Ára: 499 Ft. 21. évf. 2011/5. május. agrárium. Magyar Agrárkamarák lapja AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ára: 499 Ft. 21. évf. 2011/5. május. agrárium. Magyar Agrárkamarák lapja AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG"

Átírás

1 A AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG 21. évf. 2011/5. május Ára: 499 Ft Magyar Agrárkamarák lapja

2

3 Tisztelt Olvasó! A Vidékfejlesztési Minisztériumban elkészült Nemzeti Vidékfejlesztési Koncepció 2020 címû átfogó munkaanyag, amelyet a lapunk zártakor induló országjáró konzultációsorozaton kívánnak ismertetni és megvitatni a tárca vezetôi. A vidékfejlesztési stratégia céljai között szerepel a vidéki munkahelyek megôrzése és gyarapítása. A jelenlegi 440 ezres összes foglalkoztatottsági létszámot 2020-ra 700 ezerre szeretnék bôvíteni. Kiemelt feladat a vidéki népesség megtartása, a demográfiai egyensúly helyreállítása. A program célkitûzése az élelmezési és az élelmiszer-biztonság szavatolása, a kiszolgáltatottság megszüntetése, és minden korábbinál erôsebb szemponttá emelkedik a környezetóvó gazdálkodás segítése. Az anyag figyelmes olvasása után egyértelmûen kiderülhet még a kevéssé elmélyült szakértôk számára is, hogy a minisztérium az eddigi általános szemlélettel gyökeresen szakító koncepcióval állt elô. A nemzetközi versenyképességrôl, sôt magáról a termelésrôl, a korábban egyik fô szempontnak számító exportról is alig esik szó a tervezetben, a szerzôk ki is mondják: a polgári agrárjövôre vonatkozó elképzelésekben a helyi piacok, kisközösségek játsszák a fô szerepet. Nagy kérdés, hogy egy ilyen jövôkép a gyakorlatban is mûködôképes lehet-e. Az kétségtelen, hogy az európai szabályozás maga is jelentôs változás elôtt áll, amelyben az imént idézettekhez nagyon hasonló célrendszer formálódik ott is kiemelt szerepet kap a környezettudatosság, az élelmiszer-biztonság és a belsô termelés védelme, illetve a vidék népességmegtartó erejének megôrzése. Csakhogy ott ezek mellett legalább ilyen hangsúlyt kap a világ élelmiszer-drágulási folyamataihoz való piaci alkalmazkodás is ez pedig lényegében teljesen hiányzik a magyar koncepcióból. A szaktárca vezetôi hangsúlyozták, az elképzelések a meghirdetett konzultációk során még kaphatnak új hangsúlyokat. Ez nyilván fontos, de az alapvetéseknél is lényegesebb, hogy a hosszú távú tervekhez milyen napi szabályozás kapcsolódik majd. Ez méri majd meg igazán, hogy a nagy ívû elképzelések mennyit is érnek a mindennapokban és hogy miként is illeszkedik a jelenleg legnagyobb ágazati támogatási forrást jelentô európai uniós rendszerbe. Bôven van hát mit egyeztetni. Tamás Gábor Kamara 4 Megújul az agrárkamara 6 Összefogással, támogatással könnyebb Agrárstratégia 8 Indul a földbérlet rulett Finanszírozás milliárddal folytatódik az ÚMVP 14 (Agrár)hitel (pénz)világ (gazda)stádium, Integrátorok szerepe a termelésfinanszírozásban Agrárinformatika 24 Az agrárinformatika jelentôsége 26 Elektronikus kérelembeadás és monitoring adatszolgáltatás 31 Precíziós növénytermesztés a hazai gyakorlatban Együttmûködô partnereink: Tartalom Baromfi 38 Nemzetközi Baromfitenyésztési Szimpózium Kaposváron Agrárenergetika 44 Jövôjét keresi a magyarországi biomassza-termelés 46 A hazai melléktermékhasznosítás 48 Cukorcirok = energia a szántóföldrôl 52 Energetikai növénytermesztés 54 A hígtrágya hasznosítása 56 Nemes nyár energiaültetvények Kaleidoszkóp tartalom

4 4 Kamara Megújul az agrárkamara F Átalakulás elôtt áll a hazai agrártársadalom szervezeti irányítása, vagyis megújul a kamara. Igazi önkormányzatiság a cél, több állami feladatot is átvennének, növekedhet a kistermelôk, a családi gazdaságok súlya. A törvénytervezet társadalmi vitája május 12-én Gyôrött zárult a Gyôr-Sopron Megyei Agrárkamara által rendezett fórumon. Az eseményen részt vett Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára is. azekas Sándor vidékfejlesztési miniszter még április végén az agrártársadalom szervezeti irányításának tervezett átalakításáról elmondta, hogy alanyi jogon lehetne mindenki kamarai tag, aki az ban él, termel, kereskedik, feldolgoz. Ha ôk egy szervezetben vannak, a kamara meg tudja jeleníteni az ágazat teljes spektrumát. Ezenkívül azokat az on belüli vitákat például a sertéshús- vagy borimportról, amelyek eddig egymás mellett elbeszélve zajlottak, a jövôben egy szervezeten belül le lehet rendezni. A miniszter szerint kulcsfontosságú, hogy a magyar mezôgazdaság valamennyi szereplôje, az alapanyag-termelôk, a feldolgozók és a kereskedôk képesek legyenek összefogni. A tárcavezetô szerint az agrárkamara az a szervezet, ahol együtt dolgozhatnak a közös célok elérése érdekében. Lényeges, hogy ne szûk érdekcsoportok érdekérvényesítô képességének fórumává, hanem a magyar vidék teljes összefogásának intézményévé váljon az újjászervezett köztestület. A cél az, hogy a kamarai keretek segítsék az összefogását, például az etikai normák betartását. A köztestületnek alanyi jogú lesz a tagsága, azaz több százezer tagra lehet majd számítani. A gyôri fórumon Ángyán József hangsúlyozta, hogy az agrárkamarai törvény tervezetének megalkotása egy folyamat része, amely kapcsolódik az ország újjászervezéséhez, aminek része az átalakítása is. Ez utóbbihoz az intézményrendszer átalakítására is szükség van. Ennek pedig egyik legfontosabb átalakítandó intézménye a Magyar Agrárkamara. Az átalakítás lényegét jól jelzi az agrárkamara nevének megváltoztatása is, amely a törvénytervezet szerint a jövôben Vidékfejlesztési, Agrár- és Élelmiszer-gazdasági Kamara néven fog tovább mûködni. A névváltozás jelzi az európai normákhoz való igazodást is ezen a területen. Az agrárkamara szervezete alulról szervezôdô lesz, ennek jegyében települési mezôgazdasági bizottságok alakulnak. Létrejönnek az önálló megyei kamarák és a megyei kamarák elnökségébôl választják majd meg az új köztestület elnökségét úgy, ahogyan ez Nyugat-Európában szokásos. Az agrárkamara új mûködési rendszere gazdasági önkormányzatiságot is jelent egyben. Emellett érdekegyeztetô fórum is lesz, amely köztestületként várhatóan a kormány és a törvényhozás legfontosabb partnere is lesz ezen a területen. A szervezeti rendszert úgy kívánják felépíteni, hogy a kamara szolgáltató jellegû intézménnyé váljon. A törvény erejénél fogva mindenki, aki agrárgazdasággal foglalkozik, alanyi jogon tag lesz az új szervezetben. Egy tag egy szavazat elven mûködik majd a kamarai döntéshozatal, tagdíjat pedig csak azoknak kell fizetniük, akik bruttó 100 millió forintot meghaladó árbevételt értek el. Így millió forint között a bruttó árbevétel 1 ezrelékét kell fizetni, míg 300 millió forint és egymilliárd forint között 1,5 ezreléke lesz a tagdíj a bruttó árbevételnek. Az egymilliárd forint feletti bruttó árbevétellel rendelkezô vállalkozások pedig 2 ezrelékét fizetik bruttó árbevételüknek. Az agrárkamara mûködésére szánt forrás a tagdíjakból, az állami feladatok átvállalása után kapott állami támogatásból, továbbá a szolgáltatási díjak árbevételébôl adódik össze. A kamarai tagdíj akár 3 4 milliárd forint is lehet. A fórumon Hadházy Árpád, a Tolna Megyei Agárkamara alelnöke a tervezet erôsségeként említette a mezôgazdasági bizottságok létrehozását, gyengéjének pedig a tagdíj-elképzeléseket tartotta. Nagy László, a Gyôr Sopron Megyei Agrárkamara elnökségi tagja úgy vélekedett, hogy azok, akiknek nem lesz tagdíj-kötelezettségük, nem kötôdnek majd a kamarához. A minimális tagdíj éppen ezért legyen 5 ezer forint. Stoller Csaba családi gazdálkodó egyebek között arról beszélt, hogy nem kellene erôltetni a külterjes gazdálkodást, mert az inkább csak a gazdagok hobbija, és nem produkál tömeges árut. Helytelenítette, hogy jövôre megjelennek az állatjóléti felelôsök is. Fazekas Imre, a jánossomorjai Szemes Mûvek Kft. cégvezetôje a külföldiek földszerzésével foglalkozott. Mint megfogalmazta, a kamara lehet az egyetlen olyan szervezet, amely hatósági jogkörrel felruházva eredményesen felléphet ez ellen. Tamási Béláné Fejér megyébôl szorgalmazta a jelenlegi kamara feloszlatását, s kifejezte aggodalmát, hogy azokban a falvakban, ahol sem a Magosznak, sem MOSZ-nak nincsenek tagjai, nem tudnak majd delegálni agrárkamarai tagot. Mint elmondta, sok településen nem is hallottak róla, hogy elkészült az új kamarai törvény, pláne, hogy vitáznak róla. Elhiszem a kormány tisztességes szándékát, de úgy tûnik, olyanokra hagyták a dolgot, akik a saját pecsenyéjüket sütögetik jegyezte meg Tamási Béláné a fórumon. Páva Zoltán, a Magyar Tojás Kft. ügyvezetôje javasolta, hogy a tagdíjat a hozzáadott érték alapján határozzák meg, és kételyeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy esetleg országos cégek nem

5 Kamara 5 jutnak képviselethez a megyei elnökségekben. Páva Zoltán javasolta még, hogy a hazai és EU-s forrásokra benyújtott kérelmekhez tagsági igazolás kiállítására legyen lehetôsége a kamarának. Máhr András, a Mezôgazdasági Szövetkezôk és Termelôk Országos Szövetségének (MOSZ) fôtitkár-helyettese jelezte, hogy a tagdíj mértéke irreális, hiszen a Kereskedelmi és Iparkamaránál az Audi kevesebbet fizet, mint a tervezet szerint egy 150 hektáros mezôgazdasági vállalkozó fog 2012-ben. Máhr szerint végig kellene gondolni a választási rendszert is, mert ha a nagyok nem tudnak beleszólni a döntésbe, a kamara mûködése formálissá válik vagy feszültségek keletkeznek. Minden szereplô arányos képviseletére van szükség. Imre János, a Vas Megyei Agrárkamara titkára szintén kitért a tagdíjkérdésre. Álláspontja szerint a 600 ezer és a 100 millió közötti árbevételeknél is érdemes lenne differenciálni. Kérdést tett fel azzal kapcsolatban, hogy vajon a piaci szereplôk minôsítésére képesek lesznek-e kamarák, honnan szerzik ehhez az információt. Javasolta, hogy a termékpálya-bizottságok feladatait, jogosítványait, kapcsolódási pontjait, szerepét részletesen szabályozzák a törvényben. Politzer József, a Pápa Hús Kft. ügyvezetô igazgatója arról számolt be, hogy jövôre árbevételük alapján több tagdíjat kellene fizetniük, mint a tavalyi eredményük volt. Óvott attól, hogy az új kamara leragadjon a kis- és középvállalkozásoknál. Németh Béla, Halászi (Gyôr-Sopron megye) védelmet kért az ôstermelôknek a törvényben. Tragikusnak ítélte meg, hogy utcájukban, ahol nem is olyan régen még 27 anyakocát tartottak, ma egy van, az övé. Tizenhét éve harcolok az áruházláncokkal mondta Besenyei Ferenc, a Pannon Tej Zrt. igazgatótanácsának elnöke, hozzátéve, hogy szerinte a magyar mezôgazdaságot az irányítja, akinek ráhatása van arra, hogy az élelmiszer kiskereskedelem 65 százalékát jelentô áruházláncok polcaira mi kerül. Kérte, hogy a tagdíjat le lehessen vonni az adóból. (Nem az adóalapból!) Ángyán József válaszában ígértet tett rá, hogy megpróbálják EU-s pénzekbôl a legkisebbek tagdíját elôteremteni. Az államtitkár is elismerte, hogy a jelenlegi falugazdász állapot átmeneti és nem túl szerencsés, s hogy ma a tanácsadásban káosz uralkodik. Ô is tarthatatlannak tartja az élelmiszerek 25 százalékos áfáját, a kérdés az, hogy milyen ütemben lehet csökkenteni. A kamara maga is felépíthet saját kiskereskedelmi hálózatot, az állam ebben segíteni fog. A megyei listaállítási csatákat helyben kell megvívni, eldönteni, ki a tisztességes, ki nem. Hatósági jogköröket illetôen a kormány tárgyalni a fog az új szervezettel. Az államtitkár nem titkolta, hogy a törvénytervezettel kapcsolatos legnagyobb hangzavart az üzletláncok csapják. A kormány méltányos, tisztességes haszonmegosztást akar, és eszközöket dolgoz ki ennek elérésére. Ilyen eszköz például a magyar áru fogalmának meghatározása. A monopol helyzet tovább nem érvényesülhet. Ne egy gyárcsarnok legyen a magyar vidék, ahol néhány tôkebefektetô társaság extraprofitja határozza meg, hogy mi történjék mondta Ángyán József. Az orvoslásra váró problémák közül megemlítette, hogy az állami földek 80 százalékát a 180 legnagyobb tôkés társaság bérli. Heves megyében egy 5 ezer hektáros érdekeltség 20 évre bérbe adva, évi 100 forintért hektáronként. Eközben 200 gazda vár arra, hogy valahol az állatait legeltethesse. A gazdálkodó családoknak és fiataloknak kell adni a földet. A novemberben sorra kerülô kamarai választás a vidék, illetve az számára majdnem olyan fontos, mint volt az önkormányzati a települések életében. A kérdés, sikerül-e egyfajta rendszerváltást, struktúraváltást, értékrendváltást, profilváltást végrehajtani ebben a rendszerben. Ehhez hitre és bátorságra van szükség zárta beszédét Ángyán József. MOSZ és Magosz: hasonló vélemények Horváth Gábor, a Mezôgazdasági Szövetkezôk és Termelôk Országos Szövetségének (MOSZ) fôtitkára és Domján Gergely, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) alelnöke a törvénytervezetrôl: Horváth Gábor a legnagyobb kihívásnak azt tartja, hogy végre a termelô a piaci viszonyokat közvetlenül és elôre megismerhesse, ne csak akkor, amikor azzal szembesül, hogy nem veszik át a termékét vagy csak nyomott áron. Szerinte a változások további fontos eleme lehet, hogy a felállítandó új kamara talán leépítve a túlbürokratizált, sok-sok hatóság által fémjelzett agrárrendszert közfeladatokat kapjon. A MOSZ fôtitkára által kritizált egyik változtatás a kötelezô kamarai tagság bevezetése, amely még az ôstermelôkre is vonatkozik. Szerinte, bár azt nem vitatja, hogy széles körben kell megszervezni a kamarát, ez rossz szájízû javaslat, amelynek megítélését a tagdíjak által elszenvedett veszteség is befolyásolja. Úgy gondolja, a kamarai törvénytervezet megduplázná az említett jelenségek ellen dolgozó ágazati szervezeti rendszert. Horváth Gábor szerint ezek a tervezett tagdíjmértékek egyértelmûen azt jelzik, hogy a javaslat alkotói kedvezni akartak a kisebb gazdálkodóknak. Domján Gergely is egyetértett azzal, hogy a kamara egyik fontos feladata a piac átláthatóságának biztosítása lehet. Szerinte egyetértve a MOSZ fôtitkárával a falugazdász hálózatnak be kell kerülnie a kamarához, és a támogatási rendszer gyakorlatilag azonnal, a meglévô szervezeten keresztül mûködtethetô. További lényeges cél, hogy ne kelljen minden évben újra felvázolni a támogatási igényt, minden parcellát berajzolva, külön kezelve. Ehelyett egy megfordított rendszer lenne hasznos: csak a változások kerüljenek átvezetésre. Domján Gergely az alanyi jogú kamarai tagság kapcsán azt mondta, azok a valódi termelôk kerülnek ebbe a körbe, akik az adóhivatallal kapcsolatban vannak, ott áfa-alanyokként vannak nyilvántartva. A kamarai tagsági díj kapcsán a Magosz alelnöke azt mondta, szervezete amellett kardoskodik, hogy azt mindenkinek fizetnie kelljen, mert aminek nincs ára, annak nincs értéke sem.

6 6 Kamara Összefogással, támogatással könnyebb Segít a kamarai tanácsadó! Évi anyajuh, hektár szántó és legelô. Ezek a fôbb sarokszámai Tóth Imre gazdaságának a Hajdú-Bihar megyei Bakonszegen. Az eredményes mûködéshez kevés lenne a szaktudás, piaci sikereit a termelôi összefogásnak tulajdonítja, a támogatási rendszer pedig a hoszszabb távú tervezést könnyíti meg. Utóbbiban Duróné Adamcsik Erika kamarai tanácsadó segít eligazodnia. Támogatások nélkül nem maradna a fejlesztésekre, de a tavalyihoz hasonló években még a gazdálkodás fenntartása is nehéz lenne. A támogatásokhoz kapcsolódó kötelezettségeket azonban már lehetetlen észben tartani, nem is beszélve az adategyeztetésekrôl, fellebbezésekrôl, határidôkrôl magyarázta Tóth Imre, miért is nagy segítség a kamarai tanácsadó. Duróné Adamcsik Erika az adminisztratív kötelezettségek teljesítésében segít. A bakonszegi gazdálkodó részese az agrár-környezetgazdálkodási program integrált szántóföldi növénytermesztési, valamint az extenzív gyepgazdálkodási célprogramjának. Szántóinak egy része kedvezôtlen adottságú, egyes gyepterületek pedig Natura 2000 besorolású, így kötelezô számára a gazdálkodási napló naprakész vezetése. Emellett további nyilvántartások (monitoring és nitrát adatszolgáltatás, a web-gn), kötelezô bejelentések is vonatkoznak rá. A tanácsadó a jogszabályok útvesztôiben is segít eligazodni, és mivel jól ismeri terveit, azonnal szól, ha azokhoz illeszkedô pályázati jogcím jelenik meg. Tóth Imre az értékesítésre most nem panaszkodik, köszönhetôen a ma már kilenc megye több mint 400 juhtartóját összefogó berettyóvölgyi termelôi csoportnak, aminek ô az egyik alapítója. Szerinte a termelôi együttmûködés meghozta a várt eredményt, 2009 óta már saját jogon szállítják a bárányt Olaszországba nem csupán a nagy ünnepekre, vevôik megbízhatóan fizetnek. A gyapjú árát is sikerült feltornázniuk, és a tagság adja az ország juhtej-termelésének a negyedét. Az összefogással az input anyagok beszerzésénél is komoly árelônyt értek el. Hasznos információkért látogassa meg a és a oldalakat. Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálat Tóth Imre minden támogatási kérdésével Duróné Adamcsik Erikához fordul Gazdálkodók figyelem! A május 16-i határidôt követôen június 9-ig még fogadja a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a területalapú támogatást is magában foglaló egységes kérelmet, akkor azonban a megállapított támogatási összeg már munkanaponként egy százalékkal csökken. A határidôig beérkezett kérelmek május 31-ig módosíthatók szankció nélkül. A nem termelô mezôgazdasági beruházás, az ültetvénykorszerûsítés, a lágy- és fás szárú energiaültetvények telepítése, valamint a kertészeti ültetvények korszerûsítése jogcímekben az érintettek egészen június 9-ig módosíthatnak mindennemû kedvezôtlen következmény nélkül a május 16-áig benyújtott kérelmen. A június 9. után beérkezô kérelmeket viszont a hivatal érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Figyelem! A kizárólag elektronikusan benyújtandó egységes kérelemnek több jogcím esetén papír alapon beküldendô dokumentumai is vannak. A tejtermelôket sújtó különleges hátrányok enyhítésre az Európai Unió az adott évi SAPS keretösszeg 3,5%-át engedélyezi felhasználni hazánknak. Ebbôl a keretbôl a beszállítási, illetve közvetlen értékesítési tejkvótával rendelkezô tejtermelôk kaphatnak támogatást a saját gazdaságukban a 2010/2011. kvótaévben megtermelt és értékesített tej után, de legföljebb a március 31-én rendelkezésre álló tejkvóta mértékéig. A pontos összeg tehát csak az igénylôk számának és az általuk értékesített tej mennyiségének (tejkilogramm) ismeretében derül ki. A hátrányos helyzetben gazdálkodók tavaly kilogrammonként 9,55 forint különleges támogatásban részesültek. Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

