I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A

Átírás

1 DOROG VÁROS IVS DOROG VÁROS I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 31/2010.(III.26.) SZÁMÚ KÉPVISELŐ-TESTÜLETI HATÁROZATTAL ELFOGADOTT DOKUMENTUM FORRÁS:

2

3 DOROG VÁROS IVS 1 DOROG VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK A/ AZ IVS TARTALMI ELEMEI...3 A1. A város szerepe a településhálózatban...3 A1/1. Közlekedés-földrajzi helyzet...3 A1/2. Szerepkör...7 A1/3. Vonzáskörzet...9 A2. A város egészének helyzetértékelése...11 A2/1. Városszerkezet...11 A2/2. Gazdaság...13 A2/3. Társadalom...21 A2/4. Települési környezet...33 A2/5. Közszolgáltatások...52 A2/6. Korábbi időszak fejlesztései...64 A2/7. Összegzés SWOT...65 A3. Városrészek elemzése...67 A3/1. Falu városrész...69 A3/2. Kolónia városrész...76 A3/3. Iparterület városrész...82 A3/K1. Tömedéki-dűlő városrész...85 A3/K2. VI. Akna városrész...89 A4. Szegregátumok, veszélyeztetett területek elemzése...92 A4/1. Területi lehatárolás...92 A4/2. Odafigyelést igénylő területek helyzetelemzése A4/3. Akcióterületi fejlesztések szegregációs hatása A5. Integrált városfejlesztési stratégia A5/1. A város jövőképe A5/2. Fejlesztési célok a városra és a városrészekre A5/3. Akcióterületek kijelölése A5/4. Fenntarthatósági szempontok A5/5. A stratégia külső illeszkedése és belső összefüggései A5/6. A megvalósíthatóság kockázatai A6. Anti-szegregációs program A6/1. Az OFI-területeken megvalósítandó programok A6/2. A fejlesztések szegregációs hatását megelőző programok B/ AZ IVS ESZKÖZRENDSZERE B1. Nem beruházás jellegű önkormányzati tevékenységek B2. Szervezeti elvárások B3. Településközi koordináció B4. Ingatlangazdálkodási koncepció C/ PARTNERSÉGI ELEMEk C1. Szakpolitikai területek koordinációja C2. Lakossági, partneri koordináció C3. A magán- és a közszféra intézményesített együttműködése C4 Akcióterületenként beazonosított társadalmi csoportok...180

4 DOROG VÁROS IVS D/ MONITORING D1. Nyomonkövetés D2. Indikátorok FORRÁSOK MELLÉKLETEK I. A KSH-adatbázis térinformatikai feldolgozása II. Nyilatkozat III. Adatok, Dokumentumok

5 DOROG VÁROS IVS A/ AZ IVS TARTALMI ELEMEI 3 A1. A VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN A1/1. KÖZLEKEDÉS-FÖLDRAJZI HELYZET Dorog Magyarország középső részén, annak is Szlovákiával határos északi sávjában helyezkedik el. A Dunántúlon, a Dunántúli középhegységben, a Dunazug hegység Gerecse és Pilis hegység közötti Dorogi-medencében található FORRÁS: Dorogot a 10. sz. elsőrendű főút köti össze a fővárossal. Az út települési szakaszát a 117. sz. másodrendű elkerülő út tehermentesíti. Az Ország Szerkezeti Terve [OTrT] a település közelében az M10, illetve az M11 autópálya szakaszokat tűnteti föl. Előbbi Budapestet kötné össze az M11-es autópályával, utóbbi Esztergomot kötné össze az M6-os (Dunaújváros Budapest) autópályával. FORRÁS: OTRT KÜLSŐ ELÉRHETŐSÉG KÖZÚTHÁLÓZATI ELEMEK Meglévő elemek: sz. elsőrendű főút sz. másodrendű főút sz. másodrendű főút j. összekötő út Tervezett elemek: - M10 autópálya (Budapest M11 autópálya) - M11 autópálya (Esztergom M6 autópálya) VASÚTHÁLÓZAT ELEMEI - Budapest Esztergom országos törzshálózati vasútvonal - Esztergom- Almásfüzitő országos törzshálózati vasútvonal

6 DOROG VÁROS IVS LÉGI KÖZLEKEDÉS ELEMEI - Esztergom-kertvárosi repülőtér: - nem nyilvános, füves sportrepülőtér - csak nappali, VFR [Visual Flight Rules] repülés folytatható sz. út mellett található - ICAO kód: LHEM - Budapest Ferihegy országos jelentőségű polgári repülőtér [~66 perc]: - nemzetközi repülőtér 4 VÍZI KÖZLEKEDÉS ELEMEI - személykikötő Esztergom, Hajóállomás - jachtkikötő Esztergom, Nautica Jachtkikötő: - a Duna jobb partján, az 1718,5 fkm-nél - teherkikötő Komárom (Szlovákia) ELÉRHETŐSÉG - Esztergom (szomszédos település) - - Budapest (36 km) 40 perc - M1 autópálya (48 km) 45 perc Tatabánya (48 km) 45 perc - Komárom (50 km) 50 perc ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ A 2001-ben alakult határ menti partnerségi kisrégió Szlovákia délnyugati és Magyarország északnyugati határán, a teljes Duna menti határszakasz mintegy km szélességű területét foglalja magában. A szlovák oldal két kerületének összesen 4 járását, a magyar oldal három megyéjének 12 kistérségét öleli fel. E régió részét képezi a Dorogi Kistérség is, valamennyi településével együtt. MAGYARORSZÁG Magyarország 7 tervezési statisztikai régióra került felosztásra: - Dél-Alföld - Dél-Dunántúl - Észak-Alföld - Észak-Magyarország - Közép-Magyarország - Közép-Dunántúl - Nyugat-Dunántúl Dorog Város Magyarország Közép- Dunántúli Régiójában, Komárom- Esztergom Megye északkeleti részén, Szlovákia határánál, a Dorogi Kistérségben helyezkedik el. FORRÁS: OTK

7 DOROG VÁROS IVS KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Fejér Megye, Komárom-Esztergom megye és Veszprém Megye alkotja. 5 Az Országos Területfejlesztési Koncepció [OTK 2005.] a Közép-Dunántúli Régiót, mint európai szinten versenyképes, vezető hazai innovációs magtérséget határozza meg. A Régió területi céljaként növekedésre, specializációra képes középvárosként jellemzi Esztergomot, amelynek innováció fogadására és térségének dinamizálására alkalmassá tétele a cél. Esztergomot emellett idegenforgalmi vonzerővel rendelkező városként írja le, amely turisztikai és kulturális versenyelőny kihasználása a cél. Ehhez az észak déli és a kelet nyugati hiányzó közlekedési kapcsolatok fejlesztésére van szükség. Kiemelt térségként jellemzi az Ister-Granum kisrégió és a Vág-Duna-Ipoly eurorégió együttműködését, amely a Közép-Dunántúl határon átnyúló fejlesztési lehetőségeit kínálja. Dorog a határon átnyúló, Krakkó Katowice Varsó irányú, északi növekedési tengelyhez kapcsolódik. Duna menti elhelyezkedése okán a formálódó Duna Régió részeként, a közép-európai és délkelet-európai növekedési tengely megteremtésében érdekelt. FORRÁS: OTK STRUKTURÁLIS ALAPOK Magyarország európai uniós csatlakozásának eredményeképpen között mintegy 6000 Mrd forint, fejlesztési forrásra válik jogosulttá a regionális fejlesztésekre felállított 4 Strukturális Alapból, melyek működését először az 1998-as reform során hangolták össze. A Strukturális Alapokból az Európai Unió azon régiói jogosultak támogatások igénybevételére, melyek nemzeti összterméke nem éri el az Unió átlagának 75%-át, ezeket nevezzük Konvergencia Régióknak. Ez a feltétel a Közép-Magyarországi Régió kivételével Magyarország egész területére érvényes. Magyarországon a hét régió közül hatban a GDP az uniós átlag 75 százaléka alatt van. A legjobban a közép-magyarországi régió teljesít, ahol az uniós átlag-gdp 105,5 százaléka jutott egy főre 2006-ban. (Összehasonlításképpen Prága környéke 162,3, Pozsony környéke 148,7 százalékon áll.) A Dunántúl 55, ezen belül a Közép-Dunántúl 57,6, a Nyugat-Dunántúl 63,8, a Dél-Dunántúl 42,9 százalékot mutatott a 2006-os adatokat figyelembe véve, jelentős visszalépést könyvelhetve el a 2004-es adatokhoz képest. Az Alföldi és

8 DOROG VÁROS IVS az Északi régió egészére, a 2006-os egy főre jutó átlag-gdp az uniós átlag 40,9 százaléka jutott, ezen belül Észak-Magyarország 40,7, az Észak Alföld 40,1 és a Dél Alföld 42,1 százalékon állt. Utóbbi három régió tehát, mind felkerült a legszegényebb 20 régió listájára. [ ben az egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerő-paritáson PPS volt, ami az EU tagországok átlagos fejlettségi szintjének 65,1%-a. Közép- Magyarország 2005-ben már 6,3%-kal meghaladta az EU 27-ek átlagát. A legfejlettebb nyugat-dunántúli régió az uniós átlag 64,6%-án állt, míg az Észak- Alföld csupán 41,4%-án. Közép-Dunántúl megfelelő mutatója 61,2% volt, ezen belül Komárom-Esztergom Megye az uniós átlag 74,4%-át, Fejér 62,3%-át és Veszprém 48,6%-át érte el. A fenti adatokból jól látható, hogy a Közép-Dunántúli Régió Magyarország harmadik legfejlettebb régiója, amelyen belül Komárom-Esztergom Megye teljesítménye emelkedik ki. 6 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE 1 megyei jogú város, 10 város, 3 nagyközség és 62 község alkotja. DOROGI KISTÉRSÉG A Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás május 11-én alakult meg. A társulás székhelye: Dorog, Bécsi út 71. Tagjai: Annavölgy, Bajna, Csolnok, Dág, Dorog, Epöl, Kesztölc, Leányvár, Máriahalom, Nagysáp, Piliscsév, Sárisáp, Tokod, Tokodaltáró, Úny DOROGI KISTÉRSÉG ADATAI Kistérség neve Székhelye Területe (km²) Lélekszáma (2007) Lélekszáma (2009) Települések száma Dorogi kistérség Dorog 232, FORRÁS: KSH A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007.(XI.17.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint: Dorog komplex mutatója 3,32, ezzel az országos átlag (2,90) alatt marad, tehát nem minősül kedvezményezett hátrányos, vagy leghátrányosabb kistérségnek. Adatai alapján a kistérségek országos listáján az 53. helyet foglalja el, miközben a kedvezményezett kistérségek a helyen állnak. A Közép-Dunántúli Régió fejlettségét jelzi az a tény is, hogy a régió két megyéjében mindössze 1-1 kistérség került föl a kedvezményezett kistérségek listájára, azok is országos átlag közeli mutatókkal. INTÉZMÉNYESÍTETT KISTÉRSÉGI FÓRUMOK: Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa - Tagjai: valamennyi kistérségi település polgármestere

9 DOROG VÁROS IVS - Társulási tanács elnöke: dr. Tittmann János Dorog Város polgármestere - Általános elnökhelyettes: Bérces József Csolnok község polgármestere - Havonta 1 alkalommal tart ülést - Meghívottak: Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának tagjai, Dorogi Civil Egyeztető Fórum tagjai, gazdasági érdekképviseletek képviselői Dorogi Kistérségi Civil Egyeztető Fórum - Tagjai: valamennyi kistérségi település civil szervezetének képviselője - A civil fórum vezetője: Soleczki Szilárd - Évente több alkalommal tart ülést Komárom-Esztergom Megyei Kistérségi Fórum - Tagjai: a megyében működő valamennyi kistérség elnöke - A fórum elnöke: Rajnai Gábor Oroszlányi Többcélú Kistérségi Társulás elnöke - Székhelye: Tatabánya, Fő tér 4. - Évente több alkalommal tart ülést 7 SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK Dorog várost Csolnok község, Esztergom város, Kesztölc község, Leányvár község, Piliscsév község, Tokodaltáró község határolja. Esztergom kivételével valamennyi szomszédos település tagja a Dorogi Kistérségnek. TESTVÉRVÁROSOK Marienberg Németország, Szászországi Tartomány Wendlingen am Neckar Németország, Baden-Württemberg Tartomány Zsére Szlovákia A1/2. SZEREPKÖR ORSZÁGOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ALAPJÁN Az Országos Területfejlesztései Koncepció (2005.) megállapításai és céljai Dorog távlati szerepkörét is meghatározzák. A város régiós elhelyezkedése, közlekedési helyzetének tervezett javítása, térségének előrelépési lehetőségei magának Dorognak is szerepkör-bővülést, fejlődést eredményez. FUNKCIÓ ELLÁTOTTSÁG ALAPJÁN A Magyar Köztársaság helységnévkönyvének [2009. január 1.] adatai szerint Magyarországon 3152 db helység található. A hierarchikus szintek szerint: 1 db főváros, 23 db megyei jogú város, 282 db város, 140 db nagyközség és 2706 db község található.

10 DOROG VÁROS IVS A települések szerepkörét a szakirodalom szerint funkció-ellátottságukkal összefüggő fejlettségük, illetve térségi szerepkörük határozza meg. A területszerzési eljárásról szóló évi XLI. törvény hatálya alá tartozik a várossá nyilvánítás. E törvény a várossá nyilvánítás során az alábbi kritériumok teljesülését várja el: Várossá nyilvánítás 15. A nagyközségi képviselő-testület - a település, a várossá nyilvánítás szempontjából nagyközség - várossá nyilvánításának kezdeményezésekor részletes értékelésben mutatja be a nagyközség fejlettségét, térségi szerepét. (2) A nagyközség fejlettségét, térségi szerepét különösen a következőkben indokolt értékelni: a) a nagyközség helye a térség településhálózatában, fejlődésének fő jellemzői, történeti, társadalmi értékei, hagyományai, b) a nagyközség népességének alakulása, demográfiai, társadalmi szerkezetének jellemzői, c) a nagyközség gazdasági fejlettsége, szerkezete, jelentősebb gazdasági társaságok, kereskedelmi, szolgáltató funkciók, ezek térségi kihatása, az üdülés, az idegenforgalom és a vendéglátás jellemzői, d) a gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság a nagyközségben, a térségi ingázás, a képzettség jellemzői, e) a nagyközség infrastrukturális fejlettsége, közművesítettsége: az ivóvíz-ellátottság, a szennyvízelvezetés, -tisztítás (-kezelés), -elhelyezés, a rendszeres hulladékgyűjtés, elhelyezés, a fűtés módja, a hírközlés, a szilárd burkolatú úthálózat kiépítettsége, f) a nagyközség településszerkezete, arculata, fejlesztési koncepciói, rendezési, szabályozási tervek jellemzői, g) a nagyközség intézményei, főként a térséget is ellátók jellemzői, elsősorban az oktatás, a kultúra, a tudomány, a kutatás, az innováció, az egészségügyi és szociális ellátás, egyéb intézmények területén, az igazgatási és rendészeti szervek, h) a nagyközség szellemi, kulturális, sportélete, társadalmi szervezettsége, a civil szerveződések tevékenysége, mindezek kihatása a térségre, i) az önkormányzati vagyon és gazdálkodás bemutatása, az önkormányzat társulásos kapcsolatai, térségi szervező munkája. Dorog fenti kritériumok szerinti fejlettsége és térségi szerepköre alapján városi szerepet visz. A városok kategorizálása szerint Dorog az iparvárosok közé, ezen belül az ipari és lakófunkciójú városok közé tartozik. [FORRÁS: VÁROSOK, MAGYAR TUDOMÁNYTÁR] 8

11 DOROG VÁROS IVS A települések lakosságszám szerinti besorolása: fő aprófalu fő kisfalu fő község fő nagyközség fő kisváros fő középváros fő fölött nagyváros FORRÁS: MAGYARORSZÁG TELEPÜLÉSSZERKEZETE [ A Magyar Köztársaság helységnévkönyve [2009. január 1.] alapján Dorog fő lakónépességgel rendelkezik. Lakosságszámát tekintve tehát kisváros. A települések közül a 104., a városokon belül az 58. sorszámot viseli. Magyarország 300 fő/km 2 -nél sűrűbben lakott településeinek január 1-jei listáján Dorog a 8. helyet foglalja el. A listát Budapest vezeti, ezt követik a Budapesti Agglomeráció települései. Az első 12. település között Dorog az egyetlen, amely nem tartozik a Budapesti Agglomerációba. Magas népsűrűségét közigazgatási területének alacsony értéke és lakótelepeinek magas száma magyarázza. A városok közül mindössze 7 településnek kisebb a közigazgatási területe, ezek közül azonban mindössze 1 településen (Szigethalom) magasabb a lakónépesség száma, amely település a népsűrűséget tekintve az országos lista 2. helyezettje. Dinamikáját tekintve mérsékelt dinamikájú/stagnáló város. Erre utal a népességszám, a munkahelyek száma, illetve a vállalkozások számának változása, valamint a munkanélküliség alakulása. Hagyományőrző bányásztelepülés Dorog további 41 településsel együtt a Magyarországi Bányásztelepülések Országos Szövetségének tagja. 9 A1/3. VONZÁSKÖRZET Dorog vonzáskörzetét az alábbi elemek határozzák meg. MUNKAHELYI A nagyobb gazdasági egységek (például a Richter Gedeon Nyrt., a Baumit Hungária Kft., a Sanyo Hungary Kft., a Sarpi Dorog Kft.), az intézmények, a kereskedelmi és szolgáltató létesítmények a dorogi lakosokon túl a város tágabb környékének (Dorogra ingáznak a Dorogi Kistérség települései, Nyergesújfalu, Tát stb.), sőt a határon túli területek lakosságának is munkaalkalmat kínálnak. INTÉZMÉNYI Oktatási - Alapfokú oktatási intézmények - Középiskola - Felnőttoktatás - Pedagógiai Szakszolgálat

12 DOROG VÁROS IVS Egészségügyi - Szent Borbála Szakkórház és Szakorvosi Rendelő Nonprofit Kft. (Dorogi és Esztergomi Kistérség) - Térségi Orvosi Ügyelet és Mentőállomás - Központi házi orvosi ügyelet - ÁNTSZ Szociális intézmények - Tartós intézményi elhelyezés (Dorogi Kistérség egésze + az Esztergomi kistérségből Bajót, Dömös, Esztergom, Lábatlan, Mogyorósbánya, Nyergesújfalu, Pilismarót, Süttő, Tát) - Családsegítés, gyermekjóléti szolgálat - Támogató szolgálat - Jelzőrendszeres segélyszolgálat Kulturális - Művelődési otthon - Könyvtár (Mozgókönyvtári központ) Sport - Sportcsarnok - Uszoda - Sípálya - Sportegyesületek Hivatal - Polgármesteri Hivatal, Műszaki osztály (14 kistérségi település) - Okmányiroda - Földhivatal - Többcélú Kistérségi Társulás - Gerecse-Pilis Vízitársulat Rendészeti szervek - Dorogi Rendőrkapitányság 10 KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÁSI Élelmiszer kiskereskedelmi láncok (CBA, Coop Maxi, Lidl, Match, Penny, Profi, Spar, Tesco) egységei. Ruházati, elektronikai stb. kiskereskedelmi egységek. Dorog vonzáskörzetének felvázolásakor a Dorogi Kistérség lehatárolásán túl a város körüli km-es körzet jön szóba. Tekintettel azonban arra, hogy mindeközben Esztergom és Budapest vonzása magára Dorogra, illetve a város potenciális vonzáskörzetére is érvényesül, ezért egymást kioltó folyamatok kereszttüzében kell a lehatárolást elvégezni. Mindezek fényében Dorog vonzáskörzete kistérségének lakosságszámával jellemezhető, azaz főre tehető.

13 DOROG VÁROS IVS A2. A VÁROS EGÉSZÉNEK HELYZETÉRTÉKELÉSE A2/1. VÁROSSZERKEZET 11 MORFOLÓGIA Dorog a Dunántúli Középhegységben, annak is Dunazug hegység nevezetű részében (amely a Budai- a Gerecse- és a Pilis hegység összefoglaló neve), az üledékes eredetű Pilis és a Keleti-Gerecse lábánál, a Dorogi medencében foglal helyet. A Keleti-Gerecse Doroghoz legközelebbi csúcsa a Nagy-Gete (455 m). A település lakott magaslata a Kálvária-hegy. A további településrészek a Dorogi völgyben helyezkednek el. TÖRTÉNETI ELEMEK Dorog régészeti lelőhelyeinek tanúsága szerint a város szinte egészén ősi településrészek nyomai kerültek elő. A Római-kor idejéből származó leletek a Brigetiot (Jelentős katonai tábor és polgárváros az ókori Római Birodalom Pannonia tartományában, a mai Komárom városában, Szőny területén, a Duna jobb partján helyezkedett el.) Aquincummal összekötő út mellett, a Hosszúréti-dűlőben kerültek elő. A Honfoglalás utáni első összefüggő település az Ódorogi-völgyben, a Hungáriahegy és a Kálvária-hegy közötti magaslaton jött létre. A falu közepét a templom és a körülötte lévő temető alkotta. A török időkben elnéptelenedett a település. A XVII. század végén betelepítik. A Bécsi út két oldalát érintő beépítés középpontját a templom és a postaállomás tere alkotta. A mezőgazdasági művelés nyomait őrző hosszú, szalag alakú telkek mára a Kálvária-hegy dél-nyugati lejtőjén, a Tömedéki-dűlő és a Homoki-szőlők területén találhatók. A település fejlődése a bányászathoz kötődött. A vasút kiépülése, a Reimannakna telepítése, öltözők, fürdők, irodaépületek, kórház, tiszti- és altiszti lakások kaptak helyet a vasút innenső oldalán. A vasúton túl a munkástelepek tervszerű kiépítése indult meg, szociális létesítményekkel, iskolákkal, sportolási lehetőségekkel kiegészítve. A kolónia-telepeket a nagy befogadó képességű lakótelepek váltották fel, Dorog jelentős népsűrűségűvé válásának okozói. TELEPÜLÉSSZERKEZET TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK Dorog hatályos településrendezési eszközök teljes körét tudhatja magáénak: Településfejlesztési Koncepció IX. 27.-én határozattal elfogadva, Településszerkezeti Terv 19/2005.(X.28.) számú kt. határozat, Szabályozási Terv 14/2009.(IX.11.) számú kt. rendelet, Helyi Építési Szabályzat 14/2009.(IX.11.) számú kt. rendelet. A Város rendelkezik térinformatikai lekérdező rendszerrel.

14 DOROG VÁROS IVS Megállapítható, hogy Dorog a tervfajták mindegyikével rendelkezik, amelyek felülvizsgálata, aktualizálása folyamatos feladatokat ró az Önkormányzatra. Jelen munka szempontjából meghatározó eszköz a településfejlesztési koncepció, amelyik a Város hosszú távú jövőképét hivatott megállapítani. Időtávját tekintve a hatályos koncepció kifutási idejéhez közeledünk. Ám mint minden koncepció időtávon túli megállapításokkal is élt, aktualitását tehát ma sem veszítette, alapjául szolgálhat tehát az integrált városfejlesztési stratégiának. 12 ADOTTSÁGOK Dorog történeti elemeinek számbavétele nem mindenben tükröződik vissza a város mai arculatán. A XVII. század végétől hagyta a kor lenyomatát a városon, az azelőtti korok az emberek tudatában élnek. A település mai képét döntően a XIX XX. század alakította ki. A Falu történeti szerkezete mérnöki tervek alapján egészült ki, a Kolónia rajzasztalon született. A nagyvonalú, egyedi utcahálózatú városrész a nevét is adó munkáskolóniák és az azokat kiszolgáló, átgondolt intézményhálózat elhelyezésére szolgál. A tömeges lakásépítés helyszínéül éppen a kolóniák lettek kijelölve. Dorog népességszáma, ennek folytán, kis területre koncentrálódva megnőtt. Dorog jellemzője a kontinuitás megszakadása. A török korban bekövetkező elnéptelenedés, majd az ezt követő betelepítés lakosságcserét eredményezett. A történeti népességet ma a betelepítésekkel érkező svábok jelentik. Ők tekinthetők a kulturális örökség hordozóinak. A bányászathoz kötődő lakosságnövekedés, a kitelepítésekkel együttesen az ország sok pontjáról érkező emberek megjelenését eredményezte, az ún. szocialista városokra jellemző heterogén összetételt teremtve. Dorog egysége a legújabb korhoz kötődik. Fontos szerepet visz mindebben a bányászat és a sport. TELEPÜLÉSSZERKEZETI PROBLÉMÁK A településszerkezet meglévő problémái két részre oszthatók. Az egyik esetben a célként a probléma teljes felszámolását kell kitűzni, míg a másik esetben csak a problémák mérséklése jelent reális elvárást. A PROBLÉMA TELJES FELSZÁMOLÁSA JAVASOLT a) Szerkezeti problémát okoz a bányászathoz kötődő, a város közepén helyet foglaló területek (volt Brikettgyár, Hantken Miksa menti tömbök) funkcióvesztése, és alulhasznosított volta. b) A város ingázásban betöltött jelentős szerepe a tömegközlekedési létesítmények fejlesztését igényelné. A vasútállomás elhelyezkedése nem eléggé frekventált, elérhetősége nehézkes. Autóbusz végállomás pedig Dorogon nem található. c) Dorog városszerkezeti problémájaként jelentkezik a vasútvonal várost kettészelő volta tekintettel arra, hogy egyetlen külön szintű gépjármű kereszteződés sem köti össze a város két részét, a Falut és a Kolóniát egymással. A PROBLÉMA MÉRSÉKLÉSÉNEK ELVÁRÁSA A REÁLIS a) Városszerkezeti problémát okoz a külterületi helyek (VI. Akna, Tömedéki-dűlő, Homoki-szőlők) lakóterületi hasznosítása.

15 DOROG VÁROS IVS b) Szerkezeti problémát okoznak a Kenyérmezői-patakon túli egyes lakótelkek, amelyek Esztergom utcahálózatán keresztül közelíthetők csak meg. Az egykoron Esztergomhoz tartozó területrészek dorogi szerves kapcsolódása az adottságok alapján nehézkes. c) Városszerkezetileg kedvezőtlen a meglévő iparterületek elhelyezkedése, hiszen az ÉNY-i uralkodó szélirány miatt a lakóterületeket bármely szaghatás eléri. 13 A2/2. VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁG REGISZTRÁLT VÁLLALKOZÁSOK LÉTSZÁM SZERINT 2004* és ismeretlen fős fős fős fős fős fős nál nagyobb fős Összes vállalkozás *2004-BEN A MEGFIGYELÉS NEM TERJEDT KI A REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEKRE. FORRÁS: TEIR ADATBÁZIS A regisztrált vállalkozások száma enyhe növekedést mutat. A növekedés a 0 és ismeretlen, illetve az 1-9 fős vállalkozások körében tapasztalható LAKOSRA JUTÓ REGISZTRÁLT VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA: 2005-ben 90 db vállalkozás/1000 fő állandó lakos 2006-ben 88 db vállalkozás/1000 fő állandó lakos 2007-ben 89 db vállalkozás/1000 fő állandó lakos 2008-ben 93 db vállalkozás/1000 fő állandó lakos A regisztrált vállalkozások lakosságszámra vetített aránya enyhe növekedést mutat, ami a város stabil gazdasági helyzetére utal. A 2009-es válság hatása azonban ebben a statisztikai adatsorban még nem jelentkezik. A REGISZTRÁLT VÁLLALKOZÁSOK LÉTSZÁM SZERINTI MEGOSZLÁSA 2008-BAN Az adatbázis szerint a vállalkozások negyedénél a statisztikai létszám 0, vagy ismeretlen, 2/3- ánál 1-9 fő. Dorog regisztrált vállalkozásai tehát döntően mikrovállalkozások. 3% alatt van a kisvállalkozások száma, fél százalékot képviselnek a középvállalkozások. A nagyvállalkozások aránya az 1 -et sem éri el. A foglalkoztatottak létszáma alapján mikro-vállalkozásnak minősül a 10 főnél kevesebbet, kisvállalkozásnak az 50 főnél kevesebbet,

16 DOROG VÁROS IVS középvállalkozásnak a 250 főnél kevesebbet és nagyvállalkozásnak az efölötti létszámot foglalkoztató, profitorientált gazdálkodó szervezet. 14 MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK LÉTSZÁM SZERINT * 2008* 0 és ismeretlen fős fős fős fős fős fős főnél nagyobb Összes vállalkozás *2008-BAN CSAK A REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEKRE TERJEDT KI A NYILVÁNTARTÁS. FORRÁS: TEIR ADATBÁZIS 2006-ban az utolsó évben, amikor mind a regisztrált, mind a működő vállalkozások adatával rendelkezünk a regisztrált vállalkozások 65,5%-a minősült működő vállalkozásnak ben ez az arány 64,8% volt. A regisztrált és a működő vállalkozások száma a mikrovállalkozások szintjén mutat jelentős eltérést. A jövőben a két adat közeledése várható, hiszen egy vállalkozás fenntartása bizonyos kiadásokkal jár, ilyen mértékben pedig nem éri meg a regisztrált vállalkozások működtetésének szüneteltetése. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a TeIR-adatbázis 2007 és 2008-ban már csak a regisztrált vállalkozásokat tartotta nyilván. A TeIR-adatbázis szerint 1 db 500 főnél nagyobb vállalkozás található a településen. Nevezetesen a Sanyo Hungary Kft., mivel erre utalnak a régióról szóló elemzésben szereplő adatok. [640 fős elbocsátás az akkumulátorgyártás megszűnésével A Sanyo Hungary Kft év végéig további létszámbővítést tervez: 2009-ben az év legtöbb munkahelyet teremtő vállalata díjat a napelem paneleket gyártó, magyarországi beruházásával, 2010 év végéig Dorogon négyszáz új munkahelyet teremtő Sanyo Hungary Kft. nyerte. A díjat a gazdasági tárca és az ITD Hungary 2005-ben alapította. [Forrás: ÁGAZATI SZERKEZET Regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerint Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, vill.energia, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

17 DOROG VÁROS IVS 6. Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás *2004-BEN A MEGFIGYELÉS NEM TERJEDT KI A REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEKRE. FORRÁS: ÖK-I ADATBÁZIS 15 REGISZTRÁLT VÁLLALKOZÁSOK NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK SZERINTI MEGOSZLÁSA A vállalkozások több mint egyharmada az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások, 1/5- e a kereskedelem, javítás, 1/10-e az építőipar nemzetgazdasági ághoz tartozik. Jelentős még, a 7%-ot képviselő közmű-szektor és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás. IPARŰZÉSI ADÓ A VÁLLALKOZÁSOK IPARŰZÉSI ADÓ BEFIZETÉSEI évben ,- Ft évben ,- Ft évben ,- Ft évben ,- Ft évben ,- Ft FORRÁS: ÖK-I ADATBÁZIS A vállalkozások iparűzési adóbevétele folyamatos, az infláció mértékét meghaladó növekedést mutat. A ÉVI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ALAPJÁN A 10 LEGNAGYOBB IPARŰZÉSI ADÓT FIZETŐ CÉG A KÖVETKEZŐ: 1. Richter Gedeon Nyrt. (2120)* 2. Sanyo Hungary Kft. (2720)* 3. Baumit Kft. (2364)* 4. Sarpi Dorog Kft. (3822)* 5. Dorog-Esztergom Kft. (3530)* 6. OTP Bank Nyrt. (6419)* 7. Spar Magyarország Kft. (4719)* 8. E.ON Északdunántúli Áramszolgáltató Zrt. (3513)* 9. Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. (3522)* 10. Preymesser Hungária Kft. (5229)* ()* NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK KÓDJA FORRÁS: ÖK-I ADATBÁZIS A nemzetgazdasági ágak alapján, 2008-ban a gyógyszerkészítmény gyártás, a szárazelemgyártás, a habarcsgyártás, a veszélyes hulladékkezelés, a gőzellátás,

18 DOROG VÁROS IVS a monetáris közvetítés, a bolti kiskereskedelem, a villamosenergia-elosztás, a gázelosztás és a szállítást kiegészítő szolgáltatás uralta Dorog gazdasági szerkezetét. Látható, hogy a nagy gyártókapacitású üzemek mellett a közműellátással foglalkozó cégek súlya volt jelentős: három energiaellátó vállalkozás is bekerült az első 10 közé. Fentiek alapján Dorog gazdasága nem mutat klaszteresedési folyamatokat. A klaszteresedés veszélyei a válság kapcsán kerültek előtérbe. Az ágazatok koncentrációja ugyanis nemcsak szinergiai előnyökkel jár, de magában rejti az ágazat leépülése esetén a térség veszélyes mértékű gazdasági hanyatlását is. 16 AZ ÉVI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSOK ALAPJÁN ÉV FOLYAMÁN A 10 LEGNAGYOBB IPARŰZÉSI ADÓT FIZETŐ CÉG LISTÁJÁN A KÖVETKEZŐK SZEREPELTEK: Richter Gedeon Nyrt. (2007/1., 2006/1., 2005/1., 2004/1.)* Baumit Kft. (2007/2., 2006/3., 2005/4., 2004/4.)* Sarpi Dorog Kft. (2007/3., 2006/2., 2005/2., 2004/2.)* Sanyo Hungary Kft. (2007/4., 2004/9.)* Colgate-Palmolive Kft. (2007/5., 2006/4., 2005/3., 2004/3.)* Dorog-Esztergom Kft. (2007/6., 2006/5., 205/5., 2004/6.)* OTP Bank Nyrt. (2007/7., 2006/7., 2005/9.)* Invitel Zrt. (2007/8., 2006/8., 2005/7., 2004/7.)* E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. (2007/9.)* Vértes Volán Zrt. (2007/10.)* Selcom Magyarország Kft. (2006/6., 2005/6., 2004/5. Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. (2006/9.)* Flórás Kft. (2006/10.)* Calmit Hungária Kft. (2005/8., 2004/8.)* Ami Doduco Kft. (2005/10., 2004/10.)* * (MELYIK ÉVBEN SZEREPELT A LISTÁN/HÁNYADIK HELYET FOGLALTA EL) FORRÁS: ÖK-I ADATBÁZIS Az előző évek sorrendjét megnézve 2007-ben 7, 2006-ban 6, 2005-ben 5, ben 5 cég szerepelt a tízes listán a 2008-ban is ott lévők közül. Az első helyet az elmúlt öt évben a Richter Gedeon Nyrt. foglalta el, a Sarpi Dorog Kft. és a Baumit Kft. egymást váltotta a második helyen. Mindez a város stabil gazdasági szerkezetét mutatja. A 2009-es válság, illetve az eddig középmezőnyben szereplő cégek (Colgate-Palmolive Kft., Invitel Zrt.) kiesése azonban új helyzetet teremthet a városban. KERESKEDELEM Kiskereskedelmi üzletek száma FORRÁS: TEIR ADATBÁZIS A kiskereskedelmi üzletek száma az elmúlt években stagnál, ami betudható a lakosságszámhoz viszonyított jelentős (~42 fő/kiskereskedelmi üzlet), bár az országos átlagtól elmaradó arányának.

19 DOROG VÁROS IVS Az országos átlag 64 fő/kiskereskedelmi üzlet [ fő állandó népesség / db kiskereskedelmi üzlet = 64,2] Gépjármű üzemanyag kiskereskedelmi üzletek száma FORRÁS: TEIR ADATBÁZIS Dorogon jelenleg 2 db benzinkút üzemel: - MOL-kút a 10. sz. főút nyugati, - OMV-kút a 10. sz. főút keleti végénél. IDEGENFORGALOM Vendéglátóhelyek száma FORRÁS: TEIR ADATBÁZIS A vendéglátóhelyek lakosságszámra vetített száma közepesen magasnak tekinthető. (140 fő/vendéglátóhely). Az országos átlag 180 fő/vendéglátóhely [ fő állandó népesség/ db vendéglátóhelyek = 179,5] Kereskedelmi szálláshelyek száma Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Magánszálláshelyek száma Vendégéjszakák száma a magánszálláshelyeken FORRÁS: TEIR ADATBÁZIS Dorogon összesen 71 db szálláshely található, azaz 180 főre jut 1 db. A lakosságszámhoz viszonyítva magas értéket rontja a vendégéjszakák alacsonynak tekinthető száma, amely átlagosan 25% alatti kihasználtságot takar. A magánszállások kihasználtsága (2008-ban: ~35%) 2006-tól megelőzte a kereskedelmi szálláshelyek kihasználtságát (2008-ban: ~16%). Az adatok az adottságok alapján jól fejleszthető idegenforgalmi kultúrát reprezentálnak. A fejlesztést Esztergom közelsége is indokolja. K+F HELYZETE Dorogon a K+F helyzet elemzése a nagyobb cégeknél releváns. A Richter Gedeon Nyrt. amely egy középméretű regionális gyógyszeripari csoport tagja Budapesten építette ki kutatóbázisát: a Technológiai Nagylabort (TKNL), a Kémiai Kutató és Irodaépületet (KKI) és az Energia központot.

20 DOROG VÁROS IVS 18 A mellékelt grafikonon jól látszik, hogy a Richternél jelenleg is intenzív innovációs tevékenység folyik, amit jól mutat az, hogy a 90-es évek közepén bekövetkezett átmeneti visszaesés után újra emelkedő tendenciát mutat a szabadalmi aktivitás. FORRÁS: A Richter Gedeon Nyrt. dorogi gyárában nem foglalkoznak kutatás fejlesztéssel. A Sanyo Hungary Kft., mint nemzetközi mértékkel mérve is jelentős iparvállalat esetében sem foglalkoznak kutatás fejlesztéssel a dorogi gyárban. A többi vállalkozás volumene Dorogon a K+F kiadásokat nem teszi rentábilissá. HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS ESZKÖZEI A helyi gazdaságfejlesztés fő célja: az ott működő domináns iparágak, üzletágak sikeres globális versengéséhez szükséges tartós versenyelőnyök létrejöttének és fennmaradásának támogatása, versenyképességük javításához szükséges üzleti környezet kialakítása, végső soron a képződő (tőke-, munka-) jövedelmek növelése. A gazdaságfejlesztés legfontosabb területi egysége: a lokális gazdasági térség. A lokális gazdasági térség magjaként Dorog a sikeres gazdasági tevékenységekhez megfelelő intézményi és üzleti hátteret tud nyújtani (bankfiókok, ügyvédi irodák, tanácsadó cégek stb. jelenléte). Dorogon a helyi gazdaságfejlesztés eszközei közül az alábbiak relevánsak: Ipari park decemberében Dorog 70 ha-os területe elnyerte a Térség- és Gazdaságfejlesztő Környezetvédelmi Ipari Park címet. A bányászati hagyományokra épülő, sokrétű ipari szerkezet stabilizálása. Fórumok szervezése (pl. Európa Nap, a Párbeszéd Napja) a kapcsolati tőke erősítésére. Cégek által szponzorált önkormányzattal közös rendezvények. Például a Sanyo Hungary Kft. környezettudatosságot erősítő rendezvénye. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az információs társadalom kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Dorog érintettsége: B2B (korszerű vállalatközi kapcsolatok pl. Richter Gedeon Nyrt., Sanyo Hungary Kft.) PPP (az üzleti, a civil és a közszféra új típusú együttműködése pl. oktatás)

21 DOROG VÁROS IVS e-government (eügyintézés Dorog város honlapjáról elérhetően) e-democracy (pl. honlapokon biztosított hozzászólási lehetőségek) lifelong learning (pl. felnőttoktatás, internetes továbbképzési lehetőségek, könyvtári fejlesztések) e-security (pl. tűzfal-, vagy víruskereső programok) információs szupersztráda (adatelérés mindenki számára) digitális kultúra (pl. honlapokon megjelenő művészet) 19 ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA Az Önkormányzat gazdálkodásáról szóló adatok 2004-ben szerepeltek utoljára a TeIR-adatbázisban: ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI ADATOK A helyi önkormányzatok tárgyévi bevételei 2004 (1000 Ft) ,- A helyi önkormányzatok tárgyévi kiadásai 2004 (1000 Ft) ,- Egyenleg (1000 Ft) ,- FORRÁS: TEIR ADATBÁZIS 2004-ben Dorog Önkormányzatának gazdálkodása bevételtöbbletet mutatott. Az elkövetkező években az Önkormányzat jelentős beruházásokat hajtott végre, ami a kiadások növekedéséhez vezetett. A évi önkormányzati költségvetésről és a költségvetés végrehajtásának szabályairól szóló 8/2006.(II.24.) rendelettel módosított 3/2005.(II.04.) önkormányzati rendelet adatai szerint: ÉVI KÖLTSÉGVETÉS költségvetési kiadások összege (eft) ,- költségvetési bevételek összege (eft) ,- költségvetési kiadások és bevételek egyenlege (eft) 0,- Felhalmozási célú pénzügyi műveletek egyenlege (eft) ,- FORRÁS: ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A évi önkormányzati költségvetésről és a költségvetés végrehajtásának szabályairól szóló 18/2006.(VI.30.), 24/2006.(X.27.) és 7/2007.(II.23.) rendeletekkel módosított 5/2006.(I.31.) önkormányzati rendelet adatai szerint: ÉVI KÖLTSÉGVETÉS költségvetési kiadások összege (eft) ,- költségvetési bevételek összege (eft) ,- költségvetési kiadások és bevételek egyenlege (eft) 0,- Felhalmozási célú pénzügyi műveletek egyenlege (eft) ,- FORRÁS: ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A évi önkormányzati költségvetésről és a költségvetés végrehajtásának szabályairól szóló 15/2007.(VI.297.), 17/2007.(X.26.) és 4/2008.(II.29.) rendeletekkel módosított 5/2008.(II.02.) önkormányzati rendelet adatai szerint:

22 DOROG VÁROS IVS ÉVI KÖLTSÉGVETÉS 20 költségvetési kiadások összege (eft) ,- költségvetési bevételek összege (eft) ,- költségvetési kiadások és bevételek egyenlege (eft) ,- Finanszírozási célú pénzügyi műveletek egyenlege (eft) ,- FORRÁS: ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A évi önkormányzati költségvetésről és a költségvetés végrehajtásának szabályairól szóló 14/2008.(VI.27.) és 18/2008.(IX.05.) rendeletekkel módosított 2/2008.(II.15.) önkormányzati rendelet adatai szerint: ÉVI KÖLTSÉGVETÉS költségvetési kiadások összege (eft) ,- költségvetési bevételek összege (eft) ,- költségvetési kiadások és bevételek egyenlege (eft) ,- Finanszírozási célú pénzügyi műveletek egyenlege (eft) ,- FORRÁS: ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A évi önkormányzati költségvetésről és a költségvetés végrehajtásának szabályairól szóló 3/2009.(II.12.) önkormányzati rendelet adatai szerint: ÉVI KÖLTSÉGVETÉS költségvetési kiadások összege (eft) ,- költségvetési bevételek összege (eft) ,- költségvetési kiadások és bevételek egyenlege (eft) ,- Finanszírozási célú pénzügyi műveletek egyenlege (eft) ,- FORRÁS: ÖNKORMÁNYZATI RENDELET DOROG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK BEVÉTELEI/KIADÁSAI e Ft-ban Bevételek Kiadások Egyenleg FORRÁS: ÖK-I ADATBÁZIS A rendelkezésre álló adatokból egyértelmű következtetések nehezen vonhatók le. Az Önkormányzat adatbázisa mind a TeIR adatbázisától, mind a költségvetésről szóló rendeletektől eltérően hozza a bevétel/kiadás tételeket. Az Önkormányzat jelenlegi gazdálkodásáról két adat áll rendelkezésünkre: - Dorog Város Önkormányzata három tartózkodás mellett megbízta a polgármestert, hogy az önkormányzat átmeneti likviditási problémáinak áthidalása céljára éven belüli lejáratú, rulírozó hitelt vegyen fel az OTP Bank Nyrt-től. A hitel összege: ,- Ft, azaz kilencvenötmillió forint. A hitel lejárata: szeptember 20.

23 DOROG VÁROS IVS - Dorog Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megbízta dr. Tittmann János polgármestert, hogy az Önkormányzat Intézmények Háza vásárlása céljára éven túli lejáratú célhitelt vegyen fel az OTP és Kereskedelmi Bank Nyrt. Tatabányai Fiókjától az MFB Zrt. Önkormányzati Infrastruktúra-fejlesztési Hitelprogramja keretében. A hitel összege: ,- Ft azaz hatszázharminchétmillióötszázezer forint. A hitel lejárata: Az Önkormányzat gazdálkodási adatai alapján annyi megállapítható, hogy a jelentős kiadással járó beruházások hatására az Önkormányzat kiadásai bevételeit túlhaladták. Mindemellett felhalmozási célú hitelek segítségével hosszú távú megtérülést eredményező beruházásokba is belefogott. Az Önkormányzati gazdálkodásnak legfontosabb feladata mind a fejlesztésorientáltság, mind a finanszírozhatóság megőrzése. 21 A2/3. TÁRSADALOM Dorog teljes közigazgatási területe 11,55 km 2 420,69 ha. (1155 ha), ebből a belterülete Magyarország helységkönyv adattárában szereplő a budapesti kerületek önálló feltüntetése megnövekedett számú 3074 településből Dorog, a maga 11,55 km 2 -es területével (amennyi területtel Dorogon kívül még további 5 település is rendelkezik) a helyet foglalja el, azaz a települések majd ¾-énél kisebb területű december 31-én Dorog teljes területére számított népsűrűsége 1097,05 fő/km 2 (belterületére vetítve 3016,90 fő/km 2 ), ezzel Magyarország Budapestet és hat Budapesti agglomerációs települést követő 8. legsűrűbben lakott települése. Magyarország átlagos népsűrűsége 109,3 fő/km 2. [ fő állandó népesség/93 027,44 km 2 terület = 109,3] DEMOGRÁFIA A NÉPESSÉG SZÁMA FORRÁS: KSH ADATBÁZIS A grafikon jól szemlélteti Dorog lakosságszámának elmúlt 100 év alatti jelentős változását. Az 1900 évek elején elindult meredek népesség-növekedés az 1940-

24 DOROG VÁROS IVS es évektől kisebb ütemű, de még mindig jelentős mértékűre csökkent. A csúcsot Magyarország átlagától 10 évvel eltérve, az 1990-es évek közepe hozta, amikor megfordult a trend és elkezdődött egy csökkenési hullám. A grafikon több ponton is eltér a magyarországi városok átlagától: - nem jelentkeznek élesen a máshol oly jellemző korszakok (háború miatti visszaesés, Ratkó-korszak, 1984-es csökkenésbe fordulás) és között (30 év alatt) 4-szeresére nőtt a népesség (2 ezer főről 8 ezer főre) és között (50 év alatt) 1,6-szorosára nőtt a népesség (8 ezer főről 13 ezer főre) 22 AZ ELMÚLT 5 ÉV DEMOGRÁFIAI ADATAI Állandó népesség száma (A KÖNYV továbbvezetett adata) (db) FORRÁS: TEIR ADATBÁZIS A KSH továbbvezetett adatai fő körüli váltakozó növekedést, illetve csökkenést regisztráltak az elmúlt évek során, miközben az országos adatok egyenletes csökkenést mutatnak. A lakosságszám változása két okra vezethető vissza. - egyrészről a természetes szaporulat változására, - másrészről a vándorlási különbözet alakulására. Ezek kölcsönös hatása okozhat népességnövekedést, vagy népességcsökkenést Élve születések száma (db) Halálozások száma (db) Állandó elvándorlások száma (db) Állandó odavándorlások száma (db) FORRÁS: TEIR ADATBÁZIS A vizsgált időszak TeIR adatait megnézve érdekes tényt vehetünk észre. Míg a természetes szaporulat (élve születések száma halálozások száma) valamennyi évben negatív értéket mutatott, addig a vándorlási különbözet évenként változó előjelű értéket vett föl.

25 DOROG VÁROS IVS Megállapítható tehát, hogy Dorogon a vándorlási különbözet határozta meg az elmúlt években a népességszám alakulását. 23 NÉPESSÉG-PROGNÓZIS A természetes szaporulat 2004-es évi legalacsonyabb (-52) értéke fokozatosan javult 2007-ig (-16), ekkortól azonban ismét süllyedni kezdett (-26). A gyermekszám csökkenése, a halálozások számának növekvő értéke mellett a természetes szaporulat pozitív értékbe fordulását nem valószínűsíti. Az előzőekben tett megállapításból következően a 2018-as népesség-prognózis az odavándorlás növekedése esetén számolhat növekvő lakosságszámmal. A vándorlás évenkénti pulzálásából leszűrhető következtetések hatására, középtávon jelentős növekedést nem prognosztizálható. Magyarország egészére a KSH lassú népességcsökkenést jelez közép-, illetve nagy távra. Az agglomerációs települések esetén vár csupán népességnövekedést, amely a többi településről, elsősorban az agglomeráció-központból elvonzott lakosság számából adódik. Dorog nem tartozik ugyan agglomerációhoz, Budapest megnövekedett vonzáskörzetébe azonban igen. Emellett Esztergom hatása is érvényesül a településen. Mindezekből arra a megállapításra juthatunk, hogy a népességszám enyhe növekedését vetíthetjük előre 2018-ra. A népesség mértéke az egykori legmagasabb érték körül várható. Dorog esetén a középtávú prognózis fő állandó népességgel számol. NEMEK ARÁNYA Állandó népesség száma (A KÖNYV továbbvezetett adata) (db) Állandó népesség, férfiak összesen (A KÖNYV továbbvezetett adata) (db) Állandó népesség, nők összesen (A KÖNYV továbbvezetett adata) (db) FORRÁS: TEIR ADATBÁZIS A nők aránya 58% körüli, míg a férfiak aránya 42% körüli értéket mutat. A nőtöbblet születéskori férfitöbblettel indul, és ebből fordul át, így egyértelmű nőtöbbletet mutat az időskorúak korosztályainál. A vizsgált 5 éves periódus alatt a nők/férfiak aránya közel azonos értéket mutatott.

26 DOROG VÁROS IVS Az országos adatok ilyen mértékű nőtöbbletet nem mutatnak as továbbvezetett adatok szerint országosan a nők aránya 47,8%, a férfiaké 52,2%. [Magyarország állandó lakosai közül fő nő és fő férfi volt.] 24 KOROSZTÁLYI MEGOSZLÁS Állandó népesség Ebből: 0-14 éves éves X éves Öregedési ráta 118,2 123,3 128,7 136,5 144,2 FORRÁS: TEIR ADATBÁZIS Az országos adat még ennél is kedvezőtlenebb: az átlagos öregedési ráta 147,0. [ fő (60-x) éves népesség/ fő (0-14 éves) népesség = 147] A tendenciákat figyelve megállapítható, hogy a gyerekkorúak arányának csökkenése mellett az öregkorúak aránya az elmúlt 5 évben megnőtt. E kettő együttesen vezetett el oda, hogy az öregedési ráta amely a 100 gyermekkorúra jutó öregkorú számát mutatja kiugróan magas értéket vett fel. A gyerekkorúak egykori jelentős többlete folyamatosan csökkent, majd az es évek közepétől az öregkorúak többletébe fordult át. A rendkívül magas érték, az időskorúak ellátási formáinak bővítési igényét, illetve annak finanszírozhatósági kérdéseit veti föl. A vázolt korosztály-eltolódás a születéskor várható élettartam idejének kitolódásával együttesen a munkaképes lakosság arányszámának csökkenését, így a társadalom eltartó képességének beszűkülését eredményezi. Mindez nemcsak a szociális ellátási formák iránti igény fokozódását, az egészségügyi kiadások ugrásszerű növekedését, de a nyugdíjra jogosultak körének bővülését is jelenti. MUNKAKÉPES KOROSZTÁLY ARÁNYA Állandó népesség száma (A KÖNYV továbbvezetett adata) (db)

27 DOROG VÁROS IVS Állandó népességből 0-17 évesek száma (számított adat) Állandó népességből a évesek száma (A KÖNYV továbbvezetett adata) (db) Állandó népességből a 60-x évesek száma (A KÖNYV továbbvezetett adata) (db) FORRÁS: TEIR ADATBÁZIS Az oszlop diagram jól szemlélteti a 60 éven felüliek fokozatosan növekvő számát, amely együtt jár a 0-17 éves korosztály folyamatos csökkenésével. A tendencia a munkaképes korosztályra is átterjedt, így azok száma csökkenni kezdett. FOGLALKOZTATÁS, MUNKAERŐ-PIACI HELYZET MUNKANÉLKÜLISÉGI MUTATÓ NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK ÖSSZ. (FŐ) NYILVÁNTARTOTT, 365 NAPON TÚLI ÁLLÁSKERESŐK (FŐ) JÁRADÉK TÍPUSÚ ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK (FŐ) SEGÉLY TÍPUSÚ ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK (FŐ) RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSI TÁM. (FŐ) MUNKAVÁLLALÁSI KORÚ NÉPESSÉG SZÁMA (FŐ) RELATÍV MUTATÓ* (%) ARÁNYSZÁM** FORRÁS: * NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK A MUNKAVÁLLALÁSI KORÚ NÉPESSÉG SZÁZALÉKÁBAN ** A RELATÍV MUTATÓ ORSZÁGOS RELATÍV MUTATÓHOZ VISZONYÍTOTT ARÁNYA A táblázat minden év októberi adatait tartalmazza. A táblázatból kirajzolódik a válság Dorog várost is elérő hatása. Az országos relatív mutatót közelítő érték a korábbi évek kedvező értékeinél jóval rosszabb helyzetet jelez. Nőtt a hosszú távon nyilvántartott álláskeresők száma, ezzel arányuk az álláskeresők majd 13%-át kiteszi. Az éves adatok romló statisztikai mutatói a 2009-es évben megfordulni, mérséklődni látszanak.

28 DOROG VÁROS IVS ES ÉV ADATAI HÓNAPRÓL-HÓNAPRA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK ÖSSZ. (FŐ) NYILVÁNTARTOTT, 365 NAPON TÚLI ÁLLÁSKERESŐK (FŐ) JÁRADÉK TÍPUSÚ ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK (FŐ) SEGÉLY TÍPUSÚ ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK (FŐ) RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSI TÁM. (FŐ) MUNKAVÁLLALÁSI KORÚ NÉPESSÉG SZÁMA (FŐ) RELATÍV MUTATÓ* (%) ARÁNYSZÁM** FORRÁS: * NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK A MUNKAVÁLLALÁSI KORÚ NÉPESSÉG SZÁZALÉKÁBAN ** A RELATÍV MUTATÓ ORSZÁGOS RELATÍV MUTATÓHOZ VISZONYÍTOTT ARÁNYA I. III. V. VII. IX. XI ,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 I. III. V. VII. IX. XI A grafikonok jól szemléltetik Dorog helyzetét. Az első a relatív mutató havi értékeit, a második az arányszám változását mutatja. Miközben az 1 éven túl nyilvántartott álláskeresők száma, valamint a város relatív mutatója enyhén emelkedő értéket mutat, ez az érték az országos helyzethez képest mégis kedvező tendenciát takar. Az adatok mögötti tények: Dorog: Sanyo akkumulátorgyár bezárása (2008, 640 fős elbocsátás), Colgate- Palmolive (2008, volt Fabulon-gyár, 114 fős elbocsátás) gyárbezárás. [Forrás:

29 DOROG VÁROS IVS A jelentős elbocsátások a dorogi munkavállalók körében azért nem éreztették arányuk mértékében hatásukat, mert a dolgozók majd fele más településről járt be. 27 INGÁZÁS A Dorogi Kistérség vendégmunkás arányának 10% fölötti értéke is mutatja a Város határ menti partnerségi régióba tartozását. (pl. A Sanyo akkumulátorgyár bezárásakor az elbocsátott munkások fele szlovákiai lakos volt.) VENDÉGMUNKÁS ARÁNY/NEMZETISÉGI ARÁNY A térképe alapján jól látható, hogy a Dorogi Kistérség 11-15%-os vendégmunkás-arányt mutatott a tanulmány készítésének (2006.) időszakában. FORRÁS: KOPINT-DATORG ZRT. A Központi Statisztikai Hivatal 2001-es adatai alapján amelyben a foglalkoztatottak napi ingázását vizsgálta az ingázás iránya szerint Dorog az alábbi sajátosságokat mutatta: A FOGLALKOZTATOTTAK MUNKAHELY SZERINTI MEGOSZLÁSA HELYBEN LAKÓ ÉS ÖSSZES HELYBEN HELYBEN LAKÓ ÉS MÁS TELEPÜLÉSRŐL MÁS TELEPÜLÉSRE LAKÓ HELYBEN DOLGOZÓ BEJÁRÓ ELJÁRÓ FORRÁS: KSH, Dorog foglalkoztatottjainak kevesebb, mint a fele dolgozott helyben (47,5%), míg nagyobbik része (52,5%) más településre járt el dolgozni. A helyben lévő munkaalkalmat megnézve megállapítható, hogy a dorogi foglalkoztatotti létszámnál több munkahely állt rendelkezésre a városban, amelynek mindössze 45%-át töltötték be dorogi lakosokkal, míg 55%-uknál más településről bejárókat alkalmaztak. A dorogi foglalkoztatottak alacsony aránya ugyanakkor az elbocsátások helyi lakosságot érintő hatását mérséklik. A MÁS TELEPÜLÉSRE ELJÁRÓ FOGLALKOZTATOTTAK INGÁZÁSI IRÁNYA 1. KISTÉRSÉGEN BELÜL 2. SZOMSZÉDOS KISTÉRSÉGBE 3. TÁVOLI KISTÉRSÉGBE 4. MEGYÉN BELÜL 5. MÁS MEGYÉBE 6. VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRE, VAGY KÜLFÖLDRE FORRÁS: KSH, 2001.

30 DOROG VÁROS IVS 28 A kördiagramból jól látható, hogy a Dorogról eljárók úti célja elsősorban nem a Dorogi Kistérség települései, hanem azon túli területek. A munkaalkalmat az ingázók több mint 60%-a megyén belül, illetve a szomszédos kistérségekben találja meg. Jelentős arányt (15%) képvisel a más megyébe történő ingázás is. A fenti adatok 2001-es helyzetet vázolnak. Az eltelt időszak hozott ugyan változást Dorog munkaerő-piaci életében, de gyökerestül nem forgatta fel azt, az abban szereplő adatokat a tendenciák vizsgálatánál ma is fel lehet használni. Ennek fényében célszerű finomítani azokat a szakmai megállapításokat, amely szerint a Dorogi Kistérség munkaerő piaci vonzáskörzet nélküli központtal rendelkező kistérség, amely kistérségnek nincs önálló munkaerő piaci vonzáskörzete. [Sütő Attila: Város és vidéke rendszerek és típusaik Magyarországos Falu város régió 2008/3. szám] Igaz ugyan, hogy a Dorogi Kistérség területén más munkaerő piaci körzetek osztoznak. Az is tény, hogy a főváros ingázási zónája a Dorogi Kistérség déli részét, magát Dorogot is érinti, míg északi része Esztergom vonzáskörzetéhez tartozik. Mindebből azonban, ismerve Dorog jelentős mértékű be- és ki-ingázási adatait, csak az eljárók ingázás melletti érveire lehet következtetni, magára a város munkaerőt vonzó potenciáljára nem. KÉPZETTSÉG, KULTÚRA A képzettség mérésének jó mutatója a maximum általános iskolai végzettségűek, valamint a felsőfokú végzettségűek számarányának vizsgálata. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában MAGYAR- DOROG ORSZÁG 26,4 23,9 8,6 12,6 FORRÁS: KSH, NÉPSZÁMLÁLÁS A város egészének adatai az országos átlag alatti végzettségi szintet reprezentálnak. A max. általános iskolai végzettségűek aránya Dorogon belül a külterületi lakott területen a legrosszabb, ezt követi a Kolónia-városrész, majd a Falu-városrész. Az átlag (26,4) alatti mutatóval rendelkező városrész-egységek sorrendje: Chorin-telep (K) 37,8 Zsigmondy-ltp. (K) 34,2 Esztergomi út menti gazd-i terület (K) 32,4

31 DOROG VÁROS IVS Baross Gábor ltp. (K) 32,3 Présház karakterű terület (F) 32,1 Kolónia dominanciájú lakóterület (K) 31,6 Kenyérmezői-patak menti lakóterület (K) 29,3 Kórház tömbje (F) 27,6 29 (K = KOLÓNIA, F = FALU) A felsőfokú végzettségűek aránya a Falu-városrészben a legkedvezőbb, ezt követi a Kolónia-városrész, majd a külterületi lakott részek. Az átlag (8,6) feletti mutatóval rendelkező városrész-egységek sorrendje: Átalakuló bányaüzemi terület I. (F) 50,0 Kórház tömbje (F) 28,0 Főút menti kereskedelem (F) 23,7 Bányatisztviselő-telep (F) 23,0 Lakó- és sporttelep (K) 18,8 Víziváros (F) 17,9 Tömedék-akna menti gazd-i terület (F) 16,7 Vegyes központi terület (F) 13,7 Kálvária-hegyi lakóterület (F) 13,0 Vegyes történeti terület (F) 11,5 Hungária bányatelep (F) 9,5 (K = KOLÓNIA, F = FALU) JÖVEDELMI ÉS SZOCIÁLIS HELYZET ÉLETSZÍNVONAL MUTATÓK Személygépkocsik száma (db) lakosra jutó személygépkocsik száma (db) Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma (db) lakosra jutó első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma (db) Épített lakások száma (üdülők nélkül) (db) lakosra jutó lakásépítések (db) 0 2,8 3 1,3 0,4 FORRÁS: TEIR ADATBÁZIS A személygépkocsik száma fokozatosan nő. Az 1000 lakosra vetített személygépkocsi-szám (286 db) azonban nem éri el az országos átlagot (300 db). [ db személygépkocsi/10 165,833 ezer fő állandó lakos = 300,5] Az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma (18) miközben fokozatosan csökken, 2008-ban meghaladta az országos átlagot (17 db). [ db első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsi/10 165,833 ezer fő állandó lakos = 17,3] Az épített lakások száma jelentősen visszaesett. Az adatok életszínvonal csökkenést jeleznek.

32 DOROG VÁROS IVS ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZAT (2008.) 30 DOROG MAGYARORSZÁG Állandó népesség száma (fő) Személygépkocsik száma (db) lakosra jutó szgk. száma Lakásállomány (db) lakásra jutó személyek száma (fő) 2,56 2,36 Épített lakások száma (üdülők nélkül) (db) * 1000 lakosra jutó lakásépítések száma 0,39 3,55 FORRÁS: TEIR ADATBÁZIS * = Az országos adatokkal összevetve megállapítható, hogy Dorog életszínvonala az országos átlag alatt marad. EGÉSZSÉGÜGYI HELYZET A fejezet megírásához Dorog város környezetvédelmi programját, valamint statisztikai adatbázisokat (KSH, Eurostat) használtunk fel. SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÉLETTARTAM ÉV/NEM KOMÁROM- ESZTERGOM MEGYE KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MAGYARORSZÁG 1990/nő 72,52 73,83 73, /férfi 64,21 65,11 65, /nő 76,25 76,24 76, /férfi 67,95 68,53 68, /nő 76,77 77,72 77, /férfi 68,40 69,61 69,79 FORRÁS: Látható, hogy míg a Közép-Dunántúli Régió egésze megközelíti, sőt egyes években túl is lépte a magyarországi átlagos születéskori élettartamot, addig a megye értékei 1 év körüli elmaradást mutatnak azoktól. A lemaradást külön súlyosbítja, hogy az Európai Unió értékeitől a magyarországi átlag is jelentős, 4-5 éves lemaradást mutat. FÉRFIAK NŐK FORRÁS: EUROSTAT A lemaradás ténye mellett azonban le kell szögezni, hogy mind a nők, mind a férfiak születéskori várható élettartama nő.

33 DOROG VÁROS IVS KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYÉBEN A VEZETŐ HALÁLOKOK MINDKÉT NEMNÉL: 1. Keringési rendszer betegségei 2. Rosszindulatú daganatok 3. Emésztőrendszer betegségei 4. Morbiditás és mortalitás külső okai 5. Légző rendszer betegségei 31 DOROGI SZENT BORBÁLA SZAKKÓRHÁZ ÉS SZAKORVOSI RENDELŐ SZENT BORBÁLA KRÓNIKUS SZAKKÓRHÁZ A kórházat a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. dorogi bányájának társpénztára építette 1924-ben. A 40 ágyas kórház mind ágyszámát, mind osztályösszetételét tekintve többször is bővítésre került ben az esztergomi kórházhoz integrálták. Ezt követően az aktív osztályok fokozatosan áthelyezték Esztergomba, a kórház geriátriai szakkórházzá vált. A krónikus (geriátriai) szakkórház ellátási kötelezettsége (működési területe) elsősorban a Dorogi és az Esztergomi Kistérség településeire terjed ki. Osztályok száma: Ápolási osztály Krónikus belgyógyászati osztály Működő kórházi ágyak összesen: 2 db 75 ágy 50 ágy 125 ágy A Kórház 2007-ben 475 főt, 2008-ban 555 főt látott el. A növekedés 16,84%-os, ami 80 főt jelent. JÁRÓ BETEG SZAKRENDELŐ Dorog és vonzáskörzetének teljes körű járó beteg szakellátását, szűrővizsgálatát végzi. A járó beteg intézményben 22 szakrendelő működik. Egy-egy szakrendelőben, különböző időpontokban több szakorvos is dolgozik, így a betegeknek orvos választási lehetősége van. A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE MEGNEVEZÉS 2007.XII XII /07 (%) Közhasznú tevékenység bevétele ,07 Közhasznú tevékenység ráfordítása ,25 Közhasznú tevékenység eredménye ,13 ADATOK E FT-BAN. FORRÁS: DOROGI SZENT BORBÁLA SZAKKÓRHÁZ ÉS SZAKORVOSI RENDELŐ KHT. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS A társaság közhasznú tevékenységéből származó eredménye évben E Ft volt, mely a kórház eredménye, a szakrendelő eredménye 0 Ft volt évben a társaság közhasznú tevékenységéből származó eredménye E Ft, melyből E Ft vesztesége volt a szakrendelőnek, a kórház eredménye E Ft volt. A társaság évi közhasznú tevékenységéből származó eredményét fejlesztésre fordította.

34 DOROG VÁROS IVS A társaság előző években keletkezett nyereségéből a tárgyévben E Ft-ot fordított beruházásra. 32 EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS Dorog közigazgatási területén kialakított háziorvosi, házi gyermek orvosi, fogorvosi, valamint védőnői körzetekről szóló 13/2004.(V.03.) önkormányzati rendelet alapján: KÖRZET MEGNEVEZÉSE KÖRZET SZÁMA felnőtt háziorvosi körzetek száma 5 db gyermekorvosi körzetek száma 3 db fogorvosi körzetek száma - 3 db védőnői körzetek száma - 4 db A lakosság számát tekintve az egészségügyi alapellátás az elvárt ellátási szint közeli állapotot mutat. TÁRSADALMI ÖNSZERVEZŐDÉS Dorog társadalmi önszerveződése példaértékű. Kisvárosi státuszát messze meghaladóan, átlagosan kevesebb, mint 200 lakosra jut 1-1 szervezet. [Dorog január 1-jei népességszáma: fő.] Az egyesületek több mint egyharmada sportklub, mutatva a város jelentős sporthagyományait. ALAPÍTVÁNYOK (19 DB) A Zrínyi Ovisok Egészségéért Alapítvány Dorog Tisztaságáért Környezetvédelmi Alapítvány Dorogi Bányász Nyugdíjas Alapítvány Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítvány "Dorog és Vonzáskörzete Közbiztonságáért" Alapítvány Dorogiak Dorogért Alapítvány Dorog Vidéki Református Alapítvány Együtt Érted Gyermekrehabilitációs Alapítvány Eötvös Alapítvány a Gyerekekért Esély az Egészséghez Alapítvány Gyermekünk Egészségéért, Egészségesebb Jövőért Alapítvány Ifjú Muzsikusok Dorogi Alapítványa Láss Láss ne csak nézz Alapítvány Nap-Út Alapítvány Pro Scola Nostra Alapítvány Szimbiózis Településfejlesztési Alapítvány "Tehetség el nem vész" Alapítvány Téli Sport Alapítvány Zöld Levelecske Nyílt Alapítvány KÖZALAPÍTVÁNYOK (5 DB) Dorog Város Kommunális Közalapítvány Dorog Város Kulturális Közalapítvány Dorogi Szénmedence Sportjáért Közalapítvány Égetőmű Környezetfejlesztő Közalapítvány

35 DOROG VÁROS IVS Összefogás a Gyermekekért Közalapítvány 33 EGYESÜLETEK, EGYÉB SZERVEZETEK, SZÖVETSÉGEK (38 DB) Bányász Szakszervezeti Szövetség Dorogi Szervezete Bélszervi Betegek és Rokkantak Egyesülete C-4 Postagalamb Sportegyesület CRAZY Dance Tánc és Sport Egyesület Dorog Barátainak Egyesülete Dorogi Bányász Horgász Egyesület Dorogi Enduro Club Sport Egyesület Dorogi Égetőmű Sportclub Dorogi Egyetértés Sport Egyesület Dorogi Értékvédők Egyesülete Dorogi Futball Klub Dorogi Gyógyszergyártók Természetjáró Egyesülete Dorogi ILCO Klub Egyesület Dorogi Ipartestület Dorogi Kábeltelevíziózást Támogató Egyesület Dorogi Kézilabda Klub Egyesület Dorogi Környezetvédelmi Egyesület Dorogi Kurayfat Kempo S. E. Dorogi Nagycsaládosok Egyesülete Dorogi Nyugdíjas Egyesület Dorogi Öko-Biokultúra Csoport Dorogi Vállalkozók Egyesülete Dunakanyar és Térsége Vállalkozó Támogató Egyesület Eötvös József Diáksport Egyesület Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, Dorog Polgármesteri Hivatal munkahely Alapszervezete Magyar NE és Antifasiszta Szövetség Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dorogi Szervezete Magyar Vöröskereszt Dorogi Szervezete Mozgássérültek Regionális Érdekképviseleti és Sport Egyesülete Dorog Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület Országos Magyar Bányász Kohász Egyesület Dorogi Szervezete Óvodapedagógusok Egyesülete Richter Nyugdíjas Szakszervezet Városi Nyugdíjas Egyesület Wendlingen Dorog Baráti Egyesület WEST Fiatalok Művelődési Egyesülete Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület Új-Hullám Úszó Sportegyesület A2/4. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET TÁJI BESOROLÁS A kistáj természeti adottságait Magyarország kistájainak katasztere (dr. Marosi Dr. Somogyi, MTA, 1990.) című kiadvány alapján mutatjuk be.

36 DOROG VÁROS IVS Hazánk területén: - 6 nagytájat (Alföld, Kisalföld, Nyugat-Magyarországi-peremvidék, Dunántúlidombság, Dunántúli-középhegység, Észak-Magyarországi-középhegység), - 35 középtájat és kistájat különböztetünk meg. 34 Marosi Somogyi (1990) szerint, Endrédi (2000) alapján 1: Alföld, 1.1: Dunamenti-síkság, 1.2: Duna Tisza közi síkvidék, 1.3: Bácskai-síkvidék, 1.4: Mezőföld, 1.5: Drávamenti-síkság, 1.6: Felső-Tiszavidék, 1.7: Közép-Tiszavidék, 1.8: Alsó-Tiszavidék, 1.9: Észak-alföldi hordalékkúp-síkság, 1.10: Nyírség, 1.11: Hajdúság, 1.12: Berettyó Körösvidék, 1.1.3: Körös Maros köze; 2: Kisalföld, 2.1: Győrimedence, 2.2: Marcal-medence, 2.3: Komárom Esztergomi-síkság; 3: Nyugatmagyarországi-peremvidék, 3.1: Alpokalja, 3.2: Sopron Vasi-síkság, 3.3: Kemeneshát, 3.4: Zalai-dombvidék; 4: Dunántúli-dombság, 4.1: Balaton-medence, 4.2: Külső- Somogy, 4.3: Belső-Somogy, 4.4: Mecsek és Tolna Baranyai-dombvidék; 5: Dunántúliközéphegység, 5.1: Bakonyvidék, 5.2: Vértes Velencei-hegyvidék, 5.3: Dunazughegyvidék; 6: Észak-magyarországi-középhegység, 6.1: Visegrádi-hegység, 6.2: Börzsöny, 6.3: Cserhátvidék, 6.4: Mátravidék, 6.5: Bükkvidék, 6.6: Aggtelek Rudabányai-hegyvidék, 6.7: Tokaj Zempléni-hegyvidék, 6.8: Észak-magyarországi medencék Dorog: - a Dunántúli-középhegység nagytájhoz, - azon belül a Dunazug-hegyvidék középtájhoz, - ezen belül pedig a Pilisi medencék kistájhoz tartozik. A Pilisi medencék kistáj Komárom-Esztergom és Pest Megye területén helyezkedik el. Területe 120 km 2 a középtáj 6,6%-a, a nagytáj 1,6%-a.

37 DOROG VÁROS IVS A KISTÁJ DOMBORZATA, FÖLDTANA A Pilis sasbércormai árkos medencéket (pl. Dorogi-medence) fognak össze. A medencék mozaikos, töréses aljzata igen eltérő mélységben helyezkednek el. A Dorogi-medencében több száz méter harmadidőszaki üledéksorozat halmozódott fel. Sok esetben széntelepes összlet takarja a karsztos formakincset. A telepek sok helyen karsztvízszint alatt helyezkednek el, így bányászatukat nehezítette a fokozott vízveszély. Laza üledékeken dombsági jellegű térszínek formálódtak. A keretező sasbércek oldaláról enyhén hullámos hegylábfelszínek hajlanak a medencetalpak irányába. A felszín egyenetlenségeit vékony lejtő-lösztakaró borítja. Legjelentősebb természeti erőforrásai az eocén barnakőszén. Építési nyersanyagok: dolomitmurva, mészgyártási mészkő, dolomit, falazó mészkő. 35 A KISTÁJ TALAJA Dorogtól DK-re, a Kenyérmezői-patak völgyének réti öntés talaja a kistáj egyetlen nem erdőtalaj típusa. A mészköveken rendzinák (magas ph-értékű erdőtalajok) képződnek. Mezőgazdasági művelésre csaknem alkalmatlan, igen gyenge termőképességű területek, nagyobbrészt erdővel borítottak. A löszös üledékeken kialakult vályog mechanikai összetételű agyagbemosódásos barna erdőtalajok termékenysége kedvező (VI.), ahol a térszíni viszonyok lehetővé teszik szántóként hasznosulnak. A Dorog környéki csernozjom barna erdőtalajok területi részaránya nem jelentős, mechanikai összetételük az agyagbemosódásos barna erdőtalajokénál könnyebb, de termékenységi besorolásuk azonos. A KISTÁJ ÉGHAJLATA Mérsékelten hűvös mérsékelten nedves, de a DK-i részeken (Aranyhegyi-árok) mérsékelten száraz éghajlatú kistáj. A napfénytartam évi összege 1950 óra. Az évi középhőmérséklet 9,0-9,8 C, a vegetációs időszak átlaghőmérséklete: 15,5 C. Az uralkodó szélirány az ÉNY-i, de az ÉNY-i DK-i futású völgyekben jelentős a DK-i szelek gyakorisága. A KISTÁJ VÍZRAJZA A kistájat a Kenyérmezői-patak (19 km, 136 km 2 ), az Aranyhegyi-patak (18 km, 120 km 2 ) és a Dera-patak (21 km, 68 km 2 ) csapolják le a Dunához. Mérsékelten vízhiányos terület. VÍZFOLYÁS VÍZMÉRCE LKV LNV KQ KÖQ NQ CM M 3 /S Kenyérmezei-patak Dorog ,1 0,4 37 LKV LNV KQ KÖQ NQ = legkisebb víz = legnagyobb víz = kisvízhozam = közepes vízhozam = nagyvízhozam

38 DOROG VÁROS IVS A vízjárások árvizei inkább nyári nagy csapadékok alkalmával keletkeznek, míg ősszel a kisvizek a gyakoriak. A völgytalpakon 2-4 m mélyen találjuk a talajvizet, míg a lejtőkön 4-6 m között. A rétegvíz készlet 1-1,5 l/s.km2 körüli. Az artézi kutak száma kevés, vízhozamuk és mélységük széles határok között változik. A rétegvízszint süllyedőben van. 36 A KISTÁJ NÖVÉNYZETE A Pilis Gerecse flórajárásba (Pilisense) tartozó kistáj jelentősebb potenciális erdőtársulásai a kocsánytalan tölgyesek, a gyertyános kocsánytalan tölgyesek és a tölgy kőris szil ligeterdők. A lágyszárú szint jellegzetes fajai a sudár rozsnok, a budai nyúlfarkfű, a lappangó sás, a pilisi len és az ezüstvirág. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT A környezetvédelmi fejezet elkészítéséhez forrásként felhasználtuk Dorog város környezetvédelmi programjának 2009-ben aktualizált változatát. LEVEGŐMINŐSÉG A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete szerint Dorog a 3. légszennyezettségi zónába (Komárom Tatabánya Esztergom) tartozik, amelyen belül: - a benz(a)-pirén koncentrációja a B, - a nitrogén-dioxid koncentrációja a C, - az arzén koncentrációja a D, - a kén-dioxid, a benzol és a kadmium koncentrációja az E, - a szén-monoxid, a nikkel és az ólom koncentrációja az F, - a talaj közeli ózon koncentrációja pedig O-I csoportba tartozik. D csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. E csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. Dorog közigazgatási területén a következő tényezők okoznak levegőterhelést: - ipari gazdasági tevékenység - közlekedés - fűtés, hulladékégetés - területkezelés elégtelen volta (parlagterületek kiporzása, Koncentrált és folyamatos légszennyezőanyag kibocsátású vállalkozások: - SARPI Dorog Környezetvédelmi Kft. - BAUMIT Kft. - SANYO Hungary Kft. - Dorog-Esztergom Erőmű Kft.

39 DOROG VÁROS IVS - Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. - Vértes Volán Zrt. - MOL Rt. töltőállomás - OMV töltőállomás Dorog levegő higiénés helyzete a városban található levegőtisztaság-védelmi mérőműszerek által mért adatok alapján jellemezhető. Ezek a műszerek a következők: RIV hálózat mérőpontja, PHARE konténer adatai, melyek által közösen mért komponensek a kén-dioxid, nitrogén-dioxid és az ülepedő por. Természetesen más jellemzők is mérésre kerülnek, s ezek kiértékelése is folyamatosan történik. Monitoring-rendszerünk állapota: A városban található RIV hálózat 1 db mérőpontja (Polgármesteri Hivatal), mely az eredeti komponensek mérésére képes (kén-dioxid, nitrogén-dioxid, ülepedő por) ben az Opsis mérőműszer helyét a MoLaRi monitoring és lakossági riasztó rendszer vette át. A Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia céljainak elérését szolgáló MoLaRi rendszer a környezet havária jellegű szennyezésével veszélyeztetett térségekhez tartozó, Seveso II irányelv hatálya alá eső veszélyes ipari üzemek körzetében, a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot fenntartásában és javításában játszik komoly szerepet. A Zsigmondy lakótelepen található PHARE-konténer üzemeltetéséről és karbantartásáról az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség gondoskodik. Az Országos légszennyezettségi mérőhálózat automata mérőállomása Dorogon, a Zsigmondy Vilmos ltp. 11. előtt található. [ 37 ZAJ- ÉS REZGÉSTERHELÉS Dorog közigazgatási területén a következő tényezők okoznak zaj- és rezgésterhelést: - ipari gazdasági tevékenység - közúti közlekedés - vasúti közlekedés - kereskedelmi, szolgáltató létesítmények - mezőgazdasági művelés VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM Víz állapota szerinti besorolás Dorog, a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított melléklete szerint: - fokozottan érzékeny területen, továbbá - kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekvő település. Dorog, Kálvária úti karsztkút: A védendő víztermelés nagysága 2500 m 3 /d, karsztvízre alapozott. A vízbázist 1 db mélyfúrású kút alkotja. A védőidom H /2009 számon kijelölő határozattal rendelkezik (II. fokú fellebbezés folyamatban!). A lehatárolt hidrogeológiai védőidom által érintett települések Dorog, Csolnok. A lehatárolt

40 DOROG VÁROS IVS külső védőidomnak nincs, az A és B hidrogeológiai védőidomnak van felszíni metszete. Védőterület kijelölésére az A és B védőidom esetében került sor. A védőidom vertikális lehatárolása a felszíntől -300mBf. közötti mélység szint. (KöTeViFe tájékoztatása alapján) Kenyérmezői-patak A Kenyérmezői-patak Piliscsaba mellett ered, és a kis-dunába torkollik. A patak vezeti le a Palatinus-tó (Sátorkőpusztai-tó) vizét egy csatornán keresztül. A Kenyérmezői-patak Dorog alatti szakasza a megye egyik legszennyezettebb vízfolyása. Az ország felszíni törzshálózati mintavételi rendszerében két mérőpont található a Kenyérmezői-patakon. Az egyik Leányváron, a szennyvíztisztító telepnél, a másik Dorogon, a patak 2,1 km-es szelvényében. Utóbbi törzshálózati pont a Richter Rt. és a Hulladékégetőmű tisztított szennyvíz, illetve csapadékvíz bevezetései alatt került kialakításra, hogy ezek szennyező hatását az itt vett mintákból származó vízminőségi adatok tartalmazzák. A Kenyérmezői patak város alatti szakaszának vízminősége javult, amikor a Richter Rt. Dorog Fióktelep tisztított ipari szennyvizét és az Esztergom-Kertváros szennyvíztisztító telep tisztított kommunális szennyvizét távvezetéken kivezették a Duna sodorvonalába (1996.). 38 A 2009 DECEMBERÉBEN KIADOTT VÍZMINŐSÉGI ÉRTÉKELÉS ADATAI DOROG 2,1 FKM LEÁNYVÁR SZENNYVÍZTELEP savasodási állapot 5 (kiváló) 4 (jó) sótartalom 3 (mérsékelt) 3 (mérsékelt) oxigén háztartás 3 (mérsékelt) 3 (mérsékelt) növényi tápanyag, eutróf állapot 2 (gyenge) 1 (rossz) FORRÁS: KÖTEVIFE Az adatok alapján megállapítható, hogy a Kenyérmezői-patak vízminősége a település területén kedvezőbb, mint a patak felső szakaszán. A patak Dorogra már szennyezetten érkezik, vízminősége tehát a vízfolyás felső szakaszának településeitől függ. A patakot terheli a leányvári szennyvíztisztító telep, valamint három üzem és a Lencsehegyi Szénbányák Kft. szennyvíz kibocsátása. Nem terheli viszont Dorog város tisztított települési szennyvize, valamint a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. Dorogi Fióktelepének tisztított szennyvize. Kálvária-völgyi-patak Időszakos vízfolyás. Egykor a bányavizek Kenyérmezői-patakba vezetését oldotta meg. Medre szakaszosan eltömedékelt. KÖRNYEZETTUDATOSSÁG 2009-ben, immár 9. alkalommal rendezték meg Dorogon a Környezettudatos Játszónap rendezvényt, amelynek támogatói a Richter, a Sanyo és a Sarpi. A Sanyo Hungary Kft. a vállalatcsoport filozófiájának megfelelően Think GAIA -vetélkedőt, és a vállalat ingatlanának környékére kiterjedő szemétszedést rendezett

41 DOROG VÁROS IVS Dorog a szelektív hulladékgyűjtésbe bekapcsolódott. A város 15 pontján vannak felállítva szelektív hulladékgyűjtő szigetek, amelyek heti rendszerességgel ürítésre kerülnek. A szelektíven gyűjtött hulladékok közvetlenül a SAUBERMACHER Magyarország Kft. Bicskei hulladékkezelő telephelyére kerülnek. Az egyes gyűjtőszigeten 4 db 1100 literes kerekes kiskonténer van elhelyezve, a papír (1 db), az üveg (1 db) és a műanyag hulladékok (2 db) gyűjtésére. 39 SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTŐK ELHELYEZKEDÉSE A mellékelt térkép mutatja a szelektív hulladékgyűjtők elhelyezkedését. A bejelölt szelektív hulladékgyűjtő szigetek közül 9 db található Falu városrészben, 6 db pedig Kolónia városrészben. A lakossági arányokat (Falu VR = 3734 fő/kolónia VR = 8744 fő) tekintve fejlesztésre szorul a Kolónia városrészben lévő hulladékgyűjtők száma. Ezt a Város Gazdasági Programja is tartalmazza, a Városfejlesztési Operatív Program fejlesztési alpontjában. A kommunális hulladéktól elkülönülten gyűjtendő hulladékfajták: - hulladékolajok, - akkumulátorok és szárazelemek, - elektromos és elektronikai hulladékok, - kiselejtezett gépjárművek, - egészségügyi hulladékok, - állati eredetű hulladékok, - növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik, - azbeszt tartalmú építőanyagok, - gumi, - egyéb veszélyes hulladék. A város 35 pontján száraz elem gyűjtő tartályok kerültek felállításra. Minden évben veszélyes hulladékgyűjtést szervez a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület. ZÖLDFELÜLETEK ÖSSZES ZÖLDTERÜLET (M2) N.A LAKÁSÁLLOMÁNY (DB) FORRÁS: TEIR ADATBÁZIS

42 DOROG VÁROS IVS A KSH adatai alapján Dorog közigazgatási területén 24,3 ha zöldterület található. Ez a közigazgatási terület 2,1%-a. A lakónépesség számát figyelembe véve ez 19,2 m 2 /fő zöldfelületi ellátottságot takar. 40 TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Dorog a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén fekszik. Nemzeti park, tájvédelmi körzet a város területét nem érinti. NATURA 2000 Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. Korm.rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006.(XII.08.) KvVm rendelet 3 számú melléklete alapján Dorogot a Csolnoki löszgyepek, illetve az Északi-Gerecse kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek érintik. Az alábbi helyrajzi számok érintettek HUDI20013 (Csolnoki löszgyepek) területekkel: a b Az alábbi helyrajzi számok érintettek HUDI20018 (Északi-Gerecse) területekkel: - 022/ a - 059b - 060a - 060b - 060c - 061a - 061b - 061c - 061d - 061f - 061g - 061h ORSZÁGOS ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT A Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) adatszolgáltatása szerint Dorogon a Nemzeti Ökológiai Hálózat, ökológiai folyosójához tartozó természeti területek találhatók. A területek határa a Natura 2000 SCI: Csolnoki löszgyepek, illetve Északi-Gerecse besorolású területek határával esik egybe. Az azonos vagy különböző típusú élőhelykomplexek közötti átjárhatóságot, a fajok populációinak kommunikációját biztosító útvonalak az ökológiai folyosók.

43 DOROG VÁROS IVS Folyosóknak tekinthetők az azonos típusú élőhely-fragmentumok elérhető közelségű un. stepping stones rendszere is, ahol a fajok az elnevezésnek megfelelően lépésről lépésre haladnak (pl. pihenő, táplálkozó helyek) 41 EX LEGE VÉDETT NYÍLT KARSZT TERÜLET A nyílt karszt területek külterületi jegyzékéről szóló 8002/2005.(MK 138) KvVM tájékoztató melléklete alapján Dorogot nyílt karszt területek érintik. Az alábbi külterületi helyrajzi számok érintettek nyílt karszt területekkel: - 022/1-022/2-034 A felszín alatti vizeket tároló képződmények szerint különböztetjük meg a karsztos (mészkő, dolomit) kőzetek vizeit. Szokás a karsztos kőzetek nyílt és fedett területeit elkülönítése annak függvényében, hogy a vízadó karsztosodott képződményeket borítják-e vízrekesztő képződmények. A nyílt karszton a karsztvíz szabad tükrű, és közvetlenül a karsztra hulló csapadékból táplálkozik. A nyílt karszt fokozott védelmet igényel, mivel a felszíni szennyeződés a repedéshálózaton keresztül gyorsan és megakadályozhatatlanul lemosódik, elszennyezve a teljes karsztvíz készletet. Ennek megakadályozására a nyílt (fedetlen) karsztos kőzetből álló felszínen tilos a karsztos kőzet, illetve a karsztvíz szennyezése, vagy állapotának jogellenes megváltoztatása. EX LEGE VÉDETT FORRÁS A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának adatszolgáltatása alapján, Dorogon egyetlen ex lege védett forrás található. Az ex lege védelem szempontjából forrásnak számít a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha vízhozama tartósan meghaladja az 5 l/percet, akkor is, ha időszakosan elapad. Az alábbi helyrajzi szám érintett ex lege védett forrással: - 022/2 EX LEGE VÉDETT BARLANG, LÁP, SZIKES TÓ, KUNHALOM Dorogon az országos barlangnyilvántartás szerint barlang nem található. Dorogon a 8005/2001.(MK 156) KÖM tájékoztató szerint védett láp nem található. Dorogon a 8006/2001.(MK 156) KÖM tájékoztató szerint védett szikes tó nem található. A Duna-Ipoly Nemzeti park Igazgatóságának adatszolgáltatása szerint Dorogon kunhalom nem található. MŰVI ÉRTÉKEK MŰEMLÉK A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása alapján, Dorogon 3 db műemlék található: - KÖH törzsszáma: 2486, Késő római lakóépület és fürdő, Hosszúrétek-dűlő, hrsz. 0292/11

44 DOROG VÁROS IVS - KÖH törzsszáma: 2488, Római katolikus templom, Templom tér, hrsz KÖH törzsszáma: 11291, Római katolikus templom, Jubileum tér, hrsz Egyetlen műemlék sem tartozik a kulturális örökség védelméről szóló LXIV. törvény mellékletében felsorolt, az állam kizárólagos tulajdonában tartandó műemlékek közé. A műemlékek körül KÖH törzsszámmal rendelkező műemléki környezet nem került kijelölésre, ezért a főszabály az irányadó: A védetté nyilvánított műemlékkel vagy műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos ingatlanok, a közterületrészek és a közterületrészekkel közvetlenül határos ingatlanok műemléki környezetnek minősülnek. [LXIV. törvény 40. ] 42 RÉGÉSZETI LELŐHELY A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása alapján, Dorogon 29 db régészeti lelőhely található: - KÖH azonosító: KÖH azonosító: KÖH azonosító: KÖH azonosító: KÖH azonosító: KÖH azonosító: KÖH azonosító: KÖH azonosító: KÖH azonosító: KÖH azonosító: KÖH azonosító: KÖH azonosító: 2028

45 DOROG VÁROS IVS - KÖH azonosító: KÖH azonosító: KÖH azonosító: KÖH azonosító: 2032, hrsz.: 022/2, 035, 036, 037, 038, 054, 059, 060, Lelőhely neve: Dorog Hungária-hegy Lelőhely típusa: Település, Szórvány lelet Lelőhely kora: Kora-vaskor - KÖH azonosító: 2033, hrsz.: 022/2, 084, 085, 087, 097, 098, 099, 0109, 0101/4, 0102/1, 0107, 0110/1, 0111, 0115, 4963, 4964, 4965, 4966, 4967, 4968, 4969, 4970, 4971, 4972, 4973, 4974, 4975, 4976, 4977, 4978, 4979 Lelőhely neve: Dorog Ódorogi-völgy, Mészmű Lelőhely típusa: Település, Falu, Templom, Temető, Szórvány lelet Lelőhely kora: Középkor - KÖH azonosító: 2034, hrsz.: 4694 Lelőhely neve: Dorog Kálvária-hegy Lelőhely típusa: Település, Szórvány lelet Lelőhely kora: Ókor, Rézkor, Késő-bronzkor, Római-kor - KÖH azonosító: 2035, hrsz.: 1880 Lelőhely neve: Dorog Dózsa György Iskola Lelőhely típusa: Szórvány lelet Lelőhely kora: Őskor, Késő-bronzkor - KÖH azonosító: 2036, hrsz.: 532/2, 532/4, 532/10 Lelőhely neve: Dorog Temetői-dűlő Lelőhely típusa: Település, Falu, Szórvány lelet Lelőhely kora: Őskor, Kora-bronzkor, Árpád-kor - KÖH azonosító: 2037, hrsz.: 5966, 5967/1, 5967/2, 5970, 5971, 5976, 5977, 5982, 5983, 5988, 5989, 5991/1, 5995, 6000, 6001, 6007 Lelőhely neve: Dorog Homoki szőlők Lelőhely típusa: Szórvány lelet Lelőhely kora: Őskor, Újkőkor, Középső- és Késő-bronzkor, Római-kor - KÖH azonosító: 2038, hrsz.: 0292, 0292/2, 0292/11, 0292/12, 0292/13, 0292/14, 0292/15, 0292/16, 0292/17, 0292/18, 0292/19 Lelőhely neve: Dorog Hosszú rétek I.* Lelőhely típusa: Település, Falu, Villagazdaság, Szórvány lelet Lelőhely kora: Római-kor * A feltárt villaépület műemléki védettség alatt áll. - KÖH azonosító: KÖH azonosító: 0277, 2040, hrsz.: 6930, 6935, 6941, 6942, 6947, 6948/1, 6948/2, 6953/1, 6953/2 Lelőhely neve: Dorog Aranyhegyi szőlők (Homoki szőlők) Lelőhely típusa: Szórvány lelet, Temetkezés? Lelőhely kora: Őskor, Rézkor, Kora-bronzkor, Vaskor, Középkor - KÖH azonosító: 2041, hrsz.: 066 Lelőhely neve: Dorog Csolnoki út Lelőhely típusa: Szórvány lelet Lelőhely kora: Középkor - KÖH azonosító: 2042, hrsz.: 1725/16 Lelőhely neve: Dorog Régi-dűlő 43

46 DOROG VÁROS IVS Lelőhely típusa: Szórvány lelet, Mérföldkő, Út? Lelőhely kora: Római-kor - KÖH azonosító: 2043, hrsz.: 1318 Lelőhely neve: Dorog Dózsa György u. 8. Lelőhely típusa: Szórvány lelet Lelőhely kora: Késő-vaskor - KÖH azonosító: 2044, hrsz.: 0292, 0292/3, 0292/4, 0292/5 Lelőhely neve: Dorog Hosszú rétek II. Lelőhely típusa: Település, Falu, Villagazdaság, Épületmaradványok, Szórvány lelet Lelőhely kora: Őskor, Rézkor, Kora-bronzkor, Római-kor - KÖH azonosító: 2045, hrsz.: 0287, 0298/7, 0298/14, 0298/16, 0298/18, 0298/21, 0298/22 Lelőhely neve: Dorog Árokföldek Lelőhely típusa: Út, Köves út Lelőhely kora: Római-kor [Forrás: A lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. Sem kiemelten, sem fokozottan védett régészeti lelőhely nem található Dorogon. 16 db lelőhely helyrajzi szám megjelölése nélkül szerepel a nyilvántartásban, azaz mindössze 13 db lelőhely azonosítható be. A 2005 májusában Dorog város területére készült Örökségvédelmi Hatástanulmány, melynek Régészeti fejezete Vágner Zsolt okleveles régész közreműködésével született már megállapította, hogy Dorog területén tizenhárom régészeti lelőhelyről rendelkezünk adatokkal. Az ismert lelőhelyek majd mindegyike vagy a bánya, vagy a mezőgazdasági művelések, vagy egyéb földmunkák által erősen bolygatott állapotú. 44 HELYI VÉDELEM Dorog Helyi Építési Szabályzatának 3. számú Függeléke tartalmazza a helyi jelentőségű értékek felsorolását, melyet az IVS mellékletében szerepeltetünk. TERÜLET-HASZNÁLAT Dorog földhivatali alaptérképe alapján, alrészletenként összegeztük a külterület művelési ági besorolását és az egye művelési ágak területi kiterjedtségét. KÜLTERÜLET MŰVELÉSI ÁGA ÉS TERÜLETE MŰVELÉSI ÁG TERÜLET ÚT ,2730 VASÚT, IPARVASÚT ,4185 ÁROK 19257,5836 ERDŐ ,8727 GYEP, LEGELŐ ,3164 MOCSÁR 37240,2207 KOPÁRSÁG ,8003 NYILADÉK 23122,7132 TÖLTÉS 2820,3850 ANYAGBÁNYA 5460,4907

47 DOROG VÁROS IVS KÜLSZÍNI FEJTÉS ,5130 MEDDŐHÁNYÓ ,7610 ÜRES ,0055 UDVAR 5332,6199 IPARTELEP, ÜZEMI TERÜLET ,6533 SZEMÉTTELEP 6161,5061 KÜLTERÜLET ,1329 BELTERÜLET ,0000 TELJES KÖZIGAZGATÁSI TERÜLET , FORRÁS: FÖLDHIVATALI ALAPTÉRKÉP NEM BOLYGATOTT ÁLLAPOTÚ TERÜLETEK. A külterületen a nem bolygatott állapotú területek Dorog közigazgatási területének mindössze 28,1%-át, a külterület 44,2%-át teszik ki. A nem bolygatott területek kétharmada (66,1%-a) erdőterület. A kimutatás alapján az erdőterületek jelentős mérete tűnik szemünkbe. Dorog közigazgatási területének majd ötöde (18,6%-a), a külterület kb. 30%-a erdő művelési ágban szerepel. MŰVELÉSI ÁGAK ELHELYEZKEDÉSE A mellékelt térkép mutatja a művelési ágak városon belüli megoszlását. Látható, hogy elsősorban a város délnyugati részén találhatók a nem bolygatott állapotú területek. FORRÁS: FÖLDHIVATALI ALAPTÉRKÉP LAKÁSÁLLOMÁNY LAKÁSSZÁM Lakásállomány FORRÁS: TEIR ADATBÁZIS CSALÁDNAGYSÁG ALAKULÁSA év fő/család ,67* * KSH ADATAI ALAPJÁN

48 DOROG VÁROS IVS év fő/lakás ,62** ,61** ,58** ,58** ,56** 46 ** FORRÁS: TEIR ADATBÁZIS A folyamat a természetes szaporulat visszaesésével párhuzamosan a családnagyság csökkenését eredményezte. Míg a 60-as években a családmodell majd 4 fős, addig az ezredfordulóra visszaesett 3 fő alá. A csökkenési folyamat azóta is tart. A lakónépességből, a családnagyságból és a lakásszámból következően Dorogon mennyiségi lakáshiányról jelenleg nem beszélhetünk. A nagytávra tervezett fős lakónépességnek, csökkenő családnagyság (2,65 fő/család) feltételezése mellett kb db lakásra lesz szüksége. Ebből következően nagytávra további kb. 150 lakás felépítése prognosztizálható. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA ORSZÁGOS KÖZÚTHÁLÓZAT ELEMEI sz. elsőrendű főút sz. másodrendű főút sz. másodrendű főút j. összekötő út TELEPÜLÉSI ÚTHÁLÓZAT ELEMEI Települési főutak: - az országos közúthálózat elemeinek belterületi szakaszai Települési mellékutak: - gyűjtő utak: Akácfa utca, Bányász körönd, Csolnoki út, Diófa utca, Gorkij utca, Hársfa utca, Híd utca, Iskola utca, Kálvária út, Köztársaság út, Mészáros Lázár utca, Munkás utca, Pataksor utca, Hársfa utca tervezett folytatása, vasútállomás mellett tervezett út - kiszolgáló utak: A szabályozási tervén szereplő, szabályozási szélességű közterületek. - kerékpárutak: Az OTrT egyetlen országos kerékpárút törzshálózati eleme sem érinti közvetlenül Dorog települést. Az 1. számú Felső-Dunamente kerékpárút (6-os jelű Euro Velo) 1/A nyomvonala ugyanakkor a szomszédos Esztergomon halad át. Célszerű tehát ehhez csatlakoznia a település kerékpárút fejlesztési terveinek. - gyalogutak: Kiépített turistaút országos kéktúra útvonala. A Kinizsi Százas hosszú távú 100 kilométeres gyalogos teljesítménytúra Csillaghegy és Szárliget, illetve Csillaghegy és Tata közötti mindkét útvonala erre halad. A résztvevőknek 24 óra alatt kell teljesíteniük a fenti távot. ORSZÁGOS KÖZFORGALMI VASÚTHÁLÓZAT ELEMEI Egyéb országos törzshálózati vasútvonal:

49 DOROG VÁROS IVS - Budapest Esztergom fővonal, MÁV 2-es számú vonala - Esztergom Almásfüzitő fővonal, MÁV 3-as számú vonala (Bekötőszakasszal Doroghoz) 47 EGYÉB VASÚTHÁLÓZATI ELEMEK Iparvágányok: - Dorogi Gyógyszergyár - Dorogi Mészmű - Dorogi Ipari Park Megszűnt iparvasút: - Homokvasút (Esztergom Sárisáp között üzemelt. A Palatinus-tóból kitermelt homokot szállította a bányák tömedékeléséhez.) Iparvágányok: A közforgalmú vasút állomásából, vagy a nyílt vonalból kiágazó, kizárólagos joggal az iparvágányt használó igényeinek kielégítése céljából épített, vagy a meglévő állomási vágányból rendelkezésre bocsátott nem közforgalmú vágány vagy vágányzat. Iparvasút: Nincs közvetlen kocsi-átmenet a közforgalmú vasút felé (pl.: bányavasút, kohászati üzemek) Az iparvasút csak üzemen belüli szállítási feladatokat lát el. KÖZMŰ-INFRASTRUKTÚRA VEZETÉKES VÍZELLÁTÁS A dorogi regionális vízmű vízbázisát nagyrészt a tokodaltárói ereszkék (IV/C-, Ágnes-ereszke), a Dunára telepített Prímás szigeti parti szűrésű csápos kutak és ablakos kút (sérülékeny földtani környezetben lévő üzemelő vízbázis), valamint a dorogi és a sárisápi mélyfúrású kút karsztvíz-készlete jelenti. KÖZÜZEMI IVÓVÍZVEZETÉK-HÁLÓZATBA BEKAPCSOLT LAKÁSOK SZÁMA (DB) KÖZÜZEMI IVÓVÍZVEZETÉK-HÁLÓZAT HOSSZA (KM) HÁZTARTÁSOKNAK SZOLGÁLTATOTT VÍZ MENNYISÉGE (1000 M3) LAKÁSÁLLOMÁNY (DB) FORRÁS: TEIR ADATBÁZIS Dorog lakásállományának szinte egésze (99,8%-a) közüzemi ivóvíz hálózatra kapcsolódik. A háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége beállt egy átlagos szintre, az utolsó 4 évben már közel azonos értékeket mutatott. SZENNYVÍZ-CSATORNÁZÁS Az Esztergom közigazgatási területén található, állami tulajdonú, Dorogi szennyvíztisztító telep m 3 /d mechanikai és m 3 /d biológiai tisztító kapacitással rendelkezik. A telepen keletkezett szennyvíz-iszap kezelése megoldott.

50 DOROG VÁROS IVS A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. Dorogi fiók szennyvíztisztító teleppel rendelkezik. Mindkét szennyvíztisztító telep a megtisztított szennyvizet közvetlenül a Duna sodorvonalába vezeti. KÖZCSATORNA HÁLÓZATBA BEKAPCSOLT LAKÁSOK SZÁMA (DB) HÁZTARTÁSOKBÓL KÖZCSATORNÁN ELVEZETETT SZENNYVÍZ MENNYISÉGE (1000 M3) KÖZCSATORNA HÁLÓZAT HOSSZÁBÓL EGYESÍTETT RENDSZERŰ CSATORNA HOSSZA (KM) KÖZMŰOLLÓ (M) KÖZCSATORNA HÁLÓZATBA BEKAPCSOLT LAKÁSOK SZÁMA/KÖZÜZEMI IVÓVÍZVEZETÉK-HÁLÓZATBA BEKAPCSOLT LAKÁSOK SZÁMA 1,00 0,99 1,00 0,99 0,98 LAKÁSÁLLOMÁNY (DB) FORRÁS: TEIR ADATBÁZIS SZÁMÍTOTT ADATOK Közműolló Egy kilométer ivóvízvezeték-hálózatra jutó szennyvízcsatorna-hálózat hossza. A szakirodalom a közműolló értékével szokta jellemezni a települések közüzemi ivóvízhálózatának és szennyvízcsatorna hálózatának eltérését. A mutató azonban nem tudja megfelelően jellemezni az állapotokat, hiszen távoli szennyvíztisztító telep esetén kedvezőbb képet festhet, mint a valóság. De mint Dorog példája is mutatja az ivóvízhálózatra csatlakozó lakások és a szennyvízcsatorna hálózatba kötött lakások kiegyenlítettsége esetén is kedvezőtlen állapotot mutat. Közműolló-2: Az előbb leírt anomáliák mérséklésére használjuk a valós helyzetet jobban érzékeltető ivóvízvezetékkel ellátott, de közcsatornára nem kapcsolt lakások arányát. Ez utóbbi mutató már elérte az 1,0-es értéket, de ezt követően felépültek olyan lakások, amelyek a közüzemi vízhálózatra igen, de a szennyvízcsatorna hálózatra nem csatlakoztak. Dorog lakásállományának közel egésze (98,4%-a) be van kapcsolva a közcsatorna hálózatba. A szennyvízcsatorna egyesített rendszerű. Elválasztott hálózat kiépítése folyamatban van. Az elmúlt évek fejlesztéseiben szerepelt: - a Rákóczi utcai csapadékcsatorna építése (2008.) - a Kossuth Lajos utcai csapadékcsatorna építése (2007.) - a Rákóczi, Kossuth Lajos utca csatorna tervének elkészíttetése (2005.) A háztartásokból elvezetett szennyvíz mennyisége a szolgáltatott víz mennyiségének kb. 85%-a az elmúlt években beállt egy átlagos szintre. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS Természetes befogadó a Kálvária-völgyi-patak, amelyik a Kenyérmezői-patakba torkollik, illetve a Kenyérmezői-patak, amely a Dunába köt.

51 DOROG VÁROS IVS A város területén egyesített szennyvízcsatorna üzemel, ezért a csapadék a szennyvíztisztító telepre kerül. Ennek a fenntarthatósági szempontból kedvezőtlen helyzetnek a feloldását az elválasztott rendszerű csatornázás teljes körű kiépítése, valamint a csapadékvíz-helyben tartása oldja meg. 49 VILLAMOS ENERGIA ELLÁTÁS Térségi jelentőségű 120 kv-os vezeték halad át Dorogon. A HÁZTARTÁSI VILLAMOSENERGIA FOGYASZTÓK SZÁMA (DB) A HÁZTARTÁSOK RÉSZÉRE SZOLGÁLTATOTT VILLAMOSENERGIA MENNYISÉGE (1000 KWH) LAKÁSÁLLOMÁNY (DB) FORRÁS: TEIR ADATBÁZIS A statisztika a háztartási villamos energia fogyasztók számát hozza. Ez a szám folyamatosan növekvő érték mellett minden évben jelentősen túllép a lakásállomány számán ban például a lakásszámot 30%-al haladta meg. Mindebből következik, hogy Dorog lakásállományának feltehetőleg egésze közüzemi villamos energia hálózatra kapcsolódik. A háztartásoknak szolgáltatott villamos energia mennyisége enyhén növekvő értékeket mutatott ben visszaesés mutatkozott, ám attól kezdve, újra emelkedés tapasztalható. VEZETÉKES GÁZELLÁTÁS Dorog az alábbi gáz alapellátó hálózattal érintett: Dorog Győr közötti 600 mm-es, nagynyomású gázvezeték, Dorog Pilisvörösvár elnevezésű, DN 600 mm, acélcsöves, nagynyomású, 64 báros földgáz vezeték HÁZTARTÁSI GÁZFOGYASZTÓK SZÁMA (DB) A HÁZTARTÁSOK RÉSZÉRE SZOLGÁLTATOTT GÁZ MENNYISÉGE (ÁTSZÁMÍTÁS NÉLKÜL) (1000 M3) AZ ÖSSZES GÁZCSŐHÁLÓZAT HOSSZA (KM) LAKÁSÁLLOMÁNY (DB) FORRÁS: TEIR ADATBÁZIS Dorog lakásállományának közel 40%-a közüzemi gáz hálózatra kapcsolódik. A vezetékes gázhálózat fejlesztése az elmúlt 5 évben megtorpant, új gázcsőhálózat kiépülését nem jelzi a statisztika. A háztartásoknak szolgáltatott gáz mennyisége stagnáló, kissé emelkedő értékeket mutatott ben visszaesés mutatkozott, ám attól kezdve, újra emelkedés tapasztalható. TÁVFŰTÉS Dorogi Hőerőmű 3 MW teljesítményű, 1 turbinás, vegyes tüzelésű (földgáz, biomassza, szén) erőmű.

52 DOROG VÁROS IVS MELEG VÍZ-HÁLÓZATBA BEKAPCSOLT LAKÁSOK SZÁMA (DB) TÁVFŰTÉSBE BEKAPCSOLT LAKÁSOK SZÁMA (DB) LAKÁSÁLLOMÁNY (DB) FORRÁS: TEIR ADATBÁZIS Dorog lakásállományának negyede (26%-a) távfűtési és meleg víz hálózatra kapcsolódik. A hálózatba bekapcsolt lakások száma az elmúlt 5 évben nem változott. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS OVIT alállomás Esztergom közigazgatási területén található. EGYÉNI TÁVBESZÉLŐ FŐVONALAK SZÁMA (LAKÁSFŐVONAL) (DB) TÁVBESZÉLŐ FŐVONALAK SZÁMA (ISDN VONALAKKAL EGYÜTT) (DB) KÁBELTELEVÍZIÓ ELŐFIZETŐINEK SZÁMA (DB) LAKÁSÁLLOMÁNY (DB) FORRÁS: TEIR ADATBÁZIS Dorog lakásállományának közel fele (46,5%-a) rendelkezik egyéni távbeszélő fővonallal. Az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent az egyéni fővonalak száma, ám 2008-ban megfordult ez a tendencia. A város egészének ISDN vonalakkal együttes távbeszélő fővonalainak száma csökkent, majd 2006-ban megugrott, ettől az évtől fogva viszont újra csökkenő tendenciát mutat. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KOMMUNÁLIS SZILÁRD HULLADÉK A Saubermacher Magyarország Kft. esztergomi telephelye végzi Dorog hulladékkezelési közszolgáltatását. Heti 1 alkalommal szállítja el a kommunális hulladékot. RENDSZERES HULLADÉKGYŰJTÉSBE BEVONT LAKÁSOK SZÁMA (DB) LAKÁSÁLLOMÁNY (DB) FORRÁS: TEIR ADATBÁZIS 2008-ban Dorog lakásállományának egésze be volt vonva a rendszeres hulladékgyűjtésbe. (Az adatbázis 2006-os értéke hibás, hiszen nagyobb hulladékgyűjtésbe bevont lakásszámot tűntet fel, mint Dorog akkori lakásállománya.) VESZÉLYES HULLADÉK A keletkező veszélyes hulladék három lehetséges útja: - Dorogi Égetőmű (üzemeltető: SARPI Dorog Környezetvédelmi Kft.),

53 DOROG VÁROS IVS - Marcali lerakó (biodegradációs technológia), vagy - Galgamácsai lerakó. 51 SZELEKTÍV HULLADÉK Szelektív hulladékgyűjtő szigetek a város 15 pontján kerültek felállításra. A gyűjtő szigetek településen belüli elhelyezkedését az A2/4 Települési környezet fejezet Környezeti állapot című bekezdésében térképen ábrázoltuk. Használt elemek gyűjtése 35 helyen (főképp iskolákban, kereskedelmi létesítményekben) történik. ILLEGÁLIS HULLADÉK Az illegális hulladéklerakók felszámolása, és rekultiválása az Önkormányzat Gazdasági Programjának része. KÖZBIZTONSÁG BALESETEK Összes személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset (db) halálos közúti közlekedési baleset (db) súlyos sérüléssel járó közúti közlekedési baleset (db) könnyű sérüléssel járó közúti közlekedési baleset (db) n.a n.a n.a n.a FORRÁS: TEIR ADATBÁZIS A fenti adatokat bemutató diagramból jól látható, hogy a balesetek számának növekedése a könnyű sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek számának megugrásával magyarázható ben regisztrálták a legkevesebb balesetet, baleseti szempontból azonban mégsem nevezhetjük ezt az évet kedvezőnek, hiszen 2 halálos kimenetelű baleset is történt halálos súlyos könnyű Komárom-Esztergom Megye rendőrségi helyszínelői rendelkeznek GPS alapú helymeghatározó rendszerrel év végén ilyen rendszerrel mindössze 2 megyében (Komárom-Esztergom Megye, Fejér Megye) rendelkeztek a baleseti helyszínelők. BŰNCSELEKMÉNYEK Ismertté vált közvádas bűncselekmények száma (az elkövetés helye szerint) (db) n.a n.a.

54 DOROG VÁROS IVS a) államigazgatás, igazságszolgáltatás és közélet tisztasága elleni n.a n.a. (db) b) gazdasági (db) n.a n.a. c) házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni (db) n.a n.a. d) közlekedési (db) n.a n.a. e) közrend elleni (db) n.a n.a. f) személy elleni (db) n.a n.a. g) vagyon elleni (db) n.a n.a. 52 FORRÁS: TEIR ADATBÁZIS Mindhárom évben a vagyon elleni bűncselekmények száma emelkedett ki jelentősen a többi közül ben a közlekedési és a közrend elleni, 2006-ban a közrend elleni, 2007-ben pedig a házasság, család, nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma volt az átlagot meghaladó értékű a) b) c) d) e) f) g) FORRÁS: TEIR-ADATBÁZIS Az adatokból tendencia nem vonható le, hiszen valamennyi bűncselekmény évenkénti hullámzó értékeket mutat. RENDŐRSÉG, POLGÁRŐRSÉG, KÖZTERÜLET FELÜGYELET, MEZŐŐR Dorogon Rendőrkapitányság működik. A tárgyi feltételek javítása érdekében éppen most van folyamatban a rendőrség új épületbe (hrsz. 1192) való átköltöztetése, a régi rendőrségi épület új funkciókkal (házasság kötő terem, kiállító terem) történő megtöltésével párhuzamosan. Dorog az Egységes Polgárőr Informatikai Rendszer alapján Polgárőrség Dorog néven az Országos Polgárőr Szövetség tagja továbbá tagja a Dorog Esztergom Nyergesújfalu Térségi Polgárőr Szövetségnek is. Dorogon működik közterület felügyelet. A közterület felügyelet a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a Műszaki Osztályvezető alá tartozik. Dorogon működik mezőőri szolgálat. A mezőőr a Polgármesteri Hivatal SZMSZ-e szerint a Műszaki Osztályvezető alá tartozik. A2/5. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖZÉPFOKÚ INTÉZMÉNYHÁLÓZAT ELÉRHETŐSÉGE ELJUTÁSI IDŐ* TÁVOLSÁG INTÉZMÉNY TÍPUSA KÖZPONT ÓRA:PERC KM Erdészeti Igazgatóság Budapest 0:44 42,614

55 DOROG VÁROS IVS ÁNTSZ Dorogi, Esztergomi Kistérség Dorog 0:0 0 Építésügy Dorog 0:0 0 Gyámhivatal Dorog 0:0 0 Körzeti Földhivatal Dorog 0:0 0 Okmányiroda Dorog 0:0 0 Regionális Munkaügyi Központ Kistérségi Kirendeltség Dorog 0:0 0 Rendőrkapitányság Dorog 0:0 0 Állategészségügy Esztergom 0:9 5,627 Országos Egyéni Választó Kerületek Esztergom 0:9 5,627 Polgárvédelmi kirendeltség Esztergom 0:9 5,627 Tűzoltóság Esztergom 0:10 5,627 Városi Bíróság Esztergom 0:9 5,627 Városi Ügyészség Esztergom 0:9 5,627 Állami Főépítészi Iroda Székesfehérvár 1:13 81,414 APEH Székesfehérvár 1:13 81,414 Közigazgatási Hivatal Székesfehérvár 1:13 81,414 Regionális Munkaügyi Központ Székesfehérvár 1:19 81,414 Növényegészségügy Tata 0:49 47,947 Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Tatabánya 0:45 47 ÁNTSZ - regionális Veszprém 1:52 122,061 Bányakapitányság Veszprém 1:52 122,061 * AZ ELÉRÉSI IDŐK MEGHATÁROZÁSA SORÁN AZ ORSZÁGOS KÖZÚTHÁLÓZATON, ILLETVE A BELTERÜLETEN A KRESZ ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÁLTALÁNOS SEBESSÉGKORLÁTOZÁSOKKAL (130, 110, 90, 50 KM/H), KOMPOK ESETÉBEN 7 KM/H SEBESSÉGGEL SZÁMOLTUNK. FORRÁS: GEOX KFT. (2008.) 53 OKTATÁS Dorog oktatási struktúrája a 2009/2010-es tanévben a következőképpen épült fel: MEGYEI FENNTARTÁSÚ INTÉZMÉNYEK: - Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola - Erkel Ferenc Állami Zeneiskola KÖZÖS FENNTARTÁSÚ INTÉZMÉNY: - Pedagógiai Szakszolgálat (Városi intézmény, amely a Dorogi Kistérség és Komárom-Esztergom Megye kiegészítő finanszírozásával térségi feladatot lát el.) VÁROSI FENNTARTÁSÚ INTÉZMÉNYEK: - Hétszínvirág Napközi Otthonos Óvoda - Petőfi Sándor Napközi Otthonos Óvoda - Zrínyi Ilona Napközi Otthonos Óvoda - Eötvös József Általános Iskola

56 DOROG VÁROS IVS - Petőfi Sándor Általános Iskola - Zrínyi Ilona Általános Iskola 54 MAGÁN FENNTARTÁSÚ INTÉZMÉNY: - Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. Óvoda AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKNÉL A TANÉVET KÖVETŐEN TERVEZETT VÁLTOZTATÁSOK: - A városi fenntartású oktatási intézmények, a tervek szerint, egyetlen intézménybe lennének integrálva Dorogi Közoktatási Intézmény néven, melyet egyetlen székhelyintézmény és tagintézményei alkotnának. - Dorog városa tervezi a megyei fenntartású intézmények (gimnázium, zeneiskola, pedagógiai szakszolgálat) városi fenntartásba vételét. INTÉZMÉNYI GYERMEKLÉTSZÁM-ADATOK (2008/2009. TANÉV) ÓVODA (DB) ÁLTALÁNOS ISKOLA (DB) ÓVODÁSOK SZÁMA (FŐ) TANULÓK SZÁMA (FŐ) FORRÁS: ÖK-I ADATBÁZIS INTÉZMÉNYEK SZEGREGÁLTSÁGA (2008/2009 TANÉV) INTÉZMÉNY NEVE GYERMEK LÉTSZÁM NORMÁL TANTERV EMELT SZINT Σ HH HHH ÁTMENET ÉS TARTÓS ÁLLAMI NEVELÉS Σ HH HHH SNI Σ HH HHH SNI Hétszínvirág Napközi Otthonos Óvoda Petőfi Sándor Napközi Otthonos Óvoda Zrínyi Ilona Napközi Otthonos Óvoda Eötvös József Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskola Zrínyi Ilona Általános Iskola

57 DOROG VÁROS IVS Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola 55 INTÉZMÉNY ÖSSZES TANULÓ HHH SZÁMA HHH ARÁNYA Hétszínvirág Napközi Otthonos Óvoda ,7% Petőfi Sándor Napközi Otthonos Óvoda ,1% Zrínyi Ilona Napközi Otthonos Óvoda ,6% Eötvös József Általános Iskola ,2% Petőfi Sándor Általános Iskola ,2% Zrínyi Ilona Általános Iskola ,0% Összesen ,8% FORRÁS: ÖK-I ADATBÁZIS Az oktatási nevelési intézmények értékelését a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 39/E bekezdésének b), illetve c) pontjában szereplő arányok alapján végeztük el. E szerint szegregáltnak számít, amennyiben a településen működő iskolák: bármelyikében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának az iskolába járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya és az összes iskolában a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának az összes iskolába járó tanulók létszámához viszonyított aránya közötti eltérés több, mint huszonöt százalék, c) évfolyamonként az egyes osztályokban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának az osztályba járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya eltérő az osztályok között, amennyiben ez az eltérés bármely két osztály között meghaladja a huszonöt százalékot. OKTATÁSI NEVELÉSI INTÉZMÉNYEK SZEGREGÁLTSÁGA Dorogon, a 2007/2008-as tanévben összesen 1620 fő óvodás/tanuló jár oktatási intézménybe. Közülük 61 fő számított halmozottan hátrányos helyzetű tanulónak, azaz a tanulók 3,8%-a minősült HHH tanulónak. Ebből következően a 28,8% feletti HHH tanulói arányt felmutató oktatási intézmény számítana szegregáltnak, és igényelne beavatkozást. Az oktatási nevelési intézmények vizsgálata alapján megállapítható, hogy Dorogon szegregált oktatási intézmény nem működik, valamennyi oktatási nevelési intézmény integráltnak számít. ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZEGREGÁLTSÁGA Dorogon, a 2007/2008-as tanévben összesen 1212 fő általános iskolai tanuló tanul. Közülük 51 fő számított halmozottan hátrányos helyzetű tanulónak, azaz a tanulók 4,2%-a minősült HHH tanulónak. Ebből következően a 29,2% feletti HHH tanulói arányt felmutató általános iskola számítana szegregáltnak, és igényelne beavatkozást.

58 DOROG VÁROS IVS Az általános iskolák vizsgálata alapján megállapítható, hogy Dorogon szegregált általános iskola nem működik, valamennyi általános iskola integráltnak számít. Az integráltság ténye ellenére odafigyelést érdemel a Petőfi Sándor Általános Iskola, mivel növekvő tendenciát mutat a HHH-s tanulók aránya: 2005/2006. tanév 3,3%, 2006/2007. tanév 4,2%, 2007/2008.tanév 5,7%, 2008/2009.tanév 9,2%. 56 HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK LAKÓHELY-VIZSGÁLATA [A szegregátumok, szegregációval veszélyeztetett területek elemzése című fejezet A4/1 Területi lehatárolás alfejezetének, HHH gyermekek/tanulók lakóhelye szerinti lehatárolás részében megtalálható Dorog HHH-s térképe.] Az adatok néhány területen mutatnak kisebb sűrűsödést, gócosodás azonban nem tapasztalható, a sűrűsödés mértéke a tolerancia-küszöb alatt marad. HHH gyerekek által lakott telepek, vagy utcák - Zsigmondy ltp. 19 fő - Tömedéki-dűlő 9 fő - Kölcsey utca 7 fő - Borbála ltp. 6 fő - Hám Kálmán ltp. 6 fő - Baross Gábor ltp. 5 fő - Pataksor utca 4 fő - Hungária utca 4 fő - Schmidt Sándor ltp. 4 fő - Zrínyi utca 3 fő - Árpád utca 2 fő - Brikettgyár utca 2 fő - Ganz Ábrahám utca 2 fő - Mária utca 2 fő - Templom tér 2 fő FORRÁS: ÖK-I ADATBÁZIS SZOCIÁLIS ELLÁTÁS GYERMEKJÓLÉTI FELADATOK Bölcsőde Dr. Magyar Károly Városi Bölcsőde Bölcsődébe beírt gyermekek száma (fő) Bölcsődei férőhelyek száma (db) FORRÁS: TEIR ADATBÁZIS A bölcsőde évi kihasználtsága 150%-os, amely szám egyértelmű kapacitás-hiányt jelez. Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Székhely: Dorog, Bécsi út 91.

59 DOROG VÁROS IVS Védőnők Dorog, Rákóczi út 9. - csecsemő tanácsadás - várandós anyák tanácsadása - védőnői szolgálat a dorogi óvodákban - védőnői szolgálat a dorogi iskolákban Védőnői körzetek: I.-IV. 57 SZOCIÁLIS FELADATOK Dorog és Térsége Szociális Alapellátói Szolgálat Székhelye: Dorog, Schmidt villa kert 3. Telephelyek: Dorog, Borbála ltp. 30. (+ Annavölgy, Bajna, Csolnok, Dág, Epöl, Kesztölc, Leányvár, Máriahalom, Nagysáp, Piliscsév, Sárisáp, Tokod, Tokodaltáró, Úny) Házi Gondozó Szolgálat Dorog, Mátyás király utca 20. Idősek klubja Dorog, Borbála ltp. 30. (+ Annavölgy, Csolnok, Dág, Kesztölc, Piliscsév, Sárisáp, Tokodaltáró, Úny) Szociális étkeztetés Dorog, Borbála ltp. 30. (+ Annavölgy, Csolnok, Dág, Kesztölc, Leányvár, Nagysáp, Piliscsév, Sárisáp) Házi Gondozó Szolgálat Dorog, Mátyás király utca 20. Jelzőrendszeres házi Segítségnyújtási és Támogató Szolgálat Dorog, Borbála ltp. 30. (Annavölgy, Bajna, Csolnok, Dág, Epöl, Kesztölc, Leányvár, Máriahalom, Nagysáp, Piliscsév, Sárisáp, Tokod, Tokodaltáró, Úny) Dr. Mosonyi Albert Gondozási Központ Dorog, Otthon tér 3. Dorog, Schmidt villa kert Az időskorúak otthonai működő férőhelyeinek száma (db) Az időskorúak otthonaiban a gondozottak száma (fő) Az időskorúak otthonainak száma (db) EGÉSZSÉGÜGY Szent Borbála Szakkórház és Szakorvosi Rendelő Nonprofit Kft. FORRÁS: TEIR ADATBÁZIS KÓRHÁZ Szent Borbála Krónikus Szakkórház (125 ágyas) Osztályai: Krónikus belgyógyászat és Ápolási Osztály.

60 DOROG VÁROS IVS ORSZÁGOS MENTŐSZOLGÁLAT MENTŐÁLLOMÁSA Dorog, Kossuth Lajos utca KÖRZETI ORVOSI ELLÁTÁS Dorog, Borbála ltp. 30. Dorog, Köztársaság út 120. Dorog, Rákóczi utca 9. Dorog, Szent József u. 1/a FOGÁSZAT Dorog, Hősök tere 1. Dorog, Rákóczi utca 9. GYERMEK KÖRZETI ORVOSI ELLÁTÁS Dorog, Rákóczi utca 9. GYÓGYSZERTÁRAK Hársfa Gyógyszertár Dorog, Hám Kálmán ltp. 1. Pharma Patika Dorog, Hősök tere 7/a Szent Margit Gyógyszertár Dorog, Rákóczi utca 9. RENDELŐK, GYÓGYSZERTÁRAK SZAKRENDELÉS HELYSZÍN DB VÁROSRÉSZ-EGYSÉG Audiológia rendelő intézet, Mária utca Belgyógyászat rendelő intézet, Mária utca Bőrgyógyászat Hősök tere rendelő intézet, Mária utca Diabetológia rendelő intézet, Mária utca Ella-köz Érsebészet rendelő intézet, Mária utca Fogászat Szent László utca Richter Rákóczi utca Hősök tere Fül-orr-gégészet Hősök tere rendelő intézet, Mária utca Ideggyógyászat rendelő intézet, Mária utca Kardiológia rendelő intézet, Mária utca Laboratórium rendelő intézet, Mária utca Nőgyógyászat rendelő intézet, Mária utca Hősök tere Richter Onkológia rendelő intézet, Mária utca

61 DOROG VÁROS IVS Ortopédia Szent József utca Proctológia rendelő intézet, Mária utca Psychiatria rendelő intézet, Mária utca Reumatológia Rákóczi utca Hősök tere rendelő intézet, Mária utca Röntgen rendelő intézet, Mária utca Sebészet rendelő intézet, Mária utca Szemészet rendelő intézet, Mária utca Szent László utca Richter Tüdőgyógyászat rendelő intézet, Mária utca Urológia rendelő intézet, Mária utca Ella-köz Gyermekorvos Rákóczi utca Petőfi tér Házi orvos Rákóczi utca Szent József utca Richter Bányász körönd Köztársaság út Foglalkoztatás ügy Rákóczi utca Richter Volán garázs Sanyo 1 Ipari park I. Gyógyszertár Rákóczi utca Hősök tere Hám Kálmán Gyógyászati segédbolt Rákóczi utca rendelő intézet, Mária utca FORRÁS: ÖK-I ADATSZOLGÁLTATÁS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS HELYI AUTÓBUSZ KÖZLEKEDÉS 8517 Dorog elővárosi körjárat

62 DOROG VÁROS IVS 8519 Esztergom Dorog elővárosi hurokjárat 60 HELYKÖZI AUTÓBUSZ KÖZLEKEDÉS 800 Budapest, Árpád-híd Esztergom 801 Budapest, Széna tér Esztergom 805 Budapest, Árpád-híd Dorog VASÚTI KÖZLEKEDÉS Dorogról Budapestre (Nyugati pályaudvarra) átlagos hétköznapon 25 db vonat indul, melyek a 46 km-es utat 1 óra 11 perc és 1 óra 23 perc közti időtartam alatt teszik meg. Budapestről (Nyugati pályaudvarról) Dorogra átlagos hétköznapon 28 db vonat indul (2 db átszállás szükségességével), melyek a 46 km-es utat 1 óra 11 perc és 2 óra 05 perc közti időtartam alatt teszik meg. Dorogról Esztergomba átlagos hétköznapon 27 db vonat indul, melyek a 7 km-es távolságot perc közti időtartam alatt teszik meg. Esztergomból Dorogra átlagos hétköznapon 25 db vonat indul, melyek a 7 km-es utat perc közti időtartam alatt teszik meg. Dorogról Komáromba kizárólag átszállással lehet eljutni. A MÁV menetrendi honlapja ( kizárólag Budapesten keresztüli elérhetőséget kínál föl erre a viszonylatra. KÖZIGAZGATÁS POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése a Dorog Város Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 57/2005.(IV.29.) sz. képviselő-testületi határozat alapján kerül bemutatásra. A Polgármesteri hivatalhoz rendelt kisebbségi önkormányzatok: - Cigány Kisebbségi Önkormányzat - Német Kisebbségi Önkormányzat

63 DOROG VÁROS IVS - Örmény Kisebbségi Önkormányzat - Szlovák Kisebbségi Önkormányzat 61 Szervezeti ábra: FORRÁS: Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatottak száma Foglalkoztatottak száma FORRÁS: ÖK-I ADATBÁZIS E-KÖZIGAZGATÁS A oldalról linken keresztül elérhető a A város honlapján közérdekű adatok, információk szerepelnek. Önkormányzati beadványokat, kérelmeket, letölthető nyomtatványokat nem tartalmaz. A közigazgatási eljárásban az elektronikus ügyintézésről szóló 33/2005.(XI.01.) sz. önkormányzati rendelet alapján: A közigazgatási hatósági eljárás során az ügyek elektronikus úton azon ügyek kivételével, amelyek esetében magasabb szintű jogszabály rendelkezései alapján biztosítani kell az elektronikus út ügyfél által történő igénybevételének lehetőségét nem intézhetők.

64 DOROG VÁROS IVS KÖZMŰVELŐDÉS MŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK József Attila Művelődési Ház (Munkásotthon) Dorog, Otthon tér 1. Fiókkönyvtár Dorog, Otthon tér Arany János Városi Könyvtár, volt Bányatiszti Kaszinó Dorog, Bécsi út 42. Bányász Emlékház Dorog, Sziklay Sándor út 1. Német Nemzetiségi Tájház Dorog, Bécsi út 8. Sport Múzeum Dorog, Köztársaság út LÁTOGATOTTSÁG A város kultúrájának fokmérője a múzeumi kiállítások és a kulturális rendezvények száma, illetve ezek látogatottsága, valamint a könyvtári olvasók népességre vetített száma A nyilvános könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma (db) Kulturális rendezvények száma (db) n.a. n.a Kulturális rendezvényeken résztvevők száma (fő) n.a. n.a Múzeumi kiállítások száma (db) n.a. n.a Múzeumi látogatók száma (fő) n.a. n.a A 115 fő olvasó/1000 fő népesség arány kedvező. FORRÁS: TEIR ADATBÁZIS A kulturális rendezvények száma magas a résztvevők száma alapján a kisebb rendezvények túlsúlya mellett. A múzeumi kiállítások látogatottsága jelentősnek tekinthető. Az adatbázisban szereplő kulturális rendezvények, illetve múzeumi kiállítások számát pontosítottuk. Bekértük a Dorogi Közművelődési Kft. (korábbi nevén Dorogi Közművelődési Közhasznú Társaság), az Arany János Városi Könyvtár és az Eötvös Galéria által nyilvántartott adatokat. RENDEZVÉNYEK SZÁMA ÉV DOROGI KÖZMŰVELŐDÉSI NONPROFIT KFT. (DB) ARANY JÁNOS VÁROSI KÖNYVTÁR (DB) FORRÁS: AZ INTÉZMÉNYEK RENDELKEZÉSÜNKRE BOCSÁTOTT ADATAI. Az Eötvös Galériában az elmúlt 5 évben 30 kiállítást szerveztek. SPORT, SZABADIDŐ TÖMEGSPORT ÉS VERSENYSPORT CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ SPORTLÉTESÍTMÉNYEK Birkózóklub (hrsz. 1825) [2.5.]

65 DOROG VÁROS IVS Futballpályák Dorog, Radnóti utca (aszfaltozott) [1.14.] (nagypályás füves, kispályás műfüves) [2.9.] Futópályák [1.12.] [2.9.] Kézilabda pályák [3x1.12.] [3x2.5.] [2.6.] [2.7.] [2.9.] Kondi termek [1.3.] [1.8.] [2.9.] Kosárlabda pálya [2.6.] [2.8.] Lőtér (hrsz. 0320) [külterület] Sípálya (műfüves) Dorog, Iskola utca [2.9.] Tekepálya Dorog, Köztársaság út 3. [2.9.] Teniszpályák [1.1.] [2.2.] Tornatermek [1.12.] [2x2.5.] [2.6.] Városi Sportcsarnok Dorog, Iskola utca 1. [2.9.] Városi Uszoda Dorog, Iskola utca [2.9.] [] A SPORTLÉTESÍTMÉNYNEK HELYET ADÓ VRE SZÁMA 63 SPORTLÉTESÍTMÉNYEK ELHELYEZKEDÉSE SPORT KLUBOK C-4 Postagalamb Sportegyesület CRAZY Dance Tánc és Sport Egyesület Dorogi Bányász Horgász Egyesület Dorogi Enduro Club Sport Egyesület Dorogi Égetőmű Sportclub Dorogi Egyetértés Sport Egyesület Dorogi Futball Klub Dorogi Gyógyszergyártók Természetjáró Egyesülete Dorogi ILCO Klub Egyesület Dorogi Kézilabda Klub Egyesület Dorogi Kurayfat Kempo S. E. Eötvös József Diáksport Egyesület Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület Új-Hullám Úszó Sportegyesület

66 DOROG VÁROS IVS A2/6. KORÁBBI IDŐSZAK FEJLESZTÉSEI FEJLESZTÉSEK IRÁNYA, NAGYSÁGRENDJE BERUHÁZÁSOK NAGYSÁGRENDJE 64 ÖK FORRÁS PÁLYÁZATI FORRÁS ÖSSZESEN MFT MFT MFT , , , , , , , , , ,154 18, , ,312 0, ,312 Beruházások összesen ( ) 4.289,738 FORRÁS: ÖK-I ADATBÁZIS A kiemelkedő év óta fokozatosan csökkenő pályázati és önkormányzati beruházási forrásokkal gazdálkodik a település. FEJLESZTÉSEK LISTÁJA [A fejlesztések részletes listája a Mellékletben szerepel!] Infrastrukturális fejlesztések - Intézményi (Kórház, művelődési ház, bölcsőde, gimnázium, óvoda, iskola) - Közmű (csatorna) - Közlekedési (utcák, parkolók) Bérlakás felújítás Környezetvédelmi fejlesztés (szelektív hulladékgyűjtés) Terv-készíttetés (településrendezési terv, tanulmánytervek, megosztási vázrajz) Infrastrukturális fejlesztések - Intézményi (művelődési ház, uszoda, gimnázium, óvoda, iskola, egészségügyi, idősek átmeneti otthona) - Közmű (csapadékcsatorna) - Közlekedési (parkolók) Környezetvédelmi fejlesztés (kármentesítés, zöldfelület-fejlesztés) Terv-készíttetés (kiviteli tervek) Infrastrukturális fejlesztések - Intézményi (művelődési ház, óvoda, iskola, tüdőgondozó) - Közmű (csapadékcsatorna) - Közlekedési (utcák, járdák, parkolók) Lakások hőtechnikai felújítása Terv-készíttetés (településrendezési terv, eng.tervek) Infrastrukturális fejlesztések - Intézményi (művelődési ház, Szent Borbála templom, mentőállomás, ÁNTSZ, óvoda, iskola, gimnázium) - Közmű (csapadékcsatorna, csatorna

67 DOROG VÁROS IVS - Közlekedési (utcák, járdák, parkolók, buszmegálló) Terv-készíttetés (Hész, intermodális csomópont-terve, pályázati terv, tervpályázat, eng.terv) Infrastrukturális fejlesztések - Intézményi (ref.parókia, ref.templom, iskola, gimnázium, uszoda, aknatorony, köztemető, kórházi porta) - Közmű (csatorna - Közlekedési (utcák, járdák, parkolók) Terv-készíttetés (településrendezési tervek, eng.terv, szennyvízcsatorna terve, megosztási vázrajz) ÖK vagyon növelése (volt bánya nagyiroda) 65 FEJLESZTÉSEK KIMUTATÁSA A város fejlesztései néhány stratégiai területtől eltekintve az önkormányzati vagyon fenntartását szolgálják. Ezen túl mutató feladatként a volt Brikettgyár területének kármentesítése, az önkormányzati vagyont növelő intézményépületek vásárlása, valamint a jövendő fejlesztéseit szolgáló tervkészíttetés azonosítható. A MEGVALÓSÍTÁS TANULSÁGAI Dorog jelentős mértékű beruházásokba fogott az elmúlt évek folyamán. Az elvégzett fejlesztések hatására tartalékokkal rendelkezik a Város. A2/7. ÖSSZEGZÉS SWOT Összegzési lehetőséget kínál a SWOT elemzés, amelyik a belső erősségeket és gyengeségeket veti össze a külső lehetőségekkel és veszélyekkel. A belső tulajdonságokon való változtatásra nagyobb befolyásunk lehet, ám a külső körülmények ismerete nélkül nem tudjuk a lehetőségeinket optimálisan kihasználni, és a ránk leselkedő veszélyeket elkerülni. SWOT BELSŐ ERŐSSÉGEK (S) Erős gazdasági szerkezet. Barnamezős tartalékterületek központi elhelyezkedése. Minőségi lakóterületi fejlesztések lehetősége. Vízbázis léte. Hőerőmű léte. Iparvágányok léte. Mobil munkavállalási korú lakosság. Magas fokú önszerveződés. Dorog-tudat megléte. Szegregátumok hiánya. Magas erdősültségi arány. Nemzetközi és országos jelentőségi BELSŐ GYENGESÉGEK (W) Városrészek közötti, vasútvonal fölötti, külön szintű kapcsolat hiánya. Alacsony iskolázottsági mutató. Szakképzés hiánya. Öregedési ráta növekedése. Születéskori várható élettartam országos átlagtól való elmaradása. Lakótelepi lakások magas arányszáma. Lakóterületek környezeti terhelése (zaj, levegő). Szennyvízcsatornázás egyesített

68 DOROG VÁROS IVS természeti értékek léte. Országos és helyi jelentőségű művi értékek léte. rendszere. Külterületi lakott helyek léte. 66 KÜLSŐ LEHETŐSÉGEK (O) Munkaerő tartalék léte. Vízi szállítás erősödése. A Duna menti térség előtérbe kerülése. Vasúti áruszállítás erősödése, ezzel a vasúti területek felértékelődése. A határon átnyúló regionális kapcsolatokból való profitálás. KÜLSŐ VESZÉLYEK (T) A válság rezonancia-elve érvényesül. Önkormányzati megszorítások fenntarthatóságot veszélyeztető mértékűvé válása. Közlekedésfejlesztések elmaradása, ezzel pozícióvesztés bekövetkezése. Határ menti kapcsolatok beszűkülése. Területi különbségek erősödése. Európai Regionális Fejlesztési Alapok, Európai Szociális Alapok bezárulása. Dorog SWOT-elemzése mind a négy kategóriában jelentős számú tényezőt tartalmaz. Ebből következően a Város számára több forgatókönyv megvalósulása is lehetséges. Törekedni kell az erősségek lehetőségek tengelyirányú fejlődés elérésére, amelyik a legnagyobb előnyökkel jár a város számára. Kerülni kell a gyengeségek veszélyek tengely menti változások bekövetkeztét, amelyik a város jövőjét kedvezőtlenül befolyásolhatja.

69 DOROG VÁROS IVS A3. VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE 67 A VÁROSRÉSZEK/VÁROSRÉSZ-EGYSÉGEK ELHELYEZKEDÉSE ÉS MEGNEVEZÉSE Dorog városrészeinek (VR), illetve városrész-egységeinek (VRE) elhelyezkedését mutatja a mellékelt ábra. A városrészek egyértelmű és tiszta logika mentén, a város egészének szerkezetét figyelembe véve kerültek kijelölésre. Látható, hogy a városrészek hézag- és átfedés-mentesen fedik le a város belterületét. Mindezt a külterületre is alkalmaztuk. Dorog teljes közigazgatási területe lehatárolást/elnevezést kapott, nemcsak az elemzésre kerülő egységei. A terület egységes szemlélete így teljesedett ki. VR, VRE TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE FORRÁS: KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE FÖLDRAJZI NEVEI DOROG LEHATÁROLT VÁROSRÉSZEI A városrészek lehatárolását és elnevezését: - a helyi tapasztalatokra alapozva,

70 DOROG VÁROS IVS - a települési egységek meghatározását követő helyszínelés nyomán, - Komárom-Esztergom Megye földrajzi nevei című kiadvány Dorogra vonatkozó részei felhasználásával végeztük el. Elemzésre azok a városrészek kerültek, amelyeknél az elemzés elvégzéséhez szükséges információk rendelkezésünkre álltak. Ilyen városrésznek a lakott területek minősültek, hiszen mind a népszámlálási, mind az önkormányzati adatbázis ezekre tart nyilván adatokat. 68 BELTERÜLET 1. Falu városrész 2. Kolónia városrész 3. Iparterület városrész BELTERÜLET ELEMZÉSRE NEM KERÜLŐ, ÁM SZÜKSÉGSZERŰEN LEHATÁROLT TOVÁBBI EGYSÉGE Vasútterület városrész KÜLTERÜLET K1. Tömedéki-dűlő városrész K2. VI. Akna városrész KÜLTERÜLET ELEMZÉSRE NEM KERÜLŐ, TOVÁBBI EGYSÉGEI Árokföldek Bányaterület Déli hegyláb Fehérhegy Határföldek Hegyi földek Homokszőlők Ipari park I. Ipari park II. Kálvária-hegy Kígyóhegyi-dűlő Kőréti lakópark Öregszőlők Patak mente Szegleti-dűlő Uradalmi erdő Vasútterület

71 DOROG VÁROS IVS 69 TERÜLETI ADATOK VR neve VR területe (m2) VR egymás közötti aránya (%) Falu városrész ,06 32,56 Kolónia városrész ,93 35,57 Iparterület városrész ,47 24,23 Vasútterület városrész ,54 3,01 Tömedéki-dűlő városrész ,62 3,11 VI. Akna városrész 66929,04 1,52 Mindösszesen ,66 100,00 FORRÁS: FÖLDHIVATALI ALAPTÉRKÉP A városrészek területi aránya jól mutatja, hogy három városrész osztozik a vizsgált terület (a teljes belterület, plusz a lakott külterületi részek) több, mint 90%-án. A Falu és a Kolónia városrész közel azonos területű, míg az iparterület ezek 2/3-a. Az elemzésre kerülő terület Dorog közigazgatási területének 37%-a. Falu Kolónia Iparterület Vasútterület Tömedéki-dűlő VI. Akna BELTERÜLET A3/1. FALU VÁROSRÉSZ Falu városrész Dorog közigazgatási területének közepén, centrálisan helyezkedik el. ÉK-ről a vasútvonal, DNY-tról a Kálvária-hegy, ÉNY-ról iparterületek, DK-ről pedig a belterületi határ veszi körül. Területe 143,64 ha, a város közigazgatási területének 12,4%-a. LEHATÁROLÁSA Belterületi határ Bécsi út Erőmű utca Nefelejcs utca Esztergomi út Vasútállomás belterületi határ

72 DOROG VÁROS IVS A belterületnek a Kálvária-hegy és a vasútvonal közötti, iparterületen (Richter, Erőmű, Égetőmű) kívüli egésze. 70 FALU VÁROSRÉSZ FŐBB ISMÉRVEI - műemlékek, műemléki környezet jelenléte - helyi védelemre méltó épületek jelenléte - önkormányzat jelenléte - intézményi központok jelenléte - üzleti szolgáltatás sűrűsödése - kulturális művelődési intézmények sűrűsödése - oktatási intézmények sűrűsödése - egészségügyi létesítmények - kereskedelmi, szolgáltató egységek sűrűsödése - vendéglátó ipari egységek sűrűsödése - egyházi létesítmények - családi házas lakóterületek - bányaüzemi épületek - bányatiszti lakóépületek FALU VÁROSRÉSZ FELOSZTÁSA A városrész egyértelmű egységet képez, mégis heterogén. A városrész elemzése akkor hozhatja meg a kívánt eredményt, ha átlátjuk a terület komplexitását. E követelmény megfelelési igénye a városrész felosztását, városrész-egységek kijelölését igényli. VÁROSRÉSZ-EGYSÉGEK 1. FALU VÁROSRÉSZ 1.1. Hungária bányatelep 1.2. Vegyes kertváros 1.3. Kálvária-hegyi lakóterület 1.4. Vegyes, történeti terület 1.5. Présházas karakterű terület 1.6. Temető tömbje 1.7. Tömedék-akna menti gazd-i terület 1.8. Átalakuló bányaüzemi terület I Vegyes központi terület Bányatisztviselő-telep Átalakuló bányaüzemi terület II Kórház tömbje Ötház és környéke Víziváros Főút menti kereskedelem A városrész-egységek területi elhelyezkedése a fejezet elején álló térképen követhető.

73 DOROG VÁROS IVS FALU VÁROSRÉSZ HELYZETÉRTÉKELÉSE VÁROSSZERKEZET 71 Falu városrész Dorog történeti központjában, a 10. sz. főút két oldalán található. Központi vegyes és településközpont vegyes terület-felhasználású részeit kisvárosias, valamint kertvárosias lakóterületek veszik körül. Perifériáján gazdasági területfelhasználás található. Karakterét tekintve a terület döntően kisvárosi karaktert hordoz. Ebbe ékelődnek kertvárosias részek, illetve kisebb kolónia, présházas, lakótelepi karakterű területegységek. FORRÁS: HATÁLYOS TSZT Városszerkezeti helyzete kitüntetett, hiszen területének közel harmada Dorog városközpontját alkotja. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Falu városrész fejlesztési területei közül jelenleg folyik a Hantken Miksa utca vasútvonal Mária utca Rákóczi Ferenc utca tömbjének településrendezési terv-módosítása. A jóváhagyás előtt álló dokumentáció a területre lebonyolított ötletpályázat megvalósíthatóságát lehetővé tevő szabályozás kidolgozásának szándékával született. Tervezett terület-felhasználás: - központi vegyes terület, - településközpont vegyes terület, valamint - kisvárosias lakóterület. FORRÁS: TSZT-MÓDOSÍTÁS GAZDASÁG A városrész igen gazdag kiskereskedelmi üzletekben és vendéglátó egységekben, melyek jó része a 10. sz. főút, valamint a Mária mentén helyezkedik el. Az ipari vállalkozások sűrűsödési pontjai elsősorban az 1/6, az 1/8 és az 1/11 VRE-ek. Utóbbi kettő egységben jelenlétük hosszú távon nem kívánatos, így a vállalkozások nemzetgazdasági ágak közötti átrendeződése várható. Az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint az átadott tevékenységlistán szereplő kereskedők kétharmada Falu városrészben működik. A területen turisztikai célpontokat találunk (Mária barlang, Hősök tere stb.).

74 DOROG VÁROS IVS Falu városrészben található a 10 legnagyobb iparűzési adófizető közül: - az OTP Bank Nyrt fiókja (1/4 VRE). 72 Összességében megállapítható, hogy Falu városrész gazdasági helyzete Dorogon belül kedvező. Számukat tekintve elsősorban kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek találhatók a területén. A működő vállalkozások is döntően kereskedelmi, szolgáltatási területhez kötődnek. A fejlesztési területeken működő gazdasági tevékenységek áttelepítése válik szükségessé, a városrész központi szerepkörének betöltését erősítendően. Falu városrész Dorog fontos gazdasági pontjának tekinthető. TÁRSADALOM Dorog lakónépességének közel 30%-a lakik Falu városrészben. A népesség eloszlása nem egyenletes. Legnagyobb lakosságszámmal rendelkező részei: (a városrész lakosságának 21,21%-a) (a városrész lakosságának 17,49%-a) (a városrész lakosságának 13,90%-a) A lakónépességen belül a gyermekkorúak aránya (16,1%) nem éri el a városi átlagot (18,4%), miközben az időskorúak aránya (22,0%) magasabb a városi átlagnál (17,7%). Ez a városrész elöregedését vetíti előre. A legkedvezőbb mutatóval a Kálvária-hegyi lakóterület rendelkezik. A lakosság iskolai végzettsége kedvezőbb a városi átlagnál. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya az aktív korúakon belül (20,6%) alatta marad a városi mutatónak (26,4%). A felsőfokú végzettségűek 25 éves és idősebb népességen belüli aránya a 15 városrész-egységből 11-nél magasan a városi átlag felett mutatkozik. A szegregációs mutató egyetlen városrész-egységben sem közelít még csak a szegregáció gyanús terület kritériumához sem. MUTATÓ MEGNEVEZÉSE DOROG ÖSSZESEN FALU ÖSSZESEN 1.1 HUNGÁRIA BÁNYATELEP 1.2 VEGYES KERTVÁROS 1.3 KÁLVÁRIA-HEGYI LAKÓTERÜLET 1.4 VEGYES, TÖRTÉNETI TERÜLET 1.5 PRÉSHÁZAS KARAKTERŰ TERÜLET 1.7 TÖMEDÉK-AKNA MENTI GAZDASÁGI TERÜLET 1.8 ÁTALAKULÓ BÁNYAÜZEMI TERÜLET I. 1.9 VEGYES KÖZPONTI TERÜLET 1.10 BÁNYATISZTVISELŐ-TELEP 1.12 KÓRHÁZ TÖMBJE 1.13 ÖTHÁZ ÉS KÖRNYÉKE 1.14 VÍZIVÁROS 1.15 FŐÚT MENTI KERESKEDELEM LAKÓNÉPESSÉG SZÁMA LAKÓNÉPESSÉG ARÁNYA - DOROGON BELÜL LAKÓNÉPESSÉG ARÁNYA - VÁROSRÉSZEN BELÜL LAKÓNÉPESSÉGEN BELÜL 0-14 ÉVESEK ARÁNYA LAKÓNÉPESSÉGEN BELÜL 0-14 ÉVESEK SZÁMA 29,61 1,32 1,28 3,78 6,28 0,43 0,19 0,03 3,09 2,23 1,03 4,12 5,18 0,66 4,47 4,31 12,75 21,21 1,45 0,64 0,11 10,44 7,53 3,48 13,90 17,49 2,22 18,4 16,1 12,0 13,0 19,5 21,6 25,9 20,8 0,0 16,9 13,2 17,7 12,5 11,6 12,

75 DOROG VÁROS IVS LAKÓNÉPESSÉGEN BELÜL ÉVESEK ARÁNYA LAKÓNÉPESSÉGEN BELÜL ÉVESEK SZÁMA LAKÓNÉPESSÉGEN BELÜL 60- X ÉVESEK ARÁNYA LAKÓNÉPESSÉGEN BELÜL 60- X ÉVESEK SZÁMA 63,9 61,9 49,7 59,6 67,4 61,4 51,9 75,0 0,0 58,2 55,9 58,5 59,2 69,4 71, ,7 22,0 38,3 27,3 13,0 17,1 22,2 4,2 100,0 24,9 31,0 23,9 28,3 19,0 16, LEGFELJEBB ÁLTALÁNOS ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK 26,4 20,6 25,3 21,9 18,1 26,3 32,1 16,7 ARÁNYA AZ AKTÍV KORÚAKON ( ,0 15,0 19,8 27,6 19,5 18,1 13,6 ÉVESEK) BELÜL LEGFELJEBB ÁLTALÁNOS ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK SZÁMA FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK A 25 ÉVES ÉS IDŐSEBB NÉPESSÉG ARÁNYÁBAN ,6-9,5 5,0 13,0 11,5 2,8 16,7 50,0 13,7 23,0 28,0 13,2 17,9 23,7 FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK SZÁMA RENDSZERES MUNKAJÖVEDELEMMEL NEM RENDELKEZŐK ARÁNYA AZ AKTÍV KORÚAKON (15-59 ÉVESEK) BELÜL 36,5 36,8 33,7 41,7 33,6 34,2 50,0 44,4 0,0 37,4 40,8 36,8 38,1 37,1 42,4 73 RENDSZERES MUNKAJÖVEDELEMMEL NEM RENDELKEZŐK SZÁMA LEGFELJEBB ÁLTALÁNOS ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK ÉS RENDSZERES MUNKAJÖVEDELEMMEL NEM RENDELKEZŐK ARÁNYA AZ AKTÍV KORÚAKON BELÜL LEGFELJEBB ÁLTALÁNOS ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK ÉS RENDSZERES MUNKAJÖVEDELEMMEL NEM RENDELKEZŐK SZÁMA ,0 12,2 10,8 14,6 9,4 16,3 25,0 5,6 0,0 9,7 13,4 21,1 10,1 10,8 5, FOGLALKOZTATOTTAK ARÁNYA A ÉVES NÉPESSÉGEN BELÜL 59,3 58,5 56,0 52,3 64,0 63,3 43,8 55,6 0,0 57,7 53,1 57,1 56,9 57,1 55,2 FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA FOGLALKOZTATOTT NÉLKÜLI HÁZTARTÁSOK ARÁNYA 34,8 51,4 44,8 26,9 33,6 52,4 16,7 100,0 42,2 53,0 45,3 45,5 27,8 21,4 ÁLLANDÓ NÉPESSÉG SZÁMA FORRÁS: KSH AZ 1.6. ÉS AZ SZÁMÚ VÁROSRÉSZ-EGYSÉGEKRE NEM ÁLL RENDELKEZÉSRE ADAT. KÖRNYEZET MUTATÓ MEGNEVEZÉSE DOROG ÖSSZESEN FALU ÖSSZESEN 1.1 HUNGÁRIA BÁNYATELEP 1.2 VEGYES KERTVÁROS 1.3 KÁLVÁRIA-HEGYI LAKÓTERÜLET 1.4 VEGYES, TÖRTÉNETI TERÜLET 1.5 PRÉSHÁZAS KARAKTERŰ TERÜLET 1.7 TÖMEDÉK-AKNA MENTI GAZDASÁGI TERÜLET 1.8 ÁTALAKULÓ BÁNYAÜZEMI TERÜLET I. 1.9 VEGYES KÖZPONTI TERÜLET 1.10 BÁNYATISZTVISELŐ-TELEP 1.12 KÓRHÁZ TÖMBJE 1.13 ÖTHÁZ ÉS KÖRNYÉKE 1.14 VÍZIVÁROS 1.15 FŐÚT MENTI KERESKEDELEM LAKÓNÉPESSÉG SZÁMA LAKÁSÁLLOMÁNY (DB) LAKÁSÁLLOMÁNY ARÁNYA 29,1 ALACSONY KOMFORT FOKOZATÚ LAKÁSOK ARÁNYA ALACSONY KOMFORT FOKOZATÚ LAKÁSOK SZÁMA 6,0 10,7 5,8 19,4 7,6 19,7 33,3 0,0 20,0 9,4 7,1 10,9 9,5 3,1 0, FORRÁS, KSH AZ 1.6. ÉS AZ VÁROSRÉSZ-EGYSÉGEKRE NEM ÁLL RENDELKEZÉSRE ADAT.

76 DOROG VÁROS IVS Falu városrész Dorog lakásállományának majd 30%-át birtokolja. Az 1 lakásra jutó személyek átlagos száma: 2,65. Ez közel azonos a városi átlaggal (2,60 fő/lakás). A terület népsűrűsége: 26,0 fő/ha, ami a városi átlag (10,9 fő/ha) többszöröse, kevesebb, mint a fele viszont Kolónia városrész (55,7 fő/ha) népsűrűségének. Falu városrész alacsony komfortfokozatú lakásainak aránya 10,7%, ami több, mint másfélszerese a városi átlagértéknek (6,0%). A területi különbségek itt is jelentkeznek. Az alacsony komfortú lakásállomány az alábbi VRE-ekben a legmagasabb: VRE (a lakásállomány 33,3%-a) VRE (a lakásállomány 20,0%-a) VRE (a lakásállomány 19,4%-a) 74 KÖZSZOLGÁLTATÁS Falu városrész közszolgáltatásokhoz való hozzáférését mutatja a mellékelt ábra. Látható, hogy a közintézmények elérhetősége a városrészben lakók számára kedvező. Mindez a terület hagyományaiból is eredt, hiszen az egykori falumagban számtalan intézmény kapott helyet. A közszolgáltatások helye sűrűsödési pontnak is tekinthető, erre alapozva javasolt akcióterületté minősíteni az érintett területrészeket. AZ ELMÚLT ÉVEK FEJLESZTÉSEI Infrastrukturális fejlesztések - Intézményi (Kórház, óvoda, iskola) - Közmű (csatorna) - Közlekedési (utcák, parkolók) Bérlakás felújítás Környezetvédelmi fejlesztés (szelektív hulladékgyűjtés) Terv-készíttetés (településrendezési terv, tanulmánytervek, megosztási vázrajz) Infrastrukturális fejlesztések - Intézményi (óvoda, iskola, egészségügy) - Közmű (csapadékcsatorna) - Közlekedési (parkolók) Terv-készíttetés (kiviteli tervek)

77 DOROG VÁROS IVS Infrastrukturális fejlesztések - Intézményi (óvoda, iskola, tüdőgondozó) - Közmű (csapadékcsatorna) - Közlekedési (utcák, járdák, parkolók) Lakások hőtechnikai felújítása Terv-készíttetés (településrendezési terv, eng.tervek) Infrastrukturális fejlesztések - Intézményi (mentőállomás, ÁNTSZ, óvoda, iskola) - Közmű (csapadékcsatorna, csatorna - Közlekedési (utcák, járdák, parkolók, buszmegálló) Terv-készíttetés (Hész, pályázati terv, tervpályázat, eng.terv) Infrastrukturális fejlesztések - Intézményi (ref.parókia, ref.templom, iskola, köztemető, kórházi porta) - Közmű (csatorna - Közlekedési (utcák, járdák, parkolók) Terv-készíttetés (településrendezési tervek, eng.terv, szennyvízcsatorna terve, megosztási vázrajz) ÖK vagyon növelése (volt bánya nagyiroda) FALU VÁROSRÉSZ SWOT-ANALÍZISE BELSŐ ERŐSSÉGEK (S) Barnamezős tartalékterületek központi elhelyezkedése. Kedvező iskolázottsági mutató. Kedvező gazdasági állapot. Létesítményi ellátottság jó. Minőségi lakóterületi fejlesztés lehetősége. Vízbázis léte. Szegregátum hiánya. Országos és helyi jelentőségű művi értékek léte. KÜLSŐ LEHETŐSÉGEK (O) Megújuló energia hasznosítása mintaterületté emeli az Átalakuló bányaüzemi terület II. tömbjét. Munkaerő tartalék léte. Vízi szállítás erősödése, a Duna menti térség előtérbe kerülése. Vasúti áruszállítás erősödése, a vasúti területek felértékelődése. A határon átnyúló regionális kapcsolatokból való profitálás. BELSŐ GYENGESÉGEK (W) Intézményépületek elavultak. Bányászathoz kötődő épületek, létesítmények hasznosításának aránya alacsony. Közterek alacsony száma. Elöregedő népesség. Szennyvízcsatornázás egyesített rendszere. KÜLSŐ VESZÉLYEK (T) A válság rezonancia-elve érvényesül. Önkormányzati megszorítások fenntarthatóságot veszélyeztető mértékűvé válása. Közlekedésfejlesztések elmaradása miatt a környezetterhelés fokozódása. Határ menti kapcsolatok beszűkülése.

78 DOROG VÁROS IVS Területi különbségek erősödése. Európai Regionális Fejlesztési Alapok, Európai Szociális Alapok bezárulása. 76 A3/2. KOLÓNIA VÁROSRÉSZ Kolónia városrész Dorog közigazgatási területének határán helyezkedik el. ÉK-ről és ÉNY-ról a közigazgatási határ, DNY-ról a vasútvonal, DK-ről pedig iparterületek szegélyezik. Területe 156,89 ha. Ez a város közigazgatási területének 13,6%-a. A városrész megteremtése a bányászathoz kötődik. KOLÓNIA VÁROSRÉSZ FŐBB ISMÉRVEI - műemlékek, műemléki környezet, helyi értékek jelenléte - sport központok jelenléte - üzleti szolgáltatás léte - kulturális művelődési intézmények sűrűsödése - oktatási intézmények sűrűsödése - egészségügyi, szociális létesítmények - kereskedelmi, szolgáltató egységek léte - egyházi létesítmények léte - vendéglátás léte - lakótelepek - kolónia arculat - közparkok KOLÓNIA VÁROSRÉSZ FELOSZTÁSA 2. KOLÓNIA VÁROSRÉSZ 2.1. Petőfi-telep 2.2. Kenyérmezői-patak menti kertváros 2.3. Chorin-telep 2.4. Esztergomi út menti gazdasági terület 2.5. Kolónia-dominanciájú lakóterület 2.6. volt Brikettgyár területe 2.7. Zsigmondy Vilmos ltp.

79 DOROG VÁROS IVS 2.8. Schmidt Sándor ltp Lakó- és sporttelep Baross Gábor ltp Homokvasút menti kertváros 77 A városrész-egységek területi elhelyezkedése a fejezet elején álló térképen követhető. KOLÓNIA VÁROSRÉSZ HELYZETÉRTÉKELÉSE VÁROSSZERKEZET Kolónia városrész Dorog határán helyezkedik el. A vasút és a Kenyérmezői-patak közé szorul. Egyedi rajzasztalon született utcaszerkezete mégis játékos. Terület-felhasználását lakótelepek, kertvárosias lakóterületek, vegyes területek és zöldfelületek alkotják. Gazdasági területrész az Esztergomi út vasút felőli oldalán alakult ki. A terület kertvárosi, lakótelepi és kolónia karaktert hordoz. Ebbe ékelődnek kisebb, vegyes karakterű terület-egységek. FORRÁS: HATÁLYOS TSZT GAZDASÁG A városrész elsősorban élelmiszerkereskedelmi üzleteknek és alapszolgáltatást nyújtó egységeknek ad helyet, melyek a lakótelepek között elszórva helyezkednek el. A gazdasági vállalkozások sűrűsödési pontja elsősorban 2/4 VRE, amelynek városszerkezeti helyzete alkalmas e funkció hosszú távú betöltésére. Az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint az átadott tevékenységlistán szereplő kereskedők egyharmada Kolónia városrészben működik. Aránytalanság áll tehát fenn a két városrész között. A területen turisztikai célpontokat (Szent Borbála Templom, Bányász emlékház stb.) található. Falu városrészben található a 10 legnagyobb iparűzési adófizető közül: - a Spar Magyarország Kft. (2/4 VRE). Összességében megállapítható, hogy Kolónia városrész gazdasági helyzete Dorogon belül háttérbe szorul. Elsősorban kiskereskedelmi üzletek találhatók a területén, amelyek a lakosság napi ellátásában vesznek részt. A működő vállalkozások is döntően kereskedelmi, szolgáltatási területhez kötődnek.

80 DOROG VÁROS IVS 78 TÁRSADALOM MUTATÓ MEGNEVEZÉSE DOROG ÖSSZESEN KOLÓNIA ÖSSZESEN 2.1 PETŐFI-TELEP 2.2 KENYÉRMEZŐI-PATAK MENTI KERTVÁROS 2.3 CHORIN-TELEP 2.4 ESZTERGOMI ÚT MENTI GAZDASÁGI TERÜLET 2.5 KOLÓNIA DOMINANCIÁJÚ LAKÓTERÜLET 2.6 VOLT BRIKETTGYÁR TERÜLETE 2.7 ZSIGMONDY VILMOS LTP 2.8 SCHMIDT SÁNDOR LTP 2.9 LAKÓ- ÉS SPORTTELEP 2.10 BAROSS GÁBOR LTP 2.11 HOMOKVASÚT MENTI KERTVÁROS LAKÓNÉPESSÉG SZÁMA LAKÓNÉPESSÉG ARÁNYA - DOROGON BELÜL LAKÓNÉPESSÉG ARÁNYA - VÁROSRÉSZEN BELÜL LAKÓNÉPESSÉGEN BELÜL 0-14 ÉVESEK ARÁNYA LAKÓNÉPESSÉGEN BELÜL 0-14 ÉVESEK SZÁMA LAKÓNÉPESSÉGEN BELÜL ÉVESEK ARÁNYA LAKÓNÉPESSÉGEN BELÜL ÉVESEK SZÁMA LAKÓNÉPESSÉGEN BELÜL 60- X ÉVESEK ARÁNYA LAKÓNÉPESSÉGEN BELÜL 60- X ÉVESEK SZÁMA LEGFELJEBB ÁLTALÁNOS ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK ARÁNYA AZ AKTÍV KORÚAKON (15-59 ÉVESEK) BELÜL 69,35 3,40 3,64 1,74 0,43 18,82 0,96 8,63 18,73 2,20 8,09 2,70 4,91 5,25 2,52 0,62 27,14 1,38 12,44 27,01 3,18 11,67 3,89 18,4 19,4 14,9 15,7 16,4 13,0 18,0 9,1 21,4 23,0 23,4 18,6 14, ,9 64,7 60,8 63,2 57,7 63,0 67,1 33,9 67,0 67,0 62,2 62,2 57, ,7 15,9 24,2 21,1 25,9 24,1 14,9 57,0 11,6 10,0 14,4 19,2 27, ,4 28,7 23,4 29,3 37,8 32,4 31,6 26,8 34,2 22,7 23,1 32,3 26,0 LEGFELJEBB ÁLTALÁNOS ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK SZÁMA FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK A 25 ÉVES ÉS IDŐSEBB NÉPESSÉG ARÁNYÁBAN 8,6 6,0 4,6 8,0 5,7 8,9 3,2 1,0 4,7 8,4 18,8 5,7 5,0 FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK SZÁMA RENDSZERES MUNKAJÖVEDELEMMEL NEM RENDELKEZŐK ARÁNYA AZ AKTÍV KORÚAKON (15-59 ÉVESEK) BELÜL RENDSZERES MUNKAJÖVEDELEMMEL NEM RENDELKEZŐK SZÁMA LEGFELJEBB ÁLTALÁNOS ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK ÉS RENDSZERES MUNKAJÖVEDELEMMEL NEM RENDELKEZŐK ARÁNYA AZ AKTÍV KORÚAKON BELÜL 36,5 36,5 40,6 41,0 40,2 41,2 36,2 43,9 40,7 31,5 32,4 40,4 36, ,0 14,7 13,4 13,8 21,3 11,8 16,5 14,6 19,6 9,6 13,9 16,6 16,3 LEGFELJEBB ÁLTALÁNOS ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK ÉS RENDSZERES MUNKAJÖVEDELEMMEL NEM RENDELKEZŐK SZÁMA FOGLALKOZTATOTTAK ARÁNYA A ÉVES NÉPESSÉGEN BELÜL 59,3 59,6 55,4 54,2 54,3 52,6 59,7 45,1 56,8 65,4 65,0 54,3 56,0 FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA FOGLALKOZTATOTT NÉLKÜLI 34,8 41,3 41,3 47,6 28,6 34,1 50,0 34,5 22,8 32,4 39,3 46,3 HÁZTARTÁSOK ARÁNYA ÁLLANDÓ NÉPESSÉG SZÁMA FORRÁS: KSH Dorog lakónépességének közel 70%-a lakik Kolónia városrészben. A népesség eloszlása azonban nem egyenletes.

81 DOROG VÁROS IVS Legnagyobb lakosságszámmal rendelkező részei: (a városrész lakosságának 27,14%-a) (a városrész lakosságának 27,01%-a) (a városrész lakosságának 12,44%-a) 79 A lakónépességen belül a gyermekkorúak aránya (19,4%) kedvezőbb a városi átlagot (18,4%), miközben az időskorúak aránya (15,9%) alacsonyabb a városi átlagnál (17,7%). Ez a városrész kedvező demográfiai mutatóját jelzi. A legkedvezőbb mutatóval a Schmidt Sándor lakótelep rendelkezik. A lakosság iskolai végzettsége kedvezőtlenebb a városi átlagnál. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya az aktív korúakon belül (28,7%) alatta marad a városi mutatónak (26,4%). A felsőfokú végzettségűek 25 éves és idősebb népességen belüli aránya a 11 városrész-egységből mindössze 2-nél magasabb a városi átlagnál. A szegregációs mutató egyetlen városrész-egységben sem közelít még csak a szegregáció gyanús terület kritériumához sem. KÖRNYEZET MUTATÓ MEGNEVEZÉSE DOROG ÖSSZESEN KOLÓNIA ÖSSZESEN 2.1 PETŐFI-TELEP 2.2 KENYÉRMEZŐI-PATAK MENTI KERTVÁROS 2.3 CHORIN-TELEP 2.4 ESZTERGOMI ÚT MENTI GAZDASÁGI TERÜLET 2.5 KOLÓNIA DOMINANCIÁJÚ LAKÓTERÜLET 2.6 VOLT BRIKETTGYÁR TERÜLETE 2.7 ZSIGMONDY VILMOS LTP 2.8 SCHMIDT SÁNDOR LTP 2.9 LAKÓ- ÉS SPORTTELEP 2.10 BAROSS GÁBOR LTP 2.11 HOMOKVASÚT MENTI KERTVÁROS LAKÓNÉPESSÉG SZÁMA LAKÁSÁLLOMÁNY (DB) LAKÁSÁLLOMÁNY ARÁNYA 69, ALACSONY KOMFORT FOKOZATÚ LAKÁSOK ARÁNYA ALACSONY KOMFORT FOKOZATÚ LAKÁSOK SZÁMA 6,0 3,8 8,4 11,7 11,2 13,0 5,0 54,8 0,5 0,8 1,9 1,6 4, FORRÁS: KSH Kolónia városrész Dorog lakásállományának majd 70%-át birtokolja. Az 1 lakásra jutó személyek átlagos száma: 2,58. Ez közel azonos a városi átlaggal (2,60 fő/lakás). A terület népsűrűsége: 55,7 fő/ha, ami a városi átlag (10,9 fő/ha) ötszöröse, és több mint duplája Kolónia városrész (26,0 fő/ha) népsűrűségének. Kolónia városrész alacsony komfortfokozatú lakásainak aránya 3,8%, ami alacsonyabb a városi átlagértéknek (6,0%). A területi különbségek itt is jelentkeznek. Az alacsony komfortú lakásállomány az alábbi VRE-ekben a legmagasabb: VRE (a lakásállomány 54,8%-a) VRE (a lakásállomány 13,0%-a) VRE (a lakásállomány 11,7%-a), illetve

82 DOROG VÁROS IVS VRE (a lakásállomány 11,2%-a) 80 KÖZSZOLGÁLTATÁS A mellékelt ábra Kolónia városrész közszolgáltatásokhoz való hozzáférését mutatja Látható, hogy a közintézmények elérhetősége kissé széttagolt: az Iskola utca, az Otthon tér, valamint a Jubileum tér köré szerveződik. Az intézmény-struktúra hiányosabb, mint Falu városrészben, egyedül a sportfunkciókból van szinte egyeduralma a városban. A közszolgáltatások helye sűrűsödési pontnak is tekinthető, erre alapozva javasolt akcióterületté minősíteni az érintett területrészeket. A széttagolt rendszer nehézségének áthidalására két akcióterülethez soroltuk a városrész központi területét, így az akcióterülettől elvárt egységet nem bontjuk meg. AZ ELMÚLT ÉVEK FEJLESZTÉSEI Infrastrukturális fejlesztések - Intézményi (művelődési ház, bölcsőde, gimnázium, óvoda, iskola) - Közmű (csatorna) - Közlekedési (utcák, parkolók) Bérlakás felújítás Környezetvédelmi fejlesztés (szelektív hulladékgyűjtés) Terv-készíttetés (településrendezési terv, tanulmánytervek, megosztási vázrajz) Infrastrukturális fejlesztések - Intézményi (művelődési ház, uszoda, gimnázium, óvoda, iskola, idősek átmeneti otthona) - Közmű (csapadékcsatorna) - Közlekedési (parkolók) Környezetvédelmi fejlesztés (kármentesítés, zöldfelület-fejlesztés) Terv-készíttetés (kiviteli tervek) Infrastrukturális fejlesztések - Intézményi (művelődési ház, óvoda, iskola, tüdőgondozó) - Közmű (csapadékcsatorna) - Közlekedési (utcák, járdák, parkolók) Lakások hőtechnikai felújítása

83 DOROG VÁROS IVS Terv-készíttetés (településrendezési terv, eng.tervek) Infrastrukturális fejlesztések - Intézményi (művelődési ház, Szent Borbála templom, óvoda, iskola, gimnázium) - Közmű (csapadékcsatorna, csatorna - Közlekedési (utcák, járdák, parkolók, buszmegálló) Terv-készíttetés (Hész, intermodális csomópont-terve, pályázati terv, tervpályázat, eng.terv) Infrastrukturális fejlesztések - Intézményi (iskola, gimnázium, uszoda) - Közmű (csatorna - Közlekedési (utcák, járdák, parkolók) Terv-készíttetés (településrendezési tervek, eng.terv, szennyvízcsatorna terve, megosztási vázrajz) KOLÓNIA VÁROSRÉSZ SWOT-ANALÍZISE BELSŐ ERŐSSÉGEK (S) Barnamezős tartalékterület központi elhelyezkedése. Kedvező demográfiai mutató. Sportfunkciók nagy száma. Megfelelő gazdasági állapot. Szegregátum hiánya. Országos és helyi jelentőségű művi értékek léte. KÜLSŐ LEHETŐSÉGEK (O) Munkaerő tartalék léte. Szállítási módok közötti kapcsolat megvalósítása mindkét közösségi közlekedési formának előnyöket hoz. Dorog lakástartalékai betelepülőket vonzanak, ami gazdasági fejlesztést hoz magával. Vízi szállítás erősödése, a Duna menti térség előtérbe kerülése. Vasúti áruszállítás erősödése, a vasúti területek felértékelődése. A határon átnyúló regionális kapcsolatokból való profitálás. BELSŐ GYENGESÉGEK (W) Vasútvonal külön szintű kereszteződésének hiánya. Alközpont hiánya. Kedvezőtlen iskolázottsága mutató. Nagyszámú lakótelep léte. Odafigyelést igénylő területek léte. Intézmények felújításra szorulnak. Kenyérmezői-patak kedvezőtlen vízminőségű. KÜLSŐ VESZÉLYEK (T) Esztergom-Kertváros kedvezőtlen adottságú területeinek városhatárt átlépő hatása. A tervezett fejlesztések a partner érdektelenségén megbukik. (pl. Intermodális csomópont). Közlekedésfejlesztések elmaradása miatt a környezetterhelés fokozódik. Határ menti kapcsolatok beszűkülése. Területi különbségek erősödése. Európai Regionális Fejlesztési Alapok, Európai Szociális Alapok bezárulása.

84 DOROG VÁROS IVS A3/3. IPARTERÜLET VÁROSRÉSZ 82 Iparterület városrész Dorog közigazgatási területének határán helyezkedik el. ÉK-ről a vasútvonal, DK-ről beépített városrészek, DNY-ról a 10. sz. főút, ÉNY-ról pedig a közigazgatási határ szegélyezik. Területe 106,89 ha. Ez a város közigazgatási területének 9,2%-a. A városrész Dorog klasszikus iparterülete. Kialakulása óta, ipartelepeknek ad helyet. IPARTERÜLET VÁROSRÉSZ FŐBB ISMÉRVEI - jelentős ipartelepek jelenléte - iparvágány léte (Richter, Égetőmű) - gazdasági egységeken belüli intézményi funkciók (pl. óvoda) - benzinkút léte (MOL benzinkút) IPARTERÜLET VÁROSRÉSZ FELOSZTÁSA A városrész egy egységet képez. Felosztása területnagysága ellenére nem szükséges. A központhoz közelebbi telephelyek teljesen beépültek, zöldfelületük átlag alatti. A településhatár közelében lévő telephelyek jelentős puffer területeket hagytak maguk körül, lehetővé téve a környezetterhelés növényzet segítségével történő mérséklését. IPARTERÜLET VÁROSRÉSZ HELYZETÉRTÉKELÉSE VÁROSSZERKEZET Iparterület városrész Dorog közigazgatási határánál, belterületen helyezkedik el. Terület-felhasználását ipari gazdasági terület, különleges hulladékkezelő terület, valamint kisvárosias, illetve kertvárosias lakóterület jelenti. A terület iparterületi része vegyes, lakóterületi része lakótelepi, kisvárosi és kertvárosi karaktert hordoz. FORRÁS: HATÁLYOS TSZT

85 DOROG VÁROS IVS Perifériás helyzetét az iparvágány egykori kiépíthetősége határozta meg. Városszerkezeti pozíciója nem túl szerencsés, hiszen a városközponti lakóterületek uralkodó szélirány felőli oldalára került. A vasút, a 10. sz. főút és a közigazgatási határ körbezárja. Tartalékterülettel tehát nem rendelkezik. Éppen emiatt épült ki a városszerkezeti szempontjából is szerencsésebb, bővítési lehetőséget is hordozó Ipari Park területrészre. 83 GAZDASÁG A városrész jelentős ipartelepeknek egységeknek ad helyet, melyek a terület döntő részét elfoglalják. Dorog gazdasági vállalkozásainak fontos sűrűsödési pontja. Iparterület városrészben található a 10 legnagyobb iparűzési adófizető közül: - a Richter Gedeon Nyrt. - a Sarpi Dorog Kft., valamint - a Dorog-Esztergom Erőmű Kft. Összességében megállapítható, hogy Iparterület városrész Dorog egyik legjelentősebb gazdasági területe. TÁRSADALOM MUTATÓ MEGNEVEZÉSE DOROG ÖSSZESEN 3. IPARTERÜLET LAKÓNÉPESSÉG SZÁMA LAKÓNÉPESSÉG ARÁNYA - DOROGON BELÜL 0,60 LAKÓNÉPESSÉGEN BELÜL 0-14 ÉVESEK ARÁNYA 18,4 15,8 LAKÓNÉPESSÉGEN BELÜL 0-14 ÉVESEK SZÁMA 12 LAKÓNÉPESSÉGEN BELÜL ÉVESEK ARÁNYA 63,9 68,4 LAKÓNÉPESSÉGEN BELÜL ÉVESEK SZÁMA 52 LAKÓNÉPESSÉGEN BELÜL 60- X ÉVESEK ARÁNYA 17,7 15,8 LAKÓNÉPESSÉGEN BELÜL 60- X ÉVESEK SZÁMA 12 LEGFELJEBB ÁLTALÁNOS ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK ARÁNYA AZ AKTÍV KORÚAKON (15-59 ÉVESEK) BELÜL 26,4 21,2 LEGFELJEBB ÁLTALÁNOS ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK SZÁMA 11 FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK A 25 ÉVES ÉS IDŐSEBB NÉPESSÉG ARÁNYÁBAN 8,6 7,4 FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK SZÁMA 6 RENDSZERES MUNKAJÖVEDELEMMEL NEM RENDELKEZŐK ARÁNYA AZ AKTÍV KORÚAKON (15-59 ÉVESEK) BELÜL 36,5 23,1 RENDSZERES MUNKAJÖVEDELEMMEL NEM RENDELKEZŐK SZÁMA 12 LEGFELJEBB ÁLTALÁNOS ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK ÉS RENDSZERES MUNKAJÖVEDELEMMEL NEM RENDELKEZŐK ARÁNYA AZ AKTÍV KORÚAKON BELÜL LEGFELJEBB ÁLTALÁNOS ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK ÉS RENDSZERES MUNKAJÖVEDELEMMEL NEM RENDELKEZŐK SZÁMA 14,0 7,7 FOGLALKOZTATOTTAK ARÁNYA A ÉVES NÉPESSÉGEN BELÜL 59,3 71,4 FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA 37 FOGLALKOZTATOTT NÉLKÜLI HÁZTARTÁSOK ARÁNYA 34,8 23,5 ÁLLANDÓ NÉPESSÉG SZÁMA FORRÁS: KSH Dorog lakónépességének csak mintegy 0,6%-a lakik Iparterület városrészben, annak is a 10. sz. főút menti, belvároshoz közeli területrészén. A lakónépességen belül mind a gyermekkorúak aránya (15,8%) alacsonyabb a városi átlagnál (18,4%), mind az időskorúak aránya (15,8%) alacsonyabb a városi átlagnál (17,7%).

86 DOROG VÁROS IVS A lakosság iskolai végzettsége kedvezőtlenebb a városi átlagnál. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya az aktív korúakon belül (21,2%), amely alatta marad a városi mutatónak (26,4%). A felsőfokú végzettségűek 25 éves és idősebb népességen belüli aránya (7,4%) pedig alacsonyabb a városi átlagnál (8,6%). A szegregációs mutató igen alacsony (7,7%), meg sem közelíti még csak a szegregáció gyanús terület kritériumát sem. 84 KÖRNYEZET MUTATÓ MEGNEVEZÉSE DOROG ÖSSZESEN 3. IPARTERÜLET LAKÓNÉPESSÉG SZÁMA LAKÁSÁLLOMÁNY (DB) LAKÁSÁLLOMÁNY ARÁNYA 0,54 ALACSONY KOMFORT FOKOZATÚ LAKÁSOK ARÁNYA 6,0 7,7 ALACSONY KOMFORT FOKOZATÚ LAKÁSOK SZÁMA 2 FORRÁS: KSH Iparterület városrész Dorog lakásállományának mindössze 0,54%-át birtokolja. Az 1 lakásra jutó személyek átlagos száma: 2,92. Ez magasabb a városi átlagnál (2,60 fő/lakás). A terület népsűrűsége: 0,7 fő/ha, ami messze elmarad a városi átlagtól (10,9 fő/ha). Az alacsony intenzitás érthető, hiszen a területnek mindössze tört részét használják lakó funkcióra, döntő hányada gazdasági terület. Iparterület városrész alacsony komfortfokozatú lakásainak aránya 7,7%, ami kissé magasabb a városi átlagértéknél (6,0%). A különbség azonban nem jelentős, tehát átlagos komfortfokozatú lakásállományról lehet beszélni. KÖZSZOLGÁLTATÁS Iparterület városrész lakófunkcióval való alacsony érintettsége miatt közszolgáltatáshoz való ellátottsága korlátozott. Mindössze egy benzinkút (MOL) található a városrész területén. A Richter Gedeon Nyrt. Óvodája, a telephelyek szociális intézményei, nem önkormányzati fenntartásúak. A közszolgáltatások elérhetősége ugyanakkor a lakott részek számára kedvező, hiszen elhelyezkedésük folytán szomszédosak a városközpont intézményeivel.

87 DOROG VÁROS IVS Iparterület városrész egyetlen ipari telephelyének sincs kijelölt levegővédelmi védőterülete. Ugyanakkor bizonyos létesítmények nagyságrendje, egy esetleges telephely-fejlesztés kapcsán, a hatályos jogszabályokkal összhangban, a későbbiekben igényelhet levegővédelmi övezet kijelölést. Ennek folytán a feltételezett övezet területére sem oktatási, sem szociális intézmény telepítése nem javasolt. 85 FEJLESZTÉSEK Az elmúlt években önkormányzati fejlesztés nem érintette Iparterület városrészt. IPARTERÜLET VÁROSRÉSZ SWOT-ANALÍZISE BELSŐ ERŐSSÉGEK (S) Kimagasló gazdasági aktivitás-érték. Egyedi termékszerkezet (pl. égetőmű). Iparvágány léte. Országos főutak jó elérhetősége. KÜLSŐ LEHETŐSÉGEK (O) Vízi szállítás erősödése, a Duna menti térség előtérbe kerülése. Vasúti áruszállítás erősödése, a vasúti területek felértékelődése. A határon átnyúló regionális kapcsolatokból való profitálás. BELSŐ GYENGESÉGEK (W) Környezetterhelés. Lakóterületek elválasztó sávjának hiánya. Terjeszkedés lehetőség hiánya. KÜLSŐ VESZÉLYEK (T) Kedvezőtlen külső vélemény erősödése. KÜLTERÜLET A3/K1. TÖMEDÉKI-DŰLŐ VÁROSRÉSZ Tömedéki-dűlő városrész Dorog külterületén, fekvéshatárát tekintve zártkertben helyezkedik el. É-ról és NY-ról az j. bekötőút (Csolnoki út), K-ről zártkertek, D-ről pedig a Natura 2000 részét képező gyepterületek határolják. Területe 13,72 ha, a város közigazgatási területének 1,2%-a. A városrész bányatömedékelési célú egykori külszíni fejtés területe, amely később kiskertes mezőgazdasági telkeknek adott helyet. TÖMEDÉKI-DŰLŐ VÁROSRÉSZ FŐBB ISMÉRVEI - kiskertes telekszerkezet, tömb közepén telekösszevonásokkal

88 DOROG VÁROS IVS - Ny-i részén lakófunkció jelenléte, közepén vendéglátó létesítmény, K-i részén kiskertes művelés - középfeszültségű légvezeték keresztezi 86 TÖMEDÉKI-DŰLŐ VÁROSRÉSZ FELOSZTÁSA A városrész egy egységet képez. Felosztása nem szükséges. A NY-i részen családi házak, a közepén fogadóépület a hozzá tartozó kiszolgáló létesítményekkel, míg a K-i harmada szerszámtárolóknak ad helyet. TÖMEDÉKI-DŰLŐ VÁROSRÉSZ HELYZETÉRTÉKELÉSE VÁROSSZERKEZET Tömedéki-dűlő városrész Dorog belterületének határán helyezkedik el. A Csolnoki út kanyarulata veszi körül. A településszerkezeti fedvényterv a terület jelenleg hatályos módosítás alatt álló állapotát tűnteti fel, terület-felhasználása szerint kiskertes mezőgazdasági területet. Karakterét tekintve a terület Csolnoki út menti NY-i része kertvárosi, közepe vegyes karaktert hordoz. K-i részén karakteres elem nem található. FORRÁS: HATÁLYOS TSZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Tömedéki-dűlő városrész területére, az Önkormányzat megbízásából, a településrendezési tervek módosítása zajlik. A záró véleményezés szakaszában tartó munka a hatályos terület-felhasználást, valamint az övezeteket/építési övezeteket, illetve a szabályozási elemeket, a terület majd 40%-án, megváltoztatja. A tervezett terület-felhasználás: - beépítésre szánt különleges családi pihenőpark terület, - turisztikai erdőterület, - természetközeli terület, valamint - kiskertes mezőgazdasági terület. FORRÁS: TSZT-MÓDOSÍTÁS A tervmódosítás a fejlesztésekhez igazodó, a tervezett funkciók, létesítmények elhelyezését lehetővé tevő szabályozás kidolgozásának szándékával született.

89 DOROG VÁROS IVS GAZDASÁG A városrész egyetlen gazdasági egységnek ad helyet, nevezetesen a Póni Fogadónak, amely a terület fejlesztésre kerülő, közel 2/5-öd részét foglalja magában. 87 Tömedéki-dűlő városrészben a 10 legnagyobb iparűzési adófizető közül egyik sem található. Összességében megállapítható, hogy Tömedéki-dűlő városrész Dorog turisztikai kínálatának fontos szegmensének biztosít helyszínt, ezzel gazdasági jelentőséget teremtve a városrész számára. TÁRSADALOM MUTATÓ MEGNEVEZÉSE DOROG ÖSSZESEN K1. TÖMEDÉKI-DŰLŐ LAKÓNÉPESSÉG SZÁMA LAKÓNÉPESSÉG ARÁNYA - DOROGON BELÜL 0,44 LAKÓNÉPESSÉGEN BELÜL 0-14 ÉVESEK ARÁNYA 18,4 12,7 LAKÓNÉPESSÉGEN BELÜL 0-14 ÉVESEK SZÁMA 7 LAKÓNÉPESSÉGEN BELÜL ÉVESEK ARÁNYA 63,9 60,0 LAKÓNÉPESSÉGEN BELÜL ÉVESEK SZÁMA 33 LAKÓNÉPESSÉGEN BELÜL 60- X ÉVESEK ARÁNYA 17,7 27,3 LAKÓNÉPESSÉGEN BELÜL 60- X ÉVESEK SZÁMA 15 LEGFELJEBB ÁLTALÁNOS ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK ARÁNYA AZ AKTÍV KORÚAKON (15-59 ÉVESEK) BELÜL 26,4 42,4 FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK A 25 ÉVES ÉS IDŐSEBB NÉPESSÉG ARÁNYÁBAN 8,6 2,6 RENDSZERES MUNKAJÖVEDELEMMEL NEM RENDELKEZŐK ARÁNYA AZ AKTÍV KORÚAKON (15-59 ÉVESEK) BELÜL LEGFELJEBB ÁLTALÁNOS ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK ÉS RENDSZERES MUNKAJÖVEDELEMMEL NEM RENDELKEZŐK ARÁNYA AZ AKTÍV KORÚAKON BELÜL LEGFELJEBB ÁLTALÁNOS ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK ÉS RENDSZERES MUNKAJÖVEDELEMMEL NEM RENDELKEZŐK SZÁMA 36,5 36,4 14,0 24,2 FOGLALKOZTATOTTAK ARÁNYA A ÉVES NÉPESSÉGEN BELÜL 59,3 56,8 FOGLALKOZTATOTT NÉLKÜLI HÁZTARTÁSOK ARÁNYA 34,8 43,5 ÁLLANDÓ NÉPESSÉG SZÁMA FORRÁS: KSH Dorog lakónépességének közel 0,5%-a lakik Tömedéki-dűlő városrészben. Lakott része az j. bekötőút menti, nyugati területe. A lakónépességen belül a gyermekkorúak aránya (12,7%) alacsonyabb a városi átlagnál (18,4%), míg az időskorúak aránya (27,3%) magasabb a városi átlagnál (17,7%). A lakosság iskolai végzettsége kedvezőtlenebb a városi átlagnál. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya az aktív korúakon belül (42,4%), amely jóval alatta marad a városi mutatónak (26,4%). A felsőfokú végzettségűek 25 éves és idősebb népességen belüli aránya (2,6%) pedig jóval alacsonyabb a városi átlagnál (8,6%). A szegregációs mutató az előző kedvezőtlen adatok ellenére alacsony (24,2%), meg sem közelíti még csak a szegregáció gyanús terület kritériumát sem.

90 DOROG VÁROS IVS KÖRNYEZET 88 MUTATÓ MEGNEVEZÉSE DOROG ÖSSZESEN K1. TÖMEDÉKI-DŰLŐ LAKÓNÉPESSÉG SZÁMA LAKÁSÁLLOMÁNY (DB) LAKÁSÁLLOMÁNY ARÁNYA 0,45 ALACSONY KOMFORT FOKOZATÚ LAKÁSOK ARÁNYA 6,0 27,3 ALACSONY KOMFORT FOKOZATÚ LAKÁSOK SZÁMA 6 FORRÁS: KSH Tömedéki-dűlő városrész Dorog lakásállományának mindössze 0,45%-át birtokolja. Az 1 lakásra jutó személyek átlagos száma: 2,5. Ez alacsonyabb a városi átlagnál (2,60 fő/lakás). A terület népsűrűsége: 4,0 fő/ha, ami elmarad a városi átlagtól (10,9 fő/ha). Az alacsony intenzitás érthető, hiszen a területnek csak kisebb részét használják lakó funkcióra, döntő hányada turisztikához kötődő, illetve mezőgazdasági terület. Tömedéki-dűlő városrész alacsony komfortfokozatú lakásainak aránya 27,3%, ami jóval magasabb a városi átlagértéknél (6,0%). A különbség jelentős, habár a nagyságrend miatt nem ad okot nyugtalanságra. KÖZSZOLGÁLTATÁS A városrészben közszolgáltatás nincsen. FEJLESZTÉSEK Terv-készíttetés (településrendezési terv) TÖMEDÉKI-DŰLŐ VÁROSRÉSZ SWOT-ANALÍZISE BELSŐ ERŐSSÉGEK (S) Családi pihenőpark alapja adott. Településrendezési tervek a legfrissebb állapotra készültek. Beépítési elképzelésekkel rendelkezik. KÜLSŐ LEHETŐSÉGEK (O) Esztergom közelsége a turizmust fellendíti. BELSŐ GYENGESÉGEK (W) Közművesítettsége hiányos. Faállománya alacsony szintű. Lakásállománya ellenőrizetlenül, engedély nélkül épült. Sok az alacsony komfortfokozatú lakás. KÜLSŐ VESZÉLYEK (T) A válság hatására fellépő kereslethiány a tervezett pihenőparki fejlesztést elnapolja. A pihenőparki funkciónak térségi konkurenciája támad.

91 DOROG VÁROS IVS A3/K2. VI. AKNA VÁROSRÉSZ 89 VI. Akna városrész Dorog külterületén, a közigazgatási határ közvetlen közelében helyezkedik el. ÉK-ről, ÉNY-ról és DNY-ról erdőterületek DK-ről az j. bekötőút (Csolnoki út) határolják. Területe 6,69 ha. Ez a város közigazgatási területének 0,6%-a. A városrész kiskertes mezőgazdasági telkeknek adott helyet, melyet mára fokozatosan lakófunkció vesz át. A lakófunkció létét mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy az I. számú védőnői körzetnél VI. Akna is szerepel. VI. AKNA VÁROSRÉSZ FŐBB ISMÉRVEI - kertvárosias telekszerkezet - közösségi tér hiánya - külterületi elhelyezkedés VI. AKNA VÁROSRÉSZ FELOSZTÁSA A városrész egy egységet képez. A terület megközelítésére a j. bekötőútról nyíló lakóutca, és az erre felfűzött patkó alakú belső feltáró út szolgál. VI. AKNA VÁROSRÉSZ HELYZETÉRTÉKELÉSE VÁROSSZERKEZET VI. Akna városrész Dorog külterületének határán helyezkedik el. A Csolnoki út és erdőterületek határolják. Terület-felhasználása egységesen kiskertes mezőgazdasági terület. Már kiparcellázásakor is elsősorban rekreációs célokat szolgált, mára pedig mint potenciális lakóterület került előtérbe. Karakterét tekintve a terület kertvárosi karaktert hordoz. FORRÁS: HATÁLYOS TSZT GAZDASÁG A városrész egyetlen gazdasági egységnek sem ad helyet.

92 DOROG VÁROS IVS TÁRSADALOM A KSH a évi népszámlálás során VI. Akna városrészre nem jelölt ki népszámlálási körzetet, így adat nem áll rendelkezésünkre. Becslésekkel élhetünk, de ez magában hordozza a tévedés kockázatát. Az alábbiakban VI. Akna városrész meglévő telekállományának felére feltételezünk lakófunkciót, és a városi átlagot használva kiszámítjuk, hogy a területen hány személy lakhat. Ennél kevesebben laknak, hiszen a telkeknek kevesebb, mint felét veszik igénybe állandó ott-tartózkodás céljából, ám közelítésre a szám alkalmas. 90 MUTATÓ MEGNEVEZÉSE DOROG ÖSSZESEN K1. TÖMEDÉKI-DŰLŐ LAKÓNÉPESSÉG SZÁMA * * (71/2)x2,56=90 Dorog lakónépességének kevesebb, mint 0,7%-a lakik VI. Akna városrészben. Tekintettel arra, hogy sem a népesség korösszetételéről, sem iskolázottsági, sem munkajövedelmi arányairól nincsen adatunk, ezért az Önkormányzattól kapott segélyezési adatokra, HHH-s gyermekek lakóhely szerinti kimutatására, illetve a szociális bérlakások elhelyezkedésére támaszkodhatunk. A részletes segélyezési adatok alapján VI. Akna városrészben, 2008-ban senki sem részesült szociálpolitikai támogatásban. A HHH-s gyermekek lakóhely szerinti kimutatása alapján VI. Akna városrészben halmozottan hátrányos helyzetű gyermek/tanuló nem lakik. Az Önkormányzati vagyonkataszter alapján VI. Akna városrészben sem önkormányzati bérlakás, sem forgalomképes önkormányzati vagyon nem található. KÖRNYEZET MUTATÓ MEGNEVEZÉSE DOROG ÖSSZESEN K2. VI. AKNA LAKÓNÉPESSÉG SZÁMA LAKÁSÁLLOMÁNY (DB) LAKÁSÁLLOMÁNY ARÁNYA 0,7 VI. Akna városrész Dorog lakásállományának mindössze 0,7%-át birtokolja. VI. Akna városrész alacsony komfortfokozatú lakásainak arányát nem ismerjük, a terület közműhiányos voltát azonban igen. KÖZSZOLGÁLTATÁS A városrészben közszolgáltatás nincsen. A városi közszolgáltatások csak jelentős gyaloglási távolságon belül érhetők el. FEJLESZTÉSEK VI. Akna városrészben, az elmúlt 5 évben fejlesztés nem történt.

93 DOROG VÁROS IVS VI. AKNA VÁROSRÉSZ SWOT-ANALÍZISE BELSŐ ERŐSSÉGEK (S) Rendezett telekviszonyok. Erdő közvetlen közelsége. KÜLSŐ LEHETŐSÉGEK (O) Erdőterületi szomszédságának kedvező környezeti hatása felértékeli a területet, és rendezett arculatúvá válik. BELSŐ GYENGESÉGEK (W) Külterületi, peremhelyzetű elhelyezkedés. Közműellátottsága hiányos. Alapellátás elérhetősége kedvezőtlen (2-4 km). Tömegközlekedés hiányzik. A j. bekötőút külterületi szakasza mentén közvilágítás nem üzemel. Országos út külterületi szakasza mellett lakó funkcióra használt telkek vannak. Az út és a városrész közötti elválasztó zóna hiányzik. KÜLSŐ VESZÉLYEK (T) Szegregálódás indul meg. 91

94 DOROG VÁROS IVS A4. SZEGREGÁTUMOK, VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK ELEMZÉSE Az Integrált Városfejlesztési Stratégia részeként el kell készíteni a Város antiszegregációs tervét, amelyben le kell határolni a leromlott részeket, az ún. szegregátumokat. Azon területek minősülnek szegregátumnak, ahol: - a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, vagy meghaladja az 50%-ot, valamint - a terület lakosságszáma eléri, vagy meghaladja az 50 főt. Azaz, az 50%, vagy afeletti szegregációs mutatóval rendelkező területek kizárólag akkor minősülnek szegregátumnak, ha a terület lakosságszáma eléri, vagy meghaladja az 50 főt. A szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő. 92 A4/1. TERÜLETI LEHATÁROLÁS KSH LEHATÁROLÁSA Dorogon nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján a tényleges szegregátum feltételeinek megfelel. A Központi Statisztikai Hivatal által megküldött kartogram, valamennyi területrészt feltűntet, ahol a szegregációs mutató 50%, vagy afeletti (bíbor színű terület), illetve a 40-49% közé esik (fekete színű terület). 50% vagy afölötti szegregációs mutató szegregátum 40-49% közötti szegregációs mutató erősen leromlott terület

95 DOROG VÁROS IVS Tényleges szegregátumnak nem minősül a város egyetlen küszöbértéket túllépő területe sem, mivel az érintett területrészek lakosságszáma egyetlen esetben sem éri el az 50 főt. 50% FÖLÖTTI SZEGREGÁCIÓS MUTATÓJÚ, DE 50 FŐ NÉPESSÉG ALATTI TERÜLETRÉSZEK: SZ1. Köztársaság út Munkás utca Otthon tér Gáthy Zoltán utca SZ2. Köztársaság út Ganz Ábrahám utca Brikettgyár utca Jedlik Ányos utca 40-49% KÖZÖTTI SZEGREGÁCIÓS MUTATÓJÚ, DE 50 FŐ NÉPESSÉG ALATTI TERÜLETRÉSZEK: L1. Köztársaság út Deák Ferenc utca Dobó utca Wesselényi utca L2. Kölcsey Ferenc utca Mészáros Lázár utca Gárdonyi Géza utca Fáy András ltp. L3. Bécsi út Kálvária utca István király utca L4. Csolnoki út Mátyás király utca SZ1. Köztársaság út Munkás utca Otthon tér Gáthy Zoltán utca db ingatlant foglal magában. Hrsz.: 1775/2, 1777/2-7, 1777/9-13, 1777/15, 1778, 1779 Az 1775/2 hrsz-ú ingatlanon a volt ruhagyár felhagyott épületei, az 1777/2-7 és az 1777/9-13 ingatlanokon üzletek, vendéglátó ipari egységek, az 1778 hrsz-ú ingatlanon ABC, az 1779 hrsz-ú ingatlanon Öregek Otthona található. Lakó funkció a területen nincsen. Segélyezettek száma: 0 Önkormányzati bérlakások száma: 0 HHH gyermekek száma: 0 A évi Népszámlálás adatai alapján történő lehatárolása jelenlegi állapotában nem releváns. SZ2. Köztársaság út Ganz Ábrahám utca Brikettgyár utca Jedlik Ányos utca 5 db ingatlant foglal magában. Hrsz.: 1756, 1757/1-2, 1758/1-2 A terület egésze lakó funkciójú. Összesen 5 db lakást tartalmaz. Segélyezettek száma: 0 Önkormányzati bérlakások száma: 0 HHH gyermekek száma: 2

96 DOROG VÁROS IVS A évi Népszámlálás adatai alapján történő lehatárolása alacsony lakosságszámára tekintettel nem releváns. L1. Köztársaság út Deák Ferenc utca Dobó utca Wesselényi utca 3 db ingatlant foglal magában. Hrsz.: 1787, 1792, 1793 A terület egésze lakó funkciójú. Összesen 4 db lakást tartalmaz. 94 Segélyezettek száma: 0 Önkormányzati bérlakások száma: 0 HHH gyermekek száma: 0 A évi Népszámlálás adatai alapján történő lehatárolása alacsony lakosságszámára tekintettel nem releváns. L2. Kölcsey Ferenc utca Mészáros Lázár utca Gárdonyi Géza utca Fáy András ltp. 5 db ingatlant foglal magában. Hrsz.: 1842, 1844/1-4 A terület egésze lakó funkciójú. Összesen 8 db lakást tartalmaz. Segélyezettek száma: 0 Önkormányzati bérlakások száma: 1 HHH gyermekek száma: 7 A évi Népszámlálás adatai alapján történő lehatárolása alacsony lakosságszámára tekintettel nem releváns.

97 DOROG VÁROS IVS L3. Bécsi út Kálvária utca István király utca 5 db ingatlant foglal magában. Hrsz.: 1645/1-2, 1646, 1647, A terület egésze lakó funkciójú. 4 db régi építésű családiház és 1 db új építésű társasház alkotja. A lakosság összetétele óta megváltozott. Segélyezettek száma: 0 Önkormányzati bérlakások száma: 0 HHH gyermekek száma: 0 L4. Csolnoki út Mátyás király utca A évi Népszámlálás adatai alapján történő lehatárolása jelenlegi állapotában nem releváns. L4. Csolnoki út Mátyás király utca 26 db ingatlant foglal magában: Hrsz.: 10 A terület egésze lakó funkciójú. A területen eredetileg pincék voltak, amelyekben 2001-ben, a Népszámláláskor laktak. Egy részüket tulajdonosaik azóta értékesítették, jó néhány pince átépült, megújult, így a lakosság összetétele megváltozott. Segélyezettek száma: 0 Önkormányzati bérlakások száma: 0 HHH gyermekek száma: 0 A évi Népszámlálás adatai alapján történő lehatárolása jelenlegi állapotában nem releváns. ÖNKORMÁNYZAT SEGÉLYEZÉSI ADATAI SZERINTI LEHATÁROLÁS SZOCIÁLPOLITIKAI JUTTATÁSBAN RÉSZESÜLTEK SZÁMA Megnevezés /tervezet/ Jövedelempótló támogatás Rendszeres szoc. segély Időskorúak járadéka Rendsz. gyermekvéd. kedv

98 DOROG VÁROS IVS 96 Lakásfenntartási támogatás Ápolási díj Felsőoktatásban tanulók támogatása Bölcsődés korúak ellátása Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Átmeneti segély Temetési segély Köztemetés Közgyógyellátás Közlekedési tám. (bérlet) Szociális telefon Népjóléti Alap Összesen: FORRÁS: ÖK-I ADATBÁZIS A három alapsegély a rendszeres szociális segély (RSZS), a lakásfenntartási támogatás (LFT), valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (RGYK) adatait kiemelten, területekre lebontva vizsgáljuk. A SEGÉLYEZÉS TERÜLETEKRE LEBONTOTT ADATAI (2008) RSZS LFT RGYK Zsigmondy ltp * Borbála ltp Schmidt ltp Baross ltp Fáy ltp Pataksor utca Mátyás király utca Mária utca Hám ltp Eötvös utca Kandó utca Akácfa utca Esztergomi utca Bécsi út Árpád utca Alkotmány utca Petőfi tér Úttörő utca István király u Nefelejcs utca Hungária utca Attila utca Összesen FORRÁS: ÖK-I ADATBÁZIS *A TÖBBI SEGÉLYEZÉSI MUTATÓ ALAPJÁN ADATHIÁNYOS MEZŐ. A SZÁMÍTÁSNÁL 20-AT FELTÉTELEZÜNK.

99 DOROG VÁROS IVS A SEGÉLYEZÉSI ADATOK ALAPJÁN NÉGY LAKÓTELEP ÉS EGY UTCA KERÜL KÉPBE: - Zsigmondy Vilmos ltp., - Schmidt Sándor ltp., - Baross Gábor ltp., - Hám Kálmán ltp. és - a Pataksor utca. 97 SEGÉLYEZÉSI ADATOKON ALAPULÓ SZEGREGÁCIÓS MUTATÓ LAKÁS LAKOS SEGÉLYEK* MUTATÓ db fő db db/fő db/lakás ZSIGMONDY LTP ,08 0,21 SCHMIDT LTP. 782** 2002** 83 0,04 0,11 BAROSS LTP ,08 0,21 HÁM LTP. 384*** 983*** 94 0,09 0,24 PATAKSOR UTCA 127**** 325**** 33 0,10*** 0,25*** DOROG EGÉSZE ,042 0,110 1,7-szer 0,071 0,187 2-szer 0,084 0,220 * RSZS+LFT+RGYT ** 889-(48+59)=782, ILLETVE 782X2,56=2002 *** 12X14L+12X18L=384, ILLETVE 384X2,56 **** NINCS RÁ ADAT! A segélyezési szegregációs mutató három lakótelepnél és egy utcánál adott a városi átlagot meghatározott százalékban túllépő értéket. Szegregátummá azonban egyik terület sem minősíthető. Ennek több oka is van. Az első a nyilvánvaló tudásbeli hiányosságok megléte: - Mind a segélyek adatait, mind a lakosság számát az egész lakótelepre ismerjük, háztömbökre bontott értékekkel nem rendelkezünk. Nem tudhatjuk tehát, hogy mennyire koncentrált a segélyezettek elhelyezkedése, azaz egyazon lépcsőházban, házban, vagy a lakótelepen szétszórtan helyezkednek el. A szegregálódást csak az első két esetben lehetne nagyobb eséllyel feltételezni. - Az egyazon lépcsőházban/házban való elhelyezkedésnek ugyanakkor ellentmond a szociális bérlakások szórt elhelyezkedése. (A Zsigmondy ltp-en például összesen 4 db, önkormányzati bérlakásokat tartalmazó épület van, amelyekben összesen 20 lépcsőház található.) Feltételezzük ugyanis, hogy a peremhelyzetben élők nem saját tulajdonú lakásokban laknak, bár erre vonatkozó, egyértelmű bizonyíték nem áll rendelkezésünkre.) - Azokon a területeken, amelyek a városrész-egységeknél kisebbek, nem ismerjük a lakosság, illetve a lakások számát. A második ennél is fontosabb indok a szegregátum definíciójának való megfelelés hiánya: - Hiába érzékeljük, hogy valamely részen a segélyezettek száma a városi átlagot meghaladja, akár 2-szeresen is túllépi, ha maga a város

100 DOROG VÁROS IVS alacsony szegregációs mutatóval bír, a különbségek ellenére is az adott területrész messze az országos kritériumszint alatti értékkel rendelkezik. Márpedig bizonyos szint alatti sűrűsödés nem keletkeztet szegregációs ellentéteket. Megállapíthatjuk tehát, hogy a segélyezési adatok önmagukban nem alkalmasak szegregátum kijelölésére. 98 SZOCIÁLIS BÉRLAKÁSOK ELHELYEZKEDÉSE SZERINTI LEHATÁROLÁS A szegregátumok kialakulásának veszélyét növeli az önkormányzati bérlakások magas koncentrációja. Éppen ezért érdemes megvizsgálni, hogy Dorogon van-e erre utaló jel, illetve, hogy a bérlakások elhelyezkedése alapján szegregátumok körvonalazhatók-e. Az Önkormányzattól kapott adatokat térképen ábrázoltuk, hogy előtűnjenek a szociális bérlakások sűrűsödési pontjai. SZOCIÁLIS BÉRLAKÁSOK SŰRŰSÖDÉSÉT JELENTŐ TERÜLETEK A térkép természetesen kissé csalóka. A lakótelepeken egész házak kerültek beszínezésre, holott csak néhány önkormányzati bérlakást tartalmaznak. Kisebb sűrűsödések előtűnnek, gócosodás azonban nem tapasztalható. A SZOCIÁLIS BÉRLAKÁSOK ELHELYEZKEDÉSE ALAPJÁN ÖT LAKÓTELEP KERÜL KÉPBE: - Zsigmondy ltp. 103 db* - Baross Gábor ltp. 89 db - Hám Kálmán ltp. 59 db - Borbála ltp. 35 db - Schmidt Sándor ltp. 14 db *A bérlakások aránya nem haladja meg a 23,1%-ot.

101 DOROG VÁROS IVS HHH GYERMEKEK/TANULÓK LAKÓHELYE SZERINTI LEHATÁROLÁS 99 Az Önkormányzattól kapott adatok alapján megrajzoltuk Dorog HHH-s térképét. Minden lakóhelyhez a HHH-s gyerekek/tanulók számát is feltűntettük. A HHH-S GYERMEKEK/TANULÓK LAKÓHELYE ALAPJÁN AZ ALÁBBI UTCÁK KERÜLNEK KÉPBE: - Zsigmondy ltp. 19 fő 8 család - Tömedéki-dűlő 9 fő 2 család - Kölcsey utca 7 fő 3 család - Borbála ltp. 6 fő 3 család - Hám Kálmán ltp. 6 fő 3 család - Baross Gábor ltp. 5 fő 2 család - Pataksor utca 4 fő 3 család - Schmidt Sándor ltp. 4 fő 2 család - Hungária utca 4 fő 1 család A fenti adatokból látszik, hogy valódi gócosodás Dorogon nem található. Döntően 2-3 család érintett egy-egy utcában a HHH-s besorolással. Egyedül a Zsigmondy ltp-en érintett 8 család. Ezek a családok azonban a lakótelep 6 különböző lépcsőházában laknak. Megállapítható tehát, hogy a HHH-s gyermekek/tanulók száma és elhelyezkedése alapján szegregátum kijelölésére nem kell sort keríteni. KEDVEZŐTLEN LAKOSSÁGI VÉLEMÉNY SZERINTI LEHATÁROLÁS A területek felderítésére a helyi tapasztalatokra alapuló lehatárolással is élünk. A szociális ellátás, a környezet állapota, a lakosság összetétele alapján, a helyi viszonyokat jól ismerő szakemberek által megnevezett területrészek vizsgálatára is sort kerítünk. KEDVEZŐTLEN VÉLEMÉNY A KÖVETKEZŐ TERÜLETEKRŐL ALAKULT KI: - Zsigmondy ltp. - Hám Kálmán ltp.

102 100 DOROG VÁROS IVS Összegzésképpen megállapítható, hogy bár Dorog egyes kis területegységei képbe kerültek a vizsgált mutatók tekintetében. A szegregációs küszöböt egyetlen terület sem lépi át. Éppen emiatt Dorogon nem releváns szegregátumokról és erősen leromlott területekről beszélni. A programban éppen ezért odafigyelést igénylő területekről lesz szó, hangsúlyozva, hogy nem szegregátummal szembeni intézkedések megtételét igényli. A4/2. ODAFIGYELÉST IGÉNYLŐ TERÜLETEK HELYZETELEMZÉSE Dorog alábbi területrészei kerülnek odafigyelést igénylő területként (továbbiakban: OFI-terület) megnevezésre: - Zsigmondy Vilmos ltp. (2.7. VRE) - Baross Gábor ltp. (2.10. VRE) - Hám Kálmán ltp. (2.5. VRE része) - Pataksor utca (2.2. VRE része) ZSIGMONDY VILMOS LTP. A terület elemzése a KSH Népszámlálási adataira, valamint az Önkormányzati adatbázisára épül. VÁROSSZERKEZET ELHELYEZKEDÉS A Zsigmondy ltp. Kolónia városrész közepén, a városrész egyik legfontosabb útja; a Köztársaság út és a vasút menti Munkás utca között helyezkedik el. Az 1970-es, 1980-as években épült fel az egykori vasúton túli első telep; az Öregkolónia helyén. A lakótelepet 6 db sávház és garázsépületek alkotják. A lakások 15%-a rendelkezik garázzsal, a további parkolási lehetőségeket a házak közötti felszíni parkolók biztosítják. VÁROSSZERKEZETI KONFLIKTUS Falu városrésszel való gyalogos kapcsolatát az Otthon térről induló aluljárón, illetve az Iskola utca-mária utca biztosítja. Városszerkezeti konfliktust a lakótelep vasút menti elhelyezkedése okoz. TÁRSADALOM NÉPESSÉG A lakótelepen 1088 fő élt. Ez a dorogi népesség 8,63%-a. Korösszetételét tekintve a 18,4%-os városi átlag feletti, 21,4%-os volt a lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya, miközben a 17,7%-os városi átlag alattinak, 11,6%-osnak bizonyult a lakónépességen belül a 60-x évesek aránya. A demográfiai mutatók alapján roma népesség jelenléte valószínűsíthető.

103 DOROG VÁROS IVS 101 ISKOLAI VÉGZETTSÉG A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aktív korúakon belüli aránya a 26,4%-os városi átlagot meghaladó 34,2%-os mértékű. A felsőfokú végzettségűek 25 éves és idősebb népességen belüli aránya a 8,6%-os városi átlagnál alacsonyabb 4,7%-os értéket mutatott. Az adatok alapján a lakótelep iskolai végzettsége kedvezőtlen. RENDSZERES MUNKAJÖVEDELEM A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező, aktív korúak aránya (40,7%) meghaladja a városi átlagot (36,5%). SZEGREGÁCIÓS MUTATÓ A szegregációs mutató 19,6%-os értéke a városi átlag (14,0%) fölötti érték. Messze elmarad azonban a szegregációval veszélyeztetett kategória küszöbértékétől; a 40%-tól. SEGÉLYEZÉSI ADATOK A három kiemelten vizsgált segély közül kettőben (RSZS, LFT) a legtöbb segélyezett lakóhelye a Zsigmondy ltp., míg a harmadikra (RGYK) nem rendelkezünk adattal, de feltételezésünk szerint, ebben is a legtöbb segélyezett itteni lakos. ROMA KISEBBSÉG ARÁNYA A roma kisebbség Zsigmondy ltp.-en belüli számáról dokumentált adat nem áll rendelkezésünkre. A Népszámlálás Nemzetiségi kötődés című kötete településenként hozza a nemzetiségi népesség számát. CIGÁNYOK (ROMA, BEÁS, ROMANI) SZÁMA NÉPESSÉG ÖSSZESEN NEMZETISÉGHEZ TARTOZÓ KULTURÁLIS ÉRTÉKEKHEZ, HAGYOMÁNYOKHOZ KÖTŐDIK ANYANYELVŰ NYELVET CSALÁDI, BARÁTI KÖRBEN HASZNÁLÓK fő 100 fő 108 fő 36 fő 31 fő 100% 0,79% 0,86% 0,29% 0,25% FORRÁS: KSH, [ A szakirodalom szerint a népszámlálásokban szereplő nemzetiségek közül a romák valós száma tér el leginkább a statisztikai adatokban szereplőtől. A CKÖ nem bocsátott rendelkezésünkre birtokában lévő adatokat a Dorog városban élő roma közösség számáról és területi megoszlásáról. A szociális helyzetre utaló adatok, valamint helyi tapasztalatok alapján a Zsigmondy Vilmos ltp. roma népességnek ad helyet. KÖRNYEZET LAKÁSKÖRÜLMÉNYEK A lakótelep iparosított technológiával készült-

104 102 DOROG VÁROS IVS A VRE 446 lakást tartalmaz, amelyik Dorog lakásállományának 9,2%-a. Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya 0,5%, ami a városi átlagot (6,0%) messze megelőzi. TULAJDONVISZONYOK A VRE-ben a lakások 23,1%-a (103 db) önkormányzati tulajdonú bérlakás. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA A lakótelep gyűjtőúti kapcsolatát a Köztársaság út és a Munkás utca adja. Az épületek feltárását a lakótelep ÉNY-i és DK-i oldalán kiépített lakóutcákról az épületek elé kanyarodó bekötőutcák biztosítják. KÖZMŰ ELLÁTOTTSÁG A lakótelep teljes közművesítéssel rendelkezik. KÖRNYEZETI ÁRTALMAK A környezeti ártalmak közül a vasút, illetve a Köztársaság út zajterhelése számottevő. KÖZSZOLGÁLTATÁS INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁG A VRE intézményi ellátottsága megfelelő. Az oktatási, az egészségügyi, a kulturális létesítmények gyaloglási távolságon belül elérhetők. Kissé távol esik a lakóteleptől a város egyetlen, kissé külpontosan elhelyezkedő bölcsődéje. A VRE kereskedelmi, szolgáltató ellátottsága kedvező. A VRE-ből valamennyi városi közszolgáltatáshoz gyaloglási távolságon belül el lehet jutni. FEJLESZTÉSEK Dorog elmúlt években végrehajtott fejlesztései közül az alábbiak érintették a Zsigmondy Vilmos lakótelepet: Járdafelújítás és parkoló burkolatépítés - Parkosítás - Játszótér kialakítása bérlakás felújítás (Zsigmondy ltp ) bérlakás felújítás (Zsigmondy ltp. 17.) ANTI-SZEGREGÁCIÓS HATÁSÚ MEGVALÓSULT FEJLESZTÉSEK Az előzőekben ismertetett valamennyi fejlesztés anti-szegregációs hatású. A fejlesztések: - a környezet felértékelődését, - a lakhatási körülmények javítását szolgálták.

105 103 DOROG VÁROS IVS BAROSS GÁBOR LTP. A terület elemzése a KSH Népszámlálási adataira, valamint az Önkormányzati adatbázisára épül. VÁROSSZERKEZET ELHELYEZKEDÉS A Baross ltp. Kolónia városrész DK-i harmadánál, a városrész egyik legfontosabb útja; a Köztársaság út és a vasút menti Munkás utca között helyezkedik el. Az 1960-as években épült fel Dorog első iparosított technológiával épült lakótelepeként. A lakótelepet 11 db sávház és kereskedelmi, intézményi épületek alkotják. A lakások egy része rendelkezik garázzsal, melyek a Munkás utca túloldalán, garázssoros elrendezéssel alakítottak ki. VÁROSSZERKEZETI KONFLIKTUS Falu városrésszel való gyalogos kapcsolatát a Mária utca biztosítja. Városszerkezeti konfliktust a lakótelep vasút menti elhelyezkedése okoz. TÁRSADALOM NÉPESSÉG A lakótelepen 1020 fő élt. Ez a dorogi népesség 8,01%-a. Korösszetételét tekintve a 18,4%-os városi átlag közeli, 18,6%-os volt a lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya, miközben a 17,7%-os városi átlag felettinek, 19,2%-osnak bizonyult a lakónépességen belül a 60-x évesek aránya. ISKOLAI VÉGZETTSÉG A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aktív korúakon belüli aránya a 26,4%-os városi átlagot meghaladó 32,3%-os mértékű. A felsőfokú végzettségűek 25 éves és idősebb népességen belüli aránya a 8,6%-os városi átlagnál alacsonyabb 5,7%-os értéket mutatott. Az adatok alapján a lakótelep iskolai végzettsége kedvezőtlen. RENDSZERES MUNKAJÖVEDELEM A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező, aktív korúak aránya (40,4%) meghaladja a városi átlagot (36,5%). SZEGREGÁCIÓS MUTATÓ A szegregációs mutató 16,6%-os értéke a városi átlag (14,0%) fölötti érték. Messze elmarad azonban a szegregációval veszélyeztetett kategória küszöbértékétől; a 40%-tól. SEGÉLYEZÉSI ADATOK A három vizsgált segély (RSZS, LFT, RGYK) összesítésénél a segélyezési mutató városi értéket messze meghaladó aránya mutatkozott a Baross Gábor lakótelepnél. ROMA KISEBBSÉG ARÁNYA A roma kisebbség Baross Gábor ltp.-en belüli számáról dokumentált adat nem áll rendelkezésünkre.

106 104 DOROG VÁROS IVS A szociális helyzetre utaló adatok, valamint helyi tapasztalatok alapján a Baross Gábor ltp.-en a roma népesség számaránya indifferens. KÖRNYEZET LAKÁSKÖRÜLMÉNYEK A lakótelepet középblokkos lakóépületek alkotják. A VRE 428 lakást tartalmaz, amelyik Dorog lakásállományának 8,8%-a. Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya 1,6%, ami a városi átlagot (6,0%) messze megelőzi. TULAJDONVISZONYOK A VRE-ben a lakások 20,8%-a (89 db) önkormányzati tulajdonú bérlakás. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA A lakótelep gyűjtőúti kapcsolatát a Köztársaság út és a Munkás utca adja. Az épületek feltárását a lakótelep ÉNY-i és DK-i oldalán kiépített lakóutcákról az épületek elé kanyarodó bekötőutcák biztosítják. KÖZMŰ ELLÁTOTTSÁG A lakótelep teljes közművesítéssel rendelkezik. KÖRNYEZETI ÁRTALMAK A környezeti ártalmak közül a vasút, illetve a Köztársaság út zajterhelése számottevő. KÖZSZOLGÁLTATÁS INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁG A VRE intézményi ellátottsága megfelelő. Az oktatási, az egészségügyi, a kulturális létesítmények gyaloglási távolságon belül elérhetők. Kissé távol esik a lakóteleptől a város egyetlen, kissé külpontosan elhelyezkedő bölcsődéje. A VRE kereskedelmi, szolgáltató ellátottsága kedvező. A VRE-ből valamennyi városi közszolgáltatáshoz gyaloglási távolságon belül el lehet jutni. FEJLESZTÉSEK Dorog elmúlt években végrehajtott fejlesztései közül az alábbiak érintették a Baross Gábor lakótelepet: PPP hőtechnikai felújítás (Baross Gábor ltp , ) ANTI-SZEGREGÁCIÓS HATÁSÚ MEGVALÓSULT FEJLESZTÉSEK Az előzőekben ismertetett v fejlesztés anti-szegregációs hatású. A fejlesztés: - a lakhatási körülmények javítását szolgálta.

107 105 DOROG VÁROS IVS HÁM KÁLMÁN LTP. A Hám Kálmán ltp.-re nem állnak rendelkezésünkre a KSH Népszámlálási adatai, mivel a terület csupán része az egyik városrész-egységnek. Éppen ezért a helyszíni megfigyelésekre, a térképi adatokra, valamint az Önkormányzati adatbázisra támaszkodhatunk. Több helyen számított adatokkal dolgoztunk, és vannak témakörök, amelyeket adathiány miatt ki kellett hagynunk. VÁROSSZERKEZET ELHELYEZKEDÉS A Hám Kálmán ltp. Kolónia városrész ÉNY-i harmadában, a városrész egyik legfontosabb útja; a Bányász körönd által közrezártan helyezkedik el. Az es, 1980-as években épült fel egykori kolónia telep helyén. A lakótelepet 4 db sávház, 4 db pontház és 4 db dupla-pontház alkotja. A lakásokhoz tartozó garázsok (88 db) a Bányász körönd túloldalán garázsvárosként került kiépítésre. Parkolási lehetőségeket a házak közötti felszíni parkolók kínálnak. VÁROSSZERKEZETI KONFLIKTUS Falu városrésszel való gyalogos kapcsolatát az Otthon térről induló aluljáró, illetve az Esztergomi út biztosítja. Városszerkezeti konfliktust a lakótelep melletti Bányász körönd forgalmi terhelése okoz. További problémát jelent a lakások és a garázsok térbeli elkülönülése, amit a garázsok fejlesztési területen való léte tovább mélyít, hiszen ezek megszűnése, a terület parkolási viszonyait felboríthatja. TÁRSADALOM NÉPESSÉG A lakótelepen 1018 fő él. (A népesség száma a számított lakásszám 1 lakásra jutó átlagos személyek számával való szorzásából adódó érték.) Ez a dorogi népesség 8,03%-a. Roma népesség jelenléte valószínűsíthető. SEGÉLYEZÉSI ADATOK A három kiemelten vizsgált segély (RSZS, LFT, RGYK) összegzése alapján a Hám Kálmán ltp. a városi átlagot messze meghaladó százalékban adja a segélyezettek lakóhelyét. ROMA KISEBBSÉG ARÁNYA A roma kisebbség Hám Kálmán ltp.-en belüli számáról dokumentált adat nem áll rendelkezésünkre. A CKÖ nem bocsátott rendelkezésünkre birtokában lévő adatokat a Dorog városban élő roma közösség számáról és területi megoszlásáról. A szociális helyzetre utaló adatok, valamint helyi tapasztalatok alapján a Hám Kálmán ltp. roma népességnek ad helyet.

108 106 DOROG VÁROS IVS KÖRNYEZET LAKÁSKÖRÜLMÉNYEK A lakótelep iparosított technológiával készült- A számítások szerint 384 db lakást tartalmaz, amelyik Dorog lakásállományának 7,8%-a. Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya valószínűleg sokkal kedvezőbb a városi átlagnál (6,0%), hiszen a lakótelepeken lévő lakások komfortos kivitelben készültek. TULAJDONVISZONYOK A Hám Kálmán ltp.-en a lakások 15,4%-a (59 db) önkormányzati tulajdonú bérlakás. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA A lakótelep gyűjtőúti kapcsolatát a Bányász körönd adja. Az épületek feltárását a Bányász körönd két ágát összekötő, ÉK-i és DNY-i irányú lakóutcákról az épületek elé kanyarodó bekötőutcák biztosítják. KÖZMŰ ELLÁTOTTSÁG A lakótelep teljes közművesítéssel rendelkezik. KÖRNYEZETI ÁRTALMAK A környezeti ártalmak közül a Bányász körönd zajterhelése számottevő. KÖZSZOLGÁLTATÁS INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁG A VRE intézményi ellátottsága megfelelő. Az oktatási, az egészségügyi, a kulturális létesítmények gyaloglási távolságon belül elérhetők. Kissé távol esik a lakóteleptől a város egyetlen, kissé külpontosan elhelyezkedő bölcsődéje. A VRE kereskedelmi, szolgáltató ellátottsága megfelelő. A VRE-ből valamennyi városi közszolgáltatáshoz gyaloglási távolságon belül el lehet jutni. FEJLESZTÉSEK Dorog elmúlt években végrehajtott fejlesztései közül az alábbiak érintették a Hám Kálmán lakótelepet: Bányász köröndi buszleállók kiépítése - PPP hőtechnikai felújítás (Hám Kálmán ltp. 5-6., 7-8., 12.) ANTI-SZEGREGÁCIÓS HATÁSÚ MEGVALÓSULT FEJLESZTÉSEK Az előzőekben ismertetett valamennyi fejlesztés anti-szegregációs hatású. A fejlesztések: - a környezet felértékelődését, - a lakhatási körülmények javítását szolgálták.

109 107 DOROG VÁROS IVS PATAKSOR UTCA A Pataksor utcára nem állnak rendelkezésünkre a KSH Népszámlálási adatai, mivel a terület csupán része az egyik városrész-egységnek. Éppen ezért a helyszíni megfigyelésekre, a térképi adatokra, valamint az Önkormányzati adatbázisra támaszkodhatunk. Több helyen számított adatokkal dolgoztunk, és vannak témakörök, amelyeket adathiány miatt ki kellett hagynunk. VÁROSSZERKEZET ELHELYEZKEDÉS A Pataksor utca Kolónia városrész ÉK-i peremén, közvetlenül a város közigazgatási határánál helyezkedik el. A területet családi házak alkotják. VÁROSSZERKEZETI KONFLIKTUS A Pataksor utcai terület az időközben Esztergomhoz társult Esztergom- Kertvárosnak egykor szerves része volt, annak leválása a terület feltárásában törést okozott. A Pataksor utca menti telkek egy része kizárólag Esztergom közigazgatási határa felől közelíthetők meg. A terület Kolónia városrésszel való gyalogos kapcsolatát a Honvéd utca, a Híd utca, illetve kisebb kerülővel az Esztergomi út biztosítja. Falu városrész elérésére a Híd utca felőli kapcsolat a legkedvezőbb, de a Honvéd utca, valamint az Esztergomi út felőli megközelítés is működik. Városszerkezeti konfliktust a lakóterület és a városközpont nehézkes kapcsolata hordoz. További negatívum a Kenyérmezői-patak vízminőségének kedvezőtlen volta, hiszen a patak a telkek mentén folyik. TÁRSADALOM NÉPESSÉG A Pataksor utcában 325 fő él. (A népesség száma a számított lakásszám 1 lakásra jutó átlagos személyek számával való szorzásából adódó érték.) Ez a dorogi népesség 2,6%-a. Roma népesség jelenléte valószínűsíthető. SEGÉLYEZÉSI ADATOK A három kiemelten vizsgált segély (RSZS, LFT, RGYK) összegzése alapján a Pataksor utca a városi átlagot messze meghaladó százalékban adja a segélyezettek lakóhelyét. ROMA KISEBBSÉG ARÁNYA A roma kisebbség Pataksor utcán belüli számáról dokumentált adat nem áll rendelkezésünkre. A CKÖ nem bocsátott rendelkezésünkre birtokában lévő adatokat a Dorog városban élő roma közösség számáról és területi megoszlásáról. A szociális helyzetre utaló adatok, valamint helyi tapasztalatok alapján a Pataksor utca roma népességnek ad helyet.

110 108 DOROG VÁROS IVS KÖRNYEZET LAKÁSKÖRÜLMÉNYEK A lakóterület hagyományos tégla épületeket tartalmaz. A számítások szerint 127 db lakást tartalmaz, amelyik Dorog lakásállományának 2,6%-a. Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya valószínűleg rosszabb a városi átlagnál (6,0%), hiszen a lakóterületen lévő lakások döntő többsége építési idejéből következően komfort nélküli kivitelben készült egykoron. TULAJDONVISZONYOK A Pataksor utcában a lakások 1,6%-a (2 db) önkormányzati tulajdonú bérlakás. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA A Pataksor utca kapcsolatát a Híd, a Honvéd és az Esztergomhoz tartozó Eperjesi utca jelenti. A Pataksor utca egyik fele Doroghoz, másik fele Esztergomhoz tartozik. KÖZMŰ ELLÁTOTTSÁG A Pataksor utca szennyvízcsatorna kiépítésének I. és II. üteme 2009-ben megvalósult. KÖRNYEZETI ÁRTALMAK A Kenyérmezői-patak vízszennyezettsége jelent számottevő környezeti ártalmat. KÖZSZOLGÁLTATÁS INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁG A VRE intézményi ellátottsága kielégítő. Az egészségügyi és a kulturális létesítmények csak jelentős gyaloglási távolságon belül érhetők el. A város egyetlen bölcsődéje viszont kedvező távolságban található. A Pataksor utca oktatási, kereskedelmi, szolgáltató ellátottsága kielégítő. A Pataksor utcából a városi közszolgáltatáshoz csak jelentős gyaloglási távolságon belül lehet eljutni. FEJLESZTÉSEK Dorog elmúlt években végrehajtott fejlesztései közül az alábbiak érintették a Pataksor utcát: Pataksor utca szennyvízcsatorna kiépítésének terveztetése - Pataksor szennyvízcsatorna kiépítése I, II ütem ANTI-SZEGREGÁCIÓS HATÁSÚ MEGVALÓSULT FEJLESZTÉSEK Az előzőekben ismertetett valamennyi fejlesztés anti-szegregációs hatású. A fejlesztések: - a környezet felértékelődését, - a lakhatási körülmények javítását szolgálták.

111 109 DOROG VÁROS IVS A4/3. AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK SZEGREGÁCIÓS HATÁSA A tervezett fejlesztések mellett a fejlesztés elvárt anti-szegregációs hatását feltűntettük. FALU AKCIÓTERÜLET Intézmény-fejlesztés - könyvtár felújítása - házasság kötő terem kialakítása - kiállító terem kialakítása - rendőrség új épületének kialakítása - intézmények házának megvalósítása - Reimann-altáró bányamúzeummá alakítása - Polgármesteri Hivatal energetikai korszerűsítése - szakrendelő energetikai korszerűsítése - Zrínyi Ilona Általános Iskola energetikai korszerűsítése Elvárt anti-szegregációs hatás: A közszolgáltatások színvonalának javítása az emberek igényességét növeli. Az oktatási intézmények korszerűsítése integráltságukat erősíti. Az Önkormányzati fenntartású intézmények kiadáscsökkentését szolgáló energetikai korszerűsítés a város szociális kiadásaihoz való forrás-átcsoportosítást tesz lehetővé. Közlekedés-fejlesztés - útfelújítások (Bimbó utca, Nefelejcs utca, Mátyás király utca) - sétány, köztér megteremtése - felszíni parkoló kialakítása Elvárt anti-szegregációs hatás: A kiszolgáló úthálózat felújítása az utca menti épületek felértékelődéshez vezet. A város új sétányának és közterének megteremtése az emberi érintkezések számát növeli, az elkülönültséget csökkenti. Közmű-fejlesztés - napenergia torony felépítése Elvárt anti-szegregációs hatás: A fenntarthatóság követelményének közösségi érvényre juttatása az egyének szemléletváltásához is elvezet. Gazdasági fejlesztés - vásárcsarnok megépítése - kereskedelmi, szolgáltató egységek megépítése Elvárt anti-szegregációs hatás: A piac, kedvező áraival, az élelmiszerek elérhetőséget javítja a kisebb keresetű családok számára.

112 DOROG VÁROS IVS Arculat-váltás, arculat-erősítés - Hősök tere lezárása - Esztergomi úti grafiti kerítés megalkotása 110 Elvárt anti-szegregációs hatás: A grafiti kerítés az emberek ilyen irányú alkotási vágyának kiélésére kínál teret, anélkül, hogy ez a város bármely részének leértékelődéséhez vezetne. KOLÓNIA AKCIÓTERÜLET Intézmény-fejlesztés - zeneiskola kialakítása - birkózóklub kialakítása - multi funkciós csarnok felépítése - oktatási infrastruktúra fejlesztése (gimnázium felújítása) - önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése (Petőfi Sándor Általános Iskola, sport központ) - sportmúzeum fejlesztése Elvárt anti-szegregációs hatás: A sportlétesítmények fejlesztése, kínálatának bővítése a szabadidő hasznos eltöltését szolgálja, és mind a testi, mind a mentális egészséget megőrzi. Az oktatási intézmények korszerűsítése integráltságukat erősíti. Az Önkormányzati fenntartású intézmények kiadáscsökkentését szolgáló energetikai korszerűsítés a város szociális kiadásaihoz való forrás-átcsoportosítást tesz lehetővé. Közlekedés-fejlesztés - Intermodális csomópont kiépítése autóbusz-pályaudvar - Intermodális csomópont kiépítése vasútállomás - gyalogos aluljáró felújítása - volt Brikettgyár infrastrukturális fejlesztése Elvárt anti-szegregációs hatás: A személyszállítási módok közötti kapcsolat megteremtése a mobilitást erősíti, a munkaalkalmak elérhetőségét növeli. A volt Brikettgyár infrastrukturális fejlesztése a területet vonzóvá teszi a befektetők számára, a befektetők terület iránti keresletnövekedése pedig a város egészét is felértékeli. Közmű-fejlesztés - volt Brikettgyár infrastrukturális fejlesztése Elvárt anti-szegregációs hatás: A volt Brikettgyár infrastrukturális fejlesztése a területet vonzóvá teszi a befektetők számára, a befektetők terület iránti keresletnövekedése pedig a város egészét is felértékeli.

113 DOROG VÁROS IVS Arculat-váltás, arculat-erősítés - emlékkút felállítása 111 Elvárt anti-szegregációs hatás: A város arculati erősítése az igényszintet növeli, az átvett minták használata a lakókörnyezet felértékelődését szolgálja.

114 DOROG VÁROS IVS A5. INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 112 A5/1. A VÁROS JÖVŐKÉPE Dorog Városfejlesztési Koncepcióját a Képviselő-testület szeptember 27-i ülésén határozattal elfogadta. Az ebben szereplő jövőkép szolgál jelen Integrált Városfejlesztési Stratégia alapjául. Dorog, mint a tájalakulatok, közigazgatási egységek, közlekedési infrastruktúrák találkozásánál elhelyezkedő, kistérségi kisugárzású város, két ország, két régió, két kistérség kapcsolódási pontján, a múlt és a jövő közötti átmenetet célozza. DOROG ÖRÖKSÉGVEZÉRELT ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSŰ KISVÁROS kíván lenni. Fenntarthatóság térben és időben, fenntarthatóság környezet-használatban, erőforrás-gazdálkodásban, fejlesztésben, társadalmi együttélésben, szóval az élet minden szegmensét átfogóan. A jövőnket építjük, de a múltunkat nem feledjük. áll a hivatal falán a felirat, amelyik a hagyomány és a változás közötti határmezsgyén való át- meg átjárás egyensúlyának kívánását fejezi ki, mindkét oldalon a tapasztalatok tárházát hordozva. Dorog város térszerkezeti, gazdasági társadalmi és városfejlesztési adottságainak, potenciális lehetőségeinek elemzése vezetett el a város stratégiai jövőképének megfogalmazásához. A jövőkép a város sajátos előnyeinek a fenntarthatóság elvét követő érvényesítését sűríti mottószerű rövidséggel, egyben szóhasználatával szervesen illeszkedik az országos, a regionális és a megyei területfejlesztési koncepciókhoz. A5/2. FEJLESZTÉSI CÉLOK A VÁROSRA ÉS A VÁROSRÉSZEKRE CÉLPIRAMIS Az áttekinthetőség miatt célpiramisban foglaltuk össze Dorog célhierarchia rendszerét. A célpiramis Dorog Város stratégiai és tematikus céljait foglalja rendszerbe, amelyhez hozzákapcsoltuk a területi célokat. Ennek nyomán a város egészére szóló valamennyi hosszú-, nagytávú- és középtávú célt megjeleníti. A HÁRMAS CÉLHIERARCHIA ELEMEI: Cél átfogó cél tematikus célok területi célok Időhatár évre szóló 9 14 évre szóló 7 8 évre szóló A jövőkép átfogó céljából kiindulva a tematikus célokon keresztül jutunk tehát el a területi célokig, amelyeknek a fejlesztési javaslatainkat megfeleltettük.

115 113 DOROG VÁROS IVS Dorog tematikus céljai közül horizontális jellegűeket is találunk. Ezek területi hatóköre a célzott elemek függvényében eltérő. ENERGETIKAI KORSZERŰSÍTÉSRE TERVEZETT ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEK MEGNEVEZÉS CÍM Városháza 2510 Dorog, Bécsi út 71. Szent Borbála Szakkórház 2510 Dorog, Kossuth L. út 6. Arany János Városi Könyvtár 2510 Dorog, Bécsi út 42. Zrínyi Ilona Általános Iskola 2510 Dorog, Bécsi út 45. Eötvös József Általános Iskola 2510 Dorog, Szent Borbála ltp. 8. Dózsa György Általános Iskola 2510 Dorog, bányász körönd 31. Városi Uszoda 2510 Dorog, Iskola út Petőfi Sándor Általános Iskola 2510 Dorog, Iskola út 4. Petőfi Sándor Napközi Otthonos Óvoda 2510 Dorog, Iskola út 2. Városi Sportcsarnok 2510 Dorog, Iskola út 1. Tekepálya és Iroda Dorog, Köztársaság út 3. Sporttelep 1 Dorog, Köztársaság út 3. Sportpálya (öltözők) 2510 Dorog, Köztársaság út 1. FŰTÉSI MÓD* T T T T T T T T T T G G G JELENLEGI KÜLSŐ FALSZERKEZET ÉS SZIGETELÉS ISMERTETÉSE MEGJEGYZÉS Régi kisméretű tégla falazat szigetelés nélkül. Használati meleg víz ellátása vízmelegítőről. Régi kisméretű tégla falazat szigeteléssel. Használati meleg víz ellátása távhőről. Régi kisméretű tégla falazat szigetelés nélkül. Használati meleg víz ellátás vízmelegítőről. Régi kisméretű tégla falazat szigetelés nélkül. Használati meleg víz a konyhában és a zuhanyzóban, ellátása villanybojlerről. Vb vázas épület, vb vázkitöltő elemekkel. Használati meleg víz ellátása távhőről. Régi kisméretű tégla falazat szigetelés nélkül. Nincs használati meleg víz nincs. Kiszolgáló épület ytong falazat. Használati meleg víz előállítása távhőről. Régi kisméretű tégla falazat, szigetelés nélkül. Használati meleg víz a konyhában, ellátása villanybojlerről. Egy része régi kisméretű téglafalazat, a másik része vb vázas épület szigetelés nélkül. Használati meleg víz a konyhában, ellátása villanybojlerről. Acél vázas, alu szendvicspanel külső térelhatároló falazattal. Használati meleg víz előállítása távhőről. Régi kisméretű szigeteletlen téglafal a tekepályán, az irodaépületen hőszigetelő baumit vakolat. Használati meleg víz villanybojlerről. Irodában nincs használati meleg víz. Régi kisméretű tégla falazat, hőszigetelés nélkül. Használati meleg víz ellátás villanybojlerről. Régi kisméretű téglafalazat szigetelés nélkül. Használati meleg víz ellátása gázkazánról.

116 DOROG VÁROS IVS József Attila Művelődési ház 2510 Dorog, Otthon tér 1. Hétszínvirág Napközi Otthonos Óvoda 2510 Dorog, Otthon tér 8. dr. Mosonyi Albert Gondozási Központ A épülete 2510 Dorog, Otthon tér 3. Intézmények háza 2510 Dorog, Hantken Miksa út 8 Zrínyi Ilona Napközi Otthonos Óvoda 2510 Dorog, Hősök tere 2. Pedagógiai Szakszolgálat 2510 Dorog, Mátyás király út 3. Térségi Orvosi Ügyelet és Mentőállomás 2510 Dorog, Kossuth L. út 6. dr. Magyar Károly Városi Bölcsőde 2510 Dorog, Schmidt villa kert 2. dr. Mosonyi Albert Gondozási Központ B épülete (Demens Otthon) 2510 Dorog, Schmidt villa kert 3. dr. Mosonyi Albert Gondozási Központ Napközi otthona 2510 Dorog, Bányász körönd 30. G G G G G G G G G V Régi kisméretű téglából épült falszerkezet. Szigetelés nélkül. A használati meleg víz előállítása villanybojlerről. Régi kisméretű téglafalazat szigetelés nélkül. Használati meleg víz a konyhában, ellátása villanybojlerről. Porotherm és régi kisméretű téglafal, szigeteléssel. ( Az intézmény 1997-ben lett kialakítva. ) Használati meleg víz gázkazánról. Régi kisméretű tégla falazat szigetelés nélkül. Használati meleg víz ellátása gázkazánról. Régi kisméretű tégla falazat szigeteléssel. Használati meleg víz ellátása villanybojlerről. Régi kisméretű tégla falazat szigetelés nélkül. Használati meleg víz ellátása villanybojlerről. A tornaszoba porotherm falazat szigeteléssel. Porotherm és régi kisméretű téglafal szigeteléssel. Használati meleg víz ellátása gázkazánról. Korábban bölcsődeként funkcionált vb vázas épület, vb. vázkitöltő elemekkel. Használati meleg víz gázkazánról. Korábban bölcsődeként funkcionált vb vázas épület, vb. vázkitöltő elemekkel. Használati meleg víz gázkazánról. 114 Régi kisméretű tégla falazat, hőszigetelés nélkül. Használati meleg vízellátás villanybojlerről. * T: TÁVHŐ, G: GÁZ, V: VILLANY FORRÁS: ÖK A VÁROSRÉSZEK/VÁROSRÉSZ-EGYSÉGEK CÉLJA Az alábbiakban valamennyi városrész (továbbiakban: VR), illetve ahol ilyen van városrész-egység (továbbiakban VRE) területi célját rögzítettük. Minden városrészhez/városrész-egységhez megfogalmaztunk egy konkrét célt, amely referenciapontját képezheti a későbbi akcióterületi integrált fejlesztéseknek. Ezt követően a konkrét cél eléréséhez illeszkedő fejlesztési javaslatokat fogalmaztuk meg HUNGÁRIA BÁNYATELEP-VRE Környezeti terhelés mérséklése. FALU

117 DOROG VÁROS IVS FEJLESZTÉSI JAVASLATOK HUNGÁRIA BÁNYATELEP-VRE-RE: - Bécsi úton közterületi zöldfelület-fejlesztés VEGYES KERTVÁROS-VRE Vízbázis védelme. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK VEGYES KERTVÁROS-VRE-RE: - Karsztkút körüli hidrogeológiai védőidom kijelölése KÁLVÁRIA-HEGYI LAKÓTERÜLET-VRE Meglévő zöldterület megőrzése. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK KÁLVÁRIA-HEGYI LAKÓTERÜLET-VRE-RE: - Kálvária-hegy beépítésre nem szánt, szomszédos területének megtartása VEGYES TÖRTÉNETI TERÜLET-VRE Közművelődési köztér-fejlesztés FEJLESZTÉSI JAVASLATOK VEGYES TÖRTÉNETI TERÜLET-VRE-RE: - Épületfejlesztések (bányatiszti kaszinó épületének rekonstrukciója, új rendőrségi épület (volt városháza), Schmidt Sándor lakóháza) PRÉSHÁZAS KARAKTERŰ TERÜLET-VRE Présházas karakter megőrzése. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK PRÉSHÁZAS KARAKTERŰ TERÜLET-VRE-RE: - Hagyományos jellegű utcakép támogatása TEMETŐ TÖMBJE-VRE Temetőbővítési terület megtartása. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK TEMETŐ TÖMBJE-VRE-RE: - Temető bővítési területének zöldfelületi hasznosítása TÖMEDÉK-AKNA MENTI GAZDASÁGI TERÜLET-VRE Lakóterület környezeti terhelésének mérséklése. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK TÖMEDÉK-AKNA MENTI GAZDASÁGI TERÜLET-VRE-RE: - Könyves Kálmán utca, IV. Béla utca zöld sávval való izolálása az ipari parktól 1.8. ÁTALAKULÓ BÁNYAÜZEMI TERÜLET I.-VRE A barnamezős terület városszövetbe való integrálása. A bányászathoz kötődő hasznosítatlan, minőségi épületek funkcióval való megtöltése. Arculaterősítés. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK ÁTALAKULÓ BÁNYAÜZEMI TERÜLET I.-VRE-RE: - Intézmények házának kialakítása az egykori bánya iroda épületében. - Reimann-altáró bányamúzeumként történő hasznosítása. - Esztergomi úti grafiti kerítés létrehozása VEGYES KÖZPONTI TERÜLET-VRE Energia-korszerűsítés. Közösségi közlekedés fejlesztése. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK VEGYES KÖZPONTI TERÜLET-VRE-RE: - Polgármesteri Hivatal épületének energetikai korszerűsítése.

118 DOROG VÁROS IVS - Buszmegálló rendezése BÁNYATISZTVISELŐ-TELEP-VRE Arculatőrzés ÁTALAKULÓ BÁNYAÜZEMI TERÜLET II.-VRE Barnamezős, egykori bányaterület ötletpályázati javaslatok alapján történő rendezése, hasznosítása. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK ÁTALAKULÓ BÁNYAÜZEMI TERÜLET II.-VRE-RE: - Piactér megteremtése. - Sétány létrehozása. - Parkoló fejlesztés. - Új lakóterület kialakítása. - Kereskedelmi, szolgáltató épületegyüttes felépítése. - Napenergia-torony felállítása, megújuló energia hasznosítása KÓRHÁZ TÖMBJE-VRE Intézménykorszerűsítés. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK KÓRHÁZ TÖMBJE-VRE-RE: - Járó beteg szakrendelő felújítása. - Kórházkert közparkká átalakítása. - Parkoló fejlesztés. - Közoktatási infrastruktúra fejlesztése (Zrínyi Ilona Általános Iskola). - Bécsi udvar II. ütem befejezésének támogatása ÖTHÁZ ÉS KÖRNYÉKE-VRE Arculatőrzés VÍZIVÁROS-VRE Zöldfelület-fejlesztés. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK VÍZIVÁROS-VRE-RE: - Volt vasúti töltés és lakóterület közötti véderdő telepítése FŐÚT MENTI KERESKEDELEM-VRE Zöldfelületi arány növelése. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK FŐÚT MENTI KERESKEDELEM-VRE-RE: - Fásítás. - KOLÓNIA 2.1. PETŐFI-TELEP-VRE A lakóterületek védelme. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK PETŐFI-TELEP-VRE-RE: - A gazdasági területek menti elválasztó zöldsáv fejlesztése KENYÉRMEZŐI-PATAK MENTI KERTVÁROS-VRE Kenyérmező-patak vízminőségének a szomszédos településekre való ráhatással történő javítása, ezzel a patak menti kertvárosi lakóterület felértékelődése. Intézmény-fejlesztés.

119 117 DOROG VÁROS IVS FEJLESZTÉSI JAVASLATOK KENYÉRMEZŐI-PATAK MENTI KERTVÁROS-VRE-RE: - Patakpart karbantartása. - Vízminőség-védelmi intézkedések meghozatalának elérése a patak felső szakasza mentén lévő településeknél. - Bölcsőde bővítése CHORIN-TELEP-VRE Szegregációs kockázat csökkentése. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK CHORIN-TELEP-VRE-RE: - Szociális háló erősítése. - Közterület-fejlesztés ESZTERGOMI ÚT MENTI GAZDASÁGI TERÜLET-VRE Környezeti terhelés mérséklése. Funkcióváltás. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK ESZTERGOMI ÚT MENTI GAZDASÁGI TERÜLET-VRE-RE: - Volán-telep átalakítása KOLÓNIA DOMINANCIÁJÚ LAKÓTERÜLET-VRE Arculaterősítés. Szegregációs kockázat csökkentése. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK KOLÓNIA DOMINANCIÁJÚ LAKÓTERÜLET-VRE-RE: - Zeneiskola kialakítása (Mészáros Lázár utca 7.). - Birkózóklub kialakítása. - Közterület-fejlesztés VOLT BRIKETTGYÁR TERÜLETE-VRE A volt Brikettgyár barnamezős területének hasznosítása. Közösségi közlekedés, közösségi terek fejlesztése. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK VOLT BRIKETTGYÁR TERÜLETE-VRE-RE: - Intermodális csomópont, új autóbusz-pályaudvar kiépítése. - Multi funkciós csarnok (extrém sport- és koncertcsarnok) felépítése. - Közoktatási infrastruktúra fejlesztése (Zsigmondy Vilmos Gimnázium) - Otthon téri emlékkút építése. - Útépítés a patak mentén a Mészáros és a Wesselényi utca között ZSIGMONDY VILMOS LTP-VRE Szegregációs kockázat csökkentése. Energetikai korszerűsítés. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK ZSIGMONDY VILMOS LTP-VRE-RE: - Szociális háló erősítése. - Közterület-fejlesztés. - Panel-program SCHMIDT SÁNDOR LTP-VRE Energetikai korszerűsítés. Zöldfelület fejlesztés. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK ZSIGMONDY VILMOS LTP-VRE-RE: - Panel-program LAKÓ- ÉS SPORTTELEP-VRE Közoktatási rendszer infrastruktúra fejlesztése. Sport rendszer fejlesztése. Közterület fejlesztés.

120 118 DOROG VÁROS IVS FEJLESZTÉSI JAVASLATOK LAKÓ- ÉS SPORTTELEP-VRE-RE: - Önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése (Petőfi Sándor Általános Iskola, sportcsarnok, tekepálya, irodaház). - Sportmúzeum fejlesztése. - Közterület-rendezés (Iskola utca) BAROSS GÁBOR LTP-VRE Energetikai korszerűsítés. Parkolás fejlesztése. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK BAROSS GÁBOR LTP-VRE-RE: - Panel-program. - Parkoló bővítés HOMOKVASÚT MENTI KERTVÁROS-VRE Lakóterületi fejlesztés. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK HOMOKVASÚT MENTI KERTVÁROS-VRE-RE: - Homokvasút töltésének elbontása, lakótelkek kialakítása. IPARTERÜLET Környezeti terhelés mérséklése. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK IPARTERÜLET-VR-RE: - Mérési rendszer fejlesztése. - Lakóterületek zöldsávokkal való izolálása. VASÚTTERÜLET Közösségi közlekedés fejlesztése. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK VASÚTTERÜLET-VR-RE: - Intermodális csomópont kialakítása vasútállomás. - Gyalogos aluljáró felújítása. TÖMEDÉKI-DŰLŐ Rekreációs lehetőségek bővítése. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK TÖMEDÉKI-DŰLŐ-VR-RE: - Családi pihenőpark kiépítésének támogatása. VI. AKNA Természeti értékek megőrzése. IPARI PARK Terület- és infrastruktúra-fejlesztés FEJLESZTÉSI JAVASLATOK IPARI PARK-VR-RE: - Körforgalmi csomópont kiépítése (10. sz. főút 1106 j. bekötőút) A lenti térkép alapján a tervezett fejlesztések térbeli elhelyezkedése a város egyes részein sűrűsödést mutat. A továbbiakban ez jelenthet támpontot az akcióterületek kijelölésénél. Célunk az integráltság megteremtése, azaz az azonos területre történő több fejlesztés összevonása, ezáltal egymást erősítő folyamatok beindítása.

121 DOROG VÁROS IVS TERVEZETT FEJLESZTÉSEK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE 119 A5/3. AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE SORÁN FEJLESZTÉSRE KIJELÖLT AKCIÓTERÜLETEK A városrészek elemzésének eredményéből, valamint Dorog stratégiai céljainak ismeretéből jutottunk el a fejlesztési akcióterületek területi lehatárolásához. Valamennyi akcióterület funkcióbővítő, illetve funkcióerősítő városrehabilitáció. Törekedtünk mind a város számára prioritást élvező feladatok megoldásának helyszínét adó akcióterületek (továbbiakban: AT), mind a magánszféra számára lehetőséget biztosító fejlesztési területek (továbbiakban: FT) kijelölésére. Elvárásunk volt az integrált megközelítés, a koncentráció elvének érvényesítése, azaz, hogy kis területre több intézkedés kapcsolódjon össze a hatás maximalizálása érdekében.

122 120 DOROG VÁROS IVS IDŐSZAK: A kijelölt időszak ( ) az önkormányzati ciklusokhoz alkalmazkodik, (abból kettő ciklust lefed), a regionális operatív program időintervallumát azonban nem követi. A ROP két programidőszakának ( , illetve ) közepére esik. Az ebből fakadó nehézség, hogy az eltérő prioritásokhoz szükségszerűen alkalmazkodni kell. Az akcióterületek besorolása tehát a Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program elvárásait szem előtt tartva, mindkét időszak releváns városrehabilitációs típusainak megfelelően készült. VALAMENNYI AKCIÓTERÜLETRE ELVÉGZETT ELEMZÉSEK: a) mely városrészeket foglalja magában b) célrendszerben megfogalmazott célokhoz való kapcsolódása c) milyen komplex megközelítést alkalmaz d) milyen funkciókat erősít, illetve bővít e) milyen tevékenységekkel kívánja megvalósítani az előzőekben vázolt funkcióbővítést f) költségbecslés a tervezett tevékenységekhez g) költségbecslés a remélt bevételekhez (önkormányzati ingatlan értékesítés, vagy bérbeadás, magánbefektetők) h) közszféra szükséges beavatkozásának mértéke a költség/bevétel elemzésből i) akcióterület priorizálása AKCIÓTERÜLETEK (AT) FALU AKCIÓTERÜLET FALU AKCIÓTERÜLET LEHATÁROLÁSA Bécsi út Temető utca Csolnoki út Árpád utca Ady Endre utca Mária tér Béla király utca István király utca Kálvária utca belterületi határ Hungária utca Bécsi út Erőmű utca Nefelejcs utca Esztergomi út vasútterület Mária utca vasútterület Zsigmondy ltp. Köztársaság utca Baross Gábor utca vasútterület Mária utca Szent Imre utca Radnóti Miklós utca Martinovics Ignác utca Eötvös József utca Gorkij utca FALU AKCIÓTERÜLET STATISZTIKAI ADATAI Az Akcióterület kiterjedése: 79,95 ha Az Akcióterület lakónépessége: fő Dorog lakónépessége: fő FORRÁS: KSH ADATSZOLGÁLTATÁSA (2001. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS) Az akcióterület Dorog belterületének 19%-a. Dorog lakónépességének 20,7%-a lakik az akcióterületen, ami átlag közeli belterületi népsűrűséget takar.

123 DOROG VÁROS IVS FALU AKCIÓTERÜLET ELHELYEZKEDÉSE 121 FORRÁS: FALU AKCIÓTERÜLET JOGOSULTSÁGÁNAK IGAZOLÁSA A bemutatott Falu Akcióterület Dorog város gazdaságilag és társadalmilag meghatározó, központi területén helyezkedik el. A fenti állítás igazolását a meghatározott kritériumok (indikárorok) teljesítésével igazoljuk. A VÁROS KÖZÖSSÉGI-TÁRSADALMI SÚLYPONTI TERÜLETE KRITÉRIUMOT IGAZOLÓ INDIKÁTOROK INDIKÁTOR TÍPUSA FALU AT KRITÉRIUM Műemléki, vagy helyi védettséget élvező épületek száma teljesül 1 minimum 1 db Közösségi funkciót ellátó intézmények száma teljesül 2 minimum 1 db Közigazgatási, vagy -szolgáltatást nyújtó közintézmény száma teljesül 3 minimum 1 db 1 Rk. templom, VIII-as aknai fürdő, Kórház stb. 2 Rk. templom, Plébánia Hivatal stb.

124 DOROG VÁROS IVS 3 Polgármesteri Hivatal, Kórház, Földhivatal, Rendőrség stb. 122 Az Akcióterület a város közösségi-társadalmi súlyponti területe kritériumait teljesíti. A VÁROS GAZDASÁGI SÚLYPONTI TERÜLETE KRITÉRIUMOT IGAZOLÓ INDIKÁTOROK INDIKÁTOR TÍPUSA FALU AT KRITÉRIUM Kereskedelmi és vendéglátó ipari szolgáltató egységek száma teljesül 1 minimum 2 db Üzleti szolgáltatóegységek száma teljesül 2 minimum 2 db 1 Bécsi úti és Mária utcai kiskereskedelmi egységek stb. 2 Bankfiókok (Erste, K&H, OTP), Posta stb. Az Akcióterület a város gazdasági súlyponti területe kritériumait teljesíti. FALU AKCIÓTERÜLET KÖZPONTI SZEREPKÖRÉT IGAZOLÓ INDIKÁTOROK INDIKÁTOR TÍPUSA FALU AT KRITÉRIUM keresk-i és vendéglátó ipari egységek léte teljesül 1 I üzleti szolgáltatóegységek megléte teljesül 2 I közszolgáltatási funkció megléte teljesül 3 I közoktatási funkció megléte teljesül 4 I közösségi funkció megléte teljesül 5 I közegészségügyi funkció megléte teljesül 6 I egyéb szolgáltatás megléte teljesül 7 I gazdasági egységek megléte teljesül 8 I 1 Koffein Kávézó és étterem (Hősök tere), kiskereskedelmi üzletek 2 Posta banki szolgáltatások, pénzforgalmi szolgáltatások (Mária utca), bankfiókok (Bécsi út, Hősök tere) 3 Rendőrség (Bécsi út), tömegközlekedési buszmegállók (Bécsi út, Esztergomi út), szelektív hulladékgyűjtő szigetek 4 Zrínyi Ilona Általános Iskola, Zrínyi Ilona Napközi Otthonos Óvoda, Pedagógiai Szakszolgálat 5 Rk. templom, Plébánia Hivatal (Dorogi Szent József Plébánia) 6 Háziorvosi rendelő (Rákóczi utca, Szent József utca), Fogszakorvosi rendelő (Hősök tere, Rákóczi utca) 7 Dorogi 1 posta (Mária utca), Információs reklám tábla (Bajcsy-Zsilinszky utca) 8 nyilvántartás szerinti vállalkozások Az Akcióterület a város központi szerepkörű területe kritériumait teljesíti. FALU AKCIÓTERÜLET* BARNAMEZŐS JELLEGÉT IGAZOLÓ INDIKÁTOROK INDIKÁTOR TÍPUSA FALU AT KRITÉRIUM Használaton kívüli/alulhasznosított terület teljesül I Egykori vasútterület teljesül I Leromlott állagú teljesül I Környezeti károkkal terhelt teljesül** I Tulajdonviszony-problémákkal terhelt teljesül*** I

125 DOROG VÁROS IVS Infrastrukturális beruházási igényű teljesül I Meglévő épületet hasznosít teljesül I * A terület egy része (Átalakuló bányaüzemi terület II.) ** A terület kármentesítési igénye prognosztizálható (MÉH-telep stb.) *** A terület elaprózott tulajdoni viszonyokkal rendelkezik. 123 Az Akcióterületen megvalósuló funkcióbővítés/gazdasági, városi, közösségi funkció erősítése helyszíne (Átalakuló bányaüzemi terület II.) a barnamezős terület kritériumait teljesíti. FALU AKCIÓTERÜLET ELEMZÉSE a) Az Akcióterület Falu-városrész 2/3-át (15 db városrészegységből 10-et), valamint Kolónia-városrész 1/11-ed részét (11 db városrész-egységből egyetlent) foglalja magában. b) A célpiramis mind a 9 tematikus céljához kötődnek a tervezett fejlesztések: TEMATIKUS CÉLCSOPORT ÉLHETŐ FENNTARTHATÓ VERSENYKÉPES TEMATIKUS CÉL Tudatos erőforrásgazdálkodás Erős térségi szerepkör Komplex ágazati fejlesztések Gazdasági fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság Társadalmi fenntarthatóság Infrastruktúra-fejlesztés Művi környezet fejlesztése TERÜLETI CÉLOK/KAPCSOLÓDÓ FEJLESZTÉSEK Megújuló erőforrások támogatása/szolár energia központ Kistérségi keretek erősítése/intézmények háza (Ántsz) Idegenforgalom fejlesztése/arculat-erősítés Képzés/oktatási intézmények fejlesztése Környezeti terhelés mérséklése/iparterület zöldfelületi fejlesztése Költséghatékony intézményműködtetés/polgármesteri hivatal, rendelőintézet, általános iskola energiahatékonyság Hagyományápolás/bányatiszti kaszinó rekonstrukciója, bánya iroda épület hasznosítása Közlekedési infrastruktúra fejlesztés/útfelújítások, sétány kialakítása Intézményi infrastruktúra fejlesztés/közoktatási, közművelődési, sport Építészeti örökség megőrzése/meglévő épületek hasznosítása (bányairoda)

126 DOROG VÁROS IVS Stratégiai gondolkodás Átgondolt területhasznosítás/ötletpályázat segítségével való területhasznosítás Reális helyzetértékelés/ivs adatokra támaszkodó megállapításai 124 c) Területi alapú megközelítéssel él. A városrész-egységek felénél javasol nagyobb léptékű fejlesztést. A nagyobb léptékű fejlesztésre kerülő részek egymás mellett helyezkednek el, a városrész centrumában, míg a kisebb léptékű fejlesztésre kerülő egységek peremhelyzetűek. d) e) Funkció-erősítés, illetve funkció-bővítés/tevékenység Gazdasági funkciót bővít: - sétáló utca (piactér) menti üzlethelyiségek építése - vásárcsarnok építése Közösségi funkciót erősít: - könyvtár felújítása - sport központ felújítása Közösségi funkciót bővít: - kiállító terem kialakítása - házasságkötő terem kialakítása Városi funkciót bővít: - volt bányairodából intézmények háza kialakítása - sétány kiépítése - felszíni parkoló kiépítése - köztér kialakítása Közszféra funkciót erősít: - rendőrség felújítása - polgármesteri hivatal épületének energetikai korszerűsítése - közoktatási épületek (Petőfi Sándor, Zrínyi Ilona) korszerűsítése f) Költségbecslés (kiadás): TEVÉKENYSÉG Könyvtár felújítása, kiállító terem, házasságkötő terem kialakítása KIADÁS Ft Rendőrség új épületének kialakítása - Intézmények házának megvalósítása Reimann-altáró bányamúzeummá alakítása Esztergomi úti grafiti kerítés Önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése (Polgármesteri Hivatal, Kórház, Zrínyi Ilona Általános Iskola, Zrínyi Ilona Napközi Otthonos Óvoda, Mentőállomás) Útfelújítás (Bimbó utca, Nefelejcs utca, Mátyás király utca) Sétány, köztér kialakítása Felszíni parkoló kialakítása Vásárcsarnok megépítése Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Kereskedelmi, szolgáltató egységek megépítése - Átalakuló bányaüzemi terület II. lakóterületi fejlesztése -

127 125 DOROG VÁROS IVS Napenergia-torony felállítása - Átalakuló bányaüzemi terület II. infrastrukturális fejlesztése Ft Szakrendelő felújítása Fejlesztési költségek összesen Ft Ft Magánberuházás keretében megvalósuló fejlesztések g) Források számbavétele Önkormányzat saját forrásai: - önkormányzati költségvetési hozzájárulás - piaci alapú hitelfelvétel Közszférából érkező külső forrás: - vissza nem térítendő támogatás (pl. ERFA) - kedvezményes fejlesztési hitel (pl. infrastruktúra-fejlesztési hitel) h) Az Akcióterület becsült költsége alapján a közszféra szükséges beavatkozásának mértéke eft. A költségek ilyen nagyságrendje miatt a fejlesztések természetesen csak pályázati pénzforrások segítségével valósíthatók meg. i) A Falu-központ AT Dorog kiemelt akcióterülete. A Város jelentős fejlesztési területét (Átalakuló bányaüzemi terület II.) foglalja magában. A fenntarthatóság szempontjait előtérbe helyező intézmény bővítésre, intézmény felújításra tesz javaslatokat. A Város arculati erősítését, köztér-fejlesztését tervezi. Megvalósítása a pénzügyi lehetőségek (pl. pályázatok stb.) függvénye. KOLÓNIA AKCIÓTERÜLET KOLÓNIA AKCIÓTERÜLET LEHATÁROLÁSA Köztársaság utca Zsigmondy ltp. vasútállomás területe Esztergomi út Bányász körönd Diófa utca Esztergomi út Kenyérmezői-patak Wesselényi utca KOLÓNIA AKCIÓTERÜLET STATISZTIKAI ADATAI Az Akcióterület kiterjedése: 54,84 ha Az Akcióterület lakónépessége: 2494 fő Dorog lakónépessége: fő KSH ADATSZOLGÁLTATÁSA (2001. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS) Az akcióterület Dorog belterületének 13%-a. Dorog lakónépességének 19,8%-a lakik az akcióterületen, ami átlag feletti belterületi népsűrűséget takar.

128 DOROG VÁROS IVS KOLÓNIA AKCIÓTERÜLET ELHELYEZKEDÉSE 126 FORRÁS: KOLÓNIA AKCIÓTERÜLET JOGOSULTSÁGÁNAK IGAZOLÁSA A bemutatott Kolónia Akcióterület Dorog város gazdaságilag és társadalmilag meghatározó, központi területén helyezkedik el. A fenti állítás igazolását a meghatározott kritériumok (indikárorok) teljesítésével igazoljuk. A VÁROS KÖZÖSSÉGI-TÁRSADALMI SÚLYPONTI TERÜLETE KRITÉRIUMOT IGAZOLÓ INDIKÁTOROK INDIKÁTOR TÍPUSA KOLÓNIA AT KRITÉRIUM Műemléki, vagy helyi védettséget élvező épületek száma teljesül 1 minimum 1 db Közösségi funkciót ellátó intézmények száma teljesül 2 minimum 1 db Közigazgatási, vagy -szolgáltatást nyújtó közintézmény száma teljesül 3 minimum 1 db 1 R.kat. templom (Templom tér), Dózsa György Általános Iskola épülete stb.

129 127 DOROG VÁROS IVS 2 Szent Borbála Templom (Dorogvidéki Református Egyházközség), Szent Borbála Plébánia stb. 3 Fiókkönyvtár, Hétszínvirág Napközi Otthonos Óvoda, Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola stb. Az Akcióterület a város közösségi-társadalmi súlyponti területe kritériumait teljesíti. A VÁROS GAZDASÁGI SÚLYPONTI TERÜLETE KRITÉRIUMOT IGAZOLÓ INDIKÁTOROK INDIKÁTOR TÍPUSA KOLÓNIA AT KRITÉRIUM Kereskedelmi és vendéglátó ipari szolgáltató egységek száma teljesül 1 minimum 2 db Üzleti szolgáltatóegységek száma teljesül 2 minimum 2 db 1 Hársfa gyógyszertár, Coop Közért (Borbála ltp.) stb. 2 Posta, ügyvédi iroda (Kandó Kálmán ltp.) stb. Az Akcióterület a város gazdasági súlyponti területe kritériumait teljesíti. KOLÓNIA AKCIÓTERÜLET KÖZPONTI SZEREPKÖRÉT IGAZOLÓ INDIKÁTOROK INDIKÁTOR TÍPUSA KOLÓNIA AT KRITÉRIUM Keresk-i és vendéglátó ipari egységek léte teljesül 1 I üzleti szolgáltatóegységek megléte teljesül 2 I közszolgáltatási funkció megléte teljesül 3 I közoktatási funkció megléte teljesül 4 I közösségi funkció megléte teljesül 5 I közegészségügyi funkció megléte teljesül 6 I egyéb szolgáltatás megléte teljesül 7 I gazdasági egységek megléte teljesül 8 I 1 Hársfa gyógyszertár (Hám Kálmán ltp.), Coop Közért (Borbála ltp.) 2 Dorog 2 posta banki szolgáltatások, pénzforgalmi szolgáltatások (Hám Kálmán ltp.) stb. 3 MÁV Vasútállomás, tömegközlekedési buszmegállók (Köztársaság utca), szelektív hulladékgyűjtő szigetek 4 Hétszínvirág Napközi Otthonos Óvoda (Otthon tér), Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola (Otthon tér) 5 Rk. templom (Szent Borbála Plébánia), Plébánia Hivatal (Dorogvidéki Református Egyházközség) 6 Háziorvosi rendelő (Borbála ltp.) 7 Dorog 2 posta (Hám Kálmán ltp.) 8 bejegyzett vállalkozások Az Akcióterület a város központi szerepkörű területe kritériumait teljesíti. KOLÓNIA AKCIÓTERÜLET* BARNAMEZŐS JELLEGÉT IGAZOLÓ INDIKÁTOROK INDIKÁTOR TÍPUSA KOLÓNIA AT KRITÉRIUM Használaton kívüli/alulhasznosított terület teljesül I Egykori vasútterület teljesül I Leromlott állagú teljesül I Környezeti károkkal terhelt teljesül** I

130 128 DOROG VÁROS IVS Tulajdonviszony-problémákkal terhelt teljesül*** I Infrastrukturális beruházási igényű teljesül I Meglévő épületet hasznosít teljesül N * A terület egy része (Átalakuló bányaüzemi terület II.) ** A terület kármentesítése az 1/2004/ROP 2.2 pályázat támogatásával, 2006-ban megtörtént. *** A terület rendezése során az Önkormányzat a területet felvásárolta. Az Akcióterületen megvalósuló funkcióbővítés/városi funkció erősítése (autóbusz pályaudvar-építés) helyszíne (egykori Brikettgyár területe) a barnamezős terület kritériumait teljesíti. KOLÓNIA AKCIÓTERÜLET ELEMZÉSE a) Az Akcióterület Kolónia-városrész közel 1/5-öd részét (11 db városrészegységből 2-et), valamint Vasútterület-városrész közel felét foglalja magában. b) A célpiramis mind a 9 tematikus céljához kötődnek a tervezett fejlesztések: TEMATIKUS CÉLCSOPORT FENNTARTHATÓ VERSENYKÉPES TEMATIKUS CÉL Tudatos erőforrásgazdálkodás Erős térségi szerepkör Komplex ágazati fejlesztések Gazdasági fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság TERÜLETI CÉLOK/KAPCSOLÓDÓ FEJLESZTÉSEK Megújuló erőforrások támogatása/napenergia közintézményekben való hasznosítása Ökonomikus szemlélet érvényesítése/közösségi közlekedési rendszerek előtérbe helyezése Kistérségi keretek erősítése/elérhetőség javítása (intermodális személyszállítás) Közlekedés-földrajzi helyzet erősítése/intermodális csomóponti fejlesztése Idegenforgalom fejlesztése/arculat-erősítés, kínálat növelés (extrém sportcsarnok, koncertterem) Képzés/gimnázium városi fenntartásba vétele, felújítása Környezeti terhelés mérséklése/barnamezős terület hasznosítása Természeti értékek tudatosítása/meglévő zöldfelületek karbantartása

131 DOROG VÁROS IVS ÉLHETŐ Társadalmi fenntarthatóság Infrastruktúra-fejlesztés Művi környezet fejlesztése Stratégiai gondolkodás 129 Költséghatékony intézményműködtetés/zeneiskola, gimnázium energiahatékonyság Hagyományápolás/értékőrzés (Sportmúzeum fejlesztése) Szegregáció elkerülése/hasznos szabadidő-eltöltés (extrém sportcsarnok, koncertterem) Közlekedési infrastruktúra fejlesztése/intermodális csomópont kiépítése Intézményi infrastruktúra fejlesztése/gimnázium, zeneiskola Színvonalas objektumok megteremtése/buszpályaudvarvasútállomás, multi funkciós csarnok Átgondolt terület-hasznosítás/volt Brikettgyár tudatos átalakítása Reális helyzetértékelés/ivs adatokra támaszkodó megállapításai c) Az Akcióterület Kolónia-városrész centrumában helyezkedik el, míg a fejlesztéssel nem érintett városrész-egységek peremhelyzetűek. d) e) Funkció-erősítés, illetve funkció-bővítés/tevékenység Gazdasági funkciót bővít: - sétáló utca menti üzlethelyiségek építése Közösségi funkciót bővít: - extrém sportcsarnok építése Városi funkciót bővít: - autóbusz-pályaudvar/vasútállomás építése - felszíni parkoló kiépítése - köztér (Otthon tér) rendezése Közszféra funkciót erősít: - gimnázium épületének energetikai korszerűsítése f) Költségbecslés (kiadás/bevétel): TEVÉKENYSÉG Zeneiskola kialakítása Birkózóklub kialakítása (volt Dózsa iskola tornaterme) Intermodális csomópont kialakítása (autóbusz-pályaudvar, vasútállomás, gyalogos aluljáró, P+R parkoló) Multi funkciós csarnok (extrém sportcsarnok és koncertterem) felépítése Volt Brikettgyár infrastrukturális fejlesztése Közoktatási rendszer infrastrukturális fejlesztése (Gimnázium) KIADÁS Ft Ft Ft Ft Ft Ft

132 DOROG VÁROS IVS Otthon téri emlékkút felállítása Önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése (Dózsa György Általános Iskola, Eötvös József Általános Iskola, Hétszínvirág Napközi Otthonos Óvoda, József Attila Művelődési ház, Petőfi Sándor Általános Iskola, Petőfi Sándor Napközi Otthonos Óvoda, Sporttelep, Tekepálya és iroda, Városi Sportcsarnok, Városi Uszoda) Sportmúzeum fejlesztése Útfejlesztés (Akácfa utca, Fenyőfa utca, Fűzfa utca, Tölgyfa utca, Pataksétány utca) Fejlesztési költségek összesen Ft Ft Ft Ft Ft Önkormányzattól függetlenül megvalósuló fejlesztés g) Források számbavétele Önkormányzat saját forrásai: - önkormányzati költségvetési hozzájárulás - piaci alapú hitelfelvétel Közszférából érkező külső forrás: - vissza nem térítendő támogatás (pl. ERFA) - kedvezményes fejlesztési hitel (pl. infrastruktúra-fejlesztési hitel) h) Az Akcióterület becsült költsége alapján a közszféra szükséges beavatkozásának mértéke eft. A költségek ilyen nagyságrendje miatt a fejlesztések természetesen csak pályázati pénzforrások segítségével valósíthatók meg. i) A Kolónia-központ AT Dorog jelentős akcióterülete. A Város legnagyobb beruházásának, az intermodális közösségi közlekedés csomópontjának kiépítését foglalja magában. A fenntarthatóság szempontjait előtérbe helyező további intézmény bővítésre, intézmény felújításra tesz javaslatokat. A Város arculati erősítését, köztér-fejlesztését tervezi. Megvalósítása a pénzügyi lehetőségek (pl. pályázatok stb.) függvénye. FEJLESZTÉSI TERÜLETEK (FT) Fejlesztési területnek minősülnek a város azon területei, amelyek az Önkormányzat hatáskörén túli, elsősorban magánbefektetések célterületei. Dorog fejlődése szempontjából fontos befektetések valósulnak meg ezeken a területeken, ezek költsége azonban nem terheli az Önkormányzatot. A közszféra részvétele a csomóponti fejlesztésen túl nem releváns. TÖMEDÉKI-DŰLŐ FEJLESZTÉSI TERÜLET Dorog egykori bányatömedékelésre letermelt domboldala sokáig kiskertes rekreációs célokat szolgált. Az igények változása hozta el a pihenőpark ennek bővítése valósul meg a kijelölt területen iránti kereslet növekedését. A családi pihenés formáit (sportolás, kikapcsolódás, állatsimogatás stb.) kínáló összefüggő terület, erdő-foltokkal tagolt kialakítással illeszkedik a táji látványba. Könnyű elérhetőséget kínálva nyújt városszéli nyugalmat sugárzó pihenést. A beruházás magánfinanszírozásban valósul meg.

133 131 DOROG VÁROS IVS KŐRÉTI FEJLESZTÉSI TERÜLET A Homokvasúton túl kijelölt fejlesztési lakóterület a Kenyérmezői-patak mentén kínál minőségi, kertvárosi telkeket. Az átlagot meghaladó telekméretek, a beépítés alacsony intenzitása és magas zöldfelületi aránya miatt alternatív lakóhelyet nyújt az Esztergom közelében letelepedni szándékozók számára. Tervezett bekötőútja közvetlen elérhetőséget biztosít az elkerülő úthoz, ezzel nemcsak a dorogiak számára téve attraktívvá a területet. A beruházás a tervek szerint teljes egészében magánfinanszírozásban valósul meg. 10. SZ. FŐÚT J. BEKÖTŐÚT FEJLESZTÉSI TERÜLET Az Ipari Park elérhetőségének javítása új körforgalmú csomópont kiépítését igényli a 10. sz. főút j. bekötőút csomópontjában, ahonnan újabb ágon lenne elérhető az ipari park, illetve a benzinkút területe. A közlekedési fejlesztést indokolja, hogy az Átalakuló bányaüzemi terület II. fejlesztési javaslata a területen működő vállalkozások kitelepítését, ezzel együtt funkcióváltást tervezett. A vállalkozások potenciális telephelyét az Ipari Park területén belül lehet keresni, ahol megfelelő méretű telkek állnak az igénylők rendelkezésére. A tervezett ötágú csomópont országos közutakat érint, ezért annak finanszírozásában az utak fenntartója, Komárom-Esztergom Megyei Állami Közútkezelő Kht. venne részt. A5/4. FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK A fenntartható fejlődés az emberek életminőségének hosszú távú, tartós megőrzését, illetve javítását célozza. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (2007. június) a társadalom fejlődési pályára állítását elősegítő, hosszú távú keretstratégiai dokumentum, amely valamennyi társadalmi, gazdasági és környezeti területre pozitív, fenntartható, társadalmasítható jövőképnek megfelelő eszközrendszert és reformkeretet vázolt fel. Részletes helyzetelemzést készített a fenntartható fejlődés alapelveiről, és számba vette a fenntarthatóságot veszélyeztető folyamatokat és jelenségeket. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia célkitűzéseit az alábbi 11 prioritás mentén jelölte ki: Első: fenntartható népesedési politika. Második: az egészségi állapot javítása. Harmadik: a társadalmi kohézió és a foglalkoztatás javítása. Negyedik: a természeti értékek védelme Ötödik: a klímaváltozás elleni küzdelem Hatodik: fenntartható vízgazdálkodás Hetedik: versenyképesség fenntartható erősítése Nyolcadik: fenntartható termelési eljárások és fogyasztói szokások erősítése Kilencedik: az energiagazdálkodás átalakítása Tizedik: a fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakítása Tizenegyedik: a gazdasági szabályozás

134 132 DOROG VÁROS IVS A FENNTARTHATÓ KÖRNYEZETI FEJLŐDÉS PROGRAMJA A fenntarthatóság vizsgálatánál a Városfejlesztési Kézikönyvben megadott szempontrendszert vesszük végig, majd a fejlesztések nyomán fellépő feltételezhető környezeti probléma enyhítését célzó stratégiákra teszünk javaslatot. KÖZLEKEDÉS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ELÉRHETŐSÉGE, SŰRŰSÉGE Autóbusz közlekedés Elővárosi járatok: Esztergom Dorog elővárosi körjárat Esztergom Dorog elővárosi hurokjárat Helyközi autóbusz járatok: Budapest Esztergom Budapest Esztergom Budapest Dorog Az autóbusz közlekedés sűrűsége megfelelő színvonalú. Ami az autóbusz közösségi közlekedés hiányossága, hogy nincs Dorognak autóbusz-pályaudvara, azaz kizárólag út menti autóbusz megállókban lehet várakozni. További hiányosság, hogy a vasúti és autóbuszos közösségi közlekedés közötti átszállási lehetőség nincs megoldva. Vasúti közlekedés Dorogról Budapestre átlagos hétköznapon 25 db vonat indul, Budapestről Dorogra 28 db (2 db átszállással). Az elővárosi vasúthálózat részeként üzemelő hálózat megfelelő elérhetőséget biztosít mindkét irányban. Dorogról Esztergomba átlagos hétköznapon 27 db vonat indul, Esztergomból Dorogra 25 db. Az elővárosi vasúthálózat részeként üzemelő hálózat megfelelő elérhetőséget biztosít mindkét irányban. Dorogról Komáromba kizárólag átszállással lehet eljutni. A komáromi viszonylat hiányossága miatt igény van a vasúti és a közúti közösségi közlekedés közötti átszállás biztosítására. A helyzetelemzésből következő hiányok pótlására az IVS az intermodális csomópont kiépítésére tett javaslatot. A nagyléptékű beruházás létrehozná a Dorogon az eddig nem létező autóbusz-pályaudvart, továbbá ennek épületébe helyezné a vasútállomást is kiszolgáló utasforgalmi funkciókat, a szállítási módok közötti kapcsolat megteremtésének szándékával. A beruházás léptékéből és tartalmából adódóan hosszú előkészítést igényel. A MÁV Zrt-vel a tárgyalások megindultak, részletes tanulmánytervek születtek a létesítmények megvalósíthatóságának vizsgálatára. A döntés azonban még nem született meg. MAGÁNAUTÓ HASZNÁLAT A magánautók használatának mértéke négy tényező függvénye: - az autóval rendelkezők száma, - a használat szükségessége,

135 DOROG VÁROS IVS - az utak terheltsége, valamint - a közösségi közlekedés fejlettsége. 133 Dorogon a tényezők a következőképp alakulnak: Az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma (286 db/1000 lakos) az országos átlag közeli, de azt el nem érő érték. Az ingázás mértéke, vagyis a szükségesség, magas, hiszen a dorogi munkavállalók több mint a fele (52,5%-a) más településre jár el dolgozni. A Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs Kht. Az országos közutak évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma című kiadványának I. kötete a főúthálózat napi forgalma szerint a 10. sz. elsőrendű főút Budapest határában 130%-os, Dorog közelében már csak 30%-os kapacitás kihasználású. A Dorog Budapest viszonylat megítélését rontja, hogy Budapest határától 13 km még mindig teljes kihasználtságon üzemel, a szűk keresztmetszet miatt a Budapestre ingázásnál csúcsidőben nem kínál kedvező utazási feltételeket. A 111. sz. másodrendű főút a mért helyeken 52%-os, illetve 65%-os kihasználású, tehát tartalékkal rendelkezik. A 117. sz. másodrendű főút 42%-os kihasználású a 10. sz. főút leágazásától majd 7 km-re, kellő tartalékkal rendelkezik tehát. A fent idézett kiadvány II. kötete az összekötő- és mellékutak átlagos napi forgalma szerint az 1106-os összekötő út kihasználása mindössze 20%-os, forgalmi terhelése tehát alacsony intenzitású. A közösségi közlekedés helyzete kedvezőnek mondható. Elsősorban létesítmény-ellátottságán kell változtatni. Megállapítható, hogy bár a személygépkocsi ellátottság, valamint az ingázás nagy aránya a magánautó használat mellett szólnak, a közösségi közlekedés alternatívát tud kínálni. A tervezett fejlesztések éppen ennek megerősítésére, a közösségi közlekedés érdekében, a magánautó használat ellenében történnek. VÁROSI ÁTMENŐ FORGALOM, ELKERÜLŐ UTAK Dorog belterületén a 10. sz. Budapest Almásfüzitő irányú főút halad keresztül, illetve erről ágazik le a 111. sz. főút Esztergom irányába. A belterületi terhelés a 117. sz. települést elkerülő főút megépülésével csökkent. A forgalomcsillapítási eszközök az elkerülő út igénybevételére ösztönöznek, így a belváros élhetősége visszatért. Ennek fényében a főút menti területeken tervezett fejlesztések nem szenvednek túlzott forgalom következtében, a területek használata kedvező környezeti viszonyok közepette zajlik, így a látogatottság biztosított. KÖRNYEZETKÍMÉLŐ KÖZLEKEDÉSI MÓDOK ÖSZTÖNZÉSE Dorog akcióterületeinek kijelölése a város két markáns városrészének központját célozta. Mindkét esetben a fejlesztések olyan koncentrációját szerettük volna elérni, amelyik a területek centrális helyzetével együttesen biztosítani tudják a kisvárosi lét legfontosabb előnyét, a gyalogos elérhetőség lehetőségét. A gyalogos lét szépségeit éppen az Átalakuló bányaüzemi terület II. tömbjében tervezett sétány megvalósítása kívánja érzékeltetni.

136 DOROG VÁROS IVS KÖRNYEZETI MINŐSÉG 134 KÖRNYEZETI MINŐSÉG MEGŐRZÉSE Dorog múltja a bányászathoz, és az erre települő ipari termeléshez kötődik. A környezet értékei talán nem is tudatosodtak ebben a városról kialakult képben. Pedig Dorog külterülete komoly természeti értékekkel rendelkezik, jelentős erdősültséget tudhat magáénak. A javaslatok a belterület külterülethez méltó fejlesztését tűzték ki célul. A zöldfelület-állomány gyarapítása (Átalakuló bányaüzemi terület II.), a fásult közterek rendezése (Otthon tér), a növénymentes barnamezős területek zöldfelületi ellátottságának növelése (volt Brikettgyár fejlesztése) min-mind a környezeti minőség megőrzését, javítását szolgáló intézkedések. KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS ÖSZTÖNZÉSE A szelektív hulladékgyűjtés meghonosítása, a veszélyes hulladékok gyűjtésének megszervezése mellett az illegális hulladéklerakásra csábító hasznosítatlan területek számának csökkentése is a környezettudatosság irányába ható tényező. Az Önkormányzati intézmények tervezett energia-hatékony felújítása kommunikációs stratégiával párosulva további környezettudatosságot eredményezhet. LEVEGŐMINŐSÉG A fejlesztések nyomán a levegőterhelést okozó tényezők javulása várható: - A közösségi közlekedést igénybe vevők aránynövekedése a kibocsátási értékek csökkenését idézik elő. - A zöldfelületi fejlesztések a növényzet kondicionáló hatását erősítik. - A napenergia hasznosítása a füstgázok mennyiségi csökkenéséhez vezet. - Az energia-hatékonyság növelése kevesebb energiahordozó felhasználásával, ezáltal kevesebb levegőterheléssel jár együtt. - Az alulhasznosított területek beépülése a porterhelés csökkenését eredményezi. ZAJTERHELÉS A fejlesztések nyomán a zajterhelést okozó tényezők javulása várható: - A lakóterületek melletti gazdasági funkciók felszámolása és Ipari Parkba telepítése a lakóházakat érő zaj csökkenésével jár együtt. - A tervezett útfelújítások az egyenetlen útburkolat jelentette zajokat szűri ki. - A központ koncentrált fejlesztései a megközelíthetőséget javítják, így a személygépkocsi használat szükségességét mérséklik. IPARI KÖRNYEZETTERHELÉS A felhagyott, bányászathoz kötődő, gazdasági területek nemcsak a város értékes központi részét foglalják el, hanem lakóterületi szomszédságukkal állandó konfliktusban állnak. Ennek megszűntetésére tettünk javaslatot a területek közfunkciók számára való megnyitásával, illetve részben lakóterületi fejlesztések révén.

137 135 DOROG VÁROS IVS EGYES FEJLESZTÉSEK KÖRNYEZETTERHELÉSE Minden fejlesztés, amelyik intenzivitás-növekedést eredményez, egyben környezetterhelést is okoz. A kérdés a mértéken van. Jelen javaslatok között nagyságrendjével négy fejlesztés tűnik ki a többi közül: - az intermodális csomópont kiépítése, - a volt Brikettgyár fejlesztése, - az Átalakuló bányaüzemi terület II. rendezése, valamint - az intézmények házának megvalósítása. Mind a négy esetben személygépkocsi-forgalom növekedés prognosztizálható, amely nagyobb befogadó képességű parkoló kialakítását vonja maga után. A tervezett fejlesztéseknél elvetésre kerültek a szint alatti parkolási megoldások, hiszen nemcsak a kivitelezési költségeket növelnék, hanem fenntartási költségük is jóval magasabb lenne a felszíni parkolókkal összehasonlítva. Az ára mindennek, hogy területeket kell parkolási célokra hasznosítani. Kisvárosi léptékkel mérve a mélygarázs ma irreális. Nincs meg a területek szűkösségének érzése, létezik ugyanakkor az energiatakarékosság mellett szóló érv. VÍZ- ÉS ENERGIAHASZNÁLAT Dorog saját karsztkúttal rendelkezik. A karsztkút védelme elsődleges feladat, ezért talajszennyezéssel járó tevékenységre nem kerülhet sor. A felsorolt javaslatok között a hidrogeológiai védőidom kijelölésének szorgalmazása is szerepel, ennek fontosságát felismerve. A vízhasználat optimalizálása az önkormányzati intézmények esetében van tervbe véve. Az esővíz helyben tartásának megoldása, a fenntartási költségeket jelentősen csökkentve ösztönöznek a vízháztartás egyensúlyának megőrzésére. A tervezett fejlesztések az energiahasználat racionalizálását célozzák. Megújuló energiák (pl. napenergia) felhasználására tesznek javaslatot, miközben az energia-hatékonyságot növelő további intézkedéseket (pl. falak hőszigetelése) is meglépik. INGATLANFEJLESZTÉS ESETÉN KÖRNYEZETBARÁT TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA A fejlesztési javaslatok között szerepel a környezetvédelmi elvárásoknak megfelelő befektetők építmény adójának kedvezményes megállapítása. Ezzel pedig éppen a környezetbarát technológiák meghonosításának ösztönzése történik. VESZÉLYES HULLADÉKOK ÉS TALAJSZENNYEZŐDÉS, BARNAMEZŐS TERÜLETEK JELENLÉTE A kijelölt akcióterületeken 1-1 területrész van, illetve volt talajszennyezéssel érintve. A volt Brikettgyár területe ROP-os pályázati forrás támogatásával talajcserére került. A volt bányaüzemi területeken a szükséges felmérésre sem került sor, így csak a szennyezettség ténye ismert, a mértéke nem. SZENNYVÍZ ÉS SZILÁRD HULLADÉK KEZELÉSE Dorog jelentős része egyesített csatornahálózattal rendelkezik. A fejlesztési területeknél elvárás az elválasztott rendszerű csatornázás, azaz a szennyvíz és a csapadékvíz elkülönült kezelése. A szürke víz hasznosítása ajánlható, az önkormányzati intézmények felújításánál előtérbe kell helyezni.

138 136 DOROG VÁROS IVS A szilárd hulladékok rendszeres gyűjtése megoldott. Kezelése átválogatást követően hasznosítás, lerakás, vagy égetés. Utóbbi a város égetőműjében zajlik. A fejlesztésre kerülő területeken, amennyiben igény lesz rá, szelektív hulladékgyűjtő szigetek kihelyezése ajánlott. ENERGIAGAZDÁLKODÁS A Város terveiben szerepel a megújuló és alternatív energiaforrások felhasználásának ösztönzése. Ezen belül: - A térségi hulladék, biomassza, szél, nap és egyéb megújuló potenciál feltérképezése és hozzáférhetővé tétele. - Biomassza és hulladékalapú mintaprojektek megvalósításának elősegítése. TERÜLETHASZNÁLAT KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KONCENTRÁLT ELHELYEZKEDÉSE Dorog nagy népsűrűségű település, azaz viszonylag kis területre koncentrálódik lakossága. A közszolgáltatások elérhetősége emiatt eleve kedvező. Tovább javítja a helyzetet, hogy a tervbe vett fejlesztések Dorog belterületének két markáns városrész-központjában valósulnak meg. Falu és Kolónia akcióterületek éppen azért kerültek elkülönítve kijelölésre, mivel önálló központokkal rendelkeznek, melyek a város közösségi-társadalmi súlyponti, gazdasági súlyponti, valamint központi szerepkörű területre szóló kritériumait teljesítik. A kétközpontú városszerkezet erősítése egyben az elérhetőség javítását is szolgálja, hiszen kisebb távolságon belül találják meg a lakosok a szükséges funkciókat. ALACSONY SŰRŰSÉGŰ VÁROSI KITERJEDÉS MEGAKADÁLYOZÁSA A nagyobb léptékű fejlesztési területek mindegyike vegyes terület-felhasználásba sorolt, városi sűrűség elérésére alkalmas térség. Az alacsony sűrűségű városi kiterjedés megakadályozása ugyanakkor nem járhat együtt a város belterületének teljes körű beépítésével, hiszen városi közterek, zöldfelületek szükségessége minden városi szövet része kell, hogy legyen. A fejlesztések e célnak is megfelelnek, tehát miközben kellő mértékű sűrűsödésre tesznek javaslatot, gondoskodnak a város élhetőségének eléréséről is. ZÖLDMEZŐS FEJLESZTÉSEK ELKERÜLÉSE Dorog városszerkezete a településrendezési tervjavaslatokkal összhangot mutat, habár nem minden esetben került még sor a megvalósításukra. Az egykori elhatározások közé tartozik a Kőréti lakópark kiszabályozása, amelyik a lakótelek kínálatot igyekezett bővíteni. A gazdasági helyzet miatt az átlagosnál igényesebb lakótelkek kiparcellázása mind a mai napig nem történt meg. A fejlesztés zöldmezős területet jelölt ki a lakópark számára, kedvező kapcsolati lehetőséggel az Ipari Park, és az elkerülő út irányába. Dorog szerkezeti adottságai miatt északkeletről egészen a városhatárig beépült, északnyugatról iparterületi tömb veszi körül a belterületi lakott részeket, délnyugatról erdőség terül el mindössze kettő, a meglévő lakóterületekhez

139 137 DOROG VÁROS IVS szervesen kapcsolódó, helyszín alkalmas lakóterületi fejlesztésre. Az egyik a Kálvária-hegy ma még kiskertes mezőgazdasági hasznosítású területe, a másik a Kenyérmezői-patak menti, ipari parktól északra fekvő térség. Előbbi lakóterületté történő kijelölése a működő külszíni fejtés (robbantásos technológia) miatt erős por- és zajterheléssel járna, ezért csak a bányászat felhagyását és a terület rekultiválását követően válhat lakófunkcióra alkalmassá. Marad tehát egyetlen kertvárosias lakóterületi fejlesztésre alkalmas térség, amely ugyan zöldmezős, ám a kínálati oldal egyetlen ilyen jellegű tagja. Mindemellett a város törekszik barnamezős területeinek hasznosítására, tehát az egyensúly megteremtésének szándéka adott. ZÖLDFELÜLET-GAZDÁLKODÁS ZÖLDFELÜLETEK MEGFELELŐ NAGYSÁGA ÉS MEGFELELŐ ELHELYEZKEDÉSE Dorog zöldfelületeit: - erdők, - gyepek, - közparkok, - lakótelepi zöldfelületek, - lakókertek és - intézménykertek alkotják. Elhelyezkedésük alapján megfelelőségük eltérő. Az erdőterületek a város délnyugati területeit foglalják el. Az erdők léte, nagysága kedvező, elhelyezkedésük az uralkodó szélirány miatt kissé kedvezőtlen. A gyepek a Natura 2000 területekhez tartoznak, az ökológiai hálózat ökológiai folyosó besorolású területei. A biodiverzitás fontos hordozói. Dorog öt jelentős közparkkal rendelkezik, melyekből három és éppen a területileg legnagyobbak Kolónia-városrészben helyezkedik el. A tervezett fejlesztések egyike éppen Falu-városrész közcélú zöldfelületeit kívánja növelni, egy gazdag lombkorona tömegű sétány kiépítésével. A lakótelepi zöldfelületek némelyike még hordozza a klasszikus telepítési arányokat, amelynél a zöldfelület minimuma még meg volt határozva, vannak azonban olyanok, ahol ezt már nem érvényesítették. Kedvezőnek tekinthető, hogy Kolónia-városrész ahol a lakótelepek döntő része található jó részt az előbbiekkel rendelkezik. A kertvárosias lakóterületek terület-használata közelít a lakókertektől elvárt zöldfelületi borítottsághoz. A fejlesztési területeknél törekvés mutatkozik a beépítettségen túli részek döntően zöldfelületként történő hasznosításának preferálására. A város intézménykertjei közül helyi védelmet élveznek a kiterjedésükben, növényállományukban értékes területek. A város helyi építési szabályzata rendelkezik arról, hogy a művi értékek zöldfelületi környezete méltó egységet alkosson. ZÖLDFELÜLETEK MEGÚJÍTÁSA, EZZEL A KÖRNYEZETMINŐSÉG JAVÍTÁSA A fejlesztés több ponton is kötődik zöldfelületek megújításához. Van, ahol a meglévő közpark (Otthon tér) rendezésére, van, ahol egy minőségében új, többlet zöldfelület (új sétány) kialakítására született javaslat. Mindemellett az új

140 138 DOROG VÁROS IVS létesítmények már a környezeti összhang kívánalmainak megfelelően, kerttervek alapján valósulnak meg. ALTERNATÍV ZÖLDFELÜLET NÖVELÉSI LEHETŐSÉGEK Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet a homlokzatra felkúszó növényzetet is zöldfelületként értékeli. Tekinthetjük ugyanakkor mindezt alternatív zöldfelületnek, melynek az előírt zöldfelületi arány teljesítésén túli kialakítását érdemes népszerűsíteni. VÁROSFEJLESZTÉS, REHABILITÁCIÓ Fogalmi használatunkban rehabilitációra érett az elavult, funkcióvesztett, de építészeti, vagy gazdasági/társadalmi értéket képviselő településrész. VÁROSKÉP MINŐSÉGI MEGŐRZÉSE Dorog kisvárosi volta ellenére sajátos arculati elemekkel rendelkezik. Köszönheti mindezt jól megtervezett városszerkezetének, valamint a bányászathoz kötődően megvalósult értékes közintézményeinek. Amennyiben a városkép megőrzéséről beszélünk Dorog alábbi területegységei jutnak eszünkbe: - Hősök tere Mária tér - Jubileum tér - Otthon tér - Hantken Miksa utca és környéke - Bécsi út Mária utca Fejlesztései szinte valamennyi városarculatot teremtő területéhez kötődnek. A minőségi megőrzést tervpályázatok (Ötletpályázat, Otthon téri emlékkútpályázat) lebonyolításával érte el. FEJLESZTÉS A TÖRTÉNELMI ÉS KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG FIGYELEMBEVÉTELÉVEL TÖRTÉNIK Jövőnket építjük, de a múltunkat nem feledjük áll a polgármester szobája falán a felirat. A történelem és a kulturális örökség figyelembe vétele Dorogon nem kényszer, hanem evidencia. A nagyszámú egyesület között a honismeret témakörében elmélyülő, a kutatási eredményeket kiadványokban közkézre bocsátó egyesület is található. A fejlesztések egyértelműen a megtartás megőrzés továbbadás gondolatkörben mozognak. A meglévő kultúrtörténeti elemek felújítása van tervbe véve, amelyet új létesítmények megvalósításával teszünk történelmivé. A megőrzést ugyanis a kiegészítés, a mi korunk értékeinek hozzáadása kell, hogy jelentse. A város nem skanzen, amelyet pontos másolatban kell átadni az utánunk jövő nemzedéknek. A feladatunk, a mi lenyomatunkat is elhelyezni, hogy fejlődhessen, gyarapodhasson a település. AZ ÉRTÉKES ÖRÖKSÉG MEGŐRZÉSE, ÚJ FUNKCIÓVAL VALÓ MEGTÖLTÉSE RÉVÉN BIZTOSÍTANI FENNMARADÁSUKAT Dorog számára a bányászat jelentős mérföldkövet jelentett, amelynek emlékeitől nem tud és nem is akar megválni. A funkcióvesztett épületek megőrzését két módon érhetjük el. Az egyik szerint megőrizzük eredeti funkciójában, berendezzük az e minőségében használt tárgyakkal: ekkor múzeummá változtatjuk. A másik lehetőség szerint az építészeti struktúra közé új funkciót eresztünk, és a használat során generációk sora látogatja és értékeli az épületet.

141 139 DOROG VÁROS IVS A fejlesztési javaslatok mindkét megőrzésre hoznak példákat. A Reimann-altáró bányamúzeummá alakítása az elsőre, a volt bánya igazgatási épület intézmények házává válása a másodikra. A VÁROS TÖRTÉNELMISÉGÉBŐL ADÓDÓ HANGULAT VISSZAÁLLÍTÁSA Hangulatot hordozhatnak épületek, de hangulatot teremteni csak egyedi terek tudnak. Az atmoszféra kialakulása a múlt emlékeinek felelevenítését igényli. Egy rég megélt, vagy olvasmányainkból ismert világ megelevenedését. A város történelmiségének helyszíne a köztér, ahol emberek találkoznak. A mai kor találkahelyei közül egyedül a játszóterek öncélúak, ahol az idő és a hasznosság nem tör be azonnal az életünkbe. Szerencsés városokban maga az utca is válhat találkozóhellyé, de csak, ha elég csendes, elég széles és vannak mellette funkciók, amelyeket el akarunk érni. Az Átalakuló bányaüzemi terület II. tömbjében tervezett sétány és köztér az elmúlt korok hangulatát szeretné felidézni, az öncélú sétálás élményét, amely mégis célt hordoz, magát az emberi kommunikáció elérését. AZ ÉRTÉKET NEM KÉPVISELŐ ÉPÜLETEK HEYLÉN ÚJSZERŰ ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁSOK ALKALMAZÁSA, A VÁROSKÉP JAVÍTÁSA, ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉK MEGTEREMTÉSE Nem minden épületet kell megtartani, ami létezik. A szerkezetileg elavult, összhang nélkül megteremtett épületek megtartása nem szolgálja a város érdekeit. Ki kell jelölni azokat a területeket, ahol nagyobb léptékű beavatkozásra van szükség, és látnunk kell, hol tartsuk meg a jelenlegi struktúrát. Különösen gondosan kell mérlegelni a gazdasági területek épületállományát. Sokszor minőség nélküli, azonnali félmegoldások jelentik az adottságokat. Dorog esetében a bányászathoz kötődő üzemi területen (Átalakuló bányaüzemi terület II.), a sokszori funkcióváltás nyomán, alakult ki a jelenlegi, rekonstrukciót igénylő terület. Itt a rehabilitáció nem hoz megoldást, hiszen rendezetlen telekviszonyok, környezeti terhelés jelenléte egyaránt nehezíti az átépülést. Az adottságok mérlegelése ötletpályázat lebonyolításához vezetett. A pályaművek egyöntetűen visszajelezték, hogy új struktúra igénye van jelen. A volt Brikettgyár a város másik teljes átalakuláson átment területe. Itt a terület előkészítése már megtörtént. A szennyezett talaj cseréje a csarnokszerkezetek bontásával járt együtt. A mára üres, hasznosítatlan terület jelentheti a város egyik fő fejlesztési térségét. A fejlesztési javaslatok erre a területre kívánják az intermodális központot megvalósítani, mint ahogy az extrém sportok csarnoka is ide van tervbe véve. Két nagyléptékű beruházás, amelyik nyomán a magánszféra beruházásai is elindulhatnak. FUNKCIÓVESZTETT, FELHAGYOTT ÉPÜLET HASZNOSÍTÁSA Funkcióvesztett épület hasznosítására akkor célszerű sort keríteni, ha az épület értéket képvisel, jó szerkezeti állapotú. A terek ilyen beruházásokkal is számolnak, elég csak az intézmények házára, vagy a Reimann-altáróra gondolni. A továbbiakban ezek a fejlesztések kerülnek előtérbe. MEGLÉVŐ ÉPÜLETÁLLOMÁNY FEJLESZTÉSÉNEK ELŐTÉRBE HELYEZÉSE A ZÖLDMEZŐS BERUHÁZÁSSAL SZEMBEN A város több pontján is barnamezős területek, ezen belül is meglévő épületállomány hasznosításával számol. Megértette a kor kihívását: a meglévő

142 140 DOROG VÁROS IVS területek hasznosításának előtérbe helyezését az új területek birtokbavétele ellenében. Nem zárja azonban ki a zöldmezős beruházásokat azokban az esetekben, amik összhangban állnak az Étv. előírásával. [Étv: a települések beépítésre szánt területe csak olyan területfelhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt és igénybe vett területén belül nincs megfelelő terület. ] FEJLESZTÉSEK KÖRNYEZETI HATÁSA ÉS A KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK MÉRSÉKLÉSI JAVASLATA A HELYZETÉRTÉKELÉSBŐL KÖVETKEZŐ CÉLSTRUKTÚRA ELEMEK A város intézményeinek felújítását, energetikai korszerűsítését tervezi. VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁS Az intézmény felújítások zaj- és porterhelést okoznak. A KÖRNYEZETI PROBLÉMA ENYHÍTÉSÉT CÉLZÓ STRATÉGIAI JAVASLAT A munkavégzés idejét be kell határolni. A szomszédos épületek porterhelése homlokzati védőhálóval mérsékelhető. A bányászathoz kötődő területek funkcióval való megtöltése van tervbe véve. Forgalomnövekedés várható. A területek növekvő mértékű igénybevétele esetére a szerkezeti terven már szereplő vasúttal párhuzamos, új gyűjtő út kiépítése szükséges. A volt bányaüzemi terület városközponti funkciókkal való megtöltése, városszövetbe való integrálása. Forgalomnövekedés várható. Felszíni parkoló kijelölésével a parkolási igények kielégíthetők, így a városközpont eddigi parkoló hiánya megszűntethető. A fejlesztések között szerepel a közintézmények energetikai korszerűsítése (hőszigetelés, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés). A légzáróság fokozása a levegőcsere mesterséges módszereit igényli. Nyílászárókba épített légcserélők használata, rendszeres szellőztetés. Volt Brikettgyár területe fejlesztésre kerül. Forgalomnövekedés várható. A forgalom számára koncentrált elhelyezkedésű parkoló területek kerülnek kialakításra. Itt kap helyet a tervezett intermodális csomópont. P+R parkoló iránti igény lép föl. A jelentős méretű parkoló fásított kialakítása kedvező környezeti hatást gyakorolhat. A város autóbusz pályaudvar létesítését tervezi. A tervezett autóbusz pályaudvar környezet- A lakó funkció távoltartása indokolt, a meglévő

143 DOROG VÁROS IVS terhelést okoz. területek zajvédelmének megoldása mellett. 141 Multi funkciós csarnok (extrém sportcsarnok és koncertterem) megépítése. Beruházási és fenntartási költségekkel jár. Hasznos szabadidő eltöltést kínál, ezáltal csökkenti a szegregáció veszélyét. A szociális kiadások mérséklését eredményezheti. A5/5. A STRATÉGIA KÜLSŐ ILLESZKEDÉSE ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI KÜLSŐ ILLESZKEDÉS A STRATÉGIA ILLESZKEDÉSE AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVHEZ Az Ország Szerkezeti Terve ha-os települési térségként jelöli Dorogot. A fejlesztések zöme pedig éppen ezen az országos terület-felhasználási kategórián belül valósul meg. Az országos övezetek közül Dorog mind az országos ökológiai hálózat övezetével, mind a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetével, mind a komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetével, mind a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetével érintett. A VRE-fejlesztések (1.2. VRE) a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezetét érintik, nevezetesen a karsztkút körüli hidrogeológiai védőidom kijelölésével. A VRE-fejlesztések (K1.) a komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetét érintik, nevezetesen a családi pihenőpark kialakításával. A tervezett fejlesztések tehát teljes körű illeszkedést mutatnak az Országos Területrendezési Tervvel. A STRATÉGIA ILLESZKEDÉSE DOROG VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ: A Stratégia alapját a hatályos Településfejlesztési Koncepcióban (továbbiakban: TK) megfogalmazott célhierarchia adja. A TK tematikus céljaihoz hozzárendelt területi célok leképezése maga a Stratégia. A tervezett fejlesztések tehát teljes körű illeszkedést mutatnak Dorog Város Településfejlesztési Koncepciójához. A STRATÉGIA ILLESZKEDÉSE DOROG VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ: Dorog város Képviselő-testületének 19/2005.(X.28.) sz. határozatával elfogadott településszerkezeti terve alapján vizsgáljuk a Stratégia illeszkedését. Tervezett tevékenység Könyvtár-felújítása Rendőrség új épületének kialakítása Intézmények házának megvalósítása Reimann-altáró átalakítása Útfelújítások Terület-felhasználási kategória Vk (központi vegyes terület) Vk (központi vegyes terület) Vk (központi vegyes terület) Vk (központi vegyes terület) nem szerkezeti szintű elemek (lakóutca)

144 142 DOROG VÁROS IVS Sétány, köztér kialakítása nem szerkezeti szintű elemek (lakóutca) Felszíni parkoló kialakítása nem szerkezeti szintű elemek (parkoló) Vásárcsarnok megépítése Vt (településközpont vegyes)* Kereskedelmi, szolgáltató sávház Vt (településközpont vegyes)* Zeneiskola kialakítása Vk (központi vegyes terület) Intermodális csomópont autóbusz-pu. Vt (településközpont vegyes) Multi funkciós csarnok felépítése Vt (településközpont vegyes) Otthon téri emlékkút Zöldterület (közpark) Sport központ felújítása Beépítésre szánt különleges terület Intermodális csomópont vasúti pu. Közlekedési terület (vasúti) * Az elfogadás előtt álló településrendezési terv-módosítás alapján. A STRATÉGIA ILLESZKEDÉSE DOROG VÁROS SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ: Dorog településrendezési tervei a tervi összhang elvárásának megfelelnek. Ebből következően a szerkezeti terv terület-felhasználási kategóriáinak megfelelő övezetek/építési övezetek kerültek a szabályozási terven kijelölésre. A Településszerkezeti Terv és a Stratégia között tehát összhang áll fenn, ebből következően a Szabályozási Terv és a Stratégia között is fenn kell, hogy álljon az illeszkedés. A STRATÉGIA ILLESZKEDÉSE A DOROGI KISTÉRSÉG OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ Az Operatív Program célkitűzései: - A Dorogi Kistérség jövőképe, hogy az innováció térségévé váljon. [Kreatív, tudásalapú ipar támogatása] - A Dorogi Kistérség stratégiai fejlesztési célja, hogy az innováció, az állandó megújulás elemeit befogadja, elterjessze, ezzel javítsa a régióban élők életminőségét. [Képzés erősítése] - A Dorogi Kistérség átfogó fejlesztési célja az innovatív társadalmigazdasági szerkezet létrehozása. [Humán erőforrás fejlesztése] - A Dorogi Kistérség átfogó fejlesztési célja kiegyensúlyozott térségi fejlődéssel vonzó élettér kialakítása. [Egyensúly érvényesítése] - A Dorogi Kistérség specifikus fejlesztési célja az innovatív és versenyképes gazdasági környezet kialakítása. [Korszerű gazdasági szerkezet erősítése] - A Dorogi Kistérség specifikus célja a minőségi humán erőforrás fejlesztés. [Stratégiai Alapok erősítése] - A Dorogi Kistérség specifikus célja a fenntartható életminőség megteremtése. [Költséghatékony intézményműködtetés] A megfeleltetés bizonyítására a kistérségi célok mögé, szögletes zárójelbe beírtuk Dorog Célpiramisának vonatkozó elemeit. Mint látható, valamennyi lefektetett kistérségi cél elérését jól szolgálják Dorog Város célpiramisának célhierarchia elemei. Megállapítható tehát, hogy jelen Stratégia célrendszere teljes körű egyezést mutat a Dorogi Kistérség célkitűzéseivel.

145 143 DOROG VÁROS IVS A STRATÉGIA ILLESZKEDÉSE AZ ÖNKORMÁNYZATI PROGRAMOKHOZ (GAZDASÁGI, KÖRNYEZETVÉDELMI, OKTATÁSI) Gazdasági program Dorog terjedő időszakára szóló Gazdasági programja három témakört, valamint kilenc résztémakört ölel föl: - Városi gazdaság- és turizmusfejlesztés» A város gazdasági vonzerejének növelése» A turisztikai kínálat és fogadókészség minőségi fejlesztése - Települési és humáninfrastruktúra fejlesztés» A képzési rendszer fejlesztése, modernizálása, a gazdaság igényeihez történő igazítása» Az egészségügyi és a szociális ellátórendszer fejlesztése, hatékonyságának növelése» A települési funkciók bővítése, korszerűsítése» Intézményfejlesztés - Környezet- és közlekedésfejlesztés» A lakosság életkörülményeinek javítása, környezeti állapot javítása, környezettudatos fejlesztése. Hulladékgazdálkodás fejlesztése.» Megújuló energiaforrások és alternatív energiák hasznosítása. Megújuló és alternatív energiaforrások komplex hasznosítása közösségi rendszerekben» Közösségi közlekedési formák fejlesztése. Közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése. A gazdasági programhoz rendelt operatív elemeket az IVS-ben megjelölt akcióterületi fejlesztések tartalmazzák: - Az átalakuló bányaüzemi terület II. tömbjében lévő, környezetterhelő gazdasági tevékenységek kiköltöztetése - az Ipari Parkhoz kapcsolódó csomópontfejlesztés - volt Brikettgyár terület infrastrukturális fejlesztése - múzeumok fejlesztése - közoktatási infrastruktúra fejlesztése - szakorvosi rendelő felújítása - volt bányatiszti kaszinó felújítása - volt bánya igazgatási épület felújítása - önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése - intermodális csomópont kiépítése A gazdasági program időtávja rövidebb az IVS időtávjától, így ez utóbbiban további, a gazdasági program szellemiségéhez igazodó, operatív elemei között azonban nem szereplő fejlesztés is helyet kapott. Környezetvédelmi program A környezetvédelmi program Dorog város környezeti állapotát felmérte, a kapott értékelést figyelembe véve, annak alapján javaslat tett a környezeti minőség megőrzésére, javítására, az ehhez szükséges eszközök megteremtésének lehetőségére.

146 144 DOROG VÁROS IVS Az IVS fejlesztési javaslatai a Környezetvédelmi Program alábbi elemeihez kapcsolódnak: - Szilárd burkolatú utak arányának növelése - Parlagterületek kialakulásának megakadályozása, csökkentése - Szelektív hulladékgyűjtés - Közintézményi energia-felhasználás csökkentése - Környezettudatos nevelés az oktatási intézményekben - Környezetvédelmi adatbázis megteremtése Az IVS és a környezetvédelmi program között teljes körű egyezés mutatható ki. Dorog város szociális szolgáltatástervezési koncepciója, valamint Dorog város hosszú távú közoktatás fejlesztési koncepciója: - az ellátás javításához szükséges személyi feltételek megteremtését, - az integráltság hosszú távú megőrzését, valamint - a létesítményi háttér erősítését, bővítését tűzte ki célul. Az IVS illeszkedve ezen célkitűzésekhez az egészségügyi, a szociális és az oktatási intézmények rehabilitációját, továbbá az anti-szegregációt elősegítő elemek fejlesztését vette tervbe. Az IVS és a koncepciók között teljes körű egyezés mutatható ki. BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK CÉLOK LOGIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEI Dorog város célpiramisa három szint céljait is rögzíti; a stratégiai cél, a tematikus célok, valamint a területi célok egyaránt részét képezik. A stratégiai és a tematikus célok a városi helyzetértékelést lezáró SWOT-, míg a területi célok a városrészek helyzetértékelését követően elkészített SWOT-elemzésekből adódó követelményeket fogalmazzák meg. Ez a tervezési módszer biztosítékot jelent arra, hogy a helyzetértékelésben beazonosított problémákra reflektáljanak a kitűzött célok. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA Dorog város közötti időszakában a lezajlott fejlesztések összköltsége 4 289,738 MFt volt, melynek közel felét pályázati pénzekből finanszírozta a Város. Jelen IVS-ben, a kijelölt két akcióterületére kitűzött, a as időszakra szóló fejlesztések költségbecslése 5 085,500 MFt-ot tartalmaz. Ez az összeg kevesebb, mint az előző 5 év alatti fejlesztések nyolc évre kivetített nagyságrendjel. Figyelembe véve a válság hatását, az önkormányzati források beszűkülését reálisnak hangzik a nyolc éves időszak tervezett fejlesztéseit alacsonyabb nagyságúra feltételezni, mint amekkora az előző öt évben megvalósult. Az Önkormányzati forrást az előző időszakkal megegyezően 50%-osra feltételezzük. Ebből következően az évi átlagos önkormányzati forrás-szükséglet

147 145 DOROG VÁROS IVS 317,8 MFt. Az Önkormányzat bevétele 2008-ban 2 909,373 MFt-ot tett ki. Ennek terhére a 317,8 MFt, amelyik a bevétel 10,9%-a, vállalható összeget takar. A Közép-dunántúli Régió a jelenlegi operatív programidőszakban konvergencia régiós státuszú maradt, így elérhetőek számára az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjának támogatásai. Fenti tényezőkből következően a tervezett fejlesztések megvalósításához rendelkezésre álló erőforrások elegendőnek tűnnek a célok megvalósítására. A TEVÉKENYSÉGEK EGYMÁSRA GYAKOROLT HATÁSA Városrészek közötti funkcióbővítés funkcióvesztés FALU AKCIÓTERÜLET TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEI OKOZ-E TEVÉKENYSÉG KOLÓNIA FUNKCIÓ-BŐVÍTŐ, VAGY FUNKCIÓ-ERŐSÍTŐ AT-EN HATÁSA VAN? FUNKCIÓ- VESZTÉST? A könyvtár esetén funkcióerősítés történik. Könyvtár felújítása, kiállító terem, nem A házasságkötő terem és a kiállító terem házasságkötő terem kialakítása funkcióbővítés, hiszen eddig ilyen nem volt a településen. Rendőrség új épületének kialakítása nem A rendőrség már létező funkcióját erősíti az új épületbe történő átköltöztetés. Intézmények házának megvalósítása nem Falu Akcióterület elszórtan elhelyezkedő intézményeinek koncentrált elhelyezését, funkció-erősítést hajt végre. A kedvező elérhetőség ugyanakkor új közintézményi funkciók megjelenésével is együtt járhat, így nem kizárt a funkció-bővítés sem. Kolónia városrész Kolónia Akcióterületen kívüli részén található a Bányász Reimann-altáró bányamúzeummá Emlékház. A Reimann-altáró nem kívánja nem alakítása Bányász Emlékház szerepét átvenni inkább a bányász élet gyakorlati bemutatására vállalkozik. Esztergomi úti grafiti kerítés nem Nem létező funkció létrehozása a cél. Funkció-erősítésről van szó, amely Önkormányzati intézmények energetikai elsődlegesen az önkormányzati intézmény nem korszerűsítése fenntartási költségeinek csökkentését tűzte ki célul. Útfelújítás (Bimbó utca, Mátyás király Funkció-megerősítés. Meglévő lakóutcák nem utca, Nefelejcs utca) felújításáról van szól. A városban eddig hiányzó gyalogos Sétány, köztér kialakítása nem sétány, agóra-szerű köztér megteremtése a cél, azaz funkcióbővítés Felszíni parkoló kialakítása nem A fejlesztésekben szereplő parkoló építés nemcsak az új funkciók ellátását, hanem

148 DOROG VÁROS IVS Vásárcsarnok megépítése Kereskedelmi, szolgáltató egységek megépítése Átalakuló bányaüzemi terület II. lakóterületi fejlesztése Napenergia-torony felállítása Átalakuló bányaüzemi terület II. infrastrukturális fejlesztése 146 a Mária utca környékének eddigi parkolóhiányát is hivatott megoldani. Éppen ezért szerepe egyaránt funkció-bővítő, illetve funkció-megerősítő. A városban eddig hiányzó piaccsarnok nem megteremtése a cél, azaz funkció-bővítés. Piaci Funkció-megerősítés. A város alapon dől kereskedelmi központjában további el üzletek megtelepedésének támogatása. Funkció-megerősítés. Új lakásforma nem kínálatának megteremtése a cél. Funkció-bővítés. Az eddig még nem nem létező, megújuló energia hasznosítását végző objektum megteremtése a cél. Funkció-erősítés, illetve funkció-bővítés. Tekintettel arra, hogy a területelőkészítés az előzőekben bemutatott nem funkciók letelepedését szolgálja, így azok besorolását kell figyelembe venni. Magánberuházás keretében megvalósuló fejlesztések KOLÓNIA AKCIÓTERÜLET TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEI TEVÉKENYSÉG Zeneiskola kialakítása Birkózóklub kialakítása (volt Dózsa iskola tornaterme) Intermodális csomópont - autóbuszpályaudvar építése Multi funkciós csarnok felépítése Volt Brikettgyár infrastrukturális fejlesztése Közoktatási rendszer infrastrukturális fejlesztése (Gimnázium), Művelődési ház előtti téren emlékkút felállítása OKOZ-E FALU AT- EN FUNKCIÓ- VESZTÉST? nem nem nem nem nem nem nem FUNKCIÓ-BŐVÍTŐ, VAGY FUNKCIÓ-ERŐSÍTŐ HATÁSA VAN? Funkció-erősítés. Létező funkció új épületbe helyezéséről van szó. Funkció-erősítés. Meglévő funkció önálló klubhelyiségének kialakítása. A városban eddig nem létező új funkció megteremtése. A városban eddig nem létező új funkció megteremtése. Kolónia városrész lakótelepek által tagolt szerkezetében a városrész-központ megteremtése a cél. A funkciók sűrűsödésének helye, egyben a találkozási pontok számát is gyarapítja, így köztér-funkciót is ellát. Funkció-erősítésről van szó, amely a városban egyetlen középfokú nappali szakos oktatási intézmény presztízsnövelését, energetikaikorszerűsítését tűzte ki célul. Funkció-erősítés. A városi rang elérésének évfordulójára szánt díszkút, a köztéri

149 DOROG VÁROS IVS Petőfi Sándor Általános Iskola korszerűsítése Sportcsarnok felújítása Sportmúzeum fejlesztése Intermodális csomópont - vasútállomás építése (MÁV) Gyalogos aluljáró felújítása Útfelújítás (Akácfa utca, Fenyőfa utca, Fűzfa utca, Pataksétány utca, Tölgyfa utca) nem nem nem nem nem nem 147 alkotások számát növeli funkcionálisan hasznos kialakítással. Funkció-erősítés, az önkormányzati intézmény fenntartási költségeinek csökkentése. Funkció-erősítés, az önkormányzati intézmény fenntartási költségeinek csökkentése. Funkció-erősítés, a településen egyedüli múzeum felújítása. Funkció-erősítés, hiszen Dorog jelenleg is rendelkezik vasútállomással. Ugyanakkor egyben funkció-bővítés is, hiszen az intermodalitás nem létező létesítményét alakítja ki a város. Funkció-erősítés. Dorog egyedüli külön szintű gyalogos átjárója, amely összeköti Falu városrészt, Kolónia városrésszel. Funkció-megerősítés. Meglévő lakóutcák felújításáról van szól. Megállapítható, hogy a tervezett fejlesztések területi rögzítése figyelembe vette az akcióterületek közötti funkcióvesztés veszélyét, ezért vagy a városban még nem létező új funkció megteremtését, vagy a meglévő funkciók megerősítését tűzte ki célul. Látható, hogy a magánberuházás keretében megvalósuló kereskedelmi, szolgáltató egységeknél kell a piaci viszonyokat tekintetbe venni. Ez azonban az Önkormányzat hatáskörén kívüli helyzet. A5/6. A MEGVALÓSÍTHATÓSÁG KOCKÁZATAI A kockázatok elemzése magában foglalja: - a kockázatok számbavételét, csoportosítását, - a kockázatok kockázatpotenciál-meghatározását, valamint - a kockázatkezelési módszerek meghatározását. KOCKÁZATOK SZÁMBAVÉTELE Kockázatkezelés szempontjából a kockázat annak a veszélye, hogy egy esemény vagy intézkedés a célkitűzések elérésére hátrányosan hat. KOCKÁZATOK EREDETE: - lehetőségek nem reálisak, - veszélyek beteljesülnek, - hibákat követnek el (véletlen, vagy szándékos). KOCKÁZATI TÉNYEZŐK: Stratégiai: - stratégia rosszul lett meghatározva, - partneri kapcsolat felbomlik, - környezeti konfliktus lép fel

150 DOROG VÁROS IVS - jogi környezet megváltozik. Működési: - folyamatok nem elég olajozottan működnek, - eszközök nem elégségesek, - emberi erőforrás nem megfelelő (mennyiség, minőség), - kompetencia-megosztás hibás, - kivitelezési hibák. Pénzügyi: - kifizetési hibák, - visszaélések. Tudás: - Információ-áramlás akadozik, - Informatikai rendszerek elromlanak, - Ismeretanyag hiányos. 148 KOCKÁZATPOTENCIÁL MEGHATÁROZÁSA HATÁSA A STRATÉGIA CÉLJAIRA KICSI KÖZEPES NAGY BEKÖVETKEZÉS VALÓSZÍNŰSÉGE KICSI KÖZEPES NAGY A tervezett autópálya fejlesztések elmaradnak. A környező települések konkurenciát jelentenek. Lakosságszám jelentősen csökken. Jogi környezet megváltozik. Környezeti konfliktus lép fel. A stratégia rosszul lett meghatározva Gyermekintézményi létszám csökken. Hibát követünk el. Folyamatok nem megfelelően működnek. Visszaélések történnek. Kompetenciamegosztás hibás. Emberi erőforrás nem megfelelő. Eszközök nem elégségesek. Önerőt biztosító hitel feltételei szigorodnak. Válság hosszú távon megmarad. Városfejlesztő Társaság megalakítása elmarad. Kivitelezési hiba fordul elő. Információ-áramlás akadozik. A MÁV visszalép az intermodális csomópont támogatásától. * A KÖZEPESNÉL NAGYOBB KOCKÁZATPOTENCIÁLÚ ESEMÉNY KIEMELT KEZELÉST IGÉNYEL. KOCKÁZATKEZELÉSI MÓDSZEREK A mind valószínűségében, mind hatásában nagy kockázatok kiemelt figyelme mellett, a kockázatkezelésnek valamennyi felmerülő kockázat kezelésére fel kell készülnie. KOCKÁZATKEZELÉSI MÓDSZEREK KEZELJÜK TARTALOM HIBÁT KÖVETÜNK EL: négy szem -elvének következetes alkalmazása.

151 DOROG VÁROS IVS ÁTHÁRÍTJUK MEGSZŰNTETJÜK ELVISELJÜK 149 INFORMÁCIÓ-ÁRAMLÁS AKADOZIK: PM számára rögzíteni az információátadás módjait, rendszeres munkaértekezletek időpontját stb. EMBERI ERŐFORRÁS NEM MEGFELELŐ: Felvételnél megszabjuk a képességekkel készségekkel tudással szembeni elvárásainkat. Nem megfelelő jelentkezők esetén erőforrás-fejlesztés kidolgozása. Jogi háttér lefektetése. Ismeretek hozzáférésének megszervezése. FOLYAMATOK NEM MEGFELELŐEN MŰKÖDNEK: PM-SZMSZ átdolgozása. ESZKÖZÖK NEM ELÉGSÉGESEK: forrásigények korrigálása, átcsoportosítása. KOMPETENCIA-MEGOSZTÁS HIBÁS: PM Irányítási és működési rendjének átdolgozása. VISSZAÉLÉSEK: PM kötelező eljárásrendjének számonkérése. KIVITELEZÉSI HIBÁK: átvétel megtagadása, kötbér kikötése, javítás előírása. STRATÉGIA ROSSZUL LETT MEGHATÁROZVA: Okafogyottá válik a projekt. MÁV VISSZALÉP: Okafogyottá válik a projekt. Alkalmazása csak kis bekövetkezési valószínűségű, a projektre kis hatást gyakorló tényezőknél indokolt.

152 DOROG VÁROS IVS A6. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM 150 Dorog lakott területeinek elemzése nyomán megállapítható, hogy: sem szegregátum, sem erősen leromlott, szegregáció veszélyét hordozó terület a településen nem található. Anti-szegregációs program kidolgozása ebben az esetben nem releváns. Fontos viszont az odafigyelést igénylő területek (továbbiakban OFI-területek) elemzése és programjának kidolgozása, hogy szegregátummá válásuk nagytávra is elkerülhetővé váljon. OFI-TERÜLETEK ELHELYEZKEDÉSE OFI-területek: - Baross Gábor ltp. - Hám Kálmán ltp. - Pataksor utca - Zsigmondy Vilmos ltp. JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET - Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény - A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8) MKM rendelet. - A szociális igazgatásról, valamint a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 3/2008.(II.29.) önkormányzati rendelet. - Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás célú helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 14/2003.(VII.01.) önkormányzati rendelet. - Az iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatásáról szóló 8/2008.(IV.04.) önkormányzati rendelet. INTÉZMÉNYI HÁTTÉR DOROG VÁROS SZOCIÁLIS ELLÁTÓ INTÉZMÉNYEI: - dr. Magyar Károly Városi Bölcsőde, melynek alap feladatai közé az alábbiak tartoznak: a gyermekjóléti feladatok: - bölcsődei ellátás

153 151 DOROG VÁROS IVS - dr. Mosonyi Albert Gondozási Központ, melynek alap feladatai közé az alábbiak tartoznak: a szociális feladatok: - étkeztetés, - házi segítségnyújtás - nappali szociális ellátás (idősek klubja) - tartós intézményi elhelyezés* - Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, melynek alap feladatai közé az alábbiak tartoznak: a szociális feladatok: - családsegítés* (ezen belül háztartási adósságkezelés és tanácsadás), a gyermekjóléti feladatok: - gyermekjóléti szolgáltatás* (ezen belül: módszertani feladatok) - helyettes szülői hálózat működtetése* * kistérségi ellátás - Jelzőrendszeres házi Segítségnyújtási és Támogató Szolgálat, melynek alap feladatai közé az alábbiak tartoznak: a szociális feladatok: - támogató szolgáltatás* - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás* * kistérségi ellátás A6/1. AZ OFI-TERÜLETEKEN MEGVALÓSÍTANDÓ PROGRAMOK LAKHATÁSI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Dorog országos viszonylatban kedvező helyzetét azaz a szegregátumoktól való mentességét oly módon tudja hosszú távon megőrizni, ha törekszik arra, hogy az OFI-területeken ne növekedjen az alacsony státuszú népesség létszáma. A lakhatási integráció megvalósításának lehetséges eszközei: - telepfelszámolás - lakókörnyezet rehabilitációja A telepfelszámolás az OFI-területek alacsony mutatószámai mellett nem releváns. A lakókörnyezet rehabilitációja valamennyi OFI-területen kiemelt feladat. A lakótelepeken ennek két olvasata érvényesül: - a közterületi zöldfelületek, illetve a közterületi közlekedési területek rehabilitációja, valamint - az épületek elsősorban energetikai célú korszerűsítése. Utóbbit a város ún. panelprogram -ja támogatja. Az iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatásáról szóló 8/2008.(IV.4.) sz. rendelet határozza meg a támogatás elnyeréséhez szükséges pályázat feltételeit. A Pataksor utcánál a lakókörnyezet rehabilitációja a közmű és a közlekedési infrastruktúra-fejlesztés keretében zajlik.

154 152 DOROG VÁROS IVS ADÓSSÁGKEZELÉSI SZOLGÁLTATÁS A Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodásában szerepel az adósságkezelési szolgáltatás szabályozása. Az adósságkezelési szolgáltatás magában foglalja az adósságkezelési tanácsadást és az adósságcsökkentési támogatást. Az adósságkezelési szolgáltatást a társulás intézménye a Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat működteti. Fő célja az érintettek fizetőképességének helyreállítása, és segítségnyújtás az eladósodás jövőbeni elkerüléséhez. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. tv. alapján támogatás annak a személynek, vagy családnak nyújtható, akinél az adósság összege eléri az ötvenezer forintot, és az adósságkezelésbe bevont adósságok valamelyikénél legalább hat havi a tartozás. Javasolható a közüzemi tartozást figyelő munka erősítése, az adósságkonszolidációs program bővítése. AZ ÖNKORMÁNYZATI BÉRLAKÁS-GAZDÁLKODÁS ALAPELVEI Dorog Város Önkormányzatának az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás célú helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 14/2003.(VII.01) sz. rendelete szabályozza önkormányzati lakások esetén: - az önkormányzati lakás bérbeadásának feltételeit, - a szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján történő bérbeadás pályázati feltételeit, - a pályázati eljárást, - a bérbeadás időtartamát, - a lakbér mértékét, - a bérlő jogait és kötelezettségeit, Javasolható a szociális bérlakások területileg szórt elhelyezésére való törekvés megvalósítása. Az OFI-területeken újabb bérlakások létesítésének elkerülése. MOBILIZÁCIÓS PROGRAM Dorogon sem szegregátum, sem szegregáció veszélyét hordozó terület nem található. Ebből következően az alacsony státuszú lakosság jelentős területi koncentrációja sem mutatható ki. A városrész-egységek legrosszabb szegregációs mutatója 25,0 értéket mutat, ami éppen fele a szegregátum kritérium-értékének. Mindezek alapján sem az alacsony státuszú népesség koncentrációjának oldására, sem a családok integrált környezetbe való elhelyezésére nincsen szükség. A településen a mobilizációs program kidolgozása nem releváns. OKTATÁSI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Dorogon szegregált oktatási intézmény nem található. Az integráltság ténye ellenére odafigyelést érdemel a Petőfi Sándor Általános Iskola, mivel növekvő tendenciát mutat a HHH-s tanulók aránya. AZ OKTATÁSI INTEGRÁCIÓS PROGRAM LEGFONTOSABB ELEMEI: - korai óvodáztatás,

155 DOROG VÁROS IVS - integrált oktatási környezet az általános iskolákban, valamint - felzárkóztató programok. 153 JAVASLATOK Kiegyenlítettebbé kell tenni az egyes feladat-ellátási helyeken a HHH, a HH és az SNI gyermekek, tanulók arányát. Intézményi integrációs stratégiát kell kidolgozni. Erősíteni kell a HHH-kat felderítő munkát. Gondot kell fordítani arra, hogy a 3. életévüket betöltött HH és HHH gyermekek minél magasabb arányban legyenek beíratva az óvodába, és figyelemmel kell kísérni, hogy rendszeresen járjanak is, ezzel is előkészítve, segítve későbbi iskolai sikerességüket. Intézményi együttműködési kapcsolatokat kell kiépíteni. ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSEK Dorog város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról, valamint a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 3/2008.(II.29.) rendelete szabályozza a szociálisan hátrányos helyzetű, felsőoktatásban tanulók részére nyújtható támogatás feltételeit. A rendelet szociálisan rászorulónak tekinti azt a személyt, akinek családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át. FOGLALKOZTATÁSI INTEGRÁCIÓS PROGRAM A feladat kettős: - átképzés erősítése, illetve - munkahely-teremtés. A foglalkoztatottság arányait kell növelni. Ennek egyik lehetősége az eddig kívül rekedtek bevonására tett intézkedések megtétele. Például képzési programok elindítása, vagy a munkahelyek számának növelésével történő kínálat-bővítés. További feladat az inaktívak feltérképezése, az igények valós szintjének megismerése céljából. Kimutatható ugyanakkor, hogy a szakképzetlen rétegek pozícióba hozása, újratermelődésük elkerülése az oktatás, azon belül is a szakképzés stratégiai ágazattá emelkedésével kell, hogy együtt járjon. Éppen ezért a foglalkoztatási integráció elválaszthatatlan az oktatási integráció megteremtése nélkül. Az Önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 37/A bekezdése alapján a közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása érdekében egy éves időtartamra közfoglalkoztatási tervet készített. A évi tervet az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal előzetes véleményezése után hagyta jóvá a képviselő-testület. A terv elemezte és értékelte a rendszeres szociális segélyezettek helyzetét, tervezte és értékelte az aktív korúak évi helyzetét, majd ezen adatok alapján közfoglalkoztatási tervet alkotott. A közcélú munkára személyenként legalább évi 90 munkanapra kell határozott idejű munkaviszonyt létesíteni. A közhasznú foglalkoztatással kapcsolatos személyi kiadások 95%-át a központi költségvetés

156 154 DOROG VÁROS IVS megtéríti. Az önkormányzatot terheli a fennmaradó 5% és a munkaruházat, védőfelszerelések, munkaeszközök költsége ben a terv 51 fő rendszeres munkavégzésbe bevonható aktív korúak ellátására jogosult, valamint 18 fő rendelkezésre állási támogatásra jogosult, azaz összesen 69 fő foglalkoztatottal számolt. A Városüzemeltetési Nonprofit Kft. foglalkoztatásában az alábbi közfeladatokat tervezte: szemétgyűjtés, utcaseprés, egyéb takarítás, egyszerű mezőgazdasági foglalkoztatás május 01-től kezdődött el a közfoglalkoztatási terv szerint, az aktív korúak közül a rendelkezésre állási támogatottak közcélú foglalkoztatása. Első ütemben 20 fő foglalkoztatására került sor, feladatuk a patakmeder tisztítása volt. [FORRÁS: KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS] Dorog Város Önkormányzata január 29-ei ülésén lefogadta évi közfoglalkoztatási tervét ben az önkormányzat 60 fő közfoglalkoztatását tudja biztosítani. A munkavégzés helye a köztemető, a városhoz tartozó közterületek és az önkormányzat intézményei. Az elvégzendő munkafeladatok kommunális, környezetvédelmi tevékenységek: parkgondozás, zöldterületfenntartás, kertészeti munkák, köztemető fenntartása, hó eltakarítás, síkosságmentesítés. [FORRÁS: KÖZSZOLGÁLTATÁSI INTEGRÁCIÓS PROGRAM SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER Dorog város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról, valamint a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 3/2008.(II.29.) rendelete szabályozza: - a pénzbeli és természetbeni ellátások formáit (rendszeres szociális segély, átmeneti segély, lakásfenntartási támogatás, közgyógyellátás, temetési segély, adósságkezelési szolgáltatás, adósságcsökkentési támogatás, felsőoktatásban tanulók támogatása), valamint - a szociális ellátások megállapításának és folyósításának eljárási rendelkezéseit. Javaslatok: - segélyezés elérésének javítása, - aktív szociális munka. EGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMOK - alapellátás, szakellátás minőségi fejlesztése, - szűrés, - megelőzés, - egészséges életmód. Javaslatok: - intézmények műszaki állapotának javítása, - prevenciót szolgáló programok támogatása. KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK Dorogon lakosságszámát messze meghaladó mértékben jelen vannak az egyesületek, az alapítványok, a közalapítványok, illetve a szövetségek.

157 DOROG VÁROS IVS Javaslatok: - aktív részvétel megőrzése, - önszerveződő képesség megtartása. 155 PARTNERSÉGI KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSA Dorog város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról, valamint a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 3/2008.(II.29.) rendelete Szociálpolitikai Kerekasztalt hozott létre. A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai: - Dr. Mosonyi Albert Gondozási Központ intézményvezetője, - Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgált intézményvezetője, - Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke, - Közalkalmazotti és Köztisztviselői Szakszervezet delegált tagja, - Dorogi Nyugdíjas Egyesület elnöke, - Városi Nyugdíjas Egyesület elnöke. Dorogon az alábbi közszolgáltatások igényelnek fejlesztést: közművek (csatornázás) az ellátatlan területeken kiépítést, az ellátottakon az elválasztott rendszerű csatornázásra való áttérés feltételeinek megteremtése tömegközlekedés az új autóbusz pályaudvar felépülését követően a hálózat teljekörű felülvizsgálatát, hulladék a környezettudatos nevelés további erősítésével a szilárd hulladék mennyiségének csökkentése, az újrahasznosítás aránynövelése érhető el. AZ ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM ÖSSZHANGJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKKEL TK A Településfejlesztési Koncepcióban rögzített stratégiai és tematikus célok képezték jelen Stratégia alapját. Az egyensúlyteremtő kisvárossá válás magában foglalja a megvalósíthatóság, a fenntarthatóság minden szinten jelentkező követelményét. A város jövőképének megvalósítását anti-szegregációs hatású elemek szolgálják. Ez az egybeesés teszi lehetővé a kitűzött program végig vitelét. TSZT Az anti-szegregációs program elemei a rehabilitációra helyezik a hangsúlyt. A magasabb minőségi szinten való megőrzés szándéka vezet. Ebből következően terület-felhasználási változásokat nem von maga után, a meglévő strukturális elemeket megtartva fejleszti. Az anti-szegregációs program tehát a településszerkezeti tervvel összhangban áll. SZT Az anti-szegregációs program szabályozási szintű elemek megváltoztatását sem eredményezi, ennél fogva a program és a terv összhangja fennáll.

158 156 DOROG VÁROS IVS HÉSZ Dorog Város Helyi Építési Szabályzata rendelkezik a lakófunkció elhelyezésének elsődlegességét lehetővé tevő építési övezetekre (a lakó és a településközpont vegyes övezetekre), miszerint a beépítés engedélyezésének feltétele a telek belterületben léte. ÖNKORMÁNYZATI PROGRAMOKKAL (GAZDASÁGI, ESÉLYEGYENLŐSÉGI, KÖRNYEZETVÉDELMI) Dorog város anti-szegregációs programja az érintett önkormányzati programok, rendeletek ismeretében, az azokban szereplő megállapítások, javaslatok, ajánlások felhasználásával született. A kidolgozás metódusa az önkormányzati programokkal való ellentmondásokat kizárja, az egyezéseket elősegíti. A6/2. A FEJLESZTÉSEK SZEGREGÁCIÓS HATÁSÁT MEGELŐZŐ PROGRAMOK AZ AKCIÓTERÜLETEN TERVEZETT FEJLESZTÉSEK SZEGREGÁCIÓS HATÁSÁNAK BEMUTATÁSA TEVÉKENYSÉG ZENEISKOLA KIALAKÍTÁSA BIRKÓZÓKLUB KIALAKÍTÁSA INTERMODÁLIS CSOMÓPONT - AUTÓBUSZ- PÁLYAUDVAR ÉPÍTÉSE MULTI FUNKCIÓS CSARNOK FELÉPÍTÉSE VOLT BRIKETTGYÁR TERÜLETÉNEK INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSE GIMNÁZIUM FELÚJÍTÁSA SZEGREGÁCIÓS HATÁSA A város zeneiskolájának új helyre költöztetésével méltó helyre kerül ez a Dorogon túl is ismert intézmény. Szegregációs hatása indifferens. A sportkultúra fejlesztését szolgáló tevékenység a kedvezőtlenebb helyzetben lévő fiataloknak is alternatív szabadidő eltöltést kínál. Szegregációs hatása tehát pozitív. A területi különbségek felszámolásában fontos szerepe van a fejlett közösségi közlekedés nyújtotta mobilitás-készség erősítésének. A tevékenység éppen a szállítási módtól független közösségi közlekedés fejlesztését szolgálja. Szegregációs hatása tehát pozitív. A sportkultúra fejlesztését szolgáló tevékenység a társadalom peremén élő fiataloknak is alternatív szabadidő eltöltést kínál. Szegregációs hatása pozitív. A volt Brikettgyár helyszíne kármentesítésre került, így ma üres terület. A tervezett infrastrukturális fejlesztés, és az azt követő alközpont kiépülése lakókörnyezetet nem szűntet meg, szegregálódó területet nem teremt. Szegregációs hatása indifferens. A jelenleg megyei fenntartású középfokú oktatási létesítményt a város fenntartásba kívánja venni, ezzel az intézmény oktatási programjára való beleszólását megnövelni. A tervek szerint speciális, a sporthoz

159 DOROG VÁROS IVS MŰVELŐDÉSI HÁZ ELŐTTI TÉREN EMLÉKKÚT FELÁLLÍTÁSA PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA KORSZERŰSÍTÉSE SPORTCSARNOK FELÚJÍTÁSA SPORTMÚZEUM FEJLESZTÉSE INTERMODÁLIS CSOMÓPONT - VASÚTÁLLOMÁS ÉPÍTÉSE GYALOGOS ALULJÁRÓ FELÚJÍTÁSA 157 kötődő gimnáziummá válása kívánatos. Az intézmény fejlesztése a középfokú oktatási formák sokszínűségét eredményezi, ezzel a továbbtanulást szélesebb rétegek előtt nyitja meg. Szegregációs hatása pozitív. A tervpályázat keretében kiválasztott műalkotás, Dorog várossá válásának 25. évfordulóját hivatott megünnepelni. A közösség összetartozásának érzését erősítő díszkút-avatás a társadalmi együvé tartozás érzését is elmélyíti. Szegregációs hatása pozitív. Az iskolában növekvő tendenciát mutat a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya, magas az átmeneti és a tartós állami nevelésbe vett tanulók száma is. Az intézmény felújítása a tanulási körülmények tárgyi feltételeit javítva, a színvonalas oktatási környezet megteremtéséhez vezet. Szegregációs hatása pozitív. A sport, mint az egészséges életmód legjobb propagálója, a társadalmi különbségek eltüntetője Dorog kiemelt területe. A sokak által használt sportlétesítmények fejlesztése a lakosság egyetértésével találkozik. Szegregációs hatása pozitív. A múzeum fejlesztése két célt is szolgál. Egyrészt magát a sportot népszerűsíti, másrészt a város múltjának dicső alakjait jeleníti meg. Mindkét minőségében a társadalom összekovácsolására alkalmas. Szegregációs hatása pozitív. A területi különbségek felszámolásában fontos szerepe van a fejlett közösségi közlekedés nyújtotta mobilitás-készség erősítésének. A tevékenység éppen a szállítási módtól független közösségi közlekedés fejlesztését szolgálja. Szegregációs hatása tehát pozitív. Szegregációs hatása több áttételen keresztül érvényesül, inkább indifferens.

160 DOROG VÁROS IVS B/ AZ IVS ESZKÖZRENDSZERE 158 B1. NEM BERUHÁZÁS JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK SZABÁLYOZÁSI TEVÉKENYSÉG Dorog Önkormányzata a bemutatott között megvalósult jelentősebb beruházásai, felújításai jól tükrözik a Város szabályozási tevékenységének aktivitását. Szinte mindegyik évben fontos, a fejlesztéseket szolgáló településrendezési tervmódosítások kidolgoztatására került sor. TERVALKU Településfejlesztési megállapodás/szerződés. Dorog Város Önkormányzata alkalmazza a településfejlesztési megállapodás intézményét. Magánbefektetőknek szabályozási tervek finanszírozásába történő bevonására többször is sor került. VÁROSMARKETING Dorog város marketing stratégiai elemeket alkalmaz. A fejlesztések elfogadtatásának nélkülözhetetlen eszköze a marketingkommunikáció. A tájékoztatás eszközei: - primer kommunikációs csatornák (sajtótájékoztatás, rendezvény, direkt mail), - szekunder kommunikációs csatornák (nyomtatvány, sajtóhír, köz- és zártterületi médium), valamint - tercier kommunikációs csatornák (internet, rádió). CÉLCSOPORT KIJELÖLÉSE: A város lakossága (közvetett formában), Dorog vonzáskörzetének lakossága (közvetett formában), Az adott fejlesztés által érintett szűkebb kör (lakosság, vállalkozások, civilek), A fejlesztés nyomán Dorogra letelepülni szándékozók (vállalkozások, magánszemélyek). PROMÓCIÓS CSATORNÁK: közvetlen (Doroggal való első találkozási pontok arculati erősítése) közvetett (autópályán felállított információs tábla) MARKETING, KOMMUNIKÁCIÓ: rendezvények kiállítások, vásárok hirdetések, reklám (Közhírré tétetik) kiadványok (Dorogi értékek nyomában, Dorogi lexikon 2008.) célzott kiadványok (tematikus foglalkoztató füzetek) honlap ( public relations (előadások) HELYI ADÓKEDVEZMÉNYEK Dorog városa kedvezményeket kínál a környezeti konfliktust nem hordozó vállalkozások letelepedéséhez.

161 DOROG VÁROS IVS B2. SZERVEZETI ELVÁRÁSOK A PROJEKT MENEDZSMENT (PM) SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE: 159 A PM SZERVEZETI LEHETŐSÉGEI - Városfejlesztő Társaság létrehozásával. - Külsős cég látja el, megbízásként. - A Polgármesteri Hivatalon belül, önálló részleg kialakításával. - A Polgármesteri Hivatal jelenlegi szervezeti felépítésén belül. A Városfejlesztő Társaságok a városfejlesztési akciók hatékony és professzionális projekt menedzsmentjei. Szerepük különösen fontossá válik a 2013-at követő időszakban, amikor az eddigi vissza nem térítendő támogatások helyét fokozatosan a visszatérítendő támogatások veszik át (lásd Jessica-program). Az akár 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság ellenőrzése átlátható az önkormányzat számára, ugyanakkor piaci szemlélete, rugalmas szereplője a fejlesztésnek, érdekelt a nyereséges gazdálkodásban. Létrehozásánál ugyanakkor jelentős alaptőke igény lép föl, és csak folyamatos pályázati fejlesztések biztosíthatják nyereséges működését. A szakirodalom az ötvenezer lakosnál nagyobb lélekszámú városok esetében tartja indokoltnak az önálló városfejlesztő társaság létrehozását. Amennyiben külsős cég látja el megbízottként a projekt menedzsment feladatokat fennáll a veszélye az önkormányzati információk elakadásának. A Polgármesteri Hivatalon belül új egység felállításával létrehozott projekt menedzsment ötvözheti a hivatali információk elérhetőségét és a megvalósítás orientált magatartást. Az ellenőrzési útvonalak kidolgozása, a projekt menedzser személye, valamint a munkatársak rátermettsége jelenthet biztosítékot a szervezeti egység jó működésére. Önálló egység felállítása már egy nagyléptékű projekt lebonyolításánál is indokolt lehet, előnye azonban akkor jelentkezik, ha egyszerre több fejlesztés menedzselésében is részt vállal. Polgármesteri Hivatal meglévő szervezeti felépítésén belül kerül kialakításra. A projekt menedzsment legtöbb kompromisszumot, ám legkisebb látható költséget jelentő szervezeti felépítésformája. Kisléptékű fejlesztések, kevés városfejlesztési akció esetén szabad alkalmazni. Nehézségei, hátrányai: - a hivatal, mint projekt menedzsment önmagát ellenőrzi, - a döntési jogkörök párhuzamosságot eredményeznek, - az eltérő osztályokhoz tartozó munkatársak közötti kapcsolattartás nehézkes, - a résztvevők számára a projekt megvalósítása egy a feladatok sorából, - nem érvényesül hatékony gazdálkodásra törekvő vállalatirányítási szemlélet. Előnyei: - nem igényel szervezeti változtatást, SZMSZ-módosítást, - nem igényel többlet-munkaerőt, - pályázati eredményektől független működési struktúrát alkot.

162 160 DOROG VÁROS IVS A PM TERVEZETT STRUKTÚRÁJA Dorog jelen pillanatban a Polgármesteri Hivatal jelenlegi szervezeti felépítésén belül képzeli el a PM jövőjét. Nem zárja ki ugyanakkor a hivatalon belüli önálló egységgé válás lehetőségét. A döntés logikus, rugalmasan alkalmazkodik a körülményekhez. A Polgármesteri hivatal szervezeti felépítésén belül érintett részlegek: - Közigazgatási Osztály - Műszaki Osztály - Pénzügyi Osztály - Ügyfélszolgálati és Okmányiroda - Városi gyámhivatal A PM személyében érinti - a jegyzőt, - a belső ellenőrt, valamint - a közoktatási, közművelődési referens A PM tervezett létszáma: fő felsőfokú végzettségű munkatárs A PM tervezett hierarchiája: - közvetlenül a polgármesternek lenne alárendelve. A PM projekt menedzseri feladatait: - az aljegyző látná el.

163 DOROG VÁROS IVS B3. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ 161 A Dorogi Kistérségen belül léteznek intézményesített koordinációs formák. Ezeket használja Dorog a fejlesztésekről folytatott megbeszélésekhez. Jelen IVS készítése kapcsán is fontosnak tartotta a tájékoztató, véleménykérő kérdőív eljutatását valamennyi kistérségi polgármesterhez. Közös fejlesztési elképzelésekre is akad példa: A Közép-Dunántúli Operatív Program Integrált turisztikai település- vagy térségfejlesztés és tematikus fejlesztések megnevezésű pályázatra a Dorogi Szénmedence bánya ipartörténeti emlékeinek bemutatása tematikus út keretében címmel Dorog Város Önkormányzata Csolnok Község Önkormányzata, Annavölgy Község Önkormányzata, valamint Kesztölc község Önkormányzata konzorciumi megállapodás keretében vett részt.

164 DOROG VÁROS IVS B4. INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ 162 ÁLTALÁNOS VAGYONLELTÁR-SZERKEZET AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONLELTÁRBAN SZEREPLŐ JOGOSULTSÁGOK: Forgalomképtelen törzsvagyon - helyi közutak és műtárgyaik - terek és parkok - vizek közcélú vízi létesítmények - levéltári anyag Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon - közművek - intézmények (épületei), középületek - műemlékek - védett természeti területek - muzeális emlékek Egyéb vagyon - ingatlanok - ingók - vagyoni értékű jogok AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONLELTÁRBAN SZEREPLŐ KÖTELEZETTSÉGEK: Pénzügyi kötelezettségek - lejárati idő szerint csoportosítva Vagyontárgyakat terhelő kötelezettségek - ingatlanokat terhelő kötelezettségek - egyéb vagyontárgyakat terhelő kötelezettségek VAGYONGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ FALU AKCIÓTERÜLET Falu-AT területének több mint negyede (28,6 százaléka) érintett önkormányzati tulajdonnal. Az arány azonban torzított. Ennek az az oka, hogy a jelölt vagyon: - az akcióterületen található jelentős méretű lakótelepi közterületek, illetve - valamennyi résztulajdonnal érintett ingatlan területét is tartalmazza.

165 DOROG VÁROS IVS A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK KÖZÜL ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONON VALÓSUL MEG: - könyvtár felújítása, - házasságkötő terem, kiállító terem kialakítása, - rendőrség új épületének kialakítása, - Polgármesteri Hivatal energetikai korszerűsítése, - szakrendelő korszerűsítése, - Zrínyi Ilona Általános Iskola korszerűsítése, - Sport központ felújítása, - Sport múzeum fejlesztése, - Petőfi Sándor Általános Iskola korszerűsítése. 163 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK KÖZÜL AZ ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONSZERZÉSÉT KÖVETŐEN BIRTOKÁBA KERÜLT VAGYONÁN VALÓSUL MEG: - Intézmények házának megvalósítása, - Reimann-altáró bányamúzeummá alakítása, - Átalakuló bányaüzemi terület II. fejlesztése. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK NYOMÁN ÉRTÉKESÍTHETŐ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON MEGNEVEZÉS CÍM HELYRAJZI SZÁM M 2 Rátkai - Ház Mészáros L. út m 2 Dorog és Térsége Telek: 510 m 2 Családsegítő és Bécsi út Épület: 225 m 2 Gyermekjóléti Szolgálat Telek: 1308 m 2 Zeneiskola Bécsi út /1 Épület: 337 m 2 Idősek I sz. Nappali Klubja Mátyás király u Régi ÁNTSZ Bécsi út Telek: 579 m 2 Épület: 172 m 2 Telek: 237 m 2 Épület: 100 m 2 ÁNTSZ Hősök tere /2/A 659 m 2 Volt mentőállomás Széchényi ltp /1/A/ m 2 Irodahelyiség (volt Öregek Otthona klubhelyiség ) Baross G. ltp /A/42 17 m 2 AZ INTÉZMÉNYEK HÁZÁNAK MEGVALÓSULÁSÁHOZ KÖTŐDŐ ÉRTÉKESÍTHETŐSÉG FORRÁS: DOROGI VÁROSÜZEMELTETÉSI NONPROFIT KFT. FALU-AT TERÜLETÉN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATI TULAJDON TÉTELES FELSOROLÁSA TERÜLET HRSZ MEGNEVEZÉS FRSZ VAGYON FORG KÉPESSÉG 673, BELTERÜLETI LAKÓUTAK 4477, BELTERÜLETI LAKÓÚT 703, BELTERÜLETI LAKÓÚT 1067, ISKOLA PARK UTCA 1685, PETŐFI TÉR TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN

166 DOROG VÁROS IVS 2266, PETŐFI TÉR 678, ISKOLA PARK UTCA 1134, ISKOLA PARK UTCA 3227, BELTERÜLETI LAKÓÚT 630, ÁLMOS UTCA 2196, PETŐFI ÓVODA 5486, PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA 480, BELTERÜLETI LAKÓÚT 780, LAKÓHÁZ, UDVAR, GAZD.ÉP. 784, LAKÓÉPÜLET, UDVAR, GAZD.ÉP. 800, LAKÓHAZ, UDVAR, GAZD.ÉP. 1194, NAGY LAJOS UTCA 2108, KÖZTERÜLET /LAKÓÚT/ 1278, KÖZÚT 1053, BEÉPÍTETLEN TERÜLET 1032, BELTERÜLETI KÖZÚT 2021, KÖZÚT 1822, KÖZÚT 1148, LAKÓÉPÜLET 2311, BELTERÜLETI KÖZÚT 916, , LAKÓHAZ, UDVAR, MELLÉKÉPÜLET LAKÓHÁZ UDVAR/ANTSZ IRODAÉPÜLET/ 92, NÉMET NEMZETISÉGI TÁJHÁZ 1336, BELTERÜLETI KÖZUTAK 6818, BELTERÜLETI KÖZÚT 110, BEÉPÍTETLEN TERÜLET 570, LAKÓHÁZ, UDVAR TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE EGYÉB VAGYON (2) EGYÉB VAGYON (2) EGYÉB VAGYON (2) TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB TULAJDON (3) VAGYON (2) TÖRZSVAGYON RÉSZE A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB TULAJDON (3) VAGYON (2) TÖRZSVAGYON RÉSZE EGYÉB VAGYON (2) TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE EGYÉB VAGYON (2) TÖRZSVAGYON RÉSZE 164 FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN HELYI DÖNTÉS ALAPJ (2) KORLÁT. FORGALOMKÉPES TÖRVÉNY A. (3) KORLÁT. FORGALOMKÉPES TÖRVÉNY A. (3) FORGALOMKÉPTELEN HELYI DÖNTÉS ALAPJ (2) FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPTELEN HELYI DÖNTÉS ALAPJ (2) FORGALOMKÉPTELEN HELYI DÖNTÉS ALAPJ (2) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPTELEN HELYI DÖNTÉS ALAPJ (2) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPES (5)

167 DOROG VÁROS IVS 327, TÖBBLAKÁSOS CSALÁDI HÁZ 1817, KÖZIGAZGATÁSI IRODAÉPÜLET 1174, PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT 1007, LAKÓÉPÜLET 496, UDVAR 34, LAKÓÉPÜLET, UDVAR, (GAZD.ÉP., UDVAR) 852, LAKÓÉPÜLET 844, LAKÓÉPÜLET 1074, KÖNYVTÁR - GYEREKKÖNYVTÁR 1452, ÓVODA (75 FÉRŐHELYES) 1045, LAKÓHAZ, UDVAR, MELLÉKÉPÜLET 1994, BELTERÜLETI KÖZÚT 298, LAKÓÉPÜLET ÉS ÜZLET 567, BELTERÜLETI KÖZÚT 3446, BELTERÜLETI LAKÓÚT 1368, LAKÓHÁZ, UDVAR, GAZD.ÉP. 1008, LAKÓHÁZ, UDVAR, GAZD.ÉP. 1003, SZOLGÁLATI LAKÁS 1022, SZOLGÁLATI LAKÁS 6852, BELTERÜLETI KÖZÚT 1797, BELTERÜLETI LAKÓÚT 1642, BELTERÜLETI LAKÓÚT 2562, BELTERÜLETI LAKÓÚT 297, BELTERÜLETI KÖZÚT 2921, BELTERÜLETI GYŰJTŐÚT 1245, GYALOGUTAK JÁRDÁK 657, GYALOGUTAK /78/ 380, KÖZTERÜLET EGYÉB SZERV,MAGÁNSZEM. KÖZÖS TULAJ. (7) EGYÉB VAGYON (2) TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE EGYÉB VAGYON (2) EGYÉB VAGYON (2) EGYÉB VAGYON (2) 165 FORGALOMKÉPES (5) KORLÁT. FORGALOMKÉPES TÖRVÉNY A. (3) KORLÁT. FORGALOMKÉPES TÖRVÉNY A. (3) FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPES (5) A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB TULAJDON (3) VAGYON (2) FORGALOMKÉPES (5) A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB FORGALOMKÉPTELEN TULAJDON (3) VAGYON (2) TÖRVÉNY ALAPJÁN KORLÁT. TÖRZSVAGYON FORGALOMKÉPES RÉSZE TÖRVÉNY A. (3) TÖRZSVAGYON RÉSZE A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB TULAJDON (3) VAGYON (2) MÁS ÖNKOR.-TAL KÖZÖS TUL.,ADATKÖZŐ (5) TÖRZSVAGYON RÉSZE EGYÉB VAGYON (2) TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE EGYÉB VAGYON (2) TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE KORLÁT. FORGALOMKÉPES TÖRVÉNY A. (3) FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPTELEN HELYI DÖNTÉS ALAPJ (2) KORLÁT. FORGALOMKÉPES TÖRVÉNY A. (3) KORLÁT. FORGALOMKÉPES TÖRVÉNY A. (3) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN

168 DOROG VÁROS IVS 1844, BELTERÜLETI LAKÓÚT 2005, BELTERÜLETI LAKÓÚT 1292, IRODAHÁZ POLG.HIV. 465, ÜDÜLŐTÁBOR 200, LAKÓHÁZ ÉS UDVAR 352, ÜDÜLŐTÁBOR 500, KÖZIG. IRODAÉPÜLET (CSALÁDSEGÍTŐ) 865, BELTERÜLETI LAKÓÚT 208, LAKÓHAZ, UDVAR, G.ÉP., ÜZLET 389, LAKÓÉPÜLET 302, BEÉPÍTETLEN TERÜLET 260, BEÉPÍTETLEN TERÜLET 5920, /2 GYALOGJÁRDA 3639, /3 JÁRDA 1391, /5 JÁRDA 300, /1 GAZD.ÉP., UDVAR /SVÁB-HÁZ/ 69, /1 BEÉPÍTETLEN TERÜLET 2380, /2 KÖZPARK 2509, /1 GYALOGÚT 2519, /2 TÖBBLAKÁSOS ÉPÜLET 1385, /3 KÖZTERÜLET 6146, /1 BELTERÜLETI GYŰJTŐÚT 411, /2 KÖZTERÜLET 1274, /1 ZENEISKOLA (ERKEL FERENC) 2038, /2 KÖZTERÜLET 967, /3 LAKÓÉPÜLET 1993, /1 LAKÓHÁZ, UDVAR TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE EGYÉB VAGYON (2) EGYÉB VAGYON (2) EGYÉB VAGYON (2) TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB TULAJDON (3) VAGYON (2) A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB TULAJDON (3) VAGYON (2) EGYÉB VAGYON (2) EGYÉB VAGYON (2) TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE EGYÉB VAGYON (2) EGYÉB VAGYON (2) TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB TULAJDON (3) VAGYON (2) TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB TULAJDON (3) VAGYON (2) TÖRZSVAGYON RÉSZE 166 FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN KORLÁT. FORGALOMKÉPES TÖRVÉNY A. (3) FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPES (5) KORLÁT. FORGALOMKÉPES TÖRVÉNY A. (3) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN HELYI DÖNTÉS ALAPJ (2) FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN KORLÁT. FORGALOMKÉPES TÖRVÉNY A. (3) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPES (5) KORLÁT. FORGALOMKÉPES TÖRVÉNY A. (3) 6537, /2 ZRINYI ILONA ÁLTALÁNOS TÖRZSVAGYON KORLÁT.

169 DOROG VÁROS IVS 167 ISKOLA RÉSZE FORGALOMKÉPES A HELYI DÖNT. (4) 1912, /3 KÖZÚT TÖRZSVAGYON FORGALOMKÉPTELEN RÉSZE TÖRVÉNY ALAPJÁN 995, /4 A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB LAKÓÉPÜLET (TÖBBLAKÁSOS) TULAJDON (3) VAGYON (2) FORGALOMKÉPES (5) 2394, /5 KÖZÚT TÖRZSVAGYON FORGALOMKÉPTELEN RÉSZE TÖRVÉNY ALAPJÁN 13627, /7 KRÓNIKUS /GERIÁTRIAI /SZAKKÓRHÁZ 7888, /8 ORVOSI RENDELŐ 411, /9 LÉGVÉDELMI ÓVÓHELY 59, /19 KÖZTERÜLET 221, /8 KÖZTERÜLET 18, /5 BEÉPÍTETLEN TERÜLET 954, /3 PARKOLÓ 2010, /5 KIVETT IPARTELEP 481, /1 BELTERÜLETI KÖZÚT 1206, /2 KERT 59, /234 BEÉPÍTETLEN TERÜLET 928, /2 KÖZTERÜLET 4515, /11 BEÉPÍTETLEN TERÜLET 2178, /1 MUNKÁS UTCA 1235, /1 TÖBBSZINTES LAKÓHÁZ 1134, /2 LAKÓHÁZ 9213, /4 BEÉPÍTETLEN TERÜLET 410, /5 BEÉPÍTETLEN TERÜLET 26210, /2 ZENEPAVILON 3717, /4 USZODA 4573, /5 NAPKÖZI (PETŐFI ISKOLA) 5226, /6 SPORTCSARNOK ,62566 TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE EGYÉB VAGYON (2) TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE EGYÉB VAGYON (2) EGYÉB VAGYON (2) TÖRZSVAGYON RÉSZE EGYÉB VAGYON (2) EGYÉB VAGYON (2) A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB TULAJDON (3) VAGYON (2) EGYÉB SZERV,MAGÁNSZEM. KÖZÖS TULAJ. (7) EGYÉB VAGYON (2) EGYÉB VAGYON (2) EGYÉB VAGYON (2) TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE KORLÁT. FORGALOMKÉPES TÖRVÉNY A. (3) KORLÁT. FORGALOMKÉPES TÖRVÉNY A. (3) FORGALOMKÉPTELEN HELYI DÖNTÉS ALAPJ (2) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN HELYI DÖNTÉS ALAPJ (2) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN KORLÁT. FORGALOMKÉPES A HELYI DÖNT. (4) FORGALOMKÉPTELEN HELYI DÖNTÉS ALAPJ (2) FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN KORLÁT. FORGALOMKÉPES TÖRVÉNY A. (3) KORLÁT. FORGALOMKÉPES TÖRVÉNY A. (3) KORLÁT. FORGALOMKÉPES TÖRVÉNY A. (3) Sárga alászínezés jelzi a fejlesztéssel érintett önkormányzati vagyont. Kék alászínezés jelzi az értékesítésre szánt önkormányzati vagyont.

170 DOROG VÁROS IVS VAGYONGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ KOLÓNIA AKCIÓTERÜLET 168 Kolónia-AT területének majd háromnegyede (43,7 százaléka) érintett önkormányzati tulajdonnal. Az arány azonban torzított. Ennek az az oka, hogy a jelölt vagyon: - az akcióterületen található jelentős méretű lakótelepi közterületek, illetve - valamennyi résztulajdonnal érintett ingatlan területét is tartalmazza. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK KÖZÜL ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONON VALÓSUL MEG: - zeneiskola kialakítása, - birkózóklub kialakítása, - intermodális csomópont (autóbusz-pályaudvar) megvalósítása, - extrém sportcsarnok felépítése, - volt Brikettgyár infrastrukturális fejlesztése, - szakrendelő korszerűsítése, - Otthon téren emlékkút felállítása, - gyalogos aluljáró felújítása. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK KÖZÜL AZ ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONSZERZÉSÉT KÖVETŐEN BIRTOKÁBA KERÜLT VAGYONÁN VALÓSUL MEG: - Gimnázium felújítása. KOLÓNIA-AT TERÜLETÉN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATI TULAJDON TÉTELES FELSOROLÁSA TERÜLET HRSZ MEGNEVEZÉS FRSZ VAGYON FORG KÉPESSÉG 615, BELTERÜLETI KÖZÚT 652, OTTHON TÉR UTCA 603, OTTHON TÉR UTCA 11558, DOROGI GIMNÁZIUM 26391, BEÉPÍTETLEN TERÜLET 1525, BELTERÜLETI GYŰJTŐUTAK 16720, BÁNYÁSZ-KÖRÖND UTCA 5641, KÖZTÁRSASÁG ÚT TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE EGYÉB VAGYON (2) TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN KORLÁT. FORGALOMKÉPES TÖRVÉNY A. (3) FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN

171 DOROG VÁROS IVS 823, LAKÓHÁZ, UDVAR, GAZD.ÉP. 165, KÖZTERÜLET 1237, BELTERÜLETI LAKÓÚT 354, BELTERÜLETI LAKÓÚT 657, BELTERÜLETI KÖZÚT 364, BELTERÜLETI GYŰJTŐUTAK 713, BELTERÜLETI LAKÓÚT 407, BELTERÜLETI GYŰJTŐUTAK 398, BELTERÜLETI GYŰJTŐUTAK 2609, IDŐSKORÚAK OTTHONA (MOSONYI ALBERT IDŐSEK OTTHONA) 1524, BELTERÜLETI LAKÓÚT 4076, DÓZSA ÓVODA 1630, KÖZTERÜLET 1395, BELTERÜLETI GYŰJTŐUTAK 231, BELTERÜLETI GYŰJTŐÚT 1088, KÖZTERÜLET 256, JUBILEUM TÉR UTCA 821, SZÉNOLTÁR KÖZ UTCA 1288, BELTERÜLETI GYŰJTŐUTAK 643, BELTERÜLETI GYÜJTŐÚT 465, BELTERÜLETI GYŰJTŐUTAK 2152, HONVÉD UTCA 653, KISS ERNŐ UTCA 5378, DÓZSA GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA 2731, MÉSZÁROS LÁZÁR UTCA 1673, LAKÓHÁZ, UDVAR, GAZDASÁGI ÉPÜLETEKKEL 408, BELTERÜLETI LAKÓÚT EGYÉB VAGYON (2) TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB TULAJDON (3) VAGYON (2) TÖRZSVAGYON RÉSZE 169 FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN HELYI DÖNTÉS ALAPJ (2) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN KORLÁT. FORGALOMKÉPES TÖRVÉNY A. (3) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN KORLÁT. FORGALOMKÉPES TÖRVÉNY A. (3) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN

172 DOROG VÁROS IVS 108, LÉGVÉDELMI ÓVÓHELY 319, BELTERÜLETI LAKÓÚT 369, BELTERÜLETI LAKÓÚT 4639, LAKÓÉPÜLET 1195, BELTERÜLETI LAKÓÚT 370, LAKÓÉPÜLET 375, LAKÓÉPÜLET 366, LAKÓÉPÜLET 370, LAKÓÉPÜLET 869, IDŐSEK KLUBJA ÉS HÁZIORVOSI RENDELŐ 720, LAKÓÉPÜLET 2546, BELTERÜLETI LAKÓÚT 16636, , KÖZTERÜLET 107, /1 GYALOGÚT 16 TANTERMES ÁLTALÁNOS ISKOLA 607, /2 BELTERÜLETI GYÜJTŐÚT 221, /1 BEÉPÍTETLEN TERÜLET 73, /2 PATAKPART 73, /3 PATAKPART 137, /4 KERT 116, /5 PATAKPART 97, /6 KERT 58, /7 PATAKPART 26, /8 KERT 116, /9 PATAKPART 137, /10 KERT 81, /11 KERT 78, /12 PATAKPART 16, /13 KERT TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB TULAJDON (3) VAGYON (2) TÖRZSVAGYON RÉSZE 170 FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB TULAJDON (3) VAGYON (2) FORGALOMKÉPES (5) A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB TULAJDON (3) VAGYON (2) FORGALOMKÉPES (5) A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB TULAJDON (3) VAGYON (2) FORGALOMKÉPES (5) A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB TULAJDON (3) VAGYON (2) FORGALOMKÉPES (5) KORLÁT. TÖRZSVAGYON FORGALOMKÉPES A RÉSZE HELYI DÖNT. (4) A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB TULAJDON (3) VAGYON (2) FORGALOMKÉPES (5) TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE EGYÉB VAGYON (2) EGYÉB VAGYON (2) EGYÉB VAGYON (2) TÖRZSVAGYON RÉSZE EGYÉB VAGYON (2) EGYÉB VAGYON (2) EGYÉB VAGYON (2) EGYÉB VAGYON (2) EGYÉB VAGYON (2) EGYÉB VAGYON (2) EGYÉB VAGYON (2) EGYÉB VAGYON (2) EGYÉB VAGYON (2) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN KORLÁT. FORGALOMKÉPES TÖRVÉNY A. (3) FORGALOMKÉPTELEN HELYI DÖNTÉS ALAPJ (2) FORGALOMKÉPTELEN HELYI DÖNTÉS ALAPJ (2) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPTELEN HELYI DÖNTÉS ALAPJ (2) FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPTELEN HELYI DÖNTÉS ALAPJ (2) FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPTELEN HELYI DÖNTÉS ALAPJ (2) FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPTELEN HELYI DÖNTÉS ALAPJ (2) FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPTELEN HELYI DÖNTÉS ALAPJ

173 DOROG VÁROS IVS 31, /14 BEÉPÍTETLEN TERÜLET 6575, /99 VÁSÁR TÉR - VÁSÁRTÉRI UTCA 285, /1 KÖZTERÜLET 190, /1 KÖZTERÜLET 172, /2 KÖZTERÜLET 2184, /3 KÖZÚT 439, /2 KÖZTERÜLET 394, /2 BELTERÜLETI LAKÓÚT 396, /4 CSALÁDI HÁZ 322, /1 KÖZTERÜLET 385, /2 LAKÓHÁZ, UDVAR,ÉS GAZD.ÉP. 296, /6 LAKÓÉPÜLET 412, /15 BEEPÍTETLEN TERÜLET 408, /2 LAKÓÉPÜLET 8870, /1 JUBILEUM TÉR 7016, /2 JUBILEUM TÉR 666, /1 JUBILEUM TÉR UTCA 982, /2 JUBILEUM TÉR UTCA 330, /4 LAKÓHÁZ, UDVAR, G.ÉP. 355, /12 LAKÓÉPÜLET 22897, /18 KÖZPARK 1391, /1 MÉSZÁROS LÁZÁR UTCA 3578, /2 SZENT BORBÁLA TÉR 343, /13 TÖBBLAKÁSOS LAKÓÉPÜLET 697, /18 LAKÓÉPÜLET 11507, /4 KÖZTERÜLET 339, /8 LAKÓÉPÜLET (POSTA, GARÁZS) (2) EGYÉB VAGYON (2) TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE EGYÉB VAGYON (2) TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE EGYÉB VAGYON (2) TÖRZSVAGYON RÉSZE EGYÉB VAGYON (2) TÖRZSVAGYON RÉSZE EGYÉB VAGYON (2) EGYÉB VAGYON (2) EGYÉB VAGYON (2) EGYÉB VAGYON (2) TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE EGYÉB VAGYON (2) TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE TÖRZSVAGYON RÉSZE 171 FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPTELEN HELYI DÖNTÉS ALAPJ (2) FORGALOMKÉPTELEN HELYI DÖNTÉS ALAPJ (2) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPTELEN HELYI DÖNTÉS ALAPJ (2) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN FORGALOMKÉPTELEN HELYI DÖNTÉS ALAPJ (2) A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB TULAJDON (3) VAGYON (2) FORGALOMKÉPES (5) A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB TULAJDON (3) VAGYON (2) FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPTELEN TÖRZSVAGYON HELYI DÖNTÉS ALAPJ RÉSZE (2) A FÖLDR. TÁRSASHÁZI TULAJDON (3) EGYÉB VAGYON (2) FORGALOMKÉPES (5)

174 DOROG VÁROS IVS 343, /9 LAKÓÉPÜLET 420, /3 LAKÓHÁZ 11160, /1 KÖZTERÜLET A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB TULAJDON (3) VAGYON (2) EGYÉB VAGYON (2) TÖRZSVAGYON RÉSZE 172 FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN 799, /2 A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB LAKÓÉPÜLET (TÖBBLAKÁSOS) TULAJDON (3) VAGYON (2) FORGALOMKÉPES (5) A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB 798, /3 LAKÓÉPÜLET (TÖBBLAKÁSOS) TULAJDON (3) VAGYON (2) FORGALOMKÉPES (5) 797, /4 A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB LAKÓÉPÜLET (TÖBBLAKÁSOS) TULAJDON (3) VAGYON (2) FORGALOMKÉPES (5) 800, /5 A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB LAKÓÉPÜLET (TÖBBLAKÁSOS) TULAJDON (3) VAGYON (2) FORGALOMKÉPES (5) 2124, /2 BELTERÜLETI GYÜJTŐÚT TÖRZSVAGYON FORGALOMKÉPTELEN RÉSZE TÖRVÉNY ALAPJÁN 4715, /5 BEEPITETLEN TERÜLET 9079, /1 KÖZTERÜLET EGYÉB VAGYON (2) TÖRZSVAGYON RÉSZE FORGALOMKÉPES (5) FORGALOMKÉPTELEN TÖRVÉNY ALAPJÁN 353, /3 A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB LAKÓÉPÜLET (TÖBBLAKÁSOS) TULAJDON (3) VAGYON (2) FORGALOMKÉPES (5) A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB 358, /4 LAKÓÉPÜLET (TÖBBLAKÁSOS) TULAJDON (3) VAGYON (2) FORGALOMKÉPES (5) 348, /6 A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB LAKÓÉPÜLET (TÖBBLAKÁSOS) TULAJDON (3) VAGYON (2) FORGALOMKÉPES (5) 349, /7 A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB LAKÓÉPÜLET (TÖBBLAKÁSOS) TULAJDON (3) VAGYON (2) FORGALOMKÉPES (5) 363, /8 A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB LAKÓÉPÜLET (TÖBBLAKÁSOS) TULAJDON (3) VAGYON (2) FORGALOMKÉPES (5) 3148, /1 LAKÓÉPÜLET A FÖLDR. TÁRSASHÁZI EGYÉB TULAJDON (3) VAGYON (2) FORGALOMKÉPES (5) 841, /2 BELTERÜLETI LAKÓÚT TÖRZSVAGYON FORGALOMKÉPTELEN RÉSZE TÖRVÉNY ALAPJÁN ,85322 Sárga alászínezés jelzi a fejlesztéssel érintett önkormányzati vagyont. Kék alászínezés jelzi az értékesítésre szánt önkormányzati vagyont.

175 DOROG VÁROS IVS C/ PARTNERSÉGI ELEMEK 173 Dorog integrált Városfejlesztési Stratégiája széles körű partnerségi részvétellel született. Mind a Tervezők, mind az Önkormányzat figyelmet fordított a participációs folyamatra. Az alábbiakban az integrált városfejlesztési stratégia elérését szolgáló szakpolitikai és társadalmi partnerségi lépések kerülnek bemutatásra. Jelen esetben a város nemcsak IVS-ét, de településrendezési terveinek módosítását is ugyanazon tervező céggel készíttette el. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy az egyeztetések során stratégiai kérdések is felvetődhessenek, illetve az ezekkel kapcsolatos szakhatósági álláspontok megismerhetőkké váljanak. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia partnerségi köre tehát lényegesen szélesebb, és szakpolitikailag átfogóbb, mint a nem ilyen feltételek között készülő települési stratégiáké. C1. SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK KOORDINÁCIÓJA Az Integrált Városfejlesztési Stratégia minél szélesebb körű szakpolitikai megfeleltetésének biztosítására igénybe lett véve valamennyi ezzel párhuzamosan zajló egyeztetés, megbeszélés. Spektrumát tekintve kiemelkedik a településrendezési tervek egyeztetési köre, mivel ezek a szakágak átfogó részvételével zajlottak. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK (TSZT, SZT, HÉSZ) VÉLEMÉNYEZÉSE Jelen IVS elkészítését megelőzően Dorog településrendezési terveinek a város több területére kiterjedő felülvizsgálatára került sor. A párhuzamosság lehetőséget teremtett az Étv.9. (2) b) pontja szerinti, érdekelt szakhatóság véleményének álláspontjának megismerésére, ezzel a szükséges szakpolitikai területek információinak megszerzésére. Az egyeztető tárgyalások során a tervezett fejlesztések, akcióterületi elképzelések szembesítésére sor került, ezáltal a fejlesztési irányok ágazati illesztése, koordinálása teljes körűen megtörtént. EGYEZTETÉSBEN RÉSZT VETT SZAKHATÓSÁGOK, ÖNKORMÁNYZATOK: Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítész, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat, Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága, Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság, Komárom-Esztergom Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság, Komárom-Esztergom Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Komárom-Esztergom Megyei Földhivatal, Veszprémi Bányakapitányság, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Nemzeti Közlekedési Hatóság, Magyar Közút Nonprofit Zrt., MÁV Zrt., Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztály, Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Esztergom város hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága, ÁNTSZ Dorogi, Esztergomi Kistérségi Intézete, Komárom-

176 174 DOROG VÁROS IVS Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Dorogi Rendőrkapitányság, Északdunántúli Vízmű Zrt., Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt, Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala, Invitel Távközlési Zrt., Digi Kft., Csolnok község, Esztergom város, Leányvár község, Tokodaltáró község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (TK) EGYEZTETÉSE Az IVS tartalmazza a településfejlesztési koncepció során megismert adatokat, adottságokat, figyelembe veszi az ott feltárt lehetőségeket, mivel a két anyag készítője cégének személyében azonos. Fontos az ott megismert elképzelések IVS-hez való felhasználása abból a szempontból is, hogy mindkét dokumentum a város fejlesztésének módozatait hivatott kidolgozni, ám míg előbbi (TK) a hosszú távú jövőkép megteremtésének szándékával, addig az utóbbi (IVS) középtávú, területalapú stratégia kidolgozása árán. A kettő egymásra épülése tehát egyértelmű. A szakterületi elképzeléseknek az IVS javaslataival való összefésülése teljes körűen megtörtént.

177 DOROG VÁROS IVS C2. LAKOSSÁGI, PARTNERI KOORDINÁCIÓ A RÉSZVÉTEL ESZKÖZEI: - rendezvény - elbeszélgetés - kérdőív - a város honlapja ( 175 ALKALMAZOTT VÉLEMÉNY-MEGISMERÉSI MÓDSZEREK: - Személyes elbeszélgetések zajlottak a város területét jól ismerő személyekkel (polgármester, jegyző, főépítész, önkormányzati osztályvezető). - Fórumot szerveztünk a Város fejlesztési témakörében. (Európa Nap, a Párbeszéd Napja, május) - Kérdőíves tájékoztatás/felmérés készült a város jövőképéről alkotott elképzelésekről, amely másfélszáz helyre lett kipostázva. EURÓPA NAP, A PÁRBESZÉD NAPJA 2008-ban, az addig Megbékélés Napjaként ünnepelt május 9-ei napot Dorog Város Képviselő-testülete Európa Nap, a Párbeszéd Napja elnevezésre változtatta. A nemcsak nevében, hanem tartalmában is megújult ünnep május én alkalmat kínált a város stratégiai jövőkép elemeinek bemutatására. A vélemények megismerésére szervezett konferenciát nevéhez méltóan a párbeszédre-törekvés jellemezte. KÉRDŐÍV [A kérdőív a következő oldalon megtekinthető.] A 11 oldalas kérdőív Dorog város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának céljait és program terveit mutatta be. Az adott stratégiai céllal, vagy programtervvel kapcsolatban kérte a véleménynyilvánítást, illetve helyet hagyott és számított a hozzászólásokra, saját gondolatok megosztására. A kérdőív az alábbi helyekre került kiküldésre: [A teljes címlista a mellékletben található.] - Dorog Város oktatási, kulturális, szociális intézményei, - Pro Urbe díjas díszpolgárok, - Dorogi Kistérség településeinek polgármesterei - Dorog Város Képviselő-testületének tagjai - Gazdasági egységek vezetői - Egyházak képviseletei - Egészségügyi intézmények - Pártok - Alapítványok - Egyesületek - Kisebbségi Önkormányzatok Észrevételek, hozzászólások A kérdőívet ~150 db címre postázták. Ezek közül 37-en küldték vissza. A címlistán szereplők negyede tehát fontosnak érezte a részvételét Dorog

178 176 DOROG VÁROS IVS városfejlesztési stratégiájának kidolgozásában, továbbá véleményének kifejtésével segítette a munkát. A felvetett programtervekkel kapcsolatban véleményüket fejezhették ki, azok elutasításával, vagy elfogadásával. Valamennyi ismertetett stratégiai cél és program után hozzászólásra hagytak helyet a készítők. Ezzel a lehetőséggel sokan éltek. A város stratégiai céljainak és programterveinek ismertetése kapcsán sokan érezték úgy, hogy egyik, vagy másik pontot elutasítják. 2 témapontot legalább 3 fő (a válaszadók ~8%-a) elvetésre javasolt. Ezek az ipari park fejlesztése, valamint az agro-ökológiai potenciálnak megfelelő gazdálkodás kialakítása. 14 témapontot legalább 2 fő (a válaszadók ~5%-a) elvetésre javasolt. Ezek között az információáramlás elősegítése, a megújuló energiaforrások szervezése, a civil szervezetek támogatása, az igazgatási ügyintézés egyszerűsítése éppúgy szerepelt, mint a bányaigazgatási épület, vagy a bányatiszti kaszinó felújítása, befektetések szervezésével foglalkozó szervezetekkel való együttműködés, az erdőterületek növelése. Mindebből látható, hogy teljes körű támogatásra egyetlen fejlesztés sem számíthat. A lakosság nagy százaléka által támogatott, elfogadott terveknek is vannak ellenzőik. A FELVETETT CÉLOK ELFOGADOTTSÁGA 3% 13% 38% A 107 pontban ismertetett stratégiai célok és programtervek 38%-át egyöntetűen, 46%-át 1 kivétellel, 13%-át 2 kivétellel és mindössze 3%- át 3 kivétellel alkalmasnak találták a válaszadók. 46% FORRÁS: KÉRDŐÍV A kérdőívek stratégiai célok, és programtervek legtöbbjét a válaszadók megfelelőnek ítélték. Ahol elvetés szerepelt, ott ez max.3 fő részéről történt. Ebből következően a városfejlesztési stratégia egészét 92% fölötti támogatás jellemzi. Hozzászólások is születtek. A 37 válaszoló, 88 hozzászólásában 105 felvetéssel élt. Olykor egymásnak ellentmondó kérések fogalmazódtak meg ugyanazon pontnál. Például a volt bányaigazgatási épület átalakításával kapcsolatban: Bármire használják, csak ne menjen tönkre, az ötlet tetszik., illetve Jelen gazdasági és pénzügyi helyzetben nem támogatom. A hozzászólások elemzése az alábbi témakörök előtérben állását mutatták: Oktatás 20,0% Turizmus 20,0% Hagyományőrzés 19,0%

179 DOROG VÁROS IVS Környezetvédelem 13,3% Ifjúsági szabadidő, sport 8,6% Közlekedés, illetve gazdaság 5,7% 177 Látható, hogy a város jövője, amely elválaszthatatlan múltjától, sokakat foglalkoztat.

180 DOROG VÁROS IVS C3. A MAGÁN- ÉS A KÖZSZFÉRA INTÉZMÉNYESÍTETT EGYÜTTMŰKÖDÉSE 178 A szakpolitikai területek koordinációjánál alkalmazott megismerési módok során a lakossági véleménynyilvánításra is lehetőség nyílt. Dorog város jelenleg is rendelkezik a lakosság bevonásának intézményesített formáival. Az IVS készítéséhez mindez elengedhetetlen, hiszen csak nagyszámú megismert jövőkép egymásba gyúrásával alkothatjuk meg a város és lakossága számára egyaránt kedvező célkitűzéseket. A BEVONÁS INTÉZMÉNYESÍTETT FORMÁI: Helyi sajtóban való tájékoztatás megjelentetése (Közhírré tétetik Dorog Város Önkormányzata hivatalos lapja.) Megyei, illetve országos lapokban való tájékoztatás megjelentetése Tematikus kiadványok megjelentetése Hirdetőtáblákra történő kihelyezés Dorog város honlapján való tájékoztatás, információk, dokumentumok megjelentetése ( Városi rendezvények teremtette alkalmak Városi Főépítészhez való vélemény-eljuttatás, személyes vélemény-kifejtés Önkormányzati Képviselők fogadóóráján való vélemény-kifejtés Lakossági Fórumokon való vélemény-kifejtés Polgármesteri fogadónapon való vélemény-kifejtés Alpolgármesteri fogadónapon való vélemény-kifejtés Főjegyzői fogadónapon való vélemény-kifejtés Az intézményesített vélemény-nyilvánítási lehetőségek a tapasztalatok szerint az érdekeltek kisebbik részét érik el. Éppen ezért a konkrét fejlesztéseknél a fentieken túl direkt elérés válik szükségessé. Az Önkormányzat nagy hangsúlyt fektet a tájékoztatásra, hiszen csak az adott témában ismeretekkel rendelkezők tudnak artikulált véleménnyel jelentkezni. A tények továbbításának legtöbb embert érintő módja a háztartásokhoz ingyenesen eljuttatott helyi sajtótermékben történő közzététel. Ezt követi a honlapra való felhelyezés, illetve az önkormányzati hirdetőtáblára való felkerülés. A lakossági részvétel elsősorban a személyes, illetve a levélben eljuttatott kérések, észrevételek útján teljesül. Előbbieknél a fogadóórák igénybevétele a legelterjedtebb módszer. A lakossági fórumok szintén kedvező alkalmat jelentenek nemcsak a fórum közvetlen tárgyköréhez illeszkedő kérdésfelvetésekhez, probléma-artikuláláshoz. Az Önkormányzat éppen ezért a lakossági fórumokon felvetődő kérdések megválaszolására nagy hangsúlyt helyez, ezzel az interaktivitás fontos terepének népszerűségét fenntartja. A város honlapján melynek elérése folyamatosan növekvő mértéket mutat javasolt a lezárult, illetve a jövőbeni pályázatokhoz kötődő információk közvetlen elérhetőségének megteremtése. A lakosság számára jól követhető rendszer, nemcsak az adott projektet, de az egész pályázati rendszert is népszerűsítheti.

181 179 DOROG VÁROS IVS Jól mutatva a párhuzamosan futó fejlesztések körét, felismerhetővé téve azok egymásra hatását. JAVASLATOK A PARTNERSÉG LEBONYOLÍTÁSÁRA Dorog középtávú akcióterületeinek sorába szociális város-rehabilitációs területet nem választott. Az indikatív lista ugyanakkor a pályázatok feltételeinek függvényében bővülhet, így érdemes az előkészítés során javasolt partnerség lépéseit mindkét rehabilitációs forma esetére megismertetni. SZOCIÁLIS TÍPUSÚ VÁROS-REHABILITÁCIÓNÁL ALKALMAZANDÓ ELŐKÉSZÍTÉS: Kiválasztani egy a későbbiekben mintaként szolgáló kis léptékű területet (városi Pilot-projekt), egy vagy két épületet. Telefonos felmérést végezni a tulajdonosok szándékainak, részvételi készségének feltérképezésére. Önkormányzati stratégiát kidolgozni a minta-projektre. (felújítás mélysége, finanszírozás lehetőségei, meggyőzés eszközei, önerőt nem biztosító lakások tulajdonos-váltása esetén életbe lépő szankciók köre) A felújításra tervezett épületek valamennyi lakójának postázni egy rövid, de valamennyi fontos tényt tartalmazó értesítést. Társasházi közgyűlésen ismertetni a tervezett változtatásokat és azok hatásait. FUNKCIÓBŐVÍTŐ GAZDASÁGÉLÉNKÍTŐ VÁROS-REHABILITÁCIÓNÁL ALKALMAZANDÓ ELŐKÉSZÍTÉS: Cél- és eszközrendszer összehangolása, a megoldandó célhoz pályázati lehetőség keresése. Az akcióterület kiválasztása a kijelölt stratégiai akcióterületek közül. Az akcióterület tulajdoni viszonyainak felmérése. A funkcióbővítésben érdekelt, érintett csoportok elkülönítése. Potenciális partnerek személyes megkeresés, szándékfelmérés. Folyamatos együttműködés lehetőségének biztosítása a partnerek és valamennyi érintett, érdekelt számára.

182 DOROG VÁROS IVS C4 AKCIÓTERÜLETENKÉNT BEAZONOSÍTOTT TÁRSADALMI CSOPORTOK 180 Az alábbiakban akcióterületenként számba vesszük a stakeholder -nek tekintett személyeket, akiket érintetteknek és érdekelteknek tekintünk. Ők alkotják a célcsoportot, amelynek hozzáállása befolyásolhatja a projekt sikerét. AZ ÉRINTETTEK/ÉRDEKELTEK: - érdekeit be kell azonosítani, - törekvését figyelembe kell venni a stratégia kialakításánál, - részvételi lehetőséget kell biztosítani a számukra, - ellenállását meg kell szűntetni, - együttműködését el kell érni. Akcióterületenként elemzésre kerül: a) a megjelölt célcsoport nagysága, összetétele. érdekazonossága b) a célcsoport részvételi lehetősége c) a célcsoport ellenállásának legyőzési módszere, együttműködési lehetőségének megkeresése FALU-AT (INTÉZMÉNYEK HÁZA, SZAKRENDELŐ, ÁTALAKULÓ BÁNYAÜZEMI TERÜLET II., KÖNYVTÁR, RENDŐRSÉG, VÁSÁRCSARNOK, POLGÁRMESTERI HIVATAL, ÚTFELÚJÍTÁSOK, SÉTÁNY, GRAFITI FAL, REIMANN-ALTÁRÓ) a) Az érintett közvetlen célcsoport Dorog és a Dorogi Kistérség lakosai, a Dorogra bejárók, valamint a konkrét tevékenységet használók és üzemeltetők. A célcsoport összetételét tekintve heterogén. A nagyberuházásokat is magában foglaló akcióterület megvalósulása a város felértékelődését hozza magával, ezért elfogadottsága magas. Habár éppen a beruházások nagyságrendje bizonytalanít el többeket. A település első helyre kiemelt akcióterülete. b) A lakosság számára a Párbeszéd napi konferencián, a szétküldött kérdőíveken a tervezett beruházások beazonosíthatóvá váltak. A tervezett beruházásokhoz a befektetők, pályázati lehetőségek keresése folyamatosan zajlik. Az érintettek, érdekeltek beleszólási lehetősége adott, ám látni kell, hogy nem az ő érdekütközésük miatt halasztódik a projektek megvalósulása. c) Amennyiben a remélt források elérhetővé válnak, akkor kell tájékoztatást adni a célcsoport felé. A fejlesztések a városközpont jó részének felújítását jelentenék, ezért az ellenállás legyőzésének vizsgálata ezen esetben nem releváns. Fontos viszont annak bemutatása, hogy a fejlesztések önerős része milyen konkrét terhet ró a Városra, illetve mekkora a teherviselő képessége a településnek. KOLÓNIA-AT (AUTÓBUSZ-PÁLYAUDVAR VASÚTÁLLOMÁS, VOLT BRIKETTGYÁR TERÜLETÉNEK FEJLESZTÉSE, ZENEISKOLA, MULTI FUNKCIÓS CSARNOK, BIRKÓZÓKLUB, GIMNÁZIUM, PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPORTKÖZPONT, GYALOGOS ALULJÁRÓ, OTTHON TÉR, SPORTMÚZEUM) a) Az érintett közvetlen célcsoport Dorog, a Dorogi Kistérség és a Dorogi vonzáskörzet lakosai, a Dorogra bejárók, a Dorogon átutazók, valamint a konkrét tevékenységet használók és üzemeltetők.

183 181 DOROG VÁROS IVS A célcsoport összetételét tekintve rendkívül heterogén. A nagyberuházásokat is magában foglaló akcióterület megvalósulása a város felértékelődését hozza magával. Habár éppen a beruházások nagyságrendje bizonytalanít el többeket. A település első helyre kiemelt akcióterülete. b) A lakosság számára a Párbeszéd napi konferencián, a szétküldött kérdőíveken a tervezett beruházások beazonosíthatóvá váltak. A tervezett beruházásokhoz a befektetők, pályázati lehetőségek keresése folyamatosan zajlik. Az érintettek, érdekeltek beleszólási lehetősége adott, ám látni kell, hogy nem az ő érdekütközésük miatt halasztódik a projektek megvalósulása. c) Amennyiben a remélt források elérhetővé válnak, akkor kell tájékoztatást adni a célcsoport felé. A fejlesztések döntően az új városi alközpont kiépítését, a meglévő önkormányzati intézmények felújítását jelentenék, ezért az ellenállás legyőzésének vizsgálata ezen esetben nem releváns. Fontos viszont annak bemutatása, hogy a fejlesztések önerős része milyen konkrét terhet ró a Városra, illetve mekkora a teherviselő képessége a településnek.

184 DOROG VÁROS IVS D/ MONITORING 182 D1. NYOMONKÖVETÉS Az alábbiakban az Integrált városfejlesztési stratégia nyomon követésére kialakított mechanizmus és az ehhez szükséges indikátorok bemutatása következik. A nyomon követés az Önkormányzat keretében felállított munkacsoport (PM) feladatai közé tartozik. Ennek során az kitűzött indikátorok számonkérése szükséges. A relevánsaknál a kiinduló rögzített értékhez viszonyítva kell a változást számba venni, míg a kiinduló érték nélkülieknél a mutatók teljesülésének mérése a feladat. A nyomon követés tehát a visszacsatolás mellett az ellenőrzésre is hangsúlyt fektet.

185 DOROG VÁROS IVS D2. INDIKÁTOROK 183 Az indikátorokat általában olyan jelenségek, tulajdonságok megfigyelésére és mérésére használjuk, melyek közvetlenül nehezen megfigyelhetőek. Egy fejlesztés/projekt esetében az indikátor (mutató) feladata, hogy a projekt cél megvalósulását számszerűsítve szemléltesse. AZ INDIKÁTOROK KIVÁLASZTÁSÁNAK LEGFONTOSABB SZEMPONTJAI: - konkrét, mérhető legyen, - elérhető, azaz rendelkezésre álló legyen, - reális, hiteles, költségtakarékos legyen, valamint - a projekt élettartamához alkalmazkodó legyen. A PROJEKTINDIKÁTOROK TÍPUSAI - output indikátorok: Számszerűsítik a tevékenységek nyomán létrejövő közvetlen eredményeket. - eredménymutatók: A projekt azonnali és közvetlen hatásaira vonatkoznak, a közvetlen résztvevőket, illetve igénybevevőket érintő változásokról nyújtanak információt. Az alábbiakban a fejlesztések nagyságrendjének sorrendjében, a javasolt indikátorok bemutatása következik. OUTPUT MUTATÓK Általános fejlesztés: Funkcióváltással érintett terület nagysága (ha) Fejlesztésre kerülő terület nagysága (ha) Támogatással érintett lakosok száma (fő) Új lakások száma (db) Új létesítmények száma (db) Intézmények háza létrehozása: Azonos épületben elhelyezkedő intézmények száma (db) Intézmények alapterületének bővülése (m 2 ) Új parkoló helyek száma (db) Autóbusz-pályaudvar: Autóbusz-állások száma (db) Várócsarnok alapterülete (m 2 ) Fedett peronok területe (m 2 ) Reimann-altáró bányamúzeummá alakítása: Új múzeumi alapterület (m 2 ) Intézmények energetikai korszerűsítése: Beépítésre kerülő, új energetikai szabványt teljesítő nyílászárók száma (db) Energia megtakarítás alá vont alapterület (m 2 ) Hőszigetelt homlokzatfelület nagysága (m 2 )

186 DOROG VÁROS IVS Új létesítmény megvalósítása: Új funkciók száma (db) Új funkciók területe (m 2 ) Új létesítmény befogadóképessége/kapacitása (fő) 184 Sétány, köztér kialakítása: Új díszburkolat területe (m 2 ) Megújult parkfelület (m 2 ) Új köztér területe (m 2 ) Felszíni parkoló kialakítása: Új parkoló felülete (m 2 ) Új parkolók száma (db) Fásított parkolóhoz kiültetett fák száma (db) EREDMÉNY MUTATÓK Általános fejlesztés: Terület értékének változása (Ft/m 2 ) Befektető megjelenése (tény) Alacsony státusú lakosság arányának csökkenése (%) Intézmények háza létrehozása: Elégedettség (%) Dorog vonzáskörzetéből érkezők számának növekedése (fő) Autóbusz-pályaudvar: Elégedettség (%) Dorog vonzáskörzetéből érkezők számának növekedése (fő) Reimann-altáró bányamúzeummá alakítása: Elégedettség (%) Ingatlan értékének változása (Ft/m 2 ) Intézmények energetikai korszerűsítése: Energiafelhasználás csökkenése (m 3 gáz/mintalakás) Új létesítmény megvalósítása: Elégedettség (%) Sportolási lehetőség növekedése (db) Sétány, köztér kialakítása: Elégedettség (%) Ingatlan értékének változása (Ft/m 2 ) Felszíni parkoló kialakítása: Dorog vonzáskörzetéből érkezők számának növekedése (fő) Befektető megjelenése (tény)

187 DOROG VÁROS IVS FORRÁSOK 185 IRODALOMJEGYZÉK 1. Komárom Megye földrajzi nevei, Dorogi Lexikon, Szerk.: Solymár Judit Kovács Lajos, Dorogi értékek nyomában 7., Dorogi értékek nyomában 8., Dr. Marosi Dr. Somogyi: Magyarország kistájainak katasztere (MTA, 1990.) 6. Ökologikus településfejlesztés (szerző: Szántó Katalin) KONCEPCIÓJEGYZÉK 1. Közép-Dunántúli Operatív Program Komárom-Esztergom megye területfejlesztési koncepciója Dorogi Kistérség Operatív Program Dorog Város Településfejlesztési Koncepciója Dorog Város Környezetvédelmi Programja (készítő: K&B Kft.) 6. Dorog Város hosszú távú Közoktatás Fejlesztési Koncepciója (készítő: Tinta Tanácsadó Kft.) 7. Dorog Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója (készítő: Barlangi Katalin) TERVJEGYZÉK 1. Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (2008.) 2. Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Terve Dorog Város Településszerkezeti Terve 4. Dorog Város Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata INTERNETES OLDALAK (területi statisztika) (barlangnyilvántartás)

188 DOROG VÁROS IVS TÉRKÉPEK 1. I. Katonai felmérés ( ) 2. II. Katonai felmérés (1841.) 3. III. Katonai felmérés (1882.) 4. Dorog térképe (1886.) 5. Dorog térképe (1932.) 6. Dorog térképe (1960.) 7. Földhivatali alaptérkép (2000.) 186

189 DOROG VÁROS IVS MELLÉKLETEK 187 [KÜLÖN KÖTETBEN SZEREPEL!] I. A KSH-ADATBÁZIS TÉRINFORMATIKAI FELDOLGOZÁSA Lakónépesség városrész-egységenként 0-14 évesek aránya városrész-egységenként 60-x évesek aránya városrész-egységenként Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők az aktív korúakon belül városrész-egységenként Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában városrész-egységenként Lakásállomány városrész-egységenként Alacsony komfortfokozatú lakások aránya városrész-egységenként Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül városrész-egységenként Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül városrész-egységenként Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül városrészegységenként Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya városrész-egységenként Állandó népesség száma városrész-egységenként II. NYILATKOZAT Igazolás szegregátum hiányáról (FORRÁS: ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS) Szegregátum-térkép (FORRÁS: ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS) III. ADATOK, DOKUMENTUMOK GAZDASÁGI HELYZETELEMZÉST SEGÍTŐ ADATOK Vállalkozások iparűzési adó befizetései (FORRÁS: ÖK) 10 legnagyobb iparűzési adót fizető cég (FORRÁS: ÖK) Az Önkormányzat bevételei és kiadásai (FORRÁS: ÖK) Önkormányzatra vonatkozó adatok (FORRÁS: ÖK) között megvalósult jelentősebb beruházások, felújítások (FORRÁS: ÖK) Értékesíthető önkormányzati ingatlanok (FORRÁS: DOROGI VÁROSÜZEMELTETÉSI NONPROFIT KFT.) TÁRSADALMI HELYZETELEMZÉST SEGÍTŐ ADATOK A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, január 1. (FORRÁS: KSH) Dorog városrész adatok IVS (FORRÁS: ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS) lakónépesség száma lakónépesség korcsoportos megoszlása lakónépesség végzettség szerinti megoszlása lakásállomány alacsony komfortfokozatú lakások aránya rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya

190 188 DOROG VÁROS IVS foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya (FORRÁS: Önkormányzati bérlakások (FORRÁS: ÖK) Szociálpolitikai juttatásban részesültek száma (FORRÁS: ÖK) KÖRNYEZETI HELYZETELEMZÉST SEGÍTŐ ADATOK Az országos közutak évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma (FORRÁS: MAGYAR KÖZÚT ÁLLAMI KÖZÚTKEZELŐ FEJLESZTŐ MŰSZAKI ÉS INFORMÁCIÓS KHT.) I. A főúthálózat átlagos napi forgalma II. Az összekötő- és mellékutak átlagos napi forgalma Kenyérmezői-patak vízminősége (FORRÁS: ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG) TOVÁBBI ADATOK Dorog Város közintézményeinek listája Kérdőív címlista Kérdőív Helyi művi értékek jegyzéke (FORRÁS: DOROG VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2009.) Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás adatai Dorog földrajzi nevei (FORRÁS: KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE FÖLDRAJZI NEVEI)

191 DOROG VÁROS IVS DOROG VÁROS I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A M E L L E K L E T E K FORRÁS:

192 DOROG VÁROS IVS I. A KSH-ADATBÁZIS TÉRINFORMATIKAI FELDOLGOZÁSA

193 Lakónépesség száma

194 STRATÉGIAI GONDOLKODÁS ÖNSZERVEZŐDÉSEK TÁMOGATÁSA ÁTGONDOLT TERÜLET-HASZNOSÍTÁS REÁLIS HELYZETÉRTÉKELÉS EGYENSÚLY ÉRVÉNYESÍTÉSE ÖRÖKSÉGVEZÉRELT ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSŰ KISVÁROS VERSENYKÉPES FENNTARTHATÓ ÉLHETŐ MŰVI KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉS TÁRSADALMI FENNTARTHATÓSÁG KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG GAZDASÁGI FENNTARTHATÓSÁG KOMPLEX ÁGAZATI FEJLESZTÉSEK ERŐS TÉRSÉGI SZEREPKÖR SZÍNVONALAS OBJEKTUMOK MEGTEREMTÉSE ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG MEGŐRZÉSE INTÉZMÉNYI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS HAGYOMÁNYÁPOLÁS KÖLTSÉGHATÉKONY INTÉZMÉNYMŰKÖDTETÉS SZEGREGÁCIÓ ELKERÜLÉSE ÚJRAHASZNOSÍTÁS, KOMPOSZTÁLÁS KÖRNYEZETI TERHELÉS MÉRSÉKLÉSE TERMÉSZETI ÉRTÉKEK TUDATOSÍTÁSA KÉPZÉS STRATÉGIAI ALAPOK ERŐSÍTÉSE KORSZERŰ GAZDASÁGI SZERKEZET ERŐSÍTÉSE IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSE KREATÍV, TUDÁSALAPÚ IPAR TÁMOGATÁSA KÖZLEKEDÉS-FÖLDRAJZI HELYZET ERŐSÍTÉSE EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK MEGKERESÉSE HATÁR MENTISÉG KIHASZNÁLÁSA KISTÉRSÉGI KERETEK ERŐSÍTÉSE MEGÚJULÓ ERŐFORRÁSOK HASZNÁLATA TUDATOS ERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS HUMÁN ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE ÖKONOMIKUS SZEMLÉLET ÉRVÉNYESÍTÉSE

195 Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya

196 Lakónépességen belül a évesek aránya

197 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

198 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk aránya az aktív korúakon belül

199 Felsõfokú végzettségûek aránya

200 Lakásszám (db)

201 Alacsony komfortfokozatú lakások aránya

202 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

203 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya az aktív korúakon belül

204 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül

205 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

206 Állandó népesség száma

207 DOROG VÁROS IVS II. NYILATKOZAT

208 Tisztelt Partnerünk! Az integrált Város Fejlesztési Stratégia részeként el kell készíteni az antiszegregációs tervét, melynek keretében le kell határolnia a város leromlott részeit, szegregátumait. A lehatárolás a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott un. szegregációs mutató alapján történik. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. (A szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő) Munkájuk megkönnyítésére megküldünk Önöknek egy kartogramot, mely jelzi, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, %=pink) A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. Adataink szerint az Önök településén nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek. Az elkészített térképvázlat megküldésre kerül az anti-szegregációs mentor számára is, hogy munkája során kellő információval rendelkezzen. Üdvözlettel Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai főosztály

209

210 DOROG VÁROS IVS III. ADATOK, DOKUMENTUMOK

211 Vállalkozások iparűzési adó befizetései évben Ft évben Ft évben Ft évben Ft évben Ft

212 10 legnagyobb iparűzési adót fizető cég 2008 évi bevallások alapján Cég megnevezése Nemzetgazdasági ágba sorolása 1. Richter Gedeon Nyrt Sanyo Hungary Kft Baumit Kft Sarpi Dorog Kft Dorog-Esztergom Kft OTP Bank Nyrt Spar Magyarország Kft E.ON Északdunántúli Áramhálózati Zrt Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt Preymesser Hungária Kft évi bevallások alapján 1. Richter Gedeon Nyrt Baumit Kft Sarpi Dorog Kft Sanyo Hungary Kft Colgate-Palmolíve Kft Dorog-Esztergom Kft OTP Bank Nyrt Invitel Zrt E.ON Északdunántúli Áramhálózati Zrt Vértes Volán Zrt évi bevallások alapján 1. Richter Gedeon Nyrt Sarpi Dorog Kft Baumit Kft Colgate-Palmolíve Kft Dorog-Esztergom Kft Selcom Magyarország Kft OTP Bank Nyrt Invitel Zrt Égáz-Dégáz Zrt Flórás Kft évi bevallások alapján 1. Richter Gedeon Nyrt Sarpi Dorog Kft Colgate-Palmolíve Kft Baumit Kft Dorog-Esztergom Kft Selcom Magyarország Kft Invitel Zrt Calmit Hungária Kft OTP Bank Nyrt Ami Doduco Kft évi bevallások alapján 1. Richter Gedeon Nyrt Sarpi Dorog Kft Colgate-Palmolíve Kft Baumit Kft Selcom Magyarország Kft Dorog-Esztergom Kft Invitel Zrt Calmit Hungária Kft Sanyo Energy (Europe) Gmbh Magyarországi Fióktelep Ami Doduco Kft. 2573

213 Az önkormányzat bevételei és kiadásai E Ft-ban Bevételek Kiadások

214 Önkormányzatra vonatkozó adatok Önkormányzatra vonatkozó adatok 2005 év (fő) 2006 év (fő) 2007 év (fő) 2008 év (fő) 2009 év (fő) Foglalkoztatottak száma: Foglalkoztatottakból nők száma: Foglalkoztatottakból romák száma:

215 Dorog Város Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztálya 2510 Dorog, Bécsi út 71.Pf.:43. Tel.:/33/ , Telefax: /33/ között megvalósult jelentősebb beruházások, felújítások Beruházások, felújítások ÉV Munka megnevezése Önkorm. forrás M-Ft Pályázati forrás M-Ft Önk. + pályázati forrás össz. M-Ft Útfelújítás 3,750-3,750 Önkormányzati lakásfe- 1,250-1,250 lújítás Zrínyi Ilona Ált. Iskola távvezeték felújítása 0,537-0, Kórház vízvezeték felúj. 0,263-0,263 Gyermekkönyvtár felúj. 1,064-1,064 Zöldfelület fejlesztés 2,500 2,500 ÖTHÁZAK területének előkészítése 2,500-2,500 Bécsi út 12.sz. támfal építése 1,825-1,825 Temető út csatornázása 3,104-3,104 ÖSSZESEN: 16,800 16,800 Dorog Város területén az Önkormányzat által végzett beruházások, felújítások 1995

216 ÉV Munka megnevezése Önkorm. forrás M-Ft Pályázati forrás M-Ft Önk. + pályázati forrás össz. M-Ft Köztársaság úti útépítés 115, ,000 ÖTHÁZAK parkoló ép. 1,722-1,722 Volánnal szembeni ter. rend. 2,000-2,000 Polgármesteri Hivatal felúj. 12,433-12,433 Közösségi Ház tetőjavítása 4,150-4,150 Intézmények felúj. (óvoda-isk.) 6,412-6,412 Pilismaróti tábor felújítása 3,996 Gimnázium fűtése 6,303 Családsegítő felújítása 4,000 Oktatási Miniszt. 3, ,896 Népjóléti Miniszt ,000 Kálvária felújítása 5,131-5,131 Buszbeállók felújítása 0,500-0,500 Bérlakások felújítása 14,745-14,745 Bécsi út 30.sz. ép. felújítása 6,000-6,000 Bányász körönd kiégett ház felúj. 4,000-4,000 ÖNO felújítása 2,000-2,000 Tervezések 5,000-5,000 Gázvezeték építés 4,000-4,000 ÖSSZESEN: 184,392 6, ,292 Dorog Város területén az Önkormányzat által végzett beruházások, felújítások 1996

217 ÉV Munka megnevezése Önkorm. forrás M-Ft Szociális Otthon építése 142, Pályázati forrás M-Ft céltámogatás 96,000 Önk. + pályázati forrás össz. M-Ft 238,000 Útépítés 72,000 72,000 Csatorna építés KKA támogatás 36,000 8,000 44,000 Véderdő építés KKA támogatás 30,000 8,000 38,000 Kitelepítési emlékmű építése 6,000-6,000 Intézmény felújítás 10,000-10,000 ÖSSZESEN: 296, , ,000 3 Dorog Város területén az Önkormányzat által végzett beruházások, felújítások 1997

218 4 ÉV Munka megnevezése Önkorm. forrás M-Ft Pataksor alsó u. út-és csat.ép. 114,000 IV. Béla és Könyves Kálmán utca 9,800 út-és csap. építés Pályázati forrás M-Ft KKA támogatás KKA támogatás KKA támogatás 8,000 Önk. + pályázati forrás össz. M-Ft 141,800 Brikettgyári utcák csat. építse 10,000 Petőfi S. Ált. Isk. terem bővít. 15,500-15,500 Dorogi köztemető kerítés ép. 16,500-16,500 Intézmények felújítása 10,000-10,000 Buszbeállók felújítása 2,000-2,000 Arany J Városi Könyvt. tetőfel. 10,000-10,000 Polgármesteri Hiv. kerítés felúj. 2,600-2,600 Járdaépítés 5,000-5,000 Felszíni vízelvezetés 5,000-5,000 Orvosi rendelők felújítása 2,000-2,000 Játszóterek felúj. (sportpályák) 10,000-10,000 Játszóterek felúj. (berend.) 3,000-3,000 Művelődési Ház felújítása 6,000-6,000 Polgármesteri Hiv. üdülő felúj. 3,000-3, sz. főközl. útépítése Útalap pályázat 150,300 38, ,300 Egyéb útfelújítás 25,000-25,000 Mátyás kir. u. 1.sz. ép. tetőfelúj. 8,000-8,000 Egyéb felúj. (uszoda tető, stb.) 3,000-3,000 ÖSSZESEN: 394,200 46, ,200 Dorog Város területén az Önkormányzat által végzett beruházások, felújítások 1998

219 ÉV Munka megnevezése Önkorm. forrás M-Ft Kórház rekonstrukció (877,5) Gyógypedagógiai Tagiskola (247,0) Uszoda, sport és szabadidőköz Pályázati forrás M-Ft Címzett támogatásra Önk. + pályázati forrás össz. M-Ft - 13,000 ISM támogatásra 13,000 pont tervezése Arany J. Városi K. átal. terv. 2,000-2,000 Intézmény felújítása 12,000-12,000 Teniszpálya öltöző 4,000-4,000 Polgármesteri Hiv. (címer) 1,000-1,000 Eötvös Ált. Isk. tetőfelúj. 8,000-8,000 Gimnázium (földszint) 5,000-5,000 Gyógyped. tagisk. tornaszoba 1,700-1,700 Ella-közi térburkolat 5,500-5,500 Ipari Park ÁRT módosítás 2,500-2,500 Bécsi úti járdák (tervezése) 1,500-1,500 Ady E. út szennyvíz + közvil. 1,900-1,900 Csolnoki út szenyvíz-csap.víz 1,750-1,750 Felszíni vízelvezetés 1,000-1,000 Mészáros L. út úttervezés 2,500-2,500 Kálvária út szennyvíz+közvil. tervezés 3,250-3,250 Bérlakás felújítás 10,000-10,000 Egyéb felújítás 6,000-6,000 ÖSSZESEN: 82,600-82,600 5 Dorog Város területén az Önkormányzat által végzett beruházások, felújítások 1999

220 ÉV Munka megnevezése Önkorm. forrás M-Ft Pályázati forrás M-Ft Önk. + pályázati forrás össz. M-Ft Településfejl. koncepció 6,000-6,000 Dorog, Bécsi úti járda (terv) 1,500-1,500 Közlekedésfejl. koncepc.(terv) 1,400-1,400 Kertvárosi felszíni vízelv.(terv) 1,000-1,000 Kálvária út útép., közvil. (terv) 3,200-3,200 Ady E. szennyvíz-közvil. (terv) 1,800-1,800 Csolnoki út csatorna (terv) 1,700-1,700 Mészáros L. útép. szennyvíz. csatornaép. (terv) 0,500-0,500 Petőfi tér becsatl. út útép., csapadékvíz elv. (terv) 0,400-0,400 Digitális térképhez számítástecnikai háttéreszk Településszerkezeti terv 4,500-4,500 Német Nemezetiségi Tájház kialakítás I. ütem 4,500-4,500 Bérlakás felújítások 15,000-15,000 Nem lakás céljára szolgáló helyiségek felújítása 0,500-0,500 ÖSSZESEN: 44,200 44,200 6 Dorog Város területén az Önkormányzat által végzett beruházások, felújítások 2000

221 ÉV Munka megnevezése Önkorm. forrás M-Ft Pályázati forrás M-Ft Önk. + pályázati forrás össz. M-Ft Helyi építési szabályzat 4,000-4,000 Homokvasúton túli ter. kial. ép. szabályzata 5,000-5,000 Ivóvíz II. zóna kiépítés (terv) 1,600-1,600 Intézmények minimumfeltétele (terv) 3,000-3,000 Zenepavilon éptés, sport-klubbház felújítás 20,000-20,000 Temető ravatalozó felújítása 4,100-4,100 Temető belső útjának kiépítése 11,000-11,000 Tömedék-aknai fedett buszvárók építése 1,750-1,750 Tömedék aknaki közvil. fejl. 2,000-2,000 Borbála 34. sz. sorház bontása 1,200-1,200 Dózsa Gy. Ált. Isk. udvarán faház bontás 0,800-0,800 Bécsi út 41.sz. lakóház bontása 0,800-0,800 Pataksor 77.sz. Brikettgyár 4.sz. (vás.lak.felúj.) 10,000-10,000 Meglévő bérlak. felújítása 23,000-23, Rendelőintézet belső festésmázolás 7,000-7,000 Rendelőint. tetőszigetelés 4,000-4,000 Rendelőint. súlyfürd.eü. komb. vízve. csere 4,500-4,500 Csatornával nem rend.utcák csat. terv. 5,000-5,000 Zrínyi Ált. Isk. középső udvarának aszfaltozása 2,500-2,500 Bányász Emlékház tetőburkolatának cseréje 2,500-2,500 Nevelési-Okt. Intézm. miniumfeltétele: -természettud.szaktant.kialak. 3,300 3,300 (Petőfi S. Ált. Isk.) -Eötvös Ált. Isk. tetősziget. 0,700 0, Petőfi S. Ált. Isk. könyvtár kialak. (áthúzódó évre) 15,000 15,000 Német Nemzetiségi Tájház kialakítás II. ütem 4,500-4,500 Nem lakás céljára szolg. helyiségek felújítása 3,000-3,000 ÖSSZESEN: 139, ,620 7 Dorog Város területén az Önkormányzat által végzett beruházások, felújítások 2001

222 ÉV Munka megnevezése Önkorm. forrás M-Ft Ady E.úti partfal megerősítés (állami céltámogatás elnyerve) Csatornaépítés (állami céltámogatás elnyerve) évi Σ 34, évi 11, évi Σ 77, évi Pályázati forrás M-Ft Áll.-i céltámogatás évi Σ 23, évi 7,700 Áll.-i céltámogatás évi Σ 51, évi Önk. + pályázati forrás össz. M-Ft évi Dorog Város területén az Önkormányzat által végzett beruházások, felújítások Σ 57, évi 19, évi Σ 129, évi 23,230 15,486 38,716 Kórház rekonstrukció igénybejelentés (150,000) ( igényelt 546,000) (696,000) Talajvízfigyelő kutak (terv) 0,438-0,438 Profi Áruház melletti terület szabályozási terve 3,007-3,007 Gyámhivatal belső átalakítása - ISM + FE Közal. 2,615 2,615 Okmányiroda bővítése 5,110-5,110 Petőfi Isk. könyvtár II. ütem 9,731-9,731 Kórház szolg. lakások vízvez. felújítás mérőóra cserével 12,202-12,202 Legény P út felszíni vízelve- zetés,útépítés - tervezés 0,687 0,687 kivitelezés 19,842 19,842 Ady E.-Árpád u. csomópont felúj. 2,496-2, hrsz-ú út csap.víz. elvez.és aszfaltozása (Petőfi Iskola melletti) 6,130-6,130 Fogorvosi rendelő kialakítása 1,036 1,036 Csolnoki út 10.sz. ép. bontása 0,610-0,610 Bécsi út 64.sz. ép. bontása ideiglenes parkoló kialakítás 2,227 2,299-2,227 2,299 Mázsaház bontás 0,700 0,700 Gőzős távvezeték kiváltása tervezés kivitelezés meglévő távvez. bontási terve 1,594 16,000 0,550 1,594 16,000 0,550 Gyalogátkelőhelyek tervezése Rákóczi utca Köztársaság út Bécsi út (Penny előtti ter.) Mária utca Nem várt tervezések Úttörő út csat. Viziváros felszíni vízelv. 0,438 0,400 0,247 0,468 0,505 1,089 0,438 0,400 0,247 0,468 0,505 1,089 Esztergomi út buszmegálló tervezése 0,500 0,500 Nem lakás céljára szolg. helyiségek felújítása 2,921-2,921 Nem vár beruházás 1,045-1,045 Bérlakás felújítás ( ig) 8,167-8,167 ÖSSZESEN: 135,219 25, ,020

223 ÉV Munka megnevezése Önkorm. forrás M-Ft Ady E.úti partfal megerősítés (állami céltámogatás elnyerve) évi Σ 34, évi Pályázati forrás M-Ft Állami céltám Σ 23, évi 9 Önk. + pályázati forrás össz. M-Ft évi Σ 57, évi Csatornaépítés (állami céltámogatás elnyerve) 11, évi 7, évi céltámogatás 19, évi Σ 77, évi Σ 51, évi Σ 129, évi Kórház rekonstrukció (címzett állami támogatása, elbírálás alatt) 23, évi Σ150, évi 20, évi címzett tám. Σ 546, évi 43, évi Σ 696, évi 13,394 32,586 45,981 Környezetvédelmi program 2,250-2,250 Vasútállomás visszafejl. tanulmányterv 1,674-1,674 Profi Áruház melletti terület szabályozási terve 0,625-0,625 Bécsi úti rehabilitáció-járda ép. tervezése 5,000-5,000 Ipari és gazdasági terület - belső közműkiépítés tervezése 7,025-7,025 - körforgalom kial. tervezése 1,625 1,625 Bányatiszti Kaszinó (1908) Közművelődési Központ (2003) - tervezés - kivitelezés önrésze 3,200 (15,000) MEH EU tám.hiv. Elbírálás alatt! (150,000) (165,000) 3,200 Szent József R. K. Templom páramentesítő felszerelése 2,006-2,006 Intézmény felújítások 4,914-4,914 Út és járda felújítások 2,015-2,015 Bécsi út 89 bontása és tereprendezése 2,099-2,099 ÉDEN épület bontása és tereprendezése 3,595-3,595 Mária u. 1. mellékép. Bontása parkoló kialakítása céljából 0,650-0,650 Megosztási vázrajzok, szakértői díjak 2,892-2,892 Bérlakás felújítás 10,988-10,988 Összesen: 109,338 88, ,688 Dorog Város területén az Önkormányzat által végzett beruházások, felújítások 2003

224 10 ÉV Munka megnevezése Ady E.úti partfal megerősítés (állami céltámogatás elnyerve) Önkorm. forrás M-Ft évi Pályázati forrás M-Ft Állami céltám Önk. + pályázati forrás össz. M-Ft évi Σ 34, évi Σ 23, évi Σ 57, évi Csatornaépítés (állami céltámogatás elnyerve) 11, évi 7, évi céltámogatás 19, évi Σ 77, évi Σ 51, évi Σ 129, évi Kórház rekonstrukció (címzett állami támogatás elnyerve) 30, évi Σ204, évi 15, évi címzett tám. Σ 546, évi 46, évi Σ 750, évi Brikettgyári utcák aszfaltozása 111, évi Σ 37, évi évi 270, , évi Σ 37, évi Művelődési ház megvásárlása 18, évi Σ 67, évi évi 18, évi Σ 67, évi 13, ,500 Bölcsőde kialakítása évi évi évi ( HEFOP pályázat ) Σ 5,332 Σ 75,799 Σ 80, évi 2004 évi - 0,500 0,500 Szelektívhulladékgyűjtés évi évi évi ( Közép-dunántúli Regionális Σ 23,475* Σ 54,775 Σ 78, év 0,000 Fejlesztési Tanács pályázat ) 2005 évi 23, évi 0, évi 0, évi 54, évi 78,250 Bécsi úti rehab.-járda építés** évi évi - Σ 322,000 Σ 322, év 108, év 108, év 150, év 150, év 64, év 64,000 Városrehabilitációs tervpályázat évi évi évi 1/2004/ROP 2.2*** Σ 112,000 Σ 1.000,000 Σ 1.112, évi 2004 évi - 6,000 6,000 Szt. Borbála templom homlokzatfelújítás 14,000-14,000 Bányászemlékmű építés 10,500 1,000 11,500 Használaton kívüli gőzős 8,100-8,100 távhővezeték bontása Dorog Város területén az Önkormányzat által végzett beruházások, felújítások 2004

225 ÉV Munka megnevezése Önkorm. forrás M-Ft 2004 Pályázati forrás M-Ft Önk. + pályázati forrás össz. M-Ft Uszoda tervezés ( eng. terv ) 6,125-6,125 Posta terveinek átvállalt része 6,250-6,250 Csatorna tervezések Ady utca Pataksor utca Jubileum tér végleges elektromos ellátása Nem várt beruházás - PH. Vizesblokk kial. és felújítás - PH. Garázs átalakítás Bérlakás felújítás - Zsigmondy ltp /1 - Kossuth L. u. 6 ( Dr Zsembery tetőtérbeép ) - Radnóti 2 ( gázfűtés) 0,937 0, ,937 0,875 1,472-1,472 3,061-3,061 6,862-6,862 Intézményi felújítások - Eötvös riasztó, - Zrínyi Isk. tanterem, folyosó, öltöző 7,990-7,990 - Zeneiskola gázkazán csere Vardok ház bontása 1,541-1,541 Megosztási vázrajzok, szakértői díjak 3,095-3,095 ÖSSZESEN: 262, , ,534 Jelmagyarázat: * A szelektív hulladékgyűjtési pályázat önrészének kifizetését a PYRUS-RUMPOLD Rt. átvállalta ** Bécsi úti rehabilitáció-járdafelújítás ügyében a KT november 26-i ülésén dönt *** Az 1/2004/ROP 2.2 pályázat beadásra került, annak elbírálása 2005 év első hónapjaiban várható Dorog Város területén az Önkormányzat által végzett beruházások, felújítások 2004

226 12 ÉV Munka megnevezése Kórház rekonstrukció (címzett állami támogatással megvalósuló beruházás ) Önkorm. forrás M-Ft évi Σ évi Pályázati forrás M-Ft évi címzett tám. Σ 546, évi Önk. + pályázati forrás össz. M-Ft évi Σ 850, évi Művelődési ház megvásárlása 205, évi Σ 67, évi évi 319, , évi Σ 67, évi Bölcsőde kialakítása ( HEFOP pályázat ) 13, évi Σ 5, évi évi Σ 75,799 13, évi Σ 80, évi 2005 Szelektívhulladékgyűjtés ( Közép-dunántúli Regionális 2004 év 0,000 Fejlesztési Tanács pályázat ) 2005 évi 23,475 Bécsi úti rehabilitáció Bécsi úti járda építés tervezés Városrehabilitációs tervpályázat 1/2004/ROP megvalósíthatósági tanulmánytervek - eng. tervek és kiviteli tervek Út-, és parkoló építések: - Ady E. útépítés - Önk.-i szilárd burk.-ú közutak fu. ( István király u., Templom tér, Árpád u., Szent József u., Radnóti u., Munkás u., Kert u. ) - Táncsics úti parkoló - Mária téri parkoló - Könyvtár udvar - Bölcsődei bekötőút Csatorna építés: - Úttörő utca - Árpád utca Csatorna tervezések: - Kossuth L. utca - Rákóczi utca 5,332 75, évi évi Σ 23,475* Σ 54, évi Σ 314, év 100, év 150, év 64, évi 0, évi 54, , évi Σ 78, évi 0, évi 78, évi Σ 314, év 100, év 150, év 64,000 11,718-11, évi Σ 112,000 35,000 7,000 4,274 39,093 12,280 27, ,807 12,376 11,850 0,560 0, évi Σ 1.000, , évi Σ ,000 7,000 0,000* 72,014 0,000* 0,000* 2,490 2,807 0,000* 11,850 0,560 0,663 Dorog Ipari Park II. ütem szab. ter. Készítése ,250 Dorog Város Rendezési Tervének módosítása 0,937-0,937 Csolnoki úti parkoló tervezés 0,350-0,350 Nem várt beruházás - Árpád 10 útbeszakadás - Kórház, SZTK, Súlyfürdő betáp vez. 3,294-3,294 cseréje Dorog Város területén az Önkormányzat által végzett beruházások, felújítások 2005

227 ÉV 2005 Munka megnevezése Bérlakás felújítás - Mátyás k. 23/3 - Zsigmondy ltp. 9.fsz.1. - Zsigmondy ltp /3 Intézményi felújítások - SZTK csap. csatorna javítása - Könyvtár riasztórendszer bővítése - Eötvös iskola - kerékpár tároló - Gimnázium tornaterem tetőszigetelése - Gimnázium tornaterem felújítása - Gyermekorvosi rendelő váróterem felú. - Eötvös fsz.-i vizesblokk felú. - Petőfi óvoda - térburkolás Kórház szolgálati lakások fűtés bekötővezetékének cseréje Önkorm. forrás M-Ft Pályázati forrás M-Ft Önk. + pályázati forrás össz. M-Ft 5,325-5,325 9,025-9,025 1,716-1,716 Könyvtár mellékép. bontása 1,398-1,398 Megosztási vázrajzok, szakértői díjak 1,965-1,965 Opsis mérőműszer javítása 3,454-3,454 ÖSSZESEN: 389, , , Megjegyzés: 2006 évi kifizetés Dorog Város területén az Önkormányzat által végzett beruházások, felújítások 2005

228 14 ÉV Munka megnevezése Művelődési ház megvásárlása Bécsi úti rehabilitáció Városrehabilitációs tervpályázat 1/2004/ROP 2.2 Önkorm. forrás M-Ft évi Σ 67, évi 13, évi Σ 314, év 000, év 250, év 29, évi Σ 112,000 Pályázati forrás M-Ft évi Σ 1.000,000 Önk. + pályázati forrás össz. M-Ft évi Σ 67, évi 13, évi Σ 314, év 000, év 250, év 29, évi Σ Volt Brikettgyári terület - megvásárlása - környezeti kármentesítése - Zöldfelület fejlesztés Parkosítás: - Zsigmondy ltp. - Jubileum tér - Szent Borbála templom előtti terület - Brikettgyár előtti terület Játszótér kialakítás: - Zsigmondy ltp. - Jubileum tér - Út és közmű - Otthon tér burkolat építés és csapadékvíz elvezetés kiépítése - Jubileum tér burkolat építés és csapadékvíz elvezetés kiépítése - Szent Borbála templom előtti terület burkolat építés és csap.víz elvezetés kiépítése - Zsigmondy ltp. járdafelújítás és parkoló burkolat építés - Petőfi tér út és járdaépítés és csapadékvíz elvezetés kiépítése - Mészáros Lázár út és járdaépítés és csap.víz elvezetés kiépítése - Piactéri garázssor út építés és csap.víz elvezetés kiépítése - Szociális, kulturális, sport - Idősek étmeneti otthona kialakítása - Uszoda építés és külső közműkiépítések - Művelődési ház felújítása Zsigmondy V. Gimnázium távhőellátási hőközpont kialakítása Mária utca 1 bontása és parkoló kialakítása Mentőállomás és háziorvosi közp. - kiviteli tervek - kivitelezés Intézményi felújítások - nevelési oktatási - egészségügyi( SZTK, I. Id. klubja, Mosony A. ) Nem várt beruházás ( Nagytanács terem, Schmidt kapu, Patakmeder rend., PH. lépcső) 65,600 6,500 59,100 2,986 1,886 1,100 32,002 18,070 1,599 1,576 2,039 2,463 5,171 1, ,701 25,709 35,481 13,305 61,206 7,226 1,915 5,128 1,680 1, ,399-8, ,000 58,500 67,500 26,873 16,973 9, ,584 34,887 14,386 14,181 18,353 22,167 18,852 9, ,610 79, , ,920 15, ,600 65, ,600 29,859 18,859 11, ,586 52,957 15,985 15,757 20,392 24,630 24,023 10, , , ,808 13, ,126 7,226 1,915 5,128 1,680 1, ,399-8,680 9,990-9,990 ÖSSZESEN: 646, , ,124 Dorog Város területén az Önkormányzat által végzett beruházások, felújítások 2006

229 ÉV 2007 Munka megnevezése Művelődési ház megvásárlása Bécsi úti rehabilitáció Bécsi úti rehab.hoz kapcsolódó egyéb út, parkoló és közműépítési munkák - szökőkút építés - Gorkij utca és egyéb útépítési munkák - Járda és parkoló építések ( Mészáros L. mellett, Dunagáz parkoló, Kert u. járda, viziváros közműkiváltás, távközlési aknák cseréje ) - Parkoló és egyéb útépítési munkák ( Ellaköz, temető mellett, teniszpálya mellett) Összesen: Városrehabilitációs tervpályázat 1/2004/ROP 2.2 PPP hőtechnikai felújítás - Baross G. ltp Baross G. ltp Hám K. ltp Hám K. ltp Hám K. ltp Fáy a. ltp Borbála ltp Pótmunka Összesen Önkorm. forrás M-Ft évi Σ 67, évi 13, évi Σ 314, év 000, év 250, év 29,000 19,748 51,606 17,900 52, , évi Σ 112, évi 48,480 16,400 17,600 16,800 12,800 6,400 6,400 8,000 17, ,335 Pályázati forrás M-Ft évi Σ 1.000, évi 436,322 Állami tám 14,400 16,400 12,800 12,800 6,400 6,400 6, ,000 Tulaj.befiz. 12,400 15,200 8,800 12,800 6,400 6,400 5, , Önk. + pályázati forrás össz. M-Ft évi Σ 67, évi 13, évi Σ 314, év 000, év év 29,000 19,748 51,606 17,900 52, , évi Σ évi Σ 484,802 43,200 49,200 38,400 38,400 19,200 19, , ,935 Mária barlang felújítása 70,554-70,554 Kossuth L. utca csap.csat. építése 39,958 39,958 Műterem kialakítás 50,400-50,400 Vasúti aluljáró felújításának 1,820-1,820 tervezése Petőfi Iskola teljes felújítási terve 2,244 2,244 Könyvtár felújítási tervének 2,100 2,100 aktualizálása Helyi Építési Szabályzat készítése 10,860 10,860 Intézményi felújítások - Zrínyi iskola lapostető szig.-e - Petőfi óvoda lapostető szig.-e - Tüdőgondozó lapostető szig.-e - Művelődési ház kerítés ép. - Művelődési ház alagsori, színházi és könyvtári vizesblokk fu. 7,181 4,528 7,814 4,920 15,849-7,181 4,528 7,814 4,920 15,849 Nem várt beruházás - Bimbó u. csatorna építés - Bécsi úti járda - Uszoda parkoló kialakítása - Uszoda külső közműépítés - Bányászköröndi buszleállók kiép. 1,764 2,148 24,750 27,163 8,137-1,764 2,148 24,750 27,163 8,137 ÖSSZESEN: 617, , ,577 Dorog Város területén az Önkormányzat által végzett beruházások, felújítások 2007

230 16 ÉV 2008 Munka megnevezése Művelődési ház megvásárlása Rákóczi úti csapadékcsatorna építése ( 2008 évi kifizetés) Önkorm. forrás M-Ft évi Σ 67, évi 13,500 Pályázati forrás M-Ft Dorog Város területén az Önkormányzat által végzett beruházások, felújítások Önk. + pályázati forrás össz. M-Ft évi Σ 67, évi 13,500 47,950-47,950 Eötvös iskola buszbeálló építése ( 2008 évi kifizetés ) 4,100-4, évi útfelújítások ( Rákóczi, Deák, Otthon tér utca, Dobó utca ) 71,255-71,255 Ady E. utca szennyvízcsat.ép. 58,938-58,938 Ady E. utca út és járda építés Hantken M. utca út és járda ép évi kifizetés 53, évi kifizetés 34, évi kifizetés 53, évi kifizetés 34,803 Szent Borbála templom belső fu. 15,000-15,000 Faház felújítása 12,525-12,525 Homokvasúti híd bontása 2,630-2,630 Művelődési ház részleges csatorna építés 5,284-5,284 Köztársaság út 120 tető felújítás 2,788-2,788 Mentőállomás klíma 1,151-1,151 ÁNTSZ kialakítása 2,629 Kistérségi támogatás 20,629 18,000 Puskin úti vízelvezetés 3,081-3,081 István király úti járda 3,854-3,854 Petőfi iskola homlokzatfelújítás 6,196-6,196 Helyi Építési Szabályzat készítése 2,700-2,700 Intézményi felújítások - Villámvédelem Zrínyi iskola - Villámvédelem Petőfi óvoda - Gimnázium sportpadló csere - Zrínyi iskola sportpadló csere Nem várt beruházás - Kórház bádogozás - Dózsa iskola csatorna javítás - Gimnázium vízvezeték javítás - Kórházi nyílászárók javítása - II. sz. idősek klubja irodah.kial. - Zrínyi iskola kerítés pótlás - Spar áruház mögötti járda kiép. - Temetőnél gyalogátkelőhely kiép - Bécsi udvar közvil. kiép. Tervezések - Intermodális közl. csomópont - Kórházi fűtés korszerűsítés - Dorogi Szénmedence Bányászati történeti emlékhelyeinek pályázata tervdíj - Rákóczi utcai tömbrehab. tervpályázati díj - Keleti rész szennyvízcsat. terv. - Bölcsőde tervezési díj évi útfelújítások tervezése 1,230 1,086 1,945 2,992 0,494 1,972 1,089 3,093 1,638 0,432 1,789 2,208 5,549 2,400 4,650 6,330 1,500 0,924 0,252 *** ,230 1,086 1,945 2,992 0,494 1,972 1,089 3,093 1,638 0,432 1,789 2,208 5,549 2,400 4,650 6,330 1,500 0,924 0,252 *** ÖSSZESEN: 295,154 18, ,154

231 ÉV Munka megnevezése Önkorm. forrás M-Ft Ady E. utca út és járda építés 53,958 Hantken M. utca út és járda ép Pataksor szennyvízcsatorna kiépítése I, II ütem 2009 évi útfelújítások ( Hunyadi u,sándor u., Ötház u., Szent László u. ) Református Egyházközösség parókia tetőszerkezetének felújítása Református Egyházközösség templom külső homlokzatának felújítása Zrínyi Ilona Általános Iskola felső udvar térburkolása Zrínyi Ilona Általános Iskola főépületének részleges homlokzat felújítása Zrínyi Ilona Általános Iskola Katonaház tető-, és külső homlokzat felújítása Dózsa György Általános Iskola Rátkai ház felújítása 34,803 I. ütem: 2010 évi kifizetés 52,008 II. ütem: 18, évi kifizetés 73,002 Pályázati forrás M-Ft TEUT Pályázat 2010 évi kifizetés 25,937 Önk. + pályázati forrás össz. M-Ft 17 53,958 34,803 I. ütem: 2010 évi kifizetés 52,008 II. ütem: 18, évi kifizetés 98,940 8,109-8,109 6,968-6,968 10,854-10,854 3,934-3,934 11,817 1,278 9, ,817 1,278 9,492 Bécsi-udvar közvilágítás kiépítése 3,081-3,081 Zsigmondy Vilmos Gimnázium hiányzó kerítésének pótlása 1,835-1,835 Volt bánya Nagyiroda épületének 60,000 60,000 - megvásárlása I. ütem Uszoda napozóterasz burkolása 20,706-20,706 Kálvária dombi aknatorony 15,728 15,728 - felújítása Köztemető vizesblokk kialakítása 13,144-13,144 Fáy A.ltp. parkoló kialakítása 1,009 1, évi kifizetés: évi kifizetés: 2,019 2,019 Kesztölci úti és Eötvös úti járda 5,109 5,109 - építése Kórház porta épület tetőfelújítása 2,872-2,872 Útfelújítások tervezése 5,465-5,465 Intézmények háza tervezése 9, 660-9,660 Dózsa György Általános Iskola főépületének átalakítása Zeneiskolává tervezési költsége Dózsa György Általános Iskola tornatermének átalakítása birkózó teremmé tervezési költsége Pataksori szennyvízcsatorna kiépítése tervköltségei Homokvasúti töltés elbontásának tervköltsége Rendezési terv felülvizsgálatának elkészítése Tömbrehab. szabályozási tervének elkészítése 13,267-13,267 3,000-3,000 1,483 1, ,483 1,092 1,200-1,200 2,750-2,750 Dorog Város területén az Önkormányzat által végzett beruházások, felújítások 2007

232 ÉV 2009 Munka megnevezése Dorog, Keleti területek csatornázása tervéhez kapcsolódó szolgalmi jogok díja Rákóczi úti tömbrehab. tervpályázati díja Intermodális közösségi közl. csomópont kialakítása pályázati és tervezési díjak Megosztási vázrajzok, szakértői díjak, nem várt tervezések ( Kórház fűtés korsz,körforgalom kial., utak felújításának pályázati díja, szakhat.i díjak ) Önkorm. forrás M-Ft Pályázati forrás M-Ft Önk. + pályázati forrás össz. M-Ft 2,000-2,000 2,500 7,200 7, ,500 7,200 7,409 ÖSSZESEN: 340,312 0, ,312 Dorog Város területén az Önkormányzat által végzett beruházások, felújítások 2007

233 DOROGI VÁROSÜZEMELTETÉSI NONPROFIT KFT DOROG BÉCSI ÚT 71. TEL: / FAX: VAROSUZEMELTETES@DOROG.HU ÉRTÉKESÍTHETŐ ÖNKORMÁNYZATI INGATLANOK MEGNEVEZÉS CÍM HELYRAJZI SZÁM Rátkai - Ház Mészáros L.út m 2 Dorog és Térsége Bécsi út Telek: 510m 2 Családsegítő és Épület: 225m 2 Gyermekjóléti Szolgálat Zeneiskola Bécsi út /1 Telek: 1308m 2 Épület: 337m 2 Idősek I sz.nappali Mátyás király u Telek: 579m 2 Klubja Épület: 172m 2 Régi ÁNTSZ Bécsi út Telek: 237m 2 Épület: 100m 2 ÁNTSZ Hősök tere /2/A 659m 2 Volt mentőállomás Széchényi ltp /1/A/ m 2 Irodahelyiség Baross G. ltp /A/42 17m 2 (volt Öregek Otthona klubhelyiség ) M 2 Dorog, február 24.

234