2.1. Közösségi szintű kezdeményezések az információs társadalom európai modelljének megteremtésére a kilencvenes években

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2.1. Közösségi szintű kezdeményezések az információs társadalom európai modelljének megteremtésére a kilencvenes években"

Átírás

1 2. EURÓPAI UNIÓ Az információs társadalom európai megteremtésével kapcsolatos EU-szintű intézkedések és tervek fő kezdeményezőjének tisztét az EU-Bizottság tölti be. A 20 fős EU-Bizottságban ( európai miniszterek) fontos szerepet játszik az információs társadalom főbiztosa (Commissioner for the Information Society) és az irányítása alá tartozó főigazgatóság (Directorate General), jóllehet információs társadalom témakörben más főigazgatóságok is fontos feladatokat látnak el. Az információs társadalom-főbiztos és a főigazgatóság feladata, hogy meghatározza, kivitelezze, a gyakorlatba átültesse az EU információs társadalommal kapcsolatos politikáját. E tevékenysége főbb területei: az információs társadalommal kapcsolatos közösségi politika meghatározásához szükséges gazdasági, politikai és társadalmi elemzések készítése; a politika közösségi és globális megvalósítása érdekében szükséges szabályozások és más döntések kidolgozása; az EU információs társadalommal kapcsolatos politikájának megvalósítása; az információs társadalomra vonatkozó kutatás-fejlesztési programok kidolgozása és megvalósításuk nyomon követése; a hozott szabályoknak és döntéseknek a nemzeti jogrendbe és gyakorlatba való átültetésének biztosítása; az előbbiek folyamatos ellenőrzése (monitoring), az IKT fejlődésének és a piacok működésének nyomon követése; a közösségi információs társadalom programok és kezdeményezések végrehajtásának irányítása, stb. A főigazgatóság az alábbi fontosabb részlegeket foglalja magában: az erőforrások és a horizontális kérdések integrált menedzsmentje; A. Igazgatóság: kommunikációs szolgáltatások, információs társadalom politika és szabályozási keretek; B. Igazgatóság: IKT rendszerek és szolgáltatások az állampolgárok szolgálatában C. Igazgatóság: IKT új munkamódszerek, e-kereskedelem; D. Igazgatóság: IKT tartalom, multimédia eszközök és piacok; E. Igazgatóság: IC alaptechnológiák és infrastruktúrák; F. Igazgatóság: IC technológiai fejlődés és horizontális akciók. 87

2 2.1. Közösségi szintű kezdeményezések az információs társadalom európai modelljének megteremtésére a kilencvenes években Formálódó információs társadalom-stratégia Az első jelentősebb közösségi szintű hivatalos és deklarált kezdeményezésre ban a Bizottság részéről került sor. A legfelsőbb szintű törvényelőkészítő és végrehajtó integrációs intézmény ebben az évben hozta nyilvánosságra nagy érdeklődést és visszhangot kiváltott Fehér Könyvét Növekedés, versenyképesség és foglalkoztatottság: kihívások és útirányok a XXI. század küszöbén ( Growth, competitiveness and employment: the challenges and courses for entering into the XXIst century ) címmel. A könyv hangsúlyozza az információs társadalom felé történő elmozdulás jelentőségét az EK és az európai társadalom számára, felvázolja az európai versenyképességi hátrányokat az USA-val szemben, s azokat a főbb tennivalókat, amelyek elősegíthetik e hátrányok ledolgozását. Különös jelentőséget tulajdonít egy egész Európát átfogó információs infrastruktúra kiépítésének, amely nagymértékben hozzájárulhat a gazdasági növekedés gyorsulásához, a versenyképesség javulásához, új piacok kialakulásához és a foglalkoztatottság növeléséhez. A Fehér Könyvben megfogalmazott javaslatok alapján (ezek részletezésére terjedelmi és időkorlátok miatt ehelyütt nincs lehetőség) már decemberben Brüsszelben egy magas szintű szakértői csoport felállításáról döntött az Európai Tanács. A szakértői csoport feladatául tűzték, hogy készítsen átfogó elemzést az információs társadalomról, és tegyen javaslatokat konkrét intézkedésekre annak európai kiépítése céljából. A szakértői csoport irányításával a Bizottság akkori alelnökét, Martin Bangemannt bízták meg, s az elkészült elemzés Bangemann jelentés -ként vált ismertté Európa szerte. A jelentés, amely az Európa és a globális információs társadalom - Ajánlások az Európai Tanácsnak címet viselte, júniusban került a Korfun tartott ET elé. Az egyetértett a jelentésben foglaltakkal és határozatában is leszögezte, hogy az EUszintű szerepvállalás az információs társadalom megteremtésében elsősorban a politikai ösztönzésben, kezdeményezésben, a világos és stabil szabályozási keretek kialakításában és a hatáskörébe tartozó területek példaszerű célirányos kezelésében kell hogy megnyilvánuljon. A jelentés kiemeli a közösségi szintű cselekvés sürgető szükségességét az európai vállalatok nemzetközi versenyképességének fenntartása céljából. Az információs társadalmat forradalmi horderejű kihívásnak értékeli az európai döntéshozók felé. Az információs társadalom előnyei jobban és gyorsabban realizálhatók közösségi stratégia eredményeként, mint elkülönült nemzeti kezdeményezésekkel. Felvázolja, milyen előnyökkel jár az információs társadalom a gazdaság és a társadalom különféle rétegei számára, beleértve a kormányzati és adminisztrációs apparátust is. Nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy felgyorsítsák a gazdasági liberalizáció folyamatát, biztosítva ugyanakkor a közérdekű, ún. univerzális szolgáltatásokat, amelyek köre az információs társadalomban bővül. Felhívja a figyelmet az információs társadalom társadalmat megosztó veszélyeire és a közösségi kohéziós 88

3 politika erősítésének szükségére. Prioritásként kezeli az állampolgárok kellő felkészítését az információs társadalomra. Aláhúzza az oktatás-képzés fontosságát. A jelentés kiáll amellett, hogy a közösségi akciók elsődleges célja a piaci mechanizmusok és a verseny erősítése és ösztönzése kell legyen. Az információs társadalom kiépítésében a húzóerőt a magánszféra beruházásai jelentsék. A politikai vezetés feladata, hogy megfelelő szabályozási kertet alkosson a piaci erők által vezérelt információs társadalom számára és ellenőrizze a szabályok alkalmazását és betartását. A szabályozások a szükséges minimumra kell hogy korlátozódjanak. Részletesen taglalja a telekommunikációs szolgáltatások további liberalizálásának feladatait. A jelentés kitér az információs társadalom kiépítésének finanszírozási kérdéseire is. Elkötelezi magát amellett, hogy az információs társadalom finanszírozása alapvetően a magánszféra feladata. Ez utóbbi ugyanis alapvetően érdekelt az információs társadalom kiépítésében és érdekei érvényesítése céljából képes előteremteni a finanszírozás forrásait. A közösségi befektetéseknek természetesen van szerepük, de ez nem új kiadásokban, hanem a már létező ráfordítások - pl. kutatás-fejlesztés, strukturális alapok - átstrukturálásában kell hogy megnyilvánuljon. A jelentés az abban felvetett kezdeményezésekre épülő Közösségi Cselekvési Terv (Action Plan) kidolgozására tesz javaslatot. Megjegyezzük, hogy a Bangemann-jelentésben foglalt főbb megállapítások napjainkig végig kísérik az információs társadalom-mal kapcsolatos EU-kezdeményezéseket. Ezen kívül említést érdemelnek a közösségi kutatási programok, amelyek az infokommunikáció fejlesztésének számos területét átfogják. Az évekre kidolgozott Negyedik Keretprogramban tovább bővült ezeknek a közös kutatásoknak a köre amellett, hogy a program több korábbi IKT és IC kutatás továbbfolytatását is előirányozza : az információs társadalomra való közösségi felkészülés első szakasza Már a Bangemann jelentést követő hónapban, tehát 1994 júliusban napvilágot látott a Bizottság által a jelentés alapján kidolgozott és bizottsági közleményben (Communication from the Commission) nyilvánosságra hozott cselekvési program (Action Plan), amely az Európa útja az információs társadalomba címet viselte. A program a közösségi tennivalók négy fő vonalát jelölte meg és re konkrét ütemtervet tartalmazott. 1. A közösségi szabályozási keretek kialakítása és a szabályok határidőkhöz kötött végrehajtása, ami az infokommunikációs szektor és infrastruktúra további liberalizálásának központi eleme a tagállamokban. Ezzel párhuzamosan pontosítani kell az egyetemes szolgáltatások körét és azok finanszírozási feltételeit. Az infokommunikációs technológiák és szolgáltatások kapcsolódása és interoperabilitása érdekében fejleszteni kell a közösségi szabványosítást. Felül kell vizsgálni az IC szolgáltatások tarifarendszerét. A szellemi tulajdonjoggal, az adatbázisok védelmével, a személyi adatok titkos 89

