PROGRAMOK SZE MÉ LYES ÉS SZER VE ZE TI HA TÉ KONY SÁ GOT FEJLESZTŐ

Átírás

1 Sohasem szabad felhagynunk a kereséssel. Bár a felfedezéseink végén ugyanoda jutunk vissza, ahonnan elindultunk, de most először azt fogjuk érezni, hogy ismerős helyen járunk. T.S.Eliot SZE MÉ LYES ÉS SZER VE ZE TI HA TÉ KONY SÁ GOT FEJLESZTŐ PROGRAMOK 2481 VELENCE, Halastófolyás utca 44. te lelefon: fax: info@perpetumhumane.hu Hon lap:

2

3 2006 TAR TA LOM JEGY ZÉK PERPETUM HUMANE Be ve ze tés...4 Filozófia...5 Kom mu ni ká ci ós alap tech ni kák...9 A sze mé lyes ha té kony ság fej lesz té se...11 Ve ze tői ha té kony sá got fej lesz tő tré ning nők nek...13 Ve ze tői ha té kony sá got fej lesz tő tré ning fér fi ak nak...17 Re to ri ka (pre zen tá ció)...19 Stressz ke ze lé si tech ni kák...23 Konf lik tus ke ze lé si tech ni kák...25 Ha té kony ér te kez let, ered mé nyes meg be szé lés...27 Tár gya lás tech ni ka...29 Csa pat épí tés...31 Mun ka tár sak ki vá lasz tá sa...33 Ven til lá ci ós tré ning...35 Interkulturális kom mu ni ká ció...37 Ha té kony el adá si tech ni kák...39 Esetmegbeszélés csoportban...41 Coaching...43 TÁJÉKOZTATÓ Copyright 2006 Perpetum Humane 3

4 PERPETUM HUMANE 2006 BE VE ZE TÉS Mindannyiunk számára fontos, hogy autonóm, kompetens és boldogságra képes emberként érzékeljük önmagunkat. Ugyanilyen elemi vágy a csoporthoz tartozás élménye. KRIS TÓF PÉ TER ügyvezető igazgató ve ze tő tré ner Színházi, pedagógiai szakember. Pedagógiai diplomáját színészi, színházrendezői végzettsége birtokában az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatójaként szerezte. Montágh Imrétől tanult beszédtechnikát, Mérei Ferenctől pszichodráma-vezetést. Legfontosabb kutatási területe a személyiségközpontú megközelítés attitűdje és módszerei alkalmazhatóságának vizsgálata a színház, a pedagógia és az üzleti élet területén. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága Neveléstudományi Szakbizottságának. Tanít az Iparművészeti Egyetemen. PhD tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen folytatja, kutatási területe a felnőttképzés. Az üzleti életben vezet tréningcsoportokat, de a coaching módszert is szívesen alkalmazza a személyes hatékonyság fejlesztése érdekében. A Lead us Alone Ltd., cambridge-i székhelyű nemzetközi tanácsadó cég közép-kelet-európai igazgatója. Miért van az, hogy az egyik csoportban jól érzik magukat az emberek, a másikban nem? Mit jelent az, hogy egy csoport jól működik, és milyen tényezők befolyásolják ezt? A szervezetek tartós sikerének és fejlődésének záloga, hogy autonóm, kompetens és boldogságra képes emberek működjenek bennük együtt, de ez az ideális helyzet csak folyamatos fejlesztéssel közelíthető meg. A Perpetum Humane éppen e folyamatos fejlesztésben szeretne segíteni partnereinek. Segítő tevékenységünk három fő területre osztható. Ezeket a személyiség, a szervezet és a szakma felől történő megközelítés különbözteti meg egymástól. Hisszük, hogy csakis a kölcsönös bizalom talaján tudunk hatékonyan segíteni képzési, fejlesztési módszereinkkel, eszközeinkkel. Ezért elsősorban bizalmat szeretnénk kapni leendő partnereinktől, hogy azután együtt keressük meg a legmegfelelőbb segítségnyújtási formákat. Hosszútávú kapcsolatokra törekszünk, amelyeket - minőségi munkánk mellett - személyes elfogadottságunk révén látunk elérhetőnek. 4 Copyright 2006 Perpetum Humane TÁJÉKOZTATÓ

5 2006 FILOZÓFIA PERPETUM HUMANE Fel fo gá sunk sze rint a si ke res ta nu lási fo lya mat nak há rom el en ged he tet len ös sze te vő je van. 1. A ta nu lá si vágy, és az eb ből fa ka dó el kö te le ző dés 2. Az él mény sze rű ség 3. Az el ért ered mé nyek tu da to sí tá sa Eb ből fa ka dó an a Perpetum Humane tré ning je in kü lönös fi gyel met szen te lünk ezek nek az ös sze te vők nek. A TA NU LÁ SI VÁGY, ÉS AZ EL KÖ TE LE ZŐ DÉS Tré ning je ink nem a konk rét ta nu lá si fo lya mat tal kez dődnek. Fon tos nak tart juk, hogy a le het sé ges részt ve vők kel már ko ráb ban meg is mer ked jünk, és mind azt meg tud juk egy másról, a ter ve zett kö zös te vé keny ség ről, ami fon tos le het egy va ló di, sze mé lyes el kö te le ző dés hez. Nem az a kér dés, hogy va jon en nek so rán há nyan áll nak el a to váb bi ak tól (hi szen egész ség ügyi okok ra hi vat koz va ezt bár ki, bár mi kor meg te heti), ha nem az, hogy va jon si ke rül-e min den ki ben tu da to sí ta ni en nek va ló di le he tő sé gét. Ugyan is sok kal jobb a mi nő sé ge an nak a rész vé te li szán dék nak, amit en nek tu da tá ban ho zott meg va la ki. AZ ÉL MÉNY SZE RŰ SÉG Nem az él ve ze tes ség ről van szó. Per sze, ha ez kí ván ság dol ga vol na csu pán, ma gunk is azt kér nénk a Jótündértől, hogy le gyen fo lya ma tos és kön nyű él ve zet a ta nu lás. A ta paszta lat azon ban azt mu tat ja, hogy a va ló di és ered mé nyes ta nu lás sok szor ko moly erő fe szí tést kö ve tel, és sok szor jár ap róbbna gyobb ku darc él mé nyek kel, mi köz ben ér zel mi leg sem kön - nyű fel dol goz ni a kép te len sé ge ink kel va ló szem be sü lést,... már pe dig a fej lesz tés min dig azok mezs gyé jén fo lyik. Él mény sze rű ség alatt azt ért jük, hogy a részt ve vők kezde ti be vo nó dá sa a hely ze tek be nem csak fenn ma rad, de el is mé lyül a fo lya mat so rán. A ne héz sé geket, és per sze a si ke rekkel együtt já ró örö mö ket is be lül ről élik át. Bel ső kész te té se ik len dí tik át őket a holt pont okon, és a fáj dal mas él mé nye ket leg alább olyan ér té kes nek te kin tik, leg alább an nyi ra ra gaszkod nak hoz zá juk, mint az örö me ik hez, mert ezek nek az él mények nek a so ro za ta ve ze ti el őket cél ja ik hoz. Mind eb ből fa ka dó an tré ning je ink ha tá ro zot tan sze mélyi ség- és cse lek vés-köz pon tú ak, mert csak ezek ál tal a megkö zelí tések ál tal ke rül he tők el a leg ve szé lye sebb csap dák: az una lom, a kön nyen fe lejt he tő is me ret ára dat ba ful la dás, a mo ti vá lat lan ság. Eb ből azon ban az is kö vet ke zik, hogy minden tré ning füg get le nül konk rét té má já tól rész ben szemé- TÁJÉKOZTATÓ Copyright 2006 Perpetum Humane 5

