Helyünk Európában. döntések születnek, amelyek szintén meghatározó módon befolyásolják életünket és jövőnket.
|
|
- István Szekeres
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az RMDSZ európai parlamenti választási programja 2014
2 Helyünk Európában Hét esztendeje vagyunk az Európai Unió tagjai, hét év telt el, mióta megvalósult nemzeti közösségünk egyik legfontosabb célkitűzése, országunk európai uniós csatlakozása. A célt, a romániai közéleti szereplők közül talán elsőként, már megalakulásakor, az 1989-es rendszerváltást követően éppen az RMDSZ fogalmazta meg. Elsők voltunk, akik az európai értékeket tettük tevékenységünk alapjává, azokat az értékeket, amelyekre az Európai Unió is épül: az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállam és az emberi jogok tiszteletben tartása. Azt láthattuk, hogy az elmúlt hétéves időszak túlnyomó részében elsősorban a globális válság hatására az EU-ban a sokszínűség, a párbeszéd, az egymás tisztelete és a tolerancia kívánnivalót hagy maga után. A világválság éveiben megrendült az európai polgárok bizalma az Unióban, meginogni látszott a közös európai építkezés. Az európai közvéleményben és itthon, Erdélyben egyaránt őszinte párbeszédet kell folytatni, és válaszokat kell találni az EU jövőjére vonatkozóan. Európának vissza kell térnie az alapító atyák eredeti elgondolásához, amely szerint az Európai Unió nem az államok, hanem az állampolgárok uniója. Ezzel párhuzamosan fontos, hogy az unió szerepet vállaljon a gazdaságon túli szabályozások terén, kiemelten a nemzeti kisebbségek alapvető jogainak kodifikációja terén. Nekünk, erdélyi magyaroknak ismét ki kell nyilvánítanunk bizalmunkat és hitünket abban, hogy a kontinens és az Európai Unió jövőjét mi is alakítani tudjuk és akarjuk, hogy a régiók és a közösségek Európája a mi Európánk. Az RMDSZ 11. csíkszeredai kongresszusa 2013 májusában az Erős Európa, gyarapodó Erdély! Szövetségünk az Európai Parlamentben című kongresszusi dokumentummal megjelölte azt az utat, amelyen a következő években haladni fogunk. Az erdélyi magyar nemzeti közösség érdeke a régiók és a közösségek Európájának építése, egy olyan Európai Unióé, amelyben az őshonos nemzeti közösségek és a nyelvi kisebbségek szülőföldjükön a számbeli többséggel egyenjogú közösségként tudnak jövőt építeni. A kongresszus nem csupán az utat jelölte ki, hiszen meg is nevezte a jövőképünk megvalósításához szükséges eszközöket. Mi, erdélyi magyarok fővárosként tekintünk Bukarestre, államunk fővárosára, ahol jelen kell lennünk a Parlamentben és a kormányban amikor az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának feltételei teljesülnek azért, hogy közösségünk érdekei szerint alakítsuk azokat a döntéseket, amelyek befolyásolják mindennapjainkat. Fővárosként tekintünk Budapestre, nemzetünk fővárosára, abban bízva, hogy romániai magyar nemzeti közösségünk céljai: nemzeti identitásunk megőrzése és továbbadása, a szülőföldön való megmaradás, a kulturális autonómia kialakítása Erdélyben és a területi autonómia felépítése Székelyföldön magyarországi támogatást kap itthon, Erdélyben, az európai uniós, valamint a nemzetközi porondon. De nekünk, erdélyi magyaroknak fővárosként kell tekintenünk Brüsszelre, az EU informális fővárosára, az európai intézmények székhelyére is, hiszen az Unió legfontosabb intézményében, az Európai Parlamentben olyan döntések születnek, amelyek szintén meghatározó módon befolyásolják életünket és jövőnket.