4 kezelésével kapcsolatos korábbi közösségi szabályozásokat az új IC követelményeihez kell igazítani. A Bizottság korábbi, Pluralizmus és médiakoncentráció az egységes belső piacon c. Zöld Könyvére alapozva, a már létező közösségi szabályozások továbbfejlesztésével el kell kerülni, hogy bevezetésre kerülő új nemzeti szabályozások hatására zavarok keletkezzenek az egységes belső piac működésében. Az audiovizuális szolgáltatások tartalmára vonatkozó évi EK direktívát is felül kell vizsgálni. 2. Az Európa egészét átfogó infokommunikációs hálózat kiépítése, az alapszolgáltatások biztosítása, a hálózatok alkalmazása és az IC szolgáltatások tartalma vonatkozásában hozandó közösségi elgondolások és intézkedések felvázolása. A program konkrétan felsorolja e hálózat főbb elemeit (pl. Euro- ISDN, IBC, mobil telefonhálózat, műholdas hálózat, stb.) és fejlesztési javaslatait. Az új IKT megjelenésével tovább diverzifikálódik az IC alapszolgáltatások köre is ( , videokonferenciák, multimédia szolgáltatások, stb.). EU szinten is lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy biztosítva legyen ezeknek a hozzáférhetősége és szabad áramlása az EU egész területén. A Bizottság Európai Fórum felállítását fogja kezdeményezni az IC alapszolgáltatásokkal kapcsolatban kialakítandó szorosabb tagállami együttműködés és koordináció érdekében hozandó intézkedési javaslatok kimunkálása céljából (a 128 fő szakértőből álló fórum februárban el is kezdte működését). Az IC alkalmazása területén a közösség szorgalmazza, hogy a kapcsolódó kutatások és kísérletek mihamarabb kikerüljenek a laboratóriumi-kísérleti fázisból és megkezdjék gyakorlati alkalmazásukat. Ilyenek: teleworking, távoktatás, egyetemi és kutatóintézeti hálózatok, kis- és középvállalatok számára telematic szolgáltatás, egészségvédelmi hálózat, összeurópai állami adminisztrációs hálózat (egyebek mellett a tagállami és az EUintézmények IC hálózati összekapcsolása),elektronikus tendereztetés, városi információs hálózat, stb. A Bizottság egyebek mellett Information Society Project Office (ISPO) felállításával fogja segíteni ezt a területet (A hivatal felállítására decemberben sort is kerítettek).az információs programok tartalmával összefüggésben a Bizottság elején megjelentetett Stratégiai opciók az európai programozási ipar erősítésére az EU audiovizuális politikája jegyében c. Zöld Könyvében foglaltakra alapozva és azokat továbbfejlesztve, belátható időn belül szabályozási és egyéb javaslatok látnak napvilágot. 3. Az információs társadalom szociális és kulturális aspektusainak elemzésére szakértői csoport kerül felállításra, amely az információs társadalomnak az egyéni, a szakmai és a közéletre gyakorolt hatásait fogja vizsgálni. A vizsgálat alapján javaslatokat kell tennie a Bizottság felé a közösségi szinten hozandó intézkedésekre (a magas szintű szakértői csoport májusban kezdte el munkáját). 4. Az információs társadalom promóciós tevékenység a közösségi intézmények szintjén főként arra irányul, hogy az EU egész területén megismertesse és tudatosítsa az információs társadalommal kapcsolatos ismereteket. A tevékenység általában az állampolgárokat, a szakmai szervezeteket, a vállalatokat, a sajtót, a felhasználói csoportokat, a szociális partnereket, 90

5 valamint a közhivatalokat célozza meg. A promócióért felelős közösségi intézmény a Bizottság. A cselekvési tervet, mint az információs társadalom európai megteremtésének programját, az EU Ipari és Hírközlési Minisztereinek Tanácsa után az Európai Tanács is jóváhagyta : a felkészülés második szakasza 1996-ban az EU intézményei úgy értékelték, hogy a két évvel korábban kidolgozott, fentebb vázolt cselekvési terv frissítésre, kiegészítésre szorul, ideje elindítani az információs társadalom megteremtése közösségi stratégiájának második szakaszát. E kezdeményezés jegyében újabb bizottsági dokumentumok, szabályozások és intézkedések láttak napvilágot, amelyek közül az alábbiakban néhánynak a főbb tartalmi kérdéseit foglaljuk össze. Az információs társadalom hatásai az EU-politikákra - Előkészületek a következő lépésekre címet viselő bizottsági közlemény (Communication to the Council, the European Parliament, the Economic and Social Committee and the Committee of the Regions) abból indul ki, hogy az információs társadalom szerteágazó problémaköre, továbbá az egymást követő, IKT-hoz kapcsolódó európai és globális fejlemények szükségessé teszik hogy a már elindított közösségi akciókat részben megerősítsék, részben kiigazítsák és az információs társadalom dimenziót beépítsék olyan közösségi politikákba is, amelyeket a cselekvési program nem érintett. A főbb politikai prioritásokat négy területen fogalmazták meg. 1. Javítani a vállalkozási környezetet. Tekintve, hogy az IKT igen gyorsan és radikálisan változtatja a vállalkozási környezetet és növekvő versenykihívást jelent az európai gazdaságnak, igen fontos, hogy világos és kiszámítható feltételeket biztosítsanak számára. Ez teremtheti meg az alapját annak, hogy a gazdaság és a vállalkozások képessé váljanak az új piaci lehetőségek kiaknázására. A telekommunikációs ágazatra vonatkozó, a teljes liberalizációra épülő, január 1-én életbelépő utolsó átfogó új szabályozások döntő szerepet játszanak az információs társadalom kommunikációs hálózatának kiépítéséhez szükséges magánberuházások mozgósításában. Az EU és a tagállamok már eddig is jelentősen előrehaladtak a telecom piacok liberalizálása terén (mobil és műholdas kommunikáció, kábeltelevíziós hálózat, stb.) Mivel a telekommunikáció határokat átlépő jellegű, a liberalizációs és harmonizációs szabályozásokon kívül koordinációra van szükség szabályozó hatóságok között is, főként olyan területeken, mint a licenc-tevékenység, frekvencia elosztás, stb. Még az is megfontolás tárgya kell legyen, nem szükséges-e egy EU-szintű telekommunikációs szabályozó-koordináló hatóság létrehozása. Az IKT termékek és szolgáltatások megkövetelik, hogy egységes belső piac teremtődjék számukra. Csak ilyen környezetben képesek az elérhető gazdasági-szociális haszon optimazilására-maximalizására. 91

6 2. Befektetések a jövőbe. Szélesíteni a tudásbázist, az V. közösségi kutatásfejlesztési programban prioritást kell adni az információs társadalommal kapcsolatos infrastrukturális, szolgáltató, alkalmazási és a tartalomra vonatkozó programoknak. Fejleszteni az oktatást-képzést, akcióterv Tanulás az információs társadalomban elnevezéssel. 3. Központban az ember: életminőség, megakadályozni a kirekesztődést, kohézió, regionális különbségek csökkentése, fogyasztói érdekvédelem, közületi információk hozzáférhetőségének, minőségének, hatékonyságának javítása, kulturális diverzifikáció biztosítása, stb. 4. Felvenni a kesztyűt a globális kihívásokkal szemben. Élni a telekommunikáció világméretű liberalizálási folyamata nyújtotta lehetőségekkel, együttműködés a szomszédos országokkal (kelet-európai, mediterrán országok, szovjet utódállamok), a társult országok bevonása az EU információs társadalom programjaiba, stb. A fentiekre, továbbá az információs társadalom szociális-kulturális hatásait vizsgáló szakértői csoport jelentésére támaszkodva, a Bizottság 1996-ban hozta nyilvánosságra újabb Zöld Könyvét, amely az Élni és dolgozni az Információs Társadalomban: Első az ember címet viselte. A dokumentum abból indul ki, hogy az elmúlt 20 évben az emberiség olyan mindent átfogó IKT forradalomnak lehetett tanúja, amely hatásaiban messze túlmutat az előzetes várakozásokon. A forradalom egyebek között azzal járt, hogy drámaian csökkentek az információk tárolásának, feldolgozásának, és továbbításának költségei. Az IKT és a költségcsökkenés alapvetően befolyásolja az áruk és a szolgáltatások előállítását, elosztását, a munkafolyamatot, a szakmai struktúrát, a vállalati szervezetet. Mindennek következtében minőségi változásokat eredményez a munkaerőpiacon és a társadalom egészét tekintve is. Az európai gazdaságban a javak és a szolgáltatások előállításában a hagyományos kézi munkafolyamatokat mindinkább felváltják a sokkal diverzifikáltabb, tudás-bázisú tevékenységek. Mindez a termelékenység emelkedését, új munkalehetőségeket és gazdasági növekedést hoz magával. Az, hogy e pozitív fejlemények az elmúlt években nem tudtak megfelelően kibontakozni Európában, főként az átalakulás szervezeti-szervezési hiányosságaival magyarázható. Európa nem volt képes megfelelően kombinálni a technológiai és a szervezeti megújulást. A Zöld Könyv egyebek mellett a következő kérdésekre keresi a választ: vajon az IKT nem szüntetnek-e meg több munkahelyet, mint amennyit kreálnak? Nem fogják-e növelni a fejlett és a kevésbé fejlett régiók, a fiatalok és öregek, a tudással rendelkezők és nem rendelkezők közötti különbségeket? Az adott válaszok általában pozitív tartalmúak, tehát nemmel felelnek a feltett kérdésekre. Azonban, hogy az IKT pozitív hatásai kibontakozhassanak, további EU-szintű kezdeményezésekre és cselekvésekre is szükség van. Meg kell találni a kellő egyensúlyt aközött, hogy mit kell tenni vállalati, nemzeti és európai szinten A siker kulcsa a helyi kezdeményezések biztatása, támogatása és kibontakoztatása. Ebben a kormányok és az EUintézmények a katalizátor szerepét kell betöltsék. 92

7 A fontosabb tennivalók: tágítani az ismereteket, a tudást, egyebek mellett tudatosítani a munkaszervezés új formáit; biztosítani, hogy a kis- és középvállalatok is részesüljenek az információs társadalom hasznából; erősíteni és modernizálni a munka világának intézményeit; javítani a humán erőforrások menedzselésén, ösztönözni a humántőke befektetéseket; jobban alkalmazkodni az IKT foglalkoztatást átalakító folyamataihoz; az oktatást és a szakképzést hozzáigazítani az IKT követelményeihez; a nemzeti és az EU-szintű regionális-strukturális politikákat (strukturális alapok) a gazdasági-társadalmi különbségek további mérséklésének, a nagyobb fokú kohéziónak a szolgálatába kell állítani ellensúlyozandó az IKT társadalmat megosztó esetleges negatív hatásait; a telekommunikációs szektor liberalizálásával kapcsolatos új közösségi szabályozások, amelyek az információs társadalom kiépítésének igen fontos területét alkotják, azt is kell szolgálják, hogy IKT ne növelje, hanem csökkentse a regionális különbségeket; a telekom liberalizációval is összefüggésben tovább kell tökéletesíteni az alapvető szolgáltatások (a szolgáltatásoknak az a minimuma, amelyekhez minden állampolgárnak joga van elérhető áron hozzájutni) biztosítására vonatkozó közösségi előírásokat; előmozdítani, hogy minden állampolgár részesüljön az információs társadalom által előidézhető gazdasági, szociális, kulturális, stb. előnyökből, erősítve a demokratizmust, biztosítani kell, hogy a népesség egésze számára hozzáférhetőek legyenek az információk, beleértve a különféle hálózati információkat is, stb. A Bizottság a Zöld Könyvben végezetül javaslatot tesz arra, hogy kerüljenek megfogalmazásra és elfogadásra az információs társadalommal kapcsolatos közösségi alapelvek. Ennek kapcsán a kormányzati és közösségi politikák az alábbiakat kell, hogy célozzák: Erősíteni az EU gazdaságának munkahelyteremtő kapacitását, gyorsütemű és fenntartható gazdasági növekedést és foglalkoztatottságot biztosítani, elérni, hogy a kis- és középvállalkozások élvezzék az információs társadalom összes előnyét, erősíteni a tagállamok és a régiók közötti kohéziót, az IKT lehetőségeit kihasználni a munkaerő, a tőke és az anyagi erőforrások termelékenységének, hatékonyságának a növelésére. Fejleszteni a demokráciát és a társadalmi igazságosságot, biztosítva, hogy a kormányok teljes mértékben, a nem kormányzati szervezetekkel egyetemben támogatják az IKT-ben rejlő közérdekű friss információs lehetőségek 93