6 PERPETUM HUMANE 2006 lyi ségfejlesztő, és ugyan ak kor csa pat épí tő hatású is egy ben. A sze mé lyi ség fej lesz tés alatt nem a mi direkt szándékainkat kell érteni, hanem pusztán a lehetőséget, amit a résztvevők használhatnak ki, pillanatnyi diszpozíciójuk alapján. Ami a csa pat épí tést il le ti, ta lán fe les le ges is bi zony gat ni, hogy egy el fo ga dó, bá to rí tó, fi gyel mes tanulókö zös ség nek mi lyen je lentős a ta nu lást elő se gí tő ere je. AZ EL ÉRT ERED MÉ NYEK TU DA TO SÍ TÁ SA Min den ta nu lá si fo lya mat nak van nak fon tos ál lo má sai, ahol al ka lom nyí lik vis sza te kin te ni a meg tett út ra, mód kí nálko zik ki pró bál ni az el ért ered mé nye ket. Köz tu dott ugyan akkor, hogy mi lyen csa ló kák ezek az ered mény -ér té ke lé sek. Van nak dol gok, amik re éle sen em lék szünk, al kal maz ni is tud juk a fo lya mat ban, vagy an nak vé gez té vel, és az tán ha ma rosan el fe lejt jük. Van nak ugyan ak kor olya nok, amik csak jó val ké sőbb buk kan nak fel al kal maz ha tó is me retek, kész ségek for má já ban, hogy az tán tar tó san a mi énk is ma rad janak. Mindezek mel lett fon tos ré szét ké pe zik a tré ning je ink nek a visszacsa to lá sok. A tré ning ide je alatt fo lya ma to san, és több kör ben te rem tünk er re mó dot, azt kö ve tő en pe dig több fé le for má ban (egyé ni él mény meg osztás, se gí tő-cso port, utánkövető tré ning stb.) kí ná lunk er re le he tő sé get. IDŐ BE OSZ TÁS Az ebben a füzetben található tréning programok általában há rom na po sak. Ez a leg rö vi debb idő egy ség, ami alatt már biz to sí tott nak lát juk a ta nu lá si-ta ní tá si fi lo zó fi ánk ér vé nye sü lé sét. Ugyanakkor a mindennapi gyakorlatunkban többnyire már nyújtott programokkal dolgozunk, ami azt jelenti, hogy intenzív tréning szakaszok váltogatják egymást hosszabb e-learning-es, mentorált szakaszokkal. Így látjuk igazán biztosítottnak, hogy a tréningen megszerzett ismeretek, a beindult attitűdváltozások valóban beépüljenek a résztvevők mindennapi gyakorlatába. KI TER JESZ TÉSEK A Perpetum Humane kü lö nös becs ben tart ja rend sze res kap cso la ta it. Ezért min dig öröm mel fo gad juk, ha part ne re ink meg elé ge dett sé ge nyo mán hos szú tá vú együtt mű kö dés ala kul ki köz tünk. Az egyes prog ra mok le írá sá nál azo kat a le het séges cél ki tű zé se ket vil lant juk föl, ame lyek megha tá roz hatják a kö zös ter ve ző mun kát. 6 Copyright 2006 Perpetum Humane TÁJÉKOZTATÓ

7 A KÉP ZÉ SI PROG RAM FO LYA MA TA AZ AJÁN LAT EL FO GA DÁ SA AZ IDŐ PONT OK MEG HA TÁ RO ZÁ SA EL SŐ TRÉ NE RI LE VÉL Két hét tel előt te ELŐ KÉ SZÍ TŐ MEG BE SZÉ LÉS A RÉSZT VE VŐK KEL Egy hét tel előt te MÁ SO DIK TRÉ NE RI LE VÉL Két nap pal előt te TRÉ NING Idő null pont HAR MA DIK TRÉ NE RI LE VÉL Há rom hét tel utá na - ÉL MÉNY FEL DOL GO ZÁS - A CÉ LOK ÉS ERED MÉ NYEK ÚJ RA ÉR TEL ME ZÉ SE - GYA KOR LA TI PROB LÉ MÁK MEG BE SZÉ LÉ SE - EGYÉ NI FEJ LESZ TÉ SI TER VEK KONT ROL LJA, SZÜK SÉG SZE RIN TI MÓ DO SÍ TÁ SA UTÁNKÖVETŐ MEG BE SZÉ LÉS, VAGY TRÉ NING Négy hét tel utá na JA VAS LAT A KÉP ZÉS FOLY TA TÁ SÁ RA ÉR TÉ KE LÉS, LE ZÁ RÁS

8 PERPETUM HUMANE Copyright 2006 Perpetum Humane TÁJÉKOZTATÓ

9 2006 KOM MU NI KÁ CI ÓS ALAP TECH NI KÁK PERPETUM HUMANE INTENZÍV TRÉNING A PROG RAM FI LO ZÓ FI Á JA Van nak el mé le tek, ame lyek sze rint az élet el sőd le ges je len sé ge a kom mu ni ká ció. Ha kel lő en szé les ér te lem ben hasz nál juk ezt a fo gal mat, szin te le he tet len meg cá fol ni ezt a ki je len tést. Bár hogy is le gyen, an nyi bi zo nyos, hogy a kommu ni ká ció lét szük ség let, hi á nya vagy hi á nyos vol ta rend kí vü li ká ro kat okoz hat. Mind ezek el le né re sok szor ta pasz tal hat juk, hogy az élet min den na pos ne héz sé gei ép pen a kom mu ni ká ci ós kész sé ge ink hi á nyá ban gyö ke rez nek. Pe dig ala pok hi á nyá ban ne héz bár mi lyen épü le tet is ma gas ra emel ni. Úgy gon dol juk, hogy egy re töb ben is me rik föl az ala pok meg te rem té sé nek, kar ban tar tá sá nak je len tő sé gét. A PROG RAM CÉL JA A ha té kony kom mu ni ká ció esz kö ze i nek be mu ta tá sa és gya ko rol ta tá sa. Ezen be lül: a részt ve vők kom mu ni ká ci ós készsé gé nek, ön is me ret ének, az alap tech ni kák ban va ló jár tas sá gának fej lesz té se. A KÉP ZÉS VÁR HA TÓ ERED MÉ NYE A részt ve vők jog gal vár hat ják el, hogy a tré ning vé gezté vel tá gabb ke ret be il leszt ve gon dol kod nak a kom mu ni káci ó ról. Erő sen fel té te lez he tő, hogy a tré ning ha tá sá ra töb ben fog ják na pi rend jük be il lesz te ni a si ke res kom mu ni ká ci ó hoz el en ged he tet le nül szük sé ges kész sé ge ik és ké pes sé ge ik módsze res fej lesz té sét. Nagy a va ló szí nű sé ge, hogy a részt vevők több sé gé ben fel me rül nek majd két sé gek az ösz tö nö sen ki alakult szte re o tip meg ol dá sa ik kal kap cso lat ban, s en nek hatá sára so kan vá laszt ják a tu da tos ság jó val rö gö sebb, de sok kal több si ker rel ke cseg te tő út ját. ÉR TÉ KE LÉS A tré ning so rán fo lya ma tos vis sza csa to lás sal do go zunk, amely min den egyes tré ning-elem szer ves ré sze. En nek eszköze el ső sor ban a sze mé lyes ref le xió. A vég ső ér té ke lést a meg ren de lő ál tal igé nyelt for má hoz is iga zít juk, il let ve ja vasol juk a tré nin get kö ve tő négy hét el tel té vel az elem ző vis szate kin tést is. TÁJÉKOZTATÓ Copyright 2006 Perpetum Humane 9

10 PERPETUM HUMANE 2006 IDŐ BE OSZ TÁS 1. nap (dél előtt 9,00-től, ös sze sen 10 óra) A té má ra fó ku szá ló alap tré ning 2. nap (ös sze sen 10 óra) 3. nap (es te 6 órá ig, ös sze sen 8 óra) TE MA TI KA 1. A kom mu ni ká ció lá tens és a manifeszt szint je 1.1. Kom mu ni ká ci ós szin tek 1.2. Kom mu ni ká ci ós csa tor nák 1.3. Kong ru en cia 2. Di a ló gus ve ze tés 2.1. Konf lik tu sos di a ló gu sok 2.2. A li bi kó ka tech ni ka 2.3. Győz tes-győz tes ki me ne tel 3. Tranzakcionális ana lí zis 3.1. Az alap ve tő én-ál la po tok 3.2. Ti pi kus game hely ze tek 3.3. Mars la kó-gya kor la tok 10 Copyright 2006 Perpetum Humane TÁJÉKOZTATÓ

11 2006 A SZE MÉ LYES HA TÉ KONY SÁG FEJ LESZ TÉ SE INTENZÍV TRÉNING A PROG RAM FI LO ZÓ FI Á JA A sze mé lyes ha té kony ság nö ve lé se csak is egyé ni re cept sze rint tör tén het. Ter mé sze te sen van nak ál ta lá no sít ha tó sza bályok, mód sze rek és tech ni kák, de egyik sem mű kö dik anél kül, hogy hasz ná ló ja ne len ne tisz tá ban sa ját ter mé sze té vel. Mert csak a sze mé lyi ség re sza bott, egye di ter ve zé sű ru hát tud juk ter mé sze tes és ké nyel mes mó don vi sel ni. Azért hát min de nekelőtt a sze mé lyi sé günk alap vo ná sa i val kell tisz tá ban len nünk. Több fé le sze mé lyi ség el mé le ti mo dell kí nál se gít sé get má sok és ma gunk azo no sí tá sá hoz. Csak is ezt kö ve tő en le szünk ké pesek a ma gunk egye di út ját, mód ját meg ta lál ni, meg al kot ni a ha té ko nyabb mun ka vég zés ér de ké ben. Csak egyet len pél da: nyil ván más képp rög zí ti fel jegy zé se it egy grafomán al kat, s más ként az, aki nek egy üd vöz lő lap meg írása is ko moly gondot okoz. Pe dig mind ket tő nek szük sé ge van me mó ri á já nak ki ter jesz té sé re. Csak az egyik így, a má sik amúgy fog ja ha téko nyan meg ten ni ezt. PERPETUM HUMANE AZ EM BER NEM FUT HAT SE BE SEB BEN A VÁG TA TÓ LÓ NÁL, DE AMI KOR A LO VAT A KO CSI ELÉ FOG JÁK, AK KOR A LÓ NEM LE HET GYOR SABB AZ EM BER NÉL. EZÉRT AZ ÚTON JÁ RÓK ÜGYE SEN HASZ NÁL JÁK FÖL MÁS EM BE REK KÉ PES SÉ GE IT SA JÁT FEL ADA TA IK EL VÉG ZÉ- SÉ RE; AMIT ŐK MA GUK NEM TUD NAK MEG TEN NI, AZT MÁ SOK RA BÍZ ZÁK. LAO CE A PROG RAM CÉL JA A sze mé lyes ha té kony ság nö ve lé se. A sa ját mun ka szerve zé sé hez tör té nő se gít ség nyúj tás. A bel ső mo ti vá ci ós ele mek tu da to sí tá sa. A KÉP ZÉS VÁR HA TÓ ERED MÉ NYE A részt ve vők meg ta nul hat ják a leg fon to sabb sze mé lyiség el mé le ti alap is me re te ket. El sa já tít hat ják a ha té kony munka vég zés hez szük sé ges mód sze re ket. Meg ért he tik, hogy a sze mé lyes ha té kony ság sze mé lyi ség füg gő, s hogy nagy mér tékben függ a ko ope rá ci ós kész ség től is. Be gya ko rol hat ják a legfon to sabb ko ope rá ci ós tech ni ká kat. Kész sé get sze rez het nek a sa ját mun ka ha té kony sá gá nak nö ve lé sé re. ÉR TÉ KE LÉS A tré ning so rán fo lya ma tos vis sza csa to lás sal do go zunk, amely min den egyes tré ning-elem szer ves ré sze. En nek eszköze el ső sor ban a sze mé lyes ref le xió. A vég ső ér té ke lést a meg ren de lő ál tal igé nyelt for má hoz is iga zít juk, il let ve ja vasol juk a tré nin get kö ve tő négy hét el tel té vel az elem ző vis szate kin tést is. RÓ BERT GI DA: A SZERVE- ZÉS AZ, AMIT AZ ELŐTT CSI- NÁLSZ, MI E LŐTT CSI NÁL NI KEZ DESZ VA LA MIT, HOGY AMI KOR CSI NÁ LOD, NE KELL- JEN AZON GON DOL KOD NOD, HOGY MIT CSI NÁLJ. A.A.MILNE RÉSZ LET A MI CI MAC KÓ BÓL TÁJÉKOZTATÓ Copyright 2006 Perpetum Humane 11

12 PERPETUM HUMANE 2006 MIN DEN KI AN NYI, AMENNYI- NEK LÁT JÁK. TÜKÖRÉNJEINK ÉPP ÚGY FÁJ NAK, MINT A VA LÓ SÁGOS. BA BITS MI HÁLY IDŐ BE OSZ TÁS 1. nap (dél előtt 9,00-től, ös sze sen 10 óra) A té má ra fó ku szá ló alap tré ning 2. nap (ös sze sen 10 óra) 3. nap (es te 6 órá ig, ös sze sen 8 óra) TE MA TI KA 1. A sze mé lyes ha té kony ság leg fon to sabb té nye zői 1.1. Sze mé lyi ség 1.2. Mun ka mód sze rek A mun ka kö rül mé nyek ki ala kí tá sa Sze mé lyes fi zi kai kon dí ci ók Sze mé lyes kör nye zet Mun ka he lyi kör nye zet kon cent rá ció, ki tar tás, me mó ria prob lé ma meg ol dó mód sze rek He u risz ti ka Gon dol ko dá si stra té gia Al go rit mus Kre a ti vi tás 1.3. Cso port (köz vet len mun ka tár sak) 1.4. Szer ve zet (cég) A SZE MÉ LYI SÉG AZOK NAK A PSZI CHO FI ZI KAI RENDSZEREK- NEK (SZO KÁ SOK NAK, SA JÁ- TOS ÉS ÁL TA LÁ NOS MA GA TAR- TÁ SOK NAK, ÉR ZEL MEK NEK) ÉS MÁS FAJ TA DISZ PO ZÍ CI ÓK- NAK AZ EGYÉ NEN BE LÜ LI DINAMI KUS OR GA NI ZÁ CI Ó JA, AMELY REND SZE REK MEG- HA TÁ ROZ ZÁK EGYE DÜL ÁL- LÓ ALKAL MAZ KODÁSÁT A KÖRNYEZET HEZ. G.W. ALLPORT 2. Sa ját mun ka szer ve zé se 2.1. Fo lya mat szer ve zés (ho gyan) Elő re jel zés Ter ve zés Szer ve zés Irá nyí tás Ko or di ná lás El len őr zés 2.2. Rend szer szer ve zés (mit, mi kor) Fel adat meg osz tás (a mun kák csök ken té se) Fó ku szá lás De le gá lás Idő meg ta ka rí tás Idő ter ve zés Na pi terv He ti terv Ha vi terv Éves terv 12 Copyright 2006 Perpetum Humane TÁJÉKOZTATÓ

13 2006 VEZETŐI HATÉKONYSÁGOT FEJLESZTŐ TRÉNING NŐKNEK PERPETUM HUMANE INTENZÍV TRÉNING A PROG RAM FI LO ZÓ FI Á JA Ta lán nem tel je sen alap ta lan a fel té te le zés, hogy ez az év szá zad a női tu laj don sá gok, sze mé lyi ség je gyek év szá za da lesz. A MÚLT A tör té ne lem so rán már volt pél da a női sze rep fel ér téke lő dé sé re, konk ré tan a mat ri ar chá tusokban. Azon ban ott és ak kor amen nyit er ről tud ha tunk a faj fenn tar tás egyet len re á lis út ja volt a nő ket, a nők cso dá la tos és ki zá ró la gos adottsá gát, a gyer mek szü lésre va ló ké pes sé get nagy becs ben tar tani, hi szen a zord kül vi lág mi at ti óri á si ha lan dó ság egyet len el len sze re a sza po ra ság volt. Ezért az tán az ér té kek kö zött el ső he lyen sze re pel tek az össze tar to zás, az együtt mű kö dés, az az mind az, ami a kap cso la tok ma gas mi nő sé gét jel le mez te. Né mi, de nem alap ta lan egy sze rű sí tés sel azt is mond hat nánk: akár csak ma is,... a mé hek nél. Az tán fej lő dött az em ber, vagy hogy ne han goz zék túl gő gö sen, ru ti no sabb lett a kül vi lág hoz va ló al kal maz ko dás ban, és vál to zott az ér ték rend. Már nem a faj-, ha nem a ha ta lomfenn tar tás volt el sőd le ge sen fon tos. Az ös sze tar to zás he lyett vagy előtt fon to sab bá vált az el kü lö nü lés, a te rü let szer zés és meg tar tás. A pat ri ar chá tus ban az együtt mű kö dés alap ja nem az ere den dő, ha nem a szer zett jo gok hi e rar chi á ja lett. A JE LEN Ma, ami kor leg alább is a vi lág fej let tebb tá ja in az a bi zo nyos zord kül vi lág vég képp meg sze lí dül ni lát szik, és a si ke res ség ki fi no mul tabb esz kö zök bir tok lá sát fel té te le zi, is mét elő tér be ke rül tek a nők a tár sa dal mi mun ka meg osz tás te rén. Ta lán most már nem kell pon to sí ta ni, hogy is mét a női mi nő sé gek re kell gon dol nunk. Mind azo nál tal per sze ez ab ban nyil vá nul meg a leg szem be tű nőb ben, hogy egy re több és fe lelős ség tel je sebb posz to n tű nik föl nő a min den nap ja ink ban. A LE HE TSÉGES JÖ VŐ Dur va egy sze rű sí tés sel két út áll ma a női ve ze tők előtt. Az el ső arány lag rö vid, né hány éves táv la tú. A kez de ti gyors si ke rek, és per sze a kör nye zete is ar ra buz dít ják a pél da be li nőn ket, hogy erő sít se ve ze tői ér té ke it, ame lyek alatt több nyi re a fér fi be ál lí tó dás hoz kap cso ló dó tu laj don sá go k külső énjébe in teg rá lá sát ér ti. Ha si ker te len ez a tö rek vése s ez a sze rencsé sebb eset ak kor egy ter mé sze te sebb, ki sebb sé rü lé sek kel já ró vis sza esés kö vet ke zik be kar ri er jé ben. Si ker ese tén sajnos olyan el lent mon dás ok, ös sze nem egye zé sek jön nek lét- TÁJÉKOZTATÓ Copyright 2006 Perpetum Humane 13

14 PERPETUM HUMANE 2006 re a kül vi lág gal, a ha gyo má nyos női, csa lád anyai sze re peivel kap cso lat ban, ami ál ta lá ban tra gi kus össze om lá s hoz ve zet. A má sik út tar tós, hos szú tá vú si ker rel, ki egyen sú lyozott ság gal jel le mez he tő. Ek kor ugyan is a pél da be li nőnk nek nem a kül ső nő je, a perszonája lesz el fér fi a sít va, ha nem a bel ső fér fi je, a fér fi lel ke, vagy ahogy C.G.Jung ne ve zi, az animusza erő sö dik meg és já rul hoz zá a tu da tos sze mé lyi ségfej lesz té sé hez, a ha té kony ve ze tői ma ga tar tás ki ala kí tá sá hoz. Ez utób bi min tá val sze ret nénk meg is mer tet ni a tré ning részt ve vő it. A TRÉ NING CÉL JA Se gít sé get kí vá nunk nyúj ta ni a részt ve vők sze mé lyi ségének fej lesz té sé hez an nak ér de ké ben, hogy ki egyen sú lyozott, tel jes és bol dog éle tet élő ve ze tők ké vál has sa nak. A KÉP ZÉS VÁR HA TÓ ERED MÉ NYE A részt ve vők meg is mer he tik a jungi sze mé lyi ség el mé le t alap jait. Fel fe dez he tik azo kat az at ti tű dö ket, min tá kat, amelyek kom for to sab bá, ha té ko nyab bá te he tik ve ze tői gya kor latu kat. IDŐ BE OSZ TÁS 1. nap (dél előtt 9,00-től, ös sze sen 10 óra) A té má ra fó ku szá ló alap tré ning 2. nap (ös sze sen 10 óra) 3. nap (es te 6 órá ig, ös sze sen 8 óra) TE MA TI KA 1. C.G.Jung sze mé lyi ség el mé le tének alap ja i 1.1. A sze mé lyi ség 1.2. Az ön is me ret 1.3. Per szo na 1.4. Anima/Animusz 2. Ön is mere t-fej lesz té s a jungi sze mé lyi ség el mé let tük ré ben 2.1. Pil la nat fel vé tel ön ma gunk ról Alap ve tő be ál lí tó dá sok A kül ső vi lág hoz va ló vi szo ny Ta lál ko zás a perszonával Ta lál ko zás az animusszal 2.2. Fej lesz tési stra té gi ák 3. A si ke res ve ze tői at ti tűd 3.1. A fej lesz tés egyé ni le he tő sé ge i nek fel tá rá sa 3.2. A ja va solt fej lesz té si irá nyok meg fo gal ma zá sa 14 Copyright 2006 Perpetum Humane TÁJÉKOZTATÓ

15 2006 KI TER JESZ TÉS PERPETUM HUMANE MO DERN VE ZE TÉS EL MÉ LE TI IRÁNY ZA TOK AZ ÚJ FAJ TA NŐI VE ZE TŐI AT TI TŰD TÜK RÉ BEN Le he tő sé get kí ná lunk azon részt ve vők szá má ra, akik hasz nos nak ta lál ták ezt az új faj ta meg kö ze lí tést a ma guk gyakor la tá ban, hogy a leg ha la dóbb ve ze tés el mé le ti irány za tok kal meg is mer ked ve, azo kat ki pró bál va erő sít sék meg új ve ze tői at ti tűd jü ket. TÁJÉKOZTATÓ Copyright 2006 Perpetum Humane 15

16 PERPETUM HUMANE Copyright 2006 Perpetum Humane TÁJÉKOZTATÓ

17 2006 VE ZE TŐI HA TÉ KONY SÁ GOT FEJ LESZ TŐ TRÉ NING FÉR FI AK NAK PERPETUM HUMANE INTENZÍV TRÉNING A PROG RAM FI LO ZÓ FI Á JA Ha az előző tréning filozófiáját elfogadjuk, akkor könynyen belátható, hogy a férfi vezetők hatékonyságát nagymértékben növelheti, ha szerep-repertoárjukba beletartoznak azok a női attitűdhöz inkább kötődő elemek, amelyekhez szerves úton a saját női lelkén, animáján keresztül fér hozzá, hiszen a tar tós, ki egyen sú lyo zott ve ze tés nem nél kü löz he ti eze ket. Ter mé sze te sen egy vál ság ke ze lő prog ram még min dig az el ső sor ban ha gyo má nyos fér fi at ti tű dök kel ren del ke ző ve ze tő ál tal vi he tő vé gig si ke re sen, de az tán jön a vár va várt kon szoli dá ció, s jobb ha az ilyen veze tő ke res ma gá nak egy má sik vál ság hely ze tet. Re mél he tő leg egy re több ki egyen sú lyo zot tan mű kö dő szer ve zet vesz részt a gaz da sá gi élet ben, s így egy re több olyan fér fi ve ze tő re lesz szük ség, akik kön nye dén, min den fé le eről kö dés és eről te tett ség nél kül ké pe sek öt vöz ni a ha gyo mányos fér fi sze re pe ket és at ti tű dö ket a pár hu za mos női megfe le lő ik kel, mert csak így lesz nek ké pe sek hos szú tá von, és ki egyen sú lyo zot tan el lát ni ve ze tői fel ada ta i kat. Ter mé sze te sen ez nem je len ti a ha gyo má nyos sze re pek és a hoz zá juk tar to zó esz kö zök le ér té ke lő dé sét, de még csak azt sem, hogy a fér fi ve ze tők nek a perszonájukba, a sze mé lyisé gük kül ső ré te gé be kel le ne beemel ni ük női min tá kat. Va gyis nem a kül ső fér fi t, a perszonát kell el nőiesíteni, ha nem a bel ső nő jét, a női lel két, vagy ahogy C.G.Jung ne vezi, az animáját kell megerő síteni, s ez zel já rulni hoz zá a tu datos sze mé lyi ség-fej lesz té sé hez, a ha té kony ve ze tői ma ga tar tás ki ala kí tá sá hoz. Ez utób bi min tá val sze ret nénk meg is mer tet ni a tré ning részt ve vő it. A TRÉ NING CÉL JA Se gít sé get kí vá nunk nyúj ta ni a részt ve vők sze mé lyi ségének fej lesz té sé hez an nak ér de ké ben, hogy ki egyen sú lyozott, tel jes és bol dog éle tet élő ve ze tők ké vál has sa nak. TÁJÉKOZTATÓ Copyright 2006 Perpetum Humane 17

18 PERPETUM HUMANE 2006 A KÉP ZÉS VÁR HA TÓ ERED MÉ NYE A részt ve vők meg is mer he tik a jungi sze mé lyi ség el mé le t alap jait. Fel fe dez he tik azo kat az at ti tű dö ket, min tá kat, amelyek kom for to sab bá, ha té ko nyab bá te he tik ve ze tői gya kor latu kat. IDŐ BE OSZ TÁS 1. nap (dél előtt 9,00-tól, ös sze sen 10 óra) A té má ra fó ku szá ló alap tré ning 2. nap (ös sze sen 10 óra) 3. nap (es te 6 órá ig, ös sze sen 8 óra) TE MA TI KA 1. C.G.Jung sze mé lyi ség el mé le tének alap ja i 1.1. A sze mé lyi ség 1.2. Az ön is me ret 1.3. Per szo na 1.4. Anima/Animusz 2. Ön is mere t-fej lesz té s a jungi sze mé lyi ség el mé let tük ré ben 2.1. Pil la nat fel vé tel ön ma gunk ról Alap ve tő be ál lí tó dá sok A kül ső vi lág hoz va ló vi szo ny Ta lál ko zás a perszonával Ta lál ko zás az animával 2.2. Fej lesz tési stra té gi ák 3. A si ke res ve ze tői at ti tűd 3.1. A fej lesz tés egyé ni le he tő sé ge i nek fel tá rá sa 3.2. A ja va solt fej lesz té si irá nyok meg fo gal ma zá sa KI TER JESZ TÉS MO DERN VE ZE TÉS EL MÉ LE TI IRÁNY ZA TOK AZ ÚJ FAJ TA FÉRFI VE ZE TŐI AT TI TŰD TÜK RÉ BEN Le he tő sé get kí ná lunk azon részt ve vők szá má ra, akik hasz nos nak ta lál ták ezt az új faj ta meg kö ze lí tést a ma guk gyakor la tá ban, hogy a leg ha la dóbb ve ze tés el mé le ti irány za tok kal meg is mer ked ve, azo kat ki pró bál va erő sít sék meg új ve ze tői at ti tűd jü ket. 18 Copyright 2006 Perpetum Humane TÁJÉKOZTATÓ

19 2006 RE TO RI KA (PRE ZEN TÁ CIÓ) PERPETUM HUMANE INTENZÍV TRÉNING A PROG RAM FI LO ZÓ FI Á JA A re to ri kai, vagy ahogy ma di va tos ne vez ni pre zentá ci ós kész sé gek és ké pes sé gek az em be ri ség tör té ne té ben min dig kü lö nös becs ben áll tak. Ezért is ne he zen ért he tő, hogy nap ja ink ha zai is ko lai gya kor la ta meg le he tő sen mos to hán ke ze li ezt a te rü le tet, hi szen alig van szó be li meg nyil vá nu lás ra le he tő sé ge a kö zép is ko lák ta nu ló i nak, s ez az egye te me ken is na gyon függ a vá lasz tott szak tól. Ta lán el fo gad ha tó itt és most az a né mi túl zás(?), mely sze rint jog gal te kint het jük fo gya tékos ság nak a be széd kész ség, a re to ri kai kész ség hi á nyát. A PROG RAM CÉL JA A prog ram a ha té kony kom mu ni ká ció esz kö ze it kí ván ja be mu tat ni és gya ko rol tat ni, kü lö nös te kin tet tel a pre zen tá ció ra. Ezen be lül: a részt ve vők kom mu ni ká ci ós kész sé gé nek, ön is me ret ének, az alap tech ni kák ban (moz gás tech ni ka, be szédtech ni ka, re la xá ci ós és kon cent rá ci ós tech ni kák, szö veg elemzés) va ló jár tas sá gá nak fej lesz té se. A KÉP ZÉS VÁR HA TÓ ERED MÉ NYE A részt ve vők jog gal vár hat ják el, hogy a tré ning vé gezté vel tá gabb ke ret be il leszt ve gon dol kod nak a pre zen tá ci ó ról. Erő sen fel té te lez he tő, hogy a tré ning ha tá sá ra töb ben fog ják na pi rend jük be il lesz te ni a si ke res pre zen tá ci ó hoz el en ged he tetle nül szük sé ges kész sé ge ik és ké pes sé ge ik mód sze res fej leszté sét. Nagy a va ló szí nű sé ge, hogy a részt ve vők több sé gé ben fel me rül nek majd két sé gek az ösz tö nö sen ki ala kult szte re o tip meg ol dá sa ik kal kap cso lat ban, s en nek ha tá sá ra so kan vá lasztják a tu da tos ság jó val rö gö sebb, de sok kal több si ker rel ke csegte tő út ját. ÉR TÉ KE LÉS A tré ning so rán fo lya ma tos vis sza csa to lás sal do go zunk, mely min den egyes tré ning elem szer ves ré sze. En nek esz kö ze el ső sor ban a sze mé lyes ref le xió, de hasz ná lunk a pre zen tá ci ók elem zé sé hez vi de o tech ni kát is. A vég ső ér té ke lést a meg ren delő ál tal igé nyelt for má hoz iga zít juk, il let ve ja va sol juk a tré ninget kö ve tő négy hét el tel té vel az elem ző vis sza te kin tést is. TÁJÉKOZTATÓ Copyright 2006 Perpetum Humane 19

20 PERPETUM HUMANE 2006 IDŐ BE OSZ TÁS 1. nap (dél előtt 9-től, ös sze sen 10 óra) A té má ra fó ku szá ló alap tré ning 2. nap (ös sze sen 10 óra) 3. nap (es te 6-ig, ös sze sen 8 óra) TE MA TI KA 1. Alaptechnikák 1.1. Mozgástechnika 1.2. Beszédtechnika Légzéstechnika Hangképzés Artikuláció 1.3. Figyelem Relaxáció Koncentráció 2. A szó no ki be széd el mé le te 2.1. Az arisz to te lé szi rend szer tan 2.2. A re to ri ka mód szer ta na A bi zo nyí tá sok Szil lo giz mus Enthüméma A bi zo nyí té kok Ethosz Pathosz Logosz A re to ri ka vál fa jai Ta nács adó Rá be szé lés Le be szé lés Tör vény szé ki Vád be széd Vé dő be széd Be mu ta tó Di csé ret Fed dés 3. Re to ri kai (pre zen tá ci ós) gya kor la tok 20 Copyright 2006 Perpetum Humane TÁJÉKOZTATÓ

21 2006 KI TER JESZ TÉS PERPETUM HUMANE KAR BAN TAR TÓ, FEJ LESZ TŐ TRÉ NING Akár csak egy jó szí nész nek, egy jó elő adó nak is rend szere sen kar ban kell tar ta nia leg fon to sabb esz kö zét,... ön ma gát. Er re kí ná lunk le he tő sé get azok szá má ra, akik kel az ala po kon már túl ju tot tunk. ÚJ ESZ KÖ ZÖK HASZ NÁ LA TA A PRE ZEN TÁ CI Ó BAN Sok szor még a leg egy sze rűbb esz kö zök, mint egy whiteboard, vagy egy flipchart is tar to gat nak olyan le he tő sé ge ket, ami ket még a gya kor lot tabb elő adók sem is mer nek. Ugyan akkor az írás ve tí tő, vagy a projektor hasz ná la ta ese té ben en nek va ló szí nű sé ge jó val na gyobb. Fon tos le het ugyan ak kor bi zonyos elő adást se gí tő prog ra mok biz tos is me re te (pl. power point) épp úgy, mint a slide ké szí tés hez el en ged he tet le nül szük sé ges gra fi kai prog ra mo ké. Az ala pok biz tos is me re te birto ká ban lé vő meg ren de lő ink ré szé re kí ná lunk ilyen spe ci á lis tré nin ge ket. TÁJÉKOZTATÓ Copyright 2006 Perpetum Humane 21

22 PERPETUM HUMANE Copyright 2006 Perpetum Humane TÁJÉKOZTATÓ

23 2006 STRESSZ KE ZE LÉ SI TECH NI KÁK INTENZÍV TRÉNING A PROG RAM FI LO ZÓ FI Á JA Bár mi kor, ami kor ide ge sek, fe szül tek, fá rad tak, ré mültek vagy le han gol tak va gyunk, va ló já ban stressz alatt ál lunk. Az élet na gyon ke vés te rü le te men tes az olyan ese mé nyek től és el vá rá sok tól, ame lyek ilyen ér zé se ket idéz het nek elő, így a stressz el ke rül he tet len, de el vi sel he tő ré szé vé vált éle tünk nek. Az élet stressz nél kül el vi sel he tet len len ne. Olyan faj tái, mint a fi zi kai vagy szel le mi ki hí vá sok, a szex, kre a tív alkotó tevékenység, na gyon is von zó ak. A stressz ak kor ve szé lyes, ami kor el nyom ja tes tünk alkal mazkodási ké pes sé gét, haj la mos sá té ve nem kí vá na tos fi zi kai, lel ki vagy ér zel mi re ak ci ó ra, be teg sé gek re. Aki hos szú tá von akar si ke res len ni, an nak szám ba kell ven nie a rá ne he ze dő stressz ha tá so kat és dön te nie kell fe lő lük, me lyi ket ak náz hat ja ki a fej lő dé se ér de ké ben és me lye ket kell el ke rül nie. A stressz tű rő ké pes ség nagy mér ték ben függ a személyiségtípustól, amely el sőd le ge sen örö költ, má sod la go san szerzett tu laj don sá gok együt te se. Va gyis a stressz tű rő ké pes sé get ta nu lás sal, gya kor lás sal nö vel ni, fej lesz te ni le het. PERPETUM HUMANE A CÉL TER MÉ SZE TE SEN NEM A STRESSZ EL KE RÜ LÉ- SE... EZT UGYAN ÚGY NEM IN DO KOL JA SEM MI, MINT HA KE RÜL NI IGYE KEZ NÉNK A TÁPLÁLKO ZÁST, A TEST MOZ- GÁST VAGY A SZE REL MET. ÁM AH HOZ, HOGY KÉ PES LÉGY MA RA DÉK TA LA NUL KI FE JEZ NI MA GAD, ELŐ SZÖR KI KELL TA PASZ TAL NOD A STRESSZ RÁD JEL LEM ZŐ OP TI- MÁ LIS SZINTJÉT. SEL LYE JÁ NOS A PROG RAM CÉL JA A mo dern stressz el mé let alap ja i nak be mu ta tá sa a résztve vők szá má ra. A fon to sabb stressz for rá sok fel de rí té se a részt ve vők sze mé lyes gya kor la tá ban. A leg fon to sabb stresszke ze lé si tech ni kák meg is mer te té se. Se gít ség nyúj tás az egyé ni vál to zá si ter vek ki dol go zá sá hoz. A KÉP ZÉS VÁR HA TÓ ERED MÉ NYE A részt ve vők ké pet kap hat nak egyé ni erős sé ge ik ről és gyen ge sé ge ik ről. A min den na pi stressz ki vál tó i nak fel tá rá sa, tu da to sí tá sa. Az egyé ni stressz tü ne tek meg is me ré se, a megfelelő egyé ni stressz ke ze lé si tech ni kák ki dol go zá sa. ÉR TÉ KE LÉS A tré ning so rán fo lya ma tos vis sza csa to lás sal do go zunk, mely min den egyes tré ning elem szer ves ré sze. En nek esz köze el ső sor ban a sze mé lyes ref le xió, de hasz ná lunk ön elem ző kér dő íve ket is. A vég ső ér té ke lést a meg ren de lő ál tal igé nyelt for má hoz iga zít juk, il let ve ja va sol juk a tré nin get kö ve tő négy hét el tel té vel az elem ző vis sza te kin tést is. TÁJÉKOZTATÓ Copyright 2006 Perpetum Humane 23

