SZÉKELYUDVARHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS PHARE 2005/ HR

Átírás

1 SZÉKELYUDVARHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS PHARE 2005/ HR 852 Készítette: GUVERNUL ROMANIEI Helyzetelemzés Fejlesztési igények SWOT Problémafa, Célfa Helyi Akcióterv Projektportfolió Kedvezményezett: Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Székelyudvarhely, augusztus-november SC TeTT Consult Romania Srl 1

2 Készítette: TeTT Consult Romania Srl Miercurea Ciuc, str. Lunca Mare nr. 4. A projektben résztvevı munkatársak: Gáj Blanka Pintér Boglárka Szegedi Attila 2

3 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 3 MÓDSZERTANI BEVEZETİ HELYZETELEMZÉS SZÉKELYUDVARHELY SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN SZÉKELYUDVARHELY ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A VÁROS TÖRTÉNETE REGIONÁLIS ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉS TESTVÉRVÁROSI KAPCSOLATOK DEMOGRÁFIAI JELLEMZİK A NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSÁNAK TENDENCIÁJA KORCSOPORTOS ÖSSZETÉTEL A LAKOSSÁG NEMZETISÉGI ÉS VALLÁSI MEGOSZLÁSA ÖSSZEFOGLALÁS GAZDASÁGI ADOTTSÁGOK A GAZDASÁG ÁGAZATI STRUKTÚRÁJA VÁLLALKOZÓI AKTIVITÁS MEZİGAZDASÁG TURIZMUS MUNKAERİPIAC, FOGLALKOZTATOTTSÁG KÉPZETTSÉG NEMZETKÖZI GAZDASÁGI VÁLSÁG ÖSSZEFOGLALÁS INFRASTRUKTÚRA ÚTHÁLÓZAT, KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA IVÓVÍZ- ÉS SZENNYVÍZHÁLÓZAT ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZEFOGLALÁS ÉPÍTETT VÁROSI KÖRNYEZET ZÖLDTERÜLETEK VÉDETT ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK LAKÁSHELYZET IPARI TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÁS KÖRNYEZETVÉDELEM TERMÉSZETI KÖRNYEZET A KÖRNYEZET VÉDELME ÖSSZEGFOGLALÁS HUMÁN INFRASTRUKTÚRA: OKTATÁS ÓVODÁK ÁLTALÁNOS ISKOLAI OKTATÁS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS FELSİOKTATÁS, FELNİTTKÉPZÉS ÖSSZEFOGLALÁS HUMÁN INFRASTRUKTÚRA: EGÉSZSÉGÜGY A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOTA KÓRHÁZI ELLÁTÁS HÁZI BETEGGONDOZÁS ÖSSZEFOGLALÁS

4 1.9. HUMÁN INFRASTRUKTÚRA: SZOCIÁLIS ELLÁTÁS BÖLCSİDE IFJÚSÁG- ÉS GYERMEKVÉDELEM HÁTRÁNYOS HELYZETŐ CSOPORTOK IDİSGONDOZÁS SZOCIÁLIS HÁLÓ SZÉKELYUDVARHELYEN ÖSSZEFOGLALÁS KULTÚRA, IFJÚSÁG, SZABADIDİ, SPORT KULTURÁLIS ÉLET IFJÚSÁG SPORTÉLET A FEJLESZTÉSI IGÉNYEK AZONOSÍTÁSA SWOT-ANALÍZIS TÉRSÉGI POZÍCIÓ GAZDASÁGI HELYZETKÉP TÁRSADALMI ERİFORRÁSOK ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÁLLAPOTA PROBLÉMAFA ÉS CÉLFA PROBLÉMÁK ÉS HIERARCHIÁJUK IDEÁLIS JÖVİBELI ÁLLAPOT RENDSZERSZEMLÉLET ÉS VIZUALITÁS STRATÉGIAI FEJEZET SZÉKELYUDVARHELY VÁROS FENNTARTHATÓ FEJLİDÉSÉNEK STRATÉGIAI KERETE STRATÉGIAI JÖVİKÉP ÉS ÁTFOGÓ CÉL SPECIFIKUS CÉLKITŐZÉSEK A JÖVİKÉPET MEGHATÁROZÓ KÖZÉPTÁVÚ FEJLESZTÉSI IRÁNYOK KIJELÖLÉSE A STRATÉGIAI CÉLOK ÉS PRIORITÁSI TENGELYEK KAPCSOLATA HELYI AKCIÓTERV VÁROSREHABILITÁCIÓ PRIORITÁSI TENGELY INTÉZKEDÉSEI GAZDASÁGFEJLESZTÉS PRIORITÁSI TENGELY INTÉZKEDÉSEI HUMÁN-INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE PRIORITÁSI TENGELY INTÉZKEDÉSEI TÉRSÉGI KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSI TENGELY INTÉZKEDÉSEI PROJEKT-PORTFÓLIÓ FOLYAMATBAN LEVİ PROJEKTEK RÖVIDTÁVON ( KÖZÖTT) MEGVALÓSÍTANDÓ PROJEKTEK KÖZÉPTÁVON ( KÖZÖTT) MEGVALÓSÍTANDÓ PROJEKTEK HOSSZÚ TÁVON (2013 UTÁN) MEGVALÓSÍTANDÓ PROJEKTEK KIEMELT FONTOSSÁGÚ PROJEKT-CSOMAG A TÖRTÉNELMI VÁROSKÖZPONT REHABILITÁCIÓJA IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLET LAKOSSÁGI KÉRDİÍVEK ELEMZÉSE MELLÉKLET AKCIÓCSOPORT PREFERENCIÁI

5 MÓDSZERTANI BEVEZETİ Székelyudvarhely egy Phare pályázat elnyerésével kapott lehetıséget Fenntartható Városfejlesztési Stratégiájának elkészítésére, amely a jelenleg érvényben lévı Székelyudvarhely , Városfejlesztési Stratégiai Program újragondolását, kiegészítését feltételezi. A jelen stratégia a megyei jogú város fenntartható fejlesztése érdekében került megalkotásra, így nemcsak épít a település korábbi városfejlesztési dokumentumára, de újra is értelmezi azt egyrészt az európai közösségi, nemzeti és regionális fejlesztési irányelvekkel összhangban, másrészt a fenntarthatóság kritériumának fokozott figyelembevételével. Románia 2007-es csatlakozása az Európai Unióhoz egyedülálló fejlıdési lehetıséget teremtett a városfejlesztés számára, így Székelyudvarhely számára is. Az EU tagországai közötti egyenlıtlenségek kiegyenlítése (jelesül Románia elmaradottságának mihamarabbi csökkentése) érdekében ugyanis az ország jelentıs forrásokat hívhat le a Strukturális és Kohéziós Alapokból a as fejlesztési idıszakban, hogy gazdaságát dinamikusan fejlıdıvé, versenyképessé és innovatívvá tegye, illetve növelje a társadalmi kohéziót. Az ország fejlettségi szintje, valamint a gazdasági és társadalmi kohéziós politikák paramétereinek alakulása függvényében Romániában a következı 14 terület részesülhet finanszírozásban a közösségi forrásokból: kutatás és technológiai fejlesztés, információs társadalom kialakítása, közlekedés és szállítás, energia, környezet fenntartható védelme, turizmus, kultúra, város- és vidékfejlesztés, vállalkozások támogatása, munkahelyek hozzáférhetıvé tétele, hátrányos helyzető csoportok társadalmi integrációja, humán-erıforrások fejlesztése, humán infrastruktúra fejlesztése (beleértve az oktatás és egészségügyet is), partnerség. Ennek azonban feltétele, hogy a román fejlesztéspolitika szorosan illeszkedjen a közösségi fejlesztési politikákhoz, célkitőzésekhez, elvekhez és szabályozásokhoz egyrészt az Európai Unió kohéziós politikájához, másrészt a lisszaboni és göteborgi prioritásokhoz, jelesül a versenyképesség növelése, a teljes foglalkoztatás és szociális integráció, valamint a környezet fenntartható védelmének célkitőzéseihez. Mindez a városfejlesztés tekintetében a fenntartható (nem pusztán gazdaságközpontú) fejlıdés kulcsfogalma köré csoportosítható. A települések fenntartható fejlesztése során az erıforrások felhasználásának, a befektetések irányának, a technológiai fejlesztés orientációjának és az intézményi változtatásoknak egyaránt konzisztenseknek kell lenniük nemcsak a jelenlegi, hanem a jövıbeli igényekkel is. Azaz a városfejlesztés csak akkor tekinthetı fenntarthatónak, ha anélkül képes kielégíteni a jelen szükségleteit, hogy az eljövendı generációk szükségleteinek kielégítését korlátozná, vagyis ha a gazdaságfejlesztést az aktuális jólét hosszú távú megırzése céljának rendeli alá s különös figyelmet fordít a fejlıdés ökológiai kontextusára, törekedve a gazdaság, társadalom és környezet integrált, harmonikus fejlesztésére. Az erıforrások hosszú távú fenntarthatósága jelenti egyrészt a természeti és épített környezet védelmére való törekvést, másrészt a társadalom dimenziójában az életminıség hosszú távú növekedését, a szegénység és szegregáció csökkentését, valamint az esélyegyenlıség biztosítását is. A területfejlesztést és a fenntartható városfejlesztést, a vidéki területek fejlesztését, valamint a hátrányos helyzető térségek problémáinak kezelését a közötti támogatási periódusban az Európai Bizottság és a tagországok is kiemelten támogatják. A városok fenntartható fejlesztésének alapelveit a Lipcsei Charta rögzíti, amely a kiegyensúlyozott területi fejlıdést jelöli meg fı célként. Az integrált, fenntartható városfejlesztés az élhetı és vonzó környezet biztosítását jelenti egy többpólusú városi településrendszerben, amelyben a fejlesztési pólusok és a többi város hálózatosan tud együttmőködni. Az élhetı város megteremtésének fontos eszköze az integrált környezeti tervezés, a funkcióvesztett területek revitalizációja, a válságterek rehabilitációja, a zöldterületek védelme és lehetıség szerinti növelése, valamint a város és a környezı települések együttmőködésének erısítése. Ezen kritériumok figyelembevételével került megalkotásra a jelen stratégia, amely a következı fejezetekbıl épül fel: 1. A statisztikai adatok és háttérdokumentumok elemzése mellett a város önkormányzati, civil és gazdasági szereplıivel készül interjúkra is támaszkodó helyzetelemzés a város és 5

6 térségének sajátosságait térképezi fel, elemezve a helyi gazdaság és társadalom aktuális helyzetét és fejlıdési irányait. 2. Ebbıl kiindulva azonosítottuk a város legfontosabb fejlesztési igényeit, amelyeket a következı fejezetben foglaltunk össze a SWOT-analízis, valamint a problémafa-célfa módszerét használva. 3. Az így feltárt problémák és fejlıdési lehetıségek alapján került kidolgozásra az a stratégiai keret, amely egyrészt a Székelyudvarhely fenntartható fejlıdését biztosító stratégiai célrendszert, másrészt az ezek elérésére irányuló intézkedéseket összefoglaló helyi akciótervet, harmadrészt pedig a legfontosabbnak ítélt projekteket tartalmazó projekt-portfoliót tartalmazza. A stratégiai célrendszer kidolgozásakor olymódon alkottuk meg a város hosszú távú átfogó és specifikus céljait, valamint a fejlesztés irányait kijelölı prioritási tengelyeket, hogy azok illeszkedjenek mind a korábbi stratégiához, mind pedig a megyei, régiós és nemzeti fejlesztési irányelvekhez. A helyi akcióterv és a projektportfolió összeállításakor pedig figyelembe vettük azt is, hogy ezek megvalósításakor milyen közösségi (EU és állami), valamint magán hozzájárulásokat lehet mobilizálni. A projekt-portfolió kiemelt projektjét képezı Városközpont rehabilitáció esetén pedig az akcióterületi elvet tartottuk szem elıtt azt, hogy az integrált, területalapú megközelítésnek köszönhetıen a kis területre összpontosító összekapcsolt intézkedések révén legyen maximalizálható azok hatása. Ugyanakkor a stratégia kidolgozásának valamennyi szakaszában igyekeztünk biztosítani a szakmai munka átláthatóságát, valamint azt, hogy egy erıs partnerség alakuljon ki a helyi érdekeltek között. Ez megnyilvánult egyrészt a részeredmények intenzív társadalmasításában (munkaanyagok publikálása a városháza honlapján, kiadványszerkesztés, akciócsoport-üléseken tartott prezentációk), másrészt abban, hogy három akciócsoport-ülést szerveztünk a város virilisei fejlesztési elképzeléseinek megismerése céljából, harmadrészt pedig abban, hogy egy lakossági kérdıív segítségével a székelyudvarhelyiek meglátásait is felmértük, s az eredményeket lehetıség szerint beépítettük a stratégiába. 6

7 1. HELYZETELEMZÉS 1.1. Székelyudvarhely szerepe a településhálózatban Székelyudvarhely általános bemutatása Székelyudvarhely (románul Odorheiu Secuiesc, németül Odorhellen) megyei jogú város Románia középsı területén, az Erdélyi medence délkeleti részén helyezkedik el a róla elnevezett medencében a Nagy-Küküllı felsı folyása mentén, átlagosan 481 m tengerszint feletti magasságban. Északon Oroszhegy és Fenyéd községek, keleten Homoródszentmárton, míg délen és nyugaton Felsıboldogfalva község falvai határolják, ami mindösszesen 14 szomszédos falut jelent ezek Székelyszenttamás, Tibód, Székelyszetnmihály, Fenyéd, Máréfalva, Gyepes, Homoródremete, Patakfalva, Árvátfalva, Felsıboldogfalva, Bikafalva, Bágy, Farcád és Székelylengyelfalva. A hajdani Udvarhelyszék anyavárosaként ismert település ha területével (ebbıl 1097 ha belterület) és a 2002-es népszámlálási adatok alapján, lakosával jelenleg Hargita megye második legnagyobb városa, a Középsı Régió egyik jelentıs térségi, gazdasági, oktatási és kulturális funkciókkal bíró kisvárosi települése, potenciális városfejlesztési pólusa. A város elıbb a városmaghoz csatlakozó négy kis település (Gyárosfalva, Szent Imre falva, Dancsfalva, Cibrefalva), majd újabb három falu (Szombatfalva, Bethlenfalva, Kadicsfalva) fokozatos összevonásával nyerte el mai formáját. Fejlıdését kedvezı földrajzi elhelyezkedése is segítette hágóváros jellege, a medenceperemi vásárvonal és a só útvonalon való elhelyezkedés egyaránt hozzájárult, hogy elıbb mezıvárosként, majd rendezett tanácsú városként a Székelyföld egyik gazdasági, oktatási és mővelıdési központjává váljon. Székelyudvarhely arculatát és hangulatát alapvetıen meghatározza a hegyvidék és dombvidék határán való elhelyezkedés. A várost közepes magasságú dombsorok szegélyezik: ezek közül a legmagasabbak a Szarkakı (886 m) amely egyúttal a vulkáni fennsík peremét is kijelöli a Budvár, a Csicser és a Kuvaszó. A város és közvetlen környéke nem gazdag ásványi anyagokban, azonban a borvízforrások a térség egyik jellegadó természeti értékeként tartatnak számon, miként a város határában található Szejke-fürdı is. A városkép szempontjából jelentıs a századi virágzó városi céhes élet nyomait hordozó 18. századi barokk építészeti örökség, a középkori Jézus-kápolna, valamint a Székely Támadt vár is így az idelátogatók számos rejtett értékben gyönyörködhetnek. Sem a talaj minısége, sem a hővös és csapadékos éghajlat nem kedvez a mezıgazdaságnak (az átlagos évi középhımérséklet 7,8 fok Celsius, az évi csapadékátlag pedig meghaladja a 600 mm-t évente), ezért az ipar, szolgáltatás és kereskedelem fejlettebb. Az ország, erdıkben, leggazdagabb zónájában található városban (és térségében) jelentıs tradíciókkal bír továbbá a fakitermelés és a fafeldolgozás is. A szinte teljes egészében magyarok lakta város lakossága erıs lokális identitással rendelkezik: büszkék Székelyudvarhely kulturális értékeire, épített és természeti örökségére, illetve a város szellemi és gazdasági életét meghatározó személyiségekre, tisztelik és megpróbálják ırizni a hagyományokat. A kulturális és oktatási központi funkciók mellett ez is jelentıs szerepet játszik abban, hogy a város az erdélyi magyarság egyik szellemi fellegvárának tekinthetı A város története 1 A régészeti leletek tanúsága szerint Székelyudvarhely és környéke már az ıskorban lakott terület volt. A II. században egy római castrum alakult itt, ahol valószínőleg a Cohors I. Ubiorum és a Cohors IV. Britanica katonái telepedtek meg. A Székely Támadt vár alatt a múlt században egy római fürdı maradványait is feltárták. 1 A fejezet megírásához nagyban támaszkodtunk a honlapon található információkra. 7

8 Az udvarhelyi, telegdi székelyeket elıször 1224-ben említi egy oklevél, ekkor még csak néhány egyházi épület jelentette a késıbbi várost. A város neve (Uduorhel) egy 1333-as pápai tizedjegyzékben jelent meg elıször (a település Stephanus nevő papját említi meg, aki hét báni dénár adót fizetett), majd egy évvel késıbb a település elnyerte a Szentszéktıl az anyaegyházi státust. Ebbıl az idıbıl maradt fent a Segesvár felé vezetı úton álló Jézus-szíve kápolna. A várost mezıvárosként (oppidum) egy Báthori István országbíró által kiadott augusztus 12-i oklevélben említik elıször. A mezıvárosi rang elnyerése ugyanakkor a vásártartás jogának megszerzését, kedvezıbb adózást és autonómiát is biztosított Udvarhely számára november 30-án Izabella királyné kiváltságlevelet adományozott a városnak, miáltal minden adótól és rovataltól mentesítette a török szultánnak fizetendı adó kivételével, majd egy évvel késıbb kivonta a várost a szék fennhatósága alól és lakóit tulajdon királybírájuk ítélete alá helyezte. Ekkor adományozza Izabella királyné Székelyudvarhelynek címeres pecsétjét és címerét is. Késıbb, a században a város kiváltságai többször is megerısítésre kerültek. A közteherviselést a városban 1571-ben vezette be Báthory István fejedelem. Az ı uralkodása idején csatolták Udvarhelyhez Gyárosfalvát (1571) és Szentimrefalvát (1577), majd a városnév Székely elıtagját adó Bethlen Gábor fejedelem idején Ciberefalvát (1620). A városiasodás e korai szakaszában még csak néhány utcáról szól írásos emlék ezek alkotják a mai történelmi városmagot, itt helyezkedek el a fıbb mőemlékek, templomok. A reformáció korának érdekes építészeti és történeti emléke a Székely Támadt vár, amelyet János Zsigmond építtetett az ellene fellázadt és I. Ferdinánd pártjára állott székelyek megszégyenítésére, majd Báthory István alakíttatta várrá új olasz bástyákkal ellátva. A várat a kuruc felkelés idején romboltatta le Pekry Lırinc, a szék fıkapitánya. A romokat 1852-ben vásárolta meg a város az akkori tulajdonostól, a gróf Kornis családtól. 40 év múlva ide épült az Állami Fıreáliskola, ma pedig az Eötvös József Mezõgazdasági Iskolaközpontnak ad otthont az épület. A kuruc-labanc villongások idején a székelyudvarhelyiek a kuruc oldalon álltak, ezért büntetésképpen a városnak 10 évig beszállásolt katonákat kellett eltartania. Mária Terézia uralkodása alatt átszervezték a határırséget: jóllehet a városban nem történt nagyobb ellenállás, a madéfalvi veszedelem rányomta bélyegét a hadügyi reformra ben a Moldvából behurcolt pestis akadályozta meg a katonaság további betelepítését. A fennmaradt írásos emlékek szerint ebben az idõben annyira megromlott a közbiztonság, hogy a lakosság vagyona és élete állandó veszélyben forgott. Ekkor létesült a város elsı egészségügyi célokat szolgáló épülete, a Botos-utcai (ma Kossuth Lajos utca ) ispotály. Mint a fentebbiek is tükrözik, a 18. században a várost megviselték a háborúk, éhínségek, de utána ismét fellendült a gazdasági élet. Ezt tükrözik barokk emlékei a 1712 és 1779 között épült ferencrendi templom és kolostor, a református kollégium régi épülete ( ), a református templom ( ) és a római katolikus plébániatemplom ( ). Virágzott a céhes élet is, a 18. században alapítanak szervezetet az asztalosok, kalaposok, szíjgyártók, cipészek, fuvarosmesterek, ácsok, stb. A város jelentıs szerepet játszott az 1848-as forradalom és szabadságharc idején is, hiszen az Erdélybõl kiállított négy honvéd zászlóalj egyik toborzási helye Székelyudvarhely volt ben, amikor a piski ütközet után Bem tábornok a Küküllõ völgye felé vonult, hogy egyesítse seregét a székely csapatokkal, a csíki és háromszéki csapatok Udvarhely fele kanyarodtak (Brassóban már ott voltak az oroszok) február 15-én bevonultak a városba, majd Segesváron egyesültek a lengyel tábornok seregeivel. Az év augusztusában Heydte ırnagy vette át a hatalmat a szék fölött ben több udvarhelyi értelmiségi is részt vett a Makk-féle összeesküvésben, az összeesküvıket március 10-én, Marosvásárhelyen végezték ki. A Bach korszakot követıen újra normalizálódott az élet és a város ismét a fejlıdés útjára léphetett ben Dániel Gábor lett Udvarhelyszék fıkirálybírája, Horváth János és gr. Bethlen János pedig a város pesti országgyőlési képviselıi. A királybírák Ugron Lázár, Ferenczi Pál és Gállfi Sándor voltak. A város gyors fejlıdését illusztrálja az a tény is, hogy 1868-ban itt szervezıdött mint a Székelyföld központjában a királyi úrbéri törvényszék. Udvarhelyszék megszőnésekor, Udvarhely vármegye elsı fıispánja szintén Dániel Gábor lett, 1876-ban pedig Székelyudvarhely elnyerte az új vármegye megyeszékhelyi pozícióját, majd 1895-ben hozzácsatolták Szombatfalvát. A gazdasági fejlıdés 8

9 (fıként a kisiparos réteg fejlıdése)és a polgárosodás mellett, a város helyi érdekő fürdıközpont lett, megerısödött iskolaváros jellege. Ez utóbbi tekintetben hírnevét a katolikus gimnáziumnak (ma Tamási Áron Gimnázium) és az 1670-ben alapított református kollégiumnak köszönheti, melyekhez ekkor csatlakozott az Állami Fıreáliskola (1871, önálló épülete 1891-ben készült el), illetve a székelyföldi viszonylatban egyedülálló Kı- és Agyagipari Szakiskola, az erdélyi iparos-képzés jelentıs központja. Mindezeknek köszönhetıen a rendezett tanácsú város a 20. század elejére a megye szellemi és közigazgatási központjává nıtte ki magát annak ellenére, hogy lakossága 1910 és 1930 között az I világháború és az emigráció következtében jelentısen fırıl fıre csökkent. Székelyudvarhely térségi központi pozíciója a második világháborút követı szocialista rendszer idején meggyengült, amikor az 1968-as megyésítés idején megfosztották több száz éves adminisztrációs központi szerepétıl. Az erıszakos urbanizáció és iparosítás egyaránt rányomták bélyegüket a település arculatára: 1952-ben a városhoz csatolták Bethlenfalvát és Kadicsfalvát, ami a késıbbi betelepítésekkel együtt közel négyszeresére duzzasztotta a város lakosságát. Ezzel párhuzamosan több gyárat és nagyvállalatot, illetve számos panelt és lakótelepet építettek, amelyek elvonzották a belvárosban addig honos polgárságot. A helyettük beköltözık az alsóbb rétegekbıl kerültek ki, nagy károkat okozva a település imázsának. Ekkor épült a városi mővelıdési ház, több iskola, a kórház és a sportcsarnok is. A szocialista rendszer 1989-es bukása után csökkentek a város fejlesztésére fordított állami támogatások, a privatizáció következtében pedig a vállalatoknak alkalmazkodniuk kellett a frissen alakuló piacgazdaság elveihez. Mindezek a változások a vállalkozások számának csökkenéséhez, ezzel a munkanélküliség növekedéséhez vezettek. Mára a gazdasági helyzet javulása figyelhetı meg: megerısödtek a kis- és középvállalkozások, és némileg csökkent a munkanélküliség, amely így az országos átlag körül mozog Regionális összefüggések és testvérvárosi kapcsolatok Székelyudvarhely Románia földrajzi középpontjában helyezkedik el, így az ország szélein található helységek szinte egyenlı eséllyel érhetık el a városból elindulva (gépkocsival kb. 5-7 óra alatt). Közúton a 13A fıútról közelíthetı meg Marosvásárhely vagy Csíkszereda irányából, illetve a 137-es megyei útról Segesvár felıl. Az E60-as európai fıúttal Segesváron keresztül kapcsolódik össze, s ugyanez az útvonal kapcsolja majd rá a várost a tervezett Brassó-Budapest autópályára is. Vasúti ellátása egyirányú, összeköttetése csak Segesvárral van. A gépkocsival alig több, mint egy óra alatt megközelíthetı marosvásárhelyi, illetve a bukaresti nemzetközi repülıterek azonban potenciális kapcsolódást jelentenek Európa számos irányába. A történelmi, gazdasági és kulturális körzetközponti funkciókkal bíró város közigazgatási szempontból Hargita megyéhez tartozik, amely (Brassó, Fehér, Kovászna, Maros és Szeben megyékkel együtt) a Középsı Régióba (Regiunea Centru) sorolandó. A Középsı Régió területe km 2, 50 várost ebbıl 18 megyei jogú, 334 községet és 1823 falut foglal magába. Ebbıl Hargita megye km2-t mondhat magáénak, amelynek 264 települését (9 város, 58 község, 197 falu) összesen fı lakja. Székelyudvarhely térsége amely egyúttal a megyei jogú város vonzáskörzetét is jelenti a megye területének mintegy harmadát (2.253 km 2 ), településeinek közel felét (3 város, 21 község, 100 falu), lakosságának pedig csaknem kétötödét ( fı) foglalja magába. A vonzáskörzet kialakulását a földrajzi jelleg, a regionális és történelmi identitástudat is segítette, nem csoda hát, ha nagyjából megegyezik a hajdani Udvarhelyszék területével. A város vonzáskörzetében foglalkozási szerkezet alapján agrár-, ipari-, bányász-, üdülı- és ingázó falvak típusait lehet kimutatni. A térség települései társadalmi mobilitás szempontjából donorként 9

10 jelentkeznek a város részére, különösen a szocialista iparosodás óta, amely a gazdasági potenciál erıteljes koncentrációját vonta maga után, s az ingázás révén szorosan magához kapcsolta a térség kisebb településeit. Jóllehet a rendszerváltás után némileg csökkent a vonzása, a város felé való mozgás meghaladja annak felszívóképességét. A jelenségnek az oka a falvak munkahelyszegény állapota, a települések népességmegtartó erejének eróziója. Ugyanakkor a városi munkanélküliség, sok esetben a gyenge családeltartó képesség miatt a falvakra való kitelepedést is eredményez, s számottevı azoknak a részaránya is, akik a városi munkahely mellett vidéki házat is tartanak fenn, és melléktevékenységként mezıgazdasági termeléssel foglalkoznak. A gazdasági központi funkció mellett a város a humán-infrastruktúráján keresztül is kiszolgálja a térség egészét: iskolavárosként több száz éves oktatás központi funkciót lát el, amely jellegét napjainkban is megtartotta, és tovább erısíti; a városi kórház és rendelıintézet kapacitását regionális igények kiszolgálására tervezték; itt találhatók a térség legfontosabb kulturális intézményei (színház, múzeumok, könyvtár, stb.) és sportlétesítményei (stadion, sportpálya). Székelyudvarhely nem adminisztratív központja vonzástérségének, azonban a rendszerváltást követıen sikerült néhány közigazgatási funkciót átvennie a megyeközponttól: itt mőködik a Kereskedelmi Kamara, a vám, a pedagógusok háza, stb. Mindez nem csak hogy erısíti a város központi funkcióit, hanem valós versenyhelyzetbe hozza a megyeszékhely Csíkszeredával. Székelyudvarhely számos határon átnyúló kötıdéssel is rendelkezik, amelyeket jól illusztrálnak testvérvárosi kapcsolatai. A kulturális kapcsolatokat kihasználva város az 1990-es évek óta folyamatosan alakított ki testvérvárosi kapcsolatokat a legkülönbözıbb magyarországi városi településekkel mint például Budapest I. és XXIII. kerülete (Budavár, Soroksár), Békéscsaba, Barcs, Vác, Tatabánya, Törökbálint, Tihany, Cegléd, Tihany vagy Hajdúdorog, de rendelkezik testvértelepülésekkel Szerbiában (Szabadka) és Szlovákiában (Dunaszerdahely) is. Belföldi kapcsolatai fıként Csíkszereda, Marosvásárhely és Segesvár, valamint a székelyföldi városok felé irányulnak Demográfiai jellemzık A demográfiai elemzés a város emberi erıforrásainak elsıdleges feltérképezését hivatott elvégezni, feltárva a Székelyudvarhelyen zajló népesedési folyamatokban rejlı potenciált, illetve az azokból fakadó szükségleteket A népességszám alakulásának tendenciája Hargita megye lakossága a Középsı Régió lakosságának 12,91%-át teszi ki ( fıt), amelybıl 44,3% városi, míg 55,7% vidéki térségekben él, ellentétben a régió város-vidék népességi viszonyaival, ahol a városi lakosság arány 14%-kal haladja meg a megyei átlagot. Székelyudvarhely megyei jogú város a megyeszékhely Csíkszereda után a második legnagyobb település Hargita megyében, a térség városi lakosság 25,04%-át koncentrálva ezzel. A település lakosainak száma, 2007-ben fı volt, viszont a város (gazdasági, szociális, közoktatási) hatásköre ennél jóval nagyobb népességet érint, hiszen Székelyudvarhely vonzáskörzete kiterjed a teljes udvarhelyi régióra, amely régióban Hargita megye lakosságának 36,47%-a él (ez évi lakosságszámnál 0,4%-al kevesebb, ami a népesség fogyásának tudható be). Udvarhely régió népességének alakulása (1995, 2002) Települések Lakossága 1995 /fı/ Lakossága 2002 /fı/ Városok 1. Székelyudvarhely Székelykeresztúr Szentegyháza Összesen városok:

11 Települések Lakossága 1995 /fı/ Lakossága 2002 /fı/ Községek: 1. Etéd Szentábrahám Fenyéd Kápolnásfalu Korond Oroszhegy Székelyderzs Felsıboldogfalva Lövéte Farkaslaka Homoródszentmárton Homoródalmás Bögöz Oklánd Parajd Románandrásfalva Újszékely Siménfalva Kányád Székelyvarság Zetelaka Összesen községek Mindösszesen Forrás: INSSE Székelyudvarhely lakosságszámának alakulását negatív demográfiai folyamatok befolyásolták mint például a születések arányszámainak csökkenése, a ki és elvándorlás mértékének növekedése, stb., amelyek nagyfokú népességcsökkenéshez vezettek. A népességszám legnagyobb csökkenését a 2001-es és 2002-es évek között figyelhetjük meg, amikor a statisztikai adatok szerint az udvarhelyi lakosok száma 5,67%-kal csökkent. A népesség csökkenésének tendenciája 2002 és 2007 között sem szőnt meg, azonban jelentıse lelassult a népességfogyás üteme a vizsgált idıszakban a város lakosainak száma már csak 1,22%-kal lett kevesebb. Székelyudvarhely állandó lakossága ( ) Forrás: INSSE 11

12 Az állandó lakosság létszáma tehát Székelyudvarhelyen 1997 és 2007 között mindösszesen 7,05%- kal csökkent. A lakosságszám negatív alakulására leginkább a ki és elvándorlás nagy mértéke adhat magyarázatot. A rendszerváltás utáni években Udvarhely térségére jellemzıvé vált a Magyarországra kivándorlók és munkát vállalók magas aránya, amely tendencia az Uniós csatlakozás után sem változott. Az elvándorlás mellett további népességfogyást eredményezett a születések számának alakulása is. Születési arányszámok ( ) Székelyudvarhely Hargita megye Közép Régió ,7 11,4 10, ,3 10, ,7 10,9 10, ,6 10,9 10, ,8 10,6 9, ,5 9, ,9 10,5 10, ,6 11,1 10, ,9 11,6 10, ,1 11,7 10,4 Forrás: INSSE A gyermekvállalási hajlandóságot tekintve az 1997 és 2002 közötti idıszakban Székelyudvarhely születési arányszámai elmaradtak mind Hargita megye, mind a Középsı Régió átlagaihoz képest. Az ezt követı idıszakban azonban dinamikusan nıtt a városban a gyermekvállalási kedv, meghaladva a megyei és a régióban mért születési arányokat. Ezt a növekedést követhetjük nyomon a következı ábrán. A gyereklétszám növekedés vélhetıen a következı években is folytatódni fog, amelynek eredményeként megnövekedhet a bölcsıdei, óvodai férıhelyek iránti igény. 12,5 12,0 11,5 11,0 10,5 10,0 9,5 9,0 8,5 Születési arányszámok Székelyudvarhelyen, , Forrás: INSSE 2.2. Korcsoportos összetétel A népességszám alakulása mellett fontos megvizsgálnunk a lakosság korcsoportos összetételét is, különösen a szociális, oktatási és egészségügyi tervezés tekintetében. A következı ábrából megállapíthatjuk, hogy a 2002-es népszámlálás adatai alapján a város korösszetétele kedvezı képet mutat. A lakosság 16,68%-át teszik ki a gyerekek (vagyis a 0-14 éves korosztály) és kevesebb, mint egytizedét (9,16%) a 65 évnél idısebbek, míg az aktív korúak (15-65 éves) képezik a népesség majd háromnegyedét (74,14%). 12

13 Székelyudvarhely lakosságának korcsoportos összetétele (%) ,7 10, ,7 74,1 9,2 0% 20% 40% 60% 80% 100% Forrás: INSSE, felett Látható, hogy a 14 évnél fiatalabbak aránya jelentısen meghaladja a 65 évnél idısebbekét, ami azt jelenti, hogy a város lakosságának öregedési indexe kedvezı azaz Székelyudvarhelyen nem beszélhetünk elöregedési folyamatról jelen pillanatban. Viszont, figyelembe vége az 1992-es népszámlálási adatokat, elmondhatjuk, hogy az aktív korúak magas aránya, a kedvezı munkaerı potenciál mellett lassú öregedési folyamatot is hordoz magában, amelyek a késıbbiekben számolni kell. Ez azonban azt jelenti, hogy a városnak szüksége van fejlesztésekre az egészségügy, illetve a szociális infrastruktúra területén, hiszen figyelembe kell venni a késıbbiekben felmerülı elöregedési tendenciát, valamint azt, hogy kistérségi központként nem csak a helyiek, hanem a kistérségben élık igényeit is ki kell elégítenie. A jelenleg kedvezı öregedési index, valamint az aktív korú népesség magas aránya ugyanakkor jelentıs humán potenciált jelenthet a város számára, hiszen ezek a korosztályok játszhatnak szerepet a gazdasági erıforrások aktivizálásában. Amennyiben város lakosságának korfáját tekintjük, elmondható, hogy a népesség legnagyobb részét a fiatal felnıtt (15-29 éves) generációk teszik ki: a 2002-es népszámlálás idején éves volt az udvarhelyiek közül 3546 fı, éves 3437 fı és éves 3243 fı. Jelentısen kevesebben vannak a 14 évnél fiatalabbak, s a generációk lélekszáma is egyre alacsonyabb a gyermekvállalási kedv csökkenése miatt a legkisebb csoportot a 0-4 évesek képezik, amely korcsoportba csupán 1730 fı tartozik. A évesek jelentıs aránya a munkaerı-piaci potenciál tekintetében egyértelmően pozitívnak tekinthetı, hiszen ez egyúttal azt is jelenti, hogy az aktív korú népesség is meglehetısen fiatal: a fiatalabb korcsoportok aránya ugyanis jóval magasabb a középkorúakénál és az idısebbeknél. A éves korcsoport igen alacsony létszáma elsısorban annak tudható be, hogy a rendszerváltást követı tömeges kivándorlás leginkább ezt a generációt érintette. Megállapítható továbbá, hogy a nık magasabb várható átlagos élettartamából adódóan az idısebb generációk esetében a nık aránya magasabb férfiakénál (a 60 évnél idısebbek esetében akár 12,7%- kal). Mindez a munkaerı-piaci veszélyforrást is jelenthet fıleg a éves korosztály számára, amennyiben megváltozik a város gazdaságának ágazati szerkezete. 13

14 Székelyudvarhely lakosságának korfája, X Férfi Nı Forrás: INSSE, 2002 Jóllehet az aktív korú lakosság körébe statisztikai és munkaügyi szempontból a éveseket szokás sorolni, a munkaerıpiacon ténylegesen a év közötti lakosság vesz részt. Ennek oka kettıs: egyrészt a rendszerváltást követıen jelentısen megnövekedett a képzés és továbbtanulás iránti hajlandóság ami a tanulóévek meghosszabbodását és a munkaerıpiacra való belépés kitolódását eredményezte így a fiatalok legkorábban éves korukban kezdenek el dolgozni (az egyetemet, fıiskolát végzık pedig ennél is késıbb). Másrészt a 60 év feletti lakosság munkaerı-piaci részvétele is alacsony, mivel közülük sokan a korkedvezményes nyugdíjba vonulást választják. Székelyudvarhely munkaerı potenciálja azonban még ilyen feltételek mellett is nagyon kedvezı képet mutat, hiszen a fiatalabb munkaképes korú lakosság (a évesek) aránya a legmagasabb. E potenciál tényleges hasznosíthatóságát azonban befolyásolják mind a lakosság képzettségi mutatói, mind pedig a ténylegesen létezı munkalehetıségek (a gazdasági ágazati struktúrája, a mőködı vállalkozások száma és mérete, stb.) is. A lakosság korcsoportok szerint, 2002 (%) Korcsoportok év felett Lakosság arány 26,2 32,2 28,1 13,2 Forrás: INSSE, saját szerkesztés 14

15 2.3. A lakosság nemzetiségi és vallási megoszlása Jóllehet a térség történelmi és kulturális adottságai miatt Székelyudvarhely lakosságának döntı többségét a magyar nemzetiségőek alkotják, illetve vallási-felekezeti tekintetben a római katolikusok jelenléte dominál ık teszik ki a népesség felét a város közösségét több nemzetiség, és számos vallási felekezet teszi színessé. Ezek megoszlása a 2002-es népszámlálás idején a következı volt: A népesség nemzetiségi megoszlása Nemzetiség Román Magyar Roma Német Nem Válaszolt % 2,9 95,7 1,2 0,1 0,1 Forrás: INSSE 2002 A népesség felekezeti megoszlása Felekezet % Felekezet % Római Katolikus 50,05 Adventista 0,04 Református Evangelista 0,04 Unitárius 14,72 Pünkösdista 0,02 Ortodox 2,55 Egyéb vallású 1,18 Görög Katolikus 0,25 Felekezeten kívüli 0,48 Baptista 0,24 Ateista 0,15 Evangélikus 0,05 Forrás: INSSE 2002 Összefoglalás Székelyudvarhely állandó lakossága 1997 és 2007 között mindösszesen 7,05%-kal csökkent. Ennek elsıdleges oka a fıként az ezredfordulón jelentkezı masszív kivándorlás. Ehhez adódik hozzá a gyermekvállalási kedv legutóbbi 2003-ig tartó csökkenése, amelyet a születések számának jelenleg tapasztalható növekedése nem tudott még ellensúlyozni. A város korszerkezete ennek ellenére kedvezı: a 14 év alattiak aránya meghaladja a 65 évnél idısebbekét, a munkaképes korú generációk közül pedig a évesek a legnépesebbek. Ennek köszönhetıen a város jelentıs munkaerı-potenciált mondhat magáénak Gazdasági adottságok Székelyudvarhely jelentıs szerepet játszik mind a kistérség, mind Hargita megye gazdasági életében rivalizálva a megyeszékhely Csíkszeredával. Az udvarhelyi régió esetében gravitációs ereje egyértelmő, hiszen ide koncentrálódik a térség munkahelyeinek jókora hányada, illetve több országos vagy nemzetközi jelentıségő cég is mőködik itt, alátámasztva a város központi funkcióját A gazdaság ágazati struktúrája A város elhelyezkedése, természeti viszonyai nem kedveznek a mezıgazdaságnak, továbbá a történelmi társadalmi viszonyok sem tették lehetıvé intenzív mezıgazdaság létrehozását, így nem csoda, hogy Székelyudvarhely város gazdaságát hagyományosan is elsısorban a (kis)ipar és kisebb mértékben a kereskedelem jellemezte. A már a 16. századtól jelen lévı céhek, három évszázadon keresztül határozták meg a város gazdasági életét. A 19. század végén a céhek ipartársulássá alakultak és ekkor jöttek létre az elsı gyárak, azaz a 20 fınél több alkalmazottat foglalkoztató ipari üzemek is. Az egyre erısödı iparnak kedvezett a Székelyudvarhely Héjasfalva helyi érdekő vasút megépülése is, amely a város és az egész térség gazdasági fellendülését eredményezte. A modern értelemben vett iparosodás a 2. világháborút követıen kezdıdött el, fı hulláma az 1960-as évek elejére esett. Ekkor születtek a nagyüzemek, a köztársasági érdekeltségő ipari telephelyek, a 15

16 helyi ipari vállalatok. Az akkori ipartelepítést az olcsó munkaerı is segítette. A régióban tetemes összegeket fordítottak ipari beruházásokra és ezzel egy viszonylag korszerő, inkább a könnyőiparra koncentráló ipari struktúra alapjait sikerült kialakítani. A régió iparában igen jelentıs szerepet töltött be a faipar, a textilipar és az élelmiszeripar. Az új ipari munkahelyek létesítésével enyhítettek a régió lakosságának foglalkoztatási gondjain. Nóvumot jelentett, hogy az ipari létesítmények számbeli növekedésével egyidıben a lakosságot kiszolgáló közepes nagyságú üzemeket is modernizálták, illetve újakat létesítettek. Így az ipari termékek széles skálája került kereskedelembe: bútor, textíliák, könnyő- és nehézkonfekció, faáru, matricák, cérna, tejtermékek, hústermékek, stb. A melléküzemági tevékenységek (gépjavítás, építıipar) inkább a térség néhány községének szintjén honosodtak meg. A rendszerváltozás után átrajzolódtak a gazdasági élet erıviszonyai: a nagyvállalatok veszítettek jelentıségükbıl, inkább a kisebb egységek tudtak piacképesek maradni. Ezért ma a tıkeerıs ipari vállalatok száma kevés, ami szektor foglalkoztatottságának csökkenését is maga után vonta a cérnagyárban, az élelmiszeripari gépgyárban és a matricagyárban is csökkent az alkalmazottak száma, míg a ruhaipar és a bútoripar exportképes maradt. A gazdasági élet átszervezıdése ugyanakkor a tercier szektor megerısödését is maga után vonta: a legnagyobb számban a kereskedelmi, szállító, logisztikai, gazdasági és egyéb szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások jelentek meg, jóllehet ezek legnagyobb része kis- és középvállalkozás. Jelentısen megnövekedett továbbá a pénzintézetek száma a városban, ahol ma már majd minden nagyobb bank és biztosító rendelkezik fiókintézménnyel. Kétségtelen azonban, hogy a gazdaság rendszerváltozást követı szerkezetváltozása negatív következményekkel is járt: a különbözı gazdasági ágazatokban dolgozó alkalmazottak összlétszáma 1999 és 2006 között közel 27,36%-kal csökkent. Jóllehet a fentebb vázolt változások leginkább az ipart érintették, a székelyudvarhelyi gazdaság szerkezetében máig ez az ágazat játssza a legnagyobb szerepet, ezen belül pedig a feldolgozóipar, ahol a foglalkoztatottak 36,13%-a dolgozik. A legfontosabb helyi és nemzetközi piacra termelı ipari cégek a textil-, fa-, illetve élelmiszeripar területén tevékenykednek. A faipari cégek többsége famegmunkálással és bútorgyártással foglalkozik, míg a textilipar elsısorban a konfekciógyártás területén sikeres. A jelenlegi feldolgozóipari struktúra fenntarthatóságát biztosítja, hogy a tervezési terület ipari üzemei közül csupán néhány szennyezi a környezet, többségükben azonban környezetkímélı termelés folyik Foglalkoztatottak alakulása nemzetgazdasági áganként Átlag foglalkoztatott aránya Mezıgazdaság, n.a erdıgazdálkodás Ipar n.a Ebbıl - Feldolgozóipar Gáz, villamos energia, vízellátás Építkezés Kereskedelem, javítás Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások Adminisztráció, államigazgatás Oktatás Egészségügy, szociális ellátás Forrás:INSSE 2002 óta a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági szektorban dolgozók száma is jelentısen megugrott: míg az említett évben 472 személyt foglalkoztattak e munkaterületen, 2006-ban 3035 személy dolgozott az ágazatban. 16

17 Vállalkozói aktivitás 2005-ben Székelyudvarhelyen összesen 1436 mőködı céget tartottak nyilván. Ha ezeket nemzetgazdálkodási ágazatok szerint tekintjük, megállapítható, hogy a legtöbb cég a kereskedelem és javítás területén mőködött (32,6%), további 21,4%-ot tett ki az ingatlanügyi és gazdasági szolgáltatást nyújtó vállalkozások aránya, 18,2%-ot a feldolgozóipari egységeké, de 11,1%-os arányukkal a logisztikai és szállítási szolgáltatást nyújtó cégek is igen gyakorinak bizonyulnak. Nyilvántartott gazdasági egységek nemzetgazdasági ág szerint (2005) Egyéb közösségi, személyi szolgáltatások Egészségügy, szociális ellátás Oktatás Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások Bank, biztosítás Posta, távközlés Szállítás, raktározás Szálláshely szolgáltatás Kereskedelem, javítás Építkezés Gáz, villamos energia, vízellátás Feldolgozóipar Bányászat Mezıgazdaság erdıgazdálkodás Forrás: INSSE 2005-ben a helyi vállalkozások 27%-a tekintetében regisztráltak külföldi tıkebeáramlást, ami mindösszesen 389 céget jelentett ezek közül a legnagyobb számban (238) a magyar vállalkozások képviseltették magukat, de jelentıs volt az osztrák és német tıkebeáramlás is. Volumenét tekintve jelenleg RON, illetve USD értékő külföldi befektetıi tıkével számolhatunk: a lejalapú befektetık szempontjából Nagy-Britannia, Magyarország és Liechtenstein vállalkozásai állnak a dobogón e három ország adja a külföldi befektetések 72,12%-t, míg a dollár-alapú befektetések legtöbbje Kanadából, Magyarországról, valamint Törökországból származik. A magyar tıke mindkét pénznem befektetései tekintetében vezetı szerepet játszik Székelyudvarhely gazdasági életében ig regisztrált külföldi tıke Cégek száma Külföldi tıke értéke RON USD Magyarország Németország Ausztria Kanada Svédország Nagy Britannia Svájc U.S.A Olaszország Ciprus Franciaország Belgium Görögország Moldva Hollandia Csehország Izrael Liechtenstein Törökország Finnország

18 Cocos Szigetek Szlovénia Spanyolország Taiwan Oroszország 1 63 Forrás: ONRC adatai A külföldi tıkebeáramlás mértéke, a regisztrált külföldi cégek száma megyei viszonylatban is kiemelkedı, viszont a taiwani és görög érdekeltségő cégek befektetéseinek 100%-an Székelyudvarhelyen található, de magas a finn, ciprusi, cseh, svéd és kanadai befektetések aránya is a megye más településeihez képest. Külföldi tıkével rendelkezı vállalkozások Hargita megyei viszonylatban (%) Taiwan Spanyolország Szlovénia Finnország Törökország Liechtenstein Izrael Csehország Hollandia Moldva Görögország Belgium Franciaország Ciprus Olaszország U.S.A Svájc Nagy Britannia Svédország Kanada Ausztria Németország Magyarország Forrás: ONRC Az alkalmazottak számát tekintve a legnagyobb székelyudvarhelyi vállalatok egyaránt a feldolgozóipari gazdasági egységek soraiból kerülnek ki. Ez egyértelmően kiderül a tíz, legtöbb személyt foglalkoztató vállalat listáját vizsgálva: ezernél több alkalmazottja van két készruhagyártó cégnek (az Ikos Conf Rt.-nél személy dolgozik, míg a Norada Rt alkalmazottal büszkélkedhet), míg a további gazdasági egységek is zömmel könnyőipari termeléssel bútor-, alkatrész-, cérna- vagy élelmiszergyártással foglalkoznak, s csupán két szolgáltató vállalatnak van 200-nál több alkalmazottja: egy nyomdának és a városi melegvíz-szolgáltatónak. Alkalmazottak száma Székelyudvarhely legnagyobb gazdasági egységei szerint Cég Alkalmazottak száma Ikos Conf Rt. Készruhagyártás 3,149 Norada Rt. Készruhagyártás 1,519 Famos Rt. Bútorgyártás 877 Matrita Rt. Fém alkatrészek gyártása 513 Vointa Societate Cooperativa Készruhagyártás 453 Infopress Rt. Nyomtatás 335 Coats Odorhei Kft. Cérna gyártás 269 Aqua Nova Rt. Melegvízszolgáltatás 243 Amigo&Intercost Kft. Élelmiszeripari termékek gyártása 212 Roseal Rt. Tömítı berendezések gyártása

19 Forrás: Kereskedelmi Kamara A befizetett összes helyi adó (épületadó, terület- és személygépjármő-adó, valamint más adóformák összege) alapján a város számára a legjelentısebb tíz cég (betőrendben) a Coats Odorhei, a Famos (bútorgyártás), az Icos-Conf, az Infopress, a Kaufland (élelmiszerdiszkont), a MatriŃa (vegyipar), valamint a Melinda Impex Instal (mőszaki berendezések), a Norada, az Univer, az Urbana (Aqua Nova). A felsorolt vállalkozások között találunk nemzetközi és helyi jelentıségő gazdasági egységeket is. Jelentısen hozzájárulnak továbbá a város gazdasági potenciáljához az olyan helyi és kistérségi jelentıségő cégek is, mint a Confex Jakab (készruhagyártás), a Fecsı Company (készruhagyártás és kereskedelem), az Energo-Metr (üveggyártás), az Epad (építıipar), az Eurato (hőtıgépek), a Geotop (térinformatika), az Impar (befektetések), Macop, a IMPF Matplast (alkatrészek), a Metwoplas (faipar), a Tabula (faipar) Termolang Triga Sigapress és Viaduct A jogi személyiséggel rendelkezı vállalkozások tıkeerejét az önkormányzati adóhivatal nyilvántartásai tükrében vizsgáltuk, a 49 legnagyobb (legtöbb adót befizetı) vállalkozás figyelembevételével. Amint azt az alábbi grafikon is mutatja, Székelyudvarhelyen a tíz legnagyobb üzemmérető vállalkozás adja a vállalkozói adók mintegy felét ezen belül is két nagy cég együtt az adóbevételek 14,78%-át, míg a többi cég adókifizetése folyamatosan csökkenı tendenciát mutat Jogi személyek által befizetett adók alakulása, Forrás: Önkormányzati adatbázis, 2007 A kis- és középvállalkozások számának növekedését az önkormányzat által 2008-ig mőködtetett Kereskedelmi Felügyelı és Magánvállalkozókat Képviselı Iroda is elımozdította, amely egyéni és családi vállalkozások megalapításához nyújtott segítséget. Így 2008 szeptemberéig összesen 1664 vállalkozást regisztráltak. Tevékenységi terület szerint a legtöbb egyéni vagy családi vállalkozás az építkezés (19,47%), a kereskedelem (17,7%), és a piackutatás, számítógépes tevékenységek (8,83%) terén mőködik. Kevésbé kedvelt gazdasági forma a mezıgazdasághoz és állattenyésztéshez kapcsolódó tevékenység: a jegyzett vállalkozások közül csupán 8 foglalkozik állattenyésztéssel, illetve 7 növénytermesztéssel. 19

20 Székelyudvarhelyen mőködı egyéni és családi vállalkozások tevékenység szerint, 2007 szállítás 83 javítás 47 nyomdai tevékenység 66 állattenyésztés 8 növénytermesztés 7 építkezés 324 tv-rádió 39 fémmegmunkálás 90 tanítás 102 elıadó, alkotó 70 biztosítás 40 piackutatás, számítógépes tevékenység 147 kézmőves 57 fodrász 100 asztalos 132 szabás-varrás 57 kereskedelem Forrás: Önkormányzati adatbázis Mezıgazdaság A román mezıgazdaság a modernizáció és átszervezés hosszas és bonyolult folyamata elıtt áll. Székelyudvarhely életében a mezıgazdaság nem játszik fontos szerepet, hiszen sem a talaj, sem a hideg és csapadékos éghajlat nem kedveznek az intenzív mezıgazdaság kialakulásának. Ebbıl adódóan a városban bejegyzett vállalkozások közül 2005-ben 18 végzett csak a mezıgazdaság, állattenyésztés és erdıgazdálkodás nemzetgazdasági ágba sorolt tevékenységet, s e vállalkozások alkalmazottainak száma is csupán 116 fı volt. Mezıgazdaságban foglalkoztatottak alakulása Forrás: INSSE A megyei jogú város közigazgatási hatáskörébe tartozó földterület nagysága összesen ha, amelybıl ha-t azaz a közigazgatási terület 70,14%-át teszi ki a mezıgazdasági terület. A Hargita Megyei Statisztikai adatai szerint 2000 és 2005 között a összes mezıgazdasági terület 20

21 aránya közel 10 ha-ral csökkent. Növekedési tendenciát egyedül a kaszálók tekintetében tapasztalhatunk (ez a vizsgált idıintervallumban ha-ról ha-ra nıtt), a legelık aránya azonban 2,5 százalékpontot csökkent. Így 2007-ben a Székelyudvarhely határába esı mezıgazdasági terület 46%-a volt kaszáló, 31%-a megmővelhetı terület és 23%-a legelı. A város mezıgazdasági területeinek hasznosítás szerinti megoszlása kaszáló 46% szántó 31% legelı 23% Forrás: Mezıgazdasági iroda nyilvántartása A mezıgazdasági területek egy része összesen 12 ha állami köztulajdon. A 4 ha szántó negyedét a Környezetvédelmi Minisztérium, háromnegyedét pedig az Oktatási, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium tulajdonát képezi, míg a 8 ha kaszálóból 1 ha szintén az Oktatási, Kulturális és Ifjúsági Minisztériumé, fennmaradó hányada felett a Védelmi Minisztérium rendelkezik. A állami magántulajdont képez továbbá 11 ha szántó, illetve a közigazgatási területi egységek magántulajdonában áll 389 ha legelı, illetve 6 ha kaszáló A magántulajdonban lévı mezıgazdasági területek összesen ha-t tesznek ki. Döntı hányaduk (986 ha szántó, 169 ha legelı és ugyanennyi kaszáló) magánszemélyek kezében van. A különbözı jogi személyek 11 ha szántót k, 217 ha legelıt és 56 ha kaszálót birtokolnak.. A mezıgazdasági iroda nyilvántartása szerint összesen 1081 gazda mőveli a város határában levı területeket, illetve tenyészt állatot: a magángazdák zöme székelyudvarhelyi lakos (880 fı), 170 gazda él más településen, illetve 30 jogi személy is szerepel a nyilvántartásban. Ami a város erdıállományát illeti, a Székelyudvarhely közigazgatási területén található 781 ha erdıbıl 168 ha képezi a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium tulajdonát, a fennmaradó, magántulajdonban levı erdık 52,45%-át birtokolják a közigazgatási területi egységek, 7,84%-a felett rendelkeznek jogi- és 39,7%-a felett természetes személyek. A mezıgazdasági területek több mint kétharmadát (69%) legelık és kaszálók teszik ki, ami elsısorban az állattartásnak kedvez ben a mezıgazdasági iroda nyilvántartása szerint 540 szarvasmarhát elsısorban teheneket (380 fı) tartottak, jellemzıen tejtermelés céljára. A haszonállatok közül a legnagyobb állományt a juhfélék családja alkotta: a 2500 juhból 1700 volt bárány. Elterjedt a szárnyasok nevelése, illetve a disznóhízlalás is, általában saját felhasználásra. Székelyudvarhelyi állatállomány eloszlása családtípusonként Szarvasmarha Amelybıl tehén Ló (ecvine) Amelybıl kanca Juhfélék 2500 Amelybıl bárány 1700 Kecskefélék 117 Disznó 794 Szárnyasok

22 Amelybıl koca 26 Méhcsaládok 1000 Forrás: Mezıgazdasági iroda nyilvántartása A növénytermesztés tekintetében a leghangsúlyosabb a takarmánynövények termesztése: a megmővelhetı területek 71,1%-án vetnek a földtulajdonosok lucernát, lóherét vagy takarmányrépa. A gabonafélék termesztése csupán 195 ha-on folyik: ebbıl 80 ha-on termesztenek ıszi és tavaszi búzát, míg a második legjellemzıbb termesztett gabonaféle a kukorica. A burgonyafélék termesztése kevésbé elterjedt, mindösszesen 50 ha területet foglal el. A zöldségfélék közül a legnagyobb területen káposztát és sárgarépát termesztenek. A megyei statisztikai nyilvántartások alapján Székelyudvarhely területén összesen 116 ha gyümölcsös található, összesen gyümölcsfával. A leggyakoribb az alma- és szilvafák jelenléte ( tı), de termesztenek körtét (2.000 tı), cseresznyét és meggyet (1.000 tı), diót (100 tı) és más gyümölcsöket is (900 tı). A megmővelhetı terület megoszlása hasznosítás szerint gabonafélék 19,1 ipari növények 0,5 takarmány növények 71,1 zöldségfélék 4,4 krumpli/burgonya 4,9 Forrás: Mezıgazdasági iroda nyilvántartása Turizmus Idegenforgalmi szempontból Székelyudvarhely és vonzáskörzete igen nagy potenciállal rendelkezik. Kiváló kulturális, történelmi és természeti adottságai miatt a rendszerváltás utáni években az úgyne- 22

23 vezett székely fıváros turisztikai jelentısége megnıtt, fıként a belföldi és a Magyarországról érkezı turisták számára vált kedvelt desztinációs ponttá. A város közel 20 turisztikai érdeklıdésre igényt tartó látványossága között olyan épületeket tarthatunk számon, mint a székely hadviselés kiemelkedı momentumát megörökítı Székely Támadt vár vagy a tizenharmadik század egyedülálló építészeti emlékét képezı Jézus szíve kápolna. Sokan látogatják Szejkefürdıt is, ahol a fürdı-turizmus mellett lehetıség nyílik Orbán Balázs sírját is megtekinteni. A környezı falvak közül elsısorban Énlaka, a világörökség részét képezı Székelyderzs, Bögöz vagy a szalmakalap-múzeumáról ismert Kırispatak tart számot nagyfokú érdeklıdésre az idelátogatók körében. Zetelaka és környéke élen jár a faluturizmus kialakításában, de meg kell említenünk Máréfalvát is, mint olyan falut, amely fıként a nagyszámú székely kapujával hívja fel magára a figyelmet. Szováta és a parajdi sóbánya közelsége is számos látogatót vonz a városba. A városban és a térségben található számos látnivaló ellenére Hargita megye közötti turisztikai mutatóit tekintve azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt tíz évben mind a turisták, mind a vendégéjszakák száma fokozatosan csökkent. Az alábbi táblázatot szemlélve könnyen észrevehetı, hogy a 90-es évek közepén a mainál sokkal jelentısebb volt a megyében a turisták száma ezt jelzi a nagyobb szálláshely kapacitás, a vendégérkezések és az itt eltöltött vendégéjszakák száma is. A jelenség okát abban kereshetjük, hogy a rendszerváltás után a magyarországi turisták nagyszámban érkeztek a térségbe, akik számára a határok megnyitása után Erdély s ezen belül a magyarok lakta Székelyföld lett az egyik kedvelt turisztikai célpont. Mára azonban az erdélyi, székelyföldi kultúra és látványosságok iránt érdeklıdı turisták java része már megfordult a térségben, így jóllehet a turisták nagy része máig Magyarországból érkezik ebbıl az irányból növekedés már nem várható, inkább a visszajáró vendégekre, valamint azokra lehet számítani, akiket valamilyen személyes vagy rokoni kapcsolatok főzik a vidékhez. Ugyanakkor a város nem képes többnapos programokat biztosítani a turisták számára, ezért azok jellemzıen csak 1-2 éjszakát töltenek a térségben. Vendégéjszakák számának alakulása Hargita megyében Év Szálláshely Vendégérkezések Vendégéjszakák Kihasználtság kapacitás száma (1000fı) száma (1000 fı) (%) ,2 514,5 38, ,5 359,1 23, ,7 356,9 21, ,0 289,9 21, ,9 319,5 23, ,6 343,6 23, ,2 311,2 27, ,0 290,0 27,7 Forrás: INSSE Bár a megyei szállások száma csökkenıben van, a városban nincs hiány szálláshelyekbıl: több, mint egy tucat hotel és panzió képes megfelelı körülményeket biztosítani vendégei számára. A megyei tendenciákkal ellentétben Székelyudvarhelyen nıtt a vendéglátó egységek száma és javult a szolgáltatások minısége is. A turisztikai iroda nyilvántartása szerint Székelyudvarhelyen két négycsillagos szálláshely található a Gondőzı szálloda és a Palace Panzió háromcsillagos minısítéssel rendelkezik a szálláshelyek körül 12, két csillaggal pedig 7, a városban mőködı összes szálláshely és vendéglátó egység száma 30, míg a térségben további 58 helyen fogadnak turistákat. A TourInfo a városháza által létrehozott és mőködtetett turisztikai iroda 2003 óta mőködik a város központjának forgalmas részén. Az iroda látogatottsága egyre növekszik: míg 2006-ban csak érdeklıdıt regisztráltak, ez a szám 2008 elsı nyolc hónapjában már megközelíti a t. A látogatók száma júliusban és augusztusban volt a legmagasabb, közülük a legtöbben a városleírás, szórólapok után érdeklıdtek. 23

24 A város változatos képet nyújt a látogató számára, hiszen gyönyörő természetes környezet veszi körül, központjában pedig egy rendezett óváros képe fogadja a látogatót. Kisváros jellegébıl adódóan nincsenek kiemelkedıen impozáns épületei, a figyelmes látogató számára azonban számos rejtett talál építészeti, mővészeti remekmővet tartogat. A város fıbb látnivalóit az épített környezet mőemlékeket és emlékmőveket bemutató fejezetében jellemezzük, e helyütt csak egy rövid felsorolást adunk róluk a teljesség igénye nélkül: városháza (vármegyeháza), Székely Támadt vár, református templom, római katolikus plébániatemplom, Ferenc-rendi templom és kolostor, unitárius templom, Haáz Rezsı Múzeum, Budvár romjai, Jézus-kápolna, Ugron kúria, Szejkefürdı, Orbán Balázs szobra, A mőemlék és természeti értékek mellett a város gazdag kulturális, gazdasági és ifjusági élete számos állandó programot kínál a városba érkezık számára. A városban található programok közül megemlíthetjük a különbözı népi szokásokhoz kapcsolódó programokat, mint pl. Kosaras bál, Farsangi bál, stb. De találunk különbözı, a történelmez, egyházi eseményekhez kapcsolódó programokat is, mint pl. március 15.-hez kapcsolódó ünnepsorozat, Magyar kultúra napja templomi búcsúk. A város iskolai múltja feltételezi, hogy az itt található iskolák minden évben megrendezik iskolanapjaikat, valamint ezen kívül különbözı ifjúsági és hagyományırzı szervezetek állandó jelleggel szerveznek tematikus programokat a fiatalabb generációk számára. Az állandó jelleggel megszervezett programok között találhatunk a kultúrával, hagyományırzéssel, történelemmel, ifjúsággal illetve nem utolsó sorban gazdasággal kapcsolatos kiállításokat és programokat. Az év során megrendezendı programokat a Tourinfo iroda tartja számon. A legnevezetesebb programok és kiállítások a követezıek: Magyar kultúra napja Jégkarnevál Hóhányó olimpia Fotókiállítások Népmővészeti hagyományırzı verseny Bárdos Lajos Palló Imre Éneklı Ifjúság Kórusfesztivál Küküllı-parti dísznövény 2009 kertészeti kiállítás és vásár XVII. Székelyudvarhelyi Diáknapok Megyék közti népmővészeti hagyományırzı verseny 43. Szejke népzene-néptánc fesztivál Évzáró kiállítás XIII. Szejke Szépteremtı Kaláka -koncert Mesefalu Székelyföldön, Alkotótábor Rock Maraton Régizene Fesztivál Székelyudvarhelyi Ünnepi Játékok Míves Emberek Sokadalma Egyetemes Unitárius találkozó Máréfalvi Mirákulum İszi Vásár XV. Erdélyi folk- és néptáncnapok Karácsonyi Vásár XX. Erdélyi Labdarúgó Diákkupa Alkotótábor 24

25 A vallásilag sokszínő település pontosan tükrözi Erdély vallási sokszínőségét. A vallási megosztottság azonban már a múlté, jelenleg a különbözı felekezetek teljes toleranciával, viseltetnek egymás iránt. A városban található kultúrtörténeti szempontból jelentıs templomok, valamint a Csíksomlyó-i kegytemplom, mint Erdély egyik legnevezetesebb búcsújáró helye, kedvezı feltételeket teremt a vallási turizmusnak. Szelykefürdı, Parajd és Szováta közelsége ugyanakkor Székelyudvarhely gyógyturizmusba való bekapcsolódásának potenciálját is magában rejti. A vallási turizmus, akárcsak más turisztikai attrakció szintén nagy tömegeket mozgat meg. Az utazások nagy része elsısorban valamilyen egyházi ünnephez, eseményhez kapcsolódik, pl. zarándoklatok, viszont tágabb értelemben véve a kultúr turizmus fajtája, ahol a turisztikai desztináció egy kegyhelyet, templomot, mint mővészettörténeti, kultúrtörténeti érdekességet takar.. A jövıbeli turisztikai fejlesztések tervezésekor nem tekinthetünk el a hiányosságoktól sem: a vendégéjszakák számának növeléséhez, valamint ahhoz, hogy a turistákat több napig a térségben tartsuk, élettel kell megtölteni a várost olyan körülményeket és rendezvényeket biztosítva, amelyek minden korosztály számára megadják a tartalmas kikapcsolódás lehetıségét. Jelenleg Székelyudvarhelyen nincsenek városnapok, sem olyan szórakozóhelyek, amelyeket középkorúak is szívesen látogatnak, ezek kialakításáról kell tehát gondoskodni. Szintén nagy igény lenne túraútvonalak kiépítésére akár a Szarkakı, akár a Budvár irányába, hogy az ideérkezık a környezı erıket is feltárhassák, valamint biciklitúrákat lehetne szervezni például Lengyelfalva fele. Meg kell keresni és találni a lehetıséget, továbbá a gyógyturizmus érrendszerébe való bekerülésre is, valamint arra, hogy a Románia más vidékeirıl érkezı, nem feltétlenül magyar-ajkú, belföldi turisták számára is vonzerıt jelentsen a város és a térség Munkaerıpiac, foglalkoztatottság Az aktuális Európai Uniós terület- és városfejlesztés-politikai irányvonalak a versenyképesség növelésének szellemében születtek meg. Egy város vagy térség versenyképességének vizsgálata esetében többdimenziós megközelítés szükséges, hisz ennek mérése is több mutató együttes alkalmazásával lehetséges. A szakmában egyetértés van az körül, hogy a munkaerı-piaci mutatók a versenyképesség legfontosabb összetevıi közé tartoznak. A munkaerı-kínálat nagysága, a munkaerı képzettsége és a munkaerıpiac dinamikája a helyi humánerıforrás olyan minıségi mutatói, amelyek vizsgálata által az egész gazdaság versenyképességére vonatkozóan tehetünk megállapításokat. 25

26 Székelyudvarhely lakosságának gazdasági aktivitása, 2002 Eltartott 8% Más 1% Háztartásbeli 2% Nyugdíjas 20% Foglalkoztatott 45% Munkanélküli 4% Tanuló/diák 20% Forrás: INSSE, es népszámlálás adatai szerint, a munkaképes korú lakosság létszáma fı volt, amelybıl a foglalkoztatottak fıt (45%) tettek ki. A város lakosságának 20%-a volt nyugdíjas, s további 20%-a tanult valamilyen oktatási intézményben, illetve 8%-uk eltartott, vagy nem iskoláskorú gyermek. A népszámlálás idején a megkérdezettek csupán 4%-a vallotta magát munkanélkülinek, illetve csak 2% volt háztartásbeli. A foglalkoztatottakat tekintve megállapítható, hogy a lakosság zömmel 92,97%-a alkalmazotti jogviszonyban áll, 5,19% saját vállalkozását vezeti, míg a lakosság csupán 1,28%-a vezetı beosztású alkalmazott valamelyik állami vagy magánvállalatnál. Mivel a rendszerváltozást követı privatizációs folyamatok hatására az állami vállalatok többsége magánkézbe került, a privát szektor 2002-re lényegesen több alkalmazottat mondhatott magáénak az állami cégeknél az alkalmazottak több, mint kétharmada (69%) dolgozott valamelyik magán cégnél, 7,4%-uk állt vegyes tıkéjő társaság alkalmazásában, míg 23,4%-uk az oktatási, egészségügyi és a közigazgatási szektor dolgozója maradt. A munkavégzés helyét tekintve a népszámlálási adatok tükrében Székelyudvarhely foglalkoztatott lakosságának döntı hányada (93,7%) helybennfoglalkoztatott volt, 4%-uk dolgozott a megye valamely másik településén, s csupán 1,43% volt a hivatalos külföldi munkavállalók aránya. Figyelembe véve azonban a nem hivatalos/nem statisztikai adatokat is, valószínősíthetı, hogy a külföldön hosszabbrövidebb ideig dolgozók (vendégmunkások) aránya ennél magasabb. Ezen személyek azonban a statisztikákban javarészt rejtve maradnak, illetve meghúzódnak az olyan kategóriák mögött, mint a nyugdíjasok, munkanélküliek, háztartásbeliek, egyéb inaktívak. A térségbıl kivezetı s fıként a külföldi munkavállalás nagy mérete egy település, térség gazdasági nehézségeire utal, és szorosan összefügg a munkanélküliség alakulásával. Miként valamennyi romániai ipari központ, Székelyudvarhely is megszenvedte a rendszerváltást követı gazdasági átalakulást, ami szinte szabályszerően együtt járt a munkanélküliség megjelenésével. A munkanélküliség különösen a 90-es években sújtotta a város társadalmát, 2001-tıl kezdıdıen amikor az elmúlt évek legnagyobb munkanélküliségi rátája volt tapasztalható azonban a foglalkoztatottság tendenciái kedvezıek: 2006-ra a munkanélküliségi index 2,1%-ra csökkent, ami 4,2%-os csökkenést jelent a 2001-es mélyponthoz képest. Ugyanakkor a munkanélküliség Székelyudvarhelyt mindvégig kevésbé érintette/érinti, mint Hargita megye más településeit, térségeit. 26

27 Székelyudvarhely munkanélküliségi indexe ,9 8,5 7,2 7,2 6,3 2,1 2,8 2, Székelyudvarhely Hargita Megye Forrás:AJOMF- HR A regisztrált munkanélkülieket tekintve a következıket állapíthatjuk meg: - A munkanélküli segélyre jogosult személyek közül a legtöbben csupán általános iskolai végzetséggel rendelkeznek függetlenül a korcsoportos megoszlástól. Kivételt képeznek a 60 év felettiek, akiknek lehetıségük van korkedvezménnyel nyugdíjba vonulni, így nem jelennek meg a munkanélküliek között. - Szakiskolai végzetséggel rendelkezık között a segélyre jogosult személyek többsége a közötti korcsoportokba taroznak. Hasonló tendencia mutatkozik a líceumi végzettség tekintetében is, jelezve azt, hogy munkaerı-piaci szempontból ık számítanak a legveszélyeztetettebb korcsoportnak. - A diplomások közül a éves korosztály az, aki a legnehezebben talál munkát a felsıfokú végzettséggel rendelkezı regisztrált munkanélküliek legnagyobb hányada ebbe a korcsoportba tartozik. Látható tehát, hogy a diploma megléte a pályakezdık számára még nem feltétlenül jelent elınyt a munkaerıpiacon, a felsıfokú végzettség akkor jelent biztos elhelyezkedési lehetıséget, ha ahhoz megfelelı szakmai tapasztalat is társul: ezt igazolja az is, hogy az idısebb, egyetem diplomával rendelkezı személyek csak elvétve fordulnak elı a munkanélküli segélyezettek soraiban. - Ugyanakkor számolnunk kell azzal is, hogy a felsıoktatás expanziója következtében egyre több személy végez felsıfokú tanulmányokat, s a felsıfokú beiskolázási számok sok esetben felülmúlják az adott szakképesítést igénylı valós munkaerı-piaci igényeket. Ez támasztja alá az a tény is, hogy bár a pályakezdık közül a munkanélküliség a középfokú tanulmányokkal rendelkezıket sújtja leginkább 2004 óta a felsıfokú iskolai végzettséggel rendelkezık aránya megsokszorozódott az álláskeresık között Segélyezésre jogosult munkanélküliek iskolai végzettség és korösszetétel szerint, Általános Iskola Szakiskola Líceum Posztlíceum Mesteriskola Felsıoktatás Forrás: Munkaügyi 20 alatt felett 27

28 Képzettség Székelyudvarhely demográfiai jellemzıit vizsgálva megállapítottuk, hogy a város jelentıs humánerıforrás-potenciállal rendelkezik, hiszen a munkaképes korú lakosság körében felülreprezentáltak a fiatalabb generációk, s a települése öregedési indexe is igen kedvezı. Láttuk továbbá, hogy a rendszerváltást követı gazdasági, munkaerı-piaci bizonytalanság is csökkenni látszik. A gazdaság versenyképességéhez azonban az is szükséges, hogy ez a humánerıforráspotenciál aktivizálható legyen e tekintetben pedig egy szolgáltatások felé elmozduló gazdasági struktúrában, illetve a tudásalapú társadalomban kiemelkedıen fontos a lakosság képzettségi szintje. Lakosság befejezett iskolai végzettsége, 2002 Szakiskola 22% Posztlíceum 6% Egyetem 8% Iskolai végzettség nélkül 1% 8 általános 28% Líceum 35% Forrás: Papp Z. Attila es népszámlálás iskolai végzettség, foglalkozás szerinti községsoros adatok A 15 év feletti lakosság a befejezett iskolai végzettségét tekintve elmondható, hogy 28%-uk szerzett legalább általános iskolai végzettséget, 35%-uk líceumi érettségit, 22% rendelkezik szakiskolai képesítéssel, 8% pedig egyetemi oklevelet is szerzett 2002-ig. Ha a lakosság iskolai végzettségét korcsoportos bontásban is vizsgáljuk, kiderül, hogy a nyolc általánossal rendelkezık többsége éves személy, akik nagy valószínőséggel folyatják tanulmányaikat a középfokú képzésben, illetve jelentıs hányaduk várhatóan fıiskolát, egyetemet is végez majd, hiszen a rendszerváltás után a magasabb iskolai végzettség egyre inkább felértékelıdik ben a tanulmányokat folytató évesek közül személy ült még valamely középfokú oktatási intézmény padjaiban, míg a felsıoktatási intézményekben 986 személy tanult. Ezt a tendenciát erısíti az is, hogy a középfokú végzettséggel rendelkezık közül a fiatalok egyre inkább választják az érettségi adó intézményeket a 3 éves szakiskolai képzéssel szemben: a líceumot végzettek között a legmagasabb arányban a éveseket találjuk (aki közül még szintén sokan továbbtanulnak), míg a szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezı személyek legnagyobb hányada a éves korcsoporthoz tartozik. A tudás, képzettség felértékelıdését illusztrálja továbbá, hogy 1992 és 2002 között az egyetemet végzettek létszáma közel 30,73%-kal nıtt, valamint 43%-kal növekedett a valamely posztliceális képzésen diplomát szerzett lakosság aránya is. A lakosság befejezett iskolai végzettsége korcsoportonként, 2002 Végzettség nélkül Általános Líceum Szakiskola Posztlíceum Egyetem

29 felett Forrás: Papp Z. Attila es népszámlálás iskolai végzettség, foglalkozás szerinti községsoros adatok Nemzetközi gazdasági válság A fentebbi longitudinális elemzés a gazdaság majd valamennyi szegmensében a versenyképesség mutatóinak fokozatos növekedését mutatja. Ez az elemzés azonban Székelyudvarhely gazdaságát önmagában tekinti anélkül, hogy számolna az ország és a nemzetközi gazdasági környezettel. A jelen fejezetben ezt a kitekintést végezzük el, ami annál is inkább fontos, mivel a nemzetközi pénzpiaci kontextust egy elhúzódó és mélyülı válság jellemzi, amely döntıen befolyásolja Románia s ezzel együtt a város gazdaságát. A jelen gazdasági válság a hitelpiac válságával indult az amerikai hitelpiac jellegzetességeibıl adódóan (miszerint egy ingatlanra több jelzáloghitel is bejegyezhetı, illetve a hitelek tıkepiaci befektetésekre is felhasználhatók) a tıkepiacokon jelentıs mennyiségő jelzáloghitelbıl származó pénz is megjelent s az elmúlt években megháromszorozódott a hitelbıl finanszírozott alapok (hedge fund) szerepe is végére azonban megállt a hitelek felvételéhez is alapot nyújtó értéknövekedés, ami a fedezeti érték csökkenéséhez és másodlagos jelzálogpiac erıteljes zavarához vezetett. Ennek következtében a befektetık kockázatkerülı magatartást kezdtek tanúsítani, ami a tızsdék és a feltörekvı országok piacainak gyengüléséhez vezetett 2007-ben. A problémát tovább fokozta, hogy a közelmúltig az elemzık nem figyeltek fel arra, hogy az amerikai másodlagos jelzálogpiac problémái nem tekinthetık elszigeteltnek a hitelezési láz és a hitelekbıl származó pénz megjelenése a tıkepiacokon ugyanis azt eredményezte, hogy a derivatív/származékos befektetési termékek bevezetésével a hitelek kockázata osztottá vált, tehát a kockázat vírusként szétszóródott nem csak a pénzügyi piac szereplıi között, hanem közvetítésükkel az egész világban. Így vált lehetıvé, hogy egyetlen szegmens az amerikai másodlagos jelzálogpiac problémái az egész pénzügyi rendszeren végigsöpörnek és 2007 ót mindenhol piaci turbulenciákat okoznak: mára a gazdasági válság jeleit tapasztalhatjuk nem csak az Egyesült Államokban (ahol a helyzet elhúzódására készülhetünk fel), de a világ legkülönbözıbb országaiban Nyugat-Európától Oroszországig és Japánig. Soros György szerint a legsúlyosabb nemzetközi gazdasági válságnak lehetünk tehát tanúi a második világháború óta. A válság különösen erısen érintheti a feltörekvı piacokat, így Romániát is. Jóllehet az pillanatnyilag versenyképesebb a térség több más országánál (például Magyarországnál), a válság elmélyülése számos tekintetben negatívan érintheti az ország gazdaságát. Már most is tapasztalható a hitelek drágábbá válása, valamint hitelfelvétel feltételeinek szigorodása, amely egyszerre érinti a kormányzati beruházásokat, a vállalkozásokat és a lakosságot. A tızsdék összeomlása szintén jelentıs forrásokat vonhat el a nagyvállalatoktól, ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy a külföldi vállalatok meggyengülése, valamint a bizalom csökkenése egyaránt a külföldi tıkebefektetések lanyhulásához vagy akár a külföldi tıke kivonásához vezethetnek. Ehhez járul hozzá továbbá a valutaárfolyamok instabilitása és az infláció várható növekedése, ami a hitelek törlesztését és a befektetık kifizetését egyaránt költségesebbé teszi. Mindezek következtében számos vállalkozás csıdje várható, ami a munkanélküliség növekedését eredményezi Székelyudvarhelyen kiemelten veszélyeztetett a külföldi érdekeltségő feldolgozóipar (elsısorban a textilipar), valamint a város gazdasági életében oly fontos szerepet játszó számos kisés középvállalkozás. A helyzetet tovább fokozhatja, hogy a lakosság forráshiány a fogyasztás és a hitelkérelmek csökkenését eredményezi, ami stagnálást és deflációt eredményez, illetve újabb vállalkozásokat ránthat magával, tovább gerjesztve a folyamatot. Ugyanakkor a kormányzat (és a vállalkozások) szintjén a strukturális alapokhoz való hozzáférés lehetıségeinek beszőkülése (is) fenyeget hiszen a nyertes pályázók az önrészt számos esetben bankhitelbıl finanszírozzák, minek következtében elmaradhatnak azok a kulcsfontosságú infrastrukturális beruházások, amelyek az ország versenyképességét és a tıkebeáramlást lennének hivatottak serkenteni. 29

30 A válság begyőrőzésének megakadályozása, valamint hatásainak csökkentése érdekében tehát sürgıs kormányzati beavatkozásra van szükség mind állami, mind helyi szinten e tekintetben tehát a székelyudvarhelyi önkormányzatnak is mihamarabb cselekednie kell, azaz a legrövidebb idın belül ki kell dolgoznia és gyakorlatba kell ültetnie egy átfogó Gazdaságfejlesztési Stratégiát, amelynek egy részletes Válságkezelési Program is részét képezi. E programnak számot kel vetnie azzal, hogy a nemzetközi gazdasági válság alapját nem a likviditási problémák jelentik, hanem annál sokkal mélyebb és komplexebb okai vannak, amelyek a fogyasztói társadalom struktúráját érintik. Mindebbıl egyúttal a is következik, hogy a válság kezelése nem merülhet ki a közvetlen pénzügyi támogatások formáinak kidolgozásában (azaz a költségvetés átalakításában) e tekintetben egy települési önkormányzat lehetıségei egyébként is korlátozottak hanem sokkal inkább a partnerségi rendszerek kiépítése, a társadalmi felelısségvállalás és a mentalitás alakítása irányába kell hatnia a hitelektıl eltérı források mozgósításával. Összefoglalás Székelyudvarhely jelentıs szerepet játszik mind a kistérség, mind Hargita megye gazdasági életében rivalizálva a megyeszékhely Csíkszeredával. A város gazdaságszerkezetét a rendszerváltozást követı átalakulások ellenére is az ipar jelesül a feldolgozóipar jelenléte dominálja, de dinamikusan fejlıdik a kereskedelem és a szolgáltatói szektor is. A mezıgazdaság jelenléte nem jelentıs. A város jelentıs turisztikai potenciállal rendelkezik, az idegenforgalom versenyképességének biztosításához azonban fejlesztésekre is szükség van, nem annyira a szálláshelyek tekintetében, hanem pl. a túraútvonalak kialakítása és a turisztikai programlehetıségek biztosítása tekintetében. A város humánerıforrás potenciálja mind életkora, mind képzettsége tekintetében jelentıs, gondot jelenthet azonban a strukturális munkanélküliség és alulfoglalkoztatottság problémája, amely az idıs, alulképzett személyek mellett ma már a pályakezdı diplomásokat is érinti. A nemzetközi gazdasági válság begyőrőzésének megelızése, valamint hatásainak minimalizálása érdekében a Gazdaságfejlesztési Stratégia részeként mihamarabb szükséges elkészíteni és gyakorlatba ültetni egy Válságkezelı Programot Infrastruktúra Az infrastrukturális hálózatok a legkülönfélébb energiák áramlásának kiépített csatornái, amelyek szerkezete meghatározó a régió, a kistérség és a települések életének szervezésében. A vonalas infrastruktúrák, a közúthálózat, a vasútvonalak, a légi közlekedési csomópontok, valamint a kerékpáros közlekedés lehetıségei képezik a közvetítırendszer alapelemeit. A virtuális tér és az információáramlás a fizikai tér elérhetıségi viszonyaitól majdnem függetlenül kapcsolja a tereket össze, de természetesen a különbözı szolgáltatások elérhetısége és annak sebessége ma még nem homogén teret rajzol fel. A kommunális infrastruktúra a lakossági és a gazdasági fizikai reprodukció feltételeinek alap inputjait és hulladékát kezeli. 30

31 Úthálózat, közlekedési infrastruktúra Székelyudvarhely közlekedési infrastruktúrája tekintetében a leghangsúlyosabb a közúti közlekedés. A város három irányból közelíthetı meg: a 13A fıúton Marosvásárhely, illetve Csíkszereda felıl, valamint a 137-es megyei úton Segesvár irányából. Ezek az utak jelentıs forgalmat bonyolítanak le, biztosítva a település könnyő elérhetıségét gépkocsival, illetve autóbusszal. Közúti távolságok az ország fontosabb városaitól Kolozsvár 200 km 4-5 óra Marosvásárhely 100 km 2-3 óra Csíkszereda 52 km 1 óra Iaşi 330 km 5-6 óra Brassó 150 km 2,5-3 óra Temesvár 500 km 6-7 óra Bukarest 310 km 5-6 óra Ugyanakkor azonban a nagy áthaladó forgalom negatívan befolyásolja a város belsı közlekedését, mivel a városnak nincsen terelıútja, így a tranzitforgalom végighalad a városon és a városközponton is. A város belsı úthálózatának zsúfoltságát okozza továbbá, hogy az összesen mintegy 75 km 173 székelyudvarhelyi utca rendszerét a jelenleginél jóval kisebb forgalomra tervezték, s a közelmúlt forgalomtechnikai változtatásai ellenére sem tudják biztosítani a megnövekedett gépjármőforgalom zökkenımentes lebonyolítását. E tekintetben tehát sürgıs változtatásokra van szükség, mivel a bejegyzett személygépkocsik száma tovább növekszik jelenleg személygépjármővet jegyeztek be a városban, ami majdnem 4000-el több mint autók száma 2003-ban. Így, 2003-ban az egy háztartásra jutó autók aránya 0,9, míg 2007-ben 1,2. Ami azt jelenti, hogy Székelyudvarhelyen majnem minden család rendelkezik legálabb egy autóval. Az arányszámok arra hívják fel a figyelmet, hogy az évek folyamán további növekedés várható, ezért a fent leírt körülmények tükrében szükség lesz egy forgalom és közlekedési stratégia kidolgozására a gyalogos, kerékpáros és autós forgalom megkönnyítésének érdekében. Ennek hiányában a város zsúfolt és aglomerált marad. A város közúti forgalmának jelentıs csillapítása egy, a várost elkerülı út(győrő) segítségével lenne megoldható, amely nem csak az áthaladó forgalmat csökkentené, de a belsı forgalom egy részét is elvezetné a belvárosból, lehetıvé téve, hogy a város egyik felébıl a másikba nem csak a központ érintésével lehetne eljutni. A nagy helyi személygépkocsi állomány további intézkedéseket is 31

32 szükségessé tesz, hiszen a parkolás is komoly gondot okoz az egész város területén. A városi közlekedést megkönnyítené továbbá a kerékpáros infrastruktúra kialakítása és a tömegközlekedés fejlesztési is, amelyek fenntartható alternatíváját kínálják a személygépjármő-forgalomnak. A vasúti közlekedés szempontjából a település hátrányos helyzetben van. Jóllehet a Székelyudvarhely-Héjasfalva helyi érdekeltségő vasutat már a 19. században átadták, e tekintetben azóta sem volt tapasztalható érdemi fejlesztés. Ugyan ezt a vasútvonalat 5 km-rel meghosszabbították Segesvárig, Székelyudvarhely máig egy kevéssé kihasznált szárnyvonal végállomása. Ez nem csak azt vonja maga után, hogy a városnak hiányzik a vasúti kapcsolata Csíkszereda felé, hanem azt is, hogy az ország egyéb nagyobb településeinek vasúti megközelítése is roppant nehézkes. A vasúti közlekedést a közvetlen kapcsolat hiánya és az elavult mőszaki állapot mellett az is nehezíti, hogy Székelyudvarhely vasútállomásának napi forgalmát mindösszesen 1 vonat szolgálja ki, amely összesen 3 alkalommal közlekedik a két végállomás között és hogy a Segesvári viszonylaton közlekedı vonatok menetrendje nincsen összehangolva a Segesváron áthaladó vonatokéval. Emiatt aztán a közúti közlekedés/szállítás nagyságrendekkel felülmúlja a vasútit, jóllehet ezek mőszaki állapota is felújításokat tesz szükségessé. Az áldatlan állapot a Csíkszereda felé irányuló vasúti kapcsolat kialakításával lenne megszőntethetı, ez a feladat azonban felülmúlja a város erıforrásait. Székelyudvarhely nem rendelkezik ugyan saját repülıtérrel, azonban a 105 km-re levı Marosvásárhely-Vidrátszegi nemzetközi repülıtér jelentısen megkönnyítette a város nemzetközi megközelíthetıségét Ivóvíz- és szennyvízhálózat Átlagos napi m 3 -es vízfogyasztásával Székelyudvarhely Hargita megye második legnagyobb vízhasználója, amelynek a gazdaság fejlıdésével és a lakosság számának növekedésével együtt növekvı vízigényét a korábbi felszín alatta vízbázis már nem tudja fedezni, ezért egy víztisztító állomáson keresztül a megye leghosszabb vízfolyásából, a városon átfolyó Nagy-Küküllıbıl fedezik. Jelenleg a város vízellátását szinte teljes egészében a Nagy-Küküllı biztosítja, kivételt csak azok a város peremén frissen épült lakóházak képeznek, amelyek az infrastruktúra kiépítetlensége miatt nem csatlakoznak a városi vízhálózathoz. Ez azt jelenti, hogy a település 72 km hosszú vízvezetékrendszeréhez az épületek 97%-a kapcsolódik. A Székelyudvarhelyhez képest folyásirányban fekvı, Bögöz községéhez tartozó településeken élı közel 7000 lakos ivóvíz szükségletét 2007-tıl a város vízhálózata biztosítja. A város ivóvíz- és szennyvízkezelését a Városi Tanács tulajdonában levı Urbana Rt és Aqua Nova. végzi. A lakosság ivóvízellátását biztosító vízkiemelı-mő, víztisztító-mő, valamint a vízvezetékhálózat egyaránt az Urbana Rt. alvállalkozója, az Aqua Nova Kft. kezelésében áll. A vízkiemelı telepet a Küküllı jobb partján, Kadicsfalva szomszédságában találhatjuk. A folyó vízhozamának egyenetlensége miatt, a szükséges vízmennyiséget egy zsilipek segítségével szabályozható gát segítségével biztosítják. Az Aqua Nova elektromos légbefúvó rendszer segítségével sikeresen megoldotta a folyóvíz jegesedése okozta problémákat, azonban a zsilipek elavultsága továbbra is gondot okoz. A berendezések elavultsága miatt a folyóvíz eljuttatása a vízkiemelıtıl a tıle 2,3 km távolságra és 54 m-rel magasabban elhelyezkedı víztisztító telepig szintén problematikus: egyrészt azért, mert a víz feljutását biztosító három szivattyú nem képes az esızésekkor keletkezı nagymennyiségő, zavaros vizet továbbítani, másrészt azért, mert a víztisztóig vezetı két, mintegy 40 éves nyersvízvezeték állapota is leromlott. Emiatt aztán évente 2-3 alkalommal is elıfordul olyan meghibásodás, amelyek kiigazításáig a város ivóvízellátása bizonytalan. Az Urbana Rt. És Aqua Nova Kft. még 2008-ban szeretné elkezdeni a vízkiemelı telep teljes felújítását és automatizálását, ami a szivattyúk cseréjét, a mőtárgyak teljes rekonstrukcióját, indukciós hozammérık beszerelését, a tolózárak kicserélését, valamint a szivattyúk és a szivattyútelep automatizálását jelentené, biztosítva ezáltal a nyersvíz kiemelésének és továbbításának az idıjárási körülményektıl független biztonságos és folyamatos megvalósítását. Tervezik továbbá a nyersvíz vezetékek cseréjét, pontosabban mivel a jelenlegi vezeték nyomvonala nem teljesen ismert, illetve 90%-ban magánterületen és épületek közelében húzódik egy új vezeték építését is. 32

33 A Tábor negyed mögött elhelyezkedı Szent János utcai víztisztító telepen a nyersvizet többlépcsıs tisztító eljárás segítségével teszik ihatóvá, két párhuzamos tisztítási vonal mőködtetésével. Ennek technológiai folyamata: ülepítı vegyszer adagolása és bekeverése, pehelyképzıdés, ülepedés, szőrés és fertıtlenítés. A víz tisztításához (fertıtlenítéshez szükséges reakcióidı biztosítására), és a fogyasztás egyenlıtlenségeit kompenzáló víztárolásra két, egyenként 2500 m 3 őrtartalmú betonmedencét használnak, valamint a régebbi medencében tárolják a város tőzvédelmi víztartalékát is. A víztisztító állomás 30 éve épült, ezért berendezései részben elavultak, ami egyrészt kb. 20%-os vízveszteséget eredményez, másrészt a kibocsátott víz minıségét is befolyásolják. A víztisztító mő megépítésétıl alumíniumszulfát ülepítı vegyszert, a reakcióközeg optimális ph-jának beállítására kalciumhidroxidot (mészport) használtak. Az alumínium és a mészpor használatának több hátránya is volt, többek között a lakosság felé kimenı tisztított vízben általában nagyobb volt az alumínium koncentrációja az ivóvíztörvényben megszabott határértéknél, rosszabb volt a hatásfoka az ülepítésnél, kézi erıvel tudták csak az 50 kg-os zsákokból adagolni az ülepítı vegyszereket. HÓNAP ph KOI-Mn mg O2/dm3 A Víztisztító Mőbıl kibocsátott víz tulajdonságai VÍZTISZTÍTÓMŐTİL KIBOCSÁTOTT IVÓVÍZ MUTATÓI Zavarosság NTU Alumínium mg/dm3 Ammónium mg/dm3 Nitrit mg/dm3 Nitrát mg/dm3 Klorid mg/dm3 Szulfát mg/dm3 Összes (német) keménységi fok Maradék szabad klór mg/dm3 Maradék kötött klór mg/dm jan. -máj felszíni Megengedett: 6,5-9, vízbıl: NTU , min ** Forrás: Aqua Nova A víztisztító állomás modernizálásával csak egyfajta derítıvegyszer használata szükséges, tehát nem kell más vegyszereket használni, azokat összehangolni, könnyebbé vált a technológiai folyamatot irányító laboráns munkája, pontosabb lett az adagolás, javult a derített víz minısége, csökkent annak zavarossága és a hálózatban lejátszódó utóülepedés, a maradék alumínium-ionok koncentrációja nem lépi túl az ivóvíztörvényben megszabott határértéket. A fenti táblázat alapján jelen pillanatban a lakossághoz eljutó víz minısége megegyezik a romániai és Uniós szabványoknak. Jóllehet a víz minısége az év nagy részében megfelelı, hóolvadás vagy áradás idején az ülepítık teljesítménye nem elegendı ahhoz, hogy a szükséges mértékben csökkentse a Küküllıbıl nyert vízben jelentısen megnövekedett a hordalékanyag-mennyiség koncentrációját. Negatívan befolyásolja a hordalékanyag mennyiségét a Küküllımeder bányászata, amely nemcsak, hogy környezetszennyezı, de rontja az ivóvíz mennyiségét is. Az Aqua Nova Kft. a következı fejlesztéseket hajtotta végre a szolgáltatás átvétele óta: - szőrı homokréteg cseréje: 100m 3 kvarchomok beszerzése, homoktároló építése - vezetékek felújítása - 2 kompresszor cseréje (a szőrık mosatását szolgálják) - elektromos kapcsolók, klóradagolók, villanyvezetékek cseréje - kémiai laboratórium felszerelése - új kazán létesítése Az Aqua Nova Kft. becslése szerint a társaság a város lakosságának 93%-a számára szolgáltat ivóvizet a nap 24 órájában egy 73 km hosszú vezetékhálózaton keresztül. Mivel a vezetékek is egyszerre épültek a vízkiemelı és víztisztító állomással, gyakorlatilag az egész hálózat felújításra (cserére) szorul, míg a város újonnan épült utcáiban a hálózat bıvítésére van szükség. 33

34 Vezeték átmérıje (Na) Forrás: Aqua Nova Vezeték életkora (év) év 5 évig 5-10 év között között PVC- PVC KM PVC KEM PE [m] [m] [m] [m] [m] acél [m] azbó [m] 30 évnél idısebb Öntött vas [m] acél [m] 100-ig , , között 746 0, , A rendszer elavultsága és leromlott állapota havonta meghibásodást, csıtörést eredményez. A hibaelhárítást és a vezetékek cseréjét megnehezíti az is, hogy azok nyomvonaláról nem létezik pontos közmőnyilvántartás a papír alapú térképek és rajzok a korábbi kezelı átszervezései során elvesztek vagy pontatlanok így szükséges egy új, elektronikus nyilvántartás kialakítása. További problémát okoz, hogy a régi tolózárak meghibásodása miatt a vízellátás nem szakaszolható, ezért a hibaelhárítások idején gyakran a város nagyobb részeit kell kizárni a szolgáltatásból. Ennek megoldására a tolózárak cseréje elkezdıdött. Szintén folyamatban van a vízórák és a hálózati tőzcsapok egy részének cseréje. Az elhasznált ivóvíz elvezetése és kezelése szintén az Aqua Nova Kft. hatáskörébe tartozik. A városi szennyvízcsatorna-hálózat betoncsövekbıl épül fel, hossza 47 km, és a lakosság mintegy 80%-a számára biztosít csatorna-szolgáltatást. A csatornahálózatra kapcsolódó felhasználók Székelyudvarhelyen Típus/év (becslés) Otthoni 2,060 2,122 2,144 2,157 2,170 2,195 Köz Kereskedelmi Ipari Forrás: Master Plan Mivel ez a hálózat is évvel ezelıtt épült ki, a betoncsövek kezdenek elporladni, illetve gyakoriak a lerakódások és gyökérbenövések is, ami csatornadugulásokat okoz e tekintetben is teljes felújításra, a vezetékek teljes körő cseréjére van tehát szükség. Ugyanakkor az is gondot jelent, hogy a szennyvíz-hálózat építésénél néha, véletlenül összekötötték a csapadékvizet elvezetı hálózattal, ami miatt a szennyvíztisztító telepre befolyó csapadékvíz és talajvíz zavarja és költségesebbé teszi a tisztítási eljárást. Nem ismert azonban pontosan e szakszerőtlen összekapcsolások pontos hely, miként a vezetékek nyomvonala sem, ezért az ivóvíz-hálózati közmőnyilvántartás elkészítésével párhuzamosan a csatorna-rendszer elektronikus nyilvántartása, valamint egy ipari TV-kamerás csatornavizsgálat is kialakítandó. Fıbb szennyvízkibocsátók a városban Tevékenységi kör Használt Ürítés vízmennyiség Elıkezelés (m 3 típusa /év) Coats Odorhei Kft. gyapotfestés kémiai indirekt Matrica Rt. fém alkatrészek direkt, semlegesítés gyártása indirekt Megyei Kórház egészségügy indirekt Norada Rt. textilgyártás indirekt Eötvös József Iskola oktatás indirekt Kós Károly Iskola oktatás indirekt Össz 300 fölött 0,00 0,00 0,00 0,00 0, , Összesen [m]

35 Katonai Egység katonai egység dekantálás indirekt Benedek Elek Gimnázium oktatás indirekt Székelyudvarhely a közigazgatás indirekt Mővészeti Líceum oktatás Forrás: APM Hargita, Évi jelentés A szennyvíz eljuttatását a szennyvíztisztító állomásra két vízátemelı szivattyúház segítségével oldják meg: az egyik a kuvari hıközpont udvarán mőködik és a szombatfalvi városrész szennyvizét emeli át a Küküllı alatt, a másik Borsairét utcában üzemel és a környezı utcák szennyvizét juttatja el a magasabban fekvı csatornahálózatba. A szennyvíztisztító állomás a város boldogfalvi kijáratánál terül el mintegy négyzetméteren. A szennyvíztisztítót 1971-ben adták át, még a 60-as évek technológiájával készült, s azóta jelentıs modernizálást nem hajtottak rajta végre, nem csoda hát, ha állapota nem felel meg a hatályos román elıírásoknak. A klasszikus, egyvonalas rendszerő telepen a mőtárgyak az átfolyás irányában követik egymást, a tisztítás folyamata mechanikai-biológiai típusú, a telep legnagyobb kapacitása 250 l/m2. A jelenlegi befolyó havi átlagmennyiség kb m 3 /hó, azaz m 3 /nap és 2008 években a szennyvízmennyiség csökkenı tendenciát mutat, egyrészt az ivóvízfogyasztás csökkenése okáért, másrészt mert folyamatos a hálózatba befolyó csapadékvíz- és talajvízforrások felderítése és megszüntetése. Viszont nagy esızésekkor a telep nem képes befogadni az érkezı nagy vízmennyiséget, ezért olyankor annak egy része tisztítatlanul a Küküllıbe kerül. A következı táblázat alapján elmondható, hogy a kibocsátott víz minısége nem megfelelı a jelenleg érvényben lévı környezetvédelmi elıírásoknak, mőködését csak a ideiglenesen engedélyezik, különbözı bírságok ellenében. A ben a kifolyó tisztított szennyvíz fıbb kémiai paraméterei Kifolyó tisztított szennyvíz *) Idıszak ph Ammónium + NH 4 KOI Mn Összes lebegıanyag Maradék 105 C szőrletbıl BOI mg/dm 3 mg/dm 3 mg/dm 3 mg/dm 3 mg/dm , ,6 52,7 431,3 13, ,7 16,9 23,2 60,9 419,0 16, I.-V. 7,7 20,5 22,9 57,1 426,1 21,3 Jelenleg elıírt határértékek **) 6,5-8,5 25 ****) Határérték a NTPA 001/2002 elıírás szerint ***) 6,5-8,5 2,0 ****) 35, ,0 (3,0) (60,0) *) A szennyvíztisztító telep rekonstrukciója után a tisztítási folyamat részét fogja képezni egy tápanyag-eltávolító (foszfor, nitrogén) lépcsı is, az új telep beüzemelése után az azokra megszabott határértékeket is be kell majd tartani. **) A 2008 augusztusáig érvényes, az illetékes szakhatóság által kibocsátott Vízgazdálkozási engedély magasabb határértékeket enged meg a kifolyó tisztított szennyvízben, mint a vonatkozó elıírás által megszabottak. Ezeket az értékeket az engedély meghosszabbításakor a szakhatóság módosítani fogja, az akkora elkészítendı ütemterv függvényében. ***) A jelenleg érvényes határértékeket megszabó szakhatósági elıírás. ****) A kémiai oxigénigényt jelenleg kálium-permanganátos módszerrel határozzuk meg, viszont az elıírás csak a kálium dikromátos módszerre ír elı határértéket. Ennek az elemzési módszernek a bevezetése folyamatban van. A létesítmény rehabilitációját sürgeti továbbá az is, hogy elektromos energiafogyasztása magas, a gépek állapota elavult, javításra vagy inkább cserére szorulna, ugyanakkor az ülepítés után megmaradó iszap tárolására szolgáló metántank 15 éve elromlott, s mivel a szennyvíziszapot nem használják fel a mezıgazdaságban, az 20 éve áll a szárító platformokon. Mindez jelentıs anyagi terhet ró a városra, miképpen az is, hogy az egyidıben épült csatornahálózat is rekonstrukcióra szorul: a csırendszer cseréje mellett pedig kapacitásbıvítésre a központi csırendszer átmérıjének növelésére is szükség van. Fontos teendı a közeljövıben ezen felül a rendszer-hiányosságok kiküszöbölése, azaz a szennyvíz és esıvíz különválasztása is. A teljes csatorna és ivóvízrendszer modernizálása, bıvítése elkezdıdött egy CNI pályázat megnyerésével, amely lehetıséget adott a derítı állomás felújítására, illetve a most folyamatban lévı 35

36 ISPA projekt megnyerése lehetıséget ad a városnak a csatornarendszere bıvítésének, valamint modernizálásának. A teljes hálózat cseréje, illetve a hálózat bıvítése hosszú távú folyamat, ezért szüksége újabb Uniós és minisztériumi támogatások lehívása Energiagazdálkodás és kommunikáció Hargita megyében 1906 óra használnak villamos energiát, a megye energetika hálózata azonban csak a 60-as években épült ki a nemzeti energetikai hálózattal párhuzamosan: 35 kv-os vonalat hoztak létre a Békás-szoros Gyergyó Remete között, illetve 110 kv-os vonalat Székelyudvarhely Csíkszereda között, illetve transzformátor állomásokat alakítottak ki Gyergyóban, Remetén, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában, ahonnan 15kV-os vezetékek látják el a környezı kisebb településeket. A megyében nem termelnek elektromos áramot, az 5 fı ellátó vonal közül Székelyudvarhely Szovátán keresztül kapcsolódik az elektromos hálózatra két 110 kv-os vezetéken keresztül, 100%-os ellátottságát a Város és Tábor transzformátorállomások biztosítják. A megye gázszolgáltatói a Harghita Gaz Rt. és az E-on Gaz Romania Rt., amelyek az 560 km hosszú vezetékeken keresztül a megye területének 80%-át fedik le, ahová a megye dél-keleti részén található lelıhelyekrıl érkezik a földgáz. Székelyudvarhely gázvezeték-hálózatának hossza 61 km, így a vezetékes gáz használatát általánosnak tekinthetjük. Jóllehet a lakótelepek főtését biztosító távhı rendszer a panel-házak építésével párhuzamosan teljes körően kiépült, viszont a vezetékek és kazánok elöregedésével a rendszer mára elavulttá, fenntartása nagyon költségessé vált. Mindez a távfőtés díjának rohamos emelkedését eredményezte, amely a megye több települését a távhıt biztosító rendszer összeomlásához vezetett Gyergyószentmiklóson és Maroshévízen például teljesen megszőnt a távfőtés, a lakosság egyéni hı-központok segítségével biztosítja lakása számára a főtést és a melegvizet. A lakosság nagy része Székelyudvarhelyen is levált a távhı-hálózatról, így a lakások jelentıs részében egyéni hı-központ található (8284 lakrészbıl csupán csatlakozik még mindig a távfőtı-rendszerhez). A távhı-szolgáltatás versenyképessé tételéhez az egész hálózat modernizációjára lenne szükség. Ennek részeként valósult meg a Tábor negyedi kazán cseréje, illetve folyamatban van a Bethlen 1 és 2 negyedek kazánjainak rekonstrukciója is. A régi, elavult kazánoknál sokkal jobb hatásfokkal mőködı új kazánok, valamint a vezetékek cseréje sokkal gazdaságosabbá teheti a távfőtést, ezt felismerve további lépések várhatóak a város távfőtés rendszerének modernizálására. Mivel a távfőtés kérdésében a lakosság véleménye jelenleg nagyon megosztott, kiemelt fontosságú a probléma mielıbbi kezelése. A telekommunikációs infrastruktúra tekintetében Székelyudvarhelyen is robbanásszerő fejlıdés ment végbe a rendszerváltás óta. A 90-es években megsokszorozódott a vezetékes telefonvonalak száma (1999-ben a város két telefonközpontja elıfizetı számára biztosított telefonos szolgáltatást), illetve kialakult a település kábel-televíziós hálózata, amely 2 szolgáltató révén a város teljes területén elérhetı. Az ezredfordulón a nemzetközi trendeknek megfelelıen hatalmas sebességgel terjedt el az infokommunikációs technológia két új formája: a mobiltelefon és a (digitális) internet-szolgáltatás, valamint a telematika és a térinformatikai adatkezelés is. Összefoglalás Székelyudvarhely közlekedési infrastruktúráját a nagy áthaladó közúti forgalom, a zsúfolt belsı utak és a hiányos vasúti kapcsolatrendszer jellemzik. A város forgalmának csillapításához elengedhetetlen egy terelıút kialakítása, a városi utak felújítása, a parkolási rendszer fejlesztése, illetve a kerékpárosés tömegközlekedés feltételeinek fejlesztése. Kívánatos továbbá Székelyudvarhely és Csíkszereda vasúti kapcsolatának megteremtése is. A város közmő-lefedettsége megfelelı, azonban mind az ivóvíz- és szennyvízhálózat bıvítése, mind pedig a távfőtési rendszer rekonstrukciója létfontosságú, s a nagyjából egyidıben kialakult rendszerek párhuzamos felújítása nagyon költségigényes. 36

37 1.5. Épített városi környezet Jóllehet Székelyudvarhely kisváros (lakossága kevesebb, mint fı), térségében mégis hagyományos központi funkciót tölt be: a 15. században mezıvárosi rangot kapott, a 16. században több székely diéta helyszíne volt, míg a városi törvényszék az egész Székelyföld peres ügyeinek legelsı fórumának bizonyult ben az immár rendezett tanácsú város vármegyeszékhellyé lett, s közigazgatási központ maradt az 1968-as megyésítésig. A jelenlegi Hargita megye települései közül elıször Székelyudvarhely kapott megyei jogú városi rangot. Jól látható tehát, hogy ez a város amely a múlt század második feléig kevesebb, mint 10 ezer lakossal rendelkezett jelentıs kulturális, szellemi, adminisztratív szerepet töltött be térségében, amely központi szerep a közigazgatási funkciók csökkenésével sem szőnt meg. Ugyanakkor a szocializmus okozta jelentıs változások (lakosságszám drasztikus növekedése, panel negyedek épülése, iparosítás) dacára a város máig megırizte kisvárosias hangulatát. Jóllehet a 19. századi építészeti örökség mára nem az egyetlen, ami a városképet meghatározza. Ha a város belterületének vagyongazdálkodási és városrendészeti szempontból kialakított 12 kataszteri körzetét 2 tekintjük, megállapítható, hogy a várostesten belül jól elkülöníthetık a különbözı funkciójú területek. Míg a belváros arculatát a történelmi jelentıségő épületegyüttesek, mőemlékek, valamint a vár határozza meg, a külvárosi részeken a lakónegyedek (Tábor, Bethlen negyedek), a falusias külsejő családi házas övezetek, illetve az ipartelepek és a megjelenı új bevásárlóközpontok (Merkúr, Kaufland, Spar) váltak az épített környezet meghatározó elemeivé. Ebbıl adódóan az egyes városrészek problémái is eltérıek. A belvárosban az épületállomány leromlása, az elszlömösödés bizonyos jelei, valamint a szők utcákon megrekedı, növekvı gépjármőforgalom okozzák a legtöbb gondot, s nem megnyugtató az sem, hogy két vállalat telephelye fúródik be idegen testként a város központi részének szövetébe. A külsı területeken ellenben a zöldfelületek és a rekreációs lehetıségek hiánya okoz problémát, a levegıszennyezés, valamint a közmő-szolgáltatások (elsısorban a távfőtés) elavultsága jelent megoldásra váró feladatot Zöldterületek A zöldfelületi rendszerek az élhetı városi környezet szerves részét képezik, ezért elengedhetetlenül fontos a megfelelı tájhasználat kialakítása és fenntartása. Székelyudvarhely jelentıs zöldterülettel rendelkezik 2007-ben 18,03 m2 zöldfelület jutott egy lakosra, a magántulajdonban levı zöldfelületeket és a vizek védıövezeteit nem számítva, illetve a környezı erdıs területeknek köszönhetıen igen jó a város átszellızése, lélegzı felületei azonban igen egyenlıtlenül oszlanak el a város területén belül. A legnagyobb zöldfelületet alkotó Szejkefürdı például különálló részt képez, viszonylag távol a város lakott részeitıl. Hasonlóképpen távol esik a városmagtól a másik kiemelkedıbb összefüggı zöldterület, a sport zóna és a strand is. Szintén találhatunk parkos részeket vagy rendezett, füves közterületeket a belváros egyes részein. A legsőrőbben lakott részeken, a lakótelepeken azonban szinte teljesen hiányoznak a zöldfelületek. Székelyudvarhely jelentısebb belterületi zöldfelületei 2 1. Központ, 2. Vár, 3. Tábor, 4. Kuvar, 5. Rákóczi, 6. Szombatfalva, 7. Ipari negyed, 8. Vasútállomás, 9. Bethlen, 10. Székelybethlenfalva, 11. Kadicsfalva, 12. Szászok tábora. 37

38 Zöldfelület típusa Felület (m 2 ) Parkok, virágágyások Zöld út menti csíkok Zöldterületek a panel negyedekben Intézmények zöldfelületei Sport zóna és strand Hısök temetıje Szejke üdülıtelep Erdı (a belterületen) Temetık Összesen Forrás: Önkormányzati Nyilvántartás A zöldfelületek egyenlıtlen megoszlása mellett az is problémát jelent, hogy a parkok, út menti zöld sávok, és különösen a panel negyedek zöldfelületek állapota a legtöbb esetben nem megfelelı, ezért rehabilitációjukra és védelmükre is szükség van. A zöldfelületi rehabilitáció szempontjából kiemelt terület a Küküllı partja a folyó, a Mővészetek Háza és a Stadion között olyan rendezett városi park kialakítása kívánatos, amely a városközpont közvetlen közelében teremt gondozott, lélegzı szigetet és biztosít rekreációs lehetıséget a székelyudvarhelyi lakosok számára. A Küküllı partjának megújításával párhuzamosan szükséges a folyómeder rehabilitációját is megvalósítani, e nélkül ugyanis nem tehetı vonzóvá a partszakasz sem, hiszen a szennyezett víz látványa elriasztja onnan az embereket. Javasolt továbbá városrendészeti eszközökkel elejét venni a város beépítettségét növelı lakóhelyi szuburbanizáció és a bevásárlóközpontok betelepedése következtében közép- és hosszútávon várható zöldfelület-csökkenésnek Védett épületek, építmények Miként a kisvárosokban általában, a történelmi múlt örökségét ırzı, építészeti szempontból jelentısebb, impozánsabb épületek Székelyudvarhelyen is a város központi részén helyezkednek el, s itt található a mőemléki védettséget élvezı épületek, épületegyüttesek zöme is, miként az alábbi táblázatból is kiolvasható. Mőemléki védelem alatt álló épületek Székelyudvarhelyen (Kulturális Minisztérium, 2004) Megnevezés Cím Budvár vára ( sz) Budvár Bethlen Gábor utca és környéke ( sz) Bethlen Gábor u A Vár utca egysége, céhes házak mőhellyel a földszinten (19. sz) Vár u Kossuth Lajos utca városi egysége, kereskedı utca (18-19.) Kossuth Lajos u. Piac városi egység ( sz) Városháza tér, Szabadság tér, Márton Áron tér Tompa László városi egység (19. sz) Tompa László u. Római katolikus Jézus Szíve kápolna városi egység ( sz) Str. Medencei 2 Római katolikus Jézus Szíve kápolna ( sz) Str. Medence 2 Belsı fal ( sz) Str. Medence 2 Ház (Szabó István) (1837) Bethlen Gábor 16. Unitárius templom (1904) Bethlen Gábor 50. Városi kórház (1886) Bethlen Gábor 72. Katolikus Gimnázium, ma Tamási Áron Elméleti Líceum (1912) Baróti Szabó Dávid 32 A Szent Miklós római katolikus templom egysége ( sz) Baróti Szabó Dávid Szent Miklós római katolikus templom ( sz) Baróti Szabó Dávid Parókia épülete ( sz) Baróti Szabó Dávid Az elsı nyomda épülete (ma lakóház, a földszinten üzlettel) (19. sz) Kossuth Lajos 11. Volt Bukarest étterem, ma lakóház (19. sz) Kossuth Lajos 20. Kovács fotómőhely eredeti vitrinekkel (1873) Kossuth Lajos

39 Benedek Elek Gimnázium ( sz) Márton Áron tér 1. Református templom (1781) Márton Áron tér 11. A régi Benedek Elek Református Kollégium és bentlakása (19. sz vége-1912) Márton Áron tér 2. Marin Preda Gimnázium (1870) Márton Áron tér 3. Nyírı villa (20. sz) Nyirı József u. 5. Lakóház (19. sz) Orbán Balázs 132. Ugron szálló, ma sörgyár (1858) Orbán Balázs 154. Városháza (1896) Városháza tér 5. Lakóház (19. sz) Városháza tér 12 Kézmőves ház mőhellyel (18. sz) Szt. Imre u 25. Urogdi Anna kézmőves ház (19. sz) Szt. Imre 33. Ház mőhellyel (19. sz) Szt. Imre 39. Kézmőves ház (19. sz) Szt. Imre 41 Volt ferencrendi (ma klarissza) kolostor ( ) Tamási Áron 2. Ferences templom (1779) Tamási Áron 2. Kolostor (1713) Tamási Áron 2. Mezıgazdasági iskola, ma Eötvös József Líceum (1892) Tompa László 12. Székely Támadt vár romjai (1562) Tompa László 12. Elektromos állomás, ma irodák (1904) Villanytelep u. 9. A mőemlékek egyúttal Székelyudvarhely egyik turisztikai látványosságát jelentik, állapotuk megırzése illetve szükség szerint restaurálásuk és környezetük méltó kialakítása nem csak a városkép szempontjából fontos, de az idegenforgalom élénkítésében is jelentıs szerepet játszhat egy összefüggı, felújított belvárosi tér, amely élhetı lakókörnyezetet biztosít a város lakói számára, s ugyanakkor a turisták számára is vonzerıt jelent. A legjellegzetesebb székelyudvarhelyi mőemlékek és emlékmővek a következık: Ferences templom és kolostor (Barátok temploma és zárdája). A templom és a kolostor mőemléki épületegyüttese a barokk és a klasszicizmus közötti átmeneti korszak stílusjegyeit ötvözi. A kéttornyú (36 m hosszú, 17 m széles, 14 m belmagasságú) templom építését 1712-ben kezdték és 1779-ben fejezték be. A kolostor elsı említése 1706-ból való: elıször a nyugati és északi szárny, majd a Piactér felöli fıhomlokzat készült el. Az itt mőködı elemi iskolában 143 évig oktattak a ferencesek, mialatt az épületet folyamatosan bıvítették tól kezdve itt folyt a rend tagjainak képzése is, így 1929-ben ez volt a legnépesebb rendi intézet. Jelenleg a kolostorban klarissza szerzetesnıvérek tevékenykednek (óvoda, betegápolás, szegénykonyha is mőködik). Szent Mihály Római katolikus plébániatemplom. A templom 40 m magas tornyával Székelyudvarhely egyik legimpozánsabb tömegő mőemléke, amely Erdély késı barokk egyházi mővészetét örökíti meg és 1793 között építették Kadicsfalvi Török Ferenc plébános és udvarhelyszéki esperes szolgálatának idején, amikor a Szent Mihály helyen álló 14. századi fatemplomot lebontották, s helyébe emelték a jelenlegi templomot. Református kollégium (Ó-kollégium). A református kollégiumot március 15-én alapította gróf Bethlen János, Apafi Mihály kancellárja. Az új, egyemeletes, barokks stílusú épületet között húzták fel Baczkamadarasi Kis Gergely professzor kezdeményezésére. Késıbb, között klasszicista stílusban felújították, és egy további emelettel bıvítették. A kollégium épülete mellett között épült a mai Benedek Elek tanítóképzı szecessziós épülete. Ma itt mőködik a Haáz Rezsı Múzeum Tudományos Könyvtára, a Református Kollégium könyvtárának jogutóda. A könyvtár állománya jelenleg kötet felett van. A református kollégiumban tanult Székelyudvarhely két híres személyisége, Orbán Balázs, és Benedek Elek is. 39

40 Református templom. A barokk és klasszicista stílusjegyek által jellemzett templom Székelyudvarhely fıterén helyezkedik el, a Márton Áron tér és a Városháza tér között ban épült, építtetıje Baczkamadarasi Kis Gergely. Vármegyeháza között épült eklektikus stílusban, Stehlo Ottó építész tervei szerint. Az épület a Városháza tér legimpozánsabb jelensége. Unitárius templom. Az unitárius egyházközség ben alakult meg Székelyudvarhelyen, templomukat között építették. Az épület a Bethlen Gá- Bor utcában helyezkedik el, a központhoz nagyon közel, Csíkszereda irányában Ha szemben állunk a vár bejáratával, attól jobbra a Fóris-bástya (nyolcszögő) mögötte, hátul a nyolcszögő Hajdú bástya (az 1980-as években ásatások színhelye volt, a 3 szintes bástya helyreállítása még lehetséges), míg bal kéz felıl, elıl a Bánffy-bástya, mögötte, az udvar északi végében pedig a Telegdy-bástya helyre-állított maradványai láthatók. Az ó- és új-olasz rendszerő bástyákkal ellátott reneszánsz vár több szakaszban épült az egykori domonkos, illetve ferences rendház helyén. Az egykori kolostort elıször Báthori István erdélyi vajda próbálta várrá alakítani között, megelızısen létezé- se sem régészetileg, sem okleveles úton nem bizonyítható ben a havasalföldi Mihály vajdához csatlakozó székelyek felégették (ekkor kapta nevét), ezután lassan épült újra. Katonai szerepet csak a Habsburg-uralom berendezkedése után kapott, ám a kuruc korban ismét felégették tól Csonkavár lett a neve, sıt gúnyosan még Zabolavárnak is hívták. A mai állapotában látható várat János Zsigmond fejedelem építtette között, az ellene fellázadt székelyek megfékezésére és így több évtizeden át a fejedelmi elnyomó hatalom támaszaként szolgált. A vár több tulajdonos kezében is megfordul. A mai várudvar központi részén épült fel az állami fıreáliskola (ma Mezıgazdasági Líceum) ben. Jézus Szíve-kápolna. A városi déli oldalán található, Udvarhely és környékének legrégibb egyházi épülete és építészettörténeti emléke. A mővészettörténeti kutatások többsége alapján a 13. században épült, ezt igazolja jellegzetes alaprajza is. A kápolnát zsindelytetı fedi, körben kıkerítés övezi. Jelentıs, búcsújáró hely volt, gyógyító erıt tulajdonítottak a közelben levı forrásoknak. A kápolna eredetérıl több népi monda is létezik, közös elemük, hogy a Budvár ormáról egy íjász ellıtt nyílvesszıje ezen a helyen ért földet. Szobrok. A város területén többfele is találkozhatunk szobrokkal, szabadtéri mőalkotásokkal, jóllehet ezek néhánya nem közterületen található (pl. a református kollégium udvarán). Szobrot állítottak Székelyudvarhelyen Baczkamadarasi Kis Gergelynek, Benedek Eleknek, Orbán Balázsnak, Márton Áron püspöknek, Tamási Áronnak Tomcsa Sándornak, Széhenyi Istvánnak, stb. A városközpontban foglal helyet továbbá az Emlékezés (szobor)parkja, ahol Kós Károly, Bethlen István, Wesselényi Miklós, Bethlen Gábor, Fráter György, Szent László király, Csaba királyfi, Hunyadi János, Báthori István, II. Rákóczi Ferenc, Bem apó, Nyirı József és a Névtelen Vándorló Székely mellszobrai kaptak helyet. Megemlítendı továbbá a Vas-székely szobor és hısök emlékmőve is Lakáshelyzet Székelyudvarhely lakásállománya az elmúlt 10 évben folyamatosan növekedett, így 2006-ban lakás alkotta. Székelyudvarhely lakásállományának alakulása 40

41 Forrás: INSSE A lakások nagy többsége magántulajdonban van ben az összes székelyudvarhelyi lakásból (13.365) csupán 831 (6,26%) felett rendelkezett az állam, 61 lakás felett pedig a különbözı egyházak. A lakások infrastrukturális ellátottsága jónak mondható 95%-uk csatlakozik az ívóvíz, 90%-uk csatlakozik a csatornahálózatra, továbbá 99,40%-ukban van elektromos áram. A 2001-es adatok szerint még lakásban volt távfőtés, ez azonban mára a felére csökkent, mivel a szolgáltatás magas ára miatt a legtöbb lakó egyénileg biztosítja maga számára a főtést és a háztartási melegvizet. Jóllehet a városban csak 4 szükséglakást tartanak számon, a korántsem egyértelmően pozitív a városban: részben azért, mert a meglevı lakások komfortfokozata sok esetben nem megfelelı, részben pedig a lakások számát meghaladó lakásigény és a magas ingatlanárak miatt. Az állandó és ideiglenes lakások ellátottság és tulajdoni forma szerint (2002) Infrastruktúra Összes % Magán % Állami % Csoport % Egyházi % Vezetékes víz Csatornahálózat Egyéni csatorna El. áram Távfőtés Hıközpont Fürdı (lakás) Fürdı (kint) Konyha (lakás) Konyha (kint) Összes lakás Forrás: INSSE - REC 2002 Figyelembe véve a lakosságszám között tapasztalt csökkenését és a lakásállomány folyamatos gyarapodását, egyértelmőnek tőnik, hogy egyúttal az egy lakásra jutó lakosok száma is csökkent, tehát elvileg javultak a lakhatási viszonyok. A lakosságszám és a lakásállomány alakulása Év Lakosság Lakásszám Egy lakásra jutó személyek száma 3,05 3,0 3,04 3,03 2,92 2,74 2,7 2,67 2,66 2,67 Forrás: INSSE 41

42 2006-ban átlagosan 2,67 fı lakott 1-1 lakásban, míg ez az érték 10 évvel korábban még 3,05 fı volt. A statisztikai mutatókat azonban torzíthatja a lakosság egy részének (jellemzıen idıszakos) külföldi munkavállalása, melynek következtében a lakásban életvitelszerően tartózkodók száma kisebb lehet a bejelentett lakosokénál, illetve a lakósőrőség szórása is viszonylag nagy. A lakásépítés iránti állandó lakossági igény következtében folyamatosan épülnek új lakások, bár a lakásépítési tendencia változó. A Csereháton az elmúlt években jellemzıen állami támogatásból finanszírozott szociális lakások (ANL) épültek és épülnek jelenleg is, a városszéli, szabad területeken pedig jellemzıen magántıkébıl vagy lakossági hitelbıl finanszírozott családi házakat építenek nagy számban és 2006 között az összes elkészült lakás tekintetében az állami finanszírozású lakások aránya volt a legjelentısebb. Lakásberuházások finanszírozása Székelyudvarhelyen Befejezett lakások Állami tıke 16 n.a Magán tıke n.a n.a n.a Lakossági hitel Forrás:INSSE A lakáspiac terjeszkedését korlátozza az egyre kevesebb beépíthetı terület, ugyanakkor várhatóan problémát jelenthet az, hogy a magánszemélyek számára végzett építkezések nem tervezetten történnek, így az utcakép figyelembe vétele nélkül, spontánul és rendszertelenül épülhetnek fel házak ott, ahol a tulajdonosoknak telkük van vagy telket tudnak vásárolni. Az önkormányzat feladata, hogy a lakossági építkezéseket mederbe terelje, ezért mihamarabb el kell készülnie egy új Városrendezési Tervnek (Plan Urbanistic General), amely egyrészt szabályozza a beépítés menetét, másrészt lehetıséget biztosít az új lakóövezetek infrastrukturális feltételeinek (burkolt utak és járdák, közmővek, közösségi terek) megteremtéséhez. A Városrendezési Terv nem csak a lakásépítések miatt fontos, hanem azért is, mert e szabályozási dokumentum segítségével az önkormányzat meghatározhatja a város egyes területeinek funkcióját, illetve az adott (lakó-, ipari, kereskedelmi, rekreációs, stb.) funkciónak megfelelıen korlátozhatja/ösztönözheti az építkezéseket Ipari területek A jelenlegi Városrendezési Terv értelmében a város belterületének valamivel több, mint 12%-át foglalják el az ipari területek, amelyek jellemzıen két zónára koncentrálódnak a 30,50 ha területő Nyugati- és az 58,23 ha területő Északi Platformra, de ezeken kívül a városban elszórtan megtalálhatók a kisebb ipari vállalkozások telephelyei is. Az iparterületek az utóbbi évtizedben jelentısen átalakultak, hiszen a korábbi nagyvállalatok métercsökkenése maga után vonta területigényük csökkenését is, így a ipari platformok területén a nagyobb vállalkozások mellett, sok kisebb cég is rendelkezik telephellyel. A városban jelenleg is van potenciál újabb cégek, vállalkozások fogadására: ezek egyrészt a már meglévı ipari területeken tudják megvetni a lábukat, másrészt az iparzónák közelében levı szabad területeken (pl. Bethlenfalván, a Norada gyárral szemközti területen). Magánkezdeményezésre a Matricagyár mellett 4 ha területen ipari park, logisztikai központ van születıben. Az ipar mellett a kereskedelem is egyre jobban fejlıdik, megjelentek a nagyobb bevásárlóközpontok (Merkúr, Kaufland, Spar), több üzletbıl álló komplexumok. A Bethlen és a Bethlen Gábor utcában Csíkszereda irányában a különbözı kereskedı-szolgáltató egységek foglalják el az út szélét. Az új Városrendezési Tervben javasolt elınyben részesíteni az ipari és kereskedelmi tevékenység számára a korábban is ipari funkciót ellátó területek barnamezıs rehabilitációját a zöldfelületeket csökkentı zöldmezıs beépítésekkel szemben. 42

43 Összefoglalás Székelyudvarhely jelentıs zöldfelületekkel rendelkezik, ezek városon belüli eloszlása azonban egyenlıtlen, állapotuk pedig sok esetben kíván rehabilitációt. Hasonló a helyzet a városközpontban csoportosuló mőemlékek és környezetük esetében is. A város lakásállománya folyamatosan növekszik, miként a lakásigény sem látszik csökkenni. Az új építkezések jellemzıen a városszéli területeken valósulnak meg, ami szükségessé teszi azok városrendészeti szabályozásának megszületését, illetve infrastrukturális fejlesztését is. A város ipari területei esetében is szükség van Városrendezési Tervre, amely szabályozni képes a további ipari és kereskedelmi vállalkozások betelepedését olymódon, hogy azok ne befolyásolják negatívan a város épített környezetét, illetve a legkevésbé terheljék a természeti környezetet Környezetvédelem Természeti környezet Székelyudvarhely a Küküllıi dombság délkeleti-részén található, az Udvarhelyi medencében, a Nagy- Küküllı felsı folyása mentén. A dombvidék és hegyvidék határán elterülı város (átlagos tengerszint feletti magassága 477 m) természeti környezete számos értéket rejt, a környezı közepes magasságú erdıs dombsorok (Szarkakı, Kuvaszó, Budvár, Csicser) és erdık döntıen befolyásolják mind a látképet, mind a város hangulatát. A város éghajlata a várostest nagyobb térbeli kiterjedése és a domborzat függıleges tagoltsága miatt igen változatos képet mutat. A település meteorológiai állomásának mérése szerint a város évi átlagos középhımérséklete meglehetısen hővös (7,8 C 0 ) az év leghidegebb hónapja a január (3,6 C 0 ), míg a legmelegebb a július (17,7 C 0 ), így e 2 hónap középhımérséklet ingadozása 21,3 fok, ami jól mutatja az udvarhelyi medence kontinentális éghajlatát. A téli napok száma között váltakozik, nem ritkák az októberi és az áprilisi fagyok sem. Románia klímatérképe Forrás: Románia Atlasza, 2003, Ed. Didactica si Pedagogica A téli hidegeket az teszi elviselhetıbbé, hogy a várost szegélyezı viszonylag magasabb dombsorok védik a völgymedencét az erıs szelektıl, továbbá a város környéki erdık is tompítják az éghajlati 43

44 szélsıségeket. A dombsorok védı hatásának köszönhetıen a város általában szélcsendes övezetnek bizonyul. A légnyomás tekintetében a tél és ısz légnyomása magasabb, a tavaszé és nyáré alacsonyabb, mint az ıszi átlag. A levegı relatív nedvessége decemberben a legmagasabb és júliusban a legalacsonyabb. A csapadékot a város területére többnyire a nyugati és északnyugati szél hozza, a csapadék mennyisége télen és ısszel a kisebb, nyáron és tavasszal nagyobb, maximumát tavasz végén-nyár elején éri el májusban és a nyári hónapokban a legtöbb a zivatar, májusban jelentékeny a jégesıs napok száma is; az elsı havazás általában november második fele, az utolsó március 20. körül várható. Székelyudvarhely hidrográfiai tengelyét a Nagy-Küküllı alkotja. Az udvarhelyi vízmedence és környékének felszíni vízhálózata a Maros vízrendszeréhez tartozik. Mivel a folyó vízjárása elég ingadozó ma is gyakori az árvízveszély, jóllehet a folyó néha még az ivóvízellátáshoz szükséges vizet is alig tudja biztosítani. A Nagyküküllı mellékvizei a fı a városközeli eróziós mellékvölgyeket követik, többségük a város határában ered - baloldalon a Határ-patak, a Fehéres, a Varga- és Nagyvölgypatak, jobboldalt a Bosnyák-, Szejke- és Budvár-patak. A Küküllı város belterületén áthaladó szakasza m 2, a román vízügyi igazgatóság kezelésében van. A kızetminıség, domborzat, víz, éghajlat és az élılények kölcsönhatásaként kialakult talajfajták közül Székelydvarhely határában és környékén közepes termıképességő, agyagbemosódásos barna erdıtalajok vannak túlsúlyban. A talajok podzolosodása (agyagszétesés, a szélsıségesen savanyú erdıtalajok esetében következik be, következménye a feltalaj tápanyagokban való elszegényedése) nagy területeken követhetı nyomon, fıleg a város keleti határában. Fekete termıföld, csernozjom nem tudott kialakulni az udvarhelyi medencében. A város déli részén, a Jézus kápolna környékén szikes talajok képzıdtek: a felszínhez közel található nátriumban gazdag talajvízhatására. Az élıvilág változatos képet mutat. Székelyudvarhely növényvilága sajátos flórajárást képvisel, amely átmenetet képez a hegyvidékek és az erdélyi medence között. Növénytakarója fajokban gazdag. A nagykiterjedéső erdık (793 ha) leggyakoribb fafajtái a tölgy, gyertyán, fenyı (fıleg a telepítések nyomán), nyár, éger, szil, kıris, nyír, főz, stb., aljnövényzetére jellemzıek a boglárkafélék és a gombák: ızláb, galamb, róka, kucsma, keserő, tinóru gomba. A régió egyik legnagyobb természeti kincsét az erdık jelentik, az ország fában leggazdagabb részeihez tartozik. Ennek megfelelıen a fakitermelés, fafeldolgozás jelentıs hagyományokkal rendelkezik. A térség sajátos állatvilága (önálló faunajárás) az emberi beavatkozások következtében nem elhanyagolható mértékben szegényedett el. Fajban leggazdagabb az ízeltlábúak osztálya (fedelesszárnyúak, hártyásszárnyúak, kétszárnyúak, lepkék, százlábúak, pókok), a puhatestőek közül a csigáknak van nagy jelentısége. A halfauna gazdag, a kétéltőek közül elsısorban a kecskebéka és a tarajos gıte jellemzı. A Natura 2000 területeihez tartozó Homoródszentpáli halastavak védett faunája miatt a madarak között harkályfélék, pacsirtafélék, rigófélék, varjúfélék, cinegefélék, billegetı félék, seregélyfélék, verébfélék és pintyfélék fordulnak elı viszonylag nagy számban. Az emlısöket fıként a vakond, sün, medve, menyét, mezei görény, mezei nyúl, házi egér, ürge, róka, vaddisznó képviselik, de az utóbbi években elszaporodtak az ızek és a rókák is. A lombos erdıkben gyakori a mókus, a pele és az uhu bagoly, ám igen ritka a vadmacska. A térségben található védett területek mellett Székelyudvarhely és közvetlen környezete is igen gazdag természeti értékekben. A következı védett növények találhatóak. Faj megnevezése Sárga hagyma Bugás hagyma Foltos kontyvirág Gerebcsin Sziki ıszirózsa Agárkosbór Varjúháj faj Bablevelő varjúháj Szennyes infő İszi sáfrány Latin név Allium flavum Allium paniculatum Arum maculatum Aster amellus Aster tripolium Orchis morio Sedum rupestre Sedum maximum Ajuga laxmanni Crocus banaticus 44

45 farkasboroszlán szamártıvis Vörös kígyószisz Gyapjúsás Hangyabogáncs Kónyavicsorgó Sóvirág Szíksófő Sárga len Üstökös gyöngyike Fürtös gyöngyike madárfészek Ezüstaszott Tengeri útifő Kökörcsin Bokoló zsálya Lila ökörfarkkóré Árvaleányhaj Apró nıszirom Bibircse kecskerágó Daphne mezereum Echinops sphaerocephalus Echium rossicum Eriophorum latifolium Jurinea mollis Lathraea squamaria Limunium gmelini Salicornia sp. Linum flavum Muscari comosum Muscari racemosum Neottia nidus-avis Paronychia cephalotes Plantago maritima Pulsatilla montana Salvia nutans Verbascum phoeniceum Stipa capillata Iris pumilla Euonymus verrucosa Székelyudvarhely térsége nem gazdag ásványi anyagokban, fıleg borvízforrások és néhol földgáz, valamint a só jelentik a térség jellegadó ásványi kincseit. A legjelentısebb borvízforrások Szejkefürdın és a Kuvar domb lábánál húzódnak meg A környezet védelme Egy természeti értékekben ilyen gazdag terület esetében a környezet védelme kiemelten fontos, hiszen az erdıket, a tiszta levegıt, a talaj vízminıségét, az élıvilágot egyaránt veszélyezteti az emberi tevékenység. A természeti értékek használatához számos, gyakran egymással ellentétes érdek kapcsolódik: természetvédelmi, erdészeti, vadászati, turisztikai, gazdálkodói, területfejlesztési, önkormányzati, stb. A környezetvédelem törvényi keretei adottak, az itt élı emberek életmódja, viszonyulása a környezethez viszont minden törvénynél fontosabb. A város terjeszkedése, az illegális szemétlerakások, de a lakosság környezettudatosságának viszonylag alacsony szintje egyaránt veszélyforrást jelenthet, azonban az elmúlt évek nemzetközi tapasztalatai azt is bizonyítják, hogy a hivatásos természetvédelem tiltásra épülı, a területek használatát a lehetıségekhez képest maximálisan korlátozó rezervátumszemlélete megbukott. Az emberek kitiltásával sem a védett természeti területeken, sem a természeti értékek megóvásában nem lehet tartós eredményeket elérni, csak az érintett szereplık összehangolt cselekvésével. A természeti értékek megóvásához ezért elengedhetetlen a tudatos használat feltételeinek kiszélesítése és a tudatos társadalmi magatartás elterjesztése, hiszen a területet használó lakosság, a turisták és gyakran a turisztikai vállalkozók sem rendelkeznek megfelelı ismeretekkel arról, hogy mit és miért védenek, mire kell figyelni, hogy a használat ne veszélyeztesse a természet megújuló képességét. A környezettudatos szemlélet terjesztésében példamutató a Zöld Szív Alapítvány tevékenysége, amely a gyermekekkel, a jövı generációjával ismerteti meg a környezet védelmének fontosságát. Hasonló aktivitást végez az Agora Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport is. Bár a városban csak néhány nagyobb ipari szereplı tevékenykedik, s a vállalatok, cégek nagy része betartja a környezetvédelmi elıírásokat, viszont néhányuk potenciális veszélyforrásnak minısül a jövıre nézve például a Küküllıbe ellenırizetlenül folyó szennyezı anyagok következtében. Környezetet károsító baleset kettı történt az utóbbi években: 2006-ban Farkaslaka és Székelyudvarhely között a Trans Kft. temesvári jármővének közúti balesete nyomán nyomdai 45

46 tintaszennyezés történt, 2007-ben pedig kigyulladt a székelyudvarhelyi szeméttároló - a károk elhárítása mindkét esetben megtörtént. A régi hulladéktárolót kiváltották egy új, az Uniós normáknak megfelelı szeméttározó felépítésével, de mindaddig, amíg be nem fejezıdik a szeméttelep rekultivációja, addig a Küküllı közelsége miatt potenciális szennyezıforrás lehet. Levegı A levegı minıségét nagyban befolyásolja az emberi tevékenység, különösen az ipari tevékenységek. A levegıt elsısorban az üzemanyagok elégetésébıl származó üvegházhatású gázok (CO 2, CH 4, N 2 O), illetve a levegıben lebegı szilárd halmazállapotú részecskék (por, aeroszolok, nehézfémek) szennyezik. A légszennyezés helyi forrásait elsısorban a fafeldolgozás, és a fémipar, a mobil szennyezıdések fı forrását a gépjármővek jelentik. Hargita megyében a levegı minıségének monitorizálását a Hargita Megyei Környezetvédelmi Hatóság (APMHR) végzi: a megye két pontján (Csíkszereda és Gyergyószentmiklós) mérik a gázszennyezést, illetve tíz helyen, köztük Székelyudvarhelyen is, a lebegtetett részecskék általi szennyezést. Mivel 2005 óta törvény szabályozza az ólommentes benzin kizárólagos forgalmazását, 2007 óta nem mérik a jórészt a közúti közlekedésbıl származó nehézfém szennyezıdéseket. A lebegtetett, porszennyezések tekintetében a mérések szerint Székelyudvarhelyen az ipari termelés és a nagy autósforgalom következtében a légszennyezettség az utóbbi években évente többször is túllépte a megengedett határértéket, amint azt az alábbiakból is kiolvashatjuk: , 9 határérték túllépés, 51,2365 g/m2/hónap, április , 10 határérték túllépés, 43,2086 g/m2/hónap, április , 9 határérték túllépés, 62,7468 g/m2/hónap, június , 5 határérték túllépés, 32,9782 g/m2/hónap, június , 3 határérték túllépés, 38,5090 g/m2/hónap, május (Forrás APM Hargita, éves jelentés 2007) A vizek minısége Hargita megye és Székelyudvarhely egyaránt gazdag felszíni és felszín alatti vizekben. Ennek ellenére a megye vízfolyásait nem használják energetikai célokra, annak ellenére, hogy a Zetelaki gátat már felhasználják elektromos energia elıállítására, ezt a természeti erıforrást jobban ki lehetne használni. Székelyudvarhely fı felszíni vízfolyása a Nagy- Küküllı, amelynek vízminıségét több helyen, többek közt Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron is ellenırzik. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Hatóság 2007-es jelentése szerint ezen a szakaszon csak kisebb szennyezıdéseket mértek az oxigénháztartás indikátoraiban (CCO-Mn, CCO-Cr), illetve egyéb mutatókban (Fe, Cu, Pb). Ugyanebben az évben azonban a felszín alatti vizeket ellenırizve a szennyvíztisztító állomás közelében Pb határérték túllépést észleltek (37,9 µg/l). Továbbá a szennyvíztisztítás sem megfelelıen megoldott, minek következtében az utóbbi két évben a városi ivó- és szennyvízkezelı társaságot többször is megbírságolták: az Aqua Nova Harghita Kft.-re 2006-ban ,62 RON bírságot szabtak ki az ammónium és foszfor megengedettnél magasabb koncentrációja miatt, 2007-ben pedig ,85 RON-ra büntették nitrát, ammónium és CBO5 szennyezés miatt. A szennyvíztisztító modernizálása, valamint az esıvíz és szennyvíz hálózat szétválasztása, valamint bıvítése jelentısen segítené az elhasznált vizek megtisztítását, illetve a környezet megóvását. A tervek között szerepel továbbá az ivóvíz Zetelaki víztározóból való kinyerése is, ami a Nagy-Küküllı ingadozó vízhozamára és az ivóvíz ebbıl adódó minıségi problémáira jelentene alternatívát. 46

47 A fent megnevezett problémák megoldására irányulnak az ISPA, illetve a Környezetvédelmi alapokból megpályázott CNI, jelenleg is futó programok. A felszíni vizek védelme tekintetében az Agora Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport munkatársainak észrevételei értelmében létfontosságú a Nagy-Küküllıbe folyó patakok medrének tisztántartása, mivel a tisztítatlan patakmedrekben a tavaszi áradás által sodort hordalék könnyen elakadhat, ami árvízveszéllyel fenyegeti a város bizonyos területeit. Továbbá az autószerelı mőhelyek szigorúbb ellenırzését is javasolják, mivel ezekbıl az üzemekbıl ellenırizetlenül kerülhetnek a talajba és a csatornarendszerbe olyan veszélyes szennyezıdések, mint a fáradt olaj. A város felszín alatti vízbázisa, illetve a Nagy-Küküllı vizének minısége tekintetében potenciális veszélyforrást jelentenek továbbá a folyó partján elhelyezkedı ipari egységek, mint a Coats Rt., az Ikos Conf, a Famos, a Termo Harghita Rt., a Norada Rt., az Elan Trident, a Matricagyár, az Infopress Rt vagy a Lactis Kft, Viaduct Kft Fenyédi-i kavicsbányája, és nem utolsósorban az állattenyésztı telepek is.. Talajminıség A levegı és a vizek mellett a talajok védelme is kiemelt jelentıséggel bír, hiszen a talaj táplálja a növényvilágot, így a talaj és a növényzet állapota, valamint a táplálékláncon keresztül az állatvédelem is szorosan összefügg. A talajjal kapcsolatos problémák két fı részre oszthatók: a talaj minıségének romlását (eróziót, podzolosodást) okozhat az ember napi tevékenysége, illetve nagymértékben szennyezheti a talajt az ipari tevékenység is. Az elıbbire a megfelelı tájhasználat jelenti a megoldást. A mezıgazdaságban a vetésforgó, a talajpihentetés, a megfelelı szántás, stb. segítségével elızhetı meg a talajok állagának romlása. Fontos továbbá a megfelelı erdıgazdálkodás, hiszen a meredek domboldalakon az erdık kivágása talajfolyást, a talajok magas fokú erózióját vonja maga után. A megfelelı tájhasználat elısegítésében a környezettudatosságra való nevelés nagy szerepet játszik. Az ipari tevékenység talajra gyakorolt hatása gyakran drasztikus lehet: nem csak lassan szennyezhetik azt, hanem hirtelen történı nagy mértékő, súlyos szennyezést is okozhatnak. Ezért a melléktermékként veszélyes anyagokat termelı cégeknek különösen nagy figyelmet kell szentelniük a környezetvédelemre. A talajok minıségének ellenırzése során a Hargita Megyei Környezetvédelmi Hatóság kiemelt figyelmet szentel az ipari területeknek. A mérések szerint határérték túllépést Székelyudvarhelyen 2 ipari szereplı, a gépgyár és a matricagyár esetében találtak. E két ipari szereplı tulajdonában már 2003-as jelentések szerint is 7,42 (Matrita), illetve 16 tonna (Tehnoutilaj) galvániszap található. Ipari szereplı/szennyezés 0-10 cm Talajszennyezı ipari tevékenység Pb Cu Zn Cd cm 0-10 cm cm 0-10 cm cm 0-10 cm cm 50 ppm 100 ppm 300 ppm 3 ppm MAPPM 756/1997 szerinti határértékek SC Transtur SA ,70 2,00 (Tehnoutilaj) SC Matrita SA 45,37 96, ,70 Forrás: APMHR(ppm: part per million, milliomod rész) A jelentések értelmében további nehézfém-szennyezés mutatható ki a régi szeméttároló körül, ahol az ólom, réz és kadmium koncentrátuma magasabb a megengedettnél. A régi, 2008-ban bezárásra kerülı szeméttároló egyébként is veszélyforrásnak számít a Nagy-Küküllıhöz való közelsége miatt, azonban helyzetének teljes rendezéséhez további források szükségesek. Hulladékkezelés 47

48 A megyében a jelenlegi koncepció szerint regionális hulladéktárolók kiépítése van folyamatban, s az egyik ilyen tároló Székelyudvarhelyen készül el. Az új hulladéktároló elsı celláját 2008 szeptemberében adták át fenntartásáról a beruházó AVE Hargita Kft. gondoskodik majd. A tároló további 3 cellával bıvíthetı a szükségletek függvényében. Mint az elıbbi részben is említettük, a régi szeméttároló bezárásra kerül, rekultivációja szükséges. A városban jelenleg a szelektív hulladékgyőjtés nem teljes körően megoldott: csupán az elektronikai hulladékot és a mőanyag italos palackokat győjtik kijelölt helyeken kéthetente. Lehetıség van továbbá a forgalomból kiírt, régi személygépjármővek leadására a Demcko Kft. közremőködésével. A veszélyes hulladékok győjtése, mint például elemek, akumlátorok stb. jelen pillanatban nem megoldott a városban, annak ellenére sem, hogy bizonyos üzletekben léteznek e célra kihelyezett tárolók, más szennyezı hulladékok begyőjtése szintén a Demaco keretén belül mőködik Az egészségügyben keletkezett veszélyes hulladék ártalmatlanítása nem megoldott, mivel a Megyei Kórház krematóriumát ahol ezt korábban elhamvasztották 2006-ban bezárták a 268/2005-ös Kormányrendelet alapján. A megyében 2007-ben a kórházak 275,2 tonna hulladékot termeltek. Összegfoglalás Székelyudvarhely természeti környezetét az erdıkben gazdag szép táji környezet, a tiszta hegyi levegı és a gazdag növény- és állatvilág jellemzi. A legfontosabb természeti kincsnek az erdık faállománya számít, de jellegadó értéket képezne a borvízforrások is. A környezet védelme tekintetében az ipari tevékenység nagyobb fokú ellenırzése, a környezetbarát ipari technológiák, illetve közlekedés bevezetése kívánatos. A lakosság és a turisták tekintetében a környezettudatos szemlélet és életmód meghonosodása jelenthet elırelépést. A város erıfeszítéseket tesz a környezetterhelés csökkentése érdekében (pl. szeméttároló kiváltása, Zetelaki víztározó kiaknázása), ezen erıfeszítéseknek azonban tovább kell folytatódniuk Humán infrastruktúra: Oktatás Székelyudvarhely regionális központi funkciói közül a legjelentısebb az oktatásban betöltött szerepe. Tradicionális iskolavárosként kiforrott oktatási hálózattal rendelkezik, s nemcsak a város, de a vonzáskörzetében lévı települések közoktatási feladatait is felvállalta. Oktatási hálózatában valamennyi oktatási/képzési szint jelen van az óvodai oktatástól a felsıfokú végzettséget biztosító intézményekig és a felnıttképzésig. mesteriskolai (I-II/III) osztályok. Oktatási Intézmény Év Oktatási egységek száma Székelyudvarhelyen Óvoda Elemi iskola (I-VIII) Líceum és Szaklíceum Forrás: INSSE Bár az egyetem elıtti iskolahálózat oktatási intézményeinek száma 2000 és 2006 között 29-rıl 21-re csökkent, a statisztikai hivatal adatai szerint, a legtöbb megszőnést az óvodák tekintetében tapasztalunk, a legkevesebbet a líceumoknál és középiskoláknál. A statisztikai hivatal felsorolt adatai mellett, meg kell említenünk, hogy líceumok még 4 elemi iskolát indítottak. Székelyudvarhely olyan oktatói humánerıforrást és infrastruktúrát tudhat magáénak, amely mind mennyiségi, mind minıségi szempontból felveszi a versenyt más, nagyobb települések oktatási intézményrendszerével. Az oktatási központ regionális vonzerejét bizonyítja azon tanulók magas arányszáma, akik nem a város állandó lakosai, viszont itt végzik tanulmányaikat. A más településekrıl érkezı diákok fıként a 48

49 magasabb szintő képzésekre érkeznek: a 2005/2006-os tanévben a líceumba, szakiskolába és mesteriskolába beiratkozott diákok közel egyharmada (29,88%) volt nem székelyudvarhelyi lakos, ami jelzi, hogy a város megırizte, illetve megerısítette hagyományos az oktatási funkcióját. Más településekrıl érkezı diákok Oktatási intézmény Nem székelyudvarhelyi lakos Tamási Áron Gimnázium 146 Kós Károly Szakközépiskola 273 Marin Preda Elméleti Líceum 155 Palló Imre Mővészeti Szakiskola 78 Eötvös József Mezıgazdasági Szakiskola 663 Bányai János Szakközépiskola 250 Benedek Elek Tanítóképzı 196 MUTF 137 Tanítóképzı Fıiskola 113 Összesen 2011 Forrás: Önkormányzati adatbázis Óvodák A Hargita Megyei Statisztikai adatai 2000 után az óvodások számának csökkenését mutatják: a vizsgált idıszakban az óvodai csoportokba beíratott gyerekek száma 6,23 százalékpontos mutat. Ennek legfıbb okát a gyermekvállalási hajlandóság fıként 2002 elıtt megnyilvánuló csökkenésében kell keresnünk. Mivel azonban a 2002-es mélypontot követıen a születések száma lassú növekedésnek indult, a késıbbiekben megnövekedett igény prognosztizálható mind a bölcsıdei, mind az óvodai férıhelyek tekintetében. Számolnunk kell továbbá a statisztikai hivatal nyilvántartásának azon pontatlanságával is, hogy csak az állami óvodákba járó gyerekek számát veszi figyelembe. A városban azonban két magánóvoda is mőködik a Hargita Megyei Tanfelügyelıség adatai alapján a mellersdorfi nıvérek Nardini óvodája és a katonai egység mellett mőködı óvoda, valamint meg kell említenünk, hogy a Zsibongó óvoda a BBTE gyakorló óvodája.. Óvodások száma ( ) Forrás: INSSE A os tanévben az óvodások száma volt, az óvodai csoportoké 65. Az 737 fiú és 738 lány óvodáskorú legnépesebb korcsoportját a növekvı születési arányszámokkal összhangban a 3-4 évesek jelentik, míg a legkevésbé reprezentáltak a 6-7 éves gyerekek, akik közül sokan már 6 éves korban elkezdik az elemi iskolát. 49

50 2,67 Óvodások nem és korcsoport szerinti megoszlása Fiúk Lányok Forrás: Önkormányzati nyilvántartás Az egyes óvodák kapacitása és népszerősége igen változó: az óvodáskorúak legnagyobb aránya a Zsibongó (13,8%) és a Csillagvár (13,5%) óvodába jár, míg a legkisebb gyermeklétszámot a Napsugár (8,6%) és a Nardini (6,8%) napközi otthon mondhatja magáénak. Az óvodások igen kis hányada nem székelyudvarhelyi, ık elsısorban a Kipi-Kopi és a Csicsergı napközi otthonos óvodákba járnak. A gyermekek szociális helyzetét tekintve elmondható, hogy a vizsgált évben az esetek csupán 1,42%-a származik négy vagy több gyermekes családokból, ám igen magasnak bizonyul a csonka családban felnövı gyerekek aránya, az óvodások (5,8%). Óvodások aránya az óvodákban, napközi otthonokban 11,3 6,8 12,8 10,3 13,5 13,9 11,6 8,6 11,1 Villanytelep Csillagvár Eszterlánc Napsugár Kipi-Kopi Zsibongó Csicsergı Ficánka Nardini Forrás: Önkormányzati nyilvántartás Az óvodák infrastrukturális felszereltségét, oktatási lehetıségét tekintve fontos megállapítanunk, hogy számos óvoda pályázati úton is hozzájutott finanszírozási lehetıséghez különbözı képzési, kulturális programjai megvalósításához, illetve infrastruktúrájának bıvítéséhez. Az óvodákat a pályázati lehetıségek kiaknázásához az intézmények által létrehozott egyesületek, alapítványok segítették hozzá. Az elnyert források többségét kulturális és hagyományırzı rendezvények megszervezésére fordították, de a gyerekeknek szervezett programok mellett jutott pénz az óvónık továbbképzésére, tapasztalatcseréjére is. 50

51 Felzárkóztató oktatással, fejlesztı termekkel nagyon kevés intézmény büszkélkedhet. Alternatív oktatás (step by step módszer) a 2007/2008-as tanévben a Napsugár, a Kipi-Kopi, a Csillagvár és az Eszterlánc óvodában folyt, ahol 6 csoportban, összesen 161 gyerek vehetett részt a foglalkozásokon. Idegen nyelvet két óvodában oktatnak, ahol angolul és németül tanulhatnak a legkisebbek Általános iskolai oktatás A tanulók létszámcsökkenése nem csak az óvodákban, de az iskolákban is jellemzı: míg 2000-ben diák tanult a különbözı oktatási szinteken, 2006-ban számuk csupán volt, vagyis a vizsgált idıszakban a diákok összlétszámát tekintve közel 11,82%-kal csökkentek a beiskolázási arányszámok. A legnagyobb létszámcsökkenést a gimnáziumi (V-VIII. osztályos) szinteken tapasztalhatunk, ahol a beiskolázott diákok száma hat év alatt 853 fıvel lett kevesebb. A középfokú oktatás tekintetében azonban 2002 kivételével nıttek a beiskolázási arányszámok, ami jól illusztrálja Székelyudvarhely növekvı szerepvállalását az egyre bıvülı oktatási struktúrában, miáltal a kistérség oktatásában még mindig ez a város játssza a legnagyobb szerepet. Tanulók összlétszáma Székelyudvarhely oktatási intézményeiben Elemi oktatás Az általános iskolai oktatás beiskolázási arányszámai 2005-ben voltak a legalacsonyabbak a statisztikai hivatal adatai szerint, amikor csupán diák járt Székelyudvarhely ilyen szintő képzést nyújtó intézményeibe. A beiskolázott diákok összlétszáma az elemi és gimnáziumi oktatásban Oktatási Intézmény Év Elemi Gimnázium Összesen Forrás: INSSE 2005/2006-os tanévben városi szinten a legtöbb elemista a Tompa László Általános Iskolában tanult, amelyet a Benedek Elek Tanítóképzı, illetve a Móra Ferenc Általános Iskola követ. Az önkormányzatnak benyújtott beiskolázási adatok alapján az elemi oktatásban résztvevı diákok osztályonkénti átlagos létszáma,2006-ban 22,7, míg 2007-ben 21,27 fı volt. Ez a különbség azonban nem a diákok létszámának csökkenését takarja, hanem azt a tényt, hogy 2007-ben az olyan iskolák is 51

52 indítottak alsó tagozatos osztályokat, amelyek korábban csak gimnáziumi, vagy középiskolai oktatásban vettek részt. Az I-IV osztályos diákok megoszlása intézmények szerint, 2005/2006 Összesen IV II II I Diákok megoszlása iskolánként Marin Preda ,49 Palló Imre Mővészeti Szakközépiskola ,52 Bethlen Gábor Általános Iskola ,49 Benedek Elek Tanítóképzı ,03 Orbán Balázs Általános Iskola ,85 Tompa László Általános Iskola ,54 Móra Ferenc Általános Iskola ,05 Forrás: Önkormányzati adatbázis Infrastrukturális felszereltség szempontjából csupán az iskolák fele rendelkezik valamilyen szaklaboratóriummal vagy szakelıadóval. Alternatív oktatás (step by step módszer) folyik a Benedek Elek Tanítóképzı egyik alsós osztályában a 2007/2008-as tanévben ez 27 tanulót érintett. A Palló Imre Mővészeti Szakközépiskolában a zenét vagy képzımővészetet tanulni kívánó gyerekek a kötelezı iskolai oktatáson kívül kiegészítı képzésre is járhatnak. A kiegészítı képzést választó, megfelelı korú diákok száma 41 fı volt a 2005/2006-os tanévben Gimnáziumi oktatás Az általános iskola felsı, gimnáziumi tagozatán a 2005/2006-os tanévben összesen diák tanult, a legtöbben a Móra Ferenc Általános Iskolába és az Orbán Balázs Általános Iskolába iratkoztak be. A legkevesebb tanuló a Baczkamadarasi Kis Gergely Gimnáziumba és a Kós Károly Szakközépiskolába járt, ahol csak V., illetve VIII. osztály indult a tanévben. V-VIII osztályos tanulók megoszlása iskolák szerint Kós Károly Szakközépiskola Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium 1,1 1,8 M arin Preda Elméleti Líceum 4,9 Palló Imre Mőv észeti Szakközépiskola 8,9 Bány ai János Szakközépiskola Tompa László Á ltalános Iskola Benedek Elek Tanítóképzı Bethlen Gábor Á ltalános Iskola O rbán Balázs Á ltalános Iskola 11 11,9 12,9 12,9 13,1 Móra F erenc Á ltalános Iskola 21, Forrás: Önkormányzati adatbázis Valamennyi iskola rendelkezik biológia, kémia, fizika szaklaboratóriumokkal, viszont egyéb, nem közvetlenül a tananyag elsajátításához szükséges termeket csak a Móra Ferenc Általános Iskolában és az Tompa László Általános Iskolában találunk. Tagozatos oktatási lehetıséget pedig csak a Móra Ferenc iskola kínál diákjai számára, akik idegen nyelv, normál oktatás és sporttagozatok között választhatnak. Ez utóbbi iskola a tekintetben is egyedülálló az oktatási intézmények között, hogy képzési lehetıséget biztosít a fogyatékkal élı és a hátrányos helyzető gyerekek számára is a step by step és a második esély programokon keresztül, amelyek kis létszámú, csökkentett követelményő képzést nyújtanak összesen 74, fıként VIII. osztályos tanuló számára. Infrastrukturális felszereltsége is megfelel a felzárkóztató programok kivitelezése szempontjából (logopédia és felzárkóztató és tanácsadó terem). 52

53 Középfokú oktatás Az általános iskola befejezése után Székelyudvarhely oktatási szerkezete többféle lehetıséget kínál a továbbtanulásra. A diákok a szakképzés (ipariskola), a szakképesítést nyújtó líceumi és az elméleti líceumi képzés között választhatnak. A szakmunkásképzést választók a szakképesítı diploma elsajátítása után kiegészítı képzés keretében valamely másik iskolában, tagozaton az érettségire is felkészülhetnek, míg a szakközépiskolai képzés esetében lehetıség van mind a szakképesítı, mind az érettségi diploma megszerzésére egyazon intézményben. A líceumba beiratkozók száma 2000 és 2006 között növekvı tendenciát mutat köszönhetıen a magasabb szintő képzés rendszerváltozás óta tapasztalható felértékelıdésének, minek következtében jelentısen megnövekedhet azon diákok száma, aki a középiskola elvégzése után felsıfokú képzésben vesznek részt. Az érettségit adó képzés egyre inkább felértékelıdik, nemcsak a városi környezetben élı diákok, de a kistérség falvaiban élı fiatalok számára is. Székelyudvarhely oktatási intézményeiben esti vagy levelezı tagozaton azok is megszerezhetik az érettségi oklevelet, akik számára a nappali oktatási forma nem elérhetı. Líceumba és szakiskolába beiratkozottak száma líceum szakiskola, kiegészítı képzés Forrás: INSSE A 2006/2007-es tanévben fı látogatta a különbözı középfokú oktatási intézményeket. 25%-uk a Bányai János Ipari Szakközépiskola, 24,8%-uk pedig az Eötvös József Mezıgazdasági Szakiskola diákja volt, míg a líceumok közül a legnépesebb 569 tanulójával a Tamási Áron Gimnázium volt. A legnépesebb évfolyam a XI. volt, ami a szakmunkás-képzést választó diákok számára a tanulmányaik továbbfolyatatását biztosító, kiegészítı tanév. A legkevesebben összesen 209 fı a XIII. osztályba iratkoztak be. 2006/2007-es évben beiskolázott diákok megoszlása oktatási intézmények szerint Marin Preda Elméleti Líceum Palló Imre Mővészeti Szakiskola Benedek Elek Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium 3,7 4,5 5,6 5,8 Tamási Áron Gimnázium 13,8 Kós Károly Szakközépiskola 16,8 Eötvös József Mezıgazdasági Szakiskola Bányai János Ipari Szakközépiskola 24, Forrás: Önkormányzati adatbázis 53

54 XIII-IX osztályba beiratkozott diákok 2006/2007 Oktatási Intézmény XIII XII XI X IX Összesen Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium Bányai János Ipari Szakközépiskola Benedek Elek Eötvös József Mezıgazdasági Szakiskola Kós Károly Szakközépiskola Marin Preda Elméleti Líceum Palló Imre Mővészeti Szakiskola Tamási Áron Gimnázium Összesen Forrás: Önkormányzati adatbázis A beiskolázási arányszámokat tekintve fontos helyet foglalnak el a szakképzést nyújtó oktatási intézmények, hiszen a kialakult szakosodási lehetıségek többé-kevésbé biztos támpontot nyújtanak a szakképzett munkaerı tekintetében. A városban olyan cégek, gazdasági egységek telepedtek meg, amelyek ki tudják használni az adott oktatási intézményekben végzett diákok szaktudását. Az iskolák vezetısége, lehetıségeik függvényében, tekintettel van a városban mőködı cégek munkaerıigényeire, így a különbözı iskolák fa- és textilipari munkásokat, építımunkásokat, kereskedıket, kereskedelmi munkásokat, élelmiszeripari munkásokat és más a városban mőködı cégek számára fontos munkaerıt (autószerelı, mezıgépész, turisztikai szakember stb.) képeznek. Székelyudvarhely iskolahálózata által biztosított szakosodási lehetıségek Oktatási Intézmény Elméleti képzés Szakképzés Szakiskolai képzés Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium Bányai János Ipari Szakközépiskola Benedek Elek Eötvös József Mezıgazdasági Szakiskola Kós Károly Szakközépiskola Marin Preda Elméleti Líceum Palló Imre Mővészeti Szakiskola Tamási Áron Gimnázium Forrás: Önkormányzati adatbázis matematika-informatika, filológia természettudomány matematika-informatika, természettudomány matematika-informatika, pedagógia, természettudomány zene képzımővészet matematika-informatika, filológia, teológia, természettudomány fa és textil technikus, sport, elektromérnök, designer, építész, számítógép-javítás szolgáltatás, természeti erıforrás, technikus kereskedelem, könyvelés, turizmus, rendezvényszervezés XI kiegészítı év: marós, asztalos, készruhagyártó, szakiskolai oktatás: hidegfém megmunkálás, Manikőr pedikőr, fodrász, asztalos, textil és kötöttáru XI. kiegészítı év: autószerelı, mezıgépész, autóbádogos, faluturizmus, élelmiszeripar szakiskolai oktatás: élelmiszeripar, mechanika, faluturizmus XI. kiegészítı év és szakiskola: kereskedelem Mivel a szakiskolába iratkozók a kiegészítı év elvégzése után lehetıséget kapnak az érettségi megszerzésére is, ha nappali, esti vagy levelezı tagozaton elvégzik a XII. (illetve a XIII.) osztályt is, a XI-XII. évfolyamokra beiratkozó tanulók száma növekszik. Így a 2006/2007-es tanévben az érettségit 54

55 is nyújtó elméleti és szakképzésben a XI. évfolyamon 475, a XII. évfolyamon pedig 626 fı tanult a két évfolyam közti létszámkülönbséget a XI. osztályt kiegészítı szakképzésen folytatók adják. Az állandó alkalmazásban levı tanszemélyzet életkori eloszlása egyenletes, legnagyobb csoportját a 2007/2008-as a év közöttiek adták (25,2%), míg a 60 év feletti (továbbfoglalkoztatott nyugdíjas) és a 20 év alatti (pályakezdı) oktatók száma elenyészı. Az tanári személyzet háromnegyede (76,4%) egyetemi végzettséggel rendelkezik, 7,9%-nak fıiskolai diplomája van, 11,8%-nak pedig pedagógiai líceumi végzettsége ez utóbbiak azokban az oktatási intézményekben dolgoznak, amelyek alsó tagozatos osztályokat is indítanak, például a Bethlen Gábor Általános Iskolában és a Benedek Elek iskolában. Tanszemélyzet korcsoportos megoszlása, 2007/ ,5 60 felett 2,4 20 alatt 3, , , ,2 Forrás: Önkormányzati adatbázis Tanszemélyzet iskolai végzettsége egyéb 0,3 posztlíceum 1,8 hosszú felsıfokú 76,4 pedagógiai kollégium 1,8 rövid tartalmú felsıfokú 7,9 pedagógia líceum 11,8 Forrás: Önkormányzati Adatbázis Valamennyi intézmény rendelkezik biológia, kémia és fizika, valamint idegen nyelv laborokkal, amely elısegíti az elméleti oktatás gyakorlatba ültetését. A szakiskolák, szaklíceumok tekintetében a szakirányoktól függıen az iskolák a gyakorlati oktatáshoz szükséges felszereltséggel, szakelıadókkal ellátottak. 55

56 A 2008/2009-es tanévben Székelyudvarhelyen összesen 8 tanintézményben (4 elméleti líceumban, 3 szakközépiskolában és 1 mővészeti líceumban) folyik középfokú oktatás, azonban több osztály esetén is megfigyelhetı, hogy a tényleges tanulólétszám alulmúlja a névleges beiskolázási számokat. A jelenség nem csak a középfokú oktatást jellemzi, hanem ezen intézmények általános iskolai tagozatait is. Egyértelmő tehát, hogy Székelyudvarhely oktatási intézményeinek kapacitása minden iskolai szinten nagyobb, mint a beiratkozó diákok száma. Ugyanakkor a legtöbb iskola a városközpontban koncentrálódik, míg a külvárosi negyedekben gyakran elégtelennek bizonyulnak vagy hiányoznak az óvodák, általános iskolák. E tekintetben feltétlenül fejlesztésre van szükség, hogy az óvodásoknak, kisdiákoknak ne kelljen nap, mint nap bejárniuk a városközpontba különösen érvényes ez a Bethlen negyedekre, valamint a kialakulóban lévı, de máris nagyszámú gyermeknek otthont adó Csereháton. Az egyre javuló infrastrukturális feltételek ellenére az oktatás minıségének romlása országos szinten jelentkezı folyamat, amely Székelyudvarhelyen is érezteti hatását. Szükségessé vált tehát a város Oktatási Stratégiájának újragondolása és átdolgozása, amely folyamatba mind az oktatási intézményeket, mind pedig az iskolai tudás piacképességének biztosítása érdekében az gazdasági szereplıket partnerként kell kezelni. A fentebbiekbıl adódóan a középfokú oktatás két irányba fejlıdhet: - Az egyes iskolák összevonása hatékonyabbá tehetné az oktatást és kihasználtabbá azok kapacitását. Számolnunk kell azonban azzal is, hogy e megoldás nemcsak zsúfoltabbá teszi az iskolákat, de lecsökkenti a választható szakok spektrumát is. - A másik lehetıséget Székelyudvarhely iskolavárosi funkcióinak erısítését, vonzáskörzetének megyei/székelyföldi szintre való kiterjesztése jelentheti. Ennek azonban az egyetlen lehetısége egy olyan egyedi (középfokú és felsıfokú) szakkínálat kialakítása, amely a megye és a Székelyföld más városainak kínálatával is felveszi a versenyt. Ezzel párhuzamosan javasolt egy olyan campus kialakítása, amely a tanulók és egyetemisták számára szükséges valamennyi szolgáltatást képes magába sőríteni Felsıoktatás, felnıttképzés Székelyudvarhelyen két fıiskolai kar mőködik, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Tanítóképzı Fıiskolai Karának kihelyezett tagozata, illetve a Modern Üzleti Tudományok Fıiskolája. Az önkormányzat nyilvántartása szerint a 2005/2006-os tanévben összesen 329 diák tanult ezekben az intézményekben nappali és levelezı tagozaton, valamint a Modern Üzleti Tudományok Fıiskolájának posztgraduális képzésén. Modern Üzleti Tudományok Fıiskolája Tanítóképzı Fıiskola Felsıoktatási hallgatói létszámok Nappali Levelezı Posztgraduális 117 (I-V. évfolyam) 77 (I-III. évfolyam) 57 (I-II. évfolyam) 60 (I. évfolyam) 98 (I-II. évfolyam) Az érettségi megszerzése után nem csak a felsıoktatást választhatják a továbbtanulni vágyók, hanem a különbözı, középfokú diplomát adó posztliceális képzéseket és a felnıttoktatás különbözı formáit is. Posztliceális képzés és felnıttoktatás oktatási intézmények szerint, 2005/2006 Oktatási Intézmény Oktatás formája Választható szak Tanulók létszáma Spiru Haret Iskolaközpont Posztlíceum könyvelı, kozmetikus, fodrász, vámügyintézı

57 Tamási Áron Gimnázium Forrás: Önkormányzati adatbázis Felnıttoktatás Posztlíceum turisztikai idegenvezetı I szint: szállodai dolgozó, manikőr - pedikőr, varró II szint: kereskedı, asztalos, ács, kımőves, pincér, szakács, masszır, technikus III szint: masszır, technikus Egészségügyi általános asszisztens 155 Felnıttképzési kereteket, akkreditált képzéseket nemcsak a közoktatási keretek között találhatunk Székelyudvarhelyen. A különbözı tanfolyamokat indító alapítványok egyaránt hozzásegítenek a munkaerı-potenciál fejlesztéséhez, illetve hogy az elvégzett szakok által biztosított új tudást révén a tanfolyamok résztvevıi nagyobb eséllyel tudjanak elhelyezkedni. E tekintetben megemlítendı a Human Reform Alapítvány, amely a Long Life Learning Klub tagjaként 2004 és 2005 között számítógép-kezelıi, pincér, kereskedelmi elárusító, könyvelı, láncfőrész kezelı és turizmus tanfolyamokat szervezett. Képzésein 1821 személy kapott oklevelet, a legkedveltebb tanfolyamok a számítógép-kezelı, kereskedelmi dolgozó illetve a láncfőrész kezelı képzések voltak. Szakképesítést nyújtó képzéseken oklevelet szerzett személyek Számítógép-kezelı Pincér Kereskedelmi dolgozó (elárusító) Turisztikai technikus Könyvelı Láncfőrész kezelı Forrás: Human Reform Alapítvány Összefoglalás Székelyudvarhely tradicionális iskolaváros, amely az óvodai oktatástól a felsıfokú végzettséget biztosító intézményekig és a felnıttképzésig valamennyi oktatási szinten változatos képzési lehetıséget nyújt a város és a térség tanulni vágyói számára. Jóllehet az óvodai és általános iskolai beiskolázási arányszámok tükrözik a gyermeklétszám rendszerváltás óta tapasztalható fogyását, a középiskolák máig jelentıs vonzerıvel bírnak a térség tanulói számára. Ugyanakkor a születések számának utóbbi években tapasztalt újabb növekedése alapján nemcsak a bölcsıdei, hanem az óvodai, majd az iskolai férıhelyek iránti igény újbóli megnövekedése jelezhetı elıre. Oktatási intézményeinek felszereltsége, tanszemélyzetük felkészültsége felveszi a versenyt akár a nagyobb települések iskoláival is: míg az alsóbb iskolai szinteken a felzárkóztatás, a középiskolákban a változatos képzésformák (nappali, esti, levelezıi) és számos elméleti és szakképzést adó tagozatok sokfélesége biztosítja, hogy minden tanuló megtalálja az igényeinek megfelelı iskolát Humán infrastruktúra: Egészségügy Hargita megye egészségügyi ellátórendszere 3 nagy körzetre tagolódik, ezek központjai Csíkszereda, Székelyudvarhely, illetve Gyergyószentmiklós Maroshévíz. A megye 4 kórháza összesen ágyat biztosít a betegek számára, míg a pszichiátriai intézet (Tölgyes) mőködik az egész országból fogad pácienseket. A megye 42%-át kiszolgáló csíkszeredai Megyei Kórház után a székelyudvarhelyi Városi 57

58 Kórház a megye második legnagyobb egészségügyi intézménye, amely a népesség 32%-át képes ellátni. A gyergyószentmiklósi és a maroshévízi kórházak ennél lényegesen kisebb kapacitással mőködnek. Székelyudvarhely tehát jelentıs térségi közegészségügyi központ is, amely feladatait az 1970-ben átadott, ám azóta egyre jobban felszerelt, minıségi szolgáltatásokat nyújtó kórháza és rendelıintézetei (egy járó beteg rendelı és egy poliklinika) segítségével látja el e két, egyre bıvülı infrastruktúrájú intézmény a régió teljes lakosságának egészségügyi ellátására alkalmas. Ezen felül a városban kialakult háziorvosi, fogorvosi rendszer, valamit a jól felszerelt egészségügyi laboratóriumok teljes mértékben ki tudják szolgálni a város és térsége igényeit ban 18 körzeti- és 2 iskolaorvosi rendelı, valamint 19 magánrendelı mőködött Székelyudvarhelyen. A betegek ellátásának színvonalát javítja, hogy 2000 óta növekedett a városban tevékenykedı orvosok és az egyéb egészségügyi személyzet száma is, minek következtében egy-egy orvosnak-nıvérnek kevesebb beteget kell, ami egyrészt tehermentesíti az egészségügyi dolgozókat, másrészt elısegíti az egészségügyi piaci verseny kialakulását és a szolgáltatások minıségének javulását is höz viszonyítva az egy családorvosra, szakorvosra és egészségügyi középkáderre jutó betegek száma csökkent, amely elısegíti a megfelelı minıségő szolgáltatás kialakulását, illetve csökkenti az orvosok túlterheltségét is ben az egy fogorvosra jutó lakósok száma Székelyudvarhelyen 2128, illetve az egy gyógyszerészre jutó lakósok száma 2128, mindkettı csökkenı tendenciát mutat, 2000-hoz képest. Egy egészségügyi dolgozóra jutó beteglétszám alakulása Körorvos, családorvos Szakorvos Egészségügyi középkáder Forrás: INSSE, Autoritate de sănătate publică A szakorvosok között a legnagyobb számban a fiatal, utánpótlást biztosítani tudó orvosokat találjuk (a 29 évnél fiatalabb szakorvosok aránya 36,2%-), de jelentıs (26,1%) a év közötti orvosok létszáma is akiknek szakmai tapasztalata és tudása biztosítani tudja a megfelelı minıséget nyújtó egészségügyi szolgáltatást, míg a továbbfoglalkoztatott nyugdíjasok jelenléte elenyészı. E két pozitív tényezı garantálja, hogy a város egészségügyi hálózata jó minıségő ellátást tudjon biztosítani, továbbá megtarthassa kistérségi központi szerepét. Jóllehet a háziorvosoknak ma már sokkal kevesebb beteget kell ellátniuk az ezredfordulóhoz képest tehát nagyobb odafigyelést tudnak tanúsítani minden egyes esetnek a háziorvosi pálya nem vonzó a fiatalok számára: a háziorvosok kétharmada (66,7%) éves, míg az utánpótlást 39 évnél fiatalabb generációk teljes mértékben hiányoznak. Mindezek alapján már rövidtávon is óriási utánpótlási problémákra kell számítanunk a háziorvosi ellátás tekintetében. Szakorvosok és családorvosok korcsoportos megoszlása 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 36,2 17,4 26,1 17,4 2,9 29 alatt felett 27,8 66,7 5, felett Orvos Családorvos Forrás: Autoritatea de sănătate publică,

59 A lakosság egészségügyi állapota Az, hogy a lakosság milyen gyakran fordult orvoshoz egészségügyi panaszokkal, évente változik kiemelkedıen sok orvosi vizsgálatot ( ) 1995-ben, illetve 2007-ben ( ) hajtottak végre. A rendszerváltás óta csökkent azonban az orvosi kezelést igénylık száma köszönhetıen az életmód egészségesebbé válásának és a gyakoribb orvosi vizsgálatoknak. Jelentısen csökkent a laborvizsgálatok száma is: az új évezredben a korábbi laborvizsgálatoknak csak mintegy egyharmadát végezték el. Az orvosi beavatkozások lakosonkénti mennyisége tehát a következıképen alakult: ben egy lakosra 4,8 konzultáció, 0,49 kezelés és 3,3 laboranalízis jutott, míg 2000-ban ez az arány 3,8 orvosi konzultáció, 0,68 kezelés és 8,48 laboranalízis volt. Az arányszámok alapján pozitív egészségügyi folyamatoknak lehetünk tanúi, hiszen a vizsgálatok számának növekedése a megelızés és a szőrés egyre fontosabbá válását jelzi, minek következtében csökken az igény a kezelések iránt. A lakosság egészségügyi tevékenységének eloszlása konzultáció kezelés laboranalízis n.a n.a Forrás: Autoritatea de sănătate publică 1990 és 2007 között a leggyakoribb betegségtípust a légzıszervi megbetegedések képezték: a legtöbb légzıszervi megbetegedést 2006-ig regisztráltak, összesen et, 2007-ben azonban közel 4000 esetszámmal re csökkent a megbetegedettek aránya. Szintén gyakori a nemi, valamint a húgyúti megbetegedések elıfordulása, amely 2007-ig regisztrált esetet érintett, ráadásul egyre növekszik a nemi és húgyúti betegségekkel küszködık száma: 1990 és 2007 között közel új megbetegedést regisztráltak e tekintetben. A keringési betegségek hátterében álló életmódbeli tényezıket a helytelen táplálkozás, a dohányzás, a kevés mozgás a rendszerváltás után átalakult életfeltételek, szokások és életmódbeli változások sem módosították. Ezért a keringési betegségek elıfordulási aránya Székelyudvarhelyen is igen magas ig fedezték fel a legtöbb megbetegedést, amely 2005-ig csökkenı, viszont az ezt követı években ismét növekvı tendenciát mutat. Az összes nyilvántartott megbetegedési eset között keringési betegségek agyéri megbetegedés infarktus daganat légzıszervi megbetegedések sérülés, mérgezés emésztıszervi rendellenesség nınemi és húgyhólyag megbetegedések vírusos megbetegedések n.a n.a n.a n.a tuberkulózis Forrás: Autoritate de sănătate publică A haláloki struktúrát vizsgálva megállapítható, hogy a keringési megbetegedések állnak a legtöbb elhalálozás hátterében is, ráadásul 2002-tıl az esetek száma egyre növekszik: a legtöbben (194) 2006-ban haltak meg keringési betegség következtében. Jelentıs elhalálozási okként említhetık a daganatos megbetegedések is mind a betegségben meghalt személyek, mind a felfedezett új esetek száma évrıl-évre növekszik. A betegségbıl származó elhalálozások legfontosabb okai Székelyudvarhelyen keringési betegségek agyéri megbetegedés infarktus daganat

60 légzıszervi megbetegedések sérülés, mérgezés emésztési rendellenesség nınemi és húgyhólyag megbetegedése Forrás: Autoritatea de sănătate publică Az elmúlt években a vírusos, vagy fertızı megbetegedések közül a leggyakoribbak a bárányhimlıs esetek voltak, a legtöbben 2005-ben haltak meg a betegségben. A vírusos hepatitiszben elhunyt személyek száma 1990-hez viszonyítva nagyon lecsökkent, jelezve, hogy sikerült kellıképpen megszervezni a védekezést és a megelızést. A vírusos és fertızı megbetegedésekbıl származó elhalálozások legfontosabb okai tuberkulózis szifilisz n.a n.a vírusos hepatitisz A típusú hepatitisz B típusú hepatitisz n.a 4 n.a 1 1 n.a Non A, non B hepatitisz n.a 2 n.a n.a n.a 1 vérhas skarlát rubeóla 64 n.a n.a 23 n.a n.a bárányhimlı Forrás: Autoritatea de sănătate publică Kórházi ellátás A székelyudvarhelyi Városi Kórház nemcsak a székelyudvarhelyi lakosokat, de a környezı falvak lakóit is kiszolgálja, így közel személyt lát el. Ennek ellenére azonban a fekvıbeteg-ellátást szolgáló kórházi ágyak száma évrıl-évre csökkent. Jelenleg az összes ágy 30,1%-t tartják fenn nık és gyermekek számára. Ugyanakkor a Városi Kórházba beutaltak száma 1995-tıl folyamatosan emelkedett, 2005-ben érve el maximumát, amikor összesen személyt kezeltek a székelyudvarhelyi kórházban. Kórházi ágyak száma Forrás: Autoritatea de sănătate publică nıknek fenntartott gyerekeknek fenntartott ágyak száma A kórház férıhelyeinek számát azonban nem csak a beutalt betegek száma határozza meg, hanem az is, hogy átlagosan hány napot tartózkodik a beteg a kórházban, azaz milyen hosszú egy-egy kezelés idıtartama. A kórházi férıhelyek kihasználtsága 2005-ben volt a legmagasabb (293,86 nap), majd a beutaltak számának apadásával ez is csökkent. A kezelések átlagos idıtartamát tekintve egyértelmően megállapítható, hogy az elmúlt években folyamatosan csökken, köszönhetıen a korszerő kezelések és eszközök alkalmazásának. 60

61 A Városi Kórházba beutaltak száma, az ágyak kihasználtsága és a kezelések idıtartama korházi beutalás korházi ágyak használata (nap) 275,4 271,83 230,86 293,86 285,28 261,2 kezelés átlag idıtartalma (nap) 9,97 9,64 8,83 8,13 7,16 7,01 Forrás: Autoritatea de sănătate publică A Városi Kórház székelyudvarhelyi, székelykeresztúri és parajdi telephelyeink összesen 601 ágy található, ezek közül a legtöbbet a szülészeti, sebészeti és belgyógyászati osztályok tartanak fenn. A szakrészlegek ágyelosztása a következıképpen alakul: izületi betegségben szenvedık számára, valamit a szemészeten fenntartott ágyak száma 20, a pszichiátriai osztályon fenntartott ágyak száma 17. Legkevesebb ágyat a hemodialízis osztályon találjuk. A Városi Kórház osztályai és az ágyak száma osztályonként 12 szakosztály Belgyógyászat 60 Szívgyógyászat 25 Fertızı osztály 40 ORL 35 Ideggyógyászat 33 Szülészet-nıgyógyászat 75 Újszülött osztály 35 Gyermekgyógyászat 45 Fizioterápia 30 Sebészet 65 Intenzív osztály (ATI) 15 6 szakrészleg Bır és nemi betegségek 12 Pszichiátria 17 Szájsebészet 10 Szemészet 20 Hemodialízis 9 Izületi gyógyászat 20 Klinikai Laboratóriumok Forrás:Lukács, 2008 A kórház ezen felül 3 klinikai laboratóriumot: egy gyógyszer-, egy vizsgálati és egy patológiai laboratóriumot tart fenn, a vizsgálati laboratórium hasi ultrahang, CT, tomográfia és mágneses rezonancia vizsgálatok végzésére alkalmas. A járóbeteg-ellátást biztosítandó a kórház a belgyógyászati, kardiológiai, nıgyógyászati, fizioterápiás, neurológiai, fül-orr-gégészeti, szemészeti és bırgyógyászat szakrendelıket mőködtet. Az intézmény tartja fenn továbbá a székelykeresztúri 15 férıhelyes gyerekgyógyászatot és 20 férıhelyes belgyógyászatot, valamint a 20 férıhelyes parajdi kórházat is. Ezen egységekkel együtt a betegek összlétszáma fı, amelybıl 429 fıt Parajdon, 729 gyermeket és 408 felnıttet pedig Székelykeresztúron kezeltek. A legtöbb beteget a szülészet (nıgyógyászat), a sebészet és a belgyógyászat fogadja, a legkevesebb kezelést a pszichiátrián, a szájsebészeten valamint a 61

62 bırgyógyászaton végezték. Az ágyhasználat tekintetében a legnagyobb kihasználtságot a fizioterápia (372,07), a szemészet (302,5) valamint az ideggyógyászat (296,52) esetében tapasztalhatunk. 62

63 Székelyudvarhely megyei jogú város fenntartható fejlesztési stratégiája Betegek megoszlása szakosztályok szerint Szülészet Sebészet Belgyógyászat ORL Újszülött osztály Gyerekgyógyászat Fizióterápia Szemészet Neurológia Fertızı osztály Reanimare Szívgyógyászat Ortopédia Bırgyógyászat Szájsebészet Pszichiátria Forrás: LUKÁCS, 2008 Az átlagos kezelési idı a fejlett technológiának, gyógyszeriparnak és a szaktudásnak köszönhetıen folyamatosan csökken. A legtovább a pszichiátriára beutalt betegeket kezelik, akik átlagos kezelési ideje 10,33 nap, de viszonylag hosszas kezelés igényelnek a fizioterápiás és a bırgyógyászati osztály betegei is. A legrövidebb ideig az intenzív osztályon tartózkodik 1-1 beteg. A parajdi kórházban a kezelés átlagos ideje meghaladja a székelyudvarhelyi átlagot is, mivel az átlagos kezelési idı 11,85 nap. A székelykeresztúri gyermekgyógyászaton azonban 5,15, a belgyógyászaton pedig 6,74 kezelések átlagos idıtartama. Átlagos kezelési idı szakosztályonként (nap) 12 10,33 10, ,1 7,04 7,03 6,66 6,41 6,16 5,63 5,5 5,46 6 5, Pszichiátria Fizióterápia Neurológia Bırgyógyászat Gyerekgyógyászat Fertızı osztály Szívgyógyászat Belgyógyászat Ortopédia Újszülött osztály Sebészet Nıgyógyászat Szemészet Szájsebészet 4,9 4,59 4,32 ORL Intenzív Forrás: LUKÁCS, 2008 Az intézményben dolgozó személyek 62,40%-a orvos-egészségügyi alkalmazott ebbıl 13,09% orvos, 1,52% egyéb felsıfokú végzetséggel rendelkezik, 48,8% egészségügyi középkáder az egészségügyi kisegítı személyzet aránya 23,69%, az egészségügyi-technikai alkalmazottak aránya 63

64 13,91% ebbıl adminisztratív és kisegítı személyzet 4,82%, kiszolgáló személyzet 1,52% és munkás 7,58% Házi beteggondozás Az idıs és beteg emberek szociális és egészségügyi ellátásának e folyamatosan növekvı kihívására az egyik legígéretesebb válasz a házi beteggondozás, mivel ez az ellátási rendszer optimális mértékben képes kiegészíteni és kombinálni az ápoltak hozzátartozói, szomszédjai és más önkéntes segítıi által végzett úgynevezett informális, de annál emberibb és szeretetteljesebb segítségét a szintén nélkülözhetetlen szakszerő ellátással. A Hargita megyei házi beteg- és szociális gondozási rendszert a Caritas mőködteti három kistérségben, mindhárom térségben egy-egy koordinációs központtal. A csíkszeredai koordinációs központ hatáskörébe 6 kirendeltség és 35 alkalmazott tartozik, akik 793 pácienst látnak el. Székelyudvarhelyen 8 kirendeltség mőködik 28 alkalmazottal (6 a városban), akik 435 beteget látnak el. A koordinációs központok akkreditált orvosi és szociális szolgáltatók, amelyek együttmőködnek a családorvosok szervezeteivel, a kórházakkal, valamint az idısek és mozgássérültek szervezeteivel. A betegek otthoni ellátása csak a családorvos vagy specialista javaslatára és felügyelete alatt végezhetı el. A Caritas a következı alapvetı ellátásokat nyújtja: - alapápolás: testi higiénia, öltözködés, táplálkozás, folyadékfelvétel, mobilizáció és kommunikáció támogatása, szükség esetén biztosítása - szakápolás: élettani mutatók követése, szakápolási cselekmények (injekciózás, kötözés, katéterezés, sztrómák, fisztulák ellátása, felfekvési sebek megelızése és ellátása, vénás keringési szövıdmények megelızése, hiposztatikus tüdıgyulladás megelızése, a beszőkült mozgástér következtében fenyegetı csont és izomrendszeri kóros elváltozások megelızése stb.) - a szociális és medikális területhez kapcsolódó habilitációs és rehabilitációs tevékenységek: mozgásterápia, pszichoterápia, pszichopedagógia, logopédia, podológia stb. Összefoglalás Székelyudvarhely térsége egészségügyi központja, amely funkcióját jól felszerelt városi kórháza, illetve rendelıintézetei révén lát el. Az orvosi ellátás könnyen elérhetı a betegek számára, azonban míg a szakorvosi utánpótlás biztosított a háziorvosi ellátásnak jelentıs létszámhiánnyal kell szembenéznie a közeljövıben az orvosok elöregedése miatt. A lakosság egészségügyi állapotát tekintve a hangsúly az elmúlt években a kezelésrıl a megelızésre tevıdött át. A megbetegedéseket tekintve a légzıszervi, a nemi és a keringési betegségek a leggyakoribbak, ez utóbbi a halálesetek jelentıs számáért is felelıs. A székelyudvarhelyi Városi Kórház megfelelı infrastrukturális és személyzeti feltételekkel rendelkezik, számos osztályán és szakrendelésén, valamint székelykeresztúri és parajdi kihelyezett egységein keresztül a térség valamennyi fekvı- és járó betegét szakellátásban tudja részesíteni Humán infrastruktúra: Szociális ellátás A megfelelı szociális ellátásban, szociális segítségnyújtásban, a szociális problémákkal szemben fellépı integrált felelısségvállalásában az állami szervek mellett nagy szerepet játszanak a civil szféra szereplıi. A szociális problémák integrált kezelésének elsı lépését 2001-ben tették meg, a 705/2001- es törvény elfogadásával, amely megfelelı keretet nyújt a szociális rendszer kialakítására, a célkitőzések, prioritások és a törvényi keretek kialakításával Romániában sikerült egy jól mőködı, partnerségre épülı szociális rendszert kialakítani. Anyagi- és humánerıforrások hiányában azonban a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények csupán 8%-a önkormányzati vagy állami szervezet. A szociális problémákra érzékeny közösségek az elmúlt 10 évben aktívan részt vettek/vesznek azok 64

65 megoldásában, így a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények 86%-a valamilyen alapítvány, egyesület keretében mőködik, bizonyítva a civil szféra tetterısségét. Székelyudvarhely országos viszonylatban korán felismerte a szociális kérdések fontosságát és megtette a kellı lépéseket a problémák kezelése érdekében. Ezért a város szociális ellátottsága jónak mondható, olyan programokkal, munkával és stratégiai elıregondolásokkal rendelkezik, melyek a jövıben is alapot nyújthatnak a további fejlıdéshez. A szociális infrastruktúra kiépítésének elsı lépéseként Phare pályázati alapok felhasználásával 1996-ban létrehozták a Budvár Szociális Központot, majd Helyi szociális partnerség -et alakítottak ki a szociális szférában tevékenykedı egyesületek, szervezetek és személyek munkájának összehangolása céljával. E partnerség hozta létre egy, a Civitas Alapítvány által vezetett projekt keretében a város szociális stratégiáját, az úgynevezett Székelyudvarhelyi Szociális Háló -t, amelynek célja megoldási lehetıségeket találni a városban és térségében fellelhetı szociális problémákra. A helyi önkormányzat Szociális és Gyámügyi Osztálya gyermekvédelmi és szociális szolgáltatásokat nyújt, illetve mőködteti a Budvár Szociális Központot a város szélén élı roma közösség közvetlen szomszédságában, a számukra átadott tömbházak egyikében. A központnak jelentıs szerepe van a hátrányos helyzető személyek integrációjában, problémáinak megoldásában, szükségleteinek kielégítésében. A szociális központ, egészségügyi ellátást és mentálhigiénés programokat mőködtet a rászorulók számára, illetve itt kap helyet a város családsegítı központja és átmeneti hajléktalan szállója is. Szintén önkormányzati fenntartású a város egyetlen bölcsıdéje. A fogyatékkal élık, a különbözı hátrányos helyzető vagy veszélyeztetett csoportok, a veszélyeztetett fiatalok számára civil szervezetek biztosítanak segítséget és foglalkoztatási lehetıséget Bölcsıde A bölcsıde 1971 óta mőködik egészségügyi intézményként. A rendszerváltás követıen négyrıl (1990) egyre (2000) csökkent a bölcsıdék száma. A jelenleg egyetlen bölcsıde önkormányzati fenntartású. Ugyanakkor a bölcsıdék iránti magas lakossági igényt a különbözı óvodák tipegı csoportjaiban is megpróbálják kielégíteni, ahol bölcsıdéskorú gyerekeket fogadnak, ez azonban csak átmenetileg oldja meg a férıhelyhiány problémáját. A jelen tanügyi törvények értelmében a 3 éves kor alatti gyerekek nem vehetıek fel napközi otthonokban, ezért a bölcsıde bezárása megnehezítheti azon szülık életét, akik kénytelenek visszamenni munkahelyeikre. A következı években a gyermekvállalási kedv és a születések számának növekedése várható, ami tovább növeli a bölcsıdei férıhelyek iránti lakossági igényt, holott a város egyetlen bölcsıdéjében már 2009-tıl túljelentkezés van.. A bölcsıde jelenleg a Villanytelep utcai óvoda mellett mőködik, épület a Roseal Kft. tulajdonát képezi, amely cég jelentısen támogatja az intézményt ben 23 alkalmazottal 4 csoport mőködött itt, amelyekben 3 hónapos és 3,5 éves kor közötti gyerekeket láttak el. Az intézmény férıhelyeinek száma 100, a túljelentkezés miatt azonban ennél több gyermeket is kénytelenek beiskolázni ben 108, 2008-ben 120 gyerek járt ide, jóllehet a gyerekek létszáma hónapról-hónapra változik attól függıen, hogy a szülık mennyit tudnak vele foglalkozni. A bölcsıde nyitva tartása a szülık igényeihez igazodik, hétfıtıl-péntekig 5.30 és 18 óra között vállalják a kisgyermekek ellátását, de szükség esetén a három mőszakban dolgozó alkalmazottak éjszakai felügyeletet is tudnak biztosítani. A bölcsıde infrastrukturális fejlesztése tekintetében nincs lehetıség nagyobb beruházásokat megvalósítani, pályázati forrásból sikerült viszont a zavartalan mőködéshez szükséges eszközöket beszerezni. A humánerıforrás fejlesztést a bölcsıdei dolgozók az UNICEFF által szervezett képzésein való részvétele biztosítja. 65

66 Ifjúság- és gyermekvédelem A gyermekvédelmi és szociális szolgáltatásokat a 272/2004-es törvény szabályozza. A törvény értelmében a helyi önkormányzatok és a civil szervezetek nappali foglalkoztató központokat, családi gyermeknevelı központokat és gyermekotthonokat mőködtethetnek. A város ifjúsági- és gyermekvédelmi feladatait a Hargita Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság, önkormányzati szinten pedig a Gyermekvédelmi és Szociális Fıosztály látja el. Ha a családi környezet nem nyújt megfelelı fizikai, erkölcsi és érzelmi környezetet a megfelelı fejlıdéshez, a szociális fıosztály feladata a megfelelı környezettanulmányok készítése, a nevelés ellenırzése, stb. Szintén az osztály feladata közé tartozik ügygondnokok kinevezése, iratcsomók elkészítése a gyermeknevelési támogatásokra, stb ben és 2006-ban a hivatal 101 esetben tett javaslatot a gyermekotthonba való utalásra vagy a gyerek nevelıszülıkhöz való kihelyezésére, illetve 35 gyerek esetében hívták fel a szülık figyelmét kisebb bőntények elkövetésében való tettenérésen. Az udvarhelyi régióban élı árva fiatalok többsége a Székelykeresztúron és az Oklándon eddig mőködtetett gyerekotthonokból kerül ki. A több mint 300 gyerek nagy része a különbözı Európai Uniós forrásból, valamint magánalapítványok támogatása révén kialakított családi elhelyezı központokba került, amelyek a nagy gyermekotthonok negatívumait hivatottak kiküszöbölni. A székelykeresztúri gyerekotthon felszámolása után a fiatalok családi házakba költöztek, ahol nevelı- szakma birtokába jussanak. szülıi felügyelet mellett nevelkednek összesen 20 ilyen ház mőködik Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Szentegyháza, Csíkszereda és Gyergyószentmiklós városokban és ezek környékén. Az oklándi gyerekotthon volt lakói számára családiasabb életkörülményeket hét ház biztosít Székelyudvarhely valamint Oklánd környékén és Lokodon, amelyek a Wolter és a LIA Alapítvány támogatásával mőködnek a Gyermekvédelmi Igazgatóság felügyelete alatt. Ezekben a családi nevelı központokban szakmai mőhelyek létrehozásával lehetıséget adnak a fiataloknak arra is, hogy késıbbi megélhetésüket biztosító Hátrányos helyzető csoportok Romák A 2002-es népszámlálás alkalmával a lelket számláló városban 439 személy vallotta magát romának, míg 1992-ben ez a szám 93 volt. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a romák rejtızködı népességet alkotnak, akik a hivatalos adatfelvételek alkalmával gyakran nem vállalják etnikai identitásukat, hanem inkább a többségi etnikai csoport tagjainak vallják magukat. Korcsoportos megoszlásban a legutolsó adatok szerint a 18 év alatti népesség aránya a legnagyobb 51%, ezt követi a év közötti korosztály, akik 31%-ban vannak jelen a populációban. A székelyudvarhelyi romákat létfenntartásukat jellemzıen a következı forrásokból biztosítják: hagyományos mesterségeket őzése, a szoknyás cigányok esetében, akik megélhetésüket csatornakészítéssel és kereskedéssel biztosítják, szerzıdéses munkaviszony, alkalmi, napszámos munkák, uzsoraszedés, koldulás, újrahasznosítható anyagok és erdei gyümölcsök győjtögetése, szociális segélyek. Mindezek egyike sem biztosít stabil megélhetést/jövedelmet a számukra, ezért a romák többsége hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetőnek tekinthetı. A romák életkörülményei javítása érdekében alapították a Budvár Szociális Központot a civil szféra és az önkormányzat összefogásának eredményeképpen. A roma lakosság helyzetének felmérését Székelyudvarhelyen a Grijă de tine, grijă de noi címő PHARE projekt keretében végezték el 2008-ban, amikor is roma lakost (291 családot) regisztráltak, ami a város lakosságának 3,2%-t teszi ki. A vizsgálat eredményei alapján a székelyudvarhelyi romák máig a település legfiatalabb népességét alkotják, jóllehet körükben is csökkent a gyermeklétszám a roma populáció csupán 5,14%-a töltötte be a 55. életévét. Romák korcsoportos megoszlása,

67 35-55 éves; 17,08 55 év felett; 5,14 18 év alatt; 45, éves; 32,69 Forrás: PROIECT PHARE 2005/ A családok közül a legtöbben öt, illetve háromszemélyes háztartásokban élnek, de nem számítanak ritkaságnak a 6 vagy annál több személyt tömörítı háztartások sem - sıt, két-két olyan háztartást is találtunk, amelyet 18, 20 illetve 22 roma alkot. A családok méretét tekintve a legjellemzıbbek az egyháromgyerekes családok, viszont két-két családban a gyerekek száma 8, illetve 10 (3,6%) volt. Roma háztartásokban élı személyek száma személy n.a. Össz. gyakoriság % Forrás: PROIECT PHARE 2005/ A képzettség tekintetében a romák jelentıs hátrányt mondhatnak magukénak: a felnıtt lakosság 19,84%-a nem végzett iskolát, 12,63%-uknak elemi iskolai végzettsége van. Mintegy negyedük végezte el az általános iskolát (25,86%), míg a szakiskolai végzettséggel vagy éretségivel rendelkezık aránya elenyészı. Felnıtt lakosság iskolai végzettsége érettségi 2,85 nem válaszolt 28,86 nincs osztálya 19,84 11 osztály 9,92 általános 25,86 elemi 12,63 Forrás: PROIECT PHARE 2005/ Nagyon kedvezıtlen a roma gyerekek iskolázottsága is: a megkérdezett családok gyerekeinek csupán 41,77%-a jár iskolába, míg 475 gyerek félbehagyta tanulmányait vagy soha nem járt iskolába. Az óvodai oktatásban résztvevık aránya még ennél is kisebb a gyerekek csupán 12,04%-a jár óvodába. A gyerekek számítógépes ismeretei is igen korlátozottak, javarészt az internet-kávézókban elsajátítható tudásra korlátozódnak. 67

68 A székelyudvarhelyi romák létfenntartásukat jellemzıen a következı forrásokból biztosítják: hagyományos mesterségeket őzése, szerzıdéses munkaviszony, alkalmi, napszámos munkák, uzsoraszedés, koldulás, újrahasznosítható anyagok és erdei gyümölcsök győjtögetése, szociális segélyek. Mindezek egyike sem biztosít stabil megélhetést/jövedelmet a számukra, ezért a romák többsége hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetőnek tekinthetı. Jelenleg a év közötti, azaz a munkaerı-piaci szempontból aktív udvarhelyi roma lakosság 17,39%-a dolgozik alkalmazottként, míg közel kétharmaduknak (65,71%) nincs állandó jövedelme. A kutatás további három olyan 17 éves fiatalt talált, aki állandó jövedelemmel rendelkezik, ık a Melinda Impex, a Famos és az Infopress alkalmazottai. Munkaerı-piaci részvételük bizonytalanságából adódóan a felmért lakosság körében az egy fıre jutó jövedelem átlagosan 113 lej volt: a családok majdnem negyede (23,67%) azonban csupán lej közötti összjövedelemmel rendelkezik, míg további 42,61% mondhat magáénak lej közötti havi bevételt. Havonta lejbıl gazdálkodik a családok 24,74%-a, míg 1001 RON fölötti keresetet csupán a családok 9,27%-a tud megvalósítani ık jellemzıen valamilyen családi vállalkozásban dolgoznak. Az alacsony jövedelmek ellenére a székelyudvarhelyi romák többsége (80%) nem szociális bérlakásban lakik (20%). Állami tulajdonban levı lakást bérel a családok több, mint negyede, legnagyobb részük azonban saját tulajdonban levı lakásban vagy családi házban él. A szociális bérlakásban élıknél is alacsonyabb azoknak a családoknak a száma, akik valamely idegen személy, alapítvány, cég vagy más intézmény tulajdonában lévı ingatlant bérelnek vagy rokon, ismerıs lakásában laknak. Lakásaik azonban jellemzıen kicsik (1-2 helyiség alkotja ıket) és alacsony komfortfokozatúak a lakások többségében nincsen fürdıszoba, az elektromos árammal való ellátottság elmarad a városi átlagtól, a lakások több, mint felében nincs vezetékes víz és kevesebb, mint negyede csatlakozik a szennyvízcsatorna-rendszerre. A tartós használati cikkek azonban a legtöbb roma családban jelen vannak, jóllehet a lakások felszereltsége a városi átlaghoz képest szegényes a háztartások többségének van színes televíziója és hőtıszekrénye, de jellemzı a mobil telefonok és a DVD lejátszók jelenléte is, míg a vezetékes telefon és a számítógép általában hiányzik. A megkérdezettek bevallásuk szerint nem tartanak birkát, sertést, csupán néhányuknak van lova vagy szárnyas háziállata, holott az állattartásból fedezhetnék élelmiszerszükségletük egy részét. Háztartások felszereltsége Háztartási infrastruktúra % Színes TV 61,4 Fehér-fekete TV 4,7 Hőtıszekrény 35,9 Fagyasztóláda 3,6 Gáztőzhely 18 DVD lejátszó 16,2 Vezetékes telefon 3 Mobil telefon 32,7 Mosógép 15 Automata mosógép 12.9 Számítógép 5,3 Forrás: PROIECT PHARE 2005/ A roma lakosság 90,7%-nak van háziorvosa, 20,88%-uk Lakatos Béla orvoshoz, 15,38%-uk Veress Rózsa orvosnıhöz, 11,75%-uk Szekeres Ildikó orvosnıhöz tartozik. A felnıtt romák közel háromnegyede (73,9%) elégedett vagy nagyon elégedett családorvosával, csupán 0,8%-a nyilatkozta azt, hogy nagyon elégedetlen a választott doktorral. Az Egészségügyi Minisztérium által bevezetett kötelezı szőrésnek köszönhetıen a vizsgált populáció több, mint fele az idén már járt háziorvosánál. A romák életkörülményei javítása érdekében alapították a Budvár Szociális Központot a civil szféra és az önkormányzat összefogásának eredményeképpen. A Szociális Központ iskolai szociális programot biztosít a roma gyermekek számára (a 2006/2007-es tanévben ebben 15 óvodáskorú és 75 elemi iskolás gyerek vett részt). A központ által mőködtetett iskola négy elemi osztállyal (I-IV) és egy óvodai csoporttal mőködik. A programban résztvevı gyerekek továbbá tanszercsomag-kiegészítést kapnak, gyógypedagógiai és pszichológiai foglalkozásokon vehetnek részt, valamint szociális és egészségügyi támogatásban is részesülnek. A gyógypedagógiai és pszichológiai foglalkozások célja a roma 68

69 gyerekek szociális helyzetébıl adódó hátrányosságok enyhítése, illetve korrekciója. A csoport- és meseélményeken keresztül a szociális készségek fejlesztését, a személyiségfejlesztést és az önismeret gazdagítását, az érzelmi kontroll/önkontroll kialakítása, megszilárdítását, az érzelemkifejezés fejlesztését valósítják meg a fejlesztı szakemberek, továbbá a gyermekek pszichodiagnosztikai felmérése alapján egyéni korrekciós és felzárkóztató foglalkozásokat is mőködtetnek, illetve foglalkoznak a gyermekek mentálhigiénés és egészségügyi nevelésével is. Fogyatékkal élık A fogyatékkal élı személyek ellátásában a szociális fıosztály illetékes a különbözı segélyek, pótlékok juttatásában. Emellett a fogyatékkal élık jogainak védelme, ügyirataik intézése, környezettanulmányok készítése is feladatkörükbe tartozik. A fogyatékkal élık jogait szabályozó, 448/2006-os törvény értelmében 110 I. fokú, 52 II. fokú és 8 III. fokú fogyatékkal élı személynek ügyiratait rendezte az osztály, továbbá 25 esetben készültek esettanulmányok és történt javaslat ezen személyek fogyatékossági besorolására. A hallás-, látás- és mozgássérült személyek érdekeit különbözı civil szervezetek védik, mint a Louise Braill Alapítvány, a Mozgássérültek Egyesülete, a Remény Nemlátók Alapítvány, stb. A sérült gyerekek oktatása, lehetıség hiányában normál iskolákban folyik az integrált oktatás azonban csak abban az esetben lehet sikeres, ha az intézményekben gyógypedagógusok, fejlesztı szakemberek is segítik a gyerekek felzárkóztatását, ami viszont a legtöbb iskolából hiányzik. A fogyatékos gyerekek felzárkóztatására a Móra Ferenc Általános Iskola step by step osztályaiban van lehetıség, illetve a Bányai János Szakközépiskola két speciális osztálya nyújt lehetıséget az enyhe értelmi fogyatékos, az Oklándi Speciális Speciális Általános Iskola osztályai pedig a középsúlyos szellemi fogyatékos gyermekek iskolai oktatására. Jelen pillanatban közel 200 mozgássérült személyt tartanak nyílván, amelybıl 19 kerekes székes. Az intézményi infrastruktúra hiányából adódóan, kevés azon intézmények száma, ahol a biztosítva van a mozgássérültek könnyő bejutása, vagy amennyiben új építéső épületrıl beszélünk ahol kötelezı betartani az esélyegyenlıséget elısegítı direktívákat, sok esetben a feljárók dılés-szöge nem teszi lehetıvé a bejutást. A testi vagy szellemi fogyatékkal élık foglalkoztatását Székelyudvarhelyen az Orbán Alapítvány, a Pro Down Egyesület és a Pro Autista Alapítvány vállalta fel. Ez utóbbi a Hargita Megyei Gyermekvédelmi Igazgatósággal együtt 2003-ban Felsıboldogfalván egy nappali befogadó központot is létrehozott autista gyerekek számára, ahol 12 gyermek részére biztosítanak speciális igényeiket figyelembe vevı programot gyógypedagógusok és más szakemberek segítségével. Székelyudvarhelyen összesen 165 fogyatékkal élı gyermeket tartanak nyílván, amelybıl 35-t az Orbán Alapítvány foglalkoztat. Nyilvántartott fogyatékkal élı gyermekek száma 2003-ig Forrás: Orbán Alapítvány Fogyatékosok oktatása, fejlesztése és foglalkoztatása terén az Orbán Alapítvány által mőködtetett a Bice-Bóca iskola is jelentıs szerepet vállal. Az iskola jogi szempontból a Tompa László Általános Iskolához tartozik, a gyerekek közoktatási feladatainak ellátása érdekében azonban a foglalkozásokat az alapítvány székházában tartják. A Központot látogató gyerekek és fiatalok az életkoruk, sérülésüknek súlyosságát és jellegét figyelembe véve különbözı csoportokban tanulnak. Az alapítvány a következı feladatokat látja el: - Értelmileg akadályozott, mozgáskorlátozott és halmozottan sérült gyermekek, fiatalok komplex korrekciós fejlesztése; - A hagyományos oktatási rendszerbıl kiszorult, halmozottan sérült, autisztikus tüneteket mutató, viselkedésproblémás gyermekek és fiatalok nappali pedagógiai és szociális ellátása; - Az olvasás, írás és számolás elsajátítása és különbözı szinteken történı rögzítéserugalmasan alkalmazkodva a gyermek adottságaihoz és korlátaihoz; - Ambuláns foglalkozások: komplex vizsgálat során megállapítani a gyermek fejlettségi szintjét és annak megfelelıen javasolni a gyermek további ellátását- a különbözı fokban sérült és megkésett fejlıdéső gyerekek gyógypedagógiai-logopédiai felzárkóztató jellegő fejlesztése, 69

70 heti rendszerességgel. A szülık aktív részvétele a foglalkozásokon, amelyeken elsajátíthatják azokat a tevékenységi formákat, amik elısegítik a gyermekük fejlıdését - Terápiás foglalkozások: gyógypedagógia, logopédia, mozgásos jelleg (gyógytorna, hidroterápia stb. ) Szegények és hátrányos helyzető fiatalok Az esélyegyenlıség biztosítása érdekében az életkörülmények javítása, az anyagi és más jellegő juttatások biztosítása az önkormányzatok számára törvényi kötelezettség. A különbözı segélyek kiutalása, ügyiratok, kérvények adminisztrációját a szociális fıosztály látja el. Az önkormányzat a 2007-es év folyamán összesen 21 személy számára biztosított szociális étkeztetést ( ebéd). A 416/2001. törvény értelmében 216 család részesült szociális segélyben, amelybıl 188 család kapott főtési támogatást, 51 család részesült gyorssegélyben és 2 család utaltak ki temetkezési segélyt. Gyermeknevelési pótlékban részesülnek továbbá mindazon személyek, akik nem járnak iskolába, illetve még nem iskoláskorú gyerekek 2007 folyamán összesen 112 ügyiratot állítottak össze. Az egyszülıs és kiegészítı családi pótlékra való jogosultságot a 105/2003. sürgısségi kormányrendelet és az 1539/2003. kormányhatározat szabályozza ezt olyan családok kaphatják, ahol valamelyik szülı egyedül neveli gyerekeiket, vagy a 18 évnél fiatalabb gyereket is eltartó családban az egy fıre esı jövedelem nem haladja a 176 RON-t. Ilyen segélyben az adott év folyamán összesen 290 család részesült, illetve a kormányrendelet értelmében összesen 60 kérést továbbították az illetékes minisztériumnak. A főtéstámogatás statisztikái lehetıséget adnak a város szociális helyzetének elemzésére az egy fıre esı jövedelmek, valamint életkörülmények szempontjából. Azok a személyek jogosultak ugyanis főtéstámogatásra, akiknek az egy fıre jutó jövedelme nem haladja meg a 615 lejt. A támogatás fafőtés, gázfőtés (egyéni hı központok) és távhı esetében vehetıek igénybe, évente maximum 5 hónapra; a támogatás mértéke függ a jövedelemtıl, legfeljebb 233 lej és legkevesebb 17 lej lehet. A szociális osztály 2008-as statisztikai jelentése szerint az elmúlt főtésszezonban főtéstámogatási kérelmet hagytak jóvá a gázfőtést használók részére, kérés érkezett távhıt használók körébıl és 577 személy részesült fatámogatásban. A támogatások 90,4%-a 5 hónapos idıintervallumot fedett le, a támogatást igénylı legtöbb család két, három vagy négytagú volt. Az alábbi táblázat tükrében a főtéstámogatásra jogosult személyek egy fıre esı jövedelme 355 és 540 RON között mozog. Főtéstámogatást benyújtók egy fıre jutó átlag keresete 540, % 155 alatt 7% 155, % 210, % 260, % 480, % 310, % 425, % 355, % Forrás: Önkormányzati nyílvántartás Az egy fıre jutó kereset tekintetében az egyedülálló személyek közül legtöbben RON közötti keresettel rendelkeznek, átlagkeresetük jellemzıen 355 RON feletti. A kéttagú családok esetében a legtöbb támogatásra jogosult család egy fıre esı jövedelme ennél valamivel magasabb, lej között mozog. A négy vagy többtagú családok esetében azonban az egy fıre esı jövedelem jellemzıen RON közé esik és nem jellemzı a 480 lej feletti jövedelem. Hasonló tendenciát 70

71 figyelhetünk meg a távhı támogatást igénylık esetében is, ahol minden családtípusban jellemzıen RON között mozog az egy fıre esı jövedelem. A többgyermekes családok e tekintetben is hátrányosabb helyzetőek, az egy fıre esı jövedelem gyakran alakul csupán RON között. Megállapítható tehát, hogy az egyedülálló vagy kéttagú családok egy fıre esı jövedelme jellemzıen nagyobb, így megélhetési lehetıségeik jobbak a nagycsaládosokénál. Mivel a nagycsaládosok esetében általában több gyermek jelenlétével kell számolnunk, kiderül, hogy a gyermekek szociális szempontból különösen veszélyeztetett réteget képviselnek. 250 Főtéstámogatásra jogosult családok átlagjövedelme és családtagok száma szerint egyedülálló személy 2 tagú család 3 tagú család 4 tagú család 5 tagú család 5 tagú családnál nagyobb 155 alatt 155, , , , , , , ,1-615 Forrás: Önkormányzati nyílvántartás Az ifjúság, a hátrányos helyzető fiatalok segítésére létrehozott programoknak ad otthon a Fészek Ifjúsági Ház. A ház lehetıséget biztosít az árvaházban felnıtt gyerekek oktatására, képzésére, hogy a nem megfelelı elıképzettség kiküszöbölésével egyenlı erıfeltételekkel induljanak a munkaerıpiacon. A képzésen túl a hátrányos helyzető fiatalok számára közösséget is biztosít, ami segítséget, támogatást nyújt a fiatalok társadalomba való beilleszkedéséhez. Az intézmény a fiatalok számára képzést, tréningeket, tanácsadást biztosít, segíti ıket az álláskeresésben és a munkahely megtartásában, átmeneti szálláslehetıséget és szabadidı programokat nyújt számukra ezzel is segítve a beilleszkedést. A Fészek Ifjúsági Házat mőködtetı partnerség témagazdája és felelıse a Walter Alapítvány, de szerepet vállal benne a székelyudvarhelyi, székelykeresztúri és szentegyházi polgármesteri hivatal, a Civitas Alapítvány, a Domus Egyesület, a Szent Gellért Alapítvány, a LIA Alapítvány és a Székelyudvarhelyért Alapítvány is. Egyéb hátrányos helyzető csoportok A Szociális Központ keretében mőködı átmeneti hajléktalan szállót 2006-ban 28, 2007-ben 14 személy vette igénybe. Ezek mindegyike férfi, tehát a jövıben szükséges lenne szálláshelyet kialakítani nık részére is. A szálló szolgáltatásai közé tartozik tisztálkodási lehetıség biztosítása, az étkeztetés, iratok ügyintézése, egészségügyi ellátás, családtagokkal való kapcsolatfelvétel elısegítése, lelkibeteg-gondozás, stb. A Tábor utca 3b. alatt mőködı Családsegítı Központ, ahol 2006-ban 38 esetben nyújtottak segítséget rászoruló embereknek, családoknak, 2007-ben pedig 41 személy vett igénybe a központ szolgáltatásait. A családsegítı központban szakemberek (szociális munkás, pszichológus, orvos, egészségügyi asszisztens, jogász) segítségével nyújtanak támogatást a különbözı lelki, szociális, nevelési, orvosi és jogi problémákban. Az iroda a következı feladatokat látja el: - a különbözı gondokkal küzdı vagy válsághelyzetben levı személyek és családok segítése, konzultációja - mentálhigiénés nevelés (alkohol-, drog prevenció, szexuális felvilágosítás, testi higiénia) szervezett elıadások formájában az iskolákban és a roma közösség körében 71

72 - kommunikációs modellek a konfliktusok kezelésére, viselkedésminták a társadalomban, családtervezés - magánszemélyek és a különbözı intézmények közötti kapcsolatteremtés - szociális háló fejlesztése, a szociális szervezetekkel való kapcsolattartás - családi feszültségek kezelése A családon belüli bántalmazás áldozatainak azonnali segítése jelenleg megoldatlan probléma, tehát a jövıben meg kell találni a módját annak az erıszakot elszenvedett nık és gyerekek számára biztonságos körülmények között tudjanak ideiglenes szállást biztosítani. Szintén megoldatlan a koldulás problémája, a kéregetık száma egyre növekszik, különösen a városközpontban e tekintetben a rendırség, az önkormányzat és a civil szervezetek együttmőködése szükséges az utcán kéregetı gyerekek és idısek szociális ellátásának biztosítása érdekében Idısgondozás Székelyudvarhelyen a 2002-es népszámlálási adatai alapján az idıs korcsoport aránya 19% volt. Jóllehet a város nem küzd az elöregedés problémájával, a hagyományos családi kötelékek meglazulása következtében az idısek sok esetben szorulnak intézményi segítségre. Az idısek gondozásának, támogatásának jelentıségét mutatja, hogy 2007-ben a Caritas valamely szolgáltatását összesen 1675 idıs személy, azaz az idıs lakosság közel 24% vette igénybe. Az idısek foglalkoztatását, szociális segítését Székelyudvarhelyen alapvetıen három szervezet vállalta fel: a Caritas, a Református Öregotthon és a Nyugdíjas Önsegélyzı Pénztár. E három szervezet jóvoltából az idısek házi beteggondozásban, orvosi és egészségügyi ellátásban, különbözı anyagi és más jellegő támogatásokban részesülnek, illetve biztosított számukra néhány öregotthon is. Az öregotthonba való felvételt azok az idıs személyek igényelhetik, akik nem tudják ellátni magukat. A 2004-tıl mőködı Református Öregotthon 40 fı fogadására alkalmas, két öregotthont mőködtet a Caritas, illetve további két állami fenntartású bentlakásos intézmény mőködik a térségben. Ugyanakkor az önkormányzat egy, a kórház melletti tömbházban szociális lakásokat biztosít a nyugdíjasok számára, ahol kedvezmények segítségével biztosítja a nyugodtabb életkörülményeket. A két tömbházban, 97 lakrész található, ahol összesen 95 személy lakik. A tömbházakban biztosítottak helyet a Caritas kirendeltségének, a Civitas egyesületnek, az Ambach alapítványnak, a Máltai szeretet szolgálatnak, a Budvár szociális központ kirendeltségének, a Ma.Mo Egyesületnek. A szociális tömbházakban továbbá mőködik egy orvosi rendelı és gyógyszertár, valamint egy könyvtár, mindezek az idıs személyek kényelmét szolgálják. A nyugdíjas évek anyagi gondoktól való mentességét próbálja továbbá biztosítani a városban több éve sikeresen mőködı Nyugdíjas Önsegélyzı Pénztár, amely nemcsak különféle programokat szervez az idısek számára, de érdekképviseletüket is felvállalta. Szolgáltatásaik közé tartozik az ingyenes orvosi vizsgálat, a jogi tanácsadás, valamint a különbözı kulturális összejövetelek, elıdadások, tanfolyamok szervezése az idısek számára Szociális háló Székelyudvarhelyen A közösségi összefogással és a pályázati források felhasználásával létrehozott Helyi Szociális Partnerség a szociális együttmőködés sikeres példája, amely egy szociális stratégia, a Székelyudvarhelyi Szociális Háló kidolgozását eredményezte. A stratégia fı célja egy olyan szociális háló kiépítése, mely hatékonyan tud fellépni minden hátrányos helyzetben lévı személy problémáinak kezelésében. A szociális hálóban résztvevı és szociális téren tevékenykedı intézmények száma közel 80. A partnerségben a kezdeményezı Civitas Alapítvány mellet koordinációs szerepet kapott a Lakossági Tanácsadó Iroda is, amely 2002-tıl áll a lakosok rendelkezésére. Az iroda küldetése a székelyudvarhelyi polgárok életszínvonalának növelése az ingyenes információs és tanácsadó szolgáltatás révén. Az intézmény 12 területen nyújt tanácsadást és tájéktatásat, ezek az: Egészségügy (orvosi ellátás, ingyenes egészségügyi ellátás, gyógyszerkiváltás, otthonápolás) Társadalombiztosítás (nyugdíjak, segélyek, gyermeknevelési szabadság, juttatások) Munkaügy (alkalmazottak jogai, munkanélküli segély, konfliktuskezelés) 72

73 Fogyasztóvédelem (vásárlói jogok, fogyasztóvédelem) Polgári jogok és kötelezettségek (bírósági jogok, ügyintézés, magánlaksértés) Tulajdonjog (államosított lakások, erdı, lakószövetségi problémák) Adók és illetékek (adók és illetékek, adókedvezmények, ösztöndíjak) Közjegyzıi eljárások (adásvétel, hagyaték, közjegyzı) Gyermekjogvédelem (gyámság, gyereknevelés, elhelyezés) Közszolgáltatások Az ingyenes tanácsadást 2008 áprilisáig személy vette igénybe, ami összesen regisztrált esetet jelent. A leggyakrabban a következı területeken igényeltek tanácsot: szociális segélyek (25,8%), közszolgáltatások (18,9%), szociális szolgáltatások (15,3%), tulajdonjogi kérdések (13,3%). Az iroda információs rendszerét a térség valamennyi lakója igénybe veheti: 86,85% volt a városi környezetben lakó ügyfelek aránya. Megfigyelhetı, hogy az iroda szolgáltatásai iránt fıként az idısek érdeklıdnek (az ügyfelek 49,38%-a 50 év feletti), míg a szolgáltatásait igénybe vevı 25 év alatti fiatalok aránya csupán 10%. A hálóban résztvevı szociális szervezetek találkozóik révén képesek biztosítani a szervezetek integrált mőködését, a kapcsolatápolást és a háló bıvítését, valamint a stratégiában megfogalmazott célok megvalósításának monitoringját. A Civitas Alapítvány nyilvántartása értelmében a szociális háló segítségével megvalósult az idısek bentlakásos ellátása, az árva gyerekek családi központokban való elhelyezése, valamint az árvaházból kikerülı fiatalok szakmai képzıközpontjainak kialakítása és bıvítése. Folyamatban van továbbá egy-egy nappali otthon létesítése idısek, illetve árvaházi gyerekek számára, egy fejlesztıközpont létesítése a fogyatékkal élık számára, védett munkahelyek létrehozása a fogyatékosok munkaerı-piaci integrációja érdekében, a felnıtt fogyatékosokat ellátó bentlakásos intézmények létrehozása, a hátrányos helyzető romák munkaerı-piaci integrációja a felnıttoktatás révén, valamint a veszélyeztetett helyzetben lévı roma gyerekek felkarolása, elhelyezése. Összefoglalás Székelyudvarhely romániai viszonylatban úttörınek mondható a szociális problémák integrált kezelésének kialakításában, a köz- és civil szféra ehhez szükséges összefogás jelentıségének felismerésében és a partnerségi rendszerek kialakításában. Ennek következtében a város szociális hálója nem csupán stratégiai szinten létezik, hanem számos sikeres önkormányzati és civil kezdeményezés létezik a szociális problémákkal küszködı és az ezek által leginkább veszélyeztetett csoportok gondjainak enyhítésére. Jóllehet a szociális rendszer egyaránt biztosít szolgáltatásokat a gyermekek, idısek, romák vagy a fogyatékkal élık számára és képes rugalmasan reagálni a felmerülı szociális problémákra, annak további fejlesztésére is szükség van. Megoldatlan problémát jelent például a bölcsıdei férıhelyek iránti igény kielégítése, a családon belüli erıszak áldozatainak védelme, a kéregetés, stb. mindezen problémákra mielıbb megoldást kell keresni, továbbá nem szabad megtorpannia a hátrányos helyzető és a veszélyeztetett csoportok nappali és bentlakásos ellátását, valamint munkaerı-piaci integrációját célzó kezdeményezéseknek sem Kultúra, ifjúság, szabadidı, sport Kulturális élet Székelyudvarhely jelentıs központi funkciókkal rendelkezik a térség, a székelyföldi, sıt az egész romániai magyar kulturális és szellemi életben, amely funkciók tradicionális jelenléte a városi szövetben az iskolák és a hozzájuk kapcsolódó civil szervezetek jelentette szellemi, mővelıdési központokból eredeztethetı. 73

74 Az iskolák holdudvarában alakultak ki mind a színjátszás, mind az egyesületi élet hagyományai. A jezsuita gimnázium diákjai például 1701 és 1770 között a római katolikus templomban 55 iskoladrámát mutattak be, s az elsı olvasókört, a Sz. Udvarhelyi Ev. Ref. Ns. Fı Oskolának Tanuló Ifjúság közül edgyesült Olvasó Társaságát pedig a református kollégium diákjai hozták létre 1883-ban. A polgári színjátszás, valamint az elsı civil egyesületek a XIX,. században jelentek meg az elsı vándorszínész-társulatok az 1820-as években tőntek fel a városban, míg a polgári olvasókör ben alakult, ám 1877-ben már 170 fizetı tagja volt, akik az olvasókör által járatott 10 politikai és szépirodalmi lapot is olvasták. Ugyanabban az esztendıben a Társalkodó Egyesület ( Casino ) 88 részvényes taggal rendelkezett, könyvtára 16 politikai és irodalmi lapot járatott és 250 kötettel rendelkezett ben alakult a Nıegylet, 1887-ben a Kereskedı Ifjak Olvasó Egylete, 1890-ben pedig az Ipari Önképzı és Segélyegylet. A város kulturális életének viszonylag korai felvirágzását befolyásoló személyiségek szellemi-kulturális hagyatékát Székelyudvarhely ma is ırzi, s fordítva a virágzó helyi kultúra és mővelıdés is sok nagy személyiség pályáját, gondolkodását befolyásolta. Íme néhány a városhoz kötıdı jeles személyiség, a teljesség igénye nélkül: Áprily Lajos (Brassó, Visegrád). Költı, mőfordító, szerkesztı. A középiskola elsı két osztályát Székelyudvarhelyen végezte. Bányai János (Kézdivásárhely, , Székelyudvarhely). Geológiai, balneológiai, növénytani, állattani szakíró, 1941-tıl Székelyudvarhelyen élt és tanított, között a Székelység címő folyóirat szerkesztıje volt. Gazdag szakkönyvtárát a Haáz Rezsı Múzeumnak ajándékozta. Ma egy iskola viseli nevét. Baczkamadarasi Kis Gergely ( ) egyházi író. Középiskolai tanulmányait Marosvásárhelyen, az egyetemet Bázelben végezte tól az udvarhelyi Református Kollégium rektora. Rektorsága idején épült az ó-kollégium és a központi református templom építtetésénél is kivette részét a munkából. Az õ monogramja látható a templom tetején. Szobrát 2004-ben állította a hálás utókor. Baróti Szabó Dávid (Barót, Virt). Költı, mőfordító, a magyar versritmus megújítója. A székelyudvarhelyi jezsuita gimnáziumban tanult. Benedek Elek (Kisbacon, , uo.). Publicista, író, népköltés-győjtı, a magyar gyermekirodalom egyik megalapítója, lapszerkesztı, irodalomszervezı. Középiskoláit a Református Kollégiumban végezte. Emlékét a róla elnevezett tanítóképzı és az új kollégium elıtti mellszobor ırzi. Haáz F. Rezsı (Szepesbéla , Székelyudvarhely). Képzımővész, etnográfus között a Református Kollégium, illetve a Tanítóképzı tanára, majd 1952-ig a Múzeum igazgatója ban több évi győjtımunka eredményeként megnyitotta Udvarhelyszék népmővészeti múzeumát, ezt fejlesztette, gyarapította haláláig. A múzeum ma nevét viseli. Marosvásárhelyi Mészáros Gergely (Marosvásárhely , Kolozsvár). A hazai barokk nagy hatású írója, fordító, a gimnázium alapítója. Nyírı József (Székelyzsombor, , Madrid). Regény-, novella-, és drámaíró. Középiskolai tanulmányait a Római katolikus Gimnáziumban végezte. A 30-as években telepedett le Székelyudvarhelyen, és jelentıs szerepet játszott a város mővelıdési életében. Itt vitték elıször színre két elıadását, valamint az Úz Bencze címő regényét is itt adták ki elıször. Orbán Balázs (Székelylengyelfalva, , Budapest). Historikus, geográfus, etnográfus, közíró és politikus. Fı munkája a Székelyföld leírása 6 kötetben. Végrendeletében kérte, hogy Székelyudvarhelyen temessék el. 74

75 Tamási Áron (Farkaslaka, , Budapest). Novella-, regény és drámaíró, publicista, a XX. századi magyar próza egyik legeredetibb elbeszélıje. Középiskoláit a Római katolikus Gimnáziumban végezte. Tomcsa Sándor (Székelyudvarhely uo.). Író, karikaturista. A két világháború között, illetve a második világháború után a helyi mővelıdési-mővészi élet központi személyisége. Kisregényeinek, karcolatainak, színmőveinek élményvilága Székelyudvarhely, egész élete ide kötıdik. Tompa László (Betfalva, , Székelyudvarhely). Költı, mőfordító, szerkesztı tıl Székelyudvarhelyen él, között a Székely Közélet szerkesztıje. Feleségével együtt fontos szerepet vállalt a település irodalmi, mővelıdési, mővészi életében. Haáz Rezsı Múzeum és Képtár A hajdani székelyudvarhelyi polgárság örökségének számító múzeumot a város lakossága úgy szemléli, mint ami összekötı kapocs a jelen és a múlt között, a közösség tükre, a város névjegye. A jelenlegi múzeum elızményét az a régiség-, érem és ásványgyőjtemény képezi, amelynek alapjait 1797-ig vetették meg a református kollégium könyvtárának részeként, miként azt egy, a nevezett évbıl fennmaradt leltárkönyv bizonyítja. Ugyanekkor a kollégiumban már létezett a fizikaitermészetrajzi szertár, a csodás természeti ritkaságok, a klenódiumok, a támogatók címereinek és a zászlóinak győjteménye. Ezek a győjtemények a nagyenyedi kollégium hasonló jellegő győjteményével együtt jelentik az erdélyi múzeológia kezdeti korszakát, s amelyek szellemi-eszmei értéke a háborús idıszakokban ıket ért jelentıs károk ellenére is felbecsülhetetlen. Ezt a győjteményt egészítette ki saját etnográfiai győjteményével Haáz Rezsı, akinek kezdeményezésével és vezetésével a múzeum 1913-ban a nagyközönség számára is látogatható vált. Az alapító nevét viselı múzeum jelenlegi épületét 1968-ban kapta, amikor a Tompa László és Tomcsa Sándor emlékszobákkal is kibıvült, 1978-ban pedig tovább bıvítették, ezúttal az Állandó Képtár épületével. A közel mőalkotással rendelkezı képtárban a látogatók többségükben a településhez kapcsolódó alkotásokat tekinthetnek meg. A múzeum több állandó és idıszakos tárlat segítségével nem csak a város, hanem a környék kulturális örökségét is bemutatja. Külön érdekessége a helytörténeti tárnak az iskolatörténeti kiállítás, amely a város nagy múltú iskoláiból származó taneszközöket és tanfel-szereléseket ismerteti meg az érdeklıdıkkel. A Székelyföld virágai címet viselı állandó kiállítás a természet és ember harmonikus egységét illusztrálja - a környék népmővészetében kiemelt szerepe volt a virágmotívumnak mint az örök megújulás, a halhatatlanság és a termékenység szimbólumának. A múzeumban zajlik a város kulturális javainak ırzése, konzerválása és restaurálása, amelyet jelentıs kutató és tudományos munka végzése, kiadványok megjelentetése, valamint széleskörő kulturális és nevelımunka egészít ki, valamint kiállítások, szimpóziumok, találkozók rendezése, látogatók fogadása és vezetése, stb. A múzeum a következı alapegységekkel, kiállító helyekkel rendelkezik: Központi épület Funkció Jogi helyzet Területbıvítési lehetıségek Kiállító hely és Magántulajdon raktár visszaszolgáltatás Tetıtér beépítés Szükséges fejújítások Jó állapotban Homlokzat 75

76 Kiállítási csarnok és kovácsmőhely Állandó Képtár Spanyár-ház Tudományos Könyvtár Kapugyőjtemény Szejke-fürdı Borvíz és Fürdı Múzeum Tompa László Emlékszoba Tamási Áron Emlékház, Farkaslaka Felsı-Nyikó menti tájház, Székelyszentlélek Orbán Balázs Emlékház Kiállítás Kiállítóhely, raktár, restaurátor mőhely Vendégház Könyvtár és olvasóterem Kiállítás Kiállítás Kiállítás Kiállítás Kiállítás Kiállítás alatt álló ingatlan Köztulajdon, HMR kezelésében Köztulajdon, HMR kezelésében Köztulajdon, HMR kezelésében Egyházi tulajdon Köztulajdon, HMR kezelésében Köztulajdon, HMR kezelésében Köztulajdon, HMR kezelésében Köztulajdon Köztulajdon Köztulajdon Tetıtér beépítés felújításra szorul Tetızet teljes felújítása Kurrens javítás, raktár kialakítása Nagy javítás Belsı javítás szükséges Mivel a múzeum központi épületét visszaigényli annak tulajdonosa az intézményt a megszőnés veszélye fenyegeti fennmaradásához tehát sürgısen biztosítani kell a szükséges kiállítási és raktárhelyet. Ennek egyik a közvélemény által is támogatott alternatívája egy multifunkcionális kulturális központ kialakítása a középkori várban, amely nem csak megoldaná a múzeum létének kérdését, valamint lehetıséget nyújtana további funkciók (tudományos könyvtár, konferenciaközpont, stb.) elhelyezésére is de fokozná valamennyi ott helyet kapó intézmény, valamint a vár kulturális és turisztikai potenciálját is, egyszersmind erısítve és revitalizálva a város idegenforgalmi kínálatát. E tekintetben azonban problémát jelent, hogy a várban jelenleg egy nagy múltra visszatekintı oktatási intézmény mőködik, amely ráadásul a megye legnagyobb iskolája olyan szakoktatási kínálattal, amely a városban egyedi. A múzeum mőködésének további színhelye lehet még a város megüresedett telefonközpontja (ami viszont nem önkormányzati tulajdon) vagy valamely más megfelelı nagyságú, központi fekvéső épület (amelyet szintén meg kell vásárolni) is, s nem kizárható egy új épület kialakításának alternatívája sem, azonban a kérdésben a városi közvélemény igencsak megosztott. A múzeum további problémái közül a kiállítási és munkafelület szőkösségét említhetjük meg, amely gátat szab a jelenlegi kiállítások bıvítésének és az új állandó kiállítások, valamint nagyobb idıszaki kiállítások megszervezésének is. Problematikus a Tudományos Könyvtár mőködése is, mivel annak a Benedek Elek Gimnáziumban találhatóhelységét könyvre tervezték, s a jelenleg belezsúfolt kötet statikai szempontból veszélyezteti a könyvtárat. Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár A város könyvtárának alapját a 19. második felében megjelenı polgári közkönyvtárak (Polgári Olvasókör, Nıegylet, Ipari és Önképzı segélyegylet, Kereskedı Ifjak Olvasó Egylete saját könyvtárai) jelentették, míg a mai intézmény 1951-ben alakult. Ideiglenesen több épületben mőködött, mígnem 2001-ben az erre a célra átalakított háromszintes épületbe költözhetett. A könyvállományt kötet jelenti, ennek túlnyomó részét elektronikus katalógus rendszerben használhatja a közel ötezer olvasó. A kölcsönzésen túl jól felszerelt olvasóterem, hang- és látványanyag tár áll az olvasók rendelkezésére, a gyerek számára pedig külön foglalkozásokat szerveznek az olvasás népszerősítése érdekében. A könyvtár rendszeresen szervez kiállításokat, képzımővészeti tárlatokat is József Attila centenárium alkalmából például nagyszabású multimédiás kiállítással tisztelegtek a költı emléke elıtt. A könyvtár keretén belül mőködik a Kuczkó Egyesület is 76

77 A számos, jól mőködı szolgáltatás ellenére azonban a könyvtár zavartalan mőködése nem biztosított: egyrészt azért, mert a neki otthont adó épület egy részét korábbi tulajdonosa visszaköveteli, másrészt azért, mert az épület alapjának állapota leromlott, s a fellépı beázások a könyvállományt is fenyegetik. Tomcsa Sándor Színház A székelyudvarhelyi színház a város egyik legfiatalabb kulturális intézménye, november 6-án tartotta színházmegnyitó elıadását, Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül címő vígjátékával. A következı évben a hivatalos évadot már 12 fıállású mővésszel és vendégmővészekkel szervezték meg. Elıadásaik között számos repertoár színház és kísérleti jellegő projekt pódium van. Népszínházi hagyományokon alapuló közönség-orientáltságuk mellett a kortárs színházmővészeti törekvések elemeit is beépítik játékukba. Évente fél tucat bemutatót tartanak és több, mint félszáz elıadást Székelyudvarhelyen és szerte a Kárpát medencében. Rendszeresen részt vesznek az UNITER-gálán és a kisvárdai színházi fesztiválon, 2004-ben a budapesti Thália Színházban is felléptek. A társulat nagy sikernek örvend a legifjabb színházlátogatók körében is, akik számára évi rendszerességgel mutatnak be zenés mesejátékokat, amely elıadásokkal a színtársulat bejárja a környezı településeket is. A színháznak a Székelyudvarhelyi Mővelıdési Ház ad otthont, amely szintén meghatározó a város kulturális életében, hiszen itt mőködik még a Néptáncmőhely, a Filharmónia,.. Mindezen intézmények zavartalan mőködésének biztosítása, valamint a Mővelıdési Házban zajló valamennyi rendezvény minıségének javítása érdekében az épület nagytermének felújítása, valamint a színpad rekonstrukciója és színpadtechnikai fejlesztése szükséges, csak ez teszi ugyanis lehetıvé a további rendezvények szervezését, illetve a funkcióbıvítést. Hagyományırzı és egyéb civil szervezetek A város kulturális életét számos civil szervezet, alapítvány színesíti, tartja pezsgésben. A helyi népi hagyományok megırzését és a jelen világába való integrálását szolgálja az Udvarhely Néptáncmőhely és az Udvarhelyszéki Népmővészek Egyesületének tevékenysége is. - Az elıbbi 1998 ıszén jött létre, önkormányzati kezdeményezésre. A hagyományırzı csoport évente tartanak bemutatókat, saját néptánc-koreográfiáikat, - feldolgozásaikat hagyományos, esetenként pedig tánc-színházi formában viszik színpadra. Eddig hat bemutatót és számos elıadást tartottak itthon és határon túl, felléptek Magyarországon, Ausztriában, Svájcban, Francia-országban és az Egyesült Államokban is. - Az utóbbi fı célkitőzése a tárgyi népi kultúra hagyományainak és értékeinek ápolása és terjesztése. Minden évben megszervezik a Szejke Szépteremtõ Kaláka Népmővészeti Alkotótábort június utolsó két hetében. Az egyesület több alkotása lelhetı fel a város közterületein. Ilyenek a városbejáratnál felállított székely kapuk, a Budvár tetın felállított millennium kopjafa, vagy Csanádi György (a székely himnusz szerzıje) kopjafája. 77

78 Szintén a helyi és az erdélyi magyar hagyományok ırzését és ápolását tekinti céljának az 1999-ben alakult Artera Alapítvány is. Az alapítvány fı tevékenysége a helyi kézmővesség fellendítése, melynek legfontosabb fóruma az évente megrendezett Székelyudvarhelyi Ünnepi Játékok nevő rendezvény, amelynek gerincét a Míves Emberek Sokadalma nevet viselı mesteremberek kirakodó vására és mesterségük bemutatója képezi, de fontos elemei a népzenei és színmővészeti produkciók is. Az alapítvány másik fontos tevékenységi területe a színjátszás felkarolása, ezért évrıl évre megrendezik a Színészet is Mesterség vetélkedıt. Az alapítvány tevékenységének skálája évrıl évre szélesedik: mővészeti kiállítások, zenei tanfolyamok, népmővészeti körök, továbbképzések, folklór győjtés szervezése, fiatal tehetségek felkutatása, alkotói és ifjúsági házak létesítése, saját idıszakos kiadvány megjelenítése szerepel jövıbeli terveik között. Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány 1995-ben alakult, célja az erdélyi magyar írók közti szolidaritás megerısítése, az írógenerációk, valamint az írói csoportosulások közötti egység megteremtése, továbbá pályakezdık segítése, író-olvasó találkozók szervezése, új alkotások népszerősítése. Az alapítvány Marosvécs szellemében tevékenyen részt vállal az erdélyi magyar irodalmi élet szervezésében is A Hagyományörzési Forrásközpont a Hargita Megyei Tanács közremőködésével alakult meg Székelyudvarhelyen. A székházban több, különbözı tevékenységi területet ellátó iroda mőködtetése vált lehetıvé. Míg az egyik részleg programszervezéssel, a másik a népi értékek, hagyományok feltárásával, kutatásával, a közönséghez való eljuttatásával foglalkozik. Tevékenységei között szerepel: - Tudományos szemináriumok és kollokviumok, szaktanácskozások szervezése. Megyei, regionális, nemzeti és nemzetközi fesztiválok, hagyományırzı rendezvények szervezése és támogatása - Cserekiállítások, alkotótáborok szervezése bel- és külföldi intézmények közremőködésével. - Kultúra digitalizálása - kulturális adatbázis Hargita megye tárgyi és szellemi kulturális értékeinek, népi hagyományainak, szokásainak kutatása, győjtése, archiválása és közkinccsé tétele, megjelenítése digitális hordozókon és az Interneten ( megye kulturális eseménynaptárának elkészítése, terjesztése és az Interneten való megjelenítése A fent említetteken kívül még számos kisebb-nagyobb civil szervezet mőködik a városban, amelynek tevékenysége a kultúrához köthetı. A gazdag és sokrétő kulturális élet ellenére a székelyudvarhelyiek, és különösen a fiatalság nagy sajnálatára a város mozija néhány évvel ezelıtt bezárt, s azóta a közösségi filmvetítés lehetıségei korlátozottak. A lakossági igényre válaszolva a város vezetése tervezi a mozi revitalizálását. A rentabilitás érdekében azonban megfontolandó, hogy alkalmas-e a régi mozitermet felújítani vagy érdemesebb egy olyan multifunkcionális közösségi házat kialakítani, amely a mozi mellett egyéb funkciók befogadására, további programok szervezésére is alkalmas Ifjúság Amint azt a demográfiai elemzés is mutatja, Székelyudvarhelyen a évesek képezik a legnagyobb lélekszámú generációkat a 2002-es népszámlálás idején éves volt az udvarhelyiek közül 3546 fı, éves 3437 fı és éves 3243 fı, azaz az állandó lakosság valamivel több, mint negyede (27,9%) tekinthetı fiatalnak. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a település hagyományos iskolaváros funkciójáról sem, hiszen ennek köszönhetıen Székelyudvarhelyen nem csak az ott élı fiatalok tanulnak (késıbb dolgoznak), hanem a vonzáskörzetében tartozó települések ifjú generációi is. A székelyudvarhelyi (és a környezı településekrıl ide érkezı) ifjúság képviseletét, speciális problémáinak megoldását az Udvarhelyi Fiatal Fórum vállalta fel. Tevékenységeiknek az Ifjúsági Ház ad helyszínt, ahol folyamatosan szerveznek tanfolyamokat, biztosítanak szabadidıs, szórakozási és mővelıdési lehetıséget (filmklub, teaház, bulik, néptánc, stb.). A szervezet továbbá részt vállal különbözı ifjúsági- és sportrendezvények (Székelyudvarhelyi Diáknapok, Hóhányó Olimpia, stb.) 78

79 szervezésében, a pályaválasztási tanácsadásban és különbözı szociális tevékenységekben, valamint gáttakarító és egyéb akciói révén a környezettudatos szemlélet alakításában is. Sokéves, széleskörő tevékenysége ellenére azonban az UFF-nak folyamatosan a forráshiány jelentette nehézségekkel kell szembenéznie, ami jelentısen gátolja mőködésüket (a szervezet forrásai ugyanis annyira szőkösek, hogy több esetben pályázatot sem tudnak benyújtani, mivel nem képesek biztosítani a szükséges önrészt). Ugyanakkor jóllehet az 1997-es tetıszerkezet-felújítás óta több, kisebb belsı munkálatot is elvégeztek az Ifjúsági Ház épületének állapota még ma sem megfelelı, s ahhoz, hogy küldetésének a tanulás, mővelıdés, szórakozás, sportolás és közösséggé szervezıdés tereként kellı minıségben tudjon megfelelni teljes körő felújítása lenne szükséges. Megújítandók továbbá az ifjúsági közösségi élet egyéb színterei is túl a lakosság valamennyi generációja által igényelt közösségi tereken, a fiatalok számára elengedhetetlenül fontos, hogy saját terei legyenek, ahol egyrészt kielégítheti sajátos szabadidıs igényeit, másrészt létrehozhassa a generációs összetartozáson alapuló csoportszolidaritás különbözı formáit. Ennek érdekében javasolt kialakítani egy gördeszkázásra, görkorcsolyázásra, biciklizésre, stb. alkalmas Extrém Parkot, másrészt újraindítani a az ifjúsági információs és tanácsadó iroda, a SZINFO tevékenységét, amely civil szervezetek bevonásával egyúttal a leginkább a fiatalokat veszélyeztetı devianciákat (kábítószer, bőnözés, prostitúció, stb.) kezelı programok lebonyolítására is terepet biztosíthatna. Ugyanakkor javasolt az ifjúságot képviselı civil szervezetek és az önkormányzat közötti partnerségi viszony megerısítése is, a köztük levı kommunikáció rendszeressé és intézményesítetté válása az ifjú generációkat képviselı testületek (diákpolgármester, városi diákönkormányzat, UFF) bevonásával, valamint a támogatási rendszer felülvizsgálata és hatékonyabbá tétele is. Jelen pillanatban a 350/2006-os torvény alapján, az önkormányzatnak lehetısége van költségvetésébıl olyan projekteket finanszírozni, amelyeket a városban található civil szervezet nyújtanak be ben a pályázatok finanszírozására elkülönített pénzösszeg összesen RON volt, összesen 21 projektet nyújtottak, amelybıl az összeset sikerül finanszírozni RON-ból ban a különbözı civil szervezetek összesen 38 projektet pályáztak meg, 28 ifjúsági, 8 tehetséges fiatalok támogatása, míg 1 turisztikai marketing témában. Ezek közül a tanács 37-et fogadott el, illetve összesen 33-at támogatott RON összegben. A két év közötti eltérés, a beadott pályázatok növekedése mutatja, hogy a város teljes mértékben kihasználja a törvényben foglaltakat, hogy civil és ifjúsági szervezetek rendezvényeit támogassa Sportélet Miként a kulturális élet, a székelyudvarhelyi sportélet kezdetei is egybeforrnak az iskolákkal, ahol a lelkes testnevelõ tanárok nagy tömegeket mozgattak meg egy-egy verseny, mérkõzés alkalmával, s az iskolai sportcsapatok lelkes szurkolótáborokat is létrehoztak. A város futballcsapata a múlt század elején az Országos Labdarúgó Szövetség tagja lett, amelyhez a szükséges sportpályát a Református Kollégium biztosította tornakertjének felajánlásával. A sportklubok kezdeti korszakában a szurkolók önkéntes munkával tartották karban a sportpályát, illetve lehetıségeikhez mérten anyagi támogatást is nyújtottak a csapatoknak. Székelyudvarhelyen a 2. világháborút megelızıen honosodott meg a kézilabdázás és a versenyszerő sakkozás, illetve tömegsporttá nıtte ki magát a síelés a város földrajzi adottságait kihasználva a Szejke oldalában épült ki az ország második síugró sánca az 1930-as években. A Székelyudvarhelyi Küküllı jégkorongcsapat az ös szezonban negyedik helyezést ért el az országos bajnokság A ligájában. Az egyéni kezdeményezésként indult közös sporttevékenységek az 1950-es és 60as években már számos sportágba szervezıdtek. 79

80 A professzionális sport jelenleg is szerepet játszik Székelyudvarhely életében, a város csapatainak sikerei jelentıs identitásformáló tényezıt képeznek. A város két legnépszerőbb csapata a Székelyudvarhely Sport Klub futball csapat, amely az országos teremfutball bajnokság élmezınyéhez tartozik, s több ízben is megnyerte az országos bajnokságot. Szintén sikeres a Székelyudvarhely Kézilabda Club felnıtt csapata is. Mindkét csapat jelentıs magukat Székely Medvéknek nevezı szurkolói táborral rendelkezik. A versenysportok tekintetében megemlítendı még a Roseal Székelyudvarhely, Székelyudvarhelyi Sportingés a Küküllı Fc (az Fc Budvár jogutóda) nagypályás futballcsapata, illetve a birkózó, biciklis, motoros és asztalitenisz, stb. sportegyesületek is. Hogy utánpótlásból nem lesz hiány s a versenysport iránti igény a fiatalok körében is jelen van, az Iskolás Sportklub mérete is mutatja - jelenleg 7 szakosztályuk mőködik 432 beiskolázott gyerekkel. Szintén az utánpótlásképzést hivatottak biztosítani a Bányai János Szakiskola sport-tagozatos osztályai, ellenben a Móra Ferenc Általános Iskola 2008-ban már nem indított sport-osztályt. A sport iskolai oktatása azonban nem csak a versenysportok tekintetében fontos, hanem sokkal inkább azért, mert ezáltal lehet a fiatalokkal megszerettetni a testmozgást, a sportot. Mindez a gyermekek harmonikus fizikai fejlıdéséhez is elengedhetetlen, ezért fontos, hogy az iskolák ne csak termet vagy pályát tudjanak biztosítani, hanem rendelkezzenek a sportoláshoz szükséges egyéb eszközökkel is. Szintén fontos, hogy a sportolási lehetıségek ne maradjanak meg az iskolai keretek között, hanem a felnıttek sportolási igényeit is ki tudja elégíteni a város, hiszen a szabadidıs sportok egyúttal kiváló rekreációs lehetıséget is nyújtanak az egészséges életet élni kívánóknak. Ezért váltak immár hagyományosság a városi szintő amatır (kosárlabda, asztalitenisz és kispályás futball) bajnokságok. A szervezett programokon és sportolási lehetıségek megteremtésén kívül fontos feladat a sport népszerősítése, illetve olyan civilszervezetekkel való kapcsolattartás, partnerség kialakítása, amelyek fel tudják vállalni ezt a feladatot. Sportolási és rekreációs infrastruktúra A város versenysportok és szabadidısportok számára elérhetı infrastruktúrája tekintetében a legnagyobb befogadóképességgel a Sportcsarnok rendelkezik megközelítıleg 900 nézı számára biztosít ülıhelyet, de a nagyobb mérkızéseken akár nézıt is képes befogadni. A sportcsarnok mellett található Stadion lelátói, valamint a birkózóterem jelenleg felújítás alatt áll. Szintén felújítják az atlétika pályát, ahol a gumiszınyeg cseréjére kerül sor. Ennek megvalósulásáig a sportolni vágyók két mőfüves pályát használhatnak, amelyek a Stadionhoz közel találhatók. A strand melletti salakfoci pályát szintén mőfüvessé kívánja tenni az önkormányzat. Az asztalitenisz kedvelıi a Sportcsarnok mellett mőködı teremben játszhatnak, míg tekézni a városi forrásból felújított tekepályán lehet. A szintén a strand mellett található jégpálya felújítása szintén szerepel a város tervei között. A legtöbb iskola is rendelkezik sportpályákkal, illetve tornatermekkel, ezek jelentıs része azonban szintén rehabilitációra szorul. Felújításuk megvalósulása esetén azonban a lakosság szélesebb rétegei számára is biztosíthatnának sportolási lehetıséget. A lakosság egyik nagy bánatára a városnak nem épült uszodája. Mivel egy ilyen létesítmény uszoda fenntartási költségei magasak, még ha meg is valósul egy ilyen beruházás, akkor is az a veszély fenyeget, hogy vagy a használati díjak lesznek igen borsosak vagy a fenntartás lesz veszteséges. A fiatalok körében egyre népszerőbbek az extrém sportok, így egyre nagyobb az igény egy görkorcsolyásoknak, gördeszkásoknak, Bmx-eseknek kialakított terület iránt is. 80

81 A korábban említett, Szejke oldalán kiépített síugró sánc ma már nem mőködik, s használatba állításának egy korábbi próbálkozása azt mutatja, hogy felújítások nélkül ez hosszú távon nem kecsegtet sikerrel. Így a székelyudvarhelyieknek egyelıre meg kell elégedniük az egyéb síelési lehetıségekkel, amelyre legközelebb Hargitafürdın és az egyre népszerőbb Madarasi Hargitán elérhetık. 81

82 2. A FEJLESZTÉSI IGÉNYEK AZONOSÍTÁSA Székelyudvarhely fejlesztési igényeinek feltárására, valamint a stratégiai keret megalapozására a SWOT-elemzés, valamint a problémafa-célfa módszertanát használtuk fel. A SWOT-elemzés summázza az elsı fejezetben elvégzett szakágankénti helyzetelemzést, valamint az elızı fejezetekben feltártak alapján megfogalmazza, hogy a település milyen erısségekkel (Strenght) és gyengeségekkel (Weaknesses) jellemezhetı, illetve kijelöli a további fejlesztés lehetıségeit (Opportunities) és az azokat kockáztató veszélyeket (Threats). Az erısségek a város azon belsı erıforrásait jelentik, amelyekre építve megvalósíthatók a fejlesztési elképzelések. A gyengeségek azokat a hiányosságokat foglalják magukba, amelyeket mind a tervezésnél, mind a megvalósításnál pótolnunk kell. A lehetıségek konkrét fejlesztési elképzeléseket takarnak amelyek révén továbbfejleszthetık a jelenlegi erısségek, illetve kiküszöbölhetık vagy legalább gyengíthetık az aktuális problémák, míg a veszélyek ezek kockázati tényezıit, valamint a jelenlegi erısségek fenntartására irányuló erıfeszítések elmaradása esetén várható fejleményeket fogalmazzák meg. A problémafa és célfa mint a stratégiai tervezés további alapvetı módszerei a város fı problémáinak, illetve az ezek megoldására irányuló célkitőzéseinek vizuális megjelenítését jelentik. A problémafa a település alapvetı gondjait és hiányosságait térképezi fel, rámutatva egyúttal az ezek közötti kapcsolódásokra, oksági viszonyokra és egyéb kölcsönhatásokra is. A célfa ellenben egy, a jelen problémáitól mentes, kívánatos, jövıbeli állapot rajzát adja az ehhez elvezetı konkrét tevékenységek megjelölése nélkül. A célfáról ugyanakkor az is leolvasható, hogy az egyes fı célkitőzések csak egymással szorosan és többszörösen összekapcsolódó részcélok együttes teljesülése esetén érhetık el. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a gazdasági, infrastrukturális, regionális, közszolgáltatási, szociális, stb. célok tulajdonképpen szétválaszthatatlanok, tehát olyan cselekvési tervre van szükség, amely meghaladva a pusztán ágazati szemléletmódot integrált és összehangolt megoldást kínál SWOT-analízis A SWOT-analízis a dokumentum elsı részében elvégzett a szakágankénti helyzetértékelést summázza, illetve az elızı fejezetben feltártak alapján Székelyudvarhely esetében a SWOT-elemzést öt alapvetı terület a térségi kapcsolatok, a gazdasági helyzetkép, a társadalomi kapcsolatok, a természeti és épített környezet és a közszolgáltatások tekintetében végeztük el: Térségi pozíció TÉRSÉGI FUNKCIÓK MEGKÖZELÍTHETİSÉG MEGKÖZELÍTHETİSÉG TÉRSÉGI FUNKCIÓK - térségközponti funkciók jelenlétének hagyománya - közszolgáltatások koncentrációja - gazdasági központ funkció megırzése - jó közlekedési kapcsolat a gazdasági központokkal, térségi településekkel - térségi forgalom érinti a várost - közeli nemzetközi repülıtér - közlekedési infrastruktúra színvonala alacsony - fennakadások a téli közlekedésben - alacsony forgalmú vasúti végállomás - távolsági buszközlekedés elégtelen - közigazgatási központi funkciók hiánya - Középsı Régión belül alközponti funkciói korlátozottak - térségi együttmőködési rendszer nem hatékony ERİSSÉGEK GYENGESÉGEK LEHETİSÉGEK VESZÉLYEK 82

83 TÉRSÉGI FUNKCIÓK MEGKÖZELÍTHETİSÉG MEGKÖZELÍTHETİSÉG TÉRSÉGI FUNKCIÓK - mőködı kistérségi együttmőködés rendszerének kialakítása (mikro/kistérségi társulás) - fejlıdési pólussá válás a többpólusú városrendszerben - közúti közlekedésfejleszt és (autópályák megépülése) meggyorsítja a város országos és nemzetközi megközelítését - vasúti kapcsolat megteremtése Csíkszereda felé - autópálya megépülésének késlekedése - nem épül autópályabekötıút a városig - gazdaságtalan üzemeltetése esetén a vasút felszámolása - ha a többpólusú városrendszerben nem válik fejlesztési pólussá, szerepe a Középsı Régión belül periferikus marad - együttmőködések elmaradása, bezárkózás Gazdasági helyzetkép VÁLLALKOZÓI AKTIVITÁS IPAR, SZOLGÁLTATÁSOK IPAR, SZOLGÁLTATÁSOK VÁLLALKOZÓI AKTIVITÁS - vállalkozói tevékenység folyamatos kiszélesedése - nagyszámú kis és középvállalkozás - jelentıs piaci pozíciókkal rendelkezı nagyvállalatok - külföldi befektetések növekedése - tıkeerıs (feldolgozó)ipari nagyvállalatok jelenléte - exportra irányuló termelés - kereskedelem, szállítás térnyerése - szolgáltatások spektrumának szélesedése - bangoektor növekvı jelenléte - egyoldalú ipar szerkezet - korszerőtlen ipari technológia - tercier szektor aránya, jövedelmezısége alulmúlja az iparét - kereskedelem/szol gáltatások színvonala nem megfelelı - K+F tevékenység hiánya - tıkehiányos kis- és középvállalkozói szektor - számos kényszervállalkozá s (egyéni, családi vállalkozások) - vállalkozói szakmai ismeretek alacsony szintje MEZİGAZDASÁG TURIZMUS TURIZMUS MEZİGAZDASÁG - adottságok megfelelıek a gyümölcstermeszt éshez, állattartáshoz - tej- és húsipari feldolgozó üzemek jelenléte - erdei termékek, kézmőipari hagyományok - jelentıs idegenforgalmi (természeti, kulturális, történelmi) potenciál - Székelyföld egyéb turisztikai desztinációihoz való közelség - Tourinfo iroda - Szejke-Napok, Míves Emberek Sokadalma - Turisták/ vendégéjszakák száma csökken - átutazó turizmus - Szejkefürdı kiépítetlen, elégtelen idegenforgalmi infrastruktúra - turisztikai programok, nagy tömegeket vonzó rendezvények hiánya - intenzív mezıgazdaság számára kedvezıtlen feltételek - termıképesség csökkenése - önellátó gazdálkodás, - hagyományos/kors zerőtlen mezıgazdasági technológia - elöregedı gazdák MUNKAERİPIAC MUNKAERİPIAC - fiatalok magas aránya a munkaképes korú lakosságban - magasan képzett munkaerı arányának növekedése - munkanélküliség aránya az országos átlagnak megfelelı és csökken A VÁROS GAZDASÁGA KIHEVERTE A RENDSZER-VÁLTÁST KÖVETİ SOKKOT VISZONYLAG FEJLETLEN GAZDASÁG- SZERKEZET - szakmunkáshiány - tercier szektor alacsony aránya a foglalkoztatásban - alacsony munkabérek - diplomás pályakezdı munkanélküliek - külföldre irányuló munkaerımigráció 83

84 ERİSSÉGEK GYENGESÉGEK LEHETİSÉGEK VESZÉLYEK MUNKAERİPIAC MUNKAERİPIAC - munkahelyteremté s a feldolgozóiparban - felsıfokú képzés, felnıttképzés kiterjesztése - szakképzés összehangolása a munkaerı-piaci kereslettel - gazdasági szakemberképzés ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE, VÁROSMARKETING GAZDASÁGI FEJLİDÉS MEGTORPANÁSA, NEMZETKÖZI GADZASÁGI VÁLSÁG - munkaképes korú lakosság elvándorlása - szakmunkáshiány fokozódása - munkanélküliség növekedése a konfekció iparban - munkaerı-piaci kereslet és kínálat közti eltérés növekedése MEZİGAZDASÁG TURIZMUS TURIZMUS MEZİGAZDASÁG - mezıgazdaság strukturális átalakításához szükséges források megjelenése - bio-mezıgazdaság fejlesztése - mezıgazdasági társulások, vidékfejlesztési együttmőködés - vágóhíd építés - barompiac kitelepítése a városból - turisztikai programcsomagok, rendezvénynaptár - Szejkefürdı rehabilitációja, fürdıturizmus - bakancsos turizmus - városmarketing kiterjesztése - belföldi idegenforgalom vonzása - kapcsolódás a csíksomlyói vallási turizmushoz - Szejkefürdı elvesztette a gyógyhatását - nyelvismeret hiányában a város nem tud nyitni sem a belföldi, sem a (nem Magyarországról érkezı) külföldi turizmus felé - barompiac megszőnése - helyi termékek keresletcsökkenés e - téesz tapasztalat aláásta a mezıgazdasági társulások legitimitását - tapasztalathiány a projek lebonyolításban VÁLLALKOZÓI AKTIVITÁS IPAR, SZOLGÁLTATÁSOK IPAR, SZOLGÁLTATÁSOK VÁLLALKOZÓI AKTIVITÁS - (külföldi) befektetıi tıke betelepedésének elısegítése - kis- és középvállalkozáso k támogatása - üzleti infrastruktúra fejlesztése (ipari park, inkubátorház, barnamezıs beruházás, a szolgáltatásokho z való hozzáférés feltételeinek általános javítása, a különféle együttmőködése k, hálózatok kialakításának támogatása) - K+F tevékenység, innováció - ipari parkok, logisztikai központok kialakítása - kiskereskedelem, szolgáltatások (pl. szórakoztató, vendéglátó egységek) támogatása - infrastrukturális fejlesztések (úthálózat, közmővek) elmaradása vagy elhúzódása - textilfeldolgozóipar pozícióinak gyengülése - szolgáltatások iránti kereslet stagnálása - gazdasági helyzet általános romlása - nemzetközi válság elmélyülése - piaci lehetıségek beszőkülése - nyelvtudás hiánya korlátozza a vállalkozások betelepedését 84

85 Társadalmi erıforrások DEMOGRÁFIA KÉPZETTSÉG KÉPZETTSÉG DEMOGRÁFIA - gyermekvállalási hajlandóság növekedése - kedvezı korcsoportos összetétel: fiatal és aktív korú népesség aránya magas - bevándorlás a térség más településeirıl - etnikai homogenitás KÖZÖSSÉG, CIVIL ÉLET - viszonylag magasan képzett népesség - felsıfokú végzettséggel rendelkezık arányának növekedése - nyelvismeret hiánya (államnyelv, idegen nyelvek) - idısebb generációk számítástechnika ismereteinek hiányossága - szakképzettség presztízsének csökkenése - közoktatás minıségének romlása - negatív migrációs egyenleg (külföldre való elvándorlás) - népességfogyás (3000 fı) - aktív népesség arányának csökkenése KÖZÖSSÉG, CIVIL ÉLET - erıs lokális identitás - nagyszámú, aktív civil szervezet - hagyományok és helyi értékek ırzése - fejlett helyi (tömeg)kommunik áció JELENTİS TÁRSADALMI POTENCIÁL KIHASZNÁLATLAN EGYÉNI ÉS KÖZÖSSÉGI ERİFORRÁSOK - élettel teli közösségi terek hiánya - forráshiányos civil szervezetek - civil szervezetek önrész hiányában nem tudnak forrásokat lehívni ERİSSÉGEK GYENGESÉGEK LEHETİSÉGEK VESZÉLYEK KÖZÖSSÉG, CIVIL ÉLET KÖZÖSSÉG, CIVIL ÉLET - közösségi terek kialakítása és programokkal való feltöltése - köz- és civil, illetve civil-civil partnerségek kialakítása IDENTITÁS ERİSÍTÉSE, LAKOSSÁG MEGTARTÁSA ELVÁNDORLÁS VS. BEZÁRKÓZÁS - közvélemény, civil szervezetek megosztottsága - konszenzus hiányában nem alakul ki együttmőködés - bizalomhiány DEMOGRÁFIA KÉPZETTSÉG KÉPZETTSÉG DEMOGRÁFIA - gyermekvállalás ösztönzése - elvándorolt népesség visszatelepedése - felnıttképzés fejlesztése (nyelviskolák, számítógépes ismeretek, szakmai átképzések) - oktatási struktúra összehangolása a munkaerı-piaci igényekkel - oktatás expanziója növeli a diplomás munkanélküliek arányát és az elvándorlást - nyelvismeret hiánya bezárja a közösséget - elvándorlási tendencia felerısödése - környéki települések elöregedése, elnéptelenedése - etnikai bezárkózás 85

86 Épített és természeti környezet ZÖLDÖVEZETEK ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG ZÖLDÖVEZETEK - több nagyfelülető lélegzı terület (Szejke, Küküllıpart, strand) - viszonylag sok zöldterület a városközpontban - megfelelı átszellızés a kertvárosi környezetben LAKÁSHELYZET - középkori kápolna, vár - jelentıs építészeti örökség IPARI ÖVEZETEK - leromló mőemlékek, monumentumok - slummosodó városközponti területek - kiaknázatlan potenciál: élettelen mőemlékek IPARI ÖVEZETEK - zöldfelületek hiánya a külvárosi lakóövezetekben - kihasználatlan zöldfelületek: gondozatlan parkok, út menti sávok - játszóterek hiánya és felszereltségének hiányosságai - levegı-, víz- és talajszennyezettsé g nagy LAKÁSHELYZET - jelentıs kertvárosi lakásállomány - folyamatos állami és családi lakásépítés - lakások közmővesítettsége magas - viszonylag jól elkülönülı ipari területek - kisebb cégek betelepedése a megüresedı ipari területekre - ipari létesítmények a várostestben - korszerőtlen technológia, infrastrukturális hiányosságok - használaton kívüli iparterületek - panelházak állapotromlása - strukturális lakáshiány - kevés szabad belterületi telek - szociális bérlakások hiánya - szociális bérlakások rossz állapota TERMÉSZETI KÖRNYEZET TERMÉSZETI KÖRNYEZET - szép táji környezet - természeti erıforrások: erdık, borvíz, stb. - részben megoldott szelektív hulladékgyőjtés, új szeméttelep átadása TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETEBEN REJLİ POTENCIÁL KÖRNYEZETI ÁLLAPOT LEROMLÁSA - ellenırizetlen szennyezı gócok (pl. ipar) - alacsony szintő környezettudatoss ág - levegıszennyezés ERİSSÉGEK GYENGESÉGEK LEHETİSÉGEK VESZÉLYEK TERMÉSZETI KÖRNYEZET - alternatív energia hasznosítása - szigorú környezetvédelmi szabályozás betartása - ipari/egyéb vállalkozások fokozott ellenırzése - környezettudatos lakossági szemlélet VÁROSI FUNKCIÓK SZABÁLYOZÁSA EGY ÚJ VÁROSRENDEZÉSI TERV (PUG) SEGÍTSÉGÉVEL VÁROSRENDEZÉSI TERV HIÁNYÁBAN A FEJLİDÉS IRÁNYAI ELLENİRIZ- HETETLENEK MARADNAK TERMÉSZETI KÖRNYEZET - Küküllı vízminıségének romlása, vízhozam elvonása miatti környezetkárosodá s - természeti katasztrófák: árvíz, földcsúszás - város terjeszkedése a természeti területek rovására 86

87 kialakítása - szelektív hulladékgyőjtés - régi szeméttelep rehabilitációja - öko-turizmus - szelektíven győjtött hulladék nem újrahasznosítható LAKÁSHELYZET IPARI ÖVEZETEK IPARI ÖVEZETEK LAKÁSHELYZET - csoportos és korszerő lakásépítési projektek - állami finanszírozású lakásépítés - ANL lakások megvásárlása - panel program - inkubátor központok - ipari parkok kialakítása - használaton kívüli ipari területek barnamezıs rehabilitációja - feldolgozóipar kivonulása a városból - infrastruktúra állapota korlátozza a fejlesztéseket - lakófunkció szabályozatlan túlburjánzása - lakosság számára elérhetetlen ingatlanárak - túlzott betelepedés ZÖLDÖVEZETEK ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG ZÖLDÖVEZETEK - zöldövezetek rehabilitációja - új játszóterek, rekreációs övezetek, zöld sávok, stb. kialakítása - területek beépítésének korlátozása a városrendezési terv segítségével - mőemlékek funkcióbıvítı rehabilitációja, élettel való megtöltése - mőemléki, világörökségi védettség biztosítása - épületek további állagromlása - egyes épületek (pl. vár) funkcióváltása nem megoldható - lakó és kereskedelmi funkció csökkenti a zöldterületek arányát - lakossági szemléletváltás hiányában zöldfelületek állagromlása Közszolgáltatások állapota VÁROSI KÖZLEKEDÉS KÖZMŐ-INFRASTRUKTÚRA KÖZMŐ-INFRASTRUKTÚRA VÁROSI KÖZLEKEDÉS - egyirányú utak kialakítása - tömegközlekedés jelenléte - közlekedésbiztons ági intézkedések - lakóterület döntı hányada közmővesített - közterületfenntartás általában megoldott - ivóvíz- és szennyvízhálózat elavult és kapacitáshiányos, egyes helyeken kiépítetlen - távfőtés energiapazarló, gazdasági fenntarthatósága nem biztosított - közvilágítási rendszer felújításra szorul - peremterületeken hiányzik a közmővesítés - nagy gépjármőforgalom (tranzit és városi forgalom a belvárosban) - parkolási nehézségek - kerékpáros- és tömegközlekedés fejletlen - gyalogos övezetek hiánya OKTATÁS EGÉSZSÉGÜGY EGÉSZSÉGÜGY OKTATÁS - tradicionális oktatási központ, nagyszámú oktatási intézmény - felsıoktatási - városi kórház kapacitása a térség teljes lakosságának igényeit képes - kórházi ágyak számának csökkenése - háziorvosi pálya nem vonzó a - szakképzési struktúra nem tart lépést a munkaerı-piaci igényekkel 87

88 intézmények megtelepedése a városban SZOCIÁLIS ELLÁTÁS kiszolgálni - kiépült egészségügyi intézményrendszer - nagyszámú szakorvos KULTURÁLIS ÉLET fiatalok számára KULTURÁLIS ÉLET - felzárkóztató, integrált oktatás feltételeinek hiánya SZOCIÁLIS ELLÁTÁS - szociális háló kialakítása - beindult szociális kezdeményezése (Budvár Szociális Központ, fogyatékosok rehabilitációja és foglalkoztatása, stb.) - köz-civil partnerség SPORT, REKREÁCIÓ - aktív kulturális élet - színház, néptáncmőhely, kulturális intézmények - jól felszerelt könyvtár - szakmai szempontból elismert múzeum - infrastruktúra hiány (programhelyszíne k, múzeum-épület) - nagy érdeklıdésre számot tartó programok, rendezvények száma kevés - rendezetlen tudományos könyvtár - bölcsıdei férıhelyek elégtelensége - átmeneti és állandó bentlakásos intézmények hiánya (idısek otthona, fogyatékosok, erıszak áldozatai stb.) - hajléktalanok, koldusok SPORT, REKREÁCIÓ - jelentıs sportegyesületek, utánpótlásképzés megoldott - szabadidısport számára elérhetı létesítmények KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KONCENTRÁCIÓJA INFRASTRUKTÚRA LEROMLOTT ÁLLAPOTA - uszoda nincs, sportlétesítmények nagy része felújításra szorul - extrém-sportok őzéséhez szükséges infrastruktúra hiánya - környezetromboló sportágak elterjedése (quad, motor stb. ) ERİSSÉGEK GYENGESÉGEK LEHETİSÉGEK VESZÉLYEK SPORT, REKREÁCIÓ SPORT, REKREÁCIÓ - versenysport fejlesztése, sportlétesítmények felújítása - szabadidısport infrastrukturális feltételeinek bıvítése (uszoda, extrém sportok, stb.) - iskolai sportpályák megnyitása a lakosság számára FUNKCIÓBİVÍTİ REHABILITÁCIÓ, VÁROS ÉLHETİVÉ TÉTELE KÖZMŐ- INFRASTRUKTÚRA, KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSÉNEK ELMARADÁSA VESZÉLYEZTET MINDEN MÁS VÁROS- FEJLESZTÉSI PROJEKTET - sportegyesületek teljesítményének romlása - oktatási intézmények nem nyitják meg sportpályáikat a lakosság elıtt SZOCIÁLIS ELLÁTÁS KULTURÁLIS ÉLET KULTURÁLIS ÉLET SZOCIÁLIS ELLÁTÁS - szociális foglalkoztatás - roma program - bölcsıde létesítése - bentlakásos - kulturális központ kialakítása a várban - kiállítóhelyek, program- - múzeum és más intézmények helyzetének ellehetetlenedése - kulturális - elszegényedés, szociális olló nyílása - bölcsıde megszőnése 88

89 - intézmények létrehozása (öregotthon, hajléktalan szálló stb.) helyszínek kialakítása - fıtér közösségi térré tétele - városnapok, program- és kiállítás-szervezés érdeklıdés gyengülése - mőemlékek állagromlása - roma felzárkóztatásának elhúzódása (kulturálistársadalmi integráció meghiúsulása) OKTATÁS EGÉSZSÉGÜGY EGÉSZSÉGÜGY OKTATÁS - korszerő (felsı)oktatási és felnıttképzési/átké pzési rendszerbe való bekapcsolódás - oktatási infrastruktúra fejlesztése - járó beteg rendelı infrastruktúrájának fejlesztése - prevenció, egészségmegırzé s infrastruktúrájának kialakítása - felsıfokú egészségügyi képzés feltételrendszeréne k kialakítása - gyógy-turizmus feltételeinek megteremtése - egészségügyi intézmények alulfinanszírozottak - orvosok elöregedése, egészségügyi személyzet utánpótlásának hiánya - oktatási infrastruktúra leromlása - középiskolák képzési szintjének leromlása VÁROSI KÖZLEKEDÉS - tömegközlekedés fejlesztése - közlekedési kultúra kialakítása - elkerülı út építése, városi utak felújítása, körforgalmak létrehozása - parkolóhelyek kialakítása - belváros gépjármőforgalmának csillapítása, gyalogos zóna kialakítása - kerékpárutak, biciklitárolók kialakítása - KÖZMŐ-INFRASTRUKTÚRA - városszéli területek infrastruktúrájának kialakítása - közvilágítás korszerősítése - ivóvíz-ellátás korszerősítése - csatornarendszer kapacitásbıvítése és rehabilitációja - távfőtési rendszer energiatakarékoss á tétele KÖZMŐ-INFRASTRUKTÚRA - közmőinfrastrukturális felújítások elhúzódása vagy elmaradása forráshiány miatt! hátráltatja valamennyi nagyobb városfejlesztési projekt megvalósulását - patt-helyzet kialakulása a távfőtési rendszer tekintetében VÁROSI KÖZLEKEDÉS - gépjármővek számának további növekedése - gépkocsiforgalmat nem lehet kiszorítani a belvárosból - tömegközlekedés nem rentábilis 2.2. Problémafa és célfa A stratégia megalkotásához a helyzetelemzéshez felhasznált másodlagos adatelemzésen túl a helyi közélet (érdekképviselet, gazdasági szereplık, civil szféra, intézményvezetık stb.) virilis szereplıi és a lakosság elképzeléseit is felhasználtuk, amelyeket a problémafa-célfa módszerével összegeztünk, s ebbıl kiindulva fogalmazzuk meg Székelyudvarhely átfogó és részletes célkitőzéseit, valamint az ezek megvalósulását segítı prioritásokat és intézkedéseket Problémák és hierarchiájuk Székelyudvarhely legfontosabb gondjai négy kulcsprobléma kialakulásához vezettek, amelyek a maguk során is szoros kölcsönhatásban állnak. E problémák a: 89

90 1. Stagnáló gazdaság 2. Csökkenı társadalmi kohézió 3. Nehezen élhetı város és környezetétıl elszigetelıdı, leszakadó város 4. Környezetét szennyezı város 1. A stagnáló gazdasághoz vezetı legfontosabb probléma az egyoldalú ipari gazdaságszerkezet. Ebbıl adódik a kereskedelmi/szolgáltatási szektor viszonylagos fejletlensége, valamint a KKV-k esetében az elmúlt évek fejlıdése ellenére tapasztalható erıtlenség. Az ipar egyoldalúsága és dominanciája, a tercier szektor erıtlensége, valamint a mezıgazdaság piacképtelensége és önellátásra való korlátozódása egyaránt alacsony jövedelmeket eredményez, ami viszont a ki- és elvándorlás nagyfokú növekedéséhez járul hozzá. Ugyanakkor az oktatás és a piaci igények közötti összhang hiánya egyfelıl szakmunkáshiányhoz, másfelıl túl -képzett fiatal munkaerı megjelenéséhez vezetett, ami szintén csökkenti a munkaerıpiac, s így a gazdaság versenyképességét. 2. A társadalmi kohéziót csökkentı tényezık közé sorolható, hogy jóllehet jelen van egy jól mőködı szociális háló Székelyudvarhelyen a szociális ellátás sok tekintetben mutat még hiányosságokat. Szintén ez irányba hat az egészségügy és a civil szféra forráshiánya, valamint ez utóbbi megosztottsága is. A programhelyszínek, a sport és szabadidıs lehetıségek, valamint a programok és rendezvények hiánya nemcsak a turizmusra nyomta rá bélyegét gyengítve a gazdasági potenciált, hanem a városi közösség társadalmi tıkéjét is csökkenti, hiszen így Székelyudvarhely nem csak a turisták számára nem jelent elegendı vonzerıt, de saját lakosságának sincsen sok lehetısége a szabadidejük színvonalas, tartalmas eltöltésére. A romák leszakadása szintén nem csak gazdasági szempontból kedvezıtlen, hanem a társadalmi a megosztottságot is erısíti. 3. A csökkenı társadalmi kohézió és a nehezen élhetı és környezetétıl elszigetelıdı, leszakadó város egyik legfontosabb kapcsolódási pontja a közösségi terek hiánya, amely az egész városra jellemzı. Kihasználatlanok, kiépítetlenek azok a potenciális források történelmi városközpont, Szejkefürdı amelyek hozzásegíthetnének ezek megteremtéséhe. Ezek kihasználatlansága nemcsak a közösségi terek hiányát befolyásolja, hanem a turizmus stagnálásához is hozzájárulnak. Hogy Székelyudvarhely sok tekintetben nehezen élhetı város, azt két további problémacsoport befolyásolja: az egyiket az egyre romló épített környezet jelenti a leromló panelek, parkok, játszóterek hiánya, a lakáshiány, a zöldfelületek hiánya és általában a szabad területek elégtelensége, a leromló mőemlékek, stb. A másik problémagócot a túlzsúfolt, nem kielégítı közlekedés képezi. Székelyudvarhelyen ugyanis egyre több a gépkocsi, amelyeknek azonban szők utcákon kell közlekedniük, nincs számukra elengedı parkoló, sem elkerülı út, amely elvezetné az áthaladó forgalmat. Ugyanakkor a gépjármővek használatának nincs alternatívája: a vasúti közlekedés hiányos, nincsenek gyalogos zónák, kevés a kerékpárút, fejletlen a helyi és térségi tömegközlekedés, stb. Mindez a környezet állapotára is kihat, de gyengíti a város és térsége közötti kapcsolatot is. A térségi kapcsolatok fenntartását elsısorban az utak rossz minısége, a fejletlen helyi és térségi tömegközlekedés és nem utolsó sorban a hiányos vasúti kapcsolat nehezíti. 4. Ezért neveztük meg a negyedik problémaként a város környezetét szennyezı város. A környezetet károsítja a város zsúfoltsága által okozott levegıszennyezés és zajártalom, de nem elhanyagolható az energiapazarló távfőtés-rendszer, az elavult ivó- és szennyvízhálózat és a korszerőtlen ipari technológiák használatából adódó környezeti terhelés sem. A közmővek állapota ugyanakkor a város élhetıségét is nagyban befolyásolja Ideális jövıbeli állapot E négy központi probléma megoldását négy központi cél elérése jelenti, jelesül a: 1. Versenyképes gazdaság 2. Növekvı társadalmi kohézió 3. Élhetı, vonzó kisváros 4. Környezetével együtt élı város 90

91 integrált, összehangolt beavatkozások révén való megteremtése. 1. A versenyképes gazdaság Székelyudvarhely tekintetében fejlett üzleti infrastruktúra, környezetbarát technológia, versenyképes munkaerıpiac és virágzó turizmus együttes jelenlétét feltételezi. Az elıbbi akkor valósulhat meg, ha fejlett tercier szektor, korszerő ipari struktúra, életképes, mőködı KKV szektor, piacképes mezıgazdaság és az innováció jelenléte jellemzi majd az üzleti szférát. Mindez képes lesz a szakképzett, piaci igényeknek megfelelı munkaerı számára versenyképes jövedelmet biztosítani, megállítva az elvándorlást és elısegítve a helybennfoglalkoztatást. A turizmus virágzásához a térségbe érkezı nagyszámú turista járul hozzá, ezek idevonzásához és itt tartásához azonban ki kell használni Székelyudvarhely és környéke turisztikai potenciálját, valamint építeni kell egy kialakítandó fürdı-kultúrára is. 2. A növekvı társadalmi kohézió két úton valósítható meg: az esélyegyenlıség megteremtésével és a lakossági szolgáltatások bıvítésével. Az esélyegyenlıség megteremtéséhez a romák és más hátrányos helyzető csoportok gazdasági és szociális integrációja, valamint a szociális ellátás körének kiszélesítése vezet el, csökkentve a társadalmi szakadékokat. Az egészségügy fejlesztése tekintetében fontos a hangsúly áttétele a kezelésrıl a megelızésre és az egészséges életmód elsajátítására. Szintén a lakossági szolgáltatások fejlesztését jelenti az iskolavárosi hírnevet öregbítı minıségi, piacorientált oktatás rendszer kialakítása, amelynek legfontosabb ismérve az élethosszig tartó tanulás, lehetıséget biztosítva mindenki számára a munkaerı-piaci részvételre. Fontos továbbá az élettel teli közösségi terek kialakítása, amelyek a fıként a fiatalkorú lakosság szabadidejének hasznos eltöltését szolgálják olymódon, hogy egyszerre mőködnek fórumként és sokoldalú programok, civil tevékenységek, valamint kulturális és sport rendezvények helyszíneként, erısítve a város kulturális és közösségformáló funkcióit. Ugyanakkor a társadalmi kohézió erısítése érdekében elengedhetetlen a köz- és civil szféra kommunikációja. 3. Az élhetıbb és vonzó kisváros megteremtéséhez elengedhetetlen a közlekedési feltételek javulása, valamint a kellemes lakókörnyezet kialakítása. Az elıbbi csillapított gépjármőforgalmat, fejlett helyi, elıvárosi és távolsági tömegközlekedést, gyalogos és kerékpáros övezetek kialakítását és jó minıségő utakat balesetmentes közlekedési körülményeket feltételez. Talán még ennél is fontosabb azonban a kellemes lakókörnyezet kialakítása, amely nem csak a városlakók közérzetét javítja, hanem bizonyos intézkedéseken keresztül (zöldebb város, élettel teli közösségi terek) a társadalmi kohéziót is erısítheti. A lakáshelyzet kedvezıbbé tétele, a panelek felújítása és a területfelhasználás racionalizálása egyaránt az életminıséget növelik, miként turizmus fejlesztését is szolgáló rehabilitált belváros és revitalizált mőemlékek is. Ugyanakkor a közúti infrastruktúra javítása és a gyors köz- és vasúti megközelíthetıség biztosítása a térségi kapcsolatokat is erısíti, miképpen az is, ha a város és a környezı települések megteremtik a sokoldalú térségi együttmőködés feltételeit is. 4. A környezetével együtt élı város kapcsolódási pontjai a település zöldebbé tétele, a csillapított gépjármőforgalom és a rehabilitált közmő-infrastruktúra, hiszen ezek nem csak a kellemes, modern élet feltételeit teremtik meg, de a környezeti ártalmak és környezeti terhelés csökkentéséhez is hozzájárulnak, ami a fenntartható fejlıdés szempontjából elengedhetetlen. Ugyanakkor a lakosság környezettudatossá válása egyúttal társadalmi kohéziót is feltételez, míg az ipari környezetszennyezés megfékezése a versenyképes gazdaság megkövetelte korszerő ipari technológiák alkalmazásához kapcsolódik Rendszerszemlélet és vizualitás A fentebbi problémák és célok rendszerét a következı két ábra szemlélteti az elıbbi Székelyudvarhely legégetıbb gondjait és azon hierarchiáját foglalja össze, míg az utóbbi a fı célkitőzéseket és azok részletezését tartalmazza, azt is sugallva egyúttal, hogy ezen célkitőzések összehangolt, integrált tervezés és beavatkozások révén érhetık el leghatékonyabban. Színkódok gazdaság közlekedés, közmővek 91

92 épített környezet természeti környezet, térségi kapcsolatok humán szolgáltatások, társadalom átmenet több területhez tartozó problémák/célok 92

93 elavult közmő-infrastruktúra energiapazarló távfőtés ivó/szennyvízhálózat kapacitáshiányos hiányos vasúti kapcsolat egyoldalú, ipari gazdaságstruktúra erıtlen KKV szektor korszerőtlen ipari technológia kereskedelem/szolgáltatás fejletlen önellátó mezıgazdaság alacsony jövedelmek oktatás nincs összhangban a piaccal szakmunkáshiány elvándorlás nyelvtudás hiánya túl -képzett fiatalok romák leszakadása fejletlen felsıoktatás, felnıttképzés forráshiányos egészségügy elégtelen szociális ellátások térségi kapcsolatok gyengülése stagnáló turizmus levegıszennyezés, zajártalom környezetérıl leszakadó város stagnáló gazdaság program/rendezvény hiány Szejke-fürdı kiépítetlen nehezen élhetı város csökkenı társadalmi kohézió kevés sport és szabadidıs lehetıség megosztott civil szféra zsúfolt közlekedés parkolóhián y zsúfolt város közösségi terek hiánya sok gépkocsi leromló panelek programhelyszínek hiánya rosszminıségő utak szők utcák gyalogos zóna hiánya lakáshiány zöldfelülethiány gondozatlan parkok, játszóterek fejletlen helyi/térségi tömegközlekedés nincs terelıút belvárosban leromló mőemlékek/zöldfelületek 93 kevés szabad terület

94 magasan képzett, szakképzett munkaerı piacképes mezıgazdaság fejlett tercier szektor elvándorlás megállítása korszerő ipari struktúra versenyképes jövedelmek nagyszámú turista térségi együttmőködési rendszerek életképes KKV szektor helybenfoglalkoztatás fürdı-kultúra környezettudatos lakossági szemlélet korszerő technológia innováció fejlett üzleti infrastruktúr a versenyképes munkaerıpiac virágzó turizmus romák és hátrányos helyzetőek integrációja széleskörő szociális ellátások energiatak aréskos távfőtés környezetszennyezé s csökkenés környezetével együtt élı város versenyképes gazdaság esélyegyenlıség versenyképes felsıoktatás, felnıttképzés életképes egészségügy korszerő ivó/szennyví zhálózat élhetı, vonzó kisváros növekvı társadalmi kohézió lakossági szolgáltatások piacorientált oktatás köz-civil együttmőködések gyors köz/vasúti megközelíthetısé g jó közlekedés kellemes lakókörnyezet élettel teli közösségi gyarapodó lakosság sokoldalú rekreációs programok virágzó kulturális élet csillapított gépjármőforgalom felújított panelek zöldebb város fejlett helyi/térségi tömegközlekedés jóminıségő közúti infrastruktúra kedvezı lakáshelyzet rehabilitált belváros gyalogos zóna, fejlett kerékpáros közlekedés rehabilitált közmőinfrastruktúra racionális területfelhasználás felújított, revitalizált mőemlékek 94

95 3. STRATÉGIAI FEJEZET Székelyudvarhely megyei jogú város fejlesztési irányelveit a rendszerváltozás után a Székelyudvarhely Városfejlesztési Stratégiai program elnevezéső dokumentum jelölte ki két alapcélja a Versenyképesség növelése (ezen belül a Jól mőködı város és a Szilárd alapokon álló, gazdagodó város megteremtése), valamint az Életminıség javítása (vagyis az Otthont adó város és a Környezetével együtt élı város kialakítása) volt. E stratégia elfogadásának pillanatához képest jóllehet a szociális szféra tekintetében jelentıs elırelépés tapasztalható, megvalósult/folyamatban van több nagy infrastrukturális beruházás Székelyudvarhely helyzete alapvetıen nem módosult sem a versenyképesség, sem az életminıség tekintetében, elsısorban azért, mert a városnak nem sikerült megfelelı forrásokat mozgósítania céljai elérése érdekében. Románia 2007-es csatlakozása az Európai Unióhoz azonban e tekintetben egyedülálló fejlıdési lehetıséget teremtett Székelyudvarhely számára (is). Az Európai Közösség tagországai közötti egyenlıtlenségek kiegyenlítése (jelesül Románia elmaradottságának mihamarabbi csökkentése) érdekében ugyanis az ország jelentıs forrásokat hívhat le a Strukturális és Kohéziós Alapokból a as fejlesztési idıszakban, hogy gazdaságát dinamikusan fejlıdıvé, versenyképessé és innovatívvá tegye, illetve növelje a társadalmi kohéziót. Az ország fejlettségi szintje, valamint a gazdasági és társadalmi kohéziós politikák paramétereinek alakulása függvényében Romániában a következı 14 terület részesülhet finanszírozásba a közösségi forrásokból: kutatás és technológiai fejlesztés, információs társadalom kialakítása, közlekedés és szállítás, energia, környezet fenntartható védelme, turizmus, kultúra, város- és vidékfejlesztés, vállalkozások támogatása, munkahelyek hozzáférhetıvé tétele, hátrányos helyzető csoportok társadalmi integrációja, humán-erıforrások fejlesztése, humán infrastruktúra fejlesztése (beleértve az oktatás és egészségügyet is), partnerség. Ennek azonban feltétele, hogy a román fejlesztéspolitika szorosan illeszkedjen a közösségi fejlesztési politikákhoz, célkitőzésekhez, elvekhez és szabályozásokhoz egyrészt az Európai Unió kohéziós politikájához, másrészt a lisszaboni és göteborgi prioritásokhoz, jelesül a versenyképesség növelése, a teljes foglalkoztatás és szociális integráció, valamint a környezet fenntartható védelmének célkitőzéseihez. Mindez a városfejlesztés tekintetében a fenntartható (nem pusztán gazdaságközpontú) fejlıdés kulcsfogalma köré csoportosítható. A települések fenntartható fejlesztése során az erıforrások felhasználásának, a befektetések irányának, a technológiai fejlesztés orientációjának és az intézményi változtatásoknak egyaránt konzisztenseknek kell lenniük nemcsak a jelenlegi, hanem a jövıbeli igényekkel is. Azaz a városfejlesztés csak akkor tekinthetı fenntarthatónak, ha a nélkül képes kielégíteni a jelen szükségleteit, hogy az eljövendı generációk szükségleteinek kielégítését korlátozná, vagyis ha a gazdaságfejlesztést az aktuális jólét hosszú távú megırzése céljának rendeli alá s különös figyelmet fordít a fejlıdés ökológiai kontextusára, törekedve a gazdaság, társadalom és környezet integrált, harmonikus fejlesztésére. Az erıforrások hosszú távú fenntarthatósága jelenti egyrészt a természeti és épített környezet védelmére való törekvést, másrészt a társadalom dimenziójában az életminıség hosszú távú növekedését, a szegénység és szegregáció csökkentését, valamint az esélyegyenlıség biztosítását is. 95

96 A jelen stratégia Székelyudvarhely megyei jogú város fenntartható fejlesztése érdekében került megalkotásra, így nemcsak épít a település korábbi városfejlesztési dokumentumára, de újra is értelmezi azt egyrészt az európai közösségi, nemzeti és regionális fejlesztési irányelvekkel összhangban, másrészt a fenntarthatóság kritériumának fokozott figyelembevételével. Fontos szempont volt továbbá, hogy szem elıtt tartsuk - a város viriliseinek önkormányzati képviselık, jelentısebb gazdasági szereplık, intézményvezetık, civil szféra képviselıi meglátásait, amelyet egyrészt a velük készített interjúk, másrészt három akciócsoport-ülés keretében ismertünk meg, és - a székelyudvarhelyi lakosság kérdıíves felméréssel feltérképezett elképzeléseit is, illetve hogy azokat felhasználjuk mind a stratégiai célok és fejlesztési irányok kijelölésekor, mind a helyi akciótervet jelentı intézkedés-csomag összeállításakor, mind pedig a konkrét projektek, projektcsoportok betervezésekor Székelyudvarhely város fenntartható fejlıdésének stratégiai kerete Stratégiai jövıkép és átfogó cél A Nemzeti Fejlesztési Terv, a Középsı Régió és Hargita megye fejlesztési programjaival összhangban Székelyudvarhely megyei jogú város stratégiai jövıképe értelmében hosszútávon (15-20 év múlva) Székelyudvarhely hangulatos, vonzó, környezetével harmonikusan együtt élı kisvárossá lesz, amelynek - modern gazdasága biztosítja a város és a kistérség folyamatos megújulását és hosszú távon fenntartható versenyképességét, - széleskörő szolgáltatásai a város és vonzáskörzete lakossága számára magas szintő életkörülményeket nyújtanak, - természeti és épített környezet fenntartható adottságainak kihasználása pedig jelentıs kulturális és közösségi értékeket közvetít a helyi lakosság és a városba látogatók számára, így méltán tekinthetı a térség központjának és fejlesztési pólusának. A stratégiai jövıkép elérése érdekében az átfogó cél tehát Székelyudvarhely város gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthat fejlıdése csak akkor valósulhat meg, ha, a versenyképesség, az élhetıség, a fenntarthatóság és a kohézió erısödik. Ennek érdekében szükséges a gazdaság, társadalom, valamint a városi és természeti környezet egyensúlyának megteremtése, annak biztosítása, hogy ezek egyikének fejlesztése sem írja felül a többi tényezı érdekeit, s a döntéshozások során valamennyi tényezı összhangja érvényesül még akkor is, ha ez gyakran kompromisszumhelyzetet eredményez. Azaz a város gazdasági versenyképességének fokozása és hosszú távú fenntartása szükséges úgy, hogy az - területtakarékos és a táji, épített környezettel harmonizáló legyen (a környezi értékeket ne veszélyeztesse, az esetleges káros hatásokat minimalizálja és kompenzálja), ugyanakkor - biztos megélhetést nyújtson a városi és a vonzáskörzetébe esı lakosság minden rétegének; a helyi társadalom együttmőködésének javítása szükséges úgy, hogy az 96

97 - a város és vonzáskörzete gazdasági, foglalkoztatási és ellátási kapcsolatait, együttmőködését is javítsa, valamint - a szociális védıháló elısegítse a közrend fenntartását és a bőnmegelızést - elısegítse a városi, városrészi érdekek miatt szükséges fejlesztésekben való vállalkozói és civil részvételt; a városi környezet jó állapotának biztosítása és megırzése szükséges úgy, hogy az - biztosítsa a levegıtisztaság- védelmét és klímaviszonyait kedvezıen befolyásolja, illetve - biztosítsa a lakosság kikapcsolódását és rekreációs igényének kielégítését; - biztosítsa a városlakók környezettudatosságra nevelésének feltételeit - biztosítsa a belvárosi épületek komfortfokozatának emelését, így - biztosítsa a kulturális és épített örökségek, mőemlékékek megfelelı állapotát a környezet- és természetvédelmi szempontok szem elıtt tartása, valamint a térségi együttmőködés rendszereinek kiépítése szükséges úgy, hogy az - lehetıséget adjon a város környezettudatosságának erısítésével, a fenntartható - táji, természeti értékek kímélı gazdasági hasznosítására és felvirágoztatására, ugyanakkor - erısítse a helyi, térségi identitást és a lokálpatriotizmust Specifikus célkitőzések Székelyudvarhely megyei jogú város fentebb vázolt átfogó célja, valamint jövıképének egyes elemei a célfa és az átfogó célt meghatározó alapelvek értelmében a következı specifikus szakági célkitőzések szerint realizálódnak. C1. Versenyképes gazdaság azaz legyen a régió más kisvárosainál vonzóbb Székelyudvarhelyen befektetni, vállalkozni és dolgozni, legyen jobb a városba látogatni. A cél megvalósításához szükséges modern gazdaságszerkezet, ami feltételezi, hogy - a tercier szektor részaránya és termelékenysége nagyobb lesz a mainál, ugyanakkor az egyes (kis)kereskedelmi, vendéglátó és a szolgáltató egységek egyenlıen oszlanak el a város területén és valamennyi negyedben elérhetı lesz legalább egy olyan alközpont, ahol a lakosság ezirányú szükségleteit az utazás kiiktatásával elégítheti ki, csökkentve a környezeti terhelést és növelve a közösségi-társadalmi érintkezés lehetıségét; - fejlıdnek és megerısödnek a kis- és középvállalkozások, a jelenlegi nagyobb vállalatok korszerősödı technológiájuknak köszönhetıen megırzik és bıvítik piaci pozíciójukat, valamint olyan új vállalatok jönnek létre, amelyek nem csak a képzetlen munkaerı számára biztosítanak munkalehetıséget (l. összeszerelı üzemek), hanem az információs technológia elterjesztése és a K+F tevékenységek révén a magasan képzettek számára is vonzónak bizonyulnak; - gazdasági klaszterek alakulnak ki ami a kölcsönösen együttmőködı cégek, szakosodott beszállítók, szolgáltatók, kapcsolódó iparágak cégeinek és velük kapcsolatban álló intézmények (egyetemek, állami szervezetek, ügynökségek, szakmai egyesületek, kereskedelmi szövetségek) földrajzi koncentrációját feltételezi, a költséghatékonyság, valamint a tevékenységek hatékonyságának növelése érdekében kiegyensúlyozott munkaerıpiac, ami feltételezi, hogy - az aktív korú lakosság minden rétege számára biztosított a munkaerı-piaci részvétel lehetısége a nagyobb humán tıkét igénylı vállalkozások letelepedése révén a magasan képzett lakosság talál végzettségének megfelelı munkahelyet a távmunka megjelenése a munkaerıpiacról kiszorult népesség foglalkoztatását, míg a védett 97

98 munkahelyek megjelenése a fogyatékkal élık és megváltozott munkaképességőek foglalkoztatását teszi lehetıvé így csökken a strukturális munkanélküliség és alulfoglalkoztatottság; - a képzési rendszernek munkaerı-piaci kínálattal való összehangolása, valamint a középfokú szakképzés és a felnıttképzés fejlesztése révén mind a városban már jelen lévı, mind az újonnan megtelepedı vállalkozások számára biztosítja a szükséges humán-erıforrást, növelve a város gazdasági vonzerejét és optimalizálva a foglalkoztatottságot; idegenforgalmi potenciál kiaknázása, ami feltételezi, hogy - a város turisztikai látványosságainak rehabilitációja és a vendéglátó infrastruktúra fejlesztése következtében növekedik a Székelyudvarhelyre látogató, ott több napot eltöltı turisták száma, akik a helyi és kistérségi látványosságok megtekintése mellett igénybe veszik a kialakított turisztikai programcsomagok által nyújtott szolgáltatásokat, valamint részt vesznek a város életének nagyobb rendezvényein is. Mindezt megalapozza továbbá az kiszámítható, hatékony közigazgatás, és ügyintézés, ami a mőködésének racionalizálását és átláthatóvá tételét az ügyintézés egyszerősítését és a hivatali munka minıségbiztosításának kialakítását, valamint a gazdaságot ösztönzı adminisztratív intézkedések megtételét feltételezi. Mindezek hatására a gazdasági aktivitás mutatóinak (egy fıre esı GDP a bejegyzett vállalkozások száma befektetıi tıke volumene, ezen belül a külföldi tıke aránya) növekedése prognosztizálható, ami társadalmi vonatkozásban az elvándorlás csökkenésével és a betelepedés felerısödésével, környezeti vonatkozásban pedig a természeti környezet terhelésének enyhülésével jár együtt. C2. Növekvı társadalmi kohézió azaz legyen a régió más kisvárosainál jobb Székelyudvarhelyen tanulni és továbbtanulni, legyen fontosabb udvarhelyinek lenni és a közösséghez tartozni. A cél eléréséhez szükséges a 21. sz. kívánalmainak megfelelı humán-erıforrás bázis, ami feltételezi, hogy - az oktatási infrastruktúra valamennyi szintje és a képzési struktúra fejlesztése révén megerısödik Székelyudvarhely iskolaváros jellege, megteremtıdnek a minıségi a gyakorlatban alkalmazható és transzferálható tudást nyújtó és piacorientált oktatás feltételei, lehetıvé téve az élethosszig tartó tanulást egy Long Life Learning központ megalapításával, amelynek segítségével lehetıvé válik a lakosság rugalmas alkalmazkodása a gyorsan változó gazdasági és társadalmi környezethez; nyitott, befogadó társadalom, ami feltételezi, hogy - a szociális infrastruktúra fejlesztése és a szociális ellátások javítása és elérhetıé tétele lehetıvé teszi, hogy a hátrányos helyzető, leszakadó csoportok (romák, hajléktalanok, stb.), a szociális szempontból veszélyeztetett csoportok (állami gondozott fiatalok), illetve a fogyatékkal élık be/vissza tudjanak integrálódni a helyi társadalmi és munkaerı-piaci struktúrákba, csökkentve a társadalmi szakadékot ; - az oktatási intézmények, civil és egyéb szervezetek tájékoztató, stb. tevékenysége következtében csökkennek az elıítéletek, erısödik a társadalmi felelısségvállalás, valamint tudatosabbá és felelısebbé válik a lakosság egészséghez, valamint a városi és természeti környezethez való viszonya; erıs helyi identitás, lokálpatriotizmus, ami feltételezi, hogy - léteznek olyan közösségi terek és fórumok, illetve lakossági szolgáltatások ahol a város lakosságának a szabadidı értelmes eltöltése és a mővelıdés mellett lehetısége nyílik egymással érintkezni, közös programokon és rendezvényeken rész venni, véleményt cserélni, megismerni a város és a közösség értékeit, megerısítve az udvarhelyiség lényegi elemeiként meghatározott vonatkozásokhoz való kötıdést. 98

99 Mindezek hatására megerısödik Székelyudvarhely szellemi központi jellege (amelyet a képzettség mutatói is alátámasztanak), valamint lehetıvé válik a kulturális és civil élet volumenének és színvonalának megtartása, ugyanakkor gazdasági vonatkozásban elısegíti a munkaerı-piaci esélyegyenlıség és az optimális foglalkoztatás megvalósulását, környezeti vonatkozásban pedig a városi és természeti környezethez való viszonyulása felelısebbé válását. C3. Élhetıbb, vonzó kisváros azaz legyen a megye és a régió más kisvárosainál egészségesebb, szebb és kellemesebb Székelyudvarhelyen élni, mővelıdni és kikapcsolódni, legyen vonzóbb a városba költözni. A cél eléréséhez szükséges élhetı városszerkezet, ami feltételezi, hogy - a jelenleg a városközpontba sőrősödı kiskereskedelmi, vendéglátói és szolgáltató funkciók decentralizációja révén ezek kitelepednek a lakónegyedekbe segítve, hogy a lakosság az utazás kiiktatásával vehesse ezeket igénybe, javítva ezáltal a közvetlen lakókörnyezetek ellátottságát és csökkentve a belváros zsúfoltságát; - az tranzitforgalom elterelése, a városi gépjármő-forgalom átszervezése és a közlekedés alternatív módjainak (tömegközlekedés, kerékpáros közlekedés) megkönnyítése mellett javul az egyes városrészek elérhetısége, valamint megvalósul a belváros forgalmának csillapítása és gyalogos-orientáltabbá tétele; - Székelyudvarhely rendezési tervének a jelen/jövı igényeihez szabott aktualizálása révén megvalósul a városi funkciók racionális, területtakarékos, de a város fejlıdését nem korlátozó szabályozása, amely szabályozza a lakófunkció túlburjánzását, a külsı városrészekbe koncentrálja az ipart és a bevásárlóközpontokat, stb.; kellemes kisvárosi környezet, ami feltételezi, hogy - megvalósul a belváros rehabilitációja, amelynek során nemcsak a városképet meghatározó épületek és mőemléki környezetek felújítása és funkciójuk megerısítése/ megváltozása valósul meg, de észszerősödik a városközpont közlekedési rendje és kialakul egy (részben) gyalogos övezet, miáltal a városközpont vonzóbbá válik mind az udvarhelyiek, mind az idelátogatók számára; - a külvárosi lakónegyedekben növekedik a lakosság komfortérzete, mivel a parkolási rendszer fejlesztése könnyebbé és balesetmentessé teszi a közlekedést, a közmőinfrastruktúra rehabilitációja, a panel lakóépületek felújítása és energiatakarékossá tétele pedig csökkenti a lakások fenntartásának költségeit, illetve környezeti szempontból is fenntarthatóvá teszi a lakókörnyezetet; - az új társasházak és lakóépületek szervezett, szabályozott megépülése nem csak a lakáskérdés enyhülését hozza maga után, hanem a kisvárosi, kertvárosi városkép megırzése mellett a szociális téren is kifejti hatását; - a jelenleg a városközpontban, a sportpálya és a strand közelében, illetve Szejke-fürdı térségében, stb. létezı zöldövezetek megújulnak, illetve további közösségi, rekreációs és kulturális funkciók befogadására is alkalmassá válnak, míg a lakónegyedekben növekszik a zöldfelületek mérete, gondozott játszóterek és sportolásra alkalmas területek jönnek létre. élettel teli közösségi terek, ami feltételezi, hogy - a helyi közigazgatási, oktatási, egészségügyi, kulturális intézmények és a privát szektor által vendéglátó, kereskedelmi, stb. szolgáltatások a belvárosban, valamint olyan városi alközpontokban koncentrálódnak, amelyek egyszerre teszik lehetıvé a legkülönbözıbb lakossági szükségletek kielégítését, megkönnyítve a társadalmi érintkezést; - mindezek a központok akadálymentesen és balesetmentesen megközelíthetık, mindenki számára lehetıvé téve a részvételt az itt szervezett a kulturális programokon, rekreációs tevékenységeken, segítve a közösségi szervezıdés legváltozatosabb formáinak megvalósulását. 99

100 Mindezek hatására nemcsak javul a székelyudvarhelyi lakosság közérzete, de a városi környezet rehabilitációja és revitalizációja közvetítésével növekednek az életminıség mutatói is, ami gazdasági vonatkozásban az üzleti infrastruktúra javulását, a fogyasztás sokrétőbbé válását és az idegenforgalmi vonzerı növekedését vonja maga után, míg társadalmi tekintetben az élettel feltöltött közösségi terek a lokális identitást erısítik. C4. Környezetével együtt élı város azaz legyen a megye és a régió más kisvárosainál fontosabb az udvarhelyieknek a természeti környezet, legyen összefogás a térségi településekkel. A cél eléréséhez szükséges természeti környezet védelme, ami feltételezi, hogy - a gépjármő-forgalom csillapítása és a közlekedés gyorsabbá és könnyebbé tétele, valamint a közmő-infrastruktúra felújítása és energiatakarékosabbá tétele nem csak a modern élet keretfeltételeit teremti meg, hanem jelentısen csökkenti a környezeti terhelés mértékét, miként teszi azt a versenyképes gazdaság által megkövetelt korszerő technológiai feltételek kialakítása is; - a szelektív hulladékgyőjtés és korszerő hulladékgazdálkodás feltételeinek kialakulása mellett a lakosság környezethez való viszonya is tudatosabbá válik, jelentısen csökkentve ezáltal mind a város, mind környezete szennyezettségét; - a vizek védelme érdekében olyan ellenırzési rendszer kialakítására van szükség, amely lehetıség szerint meg tudja akadályozni a legnagyobb szennyezı források mőködését és újak kialakulását. A csatornarendszer modernizálása, csökkentheti a vizek szennyezettségi fokát. - az energiatakarékos technológiák, és energiatakarékos lakossági szolgáltatások kialakulása mellett a városnak lehetısége nyílik a természetbarát környezet kialakítása mellett a lakosság és intézmények költségég csökkentésére is. szoros térségi kapcsolatok, ami feltételezi, hogy - a gyorsforgalmi út megépülésével, a közutak állapotának javításával, valamint a vasúti és távolsági buszközlekedés feltételeinek javításával Székelyudvarhely könnyebben megközelíthetıvé válik a nagyobb gazdasági központok irányából/irányába, ami megteremti a régiós, országos vagy akár a nemzetközi gazdasági véráramba való bekapcsolódás lehetıségét, ugyanakkor könnyebben hozzáférhetıvé teszi a városi funkciókat a vonzáskörzet települései számára; - egy kistérségi társulás létrehozásával, valamint a közös stratégiai gondolkodás rendszereinek kialakításával megerısödnek a térségi együttmőködés struktúrái, továbbá Székelyudvarhely központi funkcióinak megerısödése, valamint fejlesztési pólussá válása következtében az húzóerıt gyakorol vonzáskörzetének többi településére is. Mindezek hatására megırzıdik a Székelyudvarhelyt körülvevı szép táji környezet, illetve csökken annak szennyezettsége. Gazdasági szempontból ez hozzájárul annak környezetkímélı idegenforgalmi hasznosításához, míg a térségi együttmőködési rendszerek megerısödése a erısíti a társadalmi kohéziót A jövıképet meghatározó középtávú fejlesztési irányok kijelölése Amikor a fentebbi átfogó és specifikus célok tükrében elvégeztük a fejlesztési prioritások kijelölését, általános tapasztalatunk volt, hogy az egyes ágazatok fejlesztési stratégiái a korábbi városfejlesztési stratégiához hasonlóan nem minden tekintetben felelnek meg a jelen (és még kevésbé a jövı) megváltozott igényeinek, így azok átgondolásának és aktualizálásának is hamarosan meg kell történnie. 100

101 Kiemelten fontos, így a lehetı hamarabb megvalósítandó egy új Városrendezési Terv (PUG), valamint a Helyi Építési Szabályzat kialakítása, amelyek segítségével szabályozhatóvá és átláthatóbbá válik valamennyi további fejlesztés, hiszen ez a terv segít kijelölni a fejlesztési prioritásokban megfogalmazottak térbeli vonatkozásait is. Az összehangolt, ellentmondásmentes tervezés megvalósítása érdekében a Városrendezési Tervvel egy idıben javasolt aktualizálni a Közlekedésfejlesztési Stratégiát is, illetve elkészíteni a város Ingatlangazdálkodási Tervét is ez utóbbi egyrészt felméri az önkormányzati ingatlanvagyont, másrészt azt, hogy milyen telkek és épületek megvásárlása, bontása, felújítása, funkcióváltása vagy értékesítése szükséges a város fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében. Az egyre evidensebbé váló gazdasági válság ugyanakkor egy Gazdaságfejlesztési Stratégia kidolgozását is elengedhetetlenné teszi, amely stratégiának külön ki kell térnie a válság hatásaira és az azok csökkentését szolgáló intézkedésekre, magába foglalva a város Válságkezelı Programját is. A következı 1-2 évben tehát a következı stratégiai dokumentumok aktualizálása szükséges: 1. kiemelten fontos dokumentumok - Városrendezési Terv - Helyi Építési Szabályzat - Közlekedésfejlesztési Stratégia - Ingatlangazdálkodási Terv - Gazdaságfejlesztési Stratégia 2. egyéb stratégiák - Oktatásfejlesztési Stratégia - Kistérségi Turisztikai Stratégia - Kulturális Program - Szociális Stratégia - Sport Program Stratégia Az ágazati stratégiák felülvizsgálatának szükségessége azonban nem vonhatja el a város energiáit az alábbi prioritási tengelyek alá sorolt intézkedésektıl, hanem azokkal párhuzamosan kell végezni a további stratégia-alkotó tevékenységet. P1. Városrehabilitáció A prioritási tengely fókuszában a városi környezet megújítása áll mind a közlekedés, mind a közmőinfrastruktúra, mind pedig az épületállomány és a zöldfelületek tekintetében. Az e prioritáshoz tartozó beruházások a kellemes városi környezet megteremtése mellett hangsúlyosan szolgálják a város mőködésének környezeti fenntarthatóságát is, hiszen energiatakarékosabbá és kevésbé szennyezıvé teszik azt. Ugyanakkor e beavatkozások közép és hosszú távon jelentısen csökkentik mind a város, mind a lakosság költségeit is, biztosítva a gazdasági fenntarthatóságot, míg társadalmi vonatkozásban a közösségi terek segítségével megteremtett társadalmi tıke teszi Székelyudvarhelyt fenntarthatóbbá. 1.1 Közlekedésfejlesztés Jelenleg Székelyudvarhely közlekedését a nagy áthaladó forgalom, a gépjármővek számának növekedése mellett a városi érdekeltségő forgalom zsúfoltsága jellemzi, amelyben mindennaposan forgalmi dugók és a parkolási nehézségek, s amit még súlyosabbá tesz, hogy a lakosságnak csak korlátozott lehetısége van arra, hogy egyéb szállítási eszközzel (busszal, kerékpárral) közlekedjen. Ehhez járul hozzá továbbá, hogy a város nem rendelkezik összefüggı gyalogos zónával, illetve számos esetben a gyalogosok balesetmentes és akadálymentes közlekedésének feltételei sem biztosítottak. Ennek értelmében a következı intézkedésekre van szükség: - megközelíthetıség javítása, áthaladó forgalom elvezetése (terelıút és gyorsforgalmi út kialakítása, vasúti közlekedés és távolsági autóbusz-közlekedés feltételeinek fejlesztése); - városi gépjármő-közlekedés fejlesztése (a forgalomdinamikai rend és a parkolási rendszer átalakítása és hatékonyabbá tétele, az utak felújítása); 101

102 - egyéb közlekedési módok fejlesztése (a járdák felújítása és a balesetmentes/ akadálymentes gyalogos közlekedés feltételeinek biztosítása, a tömegközlekedés, valamint a kerékpáros közlekedés fejlesztése zöld közlekedési folyosó létrehozása) Közmő-infrastruktúra fejlesztése Székelyudvarhely közmő-hálózatait az intenzív urbanizációval párhuzamosan, az 1960-as és 70-es években építették ki, s kevés kivételtıl eltekintve azóta sem vetették alá ıket jelentısebb rekonstrukciónak. Ebbıl adódóan a közmővek állapota leromlott, nagyléptékő felújítást és kapacitásbıvítést igényel. E tekintetben a fejlesztés nagy forrásigénye ellenére halaszthatatlan, elmaradása nem csak az életminıség leromlását eredményezi, de a többi fejlesztés megvalósulását is akadályozza. Ezért a közmő-infrastruktúra fejlesztésének meg kell elıznie a nagyobb beruházásokat vagy azokkal párhuzamosan kell megtörténnie. Valamennyi közmő-szolgáltatás esetében szükséges azok rehabilitációja, éspedig a - távfőtés-rendszer energiatakarékossá és környezetbaráttá tétele (kazánrekonstrukció, hálózat-csere); - ivóvízellátás korszerősítése (vízkiemelı és víztisztító állomás felújítása, vezetékek cseréje); - szennyvízkezelés modernizációja (derítı telep korszerősítése, vezetékek cseréje, esıvízelvezetı rendszertıl való különválasztás, városhoz tartozó falvak kanalizálása); - közvilágítás bıvítése és racionalizálása (energiatakarékos égık); és a - hatékony hulladékgazdálkodás kialakítása (szelektív hulladékgyőjtés, szeméttelep rekultiváció, hulladék újrahasznosítása) Épített környezet megújítása Székelyudvarhely jellegzetes kisvárosi hangulatát a városközpontba koncentrálódó építészeti örökségének köszönheti, míg a külvárosi részek arculatát a panel lakónegyedek, a kertvárosi övezetek vagy az ipartelepek határozzák meg. Sem a belváros, sem a lakótelepek épületállományának állaga nem kielégítı, ugyanakkor a lakások száma sem elégséges. Mindemellett a város viszonylag sok, ámde kevéssé gondozott zöldfelülettel rendelkezik, amelyek kisebb részét a belváros parkjai és zöld szigetei, nagyobb részét a lakott területektıl viszonylag távol esı zöldterületek alkotják, míg a lakótelepeken szinte teljesen hiányzik a zöldövezet. A városi környezet megújításának tehát a következı területekre kell irányulnia: - városközpont funkcióbıvítı rehabilitációja (mőemlék épületek, Székely Támadt Vár rehabilitációja, sétálóutca és más közösségi terek kialakítása, idegenforgalmi-kulturális funkciók megerısítése, turisztikai információs rendszer kialakítása, ipari funkciók korlátozása); - külvárosi lakóövezetek fejlesztése (panel program, új társasházak építése, meglévı lakóházak manzárdosítása, közösségi terek és városközpontok kialakítása, új lakóövezetek infrastruktúrájának fejlesztése, kertvárosi környezetek kialakítása és megırzése); - zöldövezetek fejlesztése (meglévı zöldfelületek és a városi park rehabilitációja, Küküllı-part funkcióbıvítése, árvízvédelem és a természetes vizek rehabilitációja, további zöldfelületek és játszóterek kialakítása). P2. Gazdaságfejlesztés A fejlesztési prioritás egyrészt a város gazdaságának versenyképességét növelı infrastrukturális feltételek javítását, másrészt a vállalkozói tıke Székelyudvarhelyre vonzását szolgáló önkormányzati intézkedéseket és városmarketing tevékenységet, harmadrészt pedig az idegenforgalom fellendítését szolgáló beavatkozások mielıbbi megvalósulását szolgálja. Ezáltal ugyanakkor növekedik a városban lakók életminısége is, illetve javul a környezet állapota is: a turizmus és a szolgáltatásfejlesztésnek köszönhetıen az épített környezet válik vonzóbbá, az ipari infrastruktúrafejlesztésbıl adódóan pedig a természeti környezet terhelése csökken. 102

103 2.1. Üzleti infrastruktúra fejlesztése Székelyudvarhely gazdaságát nem csak az egyoldalú, ipari dominanciájú gazdaságszerkezet teszi stagnálóvá, hanem az is, hogy sok tekintetben hiányoznak a gazdaság versenyképességét megalapozó infrastrukturális feltételek is. Az ipar túlsúlyával ugyanakkor együtt jár a szolgáltatások és a mezıgazdaság fejletlensége is, valamint a munkaerıpiac tekintetében hiányosságok tapasztalhatók nem csak az iparban alkalmazható munkaerı, hanem a munkaerı-kereslet oldalán is. Ezen hiányosságok kiküszöbölése érdekében fejleszteni szükséges tehát az üzleti infrastruktúra számos vonatkozását, amely fejlesztési igényeket a következıképpen foglalhatunk össze: - ipari infrastruktúra fejlesztése (ipari területek koncentrációja és lakófunkciótól való különválasztása, ipari park létrehozása esetlegesen a Cekenden, közlekedés viszonyok és a közmő-ellátottság javítása); - szolgáltató szektor és a kiskereskedelem fejlesztése (logisztika és szállítmányozás fejlesztése, logisztikai központ kialakítása, inkubátorház létrehozása, piacok fejlesztése, kiskereskedelmi központok létrehozása a külsı városnegyedekben); - munkahelyteremtés (távmunka infrastrukturális feltételeinek megteremtése) Soft gazdaságfejlesztés Azt, hogy a vállalkozók számára érdemes legye Székelyudvarhelyen beruházni, illetve a meglévı vállalkozások képesek legyenek megtartani és bıvíteni piacaikat a város olyan intézkedésekkel mozdíthatja elı, mint a - vállalkozások megtelepedését támogató adókedvezmény és - helyi gazdaság promóciója (vállalkozások és termékek promóciója, e-marketing ösztönzése, közös marketing lehetıségek kihasználása) 2.3. Turizmusfejlesztés Székelyudvarhely épített öröksége, valamint a környékbeli természeti adottságok, a helyi kulturális élet mind-mind turisztikai potenciált hordoznak magukban. S jóllehet számos turista látogat is a városba és a régióba, ezek legnagyobb része Magyarországról érkezik, a város idegenforgalmi kínálata ugyanis szinte csak ıket tudja megérinteni. Ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalata alapján a legtöbb látogató csupán átutazik a városon, ráadásul nem csak a vendégéjszakák, de a vendégek száma is csökkenı tendenciát mutat, így az idegenforgalomból származó bevétel elmarad az optimálistól. Az idegenforgalmi vonzerı megtartása és növelése érdekében tehát szintén intézkedni kell, éspedig nyitni mind az infrastruktúra, mind a városmarketing tekintetében. - turisztikai infrastruktúra fejlesztése (mőemlék épületek felújítása és örökségvédelem, Szejkefürdı rehabilitációja, rekreációs infrastruktúra fejlesztése, bakancsos és biciklis turizmus fejlesztése, stb.); - turisztikai programfejlesztés (turisztikai programcsomagok kialakítása, rendezvényszervezés, városmarketing kiterjesztése). P3. Humán infrastruktúra fejlesztése A humánerıforrások mennyisége és minısége meghatározó szerepet játszik a gazdasági versenyképesség (jelesül a megfelelıen képzett, egészséges és munkaképes munkaerı) biztosításában. Ugyanakkor az is tagadhatatlan, hogy a humán infrastruktúra az oktatási, szociális, egészségügyi, stb. intézmények a társadalmi érintkezés elsırendő színterei, ezért nem szabad megfeledkeznünk közösségformáló és identitás-alakító szerepükrıl, amelyek megalapozzák a társadalmi kohéziót (is). A humán szféra fejlesztése tehát mind a gazdaság, mind a társadalom 103

104 struktúráinak fenntarthatóságához hozzájárul, ugyanakkor közvetve a szemléletmód alakítása révén kihat a környezet állapotára is Oktatásfejlesztés Székelyudvarhely tradicionális iskolaváros, amely pozíciót elsısorban a középfokú oktatás terén betöltött pozíciójának köszönhet a városban jelenleg nyolc intézményben szerezhetnek érettségit az ott tanulók, a végzett hallgatók jelentıs része folytatja ezt követıen is tanulmányait. A minıségi középfokú oktatás azonban azt is megköveteli, hogy ne csak ezt a képzési szintet fejlesszük, hanem a bölcsıdétıl és óvodától kezdve valamennyi azt megelızı szintet is. Ugyanakkor kívánatos az is, hogy a város iskoláinak végzettjei piacképes szakmát szerezzenek, ha pedig tovább akarnak tanulni, ne kelljen más városba költözniük felsıfokú tanulmányaik idejére. Végezetül a munkaerı-piaci kereslet és kínálat összhangja érdekében szükséges egy életképes és piacorientált felnıttképzés rendszert is kiépíteni az élethosszig tartó tanulás jegyében. A helybennfoglalkoztatás lehetıségének bıvítése és az elvándorlás megerısítése érdekében tehát valamennyi oktatási szint fejlesztése javasolt. Az ezt megvalósító intézkedések: - iskola elıtti és általános iskolai oktatás fejlesztése (bölcsıdék létrehozása, óvodák és iskolák kivitele a lakónegyedekbe, oktatás minıségének javítása, alternatív pedagógiai programok) - középfokú oktatás fejlesztése (oktatás minıségének javítása, piachoz igazodó szakoktatási képzéslehetıségek kialakítása, szaktantermek felszerelése) - felsıoktatás fejlesztése (új, piaci igényeknek megfelelı felsıoktatási képzıhelyek létrehozása, felsıoktatási campus kialakítása) - felnıttképzés kiterjesztése (felnıttképzési rendszer egységesítése, programok a munkaerıpiacról kihullóknak, hátrányos helyzetőek képzése, gazdasági, szakmai szervezetek és oktatási intézmények közötti együttmőködés) 3.2. Egészségügyi és szociális intézmények fejlesztése Székelyudvarhely egészségügyi és szociális ellátása romániai viszonylatban jónak mondható jól felszerelt városi kórháza az egész térség betegeinek szakellátását képes biztosítani, míg a szociális integrációt szolgáló stratégiai tervezés, valamint a köz- és civil partnerség kialakítása viszonylag korán elkezdıdött, így számos szociális ellátás mőködik a városban és térségében városi, egyházi vagy civil fenntartásban. Mindazonáltal a székelyudvarhelyi szociális infrastruktúra és ellátó rendszer több tekintetben is elégtelennek tekinthetı, különösen a bentlakásos szociális intézmények tekintetében. Középtávon a következık tekintetében szükséges beavatkozásokat eszközölni: - szociális alap- és szakellátások körének szélesítése (szociális étkeztetés, átmeneti és állandó bentlakásos intézmények és nappali szociális otthonok létesítése); - hátrányos helyzető csoportok társadalmi és munkaerı-piaci (re)integrációja (roma program, fogyatékosok szociális foglalkoztatásához szükséges feltételek megteremtése, stb.); - közbiztonság növelése (polgárırség felállítása, együttmőködés a rendırséggel); - sürgısségi betegellátás feltételeinek javítása (helikopter leszállópálya létesítése a kórházhoz kapcsolódóan). - prevenció és megelızés kiépítése, társadalmi köztudat formálása, amelynek elsıdleges lépése az intézményi háttér létrehozása 3.3. Kulturális- és sportlétesítmények fejlesztése Székelyudvarhely pezsgı kulturális és sportélettel büszkélkedhet, amelyet számos kulturális intézmény és hagyományırzı civil szervezıdés, valamint több sikeres sportklub és a lakosság kultúra- és sportszeretete jellemez. Mégis, mind a kulturális programlehetıségek, mind a 104

105 sportolási és rekreációs lehetıségek elmaradnak az optimálistól, de még az egyes intézmények potenciáljától is. Ugyanakkor a város múzeumát az ellehetetlenülés veszélyezteti, mivel egykor államosított épületét vissza kell szolgáltatnia a korábbi magántulajdonos jogutódjának, helyzete tehát mindenképpen megoldásra szorul, de helyhiánnyal küzd számos más kulturális intézmény is. - kulturális infrastruktúra fejlesztése (múzeum helyzetének rendezése, mozi revitalizációja, csillagvizsgáló befejezése) - kulturális programkínálat bıvítése (programszervezésre alkalmas közösségi terek kialakítása, rendezvényszervezés, városnapok, stb.) - rekreációs és szabadidısport lehetıségek bıvítése (sportcentrum, uszoda, extrém pályák, tekepálya, stb.) - sport és kulturális rendezvények szélesítése, bıvítése a társadalmi kohézió elısegítése érdekében, amely megelızné a fiatalkori devianciát 3.4. Városháza mőködésének racionalizálása Az átlátható, hatékony helyi közigazgatást nem csak a városüzemeltetés hatékonysága jellemzi, hanem az egyszerő ügyintézés, a minıségi hivatali munka és az eredmények társadalmasítása is, amelyek biztosítják a polgármesteri hivatal legitimitását és pozitív imageát. E tekintetben Székelyudvarhelyen a városháza mőködésének racionalizálása kívánatos: az ügyintézés egyszerősítése, a hivatali munka racionalizálása és a hivatali kommunikáció hatékonyabbá tétele mellett a pályázatfigyelésre, projekt-elıkészítésre és lebonyolításra is ki kell terjednie. Ezen felül ki kell alakítania egy szakmai ismeretekkel felvértezett partnerkapcsolatot, amely elsegíti a városháza elképzeléseinek megvalósulását a város fejlıdése érdekében. P4. Térségi kapcsolatok fejlesztése A térségi együttmőködés hatékony rendszereinek kialakítása nemcsak megteremti és megerısíti a kapcsolatot egy város és a környezı, vonzáskörzetébe esı települések között, hanem olyan partnerhelyzetet teremt, amely olymódon segíti a gazdasági lehetıségek kihasználását, illetve a társadalmi és környezeti erıforrások közös hasznosítását és újratermelését, hogy az a partnerek mindegyikét elınyösebb helyzetbe juttassa Térségi központi szerep megerısítése Székelyudvarhely tradicionális gazdasági, oktatási, kulturális, egészségügyi központja térségének, azonban mivel nem megyeszékhely csak szórványosan rendelkezik közigazgatási funkciókkal. A településrendszer kiegyensúlyozott fejlıdése érdekében javasolt, hogy a megyei jogú város megszerezzen néhány közigazgatási funkciót (bér/nyugdíjfolyósítás, okmányok stb.), amelyek adminisztratív szempontból is erısítenék városi alközponti funkcióját Kistérségi együttmőködés erısítése Jóllehet Székelyudvarhely térségi központ és a környezı falvak sok tekintetben függenek a város nyújtotta szolgáltatásoktól, sok tekintetben a város sem tud kiegyensúlyozottan fejlıdni a vidék támogatása nélkül, annál is inkább, mert hosszú távon számos szomszédos település Székelyudvarhellyel való összeolvadása prognosztizálható. A kistérségi együttmőködés erısítése és a partnerség hatékony rendszereinek kialakítása különösen a következık tekintetében fontos: - kistérségi társulás (ADI) kialakítása és közös fejlesztési projektek megvalósítása; - kistérségi turisztikai stratégia kidolgozása és a térségi turisztikai kínálat egységesítése Határon átnyúló kapcsolatok fejlesztése 105

106 Egy többpólusú országos és európai városrendszerben elengedhetetlen, hogy Székelyudvarhely rendelkezzen a kistérség, a megye vagy a régió keretein túlmutató partnerségi kapcsolatokkal is. E tekintetben tehát javasolt szorosabbra főzni a testvérvárosi, illetve kiépíteni további külföldi kapcsolatokat, valamint részt venni nem csak helyi érdekeltségő, hanem határon átnyúló fejlesztésekben is. 106

107 A stratégiai célok és prioritási tengelyek kapcsolata Hangulatos, vonzó, környezetével együtt élı kisváros C1. Versenyképes gazdaság C2. Növekvı társadalmi kohézió C3. Élhetıbb, vonzó kisváros C4. Környezetével együtt élı város P2. Gazdaságfejlesztés 2.1. Üzleti infrastruktúra fejlesztése 2.2. Soft gazdaságfejlesztés 2.3. Turizmusfejlesztés P3. Humán-infrastruktúra fejlesztése 3.1. Oktatásfejlesztés 3.2. Egészségügyi és szociális intézmények fejlesztése 3.3. Kulturális és sportolási lehetıségek bıvítése 3.4. Városháza mőködésének racionalizálása P1. Városrehabilitáció 1.1. Közlekedésfejlesztés 1.2. Közmő-infrastruktúra fejlesztése 1.3. Épített környezet megújítása P4. Térségi kapcsolatok fejlesztése 4.1. Térségi központi szerep megerısítése 4.2. Kistérségi együttmőködés javítása 4.3. Határon átnyúló együttmőködések F E N N T A R T H A T Ó S Á G 107

108 3.2. Helyi akcióterv Városrehabilitáció prioritási tengely intézkedései P1.1. Közlekedésfejlesztés Projektek 0 Közlekedésfejleszté si Stratégia aktualizálása 1 Elkerülı út építése (körgyőrő) Általános/Specifikus célok Városi és tranzit közlekedés hatékonnyá tétele A város tranzitforgalmának csökkentése A város külsı kerületeinek megközelíthetıségén ek elısegítése Megalapozó Tevékenységek Megvalósíthatósá gi tanulmány Földek kisajátítása Kedvezményezett/célcsop ort Városlakók Tranzitforgalom Ingázók Városlakók Tranzitforgalom Autótulajdonosok Ingázók Kezdeményezı intézmény Székelyudvarhe ly Megyei Jogú Város Tanácsa Székelyudvarhe ly Megyei Jogú Város Tanácsa Partnerek Közlekedési Minisztérium Hargita Megye Tanácsa Finanszírozási források Helyi költségvetés Helyi költségvetés Megyei Költségvetés Állami költségvetés POR Megvalósítá si Idıszak Monitoring /Megvalósító szervezetek Megbízott tervezı Közlekedési Minisztérium hivatal Hargita Megye Tanácsa 2 Városi utak modernizációja Gyalogos közlekedési útvonalak felújítása (járdák) 3 Balesetmente és akadálymentes közlekedés feltételeinek megteremtése - járdák akadálymentesítése - közintézmények akadálymentesítése A közlekedés folyékony és akadálymentességén ek biztosítása Fogyatékkal élı személyek és idısek akadálymentes közlekedésének megteremtése Megvalósíthatósá gi tanulmány Városlakók Vállalkozások Intézmények Városlakók Fogyatékkal élık Idıs személyek Székelyudvarhe ly Megyei Jogú Város Tanácsa Székelyudvarhe ly Megyei Jogú Város Tanácsa Székelyudvarhe ly Megyei Jogú Város Tanácsa NGO (érdekvédelmi szervezetek) Közintézménye k Városi szállítási szolgáltató Helyi költségvetés PPP POR Helyi költségvetés POR Érdekvédelmi szervezetek 108

109 Projektek 4 Parkolási Rendszerek kialakítása - parkolóházak - fizetıs parkolók 5 Kerékpárközlekedés infrastruktúrájának bıvítése - utak kialakítása - tárolók elhelyezése közintézmények, turisztikai létesítmények elıtt - kölcsönzı kialakítása (magán beruházó, NGO) - útvonalak kijelölése. a környezı települések között 6 Közszállítás racionalizálása, mobilitás elısegítése -környezet kímélı, Uniós normáknak megfelelı szállítás megteremtése - megfizethetı Általános/Specifikus célok Parkolás megkönnyítése az autótulajdonosoknak Ésszerő, ellenırizhetı parkolás megteremtése Városközpont és negyedek zsúfoltságának csökkentése Kerékpáros és gyalogos forgalom feltételeinek kiszélesítése Energiatakarékos, költség hatékony, környezetkímélı közlekedés kialakulásának elısegítése Akadálymentes közszállítás megteremtése Új útvonalak kijelölése Költség hatékony, olcsó, környezetkímélı, kiszámítható Megalapozó Tevékenységek Kerékpárforgalom kialakítására alkalmas útszakaszok kijelölése (nem forgalmas) Partnerség kialakítása Megvalósíthatósá gi tanulmány Költség-haszon elemzése Kedvezményezett/célcsop ort Városlakók Autótulajdonosok Lakosság Lakosság Kezdeményezı intézmény Székelyudvarhe ly Megyei Jogú Város Tanácsa Székelyudvarhe ly Megyei Jogú Város Tanácsa Partnerek Magán beruházó PPP NGO PPP Finanszírozási források Helyi költségvetés Magánberuház ás Helyi költségvetés Beruházó Helyi költségvetés POR Megvalósítá si Idıszak Monitoring /Megvalósító szervezetek Magánberuház ó Beruházó 109

110 Projektek közszállítás - akadálymentes közszállítás - utas tájékoztató rendszerek kiépítése 7 Szuburbánus tömegközlekedés fejlesztése 8 Helyi vasút bevonása a tömegközlekedésbe (Székelyudvarhely- Fenyéd) Általános/Specifikus célok Tömegközlekedési rendszerek kiterjesztése a környezı településekre Tömegközlekedési rendszerek kiterjesztése a környezı településekre Megalapozó Tevékenységek Partnerség megalapozása Kedvezményezett/célcsop ort Környezı falvakban élı lakosság Környezı falvakban élı lakosság Kezdeményezı intézmény Magánberuházó Magánberuházó Partnerek Székelyudvarhe ly Megyei Jogú Város Tanácsa Székelyudvarhe ly Megyei Jogú Város Tanácsa Finanszírozási források Magánberuház ás PPP Magánberuház ás Megvalósítá si Idıszak Monitoring /Megvalósító szervezetek Beruházó Beruházó P1.2. Közmő-infrastruktúra fejlesztése Projektek Általános/Specifikus célok 1 Vízkiemelı állomás Gazdaságfejlesztés Infrastruktúra fejlesztés Költséghatékonyság növelése 2 Víztisztító mő Gazdaságfejlesztés Infrastruktúra fejlesztés Megalapozó Tevékenységek Aqua Nova Kft,. beruházási terve. A munkálatok folyamatosan haladnak Aqua Nova Kft.. beruházási terve. A munkálatok folyamatosan Kedvezményezett/célcsop ort Lakosság Vállalkozások Befektetık Lakosság Vállalkozások Befektetık Kezdeménye zı intézmény hivatal Aqua Nova Kft. hivatal Aqua Nova Kft. Partnerek Székelyudvarhe ly Megyei Jogú Város Tanácsa Székelyudvarhe ly Megyei Jogú Város Tanácsa Finanszírozá si források Aqua Nova Kft. Helyi költségvetés MDLPL Aqua Nova Kft. Helyi költségvetés Megvalósítá si Idıszak Folyamatos an haladó munkálatok Folyamatos an haladó munkálatok Monitoring /Megvalósít ó szervezetek Polgármeste ri Beruházó Polgármeste ri Beruházó 110

111 Projektek Általános/Specifikus célok 3 Városi vízhálózat felújítása Gazdaságfejlesztés Infrastruktúra fejlesztés 4 Szennyvíztelep derítı állomás 6 Városi csatornahálózat felújítása és bıvítése (kb. 30 km) 7 Városi víz és csatornahálózat kiépítése az új lakónegyedekben/lakózónákb an, új lakózónák infrastruktúrájának megalapozása 8 Peremterületek infrastruktúrájának kiépítése Gazdaságfejlesztés Infrastruktúra fejlesztés Gazdaságfejlesztés Infrastruktúrafejleszt és Városi közmőinfrastruktúra fejlesztése Városi közmőinfrastruktúra fejlesztése Közmőinfrastruktúra Megalapozó Tevékenységek haladnak Aqua Nova Kft.,.beruházá si terve. A munkálatok folyamatosan haladnak Aqua Nova Kft.,.beruházá si terve. A munkálatok folyamatosan haladnak Aqua Nova Kft.,.beruházá si terve. A munkálatok folyamatosan haladnak Fezabilitás Tanulmányok elkészítése Pályázat elıkészítése Kedvezményezett/célcsop ort Lakosság Vállalkozások Befektetık Lakosság Vállalkozások Befektetık Lakosság Vállalkozások Befektetık Lakosság Vállalkozások Befektetık Lakosság Kezdeménye zı intézmény hivatal Aqua Nova Kft. hivatal Aqua Nova Kft. hivatal Aqua Nova Kft. hivatal hivatal Partnerek Székelyudvarhe ly Megyei Jogú Város Tanácsa Székelyudvarhe ly Megyei Jogú Város Tanácsa Székelyudvarhe ly Megyei Jogú Város Tanácsa Aqua Nova Beruházó Aqua Nova Finanszírozá si források Aqua Nova Kft. Helyi költségvetés Pos Mediu Állami finanszírozá s CNI Aqua Nova Helyi költségvetés ISPA projekt Aqua Nova Kft. Helyi költségvetés PPP Pos Mediu Állami finanszírozá s Helyi költségvetés Helyi Költségvetés Pos Mediu Állami finanszírozá Megvalósítá si Idıszak Folyamatos an haladó munkálatok Folyamatos an haladó munkálatok Folyamatos an haladó munkálatok Monitoring /Megvalósít ó szervezetek Polgármeste ri Beruházó Polgármeste ri Beruházó Polgármeste ri Beruházó Polgármeste ri Polgármeste ri Aqua Nova 111

112 Projektek 9 Régi szeméttelep bezárása és rekultivációja Szelektív hulladékgazdálkodás Nevelı programok a szelektív szemétgyőjtés és környezetvédelem terén Általános/Specifikus célok kiépítése Peremterületek infrastruktúrájának elavulásának megállítása Élhetı környezet kialakítása Környezetszennyez ı források megszőntetése Küküllı védelme bıvítése Szelektív hulladékgyőjtés infrastruktúrájának megteremtése Környezetvédelem Mentalitásváltás Szelektív hulladékgyőjtés hasznosságának oktatása Tiszta város, tiszta környezet Megalapozó Tevékenységek Tanulmányok és projekt elıkészítés Megvalósíthatósá gi tanulmány (2007) Győjtısziget, jármő, konténerek, válogatósor, komposztáló berendezés Kedvezményezett/célcsop ort Lakosság Lakosság Kezdeménye zı intézmény hivatal hivatal hivatal Partnerek AVE Hargita Kft., lakosok, AVE Hargita Kft., lakosok, Oktatási intézmények NGO AVE Harghita Helyi Média Finanszírozá si források s Helyi költségvetés Helyi költségvetés AVE Hargita Kft., lakosok, AVE Hargita Kft., lakosok, Pos Mediu Állami támogatás PPP NGO Helyi költségvetés Állami támogatás Megvalósítá si Idıszak Monitoring /Megvalósít ó szervezetek Polgármeste ri Ave Harghita KFT Polgármeste ri Ave Harghita KFT Polgármeste ri NGO Ave Harghita 1 2 Alternatív energia felhasználó rendszerek kiépítése Főtés és világítás modernizálása, költségcsökkentése Környezet védelme Tanulmányok és projekt elıkészítés Lakosság Közintézmények Lakótársulások Állami támogatás Helyi költségvetés Polgármeste ri 1 Távfőtés-rendszer Energia és költség Energetikai Lakosság Állami Polgármeste 112

113 Projektek Általános/Specifikus célok 3 rehabilitációja hatékony főtési kialakítása Közvilágítás bıvítése új lakónegyedekben Közvilágítás felújítása energia takarékos égıkkel Közbiztonság növelése Energia és költség hatékony közvilágítás kialakítása Megalapozó Tevékenységek mérleg elkészítése Fezabilitás elkészítése Fezabilitás elkészítése Kedvezményezett/célcsop ort Lakosság Lakosság Kezdeménye zı intézmény hivatal hivatal hivatal Partnerek Finanszírozá si források költségvetés Helyi költségvetés Helyi Költségvetés Állami költségvetés Helyi költésvetés Állami költségvetés Megvalósítá si Idıszak Monitoring /Megvalósít ó szervezetek ri Polgármeste ri Polgármeste ri P1.3. Épített környezet megújítása Projektek 0 Városrendezési Terv (PUG) és Helyi Építési Szabályzat felújítása 1 Ingatlangazdálkodá si Terv kidolgozása 2 Városközpont rehabilitációja Általános/Specifikus célok A Városrendezési Terv aktualizálása a dinamikus, térségszemlélető tervezés érdekében Önkormányzati ingatlanvagyon felmérése Ingatlanhasznosítás és fejlesztési célok összekapcsolása Gazdaságfejlesztés Élhetı és élvezhetı belváros kialakítása Közösségi terek fejlesztése Megalapozó Tevékenységek A projket téma kidolgozása Megvalósíthatóság i tanulmány Kedvezményezett/célcsopo rt Lakosság Vállalkozások Turisták Kezdeményez ı intézmény hivatal Partnerek Lakosság NGO Közszolgáltatáso k (villany, gáz, kábel TV, víz Finanszírozás i források Helyi Költségvetés Helyi költségvetés Helyi költségvetés POR Axa 1 DMI 1 Megvalósítás i Idıszak Monitoring /Megvalósító szervezetek Megbízott tervezı

114 Projektek Általános/Specifikus célok Társadalmi kohézió erısítése Megalapozó Tevékenységek Kedvezményezett/célcsopo rt Kezdeményez ı intézmény stb.) Partnerek Finanszírozás i források Megvalósítás i Idıszak Monitoring /Megvalósító szervezetek 3 Mőemléképületek felújítása, védelme Helyi és kistérségi turizmusfejlesztés Örökségvédelem Partnerek keresése Megvalósíthatóság i tanulmány Statikai tanulmány Lakosság Vállalkozások Turisták hivatal Egyházi Intézmények NGO hivatal Egyházi Intézmények NGO Helyi költségvetés Külsı források POR Egyházi intézmények NGO hivatal 4 Székely Támadt Vár felújítása, funkcióval való ellátottsága Helyi és kistérségi turizmusfejlesztés Örökségvédelem Partnerek keresése Megvalósíthatóság i tanulmány Lakosság Vállalkozások Turisták Oktatási intézmény hivatal Lakosság Oktatási intézmény Helyi költségvetés Külsı források POR Egyházi intézmények NGO hivatal 5 Meglévı zöldfelületek rehabilitációja, bıvítése, tisztán tartása 6 Városi Park funkcióbıvítı rehabilitációja 7 Küküllı és a patakok védelme, rehabilitációja (árvízvédelem, medrek tisztítása) Kellemes, lakható környezet kialakítása Szabadidı eltöltésére alkalmas terek létrehozása Kellemes lakható környezet kialakítása Szabadidı eltöltésére alkalmas terek létrehozása Élhetı, tiszta környezet megteremtése Árvízvédelem Statikai tanulmány Partnerség kiépítése Tanulmányok elıkészítése Partnerség kiépítése Tanulmányok elıkészítése Lakosság Lakosság hivatal NGO hivatal NGO Partnerség Lakosság Polgármestere i hivatal NGO Oktatási intézmények Lakótársuláso k NGO Lakosság NGO Lakosság Polgármesterei hivatal NGO Oktatási intézmények Lakótársulások Helyi Média Helyi költségvetés Mol Romania Állami forrás Helyi költségvetés Mol Romania Állami forrás Külsı forrás Helyi költségvetés Polgármesterei hivatal NGO Oktatási intézmények Lakótársulások 8 Zöldfelületek, Rekreáció és Új Lakosság Polgármestere Polgármesterei PPP Polgármesterei 114

115 Projektek játszóterek kialakítása, felújítása, optimális mőködtetése (új lakóterületek prioritása) 9 Küküllı part rekreációs célú hasznosítása Kerékpárút kialakítása Általános/Specifikus célok szabadidı eltöltésre alkalmas terek létrehozása Rekreáció és szabadidı eltöltésre alkalmas terek létrehozása Közlekedésfejleszté s Megalapozó Tevékenységek lakónegyedekben területek kijelölése Területvásárlás Kedvezményezett/célcsopo rt Kezdeményez ı intézmény i hivatal NGO Oktatási intézmények Lakótársuláso k Partnerség Lakosság Partnerek hivatal NGO Oktatási intézmények Lakótársulások Finanszírozás i források Külsı forrás Helyi költségvetés Állami támogatás Helyi költségvetés Megvalósítás i Idıszak Monitoring /Megvalósító szervezetek hivatal NGO Oktatási intézmények Lakótársulások hivatal Szociális lakásépítés Ifjúsági lakások építése Szociális infrastruktúra fejlesztése Lakáshoz való hozzájutás feltételeinek megteremtése Lakáshoz való hozzájutás feltételeinek megteremtése Futó projekt: MDLPL Lakosság Szociálisan hátrányos csoportok Fiatalok MDLPL Helyi költségvetés Állami költségvetés MDLPL Helyi költségvetés Állami költségvetés hivatal MDLPL hivatal MDLPL Meglévı tömbházak manzárdosítása Lakóterületek elıkészítése Új lakónegyedek infrastruktúrájának kiépítése Lakáshoz való hozzájutás feltételeinek megteremtése Lakóterületek, lakónegyedek, kertvárosi lakóparkok kijelölése Befektetık keresése Önerıs, közösségi, állami, magánberuházáso k egységes programba Lakosság Lakosság Lakótársuláso k Befektetık Befektetık Lakótársulások Befektetık Lakótársulások Közszolgáltatók Külsı beruházás Beruházó PPP Beruházó hivatal Közszolgáltató k 115

116 Projektek Szociális lakások fejlesztése, felújítása (Cekend utcai) Általános/Specifikus célok Közmőinfrastruktúra kiépítése Az önkormányzati tulajdonba lévı szociális lakások infrastruktúrájának feljavítása Hátrányos helyzető csoportok integrációja lakhatási körélményeink javítása által Megalapozó Tevékenységek szervezése Befektetık keresése Kedvezményezett/célcsopo rt Szociálisan hátrányos bérlık Kezdeményez ı intézmény Partnerek Lakótársulások Finanszírozás i források Helyi költségvetés POR Megvalósítás i Idıszak Monitoring /Megvalósító szervezetek hivatal Közszolgáltató k Gazdaságfejlesztés prioritási tengely intézkedései P2.1. Gazdasági infrastruktúra fejlesztése Projektek 1 Agropiac felújítása, csarnoképítés 2 Barompiac revitalizációja 3 Ipari területek infrastrukturális Általános/Specifikus célok Kistermelık helyzetének javítása Lakosság egészséges életmódjának javítása Helyi és térségi gazdák helyzetének elısegítése Kistermelés, állataratás elısegítése Vállalkozások megtelepedésének Megalapozó Tevékenységek Partnerség kialakítása Tervek, tanulmányok készítése Területvásárlás, területbérlés, csere Tervek, tanulmányok készítése Esetlegesen kitelepíteni a városból egy közeli településre Partnerség kialakítása Kedvezményezett/célcsoport Kistermelık Városlakók Helyi gazdák Kistérségben élık állattenyésztık, állattartók Vállalkozói szféra Befektetık Kezdeményezı intézmény hivatal hivatal Partnerek Beruházó Földtulajdonosok Vállalkozók Befektetık Finanszírozási források PPP Magántıke Helyi költségvetés PPP PPP Helyi Megvalósítási Idıszak Monitoring /Megvalósító szervezetek

117 Projektek adottságának javítása Kijelölt ipari területek infrastruktúrájának elıkészítése, fejlesztése, 4 Vállalkozások megtelepedésének elısegítése (prioritás kutatásfejlesztés) 5 Ipari Park Inkubátor ház 6 Logisztikai központ Logisztikai és szállítmányozási szolgáltatások fejlesztése, logisztikai központ kialakítása Általános/Specifikus célok elısegítése A mőködı vállalkozások versenyképességének növelése Gazdaság versenyképes növelése Befektetık ösztönzése Új vállalkozások megtelepedésének elısegítése Befektetık ösztönzése Új vállalkozások megtelepedésének elısegítése Megalapozó Tevékenységek Pályázat elıkészítése Tervek, tanulmányok készítése Infrastruktúra fejlesztés Partnerek felkutatása Lehetséges területek kijelölése/felvásárlása Partnerség kialakítása Tervek, tanulmányok készítése Lehetséges területek kijelölése/felvásárlása Partnerség kialakítása Tervek, tanulmányok készítése Kedvezményezett/célcsoport Befektetık Vállalkozói szféra Helyi és külföldi befektetık Vállalkozói szféra Helyi és külföldi befektetık Kezdeményezı intézmény hivatal hivatal hivatal Partnerek Közszolgáltatók PPP PPP Finanszírozási források költségvetés POR PPP Helyi költségvetés POR Helyi költségvetés Magán Beruházás Helyi költségvetés Magán Beruházás Megvalósítási Idıszak Monitoring /Megvalósító szervezetek hivatal Beruházó hivatal Beruházó P2.2. Soft gazdaságfejlesztés Projektek 1 Gazdaság és humánerıforrás fejlesztési stratégia Általános/Specifikus célok Helyi és térségi gazdaságfejlesztési lehetıségek feltérképezése Megalapozó Tevékenységek Akciócsoport megalakítása Kedvezményezett/célcsoport Vállalkozói szféra Helyi és külföldi befektetık Kezdeményezı intézmény hivatal Partnerek Szakbizottságok Környezı települések polgármesteri hivatalai Finanszírozási források Helyi Költségvetés PO DCA Megvalósítási Idıszak Monitoring /Megvalósító szervezetek

118 Projektek 2 Kis és Középvállalkozások, vállalkozói szféra támogatása vállalkozásfejlesztés szempontjából (prioritás kutatásfejlesztés) 3 Helyi vállalkozások és termékek promóciója Általános/Specifikus célok Információ és segítségnyújtás az Európai Uniós és minisztériumi pályázatokhoz Gazdaság versenyképességének növelése Megalapozó Tevékenységek Partnerség kialakítása Helység biztosítása Infrastruktúra Biztosítása Kiadványok megjelentetése Partnerek keresése Weblap készítés Kiállítások és vásárok szervezése (İszi vásár nemzetközivé tétele) Promóciós kiadványok készítése Nemzetközi vásárokon való részvétel Kedvezményezett/célcsoport Vállalkozói szféra Helyi Kis és Középvállalkozások Kezdeményezı intézmény NGO CCIHR Partnerek Vállalko1zások Oktatási intézmények Lakosság hivatal Befektetık hivatal Finanszírozási források Helyi költségvetés Külsı forrás PPP POS CCE Külsı Forrás PPP Vállalkozók Megvalósítási Idıszak Monitoring /Megvalósító szervezetek hivatal NGO P2.3. Turizmusfejlesztés Projektek 1 Turista útvonalak kijelölése Általános/Specifikus célok Helyi és regionális turizmus fejlesztés Megalapozó Tevékenysége k Kedvezményezett/célcsopor t Turisták Lakosság Kezdeményez ı intézmény hivatal Partnerek NGO Finanszírozás i források Külsı forrás Helyi Megvalósítás i Idıszak Monitoring /Megvalósító szervezetek

119 Projektek 2 Térségi turisztikai programcsomag kialakítása (Marketingstratégia ) Turisztikai információs rendszer bıvítése 3 Szejkefürdı fejlesztése 4 Épített örökség rehabilitációja Kulturális létesítmények bıvítése, fejlesztése Általános/Specifikus célok Helyi és regionális turizmus fejlesztés Gazdaság versenyképességéne k növelése Gazdaság versenyképességéne k növelése Helyi és kistérségi turizmus fejlesztés Az épített örökség védelme, turisztikai hasznosítása Kulturális intézmények programkínálatának bıvítése Megalapozó Tevékenysége k Partnerek keresése Infrastruktúra fejlesztés Befektetık keresése Kedvezményezett/célcsopor t Turisták Lakosság Vállalkozók Turisták Befektetık Lakosság Turisták Vállalkozók Lakosság Kezdeményez ı intézmény hivatal hivatal hivatal Partnerek NGO Vállalkozáso k Települések polgármesteri hivatalai Befektetık Finanszírozás i források költségvetés Helyi költségvetés POR Megalapozás Phare Borvizek útja futó projekt POR PPP Magán tıke Helyi költségvetés Állami támogatás POR Megvalósítás i Idıszak Monitoring /Megvalósító szervezetek NGO Fejlesztési Osztály Vagyongazdálkodá s Urbanisztika Beruházási osztály Fejlesztési osztály Humán-infrastruktúra fejlesztése prioritási tengely intézkedései P3.1. Oktatásfejlesztés Projektek 1 Bölcsıdei férıhelyek bıvítése, bölcsıdeépítés Általános/Specifikus célok Növekvı születési arányszámokból történı bölcsıdei férıhely telítettség Megalapozó Tevékenységek Telek kijelölése Funkcióvesztett épületek hasznosítása Kedvezményezett/célcsoport Lakosság Szülık Gyerekek Kezdeményezı intézmény Partnerek Finanszírozási források Helyi költségvetés Állami támogatás Megvalósítási Idıszak Monitoring /Megvalósító szervezetek

120 Projektek 2 Óvodák, általános iskolák fejlesztése: - épületek felújítása, tornatermek építése - külvárosi oktatási telephelyek kialakítása - tartalomfejlesztés, alternatív pedagógiai programok 3 Középfokú szakképzés fejlesztése: - szaktantermek ellátottságának javítása - szakoktatás minıségének fejlesztése 4 Új felsıoktatási képzıhelyek, tagozatok létrehozása (piacorientált) Általános/Specifikus célok csökkentése Szülık tehermentesítése Óvodák, általános iskolák infrastruktúrájának bıvítése, hogy megfeleljenek a minıségi oktatásnak, és az Uniós normatív rendszernek Szakképzés minıségének javítása A szakképzı oktatási intézmények infrastruktúrájának bıvítése Piacorientált felsıoktatási képzések megtelepedése a városban Megalapozó Tevékenységek Más intézmény átalakítása Szükséges és lehetséges fejlesztések feltérképezése Helyi igények feltérképezése Munkaerı-piaci igények feltérképezése Promóciós, marketing tevékenységek fejlesztése a szakképzés fontosságára nézve Munkaerı-piaci igények feltérképezése Lehetséges befogadó épületek feltérképezése Felsıoktatási intézményekkel való partnerség kiépítése A már meglévı Kedvezményezett/célcsoport Gyerekek Iskolások Oktatási Intézmények Diákok Vállalkozók Felsıoktatási intézmények Vállalkozások Befektetık Diákok Kezdeményezı intézmény Oktatási intézmények Oktatási Intézmények NGO Felsıoktatási Intézmények Partnerek Oktatási Intézmények Vállalkozók NGO Felsıoktatási Intézmények Finanszírozási források PPP Helyi költségvetés PPP Állami támogatás POR Helyi költségvetés PPP Állami támogatás POR POSDRU PPP Külsı Forrás Helyi költségvetés Megvalósítási Idıszak Monitoring /Megvalósító szervezetek Oktatási intézmények Oktatási intézmények Felsıoktatási intézmények 120

121 Projektek 5 Felsıoktatási campus létrehozása 6 Szociális, egészségügyi szakemberképzés fejlesztése 7 Felnıttképzés fejlesztése: - képzési rendszer egységesítése - programok a munkaerıpiacról kihullóknak 8 Gazdasági szféra, szakmai szervezetek és oktatási intézmények közötti együttmőködés fejlesztése 9 Hátrányos helyzetőek képzése Általános/Specifikus célok Felsıoktatási intézmények fejlıdésének megalapozása Egészségügyi és szociális szférában dolgozók szakmai ismeretének bıvítése Szociális és egészségügyi ellátás minıségének javítása Felnıttképzı intézmények és Élethosszig tartó tanulás népszerősítése Átképzési, továbbképzési lehetıségek a munkaerı-piaci integráció érdekében Munkaképes korúak szakismereteinek bıvítése Reális munkaerı-piaci igények feltérképezése, oktatási intézmények lehetıségeinek javítása, minıségi közép és szakoktatás elısegítése Hátrányos helyzető csoportok munkaerı- Megalapozó Tevékenységek felsıoktatási szakok bıvítése Hely, terület kijelölése Partnerség kialakítása Munkaerı-piaci igények feltérképezése Partnerség kialakítása Kedvezményezett/célcsoport Felsıoktatási intézmények Vállalkozások Befektetık Diákok Szociális szférában dolgozók Egészségügyi szférában dolgozók Lakosság Munkakorú képes lakosság Vállalkozások Oktatási Intézmények Szakmai Szervezetek Hátrányos helyzető személyek Kezdeményezı intézmény Felsıoktatási Intézmények Szociális intézmények Egészségügyi intézmények Oktatási intézmények NGO Felnıtt képzı intézmények NGO hivatal NGO Oktatási Intézmények NGO Szociális Partnerek Felsıoktatási Intézmények Szociális intézmények Egészségügyi intézmények Oktatási intézmények NGO Vállalkozások hivatal Vállalkozások NGO Szociális Finanszírozási források PPP Külsı Forrás Helyi költségvetés Külsı forrás Állami támogatás POSDRU POS DRU POS DRU Helyi költségvetés Helyi költségvetés Megvalósítási Idıszak Monitoring /Megvalósító szervezetek Felsıoktatási intézmények Felnıttképzı intézmények NGO hivatal NGO Oktatási Intézmények NGO Szociális 121

122 Projektek a munkaerı-piaci integráció érdekében Általános/Specifikus célok piaci integrációjának elısegítése Megalapozó Tevékenységek Kedvezményezett/célcsoport Kezdeményezı intézmény intézmények Partnerek intézmények Finanszírozási források POSDRU Megvalósítási Idıszak Monitoring /Megvalósító szervezetek intézmények P3.2. Egészségügyi és szociális intézmények fejlesztése Projektek 1 Helikopter leszállópálya létesítése a kórházhoz kapcsolódóan 2 Járó beteg szakrendelı felújítása, infrastruktúrájána k bıvítése 3 Kórház informatikai rendszerének bıvítése 4 Egészségmegırzési programok szervezése Prevenció 5 Szociális étkeztetés Általános/Specifiku s célok Sürgısségi ellátás infrastruktúrájának bıvítése Egészségügyi ellátás minıségének és hatékonyságának növelése Egészségügyi ellátás minıségének és hatékonyságának növelése A város lakosságának egészségmegırzés e Prevenciós és felvilágosító programok szervezése fiatalok számára Szociális infrastruktúra Megalapozó Tevékenységek Van megvalósíthatósá gi tanulmány Partnerség kiépítése Épületvásárlás, építés Kedvezményezett/célcsopo rt Lakosság Lakosság Kezdeményez ı intézmény Egészségügyi intézmények Partnerek Egészségügyi intézmények Városi Korház Finanszírozá si források Helyi költségvetés POR Axa 3 DMI 1 Korház Korház Helyi költségvetés Lakosság Szociálisan hátrányos személyek hivatal Korház Oktatási intézmények NGO NGO Szociális Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság Egészségnevelés ei Iroda Oktatási intézmények NGO NGO Érdekvédelmi Külsı forrás Állami Támogatás Külsı források Megvalósítá si Idıszak Monitoring /Megvalósító szervezetek hivatal Városi korház Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság Egészségnevelés ei Iroda Oktatási intézmények NGO NGO Szociális 122

123 Projektek feltételeinek biztosítása, szociális étkezde létrehozása 6 Bentlakásos szociális intézmények létrehozása 7 Nappali multifunkcionális, foglalkozató központok létrehozása 8 Szabadidıközpo nt létrehozása fogyatékkal élık számára 9 Romák, hátrányos helyzetőek integrációját biztosító programok fejlesztése Átmeneti szállás létrehozása családi erıszak áldozatainak Polgárırség létrehozása Általános/Specifiku s célok bıvítése Szociálisan rászoruló személyek étkeztetésének biztosítása Szociális infrastruktúra bıvítése Szociális infrastruktúra bıvítése Szociális infrastruktúra bıvítése Szociális infrastruktúra bıvítése Hátrányos helyzető csoportok integrációjának elısegítése Közbiztonság megerısítése Közbiztonság megteremtése Megalapozó Tevékenységek Partnerség kialakítása Épületvásárlás Épület felújítása Partnerség kialakítása Épületvásárlás Épület felújítása Partnerség kialakítása Épületvásárlás Épület felújítása Partnerség kialakítása Épületvásárlás Épület felújítása Kedvezményezett/célcsopo rt Idısek Idısek Idısek Fogyatékkal élı személyek Hátrányos helyzető csoportok Romák Családi erıszak áldozatai Lakosság Kezdeményez ı intézmény intézmények NGO Szociális intézmények NGO Szociális intézmények NGO Szociális intézmények NGO Szociális intézmények NGO Szociális intézmények Partnerek szervezetek NGO Szociális intézmények NGO Szociális intézmények NGO Szociális intézmények NGO Szociális intézmények NGO Szociális intézmények Rendırség Finanszírozá si források Helyi költségvetés POR Külsı források Helyi költségvetés POR Külsı források Helyi költségvetés POR Külsı források Helyi költségvetés POR Külsı források Helyi költségvetés POR POS DRU Külsı források Helyi költségvetés POR Helyi költségvetés Megvalósítá si Idıszak Monitoring /Megvalósító szervezetek intézmények NGO Szociális intézmények NGO Szociális intézmények NGO Szociális intézmények NGO Szociális intézmények NGO Szociális intézmények hivatal 123

124 1 2 Projektek Védett munkahelyek létrehozása Általános/Specifiku s célok Fogyatékos emberek munkaerı-piaci integrációjának elısegítése Megalapozó Tevékenységek Partnerek keresése Kedvezményezett/célcsopo rt Fogyatékossággal élı emberek Kezdeményez ı intézmény NGO Partnerek NGO Szociális Intézmények Gazdasági egységek Finanszírozá si források Helyi költségvetés POS-DRU Állami költségvetés Megvalósítá si Idıszak Monitoring /Megvalósító szervezetek NGO Szociális intézmények P3.3. Kulturális és sportolási lehetıségek fejlesztése Projektek 1 Múzeum központi épületének elköltöztetése Általános/Specifikus célok Kulturális intézmények fejlesztése Múzeum optimális mőködésének biztosítása 2 Mozi revitalizációja Kulturális, szórakozási lehetıségek kiszélesítése Rendezvényhelysége k növelése 3 Csillagvizsgáló felújítása 4 Mővelıdési Ház felújítása Helyi érdekességek növelése A létesítmény funkciójának átszervezése didaktikai céllal Kulturális lehetıségek kiszélesítése Programhelyszín biztosítása Megalapozó Tevékenységek Hely kiválasztása, esetleg ingatlanvásárlás Tervek, tanulmányok készítése Megvalósíthatóság i tanulmány Megvalósíthatóság i tanulmány Megvalósíthatóság i tanulmány Kedvezményezett/célcsopor t Lakosság Haáz Rezsı Múzeum Lakosság Kulturális intézmények Lakosság Turisták Lakosság Kulturális intézmények Kezdeményez ı intézmény Múzeum Partnerek Kulturális intézmények Beruházó Finanszírozás i források Megvalósítás i Idıszak Monitoring /Megvalósító szervezetek Helyi források Polgármester PPP Külsı Forrás Helyi költségvetés Polgármester i Beruházó Polgármester i Intézmény POR Polgármester i 5 Városi Könyvtár Kulturális lehetıségek Megvalósíthatóság Lakosság Intézmény POR Polgármester 124

125 Projektek Általános/Specifikus célok Megalapozó Tevékenységek Kedvezményezett/célcsopor t Kezdeményez ı intézmény Partnerek Finanszírozás i források Megvalósítás i Idıszak rekonstrukciója kiszélesítése i tanulmány Kulturális intézmények i Monitoring /Megvalósító szervezetek 6 Rendezvényszervezé s (Városnapok) 7 Sportcentrum Rekreációs, szabadidısport lehetıségek bıvítése: (extrém pálya, tekepálya, stb.) Nagy tömeget mozgató városi rendezvények szervezése, alapozva a városban rendszeresen megszervezésre kerülı programokra Tömegsport lehetıségeinek szélesítése Rekreációs központ létrehozása minden korosztály számára Egészséges nevelés, egészséges életmód lehetıségeinek megteremtése 8 Uszoda létesítése Tömegsport lehetıségeinek szélesítése Egészséges nevelés, egészséges életmód lehetıségeinek megteremtése Partnerség megalapozása Hely kiválasztása Befektetı keresése Megalapozó munkálatok befejezıdtek Lakosság Turisták Lakosság Lakosság NGO Vállalkozáso k Befektetı Helyi költségvetés Támogatók PPP Helyi költségvetés PPP Helyi költségvetés Állami támogatás Polgármester i Befektetı Polgármester i Beruházó P3.4. Városháza mőködésének racionalizálása Projektek 1 Közigazgatási alközponti funkciók megszervezése a Általános/Specifikus célok A polgármesteri hivatal kirendeltségének mőködtetése az Megalapozó Tevékenységek Kedvezményezett/célcsoport Lakosság Kezdeményezı intézmény Partnerek Finanszírozási források Helyi költségvetés Megvalósítási Idıszak Monitoring /Megvalósító szervezetek

126 Projektek Bethlen negyedben 2 E-ügyintézés lehetıségeinek bıvítése 3 i kommunikáció erısítése a városházán belül 4 image-nek javítása, külsı kommunikáció erısítése 5 on belüli munka racionalizálása, minıségbiztosítása 6 Pályázatok elıkészítésének elısegítése 7 Kommunikáció javítása a helyi civil szervezetekkel Általános/Specifikus célok ügyintézés meggyorsítása és egyszerősítése érdekében Városközpont terheltségének csökkentése Az adminisztratív tevékenységek gyorsaságának elısegítése Információáramlás könnyebbé tétele Dokumentumok, pályázatok dokumentálása Lakosság tájékoztatása Lakosság bevonása a fejlesztésekbe i dolgozók tehermentesítése i dolgozók kompetenciáinak fejlesztése A megfelelı, hatékony tervezés kialakítása a pályázatokon való részvétel elısegítése érdekében Civil szervezetek fejlesztési igényeinek és a közös projektek lehetıségeinek feltérképezése Megalapozó Tevékenységek Mőködı belsı hálózat kiépítése Egységes belsı hálózati rendszer kialakítása Meglévı honlapok folyamatos frissítése Lakossági fórumok megszervezése Megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése Partnerség kialakítása Kedvezményezett/célcsoport Lakosság Vállalkozások Kezdeményezı intézmény Partnerek Finanszírozási források Helyi költségvetés PO DCA Helyi költségvetés PO DCA Helyi költségvetés PO DCA Helyi Költségvetés PO DCA POS DRU Helyi Költségvetés PO DCA Helyi Költségvetés Megvalósítási Idıszak Monitoring /Megvalósító szervezetek

127 Térségi kapcsolatok fejlesztési tengely intézkedései P4.1. Térségi központi szerep megerısítése Projektek 1 Közigazgatási alközponti funkciók megszervezése (adórendszer, bér/nyugdíjfolyósítás, cégügyek, személyi okmányok stb.) Általános/Specifikus célok A megyeközpontban található intézmények szolgáltatásainak decentralizálása az ügyintézés megkönnyítése érdekében Megalapozó Tevékenységek Partnerség kialakítása Kedvezményezett/célcsoport Székelyudvarhely lakossága Kistérség lakossága Kezdeményezı intézmény Partnerek Megyei Tanács Állami intézmények Finanszírozási források Helyi Költségvetés Megvalósítási Idıszak Monitoring /Megvalósító szervezetek P4.2. Kistérségi együttmőködés javítása Projektek 1 Kistérségi társulás kialakulásának elısegítése (ADI) 2 Hegyalja kistérségi társulás fejlesztése, megerısítése 3 Kistérségi turisztikai stratégia és közös turisztikai Általános/Specifikus célok A pályázati lehetıségek kihasználása érdekében partnerség kialakítása a környezı települések között Közös pályázatok elıkészítés, közös pályázatokon való részvétel Turizmus fejlesztése Közös pályázatok megalapozása Megalapozó Tevékenységek Partnerkapcsolatok kialakítása Kedvezményezett/célcsoport Kistérség lakossága Kistérség lakói Kezdeményezı intézmény Kistérségi társulás Kistérség lakossága Partnerek Környezı települések polgármesteri hivatalai Kistérségi társulásban résztvevı települések Kistérségi társulás települései Finanszírozási források Helyi költségvetés Külsı forrás Helyi költségvetés Külsı forrás Helyi költségvetés Megvalósítási Idıszak Monitoring /Megvalósító szervezetek hivatal A partnerség kialakulásában érdekelt intézmények hivatal Települések polgármesteri hivatalai hivatal Települések polgármesteri 127

128 Projektek programcsomag kidolgozása Általános/Specifikus célok Megalapozó Tevékenységek Kedvezményezett/célcsoport Kezdeményezı intézmény Partnerek Finanszírozási források Megvalósítási Idıszak Monitoring /Megvalósító szervezetek hivatalai P4.3. Határon átnyúló együttmőködések Projektek 1 Testvérvárosi kapcsolatok szorosabbra főzése, további partnerségek kialakítása Általános/Specifikus célok Testvérvárosi programok mőködtetése a gazdasági, társadalmi és szociális tapasztalatcsere érdekében Megalapozó Tevékenységek Kedvezményezett/célcsoport Lakosság Kezdeményezı intézmény Partnerek Testvérvárosok Finanszírozási források Helyi költségvetés Twon- Twinning programok Megvalósítási Idıszak Monitoring /Megvalósító szervezetek

129 3.3. Projekt-portfolió A jelen fejezet a helyi akciótervben szereplı a Székelyudvarhely fejlesztése szempontjából legfontosabbnak ítélt projektek priorizálását tartalmazza. A projektek fejlesztési sorrendjének megállapítása a következı szempontok együttes figyelembevételével valósult meg: - a beavatkozás területi vonzáskörzetének nagysága o a kielégíthetı lakossági igények mérete és jellege o a fejlesztések gazdasági és társadalmi hatásainak hatóköre - az egyes fejlesztések elıkészítettsége - a fejlesztés lakossági elfogadottsága 3 - a fejlesztések forrásigénye és a szükséges források rendelkezésre állása/elérhetısége. A priorizálás eredményeképpen mind a beavatkozás területi és lakosságszám szerinti hatókör, mind a fejlesztés komplexitása tekintetében a városközpont funkcióbıvítı rehabilitációját célzó integrált (akcióterületi) beavatkozás-csomag került a rangsor élére. Ezek a fejlesztések ugyanis az egész város fenntartható fejlesztése tekintetében kiemelkedı jelentıségőek az egész város arculatát és a lakosság életminıségét javítják a gazdaságfejlesztés, a közlekedésfejlesztés, az élhetı környezet biztosítása és a társadalmi kohézió erısítése tekintetében egyaránt. Ugyanakkor az akcióterületi fejlesztések megvalósításához jóllehet forrásigényesek a Regionális Operatív Program 1. prioritási tengelye keretében rövidtávon mozgósíthatók a szükséges források. E tekintetben a tehát a városközpont rehabilitáció kiemelt projektként kezelendı. Szintén kiemelt fontosságúak a közmő-infrastruktúra rehabilitációja körébe tartozó projektek, hiszen ezek elmaradása veszélyezteti valamennyi nagyobb projekt megvalósíthatóságát. Ezen projektek java része folyamatban van, ami jelentısen mérsékli a fejlesztések elmaradása jelentette kockázatot. Harmadsorban kiemelendı a stratégiai tervezés fontossága is, hiszen a naprakész, aktualizált stratégiai dokumentumok megléte alapvetı fontosságú az ágazati fejlesztések megalapozása tekintetében. A fejlesztési dokumentumok sorából is kiemelendı a Városrendezési Terv és Helyi Építési Szabályzat módosítása. A továbbiakban a fentebb megnevezett kritériumok alapján leglényegesebbnek ítélt projekteket mutatjuk be, valamint kitérünk a városközpont rehabilitáció mint kiemelt projekt bemutatására Folyamatban levı projektek P1. Városrehabilitáció prioritási tengely 1.2. Közmő-infrastruktúra fejlesztése 1. Vízkiemelı állomás felújítása Projekt leírása: mőszaki-technológiai modernizálás Finanszírozás: ISPA, Más finanszírozási források: POS Mediu 1. prioritási tengely: Víz és szennyvíz infrastruktúra bıvítése és modernizálása 1.1. intézkedés: Víz és szennyvíz rendszerek bıvítése és modernizálása 2. Víztisztító mő felújítása Projekt leírása: mőszaki-technológiai modernizálás, 3 Az egyes fejlesztések elfogadottságát a lakossági kérdıívek kiértékelése, valamint a város virilisei városi önkormányzat tagjai és a különbözı szakterületek képviselıi alkotta Fenntartható Fejlesztési Akciócsoport fontossági rangsorai alapján határoztuk meg a részletes elemzések a stratégia mellékletét képezik. 129

130 Finanszírozás: ISPA, Más finanszírozási források: POS Mediu 1. prioritási tengely: Víz és szennyvíz infrastruktúra bıvítése és modernizálása 1.1. intézkedés: Víz és szennyvíz rendszerek bıvítése és modernizálása 3. Városi ivóvízhálózat felújítása, bıvítése Projekt leírása: csövek cseréje, elzárók beiktatása Finanszírozás: ISPA, Más finanszírozási források POS Mediu 1. prioritási tengely: Víz és szennyvíz infrastruktúra bıvítése és modernizálása 1.1. intézkedés: Víz és szennyvíz rendszerek bıvítése és modernizálása 3. Városi csatornahálózat felújítása, bıvítése Projekt leírása: Finanszírozás: csövek cseréje ISPA, POS Mediu 1. prioritási tengely: Víz és szennyvíz infrastruktúra bıvítése és modernizálása 1.1. intézkedés: Víz és szennyvíz rendszerek bıvítése és modernizálása 4. Szennyvíz derítı állomás modernizációja Projekt leírása: mőszaki-technológiai modernizálás, állapotjavítás, eszközbeszerzés Finanszírozás: CNI Más finanszírozási források POS Mediu 1. prioritási tengely: Víz és szennyvíz infrastruktúra bıvítése és modernizálása 1.1. intézkedés: Víz és szennyvíz rendszerek bıvítése és modernizálása 5. Város esıvíz-elvezetı és csatornahálózat bıvítése Projekt leírása: a meglévı rendszer bıvítése, a szennyvíz-hálózatra való csatlakozás biztosítása a város teljes területén Finanszírozás: CNI Más finanszírozási források POS Mediu 1. prioritási tengely: Víz és szennyvíz infrastruktúra bıvítése és modernizálása 1.1. intézkedés: Víz és szennyvíz rendszerek bıvítése és modernizálása 6. Távfőtés modernizálása Projekt leírása: Finanszírozás: kazánok felújítása, vezetékek cseréje POS Mediu 3. prioritási tengely: A szennyezés mértékének és az idıjárás változások hatásainak csökkentése a megyeközpontok távfőtés rendszerének javítása és átalakítása által 3.1. intézkedés: Megyeközpontok távfőtés rendszerének javítása a hot-spot zónákban Távfőtési program EficienŃă Energie P2. Gazdaságfejlesztés prioritási tengely 2.3. Turizmusfejlesztés 1. Szejkefürdı felújítása Projekt leírása: Finanszírozás: a fürdı felújítása, üdülıkomplexum létrehozása. Kapcsolódó projekt: A borvizek útja Phare CES 130

131 Más finanszírozási lehetıségek: POR 5. prioritási tengely: A regionális és helyi turizmus fenntartható fejlesztése 5.2 intézkedés: Sajátos infrastruktúra létrehozása, fejlesztése és modernizálása a turisztikai potenciállal rendelkezı természeti erıforrások hosszú távú értékesítésének érdekében Magántıke bevonása 131

132 Rövidtávon ( között) megvalósítandó projektek P0. Stratégiai dokumentumok felülvizsgálata/kidolgozása 1. Városrendezési Terv (PUG) és Helyi Építési Szabályzat 2. Gazdaságfejlesztési stratégia 3. Ingatlangazdálkodási terv 4. Közlekedésfejlesztési Stratégia 5. Egyéb stratégiai dokumentumok (Oktatásfejlesztési Stratégia, Szociális Háló, Kistérségi Turisztikai Stratégia, Sport program, Kulturális program, stb.) P1. Városrehabilitáció prioritási tengely 1.1. Közlekedésfejlesztés 1. Forgalmi rend megváltoztatása a városközpontban Projekt leírása: Finanszírozás: városközpont gépjármő-forgalmának csillapítása érdekében végzett forgalomdinamikai változtatások (egyirányúsítás, körforgalmak kialakítása, parkolási rendszer kialakítása) Helyi költségvetés 2. Kerékpáros útvonalak fejlesztése Projekt leírása: Finanszírozás: 1. városi kerékpárút-hálózat kiterjesztése, kerékpártárolók kialakítása a városközpont fontosabb intézményei elıtt 2. kerékpárút és sétáló övezet kialakítása a Küküllı-partján POR 1. prioritási tengely: A városok fenntartható fejlıdésének támogatása potenciális növekedési pólusok 1.1/A intézkedés: Integrált Városfejlesztés. A városok infrastruktúrájának rehabilitációja, beleértve a városi közlekedés javítását. POR 5. prioritási tengely: A regionális és helyi turizmus fenntartható fejlesztése 5.2. intézkedés: Sajátos infrastruktúra létrehozása, fejlesztése és modernizálása a turisztikai potenciállal rendelkezı természeti erıforrások hosszú távú értékesítésének érdekében 3. Városi Tömegközlekedés fejlesztése Projekt leírása: Finanszírozás: A meglévı buszmegállók modernizálása, fedett várakozóhelyek kialakítása, menetrend kifüggesztése POR 1. prioritási tengely: A városok fenntartható fejlıdésének támogatása potenciális növekedési pólusok 1.1/A intézkedés: Integrált Városfejlesztés. A városok infrastruktúrájának rehabilitációja, beleértve a városi közlekedés javítását. 4. A városi épületek akadálymentesítése Projekt leírása: Finanszírozás: A legfontosabb középületek akadálymentesítése, illetve az épülı épületek esetében az akadálymentes közlekedés törvényének betartatása POR 1. prioritási tengely: A városok fenntartható fejlıdésének támogatása potenciális növekedési pólusok 1.1/A intézkedés: Integrált Városfejlesztés. A városok infrastruktúrájának rehabilitációja, beleértve a városi közlekedés javítását. 132

133 1.2. Közmő-infrastruktúra fejlesztése 1. Szelektív hulladékgyőjtés feltételeinek megteremtése Projekt leírása: szelektív hulladékgyőjtés bevezetése: hulladékgyőjtı szigetek kialakítása, hulladék elszállításának megszervezése, lakosság informálása Finanszírozás: POS Mediu 2. prioritási tengely: Integrált hulladékmenedzsment rendszerek fejlesztése, a szennyezett területek rehabilitációja 2.1. intézkedés: Integrált hulladékmenedzsment rendszerek fejlesztése és a hulladékmenedzsment infrastruktúra bıvítése 2. Szeméttelep rekultivációja Projekt leírása: Finanszírozás: régi szeméttelep okozta környezet károsodás megszőntetése, zöldfelület kialakítása a területen Helyi költségvetés, PPP 1.3. Városi környezet megújítása 1. Árvízvédelem Projekt leírása: a Küküllı és mellékfolyói árvízvédelmének biztosítása, a patakok medrének tisztán tartása Finanszírozás: POS MEDIU 5. prioritási tengely: Veszélyes zónák környezetszennyezés-megelızési infrastruktúrájának fejlesztése 5.1. intézkedés: Árvízvédelem 2. Megújuló energiaforrások használata és épületek hıszigetelése Projekt leírása: Finanszírozás: szél-, nap- és geotermikus energia hasznosíthatóságának felmérése, napelemek felszerelése a közintézményekre, panelekre Állami támogatás I. Önkormányzat alapok a. Környezetvédelmi alap Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlesztési Minisztérium Napenergia program POS CCE 4. prioritási tengely: Az energiahatékonyság és az ellátás biztonságának növelése, az éghajlati változások leküzdésének összefüggésében 4.1. intézkedés: Hatékony és fenntartható energia (az energiahatékonyság és az energiarendszer fenntarthatóságának javítása) 1.3. Épített környezet megújítása 1. Városközpont rehabilitációja Projekt leírása: közterületek megújítása (díszburkolat kialakítása, utcabútorok elhelyezése a Városháza téren és Márton Áron téren) kapcsolódó közmő-infrastruktúra fejlesztése (csatorna és vízhálózat cseréje, elektromos és egyéb vezetékek föld alá helyezése) gondozott zöldövezetek fejlesztése (fák, cserjék ültetése) akadálymentesítés Finanszírozás: POR 1. prioritási tengely: A városok fenntartható fejlıdésének támogatása potenciális növekedési pólusok 1.1/A intézkedés: Integrált Városfejlesztés. A városok infrastruktúrájának rehabilitációja, beleértve a városi közlekedés javítását. 2. Székely Támadt vár funkcióbıvítı rehabilitációja 133

134 Projekt leírása: Finanszírozás: a várfal és környezetének rehabilitációja a várban mőködı iskola elhelyezése, helyette Kulturális Központ kialakítása, amely magába foglalja a Haáz Rezsı Múzeumot, ill. egyén intézményeket is 1. POR 1. prioritási tengely: A városok fenntartható fejlıdésének támogatása potenciális növekedési pólusok 1.1/A intézkedés: Integrált Városfejlesztés. A városok infrastruktúrájának rehabilitációja, beleértve a városi közlekedés javítását. 2. POR 5. prioritási tengely: A regionális és helyi turizmus fenntartható fejlesztése 5.2. intézkedés: Sajátos infrastruktúra létrehozása, fejlesztése és modernizálása a turisztikai potenciállal rendelkezı természeti erıforrások hosszú távú értékesítésének érdekében 3. Lakótelepi zöldövezetek rehabilitációja Projekt leírása: Finanszírozás: a meglévı zöldövezetek minıségének és állapotának javítása, lehetıség szerint új zöldövezetek kialakítása MOL Romania, Környezetvédelmi alapok 4. Városi Park megújítása Projekt leírása: a városi park területének megújítása: zöldövezetek fejlesztése, utcabútorok elhelyezése, rendezvények szervezésére alkalmas felületek kialakítása Finanszírozás: Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlesztési Minisztérium - Nemzeti támogatás a környezet minıségének javítása érdekében zöldfelületek létesítése által. 5. Szociális lakások felújítása Projekt leírása: Finanszírozás: Az önkormányzat tulajdonában levı szociális lakások felújítása Állami Támogatás 134

135 P2. Gazdaságfejlesztés prioritási tengely 2.1. Mezıgazdasági infrastruktúra fejlesztése 1. Piacok rehabilitációja Projekt leírása: kiskereskedelem ösztönzése az agropiac és barompiac modernizálása, állapotjavítása révén Finanszírozás: helyi költségvetés, magántıke bevonása PPP POR - 4. Prioritási tengely: A regionális és helyi üzleti környezet fejlesztésének támogatása 4.1 intézkedés Regionális és helyi fontosságú üzleti támogatási struktúrák fenntartható fejlesztése 2. A barompiac rehabilitációja Projekt leírása: kiskereskedelem ösztönzése barompiac modernizálása, állapotjavítása révén. Szükség szerint ki lehet telepíteni a városból Finanszírozás: helyi költségvetés, magántıke bevonása PPP POR - 4. Prioritási tengely: A regionális és helyi üzleti környezet fejlesztésének támogatása 4.1 intézkedés Regionális és helyi fontosságú üzleti támogatási struktúrák fenntartható fejlesztése 3. Vágóhíd létesítése Projekt leírása: kiskereskedelem ösztönzése az agropiac és barompiac modernizálása, állapotjavítása révén Finanszírozás: magántıke bevonása PPP POR - 4. Prioritási tengely: A regionális és helyi üzleti környezet fejlesztésének támogatása 4.1 intézkedés Regionális és helyi fontosságú üzleti támogatási struktúrák fenntartható fejlesztése 2.2 Ipari infrastruktúra fejlesztése 1. Inkubátor ház létrehozása Projekt leírása: Finanszírozás: Kis és középvállalkozások mőködésének elısegítése POR 1. prioritási tengely: A városok fenntartható fejlıdésének támogatása potenciális növekedés pólusok 1.1/B intézkedés: Integrált városfejlesztés. Fenntartható gazdaságfejlesztés 2. E-gazdaság fejlesztése Projekt leírása: Kis és középvállalkozások mőködésének elısegítése az e- kereskedelem, e-licit, e-payment bevezetésének ösztönzése révén. Finanszírozás: POS CCE 3. prioritási tengely: Információs és kommunikációs technológia a magán- és közszféra számára 3.1 intézkedés: E- gazdaság fejlesztése 3. Partnerség kialakítása Projekt leírása: Finanszírozás: Partnerség kialakítása a társadalmi szereplık között a fenntartható gazdaságfejlesztés és a humánerıforrás versenyképességének növelése érdekében POS DRU 3. prioritási tengely: Vállalkozások és munkavállalók alkalmazkodóképességének növelése 3. intézkedés: Partnerségek fejlesztése, valamint a társadalmi partnerek és a civil társadalom kezdeményezéseinek támogatása. Cselekedjünk együtt. 135

136 2.3. Turizmusfejlesztés 1. Bakancsos turizmus fellendítése Projekt leírása: Finanszírozás: gyalogos és kerékpáros túraútvonalak kijelölése és kialakítása a város közelében, kilátók építése a városhoz közeli kiemelkedéseken, túrák szervezése, ezek népszerősítése a helyi médiában. POR 5. prioritási tengely: A regionális és helyi turizmus fenntartható fejlesztése 5.2. intézkedés: Sajátos infrastruktúra létrehozása, fejlesztése és modernizálása a turisztikai potenciállal rendelkezı természeti erıforrások hosszú távú értékesítésének érdekében P3. Humán infrastruktúra fejlesztése prioritási tengely 3.1. Oktatásfejlesztés 1. Bölcsıdeépítés Projekt leírása: lakossági igényekre reagálva egy új bölcsıde építése és eszközbeszerzése Finanszírozás: Állami támogatás 2. Felnıttképzési programok Projekt leírása: Finanszírozás: jelenleg is létezı felnıttképzési programok tartalmi fejlesztése, a felnıttképzései rendszer egységesítése és összehangolása POS DRU 2. prioritási tengely: Az egész életen áttartó tanulás elısegítése és a munkaerı-piaci kereslet-kínálat összhangjának javítása 3. Nevelı programok a tudatos környezetvédelem érdekében Projekt leírása: Finanszírozás: A lakosság tudatos környezetvédelemre való nevelı programok feltételeinek megteremtése, a tájékoztatáshoz szükséges eszközök beszerzése Állami támogatás Környezetvédelmi alap 4. Felsıoktatás fejlesztése Projekt leírása: Finanszírozás: 1. felsıoktatásban tanulók részvétele a nemzetközi tapasztalatcserén alapuló programokban Székelyudvarhely felsıoktatási intézmények pályázata 2. felsıoktatás infrastruktúrájának fejlesztése a minıségi oktatás megteremtése érdekében Székelyudvarhelyi felsıoktatási intézmények pályázata 1. Erasmus, Leonardo 2. POR 3. prioritási tengely: Szociális infrastruktúra javítása 4. intézkedés: Egyetem elıtti, egyetemi oktatási infrastruktúra és a folyamatos szakmai képzési infrastruktúra rehabilitációja/ modernizálása/ fejlesztése és felszerelése 3.2. Egészségügyi és szociális intézmények fejlesztése 1. Járó beteg rendelı felújítása Projekt leírása: járó beteg rendelı épületének felújítása, infrastruktúrájának bıvítése, eszközbeszerzés 136

137 Finanszírozás: POR 3. prioritási tengely: Szociális infrastruktúra javítása 3.1 intézkedés: Egészségügyi szolgáltatások infrastruktúrájának rehabilitációja/ modernizálása/ felszerelése 2. Egészségügyi intézmények informatikai rendszerének kiépítése Projekt leírása: e-egészségügy feltételeinek megteremtése, a fenntartható egészségügy érdekében, eszközbeszerzés Finanszírozás: POS CCE 3. prioritási tengely: Információs és kommunikációs technológia a magán- és közszféra számára intézkedés: E- egészségügyi szolgáltatások megteremtése, egészségügyi intézmények internet-csatlakozása, ahol ez szükséges 3. Nevelı programok a tudatos egészségmegırzés érdekében, prevenció Projekt leírása: a lakosság egészségügyi állapotának javítása, prevenció infrastruktúrájának kiépítése Finanszírozás: Állami Támogatás 4. Iskolafogászati rendszer visszaállítása, prevenció Projekt leírása: a lakosság egészségügyi állapotának javítása, a diákok egészségmegırzésre és megelızésre való tudatos nevelése Finanszírozás: Egészségügyi biztosító ház, helyi költségvetés, állami támogatás 3.3. Kulturális és sportolási lehetıségek fejlesztése 1. Csillagvizsgáló felújítása Projekt leírása: Finanszírozás: csillagvizsgáló épületének rekonstrukciója, hasznosítása a városlakók számára, intézmény turisztikai vonzerejének kiaknázása POR 5. prioritási tengely: A regionális és helyi turizmus fenntartható fejlesztése 5.2. intézkedés: Sajátos infrastruktúra létrehozása, fejlesztése és modernizálása a turisztikai potenciállal rendelkezı természeti erıforrások hosszú távú értékesítésének érdekében 2. Strand modernizálása Projekt leírása: Finanszírozás: a strand területének teljes körő rehabilitációja, szabadidı-központ és sportcentrum kialakítása POR 5. prioritási tengely: A regionális és helyi turizmus fenntartható fejlesztése 5.2. intézkedés: Sajátos infrastruktúra létrehozása, fejlesztése és modernizálása a turisztikai potenciállal rendelkezı természeti erıforrások hosszú távú értékesítésének érdekében 2. Sportpályák felújítása, újak létrehozása Projekt leírása: Finanszírozás: a város közterületein levı sportpályák modernizációja, extrém sportok (gördeszka, bicikli, stb.) őzésére alkalmas akadálypálya építése helyi források, állami támogatás 4. Városi kulturális élet fellendítése Projekt leírása: városi rendezvények megszervezése, kulturális és turisztikai programlehetıségek szélesítése, a város kulturális értékeinek népszerősítése külföldi rendezvényeken partnerség kialakítása Finanszírozás: helyi források, PPP, Cantemir Program, Media Városháza mőködésének racionalizálása 137

138 1. Elektronikus ügyintézés fejlesztése Projekt leírása: Finanszírozás: a hivatali ügyek elektronikus intézéséhez szükséges feltételek javítása, az ügyintézés hatékonyabbá és gyorsabbá tétele, elektronikus ügyintézés népszerősítése POS CCE 3. prioritási tengely: Információs és kommunikációs technológia a magán- és közszféra számára Elektronikus közszolgáltatások fejlesztése és hatékonyságuk növelése 2. Városi közintézmények közötti elektronikus kapcsolat megteremtése Projekt leírása: Finanszírozás: városi intézmények közötti elektronikus kapcsolat megteremtése, egységes adatbázisok létrehozása az adminisztratív tevékenységek megkönnyítése érdekében POS CCE 3. prioritási tengely: Információs és kommunikációs technológia a magán- és közszféra számára 3.2. intézkedés: Elektronikus közszolgáltatások fejlesztése és hatékonyságuk növelése 2. A városi közbiztonság növelése, bőnmegelızés Projekt leírása: Finanszírozás: új intézmény létrehozása a városi közbiztonság növelésére helyi költségvetés P4. Térségi kapcsolatok fejlesztése prioritási tengely 4.1. Kistérségi együttmőködés hatékonyabbá tétele 1. Kistérségi társulás Projekt leírása: Finanszírozás: Kistérségi társulás létrehozása, közös turisztikai stratégia és programok kidolgozása Helyi költségvetés 138

139 Középtávon ( között) megvalósítandó projektek P1. Városrehabilitáció prioritási tengely 1.1. Közlekedésfejlesztés 1. Parkolóházak építése Projekt leírása: Finanszírozás: Parkolóházak kialakítása a városközpontban és a lakónegyedekben a városi közlekedés megkönnyítése érdekében POR 2. prioritási tengely: A regionális és helyi infrastruktúra javítása 2.1 intézkedés: Megyei, városi úthálózat rehabilitációja és modernizálása, beleértve terelıurak építését/rehabilitációját POR - 1. prioritási tengely: Városok fenntartható fejlıdése 1.1/A: Integrált városfejlesztési stratégiák. Városi infrastruktúra javítása 2. Városi közlekedési infrastruktúra fejlesztése Projekt leírása: Finanszírozás: város leromlott közútjainak felújítása, a kapcsolódó közmőinfrastruktúra rekonstrukciója, az elektromos és egyéb vezetékek föld alá helyezése, útburkolatok felújítása POR 2. prioritási tengely: A regionális és helyi infrastruktúra javítása 2.1 intézkedés: Megyei, városi úthálózat rehabilitációja és modernizálása, beleértve terelıurak építését/rehabilitációját POR 1. prioritási tengely:városok fenntartható fejlıdése 1.1/A: Integrált városfejlesztési stratégiák. Városi infrastruktúra javítása 2. Városi közlekedési infrastruktúra fejlesztése Projekt leírása: Finanszírozás: A gyalogos forgalom megkönnyítésének érdekében a gyalogos hidak felújítása POR 2. prioritási tengely: A regionális és helyi infrastruktúra javítása 2.1 intézkedés: Megyei, városi úthálózat rehabilitációja és modernizálása, beleértve terelıurak építését/rehabilitációját POR 1. prioritási tengely:városok fenntartható fejlıdése 1.1/A: Integrált városfejlesztési stratégiák. Városi infrastruktúra javítása 1.2. Közmő-infrastruktúra fejlesztése 1. Átfogó elektronikus rendszer bevezetése Projekt leírása: Finanszírozás: közös, internet alapú városüzemeltetési rendszer kialakítása, amely magába foglalja: térfigyelı kamerák, intelligens forgalomirányítás, vízés energetikai hálózatok felügyeletét. 1. POS CCE 3. prioritási tengely: Információs és kommunikációs technológia a magán- és közszféra számára 3.3. intézkedés: E- gazdaság. 2. Európai bizottság Információs társadalom P2. Gazdaságfejlesztés prioritási tengely 2.1. Üzleti infrastruktúra fejlesztése 1. Ipari park létrehozása 139

140 Projekt leírása: Finanszírozás: a jelenleg érvényben levı szabályozásoknak megfelelı ipari park kialakítása: minimum 10 ha terület biztosításához szükséges területvásárlás vagy funkcióváltás, infrastruktúra kiépítése POR 1. prioritási tengely: A városok fenntartható fejlıdésének támogatása potenciális növekedési pólusok 1.1/B intézkedés: Integrált Városfejlesztés. Fenntartható gazdasági környezet. POR 4. prioritási tengely: A helyi és regionális gazdasági környezet fejlıdésének támogatása PPP megoldás is lehetséges. P3. Humán-infrastruktúra fejlesztése prioritási tengely 3.1. Oktatásfejlesztés 1. Óvodák építése Projekt leírása: Finanszírozás: a demográfiai trendeknek megfelelıen új óvodák létesítése (építés és eszközbeszerzés) a Cserehát és Bethlen negyedekben POS DRU 1. prioritás tengely: Oktatás és szakmai képzés a gazdasági növekedés támogatásának és a tudásalapú társadalom fejlesztésének érdekében 1.1 intézkedés: A neveléshez és a minıségi szakmai képzéshez való hozzáférés 2. Szociális és egészségügyi szakemberképzés fejlesztése Projekt leírása: Finanszírozás: szociális és egészségügyi szakemberképzés minıségének javítása az infrastrukturális feltételek fejlesztése és tartalomfejlesztés révén POS DRU 1. prioritás tengely: Oktatás és szakmai képzés a gazdasági növekedés támogatásának és a tudásalapú társadalom fejlesztésének érdekében 1.3 intézkedés: Az oktatásban és szakképzésben dolgozó humán erıforrás fejlesztése 3. Iskolák rehabilitációja Projekt leírása: közoktatási intézmények infrastruktúrafejlesztése, eszközbeszerzése Finanszírozás: POR 3. prioritási tengely: Szociális infrastruktúra javítása 3.4 intézkedés: Egyetem elıtti, egyetemi oktatási infrastruktúra és a folyamatos szakmai képzési infrastruktúra rehabilitációja/ modernizálása/ fejlesztése és felszerelése 3.2. Egészségügyi és szociális intézmények fejlesztése 1. Idısek bentlakásos szociális ellátásának biztosítása Projekt leírása: Finanszírozás: öregek otthona építése a város és a környezı települések idıs lakossága számára, használaton kívüli épületek felújítása és szociális célú felhasználása POR 1. prioritási tengely: A városok fenntartható fejlıdésének támogatása potenciális növekedés pólusok 1.1/C intézkedés: Integrált városfejlesztés. Szociális infrastruktúra rehabilitációja POR 3. prioritási tengely: Szociális infrastruktúra javítása 3.2. intézkedés: Szociális szolgáltatások infrastruktúrájának rehabilitációja/modernizálása/fejlesztése és felszerelése 2. Hajléktalan szálló fejlesztése Projekt leírása: hajléktalan szálló kapacitásának bıvítése a hajléktalanok számának csökkentése érdekében 140

141 Finanszírozás: POR 1. prioritási tengely: A városok fenntartható fejlıdésének támogatása potenciális növekedés pólusok 1.1/C intézkedés: Integrált városfejlesztés. Szociális infrastruktúra rehabilitációja POR 3. prioritási tengely: Szociális infrastruktúra javítása 3.2. intézkedés: Szociális szolgáltatások infrastruktúrájának rehabilitációja/modernizálása/fejlesztése és felszerelése 3. Fogyatékkal élık nappali ellátásának biztosítása Projekt leírása: 1. különbözı fogyatékkal élık számára teljes körően akadálymentesített szabadidıközpont kialakítása, kihasználatlan épület szociális célú hasznosítása 2. védett munkahely kialakítása a fogyatékosok foglalkoztatása és munkaerı-piaci integrációjának biztosítása érdekében. Munkahelyek biztosítása a csökkent munkaképességőek számára Finanszírozás: 1. POR 3. prioritási tengely: Szociális infrastruktúra javítása 3.2. intézkedés: Szociális szolgáltatások infrastruktúrájának rehabilitációja/modernizálása/fejlesztése és felszerelése 2. POS DRU 3. prioritási tengely: Vállalkozások és munkavállalók alkalmazkodóképességének növelése 3. intézkedés: Partnerségek fejlesztése, valamint a társadalmi partnerek és a civil társadalom kezdeményezéseinek támogatása. Partnerség az alkalmazásban POR 1. prioritási tengely: A városok fenntartható fejlıdésének támogatása potenciális növekedés pólusok 1.1/C intézkedés: Integrált városfejlesztés. Szociális infrastruktúra rehabilitációja 3.3. Kulturális és sportolási lehetıségek fejlesztése 1. Mozi újraélesztése Projekt leírása: mozi mőködésének újraindítása, funkcióbıvítése egy multifunkcionális közösségi/ifjúsági központ részeként. Finanszírozás: POR 1. prioritási tengely: A városok fenntartható fejlıdésének támogatása potenciális növekedés pólusok 1.1. intézkedés: Integrált városfejlesztési stratégiák PPP 2. Uszoda építése Projekt leírása: Finanszírozás: fedett uszoda építése és kapcsolódó wellness szolgáltatások kialakítása, lakosság által megfizethetı árak biztosítása PPP, állami támogatás 141

142 Hosszú távon (2013 után) megvalósítandó projektek P1. Városrehabilitáció prioritási tengely 1.1. Közlekedésfejlesztés 1. Tranzitforgalom elvezetése Projekt leírása: Finanszírozás: városi elkerülı utak, körgyőrő építése olymódon, hogy a helyi közlekedést is tehermentesítse POR 2. prioritási tengely: A regionális és helyi infrastruktúra javítása 2.1. intézkedés: Megyei, városi úthálózat rehabilitációja és modernizálása, beleértve terelıurak építését/rehabilitációját 1.2. Közmő-infrastruktúra fejlesztése 1. Hulladékgazdálkodás Projekt leírása: Finanszírozás: szelektíven győjtött hulladék újrahasznosításának megoldása POS Mediu 2. prioritási tengely: Integrált hulladékmenedzsment rendszerek fejlesztése, a szennyezett területek rehabilitációja 2.1. intézkedés: Integrált hulladékmenedzsment rendszerek fejlesztése és a hulladékmenedzsment infrastruktúra bıvítése Kiemelt fontosságú projekt-csomag a történelmi városközpont rehabilitációja Amint azt a fejezet bevezetıjében is összefoglaltuk a Székelyudvarhely történelmi városközpontjának funkcióbıvítı rehabilitációját célzó projektek együttes, idıben összehangolt és területileg integrált megvalósítása jelentısen kihat az egész város fenntarthatóságára meghatározza a város arculatát és élhetıbbé teszi a környezetet, javítja a lakosság életminıségét, versenyképesebbé teszi a gazdaságot, megkönnyíti a közlekedést és erısíti a társadalmi kohéziót. E projekt-csomag integrált megvalósítására a Regionális Operatív Program 1. prioritási tengelyéhez tartozó 1.1 Integrált Városfejlesztési Tervek intézkedés keretén belül a legcélszerőbb sort keríteni, amely egy kijelölt akcióterületen integráltan megvalósuló városrehabilitációs, gazdaságfejlesztést és/vagy szociális infrastruktúra fejlesztést célzó projektek strukturális alapokból biztosított támogatását szolgálja. A pályázat elıkészítését megkönnyítendı lehatárolásra került a Történelmi Városközpont elnevezéső akcióterület, amely Székelyudvarhely 1. számú akcióterülete. Könnyen belátható, hogy a városközpont épített elemeinek állapota, valamint a területén megvalósuló és megvalósítható funkciók az egész város életét befolyásolják, ugyanakkor jelentısen befolyásolják a város külsı megítélését is. Ezért (is) érdemes ezt a területet tekinteni elsırangú beavatkozási területnek. Középtávon azonban elengedhetetlen, hogy a külvárosi lakóövezetekben is kialakításra kerüljenek a városi alközpontok, amelyek révén decentralizálhatók a városi funkciók, így a lakosság az utazás kiiktatásával elégítheti ki alapvetı szükségleteit. 142

143 Az akcióterület határainak kijelölésekor szem elıtt tartottuk, hogy Székelyudvarhely kisvárosi jellegébıl adódóan város központi funkcióinak java része a Történelmi Városközpontban és környékén koncentrálódik: - itt mőködik a közigazgatási funkciót ellátó és a törvényszék, - itt van a város pénzügyi centruma, amit a bankok és a kereskedelmi egységek nagy száma jelez, - itt csoportosulnak a legjelentısebb kulturális, oktatási intézmények, - valamint a turisztikai és környezet szempontból egyaránt jelentıs mőemlék épületek és emlékmővek. 143

144 Ugyanakkor a helyzetelemzés és a problémafeltárás eredményeinek figyelembe-vételével arról a pragmatikus szempontról sem feledkeztünk meg, hogy a lehatárolt akcióterület a lehetı legtöbb beavatkozás számára nyújtson fizikai lehetıséget, hogy a gazdaságfejlesztési projektektıl a szociális infrastruktúra fejlesztésekig a lehetı legszélesebb körő fejlesztések megvalósítására adjon lehetıséget. A Történelmi Városközpont akcióterületet a Malom utca Csere utca Baróti Szabó Dávid utca Márton Áron tér Iskola utca Szent Imre utca Szent János utca József Attila utca Kıkereszt tér Bethlen Gábor utca Villanytelep utca Tompa László utca Petıfi Sándor utca Orbán Balázs utca Varga Katalin utca Tamási Áron utca Bányai János utca Mihai Eminescu utca Mihail Kogalniceanu utca Malom utca által körülfogott terület alkotja. A városközpont funkcióbıvítı rehabilitációja tekintetében a következı beavatkozásokat tartjuk szükségesnek: Projekt megnevezése Helyszín Tevékenységek 1. Városközpont rekonstrukció I Fıtér rehabilitációja 2. Városközpont rekonstrukció II. Székely Támadt vár és környéke rehabilitációja 3. Zöldfelületfejlesztés Városi Park rehabilitációja 4. Közlekedésfejlesztés I. Parkolási rendszer kialakítása 5. Közlekedésfejlesztés II. Tömegközlekedés fejlesztése 6. Közlekedésfejlesztés III. - Kerékpáros közlekedés fejlesztése Városháza tér, Márton Á. tér Székely Támadt vár, Korniss F. u., Attila u., Tompa L. u. Csatornahálózat kicserélése Vízhálózat kicserélése Elektromos, és egyéb vezetékek föld alá vezetése Díszburkolat, utcabútorok kihelyezése, közösségi tér formálása Akadálymentesítés Zöldövezetek fejlesztése, fák, cserjék ültetése Vár épületének felújítása Iskola elhelyezése Haáz Rezsı Múzeum átköltöztetése a várba, multifunkcionális kulturális központ kialakítása A környezı utcák infrastruktúrafejlesztése A vár körüli régi házak felújítása Városi park Zöldövezet rehabilitációja Utcabútorok kihelyezése Színpad építése Sétáló-utak díszburkolatos kialakítása KözWC építése létesítése Akcióterület Földalatti vagy felszíni parkolóház építése Parkolási rend megváltoztatása Új parkolási lehetıségek kialakítása Akcióterület Buszmegállók modernizálása Környezetkímélı, ökológiai buszok beszerzése Akcióterület Bicikliút-hálózat kiterjesztése Kerékpártárolók elhelyezése: Fıtér, mővelıdési ház, iskolák elıtt. 144

145 7. Infrastruktúrafejlesztés Szelektív hulladékgyőjtés 8. Humán-infrastruktúra fejlesztés I. Mozi felélesztése 9. Humán-infrastruktúra fejlesztés II. Intézmények felújítása és eszközbeszerzése 8. Közösségfejlesztés Városi napok szervezése Városháza tér, Márton Á. tér, Kıkereszt tér, Kossuth L. utca Szelektív hulladékgyőjtı szigetek kihelyezése Figyelemfelkeltı, magyarázó táblák és plakátok elhelyezése Akcióterület Régi mozi modernizálása vagy új mozi építése (multiplex magán kézben vagy olyan közösségi hely létrehozása, ahol mozizni is lehet) Akcióterület Mővelıdési Ház, Városi Könyvtár és egyéb közintézmények felújítása, eszközök beszerzése (fıként technikai jellegő eszközök) Akcióterület Többnapos fesztivál (városnapok) szervezése Programok minden korosztálynak Az akcióterületi fejlesztések elıkészítéséhez szükséges lépések 1. Mőszaki megvalósíthatósági tanulmány készítése az akcióterületi fejlesztésekre es költségvetésbe belefoglalni 3. Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése a POR 1. prioritási tengely pályázat kiírásában megfogalmazott követelményeknek megfelelıen 4. Pályázati dokumentáció beadása 5. Engedélyes mőszaki tervek készíttetése Az 1-2 lépésnek a lehetı legrövidebb idın belül, de legkésıbb február végéig meg kell valósulnia. A pályázat leadásának határideje március Az 4. lépést elegendı a pályázat beadását követıen elvégezni. 145