Tartalom 1 ÁFA Teljesítés időpontjának meghatározása könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási

Átírás

1 E-Adótanácsadó E-Adótanácsadó Szakmai folyóirat XI. évfolyam 4. szám április Az Art, az Áfa, az Szja, a Tao, a Tb, az Eho és a Szocho törvények változásai ÁFA Teljesítés időpontjának meghatározása könyvviteli, könyvvizsgálati, adó-tanácsadási szolgáltatásnál Tartalom 1 ÁFA Teljesítés időpontjának meghatározása könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatásnál Írta: Bonácz Zsolt adószakértő A jelenleg hatályos Áfa tv át olyan termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások során kell alkalmazni, amelyeknél a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg. Az Áfa tv. 58. (4) bekezdése rögzíti, hogy termék Áfa tv. 10. a) pont szerinti értékesítése esetén az Áfa tv a nem irányadó. Az Áfa tv a alkalmazandó könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatás esetén is, ha a felek határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg. július 1-jétől lép hatályba az Áfa tv. 58/A. -a. Az Áfa tv. 58/A. (1) bekezdése szerint, ha a felek a könyvviteli, könyvvizsgálati, adó-tanácsadási szolgáltatás esetén időszakon kénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják, akkor a teljesítés időpontja az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. Az Áfa tv. 58/A. (1) bekezdése a fő szabályt rögzíti, de az Áfa tv. 58/A. (2) bekezdése a fő szabálytól eltérő speciális rendelkezést foglal magában. 4 ART Megújult EKAER március 1-jétől 7 ELLENŐRZÉS Az EKAER első ellenőrzési tapasztalatai 10 TAO A társasági adó bevallása OLVASÓI KÉRDÉSEK Külföldről beszerzett italok jövedéki adója Szerzők: Bonácz Zsolt adószakértő Dr. Kovács Ferenc adószakértő Botházy Béla NAV, Ellenőrzési Osztály Dr. Németh Nóra NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Tisztelt Olvasónk! AdóTanácsadó szakmai folyóiratunk a jövőben nagyobb hangsúlyt helyez a vezetőket érintő legfontosabb változásokra, amelyhez a megújult tartalom is igazodik. Reméljük, hogy az átalakítás az Önök legnagyobb megelégedésére szolgál a jövőben is. Honlapunkról a JOGSZABÁLY- FIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további, szerkeszthető segédleteket tölthet le. A kézirat lezárásának dátuma: március 25. Üdvözlettel: Varga Szabolcs szerkesztő 1

2 Az Áfa tv. alkalmazásában a speciális rendelkezés az általános szabályt mindig felülírja. Az Áfa tv. 58/A. -ára vonatkozó hatályba léptető rendelkezést az Áfa tv ában foglalja magában, amely a következőképpen rendelkezik. Az Áfa tv. 58/A. (1)-(2) bekezdése olyan könyvviteli, könyvvizsgálati, adó-tanácsadási szolgáltatás esetében azon elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakok esetében irányadó, amelyeknél az elszámolással vagy fizetéssel érintett az időszak első napja, és a fizetés esedékessége június 30-át követő időpont. Az Áfa tv a szerint kell eljárni olyan elszámolási időszakok esetében, amelyeknél az elszámolási időszak első napja és/vagy az elszámolási időszakra vonatkozó ellenérték megfizetésének esedékessége július 1-jét megelőző időpont. A hatályba léptető rendelkezés alkalmazását az alábbi példák szemléltetik. Elszámolási időszak Esedékesség Alkalmazandó szabály június hó június 15. Áfa tv. 58. június hó július 15. Áfa tv. 58. július hó június 15. Áfa tv. 58. július hó július 15. Áfa tv. 58/A. Az új szabály alapján alapesetben a teljesítés időpontja az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. Ettől eltérően a teljesítés időpontja: a) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, ha az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi, b) az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik. Az alapszabály, az a) és b) pont alkalmazását az alábbi példák szemléltetik. Elszámolási időszak július hó július hó július hó július hó Esedékesség július 15. július 20. augusztus 15. szeptember 15. Számla kiállítás kelte július 10. augusztus 5. július 20. augusztus 20. Teljesítés időpontjának meghatározásánál alkalmazandó szabály a) pont alapszabály b) pont első fordulata b) pont második fordulata Teljesítés időpontja sorrendben: július 10., július 31., augusztus 15., augusztus 30. Vizsgáljuk meg, hogy az a) esetben a július 1-je előtt számlázás esetén a kelet teljesítési időpontként kezelhető-e! Álláspontom szerint nem, mivel az Áfa tv. 58/A. -a július 1-jétől lép hatályba, tehát ezen időpont előtt a számla keltének a teljesítés időpontjának meghatározásánál nem lehet relevanciája. Tegyük fel, hogy a könyvviteli szolgáltató a megrendelővel havi átalánydíjban állapodott meg, amelynek esedékessége a tárgyhónap 15. napja. A szolgáltatónak az új szabályt először július havi könyvelési díj esetében kell alkalmaznia, mivel 2

