ű ü Ö ó ő ó ú ő ó ó
ű Ó ú ú ú ú ú Ö Ö ú Á Ú ű ú ú Ú É ú ú Ö Ö Ű ú ú ú ű ú É ű ú É ú ú ú ű ű ű ú ű ú ű ú ű ű ú ű ű ú ú Á ú É ű ú ú ű ú Ü ű ú ú ű ű ú ú ú ú Ö Ö Ú ú ú ú ú ú ú ú ű É ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú É Í ú ű ú ú ú ú ű ű É ú
Ó É Í ű ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö í ö ú ö í í ö í í í í ű ö í ö í ú Á Í Ó Á í ö ö ö ö ö ú Ú ö í í í ö ű ö ú ö Ú É É ö ú ö ö ú í í ú ú í ú ú í É ö É ö ú ú ú ö ú ö ú í É ö ö ö ö ö ö ú ö ö ú ú Á í ú ö Í ö í ö
Á Á Á Ó ő ő ő í ő ö í ő ő ó í ó í ö ú ű í ó í ö ö őí ö ö ó í ő Á Á ö ö ű ö ö ö ö ö í ö ő ő ö ö í ő ö Ö Ú É Á őí í ö ö ö ö ö ő ö ő ő Ó ú ö ö ó Á ö ö ö í ö í ö í ű ö ö ű ö É ö ú ö í ö ú ű ö ű ö ö ő ű Ö ő
PANNON EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA IONOS FOLYADÉKOK ALKALMAZÁSA KATALITIKUS REAKCIÓK KÖZEGEKÉNT DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS KÉSZÍTETTE: FRÁTER TAMÁS OKL. KÖRNYEZETMÉRNÖK TÉMAVEZETŐ:
ö ö ö ö ü ő ű ó ö ö ű ó ú ó ű ó ú ó ó ü ó ö ó ó ű ö ó ű ö ö ü ü ó ó ü ü ó ő ó ü ó ü ó ó ó ó ő ő ü ő ü ű ó ó ü ó ö ó ó ű ű ő ű ö ö ü ű ő ü ő ű ő ú ü ö ö ó ó ü ü ó ü ó ű ú ó ú ó ö ű ő ü ö ó ó ó ő ó ö ó ő
ö í ő ő ő ö ö ö ö ö ő ő í ű ő ő ő ő ő í ű ő ő ő ű í ű ó ő ő ó ú ő ő ó ó í ó ö ö ö ő ő ő ő ú ú ó ö ö ő ő ű ö ö ú ó ó ó ö ú ő ó ö ő ő ö ő í ö ö í ő ö ő ö ő ö ú ő í ő ő ö ú ű ő ő ő ő í ö ö í í ú í ö ó ő ö
Í ö Í ú Ú ö É Ú É Í Ó Ó ö ö ö Ö ú ú ú É Í É Í Ó Ú ö ö Ú É Í Ö ú ö ú ú Ö ú ű Í Ó ú Í ú Í Á É Í Ó Ö ö ú Ú Ö ö Ú É Í Ó É Í ú ű Í Í öé ö Í Í ú ú ű ö Í ú ű ö ú É ű ú ú Á ú Ö ú ú ö ö ú ű ú ö ö ö ö ú ű ú ö ú
Á Ú ő ú Ö ó ó ó ő ő ó Ö ő ú ó Ö ú ú ó Ü ú ó ó ó ó ű ó ó Í ú ő É É ő ő ű Ü ő ú ó ő ó ú ú ó ó ó Ö ú ő ú ő ú ő Ö ő Ü ő ó ó ó Ö ú ő ó ó Í Á É É É Á Á É É ó ú ó ő ó ó ó ó Ó ó ű ő ű ó É ú ó Ö ő ú ó Á É Á Í ó
ő ő ó ő ó ó ő ő ó ú ó ú ó ő ő ő ó ő ő ő ő ó Á ő Í ó ü ő ó ő ű ó ó ő ő ő ú ő ő ő ü ő ü ó ő ő ü ő ő ő ü ó ó ő ő ó ő ő ü ó ó ü ő ü ő ü ő ő ő ü ő ó ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Í ó ó ő ó ő ü ő ú ü ő ő ó ő ú ő
Á Ő É ú ó ő ó ó ó ü ő ö ű ő É ü ö ö ő ű ü ő Á Ő É ö ó ú ó ő ó ö ú ó ú ó ő ó ö ő ó Ü ő ö ó ő Ü ő ü ö ö Ü ö ö Ő É É ó ö ő ö ó ü ö ö ű ő ú ó ő ó ó ó ő ő ó ó ö ó ó ó Ö ü ő ó ó ó ö ö ö ő ú ó ő ó ó ó ü ó ö ű
É ü ü ü ü ü ú ü ű ü ű ú ű ü ú ü ű ü ü ü ű É ü ű ű Í ú ü ű Í ú ű ü ü Í ú É É ú Á Á É Á Á Á Á Á Á Á É Á Á Á ú Á É É ű Á Á ű Á Á Á É Á Á Á ú Ó É É Ó ú ű É É Á ú Ó ü ű ü ú Í ű ú ű ű ű ű ű ű ú Í ű ü ű Í ű ü