A tudás kifejezése és a viselkedés változása. Péntek Imre

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A tudás kifejezése és a viselkedés változása. Péntek Imre"

Átírás

1 Péntek Imre Az állíthatóság kognitív korlátai * Tanulmányomban arra próbálok választ keresni, hogy az elme architektúrája és működése hogyan korlátozza a tudás állíthatóságát. Pszichológus szemmel a deklaratív (verbálisan kifejezhető) tudás és a viselkedésből visszakövetkeztethető tudás közötti inkoherenciára igyekszem magyarázatot találni. Ebben a tekintetben az állíthatóság korlátait a verbalizálhatóság korlátaiként értelmezem, habár a tudás kifejezhetőségének nem a wittgensteini nyelvi korlátait vizsgálom. A legtöbb filozófusnak valószínűleg túlságosan leszűkítettnek tűnhet az állíthatóság verbalizálhatóságként való értelmezése, amikor a konferencia jó néhány előadása azzal foglakozott, hogy az állításnak a verbális formáján kívül számos más formája létezik, képekkel is, filmekkel is állíthatunk, sőt a mai világunkban egyre inkább domináló képiség talán tágabb teret nyújt a tudás kifejezésére, mint a nyelvi kifejezés. Ebben az értelemben valamennyi viselkedés állítás, csakhogy a tudás verbális állítása és viselkedéssel való állítása között különbség van. Tanulmányom első felében azokat a kutatásokat mutatom be, amelyek a verbalizált tudás és a viselkedésből visszakövetkeztethető tudás közötti kapcsolat természetére vonatkoznak. Majd a kognitív rendszernek egy olyan architektúráját vázolom, amely magyarázatot adhat a verbalizálható és a viselkedésből visszakövetkeztehető tudás inkonzisztenciájára. A tudás kifejezése és a viselkedés változása Az utóbbi években a kognitív fejlődés és a tanulás vizsgálatában a kutatók egyre inkább a változásokat előidéző folyamatokra kezdtek koncentrálni. A hagyományos felfogás, miszerint a fejlődés és a tanulás folyamatos, egyre inkább cáfolódik. A legérdekesebb az, hogy a fejlődés és a tanulás ritmusát nagyrészt a tudás kifejezésének különböző rendszerei közötti versengés határozza meg. Előbb a kognitív fejlődéssel, majd a tanulással kapcsolatos kutatásokat mutatjuk be, rávilágítva ezzel arra, hogy a kognitív folyamatok különböző idősávjaiban nagyon hasonló mechanizmusok zajlanak. A kognitív fejlődés folyamatosságának hipotézise A legtöbb fejlődéspszichológus egyetért azzal, hogy a normál fejlődési mintázatok folyamatosak. Ez nem azt jelenti, hogy nincs szakaszosság (stagnálás) a fejlődésben, hanem azt, hogy a legtöbb fejlődési görbe csak pozitív irányú változásokat mutat: nincsenek periodikus visszaesések a normál fejlődési mintázatokban. Kutatás-módszertannal foglalkozó szakemberként gyakran találkozom furcsa adatokkal. Legutóbb egy intelligenciateszt standardizálásakor a következő grafikonhoz jutottak (lásd 1. ábra) a kutatók. * A tanulmány megírását a Román Tanügyminisztérium Kutatási Fejlesztési Osztályának (CNCSIS), 33965/ számú pályázati programja támogatta.

2 40 40 Intelligencia (Raven nyers pontok) életkor 1. ábra. Az intelligencia változása az életkor függvényében. Intelligencia (Raven nyers pontok) "simitott" görbe valós görbe Az első benyomás az volt, hogy biztosan valami hiba lehet a mintavételben, és emiatt történhet meg az, hogy a görbe ennyire fűrészfogas, a 12 és fél évesek átlagosan intelligensebbek a 13 éveseknél. Valahogy nehezen tudjuk azt elképzelni, hogy a gyermek egy fél évvel többet járt iskolába, mégis alacsonyabb a teljesítménye. Ha ezeket az eredményeket a szakemberek elé tárjuk, akkor valószínűleg az lesz a véleményük, hogy a teszt túl sokat tévedhet, ha már a standardizáláskor ilyen furcsa eredményekre jutottak a kutatók, vagy pedig a teszt standardjai megbízhatatlanok, valószínűleg amiatt, mert túlságosan kis mintával dolgoztak. A tesztszerkesztők ilyenkor a görbesimítási eljáráshoz folyamodnak, meghatároznak egy olyan folyamatosan növekvő görbét (lásd 2. ábra), ami a legközelebb áll adataikhoz, kijavítva ezáltal a mérési hibákat, és megnyugtatva a teszt használóit, hogy semmi olyasmi nem történt, ami ellentmondana a fejlődésről alkotott elképzeléseinknek: a folyamatos fejlődés hipotézisének. életkor 2. ábra. A görbesimítás eredménye. Az adatokat részletesen megvizsgálva azonban kiderül, hogy ezek a különbségek egyes esetben olyan nagyok, hogy valószínűtlen, hogy csak a mintavétel eredményeként jöttek volna létre. Egy másik kézenfekvő magyarázat a piageti kognitív sémák egyensúlyának megbomlása, amely időleges teljesítménycsökkenéshez vezethet. A helyzet korántsem ennyire egyszerű, a Piaget fejlődéselméletében nem tesz említést teljesítménycsökkenésről, csak stagnálásról, az egyensúly megbomlása pedig rövidebb idősávokban történik, nem egy életév leforgása alatt. Ahhoz, hogy megértsük a teljesítménynek ezt a hullámzó változását, érdemes szűkebb idősávokat megvizsgálni. Ez a szűkebb idősáv a gyakorlás eredményeképpen elsajátított készségek esetében vizsgálható.

