Magyarország és az Európai Közösségek (Európai Unió) kapcsolatainak intézményi-jogi aspektusai az 1970-es évektől a csatlakozásig
|
|
- Virág Siposné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Magyarország és az Európai Közösségek (Európai Unió) kapcsolatainak intézményi-jogi aspektusai az 1970-es évektől a csatlakozásig I. Az 1970-es évektől a társulási megállapodásig (forrás és ajánlott irodalom: Király Miklós: Az Európai Közösség kereskedelmi joga, X. fejezet, 3-5, Harmadik Kiadás, KJK-Kerszöv, 2001, Az Európai Közösségek létrejöttét követő első tíz évben Magyarország elzárkózott a kapcsolatok felvételétől és kétségbe vonta az EK nemzetközi jogi jogalanyiságát. Az első kapcsolatfelvételt a Bizottság és a Külkereskedelmi Minisztérium között létrejött ún. technikai megállapodások jelentették, amelyben a minisztérium garantálta, hogy az exportált magyar termék meghatározott áron nem kerül a közösségi piacra, a Bizottság pedig vállalta, hogy nem sújtja többletteherrel a magyar termékeket. Három technikai megállapodás: sertéshúsra, borra, juhsajt. A következő lépés az 1978-as acél-megállapodás és textil-megállapodás volt. Az acél megállapodás szintén a Külkereskedelmi Minisztérium és a Bizottság között jött létre, azonban nem hirdették ki és a "rendezés" nevet viselte. A megállapodás a magyar acéltermékek exportjának mennyiségi önkorlátozását tartalmazta. A textil-megállapodás a magyar kormány és az EGK (Tanács) között jött létre, amelyet a belső jogrendbe beemeltek és ki is hirdettek. A megállapodásban Magyarország vállalta a textiltermékek exportjának önálló mennyiségi korlátozását, a Közösség ezzel szemben az általa alkalmazott mennyiségi korlátozások megszűntetését vállalta. A 1980-as juh- és juhhúsexportra vonatkozó megállapodás szintén az export mennyiségének önkorlátozását tartalmazta. Annak ellenére, hogy ezek a megállapodások nem az EGK és Magyarország közötti kereskedelem fellendítését szolgálták, mivel céljuk a kereskedelem korlátozása volt a közösségi piacon belüli válság leküzdése érdekében, magasabb szintre emelték a két entitás közötti nemzetközi kapcsolatokat és rámutattak a korábbi elzárkózás fenntarthatatlanságára. A 80-as években merült fel egy általános gazdasági megállapodás megkötésének szükségessége az EGK és Magyarország között, amelyet elősegített a KGST és az EGK közeledése és a kapcsolatok felvétele, valamint egymás kölcsönös hivatalos elismerése. A magyar - EGK általános kereskedelmi és gazdasági megállapodást június 30-án írták alá. A megállapodás kereskedelemre vonatkozó rendelkezései között a legjelentősebb, hogy a felek vállalták a legnagyobb kedvezményes elbánás elvének alkalmazását, - amelyet bár a 1
2 GATT egyezmény is tartalmazott, amelynek mindkét fél részese volt - amely ahhoz vezetett, hogy az EGK vállalta a magyar GATT csatlakozási jegyzőkönyvben rögzített mennyiségi korlátozások fokozatos eltörlését. A megállapodás a mezőgazdasági termékekre vonatkozóan semmilyen kedvezményeket nem nyújtott. A gazdasági együttműködés terén a megállapodása kiemelte a beruházások és vegyes vállalatok létrehozásához szükséges kedvező környezet kialakításának szükségességét. A megállapodás egy vegyes bizottság létrehozását írta elő, amelynek feladata az együttműködést érintő bármely kérdés megtárgyalása. A rendszerváltozást követően 1990 januárjában az EK eltörölte a specifikus mennyiségi korlátozásokat, megadta az általános vámpreferenciákat és megindította a PHARE-t. Az Európai Tanács 1990 áprilisában társulási megállapodás megkötését javasolta Lengyelországnak, Csehszlovákiának és Magyarországnak. Míg az EK számára nyilvánvaló volt, hogy a társulási megállapodás megkötése nem a tagság előkészítést szolgálja, hiszen a Bizottság tárgyalási felhatalmazása nem tette lehetővé a tagság bármilyen módon való szerepeltetését a megállapodásban, a magyar kormány célkitűzéseként rögzítette, hogy a társulási szerződést a Közösséghez való csatlakozás első lépcsőjének tekinti. A Tanács két alkalommal is módosította a Bizottság tárgyalási mandátumát. Először hozzájárult, hogy a tagság mint elérendő cél szerepelhessen a megállapodásban, ezen túl megszűntette az árukereskedelem terén a kondicionalitást, amely a liberalizáció második szakaszába való átlépést az első szakasz sikerétől tette volna függővé. Másodszor, a módosítás lehetővé tette, hogy a mezőgazdaság terén ténylegesen érvényesülhessenek a kölcsönös kedvezmények. Tíz tárgyalási fordulót követően az Európa-megállapodást december 16-án írták alá. Ez a vegyes szerződés február 1-én lépett hatályba, Magyarországon az évi I. törvény hirdette ki. A megállapodás preambuluma tartalmazza jogállamiság elvnek, az emberi jogok és alapvető szabadságok és demokrácia elvének tiszteletben tartását, továbbá a piacgazdaság és a társadalmi igazságosság elveit. Ezen túl tartalmazza még Magyarország nyilatkozatát, miszerint célja a tagság elérése. A megállapodás rendelkezik a felek közötti politikai párbeszéd megteremtéséről. Ennek érdekében a felek a legmagasabb szinten a Társulási Tanácsban tárgyalnak, azonban az egyéb diplomáciai megoldások is a rendelkezésre állnak, valamit a Parlamenti Társulási Bizottság is. Az áruk szabad mozgásával kapcsolatban az EK és Magyarország egy szabadkereskedelmi övezet fokozatos létrehozását határozta el, amely azonban nem vonatkozik a mezőgazdasági termékekre. Ennek megteremtése során az aszimmetria elve érvényesül, tehát a Közösség gyorsabban bontja le kereskedelmi korlátozásait, mint Magyarország, azonban a folyamat 2
3 végén, január elsején, teljes egyensúlynak kell létrejönni. Míg a vámok felszámolását a Közösség fokozatosan vállalta, a mennyiségi korlátozások és azokkal azonos hatású intézkedések eltörlését a megállapodás hatálybalépésével vállalta. Ez alól a textiltermékek kivételt jelentettek, mert ott öt év alatt vállalta a korlátozások megszűntetését. Magyarország is fokozatosan vállalta a kereskedelmi korlátozások lebontását, azonban az aszimmetria elvének megfelelően lassabb ütemben került erre sor. Ezzel egy időben a Közösség megvonta a korábban biztosított általános vámpreferenciákat. A mezőgazdasági termékek körében Magyarország bizonyos termékeire, rögzített mértékben növelhető mennyiség mellett, növekvő vám-, illetve lefölözés kedvezményeket kapott. Magyarország a közösségi mezőgazdasági termékekkel kapcsolatban vállalta a piacra jutás biztosítását és a vámok csökkentését. Az árukereskedelemmel kapcsolatban a felek vállalták, hogy új vámot vagy azzal azonos hatású intézkedést nem vezetnek be. Ugyanakkor Magyarország jogosult korlátozott ideig, rendkívüli intézkedésként bizonyos termékek esetében vámokat emelni, ha iparág megteremtése vagy szerkezeti átalakítás alatt álló iparág védelme szükségessé teszi. Ezen túl a felek élhetnek a szokásos dömping- vagy szubvencióellenes eszközeikkel ban a felek kiegészítő jegyzőkönyvet írtak alá, amelyben a Közösség vállalta a kereskedelmi akadályok lebontásának gyorsítását mind ipari, mind mezőgazdasági termékekre. A munkavállalók mozgására, a letelepedésre és a szolgáltatások nyújtására érvényesül a kondicionalitás elve, amely szerint az első öt éves szakasz végét megelőzően a Társulási Tanács dönt a második szakasz megkezdésről. A munkavállalók mozgásának liberalizációjával kapcsolatban nagyon visszafogottan rendelkezik a társulási megállapodás. Rögzítik az egyenlő elbánás elvét, és kölcsönösen garantálja a nyugdíjak és más járulékok szabad átutalását. A további liberalizáció kapcsán fenn tartja a lehetőséget a tagállamok és Magyarország közötti kétoldalú megállapodások megkötésére, és a Társulási Tanács is megvizsgálja a lehetőségeket. A letelepedés szabadságára vonatkozóan a megállapodás javít a magyar vállalkozók külföldi letelepedésének és a külföldi vállalkozók belföldi letelepedésének helyzetén. A letelepedéssel és a tevékenység folytatásával kapcsolatban rögzített alapelv a nemzeti elbánás elve, tehát nem lehetnek kedvezőtlenebbek a feltételek, mint a hazai vállalkozások esetében. Magyarország öt éves időszak alatt vállalta a nemzeti elbánás biztosítását jogszabályaiban és tíz éves időszakra vállalta, hogy nem vezet be olyan új szabályozást, amely sértené a nemzeti elbánás elvét. Pénzügyi szolgáltatások, a privatizáció és ingatlan adásvétele esetén tíz éves 3
4 időszak alatt vállalja a megkülönböztetés megszűntetését. Ezek a szabályok csupán vállalatokra vonatkoznak. Fiókokra, képviseletekre vagy önálló vállalkozóként letelepedettekre csak az első öt év után alkalmazandó a nemzeti elbánás elve. A nemzeti elbánás azonban nem érvényesül a tíz éves átmeneti időszak alatt sem a mezőgazdaságra, erdőgazdaságra, a halászatra, ingatlan tulajdonára és értékesítésére, jogi szolgáltatásokra és szerencsejáték szervezésére. A közösségi vállalkozások azonban ingatlant szerezhetnek, és termőföldet és erdőt bérelhetnek, amennyiben gazdasági tevékenységük végzéséhez szükséges. A Közösség a fiókok, képviseletek és önálló vállalkozók esetén a nemzeti elbánást csak az első öt éves szakasz után vállalta és a Magyarország által kizárt területeket ő is kizárta. A szolgáltatás kereskedelem terén csak fokozatos liberalizációt írt elő a megállapodás. A megállapodás rögzíti a fizetések szabadságát, amennyiben a fizetés alapjául szolgáló ügylet liberalizált. A versenyszabályok tekintetében