24 PERPETUM HUMANE 2006 IDŐ BE OSZ TÁS 1. nap (dél előtt 9-től, ös sze sen 10 óra) A té má ra fó ku szá ló alap tré ning 2. nap (ös sze sen 10 óra) 3. nap (es te 6-ig, ös sze sen 8 óra) TE MA TI KA 1. A sze mé lyi ség 1.1. Alap ve tő sze mé lyi ség el mé le tek 1.2. Egyé ni sze mé lyi ség ké pek az el mé le tek tük ré ben Erős sé gek - gyen ge sé gek Egyé ni cé lok A stressz ki vál tó oka i nak fel de rí tés Kül ső stresszorok Bel ső stresszorok Sterssztünetek Düh Ide ges ség Ag go da lom Fé le lem Le han golt ság 2. Stressz ke ze lé si tech ni kák 2.1. Vé de ke zé si tech ni kák Sta bi li tá si zó nák Test edzés Cél tu da tos ság Idő ke ze lés A ha ta lom hoz va ló vi szony Adap tá ció 2.2. Pá nik hely zet-ke ze lés Ok Fó ku szá lás Al ter na tí vák Dön tés 3. Spe ci á lis gya kor la tok KI TER JESZ TÉS KÜ LÖN LE GES HELY ZE TEK RE FEL KÉ SZÍ TŐ TRÉ NING Azok szá má ra, akik már rá lá tás sal bír nak sze mé lyi sé gük és a min den na pi stressz hely ze tek vi szo nyá ra, több-ke ve sebb ru tin nal ren del kez nek a min den na pi stressz hely ze tek ke ze lé sében, olyan spe ci á lis tré nin ge ket aján lunk, ame lyek fel ké szí tik őket olyan kü lön le ges hely ze tek ke ze lé sé re, ame lyek csak ritkán, vagy so ha nem for dul nak elő éle tük ben. Az így szer zett ta pasz ta la tok azon ban transz fe rá lód nak, és a min den na pi helyze tek hez va ló vi szo nyu kat is nagy mér ték ben fej lesz tik. 24 Copyright 2006 Perpetum Humane TÁJÉKOZTATÓ

25 2006 KONF LIK TUS KE ZE LÉ SI TECH NI KÁK INTENZÍV TRÉNING A PROG RAM FI LO ZÓ FI Á JA A leg több eset ben a konf lik tus hely ze tek ke ze lé sé nek a leg főbb aka dá lya az, hogy a sze rep lők nem tisz táz zák a va ló di ös sze te vő ket. Tör tén het ez azért, mert nem ké pe sek rá, de azért is, mert egyik vagy má sik fél, eset leg mind ket tő szán dé ko san el akar ja ta kar ni a va ló di hely ze tet, sőt eset leg va la mi lyen ér de kük fű ző dik ah hoz, hogy el ke rül jék a va ló di okok kal va ló szem be né zést, vagy épp ah hoz, hogy fönn tart sák a konf lik tu sos ál la po tot. A PROG RAM CÉL JA A sze mé lyes ha té kony ság nö ve lé se. Az em be ri szi tu á- ci ók ke ze lé sé ben va ló jár tas ság fej lesz té se. Konfliktus helyzetekben va ló po zi tív vi sel ke dés ké pes sé gé nek fej lesz té se. PERPETUM HUMANE NE BO NYO LÓDJ OLYAN GON- DOK BA, AME LYE KET EL IS KERÜL- HETSZ, DE NE SÉR TŐDJ MEG, HA AZ EMBE REK TÉ GED KE RÜL NEK EL. GYAKO ROLD AZO KAT AZ ERÉ- NYE KET, AME LYEK MA GASZ TO SAK, DE NE VÁRD, HOGY AZ EM BE REK TÉ GED MA GASZ TAL JA NAK. NEM HÁ RÍT HA TOD EL A SZE REN- CSÉTLENSÉGEKET, DE TÖRE KEDJ RÁ, HOGY NE TE OKOZD ŐKET! NEM TE HETSZ CSO DÁT, DE LÉGY KÉSZ RÁ, HOGY EL TUDD FO GAD NI! HA CSA PÁS ÉR MI VEL NEM TE OKOZ TAD NE KE SE REGJ, HA MEG- GYÖ TÖR! HA SZE REN CSE ÉR MI VEL NEM A TE ÉR DE MED NE LÉGY ÖN TELT, AMI KOR SI KERT ARATSZ ÁL TA LA! ÍGY GOND TA LAN ÉS KÖN NYŰ ÉLE TET ÉLSZ MAJD, HI SZEN A MIN- DEN NAP JA ID BAN A REND URALKO- DIK. LAO CE A KÉP ZÉS VÁR HA TÓ ERED MÉ NYE A részt ve vők tu da to sab ban fog ják kar ban tar ta ni és használ ni sze mé lyes esz köz tá ru kat, meg ta nul hat ják a konf lik tu sok ter mé szet raj zá nak alap ja it, el sa já tít hat ják az alap ve tő konflik tus ke ze lé si tech ni ká kat, meg ért he tik, hogy a konf lik tu sok ter mé sze tes ré szei a min den na pi, és az üz le ti élet nek egy aránt. Be gya ko rol hat ják a leg fon to sabb konf lik tus ke ze lé si tech ni kákat, kész sé get sze rez het nek a konf lik tus hely ze tek ko rai fel isme ré sé re. ÉR TÉ KE LÉS A tré ning so rán fo lya ma tos vis sza csa to lás sal do go zunk, mely min den egyes tré ning elem szer ves ré sze. En nek esz kö ze el ső sor ban a sze mé lyes ref le xió, de hasz ná lunk ön elem ző és szo ci o met ri ás kér dő íve ket is. A vég ső ér té ke lést a meg ren de lő ál tal igé nyelt for má hoz iga zít juk, il let ve ja va sol juk a tré nin get kö ve tő négy hét el tel té vel az elem ző vis sza te kin tést is. TÁJÉKOZTATÓ Copyright 2006 Perpetum Humane 25

26 PERPETUM HUMANE 2006 IDŐ BE OSZ TÁS 1. nap (dél előtt 9-től, ös sze sen 10 óra) A té má ra fó ku szá ló alap tré ning 2. nap (ös sze sen 10 óra) 3. nap (es te 6-ig, ös sze sen 8 óra) TE MA TI KA 1. Kom mu ni ká ci ós tech ni kák 1.1. Non-ver bá lis kom mu ni ká ció 1.2. A kom mu ni ká ció szint jei 1.2. Di a ló gus ve ze tés 2. A konf lik tu sok ter mé szet raj za 2.1. A konf lik tu sok faj tái 2.2. A konf lik tus hely zet tisz tá zá sa Lo ka li zá ció Kom pe ten cia Sze re pek 2.3. A konf lik tus hely zet ke ze lés Nyi tott gon dol ko dás Asszertivitás A meg ol dás rög zí té se Ki té rés 3. Spe ci á lis gya kor la tok KI TER JESZ TÉS KÜ LÖN LE GES HELY ZE TEK RE FEL KÉ SZÍ TŐ TRÉ NING Azok szá má ra, akik már rá lá tás sal bír nak sze mé lyi sé gük és a min den na pi konf lik tus hely ze tek vi szo nyá ra, több-ke vesebb ru tin nal ren del kez nek a min den na pi konf lik tus hely ze tek ke ze lé sé ben, olyan spe ci á lis tré nin ge ket aján lunk, ame lyek fel ké szí tik őket olyan kü lön le ges hely ze tek ke ze lé sé re, amelyek csak rit kán, vagy so ha nem for dul nak elő éle tük ben. Az így szer zett ta pasz ta la tok azon ban transz fe rá lód nak, és a min den na pi hely ze tek hez va ló vi szo nyu kat is nagy mér ték ben fej lesz tik. 26 Copyright 2006 Perpetum Humane TÁJÉKOZTATÓ

27 2006 HA TÉ KONY ÉR TE KEZ LET, ERED MÉ NYES MEG BE SZÉ LÉS INTENZÍV TRÉNING A PROG RAM FI LO ZÓ FI Á JA A meg be szé lés és az ér te kez let kö zött mond hat juk ta lán in kább csak mé ret be li kü lönb sé gek van nak, ezért együtt tár gyal juk őket. Nem esik szó ugyan ak kor itt azok ról a spe ci á lis rész le tek ről, amik egy üz le ti tár gya lás sa ját jai. Az ér te kez let és a tár gya lás kö zöt ti leg fon to sabb kü lönbség, hogy a tár gya lá son részt ve vő fe lek alap ve tő ér de kei nem es nek tel je sen egy be, sőt több nyi re el len té te sek, míg az ér tekez le te ken, meg be szé lé se ken a kö zös ér dek nek meg fe le lő leg jobb uta kat, mó do kat ke re sik a részt ve vők. Ter mé sze te sen az ér te kez let részt ve vői kö zött is le het nek ér dek el len té tek, de ezek csak az el fo ga dott cél meg va ló sí tá sá nak mód ja it érin tik. Ezek a cé lok ál ta lá ban glo bá li sak: a cég, a szer ve zet fej lesz tése, ha té kony sá gá nak, gaz da sá gi ere jé nek nö ve lé se. Egy ér tekez let, meg be szé lés cél ja na gyon konk rét kell hogy le gyen. Pél dá ul: meg ha tá roz ni azo kat a lé pé se ket, ami ket glo bá lis cé lok ér de ké ben a kö vet ke ző hé ten kell meg ten ni. PERPETUM HUMANE AKI PUSZ TÁN A KÜL SŐT DÍ SZÍ- TI, AZ A BEL SŐT CSÚ FÍT JA; AKI ÉRZEL MEINEK EN GED, AZ A SZEL- LE MET SEB ZI MEG; AKI ÉK SZE RE IT MU TO GAT JA, AZ ÖN MA GÁT REJ TE- GE TI. HA SZÜN TE LE NÜL OKOS VAGY, AK KOR ALAP TER MÉ SZE TED NEK ÁR TASZ, HA SZÁZ LÉ PÉS NYI ÚTON IS CSAK MASZK JA I DAT MU TO GA TOD, AK KOR TES TED EL NE HE ZÜL. LAO CE A PROG RAM CÉL JA Cél a kom mu ni ká ci ós hely ze tek ben va ló vi sel ke dés ta nul má nyo zá sa, kü lö nös te kin tet tel a meg be szé lés re és az ér te kez let re. A KÉP ZÉS VÁR HA TÓ ERED MÉ NYE A részt ve vők meg is mer he tik a mo dern kom mu ni ká cióel mé let alap ja it, el sa já tít hat ják a leg fon to sabb kom mu ni ká ci ós tech ni ká kat, meg ért he tik, hogy a kom mu ni ká ció egy szer re két szin ten és több csa tor nán zaj lik, be gya ko rol hat ják a ha té kony meg be szé lés, ér te kez let leg fon to sabb ele me it, kész sé get szerez hetnek kom mu ni ká ci ós tech ni ká ik fo lya ma tos fej lesz té sére. ÉR TÉ KE LÉS A tré ning so rán fo lya ma tos vis sza csa to lás sal do go zunk, mely min den egyes tré ning elem szer ves ré sze. En nek esz kö ze el ső sor ban a sze mé lyes ref le xió, de hasz ná lunk ön elem ző és szo ci o met ri ás kér dő íve ket is. A vég ső ér té ke lést a meg ren de lő ál tal igé nyelt for má hoz iga zít juk, il let ve ja va sol juk a tré nin get kö ve tő négy hét el tel té vel az elem ző vis sza te kin tést is. HA NEM BE SZÉLSZ AZ ZAL, AKI- VEL PE DIG SZÓT LE HET NE ÉR TE NI, VESZ NI HAGY TÁL EGY EM BERT. HA PE DIG BE SZÉLSZ AZ ZAL, AKI VEL NEM LE HET SZÓT ÉR TE NI, EL VESZ TE- GET TED SZA VA I DAT. AZ OKOS EM BER SEM AZ EMBE- RE KET NEM HAGY JA VESZ NI, SEM A SZA VAIT NEM VESZ TE GE TI EL. KONFUCIUSZ TÁJÉKOZTATÓ Copyright 2006 Perpetum Humane 27

28 PERPETUM HUMANE 2006 A BE SZÉD AR RA VA LÓ, HOGY MA GAD MÁ SOK KAL MEG ÉR TESD, A HALL GA TÁS MÁ SOK MEG ÉR TÉ SÉT SZOL GÁL JA ÖN MA GAD BAN. AKI NEM HALL GAT ÉS NEM FI GYEL, AZ SÜ KET- NÉ MA MÁ SOK TÁRSASÁGÁBAN. LAO CE IDŐ BE OSZ TÁS 1. nap (dél előtt 9-től, ös sze sen 10 óra) A té má ra fó ku szá ló alap tré ning 2. nap (ös sze sen 10 óra) 3. nap (es te 6-ig, ös sze sen 8 óra) TE MA TI KA 1. Kom mu ni ká ci ós tech ni kák 1.1. Non-ver bá lis kom mu ni ká ció 1.2. A kom mu ni ká ció szint jei 1.2. Di a ló gus ve ze tés 2. A ha té kony meg be szé lés, ér te kez let kel lé kei 2.1. Elő ké szí tő sza kasz Üd vöz lés Cél meg ha tá ro zás Idő ter ve zés Struk tú ra te rem tés Idő ta ka ré kos mun ka mód sze rek Le ve ze tői kom pe ten cia 2.2. Meg be szé lés, ér te kez let Ins pi rá ció Mo ti vá ció Konst ruk ti vi tás Cél ori en tált ság Kom pe tens sze mé lyes ség 2.3. Le zá ró sza kasz Ered mény meg fo gal ma zás, rög zí tés Táv la tok fel vá zo lá sa Bú csú 3. Spe ci á lis gya kor la tok KI TER JESZ TÉS ÉR TE KEZ LE TEK LE VE ZE TÉ SÉ RE FEL KÉ SZÍ TŐ TRÉ NING Azok szá má ra, akik am bí ci ót érez nek ma guk ban az értekez letek le ve ze tő el nö ki sze rep kör ében va ló el mé lyü lésre, olyan spe ci á lis is me re te ket kí ná lunk, ame lyek bir to ká ban mind tech ni ka i lag, mind em be ri leg egy jó val ma ga sabb szinten tud ják majd el lát ni ezt a fel ada tot. 28 Copyright 2006 Perpetum Humane TÁJÉKOZTATÓ

29 2006 TÁR GYA LÁS TECH NI KA INTENZÍV TRÉNING A PROG RAM FI LO ZÓ FI Á JA Sok fé le jó ta ná csot ol vas ha tunk kü lön bö ző szakkönyvekben a tár gya lás sal kap cso lat ban, de majd mind egyik azt su gall ja, hogy a mi pár tun kon áll, akik nek a jó ta ná cso kat, trük kö ket és tit ko kat el árul ja, s te szi ezt an nak ér de ké ben, hogy a tár gya lás so rán mi le gyünk az ered mé nye seb bek. Gyer me ki énünk (mely több nyi re ér dek lőd ve for dul a jó sá gos ta nács adó fe lé) azt kér de zi, hogy és mi lesz ak kor, ha megtud ja a má sik?... Már pe dig a má sik meg tud ja. Ezért hát jobb, ha a jó ta ná csok nem az én pár to mon (az ő párt ján) áll nak, ha nem a köl csö nö sen elő nyös ered mé nyesség párt ján. A va ló di együtt mű kö dés re tö rek vő tár gya lás ban a fe lek cél ja az, hogy olyan meg ál la po dás ra jus sa nak, amely mind két fél szá má ra el fo gad ha tó, s így meg va ló sít ha tó és fönntartható. A PROG RAM CÉL JA Az el len ér de kű fél lel tör té nő tár gya lás ban va ló hatékonyság nö ve lé se, a meg ál la po dá si és vál lal ko zá si kész ség fej lesz té se. A KÉP ZÉS VÁR HA TÓ ERED MÉ NYE A részt ve vők meg ta nul hat ják a di a lek ti ka ter mé szet rajzá nak alap ja it, el sa já tít hat ják és be gya ko rol hat ják az alap ve tő tár gya lá si tech ni ká kat. Meg ért he tik, hogy a tár gya lás mi től le het ered mé nyes. Kész sé get sze rez het nek a tár gya lá sok irányí tá sá ra. PERPETUM HUMANE EZÉRT A TÖ KÉ LE TES EM BER, AK KOR LÉP ELŐ RE, HA EL JÖN AZ Ő IDE JE; JU TAL MA A SI KER, DE SIKE- RÉNEK NEM A SZE REN CSE AZ OKA. HA NINCS ITT AZ IDE JE, VIS SZA- HÚ ZÓ DIK; SZÍ VE SEN VÁR, HA KELL, HI SZEN A VÁ RA KO ZÁS BAN SEM MI BAL SZE RENCSÉS NIN CSEN. MEG HAL LA NI AZT, AMI MÉG NEM TÖR TÉNT MEG: BÖL CSES SÉG, ELŐ RE LÁT NI AZT, AMI MÉG NEM ÖL TÖTT FOR MÁT: TISZ TÁN LÁ TÁS. AKIK NEM HAL LA NAK ÉS NEM LÁT NAK, AZOK TU DAT LA NOK ÉS ZA VA RO DOT TAK. AKI HA TÁ RO ZOTT AKAR LEN- NI, AN NAK EN GE DÉ KENY SÉG GEL KELL AZT EL ÉR NIE, AKI ERŐS AKAR MA RAD NI, AN NAK GYEN GE SÉG GEL KELL AZT ŐRIZ NIE. LÉGY EN GE DÉ KE NYEBB, ÉS HATÁ- ROZOTT LE SZEL, LÉGY GYEN GÉBB, ÉS ERŐS SÉ VÁLSZ. HA A NÁ LAD GYEN GÉB BET ERŐ- VEL GYŐ ZÖD LE, MEG INOGSZ, AMI- KOR EGYEN RAN GÚ FÉL LEL TA LÁL- KO ZOL. HA A NÁ LAD ERŐ SEB BET ENGEDÉ- KENYSÉGGEL GYŐ ZÖD LE, AK KOR MÉR HETETLEN ERŐ VEL BÍRSZ. LAO CE ÉR TÉ KE LÉS A tré ning so rán fo lya ma tos vis sza csa to lás sal do go zunk, mely min den egyes tré ning elem szer ves ré sze. En nek esz kö ze el ső sor ban a sze mé lyes ref le xió, de hasz ná lunk ön elem ző és szo ci o met ri ás kér dő íve ket is. A vég ső ér té ke lést a meg ren de lő ál tal igé nyelt for má hoz iga zít juk, il let ve ja va sol juk a tré nin get kö ve tő négy hét el tel té vel az elem ző vis sza te kin tést is. TÁJÉKOZTATÓ Copyright 2006 Perpetum Humane 29

30 PERPETUM HUMANE 2006 MEN TA LI TÁ SUN KAT AZ JEL LEM- ZI MI KÉNT A HÁ BO RÚ IDE JÉ NEK ESE MÉ NYEI VI LÁ GO SAN MEG MU- TAT TÁK, HOGY AZ EL LEN SÉG RŐL SZEMÉRMET LEN NA I VI TÁS SAL MON- DUNK ÍTÉLE TET, ÉS AZ EL LEN SÉG RŐL AL KO TOTT ÍTÉ LET BEN EL ÁRUL JUK A SA JÁT FOGYA TÉ KOSSÁGAINKAT; IGEN, AZ EM BER EGY SZE RŰ EN SA JÁT BE NEM VAL LOTT HI BÁ IT VE TI AZ EL LEN SÉG SZE MÉ RE. C.G. JUNG IDŐ BE OSZ TÁS 1. nap (dél előtt 9-től, ös sze sen 10 óra) A té má ra fó ku szá ló alap tré ning 2. nap (ös sze sen 10 óra) 3. nap (es te 6-ig, ös sze sen 8 óra) TE MA TI KA 1. Kom mu ni ká ci ós tech ni kák 1.1. Non-ver bá lis kom mu ni ká ció 1.2. A kom mu ni ká ció szint jei 1.2. Di a ló gus ve ze tés 2. A tár gya lási fo lya mat sza ka szai 2.1. Elő ké szí tő sza kasz Fel ké szü lés (még nem a hely szí nen) Cél meg ha tá ro zás In for má ció gyűj tés Szem lél te tő esz kö zök ké szí té se Lég kör te rem tés (már a hely szí nen) Üd vöz lés Be ve ze tő be szél ge tés Tem pó és stí lus-meg ha tá ro zás 2.2. Tár gya lás Kö zös cél meg ha tá ro zás Na pi rend meg ha tá ro zás Köl csö nös in for má ció gyűj tés Meg ál la po dá si tar to mány ki je lö lés Al ku fo lya mat 2.3. Le zá ró sza kasz Meg ál la po dás A meg ál la po dás rög zí té se Jó vá ha gyás, alá írás Le zá ró be szél ge tés Ér té ke lés, a to váb bi ak meg ha tá ro zá sa (már nem a hely szí nen) 3. A tár gya lá si tech ni kák 3.1. Kér dés 3.2. Ki vá rás 3.3. Meg le pe tés 3.4. Tény meg ál la pí tás 3.5. Köz lé sek, je lek, jel zé sek 4. A tár gya lá si fo lya mat irá nyí tá sá nak esz kö zei 4.1. Hely zet ér té ke lés 4.2. Ös szeg zés 4.3. Fo lya mat ér té ke lés 4.4. Át hi da lás 30 Copyright 2006 Perpetum Humane TÁJÉKOZTATÓ

31 2006 CSA PAT ÉPÍ TÉS PERPETUM HUMANE INTENZÍV TRÉNING A PROG RAM FI LO ZÓ FI Á JA A szer ve ze tek, mun ka cso port ok, csa pa tok tel je sít mé nye csak rész ben függ tag ja ik szak mai fel ké szült sé gé től. Sőt akár füg get len né is vál hat at tól, ha a szük sé ges együtt mű kö dés le he tet len né vá lik a ta gok sze mé lyi sé gé nek ös sze nem il lő sége okán. A csa pat szel lem, a kész ség egy más ki egé szí té sé re, az inspiratív lég kör meg te rem té se és fönn tar tá sa, a köl csö nös tá mo ga tás kon ven ci ó ja olyan ér té kek, ame lyek re tá masz kodva ha té kony és si ke res le het egy csa pat, ám ezek hi á nyá ban min den erő fe szí tés kárbaveszhet. A PROG RAM CÉL JA A részt ve vők biz ton ság ér zet ének, ön be csü lés ének, a szer ve zet hez tar to zás, a tá mo ga tott ság, az el fo ga dott ság ér zeté nek nö ve lé se, a hi e del mek meg szün te té se és a kö zös ér té kek meg erő sí té se. A KÉP ZÉS VÁR HA TÓ ERED MÉ NYE Az egyé nek és a szer ve zet előtt ál ló kö ve tel mé nyek nek va ló jobb meg fe le lés, na gyobb fo kú tu da tos ság és az ön kor rekció ké pes sé gé nek fej lő dé se. Az ered mé nyes ség nö ve ke dé se, s az is me re tek, kész sé gek bő vü lé sé vel a mun ka kö rök gaz dagodá sa, a szer ve zet tel va ló azo no su lás fo ko zó dá sa. ÉR TÉ KE LÉS A tré ning so rán fo lya ma tos vis sza csa to lás sal do go zunk, mely min den egyes tré ning elem szer ves ré sze. En nek esz köze el ső sor ban sze mé lyes ref le xió, de hasz ná lunk ön elem ző és szo ci o met ri ás kér dő íve ket is. A vég ső ér té ke lést a meg ren de lő ál tal igé nyelt for má hoz iga zít juk, il let ve ja va sol juk a tré nin get kö ve tő négy hét el tel té vel az elem ző vis sza te kin tést is. TÁJÉKOZTATÓ Copyright 2006 Perpetum Humane 31

32 PERPETUM HUMANE 2006 IDŐ BE OSZ TÁS 1. nap (dél előtt 9-től, ös sze sen 10 óra) A té má ra fó ku szá ló alap tré ning 2. nap (ös sze sen 10 óra) 3. nap (es te 6-ig, ös sze sen 8 óra) TE MA TI KA 1. Kom mu ni ká ci ós tech ni kák 1.1. Non-ver bá lis kom mu ni ká ció 1.2. A kom mu ni ká ció szint jei 1.3. Di a ló gus ve ze tés 2. Az em pá tia 2.1. A nyi tott ság 2.2. Az ér tő fi gye lem 2.3. A po zi tív oda for du lás 2.4. Az elő í té let-men tes vis sza csa to lás 3. A kö zös ség ori en tált at ti tűd 3.1. Alap ve tő pszi chi kus be ál lí tó dá sok 3.2. Kü lön bö ző sé ge ink fel is me ré se és tisz te le te 3.3. Együtt mű kö dé si stra té gi ák 4. Spe ci á lis cso port gya kor la tok KI TER JESZ TÉS VEN TIL LÁ CI ÓS TRÉ NING Alap ve tő en jól mű kö dő cso por tok szá má ra meg al ko tott tré ning. A lo gi kai gya kor la tok és já té kok, va la mint a mű vésze ti te vé keny sé gek so rán a részt ve vők új ra föl fe dez he tik ké pes sé ge ik ho mály ba ve sző te rü le te it. Új táv la tok nyíl nak a cso port ál tal el ér he tő cé lok te kin te té ben. VITORLÁS TRÉ NING A vitorlázás egy - élvezetes és valószínűleg felejt hetetlen pillanatokat szerző - eszköz, melynek se gít ségével fej leszthetjük a munkahelyi csapat együttműködését, problémamegoldó képességét. Ter mészetesen a program fő célja, hogy támogatást adjon a szervezet önfejlesztő munkájához, amely nek révén felgyorsulhat ez a soha véget nem érő folyamat. Az igényektől függően a tréning fó kusz pontjában lehet a vezetés, a kommunikáció, a döntéshozatal vagy akár a konfliktuskezelés témaköre, de a végső cél minden esetben az, hogy a csapattagok azokat a készségeiket fejlesszék, melyekkel hatékonyabbá tehe tik a teljes szervezet működését. 32 Copyright 2006 Perpetum Humane TÁJÉKOZTATÓ