7

8 8 Agrárstratégia Indul a földbérlet rulett Az év végéig akár százalékkal is drágulhatnak a hazai földbérletek, és ebben a folyamatban az állam a néhány hete meghirdetett, mintegy negyedmillió hasznosítatlan hektárnyi területének új éven belüli megbízási szerzôdésekre alapozott, rendszerû használatának is nagy szerepe lehet. A z Agrárium információi szerint már a nyáron a parlament elé kerülhet az a törvényjavaslat, amely szerint megváltozik a termôföld elôhaszonbérletének prioritási listája. A jelenlegi szabályzás elsô számú kedvezményezettje a föld használója. A törvény szövege szerint jelenleg a termôföldre és tanyára az alábbi sorrendben elôhaszonbérleti jog illeti meg 1. a volt haszonbérlôt; 2. a helyben lakó szomszédot; 3. a helyben lakót; 4. jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezetet. Úgy tudjuk, ezen jelentôsen változtatni kíván a kabinet, amelynek során a jelenlegi elôhaszonbérleti rangsorban a jelenleg elsô helyen álló földhasználó elé kerülnek majd a családi gazdálkodók és a helybeli kistermelôk is. Úgy tudjuk, az erre vonatkozó törvénymódosítási javaslat gyakorlatilag már elkészült, a döntés pedig legkésôbb ôsz elején, de még mindenképpen a jövô évre szóló földbérleti pályázatok megjelentetése elôtt megszülethet. Negyedmillió hektár hasznosítatlanul Idôközben a Nemzeti Földalapkezelô Szervezet (NFA) megbízási szerzôdéseket kezdett kötni a gazdálkodókkal a hasznosítatlan állami földek megmûvelésére legfeljebb egy gazdasági évre. A korábbi földalapkezelô vagyonnyilvántartásának átvétele után kiderült, hogy jelenleg több százezer hektárnyi állami tulajdonú terület hever parlagon. A Földalap közleménye szerint a Nemzeti Együttmûködés Kormánya az egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy az ország átláthatatlan birtokviszonyai megszûnjenek, ezért átfogó és valós birtokrendezést hajt végre. A Nemzeti Földalapkezelô Szervezet megkezdte az ingatlanok jogi állapotának rendezését és auditálását, amely várhatóan idén augusztus 31-re fejezôdik be. A vagyonfelmérés elsô szakasza zajlik, de már jól látható, hogy legalább ezer hektár állami tulajdonú termôföld hasznosítatlan nyilatkozta ezzel kapcsolatban a Népszabadságnak Sebestyén Róbert, a Nemzeti Földalap elnöke. Az eddigi eredményeket figyelembe véve megállapítható, hogy tavaly és azt megelôzôen több ezer ideiglenes földhasználati engedély, valamint haszonbérleti szerzôdés járt le, így az érintett területeken megszûnt a jogszerû földhasználat. A rendezetlen helyzetben azonban az államnak, illetve az NFA szervezetének addig is gondoskodnia kell a több százezer hektárnyi hasznosítatlan területrôl. A kormány birtokpolitikai irányelveinek megfelelôen az NFA lehetôséget teremt elsôsorban a családi gazdálkodóknak, a kis- és közepes agrárvállalkozóknak, illetve az Agrár Környezetgazdálkodási Programban (AKG) résztvevôknek, hogy állami földeket mûveljenek megbízási szerzôdés keretében a területek nyilvános pályázati hasznosításáig, de legfeljebb egy évig. Ezzel a lépéssel a kormány gyarapítja a mezôgazdasági munkahelyek számát és megkezdi az állami földek hasznosításának reformját. A hasznosítatlan területek többségére korábban volt hasznosítási szerzôdés, de a megbízási szerzôdések nem helyettesítik a haszonbérletet és nem biztosítanak elôjogot a földhasználónak a késôbbi pályáztatásnál. Perek jönnek? Mindezek után több szakmai fórumon is felmerült, hogy az Alap vajon ehhez a megbízási szerzôdések megkötésével megfelelô jogi eszközt talált-e? Ezt ugyanis sokan vitatják, miként azt is, hogy az eljárás pusztán vészhasznosítási célokat szolgálna. Ha a kérdéses területek többségének haszonbérlete valóban tavaly járt le, akkor a földtörvény rendelkezései szerint a korábbi használót elôhaszonbérleti jog illeti meg, amit egy megbízási szerzôdés nem ír felül. Az Agrárium több megyei agrárkamarai szakértôt is megkérdezett az ügyben és lényegében az idézett állásponttal értetettek egyet. Ráadásul az ügyben már perek is indulnak, és az egyik érintett gazdaság ügyvédje szerint a helyzet egyértelmû, ha a Földalap a kérdéses területekre az éven belüli megbízási szerzôdéseket megköti, akkor bukott perek ezreivel, sok millió forint kártérítési kötelezettséggel kell már az idén szembenéznie. A cég szeptemberben, az új Nemzeti Földalap megalakulását és a vidékfejlesztési tárca alá rendelését követôen írásban jelezte, hogy az év végén lejáró haszonbérleti szerzôdésüket meg szeretnék hosszabbítani, illetve új pályázat esetén a földtörvény vonatkozó passzusai alapján érvényesíteni kívánják elôhaszonbérleti jogukat. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha egy területre töb-

9 Agrárstratégia 9 ben pályáznak, akkor a korábbi használó birtokban maradhat, ha legkedvezôbb ajánlatot magára nézve is elfogadja. (Ez egyébként a bérleti díjak felverésének egyik közkedvelt módja.) A helyzetet az egyik érintett gazdaság tulajdonosa sajátos ruletthez hasonlította: ha nem jól áll be a golyó (vagyis más jelentkezô viszi el a területet, vagy túl nagy tétet tesznek fel rá) tényleg megy a semmibe a cégvagyon, és családok ezrei veszíthetik el a megélhetésüket. Vizsgálatok indulnak Jelenleg az államtól használatba vett területek zöméért mélyen a piac ár alatti bérleti díjakat kell fizetni. Az aranykoronánként forint körüli díjak hektáronként földminôségtôl függôen ezer forintos tételeket jelentenek, miközben az országos átlag ezer forint között alakul. A jobb területek esetén azonban ennél lényegesen magasabb, akár a jelenleg igényelhetô egyfajta bérleti bázisnak is tekintett nagyjából 50 ezer forintos földalapú támogatást is meghaladhatja a fizetendô összeg. Az állami földek ügyében Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos februárban bejelentette, hogy a díjakat felül fogják vizsgálni. A földalap lapunknak megküldött hivatalos tájékoztatása szerint a haszonbérleti szerzôdéseket az NFA átvette az MNV Zrt.- tôl és megkezdte a szerzôdések felülvizsgálatát. A felülvizsgálat a szerzôdésben foglalt haszonbérleti díjra is kiterjed, és ahol kell, ott az NFA kezdeményezi a haszonbérleti díjak módosítását. Amennyiben a szerzôdés bármely vonatkozásában fennáll a szerzôdésszegés ténye, akkor az NFA természetesen élni fog a szerzôdésfelmondás jogával. Vitatják Levelükre válasz azonban csak februárban (tehát az említett birtokpolitikai tanácsi döntés után) érkezett, amelyben az Alap azt közölte velük, hogy a terület az idén megbízási szerzôdéssel lesz hasznosítva, amelyre egyébként természetesen joguk van pályázni. Idôközben azonban helyben arról kaptak információt, hogy két családi gazdálkodónak már nem hivatalosan odaígérte az Alap egyik illetékese a területet. A korábbi bérlô azonban azokon már megkezdte az idei évi termelés célszerû elôkészítését, egy részében már a vetés is megtörtént. Így viszont egy bírósági eljárásban az elmaradt várható gazdálkodási haszon mellett természetesen az úgynevezett zöldleltárt is perelni fogják. Ezen túl már beadták a területre a földhasználót megilletô területalapú támogatásra is az igénylést, az ügyvéd szerint ezt is megalapozottan perelhetik majd az államtól, ha ügyükben kedvezôtlen döntést hoz az Alap. E leendô keresetek jogosságát Sebestyén Róbert az Agráriumnak is elküldött nyilatkozatában azért vitatja, mert szerinte a haszonbérleti szerzôdésekben szerepel a megszûnés idôpontja. A haszonbérlônek ezen túl a szerzôdés megszûnésekor kötelessége a szerzôdés szerint a haszonbérbeadóval elszámolni. Tehát nem az NFA-nak kell felkeresnie a jogviszony megszûnésekor a haszonbérlôt, hanem a haszonbérlô kötelessége az elszámolás, ami az esetek többségében nem történt meg. Úgy tudjuk, az eljárás komoly szakmai és politikai vitát gerjesztett. Nem véletlenül, hiszen az állami földek bérlete a rendszerváltást követô földbirtokrendezés óta az egyik legkényesebb területe a nemzeti vagyongazdálkodásnak. Az esetek zömében ugyanis a piaci árnál lényegesen kedvezôbb áron juthat területhez a gazdálkodó, így az állami bérlet a gyakorlati birtokpolitikának is bevált módszerévé vált és ez egyáltalán nem jelent feltétlenül helytelen gyakorlatot. Franciaországban például kifejezetten a rendkívül erôs állami földalap a helyi gazdák legfôbb támasza: induló fiatal gazdálkodó például szinte jelképes összegért kaphat állami területet használatba, ami késôbb, megerôsödése után természetesen drágul, de még így is a magánüzletek szintje alatt marad. Ezért több ágazati-érdekképviseleti szakember, illetve politikus lapunknak egybehangzóan úgy vélekedett, hogy a jelenlegi magyar földalapos eljárás esetében sincs másról szó. A támogatás is tényezô A bérletbôl a korábbi bérlôk egy részét mindazonáltal ki kell szorítani, hogy az új kedvezményezettek, fôként és elsôsorban a családi gazdaságok és kistermelôk helyzetbe kerülhessenek. A most információink szerint immár több ezres igénylés alapján megkötendô éven belül lejáró megbízási szerzôdések igazából e célhoz vezetô úton egyfajta idônyerési célt szolgálnak: az év második felében megindulhat a hivatalos haszonbérleti pályázatok kiírása immár szinte biztosan magasabb áron, de még mindig valószínûleg a piaci értékek alatt. (Lásd keretes írásunkat.) Ám a földbérleti díjakat más tényezôk is erôsen felfelé lökik állítják a gyakorlati üzleti életet jól ismerô szakemberek. Nagy Ferenc, a földpiaci adásvételekben piacvezetô Tiszacash Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a társaság tapasztalatai alapján a 2009 szeptembere és 2010 augusztusa közötti egy évben 25 százalékkal emelkedtek a földbérleti díjak. A cég szakértôi úgy vélik, az idén további néhány százalékkal lehetnek magasabbak a díjak, amit az Európai Uniótól (EU) érkezô közvetlen földalapú támogatás (SAPS) növekedése és a földterületek bérletéért érzékelhetô módon már 2009-ben megkezdett és azóta is folyó verseny gerjeszt. Utóbbit elsôsorban az agrár-környezetgazdálkodási pályázatok (AKG) földigénye motiválta, de hatott rá az is, hogy a kedvezô uniós támogatásokat kihasználva az agrártermelôk túlgépesítették magukat, a korszerûsített géppark hatékony üzemeltetéséhez pedig növelniük kell területeiket. A díjemelés irányába hatott az is, hogy a kormányváltás elôtt, majd egy ideig a választások után is arra lehetett számítani: az új kabinet úgy változtatja meg az elô-haszonbérleti szabályokat, hogy a helyi gazdák elônyt élvezhetnek a cégekkel szemben. Miután a kormány ezt egy gyors intézkedéssel rövid határidôn belül szerette volna bevezetni, a gazdasági társaságok közül sokan akár irreális árakat is ajánlva újabb 5 10 évre meghoszszabbították szerzôdéseiket, és ez tavaly szintén árfelhajtó tényezôként hatott. T. G.

10

11

12 12 Finanszírozás 200 milliárddal folytatódik az ÚMVP Újraindult az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP): összesen 200 milliárd forintra lehet pályázni. Mezôgazdasági és kertészeti termelôk, erdôgazdálkodók, gazdasági társaságok mellett települési önkormányzatok és nonprofit szervezetek igényelhetnek támogatást a keretbôl. A z Európai Unió elôírása szerint 2010-ben megtörtént az ÚMVP félidei értékelése. A négy tengelyben ig közel negyven jogcímen lehetett pályázatot benyújtani. A támogatásokra a program összes keretének, mintegy 1300 milliárd forintnak a 80%-át az elôzô kormány már lekötötte. A pénzek elosztása nem volt egyenletes, a pályázók 5%- a vitte el az eddigi támogatások több mint 60%-át, ami egész Európában példátlan. A program értékelésével együtt járt az eljárásrend átvizsgálása is. Az informatikai rendszer és a források figyelembevételével gyorsabb, kevésbé bürokratikus, ügyfélbarát rendet igyekezett kialakítani a tárca. Kiemelt cél volt, hogy a gazdálkodóknak elegendô felkészülési idejük legyen a támogatási kérelmek benyújtásáig, és hogy a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) rövidebb idô alatt el tudja bírálni a pályázatokat. A törekvéseket szem elôtt tartva tervezte meg a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a pályázatok ütemezését 2011-ben. A pályázati források megoszlása A legtöbb forrást, a teljes összeg 50%-át az ÚMVP I. tengelyében, a mezôgazdasági, élelmiszer-feldolgozási és erdészeti ágazat versenyképességének javítására lehet igényelni. A rendelkezésre álló pénz 26%-a jut a II. tengelyre, a környezet és a vidék fejlesztésére. A fennmaradó összeg a III. és a IV. tengely, a vidéki életminôség javítása és a LEADER Program (közösségi vidékfejlesztés), valamint az ÚMVP hatékony lebonyolítását segítô Technikai Segítségnyújtás között oszlik meg. A felülvizsgálat miatt 2011 elején csak az I. tengely szakképzés és szaktanácsadás jogcímeire lehetett támogatási kérelmet beadni, ezekre májusban és szeptemberben is lehet forrást igényelni. A kedvezôtlen adottságú és a Natura 2000 területeken gazdálkodók március végétôl nyújthatták be pályázatukat. Új jogcímként hirdette meg a VM a tejágazat szerkezetátalakítását kísérô állatjóléti támogatást, melyre áprilisban lehetett pályázni. Szintén újdonság, hogy juh és kecske elektronikus jelöléséhez is lehet hozzájárulást kérni, erre elôreláthatólag nyáron adhatnak be támogatási kérelmet az ôstermelôk, az egyéni vagy társas vállalkozók és a családi gazdaságok. Májusban jelenik meg a tárca rendeletmódosítása a mezôgazdasági területek elsô erdôsítésének támogatásáról. A mûvelésbôl kivonni szándékozott földeken fák telepítésére, kiegészítô beruházásokra (padka, kerítés, villanypásztor létesítése), az ápolás költségeire, az erdôsítés miatt kiesett jövedelem pótlására lehet összesen 23,5 milliárd forintot igényelni. Ugyancsak májusban várható az agrár-erdészeti rendszerek kialakításának támogatásáról szóló jogszabály. Az agrár-erdészeti rendszerek olyan földek, melyeken fákat nevelnek és mezôgazdasági tevékenységet is folytatnak. Az intézkedés célja a környezet, a vidéki táj, a biológiai sokféleség védelme, a mozaikos tájszerkezet kialakítása, a szélés vízerózió elleni védelem. Az összesen 780 millió forintos keret a létesítési költségeket fedezi. Pályázatok 2011 második félévében Kihirdette a minisztérium a mikrovállalkozások támogatásának feltételeirôl szóló rendeletet, és hamarosan megjelenik a turisztikai tevékenységek ösztönzését segítô pályázat is. Elôbbinél összesen 7, utóbbinál 4 milliárd forint áll rendelkezésre az ÚMVP-ben, egy pályázó legfeljebb 35 millió forintot igényelhet. Az 5000 fô alatti lakosságszámú, és legfeljebb 100 fô/km 2 népsûrûségû településeken mûködô vállalkozások kérhetnek támogatást. A kérelmeket a mikrovállalkozások június 15. és július 15. között adhatják be, a turizmusfejlesztési forrásokra július 1. és augusztus 1. között lehet pályázni. Júniusban a nem termelô mezôgazdasági beruházásokhoz (mezôvédô fásítás, sövénytelepítés, természet- és környezetvédelmi célú gyeptelepítés) igényelhetnek forrást az agrárkörnyezetgazdálkodási programban résztvevôk és a Natura 2000 területeken gazdálkodók. A támogatás keretösszege 1 milliárd forint. A nem termelô beruházások feladata a vidéki környezet megôrzése és a növény- és állatvilág fajgazdagságának növelése, a környezeti állapot javítása. Növényi genetikai erôforrások és mikroorganizmusok megôrzésére idén július között lehet pályázatot beadni. A programra mintegy 5,9 milliárd forint áll rendelkezésre, a hozzájárulás a mezôgazdaság biológiai sokféleségének megóvását segíti. A génmegôrzéssel foglalkozó szervezetek a forrást a ritka vagy veszélyeztetett növényfajták felkutatására, gyûjtésére, a begyûjtött növények szaporítására, a mikroorganizmusok genetikai tulajdonságainak megtartására használhatják fel. Nyáron nyílnak meg a LEADER Program pályázatai. Támogatást lehet igényelni a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák végrehajtására, valamint LEADER térségen belüli, térségek közötti és nemzetközi együttmûködés kialakítására. A fiatal gazdák indulását támogató jogcímet szeptemberben hirdeti meg a VM, ennek célja, hogy megkönnyítse a fiataloknak a gazdaságalapítást, a birtokstruktúra átalakítását, ezáltal növelje a vidék népességmegtartó erejét. Összesen 1,5 milliárd forint jut a fiatal gazdálkodók megsegítésére.

13 Finanszírozás 13 Októberben lehet támogatási kérelmet benyújtani gyümölcsültetvények telepítésére. A kertészeti ültetvények támogatása segít a hazai gyümölcsfa-állomány megújításában, a piaci igényekhez alkalmazkodni tudó gyümölcsültetvények telepítésében, a meglévô ültetvények korszerûsítésében. Azok a mezôgazdasági termelôk nyújthatnak be pályázatot, akik vegyes gazdálkodást folytatnak, vagy évelô növényeket termesztenek. A 2,5 milliárdos keretbôl ültetvénytelepítésre, technológiai fejlesztésre, öntözôrendszer kialakítására lehet támogatást igényelni. Három erdészeti jogcím nyílik meg októberben és novemberben, összesen 17,9 milliárd forintos kerettel. Az erdô-környezetvédelmi intézkedések a természeti erôforrások fenntartható használatán alapulnak, hozzájárulnak az erdôgazdálkodás negatív hatásainak csökkentéséhez, a természet, a víz és a talaj védelméhez. Erdôszerkezet átalakításához is lehet támogatást kérni, ennek célja az erdôk biológiai sokféleségének, egészségi állapotának javítása. Forrás igényelhetô továbbá erdészeti potenciál helyreállítására, amely az erdôkárok megelôzésére, a károsodott területek helyreállítására fordítható. Novemberben várható a mezôgazdasági termékek értéknövelése és a kertészet korszerûsítése pályázatok megnyitása. Elôbbi a mezôgazdasági termékek feldolgozásának, forgalmazásának javítását, új termékek, eljárások, technológiák bevezetését segíti az üzemi versenyképesség és az élelmiszer-biztonság javulásának, a környezeti terhelés csökkentésének érdekében. Összesen 19 milliárd forintra lehet pályázni. A kertészet korszerûsítése támogatás a termeléshez és az áru tárolásához szükséges épületek modernizálásához, új technológiák alkalmazásához járul hozzá. Zöldség-gyümölcs termelôi csoportok, szervezetek és azok leányvállalatai igényelhetnek összesen 10 milliárd forintot. Ugyancsak novemberben lesz elérhetô a III. tengely több pályázata. Támogatást lehet kérni falumegújításra és -fejlesztésre, a vidéki örökség megôrzésére és a vidéki gazdaság diverzifikálására. Utóbbi olyan agrárágazaton kívüli munkahelyek létrehozását és megtartását jelenti, amelyek hozzájárulhatnak a vidékrôl való elvándorlás visszaszorításához. A falufejlesztési jogcím a lakókörnyezet, a közösségi terek, a közterületek állapotának javítását, helyi piacok létrehozását szolgálja. A vidéki örökség megôrzése keretében az épített, természeti és kulturális örökség fenntartására, helyreállítására, a helyi hagyományok megóvására lehet támogatást kérni utolsó negyedévében versenyképességet javító intézkedések nyílnak meg: pályázni lehet megújuló energiaforrások mezôgazdasági felhasználásának támogatására és mezôgazdasági utak korszerûsítésére. Gazdálkodók, helyi önkormányzatok, zöldség-gyümölcs termelôi csoportok pályázhatnak, a két jogcímre összesen 2,6 milliárd (1 és 1,6 milliárd) forint áll rendelkezésre. Öntözési, meliorációs és vízgazdálkodási fejlesztések Ugyancsak az év végén lehet benyújtani az öntözés, melioráció és területi vízgazdálkodás fejlesztésérôl szóló pályázatokat. A 2010-es ár- és belvízkárok felhívták a figyelmet arra, hogy a közösségi védmûvek erôsítésének és a termôföldek belvíz elleni védelmének támogatását kiemelten kell kezelni. A területi vízgazdálkodással foglalkozó szervezetek a közösségi mûveken az ár- és belvizek okozta károk helyreállítására, valamint új védmûvek építésére nyújthatnak be pályázatot. A szárazság elleni védekezést szolgálja a környezetkímélô, víz- és energiatakarékos öntözôrendszerek kialakításának támogatása, míg a talaj védelmének, vízmegtartó képességének növelését segíti a talajjavító (meliorációs) beavatkozások ösztönzése. Pályázatot önkormányzatok, vízgazdálkodási társulatok, mezôgazdasági termelôk, nonprofit gazdasági társaságok nyújthatnak be. A jogcím keretösszege 2 milliárd forint. Forrás: VM

14 14 Finanszírozás (Agrár)hitel (pénz)világ (gazda)stádium, 2011 Azt tapasztaljuk, hogy az felé fennálló hitelállomány szinte minden banknál csökken. Ma már ott tartunk, hogy sem a folyó finanszírozásban, sem a fejlesztésben nem elég rugalmasak a bankok mondta lapunknak Horváth Gábor, a MOSZ fôtitkára, akit a jelenlegi agrárhitelezés anomáliáról kérdeztünk. A mai helyzet értékelése során nem feledkezhetünk meg arról a körülményrôl, hogy tulajdonképpen nem múltak el a gazdasági válság utóhatásai. Korábban a bankok gyakran hangot adtak annak a véleményüknek, hogy a mezôgazdaság kockázatos ágazat. A krízis lecsengésével viszont bátran kijelenthetjük, hogy az agrárágazat kockázata relatíve csökkent indítja a beszélgetést Horváth Gábor. Hozzátéve, hogy ezt az új helyzetet azonban a bankok intézményesen egyelôre nem tudták kezelni. Nem arról van szó természetesen, hogy az agrártevékenységnek kisebb lenne a kockázata, mint korábban volt, hanem arról, hogy az eddigi fô banki kihelyezési területeken ipar vagy kereskedelem megnôtt a rizikó. Az ban nincsenek nagyobb bebukott hitelek, míg más területeken vannak. Ezeket a bukásokat tolják maguk elôtt a pénzintézetek, mert nem akarják lenyelni a veszteségeket, és inkább finanszírozzák a hiteleseket, ahelyett, hogy az irányába nyitnának. Azt tapasztaljuk, hogy az felé fennálló hitelállomány szinte minden banknál csökken. Ma már ott tartunk, hogy sem a folyó finanszírozásban nem elég rugalmasak a bankok, sem a fejlesztésben. Szakmailag úgy látom, hogy a bankok valószínûleg nem akarják leírni azokat a döglött portfólióikat, amelyeket az elmúlt idôszakban beszereztek, s amelyek hangsúlyozom, nem a mezôgazdaságban vannak. A veszteséget apránként próbálják lenyelni, így nem kell kimutatni problémát. Ennek a gyakorlatnak viszont mi vagyunk a vesztese. Vagyis régi megítélésünk nem változott, új pénzt meg nem kapunk. Annak ellenére nem jutunk kölcsönhöz, hogy a jelenlegi támogatási konstrukciók részben kihasználatlanok. Mi áll ennek az ellentmondásnak a hátterében? A mezôgazdasági termékpiacra bekerült spekulatív tôke hirtelen és nagymértékû ingadozást idézett elô az árakban, amirôl a legkevésbé a termelôk tehetnek. A bankok erre durva kockázatcsökkentô elemek beépítésével reagáltak, és például nemcsak kft.-k vezetôit, de a családtagjaikat is garanciavállalásra kötelezik. Hogyan mûködnek a gyakorlatban a különbözô hitelkonstrukciók? Az MFB forgóeszközhitel évek óta nyitott, most is az. Ennél a konstrukciónál fontos, hogy nincs támogatástartalma, nem ütközik sehol az EUs szabályokkal. Az MFB hitelez, de a kereskedelmi bankok a bonyolítók. Mint látjuk, szerény eredménnyel. Az agrárfejlesztési hitel az EMVAhoz kapcsolódik. Itt is felhasználatlan források vannak. Az ok: egy évre leálltak az EMVA-pályázatok elbírálásával és kiadásával. Tanulmányozni kellene a Termelôi Értékesítô Szervezetek (TÉSZ) hiteleket is, amely program az elôzô kormány idején indult el, s akkor úgy tûnt, hogy a TÉSZek tôkével való megsegítése volt a fô cél. Aztán bekövetkezett több nagy TÉSZ csôdje, ami érthetô módon visszaveti ezt a finanszírozást. Valószínûleg maguk a TÉSZ-ek is óvatosabbak a hitelfölvételnél. A TÉSZ-eknél a garanciabiztosítás a legnehezebb. A TÉSZ ugyanis kereskedelmi szervezet, igazából nincs sajátja, amit garanciaként fel tud ajánlani. Három hitelkeretünk is van tehát, ami nem mûködik megfelelôen. Mindegyiknek sejtjük az okát: részben a bank, részben az állam, részben maga intézményi rendszer a hibás. A vis maior hitelkeret felôl, amit az új kormány indított, két dolgot hallunk: hogy fogyóban van; illetve, hogy az igénylôk nem jutnak hozzá. Ennél konstrukciónál szembesülni kell valami olyan dologgal, amirôl mindenki hallgat. Azzal, hogy a vis maior hitel de minimis hitel. A gazdálkodók egy része azért nem kap hitelt, mert nem tud mérleggel, számlákkal szolgálni, a másik része, a nagyok pedig a de minimis miatt nem kapnak. Létezik még az ígéret szintjén két csomag, amit talán túl korán jelentettek be. Az elsô az állattenyésztés takarmány problémájának a megoldására született forgóeszközhitel. Jó ez a konstrukció, de más a célzottsága, mint eredetileg volt. Most már a gabonabetakarítás idején lehet inkább haszna, a gazdák többet tudnak majd készletezni. Egy baj van vele, nincs meg a részletes szabályozás. De ha ez is, de minimis lesz, akkor elmondhatjuk, újabb sok hûhó, semmi eredmény. Pedig igen nagy szükség lenne rá, hogy betakarításkor az állattenyésztôk fizetôképesek legyenek. Péter-Pálra egy csomó szerzôdést meg kellene kötni. Ellenkezô esetben az árkülönbözetet megszerezheti a spekuláns, akitôl majd megveszi a szerencsétlen állattenyésztô. A másik hitelféle egy kicsit bonyolultabb. A Széchenyi-kártyára gondol? Igen, s rendkívül jó megoldásnak tartom. Korábban már mi is szorgalmaztuk, s még az elôzô kormány idején próbáltunk is szerzôdést kötni a VOSZszal meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával. A Széchenyi-kártyát azonban az hoz kellene igazí-

15 Finanszírozás 15 tani, mert ha nem teszik, akkor ennek is az lesz sorsa, hogy meghirdetik nekünk, majd megkérdezik, hogy miért nem vesszük igénybe, és keressük a felelôst. Mi okozza a problémát? Két dolog. Az egyik remélem megoldható lesz a garancia kérdése. Ezeknek a hiteleknek egy része ugyanis az érdekképviseletekhez való tartozás alapján állami viszontgaranciával mûködik. Esetünkben az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványnak (AVHGA) be kellene bekerülnie a rendszerbe. A szisztémában a Hitelgarancia Részvénytársaság vesz részt állami viszontgaranciával. Vagyis a Széchenyi-kártya nem a mezôgazdaságnak készült! Az AVGHA-t tehát mindenképpen be kell applikálni a rendszerbe. Ez pedig kormányzati akarat kérdése. De van egy másik baj is. Mi annak idején tanulmányoztuk a kártyát, s mint nagyon fontos jellemzôt vettük számításba, hogy szabadon felhasználható hitelt kínál. Igen ám, csakhogy ennek fejében ez a rendszer szigorú elszámoltatást vár a cégtôl. Be kell vinni az elôzô éves elszámolásokat, az adóbevallást. A mezôgazdaság szereplôinek egy jelentôs része pedig ennek nem tud megfelelni. Olyan az elszámoltatási rendszerünk, hogy ha a családi gazdaság ôstermelôi adózást vállal, akkor nem készít mérleget. Mutasd be pénzforgalmadat. Ha igazolod, hogy 26 milliód volt a gabonából, csak akkor adnak öt milliót hitelbe. Javasoljuk ezért, hogy legyen gazdakártya, és ehhez illesszük hozzá az agrárspecialistásokat. Mindenestre drukkolunk, hogy legyen annyi ereje az agrárirányításnak, hogy az iparban, kereskedelemben, szolgáltatásban évek óta mûködô rendszert mi is tudjuk alkalmazni. Ehhez persze nekünk is olyan intézményrendszer kell, amelyik bonyolítja, s amelyik otthon mozog az ban. Az új agrárprogram mintha egy agrárbank irányában gondolkodna Igen, jó lenne ezt az intézményt már egy agrárbank gondolatvilága mögé rendezni. A legjobb az volna persze, ha a meglévô bankok is rájönnének, hogy az nem is annyira kockázatos. Úgy tûnik, az OTP-nél már tudnak valamit. Mire gondol? Az OTP az EU-ban elfogadott egységes terület alapú és az állatszámhoz kapcsolódó, három évre szóló támogatás erejéig hitelez. A konstrukció nagyon egyszerû. Eddig a bank csupán egy éves támogatást finanszírozott elôre. A nevezett intézettel már tárgyaltunk és megkeresett a témában egy másik bank is bennünket. Ezt a mostani pénzhiányos idôszakot talán át lehetne hidalni ezzel a konstrukcióval. Sajnos ez a hitelforrás csökkenô, hiszen jövôre már csak két évre elôre lesz hitel Örömmel konstatáljuk, hogy újra indult a szövetkezeti tagi kölcsön, aminek viszont nem örülnek a bankok. A tagi kölcsön kondícióit a kormánnyal sikerült kialkudnunk az adótárgyalások során. Korábban a kormány megkötötte, hogy mennyi plusz kamatot adhat a szövetkezet a tagjának a jegybanki alapkamathoz képest. Most a tagi kölcsönre a jegybanki alapkamat fölötti öt százalékpont is megállapítható, és ami a lényeg, hogy ennek erejéig kedvezményes az adózása. Valkó Béla Integrátorok szerepe a termelésfinanszírozásban Ma már senki sem vitatja, hogy a mezôgazdasági termelés rendkívül tôkeigényes tevékenység. Részben az inputanyagok, az üzemanyagok árainak drasztikus emelkedése, részben a forgóeszközök, a földbérletek és a földárak növekedése következtében ma már 1 ha terület éves mûvelési költsége ipari növények termesztése esetén is ezer Ft körzött van átlagosan. E gy 500 ha-os gazdaságban ehhez közel 100 millió Ft forgótôke szükséges, amelyet a felhalmozott tartalékokból és az elôzô év nyereségébôl különösen aszályos évet követôen szinte lehetetlen elôteremteni. A termelési folyamat alulfinanszírozottsága viszont súlyos következményekkel jár. Pénz hiányában elmarad az optimális mûtrágyaadagok kijuttatása, olcsóbb és kevésbé hatékony növényvédô-szereket kénytelenek alkalmazni a termelôk és a talajmûvelési eljárásoknál is a költségkímélés a szempont. Egyszóval finanszírozás hiányában a technológiai fegyelem fellazul, és évjárattól függôen jelentôs mértékû termés- és minôségcsökkenés áll elô. A mezôgazdaság finanszírozása nem tartozik a Magyarországon mûködô bankok kedvenc szektorai közé. Nyilvánvalóan felmérték azt, hogy a mezôgazdasági termelés kockázatai lényegesen nagyobbak más ágazatokénál, hiszen a kontinentális éghajlati öv sajátos idôjárási anomáliái, a piacok hektikussága, a termeléstechnológia bonyolultsága meglehetôsen kiszámíthatatlanná teszi a termelés végkimenetelét. Következésképpen az elmúlt kéthárom évtizedben a bankok egy része idônként látványosan kivonult a mezôgazdaság finanszírozásából. Némi iróniával mondhatnánk, hogy szerencsére a gazdasági és pénzügyi válság okozta zavarok felnyitották a bankszektor ve-

16 16 Finanszírozás zetôinek a szemét, akik észrevették, hogy szerényebb nyereséggel is létezik bankélet. Nos, a mezôgazdaság finanszírozása direkt módon akkor sem igazán megy, ha a bankok kevesebb nyereséggel is beérik ma már, sokkal szívesebben tárgyalnak pénzügyekben a mezôgazdasági termelést felkaroló, a gazdák nyelvén jobban beszélô integrátorokkal. Az integrátorok szerepe valóban felértékelôdött az utóbbi évtizedekben, mert gyakorlatias megközelítésben tudnak tárgyalni a termelôkkel, ráadásul a tárgyalásaiknak csak egy részét teszi ki a pénzügyek taglalása, jobbára a technológiai és piaci kérdések közé rejtik az anyagiakat. A nagyobb integrátorok nem egyszerûen egy integrátorként aposztrofálják magukat, hanem egy olyan partnerként, amely valóságos híd szerepét tölti be a tudomány és a gyakorlat között. A partnerekkel való kapcsolattartásukat következetes üzletpolitika határozza meg, amelyben elveik szerint a vevô van a középpontban. Tájékoztatásuk és kiszolgálásuk érdekében rendszeresen szerveznek gépbemutatókat, vevôtalálkozókat, és pénzügyi tanácsadást is szívesen iktatnak be a tisztán látás érdekében. Pénz áll a háttérben Az integrátorok partnereikkel együtt akkor tudnak jó eredményeket, jó termésátlagokat elérni, ha nem a mindennapi filléres problémákkal kell küszködniük, hanem arra tudnak koncentrálni, ami az értéket, a tényleges termést, majd a pénzt hozza. Ez pedig a sikeres termelés. Éppen ezért ma már a jól mûködô integrátor cégek kiváló banki kapcsolataik révén biztosítják partnereiknek, hogy likviditási problémák ne akadályozzák a termelés elindításához nélkülözhetetlen inputanyagok beszerzését. A termelésfinanszírozási konstrukcióik keretében a termelôkkel, a pénzintézetekkel és a kereskedô-feldolgozó szervezetekkel kialakított kölcsönösen elônyös együttmûködés révén megteremtik a repce, a kalászos gabona, a kukorica, a napraforgó és további szántóföldi növények biztonságos termelésének feltételeit. A szélsôségek kezelése, a károk enyhítése különbözô technikákkal valamelyest kezelhetô, gondoljunk csak a szárazság elleni öntözésre, vagy a jég és viharkárok elleni biztosításokra. Az integrátor arra is gondol legtöbbször, amire a termelô a munkák sûrûjében talán nem, vagy nem meri vállalni az ezzel járó költségeket A rendelkezésre álló pénz tehát nagy hányadban határozza meg a termelés sikerét. Az integrátorral kötött termeltetési szerzôdés során a finanszírozási összeg fedezeteként szolgál általában a termés mennyisége. Ezt minden integrátor, termeltetési és finanszírozási szerzôdések formájában rögzíti, ahogyan más szerzôdéses paramétereket is. Kétszer ad, aki rögtön ad Akár az ôsziek vetése elôtti pénzszegény idôszak, akár a tavaszi munkáknál jelentkezô magas költségek idôszakát vizsgáljuk, a termelôk nagyobbik hányadának szüksége van anyagi segítségre. Ilyenkor egy jól bejáratott integrátori partnerség aranyat ér, hiszen néhány szóból már értik egymást a felek. A személyes kapcsolatoknak itt is óriási szerepe van, hiszen az integrátori munka bizalmi kérdés. Van olyan integrátor, amelyik pozíciójánál fogva olyan kombinált lehetôséget kínál, amelyik ötvözi a termelésfinanszírozást és a közraktári szolgáltatást. A termelô így mentesülhet az alacsony áron történô kényszerértékesítéstôl, hiszen közraktározhatja a terményt a közraktár jeggyel pénzhez jut és csak a kedvezô piaci ár esetében kell értékesítenie azt. Persze, a közraktározásnak és a várakozásnak is ára van, de egy sikeres értékesítés árkondíciói sok mindent elbírnak. Kockázatot itt is viselni kell, de jelentôs veszteség nem állhat elô. Aki a termelô számára optimális idôben nyújt anyagi segítséget mindenképpen népszerû lesz, legalábbis addig, amíg a terméselszámolás idôszaka el nem érkezik. Általában a termés képezi a fizetôeszközt, és itt voltak az elmúlt idôszakban a nagy meglepetések is A termény ára körül van a vita Amíg a finanszírozási folyamat zajlik és a tenyészidôszak tart, addig béke honol a felek között. Amikor a piac belép fôszereplôként, és irreális, szélsôséges árakkal borzolja a kedélyeket, akkor romlik meg gyakorta a viszony a felek között. El kell ugyanis számolni a finanszírozási összegekkel, és ez a termény árából történik. Nem mindegy azonban, hogy például a búza ára vagy Ft/t. Az integrátor, gyakran kereskedô is, tehát olcsón akar venni, a termelô pedig drágán vagy legalábbis jó áron akar eladni. Mindenki emlékszik a néhány évvel ezelôtti napraforgó árrobbanásra, vagy a múlt évi búzáéra, amikor harmadolódtak vagy éppen duplázódtak az árak. A finanszírozás kétségtelenül a termelôk megmentésére kitalált pénzügyi konstrukció, amelyet ha lehet, igénybe is vesznek. De ez nem jogosít fel arra sem integrátort, sem bankot, hogy a helyzettel visszaélve, a termelô munkáját sárba taposva, csak a saját nyereségük érdekében cselekedjenek. A partnerség kétoldalú, mindenkinek meg kell élni, mert ha valamelyik tönkremegy, a másikra is elôbb-utóbb az a sors vár. Végezetül azt a tényt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a bankok és az integrátorok is nyereség reményében vállalják fel a finanszírozást. Más kérdés, hogy ki milyen étvággyal teszi ezt, mert a termelôi szférában általában a túlzottan a magas kamatok megjelenése váltja ki az ellenszenvet. Amíg egy átlagos évjáratban a termelôi szférában feszes szolgálat mellett szerény, addig a banki szférában nyilván más ágazatokban történt pénzkihelyezéseikkel együtt csinos nyereség képzôdik. Ezt a híradásokból lehet tudni, és minden bizonnyal igazak. Magyarország agrár ország, amely kellô finanszírozással, minden évben leteszi az asztalra a gabonát, a takarmányt, a húst, a tejet, ha megfelelô érzékkel finanszírozzák. Nem vitás, hogy a pénzügyi támogatást végzô pénzintézetek és a termelési folyamat biztonságát számukra szavatolni igyekvô integrátorok nélkül a vertikum akadozik, a termelés szabályozhatatlanná válik. Ezt senki sem akarhatja, mert a világ és az ország élelmiszer-ellátása nem ezt követeli meg. Jó minôségû, egészséges élelmiszer elôállítására rendezkedtünk be, és megfelelô finanszírozással a termelés zavartalanná tehetô, valamint a pénzintézetek, integrátorok tisztes nyeresége is szavatolható GyZ

17 Pr 17 Folyamatosan fejleszti gyártmányait az OPTIGÉP Kft. Az OPTIGÉP Kft. a mezôgazdaság gépigényeit figyelembe vevô fejlesztési munkájának eredményeként korszerû termékskálával áll megrendelôi szolgálatára. Kereskedelmi tevékenysége a saját fejlesztésû termékeikre terjed ki. AJÁNLATUNK NAS típusú napraforgó-betakarító adapter család Immár 15 éve van piacon. Ismert a hazai és külpiacon az USA-tól Novoszibirszkig. Hatékonyan és minimális veszteséggel végezhetô velük a napraforgó betakarítása. Hatsoros gépeink területteljesítménye 20 ha/nap. Széles választék: Fix változat: 2-16 soros, 50; 55; 60; 70; 76,2 cm sortávú kivitelben; Csukható változat: 6-8 soros, 76,2 cm sortávú kivitelben; Szárzúzós változat: 6-8 soros, 76,2 cm-es sortávú kivitelben. Adaptereink fém vagy mûanyag sorválasztókkal kaphatóak. Univerzálisan bármely típusú kombájnra adaptálhatóak. Az adapterek szabadalommal védett rázóasztalos megoldásúak, ami lehetôvé teszi az adapter alacsony építését, ezáltal a ledôlt vagy esetenként beteg napraforgó is nagyon kis veszteséggel betakarítható. Ebben segítenek a mozgatható, talajhoz állítható orrok is. A veszteségcsökkenés következtében már egy év alatt megtérülhet az adapter ára (6 soros gép esetén kb. 350 ha betakarítással). A veszteségcsökkenés a hektáronkénti kg-ot is elérheti. A szárzúzós változat biztosítja, hogy a talajmûvelés már közvetlenül a betakarítás után végezhetô. A csukható változat a fenti elônyökön túl gyors átállást tesz lehetôvé a területek között. A folyamatos, tervszerû fejlesztés eredményeként a NAS változataként PSM névvel talajkövetô szárzúzóval felszerelt napraforgó-betakarító adaptert ajánlunk 6-8 soros 76,2 cm sortávolságú fix vázú kivitelben. Ezek az adapterek a NAS változatok minden elônyével rendelkeznek és hatékony szárzúzást végeznek. Az alacsony építésû szárzúzó a zúzási magasság hidraulikával állítható alacsony, dôlt állományban is használható. A PSM adapterek használatával a talajtaposási kár csökken és megtakarítható a külön erô- és munkaigény; a külön menetben történô szárzúzás munkaideje, költsége. OptiCorn típusú kukorica-betakarító adapter Ezeket az adaptereket fix 4, 5, 6, 8 és 12 soros, 70 és 76,2 cm sortávú, valamint 6 és 8 soros csukható, szárzúzós kivitelben gyártjuk és forgalmazzuk. Az adapterek univerzálisan bármely ismert típusú kombájnra adaptálhatóak. Speciális törôhengerek biztosítják a hatékony szárlehúzást. A törôlécek központi vezérléssel állíthatók. A törôegységek soronként biztosítottak túlterhelés ellen. Igény szerint a zúzók egységenként kikapcsolhatók. A gépek fémés mûanyag burkolatos változatban rendelhetôk. OPTI-RAK 150/M szemestermény-felszedô és rakodógép Optimális választás nagy teljesítményû terményrakodáshoz. A gép traktorral üzemeltetett, amellyel telepen belül is mozgatható, így könnyen, gyorsan lehet átállni az egyik rakodási helyrôl a másikra. A gép garat nélküli változata sík területen tárolt szemestermény felszedésére, szállító jármûre való rakodásra, szellôztetô átrakodásra alkalmas. Rakodógarattal szerelt változata alkalmas a szemestermény szállítójármûrôl közvetlenül vagonba, silóba vagy tárolóba való rakodására. Teljesítményigény: 37 kw. Rakodási teljesítmény búzából: 150 t/óra. Ajánlatunk kiterjed a szántóföldi zöldségtermesztés gépeire is. Bakháthúzó gépeink 2 és 4 soros kivitelben készülnek. Sárgarépa, petrezselyem és hasonló gyökérnövények bakhátának készítésére, illetve burgonyaültetéshez bakhátkészítésre és töltögetésre alkalmasak. Szélesebb ágyás készítésére is használhatóak pl. dinnye, paprika, hagyma számára. Az OPTIGÉP Kft. folyamatos fejlesztéssel ISO 9001 minôségügyi rendszerben biztosítja az általa gyártott gépek korszerû színvonalát.

18 18 Finanszírozás Mezôgazdasági gépfinanszírozás a Merkantil Banknál A Merkantil Bank Zrt., mint a hazai gépjármû-finanszírozási piac meghatározó szereplôje, több mint 20 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik a lízingfinanszírozások terén. Az elmúlt évek gazdasági eseményei és a megváltozott piaci környezet következtében a Merkantil Bank átalakította a Termelôeszköz-lízing üzletágát, amelynek kiemelt stratégiai célja, hogy rövid idôn belül meghatározó piaci szereplôvé váljon a mezôgazdasági gépek és berendezések finanszírozásában is. Ez utóbbiról kérdeztük Kádár Barnabást, aki a Merkantil Bank Mezôgazdasági és Vendor üzletág vezetôje. A Merkantil Bank az agrárgép-finanszírozásban még új piaci szereplônek számít, de szolgáltatásainak színvonalán ez egyáltalán nem látszik, mivel a hazai piac legtapasztaltabb mezôgazdasági gépfinanszírozással foglalkozó szakemberei dolgoznak itt, akik több mint 10 éves szakmai múlttal, valamint széles körû szakmai és piaci ismeretekkel rendelkeznek. Nem titkolt célunk, hogy ügyfeleinknek a piacon nyújtott legmagasabb szolgáltatási színvonallal szeretnénk kiszámítható és megbízható partnerei lenni. Az autófinanszírozásban már megszokott gyors és rugalmas szolgáltatásokat tervezzük átültetni a mezôgazdasági gépfinanszírozásra. Számunkra az ügyfeleink elégedettsége az egyik legfontosabb szempont, elkötelezettek vagyunk abban, hogy maradéktalanul betartsuk a nekik tett ígéretünket, a számukra kiadott ajánlatunk paramétereit, a szerzôdéskötésre vagy folyósításra vállalt határidôket. Agrárgép-finanszírozás alatt mi nemcsak a földmûveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozások beruházási igényeinek kezelését értjük, hanem a hozzájuk kapcsolódó feldolgozóiparét is. Ennek megfelelôen ügyfeleink lehetnek ôstermelôk, egyéni vállalkozók, agrárvállalkozások vagy akár élelmiszer-feldolgozással foglalkozó több 100 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok is. Elmondható még rólunk, hogy a hazai piac összes jelentôs új és használt mezôgazdasági gépkereskedôjénél elérhetôvé váltak szolgáltatásaink, így gépfinanszírozási igény esetén az ügyfelek már az eszköz kiválasztásakor kérhetik a gépkereskedônél a Merkantil Bank kedvezô finanszírozását, de akár közvetlenül is megkereshetnek minket. p

19

20

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott.

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZANYAG A MONITROING BIZOTTSÁG RÉSZÉRE A 2007-2013 KÖZÖTTI VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM EGYES INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ IDŐSZAKA: 2012. JANUÁR 1-31. I. tengely 111.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

MVH hírlevél 59. szám, 2013.január 28

MVH hírlevél 59. szám, 2013.január 28 MVH hírlevél 59. szám, 2013.január 28 Ön a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal hírlevelének 59. számát olvassa. Hírlevelünkben az elmúlt hét legfontosabb agrártámogatásokhoz kapcsolódó információit

Részletesebben

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár Paradigmaváltás Vidékfejlesztési Minisztérium: - Agrárium - Vidékfejlesztés - Környezetvédelem

Részletesebben

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv Búsi Lajos Vidékfejlesztésért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 szakterületei 1. Agrárgazdas rgazdaság 2. Vidékfejleszt

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Virágzó Vidékünk Európa Nap Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Dr. Weisz Miklós AGRYA társelnök MNVH elnökségi tag Kecskemét, 2014-05-16 2000 2010 Fiatal gazdák (< 35): - 2,1% Gazdák (35 54): - 5,3 % Fiatal

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

111. Mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szakmai képzések

111. Mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szakmai képzések TÁJÉKOZTATÓ RÉSZANYAG A MONITROING BIZOTTSÁG RÉSZÉRE A 2007-2013 KÖZÖTTI VIDÉKFEJELSZTÉSI PROGRAM EGYES INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ IDŐSZAKA: 2012. ÁPRILIS 1-30. I. tengely A

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

I. tengely - A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása. 111. Mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szakmai képzések

I. tengely - A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása. 111. Mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szakmai képzések Tájékoztató részanyag a Monitoring Bizottság részére a 2007-2013 közötti vidékfejlesztési program egyes intézkedés végrehajtásának előrehaladásáról Beszámoló időszaka: 2012. június 1-30. I. tengely - A

Részletesebben

A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI

A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI Fiatal Gazda Konferencia Budapest, 2011.02.25. Dr. Sebestyén Róbert NFA NEMZETI FÖLADALAPLKEZELŐ SZERVEZET (NFA) A Nemzeti Földalap (visszatekintés) A Nemzeti Földalapkezelő

Részletesebben

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Vidékfejlesztési Konferencia, Kecskemét 2015. szeptember 29. A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Dr. Sebestyén Róbert, igazgató www.mfb.hu MFB Zrt. Minden jog fenntartva 2014. 2015. május

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET

Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET Felhívás azonosító tervezett ideje VP4-10.1.1-15 Agrárkörnyezetgazdálkodási kifizetés 158.6 egyszerűsített október VP4-11.1.1-11.2.1-15

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

w w w. c s i g e e s c s i g e. c o m

w w w. c s i g e e s c s i g e. c o m A pályázatok benyújtása 2015. május 18-tól lehetséges! Támogatás célja Cél a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságalapításának és a birtokstruktúra átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

28/2015. (VI. 9.) MvM rendelet

28/2015. (VI. 9.) MvM rendelet 1. oldal 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes agrár-vidékfejlesztési támogatási rendeletek

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. 29/2015. (II. 20.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. 29/2015. (II. 20.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 29/2015. (II. 20.) számú KÖZLEMÉNYE az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) támogatott intézkedések 2015. évi kiegészítő monitoring adatszolgáltatás

Részletesebben

Jogcím. Támogatási kérelem benyújtási időszak: 2008.03.28-2008.05.05 2008.06.16-2008.07.16 2009.11.01-2009.11.30 2011.09.15-2011.10.

Jogcím. Támogatási kérelem benyújtási időszak: 2008.03.28-2008.05.05 2008.06.16-2008.07.16 2009.11.01-2009.11.30 2011.09.15-2011.10. Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy 2015. augusztus 31-én lejárnak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott egyes beruházási jogcímekre vonatkozó megvalósítási illetve

Részletesebben

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember Megvalósítási határidő hosszabbítás A LEADER HACS közreműködésével megvalósuló, 2012-2014. években benyújtott támogatásban részesült kérelmek esetében meghosszabbításra került a megvalósítási határidő.

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

Jogcím. Támogatási kérelem benyújtási időszak: 2008.03.28-2008.05.05 2008.06.16-2008.07.16 2009.11.01-2009.11.30 2011.09.15-2011.10.

Jogcím. Támogatási kérelem benyújtási időszak: 2008.03.28-2008.05.05 2008.06.16-2008.07.16 2009.11.01-2009.11.30 2011.09.15-2011.10. Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy 2015. augusztus 31-én lejárnak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott egyes beruházási jogcímekre vonatkozó megvalósítási illetve

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyes intézkedései. Előadó: Szakács Roland

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyes intézkedései. Előadó: Szakács Roland Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyes intézkedései Előadó: Szakács Roland Az ÚMVP 4 tengelye I. tengely: Mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozás és erdészet versenyképességének javítása II. tengely:

Részletesebben

Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás

Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás Wayda Imre vezető főtanácsos Agrárfejlesztési Főosztály Kaposvár, 2012. szeptember 21-22. Előzmények A 2007-2013. vidékfejlesztési program (ÚMVP

Részletesebben

Az Alapítványról. Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2011. május 31.

Az Alapítványról. Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2011. május 31. Készfizető kezesség kis és középvállalkozásoknak dr. Ulrich Anikó ügyvezető igazgató 2011. május 31. Napi Gazdaság konferencia: Válhat-e a vidék a fejlődés motorjává Az Alapítványról 1991-ben jött létre

Részletesebben

Fejlesztési beruházási lehetıségek a kertészeti ágazatban az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretein belül

Fejlesztési beruházási lehetıségek a kertészeti ágazatban az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretein belül Fejlesztési beruházási lehetıségek a kertészeti ágazatban az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretein belül Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete 2010. február 19. Sárvár Tóth Balázs, osztályvezetı

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

(2) Az R. 3. (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(2) Az R. 3. (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: 1444 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám A vidékfejlesztési miniszter 2/2013. (II. 1.) VM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése

Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése dr. Nagy Olga Földügyi és Térinformatikai Főosztály Az új földtörvény meghozásának okai A termőföld stratégiai vagyon, ezért a magyar

Részletesebben

A Mecsek Völgység Hegyhát Egyesület havi online hírlapja

A Mecsek Völgység Hegyhát Egyesület havi online hírlapja A Mecsek Völgység Hegyhát Egyesület havi online hírlapja 2015. augusztus MEGVÁLTOZTAK A HATÁRIDŐK AZ EMVA ALAP KÜLÖNBÖZŐ JOGCÍMEIRE VO- NATKOZÓAN: Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy 2015. augusztus

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

V. A Kormány tagjainak rendeletei

V. A Kormány tagjainak rendeletei M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 165. szám 21367 V. A Kormány tagjainak rendeletei A Miniszterelnökséget vezető miniszter 47/2015. (XI. 2.) MvM rendelete a Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András

Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András Debrecen 2013. május 15. Mezőgazdasági szaktanácsadás célja Gazdálkodást támogató, versenyképességet fokozó információszolgáltatás Értékesítési

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez

Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez 1. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból közbeszerzési eljárás keretében kötött szerződés alapján a komplex tájékoztatási tevékenység: gazdálkodói

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Fiatal Gazda Pályázat 2015.

Fiatal Gazda Pályázat 2015. Műszerteszt Kft. www.muszerteszt.hu A 2014-2020-as mezőgazdasági pályázati rendszer nagy nyertesei kétség kívül a fiatal mezőgazdasági termelők lesznek. Ilyen jellegű pályázat eddig 2008-ban, 2009-ben,

Részletesebben

Aktív üzletág kondíciói 2015.07.01-től hatályos

Aktív üzletág kondíciói 2015.07.01-től hatályos Ikt: 10340/2015 Aktív üzletág kondíciói 2015.07.01-től hatályos A megadott kamatmértékek 360 napos bázison kerültek megállapításra. A kondíciós listában szereplő hitelek esetében a kamatmértékek negyedévenkénti

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

New Hungary Rural Development Programme

New Hungary Rural Development Programme Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. Tengely megvalósítása 2007-2008-ban feladatok 2009. évre Tóth Balázs, os ztályvezető 2009. február 27. Budapest A Földművelés ügyi és Vidékfejlesztési M inis

Részletesebben

J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására

J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság Elnöke Előkészítő: PH. Településfejl.

Részletesebben

HÍRLEVÉL. a Tiszazugi LEADER Helyi Akciócsoport területéről. Szeretettel köszöntjük a Tiszazugi Leader Egyesület munkaszervezete által

HÍRLEVÉL. a Tiszazugi LEADER Helyi Akciócsoport területéről. Szeretettel köszöntjük a Tiszazugi Leader Egyesület munkaszervezete által Tiszazugi LEADER Egyesület 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 8. Tel: 06-56/560-294; 06-56/560-295 E-mail: tiszazug.leader@gmail.com Honlap: www.tiszazugleader.eu HÍRLEVÉL 2014/07. a Tiszazugi LEADER

Részletesebben

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Martonvásár, 2012. szeptember 25. Az agrár- és élelmiszergazdaságstratégiai

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

2. Az R. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

2. Az R. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 2330 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 21. szám A vidékfejlesztési miniszter 10/2014. (II. 14.) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási

Részletesebben

Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában

Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában Fátyolka lak Katica fészek Biocont Kft szívességéből Dr. Roszík Péter c. egyetemi docens, alelnök, Magyar Biokultúra Szövetség 2014.05.22. Székesfehérvár

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

"Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika"

Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika "Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika" Varju László Államtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium VÁLSÁG PÉNZ PIAC MUNKAHELY Eszközeink

Részletesebben

Kérelmi adatlap mezőgazdasági gép finanszírozásához

Kérelmi adatlap mezőgazdasági gép finanszírozásához Kérelmi adatlap mezőgazdasági gép finanszírozásához I. Ügyfél adatai: Ügyfél neve: Címe: Levelezési cím: Telefonszám: Ügyintéző neve: Fő számlavezető bank: e-mail: Faxszám: Telefonszám: Mobil: Számlaszám:

Részletesebben

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek

Részletesebben

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 8. melléklet A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által meghirdetett nyilvános termőföld-haszonbérleti pályázat keretében benyújtott ajánlatok részét képező

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A módosítás oka: Takarék SAPS agrártámogatást megelőlegező kölcsön termék bevezetése

A módosítás oka: Takarék SAPS agrártámogatást megelőlegező kölcsön termék bevezetése 4025 Debrecen, Petőfi tér 6. Telefon: 52/417-497/27, Fax: 52/535-921 Cégjegyzékszám:09-02-000063 HBM Cégb Ikt.szám: 1794/2015. H I R D E T M É N Y Érvényes: 2015. március 18-tól A módosítás oka: Takarék

Részletesebben

XII. Földművelésügyi Minisztérium

XII. Földművelésügyi Minisztérium XII. Földművelésügyi Minisztérium I. A célok meghatározása, felsorolása A Földművelésügyi Minisztérium (FM) fő feladata az agrárium, az élelmiszer-feldolgozás, valamint a természet- és környezetvédelem

Részletesebben

Állattartó telepek korszerűsítése A vidékfejlesztési miniszter 61/2012. (VI. 29.) VM rendelete

Állattartó telepek korszerűsítése A vidékfejlesztési miniszter 61/2012. (VI. 29.) VM rendelete Állattartó telepek korszerűsítése A vidékfejlesztési miniszter 61/2012. (VI. 29.) VM rendelete A támogatás jellege és célterületei Vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe az ügyfél egy vagy több

Részletesebben

ÚMVP előrehaladás szakmai szemszögből

ÚMVP előrehaladás szakmai szemszögből ÚMVP előrehaladás szakmai szemszögből NAPRAKÉSZ INFORMÁCIÓK GYAKORLATIASAN, A GAZDÁLKODÓK RÉSZÉRE! Bozsér Levente Stratégiai és Szolgáltatásfejlesztési Igazgatóság Vizi Veronika Mezőgazdasági Igazgatóság

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Tisztelt Vállalkozó! A csatolt sajtószemle a kkv-k napi működését érintő fontos változásokat, gyakorlati tudnivalókat tartalmaz. Dorog, 2015. július 20. Üdvözlettel:

Részletesebben

AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 pont)

AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 pont) Ingatlan-nyilvántartás AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK 1. Melyek az ingatlan-nyilvántartás alapelvei? (6 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 3. Soroljon

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

2012. november 15-16.

2012. november 15-16. Az agrár és vidékpolitika aktualitása dr. Gombos Zoltán Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály főosztályvezető 2012. november 15-16. A MAGYAR VIDÉK ALKOTMÁNYA (NVS) együttműködésre és a közös értékekre alapozva

Részletesebben

Monitoring adatszolgáltatás során felmerülő gyakran ismételt kérdések. (2012. március 6.)

Monitoring adatszolgáltatás során felmerülő gyakran ismételt kérdések. (2012. március 6.) Monitoring adatszolgáltatás során felmerülő gyakran ismételt kérdések (2012. március 6.) 1. Kinek van adatszolgáltatási kötelezettsége? Annak az ügyfélnek van adatszolgáltatási kötelezettsége, aki az Európai

Részletesebben

A dohány támogatása az új ciklusban

A dohány támogatása az új ciklusban A dohány támogatása az új ciklusban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Ófehértó, 2015. szeptember 10. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Széchenyi Kártya Program

Széchenyi Kártya Program Széchenyi Kártya Program Hat hiteltermék minden eddiginél alacsonyabb kamattal, melyek közül biztosan talál vállalkozása céljainak megfelelőt: 1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel 2. Széchenyi Forgóeszköz

Részletesebben

A hazai hús és zöldség-gyümölcstermékpálya helyzetének alakulása

A hazai hús és zöldség-gyümölcstermékpálya helyzetének alakulása Gazdálkod lkodás s Baráti Köre K Gazdálkod lkodás s Szerkesztőbizotts bizottsága Agrárgazdas rgazdasági gi Kutató Intézet EU-tagságunk 10 évének agrár- és vidékgazdasági tapasztalatai Budapest, 2014. április

Részletesebben

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő támogatása Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Földművelésügyi Minisztérium AGRYA KONFERENCIA 2015. február 27. - Budapest Az EU 7 éves pénzügyi

Részletesebben