3 az elszámolási időszak utolsó napja és az esedékesség napja egyaránt június 30-át követő időpont. Jelen esetben az a) pontban leírt szabály alapján kell a teljesítés időpontját meghatározni, feltéve, hogy a számla (nyugta) az elszámolási időszak utolsó napja előtt került kibocsátásra. Amennyiben a szolgáltató a július havi könyvelési díjról a számlát július 1-je előtt bocsátja ki, akkor annak kelte nem minősül teljesítési időpontnak, azonban az Áfa tv. 55. (2) bekezdése értelmében adófizetési kötelezettség keletkezik a számlában felszámított áfa erejéig. Ezen túl adófizetési kötelezettség keletkezik az elszámolási időszak utolsó napján is, hiszen a számla kelte teljesítési időpontként nem vehető figyelembe. Álláspontom szerint a szolgáltatónak a kétszeres áfafizetés elkerülése érdekében érvénytelenítenie kell a július 1-je előtt kiállított számláját. Ha a szolgáltató a július havi könyvelési díjról csak június 30-át követően állít ki számlát, akkor ezzel ezt a helyzetet elkerülheti. Véleményem szerint, ha az alapszabály és/vagy az a) pontban foglalt szabályt kell alkalmazni, akkor bizonyos esetben a szolgáltatás igénybe vevője részéről fizetett összeget előlegnek kell tekinteni. Álláspontom szerint, ha az igénybe vevő részéről fennáll a fizetési kötelezettség, s a fizetés az esedékességet követően megtörtént, de addig számla kiállítására nem került sor, illetve az elszámolási időszak utolsó napja, mint teljesítési időpont beállt, akkor a fizetett összeg előlegnek minősül. A szolgáltatónak az adóalany megrendelőtől kapott előlegről külön számlát kell kibocsátani. Tegyük fel, hogy a megrendelő a július havi könyvelési díjat (amelynek esedékessége a tárgyhónap 20. napja) július 25-én megfizette a szolgáltatónak, de a szolgáltató a jóváírás napján számlát még nem állította ki. Az a) pont szerinti szabálynál a szolgáltató a számla kiállításával saját maga generálja a teljesítés időpontját. Tekintettel arra, hogy a szolgáltató a vázolt esetben a jóváírás időpontját megelőzően, vagy annak napján nem állította ki a számlát, így a megrendelőtől kapott összeg előlegnek minősül. A szolgáltató ezt a helyzetet elkerülheti, ha a július havi könyvelési díjról csak június 30-át követően, de még az esedékességet megelőzően állít ki számlát. Ekkor a megrendelő részéről előleg fizetésére semmiképpen sem kerülhet sor, mert az igénybe vevő az esedékesség előtti fizetésre nem kötelezett, hiszen azt egyoldalú döntése alapján teljesíti, így az esedékesség előtti fizetés nem előlegfizetés, hanem előrefizetés. Az adóhatóság jogértelmezése szerint 100%-os mértékű előlegfizetés esetén nem kötelező végszámlát kibocsátani, ha az előlegszámlán az ügylet Áfa tv. szerinti teljesítési időpontja feltüntetésre került, és a teljesítés időpontja ismertnek tekinthető. Az utóbbi követelmény időszaki elszámolásnál nyilvánvalóan teljesül, mivel az alapszabály és az a) pontban foglalt szabály is önkényesen határozza meg a teljesítés időpontját, függetlenül a tényleges teljesítés időpontjától. Álláspontom szerint a vázolt esetben az előleg számla kelte nem tekinthető az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontnak. A b) pont szerinti esetben a megrendelő részéről előleg fizetése nem valósulhat meg, továbbá a számla kiállításra az Áfa tv. szerinti teljesítési időpont előtt is sor kerülhet, mivel az előre ismertnek tekinthető. Ha az esedékesség az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő harmincadik 3

4 napot megelőző időpont, akkor a jelenleg hatályos szabályokkal megegyező szabályokat kell alkalmazni, azaz a teljesítés időpontjának az esedékesség napját kell tekinteni. Amennyiben a megrendelő egyoldalú döntése alapján az esedékesség (mint az Áfa tv. szerinti teljesítési időpont) előtt teljesített fizetést, akkor az esedékesség előtti fizetés nem előlegfizetés, hanem előrefizetés. Amennyiben az esedékesség az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő harmincadik napot követő időpont, akkor a teljesítés időpontjának az elszámolási időszak utolsó napját követő harmincadik napot kell tekinteni. Ebben az esetben is, ha a megrendelő egyoldalú döntése alapján az Áfa tv. szerinti teljesítési időpont előtt teljesített fizetést, akkor az nem előlegfizetés, hanem előrefizetés. ART Megújult EKAER március 1-jétől Írta: Dr. Kovács Ferenc adószakértő Az EKAER szabályokat a jogalkotó március 1-jével több szempontból átalakította, kiegészítette. A legfontosabb elvi változás, hogy a fontos rendelkezéseket az 5/ (II. 27.) NGM rendelet tartalmazza, míg az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvényben (Art.) gyakorlatilag csak az ellenőrzésre és a szankciókra vonatkozó szabályok maradta. A főbb újdonságokat jelen cikk részletezi. EKAER kötelezettség Az EKAER bejelentésre kötelezettek körét a korábbi szabályozás 4 fogalommal definiálta. Ezek voltak: a cím- zett, az átvevő, a feladó és a felrakodó. Az új NGM rendelet e 4 fogalomból kettőt hagyott meg. A címzett fogalmába ezentúl beletartozik a korábbi átvevő, a feladó fogalmába pedig a korábbi felrakodó is. A fő szabályok nem változtak. Továbbra is az útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó, az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló Közösségen belüli termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt, belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt, belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítést kell bejelenteni. Továbbá EKAER bejelentést kell tenni a kockázatos termékek esetében akkor is, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek együttes bruttó tömege az 500 kg-ot, vagy azok együttes adó nél küli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja. Újdonság, hogy a törvény rendezi a belföldi láncügylet esetében a bejelentést. Ha a terméket egymást követően többször értékesítik úgy, hogy azt csak egy alkalommal fuvarozzák el közúton, a belföldi fuvarozás bejelentését arra a termékértékesítésre kell alkalmazni, amely során a terméket elfuvarozzák. Amennyiben a terméket olyan adózó fuvarozza vagy fuvaroztatja el, aki (amely) ezen értékesítések láncolatában címzett és egyúttal feladó, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a termék fuvarozását vagy fuvaroztatását feladóként végzi. Április 1-jétől újdonság továbbá, hogy amennyiben a nem kockázatos terméket a címzett fuvarozza vagy fuvaroztatja, a bejelentési kötelezettség a címzettet terheli. Belföldi láncügylet szerinti esetben azt a címzettet terheli a bejelentési kötelezettség, aki (amely) a terméket elfuvarozza vagy elfuvaroztatja. A fenti változás tehát kizárólag a nem kockázatos termékekre vonatkozik, a kockázatosak tekintetében továbbra is mindig a feladó a bejelentő. 4