a megállapodás kimondja a Közösség és Magyarország közötti kereskedelmet érintő versenykorlátozó megállapodások, az erőfölénnyel való visszaélés és a versenyt torzító állami támogatások tilalmát. Magyarország vállalta, hogy az ötödik év végére a Közösségben érvényesülő védelemhez hasonló szintű védelmet biztosít a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogoknak. A megállapodásban Magyarország vállalta, hogy amennyiben lehetséges a gazdasági integráció céljának elérése érdekében közelíti jogszabályait a Közösség jogszabályaihoz. A következő területeken áll fenn a jogszabály-közelítés kötelezettsége elsősorban: vámjog, társasági jog, bankjog, vállalati számvitel és adózás, szellemi tulajdonjog, a munkavállalók védelme, pénzügyi szolgáltatások, versenyszabályok, emberek, állatok, növények életének és egészségének védelem, az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok, fogyasztói érdekvédelem, termékfelelősség, közvetett adózás, műszaki szabványok, közlekedés és környezetvédelem. Ez egy egyoldalú, de nem feltétlen és abszolút kötelezettség, mivel tekintetbe kell venni a társadalom és a gazdaság állapotát és tűrőképességét. A jogszabályok közelítésének elősegítésére alkotta meg a Bizottság az ún. Fehér Könyvet a "Közép- és Kelet-Európai Társult Országok Felkészüléséről az Unió Belső Piacához való Csatlakozásra." A dokumentum segítséget nyújt a jogközelítés jogtechnikai részéhez és meghatározza, hogy melyek az ún. első lépcsős jogszabályok, amelyek kulcsfontosságúak a belső piachoz való csatlakozás szempontjából és megelőzik a második lépcsős intézkedéseket. A Fehér Könyv saját meghatározása szerint nem a taggá válást segíti elő, nem része a csatlakozási 4
5 tárgyalásoknak. Ennek ellenére a Fehér Könyvben foglaltak megvalósítása nagymértékben meghatározhatta a csatlakozásra való felkészültség megítélését. A megállapodás rögzíti a gazdasági, beruházás-fejlesztési, beruházás-védelmi, oktatási és képzési, környezetvédelmi, közlekedési, kulturális és pénzügyi együttműködés, valamint a monetáris ügyekben és a büntetőügyekben történő együttműködés kereteit. Az intézményi rendelkezések közül kiemelendők a Társulási Tanácsra vonatkozó szabályok. A Társulás Tanács felügyeli a megállapodás végrehajtását. Évente egyszer vagy, ha a körülmények megkívánják, többször is ülésezik. A Társulási Tanács a Tanács és a Bizottság, másrészt a magyar kormány tagjaiból áll. A Társulási Tanács a megállapodásban meghatározott esetekben a felek egyetértésével a felekre kötelező határozatot hozhat, minden egyéb esetben ajánlásokat tehet. A megállapodással kapcsolatos vitát a Társulási tanács elé lehet terjeszteni, ha az a vitát rendezni nem tudja, választott bírósági vitarendezésre kerülhet sor. A Társulási Tanácsot közigazgatási tisztviselőkből álló Társulási Bizottság segíti, amelynek feladatait a Társulási tanács határozza meg, valamint hatáskörét ráruházhatja. A Társulási Parlamenti Bizottság ajánlásokat tehet a Társulási Tanácsnak, és tájékoztatást kérhet a Társulási Tanácstól. A Társulási Tanács határozatiról tájékoztatni kell a Parlamenti Bizottságot. A megállapodás általános rendelkezései szerint Magyarország és a Közösség vállalja, hogy jogszabályiak semmiféle megkülönböztetést nem idéznek elő az állampolgárok és vállalkozások között. A közösségi preferencia elve szerint pedig a tagállamok nem nyújthatnak kedvezőbb elbánást a magyar áruknak, munkavállalóknak, vállalatoknak és állampolgároknak, mint amilyet a Közösségen belül más tagállammal szemben nyújtanak (a közösségi szintnél nem lehetnek kedvezőbbek a társult államnak nyújtott kedvezmények). II. A csatlakozási kérelem benyújtásától a csatlakozásig (forrás és ajánlott irodalom: Király Miklós: Az Európai Közösség kereskedelmi joga, , Negyedik Kiadás, KJK-Kerszöv, 2003; Balázs Péter: Az Európai Unió Külpolitikája, , 2002, KJK-Kerszöv Magyarország már 1991-ben kijelentette, hogy számára a társulási megállapodás csak az első lépcső a végső cél elérése során, amely a teljes jogú tagság elnyerése. A magyar álláspont kitartó védelme következtében kerülhetett bele a társulási megállapodás preambulumába az a célkitűzés, hogy Magyarország a Közösség tagja kíván lenni. Az 1991-es maastrichti Európai 5
6 Tanács kérte fel a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a keleti bővülés lehetőségét. A Bizottság az 1992-es lisszaboni Európai Tanácson terjesztette elő véleményét, hogy az Európai Uniónak minden európai állam tagja lehet, ahol tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a demokrácia elvét, és versenyképes piacgazdasággal rendelkezik. Ezen túl rámutatott arra is, hogy az acquis átvétele nélkül nem lehet eredményesen csatlakozni az Unióhoz. Az 1993-as koppenhágai Európai Tanácson kijelentették, hogy a csatlakozás az EK és a csatlakozásra váró államok közös célja, ha a tagsággal járó kötelezettségeket teljesíteni képesek és eleget tesznek a gazdasági és politikai feltételeknek. A feltételek a következők. Biztosítani kell a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a kisebbségek védelmét. Működőképes piacgazdasággal kell rendelkeznie az adott államnak, amely bírja a Közösségen belüli versenyt és piaci hatásokat. Vállalja a politikai unióval, valamint a gazdasági és monetáris unióval járó kötelezettségeket. Végül, az Unió képes legyen az új államok befogadására április 1-én Magyarország benyújtotta a csatlakozási kérelmét. Április 19-én a Tanács felkérte a Bizottságot az ilyenkor előírt vélemény kidolgozására. Ezt követően több Európai Tanácson is foglalkoztak a csatlakozás lehetőségéről és módozatairól, azonban az első érdemi előrelépés 1996 áprilisában következett be, mikor a Bizottság átadta a csatlakozásra kijelölt tíz államnak az államok helyzetére vonatkozó kérdőíveket. A három hónapos határidő alatt a kormányzati szervek által elkészített kérdőív alapozta meg a Bizottság első országvéleményét. Az 1997 júliusában kiadott ország-vélemények a koppenhágai kritériumok teljesítése alapján első lépésben öt (Pl, Cz, H, Est, Slo) plusz egy (Cip) állammal javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését. (Svk, Lat, Lit, Bg, Ro ekkor még kiesett) A csatlakozási tárgyalásokat március 31-én kezdődtek meg a hat tagállammal, amelynek első fázisa a harmincegy fejezetre tagolt joganyag összehasonlító vizsgálata volt (acquis screening), amely június 2-án ért véget. Az első kétoldalú csatlakozási tárgyalási fordulóra április 24-én került sor, de az érdemi tárgyalások november 10-én a második főtárgyaló fordulóval kezdődtek meg. Ezalatt a Bizottság évente elkészítette az ország-jelentéseket, amelyben felhívta a csatlakozásra váró államok figyelmét elmaradásaikra ig négy ország-jelentés készült el. Az 1999-es helsinki Európai Tanács már nem hat, hanem tizenhárom belépni kívánó államról szólt és kitűzte a tárgyalások 2000-es megnyitását hat másik állammal (Svk, Lat, Lit, Ro, Bg, Malt)(Törökország is a 13 közé tartozik, de vele nem kezdték meg a tárgyalásokat). A 2000-es nizzai Európai Tanácson dőltek el a csatlakozás előfeltételeiként kezelt intézményi változások (bővítésről szóló jegyzőkönyv). A nizzai csúcs után a Bizottság összeállította a csatlakozási tárgyalások "útitervét", amely alapján a 6
7 tematikus tárgyalások 2002 júniusáig tartanak a könnyebb fejezetektől haladva a nehezebb fejezetekig január 30-án terjesztette elő a Bizottság a csatlakozás finanszírozására vonatkozó pénzügyi tervét december 13-án zárultak le Koppenhágában a 10 (Bg, Ro kimaradt) csatlakozó állam és az EK közötti csatlakozási tárgyalások. December 17-én döntött az Országgyűlés az Alkotmány csatlakozáshoz szükséges módosításáról április 12-én tartották meg a csatlakozást jóváhagyó népszavazást április 16-án a miniszterelnök aláírta a csatlakozási szerződést ben a csatlakozási szerződések ratifikációja május 1-én Magyarország az Európai Unió tagjává fog válni. A csatlakozási szerződés tartalmazza magát a csatlakozási szerződést, a csatlakozási okmányt, annak tizennyolc mellékletét, tíz jegyzőkönyvét és a hozzá csatolt negyvennégy nyilatkozatot. A csatlakozási szerződés a preambulumot követő 3 cikkben rögzíti, hogy tíz új tagállam csatlakozott az Európai Unióhoz, amelynek feltételeit a csatlakozási okmány rögzíti. A második cikk szerint a nemzeti alkotmányos szabályok szerint a szerződést meg kell erősíteni és a megerősítő okiratokat április 30-ig letétbe kell helyezni. A csatlakozási szerződés csak azon államok tekintetében lép hatályba, amelyek a megerősítő okmányt időben letétbe helyezték. A csatlakozási okmány öt részből áll, az első az alapelveket, a második a szerződések kiigazítására vonatkozó szabályokat, a harmadik az állandó rendelkezéseket, a negyedik az ideiglenes rendelkezéseket, az ötödik a végrehajtással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. A csatlakozás alapelvei közül kiemelendő az Európai Unió valamennyi jogi aktusának átvételére és alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalás. A schengeni jogra vonatkozóan a csatlakozási okmány csak az okmány I. mellékletében felsorolt aktusok alkalmazását írja elő, a fel nem sorolt aktusok tekintetében a Tanács a később fog egyhangúan dönteni. A Gazdasági és Monetáris Unió rendelkezéseinek egy része csak a közös pénz bevezetése után fog az új tagállamokra vonatkozni. Az új tagállamok vállalják, hogy csatlakoznak a Közösség és a Közösség tagállamai által megkötött, az EK Szerződés teljesítéséhez szükséges nemzetközi megállapodásokhoz. Intézményi kérdések: lásd külön Védzáradékok: lásd külön Az általános védzáradék által nyújtott lehetőséggel mind a két fél élhet súlyos és tartós gazdasági nehézségek bekövetkezése esetén. Ilyen védzáradék alkalmazására már sor került a korábbi bővítések kapcsán is, bár ez nem menti azt a tényt, hogy az integrációban részt vevő 7
8 államok egyenjogúsága komolyan sérül, ha rövid időre is. A két különös védzáradék (belső piaci és bel- és igazságügyi együttműködési) azonban egy új jelenség a közösségi jogban. Szemben az általános védzáradékkal ezek egyoldalúan az új tagállamokkal szemben alkalmazhatóak. Másik hátrányos sajátosságuk, hogy a Bizottság a védintézkedéseket a másik fél meghallgatása nélkül hozhatja meg, amely erőteljesen megkérdőjelezhető egy a jogállamiság elvén nyugvó jogrendszerben. A különös védzáradékok ezen sajátosságát azonban tompíthatja, hogy a Bizottság határozatával szemben az EK 230. cikk alapján megsemmisítési eljárásnak van helye, amelyben már érvényesülhet a kontradiktórius eljárás követelménye. Átmeneti intézkedések: (megnézhető külön) Átmeneti intézkedéseket Magyarország esetén a X. melléklet tartalmazza. Az áruk szabad mozgása tekintetében nincsenek átmeneti intézkedések. A szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban két derogációt tartalmaz a X: melléklet, az egyik a befektetők kártalanítási rendszerére vonatkozik, a másik a szövetkezeti hitelintézetek induló tőkéjével kapcsolatos. A tőke szabad mozgása körében két átmenti intézkedést említhetünk meg. Magyarország öt éven keresztül fenntarthatja a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlanok megszerzésére vonatkozó engedélyezési rendszert. Magyarország hét éven keresztül fenntarthatja a külföldiek termőföldszerzésére kivételekkel vonatkozó tilalmat. A személyek szabad mozgásán belül a munkavállalók szabad mozgásával kapcsolatban a tagállamok két évig a nemzeti szabályaikat alkalmazzák. Két év eltelte után a Tanács felülvizsgálja a helyzetet és ezt követően, de a két éves időszak vége előtt a tagállamoknak értesíteniük kell a Közösséget, hogy saját szabályaikat kívánják-e tovább alkalmazni vagy a közösségi szabályokat. Ha valamely tagállam nem nyilatkozik, a közösségi szabályokat kell alkalmaznia. A nemzeti szabályok továbbalkalmazására a csatlakozást követő öt év végéig van lehetőség. Az öt éves időszakon belül Magyarország egy alkalommal kérheti a nemzeti szabályok alkalmazásnak felülvizsgálatát. Az ötéves időszak súlyos munkaerőpiaci zavarok esetén két évvel meghosszabbítható. A munkaerőpiacot a hét éves időszakon belül megnyitó tagállam súlyos munkaerőpiaci zavarok vagy azok komoly veszélye esetén a tagállam kérheti a Bizottságot, hogy függessze fel az 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikkének alkalmazását. A felfüggesztés kérésére Magyarországnak is lehetősége lesz a többi tagállammal szemben ugyanazon az alapon. A tagállamok az átmeneti időszak során saját szabályaikat bármikor módosíthatják annak érdekében, hogy a munkaerőpiacra szabadabb legyen a bejutás. Németország és Ausztria egyes érzékeny szolgáltatási szektorok (pl.: építőipar) esetén nemzeti szabályaikat 8
9 alkalmazhatják a magyar munkavállalókkal szemben, erre válaszul. azonban Magyarország is bevezethet hasonló korlátozásokat. A közösségi versenyjogot Magyarországon a csatlakozás pillanatától alkalmazni kell. A csoportmentesítő rendeletek esetében a II. melléklet egy a csatlakozást követő hathónapos alkalmazkodási időszakot ír elő a csatlakozást megelőzően létrejött megállapodásokra, annak érdekében, hogy azokat a rendeleteknek megfelelően módosíthassák. A IV. melléklet meghatározza, hogy mely állami támogatások minősülnek létező (nem új) állami támogatásoknak a közösségi jog alapján. A X. fejezet meghatározza azokat a feltételeket, amelyek betartásával a fejezetben megjelölt adókedvezményeket fenntarthatja. Egyéb átmenti rendelkezések: gyógyszerkészítmények kiegészítő oltalmi tanúsítványa, friss hús előállítására és forgalmazására vonatkozó egészségügyi feltételek, belföldi közúti árufuvarozás, kedvezményes ÁFA kulcsok egyes területen, cigaretta jövedéki adó mértéke, hulladékgazdálkodás, vízminőség, ipari szennyezés csökkentése, ötvözetlen alumíniumra vámkedvezmény. 9
Az EU közjogi alapjai Gombos Katalin
Az EU közjogi alapjai 2017. 03. 13. Gombos Katalin 2017. 03. 13. 1 Csatlakozás Csatlakozások: Északi kibővülés Déli kibővülés Volt EFTA-államok Keleti kibővülés Horvátország Gombos Katalin 2017. 03. 13.
RészletesebbenBULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK
BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS
RészletesebbenIII. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.26. COM(2014) 386 final 2014/0197 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz
RészletesebbenAz Európai Bizottság javaslata a munkavállalók szolgáltatások keretében történő kiküldetéséről szóló irányelv módosítására
Az Európai Bizottság javaslata a munkavállalók szolgáltatások keretében történő kiküldetéséről szóló irányelv módosítására dr. Bodgál Ildikó Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Szabályozási Főosztály
RészletesebbenEU ISMERETEK FO MFKGT600331
EU ISMERETEK FO MFKGT600331 Földrajz alapszak TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet Miskolc, 2018/19 I. félév A tantárgy adatlapja Tantárgy
RészletesebbenPE-CONS 56/1/16 REV 1 HU
EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT A TANÁCS Strasbourg, 2017. február 15. (OR. en) 2016/0218 (COD) LEX 1718 PE-CONS 56/1/16 REV 1 COWEB 151 WTO 354 CODEC 1855 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.23. COM(2016) 280 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió nevében az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergiaközösség,
RészletesebbenA TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE
2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február
RészletesebbenAlapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, március 28. (OR. en) 7770/11 Intézményközi referenciaszám: 2011/0042 (NLE)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2011. március 28. (OR. en) 7770/11 Intézményközi referenciaszám: 2011/0042 (NLE) MED 9 WTO 108 AGRI 223 PECHE 78 UD 65 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 291 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló Egyezménye (CETS No. 196) Kiegészítő
RészletesebbenAz Európai Unió jogrendszere, Versenyjog
Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 18. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. október 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0260 (NLE) 13389/17 N 39 EEE 42 AGRI 564 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. október 17. Címzett: Biz.
RészletesebbenBEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA
FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.
RészletesebbenIntegrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)
Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és
RészletesebbenA Lisszaboni Szerződés értelmében rendes jogalkotási eljárást előíró jogalapok 1
A Lisszaboni Szerződés értelmében rendes jogalkotási eljárást előíró jogalapok 1 E melléklet azokat a jogalapokat sorolja fel, amelyek vonatkozásában a Lisszaboni Szerződésben létrehozott rendes jogalkotási
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi
RészletesebbenMEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )
2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19761. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Fülöp-szigeteki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodáshoz
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.9.1. COM(2014) 542 final 2014/0250 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Moldovai Köztársaságnak szánt autonóm kereskedelmi kedvezmények bevezetéséről
Részletesebben*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2014/0047(NLE)
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 18.9.2014 2014/0047(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET a Horvát Köztársaságnak az Európai Gazdasági Térségben való részvételéről szóló megállapodásnak
RészletesebbenAz Európai Unió jogrendszere 2017/2018.
Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018. Követelmények, értékelés Kollokvium, 5 fokozatú jegy, írásbeli vizsga a vizsgaidőszakban Megajánlott osztályzat (3-5) feltételei: - Óralátogatás - Zh-k megfelelő
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/20376. számú törvényjavaslat az Európai Unió és tagállamai, valamint a Moldovai Köztársaság között a közös légtér létrehozásáról létrejött megállapodásnak a Horvát Köztársaság Európai
RészletesebbenMELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.17. COM(2014) 90 final ANNEX 1 MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL a következőhöz: Javaslat
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10397. számú törvényjavaslat a Magyarország Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között az államhatáron átvezető közúti kapcsolatok fejlesztéséről szóló Keretmegállapodás
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.14. COM(2015) 430 final 2015/0193 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Palaui Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli
RészletesebbenMagyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)
Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 15. (OR. en) 12838/11 WTO 270 FDI 19 CDN 5 SERVICES 79 RESTREINT UE
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. december 15. (OR. en) 12838/11 EXT 2 A MINŐSÍTÉS RÉSZLEGES FELOLDÁSA A dokumentum száma: Dátuma: 2011. július 14. Új státusz: Tárgy: WTO 270 FDI 19 CDN 5 SERVICES
RészletesebbenEz a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG A BELGA KIRÁLYSÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
MEGÁLLAPODÁS A CSEH KÖZTÁRSASÁGNAK, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁGNAK, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LETT KÖZTÁRSASÁGNAK, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁGNAK, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGNAK, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁGNAK,
RészletesebbenT/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4818. számú törvényjavaslat a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2015. május
RészletesebbenTERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.29. COM(2016) 631 final 2016/0308 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a társulási megállapodás keretében elérhető kereskedelmi kedvezményeket kiegészítő,
RészletesebbenZÁRÓOKMÁNY. AF/CE/BA/hu 1
ZÁRÓOKMÁNY AF/CE/BA/hu 1 A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
RészletesebbenELFOGADOTT SZÖVEGEK Ideiglenes változat
Európai Parlament 2014-2019 ELFOGADOTT SZÖVEGEK Ideiglenes változat P8_TA-PROV(2017)0014 Az EU Kolumbia/Peru kereskedelmi megállapodásban foglalt kétoldalú védzáradék és banánkereskedelmi stabilizációs
RészletesebbenA MEGÁLLAPODÁS SZERZ D FELEINEK EGYÜTTES NYILATKOZATAI EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG EGYIDEJ B VÍTÉSÉR L
404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - S-Erklärung Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 13 A MEGÁLLAPODÁS SZERZ D FELEINEK EGYÜTTES NYILATKOZATAI EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI
RészletesebbenEBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 2 ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenMILYEN LEHETŐSÉGEK REJLENEK A MUNKAVÁLLALÓK SZOLGÁLTATÁSOK KERETÉBEN TÖRTÉNŐ KIKÜLDETÉSÉBEN? VÁLTOZÁS A POSTING IRÁNYELV ALKALMAZÁSÁBAN
MILYEN LEHETŐSÉGEK REJLENEK A MUNKAVÁLLALÓK SZOLGÁLTATÁSOK KERETÉBEN TÖRTÉNŐ KIKÜLDETÉSÉBEN? VÁLTOZÁS A POSTING IRÁNYELV ALKALMAZÁSÁBAN AZ IRÁNYELV Uniós jogi aktus, konkrét célokat tűz a tagállamok elé,
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.14. COM(2015) 431 final 2015/0194 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Palaui Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.
A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
Részletesebben11917/1/12 REV 1ADD 1 lj/lj/kk 1 DQPG
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. október 4. (11.10) (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2010/0197 (COD) 11917/1/12 REV 1 ADD 1 WTO 244 FDI 20 CODEC 1777 PARLNAT 324 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:
RészletesebbenÚj távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez
Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/20378. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Grúzia között a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodásnak a Horvát Köztársaság Európai
RészletesebbenA8-0277/14 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
25.1.2017 A8-0277/14 Módosítás 14 Bernd Lange a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság nevében Jelentés A8-0277/2016 Marielle de Sarnez Az EU Kolumbia/Peru kereskedelmi megállapodásban foglalt kétoldalú védzáradék
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.3.5. COM(2015) 110 final 2015/0060 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és Saint Lucia közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.8. COM(2016) 188 final 2016/0103 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Marshall-szigeteki Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló
RészletesebbenAz Európai Unió elsődleges joga
NKE Az Európai Unió elsődleges joga Az alapító szerződések, illetve azok módosításai (a hozzájuk fűzött Jegyzőkönyvek, Nyilatkozatok) Csatlakozási Szerződések Költségvetési Szerződéseket (Budgetary Treaties).
RészletesebbenA BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.6.2. C(2017) 3631 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2017.6.2.) az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről
RészletesebbenC A Törvényszék igazságügyi statisztikái
C A igazságügyi statisztikái A tevékenysége általában Érkezett ügyek 1. Érkezett, befejezett és folyamatban maradt ügyek (2006 2010) 2. Az eljárások jellege (2006 2010) 3. A kereset jellege (2006 2010)
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU B7-0080/390. Módosítás. James Nicholson az ECR képviselőcsoport nevében Britta Reimers saját maga nevében
6.3.2013 B7-0080/390 390 Britta Reimers saját maga nevében 109 cikk 109. cikk törölve A piaci szereplők szervezetei E rendelet alkalmazásában az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában működő piaci
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT * JELENTÉSTERVEZET. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2009/0014(CNS)
EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2009/0014(CNS) 25.3.2009 * JELENTÉSTERVEZET Az Európai Közösség és Barbados közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok
RészletesebbenDöntéshozatal, jogalkotás
Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések
RészletesebbenBAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ
BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE
RészletesebbenA BREXIT HELYZETE BRIT SZEMSZÖGBŐL
A BREXIT HELYZETE BRIT SZEMSZÖGBŐL 2018. 12. 06 1. Mi történt eddig? A Referendumtól máig 2. Brit prioritások 3. Az Egyesült Királyság jelenlegi gazdasági kapcsolatai az EU-val 4. A jövőbeni gazdasági
RészletesebbenMagyar joganyagok évi XXIV. törvény - a külföldiek magyarországi befektetés 2. oldal d) EGT-államban honos vállalkozás: az Európai Gazdasági T
Magyar joganyagok - 1988. évi XXIV. törvény - a külföldiek magyarországi befektetés 1. oldal 1988. évi XXIV. törvény a külföldiek magyarországi befektetéseiről 1 A nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése,
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ a június 12-i plenáris ülésnap főbb eseményeiről
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA TÖRVÉNYHOZÁSI IGAZGATÓSÁG TÁJÉKOZTATÁSI ÉS MÓDSZERTANI OSZTÁLY 2018 TÁJÉKOZTATÓ a 2018. június 12-i plenáris ülésnap főbb eseményeiről Tartalomjegyzék Napirend előtti felszólalás...
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2014/0086(NLE) 5.9.2014 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére az egyrészről az Európai
RészletesebbenJegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól
1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG
RészletesebbenA megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ
A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.17. COM(2014) 89 final ANNEX 1 MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG ÉS AZ IZLANDI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI MEGÁLLAPODÁSHOZ A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.12.4. COM(2018) 784 final 2018/0403 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti partnerségi
RészletesebbenAz EU gazdasági és politikai unió
Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát
RészletesebbenAlkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 2009/2241(INI) 2.2.2010 JELENTÉSTERVEZET az Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez történő csatlakozására
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.23. COM(2016) 84 final 2016/0051 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014 2021 közötti
RészletesebbenA CPT-ről röviden. Kínzást és az Embertelen vagy Megalázó Bánásmódot vagy Büntetést Megelőzni Hivatott Európai Bizottság (CPT)
A CPT-ről röviden Kínzást és az Embertelen vagy Megalázó Bánásmódot vagy Büntetést Megelőzni Hivatott Európai Bizottság (CPT) A szabadságuktól megfosztott személyeket érintő rossz bánásmód megelőzése Európában
RészletesebbenMELLÉKLET a következő dokumentumhoz:
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.6.3. COM(2010)264 végleges MELLÉKLET a következő dokumentumhoz: Javaslat: a Tanács határozata az Európai Unió és a Perui Köztársaság között a légi közlekedés bizonyos
Részletesebben***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA
EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 2006/0008(COD) 26.1.2009 ***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet
RészletesebbenC A Törvényszék igazságügyi statisztikái
C A igazságügyi statisztikái A tevékenysége általában Érkezett ügyek 1. Érkezett, befejezett és folyamatban maradt ügyek (2007 2011) 2. Az eljárások jellege (2007 2011) 3. A kereset jellege (2007 2011)
RészletesebbenZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1
ZÁRÓOKMÁNY FA/TR/EU/HR/hu 1 FA/TR/EU/HR/hu 2 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE 1. ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚNIUS 18-I (HÉTFŐ) ÉS JÚNIUS 20-I (SZERDA) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE
AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚNIUS 18-I (HÉTFŐ) ÉS JÚNIUS 20-I (SZERDA) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE 2018. június 14-én 16 30 órai állapot szerint JÚNIUS 18. HÉTFŐ üléskezdés:
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 7. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0346 (NLE) 14116/16 COEST 289 WTO 316 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 31. Címzett: Biz.
Részletesebben156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról
156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19769. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési
Részletesebben7232/19 ADD 1 REV 1 lg/eo 1 TREE.2.B LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. június 7. (OR. en) 7232/19 ADD 1 REV 1 LIMITE PV CONS 9 TRANS 178 TELECOM 112 ENER 153 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Közlekedés, Távközlés és Energia)
RészletesebbenA NYUGAT-BALKÁN JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK ELŐZMÉNYEK
A NYUGAT-BALKÁN Az EU Nyugat-Balkánnal kapcsolatos politikájának kidolgozásakor annak elősegítését tartotta szem előtt, hogy a régió országai fokozatosan integrálódjanak az Unióba. 2013. július 1-jén a
RészletesebbenORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
MAGYARORSZÁG KORM ÁN YA ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA Érkezett: 2018 OKT 1 9. T/2933. számú törvényjavaslat az 1976. szeptember 20-i 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozathoz csatolt, az Európai Parlament
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.11.29. COM(2016) 745 final 2016/0368 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1101/89/EGK rendelet, a 2888/2000/EK rendelet és a 685/2001/EK rendelet
Részletesebbenvalamint AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI ÜGYNÖKSÉGE
A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG EURÓPAI INTÉZETE valamint AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI ÜGYNÖKSÉGE között létrejött együttműködési megállapodás Preambulum Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) és a Nemek Közötti
RészletesebbenAz AEO változásai. NAV KI Vám Főosztály. NavigátorVilág Konferencia november 09.
Az AEO változásai NAV KI Vám Főosztály NavigátorVilág Konferencia 2017. november 09. AEO státus Vám Világszervezet (WCO) koncepció vámhatóságok és a vállalatok közötti partnerségen, együttműködésen alapul
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.6.2006 COM(2006) 320 végleges 2006/0109 (CNS) 2006/0110 (CNB) A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK az
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.5. COM(2014) 338 final 2014/0172 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az OTIF felülvizsgálati bizottságának 25. ülésén a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezménynek (COTIF)
RészletesebbenA Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék
A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,
RészletesebbenAZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG. 133/2007 határozata. (2007. október 26.)
2008.4.10. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 100/27 AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG 133/2007 határozata (2007. október 26.) az EGT-megállapodás I. mellékletének (Állat- és növény-egészségügyi kérdések) módosításáról
RészletesebbenAZ UNIÓ BŐVÍTÉSE JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK ELŐZMÉNYEK
AZ UNIÓ BŐVÍTÉSE 2013. július 1-jén Horvátország az Európai Unió 28. tagállamává vált. Horvátország csatlakozása, amely Románia és Bulgária 2007. január 1-jei csatlakozását követte, a hatodik bővítés volt.
RészletesebbenEU közjogi alapjai május 7.
EU közjogi alapjai 2018. május 7. TEMATIKA febr. 12. Integrációtörténeti áttekintés febr. 19. Az EU jogalanyisága, alapértékei, integrációs célkitűzések, tagság, Az EU hatáskörei febr. 26. Az intézmények
RészletesebbenEredmények 2009 2014 között
Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.
RészletesebbenMagyar joganyagok évi LXVI. törvény - a fizetett éves szabadságról szóló, a Ne 2. oldal 3. A jelen Egyezményt ratifikáló minden tagállam kötel
Magyar joganyagok - 2000. évi LXVI. törvény - a fizetett éves szabadságról szóló, a Ne 1. oldal 2000. évi LXVI. törvény a fizetett éves szabadságról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1970. évi
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19768. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.12. COM(2014) 359 final 2014/0181 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Moldovai Köztársaság Tanácsban az
RészletesebbenBULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK
BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 2/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: SZERZŐDÉS JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB
RészletesebbenNEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL
Európai Parlament 2014-2019 Jogi Bizottság 20.3.2017 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: A francia szenátus indokolt véleménye a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról
Részletesebben2000. évi LXVI. törvény
Hatály: 2000.VI.25. - 2000. évi LXVI. törvény a fizetett éves szabadságról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1970. évi 54. ülésszakán elfogadott 132. számú Egyezmény kihirdetéséről 1 1. Az Országgyűlés
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól
Részletesebben1988. évi XXIV. TÖRVÉNY. a külföldiek magyarországi befektetéseiről 1
1988. évi XXIV. TÖRVÉNY a külföldiek magyarországi befektetéseiről 1 A nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése, különösen a külföldi működő tőke gazdaságunkban való közvetlen megjelenésének elősegítése
RészletesebbenC 326/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL
C 326/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2012.10.26. (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK, FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 10. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. március 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0258 (NLE) 6731/15 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: SOC 149 EMPL 76 MIGR 12 JAI 148 A TANÁCS
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 19. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 19. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0160 (NLE) 11431/17 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. július 19. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az
Részletesebben