VÁLLALKOZÓK EURÓPÁBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÁLLALKOZÓK EURÓPÁBAN"

Átírás

1 VÁLLALKOZÓK EURÓPÁBAN A MAGYAR BORÁSZAT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ Budapest, 2002 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA

2 VÁLLALKOZÓK EURÓPÁBAN A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa A kiadvány a Brit-Magyar Akcióterv keretében, Nagy-Britannia Kormányának Külföldi és Nemzetközösségi Hivatala támogatásával készült. Szerzők: Horváth Csaba (I., III., IV. fejezet) Dr. Mikulás Ildikó (II., III., V. fejezet) Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Minden jog fenntartva. Jelen kiadvány semmilyen részét nem szabad reprodukálni az MKIK írásos engedélye nélkül. Felelős kiadó: Sorozatszerkesztő: Tördelés: Készítette: Kézirat lezárva: Dunai Péter főtitkár MKIK EU Integrációs Kollégium szerkesztői bizottsága: Dr. Vadász Péter, Kárpáti György, Pálmay Flóra Sz. Kovács Lívia Kamara Print Kft január ISSN ISBN MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA

3 Vállalkozók Európában 3 TARTALOM BEVEZETÉS... 7 I. A MAGYAR SZŐLŐ- ÉS BORÁGAZAT SZABÁLYOZÁSA ÉS HELYZETE Ágazati helyzetkép Az ágazat jelentősége Termelés Hagyományok Ökológiai feltételek Szőlészeti háttér Borászat Értékesítés Költségvetési kapcsolatok A termékelőállítás és -forgalmazás szabályozása Bortörvény A magyar bortörvény eredete Az évi CXXI. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról A bortörvény tartalma Hegyközségi törvény A hegyközségi szabályozás múltja és előzményei évi CII. törvény a hegyközségekről A hegyközségi törvény tartalma Kapcsolódó szakmai jogszabályok Jövedéki szabályozás A jövedéki szabályozás alapjai Ágazati támogatások Agrárpiaci intézkedések Agrártámogatások Ágazati intézményrendszer Ágazatszabályozási és ellenőrzési intézményrendszer Önigazgatási és szakmai érdekérvényesítési intézményrendszer Minőségszabályozási és eredetvédelmi intézményrendszer Oktatási, kutatási és ágazatfejlesztési intézményrendszer Nemzetközi szakmai intézményrendszer Egyéb speciális intézmények II. AZ EURÓPAI UNIÓ SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI SZABÁLYOZÁSA50 1. Az Európai Unió borpiaci rendtartásának összefoglaló bemutatása Történeti háttér A szabályozás területei A termelési potenciál szabályozása Kivágási támogatás Szerkezetjavítási támogatás Szőlőkataszter, készlet- és termésnyilvántartás Szőlőfajták Szőlőtermő övezetek, borászati eljárások, analitikai módszerek... 53

4 4 A magyar borászat és az Európai Unió 1.7. Minőségi borok Jelölés és kiszerelés Harmadik országokkal folytatott kereskedelem, exporttámogatás Magánraktározási támogatás Borlepárlás Szeszesitalpiac ellátását szolgáló lepárlási intézkedés Krízislepárlás A borászati melléktermékek kötelező lepárlása A kettős hasznosítású fajtákból származó borfeleslegek lepárlása A mustsűrítménnyel való mustjavítás támogatása A szőlőmust szőlőlégyártáshoz való felhasználásának támogatása Termelői és szakmai szervezetek Ellenőrzés Egyéb témakörök Az Európai Unió szőlészeti-borászati szabályozásának néhány kiemelt területe Szőlőtermő övezetek az Európai Unióban Ki hova tartozik? A szőlőtermő övezetekhez kötött szabályozás A magyar választás indoklása Az alapvető borászati eljárások alkalmazása Mustjavítás támogatással: kinek jó ez? A minőségi borok szabályozása Bevezetés Germán vagy latin rendszer? A minőségi borok arányának és jelentőségének alakulása A borvidéki rendtartások tartalma Területi lehatárolás Szőlőfajtajegyzék Művelési módok Borkészítési eljárások Természetes minimális alkoholtartalom Terméshozam Analitikai és érzékszervi vizsgálat A meghatározott termőhelyről származó minőségi borok visszaminősítése A borászati melléktermékek felhasználásának szabályozása Jogi háttér A termelőkre, illetve az alapanyagra vonatkozó előírások A melléktermék-lepároltatásra kötelezettek Kivételek a melléktermék-lepároltatási kötelezettség alól A leadandó melléktermék-mennyiség A melléktermékek beszolgáltatásának, illetve forgalomból való kivonásának határideje Minőségi előírások a melléktermékekre A melléktermékek lepárlásával előállítható termékek A termelőnek fizetett minimálár A melléktermékek beszállítási költségeinek fedezése A lepárlókra vonatkozó előírások A lepárló üzemek A lepárlónak fizetett támogatás (az intervenciós hivatalhoz be nem szállított termékekre)... 80

5 Vállalkozók Európában A lepárlónak fizetett felvásárlási ár (az intervenciós hivatalhoz beszállított termékekre) Az intervenciós hivatal Ellenőrzés Szankciók A szeszezett (párlási) bor esete Néhány szó az alkohol-definíciókról Az Európai Unió bortermelőit érintő egyéb előírások (amelyek nem a borjoghoz tartoznak) Jövedéki adó szabályozása A közösségi szintű szabályozás Jogi háttér Alapfogalmak Adófizetési kötelezettség keletkezése Az adó mértéke Jövedékiadó alá eső termékek termelése, feldolgozása és birtokban tartása Jövedéki adó alá eső termékek forgalmazása Kísérő okmány Adójegy illetve zárjegy Felmentések Ellenőrzés, szankciók Jövedéki Adó Bizottság Jövedéki adó fizetésének szabályozása Ausztriában Jogszabályi háttér Illetékes hatóság A pezsgő előállítása, tárolása és birtokban tartása A bor előállítása, feldolgozása és birtokban tartása Az adóraktárak engedélyezése A jövedéki adó megfizetésére köteles gazdasági szereplők regisztrációja, jövedékiadó-számok A jövedéki adó alá eső termék szállítása Kísérő okmány A jövedéki adó kivetésének szabályai A jövedéki adó mértéke, adómentes tételek Jövedéki célú ellenőrzés Borok és borászati melléktermékek lepárlása A termelői borkimérésekre vonatkozó előírások és a kistermelőket segítő lehetőségek Termelői borkimérések Vendéglátóipari engedéllyel rendelkező termelői borkimérések Szőlőfelvásárlási szerződések A szőlőtermesztők és a bortermelők számára hozzáférhető támogatások Nemzeti támogatások A környezetkímélő termesztés támogatása Strukturális fejlesztés III. A HAZAI ÉS AZ UNIÓS SZABÁLYOZÁS ÖSSZEVETÉSE, FELADATOK Jogi és intézményi harmonizáció A termelési potenciálhoz kötődő előírások

6 6 A magyar borászat és az Európai Unió 1.2. Szőlőfajták Szőlőtermő övezetek, borászati eljárások, analitikai módszerek Minőségi borok, minőségi termelés Ellenőrzés, jelölés és kiszerelés Harmadik országokkal folytatott kereskedelem Piacszabályozási intézkedések Termelői és szakmai szervezetek Adózás Gazdasági felkészülés IV. A HATÁLYOS HAZAI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA Szőlészet és borászat Bortörvény Hegyközségi törvény Kapcsolt szakmai jogszabályok Jövedéki szabályozás, adózás Agrárrendtartás Támogatások Szőlészet, szaporítóanyag, fajtahasználat Eredet- és minőségvédelem Nemzetközi egyezmények V. A HATÁLYOS UNIÓS JOGSZABÁLYOK LISTÁJA A jogszabályok fellelhetősége A jegyzékben áttekintett témakörök Naprakészség Amit nem tartalmaz a jegyzék Az Európai Unió borjogstruktúrája Néhány megjegyzés a jegyzékre vonatkozóan A hatályos jogszabályok jegyzéke IRODALOM

7 Vállalkozók Európában 7 BEVEZETÉS E kiadvány célja betekintést nyújtani a magyar szőlő- és borágazat helyzetébe és szabályozásába, az Európai Unió szőlészeti-borászati szabályozásába, levonni a következtetéseket a Magyarországra váró feladatokat illetően, hogy ezáltal segítse az érintett vállalkozások felkészülését az uniós tagságra. A kiadvány felépítése ezért a következő: először áttekintést nyújt a magyar szőlő- és borágazat helyzetéről, majd ismerteti az ágazatra vonatkozó legfőbb előírásokat, kitérve az ágazat sajátos intézményrendszerére; összefoglaló áttekintést ad az Európai Unió szőlészeti-borászati szabályozásáról. Ezt követően az uniós szabályozás és egyes uniós tagállamok szabályozásából néhány kiválasztott részterületet kissé bővebben ismertet, majd a hazai és az Európai Unióban hatályos szabályozás összevetése alapján összesíti a magyar szőlészek és borászok előtt álló kihívásokat és feladatokat, végül jegyzéket közöl a szőlészetet és borászatot érintő hazai és uniós jogszabályokról. A kiadványban viszonylag sok a lábjegyzet. Ezek szerepe többnyire az, hogy utalva egyes kifejezések vagy intézmények nevének eredeti, idegen nyelvű formájára megkönnyítse az anyag összevetését más összeállításokkal vagy kinek-kinek eddigi ismereteivel, továbbá a jogszabályi háttérre való utalások esetén az, hogy lehetővé tegye az eredeti jogforrásokban való utánaolvasást. Végül egy technikai jellegű megjegyzés: a tanulmányban elsősorban az egyes uniós támogatások ismertetésénél euróban megadott összegek szerepelnek.

8 8 A magyar borászat és az Európai Unió I. A MAGYAR SZŐLŐ- ÉS BORÁGAZAT SZABÁLYOZÁSA ÉS HELYZETE 1. Ágazati helyzetkép 1.1. Az ágazat jelentősége A magyar szőlő- és borágazat jelentőségének megítéléséhez nem elegendő néhány gazdasági mutató (termelési érték, export-árbevétel, költségvetési befizetések mértéke stb.) ismerete. Már csak azért sem, mert ezeknek a mutatóknak a kiszámításához esetenként ma még hiányoznak a gazdálkodók által szolgáltatandó alapadatok. A becsült paraméterek pontosításához, az ágazatban zajló folyamatok értelmezéséhez, a sajátosságok megértéséhez, a mértékadó helyzetkép kialakításához számos, olykor nehezen forintosítható elem ismeretére, egyidejű figyelembevételére is szükség van Termelés Hagyományok Magyarország területén a szőlő őshonos növény. Szőlőművelésre utaló régészeti leletek alapján az itt élő népek több mint 2000 éve folyamatosan foglalkoznak szőlőműveléssel. A termesztés és a borkészítés már a honfoglalást megelőző időszaktól kezdődően szervesen illeszkedik a magyarság kultúrájába. Egyes máig élő hagyományok meghatározzák a borvidékek elhelyezkedését, a forgalmazott borok jellegét, minőségét, megjelenését. A megszokottól eltérő, szigorú gazdálkodási feltételrendszer a szőlőbirtokok számára különleges jogi helyzetet is teremtett. A különböző történelmi időszakokból fennmaradt adománylevelek, okiratok a gazdasági potenciál egyik jellemzőjeként mindig külön is említést tettek a szőlőterületekről, a szőlőművelést végzőkről. A borkészítéshez és a - forgalmazáshoz kapcsolódó adók és jövedelmek miatt az ágazat mindig a szabályozók figyelmének középpontjában állt. Nem véletlen, hogy az 1893-ban közzétett első magyar bortörvény számos nagy bortermelő nemzetet megelőzve látott napvilágot, és a magyar borgazdaság igazgatása a második világháború végéig nemzetközi színvonalú volt Ökológiai feltételek A bor egyik jellemzője, hogy a termelés helye olyan minőségképző tényező, ami egyedivé teszi a terméket. A szőlőtermesztés hatékonysága, az előállítható bor jellege a szőlőfajta, a technológia és az évjárati hatások mellett nagyban függ a termőhely ökológiai viszonyaitól.

9 Vállalkozók Európában 9 Magyarország a szőlőtermesztés északi határán fekszik. Klimatikus adottságaink elsősorban a fehérborok készítésnek kedveznek. A fény- és csapadékviszonyok általánosan, a domborzati és hőmérsékleti viszonyok, a termelés számára kiemelt kockázatot jelentő fagyok viszont már korlátozottan teszik lehetővé a szőlőtermesztést. Nem véletlen, hogy az ország ültetvényfelületének megközelítőleg 80%-a egyes, a szőlőtermesztésre alkalmas helyekre borvidékekre, bortermőhelyekre koncentráltan helyezkedik el. Az 1980-as évek elején indított, tudományos megalapozottságú termőhelyi minősítés eredményeként 397 ezer hektár minősített területből 191 ezer hektár bizonyult szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas, első osztályú területnek. Mindez jól számszerűsíti a szőlőművelés terén fellelhető és ma ki nem használt ökológiai potenciált Szőlészeti háttér Tekintettel arra, hogy Magyarországon a szőlőtermés 94-95%-a borként feldolgozva kerül felhasználásra, a szőlőtermesztés és a borászat nem választható el egymástól. A bortermelési potenciál alapvetően függ a szőlőültetvény-felület méretétől, biológiai állapotától és az alkalmazott termesztéstechnológiától. A szőlőültetvény-felület alakításához, különösen jelentős mértékű bővítéséhez mindig nemzeti összefogáson alapuló központi beavatkozás szükséges. Ilyen volt a XIX. század végi filoxéra- vészt követő első és az 1960-as évek elején megvalósított második szőlőrekonstrukció. A magyarországi szőlőültetvények felülete az elmúlt 30 évben több ezer hektárral csökkent (lásd az 1. táblázatot). A felületcsökkenést a korszerűsödő termesztési technológiák és a megmaradó ültetvények fokozódó terhelése egy ideig kompenzálta. A területcsökkenés önmagában megfelel a világon tapasztalható tendenciáknak, ültetvényeink termőpotenciálja azonban az elöregedés, az újratelepítések csökkenése és a felújítások elmaradása miatt kritikus szintre csökkent. 1. táblázat A magyar szőlő- és bortermés, valamint a szőlőterület alakulása Év Összes terület (1000 ha) Szőlőtermés (1000 tonna) Bortermés (1000 hl)

10 10 A magyar borászat és az Európai Unió Év Összes terület (1000 ha) Szőlőtermés (1000 tonna) Bortermés (1000 hl) A szőlő- és gyümölcstermesztés területén végbement generális átalakulás nyomon követése érdekében a KSH 2001-ben országos ültetvény-összeírást végzett. Erre azért is szükség volt, mert a hivatalos statisztika az 1990-es évek során bár az utóbbi években megkísérelte nem tudta követni a szőlőterület változását. Előfordult, hogy több tízezer hektáros eltérés mutatkozott a szőlőterület nagyságának meghatározásában. Pedig az erőforrások pontos számbavétele az ágazati stratégia kialakításának alapvető feltétele. A felmérés előzetes adatai alapján Magyarországon a szőlőterület ( ha) jelenleg alig kisebb, mint a többi gyümölcsé összesen ( ha). Az összeírás pozitív tapasztalata, hogy a hegyközségi adatbázis az esetek többségében hiteles és jól közelíti a valós állapotokat. Az ültetvények nagy része borvidéki területekre koncentráltan található. 22 borvidékünk (lásd az 1. ábrát) méreteit, az ökológiai adottságokat, a termelési szerkezetet és a

11 Vállalkozók Európában 11 hírnevet tekintve lényeges eltéréseket mutat. A kunsági borvidék csaknem 30 ezer hektárnyi szőlőültetvényével területileg és a szőlőművelők számát tekintve is a legnagyobb. Mátraalja, Tokaj-hegyalja és Eger kivételével a többi borvidék mérete nem éri el a 3000 hektárt, sőt Mór, Pannonhalma, Mecsekalja és Somló az 1000 hektáros mérettől is számottevően elmarad. A borvidékek többségén a fehér szőlő termesztése a meghatározó, de Villányt, Egert, Sopront, Szekszárdot és Hajóst inkább vörösbora révén ismerik. A szőlőterületek elaprózottságát jelzi, hogy a hegyközségek által összefogott megközelítőleg 76 ezer hektárnyi ültetvényhez 140 ezer tag kapcsolódik. A szőlő részaránya egyes borvidéki térségekben a mezőgazdaságilag művelt terület %-át teszi ki. Ez figyelembe véve a szőlőművelésnek például a gabonatermesztéshez képest nagyságrendekkel nagyobb élőmunkaigényét azt jelenti, hogy az adott területen élők számára a szőlő a foglalkoztatás szempontjából meghatározó. Jelenlegi szőlőterületünk élőmunka szempontjából csaknem 8 millió hektár gabonatermő terület megművelésével vagy 1,8 millió szarvasmarha tartásával egyenértékű. A szőlőtermesztésre alapozott borértékesítés révén elérhető jövedelem országos szinten 110 ezer család megélhetésének megalapozója, illetve kiegészítője. Az ültetvények jelentős értéket, nemzeti vagyont képviselnek. A telepítés előkészítéséhez szükséges beruházások (melioráció, feltáró utak stb.), az oltványok és a támberendezés költségei valamint a földterület hasznosításának legalább 30 éves meghatározottsága miatt az ültetvények a földértéken felüli hozzáadott értéket testesítenek meg. Egyes szakértői becslések alapján a jelenlegi ültetvényfelület újratelepítése 500 milliárd Ft-ot, a feldolgozó létesítmények újbóli kialakítása 260 milliárd Ft-ot, a minimális szintű újbóli forgóeszköz-feltöltés 80 milliárd Ft-ot igényelne. A KSH összeírása alapján az ültetvények 68,8%-a fehér, 24%-a pedig vörös borszőlőfajtával van betelepítve. A csemegeszőlő-fajták területi aránya 4%, de ennek egy részéből különösen az úgynevezett kettős hasznosítású fajtákból bor készül. A hiányzó 3,2%-ot a direkt termő fajták teszik ki. Igen nagy a termesztésben lévő fajták száma. A borvidékeken összesen több mint 90 fehér, 28 vörös és 25 csemegeszőlő-fajta található ajánlott, engedélyezett és ideiglenesen engedélyezett fajtaként. Ez egyrészt a változatosság, a sokszínűség forrása, másrészt különösen a helyi eredetű, hazai nemesítésű fajták tekintetében az ágazat gazdagságának kifejezője. Számottevő ültetvényfelület található a nemzetközi jelentőségű, úgynevezett világfajtákból is, ami különösen a borexport szempontjából alapvetően fontos. Mivel a bor minősége elsősorban a szőlő minőségétől függ, és erre a termőhely gyakorolja a legnagyobb hatást, alapvető fontosságú a szőlőművelésre nézve optimális termőhelyek betelepítése. A szőlőfajták vonatkozásában megfelelő arányt kell fenntartani a kedvelt, divatos világfajták és a borvidékek arculatát megszabó hazai nemesítésű és tájfajták között. A telepítéseket nagy biológiai értékű, vírusmentes klónok felhasználásával, a fajta ökológiai igényeinek megfelelő telepítési rendszerben és megfelelő művelésmód kialakításával kell megvalósítani.

12 12 A magyar borászat és az Európai Unió Az ágazat fejlődése szempontjából az egyik legfontosabb kérdés az ültetvénytelepítés és a szaporítóanyag-előállítás támogatása. Az ültetvényszint megtartásához 3000 ha/év, a fajtaváltáshoz vagy rekonstrukciós méretű telepítéshez évente 5000 hektár új ültetvény telepítése volna szükséges. A közös feldolgozás, értékesítés érdekében elő kell segíteni a termelők társulását is Borászat A hazai bortermés alakulására jellemző, hogy az egyes évek terméseredménye (lásd pl. az 1. táblázat évi és évi adatait) szélsőséges módon eltérhet. Ez nem magyarázható pusztán az egyes évek eltérő meteorológiai viszonyaival: lényeges szerepet játszik a mennyiségorientált termelés, a nem megfelelő biológiai potenciálú ültetvények nagy száma is, amelyek rossz évben egyáltalán nem vagy alig, jó évben pedig átlag feletti mennyiséget teremnek. Az alapanyag-feldolgozás sajátos feltétele a kizárólag a szüreti időszakban működő, más célra egyáltalán nem vagy csak korlátozottan használható feldolgozórendszer, a megközelítőleg 8 millió hektoliteres tárolótér és pincekapacitás, a borkezelés technikai infrastruktúrája, valamint a palackozás és a kiszerelés speciális rendszere. A termelési szerkezetre jellemző, hogy nagyon sok a szőlőtermelő. A jövedéki törvény alapján több mint 50 ezer fő regisztráltatta magát 1500 m 2 -t meghaladó ültetvénye kapcsán. Tekintettel arra, hogy a szőlőtermesztés az ágazaton belül a legkisebb nyereségtartalmú tevékenység egyes években kifejezetten veszteséges, nyilvánvaló, hogy az 1 hektár alatti szőlőterület művelése kizárólag jövedelemkiegészítésre elég, de a viszonylag kis számú hektáros birtok sem életképes borászati háttér nélkül. Igen nagy az 1000 hl-nél kevesebb árubort előállítók száma az egyszerűsített adóraktárak száma több mint 13 ezer és viszonylag kevés a valóban piaci tételben termelő vállalkozás (390 a jövedéki szabályozás szerinti bor adóraktár). A magyar borászat technikai színvonala igen heterogén. A termékelőállítók között egyaránt található a világszínvonalat elérő és a minimális igényeknek alig megfelelő borászati üzem. A szükségesnél kevesebb a teljes termékpályát átfogó, integrált tevékenység, amely a nyugat-európai pinceszövetkezetek példájának megfelelően a termelői érdekeltség, a piac által megkövetelt versenyképes technológia, a piacnak megfelelő termékminőség és a kereskedelmi tételnagyság kívánalmának egyaránt eleget tesz. A térben és időben koncentrált alapanyag-feldolgozásból, valamint az időben elhúzódó értékesítésből adódóan előfordulhat, hogy az éves forgalmazást meghaladó készlet kezelését, tárolását is meg kell oldani. A speciális feltételek között végzett okszerű tárolás érlelés bizonyos termékek (pl. tokaji borkülönlegességek, vörösborok) esetében minőség- és értéknövelést eredményez. Ennek a sajátosságnak megfelelően az ágazat jellemzője az éves forgalmazást meghaladó kapacitások kialakítása. Az egyes években előforduló túltermelés más termékként (pl. friss fogyasztású csemegeszőlőként) való levezetésének korlátozottak az esélyei. Sem az ökológiai adottságok, sem a szakmai feltételek, sem a fizetőképes kereslet nem adott a feldolgozási arányok (lásd a 2. táblázatot) gyökeres átalakításához.

13 Vállalkozók Európában 13 Év A szőlőtermés felhasználása Magyarországon Szőlőtermés (1000 tonna) étkezési célra (1000 tonna) Felhasználás borkészítésre (egyszer fejtett borban, 1000 hl) 2. táblázat Értékesítés Az éves szinten előállított megközelítőleg 3,5--4,5 millió hl bor gyakorlatilag teljes mértékben fedezi a hazai ellátást (3 millió hl), továbbá 1--1,3 millió hl exportot tesz lehetővé átlagosan millió dolláros exportárbevétellel. A védővámok fokozatos leépülése valószínűleg érzékenyebbé teszi majd az ágazatot a külpiaci hatások iránt. Az import mértéke jelenleg messze elmarad a Magyarország részéről az EU számára megnyitott vámmentes kontingens adta lehetőségtől (lásd a 3. táblázatot). 3. táblázat Magyarország borimportja (hl-ben) Év Hordós Palackos Pezsgő Must Összesen

14 14 A magyar borászat és az Európai Unió Év Hordós Palackos Pezsgő Must Összesen A magyar szőlő- és bortermelés az elmúlt tíz évben piaci viszonyai szempontjából is jelentékeny változásokon ment keresztül. A támogatások révén kialakított túlzott exportérdekeltség helyébe az addig elhanyagolt és ellátatlan belföldi értékesítés lépett. Az 1990-es évek elején lejátszódott geopolitikai változások hatására szinte egyik napról a másikra megszűntek tradicionális kelet-európai exportpiacaink. A hazai piac felértékelődése, a belföldön hirtelen megjelent terméktömeg évekre konzerválta a borok alacsony fogyasztói árszintjét, leszorította a szőlő és a bor felvásárlási árát. A már akkor is forráshiányos ágazat szereplőinek gazdasági helyzete tovább romlott. A bor a helyettesítő termékekkel való összehasonlítás tekintetében is az utolsó helyen áll. Ha megvizsgáljuk az asztali bor, a világos sör, a kommersz rum és a pálinka nominál- és reálárának változását, a verseny egyértelmű vesztese a bor volt. A gazdasági társaságokká történő átalakítás során a korábban meghatározó integrátorok többségét vagy felszámolták, vagy részekre bontva, kisebb gazdálkodó egységekké alakulva kísérelte meg a piaci körülményekhez való alkalmazkodást. A szőlőtermesztők nagy része borászati-feldolgozói kapacitások hiányában az önköltség alatti áron, a szőlőként történő értékesítés, a bérfeldolgozás és a saját forgalmazás vagy a termelésből való kivonulás között választhatott. Ennek következtében, a pénzügyi források (megfelelő szintű hitelek, támogatások) és a megfelelő infrastruktúra hiányában a legalacsonyabb kezeltségi szintű, a végfogyasztónak történő kannás értékesítés vált a legfőbb belföldi értékesítési csatornává. A fogyasztóért és a piacért való kíméletlen harcban a szőlő és a bor egyre ellenőrizetlenebb áramlása indult be a termőhelyek és fogyasztási centrumok között.

15 Vállalkozók Európában 15 Időközben a külpiacok stabilizálódtak, és a helyettesítő termékekhez mérten alacsony árú bor piacot nyert a hazai fogyasztásban is. Ez a piacnyerés, az áttekinthetetlen forgalmazási lehetőség és az alacsony kockázat felkeltette a szabad tőkével rendelkező hamisítók érdeklődését. A gazdasági, illetve szakmai szabályozás és ellenőrzés késéssel követte a folyamatokat. Az ellenőrizetlen forgalmazáshoz kapcsolódó adómegkerülés révén sokak számára gazdaságossá vált a forgalmazás, míg az ellenőrizhető tevékenységet folytatók jelentős mértékben kiszorultak a piacról. Bár a korábban meghatározó mértékű termelői értékesítés aránya csökkenni, a nagy élelmiszer-kereskedelmi láncokon keresztüli értékesítés részaránya növekedni látszik, továbbra sem szabad lebecsülni az ágazat sajátos értékesítési csatornájának, a termelők végfogyasztóhoz irányuló helybeli értékesítésének, a termelői borkimérésnek a jelentőségét. Egy ágazat hazai jelentőségét és nemzetközi megítélését számtalan más fontos mutató mellett az exportteljesítmény alakulásán keresztül lehet mérni. Különösen így van ez a borászat tekintetében, hiszen a bor évszázadok óta a magyar agrárium jellemző exportterméke. Természetesen évszázadok alatt a külkereskedelem feltételrendszere alapvetően megváltozott. Ma már nem a társzekerek által bejárható út hosszával mérhető a piac terjedelme. A globalizálódott világban néhány százezer palack bármelyik kontinensre történő eljuttatása szándék és fizetőképes kereslet kérdése. Hazánk a 60 millió hl körüli nemzetközi borforgalomból mindössze 1,5%-kal részesedik. A magyar borászat valószínűleg sohasem lesz piacvezető, ezért a követendő stratégia alapelve a piachoz való alkalmazkodás lehet. Bár az ágazat stabilitása szempontjából tagadhatatlanul a hazai fogyasztásnak kell meghatározónak lennie hiszen ez a mértékadó tradicionális bortermelő országok gyakorlata, nem hanyagolható el, hogyan szerepelnek termékeink a nemzetközi porondon, hiszen itt a verseny sokkal élesebb, a kínálat koncentráltabb, a követelmények magasabbak. Ráadásul a nemzetközi piacon a kategóriának megfelelő termékminőség elérése nem érdem, hanem a piacra jutás alapvető feltétele. A piacismeret, a kapcsolatrendszer, a kiegészítő szolgáltatások minősége, az alkalmazott kereskedelmi és marketingfogások döntik el, mely termék jut a fogyasztóhoz. A magyar borkivitel az elmúlt 30 esztendőben lényeges változásokon ment keresztül (lásd a 4. táblázatot) és olykor katartikus hatásokat kellett kiegyenlítenie. Ma már csak emlék az1980-as évek azon időszaka, amikor 3 millió hektolitert meghaladó magyar bor talált vevőre a külpiacokon. Ennek a bornak a döntő többsége az azóta megszűnt vagy gyökeresen átalakult kelet-európai piacok mennyiségi és minőségi igényeinek kielégítését szolgálta. Az ország az egyéb külföldi piacok és a hazai fogyasztók elhanyagolása révén oly mértékben kiszolgáltatta magát ennek a külpiaci igénynek (vagy inkább igénytelenségnek), hogy az ágazat az 1990-es évek elején történt geopolitikai változások és a fő piacok megszűnése következtében válságos helyzetbe került. A mélyponton, 1992-ben Magyarország mindössze 667 ezer hl bort exportált. Az ezt követő 1996-ig tartó időszakot a fellendülés jellemezte: az export mennyiségét fokozatosan 1,5 millió hl-re sikerült feltornászni, s a borágazat a teljes hazai ellátáson

16 16 A magyar borászat és az Európai Unió felül 114 millió dollár exportárbevételt realizált. A kormány két év alatt 360 millió Ftot fordított előre meghatározott ágazati marketingcélok finanszírozására ban először sikerült 440 ezer hl bort szállítani az Európai Unió piacaira. 4. táblázat Magyarország borexportja (hl-ben) Év Szőlőbor Pezsgő Összesen

17 Vállalkozók Európában 17 Sajnos a lendület mára megtörni látszik: 1999 után a magyar export ismét a bűvös és kívánatos 1 millió hl-es exporthatár alá esett vissza (lásd az 5. táblázatot). 5. táblázat Magyarország borexportjának szerkezete (hl-ben) Évek Hordós Palackos Pezsgő Vermut Szőlőlé, sűrítmény Összesen A évi exportadatok mélyreható, alapos elemzése bizonyára számos tanulsággal szolgál. Az export mennyiségének drasztikus csökkenése mellett az átlagár alakulása is lényegesen elmaradt az évitől, de még inkább a kívánatostól. A termékegységre jutó 0,77 dolláros literenkénti ár ha nem is tekinthető abszolút hiteles mérőszámnak, de jelzi, hogy a magyar borok igen alacsony áron értékesülnek. Pedig bizonyos piacokon az alacsony ár a fogyasztó szemében gyengébb minőségre való utalást jelent. Ráadásul egy korábban bevezetett alacsony árfekvésű kategóriából nagyon nehéz kilépni. Tovább tart a pezsgő mélyrepülése, pedig az ország adottságai kifejezetten jók a pezsgő alapborok előállítására, a gyártó-kapacitás és az infrastruktúra még megvan, és ez a termék a legmagasabb átlagáron 1,51 dollár/liter értékesített portékánk. A hordós borok exportjának csökkenése önmagában nem lenne gond, hiszen ennek a terméknek a legnehezebb biztosítani az eredetgaranciáját, és a 0,47 dollár/liter körüli ár sem csábító. Örvendetes, hogy 100 ezer hl alá csökkent a mustexport, hiszen ez az a rendkívül alacsony feldolgozottsági szintű termékkategória, ahol igen olcsón 0,27 dollár/literes áron adtuk el a potenciális borértékesítés lehetőségét. Kedvező, hogy a palackos bor értékesítése nem csökkent számottevő mértékben. Negatív eredmény viszont, hogy bár ennek a termékkörnek kellene pótolnia a hordós bor kiesését, ám ez nem sikerült. A célpiacok vonatkozásában nyilvánvaló az európai túlsúly. A világpiac csak elvileg nyitott, gyakorlatilag legfontosabb kereskedelmi partnereink továbbra is Európában vannak és lesznek is sokáig. A tengerentúli és kelet-ázsiai piacok számottevő mennyiséggel való meghódítása nem hordoz túl sok realitást. A figyelmet elsősorban uniós piacaink stabilizálására kell fordítani. Évek óta először alig tudtuk kitölteni a rendelkezésre álló vámmentes kontingenst. Különösen fájó a Nagy- Britanniában elszenvedett piacvesztés, hiszen ezzel a legnagyobb borimportőrnél, az egyik legigényesebb piacon, kemény munkával felépített pozícióink kezdtek romlani.

18 18 A magyar borászat és az Európai Unió A régebben oly fontos orosz piac tíz év alatt harmadszor veszett el most és lehet, hogy végképp. Sovány vigasz, hogy elsősorban nem szakmai, hanem politikai tényezők következtében. A rendkívül alacsony átlagár a mennyiségében számottevő cseh relációban is a feszültséget jelzi Költségvetési kapcsolatok A Magyar Borgazdaság Szövetségének számítása szerint az ágazat éves szinten 12 milliárd Ft-ot meghaladó befizetést teljesít a költségvetésnek. Ennek legnagyobb tétele a 25%-os általános forgalmi adó, de a pezsgők és borok jövedéki adója és a zárjegyek költsége is jelentős tétel. A támogatások oldalán ugyanakkor 8,3 milliárd Ft összesíthető. A nagyon sokféle támogatási jogcím között (lásd e fejezet pontjában) az ültetvénytelepítéshez adott vissza nem térítendő támogatás a legnagyobb összeg, de a borok művi közraktározása és a 2002-re megszűnt közvetlen exporttámogatás is számottevő nagyságrendű tétel (volt). A közösségi marketingforrásból érkező és a beruházásokra kapható támogatás mértékét tekintve a sor végén található. Az egyenleg alapján tehát az ágazat a költségvetés 3,5 milliárd Ft-os nettó befizetője. Az elmúlt időszakban az európai és tengerentúli piacokon, a közepes árszintű kategóriában, aktív marketintevékenységük eredményeként jelentékenyen előretörtek az újvilági (ausztrál, chilei, dél-afrikai, új-zélandi stb.) borok. A kelet-európai régióból Bulgária és Románia is erőteljes piacszerző tevékenységet folytat. A magyar exportborok %-a ugyanebben az árérzékeny kategóriában mozog. Szakértői számítások szerint a 21-tagú OECD átlagos agrártámogatási színvonala 34%- os, ezen belül az uniós tagállamoké 42%-os, ugyanez 1997-ben hazánkban 16% volt. Mindezekből következik, hogy a magyar borimázs javítása és a megszerzett piaci pozíciók megerősítése érdekében Magyarország nem mondhat le borászati termékeinek direkt és indirekt piacra jutásának támogatásáról. Hazánkban a szőlő- és borágazat vonatkozásában még nem működik az Európai Unió gyakorlatához mérhető piacszabályozó rendszer. A szükséges intervenciós beavatkozások eseti jellegűek: ezek helyett az ágazat kiszámítható, kialakult, állandó, feltöltött alapokkal rendelkező intervenciós rendszer kialakítását igényelné. Tekintettel azonban ennek jelentős forrásigényére az intervenció költségeit az Európai Unióban sem tagállami, hanem 100%-ban a közösségi költségvetésből fedezik, várható, hogy piacszabályozási rendszerünk csak az unióhoz történő csatlakozás után válik majd teljesen konformmá. 2. A termékelőállítás és -forgalmazás szabályozása Az ember ősi, kedvelt itala, a bor bizalmi termék. Mivel hamisításához mindig is komoly gazdasági érdekek fűződtek, és sokan próbáltak meg vissza is élni a fogyasztó bizalmával, a tisztes szőlőtermesztők és borászok régóta törekednek arra, hogy a termékpálya szabályozott és áttekinthető legyen: egyértelmű viselkedési normák szabják meg, mit szabad tenni a szőlőhegyen és a pincében.

19 Vállalkozók Európában 19 Magyarország területén a szőlőtermesztés és borgazdálkodás jogi szabályozásának az ókorig visszanyúló múltja van. Domitianus császár Kr. u. 92-ben az anyaország szőlőtermesztésének védelmében rendeletileg igyekezett korlátozni Pannónia provincia bortermelését. A honfoglalást követően a keresztény liturgia terjedésével a gazdasági érdekek felismerése is a szőlőtermesztés fellendítéséhez vezetett. Az adójegyzékek mint leggyakoribb írásos emlékek már a XI. századtól minden országrészben következetesen említik a borra vonatkozó dézsmát (decima). A XIII. századtól rendeletek határozták meg a szőlőtelepítésre felhasználható, irtható erdős területeket, megalapozva a szőlőhegyek (promontóriumok), a történelmi borvidékek kialakulását. Az első és ma ismert legrégibb latin nyelvű hegyszabályzat a XV. századból Tordasról (Fejér megye) származik. Mindezek a szemelvények jól érzékeltetik az ágazati szabályozás történelmi gyökereit. A szőlő- és borgazdálkodásnak az élelmiszer-termeléstől elkülönült szabályozása nem speciális magyar gyakorlat: a jelentős bortermelő országok önálló bortörvénnyel rendelkeznek. A tradicionális bortermelő országokban alapkövetelmény, hogy a legmagasabb jogi szinten legyen szabályozva a szőlő- és bortermelés. A jelenleg hatályos ágazati szabályzórendszer rendkívül sok elemből épül fel. Az ágazat szereplői számára több mint 15 különböző törvény és több tucat rendelet határoz meg olyan szabályokat, amelyben nevesítik őket (lásd a IV. fejezetet). Ráadásul ezeknek a jogszabályoknak egy része rendkívül sokszor módosul, amely nehezebbé teszi áttekintésüket. Természetesen ebben a paragrafus-dzsungelben vannak fontosabb, az ágazat egésze számára meghatározó, generális jellegű jogszabályok és vannak egyes speciális részterületeket érintők. Kiemelkedő jelentőségű az új bortörvény, a hegyközségi törvény, a jövedékiadó-törvény, valamint az ágazat költségvetési kapcsolatait meghatározó adótörvények és támogatási rendeletek. De például az ültetvénytelepítésekhez nem árt ismerni a szőlő-szaporító-anyagra vonatkozó jogszabályokat, vagy a külkereskedelemmel foglalkozók számára nem haszontalan forgatni a borra vonatkozó nemzetközi megállapodásokat. A jogszabályok egy része átmeneti jellegű. Az 1990-es éveket megelőző jogfelfogás elemeit a jogalkotó igyekszik a nemzetközi előírásoknak megfelelővel felváltani, illetve próbál az átalakult ágazati szerkezethez igazodni. A teljesen eltérő szabályozási stratégiát sokszor csak több lépésben lehet megalkotni. Erre jó példa a hegyközségi szabályozás fokozatos, lépésenkénti megvalósítása. Az alábbiakban röviden ismertetjük a magyar borjog alapvető egységeit és néhány fontos jogszabályt.

20 20 A magyar borászat és az Európai Unió 2.1. Bortörvény A magyar bortörvény eredete A hamisítások elleni küzdelem, valamint a szőlő- és bortermelés átfogó jogi szabályozásának nemzetközi hagyományai a XIX. század végéhez kapcsolódnak. Az első nemzeti szintű bortörvényt amely a magyar jogalkotókra is nagy hatással volt, 1889-ben Franciaországban alkották meg. Az első német bortörvényt 1892-ben hozták meg. Spanyolországban 1895-ben, Olaszországban 1900-ban, Portugáliában 1908-ban, Ausztriában 1907-ben léptették életbe ugyanezt. A mai értelemben vett teljes körű borászati szabályozás hazai gyökerei is a múlt század végéig nyúlnak vissza ban majd húsz évi előkészítést és parlamenti vitát követően lépett hatályba a XXIII. törvényczikk a mesterséges borok készítésének és forgalomba hozatalának tilalmazásáról, a mai bortörvény jogelődje. Ez a maga korában mind tartalmában, mind megalkotásának tényében Európában is korszerű jogszabály volt. Az évi XLVII., az évi IX. és az évi V. törvénycikk révén 1959-ig rendszeresen karbantartott, nemzetközi színvonalú törvényi szintű szabályozás volt érvényben a hazai szőlő- és bortermelést illetően. Az 1959-ben hatályba lépett 23. számú törvényerejű rendelet még néhány tekintetben az 1936-os törvény szellemének megfelelően rendelkezett, az évi 36. törvényerejű rendelet azonban (amely 1997-ig élt) már koncepciójában is eltért az előbbi szabályozási gyakorlattól. Szakmai, eljárási és szankcionálásra vonatkozó részeiben a korábbi jogszabályhoz mérten lényegesen rövidített formában lépett életbe. Így nemcsak formailag, hanem tartalmilag is elvesztette törvényi jellegét. A végrehajtására kiadott, többször módosított 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelet, valamint a kapcsolódó jogszabályok szerepe megnőtt. Ez a szakzsargonban bortörvénynek nevezett rendeletegyüttes az 1990-es évek közepére többszöri módosítása, aktualizálása ellenére már nem volt képes teljeskörűen ellátni a szőlő- és borgazdálkodás megváltozott viszonyai közötti szabályozási feladatokat. Összhangot kellett teremteni a szakmai szabályok, a nemzetközi gyakorlat, az élelmiszertörvény (1995. évi XC. törvény) és a szeszipari termékekre vonatkozó normák között. A termék-előállítás szabályait be kellett illeszteni a hegyközségekről szóló évi CII. törvény és a gazdasági törvények révén kialakult szabályozási környezetbe. Szempont volt az Európai Unió előírásaihoz való közelítés is, ugyanakkor a bortörvényt alkalmassá kellett tenni a csatlakozási felkészülés során a magyar érdekek markáns nevesítésére. A törvény révén hatékonyabbá kellett tenni a fogyasztókat megtévesztő, hamis termékek előállítása elleni fellépést is, ezért hatékonyabb szankciórendszert kellett életbe léptetni az egyre szaporodó jogellenes cselekmények visszaszorítására.

94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet

94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet 94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet a szőlő és bor származási bizonyítványok kiadásának rendjéről A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 57. (1) bekezdésének

Részletesebben

1. oldal, összesen: 12. 2004. évi XVIII. törvény. a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK.

1. oldal, összesen: 12. 2004. évi XVIII. törvény. a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. 1. oldal, összesen: 12 A jogszabály mai napon hatályos állapota 2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról Az Országgyűlés a szőlőtermesztésnek és a borgazdálkodásnak az Európai

Részletesebben

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.

Részletesebben

Pécseliné Vrabecz Ágnes pénzügyőr alezredes NAV KI Jövedéki Főosztály

Pécseliné Vrabecz Ágnes pénzügyőr alezredes NAV KI Jövedéki Főosztály Pécseliné Vrabecz Ágnes pénzügyőr alezredes NAV KI Jövedéki Főosztály Jövedéki adótörvény bor termékkört érintő változásai 2016. évi XLVIII. törvény és a T/12741. számú törvényjavaslat az egyes adótörvények

Részletesebben

T/6563/65. Tisztelt Elnök Asszony!

T/6563/65. Tisztelt Elnök Asszony! T/6563/65. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Módosító javaslat Dr. Szili Katalin Asszonynak, Az Országgyűlés elnökének Budapest Tisztelt Elnök Asszony! A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló T/6563. számú

Részletesebben

Világtendenciák (szőlő-bor ágazat)

Világtendenciák (szőlő-bor ágazat) Világtendenciák (szőlő-bor ágazat) SZŐLŐTERMESZTÉS 1 A szőlőterület változása A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság

Részletesebben

hozatal előtt legalább két évig, ebből legalább egy évig fahordóban érlelt tokaji borkülönlegesség, amely jellegzetes érlelési illattal és zamattal re

hozatal előtt legalább két évig, ebből legalább egy évig fahordóban érlelt tokaji borkülönlegesség, amely jellegzetes érlelési illattal és zamattal re T/6563/67. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Módosító javaslat Dr. Szili Katalin Asszonynak, Az Országgyűlés elnökének Budapest Tisztelt Elnök Asszony! A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló T/6563. számú

Részletesebben

A BOROK EREDETJELÖLÉSE ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSE. Várható változások és feladatok az EU borpiaci rendtartásának változása után

A BOROK EREDETJELÖLÉSE ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSE. Várható változások és feladatok az EU borpiaci rendtartásának változása után A BOROK EREDETJELÖLÉSE ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSE Várható változások és feladatok az EU borpiaci rendtartásának változása után Miért kell változtatni? A támogatások 1/3-a lepárlásokra ment, A kivágások támogatásával

Részletesebben

A magyar szőlő és bor helyzete az EU csatlakozás után Sidlovits Diána HNT szakmai referens PhD hallgató CORVINUS Egyetem és ENSA de Montpellier

A magyar szőlő és bor helyzete az EU csatlakozás után Sidlovits Diána HNT szakmai referens PhD hallgató CORVINUS Egyetem és ENSA de Montpellier A magyar szőlő és bor helyzete az EU csatlakozás után Sidlovits Diána HNT szakmai referens PhD hallgató CORVINUS Egyetem és ENSA de Montpellier VI. Szőlészeti és Borászati Téli Egyetem 2005. január 27.

Részletesebben

A jövedéki adóról szóló évi LXVIII. törvény Egyszerűsített adóraktár, kisüzemi bortermelő

A jövedéki adóról szóló évi LXVIII. törvény Egyszerűsített adóraktár, kisüzemi bortermelő A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény Egyszerűsített adóraktár, kisüzemi bortermelő Egyszerűsített adóraktár Általánostól eltérő szabályozás Nem kell jövedéki biztosítékot nyújtani a palackos

Részletesebben

A borpiac közös szervezése A támogatási programról szóló jelentés

A borpiac közös szervezése A támogatási programról szóló jelentés Tagállam: HU Időszak: 2009/2010. A benyújtás időpontja: 2011. március 1. Felülvizsgálat száma: 3 A borpiac közös szervezése A támogatási programról szóló jelentés A. Átfogó értékelés: A nemzeti támogatási

Részletesebben

A szőlőterület változása

A szőlőterület változása Világtendenciák (szőlő-bor ágazat) SZŐLŐTERMESZTÉS A szőlőterület változása A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25

Részletesebben

Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről. 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós

Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről. 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós A 2004. évi XVIII. Törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról

Részletesebben

V. A Kormány tagjainak rendeletei

V. A Kormány tagjainak rendeletei M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 146. szám 20285 V. A Kormány tagjainak rendeletei A földművelésügyi miniszter 60/2015. (X. 8.) FM rendelete a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. III. évfolyam / 2. szám február

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. III. évfolyam / 2. szám február A K I Borpiaci információk III. évfolyam / 2. szám február 14. 4- Bor piaci jelentés Borpiaci információk 1-4. táblázat, 1-4. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 5. táblázat: Hazai fogyasztói

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

Az alkoholtartalom-növelésre, az édesítésre, a savtartalom-növelésre és a savtompításra vonatkozó új Európai Uniós elıírások

Az alkoholtartalom-növelésre, az édesítésre, a savtartalom-növelésre és a savtompításra vonatkozó új Európai Uniós elıírások Az alkoholtartalom-növelésre, az édesítésre, a savtartalom-növelésre és a savtompításra vonatkozó új Európai Uniós elıírások A közös borpiaci szabályozás második ütemében, 2009. augusztus 1-tıl léptek

Részletesebben

Soproni Borvidék Hegyközségi Tanácsa 9400 Sopron, Lackner Kristóf u. 48. ( Kristály Üzletház)

Soproni Borvidék Hegyközségi Tanácsa 9400 Sopron, Lackner Kristóf u. 48. ( Kristály Üzletház) RENDTARTÁS Soproni Borvidék Hegyközségi Tanács I. 1. A Hegyközségi Tanács köztestület. A hegyközségi tanács tagjai a hegyközségek egy-egy szőlész-borász küldötte. A hegyközségi tanács tagjai közül elnököt

Részletesebben

Borászati alapismeretek

Borászati alapismeretek Borászati alapismeretek A szőlő fejlődésének és érésének menete Fürttisztulás Gyors bogyónövekedés Zsendülés Teljes (fiziológiai) érettség Túlérés Technológiai érettség Fogyasztási érettség A szőlőbogyó

Részletesebben

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 20. szám október hét. Bor piaci jelentés

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 20. szám október hét. Bor piaci jelentés A K I Borpiaci információk IV. évfolyam / 2. szám 26. 17. 39-4. hét Bor piaci jelentés Hazai borpiaci információk A magyar asztali és minségi borexport alakulása 26 els félévében 1-2. táblázat, 1-8. ábra:

Részletesebben

Borellenőrzés tapasztalatai es évben.

Borellenőrzés tapasztalatai es évben. Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borászati Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi u. 141-145. Levelezési cím: 1508 Budapest, Postafiók 47. 1/346-0930; Fax: 1/212-4978 e-mail: bormin@t-online.hu Borellenőrzés

Részletesebben

Ízesített borászati termékek Kunszeri Miklós Péter

Ízesített borászati termékek Kunszeri Miklós Péter Ízesített borászati termékek Kunszeri Miklós Péter Kiskőrös, 2016. 02. 24. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 251/2014/EU RENDELETE (2014. február 26.) az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről,

Részletesebben

Kitöltési Útmutató a szõlõ és borászati termékek elszámolásához (Alkalmazható 2004. december 31-ig)

Kitöltési Útmutató a szõlõ és borászati termékek elszámolásához (Alkalmazható 2004. december 31-ig) ELSZÁMOLÁS a szõlõ- és a borászati termékkészletek alakulásáról Benyújtandó 1 példányban az illetékes vámhivatalhoz Postára adás dátuma: A) A vámhivatal tölti ki! Beérkezés dátuma: Átvevõ kódja, aláírása:

Részletesebben

TERMÉKLEÍRÁS. a ZEMPLÉNI. oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékekhez

TERMÉKLEÍRÁS. a ZEMPLÉNI. oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékekhez A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa az alábbiakat a 2010. május 17.-én megtartott ülésén fogadta el: TERMÉKLEÍRÁS a ZEMPLÉNI oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékekhez 1. A

Részletesebben

A BOROK CÍMKÉZÉSI ELŐÍRÁSAI, NYOMON KÖVETHETŐSÉG, SZÁRMAZÁSI BIZONYÍTVÁNYOK

A BOROK CÍMKÉZÉSI ELŐÍRÁSAI, NYOMON KÖVETHETŐSÉG, SZÁRMAZÁSI BIZONYÍTVÁNYOK A BOROK CÍMKÉZÉSI ELŐÍRÁSAI, NYOMON KÖVETHETŐSÉG, SZÁRMAZÁSI BIZONYÍTVÁNYOK Kunszeri Miklós Péter Borászati főfelügyelő Eger, 2015. január 21. Jogszabályi hierarchia Európai Unióról szóló Lisszaboni Szerződés

Részletesebben

Borpiaci információk. Bor piaci jelentés. Hazai borpiaci információk. Borimport alakulása Magyarországon. 9. ábra: Borimport alakulása Magyarországon

Borpiaci információk. Bor piaci jelentés. Hazai borpiaci információk. Borimport alakulása Magyarországon. 9. ábra: Borimport alakulása Magyarországon A K I Borpiaci információk V. évfolyam / 1. szám 27. január 31. 2-3. hét Bor piaci jelentés Hazai borpiaci információk Borimport alakulása Magyarországon 1-2. táblázat, 1-8. ábra: Belföldi értékesítési

Részletesebben

120/2008. (IX. 11.) FVM rendelet

120/2008. (IX. 11.) FVM rendelet 120/2008. (IX. 11.) FVM rendelet a borászati termékek alkoholtartalmának növelésére felhasznált sűrített szőlőmust és finomított szőlőmust-sűrítmény után járó támogatás igénybevételének feltételeiről A

Részletesebben

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 23. szám november hét. Bor piaci jelentés

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 23. szám november hét. Bor piaci jelentés A K I Borpiaci információk IV. évfolyam / 23. szám 2006. 28. 45-46. hét Bor piaci jelentés Hazai borpiaci információk A vörös asztali borok árának alakulása néhány európai országban 1-2. táblázat, 1-8.

Részletesebben

20 éves a Tokaj Kereskedőház

20 éves a Tokaj Kereskedőház 20 éves a Tokaj Kereskedőház Készítette: Dr. Kiss István vezérigazgató Budapest, 2013.01.29. 2 Tartalom Szakágazati kitekintés Cégbemutató Szakágazati összehasonlítás Főbb adatok, jellemzők alakulása 3

Részletesebben

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus. 2-107 számú irányelv

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus. 2-107 számú irányelv MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 2-107 számú irányelv Megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott gyümölcsbor Fruit wine with distinctive quality indication Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv

Részletesebben

feladatai, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 1076 Bp. Thököly u. 18. T: február 14.

feladatai, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 1076 Bp. Thököly u. 18. T: február 14. A magyar szőlő és borgazdaság időszerű feladatai, kitörési pontok Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 1076 Bp. Thököly u. 18. T: 4137527 E-mail: hnt@mail.datanet.hu 2011. február 14. A szőlő-bor ágazat fejlődésének

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente

Részletesebben

A pálinka jogi szabályozása. Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár

A pálinka jogi szabályozása. Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár A pálinka jogi szabályozása Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár A pálinka és a törkölypálinka útja a hungarikummá nyilvánításig A pálinkás társadalom már az 1990-es években

Részletesebben

A világ szőlő- és bortermelése

A világ szőlő- és bortermelése A világ szőlő- és bortermelése A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal összesen 71 bortermelő országot tart számon, de számottevő bortermelés csak 26, döntően európai országban folyik. (OIV, 2002.)

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46. A K I Borpiaci információk II. évfolyam / 22. szám 24. november 23. 45- Bor piaci jelentés 1-4. táblázat, 1-3. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 2-5. oldal 5. táblázat: Fogyasztói árak

Részletesebben

Hegyközségi Tanács Rendtartása

Hegyközségi Tanács Rendtartása Hegyközségi Tanács Rendtartása I. 1. A Hegyközségi Tanács köztestület. A hegyközségi tanács tagjai a hegyközségek elnökei, valamint egy-egy küldöttjük. A hegyközségi tanács tagjai közül elnököt ( alelnököt

Részletesebben

Codex Alimentarius Hungaricus. 2-703 számú irányelv

Codex Alimentarius Hungaricus. 2-703 számú irányelv MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 2-703 számú irányelv Fruit wine Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság, 2013. május (1. kiadás) 2 I. Általános előírások 1. Ez az irányelv az

Részletesebben

A Felvidéki borrégió, mint lehetőség

A Felvidéki borrégió, mint lehetőség VI. SzőlészetiBorászati Téliegyetem, Eger 2005. január 2629. A Felvidéki borrégió, mint lehetőség Gál Lajos mb. igazgató FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Eger VI. SzőlészetiBorászati Téliegyetem,

Részletesebben

2004. évi XVIII. törvény

2004. évi XVIII. törvény 2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról Az Országgyűlés a szőlőtermesztésnek és a borgazdálkodásnak az Európai Unió jogrendszerébe illeszkedő, nemzeti hatáskörbe tartozó szabályozása

Részletesebben

Borvidéki terv. Balatonfelvidéki Borvidék

Borvidéki terv. Balatonfelvidéki Borvidék Borvidéki terv Balatonfelvidéki Borvidék A 2007/2008 borpiaci évtől érvényes borvidéki követelményrendszer a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatásához A Borvidéki terv a Hegyközségekről

Részletesebben

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Budapest, 2011. június 7. Dr. Bujáki Gábor ügyvezető igazgató Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Részletesebben

27/2011. (IV. 12.) VM rendelet a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről

27/2011. (IV. 12.) VM rendelet a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről 27/2011. (IV. 12.) VM rendelet a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. -ának

Részletesebben

71/2008. (VI. 3.) FVM rendelet

71/2008. (VI. 3.) FVM rendelet 71/2008. (VI. 3.) FVM rendelet a szőlőtermelési potenciálra, a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és - átállítására vonatkozó szabályozásról szóló 7/2007. (I. 30.) FVM rendelet módosításáról A mezőgazdasági,

Részletesebben

Szabályzat. Tokaj eredetmegjelölés használat engedélyezéséről a borászati terméknek nem minősülő, szőlőt vagy bort tartalmazó terméken

Szabályzat. Tokaj eredetmegjelölés használat engedélyezéséről a borászati terméknek nem minősülő, szőlőt vagy bort tartalmazó terméken Szabályzat Tokaj eredetmegjelölés használat engedélyezéséről a borászati terméknek nem minősülő, szőlőt vagy bort tartalmazó terméken 1 Preambulum: A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004.

Részletesebben

Az eredetvédelem aktuális kérdései

Az eredetvédelem aktuális kérdései Az eredetvédelem aktuális kérdései XVI. Szőlészeti, Borászati és Bormarketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes A bor és a szellemi tulajdonvédelem Szabadalom Növényfajta-oltalom

Részletesebben

A Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága által engedélyezett és forgalmazott nyomtatvány.

A Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága által engedélyezett és forgalmazott nyomtatvány. ELSZÁMOLÁS a szõlõ- és a borászati termékkészletek alakulásáról Benyújtandó 1 példányban az illetékes vámhivatalhoz. Postára adás dátuma: A) A vámhivatal tölti ki! Beérkezés dátuma: Átvevõ kódja, aláírása:

Részletesebben

12/2006. (II. 3.) FVM rendelet. a Nagy-Somlói borvidék védett eredetű borairól. A védett eredetű borok. A szőlő származási helye. Szőlőfajta-használat

12/2006. (II. 3.) FVM rendelet. a Nagy-Somlói borvidék védett eredetű borairól. A védett eredetű borok. A szőlő származási helye. Szőlőfajta-használat 12/2006. (II. 3.) FVM rendelet a Nagy-Somlói borvidék védett eredetű borairól A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. -a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

136/2004. (IX. 18.) FVM-PM együttes rendelet

136/2004. (IX. 18.) FVM-PM együttes rendelet 136/2004. (IX. 18.) FVM-PM együttes rendelet a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről szóló 52/2001. (VIII. 2.) FVM-PM együttes rendelet módosításáról (Egységes

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

A GMO-mentes jelölés jogszabályi háttere. dr. Jasinka Anita főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Jogalkotási Főosztály

A GMO-mentes jelölés jogszabályi háttere. dr. Jasinka Anita főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Jogalkotási Főosztály A GMO-mentes jelölés jogszabályi háttere dr. Jasinka Anita főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Jogalkotási Főosztály Hazánk GMO mentes stratégiája - 53/2006. (XI. 29.) OGY határozat

Részletesebben

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus /1 számú irányelv

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus /1 számú irányelv MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 2-703/1 számú irányelv Almabor Apple wine Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság 2016. (1. kiadás) 2 I. Általános előírások 1. Ez az irányelv

Részletesebben

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Dr. Németh Krisztina Tudományos főmunkatárs NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás Kecskemét- Katonatelep Budapest 2016. december 02. Ökológiai

Részletesebben

A hegyközség szervezetei, működése Csehimindszent 2015. 01. 17. A hegyközségi szervezetek, ill. azok elődei a szőlővel és borral foglalkozók mindennapjait már évszázadokkal ezelőtt meghatározták. tagok

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. III. évfolyam / 13. szám július

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. III. évfolyam / 13. szám július A K I Borpiaci információk III. évfolyam / 13. szám 25. 2. 26- Bor piaci jelentés Borpiaci információk 1-4. táblázat, 1-8. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 2. oldal 3-7. oldal Készítette:

Részletesebben

Kitöltési útmutató a szőlő és borászati termékek, valamint a pezsgő elszámolásához

Kitöltési útmutató a szőlő és borászati termékek, valamint a pezsgő elszámolásához Kitöltési útmutató a szőlő és borászati termékek, valamint a pezsgő elszámolásához Ez a nyomtatvány a szőlőkészletek és a borászati termékkészletek (szőlőbor, szőlőmust, sűrített must, töményített must,

Részletesebben

Szôlészet-borászat. Szôlészeti-borászati szabályozás az Európai Unióban. Az EU borpiaci helyzete. Bevezetés. A szôlô-borágazat az EU-ban

Szôlészet-borászat. Szôlészeti-borászati szabályozás az Európai Unióban. Az EU borpiaci helyzete. Bevezetés. A szôlô-borágazat az EU-ban Szôlészeti-borászati szabályozás az Európai Unióban Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szôlészet-borászat Bevezetés E kiadvány célja az EU szôlészeti-borászati szabályozásának bemutatása.

Részletesebben

Dr. Janky Ferenc Rácz Kinga

Dr. Janky Ferenc Rácz Kinga Dr. Janky Ferenc Rácz Kinga Szőlészeti-Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek, 2012. február 20.-24. Bevezetés Európa meghatározó mind a termelésben, mind a fogyasztásban Itt a fogyasztás csökken

Részletesebben

A szőlő-bor ágazat támogatása végrehajtási tapasztalatok és támogatási lehetőségek 2015-ben

A szőlő-bor ágazat támogatása végrehajtási tapasztalatok és támogatási lehetőségek 2015-ben A szőlő-bor ágazat támogatása végrehajtási tapasztalatok és támogatási lehetőségek 2015-ben Angyal László igazgató Lakitelek, 2015. január 28. TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Ültetvényhez kapcsolódó területalapú

Részletesebben

A szőlő szerkezetátalakítás és -átállítási támogatás felhasználása 2016

A szőlő szerkezetátalakítás és -átállítási támogatás felhasználása 2016 A szőlő szerkezetátalakítás és -átállítási támogatás felhasználása 2016 Angyal László igazgató Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága Kiskőrös,

Részletesebben

RENDTARTÁS VILLÁNYI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCS

RENDTARTÁS VILLÁNYI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCS RENDTARTÁS VILLÁNYI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCS A Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsa a borvidéken működő hegyközségek tevékenységének harmonizálására, valamint az eljárási szabályok közzététele céljából

Részletesebben

Borvidéki terv. Szekszárd Borvidék

Borvidéki terv. Szekszárd Borvidék Borvidéki terv Szekszárd Borvidék A 2007/2008 borpiaci évtől érvényes borvidéki követelményrendszer a szőlő szerkezetátalakítási és átállítási támogatásához A Borvidéki terv a Hegyközségekről szóló 1994.

Részletesebben

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus számú irányelv

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus számú irányelv MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 2-703 számú irányelv Gyümölcsbor Fruit wine Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság 2016. (1. kiadás) 2 I. Általános előírások 1. Ez az irányelv

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

A szőlő- és borágazat támogatásának és szabályozásának aktuális kérdései

A szőlő- és borágazat támogatásának és szabályozásának aktuális kérdései A szőlő- és borágazat támogatásának és szabályozásának aktuális kérdései szerkezetátalakítás, szőlőtelepítési támogatás, hatósági ügyintézés átalakítása, pályázatok Dr. Sidlovits Diána kertészeti csoportvezető

Részletesebben

Kadarka klónszelekció a Pannon borrégióban

Kadarka klónszelekció a Pannon borrégióban Országos Szőlészeti, Borászati Konferencia Eger - 2015. január 21-23. Kadarka klónszelekció a Pannon borrégióban Kozma Pál - Werner János PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Pécs PTE TTK Szőlészeti

Részletesebben

Támogatási lehetőségek 2015-ben a borgazdaságban, munka kapcsolat az MVH és a HNT között

Támogatási lehetőségek 2015-ben a borgazdaságban, munka kapcsolat az MVH és a HNT között Támogatási lehetőségek 2015-ben a borgazdaságban, munka kapcsolat az MVH és a HNT között Horváthné Laki Tímea osztályvezető Eger, 2015. január 21. TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Ültetvényhez kapcsolódó területalapú

Részletesebben

Fogalommeghatározások. 1. E rendelet alkalmazásában: a) adatszolgáltatással kapcsolatos fogalmak:

Fogalommeghatározások. 1. E rendelet alkalmazásában: a) adatszolgáltatással kapcsolatos fogalmak: 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

Kecskés Gábor Berzence

Kecskés Gábor Berzence Kecskés Gábor Berzence 2013.09.27. Az előző eladásomban kitértem a NyugatEurópát sújtó esőzésekre és árvizekre, azóta sajnos túl vagyunk már egy igen száraz, aszályos időszakon is mely szintén nem segítette

Részletesebben

Borászati termékek. hatósági kontrolljával kapcsolatos tudnivalók. Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági

Borászati termékek. hatósági kontrolljával kapcsolatos tudnivalók. Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Borászati termékek hatósági kontrolljával kapcsolatos tudnivalók 1 Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal www.nebih.gov.hu ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu www.facebook.com/nebih.hu Telefon: 06-1-336-9000

Részletesebben

98/2004. (VI. 3.) FVM rendelet. a borászati termékek jelöléséről. A jelölés általános szabályai. A palackozott borok címkézése

98/2004. (VI. 3.) FVM rendelet. a borászati termékek jelöléséről. A jelölés általános szabályai. A palackozott borok címkézése 98/2004. (VI. 3.) FVM rendelet a borászati termékek jelöléséről A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 57. (1) bekezdésének h) pontjában kapott

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Technológiai fejezet

Technológiai fejezet Technológiai fejezet 1.1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1. BOROK ELŐÁLLÍTÁSA 1.1.1. A szőlőtermesztéshez kapcsolódó fogalmak Magyarország szőlőtermesztési övezetbe sorolása Magyarország egész területe a C.I.b.

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

AZ EGRI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSÁNAK RENDTARTÁSA

AZ EGRI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSÁNAK RENDTARTÁSA AZ EGRI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSÁNAK RENDTARTÁSA Az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa a borvidéken működő hegyközségek tevékenységének harmonizálására, valamint az eljárási szabályok közzététele céljából

Részletesebben

2008.5.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 127/13

2008.5.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 127/13 2008.5.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 127/13 A BIZOTTSÁG 423/2008/EK RENDELETE (2008. május 8.) az 1493/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása egyes részletes szabályainak megállapításáról, valamint

Részletesebben

Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése. A Magyar Borkönyv előírásai (borászati termékek jelölése és kiszerelése)

Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése. A Magyar Borkönyv előírásai (borászati termékek jelölése és kiszerelése) A Magyar Borkönyv előírásai (borászati termékek jelölése és kiszerelése) Tartalomjegyzék 1. fejezet: Bevezetés... 5 1. : A rendelkezések célja...5 2. : A rendelkezések hatálya alá tartozó termékek... 6

Részletesebben

A Pannon Borrégió területi változásai

A Pannon Borrégió területi változásai Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés Konferencia A Pannon Borrégió területi változásai Dr. Máté Andrea PTE IGYFK GTI Eger, 2009.10.16. Régiók Magyarországon Magyarország 7 tervezési-statisztikai

Részletesebben

8. szám FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉRTESÍTŐ 295. A kérelmező A jogi vagy természetes személy neve Soltvadkerti Hegyközség

8. szám FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉRTESÍTŐ 295. A kérelmező A jogi vagy természetes személy neve Soltvadkerti Hegyközség 8. szám FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉRTESÍTŐ 295 A kérelmező A jogi vagy természetes személy neve Soltvadkerti Hegyközség Teljes címe (házszám, utca neve, település, irányítószám) Házszám 11. Utcanév Szentháromság

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

134/2009. (X. 14.) FVM rendelet

134/2009. (X. 14.) FVM rendelet 134/2009. (X. 14.) FVM rendelet a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és -átállítására vonatkozó szabályozásról szóló 161/2008. (XII. 18.) FVM rendelet módosításáról A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,

Részletesebben

Borászati technológia I.

Borászati technológia I. Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag

Részletesebben

A borpiac közös szervezése A támogatási programról szóló jelentés

A borpiac közös szervezése A támogatási programról szóló jelentés Tagállam: HU Idıszak: 2008/2009. A benyújtás idıpontja: 2010. március 1. Felülvizsgálat száma: 2 A borpiac közös szervezése A támogatási programról szóló jelentés A. Átfogó értékelés: A nemzeti támogatási

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

A Jövedéki törvény szerinti engedélyezési eljárás. NAV Kiemelt Adó és Vám Főigazgatósága

A Jövedéki törvény szerinti engedélyezési eljárás. NAV Kiemelt Adó és Vám Főigazgatósága A Jövedéki törvény szerinti engedélyezési eljárás A 2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.) A Jöt.-ben meghatározott tevékenység ( jövedéki termék előállítása, felhasználása, kereskedelme, tárolása, raktározása,

Részletesebben

Tájékoztató a kisüzemi bortermelőkre és az egyszerűsített adóraktárakra április 1-után érvényes szabályokról

Tájékoztató a kisüzemi bortermelőkre és az egyszerűsített adóraktárakra április 1-után érvényes szabályokról Tájékoztató a kisüzemi bortermelőkre és az egyszerűsített adóraktárakra 2017. április 1-után érvényes szabályokról Az új jövedéki törvény a szőlőborra vonatkozóan bevezette az uniós szabályozás keretrendszerét

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.20. COM(2014) 181 final 2014/0101 (CNS) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Franciaország tengeren túli megyéiben kivetett octroi de mer egyedi adóról szóló 2004/162/EK határozatnak

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2012. (X.19.) önkormányzati rendelete a telekadóról

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2012. (X.19.) önkormányzati rendelete a telekadóról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2012. (X.19.) önkormányzati rendelete a telekadóról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában

Részletesebben

MHK Jogszabály szolgáltatás

MHK Jogszabály szolgáltatás 2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról 2017.01.01 2017.07.31 32 2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról Az Országgyűlés a szőlőtermesztésnek és

Részletesebben

XV. évfolyam, 2. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS

XV. évfolyam, 2. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS XV. évfolyam, 2. szám, 202 Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS Élőállat és Hús Élőállat és Hús XV. évfolyam, 2. szám, 202 Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó Tartalomjegyzék Piaci

Részletesebben

I. Budapest Bora Borverseny. A borverseny részvételi szabályzata A nevezés és lebonyolítás feltételei 2013.

I. Budapest Bora Borverseny. A borverseny részvételi szabályzata A nevezés és lebonyolítás feltételei 2013. I. Budapest Bora Borverseny A borverseny részvételi szabályzata A nevezés és lebonyolítás feltételei 2013. 1. Fogalmak - A borverseny olyan rendezvény, melynek célja a beküldött minták díjazása az érzékszervi

Részletesebben

AZ EGRI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSÁNAK RENDTARTÁSA

AZ EGRI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSÁNAK RENDTARTÁSA AZ EGRI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSÁNAK RENDTARTÁSA Az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa a borvidéken működő hegyközségek tevékenységének harmonizálására, valamint az eljárási szabályok közzététele céljából

Részletesebben

A BIZOTTSÁG 254/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

A BIZOTTSÁG 254/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE 2013.3.21. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 79/7 A BIZOTTSÁG 254/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2013. március 20.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról

Részletesebben

52/2001. (VIII. 2.) FVM-PM együttes rendelet. a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről

52/2001. (VIII. 2.) FVM-PM együttes rendelet. a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről 52/2001. (VIII. 2.) FVM-PM együttes rendelet a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény

Részletesebben

Jövedéki adó. Ki végezhet pálinka főzést:

Jövedéki adó. Ki végezhet pálinka főzést: A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.): 2010. szeptember 27. kezdettel lehetővé teszi minden 18. életévét betöltött

Részletesebben