8 kihasználását, ezáltal az állampolgárok részvételét a felső szintű döntéshozatalban. Biztosítani, az érvényesülési esélyegyenlőség elvének megvalósulását mind a munkahelyeken, mind az otthonokban, különös figyelmet szentelve a fiatalok IKT oktatásának és annak, hogy az IKT információk és képzés hozzájáruljon a nemek közötti esélykülönbségek kisebbedéséhez. Leküzdeni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok nehézségeit, biztosítani, hogy azok, akiknek jelenleg csekély a felemelkedési lehetőségük, elsajátíthassák az alapvető IKT ismereteket, s ahelyett, hogy hátrányos helyzetük tovább romlana, lehetőségük nyíljék annak javítására. Támogatni a különleges helyzetű (pl. fogyatékos) embereket, az IKT-ra támaszkodva javítani életminőségükön, elősegíteni társadalmi beilleszkedésüket. Országos, regionális és helyi szinten egyaránt csökkenteni a bürokráciát, javítani az állami adminisztráció minőségét és hatékonyságát. Az információs társadalom európai kibontakoztatása második szakaszának elindítása jegyében született közösségi jogi szabályozások közül is célszerű megemlíteni néhányat. Ennek kapcsán arra is szükséges utalni, hogy az EU-szintű korábbi szabályozások között is meglehetősen sok olyat találhatunk, amelyek valamilyen formában összefüggnek az IKT terjedésének európai hatásaival, s ily módon tulajdonképpen az információs társadalom kibontakoztatása érdekében tett erőfeszítések és kezdeményezések részének tekinthetők. Ezek a korábbi szabályozások - főként amelyek a szolgáltatások szabad áramlását érintették -, leginkább az 1985-ben elindított egységes belső piaci program keretében születtek meg, sőt egy részük ezt a programot megelőzően is létezett. Akkortájt azonban az EK-ben még kevés szó esett az IKT-ról és az információs társadalomról, mely utóbbi - mint jeleztük - hivatalosan és deklaráltan től vált a közösségi célkitűzések, kezdeményezések és politikák mindinkább meghatározó elemévé. A szolgáltató és főként a telekommunikációs piacokkal összefüggő jogi szabályozások és harmonizáció szüksége és igénye csak fokozódott az IKT eszközök, mint pl. a videó készülékek, kompakt lemezek, számítógép programok, elektronikus adatbázisok, műholdas és kábel TV-k rohamos térhódításával. Ezek az új szükségletek szülték pl. az alábbi szabályokat: Coucil Directive 89/552/EEC on the coordination of certain provisions laid down by Law, Regulation or Administrative Action of Member States concerning the pursuit of television broadcasting activities; Council Directive 83/189/EEC. Laying down a procedure for the provision of information in the field of technical standards Council Directive 91/250/EEC. on the legal protekction of computer programs; Council Directive 92/100/EEC. on rental rights and lending rights and on certain rights related to copyright in the field of intellectual property; 94

9 Council Directive93/83/EC. on the coordination of certain rules concerning copyright and on rights related to copyright applicable to satellite broadcasting and cable retransmission; Council Directive 93/98/EC. harmonizing the term of protection of copyright and certain related rights; stb. Az információs társadalom megvalósítására kidolgozott közösségi cselekvési program második szakaszának elindítása keretében már ben újabb kezdeményezések születtek a Bizottság részéről, egyebek mellett az IC termékek és szolgáltatások másolása témakörében. E kezdeményezések elsősorban ezeknek a termékeknek és szolgáltatásoknak a másolási és szórási feltételeit szabályozzák, nagyrészt a már létező direktívák módosításával, kiegészítésével, illetve javaslatokat tesznek újabb szabályozásokra, módosításokra. Ilyenek pl.: Directive 95/46/EC of the European Parliament and of the Concil on the protection of individuals with regard to the processing of personal data and on the free movement of such data; Directive 96/9/EC of the European Parliament and of the Council on the legal protection of databases; Green Paper on the legal protection of encrypted services in the Internal Market; Green Paper on the Protection of Minors an of Human Dignity in New Audiovisual and Information Services; A Concil Directive 83/189/EEC. Laying down a procedure for the provision of information in the field of technical standards and regulations módosítása; stb ben jelent meg a Green Paper on the convergence of the telecommunications, media and information technology sectors, and the implications for regulation towards an Information Society approach c. bizottsági dokumentum. Ez abból indul ki, hogy a fenti szektorokat a legújabb technológiai fejlődés eredményeként nagyfokú konvergencia jellemzi. Ez azt jelenti, hogy mind a hagyományos, mind az új telekom szolgáltatások (hang - adat - kép) ma már számos hálózaton elérhetők, a hálózatok összekapcsolhatók. Ilyen szolgáltatások pl.: home-banking és home-shopping az Interneten keresztül; hangos Internet; ; világot átfogó hálózatok a mobiltelefonok segítségével; a vezeték nélküli otthoni és üzleti kapcsolatok a telekommunikációs hálózatokkal, stb. A Zöld Könyv részletes elemzésnek veti alá ezeket az új jelenségeket. Mindezeknek a szolgáltatásoknak a terjedése az információs társadalom kibontakozásának konkrét megnyilvánulását is jelenti az EU-ban. A további fejlődésnek egyik kulcsterülete, hogy az IKT és piacaik új kihívásainak fogadására megfelelő szabályozási keretek álljanak az EU és a tagállamok rendelkezésére. Ez nem feltétlenül új szabályozások megjelenését, inkább már létező jogi keretek tökéletesítését, kiigazítását kell jelentse. Az ezzel összefüggő EU-aktivitás ki kell terjedjen a piacra jutás, a licenc- és frekvencianyújtás, a szabványosítás, az árképzés, a fogyasztóvédelem, a kiskorúak és a közrend védelmére, a közérdekű 95

10 szolgáltatások, a tartalom, a közszolgálati hírközlés területére és egyéb kapcsolódó területekre is. Fontos, hogy figyelem fordítódjék a szubszidiaritás elvének érvényesülésére, arra, hogy jól elhatárolódjanak egymástól a vállalati, a helyi, a nemzeti és a közösségi kompetenciák. A Zöld Könyv meglehetős részletességgel tárgyalja a közösségi szintű tevékenységnek ezeket a területeit és a szabályozások módosításának ezekkel összefüggő feladatait. Ezek értékelésére azonban a már említett korlátok miatt, sajnos ehelyütt nincs lehetőség A közösségi kutatás-fejlesztés az információs társadalom szolgálatában Ezzel szemben viszont - legalább is röviden - mindenképpen, foglalkoznunk kell az EU évekre beindított V. Kutatás-fejlesztési Keretprogramjával. A program prioritásainak kijelölését elsősorban az EU gazdaságának általános versenyképessége és az állampolgárok életminősége javításának szempontjai vezérelték. A keretprogram megkülönböztetett figyelmet és külön fejezetet szentel az információs társadalmat szolgáló kutatás-fejlesztésnek. Fontos része az ún. információs társadalom technológiák program (Information Society Technologies - IST), amely tovább viszi a negyedik ( ) keretprogram vonatkozó projektjeit - ACTS, ESPRIT, Telematics Applications Programme). Az IST program stratégiai célja, hogy az IKT kibontakoztatásának gyorsításán és a vállalati, valamint személyes igények kielégítésének ösztönzésén keresztül elősegítse Európa számára az információs társadalom előnyeinek hasznosítását. Az IST program négy fő területre koncentrál: az állampolgárokat szolgáló szolgáltatások és rendszerek; új gyártási módok és elektronikus kereskedelem; multimédia tartalom és eszközök; generikus technológiák és infrastruktúrák. Az ötéves keretprogramra 3,6 milliárd eurót irányoztak elő a közös költségvetésből. A kiemelt négy terület ebből sorrendben 17,9-15,2-15,7 és 37,9 százalékos arányban részesül. Még az ötödik keretprogram elfogadása előtt, 1998 tavaszán külön tanácsi határozat ( Council Decision 98/253/EC.) rendelkezett a PROMISE (Multi-Annual Community Programme to Stimulate the Establishment of the Information Society in Europe) beindításáról. Ennek fő célkitűzése a tagállamok információs társadalom tevékenysége közötti összhang és koordináció előmozdítása, a gazdasági és a szociális szféra ösztönzése az aktív szerepvállalásra az információs társadalom különböző területein. Alapvetően az IKT terjedésének előmozdítását és gyorsítását célozza a CORDIS (Community Research and Development Informations Services) program. 96

11 Mind a PROMISE, mind a CORDIS program számos részprogramból és projektből tevődik össze, valamennyi konkrét közösségi költség (támogatás) előirányzattal és a Bizottság végrehajtásért felelős főigazgatóságainak és személyeinek megjelölésével. Ezek ismertetése azonban túlmutatna a tanulmány keretein. Az információs társadalom megteremtését célzó közösségi akcióprogramnak ebben a második szakaszában az 1995-ben létrehozott ISPO Information Society Project Office) neve is megváltozott, tevékenysége is kibővült. Az új név: Information Society Promotion Office. A hivatal tevékenységi körébe tartozik pl.: Info szolgáltatások elektronikus és hagyományos eszközökkel; Az információs társadalom tudatosítása és promóciós tevékenység; Az információs társadalom projektek és akciók leltárba vétele; Az információs társadalommal kapcsolatos minta-gyakorlatok (best practices) feltárása és terjesztése; Az információs társadalom különböző aktorai közötti hálózatok kialakulásának előmozdítása, stb Az egész Európát átfogó informatikai-kommunikációs hálózat terve Korábban már utaltunk arra, hogy az 1995-ben beindított, az Európa egészét átfogó infrastruktúra (TEN) megteremtésére irányuló közösségi kezdeményezés fontos részét képezte az energetikai, közlekedési ágazat mellett, az európai informatikaiinformációs hálózat kiépítése. Két évvel később, 1997-ben, a TEN keretén belül kiemelt jelentőséget kapott annak harmadik eleme, az európai telekommunikációs hálózat megteremtése - TEN-Telekom -, mint az információs társadalom megalapozásának meghatározó, a telekommunikáció és az azzal összefüggő szolgáltatások össz-európai és globális fejlesztését célzó program meghatározó része. Az évekre szóló program kívül esik az előbb említett közösségi kutatásfejlesztési keretprogram keretein, de megvalósítása nagymértékben függ a közös kutatási-fejlesztési tevékenységtől is. A program ösztönzi a globális telekom hálózatok hasznosítását az európai gazdasági-szociális célok realizálása érdekében. Az erre a célra előirányzott közösségi támogatások - évi kb. 22 millió euró - nem a fizikai infrastruktúrák kiépítését, hanem a multimédia által nyújtott lehetőségek európai kihasználását és a közös érdekeltségű generikus szolgáltatások elterjesztését szolgálja. A Trans-European Networks for Telekommunication programot 1997 júniusban az EP és a Tanács közös Határozatával (Decision 1336/97/EC) indították útjára, módosítva a két intézmény 2717/95/EC. TEN-re vonatkozó határozatát, illetve 2236/95sz. Rendeletét. Az előbbi az Európát átfogó infrastruktúrális hálózat mindhárom elemének fejlesztésére - energia, közlekedés, hírközlés - fogalmazza meg a közösségi irányelveket, utóbbi meghatározza az EU-szintű pénzügyi támogatások feltételeit és eljárási módját. Az évi Határozat iránymutatást ad a TEN-Telekom céljait és prioritásait illetően, felsorolja azokat a közös érdekeltségre számot tartó projekteket, 97

12 amelyek az EU pénzügyi támogatásában részesülhetnek. Ezek a projektek három fő csoportra oszthatók (a csoportokon belüli részletezéstől eltekintünk): 1. A transz-európai generikus telekommunikációs szolgáltatások fejlesztése; 2. A transz-európai telekommunikációs alkalmazási területek fejlesztése; 3. A transz-európai telekommunikációs alaphálózatok fejlesztése. Említést érdemel, hogy az EP-Tanács évi közös határozatot 1999-ben újabb szabályozással, ezúttal Rendelettel (Regulation 1655/1999 of the European Parliament and of the Council) módosították. Ez a program EU-szintű finanszírozásának feltételeit és módozatait rögzíti és általában további könnyítéseket tartalmaz a magánszféra számára a közösségi forrásokhoz való hozzáférés tekintetében Európai közigazgatási információs hálózat kezdeményezése januárban újabb közösségi kezdeményezés indult útjára Zöld Könyv formájában Közigazgatási információ: kulcsforrás az EU számára címszó alatt (Green Paper on Public Sector Information: a key resource for Europe). A Zöld Könyvet főként annak elemzésére és széleskörű megvitatására szánta a Bizottság, hogy a kormányzati és más közhivataloknál felgyülemlő információ halmaz miként hasznosítható az EU gazdasága és az állampolgárok számára. Ezeknek az információknak a jelentős része ugyanis felhasználható lehet a multimédia által új szolgáltatások és termékek kifejlesztésére. Az állampolgárok jobban tudnának élni jogaikkal, ha a munkakörülményekre, tanulásra, nyugdíjas életre, stb. vonatkozó információk a saját és más EU-tagállamok közhivatalaiból is hozzáférhetők lennének számukra. Az EU üzleti versenyképességét is javítaná, ha EU-méretekben ismerhetné pl. az adózásra, egyéb gazdasági szabályozásokra vonatkozó információkat. Ilyen információk és mások is léteznek, de a hozzáférés módozatai, feltételei különbözőek a tagállamokban, EU-szinten koordinálatlanok, az állampolgárok és az üzleti élet számára nem áttekinthetők. Az újabb közösségi kezdeményezés ezen a helyzeten kíván változtatni Átfogó stratégia a harmadik évezred első évtizedére Újabb kezdeményezés a Bizottság részéről decemberben az Európai Bizottság kommunikáció formájában eeurope An Information Society for All elnevezéssel ismét új kezdeményezéssel állt elő az információs társadalom európai kiépítése céljából. A kezdeményezés abból indul ki, hogy Európa szembe kell nézzen az IKT tekintetében megmutatkozó gyengeségeivel, amelyek mindeddig akadályozták a digitális technológiák gyorsabb térhódítását. Ilyen gyengeségek pl.: az általában magas költségek (árak), bizonytalan és lassú hozzáférés az Internet és az e-kereskedelem lehetőségeihez; elégtelen a digitális képzéssel rendelkező lakosság aránya; 98

13 a dinamikus vállalkozó kedv és a szolgáltatás-orientáció hiánya; a közszféra nem eléggé aktív szerepvállalása az új technológiák kifejlesztésének, alkalmazásának és szolgáltatásainak ösztönzésében. A kezdeményezés alapvető célkitűzései a következők: valamennyi állampolgárt, otthont és iskolát, minden vállalkozást és az államigazgatást bevezetni a digitális és online korszakba; digitálisan képzett, vállalkozó kedvű, az új ötletek kifejlesztésére és finanszírozására kész Európa megteremtése; biztosítani, hogy az Információs Társadalom ne járjon szociálisan kirekesztődéssel. A prioritást élvező tíz akció: az európai fiatalokat bevezetni a digitális korszakba; olcsóbb hozzáférés az Internethez; felgyorsítani az e-kereskedelmet; gyors Internet a kutatók és a tanulók számára; kártyarendszer az elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítására; kockázati tőke a high-tech kis- és középvállalkozások számára; a fogyatékosok részvételének biztosítása; online egészségügy; intelligens közlekedés; kormányzati online. A kezdeményezés részletesen kifejti a fenti elgondolásokat. A Bizottság a dokumentumot más dokumentumokkal egyetemben a március i lisszaboni Európai Tanács elé terjesztette. Az EU e-európa stratégiája és cselekvési programja alapján, a Bizottság kezdeményezésére a társult kelet-európai országok is magukévá tették a stratégiai célkitűzéseket és az EU cselekvési programhoz hasonló nemzeti cselekvési programokat dolgoztak ki. Ezek elnevezése e-európa + cselekvési terv. A terv fő tételei igazodnak az EU cselekvési tervéhez, figyelembe véve a tagjelölt országok sajátosságait is. A cselekvési tervben foglaltak teljesítésének határideje esetükben

14 Az Európai Tanács döntése az EU átfogó információs társadalom stratégiájáról Az ET új stratégia célt tűzött az Unió elé az elkövetkezendő tíz évre. Ebben az időszakban az EU a világ leginkább versenyképes, dinamikus, tudás-alapú gazdaságává kell váljék, amely képes biztosítani a fenntartható növekedést, a jobb munkalehetőségeket és a nagyobb szociális kohéziót. Az új stratégia három kérdéskör köré csoportosítja a főbb célkitűzéseket. Felkészülés az átmenetre egy versenyképes, dinamikus és tudás alapú gazdaságba; Az európai szociális modell modernizálása; A hozott döntések gyakorlatba való átültetése Felkészülés az átmenetre egy versenyképes, dinamikus és tudásalapú gazdaságba E fő célkitűzésen belül hat megvalósításra váró feladat fogalmazódott meg at államés kormányfők részéről. a./ Információs Társadalom mindenki számára A célul tűzött új gazdaság nemcsak a növekedés, a versenyképesség és a foglalkoztatottság erősítésére kell ösztönözzön, de képesnek kell lennie az állampolgárok életminőségének és környezetének a javítására is. Az állam- és kormányfők felkérték a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a júniusban esedékes csúcstalálkozóra e célok érdekében átfogó akcióterve terjesszenek elő. A vállalkozások és az állampolgárok számára olcsón hozzáférhetővé kell váljanak a legfejlettebb kommunikációs hálózatok és szolgáltatások, megelőzendő az infokirekesztődést. A közhivatalok minden szinten erőfeszítéseket kell tegyenek az új technológiák hasznosítására és az információk lehető legteljesebb terítésére. Meg kell teremteni a lehetőséget az e-kereskedelem és az Internet felvirágzásához, kiszámítható és a vállalkozásokat, valamint a fogyasztói bizalmat inspiráló szabályozást kell teremteni ezek számára. Az e-kereskedelemre és a másolásra, a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó még függőben lévő EU-szabályozásokat még 2000-ben el kell fogadni ig teljessé kell tenni a telekom szabályozást, 2001 végéig tejesen liberalizálttá és integrálttá kell váljék az EU telekommunikációs piaca végéig mind a tagállamok, mind a Bizottság részéről biztosítani kell a helyi hálózatokhoz való hozzáférést és a nagyobb versenyt, az Internet használati díját számottevően mérsékelni kell végéig a tagállamok kormányzatainak biztosítaniuk kell, hogy az Unió egész területén az iskolák számára hozzáférhetővé váljanak az Internet és a multimédia lehetőségek, 2002 végéig minden oktató Internet és multimédia képzésben részesüljön ig a tagállamok kormányzatainak el kell érniük, hogy az alapvető közigazgatási információkhoz elektronikus úton bárki hozzáférhessen. 100

15 Mind uniós szinten, mind a tagállamokban lehetővé kell tenni, hogy olcsón, igen gyorsan, minden tagállamot összekapcsoló Internet hálózat jöjjön létre, előmozdítani a legfejlettebb IKT és a telekom hálózat, valamint az információs tartalom fejlődésének gyorsulását. Mindehhez az Európai Beruházási Bank is pénzügyi támogatást (kedvezményes hitelek, stb.) nyújt majd. A készülő Európai Akció Terv ki kell tűzze az ezekkel kapcsolatos konkrét teendőket. b./ Európai dimenziójú kutatás-fejlesztési tevékenység Az EU a Bizottság Egy európai kutatási övezet c. közleményében (Communication of the Commission) kifejtett elgondolások megvalósítása irányában kell haladjon. A kutatási tevékenység mind tagállami, mind uniós szinten nagyobb koordinációt és integrációt igényel. Az állam- és kormányfők felszólították a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket egy Európát átfogó kutatási övezet létrejötte érdekében. Ennek keretében az alábbiakról szükséges gondoskodniuk: önkéntességi alapon ki kell alakítani egy-egy kiválasztott témakör körül a nemzeti és a közös kutatási programok összekapcsolásának megfelelő mechanizmusát abból a célból, hogy a tagállamok kutatási-fejlesztési erőforrásait koncentrálják. A megtett lépésekről rendszeresen be kell számolni az illetékes Tanácsnak ben fel kell térképezni a tagállamok élenjáró kutatásait ezek elterjesztésének előmozdítása céljából; adópolitikai, tőkekockázati és EIB (Európai Beruházási Bank) eszközökkel javítani a magánszféra kutatási beruházási, a kutatási partneri kapcsolat, a high-tech alkalmazás feltételeit és környezetét; az EIB támogatásával előmozdítani, hogy 2001 végéig nagysebességű, Európát átfogó elektronikus tudomány-kommunikációs hálózat formálódjék meg, amely biztosítja a kutatóintézetek, az egyetemek, a tudományos könyvtárak, továbbá fokozatosan az iskolák kapcsolódását; 2002-ig lépéseket kell tenni a kutatói mobilitást nehezítő Európán belüli korlátok felszámolására és a magas színvonalú kutatók Európában tartására, vonzására; 2001 végéig közösségi szabadalom lépjen életbe, stb. c./ Innovációs üzleti vállalkozásoknak kedvező környezet kialakítása, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra 2000 júniusig az illetékes Tanács és a Bizottság szint-összehasonlító rendszer (benchmarking) bevezetéséről kell gondoskodjék a vállalatalapítások költségés időigénye, a kockázati tőkebefektetés összege, a tudományos fokozattal rendelkező vállalkozások, stb. vonatkozásában, az Unión belüli legjobb gyakorlat elterjesztése céljából; 101

16 a Bizottság készítsen közleményt (Communication) a nyitott, vállalkozó szellemű, innovatív Európa témakörben, valamint a évekre vállalkozás-vállakozó szellem fejlesztő közösségi programot; a Tanács és a Bizottság 2000 közepére készítse elő a Kisvállalkozások Európai Kartáját, amely elkötelezi a tagállamokat e vállalkozások intenzívebb segítése és a megjelölt célok valóra váltása mellett; a Tanács és a Bizottság 2000 végéig készítsen beszámolót arról, hogy az EIB és az EIF (Európai Beruházási Alap - főként a TEN programmal összefüggésben a kilencvenes években létesített közösségi pénzügyi támogatási eszköz) finanszírozási lehetőségeit miként lehetne a fenti célok érdekében átstrukturálni, stb. d./ Gazdasági reformok az egységes belső piac további tökéletesítése, az információs társadalom szolgáltatásokra való kiterjesztése és működőképességének teljessé tétele érdekében Az állam- és kormányfők felszólították a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamok kormányzatait, hogy hatáskörük keretein belül érjék el a következőket: 2000 végéig dolgozzanak ki stratégiát a szolgáltatások szabad áramlását még gátló korlátok felszámolására; gyorsítsák fel a gáz, az elektromosság, a postai szolgáltatások és a közlekedés pacának liberalizálását, az egységes belső piac működőképességének biztosítása céljából. Az ET 2001 tavaszán esedékes ülése értékelni fogja az e téren elért haladást; tegyék naprakésszé a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozásokat, s azok 2002-re lépjenek életbe. Különös figyelem fordítandó arra, hogy a közbeszerzési piacok a kis- és középvállalatok számára is elérhetőkké váljanak; történjenek lépések annak érdekében, hogy 2003-ig a közösségi és a kormányzati közbeszerzési pályázatok online rendszerben is hozzáférhetőek legyenek; nemzeti és közösségi szinten egyaránt törekedjenek arra, hogy egyszerűsödjék a szabályozási környezet, beleértve, nem utolsó sorban, az állami adminisztráció egyszerűsítését is; további lépéseket tegyenek a verseny erősítése, az állami támogatások átlagos szintjének csökkentése érdekében. A hangsúly tevődjék át a vállalatok és szektorok támogatásáról a közös érdekeltségű horizontális célok, mint foglalkoztatottság, regionális fejlesztés, környezetvédelem, szakmai képzés, kutatás, stb. támogatására, stb. e./ Hatékony és integrált pénzpiac megteremtése E célkitűzés megfogalmazásakor az állam- és kormányfők abból indultak ki, hogy a közös pénzben, az euróban rejlő lehetőségeket ki kell használni az európai pénzpiac további integrációjának előmozdítására. A hatékony és átlátható pénzpiaci viszonyok 102

17 a jobb tőkeallokáción és a tőkeköltségek csökkentésén keresztül nagymértékben hozzájárulhatnak a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság serkentéséhez, a jól működő kockázati tőkepiac ösztönözheti a kis- és középvállalkozói innovatív tevékenységet is. A pénzügyi szolgáltatások egységes belső piaca kiépítésének gyorsítása érdekében az alábbi főbb intézkedéseket írják elő: 2005-ig meg kell valósítani a Pénzügyi Szolgáltatások Akciótervét. Ennek során prioritást kell élvezzenek a következők: előmozdítani, hogy a beruházói tőke EU-méretekben váljék hozzáférhetővé, beleértve a kis- és középvállalatokat is; fel kell számolni a nyugdíjalapok befektetéseit gátló korlátokat; integrálni és működőképesebbé kell tenni az államkötvénypiacokat egyebek mellett a kötvénykibocsátásokat érintő intenzívebb konzultációk, a határokon átnyúló és a repo értékesítések jobb működtetése, az EU pénzpiacokat szabályozó intézmények nagyobb együttműködése eszközével; 2003-ig biztosítani kell a Kockázati Tőke Akcióterv teljes megvalósítását; gyors haladást kell elérni a már hosszabb ideje húzódó vállalatfelvásárlási, a hitel- és biztosítóintézetek átszervezésére-méretére vonatkozó szabályozási javaslat gyakorlati megvalósítása területén; dönteni a függőben lévő adózási kérdésekben. f./ A makrogazdasági politikák további koordinálása, a közfinanszírozás fenntarthatóságának és minőségének javítása A makrogazdasági politikáknak, különösen a hatékony struktúrapolitika szerepének erősítésével segíteniük kell az átmenetet a tudás-alapú gazdaságba. A kölni EUcsúcson elindított makrogazdasági párbeszéd intézményét ugyancsak fel kell használni a cél érdekében. Az ET feladatul tűzte a Tanács és a Bizottság elé, hogy tavaszáig készítsenek jelentést arról, hogy az állami költségvetések miként segítik elő a növekedést és a foglalkoztatottságot, s adatokkal alátámasztva jelezzék milyen intézkedések történtek az alábbi területeken: a foglalkoztatást terhelő adóterhek mérséklése, különösen a kevésbé képzett és a rosszul fizetett kategóriák vonatkozásában, mennyiben kerülnek kihasználásra az adó- és jövedelemrendszerben rejlő foglalkoztatást és képzést ösztönző lehetőségek; mennyiben irányították át a közkiadásokat a fizikai és a humán tőkefelhalmozás, a kutatás-fejlesztés, az innováció és az IKT alkalmazásának ösztönzése céljából; miként biztosított a költségvetések hosszú távú kiegyensúlyozottsága, figyelembe véve annak különböző dimenzióit, így pl. az idős népességgel kapcsolatos kiadások alakulását is. 103

18 Az európai szociális modell hozzáigazítása az információs társadalom követelményeihez Az állam- és kormányfők döntése abból indul ki, hogy abból a szempontból, hogy Európa milyen helyet foglal el az újgazdaságban, továbbá annak biztosítása szempontjából, hogy az új gazdaság nem súlyosbítja a munkanélküliség, a szociális kirekesztődés és a szegénység problémáját, kulcsfontossággal bír az aktív és dinamikus jóléti állam. A létező európai szociális modell modernizálása céljából az átfogó fejlesztési program a következőket látja szükségesnek: a./ Az oktatás és a képzés fejlesztése Az európai oktatási és képzési rendszert hozzá kell igazítani a tudás-alapú társadalom követelményeihez. Valamennyi társadalmi réteg számára biztosítani szükséges a tanulás és a képzés lehetőségét. A kérdés kezelése három területre kell koncentráljon: a helyi tanulási-oktatási centrumok fejlesztése; új alapképzések beindítása főként az IKT-val összefüggésben; a minősítések átláthatóságának javítása. A célok elérése érdekében az ET felszólította a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy hatáskörük keretein belül érjék el az alábbiakat: az egy főre jutó humán tőkebefektetések évente történő emelése; 2010-ig felére csökkenteni azoknak a év közötti fiataloknak a számát, akik csak alacsony szintű középfokú képzéssel rendelkeznek, és nem vesznek részt további oktatásban-képzésben; valamennyi iskola és oktatási intézmény kapcsolódjék az Internethez és mindenki számára elérhető többirányú helyi képzési központok alakuljanak ki. Az iskolák, az oktatási intézmények, a vállalatok és kutatóhelyek között partnerségi kapcsolatok jöjjenek létre; európai szinten határozódjanak meg az új alapképzettségek, honosodjék meg az egész életen át tanulás: információs társadalom képzettség, idegen nyelvek, technológiai kultúrák, vállalkozókészség, szociális képzés. Teremtődjék európai diploma az információs társadalom alapképzésre decentralizált eljárásban, a digitális ismeretek Uniót átfogó terjesztése végéig a már létező közösségi programokra is támaszkodva meg kell határozni a hallgatói, az oktatói, a képző és kutatói mobilitás ösztönzésének eszközrendszerét ig meg kell szüntetni a tanári mobilitást gátló korlátokat, vonzani a magasan kvalifikált oktatókat; ki kell fejleszteni az önéletrajzok közös európai formátumát Mindezeken túl, az ET közös gondolkodásra szólította fel az Oktatási Tanácsot arról, hogy a közös problémák és prioritások figyelembe vételével és a nemzeti különbözőségeket is szem előtt tartva, miként határozhatók meg az oktatási rendszerek jövő célkitűzései. A témáról a tavaszán sorra kerülő ET számára részletes jelentést kell készíteni. 104