5 Mentességi szabályok Az új NGM rendelet két külön csoportba rendezte a mentességet. Újdonság, hogy március 1-jétől nem tartozik az EKAER hatálya alá az alábbi termékekkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység: a) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék, dohánygyártmány, szárított dohány, ellenőrzött ásványolajtermék, bioetanol, biodízel, E85, b) a hatályos vámjogszabály szerinti vámfelügyelet alatt álló termék, c) a hulladékszállításról szóló, június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bejelentésköteles hulladékszállítás keretében szállított termék, d) a fémkereskedelemről szóló törvény szerinti fémkereskedelmi engedélyköteles termék, e) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló évi XCV. törvény pontja szerinti anyagok, f) a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint postai küldeményként feladott termék, g) ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek, ha azok együttes bruttó tömege a 2500 kgot és azok együttes adó nélküli értéke az 5 millió forintot nem haladja meg, h) ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó kockázatos termékek, ha azok együttes bruttó tömege az 500 kg-ot és azok együttes adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg. Útszakaszmentesség/egyszerűsített bejelentés Újfajta mentességet, illetve egyszerűsítést is tartalmaz az NGM rendelet. Ezen lehetőségek akkor nyílnak meg az adózó előtt, ha a) a bejelentés évét megelőző második adóévben aa) az általa összeállított egyedi beszámolóban vagy ab) azon számviteli törvény szerinti konszolidált beszámolóban, amibe bevonták, kimutatott éves nettó árbevétel az 50 milliárd forintot, saját termelésű készlet értékesítéséből származó nettó árbevétel a 40 milliárd forintot elérte vagy meghaladta, és b) szerepel az állami adó- és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint c) a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt. Az a) pont alkalmazásában, amennyiben a belföldön letelepedett adózót nem a számviteli törvény szerinti konszolidált beszámolóba vonták be, a konszolidált beszámolóba bevont belföldön letelepedett adózók egyedi beszámolójában szereplő adatait egybeszámítva lehet figyelembe venni valamennyi belföldön letelepedett adózónál. A fenti adózó egyrészt az állami adó- és vámhatóságtól gyártásszervezésének sajátosságára tekintettel kérheti meghatározott belföldi felrakodási cím és belföldi kirakodási (átvételi) cím közötti, teljes egészében belföldi közúti szakaszon történő közúti fuvarozással járó tevékenység mentesítését, amennyiben a felrakodási cím és a kirakodási (átvételi) cím közötti távolság legfeljebb 20 kilométer és az adott közúti szakaszon a saját részére beszerzett vagy az általa feladott termékek fuvarozásának gyakorisága okán a napi bejelentési kötelezettség aránytalan terhet jelent az adózó számára (útszakasz-mentesítés). 5

6 A kérelemhez csatolni kell a mentesítés indokát alátámasztó dokumentumokat, valamint az adózó nyilatkozatát arról, hogy teljesíti a vonatkozó feltételeket. A kérelemben meg kell jelölni a) annak a helynek az adatait, ahol a belföldi felrakodás és a belföldi kirakodás történik: aa) település megnevezése, ab) közterület neve, ac) házszám, ennek hiányában helyrajzi szám, b) a közúti fuvarozáshoz használt, mentesíteni kívánt útszakasz kezdő pontjának és végpontjának kilométerszelvényeit, valamint az ott található közút számát, ideértve az áthaladással érintett valamennyi útszakaszt, c) kimutatást, amely tartalmazza a kérelmet megelőző naptári évben a mentesítés iránti kérelemben megjelölt útszakaszon végzett közúti szállítások számát és gyakoriságát, és d) minden egyéb olyan körülményt, mely a bejelentéssel járó aránytalan teher fennállását igazolja. Az útszakasz-mentesítést az állami adó- és vámhatóság engedélyezi, amennyiben az eset összes körülményének mérlegelése alapján megállapítást nyer, hogy az adózó által teljesített ügyletek adójogi szempontból alacsony kockázatúak és az Art. által előírt bejelentési kötelezettség oly mértékű aránytalan terhet ró az adózóra, melynek teljesítése nem elvárható. Az útszakasz-mentesítésre vonatkozó határozat a jogerőre emelkedésétől számított 1 évig érvényes, és tartalmazza a mentesített útszakasz kezdő és végpontjának kilométerszelvényeit, valamint a mentesítéssel érintett közút számát is. Az útszakasz-mentesítés iránti kérelem újból benyújtható az útszakasz-mentesítés érvényességének lejáratát megelőző legalább 90 nappal korábban. Amennyiben az állami adó- és vámhatóság a körülmények ismételt vizsgálata során megállapítja, hogy a mentesítés feltételei nem állnak fenn, az útszakaszmentesítést visszavonja az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjával. A mentesítésről, annak visszavonásáról az állami adó- és vámhatóság határozatot hoz. A fenti adózó az EKAER szám megállapítása érdekében nem kockázatos termékek esetében jogosult továbbá egyszerűsített adattartalommal bejelentést tenni. Az EKAER szám megállapítása érdekében egyszerűsített adattartalommal történő bejelentést tehet még az egyetemes postai szolgáltató is. Az egyszerűsített bejelentés alapján a feladó adatait, a címzett adatait, valamint a forgalmi rendszámot kell bejelenteni. Bejelentéssel kapcsolatos változások Egyértelműsíti a jogszabály, hogy aki az EKAER számot kéri, annak kell valamennyi adatot bejelentenie beleértve a lerakodást is. A bejelentési határidők is változtak. EU-ból történő fuvarozás esetén a termék belföldi útszakaszon történő fuvarozásának kezdetéig kell az EKAER számot megkérni. A lerakodás esetén pedig a lerakodást követő 3. munkanapig kell ezt az adatot bejelenteni. A felrakodás időpontját nem kell jelenteni, az áru értéke csak kockázatos terméknél szerepeltetendő adat. A rendszám adatok közül csak a belföldi útszakaszra eső fuvareszköz rendszámát kell bejelenteni. Újdonságként a kombinált (intermodális) fuvarozás is jelölhető. A tömeg-, illetve értékadat tekintetében 10 százalékos eltérést enged a jogszabály. Bizonyos meghatározott adatok továbbra is módosíthatók. A korábbiakon túlmenően a fuvarozás megkezdéséig a vámtarifaszám, illetve a termék megnevezése is módosítható. Április 1-jétől a tévesen megkért EKAER szám az érvényességi idején belül törölhető, érvényteleníthető. Ugyanezen időponttól a nem kockázatos termékek esetében lehetőség van az ún. önkéntes bejelentésre, vagyis akkor is lehet EKAER számot 6

7 kérni, ha azt egyébként a jogszabály rendelkezései alapján nem kellene. Amennyiben ugyanazon feladó esetében több felrakodási hely van, illetve ugyanazon címzett tekintetében több lerakodási helyet kíván bejelenteni, június 1-jétől erre az adózónak egy EKAER szám megkérésével is lehetősége lesz. (Korábban a rendszer nem tudta kezelni a több fel-, illetve lerako dási helyet.) Kockázatos termékek A kockázati biztosítékra vonatkozó szabályok március 11-én léptek hatályba, oly módon, hogy a biztosíték alapjául szolgáló összeget a rendszer március 1-jétől számolja. Változott a kockázati biztosíték számítása. A biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie a bejelentés időpontjában a bejelentést megelőző 45 napban (ideértve a bejelentés napját is) teljesített bejelentések során megállapított és átvételi címre érkezés vagy a fuvarozás megkezdésének bejelentésével már rendelkező EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek, valamint a már megállapított és még érvényes EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek együttes adó nélküli értékének 15 százalékát. Az alapul szolgáló 60 nap tehát 45 napra rövidült. ELLENŐRZÉS Az EKAER első ellenőrzési tapasztalatai Írta: Botházy Béla NAV, Ellenőrzési Osztály Az adóbevallások elektronikus úton történő benyújtásának bevezetése Magyarországon rövidebb idő alatt történt meg, mint az EU más tagállamaiban. Noha annak a bevezetése az EKÁER bevezetéséhez képest még így is lényegesen hosszabb idő alatt, az adózók körében szakaszosan történt meg. Az eredeti szándék szerinti határidő az EKÁER rövid időtartamú bevezetésére nem volt elegendő, emiatt januárban az NGM bejelentette, hogy a mulasztókra március 1-ig nem szabnak ki bírságot és az időközben felmerült problémák miatt, később a szabályokon is módosítottak. A bevezetéstől leginkább az Áfa csalások visszaszorítását és az élelmiszer biztonság növelését várja a kormányzat. A bevezetés óta eltelt rövid időszak alapján még messzemenő következtetéseket nem szabad levonni, az azonban már tapasztalható, hogy az adóbeszedést és az élelmiszer biztonságot mindenkép segíti a rendszer. Az Áfa csalások visszaszorításában várható eredmények később fognak megjelenni tekintettel arra is, hogy az utólagos ellenőrzések során lesznek hasznosíthatók azok az EKÁER és HU-GO adatok, amelyekkel cáfolhatók a dokumentált, de meg nem valósított szállítások. A csalások elkövetői is nyilvánvalóan alkalmazkodni fognak a megváltozott feltételekhez, ennek módozatai ma még nem ismertek, de a szállítólevelek, CMR-ek cserélgetésének ideje leáldozott. A szkeptikusok épp a rendszer működtetése során keletkezett bizonyítékok visszafordíthatóságában látják a kockázatot. Az adóhatóságnak nehezítheti a csalások bizonyítását, ha a nagy értékű áruk közösségen belüli mozgatásával megvalósított csalások esetében cáfolhatatlan, vagy legalábbis az adózótól elvárható bizonyítékot, az EKÁER bejelentést, és HU-GO adatokat tárnak elő a szállítások megvalósulásáról. Bár a csalás elkövetésének költségeit növeli a valós szállítás, de eddig is gyakoriak voltak olyan esetek, amikor az áru való- 7

8 ban mozgott, tekintettel arra, hogy a csalással elérhető haszon jóval meghaladta a szállítás költségét. Amíg korábban az esetlegesen hibásan, vagy pontatlanul kitöltött CMR-t az adóhatóság kifogásolhatta és ez alapján megkérdőjelezhette a szállítás CMR-en szereplő adatokkal történt megvalósu lását, ez a lehetőség megszűnt, mivel az EKÁER és a HU- GO adatok objektív bizonyítékként szol gálnak. A csalásra utaló körülmények azonban az EKÁER segítségével a határállomásoknál és az ú.n. mély ségi /országhatáron belüli/ ellenőrzésekkel az elkövetés közben feltárhatók. A helyszíni ellenőrzéseket támogatják az adóhatóság hivatalban tartózkodó szakemberei, akik a nyilvántartások adatai alapján párhuzamosan ellenőrzik az áru tulajdonosának illetve szállítójának adókötelezettségeit érintő adatait. Leggyakrabban súlyeltérések lehetnek a szállítmányoknál. 10%-os az a hibahatár, amelyen belül nem indokolt további ellenőrzés. Akadnak olyanok is, akik nem vették komolyan a rendszer bevezetését, és lebuktak pl. külföldi származású élelmiszer belföldiként való feltüntetésével, kezdő, Áfa bevallást elmulasztó vállalkozás csalás gyanús termék fuvarozásával, vagy az áru fiktív címre történő címzésével. Az eltelt rövid idő alatt is több olyan eset történt, amikor az ilyen ellenőrzések által illegális árura és/vagy adóelkerülés megvalósítására derült fény. A mélységi ellenőrzések adatai alapján utólagos ellenőrzések is kezdődhetnek. Az ellenőrzések során, a helyszínen nem tisztázható eltérések esetén hatósági zár kerül a szállítójárműre és a lerakás helyén a hatósági zár levételekor történik részletesebb ellenőrzés. A hatósági zár levételekor történő ellenőrzések megállapításai jogkövetkezménnyel járhatnak az adózók számára, amik azonban elkerülhetők. A legfontosabb a szállítás adatainak pontos meghatározása, a szabályszerű bejelentés és a fuvarozás bejelentésének megfelelő lebonyolítása. Amennyiben mégis valamilyen oknál fogva az ellenőrzés eltérést tár fel és hatósági zár kerül a szállítmányra akkor a lerakásnál történő ellenőrzések során a következőkre érdemes figyelni. A lerakásnál történő adatgyűjtésre irányuló ellenőrzésre is az Art. 93. szerint, az ellenőrzés megkezdésére vonatkozó szabályok érvényesek, azaz a helyszíni ellenőrzést az adóellenőr csak akkor kezdheti meg, ha az adózó vagy annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelen van. Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés akkor is megkezdhető, ha az adózó alkalmazottja van jelen. Előfordulhat olyan eset pl. külső szolgáltató által végzett bérraktározásnál, amikor sem a gép kocsivezető sem az átvevő személy nem minősül az Art. szerint képviselőnek illetve ezek a személyek nem is alkalmazottai az áru tulajdonosának. Ilyen esetben kizárólag két hatósági tanú jelenlétében kezdhető meg az ellenőrzés. Célszerű lett volna az EKÁER szabályainak bevezetésével az Art. ellenőrzés megkezdésére vonatkozó szabályát is módosítani, ennek a problémának a kiküszöbölésére. Objektív közreműködés várható el azoktól a jelenlévő személyektől, akik nem alkalmazottai az áru tulajdonosának, ezáltal a hatósági tanúk mellőzhetők lehetnének. A helyszíni ellenőrzés során az ellenőrök nyilatkozatokat is felvehetnek. Az adózó vagy képviselőjének nyilatkozatára a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény /Ket./ 51. szabályai érvényesek, amely alapján a nyilatkozat jogszerűen megtagadható. Senkit ne tévesszen meg, ha a szabályszerűen eljáró adóellenőr a nyilatkozattétel során arról tájékoztatja, hogy a valótlan nyilatkozat vagy a nyilatkozat jogosulatlan megtagadása mulasztási bírsággal járhat. 8

