Bácsflóra termelőiskola. Bácsflóra Termelőiskola létrehozása a leghátrányosabb helyzetű Bácsalmási kistérségben, TÁMOP

Átírás

1 Bácsflóra termelőiskola Bácsflóra Termelőiskola létrehozása a leghátrányosabb helyzetű Bácsalmási kistérségben, TÁMOP /1-2F

2

3 Tartalomjegyzék - Magyar Előszó 4 Termelőiskolai modell eredete 5 A Bácsflóra Termelőiskola 6 A projekt bemutatása 6 A projekt céljai 6 A projekt célcsoportja 6 Projekt tevékenységei 7 Projekt megvalósítói 9 Tudásklaszter Nonprofit Kft. főpályázó 9 Katymár Községi Önkormányzat konzorciumi tag 10 Madaras Község Önkormányzata konzorciumi tag 11 Az Önfenntartó Vidékért Termelőiskola Modell leírása 12 Indokoltsága 12 Az Önfenntartó Vidékért Termelőiskola főbb funkciói 13 Oktatási funkció 14 Alternatív jövedelemszerzési funkció 14 Kutatási-fejlesztési funkció 15 Szolgáltatási funkció 15 Nemzetközi kapcsolatok 18 Székelygyümölcs Egyesület 18 Szabadkai Paraszt Egyesület 19 Receptek 21

4 contents Preface 26 The origin of the production school model 27 Introduction of the project 28 The project goals 28 The project target groups 28 The activities of the project 29 Tudásklaszter Nonprofit Ltd as main consorcium leader 31 Project owners 31 Katymár Municipality as a consortium member 32 Madaras Municipality-consortium member 33 Description of the Rural Subsistence Production Model School 34 The main functions of the School of Subsistence Production for Rural Development 35 Educational functions 35 Farming and growing knowledge 36 Traditional knowledge processing 36 Sales skills - to establish and operate social enterprises 36 Alternative income generating function 36 Processing capacity of Subsistence Production Schools for the Rural Areas 36 Research and development function 36 Service functions 37 Székelygyümölcs Foundation 39 Peasant Association of Subotica 40

5 pregled sadržaja Predgovor 43 Poreklo modela proizvodne škole 44 Proizvodna škola Bačflora 45 Prezentacija projekta 45 Ciljevi projekta 45 Ciljna grupa projekta 45 Projektne aktivnosti 46 Implementatori projekta 48 Nosilac projekta Neprofitna organizacija Klaster znanja 48 Opštinska samouprava Kaćmar član konzorcijuma 49 Opštinska samouprava Madaraš član konzorcijuma 50 Opis modela Proizvodne škole za samoodržavajuće oblasti 51 Glavne funkcije Proizvodne škole za samoodržavajuće oblasti 52 Obrazovna funkcija 52 Upoznavanje s proizvodnjom 53 Upoznavanje sa tradicionalnom preradom 53 Prodajne veštine Otvaranje i funkcionisanje društvenih preduzetništva 53 Funkcija alternativnih izvora prihoda 53 Kapacitet obrade u Proizvodnoj školi za samoodržavajuće oblasti 53 Istraživačko-razvojna funkcija 53 Funkcije usluga 54 Udruženje Sekeljvoće 56 Udruženje seljaka Subotice 57 Recepti 59

6 Előszó A szociális gazdaságban, a közösségalapú vállalkozási formákban rejlik a jövője és megújulási lehetősége a magyar vidéki térségnek. Azokban a vidéki térségekben, ahol a konvencionális vállalkozások erőforrások hiányában folyamatosan tönkremennek, sorsukra hagyva sok ezer embert, a szolidaritás és közös tenni akarás fog kapaszkodót nyújtani az elszegényedés és kirekesztettség ellen. A közösségi közcélú vállalkozások az alapvető értékrend helyénvaló kezelésével tudnak hátrányos térségekben megmaradni és fejlődni. Sokan és sokszor megkérdezték, hogy mitől olyan szép és nemes például egy szociális szövetkezet létrehozása és működtetése? Erre választ csak az adhat, akinek napi munkájában és tervező gondolkodásában a humánerőforrás helyett dolgozó és alkotó ember jelenik meg, aki a versengés mindenhatósága helyett az együttműködés teremtő akaratában hisz, amikor magától értetődően az egyéni érdek fölé helyezi a közös érdeket, ahogy tette ez a projekt is. Ugyanakkor az is fontos, hogy a mesterséges alapanyagok helyett a természetközeli lehetőségeket helyezi előtérbe; a kiaknázás szó helyett a fenntarthatóság jut hamarabb eszébe, a profit helyett a haszon szót használja és nem utolsó sorban az újszerűségre való törekvés helyett a hagyomány tisztelete és ápolása a fontosabb számára. Egy társadalom talán akkor éri el erkölcsi és emberi értékrendjének felső szintjét, ha egyre több ember kezd ily módon tervezni, gondolkozni és cselekedni. Sohase feledjük, hogy a gazdasági tényezők alakulása mindig tükörképe lesz a társadalmi/közösségi fejlődésnek. Jenei György szavaival élve nem a gazdaságnak van társadalma, hanem a társadalomnak van gazdasága. Ha rosszul működik a társadalmunk mert nincs meg az összetartozás és egy közös érdekért való ténykedés érzése akkor a nemzetgazdaság sem működik. Remélhetőleg, a társadalmi vállalkozások száma gyarapodni fog a következő években és sok szép feladat ellátása és megvalósítása során jövőt és jövőképet fognak építeni a tenni akaró vidéki térségek számára. Már István Székelygyümölcs Egyesület Székelyudvarhely 6