19 b./ Aktív foglalkoztatási politika kifejlesztése a több és jobb európai munkalehetőség érdekében Az ET megállapította, hogy a közösségi szinten kidolgozott foglalkoztatási irányelvek ( luxemburgi folyamat ) és ezek Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervekbe ültetése lehetővé tették Európa számára a munkanélküliség számottevő csökkentését az utóbbi időkben. A folyamat esedékes értékelése újabb lendületet adhat e kedvező fejleménynek azáltal, hogy az irányelvekben konkrétabb tennivalók fogalmazódnak meg és a szociális partnerek aktívabb bevonásával hatékonyabb eljárások születnek az irányelvek megfogalmazása, végrehajtása és ez utóbbi ellenőrzése vonatkozásában. Ezzel kapcsolatosan a Tanács és a Bizottság felé a következő követelményeket szabta az ET: tovább javítani a foglalkoztatási helyzeten, szűkíteni a képzettségi különbségeket. Ennek eszközei lehetnek egyebek mellett a foglalkoztatási szolgáltatások kiterjesztése, pl. össz-európai adatbázis működtetése a munka és a tanulási lehetőségekről, speciális programok indítása a munkanélküliek számára a szakmai hiányosságok pótlására, stb.; nagyobb jelentőséget tulajdonítani az életre szóló tanulás kérdéskörének; a szolgáltató szektorokban növelni a foglalkoztatottságot...; nagyobb figyelmet szentelni az esélyegyenlőségnek... Az ET értékelése szerint, ha a fenti szempontoknak megfelelő intézkedések történnek, 2010-ig az átlagos foglalkoztatási ráta a jelenlegi 61%-ról 70% körülire emelhető, a nők esetében pedig a mostani 51%-ról 60%-ra. A tagállamok kormányai számára megfontolandónak tartják, hogy ennek megfelelő nemzeti célokat tűzzenek maguk elé. A foglalkoztatási ráta emelése erősítheti a szociális ellátási rendszerek fenntarthatóságát is. c./ Modernizálni a szociális ellátást A fejlett szociális védelmet biztosító európai szociális modell alátámaszthatja a tudásalapú gazdaságba történő átmenetet, azonban a modellnek alkalmazkodnia kell a megváltozott feltételekhez. Ennek érdekében az ET az alábbi feladatokat jelölte meg az illetékes Tanács számára: tapasztalat- és a legjobb gyakorlat csere eszközével is erősíteni az együttműködést a tagállamok között, ennek érdekében fejlett informatikainformációs hálózatról gondoskodni; kérje fel a Szociális Védelem Magas Szintű Munkacsoportját annak felmérésére, miként használható fel a Gazdasági és Szociális Bizottság munkája a fenti együttműködés előmozdítására. A Munkacsoport készítsen tanulmányt a szociális védelem hosszú távú fejlődési irányáról, különös figyelmet szentelve a nyugdíj rendszerek fenntarthatóságának. A tanulmánynak ez év végére el kell készülnie. 105

20 d./ Megakadályozni a szociális kirekesztődést Az Unió számára elfogadhatatlan a szegénységi szint alatt élők jelenlegi aránya. Az új gazdaság részben a növekedés és a foglalkoztatottság kiváltotta prosperitás gazdasági feltételeinek megteremtésén keresztül, részben azáltal, hogy a társadalomban maradás új útjait vetíti előre, hatalmas lehetőségeket kínál a szociális kirekesztődés mérséklésére. Ugyanakkor annak a kockázatát is magával hozza, hogy szélesedik a szakadék azok között, akik hozzájutnak az új ismeretekhez és azok között, akiknek ez nem áll módjukban. A kirekesztődés elleni küzdelemben koordinálni kell a nemzeti akcióterveket és a Bizottság e tárgyú kezdeményezéseit. Ilyen kezdeményezést júniusig kell kidolgoznia a Bizottságnak. A Bizottsági Közlemény formáját öltő kezdeményezés meg kell jelölje a szociálpolitika irányát és meg kell célozza, hogy a decemberben sorra kerülő nizzai ET ülésen megegyezés szülessék Európai Szociális Ütemterv (European Social Agenda) témakörében A hozott döntések gyakorlatba történő átültetése a./ Tökéletesíteni a már elindult folyamatokat Az ET határozata szerint nincs szükség új folyamatok beindítására a kitűzött információs társadalom-célok megvalósítása érdekében. A már létező Átfogó Gazdaságpolitikai Irányelvek rendszere, továbbá a Luxemburgban, Kardiffon és Kölnben elindított folyamatok (foglalkoztatottság - átfogó strukturális reformok - makrogazdasági párbeszéd), megfelelő eszközökkel szolgálnak a célok eléréséhez főként ha egyszerűsítik és még inkább egyeztetik, tökéletesítik ezeket az eszközöket. Az ET meghatározó iránymutató és koordinátori szerepet játszik a folyamatok koherenciájának és ellenőrzésének területén. Az ET feladatául tűzi a Bizottságnak, hogy készítsen éves jelentéseket a kitűzött célok megvalósításának állásáról. A jelentéseket az ET minden tavaszi ülésén napirendjére tűzi. b./ Bevezetni a koordináció új nyitott módszerét Ennek a módszernek a fő tartalma a korábban már említett legjobb gyakorlat elterjesztése és a fő célkitűzések teljesítésében a nagyobb konvergenciára törekvés a tagállamok között. A módszer magában foglalja: uniós irányelvek megfogalmazása és határidők kitűzése a rövid, a közép és a hosszabb távú célok megvalósítására; ahol lehetséges számszerű és kvalitatív mutatók és szintek meghatározása a legjobb teljesítményeket alapul véve abból a célból, hogy a tagállamok és az egyes szektorok teljesítményeit legyen mihez viszonyítani; a közösségi irányelveknek a nemzeti és a regionális politikákban történő alkalmazása, a specifikus célkitűzések megfogalmazása és a szükséges intézkedések meghozatala a nemzeti és regionális különbözőségek figyelembe vételével; rendszeres monitoring, értékelés, felső szintű ellenőrzés a kölcsönös tapasztalatszerzés jegyében. 106

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra

GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra Dibáczi Zita Osztályvezető Helyi Fórum Nyíregyháza, 2012. december 10. 1 EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Németh Vilmos főosztályvezető Budapest, 2011. május 3. Nemzeti Technológiai Platformok Nemzeti Technológiai Platformok Szakterületek: Informatika/Információs

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása Befektetőbarát Település Program A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása 2015. október 7. A HIPA támogatási részlege Állami Támogatások Főosztály EKD Osztály A Kormány egyedi döntésével nyújtott készpénztámogatás

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram *

A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram * DOKUMENTUM A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram * Az Európa Parlament és az Európai Unió Tanácsa, az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés, különös tekintettel a 137(2) cikk második

Részletesebben

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22. Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok GYŐR 2014-17- 20 Úton a zöld Olimpia-, és a Smart-City-vé válás felé 2020+3x20 & a kapcsolatok Az ALAPOK - PARADIGMÁK EYOF 2017 EU 2014-2020 1. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2.

Részletesebben

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében Welcome! This is an online publication within the CHAMP-project with virtual pages that can be turned with the mouse or by clicking on the navigation bar Az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Dr. Bakonyi Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Nemzetközi kitekintés q Az elmúlt 30 évben

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

A KKV SZEKTOR IT BIZTONSÁGI ÉS DIGITÁLIS KOMPETENCIÁINAKNÖVELÉSE A2014-2020-AS UNIÓS FORRÁSOKBÓL (GINOP 3.2.1 PROGRAM)

A KKV SZEKTOR IT BIZTONSÁGI ÉS DIGITÁLIS KOMPETENCIÁINAKNÖVELÉSE A2014-2020-AS UNIÓS FORRÁSOKBÓL (GINOP 3.2.1 PROGRAM) A KKV SZEKTOR IT BIZTONSÁGI ÉS DIGITÁLIS KOMPETENCIÁINAKNÖVELÉSE A2014-2020-AS UNIÓS FORRÁSOKBÓL (GINOP 3.2.1 PROGRAM) 2015. november 25. Kövesdi Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 VÁLLALATI IKT

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben