VÁLLALKOZÓK EURÓPÁBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÁLLALKOZÓK EURÓPÁBAN"

Átírás

1 VÁLLALKOZÓK EURÓPÁBAN A MAGYAR BORÁSZAT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ Budapest, 2002 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA

2 VÁLLALKOZÓK EURÓPÁBAN A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa A kiadvány a Brit-Magyar Akcióterv keretében, Nagy-Britannia Kormányának Külföldi és Nemzetközösségi Hivatala támogatásával készült. Szerzők: Horváth Csaba (I., III., IV. fejezet) Dr. Mikulás Ildikó (II., III., V. fejezet) Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Minden jog fenntartva. Jelen kiadvány semmilyen részét nem szabad reprodukálni az MKIK írásos engedélye nélkül. Felelős kiadó: Sorozatszerkesztő: Tördelés: Készítette: Kézirat lezárva: Dunai Péter főtitkár MKIK EU Integrációs Kollégium szerkesztői bizottsága: Dr. Vadász Péter, Kárpáti György, Pálmay Flóra Sz. Kovács Lívia Kamara Print Kft január ISSN ISBN MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA

3 Vállalkozók Európában 3 TARTALOM BEVEZETÉS... 7 I. A MAGYAR SZŐLŐ- ÉS BORÁGAZAT SZABÁLYOZÁSA ÉS HELYZETE Ágazati helyzetkép Az ágazat jelentősége Termelés Hagyományok Ökológiai feltételek Szőlészeti háttér Borászat Értékesítés Költségvetési kapcsolatok A termékelőállítás és -forgalmazás szabályozása Bortörvény A magyar bortörvény eredete Az évi CXXI. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról A bortörvény tartalma Hegyközségi törvény A hegyközségi szabályozás múltja és előzményei évi CII. törvény a hegyközségekről A hegyközségi törvény tartalma Kapcsolódó szakmai jogszabályok Jövedéki szabályozás A jövedéki szabályozás alapjai Ágazati támogatások Agrárpiaci intézkedések Agrártámogatások Ágazati intézményrendszer Ágazatszabályozási és ellenőrzési intézményrendszer Önigazgatási és szakmai érdekérvényesítési intézményrendszer Minőségszabályozási és eredetvédelmi intézményrendszer Oktatási, kutatási és ágazatfejlesztési intézményrendszer Nemzetközi szakmai intézményrendszer Egyéb speciális intézmények II. AZ EURÓPAI UNIÓ SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI SZABÁLYOZÁSA50 1. Az Európai Unió borpiaci rendtartásának összefoglaló bemutatása Történeti háttér A szabályozás területei A termelési potenciál szabályozása Kivágási támogatás Szerkezetjavítási támogatás Szőlőkataszter, készlet- és termésnyilvántartás Szőlőfajták Szőlőtermő övezetek, borászati eljárások, analitikai módszerek... 53

4 4 A magyar borászat és az Európai Unió 1.7. Minőségi borok Jelölés és kiszerelés Harmadik országokkal folytatott kereskedelem, exporttámogatás Magánraktározási támogatás Borlepárlás Szeszesitalpiac ellátását szolgáló lepárlási intézkedés Krízislepárlás A borászati melléktermékek kötelező lepárlása A kettős hasznosítású fajtákból származó borfeleslegek lepárlása A mustsűrítménnyel való mustjavítás támogatása A szőlőmust szőlőlégyártáshoz való felhasználásának támogatása Termelői és szakmai szervezetek Ellenőrzés Egyéb témakörök Az Európai Unió szőlészeti-borászati szabályozásának néhány kiemelt területe Szőlőtermő övezetek az Európai Unióban Ki hova tartozik? A szőlőtermő övezetekhez kötött szabályozás A magyar választás indoklása Az alapvető borászati eljárások alkalmazása Mustjavítás támogatással: kinek jó ez? A minőségi borok szabályozása Bevezetés Germán vagy latin rendszer? A minőségi borok arányának és jelentőségének alakulása A borvidéki rendtartások tartalma Területi lehatárolás Szőlőfajtajegyzék Művelési módok Borkészítési eljárások Természetes minimális alkoholtartalom Terméshozam Analitikai és érzékszervi vizsgálat A meghatározott termőhelyről származó minőségi borok visszaminősítése A borászati melléktermékek felhasználásának szabályozása Jogi háttér A termelőkre, illetve az alapanyagra vonatkozó előírások A melléktermék-lepároltatásra kötelezettek Kivételek a melléktermék-lepároltatási kötelezettség alól A leadandó melléktermék-mennyiség A melléktermékek beszolgáltatásának, illetve forgalomból való kivonásának határideje Minőségi előírások a melléktermékekre A melléktermékek lepárlásával előállítható termékek A termelőnek fizetett minimálár A melléktermékek beszállítási költségeinek fedezése A lepárlókra vonatkozó előírások A lepárló üzemek A lepárlónak fizetett támogatás (az intervenciós hivatalhoz be nem szállított termékekre)... 80

5 Vállalkozók Európában A lepárlónak fizetett felvásárlási ár (az intervenciós hivatalhoz beszállított termékekre) Az intervenciós hivatal Ellenőrzés Szankciók A szeszezett (párlási) bor esete Néhány szó az alkohol-definíciókról Az Európai Unió bortermelőit érintő egyéb előírások (amelyek nem a borjoghoz tartoznak) Jövedéki adó szabályozása A közösségi szintű szabályozás Jogi háttér Alapfogalmak Adófizetési kötelezettség keletkezése Az adó mértéke Jövedékiadó alá eső termékek termelése, feldolgozása és birtokban tartása Jövedéki adó alá eső termékek forgalmazása Kísérő okmány Adójegy illetve zárjegy Felmentések Ellenőrzés, szankciók Jövedéki Adó Bizottság Jövedéki adó fizetésének szabályozása Ausztriában Jogszabályi háttér Illetékes hatóság A pezsgő előállítása, tárolása és birtokban tartása A bor előállítása, feldolgozása és birtokban tartása Az adóraktárak engedélyezése A jövedéki adó megfizetésére köteles gazdasági szereplők regisztrációja, jövedékiadó-számok A jövedéki adó alá eső termék szállítása Kísérő okmány A jövedéki adó kivetésének szabályai A jövedéki adó mértéke, adómentes tételek Jövedéki célú ellenőrzés Borok és borászati melléktermékek lepárlása A termelői borkimérésekre vonatkozó előírások és a kistermelőket segítő lehetőségek Termelői borkimérések Vendéglátóipari engedéllyel rendelkező termelői borkimérések Szőlőfelvásárlási szerződések A szőlőtermesztők és a bortermelők számára hozzáférhető támogatások Nemzeti támogatások A környezetkímélő termesztés támogatása Strukturális fejlesztés III. A HAZAI ÉS AZ UNIÓS SZABÁLYOZÁS ÖSSZEVETÉSE, FELADATOK Jogi és intézményi harmonizáció A termelési potenciálhoz kötődő előírások

6 6 A magyar borászat és az Európai Unió 1.2. Szőlőfajták Szőlőtermő övezetek, borászati eljárások, analitikai módszerek Minőségi borok, minőségi termelés Ellenőrzés, jelölés és kiszerelés Harmadik országokkal folytatott kereskedelem Piacszabályozási intézkedések Termelői és szakmai szervezetek Adózás Gazdasági felkészülés IV. A HATÁLYOS HAZAI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA Szőlészet és borászat Bortörvény Hegyközségi törvény Kapcsolt szakmai jogszabályok Jövedéki szabályozás, adózás Agrárrendtartás Támogatások Szőlészet, szaporítóanyag, fajtahasználat Eredet- és minőségvédelem Nemzetközi egyezmények V. A HATÁLYOS UNIÓS JOGSZABÁLYOK LISTÁJA A jogszabályok fellelhetősége A jegyzékben áttekintett témakörök Naprakészség Amit nem tartalmaz a jegyzék Az Európai Unió borjogstruktúrája Néhány megjegyzés a jegyzékre vonatkozóan A hatályos jogszabályok jegyzéke IRODALOM

7 Vállalkozók Európában 7 BEVEZETÉS E kiadvány célja betekintést nyújtani a magyar szőlő- és borágazat helyzetébe és szabályozásába, az Európai Unió szőlészeti-borászati szabályozásába, levonni a következtetéseket a Magyarországra váró feladatokat illetően, hogy ezáltal segítse az érintett vállalkozások felkészülését az uniós tagságra. A kiadvány felépítése ezért a következő: először áttekintést nyújt a magyar szőlő- és borágazat helyzetéről, majd ismerteti az ágazatra vonatkozó legfőbb előírásokat, kitérve az ágazat sajátos intézményrendszerére; összefoglaló áttekintést ad az Európai Unió szőlészeti-borászati szabályozásáról. Ezt követően az uniós szabályozás és egyes uniós tagállamok szabályozásából néhány kiválasztott részterületet kissé bővebben ismertet, majd a hazai és az Európai Unióban hatályos szabályozás összevetése alapján összesíti a magyar szőlészek és borászok előtt álló kihívásokat és feladatokat, végül jegyzéket közöl a szőlészetet és borászatot érintő hazai és uniós jogszabályokról. A kiadványban viszonylag sok a lábjegyzet. Ezek szerepe többnyire az, hogy utalva egyes kifejezések vagy intézmények nevének eredeti, idegen nyelvű formájára megkönnyítse az anyag összevetését más összeállításokkal vagy kinek-kinek eddigi ismereteivel, továbbá a jogszabályi háttérre való utalások esetén az, hogy lehetővé tegye az eredeti jogforrásokban való utánaolvasást. Végül egy technikai jellegű megjegyzés: a tanulmányban elsősorban az egyes uniós támogatások ismertetésénél euróban megadott összegek szerepelnek.

8 8 A magyar borászat és az Európai Unió I. A MAGYAR SZŐLŐ- ÉS BORÁGAZAT SZABÁLYOZÁSA ÉS HELYZETE 1. Ágazati helyzetkép 1.1. Az ágazat jelentősége A magyar szőlő- és borágazat jelentőségének megítéléséhez nem elegendő néhány gazdasági mutató (termelési érték, export-árbevétel, költségvetési befizetések mértéke stb.) ismerete. Már csak azért sem, mert ezeknek a mutatóknak a kiszámításához esetenként ma még hiányoznak a gazdálkodók által szolgáltatandó alapadatok. A becsült paraméterek pontosításához, az ágazatban zajló folyamatok értelmezéséhez, a sajátosságok megértéséhez, a mértékadó helyzetkép kialakításához számos, olykor nehezen forintosítható elem ismeretére, egyidejű figyelembevételére is szükség van Termelés Hagyományok Magyarország területén a szőlő őshonos növény. Szőlőművelésre utaló régészeti leletek alapján az itt élő népek több mint 2000 éve folyamatosan foglalkoznak szőlőműveléssel. A termesztés és a borkészítés már a honfoglalást megelőző időszaktól kezdődően szervesen illeszkedik a magyarság kultúrájába. Egyes máig élő hagyományok meghatározzák a borvidékek elhelyezkedését, a forgalmazott borok jellegét, minőségét, megjelenését. A megszokottól eltérő, szigorú gazdálkodási feltételrendszer a szőlőbirtokok számára különleges jogi helyzetet is teremtett. A különböző történelmi időszakokból fennmaradt adománylevelek, okiratok a gazdasági potenciál egyik jellemzőjeként mindig külön is említést tettek a szőlőterületekről, a szőlőművelést végzőkről. A borkészítéshez és a - forgalmazáshoz kapcsolódó adók és jövedelmek miatt az ágazat mindig a szabályozók figyelmének középpontjában állt. Nem véletlen, hogy az 1893-ban közzétett első magyar bortörvény számos nagy bortermelő nemzetet megelőzve látott napvilágot, és a magyar borgazdaság igazgatása a második világháború végéig nemzetközi színvonalú volt Ökológiai feltételek A bor egyik jellemzője, hogy a termelés helye olyan minőségképző tényező, ami egyedivé teszi a terméket. A szőlőtermesztés hatékonysága, az előállítható bor jellege a szőlőfajta, a technológia és az évjárati hatások mellett nagyban függ a termőhely ökológiai viszonyaitól.

9 Vállalkozók Európában 9 Magyarország a szőlőtermesztés északi határán fekszik. Klimatikus adottságaink elsősorban a fehérborok készítésnek kedveznek. A fény- és csapadékviszonyok általánosan, a domborzati és hőmérsékleti viszonyok, a termelés számára kiemelt kockázatot jelentő fagyok viszont már korlátozottan teszik lehetővé a szőlőtermesztést. Nem véletlen, hogy az ország ültetvényfelületének megközelítőleg 80%-a egyes, a szőlőtermesztésre alkalmas helyekre borvidékekre, bortermőhelyekre koncentráltan helyezkedik el. Az 1980-as évek elején indított, tudományos megalapozottságú termőhelyi minősítés eredményeként 397 ezer hektár minősített területből 191 ezer hektár bizonyult szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas, első osztályú területnek. Mindez jól számszerűsíti a szőlőművelés terén fellelhető és ma ki nem használt ökológiai potenciált Szőlészeti háttér Tekintettel arra, hogy Magyarországon a szőlőtermés 94-95%-a borként feldolgozva kerül felhasználásra, a szőlőtermesztés és a borászat nem választható el egymástól. A bortermelési potenciál alapvetően függ a szőlőültetvény-felület méretétől, biológiai állapotától és az alkalmazott termesztéstechnológiától. A szőlőültetvény-felület alakításához, különösen jelentős mértékű bővítéséhez mindig nemzeti összefogáson alapuló központi beavatkozás szükséges. Ilyen volt a XIX. század végi filoxéra- vészt követő első és az 1960-as évek elején megvalósított második szőlőrekonstrukció. A magyarországi szőlőültetvények felülete az elmúlt 30 évben több ezer hektárral csökkent (lásd az 1. táblázatot). A felületcsökkenést a korszerűsödő termesztési technológiák és a megmaradó ültetvények fokozódó terhelése egy ideig kompenzálta. A területcsökkenés önmagában megfelel a világon tapasztalható tendenciáknak, ültetvényeink termőpotenciálja azonban az elöregedés, az újratelepítések csökkenése és a felújítások elmaradása miatt kritikus szintre csökkent. 1. táblázat A magyar szőlő- és bortermés, valamint a szőlőterület alakulása Év Összes terület (1000 ha) Szőlőtermés (1000 tonna) Bortermés (1000 hl)

10 10 A magyar borászat és az Európai Unió Év Összes terület (1000 ha) Szőlőtermés (1000 tonna) Bortermés (1000 hl) A szőlő- és gyümölcstermesztés területén végbement generális átalakulás nyomon követése érdekében a KSH 2001-ben országos ültetvény-összeírást végzett. Erre azért is szükség volt, mert a hivatalos statisztika az 1990-es évek során bár az utóbbi években megkísérelte nem tudta követni a szőlőterület változását. Előfordult, hogy több tízezer hektáros eltérés mutatkozott a szőlőterület nagyságának meghatározásában. Pedig az erőforrások pontos számbavétele az ágazati stratégia kialakításának alapvető feltétele. A felmérés előzetes adatai alapján Magyarországon a szőlőterület ( ha) jelenleg alig kisebb, mint a többi gyümölcsé összesen ( ha). Az összeírás pozitív tapasztalata, hogy a hegyközségi adatbázis az esetek többségében hiteles és jól közelíti a valós állapotokat. Az ültetvények nagy része borvidéki területekre koncentráltan található. 22 borvidékünk (lásd az 1. ábrát) méreteit, az ökológiai adottságokat, a termelési szerkezetet és a

11 Vállalkozók Európában 11 hírnevet tekintve lényeges eltéréseket mutat. A kunsági borvidék csaknem 30 ezer hektárnyi szőlőültetvényével területileg és a szőlőművelők számát tekintve is a legnagyobb. Mátraalja, Tokaj-hegyalja és Eger kivételével a többi borvidék mérete nem éri el a 3000 hektárt, sőt Mór, Pannonhalma, Mecsekalja és Somló az 1000 hektáros mérettől is számottevően elmarad. A borvidékek többségén a fehér szőlő termesztése a meghatározó, de Villányt, Egert, Sopront, Szekszárdot és Hajóst inkább vörösbora révén ismerik. A szőlőterületek elaprózottságát jelzi, hogy a hegyközségek által összefogott megközelítőleg 76 ezer hektárnyi ültetvényhez 140 ezer tag kapcsolódik. A szőlő részaránya egyes borvidéki térségekben a mezőgazdaságilag művelt terület %-át teszi ki. Ez figyelembe véve a szőlőművelésnek például a gabonatermesztéshez képest nagyságrendekkel nagyobb élőmunkaigényét azt jelenti, hogy az adott területen élők számára a szőlő a foglalkoztatás szempontjából meghatározó. Jelenlegi szőlőterületünk élőmunka szempontjából csaknem 8 millió hektár gabonatermő terület megművelésével vagy 1,8 millió szarvasmarha tartásával egyenértékű. A szőlőtermesztésre alapozott borértékesítés révén elérhető jövedelem országos szinten 110 ezer család megélhetésének megalapozója, illetve kiegészítője. Az ültetvények jelentős értéket, nemzeti vagyont képviselnek. A telepítés előkészítéséhez szükséges beruházások (melioráció, feltáró utak stb.), az oltványok és a támberendezés költségei valamint a földterület hasznosításának legalább 30 éves meghatározottsága miatt az ültetvények a földértéken felüli hozzáadott értéket testesítenek meg. Egyes szakértői becslések alapján a jelenlegi ültetvényfelület újratelepítése 500 milliárd Ft-ot, a feldolgozó létesítmények újbóli kialakítása 260 milliárd Ft-ot, a minimális szintű újbóli forgóeszköz-feltöltés 80 milliárd Ft-ot igényelne. A KSH összeírása alapján az ültetvények 68,8%-a fehér, 24%-a pedig vörös borszőlőfajtával van betelepítve. A csemegeszőlő-fajták területi aránya 4%, de ennek egy részéből különösen az úgynevezett kettős hasznosítású fajtákból bor készül. A hiányzó 3,2%-ot a direkt termő fajták teszik ki. Igen nagy a termesztésben lévő fajták száma. A borvidékeken összesen több mint 90 fehér, 28 vörös és 25 csemegeszőlő-fajta található ajánlott, engedélyezett és ideiglenesen engedélyezett fajtaként. Ez egyrészt a változatosság, a sokszínűség forrása, másrészt különösen a helyi eredetű, hazai nemesítésű fajták tekintetében az ágazat gazdagságának kifejezője. Számottevő ültetvényfelület található a nemzetközi jelentőségű, úgynevezett világfajtákból is, ami különösen a borexport szempontjából alapvetően fontos. Mivel a bor minősége elsősorban a szőlő minőségétől függ, és erre a termőhely gyakorolja a legnagyobb hatást, alapvető fontosságú a szőlőművelésre nézve optimális termőhelyek betelepítése. A szőlőfajták vonatkozásában megfelelő arányt kell fenntartani a kedvelt, divatos világfajták és a borvidékek arculatát megszabó hazai nemesítésű és tájfajták között. A telepítéseket nagy biológiai értékű, vírusmentes klónok felhasználásával, a fajta ökológiai igényeinek megfelelő telepítési rendszerben és megfelelő művelésmód kialakításával kell megvalósítani.

12 12 A magyar borászat és az Európai Unió Az ágazat fejlődése szempontjából az egyik legfontosabb kérdés az ültetvénytelepítés és a szaporítóanyag-előállítás támogatása. Az ültetvényszint megtartásához 3000 ha/év, a fajtaváltáshoz vagy rekonstrukciós méretű telepítéshez évente 5000 hektár új ültetvény telepítése volna szükséges. A közös feldolgozás, értékesítés érdekében elő kell segíteni a termelők társulását is Borászat A hazai bortermés alakulására jellemző, hogy az egyes évek terméseredménye (lásd pl. az 1. táblázat évi és évi adatait) szélsőséges módon eltérhet. Ez nem magyarázható pusztán az egyes évek eltérő meteorológiai viszonyaival: lényeges szerepet játszik a mennyiségorientált termelés, a nem megfelelő biológiai potenciálú ültetvények nagy száma is, amelyek rossz évben egyáltalán nem vagy alig, jó évben pedig átlag feletti mennyiséget teremnek. Az alapanyag-feldolgozás sajátos feltétele a kizárólag a szüreti időszakban működő, más célra egyáltalán nem vagy csak korlátozottan használható feldolgozórendszer, a megközelítőleg 8 millió hektoliteres tárolótér és pincekapacitás, a borkezelés technikai infrastruktúrája, valamint a palackozás és a kiszerelés speciális rendszere. A termelési szerkezetre jellemző, hogy nagyon sok a szőlőtermelő. A jövedéki törvény alapján több mint 50 ezer fő regisztráltatta magát 1500 m 2 -t meghaladó ültetvénye kapcsán. Tekintettel arra, hogy a szőlőtermesztés az ágazaton belül a legkisebb nyereségtartalmú tevékenység egyes években kifejezetten veszteséges, nyilvánvaló, hogy az 1 hektár alatti szőlőterület művelése kizárólag jövedelemkiegészítésre elég, de a viszonylag kis számú hektáros birtok sem életképes borászati háttér nélkül. Igen nagy az 1000 hl-nél kevesebb árubort előállítók száma az egyszerűsített adóraktárak száma több mint 13 ezer és viszonylag kevés a valóban piaci tételben termelő vállalkozás (390 a jövedéki szabályozás szerinti bor adóraktár). A magyar borászat technikai színvonala igen heterogén. A termékelőállítók között egyaránt található a világszínvonalat elérő és a minimális igényeknek alig megfelelő borászati üzem. A szükségesnél kevesebb a teljes termékpályát átfogó, integrált tevékenység, amely a nyugat-európai pinceszövetkezetek példájának megfelelően a termelői érdekeltség, a piac által megkövetelt versenyképes technológia, a piacnak megfelelő termékminőség és a kereskedelmi tételnagyság kívánalmának egyaránt eleget tesz. A térben és időben koncentrált alapanyag-feldolgozásból, valamint az időben elhúzódó értékesítésből adódóan előfordulhat, hogy az éves forgalmazást meghaladó készlet kezelését, tárolását is meg kell oldani. A speciális feltételek között végzett okszerű tárolás érlelés bizonyos termékek (pl. tokaji borkülönlegességek, vörösborok) esetében minőség- és értéknövelést eredményez. Ennek a sajátosságnak megfelelően az ágazat jellemzője az éves forgalmazást meghaladó kapacitások kialakítása. Az egyes években előforduló túltermelés más termékként (pl. friss fogyasztású csemegeszőlőként) való levezetésének korlátozottak az esélyei. Sem az ökológiai adottságok, sem a szakmai feltételek, sem a fizetőképes kereslet nem adott a feldolgozási arányok (lásd a 2. táblázatot) gyökeres átalakításához.

13 Vállalkozók Európában 13 Év A szőlőtermés felhasználása Magyarországon Szőlőtermés (1000 tonna) étkezési célra (1000 tonna) Felhasználás borkészítésre (egyszer fejtett borban, 1000 hl) 2. táblázat Értékesítés Az éves szinten előállított megközelítőleg 3,5--4,5 millió hl bor gyakorlatilag teljes mértékben fedezi a hazai ellátást (3 millió hl), továbbá 1--1,3 millió hl exportot tesz lehetővé átlagosan millió dolláros exportárbevétellel. A védővámok fokozatos leépülése valószínűleg érzékenyebbé teszi majd az ágazatot a külpiaci hatások iránt. Az import mértéke jelenleg messze elmarad a Magyarország részéről az EU számára megnyitott vámmentes kontingens adta lehetőségtől (lásd a 3. táblázatot). 3. táblázat Magyarország borimportja (hl-ben) Év Hordós Palackos Pezsgő Must Összesen

14 14 A magyar borászat és az Európai Unió Év Hordós Palackos Pezsgő Must Összesen A magyar szőlő- és bortermelés az elmúlt tíz évben piaci viszonyai szempontjából is jelentékeny változásokon ment keresztül. A támogatások révén kialakított túlzott exportérdekeltség helyébe az addig elhanyagolt és ellátatlan belföldi értékesítés lépett. Az 1990-es évek elején lejátszódott geopolitikai változások hatására szinte egyik napról a másikra megszűntek tradicionális kelet-európai exportpiacaink. A hazai piac felértékelődése, a belföldön hirtelen megjelent terméktömeg évekre konzerválta a borok alacsony fogyasztói árszintjét, leszorította a szőlő és a bor felvásárlási árát. A már akkor is forráshiányos ágazat szereplőinek gazdasági helyzete tovább romlott. A bor a helyettesítő termékekkel való összehasonlítás tekintetében is az utolsó helyen áll. Ha megvizsgáljuk az asztali bor, a világos sör, a kommersz rum és a pálinka nominál- és reálárának változását, a verseny egyértelmű vesztese a bor volt. A gazdasági társaságokká történő átalakítás során a korábban meghatározó integrátorok többségét vagy felszámolták, vagy részekre bontva, kisebb gazdálkodó egységekké alakulva kísérelte meg a piaci körülményekhez való alkalmazkodást. A szőlőtermesztők nagy része borászati-feldolgozói kapacitások hiányában az önköltség alatti áron, a szőlőként történő értékesítés, a bérfeldolgozás és a saját forgalmazás vagy a termelésből való kivonulás között választhatott. Ennek következtében, a pénzügyi források (megfelelő szintű hitelek, támogatások) és a megfelelő infrastruktúra hiányában a legalacsonyabb kezeltségi szintű, a végfogyasztónak történő kannás értékesítés vált a legfőbb belföldi értékesítési csatornává. A fogyasztóért és a piacért való kíméletlen harcban a szőlő és a bor egyre ellenőrizetlenebb áramlása indult be a termőhelyek és fogyasztási centrumok között.

15 Vállalkozók Európában 15 Időközben a külpiacok stabilizálódtak, és a helyettesítő termékekhez mérten alacsony árú bor piacot nyert a hazai fogyasztásban is. Ez a piacnyerés, az áttekinthetetlen forgalmazási lehetőség és az alacsony kockázat felkeltette a szabad tőkével rendelkező hamisítók érdeklődését. A gazdasági, illetve szakmai szabályozás és ellenőrzés késéssel követte a folyamatokat. Az ellenőrizetlen forgalmazáshoz kapcsolódó adómegkerülés révén sokak számára gazdaságossá vált a forgalmazás, míg az ellenőrizhető tevékenységet folytatók jelentős mértékben kiszorultak a piacról. Bár a korábban meghatározó mértékű termelői értékesítés aránya csökkenni, a nagy élelmiszer-kereskedelmi láncokon keresztüli értékesítés részaránya növekedni látszik, továbbra sem szabad lebecsülni az ágazat sajátos értékesítési csatornájának, a termelők végfogyasztóhoz irányuló helybeli értékesítésének, a termelői borkimérésnek a jelentőségét. Egy ágazat hazai jelentőségét és nemzetközi megítélését számtalan más fontos mutató mellett az exportteljesítmény alakulásán keresztül lehet mérni. Különösen így van ez a borászat tekintetében, hiszen a bor évszázadok óta a magyar agrárium jellemző exportterméke. Természetesen évszázadok alatt a külkereskedelem feltételrendszere alapvetően megváltozott. Ma már nem a társzekerek által bejárható út hosszával mérhető a piac terjedelme. A globalizálódott világban néhány százezer palack bármelyik kontinensre történő eljuttatása szándék és fizetőképes kereslet kérdése. Hazánk a 60 millió hl körüli nemzetközi borforgalomból mindössze 1,5%-kal részesedik. A magyar borászat valószínűleg sohasem lesz piacvezető, ezért a követendő stratégia alapelve a piachoz való alkalmazkodás lehet. Bár az ágazat stabilitása szempontjából tagadhatatlanul a hazai fogyasztásnak kell meghatározónak lennie hiszen ez a mértékadó tradicionális bortermelő országok gyakorlata, nem hanyagolható el, hogyan szerepelnek termékeink a nemzetközi porondon, hiszen itt a verseny sokkal élesebb, a kínálat koncentráltabb, a követelmények magasabbak. Ráadásul a nemzetközi piacon a kategóriának megfelelő termékminőség elérése nem érdem, hanem a piacra jutás alapvető feltétele. A piacismeret, a kapcsolatrendszer, a kiegészítő szolgáltatások minősége, az alkalmazott kereskedelmi és marketingfogások döntik el, mely termék jut a fogyasztóhoz. A magyar borkivitel az elmúlt 30 esztendőben lényeges változásokon ment keresztül (lásd a 4. táblázatot) és olykor katartikus hatásokat kellett kiegyenlítenie. Ma már csak emlék az1980-as évek azon időszaka, amikor 3 millió hektolitert meghaladó magyar bor talált vevőre a külpiacokon. Ennek a bornak a döntő többsége az azóta megszűnt vagy gyökeresen átalakult kelet-európai piacok mennyiségi és minőségi igényeinek kielégítését szolgálta. Az ország az egyéb külföldi piacok és a hazai fogyasztók elhanyagolása révén oly mértékben kiszolgáltatta magát ennek a külpiaci igénynek (vagy inkább igénytelenségnek), hogy az ágazat az 1990-es évek elején történt geopolitikai változások és a fő piacok megszűnése következtében válságos helyzetbe került. A mélyponton, 1992-ben Magyarország mindössze 667 ezer hl bort exportált. Az ezt követő 1996-ig tartó időszakot a fellendülés jellemezte: az export mennyiségét fokozatosan 1,5 millió hl-re sikerült feltornászni, s a borágazat a teljes hazai ellátáson

16 16 A magyar borászat és az Európai Unió felül 114 millió dollár exportárbevételt realizált. A kormány két év alatt 360 millió Ftot fordított előre meghatározott ágazati marketingcélok finanszírozására ban először sikerült 440 ezer hl bort szállítani az Európai Unió piacaira. 4. táblázat Magyarország borexportja (hl-ben) Év Szőlőbor Pezsgő Összesen

17 Vállalkozók Európában 17 Sajnos a lendület mára megtörni látszik: 1999 után a magyar export ismét a bűvös és kívánatos 1 millió hl-es exporthatár alá esett vissza (lásd az 5. táblázatot). 5. táblázat Magyarország borexportjának szerkezete (hl-ben) Évek Hordós Palackos Pezsgő Vermut Szőlőlé, sűrítmény Összesen A évi exportadatok mélyreható, alapos elemzése bizonyára számos tanulsággal szolgál. Az export mennyiségének drasztikus csökkenése mellett az átlagár alakulása is lényegesen elmaradt az évitől, de még inkább a kívánatostól. A termékegységre jutó 0,77 dolláros literenkénti ár ha nem is tekinthető abszolút hiteles mérőszámnak, de jelzi, hogy a magyar borok igen alacsony áron értékesülnek. Pedig bizonyos piacokon az alacsony ár a fogyasztó szemében gyengébb minőségre való utalást jelent. Ráadásul egy korábban bevezetett alacsony árfekvésű kategóriából nagyon nehéz kilépni. Tovább tart a pezsgő mélyrepülése, pedig az ország adottságai kifejezetten jók a pezsgő alapborok előállítására, a gyártó-kapacitás és az infrastruktúra még megvan, és ez a termék a legmagasabb átlagáron 1,51 dollár/liter értékesített portékánk. A hordós borok exportjának csökkenése önmagában nem lenne gond, hiszen ennek a terméknek a legnehezebb biztosítani az eredetgaranciáját, és a 0,47 dollár/liter körüli ár sem csábító. Örvendetes, hogy 100 ezer hl alá csökkent a mustexport, hiszen ez az a rendkívül alacsony feldolgozottsági szintű termékkategória, ahol igen olcsón 0,27 dollár/literes áron adtuk el a potenciális borértékesítés lehetőségét. Kedvező, hogy a palackos bor értékesítése nem csökkent számottevő mértékben. Negatív eredmény viszont, hogy bár ennek a termékkörnek kellene pótolnia a hordós bor kiesését, ám ez nem sikerült. A célpiacok vonatkozásában nyilvánvaló az európai túlsúly. A világpiac csak elvileg nyitott, gyakorlatilag legfontosabb kereskedelmi partnereink továbbra is Európában vannak és lesznek is sokáig. A tengerentúli és kelet-ázsiai piacok számottevő mennyiséggel való meghódítása nem hordoz túl sok realitást. A figyelmet elsősorban uniós piacaink stabilizálására kell fordítani. Évek óta először alig tudtuk kitölteni a rendelkezésre álló vámmentes kontingenst. Különösen fájó a Nagy- Britanniában elszenvedett piacvesztés, hiszen ezzel a legnagyobb borimportőrnél, az egyik legigényesebb piacon, kemény munkával felépített pozícióink kezdtek romlani.

18 18 A magyar borászat és az Európai Unió A régebben oly fontos orosz piac tíz év alatt harmadszor veszett el most és lehet, hogy végképp. Sovány vigasz, hogy elsősorban nem szakmai, hanem politikai tényezők következtében. A rendkívül alacsony átlagár a mennyiségében számottevő cseh relációban is a feszültséget jelzi Költségvetési kapcsolatok A Magyar Borgazdaság Szövetségének számítása szerint az ágazat éves szinten 12 milliárd Ft-ot meghaladó befizetést teljesít a költségvetésnek. Ennek legnagyobb tétele a 25%-os általános forgalmi adó, de a pezsgők és borok jövedéki adója és a zárjegyek költsége is jelentős tétel. A támogatások oldalán ugyanakkor 8,3 milliárd Ft összesíthető. A nagyon sokféle támogatási jogcím között (lásd e fejezet pontjában) az ültetvénytelepítéshez adott vissza nem térítendő támogatás a legnagyobb összeg, de a borok művi közraktározása és a 2002-re megszűnt közvetlen exporttámogatás is számottevő nagyságrendű tétel (volt). A közösségi marketingforrásból érkező és a beruházásokra kapható támogatás mértékét tekintve a sor végén található. Az egyenleg alapján tehát az ágazat a költségvetés 3,5 milliárd Ft-os nettó befizetője. Az elmúlt időszakban az európai és tengerentúli piacokon, a közepes árszintű kategóriában, aktív marketintevékenységük eredményeként jelentékenyen előretörtek az újvilági (ausztrál, chilei, dél-afrikai, új-zélandi stb.) borok. A kelet-európai régióból Bulgária és Románia is erőteljes piacszerző tevékenységet folytat. A magyar exportborok %-a ugyanebben az árérzékeny kategóriában mozog. Szakértői számítások szerint a 21-tagú OECD átlagos agrártámogatási színvonala 34%- os, ezen belül az uniós tagállamoké 42%-os, ugyanez 1997-ben hazánkban 16% volt. Mindezekből következik, hogy a magyar borimázs javítása és a megszerzett piaci pozíciók megerősítése érdekében Magyarország nem mondhat le borászati termékeinek direkt és indirekt piacra jutásának támogatásáról. Hazánkban a szőlő- és borágazat vonatkozásában még nem működik az Európai Unió gyakorlatához mérhető piacszabályozó rendszer. A szükséges intervenciós beavatkozások eseti jellegűek: ezek helyett az ágazat kiszámítható, kialakult, állandó, feltöltött alapokkal rendelkező intervenciós rendszer kialakítását igényelné. Tekintettel azonban ennek jelentős forrásigényére az intervenció költségeit az Európai Unióban sem tagállami, hanem 100%-ban a közösségi költségvetésből fedezik, várható, hogy piacszabályozási rendszerünk csak az unióhoz történő csatlakozás után válik majd teljesen konformmá. 2. A termékelőállítás és -forgalmazás szabályozása Az ember ősi, kedvelt itala, a bor bizalmi termék. Mivel hamisításához mindig is komoly gazdasági érdekek fűződtek, és sokan próbáltak meg vissza is élni a fogyasztó bizalmával, a tisztes szőlőtermesztők és borászok régóta törekednek arra, hogy a termékpálya szabályozott és áttekinthető legyen: egyértelmű viselkedési normák szabják meg, mit szabad tenni a szőlőhegyen és a pincében.

19 Vállalkozók Európában 19 Magyarország területén a szőlőtermesztés és borgazdálkodás jogi szabályozásának az ókorig visszanyúló múltja van. Domitianus császár Kr. u. 92-ben az anyaország szőlőtermesztésének védelmében rendeletileg igyekezett korlátozni Pannónia provincia bortermelését. A honfoglalást követően a keresztény liturgia terjedésével a gazdasági érdekek felismerése is a szőlőtermesztés fellendítéséhez vezetett. Az adójegyzékek mint leggyakoribb írásos emlékek már a XI. századtól minden országrészben következetesen említik a borra vonatkozó dézsmát (decima). A XIII. századtól rendeletek határozták meg a szőlőtelepítésre felhasználható, irtható erdős területeket, megalapozva a szőlőhegyek (promontóriumok), a történelmi borvidékek kialakulását. Az első és ma ismert legrégibb latin nyelvű hegyszabályzat a XV. századból Tordasról (Fejér megye) származik. Mindezek a szemelvények jól érzékeltetik az ágazati szabályozás történelmi gyökereit. A szőlő- és borgazdálkodásnak az élelmiszer-termeléstől elkülönült szabályozása nem speciális magyar gyakorlat: a jelentős bortermelő országok önálló bortörvénnyel rendelkeznek. A tradicionális bortermelő országokban alapkövetelmény, hogy a legmagasabb jogi szinten legyen szabályozva a szőlő- és bortermelés. A jelenleg hatályos ágazati szabályzórendszer rendkívül sok elemből épül fel. Az ágazat szereplői számára több mint 15 különböző törvény és több tucat rendelet határoz meg olyan szabályokat, amelyben nevesítik őket (lásd a IV. fejezetet). Ráadásul ezeknek a jogszabályoknak egy része rendkívül sokszor módosul, amely nehezebbé teszi áttekintésüket. Természetesen ebben a paragrafus-dzsungelben vannak fontosabb, az ágazat egésze számára meghatározó, generális jellegű jogszabályok és vannak egyes speciális részterületeket érintők. Kiemelkedő jelentőségű az új bortörvény, a hegyközségi törvény, a jövedékiadó-törvény, valamint az ágazat költségvetési kapcsolatait meghatározó adótörvények és támogatási rendeletek. De például az ültetvénytelepítésekhez nem árt ismerni a szőlő-szaporító-anyagra vonatkozó jogszabályokat, vagy a külkereskedelemmel foglalkozók számára nem haszontalan forgatni a borra vonatkozó nemzetközi megállapodásokat. A jogszabályok egy része átmeneti jellegű. Az 1990-es éveket megelőző jogfelfogás elemeit a jogalkotó igyekszik a nemzetközi előírásoknak megfelelővel felváltani, illetve próbál az átalakult ágazati szerkezethez igazodni. A teljesen eltérő szabályozási stratégiát sokszor csak több lépésben lehet megalkotni. Erre jó példa a hegyközségi szabályozás fokozatos, lépésenkénti megvalósítása. Az alábbiakban röviden ismertetjük a magyar borjog alapvető egységeit és néhány fontos jogszabályt.

20 20 A magyar borászat és az Európai Unió 2.1. Bortörvény A magyar bortörvény eredete A hamisítások elleni küzdelem, valamint a szőlő- és bortermelés átfogó jogi szabályozásának nemzetközi hagyományai a XIX. század végéhez kapcsolódnak. Az első nemzeti szintű bortörvényt amely a magyar jogalkotókra is nagy hatással volt, 1889-ben Franciaországban alkották meg. Az első német bortörvényt 1892-ben hozták meg. Spanyolországban 1895-ben, Olaszországban 1900-ban, Portugáliában 1908-ban, Ausztriában 1907-ben léptették életbe ugyanezt. A mai értelemben vett teljes körű borászati szabályozás hazai gyökerei is a múlt század végéig nyúlnak vissza ban majd húsz évi előkészítést és parlamenti vitát követően lépett hatályba a XXIII. törvényczikk a mesterséges borok készítésének és forgalomba hozatalának tilalmazásáról, a mai bortörvény jogelődje. Ez a maga korában mind tartalmában, mind megalkotásának tényében Európában is korszerű jogszabály volt. Az évi XLVII., az évi IX. és az évi V. törvénycikk révén 1959-ig rendszeresen karbantartott, nemzetközi színvonalú törvényi szintű szabályozás volt érvényben a hazai szőlő- és bortermelést illetően. Az 1959-ben hatályba lépett 23. számú törvényerejű rendelet még néhány tekintetben az 1936-os törvény szellemének megfelelően rendelkezett, az évi 36. törvényerejű rendelet azonban (amely 1997-ig élt) már koncepciójában is eltért az előbbi szabályozási gyakorlattól. Szakmai, eljárási és szankcionálásra vonatkozó részeiben a korábbi jogszabályhoz mérten lényegesen rövidített formában lépett életbe. Így nemcsak formailag, hanem tartalmilag is elvesztette törvényi jellegét. A végrehajtására kiadott, többször módosított 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelet, valamint a kapcsolódó jogszabályok szerepe megnőtt. Ez a szakzsargonban bortörvénynek nevezett rendeletegyüttes az 1990-es évek közepére többszöri módosítása, aktualizálása ellenére már nem volt képes teljeskörűen ellátni a szőlő- és borgazdálkodás megváltozott viszonyai közötti szabályozási feladatokat. Összhangot kellett teremteni a szakmai szabályok, a nemzetközi gyakorlat, az élelmiszertörvény (1995. évi XC. törvény) és a szeszipari termékekre vonatkozó normák között. A termék-előállítás szabályait be kellett illeszteni a hegyközségekről szóló évi CII. törvény és a gazdasági törvények révén kialakult szabályozási környezetbe. Szempont volt az Európai Unió előírásaihoz való közelítés is, ugyanakkor a bortörvényt alkalmassá kellett tenni a csatlakozási felkészülés során a magyar érdekek markáns nevesítésére. A törvény révén hatékonyabbá kellett tenni a fogyasztókat megtévesztő, hamis termékek előállítása elleni fellépést is, ezért hatékonyabb szankciórendszert kellett életbe léptetni az egyre szaporodó jogellenes cselekmények visszaszorítására.

94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet

94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet 94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet a szőlő és bor származási bizonyítványok kiadásának rendjéről A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 57. (1) bekezdésének

Részletesebben

1. oldal, összesen: 12. 2004. évi XVIII. törvény. a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK.

1. oldal, összesen: 12. 2004. évi XVIII. törvény. a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. 1. oldal, összesen: 12 A jogszabály mai napon hatályos állapota 2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról Az Országgyűlés a szőlőtermesztésnek és a borgazdálkodásnak az Európai

Részletesebben

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.

Részletesebben

A magyar szőlő és bor helyzete az EU csatlakozás után Sidlovits Diána HNT szakmai referens PhD hallgató CORVINUS Egyetem és ENSA de Montpellier

A magyar szőlő és bor helyzete az EU csatlakozás után Sidlovits Diána HNT szakmai referens PhD hallgató CORVINUS Egyetem és ENSA de Montpellier A magyar szőlő és bor helyzete az EU csatlakozás után Sidlovits Diána HNT szakmai referens PhD hallgató CORVINUS Egyetem és ENSA de Montpellier VI. Szőlészeti és Borászati Téli Egyetem 2005. január 27.

Részletesebben

A BOROK EREDETJELÖLÉSE ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSE. Várható változások és feladatok az EU borpiaci rendtartásának változása után

A BOROK EREDETJELÖLÉSE ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSE. Várható változások és feladatok az EU borpiaci rendtartásának változása után A BOROK EREDETJELÖLÉSE ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSE Várható változások és feladatok az EU borpiaci rendtartásának változása után Miért kell változtatni? A támogatások 1/3-a lepárlásokra ment, A kivágások támogatásával

Részletesebben

Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről. 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós

Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről. 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós A 2004. évi XVIII. Törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról

Részletesebben

Az alkoholtartalom-növelésre, az édesítésre, a savtartalom-növelésre és a savtompításra vonatkozó új Európai Uniós elıírások

Az alkoholtartalom-növelésre, az édesítésre, a savtartalom-növelésre és a savtompításra vonatkozó új Európai Uniós elıírások Az alkoholtartalom-növelésre, az édesítésre, a savtartalom-növelésre és a savtompításra vonatkozó új Európai Uniós elıírások A közös borpiaci szabályozás második ütemében, 2009. augusztus 1-tıl léptek

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 20. szám október hét. Bor piaci jelentés

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 20. szám október hét. Bor piaci jelentés A K I Borpiaci információk IV. évfolyam / 2. szám 26. 17. 39-4. hét Bor piaci jelentés Hazai borpiaci információk A magyar asztali és minségi borexport alakulása 26 els félévében 1-2. táblázat, 1-8. ábra:

Részletesebben

Soproni Borvidék Hegyközségi Tanácsa 9400 Sopron, Lackner Kristóf u. 48. ( Kristály Üzletház)

Soproni Borvidék Hegyközségi Tanácsa 9400 Sopron, Lackner Kristóf u. 48. ( Kristály Üzletház) RENDTARTÁS Soproni Borvidék Hegyközségi Tanács I. 1. A Hegyközségi Tanács köztestület. A hegyközségi tanács tagjai a hegyközségek egy-egy szőlész-borász küldötte. A hegyközségi tanács tagjai közül elnököt

Részletesebben

Kitöltési Útmutató a szõlõ és borászati termékek elszámolásához (Alkalmazható 2004. december 31-ig)

Kitöltési Útmutató a szõlõ és borászati termékek elszámolásához (Alkalmazható 2004. december 31-ig) ELSZÁMOLÁS a szõlõ- és a borászati termékkészletek alakulásáról Benyújtandó 1 példányban az illetékes vámhivatalhoz Postára adás dátuma: A) A vámhivatal tölti ki! Beérkezés dátuma: Átvevõ kódja, aláírása:

Részletesebben

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus. 2-107 számú irányelv

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus. 2-107 számú irányelv MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 2-107 számú irányelv Megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott gyümölcsbor Fruit wine with distinctive quality indication Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv

Részletesebben

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 23. szám november hét. Bor piaci jelentés

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 23. szám november hét. Bor piaci jelentés A K I Borpiaci információk IV. évfolyam / 23. szám 2006. 28. 45-46. hét Bor piaci jelentés Hazai borpiaci információk A vörös asztali borok árának alakulása néhány európai országban 1-2. táblázat, 1-8.

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46. A K I Borpiaci információk II. évfolyam / 22. szám 24. november 23. 45- Bor piaci jelentés 1-4. táblázat, 1-3. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 2-5. oldal 5. táblázat: Fogyasztói árak

Részletesebben

A pálinka jogi szabályozása. Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár

A pálinka jogi szabályozása. Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár A pálinka jogi szabályozása Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár A pálinka és a törkölypálinka útja a hungarikummá nyilvánításig A pálinkás társadalom már az 1990-es években

Részletesebben

Codex Alimentarius Hungaricus. 2-703 számú irányelv

Codex Alimentarius Hungaricus. 2-703 számú irányelv MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 2-703 számú irányelv Fruit wine Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság, 2013. május (1. kiadás) 2 I. Általános előírások 1. Ez az irányelv az

Részletesebben

A Felvidéki borrégió, mint lehetőség

A Felvidéki borrégió, mint lehetőség VI. SzőlészetiBorászati Téliegyetem, Eger 2005. január 2629. A Felvidéki borrégió, mint lehetőség Gál Lajos mb. igazgató FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Eger VI. SzőlészetiBorászati Téliegyetem,

Részletesebben

TERMÉKLEÍRÁS. a ZEMPLÉNI. oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékekhez

TERMÉKLEÍRÁS. a ZEMPLÉNI. oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékekhez A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa az alábbiakat a 2010. május 17.-én megtartott ülésén fogadta el: TERMÉKLEÍRÁS a ZEMPLÉNI oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékekhez 1. A

Részletesebben

A BOROK CÍMKÉZÉSI ELŐÍRÁSAI, NYOMON KÖVETHETŐSÉG, SZÁRMAZÁSI BIZONYÍTVÁNYOK

A BOROK CÍMKÉZÉSI ELŐÍRÁSAI, NYOMON KÖVETHETŐSÉG, SZÁRMAZÁSI BIZONYÍTVÁNYOK A BOROK CÍMKÉZÉSI ELŐÍRÁSAI, NYOMON KÖVETHETŐSÉG, SZÁRMAZÁSI BIZONYÍTVÁNYOK Kunszeri Miklós Péter Borászati főfelügyelő Eger, 2015. január 21. Jogszabályi hierarchia Európai Unióról szóló Lisszaboni Szerződés

Részletesebben

Borvidéki terv. Balatonfelvidéki Borvidék

Borvidéki terv. Balatonfelvidéki Borvidék Borvidéki terv Balatonfelvidéki Borvidék A 2007/2008 borpiaci évtől érvényes borvidéki követelményrendszer a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatásához A Borvidéki terv a Hegyközségekről

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

A világ szőlő- és bortermelése

A világ szőlő- és bortermelése A világ szőlő- és bortermelése A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal összesen 71 bortermelő országot tart számon, de számottevő bortermelés csak 26, döntően európai országban folyik. (OIV, 2002.)

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

20 éves a Tokaj Kereskedőház

20 éves a Tokaj Kereskedőház 20 éves a Tokaj Kereskedőház Készítette: Dr. Kiss István vezérigazgató Budapest, 2013.01.29. 2 Tartalom Szakágazati kitekintés Cégbemutató Szakágazati összehasonlítás Főbb adatok, jellemzők alakulása 3

Részletesebben

2004. évi XVIII. törvény

2004. évi XVIII. törvény 2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról Az Országgyűlés a szőlőtermesztésnek és a borgazdálkodásnak az Európai Unió jogrendszerébe illeszkedő, nemzeti hatáskörbe tartozó szabályozása

Részletesebben

Hegyközségi Tanács Rendtartása

Hegyközségi Tanács Rendtartása Hegyközségi Tanács Rendtartása I. 1. A Hegyközségi Tanács köztestület. A hegyközségi tanács tagjai a hegyközségek elnökei, valamint egy-egy küldöttjük. A hegyközségi tanács tagjai közül elnököt ( alelnököt

Részletesebben

Az eredetvédelem aktuális kérdései

Az eredetvédelem aktuális kérdései Az eredetvédelem aktuális kérdései XVI. Szőlészeti, Borászati és Bormarketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes A bor és a szellemi tulajdonvédelem Szabadalom Növényfajta-oltalom

Részletesebben

A Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága által engedélyezett és forgalmazott nyomtatvány.

A Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága által engedélyezett és forgalmazott nyomtatvány. ELSZÁMOLÁS a szõlõ- és a borászati termékkészletek alakulásáról Benyújtandó 1 példányban az illetékes vámhivatalhoz. Postára adás dátuma: A) A vámhivatal tölti ki! Beérkezés dátuma: Átvevõ kódja, aláírása:

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

27/2011. (IV. 12.) VM rendelet a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről

27/2011. (IV. 12.) VM rendelet a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről 27/2011. (IV. 12.) VM rendelet a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. -ának

Részletesebben

Szôlészet-borászat. Szôlészeti-borászati szabályozás az Európai Unióban. Az EU borpiaci helyzete. Bevezetés. A szôlô-borágazat az EU-ban

Szôlészet-borászat. Szôlészeti-borászati szabályozás az Európai Unióban. Az EU borpiaci helyzete. Bevezetés. A szôlô-borágazat az EU-ban Szôlészeti-borászati szabályozás az Európai Unióban Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szôlészet-borászat Bevezetés E kiadvány célja az EU szôlészeti-borászati szabályozásának bemutatása.

Részletesebben

A szőlő-bor ágazat támogatása végrehajtási tapasztalatok és támogatási lehetőségek 2015-ben

A szőlő-bor ágazat támogatása végrehajtási tapasztalatok és támogatási lehetőségek 2015-ben A szőlő-bor ágazat támogatása végrehajtási tapasztalatok és támogatási lehetőségek 2015-ben Angyal László igazgató Lakitelek, 2015. január 28. TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Ültetvényhez kapcsolódó területalapú

Részletesebben

136/2004. (IX. 18.) FVM-PM együttes rendelet

136/2004. (IX. 18.) FVM-PM együttes rendelet 136/2004. (IX. 18.) FVM-PM együttes rendelet a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről szóló 52/2001. (VIII. 2.) FVM-PM együttes rendelet módosításáról (Egységes

Részletesebben

RENDTARTÁS VILLÁNYI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCS

RENDTARTÁS VILLÁNYI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCS RENDTARTÁS VILLÁNYI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCS A Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsa a borvidéken működő hegyközségek tevékenységének harmonizálására, valamint az eljárási szabályok közzététele céljából

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

A hegyközség szervezetei, működése Csehimindszent 2015. 01. 17. A hegyközségi szervezetek, ill. azok elődei a szőlővel és borral foglalkozók mindennapjait már évszázadokkal ezelőtt meghatározták. tagok

Részletesebben

Támogatási lehetőségek 2015-ben a borgazdaságban, munka kapcsolat az MVH és a HNT között

Támogatási lehetőségek 2015-ben a borgazdaságban, munka kapcsolat az MVH és a HNT között Támogatási lehetőségek 2015-ben a borgazdaságban, munka kapcsolat az MVH és a HNT között Horváthné Laki Tímea osztályvezető Eger, 2015. január 21. TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Ültetvényhez kapcsolódó területalapú

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

Kadarka klónszelekció a Pannon borrégióban

Kadarka klónszelekció a Pannon borrégióban Országos Szőlészeti, Borászati Konferencia Eger - 2015. január 21-23. Kadarka klónszelekció a Pannon borrégióban Kozma Pál - Werner János PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Pécs PTE TTK Szőlészeti

Részletesebben

98/2004. (VI. 3.) FVM rendelet. a borászati termékek jelöléséről. A jelölés általános szabályai. A palackozott borok címkézése

98/2004. (VI. 3.) FVM rendelet. a borászati termékek jelöléséről. A jelölés általános szabályai. A palackozott borok címkézése 98/2004. (VI. 3.) FVM rendelet a borászati termékek jelöléséről A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 57. (1) bekezdésének h) pontjában kapott

Részletesebben

Borászati termékek. hatósági kontrolljával kapcsolatos tudnivalók. Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági

Borászati termékek. hatósági kontrolljával kapcsolatos tudnivalók. Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Borászati termékek hatósági kontrolljával kapcsolatos tudnivalók 1 Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal www.nebih.gov.hu ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu www.facebook.com/nebih.hu Telefon: 06-1-336-9000

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Fogalommeghatározások. 1. E rendelet alkalmazásában: a) adatszolgáltatással kapcsolatos fogalmak:

Fogalommeghatározások. 1. E rendelet alkalmazásában: a) adatszolgáltatással kapcsolatos fogalmak: 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

8. szám FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉRTESÍTŐ 295. A kérelmező A jogi vagy természetes személy neve Soltvadkerti Hegyközség

8. szám FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉRTESÍTŐ 295. A kérelmező A jogi vagy természetes személy neve Soltvadkerti Hegyközség 8. szám FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉRTESÍTŐ 295 A kérelmező A jogi vagy természetes személy neve Soltvadkerti Hegyközség Teljes címe (házszám, utca neve, település, irányítószám) Házszám 11. Utcanév Szentháromság

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2012. (X.19.) önkormányzati rendelete a telekadóról

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2012. (X.19.) önkormányzati rendelete a telekadóról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2012. (X.19.) önkormányzati rendelete a telekadóról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában

Részletesebben

Technológiai fejezet

Technológiai fejezet Technológiai fejezet 1.1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1. BOROK ELŐÁLLÍTÁSA 1.1.1. A szőlőtermesztéshez kapcsolódó fogalmak Magyarország szőlőtermesztési övezetbe sorolása Magyarország egész területe a C.I.b.

Részletesebben

Pálinkák élelmiszerbiztonsági-, hatósági kontrollja

Pálinkák élelmiszerbiztonsági-, hatósági kontrollja Pálinkák élelmiszerbiztonsági-, hatósági kontrollja Barátossy Gábor Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság igazgatóhelyettes 2014. május 21. 1881- óta borászati

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

AZ EGRI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSÁNAK RENDTARTÁSA

AZ EGRI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSÁNAK RENDTARTÁSA AZ EGRI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSÁNAK RENDTARTÁSA Az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa a borvidéken működő hegyközségek tevékenységének harmonizálására, valamint az eljárási szabályok közzététele céljából

Részletesebben

A magyar élelmiszer- kereskedelem bor- és pezsgőválasztéka

A magyar élelmiszer- kereskedelem bor- és pezsgőválasztéka A magyar élelmiszer- kereskedelem bor- és pezsgőválasztéka Kisari István Eger 2005. Január 28. Választékelemzés Választék k elemzés s A Összes feldolgozott adat (bor) - Ebből l elemzésre került Tételszám

Részletesebben

Borászati technológia I.

Borászati technológia I. Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag

Részletesebben

Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése. A Magyar Borkönyv előírásai (borászati termékek jelölése és kiszerelése)

Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése. A Magyar Borkönyv előírásai (borászati termékek jelölése és kiszerelése) A Magyar Borkönyv előírásai (borászati termékek jelölése és kiszerelése) Tartalomjegyzék 1. fejezet: Bevezetés... 5 1. : A rendelkezések célja...5 2. : A rendelkezések hatálya alá tartozó termékek... 6

Részletesebben

2008.5.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 127/13

2008.5.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 127/13 2008.5.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 127/13 A BIZOTTSÁG 423/2008/EK RENDELETE (2008. május 8.) az 1493/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása egyes részletes szabályainak megállapításáról, valamint

Részletesebben

A Pannon Borrégió területi változásai

A Pannon Borrégió területi változásai Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés Konferencia A Pannon Borrégió területi változásai Dr. Máté Andrea PTE IGYFK GTI Eger, 2009.10.16. Régiók Magyarországon Magyarország 7 tervezési-statisztikai

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

A pálinka jogi szabályozása. Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár

A pálinka jogi szabályozása. Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár A pálinka jogi szabályozása Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár Jogszabályok AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 110/2008/EK RENDELETE a szeszes italok meghatározásáról,

Részletesebben

52/2001. (VIII. 2.) FVM-PM együttes rendelet. a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről

52/2001. (VIII. 2.) FVM-PM együttes rendelet. a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről 52/2001. (VIII. 2.) FVM-PM együttes rendelet a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Duna Borrégió eredetvédelmi rendszere. Keresztes József titkár, Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa Lakitelek, 2012. február 23.

Duna Borrégió eredetvédelmi rendszere. Keresztes József titkár, Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa Lakitelek, 2012. február 23. Duna Borrégió eredetvédelmi rendszere Keresztes József titkár, Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa Lakitelek, 2012. február 23. Izsáki OEM Monori OEM Kunsági OEM Csongrádi OEM Duna OEM/OFJ Duna-Tisza

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS 1. példány: beküldendő a Biokontrollhoz vagy legkésőbb ellenőrzéskor az ellenőrnek átadandó 2. példány: saját példány ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról 1 A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

IV. évfolyam Pü. Szakirány TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vám, jövedék. 2013/2014. I. félév

IV. évfolyam Pü. Szakirány TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vám, jövedék. 2013/2014. I. félév IV. évfolyam Pü. Szakirány TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vám, jövedék 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ 2013/2014. tanév I. félév Tantárgy megnevezése Tantárgy jellege/típusa: Vám, jövedék Gazdálkodási modul

Részletesebben

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás

Részletesebben

I. Budapest Bora Borverseny. A borverseny részvételi szabályzata A nevezés és lebonyolítás feltételei 2013.

I. Budapest Bora Borverseny. A borverseny részvételi szabályzata A nevezés és lebonyolítás feltételei 2013. I. Budapest Bora Borverseny A borverseny részvételi szabályzata A nevezés és lebonyolítás feltételei 2013. 1. Fogalmak - A borverseny olyan rendezvény, melynek célja a beküldött minták díjazása az érzékszervi

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Vezetői összefoglaló

Vezetői összefoglaló Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) módosításának célja a nem

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

TájGazda. országos eredetvédelmi és tanúsított tájjellegű hagyományos gazdálkodási program és tanúsító védjegy BIZTOSAN JÓ!

TájGazda. országos eredetvédelmi és tanúsított tájjellegű hagyományos gazdálkodási program és tanúsító védjegy BIZTOSAN JÓ! TájGazda országos eredetvédelmi és tanúsított tájjellegű hagyományos gazdálkodási program és tanúsító védjegy A 2013ban létrehozott TájGazda termelési rendszer tartalmazza: A részletes tájegységi teljes

Részletesebben

T/4856. számú. törvényjavaslat. a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról

T/4856. számú. törvényjavaslat. a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4856. számú törvényjavaslat a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2015. május 2015.

Részletesebben

Jövedéki adó. Ki végezhet pálinka főzést:

Jövedéki adó. Ki végezhet pálinka főzést: A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.): 2010. szeptember 27. kezdettel lehetővé teszi minden 18. életévét betöltött

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 4/1992. (II. 11.) önkormányzati rendelete Az Eger város nevének, címerének és zászlajának használatáról

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 4/1992. (II. 11.) önkormányzati rendelete Az Eger város nevének, címerének és zászlajának használatáról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 4/1992. (II. 11.) önkormányzati rendelete Az Eger város nevének, címerének és zászlajának használatáról Módosította: 33/2006. (IX.01.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 130/2005. (XII. 9.) MVH KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 130/2005. (XII. 9.) MVH KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 130/2005. (XII. 9.) MVH KÖZLEMÉNYE a szőlőmust, szőlőmust-sűrítmény, finomított szőlőmust-sűrítmény és asztali bor magántárolási támogatásának feltételeiről

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

Kereskedelmi Csomagolás Termékdíj Mentesség. Ú díjtétel

Kereskedelmi Csomagolás Termékdíj Mentesség. Ú díjtétel Kereskedelmi Csomagolás Termékdíj Mentesség Ú díjtétel Okos ember betétben tartja a pénzét! Általában a termékdíj szabályozásról A környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettséget a környezetvédelmi

Részletesebben

BORTURIZMUST SEGÍTŐ/NEHEZÍTŐ JOGSZABÁLYOK FELTÁRÁSA c. TANULMÁNY

BORTURIZMUST SEGÍTŐ/NEHEZÍTŐ JOGSZABÁLYOK FELTÁRÁSA c. TANULMÁNY BORTURIZMUST SEGÍTŐ/NEHEZÍTŐ JOGSZABÁLYOK FELTÁRÁSA c. TANULMÁNY Készítette a Dél-Dunántúli Borturisztikai Klaszter megbízásából: dr. Prónay Bence Lezárva: 2011. április Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3.

Részletesebben

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye Reich László (CMC jelölt) Budapest, 2008. március 18. Tartalom Előzmények A közösségi bormarketing program

Részletesebben

A 85. sorszámú Szőlész-borász megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 2 EGYÉB ADATOK

A 85. sorszámú Szőlész-borász megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 2 EGYÉB ADATOK A 85. sorszámú Szőlész-borász megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 541 06 1.2. Szakképesítés

Részletesebben

Hatósági tapasztalatok a tejtermékek ellenőrzéséről

Hatósági tapasztalatok a tejtermékek ellenőrzéséről Hatósági tapasztalatok a tejtermékek ellenőrzéséről Bartyik Tünde Élelmiszer-és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Bejelentésköteles Élelmiszer-előállítás Felügyeleti Osztály Budapest, 2013. október 15. Tej

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.10. COM(2012) 737 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 184. cikke (8) bekezdésének megfelelően, a 2008.

Részletesebben

9/2010. (II. 4.) FVM rendelet. A támogatás jogosultja. A támogatási keretösszeg, a támogatás mértéke

9/2010. (II. 4.) FVM rendelet. A támogatás jogosultja. A támogatási keretösszeg, a támogatás mértéke 1 9/2010. (II. 4.) FVM rendelet a szeszesitalpiac ellátását szolgáló bor lepárlásához a 2009/2010. borpiaci évben nyújtott támogatás feltételeiről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 39. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. március 7., csütörtök. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 39. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. március 7., csütörtök. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY 39. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. március 7., csütörtök Tartalomjegyzék 9/2013. (III. 7.) NGM rendelet A Nemzeti Akkreditáló Testület eljárásaiért fizetendõ igazgatási szolgáltatási

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK AZ ÚJ ÁFATÖRVÉNY MAGYARÁZATOKKAL

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK AZ ÚJ ÁFATÖRVÉNY MAGYARÁZATOKKAL ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK AZ ÚJ ÁFATÖRVÉNY MAGYARÁZATOKKAL Budapest, 2008 Szerzők: Dr. Farkas Alexandra Dr. Kovács Tamás Dr. Kovács-Kozma Zsuzsanna Nagyné Véber Györgyi Dr. Rónai Gábor Száraz Tünde Varga Zoltán

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

2008. évi LXXIII. törvény

2008. évi LXXIII. törvény 2008. évi LXXIII. törvény a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról Az Országgyűlés a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek

Részletesebben

T/9368. számú. törvényjavaslat. Elıadó: Budapest, 2009. április

T/9368. számú. törvényjavaslat. Elıadó: Budapest, 2009. április MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9368. számú törvényjavaslat a szılıtermesztésrıl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a hegyközségekrıl szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról Elıadó:

Részletesebben

A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ

A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ ELJÁRÁSI SZABÁLYAI Budapest, 2009 Szerzõ: Fekete Antal Lektor: Takáts Beáta Sorozatszerkesztõ: dr. Varga Árpád A kézirat lezárva: 2009. április 2. ISBN

Részletesebben

FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS (BGF. PSZFK) Tantárgyi útmutató 2013/2014. tanév I. félév

FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS (BGF. PSZFK) Tantárgyi útmutató 2013/2014. tanév I. félév FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS (BGF. PSZFK) Tantárgyi útmutató 2013/2014. tanév I. félév Tantárgy megnevezése Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Illeték, jövedék, vám IVAM1K0MPZP Gazdálkodási modul Kontaktórák

Részletesebben

KMS Védjegy általános szakmai követelményei

KMS Védjegy általános szakmai követelményei KMS Védjegy általános szakmai követelményei A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy céljai: felhívja a hazai és külföldi fogyasztók figyelmét az ellenőrzötten kiváló minőségű sertéshúsból készült termékekre

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes Az eredetvédelem szerepe és jelentősége TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes TERRA MADRE Slow Food (komótos étkezés) (1986) Biológiai Sokféleség Egyezmény A tagállamok nemzeti jogalkotásukban

Részletesebben

L 199/84 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.7.29. (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG

L 199/84 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.7.29. (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG L 199/84 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.7.29. II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2005. július 20.) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap

Részletesebben