7 Termelőiskolai modell eredete A termelőiskola-modell dán eredetű. Dániában 100 termelőiskola működik. Ma már Európa 11 országában adaptálták a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatásának, szocializálásának és szakképzésének ezt a formáját, tehát teljes mértékben eu konformnak tekinthető. A hazai kísérleti termelőiskolai programokba általában azok a 16 évnél idősebb fiatalok jogosultak bekapcsolódni, akik a normál oktatási rendszerből kihullottak, de legalább 6 évfolyamot elvégeztek, valamint önként vállalják a programban való részvételt és annak kötelmeit. (Az Önfenntartó Vidékért Termelőiskola modell egyik markáns eltérése a dán és egyéb hazai modellektől ebben látható, hiszen ennél az új formánál a részvétel nem életkorhoz kötött) A termelőiskola nem iskolai rendszerű, nappali szervezésű, munkaszerződés keretében folyó program, amely két részből áll: szocializáló, közismereti alapkészség-fejlesztő és ismeretpótló, szakmai orientáló, előkészítő részből, valamint az OKJ-ban szabályozott szakképesítések megszerzésére irányuló szakképzési részből. A program része ezen kívül a munkahelyi elhelyezkedés segítése és a munkavégzés nyomon követése is. Nem hagyományos a tantárgystruktúrája, mert egyéni fejlesztési terv szerinti felkészítésen alapul. A foglalkozások jellemző színtere a munkatevékenység színhelye (műhely, tankert, taniroda, tankonyha stb.), az elméleti felkészülés, felkészítés mindig gyakorlati tevékenységhez kapcsolódik, a tanulócsoportok létszáma max. 12 fő, a tanuló-oktató (nevelő) arány max. 4 (kötelezően legalább 30% szakalkalmazott), a tanulólétszám egy intézményben max. 100 fő. A termelőiskolák olyan intézmények, ahol a munka és tanulás sajátos kombinációjával valósul meg a szakmai képzés. A termelőiskola résztvevői - különböző szintű - szakmai képzettségeket szerezhetnek meg. Ezek a képzettségek elsősorban államilag elismert OKJ-szakképesítések, de jelenthetik olyan szakmai kompetenciák elsajátítását is, amelyek bizonyos munkakörök betöltésére már alkalmassá teszik az egyént. A szakmai kompetenciáknál még fontosabbak a szociális kompetenciák (együttműködési képesség, csapatszellem, munkahelyi lojalitás, megbízhatóság, felelősség, pontosság stb.) megszerzése, amelyek ma már fontosabb munkahelyi elvárások, mint a formális végzettséget igazoló bizonyítványok. A legtöbb termelőiskola inkább üzemszerű képződmény, nevezhető akár tanüzemnek vagy tangyárnak, ahol a munkát nevelési feladatokkal kombinálják. A termelőiskolák valóságos és életszerű munkakörülményeket kívánnak nyújtani a résztvevőknek, és a reális feladatok és termékek révén a tanulásra és az önfejlesztésre ösztönzi őket. A termelőiskolai tanulás során a résztvevők olyan eladható árukat állítanak elő, ill. olyan szolgáltatásokat végeznek, amelyek leginkább helyi szükségleteket elégítenek ki. A tanulók végzett munkájuk minőségétől függő munkabér jellegű juttatásban részesülnek, melynek összege elérheti akár a minimálbér nagyságát is. A termelőiskolák egyaránt lehetnek városokban és vidéken, tevékenységeikkel kapcsolódnak a helyi gazdasághoz, legyen az fém- vagy fatermékek előállítása, számítógépes szolgáltatások (videó, kiadványszerkesztés stb.) nyújtása, állattenyésztés vagy biogazdálkodás. A modell hazai meghonosítója az Első Magyar-Dán Termelőiskola Alapítvány. 7

