A tudás kifejezése és a viselkedés változása. Péntek Imre

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A tudás kifejezése és a viselkedés változása. Péntek Imre"

Átírás

1 Péntek Imre Az állíthatóság kognitív korlátai * Tanulmányomban arra próbálok választ keresni, hogy az elme architektúrája és működése hogyan korlátozza a tudás állíthatóságát. Pszichológus szemmel a deklaratív (verbálisan kifejezhető) tudás és a viselkedésből visszakövetkeztethető tudás közötti inkoherenciára igyekszem magyarázatot találni. Ebben a tekintetben az állíthatóság korlátait a verbalizálhatóság korlátaiként értelmezem, habár a tudás kifejezhetőségének nem a wittgensteini nyelvi korlátait vizsgálom. A legtöbb filozófusnak valószínűleg túlságosan leszűkítettnek tűnhet az állíthatóság verbalizálhatóságként való értelmezése, amikor a konferencia jó néhány előadása azzal foglakozott, hogy az állításnak a verbális formáján kívül számos más formája létezik, képekkel is, filmekkel is állíthatunk, sőt a mai világunkban egyre inkább domináló képiség talán tágabb teret nyújt a tudás kifejezésére, mint a nyelvi kifejezés. Ebben az értelemben valamennyi viselkedés állítás, csakhogy a tudás verbális állítása és viselkedéssel való állítása között különbség van. Tanulmányom első felében azokat a kutatásokat mutatom be, amelyek a verbalizált tudás és a viselkedésből visszakövetkeztethető tudás közötti kapcsolat természetére vonatkoznak. Majd a kognitív rendszernek egy olyan architektúráját vázolom, amely magyarázatot adhat a verbalizálható és a viselkedésből visszakövetkeztehető tudás inkonzisztenciájára. A tudás kifejezése és a viselkedés változása Az utóbbi években a kognitív fejlődés és a tanulás vizsgálatában a kutatók egyre inkább a változásokat előidéző folyamatokra kezdtek koncentrálni. A hagyományos felfogás, miszerint a fejlődés és a tanulás folyamatos, egyre inkább cáfolódik. A legérdekesebb az, hogy a fejlődés és a tanulás ritmusát nagyrészt a tudás kifejezésének különböző rendszerei közötti versengés határozza meg. Előbb a kognitív fejlődéssel, majd a tanulással kapcsolatos kutatásokat mutatjuk be, rávilágítva ezzel arra, hogy a kognitív folyamatok különböző idősávjaiban nagyon hasonló mechanizmusok zajlanak. A kognitív fejlődés folyamatosságának hipotézise A legtöbb fejlődéspszichológus egyetért azzal, hogy a normál fejlődési mintázatok folyamatosak. Ez nem azt jelenti, hogy nincs szakaszosság (stagnálás) a fejlődésben, hanem azt, hogy a legtöbb fejlődési görbe csak pozitív irányú változásokat mutat: nincsenek periodikus visszaesések a normál fejlődési mintázatokban. Kutatás-módszertannal foglalkozó szakemberként gyakran találkozom furcsa adatokkal. Legutóbb egy intelligenciateszt standardizálásakor a következő grafikonhoz jutottak (lásd 1. ábra) a kutatók. * A tanulmány megírását a Román Tanügyminisztérium Kutatási Fejlesztési Osztályának (CNCSIS), 33965/ számú pályázati programja támogatta.

2 40 40 Intelligencia (Raven nyers pontok) életkor 1. ábra. Az intelligencia változása az életkor függvényében. Intelligencia (Raven nyers pontok) "simitott" görbe valós görbe Az első benyomás az volt, hogy biztosan valami hiba lehet a mintavételben, és emiatt történhet meg az, hogy a görbe ennyire fűrészfogas, a 12 és fél évesek átlagosan intelligensebbek a 13 éveseknél. Valahogy nehezen tudjuk azt elképzelni, hogy a gyermek egy fél évvel többet járt iskolába, mégis alacsonyabb a teljesítménye. Ha ezeket az eredményeket a szakemberek elé tárjuk, akkor valószínűleg az lesz a véleményük, hogy a teszt túl sokat tévedhet, ha már a standardizáláskor ilyen furcsa eredményekre jutottak a kutatók, vagy pedig a teszt standardjai megbízhatatlanok, valószínűleg amiatt, mert túlságosan kis mintával dolgoztak. A tesztszerkesztők ilyenkor a görbesimítási eljáráshoz folyamodnak, meghatároznak egy olyan folyamatosan növekvő görbét (lásd 2. ábra), ami a legközelebb áll adataikhoz, kijavítva ezáltal a mérési hibákat, és megnyugtatva a teszt használóit, hogy semmi olyasmi nem történt, ami ellentmondana a fejlődésről alkotott elképzeléseinknek: a folyamatos fejlődés hipotézisének. életkor 2. ábra. A görbesimítás eredménye. Az adatokat részletesen megvizsgálva azonban kiderül, hogy ezek a különbségek egyes esetben olyan nagyok, hogy valószínűtlen, hogy csak a mintavétel eredményeként jöttek volna létre. Egy másik kézenfekvő magyarázat a piageti kognitív sémák egyensúlyának megbomlása, amely időleges teljesítménycsökkenéshez vezethet. A helyzet korántsem ennyire egyszerű, a Piaget fejlődéselméletében nem tesz említést teljesítménycsökkenésről, csak stagnálásról, az egyensúly megbomlása pedig rövidebb idősávokban történik, nem egy életév leforgása alatt. Ahhoz, hogy megértsük a teljesítménynek ezt a hullámzó változását, érdemes szűkebb idősávokat megvizsgálni. Ez a szűkebb idősáv a gyakorlás eredményeképpen elsajátított készségek esetében vizsgálható.

3 A tanulás törvénye A készségek elsajátítását a legkülönbözőbb helyzetekben és a lekülönbözőbb területeken vizsgálták. A tanulás törvénye egyike azon kevés matematikai törvényeknek, amelyek a pszichológiában elfogadottá és általános érvényűvé váltak. A megoldási idő pontosan meghatározható bármely N-dik próbálkozásra, ismerve az első feladat megoldásához szükséges időt (B) és a tanulási ritmust meghatározó állandót (α). A pszichológusok általában nagyon elégedettek egy ilyen pontos, matematikailag definiált törvénnyel, és sokáig nem is próbálkoztak cáfolatával. Staszewski és Ritter munkacsoportja. 1 Az átvizsgálás okára az szolgált, hogy a készségek elsajátításában a legtöbb kutatás stratégia-váltásokat mutat ki. A kísérleti személyeknek nemcsak megoldási gyorsasága javul, hanem a gyakorlás eredményeképpen új megoldási stratégiákat fedeznek fel és alkalmaznak, s pontosan az új stratégiák következtében csökken a megoldási idő és a hibák száma. Ez azt jelentené, hogy a tanulási függvény nem lehet ennyire sima, hanem drámaibb változásokat kellene észleljünk a kísérleti személyek stratégiaváltásakor. A kutatócsoport az eredeti adatokat újraelemezve kimutatta, hogy a teljesítményjavulás stratégiaspecifikus, a tanulás törvénye valóban érvényes, de csakis ugyanazon stratégia alkalmazásának az ideje alatt. Kimutatható, hogy a stratégiaváltás idejét figyelembe véve a teljesítményváltozásnak sokkal pontosabb közelítő-függvényét kapjuk, mint ezek figyelmen kívül hagyásával. A teljesítmény látszólagos exponenciális változása abból adódik, hogy több személy eredményeit és nagyon sok próbálkozás eredményét átlagolták a kutatók, s ez globálisan valóban egy exponenciális függvényhez vezet, azonban az egyéni teljesítmény változása a stratégiaváltáskor időleges teljesítménycsökkenéseket is eredményezhet. A stratégiaváltás mechanizmusai és verbalizálhatóságuk α 3. ábra. A tanulás törvénye T = BN (Newell és Rosenbloom, 1981) A Newell és Rosenbloom (1981) által javasolt függvényt 1998-ban kezdte el felülvizsgálni Delaney, Rede, Az utóbbi években pontosan ezeknek a stratégiaváltási folyamatoknak a mechanizmusait kezdték el vizsgálni a kognitív fejlődésben és a készségelsajátítási folyamatokban egyaránt. A pszichológia szemszögéből nem az a leg- 1 Delaney, P. F. Reder, L.M. Staszewski, J. J. Ritter, F.: The strategy-specific nature of improvement: The power law applies by strategy within task. Psychological Science 9/1,

4 fontosabb, hogy a viselkedés mikor és milyen irányban változik meg, hanem sokkal fontosabb az a kérdés, hogy miért változik meg. A miért változik meg a viselkedés? kérdés megválaszolása hozzásegíthet ahhoz, hogy változásokat idézzünk elő (pl. ha spontán módon ez nem következik be), vagy felgyorsítsuk a változást. A vizsgálatok kognitív idősávjainak optimális szűkítésével közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy olyan mechanizmusokat tárjunk fel, amelyek kielégítően magyarázzák a verbálisan kifejezhető és a viselkedésből visszakövetkeztethető tudás szerepét a stratégiaváltásban. nem egyidőben fedezték fel, hogy az A+B-B feladatok esetében nem érdemes kiszámolni az eredményt, hanem minden gyermek más próbálkozáskor. A zérós próbálkozás az új stratégia (a rövidített számítás) első spontán alkalmazását jelzi. Jól látható, hogy a gyermekek többsége felfedezi és alkalmazza a stratégiát anélkül, hogy erről be tudna számolni. Majd fokozatosan nő azoknak a száma, akik be is tudnak számolni az alkalmazott stratégiáról. Nem-tudatos stratégiaváltás a kognitív fejlődésben: a mikrogenetikus kutatások eredményei Robert S. Siegler 2 kutatócsoportjának elsőként sikerült kimutatni, hogy aritmetikai műveletekben a gyermekek 90%-a először nem-tudatos szinten fedezi fel és alkalmazza az új megoldási stratégiákat. A nem-tudatosan alkalmazott stratégiát öt új feladaton való alkalmazás után a gyermekek 80%-a már tudatosan alkalmazta, vagyis képes volt erről verbálisan is beszámolni. Tehát az első alkalmazásról való beszámolás képtelensége nem tulajdonítható a verbális leírásra való képtelenségnek, mivel a gyermekek 80%-a csupán öt alkalmazás után képes volt probléma nélkül leírni az általa felfedezett új stratégiát. Kísérletükben másodikos gyermekek A+B-B (a feladatok 50%-a) és A+B-C (a feladatok 50%-a) típusú feladatokat kellett hogy megoldjanak. A 4. ábra a különböző stratégiák alkalmazási arányát ábrázolja. Természetesen a gyermekek 2 Siegler, R. S.: Unconscious insights. Current directions in psychological science. 9/3, ábra. Különböző stratégiák alkalmazásának gyakorisága az új stratégia felfedezése előtt és után. Természetesen azzal érvelhetünk, hogy ez a nemtudatos stratégiaválasztás csak gyermekek esetében érvényes, a felnőttek ellenben sokkal tudatosabban fedeznek fel és választanak stratégiát. Egyre növekszik azonban azoknak a kutatásoknak a száma, amelyek azt sugallják, hogy ez felnőttek esetében is igaz.

5 Amikor a kezünk okosabb Nyilvánvaló, hogy a nem-tudatos folyamatokra csak indirekt adatokból következtehetünk. Az egyik kutatási irányzat problémamegoldás közben a gesztusaink és verbalizált gondolkodásunk összehasonlításával próbál a nemtudatos folyamatokra következtetni. A gesztusok gyakran szöges ellentétben állnak verbális beszámolóinkkal. A legérdekesebb az, hogy bizonyos problémák megoldása esetén kimutatható, hogy gesztusaink helyes megoldási stratégiára utalnak, miközben verbálisan a helytelen stratégiá-val próbálkozunk. Ezt a jelenséget nevezi Susan Goldin-Meadow gesztus beszéd inkoherenciának. Goldin- Meadow 3 a Hanoi-torony problémájának megoldása közben a hangos protokoll módszerét alkalmazta, ezzel egyidőben videofelvételt készített a kísérleti személyek gesztusairól. A kutatásban 24 felnőtt (átlag életkor 20 év) és 24 gyermek vett részt (átlagéletkor 10 év). Beszéd: Áttettem a [zöld korongot] 1 [ide] 2 (A) 3 Garber, P. Goldin-Meadow, S.: Gesture offers insight into problemsolving in adults and children. Cognitve science, 2002/26, Beszéd: [és én] 1-2, hmm..., lássuk csak, [ez a három, itt volt] 3 és én áttettem [a zöldet, azt hiszem, ide a tetejére] 4 (B) 5. ábra. Gesztus beszéd koherencia és inkoherencia a Hanoi-torony problémájának megoldása közben. A szögletes zárójel indexe a beszédhez kapcsolódó gesztus számát jelöli. (A) Gesztus beszéd koherencia: a felnőtt a C-alakúra formált jobb kezét elmozdítja a 2-esről a 3-as oszlopra, miközben ugyanazt fejezi ki beszédében is. (B) Gesztus beszéd inkoherencia: A felnőtt először a C-alakúra formált bal kezét a 2-esről az 1-es oszlop felé mozdítja. Ezt a műveletet nem említi beszédében (a mutatott művelet helyes irányba mozdítaná a probléma megoldását). Aztán a felnőtt vertikális C-alakúra formált jobb kezét a hármas oszlopon tartva elmozdítja a jobb kezét, melyet horizontális C-alakúra formált, a 2-esről a 3-as oszlopra. Ezt a második műveletet már szóban is kifejezte. A kutatás egyértelmű eredménye az volt, hogy a felnőttek és gyermekek esetében is gesztus beszéd inkoherencia sokkal nagyobb gyakorisággal jelentkezik stratégikus választások előtt, mint alacsonyabb fontosságú hely-

6 zetekben. Az 5. ábra néhány példáját szemlélteti a gesztus beszéd koherenciának és inkoherenciának. A kutatás azt is kimutatta, hogy azok a személyek, akiknél gyakoribb volt a gesztus beszéd inkoherencia, hamarabb fedezték fel a helyes stratégiát, mint azok, akiknél kevesebb gesztus-beszéd inkoherenciát regisztráltak. Ezek az egybehangzó kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy olyan nem-tudatos mechanizmusok irányítják a stratégiaválasztást, amelyek képesek előrejelezni egy stratégia hatékonyságát egy bizonyos helyzetre, még mielőtt az alkalmazásra kerülne, és mielőtt azt képesek lennénk tudatosítani. Ez a mechanizmus tudást feltételez, olyan tudást, amelyet nem vagyunk képesek verbálisan kifejezni, következésképpen állítani sem tudjuk azokat. És ennek a tudásnak az állíthatóságát nem nyelvi korlátok gátolják, hanem a kognitív rendszer korlátai, amelyek az információhoz való tudatos hozzáférést gátolják. A tudás hozzáférhetőségének problémája A klasszikus kísérleti paradigmák a tudatosság egyetlen kritériumának a verbalizálhatóságot tekintik. Tehát, ha valami tudatos, akkor biztosan verbalizálható, és fordítva. A stratégiaválasztásban egyáltalán nem mindegy az, hogy egy stratégiát nem-tudatosan választottunk, vagy pedig tudatosan választottuk és alkalmaztuk, csak nem tudunk erről beszámolni. Ha egy folyamat nem tudatos, akkor teljesen más mechanizmusok határozzák meg, következésképpen másképpen változtatható. A folyamatok változtathatósága kulcsfontosságú a pszichológiában, valamennyi gyakorlati kérdés ahhoz kapcsolódik, hogy hogyan fejleszthető egy adott helyzetben az az optimális stratégiaválasztási képesség. Az individuális különbségek nagy része nem abból származik, hogy az egyének mentális kapacitása különbözik, hanem abból, hogy az egyének különböznek abban a képességük-ben, hogy a helyzethez és mentális erőforrásaikhoz adaptált stratégiákat alkalmazzanak. A különböző kutatási területeket szintetizálva, a tudatos élmény és a tudattartalmak kifejezhetősége vagy állíthatósága szempontjából a mentális folyamatoknak négy kategóriája körvonalazódik. A klasszikus kategóriák, amelyeket egyben a leggyakoribbaknak tart a szakirodalom, a tudatos és kifejezhető folyamatok és a nem tudatos és nem is kifejezhető folyamatok kategóriái. Azonban számos kutató arra mutat rá, hogy létezik két másik kategória is, amely legalább olyan fontos és gyakori, mint az előző kettő. Az egyik a tudatos, de kifejezhetetlen procedurális tudás kategóriája, a másik a nem-tudatos de kifejezhető tudás kategóriája (lásd 6. ábra). Kifejezhetőség Kifejezhető Kifejezhetetlen Szubjektív tudat Tudatos Olvasás vagy beszédmegértés Deklaratív ismeretek Logikai következtetések Munkamemória tartalma Nagyon rövid ideig bemutatott ingerek Komplex procedurális tudás (pl. hegedülés) Komplex szenzoriális élmények emléke (zene, bor íze) Tudásérzés: nyelvem hegyén van effektus Nem tudatos Freudi elszólások Nehéz pszichológiai döntések Bizonyos procedurális ismeretek Implicit tanulás Bizonyos kognitív folyamatok 6. ábra. A mentális folyamatok tudatossága és kifejezhetősége.

7 A nyelvem hegyén van jelenséget valamennyien átéltük: érezzük, hogy valamit tudunk, mégsem tudjuk kifejezni. Ugyanez a helyzet komplex szenzoriális emlékeinkkel: legtöbben nem tudjuk kifejezni egy bor ízét vagy egy zenei élményt, vagy nagyon rövid ideig bemutatott ingerek estében tudjuk, hogy valamit láttunk, de nem tudjuk pontosan, hogy mit. A freudi elszólások esetében pontosan fordított a helyzet, amikor egy csinos nőnek a szeretem a kekszet helyett valaki a keresem a szexet kijelentést teszi, akkor sokak szerint nemcsak nyelvbotlásról van szó, hanem nem-tudatos tudattartalmak kifejezéséről. Hasonló a helyzet komplex döntések esetén, például pályaválasztási döntések után: sokan nem tudják megmondani, pontosan miért választották szakmájukat, hogyan hozták meg a döntést, egyszerűen döntöttek és azután valamilyen utólagos magyarázatott találtak döntésükre. Sikerült kifejezni egy magyarázatot, de az nem a döntést befolyásoló tényezőkre vonatkozott. Számos stratégia-választási folyamat ezekbe a kategóriákba tartozik, így nehéz eldöntenünk, hogy ezek a folyamatok milyen természetűek a kifejezhetetlen tudás valóban tudattalan-e, vagy a kifejezett tudás valóban tudatose? Ezek kulcsfontosságú kérdések a stratégiaválasztásban. A független gondolkodási rendszerek hipotézise A hagyományos elméletek nagy része a kétszintes feldolgozási rendszerek elvére épül. A nem-tudatos szinten gyors automatikus folyamatok működnek. Ezek olyan gondolkodási rendszerek, amelyek asszociációkra, konnexionista hálókra épülnek, és nagyon alacsony hiba-arányt mutatnak. Ezzel szemben a metakognitív szint teljes mértékben tudatos, azonban jóval lassúbb, mint a nemtudatos automatikus feldolgozás és nagyobb hibaarány is jellemzi. Ezek a folyamatok nem asszociációkra, hanem szimbolikus racionális műveletek elvégzésére specializáltak. Kontroll Metakognitív Monitorizálás Nem-tudatos Viselkedés (állítások, attitűdök) Kauzális elméletek Nem-tudatos folyamatok Kauzális állítások Döntések, viselkedés 7. ábra. Az együttműködő és a független gondolkodási rendszerek Nelson és Narens (1990) valamint Nisbett és Wilson (1977) elméleteiben A klasszikus elméletek értelmében a metakognitív szint teljes mértékben képes monitorizálni és kontrollálni a nem-tudatos folyamatokat. A két gondolkodási rendszer optimálisan együttműködik úgy, hogy a metakognitív szint elosztja és koordinálja a kognitív folyamatokat. Habár mindkét rendszer befolyásolja attitűdjeinket és viselkedésünket, a metakognitív szintnek, fölérendelt szerepéből kifolyólag, nagyobb befolyása van viselkedésünkre. Ennek egyenes következménye, hogy viselkedésünket nagyrészt tudatos folyamatok befolyásolják. A stratégiaválasztás folyamatai azonban ellentmondanak az együttműködő gondolkodási rendszerek hipotézisének, és az egymással versengő, viszonylag független gondolkodási rendszerek hipotézisét teszik valószínűvé. Érdekes módon a kutatási eredmények egyre inkább

8 kiemelik a nem-tudatos folyamatok elsőbbségét gondolkodásunkban, a tudatos gondolkodást inkább utólagos attribúciónak tekintve. Ennek tükrében elmondhatjuk, hogy tudásunk, melyre gondolkodásunk és viselkedésünk épül, sokkal tágabb, mint amit verbálisan képesek vagyunk állítani. Kognitív rendszerünk felépítése, pontosan a gondolkodási rendszerek függetlensége miatt, nagyon szűk belátást enged agondolkodásunkat és viselkedésünket meghatározó tudásra, amelynek tartalma tulajdonképpen a pszichológia kulcskérdését képezi.

A mérés tárgya, tartalma

A mérés tárgya, tartalma A mérés tárgya, tartalma 1 A TUDÁS Az oktatás elméletének egyik legősibb problémája az ismeretek és a képességek viszonyának értelmezése. A tudás részei, elemei tekintetében számos álláspont alakult ki,

Részletesebben

KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS. Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató Csoport

KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS. Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató Csoport MAGYAR PEDAGÓGIA 102. évf. 3. szám 391 410. (2002) A KÉPESSÉGEK FEJLŐDÉSI ÜTEMÉNEK EGYSÉGES KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Gépi tanulás és Mintafelismerés

Gépi tanulás és Mintafelismerés Gépi tanulás és Mintafelismerés jegyzet Csató Lehel Matematika-Informatika Tanszék BabesBolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 2007 Aug. 20 2 1. fejezet Bevezet A mesterséges intelligencia azon módszereit,

Részletesebben

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel 26. Oroszi Zsuzsanna: WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel A Weschler intelligenciatesztek a gyermek és felnőtt-korúak kognitív képességeinek átfogó és megbízható feltárását szolgálják.

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Az olvasási képesség szerepe a matematikai gondolkodás fejlődésében. Steklács János Kecskeméti Főiskola Humán Tudományok Intézete steklacs@gmail.

Az olvasási képesség szerepe a matematikai gondolkodás fejlődésében. Steklács János Kecskeméti Főiskola Humán Tudományok Intézete steklacs@gmail. Az olvasási képesség szerepe a matematikai gondolkodás fejlődésében Steklács János Kecskeméti Főiskola Humán Tudományok Intézete steklacs@gmail.com Vázlat Számolás és olvasás Szöveges feladatok Az olvasási

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

Algoritmusok Tervezése. 6. Előadás Algoritmusok 101 Dr. Bécsi Tamás

Algoritmusok Tervezése. 6. Előadás Algoritmusok 101 Dr. Bécsi Tamás Algoritmusok Tervezése 6. Előadás Algoritmusok 101 Dr. Bécsi Tamás Mi az algoritmus? Lépések sorozata egy feladat elvégzéséhez (legáltalánosabban) Informálisan algoritmusnak nevezünk bármilyen jól definiált

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA

AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA A vállalat céljai elérése érdekében folytatott koordináció, azaz az erőforrások koordinálásának folyamata. AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA A

Részletesebben

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Dr. Dernóczy-Polyák Adrienn PhD egyetemi adjunktus, MMT dernoczy@sze.hu A projekt címe: Széchenyi István Egyetem minőségi kutatói utánpótlás nevelésének

Részletesebben

A neobehaviorizmus felismeri az embert körülvevő szociális mező jelentőségét.

A neobehaviorizmus felismeri az embert körülvevő szociális mező jelentőségét. 4_Teszt_próbavizsga Mely típusú tanulásnak felel meg az írástanulás? Perceptuális tanulás Motoros tanulás Verbális tanulás Nem szándékos tanulás Ki tekintette a tanulást feltételes reflexek sorozatának?

Részletesebben

1/8. Iskolai jelentés. 10.évfolyam matematika

1/8. Iskolai jelentés. 10.évfolyam matematika 1/8 2009 Iskolai jelentés 10.évfolyam matematika 2/8 Matematikai kompetenciaterület A fejlesztés célja A kidolgozásra kerülő programcsomagok az alább felsorolt készségek, képességek közül a számlálás,

Részletesebben

I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE

I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Komplex termékek gyártására jellemző, hogy egy-egy termékbe akár több ezer alkatrész is beépül. Ilyenkor az alkatrészek általában sok különböző beszállítótól érkeznek,

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

SCHWARTZ 2012 Emlékverseny

SCHWARTZ 2012 Emlékverseny SCHWARTZ 2012 Emlékverseny A TRIÓDA díjra javasolt feladat ADY Endre Líceum, Nagyvárad, Románia 2012. november 10. Befejezetlen kísérlet egy fecskendővel és egy CNC hőmérővel A kísérleti berendezés. Egy

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

Ember-gép rendszerek megbízhatóságának pszichológiai vizsgálata. A Rasmussen modell.

Ember-gép rendszerek megbízhatóságának pszichológiai vizsgálata. A Rasmussen modell. Ember-gép rendszerek megbízhatóságának pszichológiai vizsgálata. A Rasmussen modell. A bonyolult rendszerek működtetésének biztonsága egyre pontosabb, naprakész gondolati, beavatkozási sémákat igényel

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ:

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatban Nagy József a személyiség három általános kompetenciájának (alapkompetencia) és egy speciális (felhasználói) kompetenciának egymást

Részletesebben

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás

Részletesebben

4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS

4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS MATEMATIKA A 9. szakiskolai évfolyam 4. modul: EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS Tanári útmutató

Részletesebben

A sorozat fogalma. függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet. az értékkészlet a komplex számok halmaza, akkor komplex

A sorozat fogalma. függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet. az értékkészlet a komplex számok halmaza, akkor komplex A sorozat fogalma Definíció. A természetes számok N halmazán értelmezett függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet a valós számok halmaza, valós számsorozatról beszélünk, mígha az

Részletesebben

A társadalomtudományi kutatás teljes íve és alapstratégiái. áttekintés

A társadalomtudományi kutatás teljes íve és alapstratégiái. áttekintés A társadalomtudományi kutatás teljes íve és alapstratégiái áttekintés A folyamat alapvetı felépítését tekintve kétféle sémát írhatunk le: az egyik a kvantitatív kutatás sémája a másik a kvalitatív kutatás

Részletesebben

BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA

BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA Jean Piaget Dr. Szabó Attila A pszichológiai fejlődés alapkérdései Milyen kölcsönhatás létezik a biológiai tényezők és a környezeti hatások között a fejlődésben? Folyamatos-e

Részletesebben

Páros összehasonlítás mátrixok empirikus vizsgálata. Bozóki Sándor

Páros összehasonlítás mátrixok empirikus vizsgálata. Bozóki Sándor Páros összehasonlítás mátrixok empirikus vizsgálata Bozóki Sándor MTA SZTAKI Operációkutatás és Döntési Rendszerek Kutatócsoport Budapesti Corvinus Egyetem Operációkutatás és Aktuáriustudományok Tanszék

Részletesebben

SZEMÉLYÉSZLELÉS. 1. Fizikai észlelés. 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul)

SZEMÉLYÉSZLELÉS. 1. Fizikai észlelés. 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul) SZEMÉLYÉSZLELÉS 1. Fizikai észlelés 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul) A személyészlelés pontossága - 1 Arckifejezés értékelése érzelemkeltő helyzetekben exponált fényképek alapján: alapérzelmeket

Részletesebben

GONDOLKODÁS ÉS NYELV

GONDOLKODÁS ÉS NYELV GONDOLKODÁS ÉS NYELV GONDOLKODÁS A. Propozicionális B. Képzeleti Propozicionális gondolkodás Propozíció kijelentés, amely egy tényállásra vonatkozik, meghatározott viszonyban összekombinált fogalmakból

Részletesebben

Regresszió. Csorba János. Nagyméretű adathalmazok kezelése március 31.

Regresszió. Csorba János. Nagyméretű adathalmazok kezelése március 31. Regresszió Csorba János Nagyméretű adathalmazok kezelése 2010. március 31. A feladat X magyarázó attribútumok halmaza Y magyarázandó attribútumok) Kérdés: f : X -> Y a kapcsolat pár tanítópontban ismert

Részletesebben

Dr. Kalló Noémi. Termelés- és szolgáltatásmenedzsment. egyetemi adjunktus Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék. Dr.

Dr. Kalló Noémi. Termelés- és szolgáltatásmenedzsment. egyetemi adjunktus Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék. Dr. Termelés- és szolgáltatásmenedzsment egyetemi adjunktus Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Termelés- és szolgáltatásmenedzsment 13. Ismertesse a legfontosabb előrejelzési módszereket és azok gyakorlati

Részletesebben

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN Fodor Beáta PhD hallgató Témavezető Prof. Dr. Illés Mária A költség-haszon elemzés szakirodalmi háttere 1800 Albert Gallatin (USA) 1808

Részletesebben

BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS

BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK 1. A gyógypedagógia alapfogalmai, elméletei, kapcsolata más tudományokkal

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Nyolcosztályos gimnázium Matematika Évfolyam: 7 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli Követelmények, témakörök: Gondolkodási

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára 1. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze

Részletesebben

2015 június: A hallás elemzése - Winkler István

2015 június: A hallás elemzése - Winkler István 2015 június: A hallás elemzése - Winkler István Winkler István tudományos tanácsadó, az MTA Természettudományi Kutatóintézetében a Kognitív Idegtudományi II. csoport vezetője. Villamosmérnöki és pszichológusi

Részletesebben

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan

Részletesebben

Kognitív megközelítés

Kognitív megközelítés Kognitív megközelítés Kognitív megközelítés Tanulóképe: A gyerekek magas szintű képességekkel rendelkeznek. A gyerekek hogyan : manipulálják, monitorálják az információt, és milyen stratégiákat alkalmaznak.

Részletesebben

Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 2. rész: Kutatási terv készítése Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Második rész Kutatási terv készítése (Babbie 2008 alapján) Tartalomjegyzék Kutatási

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai becslés Statisztikák eloszlása

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai becslés Statisztikák eloszlása Matematikai alapok és valószínőségszámítás Statisztikai becslés Statisztikák eloszlása Mintavétel A statisztikában a cél, hogy az érdeklõdés tárgyát képezõ populáció bizonyos paramétereit a populációból

Részletesebben

Definíciószerűen az átlagidő a kötvény hátralévő pénzáramlásainak, a pénzáramlás jelenértékével súlyozott átlagos futamideje. A duration képlete:

Definíciószerűen az átlagidő a kötvény hátralévő pénzáramlásainak, a pénzáramlás jelenértékével súlyozott átlagos futamideje. A duration képlete: meg tudjuk mondani, hogy mennyit ér ez a futamidő elején. Az évi 1% különbségeket jelenértékre átszámolva ez kb. 7.4% veszteség, a kötvényünk ára 92,64 lesz. Látható, hogy a hosszabb futamidejű kötvényre

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. november 5. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint, jól követhetően

Részletesebben

Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni. /Véghelyi Balázs/

Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni. /Véghelyi Balázs/ Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni /Véghelyi Balázs/ 1 Az óvoda hivatalos elnevezése: BALATONVILÁGOSI SZIVÁRVÁNY ÓVODA Az óvoda pontos

Részletesebben

Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei

Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Dr. Polereczki Zsolt Dr. Szakály Zoltán Egyetemi adjunktus Egyetemi docens, Tanszékvezető KE-GTK, Marketing és Kereskedelem Tanszék

Részletesebben

Matematikai geodéziai számítások 6.

Matematikai geodéziai számítások 6. Matematikai geodéziai számítások 6. Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 6.: Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ AZ OLVASÁSSTRATÉGIAI SZAKKÖR ALKALMAIRÓL

ÖSSZEFOGLALÓ AZ OLVASÁSSTRATÉGIAI SZAKKÖR ALKALMAIRÓL ÖSSZEFOGLALÓ AZ OLVASÁSSTRATÉGIAI SZAKKÖR ALKALMAIRÓL Különböző típusú szövegek olvasása és megértése alapvető kompetenciát igényel a társadalmi és kulturális életben, valamint a sikeres munkavégzéshez.

Részletesebben

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5.

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5. AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT Szakmai Nap II. (rendezvény) 2015. február 5. (rendezvény dátuma) Orbán Róbert (előadó) Bemeneti mérés - természetismeret

Részletesebben

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,

Részletesebben

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása HIPOTÉZIS VIZSGÁLAT A hipotézis feltételezés egy vagy több populációról. (pl. egy gyógyszer az esetek 90%-ában hatásos; egy kezelés jelentősen megnöveli a rákos betegek túlélését). A hipotézis vizsgálat

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

I. EXPOZÍCIÓS PROGRAMOK FÉLAUTOMATA PROGRAMOK...

I. EXPOZÍCIÓS PROGRAMOK FÉLAUTOMATA PROGRAMOK... Haladó Tanfolyam Tartalomjegyzék I. EXPOZÍCIÓS PROGRAMOK FÉLAUTOMATA PROGRAMOK... 3 1. BEVEZETŐ AZ EXPOZÍCIÓS PROGRAMOKBA... 3 1. ISO érzékenység... 5 2. WB Fehér egyensúly beállítása... 9 3. Fénymérési

Részletesebben

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. HA 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) HA 2 Halmazok HA 3 Megjegyzések A halmaz, az elem és az eleme fogalmakat nem definiáljuk, hanem alapfogalmaknak

Részletesebben

Ittfoglalomösszea legfontosabbtudnivalókat, részleteka honlapon, illetvea gyakorlatvezetőtől is kaptok információkat.

Ittfoglalomösszea legfontosabbtudnivalókat, részleteka honlapon, illetvea gyakorlatvezetőtől is kaptok információkat. 1 Ittfoglalomösszea legfontosabbtudnivalókat, részleteka honlapon, illetvea gyakorlatvezetőtől is kaptok információkat. A statisztika tanulásához a legtöbb infomrációkat az előadásokon és számítógépes

Részletesebben

Miben fejlődne szívesen?

Miben fejlődne szívesen? Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három

Részletesebben

Az értelem elemei. Az értelem elemei. Tartalom. Megjegyzés

Az értelem elemei. Az értelem elemei. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Az értelem és elemei: a tudás, az intelligencia és a beleérző képesség. Mennyire járnak ezek együtt, és milyen kombinációkban fordulnak elő az emberekben? Mi jellemzi a zsenit, tehetséget és a

Részletesebben

Alulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével. Taskó Tünde Anna

Alulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével. Taskó Tünde Anna Alulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével Taskó Tünde Anna Tartalom Előzmények Az alulteljesítés fogalma A metakogníció fogalma A metakogníció és tanulás A KATT kérdőív bemutatása Az alulteljesítés

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet 1.4

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

Szakmai zárójelentés OTKA-48927. Az autizmus kognitív neuropszichológiai tényezőinek alvásélettani vizsgálata

Szakmai zárójelentés OTKA-48927. Az autizmus kognitív neuropszichológiai tényezőinek alvásélettani vizsgálata Szakmai zárójelentés OTKA-48927 Az autizmus kognitív neuropszichológiai tényezőinek alvásélettani vizsgálata Módszerek Alanyok A Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórházban diagnosztizált betegek közül összesen

Részletesebben

5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS

5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS MATEMATIK A 9. évfolyam 5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR Matematika A 9. évfolyam. 5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott

Részletesebben

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,

Részletesebben

TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,

Részletesebben

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Tehetség és személyiségfejlődés Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Hová tart a személyiség fejlődése? Jung kiteljesedés, integrált személyiség Maslow fejlődés humánspecifikus

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

16. modul: ALGEBRAI AZONOSSÁGOK

16. modul: ALGEBRAI AZONOSSÁGOK MATEMATIK A 9. évfolyam 16. modul: ALGEBRAI AZONOSSÁGOK KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR, DARABOS NOÉMI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 16. modul: ALGEBRAI AZONOSSÁGOK Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott

Részletesebben

A mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása.

A mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása. A mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása. Eszközszükséglet: Bunsen állvány lombik fogóval 50 g-os vasból készült súlyok fonál mérőszalag,

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004

Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004 Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004 2005 Budapest Értékelési Központ SuliNova Kht. 2 Országos Kompetenciamérés 2004 Tartalom 1. Bevezetés...4

Részletesebben

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés A MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK ALAPJAI Tisljár Roland, Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Tanulás Viszonylag állandó, a tapasztalatok következtében kialakuló

Részletesebben

Nemzetközi számvitel. 12. Előadás. IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák. Dr. Pál Tibor

Nemzetközi számvitel. 12. Előadás. IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák. Dr. Pál Tibor Dr. Pál Tibor Nemzetközi számvitel 12. Előadás IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák 2014.05.13. IAS 8 Bevételek 2 Az IAS 8 célja A fejezet célja, hogy bemutassa Hogyan

Részletesebben

MATEMATIK A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR

MATEMATIK A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR MATEMATIK A 9. évfolyam 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR Matematika A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA Tanári útmutató 2 MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok

Részletesebben

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén Diagnosztikus mérések fejlesztése (TÁMOP 3.1.9/08/01) Oktatáselméleti

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

18. modul: STATISZTIKA

18. modul: STATISZTIKA MATEMATIK A 9. évfolyam 18. modul: STATISZTIKA KÉSZÍTETTE: LÖVEY ÉVA, GIDÓFALVI ZSUZSA MODULJÁNAK FELHASZNÁLÁSÁVAL Matematika A 9. évfolyam. 18. modul: STATISZTIKA Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret

Részletesebben

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában Csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző

Részletesebben

Jelige/Név:. Válaszadó: y, osztály:, születési év

Jelige/Név:. Válaszadó: y, osztály:, születési év Forrás: Bernáth László, N. Kollár Katalin, Németh Lilla: A tanulási stílus mérése ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 2015. 1. melléklet A végsõ kérdõív Tanulási stílusok kérdőív Jelige/Név:. Válaszadó: y, osztály:,

Részletesebben

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Kérdések Az iparági önszabályozás iránti érdeklődés növekszik Az állami szabályozás kudarca

Részletesebben

Idegennyelv-tanulás támogatása statisztikai és nyelvi eszközökkel

Idegennyelv-tanulás támogatása statisztikai és nyelvi eszközökkel statisztikai és nyelvi eszközökkel Témalabor 2. beszámoló Témavezet : Vámos Gábor 2009. január 9. Mir l lesz szó? A cél: tesztelni és tanítani 1 A cél: tesztelni és tanítani Eszközök és célok Szókincs

Részletesebben

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program Tematikus tananyag Tanulási program / Tanulói tevékenység Produktum/teljesítmény I. Bevezetés a tanulás fejlesztésének tanulásába 1. A T.F.T. célja, témakörei

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció 2010/2011 I. félév 1. sz. táblázat Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Üzleti kommunikáció Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Üzleti alapozó

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

... és amit kihagytunk a nyelvi cikkből

... és amit kihagytunk a nyelvi cikkből ... és amit kihagytunk a nyelvi cikkből Tordai Renáta, Andréka Hajnal, Németi István Habár azzal az ígérettel zártuk a nyelvről szóló cikket, hogy nemsokára már a relativitás elméletét kezdjük felépíteni,

Részletesebben

- hasonló hangzású hangok, szótagok, szavak hallási felismerésének problémája.

- hasonló hangzású hangok, szótagok, szavak hallási felismerésének problémája. Asperger syndroma: A zavaroknak egy csoportja, amelyet a szociális kapcsolatfelvétel és tartás minőségi mássága jellemzi. A kommunikációs sémák sajátosak ezeknél a gyerekeknél. Általában az érdeklődésük-aktivitásuk

Részletesebben

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1 Halmazok 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 2 A fejezet legfontosabb elemei Halmaz megadási módjai Halmazok közti műveletek (metszet,

Részletesebben

Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA)

Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA) Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA) Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision Date:

Részletesebben

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Az egészségterv (irányított célzott változás) Egy dokumentum (öt fejezet) Egy ciklikus működési mód adott színtérben élők egészségét hivatott támogatni,

Részletesebben

Statisztika 3. Dr Gősi Zsuzsanna Egyetemi adjunktus Koncentráció mérése Koncentráció általában a jelenségek tömörülését, összpontosulását értjük. Koncentráció meglétéről gyorsan tájékozódhatunk, ha sokaságot

Részletesebben