HOSSZÚTÁVLATÚ VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HOSSZÚTÁVLATÚ VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ"

Átírás

1 KISKUNHALAS HOSSZÚTÁVLATÚ VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2000.

2 KISKUNHALAS VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS RENDEZÉSI TERVE 2000 VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyva: Kiskunhalas Városi Önkormányzat Képviselőtestülete 8./2000. (I.31.) Kth. sz. határozatával Készült: Új-Lépték Tervező Iroda Bt. Szeged, Arany János u. 7. (Munkaszám: ) Szerkesztő Gaborjákné Dr. Vydareny Klára terület- és településfejlesztési szakközgazdász Tervezőcsoport tagjai Felelős tervező: Balogh Tünde építészmérnök (Cs.M-i Építész Kamara ) Természetvédelem: Dr. Mayer Antalné táj- és kertépítészmérnök (BKM-i Építész Kamara ) Településmorfológia: Pap Ádám építészmérnök (Cs.M-i Építész Kamara ) Közműellátás, környezetvédelem: Vargáné Patkós Margit vízépítő mérnök (Cs.M-i Mérnökkamara 06/0006) Közlekedés: Csapó László építőmérnök (Cs.M-i Mérnökkamara 06/0199 ) Zöldfelületek: Rácz Mária táj- és kertépítészmérnök (Cs.M-i Építész K ) Tájtörténet: Nagy Ágnes táj- és kertépítészmérnök Villamosenergia-ellátás és távközlés: Somogyi János villamosmérnök (Cs.M-i Mérnökkamara 06/0467) Helytörténet: Gyarmati Andrea a Thorma János Múzeum munkatársa Rácz-Fodor Mihály (Kiskunhalasi Városvédő és Városszépítő Egyesület) Szeged, január hó

3 "A településfejlesztést olyan komplex társadalmi-gazdasági, műszaki, környezetalakító tevékenységnek nevezhetjük, amelynek célja a települések működőképességének fenntartása és biztosítása, kiegyensúlyozott és nagyobb távú érdekeiket is figyelembe vevő és érvényesítő fejlesztése, táji-természeti értékeik védelme, örökségük megőrzése és gyarapítása, népességük életfeltételeinek, életkörülményeinek, ellátottsági és környezeti viszonyainak, települési közérzetének javítása." 1 Egy település helyzetét, sorsát, fejlődését számos külső, objektív törvényszerűség határozza meg, ugyanakkor lényeges szerepe van a tudatos településfejlesztési tevékenységnek, a sajátos "belső" eszközöknek és intézményeknek. A külső körülményekkel annak előnyös és hátrányos oldalaival egyaránt számolva, a település gyengeségeit mérsékelve, erősségeit hasznosítva kell felvázolni azt a jövőképet, azt az utat, amely a további felemelkedést szolgálhatja. Kiskunhalas jövőképének megalapozásához először egy részletes helyzetfeltárás készült el, amely foglalkozott a város természeti, társadalmi, gazdasági, infrastrukturális adottságaival. Ezek alapján a külső körülményeket is figyelembe véve kell megfogalmazni a közeli és a távolabbi célokat és feladatokat, tennivalókat. 1. TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM A természet- és környezetvédelem elsősorban szemlélet kérdése, amelynek alapján azután konkrét védő - óvó tevékenységekre, olykor nagy összegű beruházásokra van szükség. Az igazán jó az volna, ha a településen élők minden döntését és tettét (munkát, szabadidőeltöltést, oktatást) áthatná a természet és környezet megóvásának közös felelőssége. A meglévő értékek megismertetése, a környezet sérülékenységének tudatosítása, a cselekvésre kész lakosság megszervezése és bevonása a közös feladatok ellátásába folyamatos feladatot ró a város önkormányzatára és valamennyi szervezetére. Ehhez felbecsülhetetlen erő a halasi emberek kötődése városukhoz, a gyakran megtapasztalható féltés, gondoskodás és szeretet az itt élők és az innen elszármazottak részéről egyaránt. Erre az erős kötődésre támaszkodva megfogalmazhatók a konkrét tennivalók is TERMÉSZETVÉDELEM A város természeti értékei az idők folyamán jelentősen sérültek, módosultak, de vannak még olyan térségek, ahol mérsékeltebb ez a pusztulás, kiterjedtebb, kezelhetőbb nagyságúak a természetes élőhelyek. Az EU-hoz csatlakozás tükrében is felértékelődnek azok a természeti értékű helyek, amelyek e sajátos adottságú kultúrtájba ágyazottan még fennmaradtak. Kiskunhalas térségében két országos védettségű természeti terület (kéleshalmi homokbuckák, Fejeték-mocsár) mellett "ex lege" védett a déli gyepes terület az 53-as számú út és a vasút között. További természeti területek - mélyfekvésű rétek, legelők, kaszálók, a magasabb buckás vidéken lévő homokpusztai gyepek, nyáras, borókás erdőfoltok találhatók gazdasági erdők, mezőgazdasági területek közé ékelődve. 1 Kőszegfalvi György: A településfejlődés új elemei. Tér és Társadalom 1994/ Természet- és környezetvédelem 1

4 Helyi védettségű a Mocsár-ciprus facsoport (Kopolyai út mellett), valamint két belterületi fa (Platán a Sóstói csárdakertben és Kocsányos tölgy a Fejérföld utca Batthyány utca kereszteződésében). Helyi védelemre érdemesek további facsoportok, pl. a Széchenyi u. platánfái, a római katolikus temető melletti hársfasor, valamint a Sóstó is. Műemléki védelem alatt áll a régi református temető területe. A "környezetileg érzékeny területek" (ESA) lehatárolása fontos szempont az agrárgazdaság jövőjének felvázolásában. Ezen területeken az élőhelyek, a fajok és genetikai állományuk megőrzése a cél, melynek érdekében környezettudatos, a hagyományokhoz közelítő gazdálkodást kell folytatni. Az ily módon szabályozott tevékenység gazdaságossá tételét támogatási rendszer fogja biztosítani. Ez az EU csatlakozás nyomán felmerülő agrárgazdasági szerkezetváltást is segítheti. Kiskunhalas környéke a "fontos agrárkörnyezeti zóná"- ba tartozik. A védett területekre, a védőzónájukon kívüli egyéb természetes élőhelyekre, a külterjes hasznosítású földterületekre, a vízfolyások térségére vízvédelmi, talajvédelmi és természetvédelmi célprogramok készíthetők, amelyek a támogatások alapját fogják képezni. Ezen értékes területeken a természet és a gazdaság összhangját kell kialakítani, a "fenntartható fejlődés" elvét kell figyelembe venni. Elsősorban a tanyavilágot a szőlő- és gyümölcskultúrájával, a homokvidékek természetközeli erdőterületeit, a homoksági pusztákat, a mélyfekvésű réteket kell megőrizni. Kiemelt tennivalók: meg kell őrizni a természetes tájelemeket és élőhely-maradványokat, elősegíteni a rét- és legelőgazdálkodást, ezen keresztül a külterjes állattartást az ökológiai szemléletű erdőgazdálkodást kell támogatni, meg kell tiltani a védendő gyepterületek beerdősítését új alapokra helyezendő a nyomvonalas létesítmények tájba illesztése kerülni kell a tájtól eltérő, jellegtelen, anyagában, formájában, használatában a környezettől idegen építészeti megoldásokat, különösen a külterületeken a még megmaradt, jellemző tagoltságú buckavidékek feltérképezése után az ember által okozott további erózió megakadályozása szükséges a gazdálkodókkal összefogva, összehangoltan meg kell oldani a mélyfekvésű területeken a vízvisszatartást az állatvilág élőhelyeinek védelme érdekében, a különböző fajok egyedei közötti kapcsolatrendszer biztosításáért fontos az ökológiai hálózat kialakítása, illetve fenntartása össze kell hangolni az idegenforgalom és a természetvédelem érdekeit úgy, hogy a természeti értékek hasznosíthatók legyenek a turizmus bővítésében, ugyanakkor ez a bővülés ne okozzon maradandó károsodásokat a természetvédelmi területek szakszerű bemutatása, iskolai oktatótáborok létrehozása, tanösvények, kiállítóhelyek létesítése, fenntartása segítheti ezen területek széleskörű megismertetését, védelmük fontosságának érzékeltetését TALAJVÉDELEM Kiskunhalas közigazgatási területén a Duna-Tisza közi Homokhátságra jellemző talajféleségek találhatók, legnagyobb részben homok, homokos vályog. Talajminőség tekintetében a gyengébb kategóriába tartozik a terület legnagyobb része. 1. Természet- és környezetvédelem 2

5 A gyenge termőképességű és a szél által könnyen mozgatható talajok védelme, hasznosítása érdekében viszonylag sok erdőt telepítettek. Az erdőknek, erdősávoknak most is nagy szerepe van a szél által okozható károk elhárításában. Nagyon fontos a felső humuszos réteg védelme is, aminek bármely területi beavatkozásnál - különösen pl. homokbánya nyitásánál - kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani VÍZVÉDELEM A harmadik évezredben sok szakértő szerint az ivóvíz lesz a legfőbb és legritkább érték. Kiskunhalas térségében veszélyforrás a Duna-Tisza közének talajvízszint-süllyedése, amelynek sokrétű vizsgálata számos lehetséges okot (pl. aszályos időjárás, túlzott vízkivétel, erősen párologtató fafajok telepítése, szénhidrogén-ipari fúrások) tárt fel. A város vízkészlete földtanilag részlegesen védettnek tekinthető, szennyeződése nem tapasztalható. A legnagyobb jövőbeni veszélyforrást a felhagyott és szabályszerűen meg nem szüntetett mélyfúrású kutak (ivóvíz kutak pl. a volt szovjet laktanya területén, szénhidrogén-ipari kutatófúrások) jelentik, ezért eltömedékelésük a rétegvíz-készlet védelme érdekében feltétlenül indokolt. (Ennek érdekében az önkormányzat jelzéssel élhet az illetékes hatóságok ATIVIZIG, Bányakapitányság felé.) A külterület vezetékes vízhez juttatása csökkentheti az ellenőrizetlen kismélységű vízkivétel arányát, s így jótékony hatással lehet a talaj- és rétegvizek szintjének helyreállására. Talajvíz védelmi szempontból fontos a belterületi csatornázás folytatása, a csatornára való rákötések szorgalmazása, a volt szovjet laktanya területén lévő szénhidrogén-szennyezés felszámolása, a régi szeméttelep szakszerű lezárása. Külterületeken és a kiskertekben a műtrágyák és növényvédőszerek szakszerű és mérsékelt használatára kell törekedni. Az állattartó telepeken, ahol hígtrágya keletkezik, egyedi elbírálás és engedély alapján kell szabályozni a tárolást és kihelyezést. A város területének nagy részét felszíni szennyeződésre érzékeny földtani képződmények alkotják, ezt a talajon, vagy talajba történő szennyezőanyag-elhelyezésnél szem előtt kell tartani. A térség vízkészletének megőrzése érdekében, az erdősítések során előnyben kell részesíteni a kevésbé párologtató honos fafajokat. Az erdősültség szintjének további növekedését csak megfontoltan lehet engedni. A városban két termálkút üzemel, amelynek vize a nyitott és fedett fürdőben hasznosul. A használt hévíz a nagy sótartalom miatt erősen szennyezi a felszíni befogadókat, ezért meg kell keresni a tárolókba történő visszasajtolás módját. Külön említést érdemel a Sóstó, amely vonzó, kellemes környezet, a szabadidő eltöltésére alkalmas hely. Kettős hasznosítása a cél, a horgászat mellett a strandolást is lehetővé kell tenni. Mindkét használati móddal óvatosan kell bánni, mert a túlterhelés újbóli leromlást okozhat. A befogadóképességet, minőségvédelmi szabályokat a készítendő rekonstrukciós tervnek megfelelően kell meghatározni és szigorúan be is kell tartatni. 1. Természet- és környezetvédelem 3

6 Az utóbbi időben bekövetkezett talaj- és rétegvízszint süllyedés szükségessé teszi a vízháztartá szabályozását. Ennek érdekében a területen a nem ivóvíz célú vízkitermelésre korlátozást vezetett be az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A -30 m feletti vízkészletből engedélyezett m 3 /év vízkivételi lehetőség jelenleg nincs kihasználva. A jövőben takarékosságra kell törekedni a földfeletti és földalatti vizek használatában. Megvizsgálandó és igazolt eredményesség esetén támogatandó a Sóstó alternatív vízutánpótlása, a rekonstrukcióra fordítható bevételt hozó idegenforgalmi vízhasznosítás (strand), a vízvisszatartási fejlesztések (zápor- és belvíztározók: Harangos tó, Erzsébet liget, Csetényi park, Járószéki nádas) ZAJ- ÉS LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM A városon áthaladó 53 sz. út jelentős mérvű környezetterhelést okoz. A Keleti megkerülő út kiépítésével a jelenlegi átkelési szakasz környezetének zaj- és levegőtisztasági állapota megfelelő szintre hozható. A Dong-ér-völgyi út a belső forgalom átrendezésével csökkenti a városközpont terhelését. A település levegőminősége a parlagfű-fertőzöttség és az ülepedő por miatt kifogásolható. A levegőbe jutó por mennyisége elsősorban a talajadottságoktól, az időjárástól, a zöldövezetek és a burkolt felületek nagyságától, a gazdaság szerkezetétől, a fűtési módoktól függ, de a gépjármű forgalom is befolyásolja. A parlagfű, a legagresszívebb allergén gyom a feltört, de megműveletlen mezőgazdasági területeken, az elhanyagolt útmenti zöldsávokon jelenik meg tömegesen, ezek irtása az egész város összefogását igényli. A gazdaság légszennyezését különböző előírásokkal, a védőeszközök beszerzésének támogatásával lehet megelőzni. A lakóterületektől távolabb, a széljárás szempontjából kedvező irányban fekvő összefüggő iparterületeken indokolt esetben megengedhető a Védett II. levegőtisztaság-védelmi kategória. Rövid távon a szabad felületek parkosítása, füvesítése, fásítása, a földtulajdonosok művelésre kötelezése hoz megoldást. Távlatban a város belső forgalmának csökkenése, a Dong-ér-völgyi klimatikus zóna kialakítása, a mezőgazdaság helyzetének javulása eredményezhet tisztább levegőt ZÖLDFELÜLETI HÁLÓZAT Kiskunhalas jelentős mennyiségű zöldfelülete változó képet mutat kialakításban, fenntartási színvonalban, növényállományban. A zöldfelület elemeinek állapota korántsem tükrözi a benne rejlő lehetőségeket. A zöldfelületi beruházások általában a települések költségvetési fejezetének végén helyezkednek el, és legtöbbször ez az, aminek megvalósítására vagy egyáltalán nem kerül sor, vagy csak csökkentett mértékben történik a kivitelezés. Pedig a városlakók hangulatának és komfortérzetének alakításában, az átutazók benyomásának, a település vonzásának formálásában döntő szerep jut e területnek. A megvalósítás sorrendjét meghatározni nem egyszerű feladat, a teendők sora a jövőre vonatkoztatva hosszú. Folyamatos építés mellett olyan egységes rendszer kialakítását kell megvalósítani, ahol a zöldfelületek gazdagítása, használati értékének növelése mellett a környezeti ártalmak csökkentésére és a hagyományos környezetkultúra megőrzésére is lehetőség nyílik. 1. Természet- és környezetvédelem 4

7 I. ütemben el kell végezni a Kanizsa tér kertészeti kiviteli terv alapján történő rendezését. A Kertvárosi lakóterület közparkja kicsi és minősége sem megfelelő. Utcái a kétoldali alacsony légvezeték miatt alig, vagy rosszul fásítottak. Az itt lakók számára legalább a teret jól használhatóvá kell tenni, s növelni esztétikai-zöldfelületi értékét. Ugyancsak rövid távlatban kell megoldani a városi közpark kategóriába tartozó Semmelweis tér teljes felújítását kiviteli terv alapján. A temetők mindegyike részletes tervek alapján végrehajtott rekonstrukciót igényel. II. ütemben a település jelenleg teljesen kihasználatlan, zöldfelület szempontjából talán legnagyobb lehetőséget magában hordozó Dong-ér menti területeire kell figyelmet fordítani. A közvetlenül nem kapcsolódó rész-zöldterületeket is lehetőleg erre a területre kell becserélni, illetve az értékesítés bevételeit ide beforgatni. A Dong-ér a Csetényi emlékparktól indulva olyan zöldfolyosó kiépítésére ad lehetőséget, ami a Tabán mögött egészen az Alsóvárosig húzódik. Ilyen nagyságú összefüggő zöldfelületnek nemcsak a rekreációs szerepe, de a klimatikus viszonyokra gyakorolt hatása is számottevő. Javítaná a Kertváros zöldfelületi ellátottságát is. A Sóstó hosszú távú rendezéséhez a különböző szakterületek mellett szükség van a horgászok aktív közreműködésére is. A strandra igényt tart a lakosság, a mellette lévő parkerdő pedig, benne a Zöld-halom körüli emlékhellyel, a szabadidő eltöltésére szolgáló, vonzó kirándulási célpont lehet. Nagyobb távlatban a Vásártér környékét és a Harangos tavat is rendezni kell, lehetőség szerint visszaállítva az egykori természetközeli állapotot. A rekultivációra kijelölt (jelenleg roncsolt felszínű) területeket a településszerkezeti terv által kijelölendő rendeltetésnek megfelelően kell hasznosítani. A nagyléptékű célok mellett számos feladat folyamatosan merül fel, sok esetben minimális ráfordítással, inkább jó odafigyeléssel lehet megoldást találni. A lakóterületi és városi közparkok felújítása oly módon történjen, hogy a zöldterület ne csökkenjen. (A növényállomány felmérése, a besűrűsödött állomány ritkítása, kiöregedett növények cseréje tervek alapján valósuljon meg.) Játszóterek rekonstrukciója szükséges új, korszerű játszószerek koncentrált kihelyezésével. A teljesen kihasználatlan, rossz állapotban lévő játszótereket meg kell szüntetni, a zöldfelület visszaállításával. Fel kell mérni a gyermekintézmények növényállományát. A nem megfelelő fafajokat le kell cserélni, a hiányos fásításokat pótolni kell. Fokozatosan, ütemezve kell megoldani az utcafasorok rekonstrukcióját. A jelentős zöldfelületi elemeket összekapcsoló utcákban karakteres fasorokat kell telepíteni. A gyümölcsfákat nemes fafajokra le kell cserélni. Fokozott figyelmet kell fordítani a főútvonalak fásítására, a hiányzó szakaszokon megfelelő fajokkal történő fasor-pótlásra. Út menti zöldsávokban a közművek rendezése során a fásítást is meg kell tervezni és ki kell ültetni. A zöldsávok nagymértékű fogyását (pl. parkoló céljára történő hasznosítását) meg kell állítani. A védett természeti értékek megőrzése mellett továbbiak feltárására kerülhetne sor. 1. Természet- és környezetvédelem 5

8 2. TELEPÜLÉSSZERKEZET, TÉRKAPCSOLATOK Kiskunhalas történelme is jelzi azt a több évszázados kapcsolatrendszert, ami a város és a környező települések ma is létező, szoros együttélésében nyilvánul meg. A városban több olyan közigazgatási, közhatalmi szervezet működik, amely az egész térséget ellátja. Más, szolgáltatásokat nyújtó intézmények, szervezetek és vállalkozások is megtalálhatók, amelyeket a környékbeliek is felkeresnek. A város oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézményei szintén széles ellátó körzettel rendelkeznek. Halas történelmi idők óta a térség piaci központja, ezt a szerepet napjainkban is betölti. Munkahelyein a helybelieken kívül környékbeli munkavállalók is tevékenykednek. Ezek a széleskörű, az élet gyakorlatilag minden területét átszövő kapcsolatok egyértelműen jelzik Kiskunhalas központi szerepkörét. Vonzó hatása a közvetlen környezetében erős, de távolabbi településekre is hatással van. Az országhatár viszonylagos közelsége - és a városon áthaladó nemzetközi forgalom - révén még a külföldiek ellátásában is jelentős szerepet vállal. A kapcsolatrendszer önkormányzati szinten intézményesült is, Kiskunhalas a "Kötöny" Területfejlesztési Önkormányzati Társulásban vezető szerepet tölt be, képviselője és ezen keresztül a város, a kistérség a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács tagjaként a területfejlesztési források decentralizálásában vehet részt. Kiskunhalas kistérségnél tágabb körre kiterjedő hatásában meghatározó szerepe van kedvező közlekedésföldrajzi elhelyezkedésének. A városon a regionális és nemzetközi jelentőségű, számottevő forgalmat lebonyolító 53. sz. főút halad át. A város két hasonlóan fontos főút között helyezkedik el, azokat viszonylag rövid időn belül el lehet érni. Tovább erősítheti a távolabbi térségekkel a kapcsolatokat az M9-es autóút (vagy a Déli Autópálya), melyek megépítése a tervekben szerepel, megvalósítása a közeljövőben kétséges. Ugyancsak nemzetközi jelentőségű a Budapest Kelebia vasúti fővonal, ennek kétvágányúsításával a forgalom biztonsága és nagysága növekedhet. A város Kiskunfélegyháza és Baja között is vasúti csomópont. Kiskunhalas helyzete, ellátottsága, adatai és mutatói alapján valószínűsíthető, hogy a jövőben tovább erősítheti központi szerepét. A környező falvak egyre inkább rá lesznek szorulva a város szolgáltatásaira, amit a fejlődő Halas képes is lesz nyújtani KÜLTERÜLET Halas területe az évszázadok során magában foglalta a később kivált tanya-falvak igazgatási területét is. A területhasználat és szerkezet jellege hasonló a kistérség településein, mivel kialakulására döntő hatással a homokhátsági adottságok voltak. A futóhomokkal vívott szakadatlan küzdelem eredménye a terület nagymérvű erdősültsége. Halason az erdők jelenleg a külterület 42,6 %-át borítják. Összefüggő felületet alkotnak a kunfehértói, jánoshalmi és a tázlári határban. A gyepek (rétek és főleg legelők) területi részesedése a külterületből 23,7 %, ami mutatja a helyben hagyományos állattartó gazdálkodás továbbélését. 2. Településszerkezet, térkapcsolatok 6

9 A korábbi gazdálkodó szervezetek (állami gazdaságok és termelőszövetkezetek) számos majorja szinte kivétel nélkül a nagyüzemi állattartásra (marha, baromfi, juh) volt berendezkedve, s ezek használati módja az átalakulás után sem változott jelentősen. A szőlőkultúrának is régi hagyományai vannak Halason, ez a művelési mód azonban átalakulóban van, területi részaránya is csökkent az utóbbi időben (2,5 %). A művelés módjának befolyásolása jelentős hatással lehet a külterület térbeli rendjére, azonban erre szinte alig van közvetlen eszköze az önkormányzatnak. Közvetett eszközeivel (térségmenedzselés) elsősorban a mezőgazdaság és a természetvédelem érdekeit kell elősegítenie. (A védett természeti területek használatát törvény szabályozza.) Feltárandók a közcélú területhasználatra (pl. vízvisszatartása, régészeti leletek, természeti értékek bemutatására) alkalmas területek megszerzésének a jogi lehetőségei. A helyi szabályozás szolgál a beépített és beépítésre szánt területek használati módjának behatárolására. Szerzett jogként el kell ismerni a majorok, mint a mezőgazdálkodáshoz szorosan hozzátartozó üzemek jelenlétét és környezetük megfelelő szabályozásával biztosítani kell az ezekben hagyományosan folytatott állattartó- és terményfeldolgozó tevékenység elsőbbségét. A meglévő tanyagazdaságok hasonló támogatást kell, hogy élvezzenek, a kinnlakás környezeti feltételeit a tanya fennállásáig biztosítani kell. A külterületi lakott hely (készenléti lakótelep) meg kell, hogy őrizze lakóterületi jogosítványait. Újabb beépítésre szánt terület (gazdasági rendeltetés) és új tanya létesítését viszont szigorú feltételekhez (jelentős területnagysághoz és tájba illeszkedő elhelyezési-építési módhoz) kell kötni. Területszerkezeti és -használati tényezővé vált az elmúlt évtizedekben a szénhidrogén-ipar. Kútjai és vezetékei behálózzák a város földjét, üzemei megtelepedtek a kül- és belterületen. Jelentősebb feltáró-útjai a közúthálózat részévé váltak. A sajátos műszaki és biztonsági feltételekkel működő szénhidrogén-ipari létesítmények jelenléte elsősorban környezetvédelmi feladatokat vet fel. Az országos jogszabályokra támaszkodva meg kell ragadni minden lehetőséget a környezeti veszélyek feltárására, hogy az esetleges káresetek megelőzhetők legyenek. A szénhidrogén-iparra különösen érvényesítendő a településrendezési követelmény: aki védelmet igénylő, illetve környezetére hatást gyakorló tevékenységet folytat, az a védőövezetét saját területén kell, hogy biztosítsa. Az igazgatási terület sugaras út- és vasúthálózata a város sokirányú térségi kapcsolatrendszerének lenyomata. Az országos hálózati elemek ezen belül jellemzően É- D-i irányúak, míg a megyei és kistérségi viszonylatokban a Ny-K-iek az erőteljesebbek. Gyűrűs szerkezeti elemek hiányában valamennyi mozgásirány érinti a belterületet, amely centrális elhelyezkedésű. A belterület szerkezetét az egyes történeti korszakok réteges egymásra épülése miatt a szűk keresztmetszetek jellemzik, ezért különösen nehéz a forgalmat átvezetni rajta. Ez egyaránt igaz a településrészek egymás közti kiegyensúlyozott kapcsolatára (pl. a kertváros, vagy a vasúton túli ipartelepek megközelíthetőségére), a városba érkező célforgalomra (többnyire kistérségen belüli viszonylatok) és az átmenő forgalomra. 2. Településszerkezet, térkapcsolatok 7

10 Alkalmas megoldást az elkerülőutak biztosítanak. Az 53. számú út tervezett elkerülő szakasza elsősorban a jelenlegi átkelőszakasz (Széchenyi út) tehermentesítését szolgálná, és jelentősen javítaná a város kiterjedt K-i ipari övezetének forgalmi helyzetét. Megvalósítása túlnő a város lehetőségein. Rövid szakaszon (Kötönyi úttól É-ra) két nyomsáv már kiépült, amely a MOL-útig (kb. 1,8 km-es szakaszon) továbbépíthető városi erőből úgy, hogy a K-i iparterület É-i irányú közúti forgalma lekapcsolódjék a lakott területekről, különösen a túlterhelt Bajza utcáról. Az ún. Dong-ér-völgyi út a város életében még jelentősebb előnyökkel kecsegtet. A Ny-i bejövő irányt megfogva leosztja a forgalmat, s kiváltja az igen veszélyes Mártírok-úti kettős kanyart. A Kertvárosba és Kecel felé irányuló forgalmat a városközpont keresztezése nélkül vezeti el. Az eddigi tervekhez képest új javaslat a Kazinczy utca csatlakoztatása, ami a folytatásába eső Vadkerti út révén a Felsőváros K-i részeinek is alternatív útvonalat kínál Ny és DNy felé. Az új városi forgalmi út tehát a Kőrösi úttól a Tinódi utcáig, majd az 53-as útig kiépítve a város területének 2/3-át kötné közvetlenül össze, s egyben az 5309 számú Keceli összekötőút városi elkerülőútjaként is szolgálna. Az utat nagyobbrészt városi beruházásként kell megvalósítani. Sajátos településszerkezeti, területhasználati és gazdasági adottság a halasi zártkertek roppant kiterjedése. A Felső- és Alsóöregszőlők, valamint a Parti szőlők és a Sóstói szőlők É-on és Ny-on karéjozzák a belterületet. Történeti okok érhetők tetten az egykori szőlőskertekhez való lakossági ragaszkodásban: a közösen művelt földekkel ellentétben a kertek egyéni birtokot képeztek. Ma is megkülönböztetett értéket képviselnek a zártkerti ingatlanok a külterület többi részéhez képest, tulajdonosaik tanyaként, hétvégi pihenőhelyként, üdülőként, új villalakás építésére vagy gazdálkodásra használják fel a változatos méretű, szervesen elrendeződő telkeket. A várostesthez közvetlenül kapcsolódó, közművekkel ellátható részek különösen a majdani Dong-ér völgyi útról jól megközelíthető Felsőöregszőlők kertváros melletti sávja és az Alsóöregszőlők belterületbe ékelődő részei kis ütemekre bontva belterületbe csatolhatók az érintett tulajdonosok kezdeményezésére és költségviselésére (közterületbiztosítás, közműépítés). A Sóstó közvetlen szomszédságában lévő kertek a teljes közműellátás biztosításának feltételével távlatban üdülőterületté válhatnak. Egyébként a volt zártkerteket továbbra is sajátos, intenzív használatú, jellemzően önellátó mezőgazdálkodási formaként kell kezelni a jövőben BELTERÜLET Halas belterületét a Dong-ér, az 53-as út és a kelebiai vasútvonal É-D-i irányú sávokra szabja fel. Mindhárom szerkezeti elem további jelenlétével és erősödésével kell számolni. A Dong-ér a várost egykor övező mocsarak-tavak szerény maradványa, szerepét a város zöldfelületi hálózatában, vízrendszerében növelni kell (kapcsolódó víztározók, parkok, kisebb tavak, kerékpárút, sétány). 2. Településszerkezet, térkapcsolatok 8

11 A Kőrösi út Széchenyi út Fejérföld út (az 53. számú út átkelési szakasza) a város kirakata. Legtöbb átutazó innen szerzi halasi benyomásait. A városkép javítása igen fontos tehát, az önkormányzatnak a kevés rendelkezésre álló eszközzel kell jól bánnia: rugalmas, vállalkozás-segítő, de esztétikai feltételeket szabó építési szabályozás bevezetése, a lakosok ösztönzése portájuk, közvetlen környezetük jó karbantartására, önkormányzati elővásárlási jog érvényesítése a lakatlanná váló ingatlanokra. A vasút műszaki paramétereinél fogva könyörtelenül elválasztja a városrészeket. Szerencsés adottság Halason az ipari zóna vasúton túli megtelepedése, azzal a szépséghibával, hogy néhány lakótömb is kiszorult a vasúton túlra, az ipartelepek szomszédságába. A lakófunkció jelenléte itt távlatban nem kívánatos, tehát újabb lakóterület nem jelölhető ki, az új lakások építését korlátozni szükséges, az ott élők jogát az egészséges életkörülményekre azonban biztosítani kell. Az iparterületre nézve ez elsősorban környezetvédelmi (zaj-, rezgés- és levegőtisztaság-védelmi) korlátozást jelent. Nagyobb távlatban az ipar a terjeszkedése során várhatóan magába olvasztja a ritkuló lakótelkeket. Az ipartelepek többsége főleg a vasúton túliak szabad területi kapacitással rendelkeznek. Több cég együttes jelenléte egy telephelyen (GANZ-ipartelep, Középső Ipartelep) általában a kiegyensúlyozott fejlődés útjában áll. Különböznek igényeik, gazdasági erejük, ezért nehézségekbe ütközik a közös fenntartási és fejlesztési feladatok (közmű- és útépítés, biztonsági rendszerek kiépítése, közös területek karbantartása) megvalósítása. Az önkormányzat a legtöbbet a közterületek kialakításában való aktív közreműködéssel tehet a kényszerhelyzet feloldásáért. Az iparterületi kapcsolatok (közlekedési infrastruktúra), s a hiányzó közműkapacitás (csapadékvíz- és szennyvízhálózati elemek) pótlása, kiegészítése is jótékony hatást fog gyakorolni a városrész térbeli rendjére. A munkálatoknak lökést adhat az Ipari Park létesítésének megkezdése. A közeljövő e legjelentősebb fejlesztési eleme jól illeszkedik a város meglévő ipartelepi szerkezetébe. A halasi belterület kiterjedése É-D-i irányban elnyúló. Geometriai aránytalanságának tudható be, hogy jelentős eltérések mutatkoznak a központ-közeli és a külső fekvésű városrészek beépítési sűrűségében. A Sóstói lakóterület a legkevésbé kihasznált belterületrész. Leszakad a várostestről és a városi ellátási hálózatról. Befejezetlen fejlesztési folyamata nyomán átmeneti állapot állt elő, amelyből a meglévő birtokviszonyokat figyelembe vevő szabályozási mód alkalmazásával ki kell mozdítani. A Kertváros is elkülönül ugyan a várostesttől, de ennek a hátránya nem érezhető a városközponthoz közeli fekvése miatt. Beépítési sűrűsége nagyobb is, mint ami a kertvárosi jelleghez illene. A Dong-ér völgyi úttal kapcsolatai még tovább javíthatók. Hiányzó pihenő- és rekreációs területeit a közeljövőben pótolni kell a Dong-ér melletti beépítetlen városi területek tervszerű parkosításával. A cél érdekében a kertváros kihasználhatatlan hulladék -zöldfelületeit (telkekhez kapcsolható zöldsáv, zárvány közterületek) egységes elv szerint értékesítésre kell bocsátani, s az ily módon befolyt összeget is a nagyobb egybefüggő park kialakítására kell fordítani (pl. a Bibó Gimnázium mögötti térségben). 2. Településszerkezet, térkapcsolatok 9

12 Alsóváros É-i területei a városközpont közvetlen szomszédságában helyezkednek el. D-i részei messze esnek ugyan a belvárostól, de történetileg kialakult É-D-i szerveződésük (Tó utca, József Attila utca, Szabadkai út) megfelelő kapcsolatot biztosít a központ felé. Alsóváros saját ellátó intézményekkel (oktatás, egészségügy) rendelkezik és városi szintű intézményeknek is helyet ad (pl. családok átmeneti otthona, kereskedelmi szakközépiskola). A városrész sajátos problémája a cigányság viszonylag nagy száma, ami a lakosok közötti feszültségben mutatkozik meg és fokozott igényt gerjeszt a közbiztonság és a közterületek minősége iránt. A probléma megoldásának kulcsa valószínűleg a cigányság felzárkóztatásában, közelebbről az oktatási rendszer alkalmazkodásában rejlik. Tüneti kezelést jelent rövid távon a közterületek megfelelő karbantartása, a még hiányzó út- és járdaburkolatok pótlása, távlatban pedig a Déli városkapu, mint kereskedelmi-gazdasági övezet előrelendítése, s a Dong-ér-völgyi út Tinódi utcai érkeztetése. A Tabán városrészt a sűrű beépítésű történeti városrészek szokásos kettőssége jellemzi: számos védett épülete, hangulata, jó fekvése a felívelő fejlődés lehetőségével biztat, elöregedő lakossága, szűk utcáinak közművesítési korlátai pedig egyidejűleg visszaveti a korszerűsödés folyamatát. A védettség kategóriáinak világos meghatározása, a kapcsolódó szabályok egyszerű, áttekinthető rendszerének létrehozása, a védett értékek iránti tisztelet elmélyítése (pl. Az év legjobb épületfelújítása díj alapítása, akár a Szép Ház pályázat keretei között) biztosíthatja az aktív lakosság megtelepedését a Tabánban, ami a növekvő gazdasági erő jelenléte nyomán a városrészt felemelheti. Felsőváros központhoz közeli részei nőtt telekszerkezetet mutatnak, mivel a történeti településmagba tartoznak. K-i részei nagyrészt e századi, szabályos utcahálózatú, falusias jellegű lakóterületek, illetve modern, többnyire sorházas lakótelepek. Számos városi jelentőségű intézmény található itt, és az alapellátás is területen belül biztosított. A népi építészet egész utcaszakaszaival dicsekedhet a Felsőváros, de ezek jövője az állagmegőrzés és felújítás pénzügyi nehézségei miatt kérdéses. A többi városrésszel való kapcsolata a Járószék utca, s a Kazinczy utca gyűjtőúttá fejlesztésével és a majdani Dongér-völgyi útba való bekötésével sokat javulhat. A városközpont megoldandó feladatai közül élen járnak a forgalmi problémák. A közhelyszerű általános megítélés szerint zsúfoltak a központ utcái, növekszik a zajterhelés. A jelenség azonban természetes velejárója a város növekedésének, erősödő központi jelentőségének, s a lakossági kérdőívek szerint a városközpont, mint lakóhely népszerűsége továbbra is töretlen. A felvetett gondokat tehát csak komoly megfontolás után szabad forgalmi, építési korlátozási és egyéb, a fejlődést visszafogó intézkedések alapjául venni. A központon belüli parkolási kérdések különösen a szűk, védett, nagyforgalmú utcákban (pl. Szilády Áron utca) létesülő, nem lakás célú rendeltetési egységek esetében jelentenek nehézséget. A működőképes megoldást a műemlékvédelmi szempontok figyelembe vételével a rendezési tervben kell megtalálni. 2. Településszerkezet, térkapcsolatok 10

13 A belterület szerkezetének történeti rétegződése helyi területi védettség alkalmazását teszi szükségessé. A Tabán egész területén, valamint a városközpont, a Felső-és az Alsóváros épségben megmaradt szerkezetű tömbjeiben egyedi szabályozás által kell a lakossági építési igényeket összhangba hozni a védett településszerkezet megőrzésének szempontjaival HELYI ÉRTÉKVÉDELEM Az épített környezetben hosszú idő alatt kialakult harmónia részben megóvandó örökség. A sikeresnek bizonyult építészeti és városszerkezeti megoldások továbbélése hosszútávú érdek. Ezért a kivételesen értékes épületeket lebontani nem szabad. Felújítások megfelelő dokumentáció alapján történhet a kellő gondosság mellett. Átalakítani csak az eredeti állapotok visszaállítása érdekében szabad. Megtartandók az építési telken megmaradt melléképületek és lehetőleg a melléképítmények is. Különálló építmény egyedi elbírálás alapján létesíthető. Az utcakép és a városszerkezet szempontjából jelentős épületek egyszerűsíthetők és bővíthetők, de csak a közterületről látható homlokzataik és tömegük tiszteletben tartásával. Ezek esetében hagyományos anyagok és felületképzések alkalmazandók. Mindkét kategóriánál a meglévő állapotot és városképi szituációt dokumentálni kell (fényképek és rajzok a környezet szükség szerinti feltüntetésével). Az engedélyezési eljárás során kötelező az elvi építési engedély és a főépítész szakvéleményének beszerzése. Az épületek telkét tovább osztani nem szabad. A jellegüket nagyrészt, de bizonyos értékelhető hagyományos elemeket tartalmazó építmények csak úgy nyithatók fel vagy alakíthatók át, ha külön megjelölt részeik eredetiben (javítva) megmaradnak. Helyi védett területeken a telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha az eredetileg volt állapotot állítja helyre illetve a kialakult és szokásos teleknagyságot megtartja. Az utcavonalak megváltoztatása nem kívánatos. Megtartandók a hagyományos keresztszelvények és burkolatok, valamint a növényzet jellege. Védett emlékek környezetében illetve területen reklám elhelyezése nem engedhető meg. Tájékoztató jel, felirat külön engedéllyel létesíthető, az engedélyező ilyen esetben határozott időtartamot jelölhet meg a fennmaradásra. A fenti engedélyezett munkákra támogatás adható. Népi emlékek esetében évi egyösszegű karbantartási hozzájárulást kell adni mindaddig, amíg a tulajdonos az eredeti állapotot jó karban megtartja. Aki helyi védett építményt szándékosan megrongál vagy figyelmeztetés ellenére pusztulni hagy, bírsággal sújtható és részére támogatást adni nem lehet. A helyi védelemmel kapcsolatos szabályok alkalmazását évente legalább egyszer értékelni kell. A példás felújítások elismerésére ösztönző erő. Az értékeknek a megóvását jelenleg is jelentősen segíti a város Szép Ház pályázata, a kellemes összképet tovább javítja a Virágos Városért pályázat is. 2. Településszerkezet, térkapcsolatok 11

14 3. HUMÁN ERŐFORRÁS A város jelenlegi és jövőbeni helyzetének alapvető tényezője az ott élők száma, összetétele, képzettsége. Kiskunhalas népessége az utóbbi években lassan csökken, aminek hátterében a természetes fogyás és a vándorlás negatív egyenlege áll. Ez a tendencia feltehetően folytatódni fog, megváltoztatása ugyanakkor túlmutat a város hatókörén, csak az egész ország gazdasági és társadalmi felemelkedése fordíthatná meg e folyamatot (nyugati példák alapján erre nem nagyon lehet számítani). A fogyatkozás a korösszetételben is változásokat hoz magával, a kevesebb születés a gyermekek számának és arányának mérséklődését jelenti, ugyanakkor a lakosság egyre idősebbé válik. Ez a különböző intézmények iránti igények módosulásával is jár, hiszen egyre kisebb kapacitású intézményre lesz szükség a gyermekek ellátásában, oktatásában, ugyanakkor felerősödik az elvárás a szociális és egészségügyi szolgáltatásokkal szemben EGÉSZSÉGVÉDELEM, SZOCIÁLPOLITIKA A 11 felnőtt és 6 gyermek háziorvosi körzeti ellátás megfelelő körülmények között, viszonylag jó állapotú épületekben működik. A kötelezően ellátandó felnőtt lakosok csaknem 100 %-a bejelentkezett a hálózatba, a gyermekeknél a városi igényeket felülmúlja az ellátottak száma, ami mutatja a városi egészségügyi alapellátásnak a környező településekre kiterjedő vonzását. Ezt jelzi a járóbeteg szakellátás évi rendelési óráinak igen nagy száma is (2164 óra/1000 lakos a megyei 1111 és az összes város 1631 számadatával szemben). Az egy körzetre jutó bejelentkezettek száma összességében igen magas érték, 1735 fő, egyes körzetek a bejelentkezési aránytalanságok miatt különösen túlterheltek. A körzetek számának emelése ennek ellenére csak igen nagy körültekintés mellett hozhat érdemi eredményt. Különösen akkor, ha a hálózat területi elhelyezkedését tekintjük, amelyben jelentős egyenetlenség van: a rendelők nagyrészt a városközpontban helyezkednek el. Ez a hátrányos adottság várhatóan távlatilag sem változik, ezért a beteglátogatások igen nagy gyakorisága továbbra is jellemző marad, illetve tovább nő. A lakosság körében az egészségügyi ellátás megítélését folyamatosan nyomon kell követni és a háziorvosok túlterheltségének fokozódása esetén mégis meg kell fontolni a körzetek átszervezését, újak kialakítását. A városközpontban lévő intézményekhez kötődően szervezetten működik és továbbra is szinten tartandó a védőnői hálózat és az iskolaegészségügy. A gyermekek fogászati alapellátása biztosított, a megelőzésre a jövőben még nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A városi bölcsőde a 7 kislétszámú családi napközivel kiegészítve megfelel a lakossági igényeknek, területileg is jól elosztott. A rendszer jellegénél fogva rugalmasan követni tudja az igények módosulását kapacitásban és elhelyezkedésben egyaránt. A város és az egész térség egészségügyi bázisát a kórház jelenti, amely a körzetébe tartozó 120 ezer lakos kezelését végzi, s ezen túl a város és a környékbeli települések szakorvosi ellátását is biztosítja. Az intézmény újabb szerkezetváltását a közeljövőben meg kell oldani az egészségügyi finanszírozási rendszer változásaihoz alkalmazkodva. A jövőben is csak a rugalmas alkalmazkodás képessége szavatolhatja a biztonságos működést. Erősíteni kell a kapcsolatokat és a felszereltséget a vízgyógyterápia irányában, ami távlatban kölcsönösen hasznos lehet az idegenforgalom és az egészségügy számára. 3. Humán erőforrás 12

15 A szociális ellátás átszervezése hamarosan befejeződik. A rendszer négy alapintézménye szervezetileg távlatban is alkalmas az igények kielégítésére: - Pszichiátriai betegek otthona (megyei intézmény). - Egyesített szociális intézmény és a hozzá kapcsolódó idősek klubja - az időskorú népesség növekvő részaránya miatt távlatban fokozott figyelmet követel. - Családsegítő szolgálat (Báthory u. 1.) a családok átmeneti otthonai közül kettő marad fenn (Szabadkai út 2. és a Baky-kastély), a mennyiségi szemléletet egyre inkább felváltja a fiatalok önálló probléma-megoldási készségre való nevelése, a közvetett, saját aktivitáson alapuló segítségnyújtás. A szolgálat része marad a férfi átmeneti hajléktalan szálló és a népkonyha. - Szakosított otthon (Nefelejcs utca 9.) a fogyatékosok otthonát, átmeneti gondozóházát és napközi otthonát befogadó intézmény jelenleg megfelelő körülményeket nyújt a rászorultaknak, növekvő férőhely-igény esetén telken belül korlátozott bővítés hajtható végre. A fiatalokról, a tartósan munkanélküliekről, az idősekről, a szegényekről való gondoskodás az intézmények mellett szociális támogatási rendszerek működését igényli. Ez részben anyagi segítséget, részben gondoskodást, a munkaerő-piacra visszajutáshoz támogató információkat, lépéseket, az elesetteknek nyújtott szolgáltatásokat jelenti. Ebben az önkormányzatnak nagy támogatói lehetnek az egyházak, a civil szerveződések. A város lakáshelyzete a városok és a megye mutatóival összehasonlítva (lakos/lakás) az átlagosnál gyengébb helyzetet mutat. A fiatalok lakáshoz jutása különösen problematikus, ami az országos intézkedések szükségességén túl helyi beavatkozást is szükségessé tesz. A legkézenfekvőbb megoldást az ún. garzonházak megépítése jelentheti, ahol a fiatalok átmenetileg elhelyezést nyernének, s közben a kötelező előtakarékosság révén a későbbi lakáshoz jutási esélyük is némileg javulna. Erre a célra szolgálhat a volt szovjet laktanya területén lévő önkormányzati tulajdonú épület megfelelő átalakítás, és környezetének megnyugtató rendezése után. Számolni kell azokkal a kedvezőtlen jelenségekkel, amelyek más városokhoz hasonlóan Halason is megjelentek: a város szélének elhanyagolt külsejével; a megkezdett és félbehagyott szociális építkezések városképrontó hatásával; az illegális lakásfoglalókkal; a kisebbség miatti problémákkal OKTATÁS A város óvodáinak szervezeti és minőségi jellemzői megfelelnek az elvárásoknak. A következő években gazdaságossági szempontok miatt meg kell fontolni néhány csoport megszüntetését. Az általános iskolai oktatás tartalmilag sokszínű, a speciális igényeket is jól kiszolgálja. A tanulólétszám változásában az iskoláskorú népesség csökkenését ellensúlyozza a környékbeli települések főleg felső tagozatos diákjainak bejárása. Az osztályok átlaglétszáma megfelelő, egyes iskolákban (különösen az ÁMK-ban) kissé magas. Tartalék férőhellyel csak a Szent József Katolikus Általános Iskola rendelkezik. 3. Humán erőforrás 13

16 A továbbiakban az iskolák minőségi fejlesztésére lehet koncentrálni, a szakmai tantárgyak megfelelő ellátottságát kell biztosítani. Igen furcsa pl., hogy a testnevelés tagozatos iskolában nincs szabványméretű tornaterem, nem megoldott egyes helyeken a gyermekek étkeztetése sem. Ezeket a feladatokat a közeljövőben meg kell oldani. A jövő kiemelt feladata, hogy a cigánytanulók oktatásában megteremtődjenek a felzárkóztatáshoz szükséges körülmények és módszerek, ami távlatban az egész cigány közösséget hozzásegítheti a felemelkedéshez. Minél több gyermeket kell bevonni az oktatásba, nevelésbe és el kell juttatni a középszintű végzettségig. Sajátos képzésformákat is be lehet indítani (erre jó tapasztalatok vannak más településeken). Ehhez kapcsolódóan a felnőtteknek is lehetőséget kell adni az alapismeretek elsajátítására, ami összekapcsolható az alacsony képzettségű munkanélküli és járadékos lakosok munkához segítésével. A középfokú oktatás a város két gimnáziumában, egy szakközépiskolájában és a közelmúltban történt intézmény-összevonással kibővült arculatú szakképző iskolában folyik. Valamennyi iskolának kiterjedt vonzáskörzete van, a képzésben résztvevő tanulók %-a nem halasi lakos. Összességében sikeresnek ítélhetők az elmúlt években történt korszerűsítések, melyek eredményeként megnőtt a gimnáziumban, illetve az érettségit adó oktatási formában tanulók aránya, a szakközépiskolai képzés nagyrészt átállt a világbanki mintára, a szakmunkásképzésben pedig a széles szakmaválaszték megtartása mellett megtörtént az általános és szakmai képzés különválasztása, és bővült a továbbképzési lehetőségek köre is. Az oktatásszerkezeti reformokkal elért eredményeket tovább kell kamatoztatni a mindennapi munkában, figyelni kell a munkaadók igényeinek változásaira és olyan képzési rendszert kell megtartani, amely képes az igényekhez rugalmasan alkalmazkodni. A fiatalok középfokú képzése mellett egyre nő a felnőttek középszintű oktatásának igénye is. Az iskolarendszerű képzés mellett a munkaadók a dolgozók át- és továbbképzésének lehetőségeit is keresik, ennek a formának jelentős bővülésével lehet számolni a jövőben. Az ilyen szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások már jelen vannak a városban, továbbiak megjelenésére is szükség lesz. A középfokú oktatási intézményekbe jelentős számban a környékről, vagy távolabbról érkeznek a tanulók. Ezek ellátása érdekében a jövőben törekedni kell arra, hogy valamennyi vidéki diák megfelelő kollégiumi elhelyezést kapjon. A városban felsőoktatás jelenleg alapítványi távoktatás keretében az informatika terén működik. A korábbi felsőoktatási kurzusok alkalmi, rövid életű, tanfolyamszerű kezdeményezések voltak. Halas 50 km-es körzetében nincs felsőoktatási intézmény, ugyanakkor a középszintű oktatásban résztvevők részaránya meghaladja az országos és megyei átlagot. A két tényadatból arra lehet következtetni, hogy a városban vonzereje lehet egy vagy több jól megválasztott arculatú, (pl. szociális, pénzügyi-gazdasági vagy műszaki felsőoktatási) intézménynek akár állandó kihelyezett tagozat(ok) formájában. 3. Humán erőforrás 14

17 3.3. FOGLALKOZTATOTTSÁG, MUNKANÉLKÜLISÉG A munkahelyek száma és összetétele alapvetően meghatározza a város lakosainak megélhetését, ezáltal közérzetét, jövőképét, kötődését. Az utóbbi évek gazdasági és társadalmi átalakulásának következtében számos munkalehetőség megszűnt, ugyanakkor az új (sokszor régi-új) vállalkozások stabilizálódásával a munkaerő-piac is kezd egyensúlyba kerülni. A vállalkozások egy része bíztató jövőt lát maga előtt, a kérdőíves megkérdezéskor sokan létszámbővítési tervekről is beszámoltak. A város a vállalkozások helyzetét, a munkahelyek megtartását és gyarapítását közvetlenül kevéssé, inkább közvetetten tudja elősegíteni, a megfelelő környezet, az infrastruktúra biztosítása nyújthat olyan biztonságot, amely a vállalkozások nyugodt tevékenykedését teszi lehetővé. Ilyen megoldás lehet az Ipari Park, amely új vállalkozások megtelepedését és ezáltal új munkahelyek létesítését segítené. A már meglévő iparterületeken is felmerültek olyan igények, amelyeknek kielégítése a vállalkozások eredményes fennmaradását támogatná. Az önkormányzat a helyi adózási és támogatási rendszereken keresztül is hozzájárulhat a munkalehetőségek megtartásához, illetve növeléséhez. A jelenleg hatályos adórendelet tartalmaz ilyen kedvezményeket, ezt a gyakorlatot a továbbiakban is folytatni kell, emellett keresni kell az újabb lehetőségeket is. A munkanélküliség a városban is jelen van, mértéke a megyei (és országos) átlag alatt van. A legnagyobb gondot azok jelentik, akik hosszú idő óta nem tudnak munkához jutni. Ezek visszatérése a munkaerő-piacra a tapasztalatok szerint egyre reménytelenebb. Különös figyelmet érdemelnek a pályakezdők, akik a dolgos éveiket rögtön munkanélküliséggel kezdik. A különböző foglalkoztatáspolitikai eszközöket a városban igénybe veszik, ezek valamelyest segítenek a gondokon. Azzal kell számolni, hogy a munkanélküliség nem szűnik meg, mindig is vannak - lesznek olyanok, akik nem is óhajtanak elhelyezkedni ("önkéntes munkanélküliség"). Azokkal viszont kiemelten kell foglalkozni, akik keresik a munkalehetőséget, de valamilyen okból ez nem sikeres. Az intézményi gondoskodás mellett be kell vonni azokat a civil szervezeteket is, akik tudnak és szeretnének segíteni KULTÚRA, SPORT A város kulturális élete sokrétű, gazdag. A megyei és helyi önkormányzati intézmények (pl. Thorma János Múzeum, Megyei Levéltár, Városi Könyvtár, Közművelődési Központ) kultúraszervező tevékenységét számos helyi civil szervezet és egyházi, vallási közösség rendezvényei egészítik ki. Részt vesz a város kulturális életében a Vasutas Művelődési Ház, a Honvédségi Tiszti Klub és a Szakszervezetek Háza is. A kedvezőtlen jelenségek közül a globalizációt kísérő arculatvesztés, silány minőségű termékek (zenék, irodalom, stb.) térnyerése, a helytörténet iránti érdeklődés megcsappanása említendő. Komoly kihívás Halas számára a cigány lakosság jobb kilátásainak a megteremtése a kultúra terén is. 3. Humán erőforrás 15

18 A közeljövőben fel kell erősíteni a város hagyományainak, történelmileg kialakult kulturális értékeinek megbecsülését, elsősorban az iskolákon és civil szervezeteken keresztül. A város sajátos ünnepei, rendezvényei, szokásai kapjanak nagyobb hangsúlyt! A polgári kultúra háttérbe szorult elemeit újra népszerűsíteni kell, ilyen az étkezési kultúra kultúra, a társas táncok és társas zenélés, a nyelvismeret, a viselkedéskultúra. A városban élő művészek bevonásával, a múzeumokra is alapozva a város lehet művészeti központ, ezt művésztelep létesítésével, művészeti táborok szervezésével lehet bővíteni és széles körben külföldön és belföldön egyaránt népszerűsíteni. A civil szervezeteknek is fel kell készülniük a jövőbeni források megszerzésére, kilépve a helyi szintről, szűkebb és tágabb térségi összefogást keresve. Mecenatúráról jelenleg igazán csak a város sportéletében beszélhetünk, pedig a kultúrának is igen nagy szüksége van a helyi vállalkozók támogatására. A párbeszéd még nem alakult ki a civil szervezetek és a vállalkozások között, ezen a jövőben változtatni kell. A város hagyományos, hírnevet szerzett, vivő sportágait (lovaglás, női kézilabda, atlétika, stb.) kiemelten kell támogatni, s közben a bázist jelentő iskolai testnevelést, tagozatos oktatást és diák-sportegyesületeket is erősíteni kell. A tagozatos testneveléshez biztosítandók a megfelelő körülmények CIVIL SZERVEZETEK A városban rendkívül sok egyesület, alapítvány, társaság, klub működik, összes taglétszámuk több ezer fő. Ezek a művészetek, a kultúra, a sport, a hagyományok, a szociális gondoskodás, a diákokkal, az idősekkel való foglalkozás megannyi területén tevékenykednek. A civil szerveződések rendkívül sokat tehetnek a város fellendüléséért, mozgósíthatják tagjaikon keresztül a széles lakosságot, olyan közös akciókat szervezhetnek és valósíthatnak meg, amelyek szebbé, külső szemlélők számára is vonzóvá tehetik a várost, felpezsdítik a mindennapi életet, hozzájárulnak az arra rászorulók gondoskodásához. Ezek az összefogások erősítik a lakosság kötődését a városhoz és ez olyan lendítő erő lehet, amely végeredményben a város fejlődését támogatja. Éppen ezért minden módszert meg kell ragadni és alkalmazni ezen szervezetek támogatására, fennmaradásuk és bővülésük elősegítésére. 3. Humán erőforrás 16

19 4. GAZDASÁG A város gazdasági szerkezete igen változatos, lényegében minden ágazat megtalálható kisebb-nagyobb mértékben. Ez a sokszínűség erősség lehet, ha a település sok-lábon állására gondolunk. Erősség lehet akkor is, ha a vállalkozások egymásra épülő tevékenységekkel, egymáshoz való kapcsolódásokkal és ezáltal egymást segítve szilárdítják meg a helyzetüket. Ez a kapcsolatrendszer a termelő ágazatok mellett a szolgáltatásokban is nyomon követhető. Kedvező jelnek tekinthető, hogy a városban a hagyományos kitermelő ( primer ) és feldolgozó ( secunder ) ágazat mellett fellelhetők és terjedőben vannak azok a szolgáltató ( tercier ) és kutató-fejlesztő ( quaterner ) tevékenységek is, amelyek a jövő fejlődésének a motorjai lehetnek. A város szempontjából fontos, hogy a lakosok mellett a vállalkozók is erősen kötődnek Halashoz, ezért várhatóan a saját vállalkozásuk mellett a város érdekében is készek segítséget nyújtani. A kérdőíves felmérés szerint a vállalkozások többsége fejlesztést, bővítést tervez, ami egy tartós és derűlátó jövőképre utal. Ez azt is jelzi, hogy hosszú távon gondolkodnak, ami a város jövője szempontjából igen fontos tényező. A város a vállalkozásokat közvetlenül kevéssé támogathatja, közvetetten viszont annál inkább. A vállalkozásoknak közeli és távoli környezethez - jogi, gazdasági, piaci, gazdaságpolitikai, stb. - igazodva kell lehetőleg eredményesen működniük. A külső környezetet kevésbé lehet befolyásolni, a közvetlen közeli feltételeket azonban már igen. Ilyenek azok az infrastrukturális körülmények, amelyeket a vállalkozások, vagy az ott dolgozók vesznek igénybe. Ilyenek azok a helyi adókon, támogatási rendszereken keresztül érkező kedvezmények, segítségek, amelyek megkönnyítik a vállalkozások mindennapjait. Ilyenek azok az információk, amelyek nyújtásával szélesíteni lehet ismereteiket, megalapozottabbá lehet tenni döntéseiket IPAR Kiskunhalas ipari tevékenysége az idők folyamán a Keleti városrészbe sűrűsödött össze. Ez több előnnyel és több gonddal is jár. A jövőben arra kell törekedni, hogy ezek az előnyök pl. a lakóterületeket nem szennyezik, a közműellátás gazdaságosabb megmaradjanak, a gondokat viszont pl. nagy létszámú munkaerő-mozgás, áruszállítás nehézségei igyekezzenek kiküszöbölni, legalábbis mérsékelni. További vállalkozások vonzása, megtelepedése, illetve a lakóterületekről a megmaradt ipari tevékenységek kivonása érdekében Ipari Park kialakítását tervezi a város. Ennek keretében pl. a kezdő vállalkozások támogatását szolgáló Inkubátorház létesítése merült fel. Az Ipari Park olyan potenciális logisztikai központ lehet, ahol a vasút, a főút közelségét hasznosítva újabb vállalkozások indulhatnak különböző szolgáltatásokkal (pl. csomagoló, kiszerelő, raktározó, átrakó). Ez a tevékenység Baja és Szeged között/mellett egy lehetséges alközpontként folyhat, alapozva a közeli határátkelőkre (Tompa, Kelebia), a Halason más működő vámszolgáltatásokra, azokra a városias szolgáltatásokra, amit az átutazók igényelnek és amelyeket már nyújtani is képesek. Az Ipari Parknak továbbgyűrűző hatása is van, az ott megtelepedő vállalkozások kiszolgálása, ellátása mások számára nyújt munkalehetőségeket. 4. Gazdaság 17

20 4.2. MEZŐGAZDASÁG A különböző gazdasági ágak közül kiemelten kell foglalkozni az agrárgazdasággal. A város meleg-száraz, szélsőségekre hajlamos éghajlatú, gyenge talajadottságú területen fekszik. A földből megélni sosem volt itt egyszerű, a mezőgazdaság mégis rendelkezik hagyományos értékekkel. A lakosság nagy részének (kb. 40 %-ának) ma is a mezőgazdaságból származik a fő, illetve kiegészítő jövedelme. Halas lakói az elmúlt évszázadokban elsősorban állattartással foglalkoztak. A mezőgazdaságon belül jelenleg is a legerősebb tradíciókkal rendelkezik a marha-, juh-, sertés- és baromfitartás, bár a mostoha kül- és belpiaci viszonyok miatt ez az utóbbi időben csökkenő árbevételi arányt képvisel. A magánosított egykori nagyüzemi majorok (8 db) közül hatban ma is állattartás folyik. A legeltető tartást abrak- és szálastakarmány előállítása egészíti ki. A növénytermesztésre feltört terület a homokvidék viszonyaihoz képest igen nagy, csaknem ötezer hektár, majdnem pontosan megegyezik a gyepterülettel. Jelentős eredményeket mutathat fel Kiskunhalas a vetőmagtermesztés terén. Az ültetvények kis területet foglalnak el a halasi határban. A gyümölcsösök szinte elenyésző részarányt képviselnek, pedig a helyben kinemesített Kiffer körtét ma is jegyzik. A sok törődést igénylő gyümölcstermesztéshez alapos talajismeret szükséges, a kockázat még a sikeres fajtaválasztás esetén is igen nagy az éghajlati szélsőségek miatt. A szőlőtermesztés Halason a török idők után honosodott meg. A nagy kiterjedésű városi szőlők a belterület Ny-i oldalán húzódtak. Ezek ma javarészt hobbi- és konyhakertek. A nagyüzemi szőlőültetvények a Majsai és a Félegyházi út között terülnek el. Jelentőségük alig volna, ha a város borászati és likőripara nem biztosítana állandó felvevőpiacot. A birtokszerkezetet a föld magántulajdonba vétele után kevés nagygazdaság (5-6 db hektáros és egy db 300 hektárnál nagyobb birtok), és számos elaprózott kisgazdaság jellemzi. A kistermelők helyzetbe hozása, azaz tőkéhez juttatása és beszerzési-termelésiértékesítési biztonságának megteremtése távlatban növelheti az agrárágazat eltartóképességét. Ehhez mindenek előtt a közös érdekek felismerése és az új típusú szövetkezések létrehozása szükséges. Az önkormányzat ehhez a célkitűzéshez egy kereskedőház létesítésének támogatásával járulhat hozzá, ahol az értékesítés folyamatosan biztosított. Rövid időn belül meg kell tisztítani a városi piacot az egyéb kereskedelmi tevékenységtől, hogy teret adhasson a termelői értékesítésnek. Nagyobb időtávlatban a kistérségi kapcsolatrendszer megteremtése, az ismeretszerzés megkönnyítése, a szaktanácsadói hálózat kiépítése jelent kitörési lehetőséget a mezőgazdaság számára. Céljait össze lehet hangolni a vidéki turizmussal (tanyasi vendégfogadás, hagyományos népélet bemutatása) és a környezetvédelemmel (biogazdálkodás, fenntartható folyamatok kutatása, megvalósítása). Az előbbi célok érdekében is fontos, hogy a tájformálásban, hagyományőrzésben szerepet játszó, az élet- és gazdálkodási terek egységét jelentő tanyák ne tűnjenek el teljesen. 4. Gazdaság 18

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó LENGYEL ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT. 4027 Debrecen, Egyetem sgt. 21. 1/2. Telefon / fax: (52) 425 428, (52) 532 896 E-mail: lengyel @ lengyelepitesz.t-online.hu Debrecen, 41. számú vrk. Debrecen-Nagykereki vasútvonal

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből.

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. KIVONAT Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. 366/2007. Kth Önkormányzati feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

I. A rendelet hatálya, általános rendelkezések

I. A rendelet hatálya, általános rendelkezések Bucsuszentlászlói Községi Önkormányzat 9/2004.(VII.08.) sz. Önk. rendelete az épített és természeti értékek helyi védelmére vonatkozó szabályokról Búcsúszentlászló Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Településszerkezeti terv (módosítás 2005.) Megállapította

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

2014-2019. Hegyesd község Önkormányzata

2014-2019. Hegyesd község Önkormányzata 2014-2019 Hegyesd község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. augusztus

Pályázati figyelő 2010. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 ot (célok) Támogatási keret Támogatás összege Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Szakmai Kollégium Érvényes működési

Részletesebben

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a főváros közösségi tereinek fejlesztésére:

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

13/2001. (VIII.29.) 18/1993. (VI.

13/2001. (VIII.29.) 18/1993. (VI. Ercsi Város Önkormányzatának 13/2001. (VIII.29.) Kt. számú rendelete a többször módosított 18/1993. (VI. 29.) Kt. Ercsi Nagyközség helyi építési szabályzat 19. -ának kiegészítéséről, illetve módosításáról,

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzati feladatokról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2013. (VI.28.) önkormányzati

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 37/2010.(VII. 12.) önkormányzati rendelete *

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 37/2010.(VII. 12.) önkormányzati rendelete * ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 37/2010.(VII. 12.) önkormányzati rendelete * BUDAPEST, III. KERÜLET BATTHYÁNY UTCA PÜNKÖSDFÜRDŐ UTCA ÁRPÁD UTCA IPARTELEP UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1 ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1 Budapest, III. kerület POMÁZI ÚT BÉCSI ÚT ARANYVÖLGY UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET kerületi szabályozási tervére

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Állami tulajdonú ingatlanok térítésmentes önkormányzati tulajdonba adása iránti kérelemről

ELŐTERJESZTÉS. Állami tulajdonú ingatlanok térítésmentes önkormányzati tulajdonba adása iránti kérelemről napirend ELŐTERJESZTÉS Állami tulajdonú ingatlanok térítésmentes önkormányzati tulajdonba adása iránti kérelemről Az állami vagyonról szóló 2007. CVI. törvény 36. (2) c) pontja megteremtette a lehetőséget

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 22/2005. (VII. 11.) rendelete

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 22/2005. (VII. 11.) rendelete BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 22/2005. (VII. 11.) rendelete A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 30/2000. (VII. 14.) rendelet módosításáról és a Budapest, XVI. kerület

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

érintett terület címe, önkormányzati képviselő Klebelsberg telep, 21843., 24844. hrsz.

érintett terület címe, önkormányzati képviselő Klebelsberg telep, 21843., 24844. hrsz. 1 2 3 5 6 Klebelsberg telep, 21843., 24844. Bajai út 25920. Lauer István Klebelsberg telep 21841/1. Szőregi tanyák 02423/1., 2. hrsz Subasa dűlő 2. kereskedelmi, gazdasági, szolgáltató övezet és védelmi

Részletesebben

Településszerkezeti terv módosítások leírása. I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése

Településszerkezeti terv módosítások leírása. I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése Településszerkezeti terv módosítások leírása 294/2014.(IX.30.) Kt. határozat melléklete I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése Indoklás: A város

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark Befektetõi ajánlat Csalánosi Lakópark T E R V E Z Z E V E L Ü N K J Ö V Õ J É T! BEFEKTETÉSI LEHETÕSÉG Kecskemét, a közel 110 ezer lelket számláló hírös város, az Alföld dinamikusan fejlõdõ települése,

Részletesebben

Átnézeti térkép Kivonat az érvényben lévő szabályozási tervből Kivonat az érvényben lévő szerkezeti tervből

Átnézeti térkép Kivonat az érvényben lévő szabályozási tervből Kivonat az érvényben lévő szerkezeti tervből 18. 2d-2 Páfrány úti URÁN Társasgarázs A Páfrány út 543/1 hrsz-ú ingatlan beépítési %-nak növelése 70%-ra (Páfrány úti garázstelep). nem nem igen A kérést méltányolandó, az övezetben a beépítési lehetőséget

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. ÉVI RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁS

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. ÉVI RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁS Tervi előzmények JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. ÉVI RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁS Jánoshalma város első OTÉK-alapú településrendezési tervezését 2003-2004-ben a TTT Városépítő,

Részletesebben

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 1. Ön csobánkai lakos? igen nem Ha igen, mióta él a településen? éve 2. Ön csobánkai üdülő tulajdonos? igen nem 3. Tervezi-e, hogy

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően az Önkormányzat

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014 P-ART Stúdió Kft 4400 Nyíregyháza, Legyező út 78/3 E-mail: veresis55@gmailcom Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV Törzsszám: /2014

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

MOSONMAGYARÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 51/2011.(XII.9.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

MOSONMAGYARÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 51/2011.(XII.9.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE MOSONMAGYARÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 51/2011.(XII.9.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A MŰEMLÉKI ÉS HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK FELÚJÍTÁSÁNAK ANYAGI TÁMOGATÁSÁRÓL Mosonmagyaróvár

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK JÁSZBERÉNY KÖZPONT 2014-2015-2 MSC ÉPÍTÉSZ BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK BEADANDÓ TARTALOM 2.KONZULTÁCIÓ/2015.02.25. 1. LAP / BORÍTÓ FELIRAT hallgató neve / neptun-kód tantárgy megnevezése terv címe

Részletesebben

KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete

KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete 1 KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete Az épített örökség és természeti környezet helyi védelméről Kengyel Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 7/2013.(II.12.), 12/2013.(III.12.) ÉS A 16/2015.(II.11.) SZ.ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK ALAPJÁN 314 / 2012.

Részletesebben

BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS

BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

a Budapest, III. kerület Mozaik utca Óbudai rakpart Duna folyam HÉV vonal által határolt terület kerületi szabályozási tervét

a Budapest, III. kerület Mozaik utca Óbudai rakpart Duna folyam HÉV vonal által határolt terület kerületi szabályozási tervét ÓBUDA - BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2011. (V.5.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE* a Budapest, III. kerület Mozaik utca Óbudai rakpart Duna folyam HÉV vonal által határolt terület kerületi

Részletesebben

Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS

Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS AMOENITAS Biatorbágyi

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról

Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról (egységes szerkezetben a 9/1996.(III.25.), 16/1998.(VI.15.), 24/2010.(X.14.), 26/2011.(V.26.), 18/2013.(III.28.)

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA SZERKEZETI TERV LEÍRÁS a 251 sz. főút és a 2502 j. ök. út építési területére megnevezésű Szerkezeti tervlaphoz 1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. 1. A területfelhasználás Beépítésre nem szánt területek KÖu

Részletesebben

Szociális és kulturális igazgatás Tételsor

Szociális és kulturális igazgatás Tételsor Szociális és kulturális igazgatás Tételsor A vizsgán 2 Szociális igazgatás, 1 Kulturális örökségvédelem és 1 Közművelődési igazgatás tételt kell húzni! Szociális igazgatás: 1. közeli hozzátartozó fogalma

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e Nagykálló Város Önkormányzat 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról (a 2/2008. (I.22.) Önk., a 32/2009. (IX.30.)

Részletesebben

Szijártóháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Szijártóháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Szijártóháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Szijártóháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK

Részletesebben

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE Felsőtárkány, 2013. március 27. I. TÁRSADALMI KÖRNYEZET: A közszférában is jelentkező folyamatos változások többek között

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben