HÓDMEZİVÁSÁRHELYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HÓDMEZİVÁSÁRHELYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS"

Átírás

1 HÓDMEZİVÁSÁRHELYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2008 Hódmezıvásárhely Mártély Mindszent Székkutas

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ JOGSZABÁLYI HÁTTERE 1.1. A Koncepció elkészítésének stratégiai céljai 1.2. A Kapcsolat Központ bemutatása 2. A TELEPÜLÉSEK BEMUTATÁSA 2.1. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város története és jelene 2.2. Mártély Község története és jelene 2.3. Mindszent Város története és jelene 2.4. Székkutas Község története és jelene 3. A TELEPÜLÉSEK DEMOGRÁFIAI ÉS NÉPMOZGALMI ADATAI 3.1. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város 3.2. Mártély Község 3.3. Mindszent Város 3.4. Székkutas Község 4. A KISTÉRSÉG LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA 5. HÓDMEZİVÁSÁRHELYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSI RENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA 5.1. A KAPCSOLAT KÖZPONT fenntartásában mőködı intézmények HÓDFÓ Szociális Foglalkoztató Civil szervezetek szerepvállalása a szociális ellátó rendszerben 6. HÓDMEZİVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SEGÉLYEZÉSI PROGRAMJÁNAK BEMUTATÁSA 7. HÓDMEZİVÁSÁRHELYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZÉPTÁVÚ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 7.1. SWOT analízis 7.2. Stratégiai célok 7.3. Középtávú Fejlesztési Célok

3 A szociális szolgáltatástervezési koncepció jogszabályi háttere A Sztv (5) bek. alapján a társulás által elkészített koncepciónak illeszkednie kell a megyei, ill. a többcélú kistérségi társulás esetén a kistérség területének összehangolt fejlesztését biztosító tervekhez, programokhoz június 01 -tıl Kistérség önkormányzatai a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. Tv. és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 244/2003. (XII.18) Korm.rend. ill. a évi CVII. törvényben foglalt felhatalmazás, valamint a területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló 1996 évi XXI. Törvény alapján, - abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz a lehetı legszélesebb körben jussanak hozzá, és forrásaikat célszerően és optimálisan használják fel, biztosítsák a mind magasabb szintő ellátást és szolgáltatást, társulásokat az alábbi területekre hozták létre: Területfejlesztési feladatok szervezése, kistérségi területfejlesztési projektek megvalósítása. Oktatási feladatok közös ellátása. Egyes egészségügyi feladatok ellátása. Szociális és gyermekjóléti ellátások megszervezése. Szilárdhulladék-gazdálkodási feladatok ellátása. Belsı ellenırzés. E-önkormányzati rendszer tervezése. Kistérségi bőnmegelızési program beindítása. A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA Jelen dokumentum célja, hogy: - A Hódmezıvásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás tagjai a vonatkozó törvényekben meghatározott feladataikat a térség egyes településeinek adottságai, lakosainak igényei és szükségletei figyelembevételével, az anyagi és humán erıforrások legoptimálisabb felhasználásával lássák el, a lehetıségekhez mért legmagasabb szinten. - Határozza meg azokat az alapelveket, értékeket, irányokat, célokat, amelyeket a társulás a szociális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése során követ. - A Kistérségi Társulás részére készüljön olyan alapdokumentum, amely átfogó képet nyújt a társulás által vállalt szociális feladatok ellátásáról, szolgáltatások fejlesztésének irányairól. - Szüntesse meg azokat a hiányosságokat, melyek jelenleg egyes településeken mutatkoznak. - A kistérségi szociális szolgáltatók koordinált mőködése, és lefedi a szociális szükségleteket a társulás irányítása, vagy ellenırzése mellett. - Javuljon a közös feladatokat ellátó intézmények jogi szabályozottsága, kihasználtsága és finanszírozása. - Erısödjön a kistérségi tudat és szolidaritás.

4 A KONCEPCIÓ STRUKTÚRÁJA - A Kistérség településeinek általános jellemzıi /szolgáltatott adatok alapján/. - A kistérségben a társulás keretében ellátott szociális szolgáltatások, ellátások bemutatása. - A jelenleg mőködı szociális ellátórendszer hiányosságai. - Azon szociális szolgáltatások, melyeket az egyes települések önállóan nem képesek ellátni. - A fejlesztések irányai, ütemezése. - Résmentes szociális védıháló felvázolása. CÉLTERÜLETEK A szolgáltatástervezési koncepció a társulásban ellátott szociális szolgáltatások mőködtetését, fejlesztését az alábbi területeket célozza meg: Szociális alapellátások fejlesztése, minıségi szolgáltatások nyújtása. Idıskorúak, egészségileg károsodottak szociális biztonságának megteremtése, krízishelyzet megelızése, elhárítása. Fogyatékos személyek életvitelének segítése, támogató szolgálat biztosítása, társadalmi integrációjuk elısegítése érdekében. Gyermekjóléti alapellátások fejlesztése, minıségi szolgáltatások biztosítása. Humán- és pénzügyi erıforrások fejlesztése. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város Közgyőlése 37/2006. ( ) Kgy. sz. határozatával, 2006.április 1-jei hatállyal hozta létre a Kapcsolat Központot, mintegy a város szociális, gyermekjóléti és egyes egészségügyi alapellátás körébe tartozó intézményeinek szakmai és szervezeti összefogására tıl a Kapcsolat Központ ellátási területe Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város, Mártély Község, Mindszent Város és Székkutas Község közigazgatási területe. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot a Hódmezıvásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás tanácsa a 109/2007. (XI.15) HTKT. Határozatával hagyta jóvá.

5 Kapcsolat Központ - fıigazgató Alapellátási Egység - igazgató Pedagógiai és Szociális Szolgáltató Központ Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ és Családsegítı Szolgálat (szakmai vezetık) Csodaház Foglalkoztató Napközi (szakmai vezetı) Gondozási Központ szakmai vezetı Nappali Szociális Intézmények (4) (klubvezetık) Házi segítségnyújtás Szociális étkeztetés Támogató szolgálat szakmai vezetı Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Egyesített Bölcsıdei Intézmény (szakmai vezetık) Hóvirág utcai Bölcsıde Oldalkosár utcai Bölcsıde Teleki utcai Bölcsıde Védınıi Szolgálat Anya-, gyermek-, csecsemıvédelem Iskola-egészségügyi szolgálat Szakellátási Egység - igazgató Kovács-Küry Idıskorúak Otthona (szakmai vezetı) Szivárvány Szakosított Szociális Otthon (szakmai vezetı) Szivárvány Szakosított Szociális Otthon Lakóotthona Értelmi Fogyatékosok Nappali Szociális Intézménye Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézmény (szakmai vezetı) Átmeneti Szállás Nappali Melegedı Éjjeli Menedékhely Idıszakos Téli Krízisszálló Anya- Gyermek Szálló (szakmai vezetı) Utcai szociális munka Gazdasági Igazgatóság - igazgató Humánpolitika Bérgazdálkodás Fıkönyvi könyvelés Költségvetés tervezés Beszámolók készítése Pénztár

6 TELEPÜLÉSEK BEMUTATÁSA Hódmezıvásárhely A VÁROS TÖRTÉNETE Hódmezıvásárhely az Alföld délkeleti részén, a Békés- Csanádi hátság és a Tisza melléki szikes, agyagos rétség találkozásánál fekszik. A két egymástól eltérı természeti környezet határán kedvezı feltételek alakultak ki a megtelepedésre. A régészek a város határában közel hatezer éves településnyomokat találtak. A feltárt kultúr rétegek az ember szinte megszakítás nélküli ittlétét bizonyítják. A neolitikum a földbe süllyesztett kunyhók és gabonatároló edények, hálónehezékek, a termékenység-kultuszra utaló "Kökénydombi Vénusz" és más leletek alapján rekonstruálható. A régészet sorra feltárta a rézkor, bronzkor, vaskor és a népvándorláskor emlékeit is. A határ különbözı pontjain felszínre került különbözı korokból származó leletek a Tornyai János Múzeum állandó régészeti kiállításán tekinthetık meg. A VIII. század végén fıleg nomád néptöredékeket és a bolgárok elıl menekülı földmővelı és állattartó szlávokat találtak az itt letelepedı magyarok. Anonymus krónikája szerint a Körös- Tisza-Maros között Ond és fia Ete nemzetsége telepedett meg. A tatárjárás elıtt ezen a területen már 7 templomos falu létezett. A tatárdúlás után újabb falvak nıttek ki a földbıl, melyek a török pusztításnak estek áldozatul. E falvak területeit késıbb Hódmezıvásárhelyhez csatolták, ezzel a város határa óriásivá növekedett. A régészek közel 20 középkori falunak, illetve templomnak a helyét találták meg. A várossá fejlıdés a XV. század közepére tehetı, amikor Hód, Vásárhely, Tarján és Ábrány egykor különálló kis falvak összeolvadtak és létrejött az Alföld egyik jellegzetes nagyhatárú mezıvárosa. Az 1437-ben Hódvásárhelynek nevezett település a város akkori földesurának, Hunyadi Jánosnak az oklevelében mint uradalmi központ szerepelt. A Csongrádról Csanádra vezetı útvonal melletti fekvése kedvezett a kereskedelemnek. A középkorban a piacok és állatvásárok biztosították fejlıdését. Mint földesúri mezıváros (oppidum) a középkori Csongrád vármegye területén feküdt. A megye egy része 1542 után török fennhatóság alatt állt. A Duna- Tisza közötti rész a Török Birodalomhoz, a tiszántúli rész, így Hódvásárhely is Erdélyhez tartozott. Az 1552-es hadjárat után egész Csongrád megye a török kezére került. Az 1566-os török-tatár támadás feldúlta az egész vidéket. A török kiőzésének idején 1693-ben ismét török-tatár csapatok dúlták végig a vidéket, amelynek a város is áldozatul esett. Az elmenekült lakosság csak 1699-ben települt vissza. A 150 éves török uralom gyér népességet és elvadult tájat hagyott maga után. A lakosság a pusztai legelık és a vízjárta rétségek elınyeit kihasználva fıként rideg állattartásra rendezkedett be. A távoli külföldi piacokra lábon elhajtott magyar szürke marha jelentıs jövedelmet biztosított. A Rákóczi-szabadságharc idején gróf Bercsényi Miklós a város ura. Az udvar ben elkobozta az uradalmat és Schlick Lipót császári generálisnak juttatta. A szabadságharc évei alatt visszaszerzett várost Bercsényi 1709-ben a kuruc generális Károlyi Sándornak adta haszonbérbe. A bécsi udvar a szatmári béke után nem ismerte el Károlyi birtokjogát és csak 11 évvel késıbb, vásárlás útján sikerült visszaszereznie. Ettıl kezdve, 1722-tıl egészen 1818-ig, a földesúri joghatóság megszőnéséig a gróf Károlyi család birtokában maradt a város.

7 Hódmezıvásárhely az es forradalom és szabadságharc idején, hátországi szerepben ugyan, de bekapcsolódott az országos eseményekbe. Kossuth Lajos október 3-án második toborzó körútja során jutott el városunkba. Ekkor kapta a hírt a honvédsereg pákozdi ütközetérıl. A hír hatására az összegyőlt tömeg lelkesedése sokszorosára növekedett. A vásárhelyi nemzetırök részt vettek a délvidéki szerb támadás visszaverésében. A Tisza szabályozását követıen, az 1860-as években kiszáradtak a környezı tavak és erek. A belterület laposabb részeit fokozatosan feltöltötték, új betelepülıkkel gyarapodott a város. Hódmezıvásárhely 1873-ban szakadt ki a megyébıl, és nyerte el az önálló törvényhatósági jogot. Ettıl kezdve mutatkoztak meg az urbanizáció elsı jelei. Szembetőnıen növekedett a népesség ben fınyi lakosságával Hódmezıvásárhely az ország negyedik legnépesebb városa. A századforduló körül alakult ki a városközpont mai képe. Ártézi kutak, lendületes építkezés, útburkolások, csatornázások jellemzik ezeket az évtizedeket. A lakosság 70%-a földmőveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. Sajátos településszerkezet alakult ki, nagy határra kiterjedı tanyarendszerrel. Az állattenyésztés továbbra is meghatározó volt a népesség megélhetése szempontjából. A paraszti állattartást a gazdaságosság jellemezte. Jövedelmezı volt a minıségi lótenyésztés, mely részben exportcikk volt, részben a mezıgazdaság igényelte. Emellett a piacra kerülı baromfi és tojástermelés is fellendült. Az állattartásról fokozatosan tértek át az extenzív gabonatermesztésre, amely a város létének alapját képezte. A gabonatermesztésen nyugvó mezıgazdaság jelentıs számú bérmunkást foglalkoztatott. Az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásához vezetı világháború megakadályozta a városfejlıdést és minden téren veszteségeket okozott. A háborús nélkülözések, emberáldozatok, társadalmi feszültségek Vásárhelyen is tüntetésekhez vezetett. A Horthy-kor elsı évtizedében jó piaca volt a mezıgazdasági termékeknek. Bár a világháború és a megszállás erısen megviselte a város gazdaságát, a jó minıségő búza értékesítési lehetıségei nıttek. Mint húzóágazat fellendült a sertéstenyésztés, nıtt a baromfiexport. Megjelent a kovács- és bognáripar, téglagyártás, kocsigyárak. Ipari középüzemek tucatjai próbálkoztak. A nagy gazdasági világválság a kezdeti fellendülést tönkretette. Növekedett a munkanélküliség. Keveset javított helyzeten a néhány nagyobb üzem. A világválság lezajlása után az 1930-as évek második felében ismét gazdasági fellendülés következett be re baromfitenyésztı mintaközség lett Vásárhely. Jelentısen nıtt a lóexport. A második világháború ismét közbeszólt. A szovjet csapatok szeptember 25-én eljutottak a körtöltésig. Az elöljárók és a módosabb polgárok többsége elmenekült. A városon október 8-án hömpölygött át a háború. A házakban, emberéletben nem esett nagy kár, de a gazdasági fölszerelésekben óriási volt a veszteség. Az 1960-as évek végén nagyüzemek jöttek létre. A munkaerı teljes foglalkoztatottsága ugyan megtörtént, de a korszerőtlen ipar drágán termelt. A politikai és gazdasági csıd az 1980-as évek végére bontakozott ki es rendszerváltás után Hódmezıvásárhely megyei jogú város lett, a helyhatósági választás után kialakította önkormányzatának szervezetét ben a magyar városok közül elsıként Hódmezıvásárhelyet tüntették ki az Európa Tanács Európa Díjának Becsületzászló fokozatával. Ezzel a díjjal ismerték el a vásárhelyiek tevékenységét az uniós eszme, a testvérvárosi kapcsolatok ápolásában, az infrastruktúra fejlesztésében és a környezetvédelemben.

8 Hódmezıvásárhely jelene Új szennyvíztisztító telep létesült, kialakulóban van egy, a város nagyobb létesítményeit, intézményeit összekapcsoló informatikai hálózat. Megvalósult a város kórházának rekonstrukciója, a kakasszéki gyógyintézet felújítása ez évben befejezıdik. Hódmezıvásárhely jövıbeni fejlıdése körvonalazódni látszik, a városban fedett uszoda, valamint gyógyszálló építése kezdıdik meg ez év ıszétıl. Hódmezıvásárhely idegenforgalmi szempontból nagy természeti kincse az a termálvízkészlete, amely a városi strandfürdıt táplálja és oly sok vendéget csábít nyaranként a városba. A városban nyugdíjas lakópark építése vált lehetıvé, sikeres pályázat által. Nemcsak infrastrukturális fejlıdés, hanem kulturális és mővészeti fellendülés is kezdetét vette. Nagyon fontos a város polgárainak megadni a kellemes és kulturált szórakozás és kikapcsolódás lehetıségeit. Nagy jelentıséggel bír a Hódmezıvásárhely - Algyı közötti utóútszakasz négysávossá tétele, valamint a várost elkerülı és a nehézgépjármő-forgalomtól ezáltal tehermentesítı autóút megépítése. Ezek által a város is bekapcsolódhat a Közép-Európán keresztül húzódó autópálya-rendszerbe. A város további eredményes és kitartó munkával és erıfeszítéssel elérheti, hogy a Dél-alföldi régió egyik legkiemelkedıbb és legdinamikusabban fejlıdı településévé válhat, amelyre méltó módón büszkék lehetnek a város polgárai. A város minden külföldi és belföldi turista számára vonzó lehet. Múzeumok, templomok, díszkutak, szobrok, parkok és egy termálvizes strandfürdı várja az idelátogató vendégeket.

9 Mártély Földrajzi fekvés: Mártély község az Alföld déli részén, Csongrád megyében található, a Holt-Tisza partján. Környezı városok Mindszent és Hódmezıvásárhely, amelyhez korábban közigazgatásilag tartozott. Jelenleg önálló önkormányzattal rendelkezik a mintegy 1300 fıs község. Az idegenforgalom az 1960-as évektıl indult fejlıdésnek, köszönhetı ez annak is, hogy ártéri területe - gazdag növény- és állatvilágával - a Kiskunsági Nemzeti Park része lett 1971-tıl. Valamint a vasúthálózat fejlesztésével a település bekapcsolódott a Budapest-Makó közötti közvetlen forgalomba. Napjainkban Mártély már jelentıs turisztikai központtá nıtte ki magát, ám problémát jelent, hogy a part menti üdülıterület közigazgatásilag Hódmezıvásárhelyhez tartozik. Így az idegenforgalomból származó jövedelem nem a község gazdasági fejlıdését segíti elı. Ennek kiküszöbölésére próbálkozások történnek a falusi turizmus kiépítésével. Múlt, lakosság: Régészeti feltárásokból, melyet Farkas Sándor végzett a Nemzeti Múzeum megbízásából 1891-ben, nyilvánvalóvá vált, hogy a környék már a honfoglalás idején is lakott volt. Az elsı írásos dokumentumok Szent István király idejébıl származnak, melyek arról tanúskodnak, hogy a települést István a Zalavári Apátságnak ajándékozta 1024-ben, Zenthadryanmartyr néven. Az apátság tulajdonába került földbirtok népe felett csak a király vagy az apát által kijelölt bíró ítélkezhetett. Mártélynak ezt az egyházi jellegét a többi egyházi földbirtokokon lévı falvakéval együtt Szent László királytól kezdve Zsigmondig minden uralkodó igyekezett megerısíteni, sıt László alatt a világi adóztatástól is mentesültek. A község neve a különbözı történelmi korokon keresztül folyamatosan változott, a török hódoltság ideje alatt már Marther re rövidült, mai nevét 1808-ban kapta ben az országot három irányból érte a tatárok támadása, a fısereg Batu kán vezetésével Erdély Szeged felıl érkezve végigdúlta a környéket. Mártély sem kerülhette el sorsát. A feldúlt falvak jó része sohasem települt újjá. A falu azonban a tatárdúlás idejét kivéve folyamatosan lakott hely. Az egyházi birtokon az aránylag jobb bánásmód miatt a rendnek sem kellett attól tartania, hogy a lakosság elhagyja a települést. A falu egészen a török hódoltság bekövetkeztéig az apátság birtoka maradt ban a királyi adóösszeíró Csongrád megyében mindössze tizenhét lakott helységet jegyez, az elpusztult községek száma tizenegy. Mártélyt a lakott és adózó községek között tüntették fel. A falu népességének nagyságára is következtethetünk abból, hogy 1557-ben huszonöt házat írtak össze. Az 1567-es írások jobbágyfaluként említik a települést, majd az 1600-as években lakatlan ben Mártély, mint szerbek lakta falu ismert, azonban ban egy tatár támadás a szerb lakosságot szétszórta.

10 Egy 1695-ös felmérés szerint a Tiszától Gyuláig terjedı terület Szentes kivételével nem volt lakott terület tól gróf Károlyi Sándor birtokába került a község. Az évi összeíráskor a lakosság létszáma 156 fı, 35 család ben az adófelmérésben Mártélyon 281 fıt található ben már 50 ház állt. A lakosság száma lassan emelkedett, 1913-ban 2647 lakos élt a mártélyi határrészeken. A lassú békés fejlıdést az elsı világháború akasztotta meg, melyben 57 ember halt hısi halált. Majd 1919-ben a Vörös Hadsereg offenzívája, mely a románok kiszorítására irányult, szintén áldozatot követelt a falutól. A menekülı románok 56 embert lıttek le ben a 3690/1949. Korm. számú rendeletben a belügyminiszter Mártély községgé alakulását rendelte el. A lakosság száma ekkor 2110 fı volt után megváltozott az élet. A nagyüzemi módszerek bevezetése sok parasztember munkáját feleslegessé tette. A fiatalabbak a környezı városok ipari létesítményeiben találtak munkát, ennek következtében igen sokan elköltöztek a településrıl. Mártély 1964-ben üdülıfaluvá vált, kiépült az üdülıterület, innentıl kezdve folyamatosan fejlıdött a falu. Új községháza készült, távolabb a régi faluközponttól, és körülötte épültek fel a község új házai. A terület benépesülése innentıl kezdve vett igazi lendületet Lakosság összetétele: Nemzeti összetétel: A nemzetiségre utaló családnevek jelzés értékőek. Pl.: Rácz, Polyák, Tatár, Székely, Olasz, Tóth, Cigány Vallási, felekezeti megoszlás: Az ıslakosok katolikusok voltak. Az 1860-as évektıl a katolikus lakosság elszegıdött a tanyavilágba béresnek, ahol majdnem mindenki református volt. Így kezdıdött a két felekezet keveredése, mely napjainkban is folyamatosan tart. Egy 1995-ös felmérés szerint 17 család vallotta magát katolikusnak. Mártély község 1950 óta közigazgatásilag önálló. A községet 1949-ben villamosították. Vízmő és gázszolgáltatás 1994-tıl van a községben. A vasúti közlekedés 1893-ban indult. A pénz- és hiteléletet a Székkutas és Vidéke Takarékszövetkezet látja el 1985-tıl ben egyházi iskolát alapítottak, majd ez a község kezelésébe került, 1950-ben új, modern iskola épült.

11 Önkormányzati intézmények: - Általános Mővelıdési Központ (óvoda, 8 osztályos iskola, konyha, Községi könyvtár, Faluház) A lakosság felekezeti megoszlása 2004-ben Katolikus 40% Vallástalan 53% - Gondozási Központ által ellátott szakfeladatok: Nappali Szociális Ellátás keretében mőködik az Idısek Klubja, Házi Segítségnyújtás Tanyagondnoki Szolgálat Szociális étkeztetés Jelzırendszeres házi segítségnyújtás - Anya- Csecsemıvédı Intézmény Egyéb 0% Kommunális Közmő Beruházó és Üzemeltetı Intézmény Református 35%

12 Mindszent A település földrajzi elhelyezkedése A település Csongrád megyében, Szegedtıl (megyeszékhelytıl) 50 km-re található. Lakosságszáma A település 2007 január elsejei lakosság száma: 7456 fı. A lakosság száma az elızı 5 évben csökkenı tendenciát mutat. A település fıbb jellegzetességei A település nevét Mindenszentek tiszteletére épített templomáról kapta. Fejlıdésében fontos szerepe volt a tiszai kompnak. Népessége az 1900-as évek elején elérte a 10 ezer fıt. Jelentısebb természeti érték különösen: A település legrégibb része a Tisza melletti Csúcs. Itt áll a késı barokk római katolikus mőemlék jellegő templom óta városi rangú a település. A vízparti kisváros fokozott figyelmet fordít a turizmus fejlesztésére, mivel a városban lehetıség nyílik üdülésre, vízi sportolásra, ezen adottságait népszerősíti a rendszeresen megrendezésre kerülı Mindszenti Napok rendezvénysorozatával is.

13 Székkutas Székkutas község történelmének áttekintése. 50 évvel ezelıtt január 1-ével a BM /1949.I.8 szám alatt kiadott rendelete értelmében községünk Vásárhelykutas néven önállóvá vált. Kivált Hódmezıvásárhely közigazgatása alól. Területe akkor Kh volt és a lakosság száma 4095 fı. E területnek mint a vásárhelyi "Nagypuszta" más területeinek is, már korábban is voltak önállósodási törekvései, de azok nem jártak eredménnyel. A tanácsházát ideiglenesen a régi közigazgatási kirendeltség épületében helyezték el, de 1951-ben megépült az új tanácsháza a község mai központjában. A közigazgatási felügyeletet ideiglenesen a városi tanács látta el. Egy fél évnek kellett eltelni mire megjelent a rendelet, hogy a község a szentesi járáshoz fog tartozni. A község nevét az akkor újonnan választott tanács Székkutasra változtatta ig a lakosság háromnegyede külterületen élt, tanyavilágon élt, mára ez az arány szinte megfordult. Székkutas mai arculatának kialakítását nagyban befolyásolta az 1952 '53-ban elkészült mintafalu terve '59-ban elkészült a 47-es fıút jelenlegi útvonala, majd az ezt követı idıszakban a jelentısebb községi szintő építkezések a fıút mellé összpontosultak. A sportpályát még Kiss Pál, akkori polgármester adományozta a sportot kedvelıknek, de az ifjúsági házat és a tekepályát már '58-ban építették '63-ban épült az Alföldi operának becézett és saját korában nagyon korszerőnek számító Mővelıdési ház ben felépült az ABC áruház, majd rá egy évre a Posta új épülete, és ezzel teljesen áthelyezıdött Székkutas központja az "új" 47-es mellé. 20 évvel ezelıtt felépült a tornaterem, 1981-ben átadták az új iskolát, majd '85-ben az egészségházat. A fejlıdéssel együtt nıtt a falu önállósága, amivel párhuzamosan a '60-as évek végén beindított Székkutas - Hódmezıvásárhely - Székkutas Volán buszjárat, szorosabbra főzte a falusiak és városiak közötti kapcsolatot. A faluban az ipar is rohamosan fejlıdött a '60-as évek végén. A tsz-ek gépesítésével párhuzamosan a gépállomás szakosított gépjavításra, majd majorgépesítésre és villamosításra tért át. Még késıbb a HÓDGÉP részeként mezıgazdasági gépeket gyártott és a község legjelentısebb komoly munkaerıt foglalkoztató ipari üzemévé vált. Egy elhibázott döntés értelmében a HÓDGÉP a székkutasi gyáregységét a '70- es évek végén eladta az Új Élet Mezıgazdasági Szövetkezetnek, ezzel egy komoly munkahelyet megszüntetve Székkutason. Ennek káros hatása napjainkban is érezhetı. A község iparát ezenkívül a Herbária, 1-2 ipari szövetkezet és néhány egyéni kisiparos jelentette. A termelés ilyen gyors fejlıdésével egy idıben a község az élet más területein is igen komoly fejlıdét mondhatott magáénak. A felnövekvı nemzedék oktatását nevelését a községben mőködı iskola mellett nyolc külterületi tanyai iskola látta el, így: Csicsatér, Öthalom, Feketehalom, Kakasszék, Szökehalom, Csajág, Hatablak, Kispuszta. Ezek 1-2 tanerıs iskolák

14 voltak és osztatlan tanítás folyt. Ezekbıl alakul a mostani 8 évfolyamos általános iskola. Óvoda már korábban is mőködött a régi Népházban '48-ban egy ONCSA házból átalakítással 2 termes óvoda készült, ahol 2 óvónı foglalkozott a 3-6 éves gyerekekkel. Ma már a kibıvített óvodában, négy csoportban foglalkoznak a kicsinyek nevelésével. Az 50-es évek elején alakult sportkör tevékenysége korábban sokkal eredményesebb volt, mint manapság. Szélesebb tömegeket tudtak mozgósítani és a tömegsportban több országos szintő eredményt értek el. A futballisták megnyerték az országos Traktor-kupát. Székkutas szülöttjeként Szenti Jusztina olimpián is képviselte hazánkat. A sportpályán széleskörő társadalmi részvétellel épült az ifjúsági ház, a tekepálya, az országban elsınek lett kivilágítva a futballpálya és végül így épült a tornacsarnok is. Az egészségügy helyzetére jellemzı, hogy a korábbi külterületi orvosok helyett két SZTK körzeti orvos látta el korábban külön saját kis rendelıjében, ma már korszerő egészségházban. Jelenleg is két háziorvosi körzet mőködik. A fejlıdés során fogorvosi rendelı is létesült, és laborvizsgálatot is végeznek, és fizikoterápiás ellátás is folyik. A fentiek mellett állandóan mőködött és a körülmények javulásával ma is jól mőködik az anya és csecsemıvédelem. A szakorvosi ellátást, valamint a szükséges korházi kezelést a hódmezıvásárhelyi rendelıintézet és városi kórház látta el, és látja el ma is. A gyógyszerellátást 1933 óta önálló gyógyszertár biztosította. Ma a privatizált gyógyszertár a korszerő egészségházban mőködik. A község kommunális ellátásának fejlıdésére jellemzı, hogy a központ villamosítása a '40-es évek végén megtörtént és késıbbi építkezésekkel egyidejőleg tovább fejlıdött. Ma már a külterület villamosítása terén is vannak eredmények. Az ivóvíz ellátás fokozatosan fejlıdött és érte el, hogy ma az egész községben a megépült törpe vízmő és a kiépült vezetékhálózat biztosítja a jó minıségő ivóvizet. Az október 11-én Székkutason ünnepélyes keretek között meggyújtották a vezetékes földgázt. Ezt, a község fejlıdése szempontjából komoly eseményt a polgármesteri hivatal falán egy emléktábla hirdeti. A lakosság nagymértékő közremőködésével megépült a földgázellátó hálózat, mely a családok többségének megkönnyíti a főtést. A belterület majdnem minden utcájában kétoldali kiépített járda van és néhány kivétellel aszfaltburkolatú út is. A felsorolt jelentıs fejlıdéssel együtt megváltozott a lakosság szociális és társadalmi szerkezete is ben a lakosság 20%-a élt a községben és 80%-a külterületen, tanyákon. Ez az arány a '80-as évek végére megfordult. A belterületen épült új utcák korszerő házai egyértelmően mutatják a lakosság anyagi körülményeinek javulását, bár a belterületre szorult és otthoni gazdálkodásra kényszerült családoknak egyre inkább szőknek bizonyulnak a tanyákhoz viszonyítva kis telkek. Minden háztartásban van rádió és televízió, elterjedtek a különbözı elektronikus háztartási és szórakoztató eszközök és egyre több családban jelenik meg a számítógép. A családok több mint felének van személyautója, ami az emelkedı

15 üzemanyag árak mellett lassan ismét luxuscikknek számít. Az utóbbi évek eseményeként általánosnak lehet mondani a telefonnal való ellátottságot, sıt egyre többen rendelkeznek mobil telefonnal is. A község vezetésének célja, hogy fejlesztésekkel biztosítsa a székkutasiak jó közérzetét, megélhetését helyben. A munkahelyteremtı vállalkozások támogatása mellett fontos szerephez jut a természetes környezet megóvásának. A még kiaknázásra váró területek: gyógynövénytermesztés és a falusi turizmus. A jövıkép megtervezésében és megvalósításában fontos szerep jut még a meglévı és újonnan szervezıdı gazdasági, politikai, egyházi és kiemelten a civil szervezeteknek.

16 Demográfiai, népmozgalmi adatok Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város népmozgalmi adatai Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város lakosságának korcsoportos megoszlását tekintve elmondható, hogy egyre több 60 év feletti lakos él a városban. A demográfiai és népmozgalmi adatokat látva kitőnik, hogy a születések száma csökken, míg a halálozási arányszám magas. A éves férfiak mortalitási adatai magasak, s a 60 év feletti emberek nagy része egyedülálló (özvegy) nı. Nagyszámban élnek fogyatékkal élı emberek a városban. Az ellátásuk komoly emberi és szakmai hátteret igényel Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város demográfiai adatai. Lakónépesség száma (2007. január 1.) Állandó népesség száma Állandó népességszám változása (- / +) Csongrád megye terület szerint elsı, népesség szerint második legnagyobb, megyei jogú városi státussal bíró települése Hódmezıvásárhely. Hódmezıvásárhely egy négyzetkilométerén átlagosan 99-en élnek, közel annyian, mint a Csongrád megyei átlag. Ez a népsőrőségi arány szinte fele a megye más városai átlagának. Hódmezıvásárhely viszonylag hatalmas területen, 483 négyzetkilométeren terül el, ahol a legutóbbi népszámláláskor a népesség 6 százaléka fı - a város külterületén lakott. Ezzel Hódmezıvásárhely a megye legtöbb külterületi lakossal rendelkezı települése volt. A város jelenlegi területén 1870-ben - az elsı hivatalos népszámlálás idején - megközelítıen 41 és fél ezren éltek. A népesség száma dinamikusan emelkedett egészen 1910-ig, majd ezt követıen, - fıleg a két világháború idıszakában - fogyásnak indult tıl újra a népességgyarapodásé volt a fıszerep. A város lélekszáma 1980-ban érte el maximumát, ekkor 54 és fél ezren lakták, azóta, már lassan negyedszázada - akárcsak Csongrád megyében - fogy az itt lakók száma. Így január 1-jén már csak 48 ezren éltek a városban.

17 A népesség alakulása Hódmezıvásárhelyen A népességszám alakulását a természetes népmozgalom - az élveszületés és halálozás - eredıje és a vándorlás befolyásolja. Az 1970-es évek közepén történt demográfiai robbanást követıen fokozatosan csökkent a születések száma. Ebben számos tényezı játszott szerepet: egyrészrıl visszaesett a házasodási kedv és késıbbre tolódott az elsı házasság megkötésének ideje, másrészrıl növekedett a házasságnál kisebb termékenységő házasságon kívüli együttélések száma, ezzel egyidıben jelentısen csökkent az elváltak újraházasodása, illetve mérséklıdött a 30 év alattiak körében - ezen belül is fıként 20 és 24 év között - a gyermekvállalási hajlandóság. Ez a folyamat éppúgy jellemzı Hódmezıvásárhelyre, mint Csongrád megyére vagy az egész országra. A gyermekvállalás visszaesése az 1990-es években tovább gyorsult ban már csak 455 csecsemı született a városban, ami szinte csak héttizede az évinek. (Csongrád megyében és az országban ez idı alatt a születések 25 százalékkal mérséklıdtek.). Az élve születések száma és aránya 2003 Megnevezés Hódmezıvásárhely Csongrád megye Ország összesen Élve születések száma Szám szerint A év %-ában 104,1 100,8 97,8 Az év %-ában 70,7 74,8 75, lakosra jutó élve születés Szám szerint 9,4 9,0 9,3

18 Hódmezıvásárhely születésgyakorisága megegyezik a Csongrád megyei átlaggal: között évente átlagosan 1000 lakosra 10,1 újszülött jutott. Hódmezıvásárhelyen a 90-es évek elsı felében átlagosan 750-en, majd a 90-es évek második felében 700-an haltak meg évente. Ezt követıen tovább csökkent a halálesetek száma, 2003-ban nem érte el a 650 fıt. A lakosságszámhoz mért mortalitási mutatók azonban - a népesség csökkenése miatt - nem javultak lényegesen, ennek ellenére továbbra is alatta maradtak a kedvezıtlen megyei átlagnak. A halálozások száma és aránya 2003 Megnevezés Hódmezıvásárhely Csongrád megye Ország összesen Halálozások száma Szám szerint A év %-ában 99,1 98,9 102,3 Az év %-ában 85,2 86,7 93, lakosra jutó halálozás Szám szerint 13,4 13,6 13,4 Csongrád megye halandósági viszonyai különösen aggasztóak; itt a nemzetközi szinten kimagaslónak számító országos átlagnál mindig magasabbak voltak a halálozási arányszámok. A térség magas halandóságában nagy szerepe van a népesség elöregedésének, az egészségre káros életviteli, életmódbeli szokások elterjedésének, a lakosság rossz egészségi állapotának, a férfiak - különösen a középkorúak - rendkívül kedvezıtlen, kiugróan magas halálozásának, továbbá az öngyilkosságok magas számának. Hódmezıvásárhely a 90-es évtized második felétıl kezdve a megyén belül az alacsonyabb halandóságú térségek közé tartozik, ami valószínősíthetıen annak köszönhetı, hogy a város népessége fiatalabb a megyeinél. Az évtizedes tendenciákban a 2003-as év sem hozott változást, a meghaltak aránya ekkor is alatta maradt a megyei átlagnak között a születések számát összesen 620 fıvel haladta meg a halálozásoké. A természetes fogyásból eredı népességveszteséget a belföldi vándorlás tovább erısítette, míg a nemzetközi vándorlási többlet némileg ellensúlyozta. Az elmúlt három évben a térségbıl 300-zal többen költöztek el, mint ahányan be. Így a város népessége három év alatt több mint 900 fıvel csökkent elején a lakosság 48 százaléka férfi, 52 százaléka nı volt, a nık száma ekkor több mint 2 ezer fıvel haladta meg a férfiakét. A férfiak magasabb halandóságának következményeként az elmúlt években a népességen belül folytatódott a nık arányának lassú emelkedése év elején 1000 férfira 1094 nı jutott, 38-cal több, mint 2001-ben. Hódmezıvásárhely kevésbé van elnıiesedve, mint a megye többi része, hiszen a város nıtöbblete jóval alatta marad a Csongrád megyei és az országos átlagnak is.

19 A népesség nemenkénti arányai (százalék) Év Hódmezıvásárhely Férfiak aránya, % Csongrád megyében Hódmezıvásárhely 1000 férfira jutó nı Csongrád megyében ,7 48, ,3 47, ,6 47, ,8 47, Hódmezıvásárhely népessége, amellett, hogy folyamatosan csökkent, öregedett is az utóbbi években. A születések számának állandósuló csökkenése és az átlagos élettartam meghosszabbodása következményeként január 1-jén a 65 éves és idısebbek részaránya (15,4 százalék) már megegyezett a 0-14 évesekével (15,5 százalék). (Csongrád megyében még kedvezıtlenebb a helyzet, hiszen a megyében ugyanezek az arányok 15,9, illetve 15,3 százalék). A népesség öregedését a következı mutatók még szemléletesebbé teszik: míg 1990-ben 100 gyermekre 67 idıs személy jutott, 2004-ben már 99. A népesség megoszlása fıbb korcsoportok szerint Hódmezıvásárhelyen (százalék) Korcsoport Férfi Nı Gyermekkorú (0-14 éves) 21,9 17,0 16,1 19,8 15,8 15,0 Fiatalabb felnıtt korú (15-39 éves) 37,2 39,0 38,3 33,7 32,3 32,9 Idısebb felnıtt korú (40-64 éves) 29,4 32,0 33,1 30,4 34,4 34,1 Idıskorú (65 éves vagy idısebb) 11,5 12,0 12,5 16,1 17,5 18,0 ÖSSZESEN 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Jelentısen eltér a két nem kormegoszlása. Legnagyobb különbség az idıskorúaknál figyelhetı meg: 2004-ben a nıknek 18 százaléka, míg a férfiaknak 13 százaléka volt idısebb 64 évesnél. Így ma már a nıi lakosságnak több mint fele 39 évesnél idısebb. A fiúszületési többlet miatt viszont továbbra is több gyermekkorú, illetve fiatal felnıtt korú férfi él a városban, mint nı. A lakosságon belül a 39 évnél fiatalabbak körében férfitöbblet, afelett nıtöbblet tapasztalható. Hódmezıvásárhely lakossága az elmúlt években valamivel gyorsabban öregedett, mint a megyéé. Ezt a folyamatot jól mutatja az öregedési index (a 64 éven felüli

20 népesség 15 éven aluli népességhez viszonyított aránya) változása: a városban e mutató 32-vel, a megye egészében pedig 29-cel emelkedett 1990 és 2004 között. Hódmezıvásárhely lakossága ennek ellenére még mindig kissé fiatalabb, mint a megyéé, hiszen 2004-ben 100 gyermekre átlagosan 99 idıs személy jutott, a megye egészében pedig 103. Hódmezıvásárhely népességének iskolázottsága - hasonlóan a megyei vagy az országos átlaghoz - folyamatosan és jelentıs mértékben javult az elmúlt évtizedekben: a középfokú és felsıfokú végzettséggel rendelkezık népességen belüli aránya egyre magasabb, ugyanakkor egyre kisebb hányadot képviselnek azok, akiknek végzettsége az általános iskola 8. osztályánál alacsonyabb. A hódmezıvásárhelyiek iskolázottsága a 2001-es népszámláláskor alacsonyabb volt, mint az országossal szinte megegyezı Csongrád megyei átlag. Hódmezıvásárhely külterületi tanyaszám és lakosságszám megoszlása 2005 szétszórt 1691 Tanyaszám: 2430 Tanyaközpont 739 Tanya lakosság: Szétszórt Tanyaközpont 1700 fı 1506 fı 3206 fı A számadatok bizonyítják a Tanyagondnoki Szolgálat bevezetésének szükségességét. A XXI. század tanyavilága, az ott élı emberek szociológiai ismérvei ellentétei a múlt tanyavilágának. A közel 6 ezer tanyai lakos anyagi biztonságban erıs kulturális és helyi identitástudattal élt, önállóan szervezte önvédı szervezeteit. Mára a tanyasi létforma a periferizálódást jelenti minden vonatkozásban. Jelenleg sok az egyedül élı idıs ember, a létminimum alatt tengıdı sokgyermekes család, akik a városból költöztek a tanyára a lakásfenntartás magas költségei miatt. Megélhetésük nagyrészt segélyekbıl, a gyermekek után kapott családi pótlékból és alkalmi munkákból biztosított. Idıvel a tanya romossá válik, a föld mőveletlenné. Csongrád megye népmozgalmi adatai 2005 Csongrád megyében január 1-jén megközelítıleg 425 ezren éltek. A megyei népesség maximumát az évi népszámlálás idején érte el, azóta évente változó ütemben, de tartósan fogy az itt lakók lélekszáma. Mind az élveszületési, mind a halálozási arányszámok rosszabbak az országos átlagnál, amiben jelentıs szerepe van a megye öregebb korszerkezetének. A gyermekvállalási kedv a 70-es évtized közepi demográfiai robbanást követıen csökkent, sıt 1980-tól kezdve az élveszületések száma már elmaradt a halálozásokétól. A természetes fogyás okozta

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25.

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25. SOMOGY MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZETE Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Kaposvár, 2013. március 25. A NÉPEGN PEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

Iskola-egészségügyi statisztikai adatok 2007/2008 tanév

Iskola-egészségügyi statisztikai adatok 2007/2008 tanév Iskola-egészségügyi statisztikai adatok tanév Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Országos Környezetegészségügyi Intézet Továbbképzı munkaértekezlete 29. május 26. Jelentést küldı intézmények

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014)

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 4

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

Szociális és Egészségügyi Iroda

Szociális és Egészségügyi Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1., Pf.: 85. Tel.: 06 (32) 311-057 Ikt.szám: 47246/2005. J a v a s l a t a három éves szociális

Részletesebben

Szolgáltatástervezési Koncepció

Szolgáltatástervezési Koncepció Szolgáltatástervezési Koncepció Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális szolgáltatási feladataira 2003 Tartalomjegyzék I. Bevezetés II. Gyır Város általános helyzetképe II/1. Gyır Megyei Jogú Város

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója TARTALOMJEGYZÉK I. A KONCEPCIÓ CÉLJA 3 II. HELYZETKÉP 3 III. JÖVİKÉP 21 IV. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK 22 Mellékletek A KONCEPCIÓ CÉLJA

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS 1. sz. napirendi pont Tájékoztató Somogy megye foglalkoztatási helyzetérıl Elıadó: Dr. Tarrné dr. Törzsök Piroska igazgató, DDRMK Kaposvári

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ Recsk Nagyközségi Önkormányzat 3245. Recsk, Kossuth L. út 165. Tel.: 36/578-310, Fax: 478-022 Email: polghiv.recsk@axelero.hu SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2004. Készült: 2004. december Jóváhagyta:

Részletesebben

Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapota 2007. ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete Veszprém

Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapota 2007. ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete Veszprém 1 Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapota 27 ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete Veszprém 2 Közép-Dunántúli Régió 1. sz. ábra A Közép-Dunántúli Régió, Magyarország gazdasági szempontból

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

Csongrád Megyei Rendır- fıkapitányság H i v a t a l a 6722 Szeged, Kossuth Lajos sgt. 22-24. Telefon: 62/562-400

Csongrád Megyei Rendır- fıkapitányság H i v a t a l a 6722 Szeged, Kossuth Lajos sgt. 22-24. Telefon: 62/562-400 Csongrád Megyei Rendır- fıkapitányság H i v a t a l a 6722 Szeged, Kossuth Lajos sgt. 22-24. Telefon: 62/562-400 IDEIGLENES MEGELİZİ TÁVOLTARTÁS ELRENDELÉSE ESETÉN IGÉNYBE VEHETİ SZÁLLÁSHELYEK CSONGRÁD

Részletesebben

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.

Részletesebben

Medina község Önkormányzati Képviselı-testületének. 9/2007. /XII.12./ számu. Rendelete

Medina község Önkormányzati Képviselı-testületének. 9/2007. /XII.12./ számu. Rendelete Medina község Önkormányzati Képviselı-testületének 9/2007. /XII.12./ számu Rendelete A TANYAGONDNOKI SZOLGÁLATRÓL 2 MEDINA község Önkormányzati képviselı-testülete /a továbbiakban: Önkormányzat/ a helyi

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2004. november 2 T a r t a l o m Bevezetés 3 I. HELYZETKÉP 4 I.1. Várpalota város társadalmi, gazdasági helyezte 4 II. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Készült: Székesfehérvár, 2010. november hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1., Postacím:

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Szám: 15355/2009. Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Javaslat a 252/2005.(X.27.) Öh. sz. határozattal jóváhagyott Salgótarján

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 1 JÓVÁHAGYOTT VERZIÓ! PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Pilis Város Egészségügyi Szolgáltatás-tervezési Koncepcióját

Részletesebben

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban I. A megváltozott munkaképességő álláskeresık létszámadatai Régiónk munkaerı-piaci helyzetét

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január)

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Elıszó... 3 Bevezetés... 5 Miért az egészségtervek?... 5 A Dunabogdányi egészségtervtıl várt hasznok, egészségnyereség...

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgy

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének../2009. (II. 23.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendı térítési díjakról szóló 6/2008.

Részletesebben

Szerkesztette: Dr. Bényi Mária

Szerkesztette: Dr. Bényi Mária NÉPEGÉSZSÉGÜGYI JELENTÉS 28. Országos Szakfelügyletei Módszertani Központ Nem-fertızı betegségek epidemiológiája osztály Szerkesztette: Dr. Bényi Mária Munkatársak: Kéki Zsuzsanna Rákos-Zichy Péter Vámos

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve

Részletesebben

Közhasznúsági melléklet 2013

Közhasznúsági melléklet 2013 Adószám: 21886171-2-42 Cégbíróság: Fıvárosi Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 01-09-921653 Kıbányai Szivárvány Szociális Gondoskodást Nyújtó Közhasznú Nonprofit Kft 1108 Budapest, Sütöde utca 4.

Részletesebben

A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével.

A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével. A régiók kialakításának finanszírozási kérdései Vigvári András vigvaria@inext.hu Koncepció A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések

Részletesebben

Kivonat. mely készült a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsának 2011. szeptember 20. napján megtartott ülésének jegyzıkönyvébıl

Kivonat. mely készült a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsának 2011. szeptember 20. napján megtartott ülésének jegyzıkönyvébıl 59/2011. (IX. 20.) CsKTT. 16-5633-4/2011 Tárgy: Csanytelek, Baross Gábor u. 2. sz. alatti ingatlan használatba vétele Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa megtárgyalta Csanytelek, Baross

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2010. június 03-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./B kötet

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2010. június 03-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./B kötet I/B kötet 1. oldal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2010. június 03-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./B kötet Hódmezővásárhely és Kistérsége Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a 2013 2018 (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet) Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A Program készítéséért felelıs:

A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Környezetvédelmi Programja 2011-2016 évekre Budapest, 2011. 1 A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata A Program elkészítésében

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Tájékoztató Nógrád Megye Közgyőlése részére Nógrád megye háziorvosi ellátásáról 2012. október 31.

Tájékoztató Nógrád Megye Közgyőlése részére Nógrád megye háziorvosi ellátásáról 2012. október 31. NÓGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE Tájékoztató Nógrád Megye Közgyőlése részére Nógrád megye háziorvosi ellátásáról 2012. október 31. 3100 Salgótarján, Rákóczi u 36. Levelezési

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 110. MELLÉKLET : 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének./2009. (.) rendelete a 2008. évi költségvetés végrehajtásáról (tervezet) E L İ T E R J E

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2008. I. negyedév Dél-Alföld Tájékoztató 2008. január 2008. február Bács-Kiskun megye 769 39108 fı Csongrád megye 524 26298 fı Békés

Részletesebben

Ikt. szám: 47.374/2006.

Ikt. szám: 47.374/2006. Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: 47.374/2006. Javaslat Somoskıújfalu Község Önkormányzata fogorvosi feladatai ellátásának átvételére, és a

Részletesebben

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai A B C 360000 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 370000 Szennyvíz győjtése, tisztítása, elhelyezése 381103 Települési hulladék

Részletesebben

A magyar lakosság egészségi állapota

A magyar lakosság egészségi állapota A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Integrált Városfejlesztési Stratégia elfogadása Elıkészítette: Gál András Mőszaki Osztály Csökmei László Erik fıépítész Véleményezı Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/10. Döntéshozatal módja:

Részletesebben

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1 S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl Salgótarján, 2008. november 11. Elıterjesztı: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 167-173. o. Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Czagány László 1 Fenyıvári

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az otthoni szakápolás jogszabályváltozásai

Az otthoni szakápolás jogszabályváltozásai Az otthoni szakápolás jogszabályváltozásai a társadalombiztosítási finanszírozás tükrében 2010. és 2015. között Dr. Kőrösi László Országos Egészségbiztosítási Pénztár Általános Finanszírozási Főosztály

Részletesebben

HÓDMEZİVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

HÓDMEZİVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA HÓDMEZİVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2003 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ 1.1. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város szociális ellátórendszerérıl 1.2. A Szociális Szolgáltatástervezési

Részletesebben

I. FEJEZET. A rendelet hatálya

I. FEJEZET. A rendelet hatálya 1 JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2008. (II.28.) rendelete a személyes gondoskodást nyújtó, gyermekjóléti alapellátásokról és az igénybevétel feltételeirıl, valamint a fizetendı

Részletesebben

A gyógytestnevelés jelenlegi rendszere, az új szakszolgálati rendelet alapelvei

A gyógytestnevelés jelenlegi rendszere, az új szakszolgálati rendelet alapelvei A gyógytestnevelés jelenlegi rendszere, az új szakszolgálati rendelet alapelvei 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 21. A közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei: gyógypedagógiai tanácsadó,

Részletesebben

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,

Részletesebben

KÁL NAGYKÖZSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

KÁL NAGYKÖZSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 1. melléklet a Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 16/2013.(.01.) önkormányzati rendelethez KÁL NAGYKÖZSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítette: Molnár Józsefné

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS HUMÁNSZOLGÁLTATÓ KÖZPONTJA

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS HUMÁNSZOLGÁLTATÓ KÖZPONTJA SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS HUMÁNSZOLGÁLTATÓ KÖZPONTJA 700 Szekszárd, Vörösmarty Mihály utca. Tel.: 74/-474, -47 Fax: 74/-474. számú elıterjesztés az SZMJVK Szociális és Egészségügyi Bizottsága 00..-án

Részletesebben

Dr. Bényi Mária Egészségfejlesztés közoktatási intézményekben Budapest 2007. február 28.

Dr. Bényi Mária Egészségfejlesztés közoktatási intézményekben Budapest 2007. február 28. Baleset-megelızés gyermekkorban Dr. Bényi Mária Egészségfejlesztés közoktatási intézményekben Budapest 2007. február 28. 0 18 éves korban baleset következtében meghaltak száma 2000-2004 Halálok 0 18 éves

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET Közleményei 169 B Témavezetı: Hardi Tamás PhD tudományos munkatárs Készült: a Gyıri Többcélú Kistérségi

Részletesebben

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt. HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.hu 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetıi összefoglaló... 3. 1.1. Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben