Magyarország és az Európai Közösségek (Európai Unió) kapcsolatainak intézményi-jogi aspektusai az 1970-es évektől a csatlakozásig

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyarország és az Európai Közösségek (Európai Unió) kapcsolatainak intézményi-jogi aspektusai az 1970-es évektől a csatlakozásig"

Átírás

1 Magyarország és az Európai Közösségek (Európai Unió) kapcsolatainak intézményi-jogi aspektusai az 1970-es évektől a csatlakozásig I. Az 1970-es évektől a társulási megállapodásig (forrás és ajánlott irodalom: Király Miklós: Az Európai Közösség kereskedelmi joga, X. fejezet, 3-5, Harmadik Kiadás, KJK-Kerszöv, 2001, Az Európai Közösségek létrejöttét követő első tíz évben Magyarország elzárkózott a kapcsolatok felvételétől és kétségbe vonta az EK nemzetközi jogi jogalanyiságát. Az első kapcsolatfelvételt a Bizottság és a Külkereskedelmi Minisztérium között létrejött ún. technikai megállapodások jelentették, amelyben a minisztérium garantálta, hogy az exportált magyar termék meghatározott áron nem kerül a közösségi piacra, a Bizottság pedig vállalta, hogy nem sújtja többletteherrel a magyar termékeket. Három technikai megállapodás: sertéshúsra, borra, juhsajt. A következő lépés az 1978-as acél-megállapodás és textil-megállapodás volt. Az acél megállapodás szintén a Külkereskedelmi Minisztérium és a Bizottság között jött létre, azonban nem hirdették ki és a "rendezés" nevet viselte. A megállapodás a magyar acéltermékek exportjának mennyiségi önkorlátozását tartalmazta. A textil-megállapodás a magyar kormány és az EGK (Tanács) között jött létre, amelyet a belső jogrendbe beemeltek és ki is hirdettek. A megállapodásban Magyarország vállalta a textiltermékek exportjának önálló mennyiségi korlátozását, a Közösség ezzel szemben az általa alkalmazott mennyiségi korlátozások megszűntetését vállalta. A 1980-as juh- és juhhúsexportra vonatkozó megállapodás szintén az export mennyiségének önkorlátozását tartalmazta. Annak ellenére, hogy ezek a megállapodások nem az EGK és Magyarország közötti kereskedelem fellendítését szolgálták, mivel céljuk a kereskedelem korlátozása volt a közösségi piacon belüli válság leküzdése érdekében, magasabb szintre emelték a két entitás közötti nemzetközi kapcsolatokat és rámutattak a korábbi elzárkózás fenntarthatatlanságára. A 80-as években merült fel egy általános gazdasági megállapodás megkötésének szükségessége az EGK és Magyarország között, amelyet elősegített a KGST és az EGK közeledése és a kapcsolatok felvétele, valamint egymás kölcsönös hivatalos elismerése. A magyar - EGK általános kereskedelmi és gazdasági megállapodást június 30-án írták alá. A megállapodás kereskedelemre vonatkozó rendelkezései között a legjelentősebb, hogy a felek vállalták a legnagyobb kedvezményes elbánás elvének alkalmazását, - amelyet bár a 1

2 GATT egyezmény is tartalmazott, amelynek mindkét fél részese volt - amely ahhoz vezetett, hogy az EGK vállalta a magyar GATT csatlakozási jegyzőkönyvben rögzített mennyiségi korlátozások fokozatos eltörlését. A megállapodás a mezőgazdasági termékekre vonatkozóan semmilyen kedvezményeket nem nyújtott. A gazdasági együttműködés terén a megállapodása kiemelte a beruházások és vegyes vállalatok létrehozásához szükséges kedvező környezet kialakításának szükségességét. A megállapodás egy vegyes bizottság létrehozását írta elő, amelynek feladata az együttműködést érintő bármely kérdés megtárgyalása. A rendszerváltozást követően 1990 januárjában az EK eltörölte a specifikus mennyiségi korlátozásokat, megadta az általános vámpreferenciákat és megindította a PHARE-t. Az Európai Tanács 1990 áprilisában társulási megállapodás megkötését javasolta Lengyelországnak, Csehszlovákiának és Magyarországnak. Míg az EK számára nyilvánvaló volt, hogy a társulási megállapodás megkötése nem a tagság előkészítést szolgálja, hiszen a Bizottság tárgyalási felhatalmazása nem tette lehetővé a tagság bármilyen módon való szerepeltetését a megállapodásban, a magyar kormány célkitűzéseként rögzítette, hogy a társulási szerződést a Közösséghez való csatlakozás első lépcsőjének tekinti. A Tanács két alkalommal is módosította a Bizottság tárgyalási mandátumát. Először hozzájárult, hogy a tagság mint elérendő cél szerepelhessen a megállapodásban, ezen túl megszűntette az árukereskedelem terén a kondicionalitást, amely a liberalizáció második szakaszába való átlépést az első szakasz sikerétől tette volna függővé. Másodszor, a módosítás lehetővé tette, hogy a mezőgazdaság terén ténylegesen érvényesülhessenek a kölcsönös kedvezmények. Tíz tárgyalási fordulót követően az Európa-megállapodást december 16-án írták alá. Ez a vegyes szerződés február 1-én lépett hatályba, Magyarországon az évi I. törvény hirdette ki. A megállapodás preambuluma tartalmazza jogállamiság elvnek, az emberi jogok és alapvető szabadságok és demokrácia elvének tiszteletben tartását, továbbá a piacgazdaság és a társadalmi igazságosság elveit. Ezen túl tartalmazza még Magyarország nyilatkozatát, miszerint célja a tagság elérése. A megállapodás rendelkezik a felek közötti politikai párbeszéd megteremtéséről. Ennek érdekében a felek a legmagasabb szinten a Társulási Tanácsban tárgyalnak, azonban az egyéb diplomáciai megoldások is a rendelkezésre állnak, valamit a Parlamenti Társulási Bizottság is. Az áruk szabad mozgásával kapcsolatban az EK és Magyarország egy szabadkereskedelmi övezet fokozatos létrehozását határozta el, amely azonban nem vonatkozik a mezőgazdasági termékekre. Ennek megteremtése során az aszimmetria elve érvényesül, tehát a Közösség gyorsabban bontja le kereskedelmi korlátozásait, mint Magyarország, azonban a folyamat 2

3 végén, január elsején, teljes egyensúlynak kell létrejönni. Míg a vámok felszámolását a Közösség fokozatosan vállalta, a mennyiségi korlátozások és azokkal azonos hatású intézkedések eltörlését a megállapodás hatálybalépésével vállalta. Ez alól a textiltermékek kivételt jelentettek, mert ott öt év alatt vállalta a korlátozások megszűntetését. Magyarország is fokozatosan vállalta a kereskedelmi korlátozások lebontását, azonban az aszimmetria elvének megfelelően lassabb ütemben került erre sor. Ezzel egy időben a Közösség megvonta a korábban biztosított általános vámpreferenciákat. A mezőgazdasági termékek körében Magyarország bizonyos termékeire, rögzített mértékben növelhető mennyiség mellett, növekvő vám-, illetve lefölözés kedvezményeket kapott. Magyarország a közösségi mezőgazdasági termékekkel kapcsolatban vállalta a piacra jutás biztosítását és a vámok csökkentését. Az árukereskedelemmel kapcsolatban a felek vállalták, hogy új vámot vagy azzal azonos hatású intézkedést nem vezetnek be. Ugyanakkor Magyarország jogosult korlátozott ideig, rendkívüli intézkedésként bizonyos termékek esetében vámokat emelni, ha iparág megteremtése vagy szerkezeti átalakítás alatt álló iparág védelme szükségessé teszi. Ezen túl a felek élhetnek a szokásos dömping- vagy szubvencióellenes eszközeikkel ban a felek kiegészítő jegyzőkönyvet írtak alá, amelyben a Közösség vállalta a kereskedelmi akadályok lebontásának gyorsítását mind ipari, mind mezőgazdasági termékekre. A munkavállalók mozgására, a letelepedésre és a szolgáltatások nyújtására érvényesül a kondicionalitás elve, amely szerint az első öt éves szakasz végét megelőzően a Társulási Tanács dönt a második szakasz megkezdésről. A munkavállalók mozgásának liberalizációjával kapcsolatban nagyon visszafogottan rendelkezik a társulási megállapodás. Rögzítik az egyenlő elbánás elvét, és kölcsönösen garantálja a nyugdíjak és más járulékok szabad átutalását. A további liberalizáció kapcsán fenn tartja a lehetőséget a tagállamok és Magyarország közötti kétoldalú megállapodások megkötésére, és a Társulási Tanács is megvizsgálja a lehetőségeket. A letelepedés szabadságára vonatkozóan a megállapodás javít a magyar vállalkozók külföldi letelepedésének és a külföldi vállalkozók belföldi letelepedésének helyzetén. A letelepedéssel és a tevékenység folytatásával kapcsolatban rögzített alapelv a nemzeti elbánás elve, tehát nem lehetnek kedvezőtlenebbek a feltételek, mint a hazai vállalkozások esetében. Magyarország öt éves időszak alatt vállalta a nemzeti elbánás biztosítását jogszabályaiban és tíz éves időszakra vállalta, hogy nem vezet be olyan új szabályozást, amely sértené a nemzeti elbánás elvét. Pénzügyi szolgáltatások, a privatizáció és ingatlan adásvétele esetén tíz éves 3

4 időszak alatt vállalja a megkülönböztetés megszűntetését. Ezek a szabályok csupán vállalatokra vonatkoznak. Fiókokra, képviseletekre vagy önálló vállalkozóként letelepedettekre csak az első öt év után alkalmazandó a nemzeti elbánás elve. A nemzeti elbánás azonban nem érvényesül a tíz éves átmeneti időszak alatt sem a mezőgazdaságra, erdőgazdaságra, a halászatra, ingatlan tulajdonára és értékesítésére, jogi szolgáltatásokra és szerencsejáték szervezésére. A közösségi vállalkozások azonban ingatlant szerezhetnek, és termőföldet és erdőt bérelhetnek, amennyiben gazdasági tevékenységük végzéséhez szükséges. A Közösség a fiókok, képviseletek és önálló vállalkozók esetén a nemzeti elbánást csak az első öt éves szakasz után vállalta és a Magyarország által kizárt területeket ő is kizárta. A szolgáltatás kereskedelem terén csak fokozatos liberalizációt írt elő a megállapodás. A megállapodás rögzíti a fizetések szabadságát, amennyiben a fizetés alapjául szolgáló ügylet liberalizált. A versenyszabályok tekintetében a megállapodás kimondja a Közösség és Magyarország közötti kereskedelmet érintő versenykorlátozó megállapodások, az erőfölénnyel való visszaélés és a versenyt torzító állami támogatások tilalmát. Magyarország vállalta, hogy az ötödik év végére a Közösségben érvényesülő védelemhez hasonló szintű védelmet biztosít a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogoknak. A megállapodásban Magyarország vállalta, hogy amennyiben lehetséges a gazdasági integráció céljának elérése érdekében közelíti jogszabályait a Közösség jogszabályaihoz. A következő területeken áll fenn a jogszabály-közelítés kötelezettsége elsősorban: vámjog, társasági jog, bankjog, vállalati számvitel és adózás, szellemi tulajdonjog, a munkavállalók védelme, pénzügyi szolgáltatások, versenyszabályok, emberek, állatok, növények életének és egészségének védelem, az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok, fogyasztói érdekvédelem, termékfelelősség, közvetett adózás, műszaki szabványok, közlekedés és környezetvédelem. Ez egy egyoldalú, de nem feltétlen és abszolút kötelezettség, mivel tekintetbe kell venni a társadalom és a gazdaság állapotát és tűrőképességét. A jogszabályok közelítésének elősegítésére alkotta meg a Bizottság az ún. Fehér Könyvet a "Közép- és Kelet-Európai Társult Országok Felkészüléséről az Unió Belső Piacához való Csatlakozásra." A dokumentum segítséget nyújt a jogközelítés jogtechnikai részéhez és meghatározza, hogy melyek az ún. első lépcsős jogszabályok, amelyek kulcsfontosságúak a belső piachoz való csatlakozás szempontjából és megelőzik a második lépcsős intézkedéseket. A Fehér Könyv saját meghatározása szerint nem a taggá válást segíti elő, nem része a csatlakozási 4

5 tárgyalásoknak. Ennek ellenére a Fehér Könyvben foglaltak megvalósítása nagymértékben meghatározhatta a csatlakozásra való felkészültség megítélését. A megállapodás rögzíti a gazdasági, beruházás-fejlesztési, beruházás-védelmi, oktatási és képzési, környezetvédelmi, közlekedési, kulturális és pénzügyi együttműködés, valamint a monetáris ügyekben és a büntetőügyekben történő együttműködés kereteit. Az intézményi rendelkezések közül kiemelendők a Társulási Tanácsra vonatkozó szabályok. A Társulás Tanács felügyeli a megállapodás végrehajtását. Évente egyszer vagy, ha a körülmények megkívánják, többször is ülésezik. A Társulási Tanács a Tanács és a Bizottság, másrészt a magyar kormány tagjaiból áll. A Társulási Tanács a megállapodásban meghatározott esetekben a felek egyetértésével a felekre kötelező határozatot hozhat, minden egyéb esetben ajánlásokat tehet. A megállapodással kapcsolatos vitát a Társulási tanács elé lehet terjeszteni, ha az a vitát rendezni nem tudja, választott bírósági vitarendezésre kerülhet sor. A Társulási Tanácsot közigazgatási tisztviselőkből álló Társulási Bizottság segíti, amelynek feladatait a Társulási tanács határozza meg, valamint hatáskörét ráruházhatja. A Társulási Parlamenti Bizottság ajánlásokat tehet a Társulási Tanácsnak, és tájékoztatást kérhet a Társulási Tanácstól. A Társulási Tanács határozatiról tájékoztatni kell a Parlamenti Bizottságot. A megállapodás általános rendelkezései szerint Magyarország és a Közösség vállalja, hogy jogszabályiak semmiféle megkülönböztetést nem idéznek elő az állampolgárok és vállalkozások között. A közösségi preferencia elve szerint pedig a tagállamok nem nyújthatnak kedvezőbb elbánást a magyar áruknak, munkavállalóknak, vállalatoknak és állampolgároknak, mint amilyet a Közösségen belül más tagállammal szemben nyújtanak (a közösségi szintnél nem lehetnek kedvezőbbek a társult államnak nyújtott kedvezmények). II. A csatlakozási kérelem benyújtásától a csatlakozásig (forrás és ajánlott irodalom: Király Miklós: Az Európai Közösség kereskedelmi joga, , Negyedik Kiadás, KJK-Kerszöv, 2003; Balázs Péter: Az Európai Unió Külpolitikája, , 2002, KJK-Kerszöv Magyarország már 1991-ben kijelentette, hogy számára a társulási megállapodás csak az első lépcső a végső cél elérése során, amely a teljes jogú tagság elnyerése. A magyar álláspont kitartó védelme következtében kerülhetett bele a társulási megállapodás preambulumába az a célkitűzés, hogy Magyarország a Közösség tagja kíván lenni. Az 1991-es maastrichti Európai 5

6 Tanács kérte fel a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a keleti bővülés lehetőségét. A Bizottság az 1992-es lisszaboni Európai Tanácson terjesztette elő véleményét, hogy az Európai Uniónak minden európai állam tagja lehet, ahol tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a demokrácia elvét, és versenyképes piacgazdasággal rendelkezik. Ezen túl rámutatott arra is, hogy az acquis átvétele nélkül nem lehet eredményesen csatlakozni az Unióhoz. Az 1993-as koppenhágai Európai Tanácson kijelentették, hogy a csatlakozás az EK és a csatlakozásra váró államok közös célja, ha a tagsággal járó kötelezettségeket teljesíteni képesek és eleget tesznek a gazdasági és politikai feltételeknek. A feltételek a következők. Biztosítani kell a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a kisebbségek védelmét. Működőképes piacgazdasággal kell rendelkeznie az adott államnak, amely bírja a Közösségen belüli versenyt és piaci hatásokat. Vállalja a politikai unióval, valamint a gazdasági és monetáris unióval járó kötelezettségeket. Végül, az Unió képes legyen az új államok befogadására április 1-én Magyarország benyújtotta a csatlakozási kérelmét. Április 19-én a Tanács felkérte a Bizottságot az ilyenkor előírt vélemény kidolgozására. Ezt követően több Európai Tanácson is foglalkoztak a csatlakozás lehetőségéről és módozatairól, azonban az első érdemi előrelépés 1996 áprilisában következett be, mikor a Bizottság átadta a csatlakozásra kijelölt tíz államnak az államok helyzetére vonatkozó kérdőíveket. A három hónapos határidő alatt a kormányzati szervek által elkészített kérdőív alapozta meg a Bizottság első országvéleményét. Az 1997 júliusában kiadott ország-vélemények a koppenhágai kritériumok teljesítése alapján első lépésben öt (Pl, Cz, H, Est, Slo) plusz egy (Cip) állammal javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését. (Svk, Lat, Lit, Bg, Ro ekkor még kiesett) A csatlakozási tárgyalásokat március 31-én kezdődtek meg a hat tagállammal, amelynek első fázisa a harmincegy fejezetre tagolt joganyag összehasonlító vizsgálata volt (acquis screening), amely június 2-án ért véget. Az első kétoldalú csatlakozási tárgyalási fordulóra április 24-én került sor, de az érdemi tárgyalások november 10-én a második főtárgyaló fordulóval kezdődtek meg. Ezalatt a Bizottság évente elkészítette az ország-jelentéseket, amelyben felhívta a csatlakozásra váró államok figyelmét elmaradásaikra ig négy ország-jelentés készült el. Az 1999-es helsinki Európai Tanács már nem hat, hanem tizenhárom belépni kívánó államról szólt és kitűzte a tárgyalások 2000-es megnyitását hat másik állammal (Svk, Lat, Lit, Ro, Bg, Malt)(Törökország is a 13 közé tartozik, de vele nem kezdték meg a tárgyalásokat). A 2000-es nizzai Európai Tanácson dőltek el a csatlakozás előfeltételeiként kezelt intézményi változások (bővítésről szóló jegyzőkönyv). A nizzai csúcs után a Bizottság összeállította a csatlakozási tárgyalások "útitervét", amely alapján a 6

7 tematikus tárgyalások 2002 júniusáig tartanak a könnyebb fejezetektől haladva a nehezebb fejezetekig január 30-án terjesztette elő a Bizottság a csatlakozás finanszírozására vonatkozó pénzügyi tervét december 13-án zárultak le Koppenhágában a 10 (Bg, Ro kimaradt) csatlakozó állam és az EK közötti csatlakozási tárgyalások. December 17-én döntött az Országgyűlés az Alkotmány csatlakozáshoz szükséges módosításáról április 12-én tartották meg a csatlakozást jóváhagyó népszavazást április 16-án a miniszterelnök aláírta a csatlakozási szerződést ben a csatlakozási szerződések ratifikációja május 1-én Magyarország az Európai Unió tagjává fog válni. A csatlakozási szerződés tartalmazza magát a csatlakozási szerződést, a csatlakozási okmányt, annak tizennyolc mellékletét, tíz jegyzőkönyvét és a hozzá csatolt negyvennégy nyilatkozatot. A csatlakozási szerződés a preambulumot követő 3 cikkben rögzíti, hogy tíz új tagállam csatlakozott az Európai Unióhoz, amelynek feltételeit a csatlakozási okmány rögzíti. A második cikk szerint a nemzeti alkotmányos szabályok szerint a szerződést meg kell erősíteni és a megerősítő okiratokat április 30-ig letétbe kell helyezni. A csatlakozási szerződés csak azon államok tekintetében lép hatályba, amelyek a megerősítő okmányt időben letétbe helyezték. A csatlakozási okmány öt részből áll, az első az alapelveket, a második a szerződések kiigazítására vonatkozó szabályokat, a harmadik az állandó rendelkezéseket, a negyedik az ideiglenes rendelkezéseket, az ötödik a végrehajtással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. A csatlakozás alapelvei közül kiemelendő az Európai Unió valamennyi jogi aktusának átvételére és alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalás. A schengeni jogra vonatkozóan a csatlakozási okmány csak az okmány I. mellékletében felsorolt aktusok alkalmazását írja elő, a fel nem sorolt aktusok tekintetében a Tanács a később fog egyhangúan dönteni. A Gazdasági és Monetáris Unió rendelkezéseinek egy része csak a közös pénz bevezetése után fog az új tagállamokra vonatkozni. Az új tagállamok vállalják, hogy csatlakoznak a Közösség és a Közösség tagállamai által megkötött, az EK Szerződés teljesítéséhez szükséges nemzetközi megállapodásokhoz. Intézményi kérdések: lásd külön Védzáradékok: lásd külön Az általános védzáradék által nyújtott lehetőséggel mind a két fél élhet súlyos és tartós gazdasági nehézségek bekövetkezése esetén. Ilyen védzáradék alkalmazására már sor került a korábbi bővítések kapcsán is, bár ez nem menti azt a tényt, hogy az integrációban részt vevő 7

8 államok egyenjogúsága komolyan sérül, ha rövid időre is. A két különös védzáradék (belső piaci és bel- és igazságügyi együttműködési) azonban egy új jelenség a közösségi jogban. Szemben az általános védzáradékkal ezek egyoldalúan az új tagállamokkal szemben alkalmazhatóak. Másik hátrányos sajátosságuk, hogy a Bizottság a védintézkedéseket a másik fél meghallgatása nélkül hozhatja meg, amely erőteljesen megkérdőjelezhető egy a jogállamiság elvén nyugvó jogrendszerben. A különös védzáradékok ezen sajátosságát azonban tompíthatja, hogy a Bizottság határozatával szemben az EK 230. cikk alapján megsemmisítési eljárásnak van helye, amelyben már érvényesülhet a kontradiktórius eljárás követelménye. Átmeneti intézkedések: (megnézhető külön) Átmeneti intézkedéseket Magyarország esetén a X. melléklet tartalmazza. Az áruk szabad mozgása tekintetében nincsenek átmeneti intézkedések. A szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban két derogációt tartalmaz a X: melléklet, az egyik a befektetők kártalanítási rendszerére vonatkozik, a másik a szövetkezeti hitelintézetek induló tőkéjével kapcsolatos. A tőke szabad mozgása körében két átmenti intézkedést említhetünk meg. Magyarország öt éven keresztül fenntarthatja a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlanok megszerzésére vonatkozó engedélyezési rendszert. Magyarország hét éven keresztül fenntarthatja a külföldiek termőföldszerzésére kivételekkel vonatkozó tilalmat. A személyek szabad mozgásán belül a munkavállalók szabad mozgásával kapcsolatban a tagállamok két évig a nemzeti szabályaikat alkalmazzák. Két év eltelte után a Tanács felülvizsgálja a helyzetet és ezt követően, de a két éves időszak vége előtt a tagállamoknak értesíteniük kell a Közösséget, hogy saját szabályaikat kívánják-e tovább alkalmazni vagy a közösségi szabályokat. Ha valamely tagállam nem nyilatkozik, a közösségi szabályokat kell alkalmaznia. A nemzeti szabályok továbbalkalmazására a csatlakozást követő öt év végéig van lehetőség. Az öt éves időszakon belül Magyarország egy alkalommal kérheti a nemzeti szabályok alkalmazásnak felülvizsgálatát. Az ötéves időszak súlyos munkaerőpiaci zavarok esetén két évvel meghosszabbítható. A munkaerőpiacot a hét éves időszakon belül megnyitó tagállam súlyos munkaerőpiaci zavarok vagy azok komoly veszélye esetén a tagállam kérheti a Bizottságot, hogy függessze fel az 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikkének alkalmazását. A felfüggesztés kérésére Magyarországnak is lehetősége lesz a többi tagállammal szemben ugyanazon az alapon. A tagállamok az átmeneti időszak során saját szabályaikat bármikor módosíthatják annak érdekében, hogy a munkaerőpiacra szabadabb legyen a bejutás. Németország és Ausztria egyes érzékeny szolgáltatási szektorok (pl.: építőipar) esetén nemzeti szabályaikat 8

9 alkalmazhatják a magyar munkavállalókkal szemben, erre válaszul. azonban Magyarország is bevezethet hasonló korlátozásokat. A közösségi versenyjogot Magyarországon a csatlakozás pillanatától alkalmazni kell. A csoportmentesítő rendeletek esetében a II. melléklet egy a csatlakozást követő hathónapos alkalmazkodási időszakot ír elő a csatlakozást megelőzően létrejött megállapodásokra, annak érdekében, hogy azokat a rendeleteknek megfelelően módosíthassák. A IV. melléklet meghatározza, hogy mely állami támogatások minősülnek létező (nem új) állami támogatásoknak a közösségi jog alapján. A X. fejezet meghatározza azokat a feltételeket, amelyek betartásával a fejezetben megjelölt adókedvezményeket fenntarthatja. Egyéb átmenti rendelkezések: gyógyszerkészítmények kiegészítő oltalmi tanúsítványa, friss hús előállítására és forgalmazására vonatkozó egészségügyi feltételek, belföldi közúti árufuvarozás, kedvezményes ÁFA kulcsok egyes területen, cigaretta jövedéki adó mértéke, hulladékgazdálkodás, vízminőség, ipari szennyezés csökkentése, ötvözetlen alumíniumra vámkedvezmény. 9

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.

Részletesebben

A Lisszaboni Szerződés értelmében rendes jogalkotási eljárást előíró jogalapok 1

A Lisszaboni Szerződés értelmében rendes jogalkotási eljárást előíró jogalapok 1 A Lisszaboni Szerződés értelmében rendes jogalkotási eljárást előíró jogalapok 1 E melléklet azokat a jogalapokat sorolja fel, amelyek vonatkozásában a Lisszaboni Szerződésben létrehozott rendes jogalkotási

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AF/CE/BA/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AF/CE/BA/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AF/CE/BA/hu 1 A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.14. COM(2015) 430 final 2015/0193 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Palaui Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.8. COM(2016) 188 final 2016/0103 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Marshall-szigeteki Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

A8-0277/14 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához

A8-0277/14 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához 25.1.2017 A8-0277/14 Módosítás 14 Bernd Lange a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság nevében Jelentés A8-0277/2016 Marielle de Sarnez Az EU Kolumbia/Peru kereskedelmi megállapodásban foglalt kétoldalú védzáradék

Részletesebben

ELFOGADOTT SZÖVEGEK Ideiglenes változat

ELFOGADOTT SZÖVEGEK Ideiglenes változat Európai Parlament 2014-2019 ELFOGADOTT SZÖVEGEK Ideiglenes változat P8_TA-PROV(2017)0014 Az EU Kolumbia/Peru kereskedelmi megállapodásban foglalt kétoldalú védzáradék és banánkereskedelmi stabilizációs

Részletesebben

MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL. a következőhöz:

MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.17. COM(2014) 90 final ANNEX 1 MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL a következőhöz: Javaslat

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat

T/ számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10397. számú törvényjavaslat a Magyarország Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között az államhatáron átvezető közúti kapcsolatok fejlesztéséről szóló Keretmegállapodás

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.23. COM(2016) 84 final 2016/0051 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014 2021 közötti

Részletesebben

T/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról

T/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4818. számú törvényjavaslat a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2015. május

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.17. COM(2014) 89 final ANNEX 1 MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG ÉS AZ IZLANDI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI MEGÁLLAPODÁSHOZ A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK

Részletesebben

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 2 ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A MEGÁLLAPODÁS SZERZ D FELEINEK EGYÜTTES NYILATKOZATAI EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG EGYIDEJ B VÍTÉSÉR L

A MEGÁLLAPODÁS SZERZ D FELEINEK EGYÜTTES NYILATKOZATAI EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG EGYIDEJ B VÍTÉSÉR L 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - S-Erklärung Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 13 A MEGÁLLAPODÁS SZERZ D FELEINEK EGYÜTTES NYILATKOZATAI EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG A BELGA KIRÁLYSÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG A BELGA KIRÁLYSÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, MEGÁLLAPODÁS A CSEH KÖZTÁRSASÁGNAK, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁGNAK, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LETT KÖZTÁRSASÁGNAK, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁGNAK, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGNAK, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁGNAK,

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY FA/TR/EU/HR/hu 1 FA/TR/EU/HR/hu 2 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE 1. ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól 1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló

Részletesebben

***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA

***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 2006/0008(COD) 26.1.2009 ***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet

Részletesebben

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 2009/2241(INI) 2.2.2010 JELENTÉSTERVEZET az Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez történő csatlakozására

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.11.29. COM(2016) 745 final 2016/0368 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1101/89/EGK rendelet, a 2888/2000/EK rendelet és a 685/2001/EK rendelet

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról 156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

Részletesebben

2015/27. SZÁM TARTALOM

2015/27. SZÁM TARTALOM 2015/27. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 31/2015. (VII. 01. MÁV-START Ért. 27.) sz. vezérigazgatói utasítás a típusszerződések alkalmazásáról szóló 36/2014. (III. 20. MÁV-START Ért. 17.) sz. vezérigazgatói

Részletesebben

Eredmények 2009 2014 között

Eredmények 2009 2014 között Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

AZ UNIÓ BŐVÍTÉSE JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK ELŐZMÉNYEK

AZ UNIÓ BŐVÍTÉSE JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK ELŐZMÉNYEK AZ UNIÓ BŐVÍTÉSE 2013. július 1-jén Horvátország az Európai Unió 28. tagállamává vált. Horvátország csatlakozása, amely Románia és Bulgária 2007. január 1-jei csatlakozását követte, a hatodik bővítés volt.

Részletesebben

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: 2001. évi XXVII. Törvény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekrõl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182.

Részletesebben

Közigazgatási Megállapodás

Közigazgatási Megállapodás BGBl. III - Ausgegeben am 18. August 2005 - Nr. 150 1 von 5 Közigazgatási Megállapodás az Osztrák Köztársaság Szövetségi Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között az Európai Unió Tanácsa 2003. február

Részletesebben

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok

Részletesebben

Az Európai Bankhatóság (EBA) iránymutatása. a magas jövedelműekre vonatkozó adatgyűjtésről EBA/GL/2012/5

Az Európai Bankhatóság (EBA) iránymutatása. a magas jövedelműekre vonatkozó adatgyűjtésről EBA/GL/2012/5 Az Európai Bankhatóság (EBA) iránymutatása a magas jövedelműekre vonatkozó adatgyűjtésről EBA/GL/2012/5 London, 2012.07.27. Az iránymutatás jogállása 1. Az e dokumentumban szereplő iránymutatásokat az

Részletesebben

43/2010. (XII.10.) önkormányzati rendelet. a helyi iparűzési adóról

43/2010. (XII.10.) önkormányzati rendelet. a helyi iparűzési adóról 43/2010. (XII.10.) önkormányzati rendelet a helyi iparűzési adóról (Módosította a 24/2012. (VI.28.), a 16/2015. (V.7.), a 34/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelet) Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az Európai

Részletesebben

ÉRTESÍTŐ 2016/7. SZÁM TARTALOM

ÉRTESÍTŐ 2016/7. SZÁM TARTALOM 2016/7. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 5/2016. (II. 18. MÁV-START Ért. 7.) sz. vezérigazgatói utasítás a típusszerződések alkalmazásáról szóló 36/2014. (III. 20. MÁV-START Ért. 17.) sz. vezérigazgatói

Részletesebben

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG 2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG EU SVÁJCI VEGYES BIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA (2006. július 6.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai és másrészről a Svájci Államszövetség

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 2/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: SZERZŐDÉS JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.23. COM(2016) 86 final 2016/0052 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014 2021 közötti

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

C 326/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL

C 326/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL C 326/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2012.10.26. (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK, FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés

Részletesebben

1988. évi XXIV. TÖRVÉNY. a külföldiek magyarországi befektetéseiről 1

1988. évi XXIV. TÖRVÉNY. a külföldiek magyarországi befektetéseiről 1 1988. évi XXIV. TÖRVÉNY a külföldiek magyarországi befektetéseiről 1 A nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése, különösen a külföldi működő tőke gazdaságunkban való közvetlen megjelenésének elősegítése

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.12. COM(2014) 359 final 2014/0181 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Moldovai Köztársaság Tanácsban az

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS RENDELETE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 16.5.2007 COM(2007) 257 végleges 2007/0091 (CNB) Javaslat: A TANÁCS RENDELETE a 974/98/EK rendeletnek az euro Cipruson való bevezetése tekintetében történő módosításáról

Részletesebben

MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV. a következőhöz: A Tanács határozata

MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV. a következőhöz: A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.26. COM(2014) 101 final ANNEX 1 MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV a következőhöz: A Tanács határozata az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz

Részletesebben

A kis értékű követelések európai eljárása. A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete

A kis értékű követelések európai eljárása. A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete A kis értékű követelések európai eljárása A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete Célja: - a hozzáférés megkönnyítése - a jogviták rendezésének egyszerűsítése, gyorsítása - az ítéletek elismerésének

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás

Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás A Lisszaboni Szerződésben megfogalmazott neoliberális diktátum és a Szent Korona Értékrend szabadság-őrző intézkedéseinek összehasonlítása Felépítés 1. nap

Részletesebben

JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK ELŐZMÉNYEK ESZKÖZÖK

JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK ELŐZMÉNYEK ESZKÖZÖK A NYUGAT-BALKÁN Az EU Nyugat-Balkánnal kapcsolatos politikájának kidolgozásakor annak elősegítését tartotta szem előtt, hogy a régió országai fokozatosan integrálódjanak az Unióba. 2013. július 1-jén a

Részletesebben

Molnár István János. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II.

Molnár István János. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. Molnár István János A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. Molnár István János A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok magánjoga Patrocinium Budapest, 2015

Részletesebben

Az Üzletszabályzat február 3-i módosításának részletei

Az Üzletszabályzat február 3-i módosításának részletei Az Üzletszabályzat 2011. február 3-i módosításának részletei Tájékoztatjuk tisztelt Partnereinket, hogy az Európai Bizottság az "Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetőségek elérésének

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁGNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL

MEGÁLLAPODÁS A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁGNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL MEGÁLLAPODÁS A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁGNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL EEE/BG/RO/hu 1 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG A BELGA KIRÁLYSÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI

Részletesebben

1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők.

1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők. 1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők. b. A döntés fogalma és folyamata, az optimális döntést befolyásoló tényezők A döntések

Részletesebben

A négy alapszabadság. Alapvetı jogok az Európai Közösségben a 4 alapszabadság. Áru

A négy alapszabadság. Alapvetı jogok az Európai Közösségben a 4 alapszabadság. Áru Európai Uniós ismeretek A négy alapszabadság Alapvetı jogok az Európai Közösségben a 4 alapszabadság EGK cél: a tagállamok közös piacának kiépítése közös piac: olyan terület, ahol az áruk, szolgáltatások,

Részletesebben

Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) 1. Cikk. 2. Cikk. 3. Cikk

Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) 1. Cikk. 2. Cikk. 3. Cikk 1979. évi 19. törvényerejű rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetéséről (A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa csatlakozási okiratának letétbe helyezése

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1100/2008/EK RENDELETE. (2008. október 22.)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1100/2008/EK RENDELETE. (2008. október 22.) 2008.11.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 304/63 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1100/2008/EK RENDELETE (2008. október 22.) a tagállamok határain a közúti és belvízi közlekedés terén végzett ellenőrzések

Részletesebben

2. Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:

2. Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: 2000. évi L. törvény a gyermekek és fiatalkorúak nem-ipari munkára való alkalmasságát megállapító orvosi vizsgálatról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1946. évi 29. ülésszakán elfogadott 78. számú

Részletesebben

1. cikk. 2. cikk. 3. cikk

1. cikk. 2. cikk. 3. cikk 2004.12.16. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 310/261 7. JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK, FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Alkotmány III-434. cikke szerint

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. október 5. (OR. en) 11217/10 SOC 428 HR 45 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/781 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/781 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE L 124/4 15.5.. A BIZOTTSÁG (EU) 15/781 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (15. május 19.) a Szerb Köztársaságból származó egyes halakra és halászati termékekre vonatkozó uniós vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM I. A TANTÁRGY ADATAI (AZ ÚJ BA, BSC SZAKOK ESETÉBEN MEGEGYEZIK A

TANTÁRGYI PROGRAM I. A TANTÁRGY ADATAI (AZ ÚJ BA, BSC SZAKOK ESETÉBEN MEGEGYEZIK A TANTÁRGYI PROGRAM I. A TANTÁRGY ADATAI (AZ ÚJ BA, BSC SZAKOK ESETÉBEN MEGEGYEZIK A TANTÁRGYI ADATLAP ADATAIVAL) 1. A tantárgy kódja 7NK40NGK17B 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Európai közösségi jog

Részletesebben

Határozati javaslatok:

Határozati javaslatok: Tárgy: Előkészítésben részt vesz: Szent Lázár Alapítvány kérelmének elbírálása Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Holopné dr. Sztrein Beáta osztályvezetőhelyettes,

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE. Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere.

AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE. Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere. 1 AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere. TARTALOM 2 Az európai integráció fejlődése Az Európai Unió jogi keretei Uniós polgárság és alapvető jogok

Részletesebben

Változások a Iránnal kapcsolatos az export engedélyezési eljárásban Bittman Tamás

Változások a Iránnal kapcsolatos az export engedélyezési eljárásban Bittman Tamás Változások a Iránnal kapcsolatos az export engedélyezési eljárásban Bittman Tamás Haditechnikai és Exportellenőrzési Hatóság Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Változások a Iránnal kapcsolatos az

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag E l ő t e r j e s z t é s (közigazgatási egyeztetés anyaga) a Bernben 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási

Részletesebben

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ

Részletesebben

Általános Megállapodás az Európa Tanács. I. rész. Jogi személyiség - Jogképesség. 1. cikk. 2. cikk. II. rész. Javak, alapok és vagyonok. 3.

Általános Megállapodás az Európa Tanács. I. rész. Jogi személyiség - Jogképesség. 1. cikk. 2. cikk. II. rész. Javak, alapok és vagyonok. 3. Általános Megállapodás az Európa Tanács A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Francia Köztársaság, a Görög Királyság, az Ír Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság,

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. T/ számú törvényjavaslat

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. T/ számú törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/19079. számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya között a két ország között kötött nemzetközi szerződések felülvizsgálatáról Budapesten

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a bizonyítványok besorolásáról szóló 8/2004. (III. 8.) OM rendelet módosításáról

ELŐTERJESZTÉS. a bizonyítványok besorolásáról szóló 8/2004. (III. 8.) OM rendelet módosításáról Oktatási és Kulturális Minisztérium ELŐTERJESZTÉS a bizonyítványok besorolásáról szóló 8/2004. (III. 8.) OM rendelet módosításáról Budapest, 2007. április I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Az előterjesztés indoka

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék 10. Elõadás A biztosítás nemzetközi jogi környezete Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék Az Európai Közösség jogi háttere EGK - Római Szerzõdés Gazdasági célok Integráció, Közös piac áruk,

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió

Részletesebben

L 306/8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.11.24.

L 306/8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.11.24. L 306/8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.11.24. AZ EGT-VEGYESBIZOTTSÁG 92/2005 határozata (2005. július 8.) az EGT-megállapodás I. mellékletének (Állat- és növény-egészségügyi kérdések) módosításáról

Részletesebben

1962. évi 25. törvényerejű rendelet

1962. évi 25. törvényerejű rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 1962. évi 25. törvényerejű rendelet a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény

Részletesebben

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről Azok a külföldi természetes személyek, akik valamely Európai Unión kívüli állam polgárai, illetve azok a jogi személyek, amelyek valamely Európai

Részletesebben

TIZENNEGYEDIK JEGYZÕKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ALAPVETÕ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÕL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ, AZ EGYEZMÉNY ELLENÕRZÕ RENDSZERÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

TIZENNEGYEDIK JEGYZÕKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ALAPVETÕ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÕL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ, AZ EGYEZMÉNY ELLENÕRZÕ RENDSZERÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL TIZENNEGYEDIK JEGYZÕKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ALAPVETÕ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÕL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ, AZ EGYEZMÉNY ELLENÕRZÕ RENDSZERÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL Preambulum Az Európa Tanács tagállamai, az emberi jogok

Részletesebben

Aktualitások az adózás, a könyvvizsgálat és a számvitel területén Izer Norbert

Aktualitások az adózás, a könyvvizsgálat és a számvitel területén Izer Norbert Aktualitások az adózás, a könyvvizsgálat és a számvitel területén Izer Norbert Adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár 1 Trendek a magyar adórendszerben Gazdaságpolitikai célok

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.)

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.11. C(2015) 3035 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a méhészeti ágazatban

Részletesebben

Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től

Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től - A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal. A NAV felügyeletét a miniszterelnök

Részletesebben

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak.

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. 656. A csatlakozási tárgyalások folyamata A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. Dátum 1998. március 12. március 30.

Részletesebben

Tekintettel arra, hogy a tagállamok közül Dánia nem vett részt e rendelet elfogadásában, rá nézve e rendelet nem kötelező, és nem alkalmazható.

Tekintettel arra, hogy a tagállamok közül Dánia nem vett részt e rendelet elfogadásában, rá nézve e rendelet nem kötelező, és nem alkalmazható. A kis értékű követelések európai eljárása 1. A vonatkozó Európai Uniós jogszabály A határokon átnyúló, kis értékű fogyasztói és kereskedelmi követelések egyszerűsített és gyorsított elbírálására vonatkozó

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE. (2010. július 12.) a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény jövedelemkorlátozást bevezető módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE. (2010. július 12.) a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény jövedelemkorlátozást bevezető módosításáról HU AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE (2010. július 12.) a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény jövedelemkorlátozást bevezető módosításáról (CON/2010/56) Bevezetés és jogalap 2010. július 1-jén a magyar

Részletesebben

KÉRELEM KISAJÁTÍTÁSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA IRÁNT. (projekt megnevezése) Neve: Levelezési címe: címe: Telefonszáma:

KÉRELEM KISAJÁTÍTÁSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA IRÁNT. (projekt megnevezése) Neve: Levelezési címe:  címe: Telefonszáma: Kormányhivatal (település) (utca/tér)..(ir.sz.) KÉRELEM KISAJÁTÍTÁSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA IRÁNT (projekt megnevezése) I. KÉRELMEZŐ Neve: Címe / Székhelye: Bankszámlaszáma Képviselőjének Neve: Levelezési

Részletesebben