Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download ""

Átírás

1 Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP /B SÁROSPATAKI KISTÉRSÉG TERVDOKUMENTUM I. verzió Sárospatak, november 28. Wächter Balázs Kistérségi vezető tervező.... RFH Zrt. Csanádi Ágnes projektvezető

2 SÁROSPATAKI KISTÉRSÉG (ÉM9) TARTALOMJEGYZÉK KISTÉRSÉGI TERVDOKUMENTUM - I. Helyzetelemzés - II. SWOT elemzés - III. Fejlesztési irányok - IV. Projektek összegző bemutatása - V. Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva 3. old. 15. old. 18. old. 23. old. 36. old. CSATOLANDÓ MELLÉKLETEK KFB jegyzőkönyvi kivonat / határozat TKT jegyzőkönyvi kivonat / határozat Projektgazdák szándéknyilatkozatai 155. old old old. Esélyegyenlőségi helyzetelemzés 158. old. KFB, TKT határozat az esélyegyenlőségi helyzetelemzés jóváhagyásáról 159. old. Helyzetelemzéshez tartozó mellékletek 160. old.

3 KISTÉRSÉG KÓDJA EM9 DÁTUM: VERZIÓ: V1 I. Helyzetelemzés I. 1. Gazdasági helyzet A Sárospataki kistérségben a rendszerváltással összeomló gazdasági és foglalkoztatási kapacitások újraépülése lassan és egyenetlenül megy végbe. A szerkezetváltás lassúsága a kedvezőtlen közlekedési adottságokkal, a településszerkezettel, a munkaerő alacsony, illetve a munkaerőpiacon nem értékesíthető, korszerűtlen képzettségi színvonalával függ össze, míg az egyenetlenség, vagy pontosabban egyenlőtlenség a hagyományos tájitermészeti, termelési adottságok, gazdasági potenciálok tartós különbözősége, az egyes települések társadalmi összetétele mentén értelmezhető. A kistérség gazdasági és foglalkoztatási kapacitásai a központban, Sárospatakon koncentrálódnak pl. az egyéni és társas vállalkozások 65%-a a kisvárosban működik, egyedül itt található ipari fejlesztésre alkalmas, kijelölt terület, és túl a központ és a kistérség falvai közötti polarizáltságon, mind a gazdasági és foglalkoztatási szerkezet, mind a fejlesztési esélyek tekintetében tartós különbségek mutatkoznak Tokaj-Hegyalja és a Bodrogköz települései között utóbbiak jelentős hátrányára. A gazdasági ágak közötti arányeltolódás ebben a kistérségben is végbement; a mezőgazdaság jelentősége radikálisan visszaszorult, az ipar súlya is csökkent, a szolgáltatási szektor viszont erősödött. Néhány adat ennek illusztrálására: 2007-ben a regisztrált társas vállalkozások 10,7%-a a mező-, erdő- és vadgazdálkodási, halászati ágazatban, 27,5%-a az ipar- és építőipar területén működött, a kereskedelmi és javítószolgáltatási ágazatban 22,9% dolgozott, a turisztikai ipar súlyát jelző szálláshely és vendéglátás területén 5,4% volt tevékeny, míg a gazdasági szolgáltatás és ingatlanügyletek a társas vállalkozás 13,7%-ának volt a legfőbb profilja. A foglalkoztatás szerkezete hosszú átalakuláson megy keresztül. A mezőgazdaság eltartó képessége fokozatosan csökken, a korábbinál kevesebb munkaerőt foglalkoztat, azt is idényjelleggel. Nő a foglalkoztatottság az építőiparban, a kereskedelem, vendéglátás és egyéb szolgáltatások terén. Vállalkozások Sárospataki kistérséget is a kisvállalkozások dominanciája jellemzi, a regisztrált vállalkozások között az egyéni vállalkozások aránya 67% volt, s ezer lakosra ebben az évben 629 társas és 1277 egyéni vállalkozás jutott. Az egyéni vállalkozások dominanciája az önfoglalkoztató kényszervállalkozások masszív térségi jelenlétére mutat. A legnagyobb foglalkoztatók a kistérségben: Vállalkozás neve, Foglalkoztatottak, Székhely, Tevékenység BOSS 2006 Hungária Kft., 159 fő, Sárospatak, Menetszerszám gyártás Pataki Ruha Zrt., 131 fő, Sárospatak, Ruhaipari termékek Geomilk Kft., 113 fő, Sárospatak, Mezőgazdaság Épszer Zrt., 111 fő, Sárospatak, Építőipari tevékenység ÉMÁSZ Nyrt. Sp.-i Kirendeltség, 109 fő, Sárospatak, Szolgáltatás Kenézlő-Dózsa Mg. Zrt, 70 fő, Kenézlő, Mezőgazdaság Tokaj Kereskedőház Zrt., 60 fő, Tolcsva, Borászat Rufém Rugó és Fémtömeggyártó Kft.,41 fő, Bodrogolaszi, Rugógyártás Tokaj Oremus Kft., 30 fő, Tolcsva, Borászat Elga-Zár Kft. 30 fő, Olaszliszka, Fémtömegcikkek gyártása (Forrás. Települési adatszolgáltatás alapján Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezete)

4 Mezőgazdaság A foglalkoztatás ágazatonkénti megoszlásában jelentős eltérések vannak a települések között. Az agrárágazatban foglalkoztatottak aránya a térségi átlag háromszorosa (pl. Háromhuta, Hercegkút, Kenézlő), olykor ötszöröse (Viss) lehet. Míg a mezőgazdaság a Bodrogközi falvakban domináns, addig az erdőgazdaság a Hegyalján magasabban fekvő vidékein lévő aprótelepüléseken biztosítja a nagyobb arányú foglalkoztatást. Ugyanakkor az erdőgazdálkodás a meghatározó ágazat foglalkoztatásban betöltött valódi szerepe az adatokból nem látható, mert az ágazat az elmúlt majd két évtizedben a fekete/szürke foglalkoztatás terepévé vált A Hegyalján fennmaradt a szőlészet, borászat intenzív kultúrája, és ha a termelők panaszkodnak is piaci versenyhátrányukra az olcsó nyugati borokkal szemben, a minőségi borászat és a hozzá kapcsolódó turizmus hosszú távon is Hegyalja húzóágazata marad. A nagyarányú agrárfoglalkoztatás kapcsán fontos megemlíteni, hogy Bodrogköz tartósan hátrányos helyzetének egyik oka, hogy a táji adottságokhoz igazodó hagyományos termelési, gazdálkodási és megélhetési módokat a vízrendezés majd a szocialista nagyüzemek helyi termelési adottságokat figyelmen kívül hagyó, a nagytáblás szántóföldi növénytermesztést erőltető gazdálkodása eltüntette, és a helyükre azóta sem sikerült fenntartható megélhetési és gazdálkodási formákat találni. Az elmúlt évek gyümölcstelepítési hulláma ugyan kedvező fejleménynek tekinthető, ám a tájegység egész számára nem tekinthető kitörési pontnak. Ipar A gazdasági és foglalkoztatási szerkezet átrendeződésének egyenlőtlenségére utal az ipar foglalkoztatási súlya az egyes településeken. A térségben a hagyományos ipari ágazatok, a gépipar, textilipar a KGST piacok összeomlása majd a globalizálódó gazdaságban színre lépő távol-keleti versenytársak megjelenésével összehúzódtak, ma hajdani kapacitásaik töredékével működnek. Az iparon belül három jelentősebb tevékenységi kör jelenik meg: a faipar, borászat (tehát a feldolgozóipar) és a gépipar. Feldolgozóipari kapacitások a következő településen működnek: Borpalackozás (Tolcsva), Fafeldolgozás (Sárospatak, Vámosújfalu), A fémmegmunkálás és gépipari tevékenységet folytató cégek elsősorban Sárospatakon működnek, de van ilyen vállalkozás Bodrogolasziban is. Az említett tevékenységi körökön kívül más profilú (varroda, bányászat, építőipar) vállalkozások is működnek a térségben, azonban nem képviselnek olyan súlyt, hogy az érdemben befolyásolja az iparszerkezetet. Az elérhetőség kedvezőtlen közlekedési feltételei Miskolc, Nyíregyháza lassú közúti elérhetősége és a vasút villamosítás hiánya miatt, s mert ezen a vidéken a határok lebontása nem eredményezhette a szomszédos országgal való gazdasági kapcsolatok, a befektetések élénkülését, a kistérség nem kiemelt célterülete a befektetőknek. Noha Sárospatak és környezete is része az 1998-ban létrehozott Zempléni Vállalkozási Övezetnek, s rendelkezik egy mégoly kicsi ipari parkkal, gazdasági fellendülést és a foglalkoztatási helyzet számottevő javulását eredményező beruházásokra nem került eddig sor. A beruházások, fejlesztések és a helyi információk szerint, a külföldi tőke célterülete Sárospatak, illetve a hegyaljai Tolcsva, mely utóbbi településen leginkább a borászatban és a turizmusban jelentek meg a befektetések. A kereskedelem területén várhatóan bővülni fog a foglalkoztatás, több üzletlánc jelezte befektetési szándékát, ipari fejlesztések területén a svájci tulajdonú FRAISA SZKC Kft. jelezte fejlesztési szándékát. Turizmus A turizmus, foglalkoztatásban betöltött szerepe ugyancsak erőteljes koncentrációról tanúskodik (térségi szinten 2006-ban a foglalkoztatottak 6,6%-a dolgozott ebben az

5 ágazatban): Sárospatakon (4,2%) és Tolcsván (5,7%) valamint Bodrogolasziban (6,9%) mondható jelentősnek. (A foglalkoztatottak abszolút számát tekintve természetesen Sárospatakon élnek a legtöbben turizmusból.) A kistérség számos turisztikai vonzerővel rendelkezik. A műemlékek és védett létesítmények száma 74, ami a megyében található értékek közel 11 %-a! Minden településen van olyan látnivaló, mely az ide érkező vendégek számára természeti, kulturális, építészeti szempontból vonzó lehet. A természeti értékek közül legfőbb vonzerőt a folyók képviselnek, de tulajdonképpen a térség egésze, a hegyek, a kisebb vízfolyások, a természetvédelmi területek által kínált lehetőségek is kiváló célterületet jelenhetnek a természti- és ökoturizmust kedvelők számára. Sárospatakon található hőforrás, melyre építve egyre inkább kezd fellendülni termál-, gyógyturizmus, 2009-ben már nem csak a nyári, hanem a téli szezonban is tud vendégeket fogadni a helyi fürdő. Az épített örökség számos eleme kisebb helyi jelentőségű, a faluképet szépítő épület: falházak, templomok, de több településen található kastély, várrom, illetve a világörökség részét képező épített elemek. Kiemelkedő értékek találhatóak Sárospatakon, melyek a város történelmi, kulturális gazdagságát idézik. A határmenti fekvés révén kialakult speciális turisztikai forma, a bevásárló- és termálturizmus kombinációja, jellemzően szlovák és lengyel vendégekkel. Ugyanakkor a turizmus eredményessége a kevésbé attraktív vonzerők, illetve a turisztikai látnivalók hálózatszerű felfűzésének hiányában elmarad a lehetőségektől, annak ellenére, hogy 2001 óta 65%-kal nőtt a kistérségben a vendégéjszakák száma. Szolgáltatások A tercier szektor foglalkoztatás a gazdasági, pénzügyi, személyi szolgáltatások révén Sárospatakon koncentrálódnak, és térségközponti szerepének köszönhetően itt található a legtöbb közintézmény is. A Sárospatakon foglalkoztatottak majd harmada 28.7% - dolgozik a közigazgatásban, közszolgáltatásban. Kistelepülésen a tercier szektor magasabb foglalkoztatási aránya esetén szinte biztosak lehetünk abban, hogy az önkormányzat, illetve az önkormányzati fenntartású intézmények a település legnagyobb, vagy jószerivel kizárólagos foglalkoztatói. Korábbi támogatott fejlesztések ( ) között legnagyobb összegben gazdasági célú beruházások valósultak a kistérségben (az összes kistréségi támogatás 37%-ban, ami az összes támogatott beruházási összérték 48%-át jelentette). A vállalkozások támogatott fejlesztései között meghatározó a mezőgazdasági üzemek fejlesztései, de találunk építőipari vállalkozást, illetve szerszámgyártásban, fémiparban tevékenykedő vállalkozásokat is jelentősebb fejlesztéseket végrehajtók között. Az ipari fejlesztések többségére a vállalatok telephelyi koncentrációja alapján Sárospatakon és Bodrogolasziban került sor, melyek célja a gyártás technológiai korszerűsítése, ami nem csak az eredményesség javulásával, de élőmunka kiváltásával is járhat. A nagyobb összegű beruházások mellett jelen vannak, különösen a falusi turizmus, vendégfogadás területén a kisebb értékű beruházások. Az önkormányzatok közvetlen gazdaságélénkítő tevékenysége (Sárospatakon) az ipari övezet közművesítésének előkészítésével, vagy (társulási szinten) különböző gazdaságfejlesztési programok elkészít(tet)ésére, illetve a turizmus területén az önkormányzati fenntartású szálláshelyek létesítésére, felújítására korlátozódott az elmúlt években. I. 2. Infrastrukturális helyzet Közúti közlekedés A Sárospataki kistérség települései Budapesttől km távolságra, a megyeszékhelytől pedig km távolságra fekszenek, elérési idejük a mai elvárásoknak nem felel meg. (4.számú melléklet) A kistérségi primer kutatás során gyűjtött adatok utalnak mind a közúti mind a vasúti közlekedés nehézségeire. A Sárospataki kistérség fő közúti közlekedési tengelye a 37. sz. főközlekedési út, amelyen keresztül a megyeszékhellyel és a szerencsi és a sátoraljaújhelyi térséggel

6 teremthet kapcsolatot a 16 település. A főút áteresztő képessége kicsi, miközben burkolatát folyamatosan újítják. Az elmúlt évben készült el a Miskolcról kivezető 2*2 sávos forgalmi pálya, míg folyamatban van Bodrogkisfalud és Sárospatak közti felújítása. A kistérség települései a főúthoz kapcsolódó, szintén rossz állapotú bekötőutakon közelíthetőek meg. A közúti közlekedést lassítja a térség vízrajza, a folyók által kettészelt földrajzi elhelyezkedés. Kenézlőtől délre a Tiszán Balsánál autós kompátkelő működik, amely a közvetlen kapcsolatot biztosít a szomszédos megyével. Különösen nyíregyházánál. A Bodrogon való átkelést a Sárospatak és Tokaj közötti folyószakaszon csupán néhány komp (Bodrogkeresztúr és Bodrogkisfalud között, Olaszliszkánál, Sárazsadánynál és Bodrogolaszinál) teszi lehetővé. A bodrogközi kistáj elérhetőségét valamelyest javította a cigándi híd megépítése miközben a fejlődésben nagyobb lökést adna, ha új Tisza híd megépítésével Nyíregyháza közúti elérhetősége gyorsabb lenne. A Bodrogköz és Hegyalja kistájak közúti összeköttetését a számú út biztosítja, melynek teherforgalma - különösen Románia európai uniós taggá válása óta jelentősen megnövekedett. Ez a tranzit teherforgalom a 37. számú főút elérését a kistérség egyetlen közúti hídján, a sárospataki Bodrog-hídon és Sárospatak városközpontján történő áthaladással tudja megoldani, jelentősen rongálva a híd állapotát és sokszor megbénítva Sárospatak belvárosának forgalmát. A Bodrog-híd állapot-felújítása, valamint a Sárospatakot elkerülő út megépítése elkerülhetetlen, sürgető feladat. A Sárospataki kistérségben több zsáktelepülés található (Komlóska, Háromhuta, Makkoshotyka és Zalkod), melyek bekötőúttal kapcsolódnak az összekötő utakhoz, s tömegközlekedési kiszolgálásuk, illetve általában közúti elérhetőségük kedvezőtlen. Kiépített kerékpárút-hálózat a kistérségben nincs, kizárólag a szomszédos kistérségi központtal van kiépített kerékpárút összeköttetés. (Sárospatak Sátoraljaújhely kerékpárút) Az OTrT-ben a kistérséget érintő tervezett új kerékpárút elemek: Tiszamente kerékpárút (11-es jelű Euro Velo) 4.A számú szakasza ( - Sátoraljaújhely - Sárospatak Bodrogolaszi Vámosújfalu Olaszliszka Szegilong ), mely vonal fejlesztése fontos a turisztikai hálózatos fejlesztések szempontjából. Vasúti közlekedés A Sárospataki kistérség vasútsűrűség és vasútellátottság szempontjából is az ország legkedvezőtlenebb helyzetű térségei közé tartozik. Kistérséget érintő közvetlen vasútvonal, a Szerencs-Sátoraljaújhely vonalú 80 c jelű vasúti fővonal párhuzamosan fut a 37. sz. főközlekedési úttal, tőle keleti irányban, a következő településeket érintve: Olaszliszka Tolcsva, Bodrogolaszi, Sárospatak. Ez a vonal jelenleg nincs villamosítva, a forgalmat diesel mozdonyok bonyolítják. Szembetűnő a jelentős különbség a közúti és a vasúti utazási idők között. Vasúton különösen lassú eljutni Zalkod, Vajdácska, Kenézlő és Erdőhorváti térségébe, mely tényező csökkenti a helyi lakók mobilitását, a munkavállalók ingázási lehetőségeit. A vasúti közlekedés minősége összességében gyenge, mind a személy- mind az árufuvarozás tekintetében alacsony a szolgáltatás színvonala. Egyrészt a vágányok és a kocsipark műszaki állapota miatt nem megfelelő sem a kereskedelmi, sem az utazási sebesség, másrészt pedig hiányzik a kellő rugalmasság, az üzleti szemlélet és a menetrendszerűség a mindennapi működés során. Összességében elmondható, hogy a kistérség települései közül azoknak a legkedvezőbb a vasúti közlekedési helyzete, amelyek a 37. sz. főút és a Bodrog folyó között helyezkednek el. Vízi és légi közlekedés A térségen halad át az ország második legnagyobb folyója, a Tisza. A folyón a hajózás visszafejlődött: menetrend szerinti személyszállítás jelenleg nincs, teherszállítás is csak alkalomszerűen történik. A folyókon tehát időszakos személyforgalmi- és sporthajózás

7 van, mely jellemzően az idegenforgalmi szezonhoz köthető. Hasonlóan ítélhető meg a terület észak-déli tengelyében elhelyezkedő Bodrog folyó szerepe is. Összességében a vízi közlekedés infrastruktúrája kiépítetlen, a vízi közlekedés által generált szállítási igény pedig mára lecsökkent. A térségben a légi közlekedés nem jellemző, de Sárospatakon van egy füves leszállópályájú reptér, amely sportrepülésre alkalmas. Legközelebb elérhető nemzetközi repülőtér Kassán van. Természeti környezet A kistérség vízrajzi érintettsége: - Folyóvizek (Tisza folyó, Bodrog folyó, Hotyka-patak, Tolcsva-patak) - Csatornák (Bodrogzugi-főcsatorna) - Állóvizek (Holt-Bodrog) A Bodrog folyó menti települések közül Bodrogolaszi árvízi védettsége hiányos, Sárazsadányé pedig nem teljes körű. A védőmű megerősítése mindkét településen kiemelt feladat. A 16 településből 15 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett. A Kistérség 16 települések közül a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról melléklete szerint 3 település (Györgytarló, Hercegkút, Zalkod) fokozottan érzékeny, a többi 13 pedig érzékeny területű. Hercegkút és Sárospatak kiemelten érzékeny besorolású. A Kistérség a 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet szerint a 10. légszennyezettségi zónába tartozik. A 10. zóna országos összehasonlításban a legenyhébb légszennyezettségi mutatókkal rendelkezik. A Kistérség 6 települése (Erdőhorváti, Háromhuta, Hercegkút, Komlóska, Makkoshotyka, Tolcsva) erózióval erősen veszélyeztetett terület. Az erózió kérdése tehát a Kistérség majd felét érintő kiemelt feladat. Közművek A kistérség területén a vezetékes földgázellátás a fogyasztói igények tekintetében teljes egészében lefedett. Ugyanígy a közüzemi vízhálózat és a zárt közcsatorna-hálózat is Vajdácska kivételével - minden településen kiépítésre került. A közüzemi vízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások aránya a kistérség egészét tekintve 81,1 %, de az egyes települések között jelentős különbségek vannak. (6. számú melléklet) A vízhálózatba való bekötések tekintetében legrosszabb a helyzet Zalkod településen, ahol a lakásoknak 53,2 %-a van a vízvezeték-hálózatba bekapcsolva, ellenben Hercegkút és Háromhuta községekkel, ahol ez az arány 95 % feletti. Internet elérhetőség A szélessávú internet már minden településen elérhető, a szolgáltatás minősége azonban néhány községben fejlesztésre szorul lakosra 53,7 fő internet használó jut kistérségi átlagban. A mobiltelefon hálózat tekintetében is hasonló a helyzet. Komlóskán azonban egyáltalán nem, Háromhután pedig nem mindegyik szolgáltató érhető el. Főként a hegyaljai tájrész hegyekkel körbevett településein nehézkes a hálózat elérése. A kábel TV szolgáltatás még 7 településen nem érhető el. A kábeltelevízió előfizetőinek 1000 lakosra jutó száma 2005-ben 153 db volt. Hulladékgazdálkodás A hulladékelszállítás nem teljesen megoldott, ezért a helyi lakosok gyakorta maguk hordják ki a szemetet egy közeli hulladéklerakóba, vagy a község külterületére. További gond a komplex hulladékgazdálkodási rendszer teljes körűségének hiánya, amely a begyűjtéstől kezdődően a szállítás, válogatás, hasznosítás feladatait látná el, teljes vertikumban, térségi szinten. A hulladékgazdálkodás feladatait a kistérségben a Zempléni Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft. látja el. A korábban problémaként jelentkező

8 hulladék-elhelyezési problémák a bodrogkeresztúri lerakó megnyitásával átmenetileg megoldódott, bár aggasztó a jelentős szállítási távolság. Bodrogkeresztúron mind veszélyes (részleges), mind inert hulladékot tudnak fogadni. Utóbbi helyben történő feldolgozása is megoldott. A szelektív hulladékgyűjtés rendszere minden településen kiépített. Bővítésére azonban igény van. Korábbi fejlesztések 2002 és 2008 között a Kistérség számára megítélt támogatások 13%-a közmű-, 10%-a közlekedésfejlesztést célzott. A közmű-fejlesztések közül Kenézlő és társult településeinek szennyvíz-elvezetése, valamint Bodrogolaszi, Györgytarló, Háromhuta, Sárazsadány és Sárospatak csapadékvíz-elvezetése képvisel döntő súlyt. A közlekedésfejlesztéseknél elsősorban a belterületi utak burkolatépítése emelhető ki. Jelenleg folyamatban van a 37- es számú út korszerűsítése, míg az elkövetkezendő két évben a Magyar Közút Kht. tervezi a szinte járhatatlan Vámosújfalu és Sárospatak közti út padkásítását. I. 3. Társadalmi helyzet Demográfia A sárospataki kistérség lakosságszáma a 2007-ben fő, ami folyamatos, konkrétan 5%-os csökkenést mutat 2001-hez képest. A kistérség 16 településéből egy rendelkezik városi ranggal, és itt él a kistérség lakosságának 51 %-a, fő. A 15 község között oszlik el a lakosság 49 %-a, fő. A kistérség népsűrűsége alacsony, 57 fő/km 2. Ez részben a természetföldrajzi adottságoknak (ártéries hegyvidéki elhelyezkedés) a következménye, részben pedig negatív demográfiai folyamatok eredménye ben 120 fő/ km 2 népsűrűség feletti település nem volt a kistérségben. A természetes szaporodási mutatók alapján rendkívül kedvezőtlen kép rajzolódik ki a települések többségén lakosra jutó halálozások száma 2005-ben 14,2 fő volt. A negatív demográfiai folyamatok másik eleme az elvándorlás: a belföldi vándorlási különbözet kistérségi értéke mind a megyei, mind a regionális értéknek több mint kétszerese. A vándorlási különbözet 1000 lakosra jutó évi átlaga között -5,8 fő volt. Az elvándorlás különösen jelentős arányú a felsőfokú végzettségűek, szakképzettek körében, ami a térség munkaerőpiaci helyzete szempontjából kedvezőtlen hez viszonyítva a kistérségben népesség körében a 60 év felettiek aránya stagnál (20%), miközben 2001-hez képest 3%-kal csökkent a 14 éven aluli gyermekek aránya. A népesség korcsoport szerinti megoszlásból az idősekkel való több törődés igényén kívül levonhatjuk azt a következtetést, hogy a kistérségben csökken a tanköteles korú gyermek száma, ami magával vonhatja közoktatási intézményrendszer további átszervezését, koncentrációját. A települések mindegyikén jelentős mértékű az elöregedés, amihez ha párosítjuk a fiatalok és főként a felsőfokú végzettségűek - elvándorlásának jelenlegi tendenciáját, könnyen megjósolható, hogy néhány éven belül több kihalással veszélyeztetett településsel találkozhatunk a térségben. Az elvándorlás a beszűkült elhelyezkedési lehetőségekre, az életminőséggel kapcsolatos problémákra vezethető vissza. Közoktatás A Sárospataki kistérségben két törpefaluban nincs iskola (Zalkod és Háromhuta) s az iskolafenntartók között éppen csak elkezdődött az intézményi társulások (iskolakörzetek) szervezése. A fenntartók óvatos lépéseket tettek, tagiskolaként rendre megmaradtak az alsó tagozatok, még ha összevont osztályokkal is: ilyen pl. a Bodrogolaszi tagiskolájaként működő Makkoshotyka, vagy Kenézlő tagiskolája, Viss. Emellett van egy nyolc osztállyal működő tagintézmény, Vámosújfalu iskolája, ahol 121 gyermek tanul (Bodrogolaszi tagiskolája). Az iskolafenntartó társulások megalakulásával létrejött új, 200 fős intézmények egyelőre túlzottan újak ahhoz, hogy működésük stabilnak legyen tekinthető, s számos pedagógiai problémával küzdenek. Ugyanakkor nem szűnt meg az egészen apró

9 intézmények fenntartásának problémája: Komlóskán mind az óvoda, mind az iskola alig több, mint tíz gyermekkel működik, s csak azért nem kellett kapuit bezárni egyiknek sem, mert nemzetiségi oktatást folytatnak. (Ennél sokkal jobb a helyzet Hercegkúton, ahol 38 alsós kisgyermek vett részt német nemzetiségi oktatásban 2008-ban.) A kistérség óvodái a regionális átlagnál valamivel kisebb költségvetéssel működtek ben (337 ezer Ft/gyermek volt a kistérségi óvodák működési költségeinek átlaga, de óriási volt a szórás a 148 ezer Ft egy főre jutó györgytarlói értéktől a 731 ezer Ft/fős komlóskai értékig.) Ugyanakkor az iskolák fajlagos működési költsége 6 százalékponttal meghaladta a regionális átlagot. (A kistérségi átlag 300 ezer Ft/tanuló volt; a legtöbbet Komlóska áldozott az iskolájára, 765 ezer Ft jutott egy tanulóra.) 1 Nem volt tehát olyan sokkal drágább a kistérség közoktatási rendszerének fenntartása, mint másutt, mégis türelemmel és a kölcsönös érdekeltségek nyomvonalán érdemes törekedni az együttműködések javítására, a jelenlegi együttműködések megerősítésére, esetleg az intézményfenntartó társulások bővítésére. Az elmúlt években a kistérségben Olaszliszkán, Bodrogolasziban, Tolcsván, Vajdácskán korszerűsítettek iskola épületet (nem minden oktatási helyet), míg jellemzően a több településen a korábbi évek korszerűsítési munkái forrás hiányában elmaradtak. Az iskola épületek fenntartása a korszerű jó minőségű nyílászárók, hőszigetelés hiányban a lehetőségekhez képest magasabb költséget jelentenek, miközben sokszor mindennapi infrastrukturális hiányosságok gátolják a korszerű oktatás-nevelési tevékenység feltétételeit. A kistérségben néhány településen most néznek szemben az oktatási rendszer koncentrációjának következményeivel, a központi iskolákban megnövekedett gyermeklétszám megfelelő színvonalú oktatásához felújítások, intézménybővítések szükségesek. Ilyen települések: Sárospatak és Kenézlő. Továbbá az óvodai nevelésben is néhány településen szűkösek kapacitások, mint Vissen és Vajdácskán 2, ahol a kétcsoportos működtetést az alacsony normatíva és infrastrukturális hiányok gátolják. A hosszabb távon fennmaradó korszerű oktatási intézmények, (feladat-ellátási helyek) felújítása elengedhetetlen a kistérségben a magas színvonalú oktatási nevelő munka ellátáshoz. A kistérségben egyre erőteljesebb a cigány népesség települési elkülönülése; cigányok és nem cigányok között rejtett és nyílt konfliktusok feszülnek, tartanak egymástól. Mint másutt, Sárospatak környékén is a nem roma népesség a mobilabb. Ők élnek elsősorban mind a szabad iskolaválasztás, mind az elvándorlás lehetőségével, s ez óhatatlanul a szegregációs jelenségek felerősödéséhez vezet, amelyekkel tartósan számolni kell. Kistérségi átlagban is magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. A 2007/2008-as statisztikai adatok alapján a térségben az alapfokú oktatásban résztvevő tanulók száma 1860 fő. Ebből a létszámból a hátrányos helyzetű gyermekek száma 1040, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 317. Magas a HH-s arány Györgytarló, Olaszliszka és Vajdácska településeken (több mint 80 %). A HHH-s tanulók aránya Olaszliszkán 46%, Makkoshotykán 49 %. Ezért végtelenül fontos a pedagógiai szakszolgálatok kapacitásbővítése (több logopédus, fejlesztő pedagógus az iskolákban és a központban, pedellus, szociális munkás), az egyes iskolákban a foglalkozásoknak helyet adó helyiségek kialakítása, amelyre nem vagy nem a szükséges mértékben kerülhetett sor az utóbbi években. (A városi pedagógiai intézménynek lényegében ugyanazzal a kapacitással kell most kiszolgálni a falvakat is.) Ugyanilyen fontossága van a délutáni foglalkozásoknak (napközi), jobb esetben az iskolaotthonos oktatásnak, amire nem jut (elég) forrás. Sárospatakon a sajátos nevelési igényű gyermekek jelentős részét elkülönülten oktatják, közülük néhányan alkalmasak az együtt nevelésre, ám integrálásuk komoly szakmai kihívást jelent, amelynek a feltételei egyelőre nem adottak. Ezért merült fel, hogy a kistérség iskoláiban növelni kell a gyógypedagógiai képzettséggel rendelkezők számát. Az intézmények fontosnak tartják az iskolákban a korszerű pedagógiai módszerek 1 Forrás: Győri kötet Forrás: Magyar Tudományos Akadémia, Közgazdasági Intézet, Gyermekprogram iroda, szeptember 29.

10 alkalmazását, ill. a roma diákok integrált oktatásának első lépéseit. Az integrált oktatás mellett szükséges az önkormányzatok (pl. Sárospatak) képviselőtestületeinek az elkötelezése is, akiknek például ösztöndíjakhoz való hozzájutással, tehetséggondozással, illetve a szakszolgálatok összehangolt munkájának biztosításával szükséges támogatni a roma diákok társadalomba való hatékonyabb beilleszkedését. A megyei önkormányzat által fenntartott többségében sajátos nevelési igényű gyereket oktató iskolába nagy számban járnak romák, akiknek egy jelentős része a vasút túl oldaláról, a város másik végéből jár az iskolába. Javasolt az iskolába való eljutás biztonságos körülményeit megteremteni. A kistérségben Olaszliszkán működik tanoda, mellyel kapcsolatosan jók tapasztalatok, a roma lakossággal nagy számban érintett településeken (Olaszliszka, Makkoshotyka, Sárospatak, Kenézlő) hasonló típusú, a közoktatáson kívüli oktató-nevelő tevékenység folytatása szükséges a roma diákok bevonásával. Sárospatakon működik 3 középfokú intézmény (2 gimnázium és 1 szakképző iskola) és két felsőfokú oktatási intézmény: a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara és a Sárospataki Református Teológiai Akadémia A kistérségben a felnőtt oktatás és a tehetséggondozás olyan potenciális fejlesztési irányok, amely erős helyi intézményi gyökerekre (tanítóképző) támaszkodhat és akár nagyobb térségi hatókört is kivívhat magának. Szakképzés Sárospatakon három középiskola látja el a kistérségben és tágabb környezetében élő fiatalok középszintű képzését: a két gimnáziumban mintegy 1200 fiatal tanul; mindkettő biztosít kollégiumi ellátást A mélyszegénységben élő családok gyermekei azonban nagyobb részt a Vay Miklós szakiskolában folytatják tanulmányaikat, ahol a 9. és 10. évfolyam elvégzése után szakmához, s jó esetben érettségihez is juthatnak. Az intézmény része a Sátoraljaújhely szakképző iskolájával közösen szervezett térségi integrált szakképző központnak, így a jövőben várható az intézmények által oktatott szakmák újraszervezése és magasabb szakmai színvonalon való oktatása. Vállalkozói igényként felmerült, hogy a szakképzés oktatási programjai, szakmai tananyagai jobban illeszkedjenek a helyi vállalkozói igényekhez. A közel 600 tanulót fogadó szakiskola ugyanis egy-egy szakközépiskolai osztályt is indít évfolyamonként, sőt, két szakterületen (autószerelő, épületgépész technikus) érettségizettek két éves képzésére ad lehetőséget. Az intézmény óriási szerepet tölt be a kistérség, sőt a tágabb környezetből, éppen a leginkább leszakadó településekről érkező fiatalok szakmához juttatásában; a támogatásra szoruló célcsoport nagyrészt ebben az intézményben található. Ezért mind a tanulók szocializációja, a kulcskompetenciák fejlesztésére irányuló oktatási formák alkalmazása, az iskolán kívüli képzések (gyakorlati oktatás) biztosítása perdöntő a felzárkóztatás sikere szempontjából. A leghátrányosabb helyzetű, javarészt roma családokban ma már majd minden gyermek megkezdi középfokú tanulmányait, de többségük szakiskolai képzésbe kerül, miközben tanulmányi kötelezettség elvesztése után, főként motivációs problémák munkanélküliség mint személyes példa és reális lehetőség, vagy nem szaktudással való pénzkeresés - miatt még onnan is hamar kiesik. A tanoda-típusú programokra nagy szükség lenne ebben a térségben, mert valamelyes esélyt nyújtanak arra, hogy a fiatalok az állami oktatási rendszerben maradjanak, szakmához, érettségihez jussanak. Civil szervezetek A civil aktivitás (a civil szervezetek száma, és elsősorban az általuk megvalósított projektek száma, hordereje, érintettjei) magas szintje arra utal, hogy az adott terület lakossága aktívan befolyásolni kívánja saját életkörülményeinek alakulását, közvetlen környezetének fejlődését. A megyei civil szervezetek 4,1 %-a került bejegyzésre a Sárospataki kistérségben. Közülük azonban kevés található a kistelepüléseken és csak néhány folytat jelentős munkát, jellemzően a következő tevékenységi területeken:

11 Oktatási tevékenység támogatása, képzés, ismeretterjesztés, Kulturális, sportesemények, ifjúsági rendezvények szervezése, sportélet fejlesztése, Lapkiadás, hagyományőrzés, helyi kulturális értékek feltárása, településfejlesztés, Teleház, kábeltévé működtetése, Önkéntes tűzoltói tevékenység, polgárőrség, Mozgáskorlátozottak részére rehabilitációs szolgáltatások nyújtása, Pályázati tanácsadás, pályázat írás, projektmenedzselés. Településközi kapcsolatok A települések közti kapcsolatok a település-földrajzi adottságok miatt, erősnek mondhatók a térségben, bár az eltérő érdekek mentén feszülő ellentétek sem ismeretlenek. A kapcsolatok leggyakoribb megnyilvánulási formái a körjegyzőségek és a feladatellátó társulások. Az elmúlt években a többcélú kistérségi társulás megalakulása is indukálta bizonyos közigazgatási feladatok kistérségi szintű koncentrációját Sárospatakra. A kistérségi közszolgáltatás-szervezést nem követték az infrastrukturális fejlesztések, ezért ma elég mostoha körülmények között és szétszórtan működnek olyan kistrésig feladatot ellátó intézmények, mint az építéshatóság, okmányiroda, pedagógiai és családsegítő szolgálat. A korszerű közigazgatás és ügyintézés megteremtéséhez célszerű a fenti intézmények integrált, egy helyen történő elhelyezése. Számos fontos intézmény nem található meg minden településen, a szórakozási, bevásárlási lehetőségek különösen a községekben szűkek. Mindez pedig kevéssé teszi vonzó lakhellyé a kistérséget. A kistérség településein végzett primer kutatás során összegyűjtött információk szerint a településeken működő fontosabb önkormányzati intézmények többségében számos fejlesztési igény felmerül. A település életében szerepet játszó legjelentősebb intézmények közé tartoznak a polgármesteri hivatalon, orvosi, szociális és oktatási intézményeken kívül a faluházak, könyvtárak, teleházak, múzeumok és művelődési házak. A felmerült fejlesztési igények jellemzően az intézmények épületének felújítására, bővítésére, fűtéskorszerűsítésre és az eszközök cseréjére, modernizálására irányulnak. Az igények között szerepel továbbá parkosítás és sportpálya, illetve iskolai tornacsarnok kialakítása is. I. 4. Szociális helyzet Jövedelmi helyzet A társadalom életszínvonalának megítéléséhez jó támpont az egy állandó lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem mértéke, ami 2005-ben, a Sárospataki kistérségben átlagosan Ft-ot ért el. (7.számú melléklet) Ez az adat is bizonyítja, hogy az itt élők többségének életkörülményei elmaradnak a más, fejlettebb országrészben lakókéhoz képest. Egészségi állapot, egészségügyi szolgáltatások A lakosság egészségi állapota az országos átlaghoz képest is rossznak mondható. A települések közel felén nincs helyben háziorvosi alapellátás, a kistérségben a háziorvosok és házi gyermekorvosok leterheltsége magas. A működő háziorvosok száma 2005-ben 13 volt, gyermek háziorvos viszont csak Sárospatakon működik. A háziorvosi ellátásban rendelésen megjelentek száma évben fő volt. (11. számú melléklet) Védőnői szolgálat csak 6 településen működik 13 álláshellyel, természetesen kistérségi lefedettséggel. A több település ellátásból fakadó nehézségek és a munkában való közlekedés nehezíti a védőnők munkavégzést, szükség lenne még több védőnőre különösen a romák lakta, nagyobb szaporulattal rendelkező településeken. A védőnői ellátás hatékonyságának javítása kulcsfontosságú a gyermekek kihordása, majd kezdeti

12 felnevelése területén, hisz a mai kutatások már egyértelműen bizonyítják, hogy óvodás korban már sok gyermek behozhatatlan fejlődési hátránnyal rendelkezik az átlagos gyerekekhez képest. A kistérségben nem működik kórház, csak a szomszédos kistérség központjában, Sátoraljaújhelyben. Ennek elérési távolsága km. Járóbeteg-szakrendelés csak Sárospatakon vehető igénybe. Gyógyszertár mindössze 6 településen található. Kisebbségek A kistérségben a roma lakosság aránya %. Roma lakosság a kistérségben nagyobb számban Sárospatakon, Makkoshotykán, Olaszliszkán, Vajdácskán, Kenézlőn él. Különösen nagy gondot jelent a roma kisebbség erőteljes szegregáltsága, ami 80 %-ot meghaladó mértékű. (8. számú melléklet) Körükben az alacsony iskolázottság együtt jár a munkanélküliséggel, egészségi károsodásokkal. A roma lakosság lakókörnyezeti szegregáció a kistérségben előfordul (pl. Sárospatakon), de nem jellemző egy-két településen (pl. Vajdácska, Olaszliszka) vannak romasorok, melyek közterülete, illetve ingatlanállománya lehetőleg az ott élők szociális foglalkoztatása részeként - korszerűsítésre szorul. A kistérségben jelentős lélekszámú, identitását őrző, aktívan összetartó német kisebbség él Hercegkúton, ruszin kisebbség pedig Komlóskán. Szociális szolgáltatások Bölcsőde 3 településen működik: Hercegkúton, Komlóskán, ahol nemzetiségi alapoktatást is fenntartanak és Sárospatakon. Több településen igény mutatkozik az óvodán belül bölcsődés minicsoport létrehozására, ami a jövő szervezési feladata. A nappali ellátást nyújtó idősek klubjainak elérhetősége tekintetében is romlott a helyzet az utóbbi években, ugyanis több településen is megszűnt ez az ellátási forma. A 10. számú melléklet táblázatából kiderül, hogy a 16 településből csak 4 (Hercegkút, Sárospatak, Tolcsva, Viss) idős lakosai részesülhetnek helyben nappali ellátásban a településen működő idősek klubja révén. A nappali ellátást nyújtó klubok száma elmarad a kistérség lakónépességének megyén belüli arányától, a kapacitáskihasználtság pedig (az ország egészéhez hasonlóan) igen magas, 96,8 %. Néhány településen az összes férőhelyre jut egy gondozott, Viss községben pedig a kihasználtság 108 %-os! A kistérségben a lakosság elöregedésével jelentős igény mutatkozik az időskorúak segítésre, gondozására, de meg ezentúl menően is fontosabb a sokszor személyi biztonsági okok által indokolt jelzőrendszerei segítségnyújtás bevezetése. Ugyanakkor a szociális alapellátások szervezése még egyedileg, települési szinten történik, előbb-utóbb szükségessé válik a gazdaságosabb fenntartás miatt a kistérség alapú szervezettség. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthon a kistérségben mindössze Sárospatakon működik (2 intézmény). A kapacitáskihasználtság ugyan magas (85 %), de nem éri el sem az országos, sem a megyei vagy regionális értéket (ez utóbbiak mindegyike 90 % feletti). Hasonlóan alacsony az ellátottság az időskorúak otthonai körében, mely intézmények szolgáltatásai szintén egyedül Sárospatakon vehetőek igénybe. Az egyetlen otthon kapacitáskihasználtsága 96,7 %-os, ami egybeesik a hazai átlaggal. Szállást adó idősek klubja szintén csak a kistérség egyetlen városában található, kihasználtsága 100 %-os (8 férőhely). A kihasználtság a megyében és a régió egészében is alacsonyabb ennél, az országos átlag azonban szintén közel 100 %. A kistérségben működik néhány jelentősebb kulturális, nevelési, hagyományőrzési és szociális tevékenységet folytató civil szervezet, melyek közül kiemelhető a Mozgáskorlátozottak Sárospataki és Zemplén Térségi Egyesülete, Az egyesület tevékenysége által megoldott a fogyatékkal élők érdekképviselete, támogatása nem csak a Sárospataki kistérségben, de az egész mikrorégióban. Az egyesület által nyilvántartott fogyatékkal élők magas száma, mely folyamatosan növekszik, jelenleg a kistérségben 2366 fő, ami a teljes lakosság 8,7 %-a. Szociális szolgáltatást biztosít a Vámosújfaluban

13 működő Búzavirág Alapítvány, valamint a sajóvámosi központú, de a kistérségben tevékenykedő Szent Erzsébet Segítő Kezek Közhasznú Egyesület. A kistérségben működik családsegítő, pedagógiai szakszolgálat és gondozási központ is melyek központja Sárospatakon van, de kistérségi ellátást biztosítanak. Szociális intézményekben jelentősebb beruházás nem történt az elmúlt években, egy-két helyen korszerűsítették a konyhákat, pl. Olaszliszkán, Hercegkúton, Makkoshotykán, Zalkodon, Györgytarlóm akadálymentesítették Sárospatakon az idősek klubját, támogatást kapott a Sárospatakon a prevenciós és rehabilitációs szolgálat. Kenézlőn, Hercegkúton megújult az orvosi rendelő. I. 5. Foglalkoztatási helyzet A munkanélküliség tartósan magas, 10% fölötti szintje a Sárospataki kistérség majd két évtizedes problémája (2007-ben 13,7%). (Az sem vigasz, hogy a régióban vannak rosszabb helyzetű kistérségek.) A térségi átlag mögött természetesen jelentős települési különbségek húzódnak, és a munkanélküliség egyes csoportokat romák, 45 év feletti nők és férfiak, kisgyermekes nők, fogyatékkal élők az átlagosnál súlyosabban érint ebben a kistérségben is. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Viss, Sárazsadány, Makkoshotyka, Györgytarló, Zalkod, Komlóska településeken volt a legmagasabb (40% felett) 2001-ben. Ez a jelenség nemcsak a roma lakosság körében figyelhető meg, hanem a kisebb népességű és jellemzően mező-, erdőgazdasági keresetei lehetőséget nyújtó települések lakosságára is. Az ÁFSZ augusztusi adatai szerint a munkanélküliségi ráta Györgytarlón 29%, az 50%-ban romák lakta Makkoshotykán 28%-os volt, s 20% fölötti értéket mutatott Olaszliszkán, Vajdácskán, Viss községben. 10% alatti rátával Sárospatakon, az apró Háromhután és Komlóskán találkozhattunk. A munkanélküliség tartósságára és mélységére utal az is, hogy a regisztrált álláskeresők több mint harmada tartósan munkanélküli és nem tudunk azokról, akik valamilyen okból kihullottak a regisztráció és az ellátások rendszeréből, vagy oda be sem kerültek, a valóságos arányok tehát vélhetően magasabbak, mint amiről a statisztikai adatok tanúskodnak. Közismert tény, hogy a munkanélküliség mindenekelőtt a képzetlen vagy elavult, a munkaerőpiacon értékesíthetetlen szakképesítéssel rendelkező, jelentős arányban roma aktív korú népességet sújtja, ők a tartós munkanélküliek között is felülreprezentáltak. Új fejlemény a kistérségben a pályakezdők és kvalifikált munkavállalók munkanélkülisége. Az elsődleges munkaerőpiac korlátozott felvevőképessége a jövőben tovább szűkül; a vállalkozások, cégek részben kvalifikált munkaerőre tartanak igényt, a betanított munkaerőt egyre inkább kiváltják a technológiai fejlesztésekkel. A gazdasági válság érintheti a kistérséget is, különösen a feldolgozóipari, építőipari vállalkozásokat, akik nem hogy a munkahelyteremtésért, hanem a munkahelyek megtartásáért küzdenek majd. A mezőgazdaság munkaerőfelvevőképességében sem lehet bízni, a technológiai korszerűsítések és a piacok beszűkülése következtében az elmúlt években a legnagyobb foglalkoztatók inkább elbocsátottak, mint hogy munkaerőt vettek volna fel. A legnagyobb, súlyos, részben etnikai színezetű konfliktussal fenyegető problémát az jelenti, hogy a szocialista nagyipar és mezőgazdaság foglakoztatási hierarchiájának legalsó grádicsain helyet kapott képzetlen, jószerivel kizárólag romák körében ők voltak az elsők, akik már a nyolcvanas évek derekán az utcára kerültek a válságba került ipari üzemekből lassan a harmadik generáció nő föl úgy, hogy nem tud elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, hogy a képzetlenség-munkanélküliség - szociális függőség-szegénység bezáródó csapdájában él. Ezen lakosság körében rendkívül alacsony a tanulási és munkavállalási hajlandóság. E krízis kezelésének feladata pedig az önkormányzatokra hárul, s a települések vezetői, apparátusa ezzel a teherrel nem vagy

14 mind nehezebben birkózik meg. Azt látnunk kell, hogy szemben a helyi és országos közbeszéddel, a szegények, a romák világa sem homogén, valóban vannak köztük családok, amelyek a szociális transzferekre támaszkodva alakítják ki stratégiáikat sok választásuk nincs, a többség azonban boldogulni kíván azok között a lehetőségek között, amelyeket a rendszer kínál, a közmunkát és a fekete munkát váltogatja. Azt is hozzá kell ehhez tennünk, hogy ha kis számban is, de találkozni érettségizett, sőt elvétve diplomás roma fiatallal. Az elhelyezkedési perspektívák hiánya motiválatlanságot és (egyre inkább) devianciát szül. A munkanélküliség, különösen a tartós munkanélküliség kezelése ma és várhatóan a közeli jövőben is a közfoglalkoztatás különböző formáira, vagyis a másodlagos munkaerőpiacra hárul. A közfoglalkoztatás alapvetően önkormányzati feladat, s ez a jelenlegi rendszerben nem ad megoldást az elsődleges munkaerőpiacra való kilépésre, csupán alkalmi feladatok elvégzésre. Nagy hiány mutatkozik a kistérségben az olyan non-profit szervezetekből, amelyek a köz érdekében végzett tevékenységekben munkanélkülieket képeznek és alkalmaznak, szociális gazdaság típusú foglalkoztatási projekteket generálnak és bonyolítanak. Az önkormányzatok, főként a kisebb településeken általánosságban a közigazgatási alapfeladatukból következően ma képtelenek olyan közcélú foglalkoztatást szervezni, ahol a foglalkoztatáshoz kapcsolódóan mentális tanácsadásra, illetve képzési programokon való részvételre van mód, mely lehetőséget ad a munkavállaló fokozatos vissza-, vagy bevezetésére a foglalkoztatásba. Ugyanakkor az önkormányzatok sajátos működésükből következően nem tudnak olyan közfoglalkoztatást szervezni, ahol saját karbantartási, parkfenntartási feladatain túl meg tudja szervezni magán embereknek (p. házfelújítás cigánysoron, kertgondozás), illetve vállalkozásoknak (pl. mezőgazdasági útkarbantartás) nyújtana hasonló szolgáltatást. Kistérségi szinten szerezett non-profit foglalkoztató lenne képes minden települést érintve a foglalkoztatottak felkészítésére, illetve a munkák profi szervezésére. S azért is lenne ezekre szükség, mert rendre kiderül, hogy azok az eszközök, amelyeket a munkanélküliség kezelésére és enyhítésére az erre létrehozott szervezet alkalmaz, csak részben vezetnek eredményre. Ha nincs elsődleges munkaerőpiac, nincs hová kiközvetíteni munkanélkülieket (álláskeresőket), s azt is láthatjuk, hogy a különböző felnőttképzési programok, amelyek az álláskeresők elhelyezkedési esélyeit hivatottak javítani, sok esetben nem segítenek. Ami az utóbbi évek fejlesztéseit, innovatív kezdeményezéseit illeti, a rendelkezésünkre álló adatok az önkormányzatok foglalkoztatásban betöltött szerepétől tanúskodnak a decentralizált hazai forrásokból a közfoglalkoztatásban szükséges eszközöket szerzik be. Kevés az olyan kezdeményezés, amelyik a hátrányos helyzetű, főként roma lakosság helyzetének javítását szolgáló programokat pályáz és bonyolít (lásd roma egészségőrök képzését és alkalmazását). Nem láttuk nyomát annak sem, hogy a térség önkormányzatai a szociális földprogram kínálta lehetőségekkel élve enyhíteni igyekeznek a falvak szegény, rászoruló lakosainak megélhetési problémáin. Roma szervezetek beszámolnak különböző pályázatok által finanszírozott programokról (lásd Olaszliszka), de ezek a programok a támogatás lejárta után nem képesek önfenntartóak maradni, tovább működni. A foglalkoztatási, megélhetési programom fenntarthatósága azonban nem csupán az egy kézen megszámlálható roma szervezetek gondja.

15 II. SWOT elemzés Erősségek: A térség geopolitikai, határ menti, nemzetiségi helyzetéből adódó gazdasági-civil kapcsolatok sokasága Fő közlekedési útvonalak (M3-as autópálya) közelsége A kistérségi központ (Sárospatak) elérhetősége valamennyi településről 30 perc alatti, 40%-uknak 10 percen belüli Mérsékelten átalakított természeti környezet, védett természeti területek (tájvédelmi körzetek, natúrpark, ÉTT és NATURA 2000, Bodrog folyó), országos jelentőségű kulturális örökségértékek (pl. Rákóczi vár és műemlék környezete) Gyógyhatású melegvíz-források Jelentős vízfolyások ((Tisza folyó, Bodrog folyó, Hotyka-patak, Tolcsva-patak, csatornák, állóvizek) érintik, amelyek részben hajózhatók, részben az öntözés megoldásában, részben a turizmus fejlesztésében segítenek Kedvezőek az exportképes gyümölcs- és szőlő-termesztés feltételei, Tokaj-hegyalján jelentős szőlőtermesztési és borkészítési hagyományok, illetve gazdasági potenciál van Magas fokú erdősültség és a természetközeli erdőkezelés megfelelő nyersanyagbázisa a feldolgozásnak és energetikai célú felhasználásnak Jól kiépített lakossági infrastruktúra (pl. vízvezeték, szennyvíz, gázhálózat) Fémfeldolgozás hagyományai jelen vannak a térségben Komoly szellemi tőke, munkakultúra, technikai háttérrel rendelkező stabil cégek jelenléte a térségben (fémfeldolgozás, építőipar, mezőgazdaság, szőlészet) A természeti és kulturális értékekre építő turisztikai termékek (pl. aktív-, öko-, kulturális-, konferencia-, vadász-, gyógyturizmus) fejlesztésének alapjai a térségben rendelkezésre állnak A térségben 3 középfokú (gimnázium, szakképző intézmények) és 2 felsőfokú oktatási intézmény van A közoktatás fejlesztésére térségi együttműködések alakultak meg Hagyományőrző és egyéb civil és non-profit szervezetek működése, élő Gyengeségek: A térség országos viszonylatban periferikus földrajzi fekvésű Lassú közúti és vasúti megközelíthetőség a nyugat európai piacok felől, a növekvő forgalomhoz képest romló állapotú közúthálózat Több településről nehézkes a tömegközlekedés (pl. Viss-Zalkod-Kenézlő háromszögben, Háromhuta, Komlóska irányából), hegyek, lővizek által szabdalt tájon több (4db) zsáktelepülés van a térségben A Bodrog folyón való közúti átkelés lehetőségének csekély száma, a meglévő egyetlen híd rossz állapota. A kistérségi központon áthaladó tranzit forgalom jelentős mértékű, hiányzik egy elkerülő út A Szerencs-Sátoraljaújhely vasútvonal villamosításának hiánya Hiányzik a kerékpárút-hálózat, amelyik a természeti területek környezetszennyezésmentes megközelítésére lenne alkalmas Modern szélesssávú IT hálózat nem érhető el minden településen (pl.komlóska), ami gátolja a közügyek elektronikus ügyintézést, vállalkozások hatékony működést, illetve korlátozza a távmunka, távoktatás lehetőségeit A gazdasági és foglalkoztatási kapacitások egyenlőtlenül oszlanak el a térségben, amelyet tartós polarizáltság (Bodrogköz vs Tokaj-Hegyalja) jellemez A térségben magas a mezőgazdaság, alacsony a szolgáltatások, ipar súlya Általános tőkeszegénység gátolja a kapacitások bővítését Hiányoznak a mezőgazdasági termények versenyképességét javító, térségi hozzáadott értéket növelő feldolgozó üzemek, logisztikai szolgáltatások A szántóterületek átlagos aranykorona értéke alacsony. Az állatállomány csökken, a korábbi jelentősebb kapacitások leépültek A szakképzési és felnőttképzési kínálat nem találkozik a gazdaság igényeivel Tisza-, és Bodrog part sok helyen rendezetlen, a folyók vízminősége változó Felszín alatti víz állapota szempontjából valamennyi település érzékeny, a kistérség 15/174. oldal

16 néphagyományok, hagyományápolás Aktív szervezetek, a sérült, fogyatékkal élő és hátrányos helyzetű emberek segítésére. Élénk sport és kultúra élet évek óta működő programok (Abylimpia, Kulturális Találkozók) Sikeresen végrehajtott Leader+ programok, gyakorlott menedzsment kapacitás több mint harmada erózióval, míg 5 települése belvízzel erősen veszélyeztetett. 2 település árvízi védettsége hiányos A felszíni vízrendezés megoldatlan, pedig a belvízveszéllyel való érintettség miatt stratégiai feladat A szennyvízkezelés Vajdácskán egyáltalán, további településeken nem teljes körűen megoldott, az alacsony rácsatlakozási arányok miatt. A közműolló több településen eléggé nyitott Térségi turisztikai marketing hiánya, kiépítetlen turisztikai információs rendszer Szálláshelyek mennyiségi és minőségi hiányosságai Turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások alacsony színvonalúak, a turisztikai termékek hálózatos kiépítése (pl. kerékpárút, vízi út) nem valósult meg a térségben A lakosság korstruktúrája elöregedő, a népsűrűség alacsony, a népesség csökken, jelentős az elvándorlás, különösen a magasan képzett fiatalok körében Az országos és a megyei átlagot jelentősen meghaladó mértékű a munkanélküliségi ráta (különösen magas a tartós munkanélküliek aránya a kistelepüléseken és a nagy számban romák által lakott falvakban), a munkanélküliek képzettség szerinti szerkezete kedvezőtlen a gazdasági igényekhez viszonyítva Alacsony a térségben a népsűrűség, ami az állami támogatási feltételek mellett nem teszi lehetővé a közszolgáltatások (oktatás, szociális gondoskodás bizonyos formái) hatékony működtetését Egészségügyi, szociális és gyermek-védelmi ellátás túlterhelt, rehabilitáció és prevenció nem elégséges mértékű A munkaerőpiacról kiszorult családok, nagy részük roma a fekete gazdaságban való részvételen és a szociális transzfereken alapuló megélhetési stratégiákat dolgoztak ki, s ez helyi konfliktusok forrása Roma sorok, szegénytelepek megléte, alap infrastrukturális ellátottságuk hiányos Ritkák a nem közvetlen anyagi haszonnal járó közösségi szintű együttműködések Az akadálymentesítés és esélyegyenlőség alacsony foka a térség közintézményeinél A települési önkormányzatok mindegyike forráshiánnyal küzd 16/174. oldal

17 Lehetőségek: Magyar-szlovák-ukrán határmentiségből adódó vonzáskörzet növekedés gazdasági, kereskedelmi, piaci kapcsolatok potenciális fejlődése A hagyományos, biológiai és ökológiai agrárgazdálkodás lokális termékei iránti kereslet növekszik a hazai és az európai piacokon Nemzetközi és belföldi turizmus élénkülése, a táji, természeti értékek megóvása és turisztikai hasznosítása előtérbe kerül Elérhető agrár és turisztikai, környezetvédelmi, energia hatékonyságot és megújuló energiaforrások kiaknázását támogató források A gazdasági együttműködések (integrátor szervezetek, új típusú szövetkezetek) szerepe felértékelődik A mezőgazdaságon belül növekszik a bioenergia alapanyag előállítás súlya és jelentősége Szándék a tudatos helyi társadalom fejlesztésére, közösségszervezési akciók bővülnek Veszélyek: A természeti erőforrásokat veszélyeztető külső (hazánk más térségéből vagy külföldről érkező) szennyezések a folyóvizeken keresztül elérik a térséget Befektetések visszaszorulása gazdasági válság miatt, a működő vállalkozások elszegényedése, megszűnése A környező országok kedvezőbb adózási rendszere miatt a munkahelyteremtő beruházások a határ szlovák oldalán valósulnak meg, vállalkozások kitelepülnek A természeti-környezeti értékek (élővizek, növény- és vadállomány) károsodnak a ökológiai szemlélet hiánya következtében Együttműködés helyett rivalizálás a kistérségek, települések között, széthúzás fokozódása Tovább folytatódik a vidéki emberek periférizálódása, a mélyszegénység növekszik A képzett réteg elvándorlása csökkenti a szolgáltatások, a termelés színvonalát, gátat szab a társadalmi és gazdasági fejlődésnek A fokozódó elvándorlás, az elöregedő helyi lakosság miatt a képzett, innovatív szemléletű lakosok utánpótlása csökken. Nagyobb tömegek kiesése a rendszeres munkát vállalók köréből, ezen emberek társadalomba, munkába való visszailleszkedésének meghiúsulása. Békés egymás mellett élés helyett konfrontáció, kriminalizálódás fokozódása A csökkenő gyermeklétszám miatt, a költséghatékonyság érdekében folytatódik az általános iskolák integrációja, megszűnése Túlgondoskodás erősödése, mely a fogyatékkal élők kezéből kiveszi a saját élete fölötti rendelkezés lehetőségét A mezőgazdasági termelők, erdőtulajdonosok megmaradó kiszolgáltatottsága, tevékenységük alacsony jövedelmezősége a feldolgozóipari célú befektetések elmaradása miatt. 17/174. oldal

18 III. Fejlesztési irányok III. 1. A fejlesztési irányok a SWOT elemzésből adódóan és a tervezési útmutatóban megadott prioritásokon belül kerülnek meghatározásra Sárospataki kistérségi fejlesztési céljai összhangban az LHH program céljaival: Gazdaság élénkítése, munkahelyek megőrzése, új munkahelyek teremtése A kistérségeken belüli területi, települési különbségek, egyenlőtlenségek mérséklése A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, kiemelten a romák helyzetének javítása Fejlesztések fenntarthatóságának biztosítása A helyi együttműködések erősítése 18/174. oldal

19 fejlesztési irány sorszáma és rövid leírása 1. Gazdaság bővítése, új munkahelyek létrehozása fejlesztési irány által érintett földrajzi terület (pl. települések felsorolása) A kistérség minden települése Sárospatakon prioritás az iparterület bővítése. Turizmus fejlesztése prioritás a Sárospatakon, Bodrog mentén, illetve a Hegyalja településein. (Háromhuta, Komlóska, Hercegkút, Tolcsva, Erdőhorváti) Az elérhetőség kapcsán a kistérség elérhetőségének a javítása legfontosabb: a 37-es út mielőbbi kétsávos fejlesztése, Sárospatakot elkerülő út megépítése a Bodrogköz irányába, valamint fejlesztési irány indokoltsága 3 (hivatkozással a SWOT elemzésre) és hosszú távú céljai A térség foglalkoztatásában meghatározó ágaztok: fémfeldolgozás, szőlészet-borászat, építőipar, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, turizmus, mely ágazatok versenyképességének javítása a kistérség fejlődésének meghatározó alapja. A fejlesztések másik fontos eleme különösen a kistérség, illetve a kistérségen belüli elérhetőség (utak minősége) javítása Mikro-vállalkozások, kkv-k működési környezetének fejlesztése, fémipari vállalkozások együttműködésének ösztönzése (klaszterek) 1.2. A hagyományokra támaszkodva a bor-szőlő, mezőgazdasági termékek, kézműipar fejlesztése, helyben megtermelt alapanyagok magasabb szintű feldolgozása fejlesztési irány számszerű eredményeinek mutatói Regisztrált munkanélküliek aránya a munkaképes népességből: 2013-ban 12% a kistérségben Vendégéjszakák száma összesen 2013-ban 80 ezer fő a kistérségben Megépül LHH programból 5,3 km út kapcsolódás más fejlesztési irányokhoz, egyéb forrásokhoz Mind a két fejlesztési irányhoz kapcsolódik, hisz a két irányban tervezett projektek megvalósítása feltétele, hogy megfelelően képzett munkaerő álljon rendelkezésre az elsődleges munkaerőpiac számára. A fejlesztési irányban tervezett projekteket alapvetően a GOP, ÚMVP, ÉMOP turisztikai komponense és a KOP támogathatja a jövőben. Sárospatak-nyíregyháza közúti kapcsolat fejlesztése a vasútvonal villamosítása Turizmus fejlesztése a természeti értékek megőrzésével, védelmével, a turisztikai szereplők együttműködésének javítása A térség és a térségi települések elérhetőségének javítása (közlekedés és infokommunikáció) 3 Az indoklás megtalálható a helyzetelemzésben és a swot-ban, az anyag áttekinthetősége érdekében kerüljük az ismétléseket. 19/174. oldal

20 fejlesztési irány sorszáma és rövid leírása 2. Foglalkoztatás növelése, foglalkoztathatóság javítása fejlesztési irány által érintett földrajzi terület (pl. települések felsorolása) fejlesztési irány indokoltsága 4 (hivatkozással a SWOT elemzésre) és hosszú távú céljai A kistérség minden települése A vállalkozások kapacitásbővítéséhez, illetve technológiai fejlesztésükhöz hiányzik, illetve a jövőben várhatóan hiányozni fog a képzett munkaerő, mely probléma elmélyülését meg kell akadályozni. Tekintettel a tartós munkanélküliek magas arányára kulcsfontosságú a foglalkoztatás, illetve az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak bővítése A szakoktatás és a felnőttképzés minőségének javítása, összehangolása a vállalkozói igényekkel, elhelyezkedés feltételeinek javítása 2.2. Tartósan munkanélküliek, hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának bővítése, a munkaképesség javítása (pl. szociális gazdaság fejlesztése) fejlesztési irány számszerű eredményeinek mutatói Tartós munkanélküliek aránya a regisztrált munkanélküliekből ban 28 % a kistérségben Megvalósul LHH programból 2011-re 25 fő foglalkoztatása Megvalósul LHH programból 2011-re 60 fő sikeres képzése kapcsolódás más fejlesztési irányokhoz, egyéb forrásokhoz A fejlesztési irány kapcsolódik a másik két irányhoz. A 3. fejlesztési irányban kell biztosítani, hogy megfelelő előképzettséggel rendelkező személyek kerüljenek be a szakképzési rendszere, illetve jelen fejlesztési irány biztosítja a gazdasági igényekhez igazodó szakképzés és a tranzit foglalkoztatás révén a vállalkozások számára munkaerő bázist. A fejlesztési irányhoz tartozó projektjeit támogatja a jövőben az Út a munkába program és a TAMOP, TIOP LHH térségek számára nem elérhető fejlesztései. 4 Az indoklás megtalálható a helyzetelemzésben és a swot-ban, az anyag áttekinthetősége érdekében kerüljük az ismétléseket. 20/174. oldal

Tervezést Koordináló Csoport

Tervezést Koordináló Csoport Zempléni Tájak Helyi Közösség Tervezést Koordináló Csoport Sárospatak A Zempléni Tájak Helyi Közösség SWOT elemzése Erősségek: A térség geopolitikai, nemzetiségi helyzetéből adódóan meglévő kapcsolatok

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A Zempléni Tájak Helyi Közösség Sátoraljaújhelyi, Sárospataki és Bodrogközi Kistérségeinek SWOT elemzése (előzetes vázlat)

A Zempléni Tájak Helyi Közösség Sátoraljaújhelyi, Sárospataki és Bodrogközi Kistérségeinek SWOT elemzése (előzetes vázlat) A Zempléni Tájak Helyi Közösség Sátoraljaújhelyi, Sárospataki és Bodrogközi Kistérségeinek SWOT elemzése (előzetes vázlat) A SÁTORALJAÚJHELYI KISTÉRSÉG SWOT ELEMZÉSE Erősségek: Gyengeségek: - Sátoraljaújhely

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe:

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe: A L A P Í T Ó O K I R A T A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a Karacs Ferenc Gimnázium,

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása 44 Támogatási jogcím Fajlagos Mennyiségi egység Mutató A Rendelet 1.sz. melléklete Ft Számított összeg 1. a (1)Lakosságszám szerint 1 57 fő 1649 32 16 3 2. Körzeti igazgatás 2. aokmányirodák működése és

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzati feladatokról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2013. (VI.28.) önkormányzati

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT

Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATOT ELŐÍRÓ ELLÁTANDÓ FELADAT FELADAT JOGSZABÁLY EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS Háziorvosi ellátás, házi gyermekorvosi ellátás

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Alapító Okiratot módosító okirat 2

Alapító Okiratot módosító okirat 2 Alapító Okiratot módosító okirat 2 Kippkopp Óvoda és Bölcsőde, Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2012. december 13. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. augusztus

Pályázati figyelő 2010. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 ot (célok) Támogatási keret Támogatás összege Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Szakmai Kollégium Érvényes működési

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően az Önkormányzat

Részletesebben

Szivárvány Óvoda Alapító okirata

Szivárvány Óvoda Alapító okirata Szivárvány Óvoda Alapító okirata - egységes szerkezetben a módosításokkal - Magyargéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Sóshartyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Gróf Esterházy Móric Általános Iskola Alapító Okirata a 2012. június 30-i hatályú VI. számú módosítással egységes szerkezetben

Gróf Esterházy Móric Általános Iskola Alapító Okirata a 2012. június 30-i hatályú VI. számú módosítással egységes szerkezetben Gróf Esterházy Móric Általános Iskola Alapító Okirata a 2012. június 30-i hatályú VI. számú módosítással egységes szerkezetben 1. A költségvetési szerv neve: Gróf Esterházy Móric Általános Iskola 1.1.

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû!

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Települési kérdõív önkormányzatok számára Miskolci Egyetem Társadalomföldrajzi Tanszék Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Település neve:... 1. A száma: 2. A ok

Részletesebben

Újpest gazdasági szerepe

Újpest gazdasági szerepe 2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely

Részletesebben

Azon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre,

Azon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre, ÚTMUTATÓ AZ NYDOP-2007-5.3.1 KONSTRUKCIÓ KERETÉBEN BEÉRKEZETT PÁLYÁZATOK SZAKMAI ÉRTÉKELÉSÉHEZ u u 3. A projekt céljának értékelése A pályázatban megfogalmazott célok, műszaki megoldások mennyire felelnek

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7. ALAPÍTÓ OKIRAT Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 66.

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyer év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

Települési jövőkép. Csősz

Települési jövőkép. Csősz Települési jövőkép Csősz Problémák Szociális struktúra Alacsony képzettségi szint Szociális, kulturális élet hiánya Fizikai struktúra Infrastuktúra hiánya Elhanyagolt környezet Gazdasági struktúra Helyi

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10.

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. 2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez,

Részletesebben