9 Mivel a Ket. alapján jogszerűen lehet megtagadni a nyilatkozatot, nem teljesül a mulasztási birság kiszabását megalapozó tényállás, azaz a nyilatkozat jogosulatlan megtagadása. Fontos azonban, hogy az Art. 95. (3) bekezdése alapján az adózó és alkalmazottja az adóhatóság részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást köteles megadni. Ez azonban teljesülhet az ellenőrzéshez szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátásával is, amennyiben azok minden olyan adatot tartalmaznak, amik a tényállás tisztázásához szükségesek. Az ellenőrzéssel történő együttműködés során fontos szerepet kell kapnia a jóhiszemű joggyakorlás kötelezettségének tekintettel arra, hogy maga az EKÁER is a jogkövető adózókat segíti a tisztességtelen piaci szereplők tevékenységének kiszűrésével, megakadályozásával. Az adózóval szerződéses kapcsolatban állók (fuvarozó vállalkozó, adózó alkalmazottai, vevői) kötelesek az adóhatóság felhívására nyilatkozatot tenni. Ezek a jognyilatkozatok a későbbiekben az ügy érdemi döntését meghatározhatják. Emiatt nagyon fontos, és ebben érdekelt az adóhatóság is, hogy a valós tényállás tisztázódjon. Az áru lerakásánál közreműködőket érdemes lehet felkészíteni arra, hogy a valóságról nyilatkozzanak, és ha valamit nem tudnak, akkor találgatásokba ne menjenek bele. Tipikus hiba lehet, ha az átvevő/raktáros számára nem ismert az áru felrakásának a helye vagy a szállítás egyéb körülménye, de a nyilatkozó egyfajta megfelelési kényszer miatt valótlan, pontatlan adatot közöl, amit később nehezebb kimagyarázni. Az is különösen fontos, hogy a helyszíni ellenőrzésről készülő jegyzőkönyvben a valós és pontos adatok kerüljenek rögzítésre. Az adózó képviselője figyelmesen olvassa át aláírás előtt a jegyzőkönyvet, és ha esetleg az adózó által szükségesnek ítélt körülmények rögzítésének hiányát vagy elírást talál, akkor kérje annak javítását. Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzésről készült jegyzőkönyvre az adózó képviselője észrevételt tehet. Felmerülő probléma, hogy az EKÁER ellenőrzés elhúzódhat és emiatt késés, kötbér is keletkezhet. Fuvarozók sérelmezték, hogy az ellenőrök nem adnak igazolást az ellenőrzés időtartamáról. Az ellenőrzésben az adózó képviseletben eljáró személy a Ket. 39. (3) e) pontja alapján, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményként kérheti a helyszíni ellenőrzés kezdő és záró időpontjának rögzítését. Az így rögzített adat a jegyzőkönyvben, mint közokiratban jelenik meg, azaz teljes bizonyító erővel bír. Az EKÁER bevezetésével igazolatlan eredetű árunak minősül a termék vagy annak be nem jelentett része, ha az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget az Art. 22/E. (1)-(2) és (4) bekezdése szerinti kötelezettségének, illetve a bejelentési kötelezettségét hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti. Az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírság szabható ki. Az EKÁER bevezetése kétséget kizáróan adóbevétel növekedést eredményez. Az talán egy elemzést megérdemelne, hogy ez a vállalkozóknál milyen értékű többlet ráfordítást igényel, ez mennyiben fogja viszsza vállalkozások teljesítményét és ez által az adóbevételek keletkezését, továbbá az adóbevételekből mekkora többlet kiadás szükséges a rendszer működtetéséhez és a végrehajtás ellenőrzéséhez. Abszolút értékben is mindenképpen pozitív változás várható, ha a rendszer bevezetésével az adóés vámhatóság fenntartja a folyamatos ellenőrzéseket. 9

10 TAO A társasági adó bevallása Írta: dr. Németh Nóra NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály A naptári éves adózók vonatkozásában lezárult a 2014-es üzleti év és egyben közeledik a beszámolóés a társasági adóbevallás-készítési határidő is. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) hatálya alá tartozó adózó a évi társaságiadókötelezettségének a számú bevallás benyújtásával tesz eleget. A számú bevallásban azonban nemcsak társaságiadó-kötelezettségükről kell az adózóknak számot adni, hanem a hitelintézeti járadék összegének, az energiaellátók jövedelemadójának, a hitelintézetek különadójának, valamint a hitelintézetek pénzügyi szervezet szerinti különadójának, illetve az innovációs járuléknak és a szakképzési hozzájárulásnak az elszámolása itt történik. 1. A számú bevallás benyújtására kötelezett adózók köre és a benyújtási határidő A számú bevallás benyújtására kötelezettek: a Tao. tv. hatálya alá tartozó, a naptári évvel azonos, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó egyszeres, valamint kettős könyvvitelt vezető adózók, az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló évi LIX. törvény hatálya alá tartozó hitelintézetek, a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tétételéről szóló évi LXVII. törvény hatálya alá tartozó energiaellátók és közszolgáltatók, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló évi XC. törvény (a továbbiakban: Atv.) hatálya alá tartozó gazdasági társaságok. Az az adózó, amely legkésőbb január 1-jei hatállyal tért át a kisvállalati adó, a kisadózó vállalkozások tételes adójának, illetve az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá, a évi társasági adóról szóló elszámolását nem a számú nyomtatványon, hanem a számú bevalláson teljesíti. A Tao. tv. hatálya alá tartozó egyszeres vagy kettős könyvvitelt vezető adózóknak (ideértve a nonprofit szervezeteket is) adókötelezettségükről a számú bevallást május 31-éig (június 1-jéig), illetve az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény [a továbbiakban: Art.] 6. számú melléklet 1. pontja alapján a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtania egy példányban az illetékes alsó fokú állami adóhatósághoz. Végelszámolás alatt álló adózóknak a számvitelről szóló évi C. törvényben (a továb biakban: Szt.) foglaltak szerint a végelszámolás 12 hónaponként keletkező üzleti éveiről elkészített 29 -es számú bevallás benyújtási határideje a mér legforduló-napot követő ötödik hónap utolsó napja. A kettős könyvvitelt vezető adózóknak a fenti határidőig az Szt. szerinti elektronikus letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségüknek is eleget kell tenniük. E kötelezettséget a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (KR Ügyfélkapu) útján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Céginformációs Szolgálata részére kell teljesíteni. Az Art. 31. (5) bekezdésében foglalt szabályok alapján szintén május 31-éig (június 1-jéig) nyilatkozatot tehet az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, 10

11 az európai területi együttműködési csoportosulás, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, feltéve, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéből) származó bevételt nem ért el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számolt el. A nyilatkozatot a 2014-es adóév vonatkozásában a korábbi szabályoktól eltérően már nem a 01-es nyomtatványon, hanem a külön e célra rendszeresített TAONY jelű nyomtatványon lehet megtenni. 2. A Tao. tv.-t érintő legfontosabb 2014-es változások Az alábbiakban ismertetjük azokat a Tao. tv.-t érintő legfontosabb változásokat, amelyeket első ízben a adóévi adókötelezettség megállapítása során kell figyelembe venni Korrekciós tételek 2014-től bővült az adózás előtti eredményt csökkentő korrekciós tételek köre, a szabályozás kiegészült azzal a lehetőséggel, hogy az adózó választása szerint csökkentheti az adózás előtti eredményét a Tao. tv. hatálya alá tartozó kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenységének közvetlen költségére tekintettel megállapított és a kapcsolt vállalkozás által nem érvényesített összeggel. A kedvezmény átvétele a kapcsolt vállalkozás részéről akkor lehet célszerű, ha a K+F közvetlen költség az ő vállalkozási tevékenységéhez is kapcsolódik, ugyanis a Tao. tv. 3. számú melléklet A fejezet 15. pontjában foglaltakat az ő vonatkozásában is vizsgálni kell. A Tao. tv. 7. (21) bekezdése tartalmazza azon feltételeket, amelyek mellett az előzőek szerinti megosztás alkalmazható. E szerint a csökkentő tételre előírt szabályok akkor alkalmazhatóak, ha az adózó rendelkezik az adóbevallás benyújtásáig a kapcsolt vállalkozása írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza a kapcsolt vállalkozás adóévi saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenysége közvetlen költségének összegét, valamint az összegre tekintettel az adózó(k) által érvényesíthető összeget. A kapcsolt vállalkozás által adott nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem haladhatják meg a nyilatkozat kiállítója által az (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesíthető összeget. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az adózó és kapcsolt vállalkozása egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett a társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra kötelezett től új lehetőséget kínál a Tao. tv. a nem jelentős összegű hibák kezelése kapcsán. Az addigi gyakorlat szerint, ha az adózó feltárja, hogy a korábbi év(ek) beszámolójában a számviteli elszámolás során nem jelentős összegű hibát követett el, annak rendezésére úgy kerülhet sor, hogy a feltárás adóévében bevételként, vagy költség csökkenéseként elszámolt összeggel csökkentheti, illetve a feltárás adóévében költségként, vagy bevétel csökkentéseként elszámolt összeggel meg kell növelnie az adózás előtti eredményt. Ezen korrekciós előírások biztosítják, hogy a feltárás adóévének eredményét torzító hibák, hibahatások semlegesítésre kerüljenek tekintve, hogy Szt. szerinti nem jelentős összegű hiba a feltárás éve sze rinti beszámoló tárgyévi adatai között szerepel. E mellett az adózó a hiba elkövetése adóéve szerinti, korábbi év(ek) adóbevallását ha még adóhatósági revízió nem történt önellenőrzéssel helyesbítheti, a terhére jelentkező eltérőségek megállapítása esetén önellenőrzési pótlék megfizetésével is. A Tao. tv. 8. -ának (8) bekezdése alapvető változást egyszerűsítést hoz a számviteli szabályok szerint feltárt nem jelentős összegű hibának a társasági adóalapnál történő rendezése terén abban az esetben, ha az adózó javára mutatkozik a korábbi adóévek adózás előtti eredményét csökkentő különbözet. 11

12 Ilyen különbözet adódhat abból, ha az adózó a korábbi adóéve(k) adókötelezettsége levezetésének kiindulási alapját képező adózás előtti eredményében kevesebb költséget, ráfordítást, vagy több bevételt számolt el, mint azt szabályszerűen tehette volna, s ezt utólag számviteli önellenőrzés keretében feltárja. Az eltérőség rendezésére az adózó a évtől két lehetőség közül választhat, amennyiben a nem jelentős összegű hibát még adóhatósági revíziót megelőzően maga észleli. Az adózó dönthet úgy, hogy a nem jelentős összegű hibát a feltárás adóéve szerinti bevallásában veszi figyelembe, ami azt jelenti, hogy nem alkalmazza a növelő korrekciós tételt, s e mellett a korábbi év(ek) adókötelezettsége önellenőrzésének nincs helye (új szabály), vagy a Tao. tv. nem jelentős összegű hiba rendezéséhez kapcsolódó növelő korrekciós tételt alkalmazza, mivel a korábbi év(ek)ben el nem számolt költség, illetve elszámolt bevételi többlet a feltárás adóévének eredményét csökkenti, s e mellett a korábbi év(ek) adóbevallását önellenőrzéssel helyesbíti (eddigi gyakorlat). Az adózó az új szabály szerinti eljárást azonban csak akkor választhatja, ha a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalapja pozitív, és magasabb összegű, mint a nem jelentős összegű hiba. Ha az adózó például feltárja 2014-ben, hogy egy bejövő költségszámla lekönyvelését 2011-ben elmulasztotta, akkor feltéve, hogy ez a számlaérték a számviteli politikája, illetve az Szt. alapján nem jelentős összegű hibának minősül, továbbá feltéve, hogy a bevallása szerinti évi Tao. alapja nem negatív, sőt annak pozitív összege nagyobb, mint a feltárt hiba nem szükséges önellenőrzéssel helyesbítenie (csökkentenie) a 2011-es évi társasági adóalapját. Az utólag elszámolt ráfordítás hatását a 2014-es eredménykimutatás fogja tartalmazni, a 2014-es társasági adó alapot nem szükséges korrigálni (növelni). Érdemes megjegyezni, hogy fordított esetben, azaz önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként elszámolt összeg esetén (pl. le nem könyvelt kimenő számla nem jelentős összegű hibának minősülő hatása) továbbra sincs választási lehetőség: a feltárás évében csökkenthető az adóalap, ugyanakkor a hibát az eredeti időszak bevallásának önellenőrzésével kell rendezni. A Tao. tv es módosítása a kis- és középvállalkozások 7. (1) bekezdés zs) pont szerinti adózás előtti eredményt csökkentő tételének alkalmazását kiterjeszti a szoftvertermékek felhasználási jogára is. Számviteli szempontból ugyanis ezeket az immateriális javak között, vagyoni értékű jogként (és nem szellemi termékkent) kell kimutatni től tehát az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál egyébként változatlan feltételek mellett csökkenti az adóalapot a korábban még használatba nem vett ingatlan üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási jogának, valamint szellemi terméknek a bekerülési értéke, de maximum 30 millió forint. Az egyéb feltételek és előírások változatlanok. A kiegészítés megjelenik a csökkentő tétel alkalmazása alól kizárt esetek körében is. E szerint az adózó nem alkalmazhatja a kedvezményes szabályt többek között a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szoftvertermékek felhasználási jogára, 12

13 szellemi termékre az adózó alkalmazta az (1) bekezdés zs) pontjának előírását Adókedvezmény Nem változott a Tao. tv. 22/A. -ában foglalt azon szabály, amely szerint a kisvállalkozásnak vagy középvállalkozásnak minősülő adózó a megkötött hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata után adókedvezményt érvényesíthet. Az adókedvezményre való jogszerzés szempontjából a hitelszerződés megkötésének időpontja az irányadó, vagyis ennek az adóévnek az utolsó napján kell az adózónak mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnie. Az adókedvezmény kizárólag a pénzügyi intézménytől (hitelintézettől, vagy pénzügyi vállalkozástól) tárgyi eszköz beszerzése, előállítása érdekében felvett hitel kamata alapján vehető igénybe; például más gazdálkodótól kapott kölcsön, illetve a kibocsátott kötvény kamatára még akkor sem, ha a kölcsön felvétele, a kötvény kibocsátása beruházási célt szolgált. A január 1-jével hatályba lépett módosítások az adókedvezmény mértékét érintik. A Tao. tv. 22/A. módosított (2) bekezdése szerint az adókedvezmény mértéke a december 31-éig megkötött szerződés alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, a december 31-ét követően megkötött szerződés alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat 60 százaléka. A módosítások nem érintették a Tao. tv. 22/A. (4) bekezdését, tehát az adókedvezmény adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot (figyelemmel a 70%-os korlátra) Közhasznú szervezetek adóalapja A Tao. tv. 5. (7) bekezdését érintő módosítás rögzítette, hogy az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület és a köztestület nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetek adóalapjának megállapítására vonatkozó rendelkezéseket abban az adóévben, amelyben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (Civil tv.) szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül. A Civil tv pontja alapján az a szervezet minősül elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek, amelynek éves összes bevétele 60 százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele (Civil tv pont). Az új szabályok értelmében az elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű civil szervezet az adóalapját az általános szabályok szerint köteles meghatározni úgy, mint egy gazdasági társaság, tehát a teljes vállalkozási tevékenységének eredménye adóalapot képez, továbbá alkalmaznia kell a Tao. tv.- ben előírt valamennyi korrekciós tételt. A módosítás azt szolgálja, hogy csak az a civil szervezet érvényesíthesse a kedvezményes szabályokat, amely alapvetően nem vállalkozási céllal jön létre, és amelynél a folyamatos működése során sem kerül túlsúlyba a vállalkozási tevékenység végzése. A módosított szabályozás egyúttal azt is eredményezi, hogy a közhasznú civil szervezet nem alkalmazhatja a vállalkozási tevékenység kedvezményezett mértékére vonatkozó előírást, amely szerint nem a teljes vállalkozási tevékenység eredménye képez adóalapot, hanem csak a kedvezményezett mértéket (az összes bevétel 15%-át) meghaladó mértékű vállalkozási bevétel arányával meghatározott összeg. Nem illeti meg ezen szervezeteket a célzott kedvezmény sem, mely alapján vállalkozási tevékenysége adózás előtti nyereségének 20 százalékával csökkenthetné adóalapját, nem jogosultak továbbá adómentességre sem, ha a vállalkozási tevékenységből elért bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem több, mint az összes bevételének a 10%-a. 13

14 A civil szervezetekhez hasonló helyzet áll elő akkor is, ha közhasznú nonprofit gazdasági társaság válik elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetté. A szervezeti formája és a közhasznúsági besorolása ilyen esetben változatlan marad. Ez utóbbi ellenére a társaságnak a Tao. tv. alkalmazásában az adóalapja meghatározása során úgy kell eljárnia, mint amikor megszűnik a közhasznú jogállás. A Tao. tv. 13/A. (7) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy a közhasznú jogállás megszűnésére előírt rendelkezéseket kell alkalmazni abban az adóévben, amelyben a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a Civil tv. szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül. Ez azt jelenti, hogy az elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetté válás adóévében a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az adóalapja meghatározása során a közhasznú nonprofit gazdasági társaságra előírt, 13/A. (1) bekezdés szerinti korrekciós tételek mellett meg kell növelnie az adózás előtti eredményét a 13/A. (3) bekezdés szerint nyilvántartott adómentesen képzett saját tőke összegével [13/A. (2) bekezdés c) pont]. 3. Az innovációs járulékra vonatkozó legfontosabb 2013-as változások A járulékfizetésre kötelezett a üzleti évi innovációs járulék kötelezettség elszámolását a számú bevallás benyújtásával teljesíti. A járulékelőleg-kiegészítésre pedig amelynek határideje az adóév utolsó hónapjának 20. napja (naptári éves adózók esetében december 20.) a számú bevallás szolgált. A üzleti évről való elszámolást nem érinti, hogy január 1-jétől új jogszabály, a évi LXXVI. törvény szabályozza. E változás, illetve a 2015-től az alanyi kört érintő módosítás természetesen nem befolyásolja a korábbi kötelezettségről való elszámolást. Az Atv. rendelkezései 2014-ben nem változtak, vagyis továbbra is az Szt. hatálya alá tartozó belföldi gazdasági társaságok kötelesek az innovációs járulék megfizetésére. Mentesül az innovációs járulékfizetési kötelezettség alól többek között a évi XXXIV. törvény szerinti mikro- és kisvállalkozás, valamint a közhasznú nonprofit gazdasági társaság is. A járulék alapja a helyi adókról szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39. (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap, amelyet csökkenteni kell a külföldön létesített telephelyre jutó iparűzési adóalap-rész összegével. A külföldön létesített telephelyre jutó iparűzési adóalap-rész meghatározásának módját a Htv pontjában találjuk. A Htv a. A Htv. 39. (4)-(8) bekezdései alapján a nettó árbevétel sávos módon csökkenthető, s figyelemmel kell lenni kapcsolt vállalkozásként a csoporttagok adóalap-megosztására. Az innovációs járulék mértéke a vetítési alap 0,3 százaléka. OLVASÓI KÉRDÉSEK Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Az adózással kapcsolatos kérdését olvasoikerdesek@forummedia.hu címen várjuk. Külföldről beszerzett italok jövedéki adója Kérdés Szállodaláncunkat kötelezte a központ, hogy külföldről szerezzünk be borokat, amiket kötelezően forgalmaznunk kell. A kérdésem az lenne, hogy ezek hogyan 14

15 kerülhetnek forgalomba? Jövedéki adó megfizetése után? Vagy ezekre már kell népegészségügyi termékadót is fizetni? Válasz Kérdésében arra kereste a választ, hogy külföldről beszerzett borok jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó megfizetését követően hozhatók-e forgalomba. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 80. -a szerint az adó mértéke hektoliterenként a szőlőborra 0 forint, az egyéb borra a szőlőbor és hozzáadott ízesítés nélküli szénsavas víz 8,5 térfogatszázalékot meg nem haladó alkoholtartalmú, olyan kiszerelt keverékének kivételével, amelyben a szőlőbor aránya meghaladja az 50%-ot 9870 forint. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban az adóköteles egyéb borra vonatkozó szabályokat ismertetem. Mivel azon túl, hogy külföldről fogja beszerezni a borokat, kérdésében nem tért ki a beszerzés további körülményeire, ezért abból indulunk ki, hogy olyan egyéb borokat szereznek be, amelyeket külföldön szabadforgalomba helyeztek, azaz utánuk az adót megfizették. 1. Más tagállamban szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék kereskedelmi céllal belföldön történő birtokolásával adókötelezettség keletkezik. Az adóalany a 3649/92/EGK bizottsági rendelet szerinti előírásoknak megfelelő kísérő okmányon (ideértve a rendelet szerinti kereskedelmi bizonylatot is) (a továbbiakban: EKO) címzettként feltüntetett személy, ennek hiányában az a személy, aki a belföldre beszállítást követően a jövedéki terméket kereskedelmi célból birtokolja. Kereskedelmi célú birtokolásnak a jövedéki termék nem magánszemély általi birtokolása vagy a magán- személy által nem adómentes jövedéki termék birtokolása minősül. Az adóalanynak az adókötelezettség keletkezésével egyidejűleg beáll az adófizetési és adómegállapítási kötelezettsége. Az adóalany az adófizetési kötelezettség keletkezését követő 5 napon belül tesz adóbevallást és fizeti meg az adót. Az adóalany a beszerzést megelőzően köteles a) a belföldön keletkező adókötelezettségnek megfelelő összegben, illetve annak azon részére külön jövedéki biztosítékot nyújtani, amely meghaladja a Jöt (2) bekezdés a) pontja szerint rendelkezésre álló jövedéki biztosítékot, esetünkben 20 millió forintot; b) a beszerzésről a jövedéki termék beszerzésének, mennyiségének és felhasználási céljának megjelölésével a vámhatóságot értesíteni. Esetünkben a jövedéki biztosítékra a szállítási jövedéki biztosítékra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. A jövedéki biztosíték felszabadul az adófizetési kötelezettség teljesítését, illetve az illetékes tagállami hatóság igazolásának bemutatását követően. Nem keletkezik adófizetési kötelezettség, illetve a megfizetett adó visszaigényelhető az EKO-n szereplő feladott mennyiségből arra a mennyiségre, a) amelyet teljes megsemmisülésként vagy helyrehozhatatlan károsodásként ismer el a bekövetkezés helye szerinti tagállam illetékes hatósága az adóalany kérelmére, az általa benyújtott bizonyítékok alapján, és arról a tagállam vonatkozó szabályai szerint igazolást ad, b) amelynek átvétele nem fejeződött be a Jöt ban foglaltak értelmében (a továbbiakban: szabálytalanság), de amelyre az adót a szabálytalanság elkövetésének helye szerinti tagállamban meg fizették, és azt a tagállam illetékes hatósága a tagállam vonatkozó szabályai szerint igazolta. 15

16 Az adóalany az EKO visszaküldendő példányán igazolja az átvételt, és haladéktalanul visszaküldi a feladónak. A vámhatóság kérésre az EKO visszaküldendő példányának hátoldalán igazolja a jövedéki termék utáni adókötelezettség teljesítését vagy annak biztosítását. A más tagállamban szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék ugyanazon adóalany általi rendszeres beszerzése esetén a vámhatóság az Európai Bizottság értesítése mellett egyszerűsített eljárást engedélyezhet. 2. Egyéb bort importálni csak jövedéki engedély birtokában szabad. Importtevékenység: az a tevékenység, amelynek során a személy jövedéki termék harmadik országból történő behozatalát gazdasági tevékenység keretében saját nevében végzi, kivéve a) a különböző jogcímen vámmentesen behozható adómentes jövedéki termék behozatalát, b) jövedéki terméknek a behozatalát vagy kivitelét jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet nem folytató gazdálkodó szervezet által, c) az ideiglenes behozatali vámeljárás jogcímén jövedéki termék kiállításra történő behozatalát, d) az átviteli rendeltetésű (tranzit) jövedéki terméknek belföldön történő átszállítását, e) a jövedéki terméknek harmadik országban szolgálatot teljesítő Magyar Honvédség szolgálati helyéről a Magyar Honvédség által harmadik országból történő visszaszállítását. A jövedéki engedély megszerzésére vonatkozó szabályokat a Jöt a tartalmazza. Az importált egyéb borokat terhelő jövedéki adót a vámteher részeként kell megfizetni. Az importáló az importtevékenységéről külön nyilvántartást köteles folyamatosan vezetni, amely tartalmazza az importált termék megnevezését és mennyiségét, az importszámla számát, a vámokmány megnevezését és azonosító számát, a vámhatáron történt belépés és a vámjogi szabadforgalomba bocsátás időpontját, az importált termék készletre vételének időpontját, valamint a beszerzés céljának (feldolgozás, továbbértékesítés) megjelölését. Az importáló az importált és belföldön értékesített jövedéki termékről vevőnyilvántartást köteles vezetni. Az importáló a jövedéki termék értékesítéséről kiállított számlán köteles a jövedéki termék KNkódját is feltüntetni. A népegészségügyi termékadóról szóló évi CIII. törvény 2. -a alapján a borokat nem terheli népegészségügyi termékadó fizetési kötelezettség. Az E-AdóTanácsadó című szaklapunkban közzétett jogi szak cikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésére álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-AdóTanácsadó Szakmai Folyóirat XI. évfolyam, 4. szám, április Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Tördelés: M. C. Direct Kft. Nyomdai kivitelezés: Stanctechnik Kft. 16