8 A Bácsflóra Termelőiskola A Bácsflóra Termelőiskolát Madaras és Katymár Község önkormányzatai, valamint a Tudásklaszter Társadalom és Vidékfejlesztési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. hozta létre a TÁMOP /1-2F/ azonosítószámú projekt keretében, Bácsflóra Termelőiskola létrehozása a leghátrányosabb helyzetű Bácsalmási kistérségben címmel. A projekt megvalósításának időtartama január 1 től december 31-ig tart. A projekt bemutatása A projekt céljai A Bácsflóra projekt célja volt a hátrányos helyzetű munkanélküliek számára foglalkoztatási, önfoglalkoztatási lehetőséget teremteni - a helyi adottságok figyelembevételével Zöldségtermesztő, Száraztészta készítő OKJ-s képzések, valamint a Tudásklaszter Nonprofit Kft. által kidolgozott, akkreditált kerti munkás képzés megvalósításával, száraztészta készítő üzem és feldolgozó tankonyha létrehozásával. A projekt célcsoportja A pályázat kidolgozását megelőzően kérdőíves felmérést végeztünk célcsoportunk körében. A kérdőívet 55 fő töltötte ki Madarason illetve Katymáron. Ebből 35 fő nő, 20 fő férfi. A megkérdezettek 36 %-a 8 osztályt végzett, 33%-a pedig szakmunkás-bizonyítványnyal illetve 25%-a érettségivel rendelkezik. A válaszadók túlnyomó többségében azok voltak, akik 5-10 éve vettek részt utoljára képzésben (35%), de magas volt azon személyek aránya is (23%), akik felnőttként még sosem tanultak. A tanulást a döntő többség fontosnak illetve közepesen fontosnak tartotta a válaszadók 67%-a. A válaszadók 75%-a pedig azért kezdene ismét tanulásba, hogy könnyebben tudjon elhelyezkedni. Célcsoportunk jellemzői összefoglalva: 18. életévét betöltött, de még nem érte el az öregségi nyugdíjkorhatárt; Legfeljebb 8 általános, vagy ennél alacsonyabb iskolai osztályt végzett, vagy Elavult szakképzettséggel rendelkezik, azaz a lakóhelyét is magában foglaló Foglalkoztatási Tv. (1991. évi IV. tv.) szerinti ingázási körzetben szakképzettsége iránt nincs kereslet, így szakképzettsége birtokában elhelyezkedésre nincs lehetősége, vagy Az 1997 évi XXVI. sz. tv. 4.a) alapján fogyatékos személynek minősül, iskolai végzettségétől függetlenül és munkaviszonyban még nem állt vagy Tartós munkanélküli, vagy pályakezdő esetében 6 hónapig, nem pályakezdő esetében 8 hónapig nem állt munkaviszonyban, vagy két éven belül munkaviszonyt létesített, de munkaviszonya esetenként a 3 hónapot, összesen az egy évet nem haladta meg, vagy az elmúlt két évben csak közmunka programban és/vagy közcélú, és/vagy közhasznú foglalkoztatásban vett részt. A pályázatunk szempontjából fontos mezőgazdasági, növénytermesztési és kertészkedés jellegű oktatást 62%-uk jelölte meg, mint számára vonzó képzési irányt. Ugyancsak 62% jelzete, hogy a képzés mellett segítségre is lenne szüksége a tanuláshoz. 8

9 Projekt tevékenységei Projektünk felépítése klasszikusnak mondható. A toborzás, kiválasztás, egyéni készségek felmérése, fejlesztési tervek elkészítését követően, egyedi kidolgozású, a foglalkoztathatóságot elősegítő komplex tréningsorozatot valósítottunk meg SORS-O.K. tréning néven (programakkreditációs lajstromszám: PL-5636) Ez a típusú képzés újdonság volt a képzésen résztvevők számára, akik korábban ilyen jellegű tréningeken még nem vettek részt. Az akkreditált tréning célja, hogy a tartósan munkanélküli személyek motiválttá, önbizalmukban megerősödötté váljanak, és képesek legyenek érdekeiket érvényesítve képzésbe, munkába állni vagy önálló vállalkozásba kezdeni. Speciális célok: kellő motiváltság kialakítása önismeret erősítése kommunikációs készségek fejlesztése konfliktuskezelési képesség fejlesztése stratégiai gondolkodás fejlesztése pálya-és szakmaismeret bővtése Az akkreditált tréning célja, hogy a tartósan munkanélküli személyek motiválttá, önbizalmukban megerősödötté váljanak. tanulási, önképzési hajlam kialakítása munkavállalás, vállalkozásindítás jogi hátterének megismertetése felkészítés a munkába állásra, a megváltozott élethelyzet elfogadására különböző álláskeresési technikák megismertetése munka és viselkedéskultúra fejlesztése vállalkozással kapcsolatos jogi, pénzügyi ismeretek átadása digitális írástudás A képzés időtartama 184 óra, amelyből 45 óra elmélet, 139 óra gyakorlat. A program moduljai: Motivációs tréning Önismereti kommunikációs és konfliktuskezelői tréning Felkészülés az élethelyzet változásra Pályaorientációs tréning Álláskeresési technikák Vállalkozási ismeretek Digitális írástudás 9

10 A tréningeket követően szakmai képzéseket valósítottunk meg. OKJ-s Zöldségtermesztő képzést 800 órában, amelynek megvalósításába a jánoshalmi VM Kelet-Magyarországi Agrár-szakképző Központ, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégiumot vontuk be. A képzés magas óraszámú, és nagy hangsúlyt fektetett a gyakorlatra is, amelyek nagy részét már saját tankertjükben valósíthatták meg. A program során egyedi fejlesztésű betanított kerti munkás képzést is megvalósítottunk azok számára, akik esetleg nem rendelkeztek 8 osztállyal, vagy nem éreztek elég erőt magukban ahhoz, hogy az OKJ-s képzésbe kapcsolódjanak be. Képzési programunk általános célja, hogy a résztvevők tisztában legyenek a ház körüli és háztáji zöldség és gyümölcs-termelő kertekben előforduló kertészeti tevékenységekkel, képesek legyenek a zöldségnövények szaporítási, ápolási munkáinak, betakarításának, tárolásának és elsődleges feldolgozásának elvégzésére. Speciális célok: a kerti haszonnövények megismertetése ezek szaporításának, telepítési módjainak megismertetése a növényápolás alapvető ismereteinek és termesztéstechnológiájának elsajátítása a kertészetben előforduló növényvédelmi feladatok megismertetése a megtermelt kertészeti termékek tárolásra és feldolgozásra való előkészítésének elsajátítása a különböző tárolási és elsődleges feldolgozási technológiák megismerése a munka során betartandó munkavédelmi előírások megismertetése A képzési idő 165 óra, amelyből elmélet 60 óra, gyakorlat 105 óra. Katymáron került létrehozásra a Száraztészta gyártó tanüzem, ehhez kapcsolódóan pedig Száraztészta-gyártó államilag elismert bizonyítványt adó képzésünk. A képzést a résztvevő asszonyok kiváló tanulmányi eredménnyel végezték el! A létrejövő tanüzem pedig országos színvonalú, laboratóriummal is felszerelt egység. A képzések mellett egyéni mentori támogatásban részesültek a hallgatók, amelynek köszönhetően minimális lemorzsolódást realizálhattunk a megvalósítás során. A mentorok ugyancsak helyi lakosok, akikhez bizalommal fordulhattak a résztvevők problémáikkal. A képzések lezárását követően 10 fő számára nyílt lehetőség a munkavállalásra, a projektből finanszírozott kapacitások kihasználásával, a száraztészta gyártó üzemben, valamint a tankonyhán. Projektünkben 51 nő volt, közülük sokan kisgyermekesek, így a gyermekfelügyelet szolgáltatásunk nagyon népszerű volt. Helyileg a Biztos Kezdet Központban volt, így a felszereltsége, a hangulata maximálisan megfelelt az elvárásoknak. A megvalósítás során a résztvevők képzési támogatásban részesültek, de kizárólag azon órákra, amelyeken részt is vettek. Ez nagyon hatékonynak bizonyult, a résztvevők csak nagyon indokolt esetben nem voltak jelen órákon. Ez a rendszeres megjelenés is nagyban hozzájárult a kiváló vizsgaeredményekhez. Projektünk megvalósítása során kiemelt hangsúlyt fordítottunk a nyilvánosság biztosítására, nemzetközi kapcsolatok építésére, erre a későbbi fejezetekben térünk ki részletesebben. A projekt egyik legnagyobb szakmai eredményének az Önfenntartó Vidékért Termelőiskolai Modell kidolgozását tartjuk, amelyre nemcsak hazai, hanem már határon túli érdeklődés is mutatkozik. 10

11 Projekt megvalósítói Tudásklaszter Nonprofit Kft. főpályázó A szervezet 2000-ben jött létre, 2007 júniusában lettünk közhasznú társaság, 3 MFt törzstőkével, majd áprilisától nonprofit kft. A társaság elsődleges célja a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok társadalmi és munkaerő-piaci re-integrációjának elősegítése. A foglalkoztatás növelése az esélyegyenlőség megteremtésének feltétele. Ennek érdekében társaságunk 2010-ben akkreditált felnőttképzési intézmény lett, illetve részt vett a munkaerő-piaci szolgáltatások akkreditációjának előkészítésében is, a TÁMOP projekttel való együttműködésben. Társasági szerződésünkben kiemelt szerepet kap: a munkanélküliek társadalmi és munkaerő-piaci re-integrációja, az esélyegyenlőség, képzések megvalósítása, Kiemelkedő eredményeket és partneri kört tudhatunk magukénak a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci re-ingerációja témakörben is. A Nokia Komárom Kft-nél komplex szolgáltatási csomagot valósítottunk meg a foglalkoztatás bővítése érdekében, egyéni kidolgozott programjaink, munkakör-elemzési módszereink vannak. Önálló képzési programfejlesztéseink, FAT akkreditált programjaink: Nonprofit érdekvédelmi szervezetek fejlesztése képzés, SORS-O.K. fejlesztőprogram tartósan munkanélküliek számára, Betanított kerti munkás képzés, Foglalkoztatási Paktum koordinátora. A társaság elsődleges célja a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok társadalmi és munkaerő-piaci re-integrációjának elősegítése. a helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása. 11

12 A projektgazda elmúlt három év gazdálkodási eredményét az alábbi táblázat szemlélteti: Megnevezés 2009 év 2010 év 2011 év Összes bevétel Adózás előtti eredmény Saját tőke Mérlegfőösszeg Általános statisztikai állományi létszám 1,5 7 8 (fő) (az előző 12 havi KSH létszámjelentésben vagy munkaügyi nyilvántartásban szerepelő teljes munkaidős létszám számtani átlaga, törtszám esetén lefelé kerekítve) Katymár Községi Önkormányzat konzorciumi tag Megyeri Katalin Stefánia ügyvezető Az önkormányzatok, a családok életében az elmúlt időszak a sűrűsödő problémákról, a kiútkeresésről szólt. A gazdasági válság negatívan befolyásolta mind a versenyszférában, mind pedig az önkormányzati szektorban folyó gazdasági eseményeket, pénzügyi folyamatokat. A válság eredményeképpen jelentős csökkenés mutatkozott a központi költségvetési forrásból származó támogatási összegek reálértéke tekintetében, párhuzamosan azzal, hogy az önkormányzat által kötelezően ellátandó feladatok köre nem szűkült. Ezzel párhuzamosan a lakosság, a családok terhei tovább nőttek, valamint a kistérségünkben és Katymáron is kimutathatóan nőt a munkanélküliek száma. Az elmúlt időszakban szerény lehetőségeinkhez mérten önkormányzatunk számos, de nem elégséges döntést hozott az idősebb generációt, a hátrányos helyzetű családokat támogatásával összefüggésben. Az együttműködő partnerek Madaras és Katymár községek önkormányzata, valamint a szakmai hátteret nyújtó Tudásklaszter Társadalom- és Vidékfejlesztési Kft. eltökélt abban, hogy a kitűzött célokat maradéktalanul elérjük és a programba bevont személyek munkaerő-piaci helyzetét javítsuk. A Bácsflóra termelőiskola létrehozása a leghátrányosabb helyzetű Bácsalmási kistérségben című projekt rugalmas, gyakorlat-orientált képzései, a kialakított gyakorlati képzési helyek, a megvásárolt eszközök hosszútávú lehetőséget biztosítanak minden résztvevőnek a meglévő hátrányok leküzdéséhez. A mi felelősségünk, hogy a forrásokat hatékonyan felhasználva éljünk a lehetőséggel. Pál Endre polgármester Ebben a környezetben kiemelkedően fontosnak, példaértékűnek, egy új szemléletű gondolkodásmódnak tartom e projekt előkészítését, megvalósítását. 12

13 Madaras Község Önkormányzata konzorciumi tag Madaras község a Dél-Alföldi régióban, Bács-Kiskun megye déli részén, a szerb határ mellett fekszik. A 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség egyike. Társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott település. Megfigyelhető az erősen elöregedő lakosságszerkezet, az alacsony gyereklétszám, a tartósan magas munkanélküliségi arány, a fiatalok elvándorlása, munkahelyek hiánya és a rendkívül alacsony és kedvezőtlen jövedelmezőségi viszonyok. Madaras lakossága a 2010-es adatok alapján 3065 főt számolt. A településen természeti adottságokból kifolyólag a mezőgazdasági termelésé a főszerep, ez a legelterjedtebb megélhetési forma. Talaját tekintve a löszön képződött, igen jó minőségű, mészlepedékes csernozjom talaj a jellemző, de néhol löszös vályog, homokos lösz is előfordul. Madarason már az 1930-as években is gabonát és takarmánynövényeket termeltek, de szőlőtermesztéssel, borászattal is foglalkoztak. Az 1970-es években a termelő szövetkezetek (TSZ) megalakulásával még nagyobb méreteket öltött a mezőgazdaság fejlődése. Ekkor a falu lakosságának túlnyomó részét a TSZ foglalkoztatta. Mára ez nagymértékben visszaesett. Csak néhány embernek ad munkalehetőséget, mivel a kézi munkaerőt felváltotta a gépi erő, így kevés ember is el tudja látni a feladatokat. Ezzel a munkanélküliek száma szintén emelkedett. A 90-es években történt mezőgazdasági szerkezetváltás eredményeként viszont számos családi gazdálkodás létesült a településen. Ezek a gazdaságok leginkább csak a család megélhetésének biztosítására termeltek. Az utóbbi években sajnos a mezőgazdaság folyamatos hanyatlása figyelhető meg. Az őstermelők és vállalkozók helyzete kedvezőtlen. Ennek oka többek között a település elhelyezkedése. Ipari cégek, feldolgozó üzemek nem létesültek. A munkavállalók egy része a környező településeken találtak munkalehetőséget. Manapság már ez is nehéz, mivel az ipari létesítmények száma csökkent, munkaerőre is kevesebb az igény. Örömmel fogadtuk, hogy a két településen nagy számban jelentkeztek ezekre a képzésekre, őszintén reméljük, hogy érdeklődésük továbbra is töretlenül megmarad, és az elkövetkezendő időszakban, együtt tudunk dolgozni, együttműködéseket kialakítani. Juhász István polgármester 13

14 Az Önfenntartó Vidékért Termelőiskola Modell leírása Indokoltsága Általános tapasztalat, hogy a vidéki térségek kiszolgáltatottságuk következtében nem képesek megtartani és saját hasznukra fordítani megmaradt erőforrásaikat. A képzett munkaerő elvándorol, a nyersanyagok, a mezőgazdasági termények bevételei a nagy cégeknél koncentrálódnak, a lakosság egyre jellemzőbben inaktívként, segélyezettként, eltartottként él, valódi életcélok nélkül. Az alacsonyabb életszínvonalra történő berendezkedés, az egészségre káros életmód folytatása jelentősen rontja a lakosság munkavégző képességét, a munkaerőpiacra való visszatérés esélyeit még akkor is, ha lenne valóságos munkaerőigény. A lakosság fokozatosan elöregszik és ezzel együtt az önkormányzatokra nehezedő szociális nyomás is fokozódik. Az aktív korúak körében általánossá lett a munkanélküliségi státusz elfogadása, amelyet az első időszakban sokan, mint hosszabb szabadságot fogtak fel. A családok életében a munkanélküliség már több generációra is kiterjed. Az önellátásra való berendezkedés a falusi közösségekben is egyre ritkábbnak számít. Az Önfenntartó Vidékért Termelőiskola egy fontos eszközt, illetve példát teremt arra, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben is hosszútávon, a helyi egyedi igényeket is figyelembe vevő, módszerekkel lehessen hatni a munkanélküliség kezelésére. A térségek, ahol az Önfenntartó Vidékért Termelőiskolai modell adaptációja releváns lehet, alapvetően mezőgazdasági berendezésűek, de az agráriumban jobbára csak alapanyagok termelése folyik. A feldolgozóipar fejletlen, így a feldolgozott termékek előállítása nem az adott területen, hanem az ország más részein történik. Ezt a helyzetet mind foglalkoztatási, mind pedig gazdasági szempontból meg kell változtatni, mert a térség gazdasági fejlesztése ezt igényli, és sokan vannak, akik érték-előállító munkát szeretnének végezni. Azonban az értékteremtő tevékenységek modern módszereit a térségben élő munkanélküliek nem ismerik. A felnőttoktatási szerepen túl vállalnia kell a termesztések és elsődleges feldolgozások hatékonyabbá tételét. Fel kell, hogy karolja azokat a munkanélkülieket, akik szeretnének változtatni sorsukon és a munkát, az értékteremtést keresik. Együttműködés nélkül a termelő teljesen ki van szolgáltatva. Az Önfenntartó Vidékért Termelőiskola sajátságos képzési, főleg gyakorlati tanfolyamaival és nem utolsósorban tanácsadó szerepkörében, csökkenteni képes a termelésben rejlő kockázatokat, ugyanakkor növelni tudja a piaci biztonságot. 14

15 A helyi adottságok figyelembevételével az Önfenntartó Vidékért Termelőiskolának az alábbi általános célok kitűzését és elérését kell vállalnia: önfoglalkoztatóvá válás elősegítése (szociális szövetkezetek generálása), a legmodernebb mezőgazdasági ismeretek továbbítása, államilag elismert, vagy akkreditált képzésen való részvétel biztosítása (termesztési, feldolgozási ismeretek), a helyi termények feldolgozási szintjének emeléséhez szükséges fejlesztések, beszerzések megvalósítása, megtermelt, feldolgozott javak értékesítésének elősegítése, a piaci igényeknek való megfeleltetése, Az Önfenntartó Vidékért Termelőiskola főbb funkciói Oktatási funkció Alternatív jövedelemszerzési funkció Kutatási funkció Szolgáltatási funkció: információ nyújtás képzési programok fejlesztése, megvalósítása szaktanácsadás programszervezés turisztikai szolgáltatások Fel kell, hogy karolja azokat a munkanélkülieket, akik szeretnének változtatni sorsukon és a munkát, az értékteremtést keresik. alkalmi/szezonális munkalehetőségek folyamatossá tétele, összehangolása. Oktatási funkció Alternatív jövedelemszerzési funkció Kutatási funkció Szolgáltatási funkció Termesztési ismeretek Feldolgozási ismeretek Értékesítési ismeretek Létrejövő kapacitások használata - nyitott konyha funkció Új termesztési, feldolgozási módszerek kidolgozása kutatások nyomonkövetése, eredmények haszosítása Biodiverzitás Információnyújtás Képzési programok fejlesztése, megvalósítása Szaktanácsadás Programszervezés, Turisztikai szolgáltatások 15

16 Oktatási funkció Az Önfenntartó Vidékért Termelőiskola alapképzései a Bácsflóra Termelőiskola projektben kidolgozott és megvalósított képzéseken alapulnak. Ezek egy része már rendelkezik programakkreditációval, egy része még kidolgozás alatt áll. A képzések egy része kiváltható hasonló tartalmú OKJ-s képzésekkel (Zöldség-gyümölcs termesztő, Zöldség-gyümölcs feldolgozó), azonban fontosnak tartottuk az egyedi képzések kidolgozását, a képzési jegyzék folyamatos változása, módosítása miatt. Továbbá, azt is figyelembe vettük, hogy az Iskola hallgatói között általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők is lehetnek, így bekapcsolódásuk kizárólag ilyen jellegű képzésekbe lehetséges. Termesztési ismeretek A Termesztési ismeretek átadásához olyan bemutatókertek létrehozása szükséges, amelyek az adott tájegységre jellemző növények leghatékonyabb termesztési módszereinek bemutatásán túl, környezetkímélő jó gyakorlatok bemutatásával is segítik a résztvevőket tudatos termelővé válni. Tradicionális feldolgozási ismeretek A Feldolgozási ismeretek képzés célja a hagyományos magánházi (háztáji) körülmények közötti élelmiszer előállítást és értékesítést végző embereket olyan módszerekkel és feltételekkel megismertetni, amelyek egyrészt a vidéki élet jellemzőit, a kulturális örökségünk részét képező magánházi élelmiszer előállítás hagyományait is magukon viselik, másrészt megfelelnek a biztonságos élelmiszer előállítás feltételeinek. A saját gazdaságban megtermelt növények és felnevelt állatok jelképei a vidék társadalmi megbecsülésének, éppen úgy, mint az elsődleges termelésen alapuló értékesítés céljából előállított élelmiszerek. A kiváló minőségű alapanyagok és élelmiszerek jövedelem kiegészítést is jelentenek a termelőnek, élményt a turizmus szolgáltatás keretében a fogyasztónak. Értékesítési ismeretek - Társadalmi vállalkozások létrehozása és működtetése A képzés célja a vidéken élő emberek számára elérhetővé, megismerhetővé, érthetővé tenni az általuk megtermelt és feldolgozott javak értékesíthetőségének lehetőségeit, az új vállalkozási formákat, jogi szabályozásokat. Alternatív jövedelemszerzési funkció Termelőiskolákban javasolt ún. nyitott konyhák létrehozása. A termények piaci értékesítés céljából történő előállításának egyik nagy akadálya az élelmiszer-higiéniai előírásoknak megfelelő feldolgozó központok hiánya. Ezek pótlása érdekében érdemes kialakítani azt a kis feldolgozót, ahol a hagyományos receptjeik alapján a gazdaasszonyok megfelelő körülmények között készíthetik el termékeiket. Ennek eredményeként létrejöhet egy sokszínű termékcsalád, amely a fogyasztó számára különlegességet és plusz értéket jelent az által is, hogy gyümölcsfajta, település és előállító szerint is beazonosíthatja az egyes ízvilágokat. A termék ezáltal személyiséget kap. (Forrás: Feldolgozási kapacitások az Önfenntartó Vidékért Termelőiskolákban A feldolgozási kapacitások bemutató jellegűek, helyszínenként változóak lehetnek, a beruházás költségétől függően. 16

17 Kutatási-fejlesztési funkció Az Önfenntartó Vidékért Termelőiskola kutatás-fejlesztési tevékenysége kapcsolódhat a mezőgazdasághoz kapcsolódó tevékenységekhez is, azonban elsősorban magának a modellnek a továbbfejlesztéséhez, valamint a hozzá csatlakozó magánszemélyekhez, társadalmi vállalkozásokhoz köthető kutatási-fejlesztési tevékenységekről beszélhetünk. Célunk a sokszínű helyi gazdaság fejlesztése, az önellátás, önrendelkezés elősegítése. A évben tervezett kutatások: Tradicionális tartósítási eljárások felkutatása, valamint módszertani útmutató készítése Tradicionális receptek felkutatása, receptkönyv készítése Szolgáltatási funkció Információ nyújtás Az Önfenntartó Vidékért Termelőiskola Hálózat célja tagjai, valamint a potenciális belépők számára lehetőséget biztosítani a módszer gyakorlati megismerésére, hozzáférést biztosítani a kidolgozott szakmai anyagokhoz, kutatásokhoz, tanulmányokhoz valamint a partnerszervezetek által közzétett szakmai anyagokhoz. A célcsoporttagok számára szakmai könyvtár létesítésén keresztül biztosítani a legfrissebb információkhoz való hozzájutást, tájékoztatás az agrár-környezeti támogatási rendszerről, a pályázati lehetőségekről, a beszerzési és értékesítési csatornákról. A célcsoporttagok számára szakmai könyvtár létesítésén keresztül biztosítani a legfrissebb információkhoz való hozzájutást Hagyományos fajták felkutatása, bemutatása, telepítése 17

18 Képzési programok, tanfolyamok Az előzőekben bemutatott egyedi fejlesztésű programok megvalósításán túl, további programok fejlesztése többek között a falusi vendéglátásról, a tájra jellemző mezőgazdálkodásról, tájgazdálkodással kapcsolatos szakmai ismeretekről, segítve ezzel a gazdálkodókat mind a táj adottságaihoz illeszkedő hagyományos, mind az újfajta gazdálkodási módok megismerésében. Igény esetén bio-gazda tanfolyam, gazdasszony képző, idegennyelvi és számítástechnikai alapismeretek oktatása. Programszervezés, turisztikai szolgáltatások Programszervezést és turisztikai szolgáltatást nem minden Önfenntartó Vidékért Termelőiskola nyújt. Ez nagyban függ a földrajzi elhelyezkedésétől, valamint az infrastruktúrától is, amivel rendelkezik. Amennyiben a megvalósítók úgy érzik, hogy az általuk létrehozott végpont megfelelő ilyen jellegű tevékenységek végzésére, akkor mindenképpen érdemes vele foglalkozni, hiszen nagyban hozzájárulhat az intézmény fenntartásához, valamint a tagok jövedelemszerzési lehetőségéhez is. Információs iroda működtetése Poszterek, térképek, prospektusok, tájékoztató kiadványok készítése a hagyományos fajtákról, tájjellegű termékekről, feldolgozási módszerekről, a térség turisztikai látványosságairól, a vidék növény és állatvilágának szöveges és fényképes bemutatása. A turisztikai vonzerő növelése érdekében Nemzeti Parkok, Tájvédelmi Körzetek, Természetvédelmi Területek, Érzékeny Természeti Területek térképi bemutatása, közlekedés, kerékpár-, turista-, vízi utak bemutatása, turisztikai programok és rendezvények ismertetése. Milyen jellegű programokat javasolunk? Értékvédő és hagyományőrző programok, Nyári táborok (tematikus nyári tábor: Nekem is van vidéki nagymamám! ) Fórumok, konferenciák, Közösségfejlesztő programok szervezése. Falusi vendégasztal szolgáltatás kialakítása A Kormány 136/2007. (VI. 13.) Kormányrendelete a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységeket (a továbbiakban: szolgáltató tevékenység) határozott meg, amelyet a külön jogszabályban meghatározott, falusi szállásadás nyújtására alkalmas településen alkalomszerűen, látogatók részére nem egyéni vállalkozó magánszemély által nyújtott szolgáltatások jelentik. Ezek egyike a falusi vendégasztal szolgáltatás. 18

19 Az alkalmi falusi- és agroturisztikai szolgáltató az a magánszemély, aki a jogszerűen használatában lévő, közterületnek nem minősülő ingatlanon (pl. tanyán, falusi portán), a jogszerűen használatában lévő eszközökkel személyesen, vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozói közreműködésével szolgáltató tevékenységet végez. A szolgáltató tevékenységét akkor folytathatja, ha kérelmére azon kistérség székhely településének jegyzője, amelyhez a tevékenység végzésének helye szerinti település tartozik, hatósági nyilvántartásba vette. A közös háztartásban élő közeli hozzátartozók közül csak egy természetes személy vehető nyilvántartásba. A jogszabály szerint a falusi vendégasztal: a családi magánétkezésekhez előállított házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása és az így előállított saját készítmények értékesítése napi legfeljebb tizenöt látogató részére. A látogató a szolgáltató tevékenységet igénybe vevő turista, kiránduló. A tevékenységet alkalomszerűen lehet végezni. Alkalomszerűnek akkor minősül, ha azt idényjelleggel, vagy nem napi rendszerességgel végzik. A falusi vendégasztal szolgáltatás-nyújtás az élelmiszer-higiéniáról szóló, április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének III. fejezete szerinti elsődlegesen magán lakó házakban használt, de forgalomba hozatal céljából élelmiszerek rendszeres készítésére használt helyiségekben végzett tevékenységnek minősül. Fontos tudnivaló, hogy a falusi vendégasztal szolgáltatás-nyújtás keretében előállított élelmiszerekről gyártmánylapot nem kell vezetni! A falusi vendégasztal szolgáltatás a jól ismert nyugat-európai példák alapján alkalmas arra, hogy a vendégfogadó: a helyben termelt élelmiszereket feldolgozva, vagy nyers állapotban helyben forgalmazza; a házi ételkészítés hagyományait és egyedi ízeit bemutassa; megőrizze a vidéki, tájkonyha hagyományait; az érkező turisták, látogatók számára étkezéssel egybekötött gasztronómiai programot adjon. 19

20 Nemzetközi kapcsolatok A november 30-i rendezvényen kerül sor a Kárpát-medencei Együttműködés a vidéki közösségeket támogató gazdasági kezdeményezések kidolgozására együttműködési megállapodás aláírása. A megállapodást a A Székelygyümölcs Egyesület (Székelyudvarhely, Románia); a Szabadkai Paraszt Egyesület (Bajmok, Szerbia Köztársaság); valamint a Tudásklaszter Nonprofit Kft. (Szeged, Magyarország) kötik, a közösségi alapú vidék- és gazdaságfejlesztésben való együttműködés érdekében. Székelygyümölcs Egyesület március 5-én Székelyudvarhelyen tartotta alakuló Közgyűlését a Székelygyümölcs-Udvarhelyszéki Gyümölcstermesztők és Feldolgozók Egyesülete. Az Egyesület fő célja a hagyományos gyümölcstermesztés és feldolgozás támogatása és népszerűsítése. Az Egyesület létrehozásának előzménye, hogy a Civitas Alapítvány egy regionális szintű, közösségalapú gazdaságfejlesztést indított el a Norvég Alap támogatásával, az udvarhelyszéki falvakban. Kezdeményezése célja: felkarolni a gazdákat és a kistermelőket, példát mutatni és segítséget nyújtani nekik abban, hogy a hagyományos gyümölcsösök gondozásával, a gyümölcsből készített termékek értékesítésével fenntarthatóbbá tegyék közösségeiket, környezetüket, és helyben biztosítsák a megélhetésüket. Ennek érdekében feltérképezték és kielemezték Udvarhelyszék régi gyümölcsöseit, valamint komplex képzési csomagot állítottak össze a helyi gazdák számára. A közel egy éves képzési program a következő főbb témaköröket tartalmazza: vidéki térségek gazdasági önszerveződése; hagyományos gyümölcsfajták ismerete, ápolása és szaporítása; a régi gyümölcsfajták gazdasági értéke és piaci lehetőségei; hagyományos termékelőállítás az élelmiszer-higiéniai előírásoknak megfelelően. Folyamatosan frissülő Üzleti Fejlesztési Csomagot dolgoztak ki minden gyümölcstermékre, amely tartalmazza a piackutatás eredményeit, a megvalósíthatósági tanulmányokat, a fejlesztési javaslatokat illetve a marketing stratégiák elkészítését. Az oktatás során a Csomag bemutatásra kerül, és a képzésen résztvevők megismerkednek a használati módjával is. Vidékfejlesztési Forrásközpontot valamint Nyitott Konyhát hoztak létre. A Forrásközpont folyamatos segítségnyújtást biztosít az érdekelt gyümölcstermesztőknek és feldolgozóknak mezőgazdasági vállalkozás indítása és vezetése; helyi termék előállítása (nyersanyag, technológia, eszközök, csomagolás stb.); mezőgazdasági és vidékfejlesztési pályázati lehetőségek felkutatása, pályázatírás; piaci lehetőségek felkutatása és közvetítése témakörökben. 20