3 A tanulás törvénye A készségek elsajátítását a legkülönbözőbb helyzetekben és a lekülönbözőbb területeken vizsgálták. A tanulás törvénye egyike azon kevés matematikai törvényeknek, amelyek a pszichológiában elfogadottá és általános érvényűvé váltak. A megoldási idő pontosan meghatározható bármely N-dik próbálkozásra, ismerve az első feladat megoldásához szükséges időt (B) és a tanulási ritmust meghatározó állandót (α). A pszichológusok általában nagyon elégedettek egy ilyen pontos, matematikailag definiált törvénnyel, és sokáig nem is próbálkoztak cáfolatával. Staszewski és Ritter munkacsoportja. 1 Az átvizsgálás okára az szolgált, hogy a készségek elsajátításában a legtöbb kutatás stratégia-váltásokat mutat ki. A kísérleti személyeknek nemcsak megoldási gyorsasága javul, hanem a gyakorlás eredményeképpen új megoldási stratégiákat fedeznek fel és alkalmaznak, s pontosan az új stratégiák következtében csökken a megoldási idő és a hibák száma. Ez azt jelentené, hogy a tanulási függvény nem lehet ennyire sima, hanem drámaibb változásokat kellene észleljünk a kísérleti személyek stratégiaváltásakor. A kutatócsoport az eredeti adatokat újraelemezve kimutatta, hogy a teljesítményjavulás stratégiaspecifikus, a tanulás törvénye valóban érvényes, de csakis ugyanazon stratégia alkalmazásának az ideje alatt. Kimutatható, hogy a stratégiaváltás idejét figyelembe véve a teljesítményváltozásnak sokkal pontosabb közelítő-függvényét kapjuk, mint ezek figyelmen kívül hagyásával. A teljesítmény látszólagos exponenciális változása abból adódik, hogy több személy eredményeit és nagyon sok próbálkozás eredményét átlagolták a kutatók, s ez globálisan valóban egy exponenciális függvényhez vezet, azonban az egyéni teljesítmény változása a stratégiaváltáskor időleges teljesítménycsökkenéseket is eredményezhet. A stratégiaváltás mechanizmusai és verbalizálhatóságuk α 3. ábra. A tanulás törvénye T = BN (Newell és Rosenbloom, 1981) A Newell és Rosenbloom (1981) által javasolt függvényt 1998-ban kezdte el felülvizsgálni Delaney, Rede, Az utóbbi években pontosan ezeknek a stratégiaváltási folyamatoknak a mechanizmusait kezdték el vizsgálni a kognitív fejlődésben és a készségelsajátítási folyamatokban egyaránt. A pszichológia szemszögéből nem az a leg- 1 Delaney, P. F. Reder, L.M. Staszewski, J. J. Ritter, F.: The strategy-specific nature of improvement: The power law applies by strategy within task. Psychological Science 9/1,

4 fontosabb, hogy a viselkedés mikor és milyen irányban változik meg, hanem sokkal fontosabb az a kérdés, hogy miért változik meg. A miért változik meg a viselkedés? kérdés megválaszolása hozzásegíthet ahhoz, hogy változásokat idézzünk elő (pl. ha spontán módon ez nem következik be), vagy felgyorsítsuk a változást. A vizsgálatok kognitív idősávjainak optimális szűkítésével közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy olyan mechanizmusokat tárjunk fel, amelyek kielégítően magyarázzák a verbálisan kifejezhető és a viselkedésből visszakövetkeztethető tudás szerepét a stratégiaváltásban. nem egyidőben fedezték fel, hogy az A+B-B feladatok esetében nem érdemes kiszámolni az eredményt, hanem minden gyermek más próbálkozáskor. A zérós próbálkozás az új stratégia (a rövidített számítás) első spontán alkalmazását jelzi. Jól látható, hogy a gyermekek többsége felfedezi és alkalmazza a stratégiát anélkül, hogy erről be tudna számolni. Majd fokozatosan nő azoknak a száma, akik be is tudnak számolni az alkalmazott stratégiáról. Nem-tudatos stratégiaváltás a kognitív fejlődésben: a mikrogenetikus kutatások eredményei Robert S. Siegler 2 kutatócsoportjának elsőként sikerült kimutatni, hogy aritmetikai műveletekben a gyermekek 90%-a először nem-tudatos szinten fedezi fel és alkalmazza az új megoldási stratégiákat. A nem-tudatosan alkalmazott stratégiát öt új feladaton való alkalmazás után a gyermekek 80%-a már tudatosan alkalmazta, vagyis képes volt erről verbálisan is beszámolni. Tehát az első alkalmazásról való beszámolás képtelensége nem tulajdonítható a verbális leírásra való képtelenségnek, mivel a gyermekek 80%-a csupán öt alkalmazás után képes volt probléma nélkül leírni az általa felfedezett új stratégiát. Kísérletükben másodikos gyermekek A+B-B (a feladatok 50%-a) és A+B-C (a feladatok 50%-a) típusú feladatokat kellett hogy megoldjanak. A 4. ábra a különböző stratégiák alkalmazási arányát ábrázolja. Természetesen a gyermekek 2 Siegler, R. S.: Unconscious insights. Current directions in psychological science. 9/3, ábra. Különböző stratégiák alkalmazásának gyakorisága az új stratégia felfedezése előtt és után. Természetesen azzal érvelhetünk, hogy ez a nemtudatos stratégiaválasztás csak gyermekek esetében érvényes, a felnőttek ellenben sokkal tudatosabban fedeznek fel és választanak stratégiát. Egyre növekszik azonban azoknak a kutatásoknak a száma, amelyek azt sugallják, hogy ez felnőttek esetében is igaz.

5 Amikor a kezünk okosabb Nyilvánvaló, hogy a nem-tudatos folyamatokra csak indirekt adatokból következtehetünk. Az egyik kutatási irányzat problémamegoldás közben a gesztusaink és verbalizált gondolkodásunk összehasonlításával próbál a nemtudatos folyamatokra következtetni. A gesztusok gyakran szöges ellentétben állnak verbális beszámolóinkkal. A legérdekesebb az, hogy bizonyos problémák megoldása esetén kimutatható, hogy gesztusaink helyes megoldási stratégiára utalnak, miközben verbálisan a helytelen stratégiá-val próbálkozunk. Ezt a jelenséget nevezi Susan Goldin-Meadow gesztus beszéd inkoherenciának. Goldin- Meadow 3 a Hanoi-torony problémájának megoldása közben a hangos protokoll módszerét alkalmazta, ezzel egyidőben videofelvételt készített a kísérleti személyek gesztusairól. A kutatásban 24 felnőtt (átlag életkor 20 év) és 24 gyermek vett részt (átlagéletkor 10 év). Beszéd: Áttettem a [zöld korongot] 1 [ide] 2 (A) 3 Garber, P. Goldin-Meadow, S.: Gesture offers insight into problemsolving in adults and children. Cognitve science, 2002/26, Beszéd: [és én] 1-2, hmm..., lássuk csak, [ez a három, itt volt] 3 és én áttettem [a zöldet, azt hiszem, ide a tetejére] 4 (B) 5. ábra. Gesztus beszéd koherencia és inkoherencia a Hanoi-torony problémájának megoldása közben. A szögletes zárójel indexe a beszédhez kapcsolódó gesztus számát jelöli. (A) Gesztus beszéd koherencia: a felnőtt a C-alakúra formált jobb kezét elmozdítja a 2-esről a 3-as oszlopra, miközben ugyanazt fejezi ki beszédében is. (B) Gesztus beszéd inkoherencia: A felnőtt először a C-alakúra formált bal kezét a 2-esről az 1-es oszlop felé mozdítja. Ezt a műveletet nem említi beszédében (a mutatott művelet helyes irányba mozdítaná a probléma megoldását). Aztán a felnőtt vertikális C-alakúra formált jobb kezét a hármas oszlopon tartva elmozdítja a jobb kezét, melyet horizontális C-alakúra formált, a 2-esről a 3-as oszlopra. Ezt a második műveletet már szóban is kifejezte. A kutatás egyértelmű eredménye az volt, hogy a felnőttek és gyermekek esetében is gesztus beszéd inkoherencia sokkal nagyobb gyakorisággal jelentkezik stratégikus választások előtt, mint alacsonyabb fontosságú hely-

6 zetekben. Az 5. ábra néhány példáját szemlélteti a gesztus beszéd koherenciának és inkoherenciának. A kutatás azt is kimutatta, hogy azok a személyek, akiknél gyakoribb volt a gesztus beszéd inkoherencia, hamarabb fedezték fel a helyes stratégiát, mint azok, akiknél kevesebb gesztus-beszéd inkoherenciát regisztráltak. Ezek az egybehangzó kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy olyan nem-tudatos mechanizmusok irányítják a stratégiaválasztást, amelyek képesek előrejelezni egy stratégia hatékonyságát egy bizonyos helyzetre, még mielőtt az alkalmazásra kerülne, és mielőtt azt képesek lennénk tudatosítani. Ez a mechanizmus tudást feltételez, olyan tudást, amelyet nem vagyunk képesek verbálisan kifejezni, következésképpen állítani sem tudjuk azokat. És ennek a tudásnak az állíthatóságát nem nyelvi korlátok gátolják, hanem a kognitív rendszer korlátai, amelyek az információhoz való tudatos hozzáférést gátolják. A tudás hozzáférhetőségének problémája A klasszikus kísérleti paradigmák a tudatosság egyetlen kritériumának a verbalizálhatóságot tekintik. Tehát, ha valami tudatos, akkor biztosan verbalizálható, és fordítva. A stratégiaválasztásban egyáltalán nem mindegy az, hogy egy stratégiát nem-tudatosan választottunk, vagy pedig tudatosan választottuk és alkalmaztuk, csak nem tudunk erről beszámolni. Ha egy folyamat nem tudatos, akkor teljesen más mechanizmusok határozzák meg, következésképpen másképpen változtatható. A folyamatok változtathatósága kulcsfontosságú a pszichológiában, valamennyi gyakorlati kérdés ahhoz kapcsolódik, hogy hogyan fejleszthető egy adott helyzetben az az optimális stratégiaválasztási képesség. Az individuális különbségek nagy része nem abból származik, hogy az egyének mentális kapacitása különbözik, hanem abból, hogy az egyének különböznek abban a képességük-ben, hogy a helyzethez és mentális erőforrásaikhoz adaptált stratégiákat alkalmazzanak. A különböző kutatási területeket szintetizálva, a tudatos élmény és a tudattartalmak kifejezhetősége vagy állíthatósága szempontjából a mentális folyamatoknak négy kategóriája körvonalazódik. A klasszikus kategóriák, amelyeket egyben a leggyakoribbaknak tart a szakirodalom, a tudatos és kifejezhető folyamatok és a nem tudatos és nem is kifejezhető folyamatok kategóriái. Azonban számos kutató arra mutat rá, hogy létezik két másik kategória is, amely legalább olyan fontos és gyakori, mint az előző kettő. Az egyik a tudatos, de kifejezhetetlen procedurális tudás kategóriája, a másik a nem-tudatos de kifejezhető tudás kategóriája (lásd 6. ábra). Kifejezhetőség Kifejezhető Kifejezhetetlen Szubjektív tudat Tudatos Olvasás vagy beszédmegértés Deklaratív ismeretek Logikai következtetések Munkamemória tartalma Nagyon rövid ideig bemutatott ingerek Komplex procedurális tudás (pl. hegedülés) Komplex szenzoriális élmények emléke (zene, bor íze) Tudásérzés: nyelvem hegyén van effektus Nem tudatos Freudi elszólások Nehéz pszichológiai döntések Bizonyos procedurális ismeretek Implicit tanulás Bizonyos kognitív folyamatok 6. ábra. A mentális folyamatok tudatossága és kifejezhetősége.

7 A nyelvem hegyén van jelenséget valamennyien átéltük: érezzük, hogy valamit tudunk, mégsem tudjuk kifejezni. Ugyanez a helyzet komplex szenzoriális emlékeinkkel: legtöbben nem tudjuk kifejezni egy bor ízét vagy egy zenei élményt, vagy nagyon rövid ideig bemutatott ingerek estében tudjuk, hogy valamit láttunk, de nem tudjuk pontosan, hogy mit. A freudi elszólások esetében pontosan fordított a helyzet, amikor egy csinos nőnek a szeretem a kekszet helyett valaki a keresem a szexet kijelentést teszi, akkor sokak szerint nemcsak nyelvbotlásról van szó, hanem nem-tudatos tudattartalmak kifejezéséről. Hasonló a helyzet komplex döntések esetén, például pályaválasztási döntések után: sokan nem tudják megmondani, pontosan miért választották szakmájukat, hogyan hozták meg a döntést, egyszerűen döntöttek és azután valamilyen utólagos magyarázatott találtak döntésükre. Sikerült kifejezni egy magyarázatot, de az nem a döntést befolyásoló tényezőkre vonatkozott. Számos stratégia-választási folyamat ezekbe a kategóriákba tartozik, így nehéz eldöntenünk, hogy ezek a folyamatok milyen természetűek a kifejezhetetlen tudás valóban tudattalan-e, vagy a kifejezett tudás valóban tudatose? Ezek kulcsfontosságú kérdések a stratégiaválasztásban. A független gondolkodási rendszerek hipotézise A hagyományos elméletek nagy része a kétszintes feldolgozási rendszerek elvére épül. A nem-tudatos szinten gyors automatikus folyamatok működnek. Ezek olyan gondolkodási rendszerek, amelyek asszociációkra, konnexionista hálókra épülnek, és nagyon alacsony hiba-arányt mutatnak. Ezzel szemben a metakognitív szint teljes mértékben tudatos, azonban jóval lassúbb, mint a nemtudatos automatikus feldolgozás és nagyobb hibaarány is jellemzi. Ezek a folyamatok nem asszociációkra, hanem szimbolikus racionális műveletek elvégzésére specializáltak. Kontroll Metakognitív Monitorizálás Nem-tudatos Viselkedés (állítások, attitűdök) Kauzális elméletek Nem-tudatos folyamatok Kauzális állítások Döntések, viselkedés 7. ábra. Az együttműködő és a független gondolkodási rendszerek Nelson és Narens (1990) valamint Nisbett és Wilson (1977) elméleteiben A klasszikus elméletek értelmében a metakognitív szint teljes mértékben képes monitorizálni és kontrollálni a nem-tudatos folyamatokat. A két gondolkodási rendszer optimálisan együttműködik úgy, hogy a metakognitív szint elosztja és koordinálja a kognitív folyamatokat. Habár mindkét rendszer befolyásolja attitűdjeinket és viselkedésünket, a metakognitív szintnek, fölérendelt szerepéből kifolyólag, nagyobb befolyása van viselkedésünkre. Ennek egyenes következménye, hogy viselkedésünket nagyrészt tudatos folyamatok befolyásolják. A stratégiaválasztás folyamatai azonban ellentmondanak az együttműködő gondolkodási rendszerek hipotézisének, és az egymással versengő, viszonylag független gondolkodási rendszerek hipotézisét teszik valószínűvé. Érdekes módon a kutatási eredmények egyre inkább

8 kiemelik a nem-tudatos folyamatok elsőbbségét gondolkodásunkban, a tudatos gondolkodást inkább utólagos attribúciónak tekintve. Ennek tükrében elmondhatjuk, hogy tudásunk, melyre gondolkodásunk és viselkedésünk épül, sokkal tágabb, mint amit verbálisan képesek vagyunk állítani. Kognitív rendszerünk felépítése, pontosan a gondolkodási rendszerek függetlensége miatt, nagyon szűk belátást enged agondolkodásunkat és viselkedésünket meghatározó tudásra, amelynek tartalma tulajdonképpen a pszichológia kulcskérdését képezi.

A mérés tárgya, tartalma

A mérés tárgya, tartalma A mérés tárgya, tartalma 1 A TUDÁS Az oktatás elméletének egyik legősibb problémája az ismeretek és a képességek viszonyának értelmezése. A tudás részei, elemei tekintetében számos álláspont alakult ki,

Részletesebben

KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS. Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató Csoport

KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS. Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató Csoport MAGYAR PEDAGÓGIA 102. évf. 3. szám 391 410. (2002) A KÉPESSÉGEK FEJLŐDÉSI ÜTEMÉNEK EGYSÉGES KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel 26. Oroszi Zsuzsanna: WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel A Weschler intelligenciatesztek a gyermek és felnőtt-korúak kognitív képességeinek átfogó és megbízható feltárását szolgálják.

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Az olvasási képesség szerepe a matematikai gondolkodás fejlődésében. Steklács János Kecskeméti Főiskola Humán Tudományok Intézete steklacs@gmail.

Az olvasási képesség szerepe a matematikai gondolkodás fejlődésében. Steklács János Kecskeméti Főiskola Humán Tudományok Intézete steklacs@gmail. Az olvasási képesség szerepe a matematikai gondolkodás fejlődésében Steklács János Kecskeméti Főiskola Humán Tudományok Intézete steklacs@gmail.com Vázlat Számolás és olvasás Szöveges feladatok Az olvasási

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. november 5. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint, jól követhetően

Részletesebben

SCHWARTZ 2012 Emlékverseny

SCHWARTZ 2012 Emlékverseny SCHWARTZ 2012 Emlékverseny A TRIÓDA díjra javasolt feladat ADY Endre Líceum, Nagyvárad, Románia 2012. november 10. Befejezetlen kísérlet egy fecskendővel és egy CNC hőmérővel A kísérleti berendezés. Egy

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára 1. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ:

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatban Nagy József a személyiség három általános kompetenciájának (alapkompetencia) és egy speciális (felhasználói) kompetenciának egymást

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

2015 június: A hallás elemzése - Winkler István

2015 június: A hallás elemzése - Winkler István 2015 június: A hallás elemzése - Winkler István Winkler István tudományos tanácsadó, az MTA Természettudományi Kutatóintézetében a Kognitív Idegtudományi II. csoport vezetője. Villamosmérnöki és pszichológusi

Részletesebben

Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni. /Véghelyi Balázs/

Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni. /Véghelyi Balázs/ Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni /Véghelyi Balázs/ 1 Az óvoda hivatalos elnevezése: BALATONVILÁGOSI SZIVÁRVÁNY ÓVODA Az óvoda pontos

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ AZ OLVASÁSSTRATÉGIAI SZAKKÖR ALKALMAIRÓL

ÖSSZEFOGLALÓ AZ OLVASÁSSTRATÉGIAI SZAKKÖR ALKALMAIRÓL ÖSSZEFOGLALÓ AZ OLVASÁSSTRATÉGIAI SZAKKÖR ALKALMAIRÓL Különböző típusú szövegek olvasása és megértése alapvető kompetenciát igényel a társadalmi és kulturális életben, valamint a sikeres munkavégzéshez.

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

I. EXPOZÍCIÓS PROGRAMOK FÉLAUTOMATA PROGRAMOK...

I. EXPOZÍCIÓS PROGRAMOK FÉLAUTOMATA PROGRAMOK... Haladó Tanfolyam Tartalomjegyzék I. EXPOZÍCIÓS PROGRAMOK FÉLAUTOMATA PROGRAMOK... 3 1. BEVEZETŐ AZ EXPOZÍCIÓS PROGRAMOKBA... 3 1. ISO érzékenység... 5 2. WB Fehér egyensúly beállítása... 9 3. Fénymérési

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

Statisztika I. 13. előadás Idősorok elemzése. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 13. előadás Idősorok elemzése. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 13. előadás Idősorok elemzése Előadó: Dr. Ertse Imre A társadalmi - gazdasági jelenségek időbeli alakulásának törvénszerűségeit kell vizsgálni a változás, a fejlődés tendenciáját. Ezek a

Részletesebben

Szakmai zárójelentés OTKA-48927. Az autizmus kognitív neuropszichológiai tényezőinek alvásélettani vizsgálata

Szakmai zárójelentés OTKA-48927. Az autizmus kognitív neuropszichológiai tényezőinek alvásélettani vizsgálata Szakmai zárójelentés OTKA-48927 Az autizmus kognitív neuropszichológiai tényezőinek alvásélettani vizsgálata Módszerek Alanyok A Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórházban diagnosztizált betegek közül összesen

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 4 IV. MINTA, ALAPsTATIsZTIKÁK 1. MATEMATIKAI statisztika A matematikai statisztika alapfeladatát nagy általánosságban a következőképpen

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Tehetség és személyiségfejlődés Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Hová tart a személyiség fejlődése? Jung kiteljesedés, integrált személyiség Maslow fejlődés humánspecifikus

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan

Részletesebben

TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,

Részletesebben

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés A MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK ALAPJAI Tisljár Roland, Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Tanulás Viszonylag állandó, a tapasztalatok következtében kialakuló

Részletesebben

Kontrollcsoportok (viszonyítás): Gyermek standard (saját életkornak megfelelıen) Felnıtt standard

Kontrollcsoportok (viszonyítás): Gyermek standard (saját életkornak megfelelıen) Felnıtt standard Grafológiai elemzés összefoglaló A vizsgálat célja: achondropláziás ek és gyermekek mentális képességének vizsgálata, az esetleges tartalmi és/vagy fejlıdési sajátságok feltárása Vizsgálat körülményei:

Részletesebben

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén Diagnosztikus mérések fejlesztése (TÁMOP 3.1.9/08/01) Oktatáselméleti

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában Csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit

Részletesebben

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Az egészségterv (irányított célzott változás) Egy dokumentum (öt fejezet) Egy ciklikus működési mód adott színtérben élők egészségét hivatott támogatni,

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Mátrixjátékok tiszta nyeregponttal

Mátrixjátékok tiszta nyeregponttal 1 Mátrixjátékok tiszta nyeregponttal 1. Példa. Két játékos Aladár és Bendegúz rendelkeznek egy-egy tetraéderrel, melyek lapjaira rendre az 1, 2, 3, 4 számokat írták. Egy megadott jelre egyszerre felmutatják

Részletesebben

Does pension policy make older women work more?

Does pension policy make older women work more? Does pension policy make older women work more? The effect of increasing the retirement age on the labour market position of ageing women in Hungary Cseres-Gergely Zsombor MTA KRTK Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Kérdések Az iparági önszabályozás iránti érdeklődés növekszik Az állami szabályozás kudarca

Részletesebben

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program Tematikus tananyag Tanulási program / Tanulói tevékenység Produktum/teljesítmény I. Bevezetés a tanulás fejlesztésének tanulásába 1. A T.F.T. célja, témakörei

Részletesebben

- hasonló hangzású hangok, szótagok, szavak hallási felismerésének problémája.

- hasonló hangzású hangok, szótagok, szavak hallási felismerésének problémája. Asperger syndroma: A zavaroknak egy csoportja, amelyet a szociális kapcsolatfelvétel és tartás minőségi mássága jellemzi. A kommunikációs sémák sajátosak ezeknél a gyerekeknél. Általában az érdeklődésük-aktivitásuk

Részletesebben

Ittfoglalomösszea legfontosabbtudnivalókat, részleteka honlapon, illetvea gyakorlatvezetőtől is kaptok információkat.

Ittfoglalomösszea legfontosabbtudnivalókat, részleteka honlapon, illetvea gyakorlatvezetőtől is kaptok információkat. 1 Ittfoglalomösszea legfontosabbtudnivalókat, részleteka honlapon, illetvea gyakorlatvezetőtől is kaptok információkat. A statisztika tanulásához a legtöbb infomrációkat az előadásokon és számítógépes

Részletesebben

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és Tartalomelemzés A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és végeredményben a szöveg írójáról vonhatunk le következtetéseket.

Részletesebben

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING BUDAPEST 72. PF.: 35. 1426 / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 I. évfolyam TANTÁRGYI

Részletesebben

Az értelem elemei. Az értelem elemei. Tartalom. Megjegyzés

Az értelem elemei. Az értelem elemei. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Az értelem és elemei: a tudás, az intelligencia és a beleérző képesség. Mennyire járnak ezek együtt, és milyen kombinációkban fordulnak elő az emberekben? Mi jellemzi a zsenit, tehetséget és a

Részletesebben

Mesterséges Intelligencia. Csató Lehel. Csató Lehel. Matematika-Informatika Tanszék Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 2007/2008

Mesterséges Intelligencia. Csató Lehel. Csató Lehel. Matematika-Informatika Tanszék Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 2007/2008 Matematika-Informatika Tanszék Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 007/008 Az Előadások Témái Bevezető: mi a mesterséges intelligencia... Tudás reprezentáció i stratégiák Szemantikus hálók / Keretrendszerek

Részletesebben

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5.

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5. AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT Szakmai Nap II. (rendezvény) 2015. február 5. (rendezvény dátuma) Orbán Róbert (előadó) Bemeneti mérés - természetismeret

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK AZ AGRONOMA BEVÁLT GYAKORLATOK ADAPTÁCIÓJÁNAK VÁZLATA - DEMETRAE TÁRSADALMI NEMEK SZEMPONTJÁBÓL ÉRZÉKENY SZAKKÉPZÉSI KARRIER ÚTMUTATÓ A MEZŐGAZDASÁGI-KÖRNYEZETVÉDELMI ÁGAZATHOZ A karrier útvonal 5 szakaszból

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 10 X. SZIMULÁCIÓ 1. VÉLETLEN számok A véletlen számok fontos szerepet játszanak a véletlen helyzetek generálásában (pénzérme, dobókocka,

Részletesebben

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 10. rész: Az adatelemzés alapjai Szerző: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Tizedik rész Az adatelemzés alapjai Tartalomjegyzék Bevezetés Leíró statisztikák I

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2010. Gárdonyi Géza Általános Iskola 2030 Érd, Gárdonyi Géza u. 1/b. OM azonosító: 037320 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2010. Gárdonyi Géza Általános Iskola 2030 Érd, Gárdonyi Géza u. 1/b. OM azonosító: 037320 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2010 8. évfolyam :: Általános iskola Gárdonyi Géza Általános Iskola 2030 Érd, Gárdonyi Géza u. 1/b. Figyelem! A 2010. évi Országos kompetenciaméréstől kezdődően a szövegértés, illetve a

Részletesebben

Kilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés matematikából 2008 őszén

Kilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés matematikából 2008 őszén Kilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés matematikából 2008 őszén Póta Mária 2009. 0 1 i e π 1 A matematikai eszköztudás kompetencia alapú mérése Méréssorozat első fázisa, melynek a hozzáadott értéket

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004

Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004 Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004 2005 Budapest Értékelési Központ SuliNova Kht. 2 Országos Kompetenciamérés 2004 Tartalom 1. Bevezetés...4

Részletesebben

Osztályozóvizsga és javítóvizsga témakörei Matematika 9. évfolyam

Osztályozóvizsga és javítóvizsga témakörei Matematika 9. évfolyam Osztályozóvizsga és javítóvizsga témakörei Matematika 9. évfolyam 1. félév Gondolkozás, számolás - halmazok, műveletek halmazokkal, intervallumok - racionális számok, műveletek racionális számokkal, zárójel

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011. Cecei Általános Iskola 7013 Cece, Árpád u. 3. OM azonosító: 038726 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2011. Cecei Általános Iskola 7013 Cece, Árpád u. 3. OM azonosító: 038726 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2011 8. évfolyam :: Általános iskola Cecei Általános Iskola 7013 Cece, Árpád u. 3. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban a 8. évfolyamon Tanulók száma

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

Számsorozatok (1) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Számsorozatok (1) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit Számsorozatok (1) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Valós számsorozaton valós számok meghatározott sorrendű végtelen listáját értjük. A hangsúly az egymásután következés rendjén van.

Részletesebben

N I. 02 B. Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 2011.11.30. A mérés dátuma: A mérés eszközei: A mérés menetének leírása:

N I. 02 B. Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 2011.11.30. A mérés dátuma: A mérés eszközei: A mérés menetének leírása: N I. 02 B A mérés eszközei: Számítógép Gerjesztésszabályzó toroid transzformátor Minták Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 A mérés menetének leírása: Beindítottuk a számtógépet, Behelyeztük a mintát a ferrotestbe.

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből.

A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből. BTPS225BA-K3 - Általános pszichológia gyakorlat A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből. 1. Varga,

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011. Kispesti Deák Ferenc Gimnázium 1192 Budapest, Gutenberg krt. 6. OM azonosító: 035253 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2011. Kispesti Deák Ferenc Gimnázium 1192 Budapest, Gutenberg krt. 6. OM azonosító: 035253 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2011 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Kispesti Deák Ferenc Gimnázium 1192 Budapest, Gutenberg krt. 6. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 4 évfolyamos gimnáziumi képzéstípusban

Részletesebben

1. tétel. Valószínűségszámítás vizsga Frissült: 2013. január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség.

1. tétel. Valószínűségszámítás vizsga Frissült: 2013. január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség. 1. tétel Valószínűségszámítás vizsga Frissült: 2013. január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség. A valószínűségszámítás tárgya: véletlen tömegjelenségek vizsgálata. véletlen: a kísérlet kimenetelét

Részletesebben

A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait.

A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait. 2. VEKTORTÉR A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait. Legyen K egy test és V egy nem üres halmaz,

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése

Részletesebben

SOFI EGYMI ÁRAMLIK A BESZÉD Konferencia 2011. november 14. SZÓL-E? Új szűrőeljárás ű ő á az óvodai logopédiai ellátásban Kas Bence Lőrik József Molnárné Bogáth Réka Szabóné Vékony Andrea Szatmáriné Mályi

Részletesebben

9. Tétel Els - és másodfokú egyenl tlenségek. Pozitív számok nevezetes közepei, ezek felhasználása széls érték-feladatok megoldásában

9. Tétel Els - és másodfokú egyenl tlenségek. Pozitív számok nevezetes közepei, ezek felhasználása széls érték-feladatok megoldásában 9. Tétel Els - és másodfokú egyenl tlenségek. Pozitív számok nevezetes közepei, ezek felhasználása széls érték-feladatok megoldásában Bevezet : A témakörben els - és másodfokú egyenl tlenségek megoldásának

Részletesebben

Példa a report dokumentumosztály használatára

Példa a report dokumentumosztály használatára Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............

Részletesebben

Pályaválasztás. Pályaválasztás Suplicz Sándor 1

Pályaválasztás. Pályaválasztás Suplicz Sándor 1 Pályaválasztás Pályaválasztás Suplicz Sándor 1 A pályaválasztás fejlodéslélektani összefüggései 12 éves kor után alakul ki a reális pályaorientáció, de az igények ébredése, a mintakeresés már 6 éves kortól

Részletesebben

... és amit kihagytunk a nyelvi cikkből

... és amit kihagytunk a nyelvi cikkből ... és amit kihagytunk a nyelvi cikkből Tordai Renáta, Andréka Hajnal, Németi István Habár azzal az ígérettel zártuk a nyelvről szóló cikket, hogy nemsokára már a relativitás elméletét kezdjük felépíteni,

Részletesebben

I. Egyenlet fogalma, algebrai megoldása

I. Egyenlet fogalma, algebrai megoldása 11 modul: EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK MEGOLDÁSA 6 I Egyenlet fogalma, algebrai megoldása Módszertani megjegyzés: Az egyenletek alaphalmazát, értelmezési tartományát később vezetjük be, a törtes egyenletekkel

Részletesebben

Érettségi előkészítő emelt szint 11-12. évf. Matematika. 11. évfolyam. Tematikai egység/fejlesztési cél

Érettségi előkészítő emelt szint 11-12. évf. Matematika. 11. évfolyam. Tematikai egység/fejlesztési cél Emelt szintű matematika érettségi előkészítő 11. évfolyam Tematikai egység/fejlesztési cél Órakeret 72 óra Kötelező Szabad Összesen 1. Gondolkodási módszerek Halmazok, matematikai logika, kombinatorika,

Részletesebben

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Korreláció, regresszió Két változó mennyiség közötti kapcsolatot vizsgálunk. Kérdés: van-e kapcsolat két, ugyanabban az egyénben, állatban, kísérleti mintában,

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2010. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola

FIT-jelentés :: 2010. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola FIT-jelentés :: 2010 10. évfolyam :: Szakközépiskola Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola Déri Miksa Tagintézménye 6724 Szeged, Kálvária tér 7. Figyelem! A 2010. évi Országos kompetenciaméréstől

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

EGYESÍTETT ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM

EGYESÍTETT ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM EGYESÍTETT ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: Kautzky Lászlóné intézményvezető Molnár Miklósné általános vezető helyettes A tagintézmények vezetői és nevelőtestületei Tartalomjegyzék 1. HELYZETKÉP...

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

A matematikai feladatok és megoldások konvenciói

A matematikai feladatok és megoldások konvenciói A matematikai feladatok és megoldások konvenciói Kozárné Fazekas Anna Kántor Sándor Matematika és Informatika Didaktikai Konferencia - Szatmárnémeti 2011. január 28-30. Konvenciók Mindenki által elfogadott

Részletesebben

SZÁMÍTÁSOK A TÁBLÁZATBAN

SZÁMÍTÁSOK A TÁBLÁZATBAN SZÁMÍTÁSOK A TÁBLÁZATBAN Az Excelben az egyszerű adatok bevitelén kívül számításokat is végezhetünk. Ezeket a cellákba beírt képletek segítségével oldjuk meg. A képlet: olyan egyenlet, amely a munkalapon

Részletesebben

Statisztika 3. Dr Gősi Zsuzsanna Egyetemi adjunktus Koncentráció mérése Koncentráció általában a jelenségek tömörülését, összpontosulását értjük. Koncentráció meglétéről gyorsan tájékozódhatunk, ha sokaságot

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen

Részletesebben