3 I. Nemzetpolitikai törekvéseink mint külpolitikánk, Európa-politikánk alapja Nemzetpolitikánk célja nemzeti identitásunk, anyanyelvünk, kulturális hagyományaink szülőföldünkön történő megőrzése és fejlesztése, a magyar közösség nemzeti-kulturális-gazdasági és össztársadalmi emancipációja, valamint a Kárpát-medencei és összeurópai magyar integráció. 1. Kisebbségvédelem és autonómia A romániai magyar nemzeti közösség európai képviseletében elsődleges célunknak tekintjük azoknak a kisebbségvédelmi intézkedéseknek a kezdeményezését és támogatását, melyek hozzájárulnak közösségünk gyarapodásához, értéke ink és érdekeink védelméhez, valamint ahhoz a modernizációs folyamathoz, melyet a 21. század kihívásainak való megfelelés kényszere szül. Határozott álláspontunk, hogy Európa nemzeti kisebbségeit az uniós tag államok nagy részében eddig is érvényesülő pozitív gyakorlat alapján megal kotott egységes normák szerinti védelem illeti meg. Az európai intézményrendszeren belül az Európai Parlament (EP) nyújt olyan keretet, ahol folyamatosan lehetőség adódik sajátos kérdéseink bemutatására, ismertetésére. Részben az Európai Parlamentből származnak majd azok a kezdeményezések, amelyek az európai szerződések módosítását hozhatják el. Az RMDSZ EP-képviselőire, vagyis az erdélyi magyar érdekképviseletre hárul majd annak a lehetősége és felelőssége, hogy a közösségi érdekeket megjelenítsék és érvényesítsék. A most kialakuló európai kisebbségpolitika számára fel kell tudnunk mu tatni a román nemzetállami politika által szorgalmazott román kisebb ségvédelmi modell helyett az erdélyi magyar autonómiák modelljét, amely közjogosít ványokkal és hatósági erővel bíró közintézményekkel szavatolja a nemzeti közösségek teljes jogegyenlőségét. Székelyföldön a területi autonómia, másutt a személyi elvű autonómia kivívása, szórványban élők számára a kisebbségi törvény elfogadása érdekében szintén eltökéltségre és konok erőfeszítésre, de emellett megértő nemzetközi partnerekre van szükség, akik befolyásolni tudják a merev romániai álláspontot. És ennél a pontnál a külföldi érdekérvényesítésben tudjuk összekapcsolni eddigi eredményeinket, hiszen a partneri és támogatói kör azonos: európai intézmények, kiemelten az Európai Parlament, a kisebbségi szervezetek, a minket támogató tagállamok, számos európai szakmai és civilszervezet. 2. Partnereink itthon, Erdélyben Hisszük, hogy az erdélyi európai parlamenti képviselő legfontosabb partnerei itthon vannak, Erdélyben, hiszen közösen fogalmazzuk meg a legfontosabb céljaink eléréséhez szükséges tennivalókat, itthon azonosítjuk az eszközöket. Az igények megfogalmazásában legfontosabb partnereink az erdélyi magyar emberek, az önkormányzatok választott tisztségviselői, 3
4 a szakmai és rétegszervezetek, valamint a magyar történelmi egyházak. A közösségeink részéről érkező igények megfogalmazása jelenti a brüsszeli EP-képviselet erős mandátumát, amelyek teljesítése az ötéves mandátum központi eleme. Partnerré kell tennünk az erdélyi magyar társadalmat a távolinak gondolt brüsszeli tematikát közelebb kell vinni az emberekhez folyamatos erdélyi jelenléttel, kommunikációval személyes találkozókon, rendezvényeken. A látogatócsoportok révén szereznek személyes tapasztalatot a Brüsszelben és Strasbourgban zajló munkáról az önkormányzati vezetők, szakértők, diákok, szakmai és rétegszervezetek képviselői. Találjunk partnereket nemzetpolitikai törekvéseinkhez a román többség körében. Folytassunk párbeszédet a közélet és a politika meghatározó szereplőivel, ismertessük céljainkat, mutassuk fel az Európai Unió tagállamainak előremutató kisebbségvédelmi gyakorlatát, hiszen céljainkat csakis alkotmányos eszközökkel, a román többség meggyőzésével érhetjük el. Védjük meg az elmúlt negyed évszázad alatt kiépített demokratikus intézményrendszert, építsük tovább a jogállami kereteket, tegyük a mindennapok gyakorlatává előírásait. Lépjünk fel határozottan az államigazgatás és a társadalom minden szintjén jelen levő korrupció ellen, alakítsunk ki egy emberközpontú, élhető világot. Ehhez keresünk partnereket itthon, Erdélyben, Romániában, és tágabb otthonunkban, Európában. 2. Partnereink itthon, Európában Az RMDSZ sikeres külpolitikai tevékenysége rávilágított arra, hogy helyes kezdeményező érdekképviseletet folytatni, amelynek során a Szövetség által az otthoni igényeknek megfelelően kialakított programokat javasol európai és nemzetközi partnereinknek. A sikeres partneri kapcsolatok állandó és aktív jelenléten alapulnak, amelyet az RMDSZ tisztségviselőinek fontos eseményeken való brüsszeli és strasbourgi látogatása erősít meg. Az Európai Parlament ülésein, rendezvényeken, frakcióközi munkacsoportokban számtalan alkalommal nyílik lehetőség arra, hogy a beszélgetőpartnerek és a résztvevők figyelmét felhívjuk sajátos helyzetünkre, és támogatásukat kérjük egy minél szélesebb körű európai akaratérvényesítés folyamatában. Az erős külföldi támogatás, az európai nyilvánosság szimpátiája segíthet az autonómia kapcsán bemerevedett romániai álláspont feloldásában, és ugyanez a nyilvánosság segíthet a kisebbségi témától elzárkózó európai álláspont elmozdításában. Az RMDSZ külügyi erőfeszítése többek között ennek az európai szimpátiának a kialakítását célozza. Erdélyt és Székelyföldet sajátos európai régiókként kell megjeleníteni Európában, megtartva elkötelezettségünket a régiók és közösségek Európájának megteremtése mellett. Kiemelt partnerünk az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, a FUEN és az Európai Néppárt, az EPP. Ebben a két szervezetben értük el a legfontosabb külpolitikai eredményeket, ezt kell folytatnunk a jövőben is. A FUEN-ben az RMDSZ a kezdeményezések hajtómotorja, partnereink nagyra értékelik, hogy a javaslattételt követően munkával és anyagi ráfordítással is támogatjuk az európai kisebbségügy projektjeit. Az EPP-vel kialakított kapcsolatunk bizalmi tőkéje az európai kiútkeresés során lesz leginkább hasznosítható, hiszen az európai szerződések módosításakor az EPP a legnagyobb európai politikai alakulatként meghatározó, javaslattételi szerepet fog játszani. Dolgoznunk kell az intézményes kapcsolatok kialakításán és megerősítésén az Európai Bizottságban, a Régiók Bizottságában, az Euró-
5 pa Tanácsban. Az eddigi gyakorlatot folytatva és kiegészítve, a különböző intézményekben együttműködésre, összehangolt cselekvésre és közös szakértői munkára van szükség, így növelhetjük eredményességünket a nemzeti kérdésekben. A Kós Károly Akadémia Alapítvány révén tagja vagyunk az Európai Tanulmányok Központjának (CES), amely a 35. a világ 150 legbefolyásosabb szakmai háttérintézményeinek rangsorában. A CES képzések, kutatások, kiadványok támogatásával erősíti a Kós Károly Akadémia célkitűzéseit Erdélyben. Magyarország brüsszeli politikai képviselete a jövőben is fontos szövetségesünk. Az Európai Parlamentben több kérdést a közös fellépés és nemzeti szolidaritás erősíti meg. Az Európai Néppárt munkacsoportjaiban, fórumain kiváló az együttműködésünk a FIDESZ és a felvidéki Magyar Koalíció Pártja munkatársaival és képviselőivel, 2012-ben már a Néppárti alapprogramjának kidolgozásában, legutóbb pedig a választási program kidolgozásában is közösen léptünk fel. Szolidaritás Erdélyért. Az Európai Parlamentben be kell mutatni és folyamatosan kell képviselni azokat a témákat, amelyekben a román többséggel vagy a kormányzattal már nem sikerül előrelépni. Brüsszelben és Strasbourgban beszélni kell az Erdélyben elkövetett, a romániai magyarokat ért jogsérelmek ügyében, ugyanakkor szolidárisan kell fellépnünk a Kárpát-medence többi magyar közösségében elkövetett hasonló esetekben. 4. Partnerségben, Brüsszelben Nemzetpolitikai célkitűzéseinket erős brüsszeli csapattal kívánjuk képviselni, partnereink bevonásával, a ránk jellemző szakszerűséggel és hatékonysággal. Tegyük uniós kompetenciává a kisebbségvédelmet. A Lisszaboni Szerződéssel életbe lépett az Alapjogi Charta, amely egyértelműen megtiltja a nemzeti kisebbségekhez tartozás alapján történő hátrányos megkülönböztetést. Egy teljes értékű, uniós szintű kisebbségvédelmi rendszer létrehozásához azonban hiányzik a megfelelő uniós hatáskör, ezt a problémát az új Lisszaboni Szerződés nem oldja meg. Jelenleg az Unió hatásköre és aktivitása a kultúra így a kisebbségi kultúrák területén bizonyos mértékben növelhető, az EU foglalkozik az identitás megőrzésének kérdéseivel, tevékenykedik a megkülönböztetés-mentesség, az integráció és a társadalmi befogadás területén, de a kollektív jogok és az alkotmányos garanciák megmaradtak tagállami szinten. Ennek a gyakorlatnak a megváltoztatását az Európai Unió szerződéseinek módosítása hozhatja el. Dél-Tirolt el kell hozni a Székelyföldre, a finnországi svéd személyi elvű autonómiamodellt el kell hozni Partiumba és Közép-Erdélybe, a Dániában élő német közösség kulturális autonómiamodelljét el kell hozni a romániai magyar szórványba. A jó gyakorlatok megismertetésében, népszerűsítésében, a kapcsolatteremtésben az EP-képviseletnek meghatározó szerep jut. Lépjünk fel közösen Európa nemzeti kisebbségeivel. A FUEN elnökségében olyan javaslatokat fogalmaztunk meg, amelyek Erdélyben is hasznosítható kezdeményezések lehetnek. A Minority Safepack mintájára, olyan helyzetekben, területeken, ahol a helyi többséggel megfeneklett az együttműködés lehetősége, helyi kisebbségvédelmi csomagok kidolgozását javasoltuk. A FUEN által elfogadott javaslat szerint egy ilyen jellegű dokumentum a különböző területeken lefekteti azokat az irányelveket, amelyek a helyi közösség számára fontosak: a nyelvhasználati jogoktól az oktatási intézmények valós kétnyelvűségének megvalósításán át a kétnyelvű utcanévtáblákig. 5
6 II. Európai uniós szakpolitikák 1. A gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése Az EU gazdasági fejlődésének legfőbb irányvonalait az EU 2020 stratégia rögzíti, a stratégia erdélyi szintű megvalósítása pedig az RMDSZ Gazdasági Tanácsa által kidolgozott Erdély 2020 fejlesztési tervben jelenik meg. Az elmúlt években Erdély minden részében: a Székelyföldön, Partiumban, a magyarok által lakott vidékeken pozitív folyamatok indultak be. A helyi és megyei szintű fejlesztési tervek és elképzelések egyre jobban össze vannak hangolva, azonban egyelőre távol állunk attól, hogy hatékonyan fel tudnánk használni az EU által rendelkezésre bocsátott forrásokat. A következő évek az Erdély 2020 fejlesztési terv programjai életbe ültetésének időszakát jelentik, ehhez nyújthat fontos támpontot az Európai Parlament. Folytatni kívánjuk tevékenységünket azokban a szakbizottságokban, ahol az erdélyi magyarság számára fontos kérdések dőlnek el. A közép- és kelet-európai térségben gondjaink közösek, mindannyiunknak számos oka van elégedetlennek lenni az EU gyakorlatával. Továbbra is világosan látszik az az érdekellentét, amely elválaszt bennünket, az Európai Unió újonnan csatlakozott államait az úgynevezett régi tagállamoktól. Az EU közös piacának kiteljesítése, a gazdasági diszkrimináció elleni határozott fellépés, a vállalkozók és a kisgazdák esélyegyenlőségének biztosítása mind olyan célkitűzések, amelyek egyelőre csak részben valósultak meg, ezért elengedhetetlen, hogy az RMDSZ EP-tevékenysége a gazdasági területen hangsúlyos és hatékony legyen. Gazdaságpolitikai célkitűzéseink a fenntartható növekedés újraindítása, új munkahelyek teremtése, valamint a kiszámítható és vállalkozásbarát üzleti környezet megteremtésének brüsszeli támogatása. Az EU-integráció fontos része a gazdasági integráció és felzárkózás. A gazdasági növekedés húzóágazatait következetesen prioritásként kell kezelnünk. Ilyen ágazatok középtávon Erdélyben a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, az infrastruktúra fejlesztése és az energiaszektor. Elengedhetetlen, hogy a versenyképesség növelését támogató programok több finanszírozást kapjanak az állami költségvetésből, de Brüsszelből is nagyobb odafigyelésben kell részesüljenek. Szorgalmazzuk az exportra termelő cégek támogatásának emelését és az Unió közös kereskedelempolitikai eszközeinek jobb kihasználását. Támogatjuk az innovációt serkentő, 21. századi újraiparosítási stratégiák megvalósítását. Aktívan szorgalmazzuk Románia csatlakozását a schengeni övezethez, valamint továbbra is kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az euróövezethez való csatlakozásnak. A kohéziós és regionális fejlesztési EU-alapok felhasználásának tekintetében Románia még mindig sereghajtó Európában. A következő, közötti uniós költségvetési keret több forrást irányoz elő Románia számára. Közösségeink gyarapodásának érdekében hatékony intézkedéseket kell szorgalmaznunk az uniós források minél jobb felhasználására. 2. Mezőgazdaság és vidékfejlesztés Romániai magyar társadalmunk nagy hányada vidéken él, őstermelőként vagy mezőgazdasági vállalkozóként föld- és erdőgazdálkodásból biztosítja megélhetését. Az Európai Unió programjainak a gazdák egyértelmű nyertesei lehetnek, hiszen a Közös Agrárpolitika az EU költségvetésének harminckilenc százalékát teszi ki.
7 Az agrár- és vidékpolitika átalakítása a romániai magyar gazdák számára kedvező, hiszen az emberközpontú gazdálkodás megbecsülését, az aktív gazdálkodás méltányolását, a szülőföldön való megmaradást és boldogulást támogatja. A következő időszakban ezen a területen nagy szerepe lesz a tájékoztatásnak, hiszen az agrárpolitika keretében átalakulnak a programok. Az agárpolitika kialakításában az Európai Parlamentnek fontos szerepe van, ezen a területen jogosítványai különösen erősek, ezért a szakpolitikai jelenlét középtávon számos eredménnyel járhat Erdélyben is. Ugyanakkor alapelvünk, hogy képviselőink Brüsszelben a magyar gazdák érdekeit képviselik, mint ahogyan teszik azt Bukarestben is, ha szükséges, akár a nemzetközi vagy országos érdekekkel is szembefordulva. Előnyös helyzetben lehetnek a magyar gazdák: Románia jelentős agrárágazata révén egyértelműen a támogatások változó mértékének nyertese lehet. Az uniós méltányosság érdekében 2020-ra egyetlen gazdálkodó sem kap majd kevesebbet az uniós átlag 72 százalékánál, amivel jelentős mértékben meghaladjuk az eddigi diszkriminatív gyakorlatot a terület alapú támogatások terén. Az így szerzett többlet hozhatja el Romániában az ágazat felszerelését és átalakulását, a sokfunkciós mezőgazdaság térnyerését. Az új agrárpolitika nagyvonalakban folytatja az előző időszak irányelveit, bevezeti az aktív gazda fogalmat. Az uniós pénzeszközök kizárólag az aktív gazdálkodóknak járnak majd, tehát a földtulajdonosoknak csupán abban az esetben, ha gazdálkodnak is. Befektetések az agrárágazatba. Az erdélyi mezőgazdaság folyamatosan igazodik a változó piaci követelményekhez, amihez jelentős beruházásokra van szükség, amelyek egy részét az európai pénzalapokból lehet majd finanszírozni. Romániában az egy gazdára jutó gépesítés összege mindössze 350 euró, az európai 9100 euróhoz képest. A hatékonyság növelése érdekében a gazdáknak egyre inkább el kell sajátítaniuk a menedzseri szemléletet, ami folyamatos tanulást jelent: európai kollégáik egyharmada már részesült valamilyen képesítésben, nálunk ez az arány még a három százalékot sem éri el. Célunk, hogy az erdélyi magyar gazdák az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap forrásait minél nagyobb arányban vegyék igénybe. Növelni kell az agrárágazat hitelezését, hiszen a hektáronként 110 eurós átlag 15-ször kevesebb az európainál. Az erdélyi mezőgazdaság csupán fokozatosan mozdulhat el az innováció és a fenntartható fejlődés irányába. A tervezés során az EPP-ben sikerült elfogadtatni, hogy a romániai vidéki társadalomban a hagyományos családi gazdálkodásnak, a kis farmoknak megvan a létjogosultsága és szerepe. Azokon a helyeken is megmaradnak a támogatások, ahol hagyományos eszközökre alapozva gazdálkodnak. Fontos továbbá egy olyan európai uniós támogatáspolitika elfogadtatása, amely a családi gazdaságok kialakításának járulékos költségeit átvállalja. Támogatás a fiatal gazdáknak. A fiatal gazdák tevékenységük első öt évében egynegyeddel nagyobb támogatást kapnak majd, így bátorítva a fiatal gazdagenerációt, hogy folytassa ősei gazdálkodó életmódját, maradjon a szülőföldjén és váljon mezőgazdasági vállalkozóvá. Az adózási kedvezmények mellett fontos a mezőgazdasági ismeretek átadásának támogatása, hiszen a magas szintű szakismeretek nélkül nem lehet hatékony mezőgazdaságot művelni. Fenntartható mezőgazdaság. Erdélyben fontos esélyt jelent a mezőgazdaságban, hogy a gazdák a közvetlen kifizetések egyharmadát zöld tevékenység révén kaphatják meg, amelynek része a növénytermesztés diverzifikálása, a gyepterületek és legelők fenntartása, az ökológiai területek kialakítása. Falusi közösségeink nagy részében ezt a szempontot eddig is szem előtt tartották, ezt most az EU-s programok is elismerik. A vidékfejlesztés stratégiai célja a farmgazdálkodáshoz és az ahhoz kapcsolódó területek fejlesztése révén a vidéki társadalmak gazdasági fejlődése. A vidéki térségekben a foglalkoztatási és fejlesztési lehetőségek kiaknázására van szükség, többpólusú gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre és a szegénység csökkenését eredményező társadalmi integrációra. A vállalkozásfejlesztés és a fiatal gazdák bevonása szorosan összekapcsolódik a Leader-programmal, az alulról induló kezdeményezésekkel és az erősödő stratégiai szemlélettel. 7
8 3. Regionális fejlődés Az Európai Unió új tagállamainak integrációja új alapokra helyezte az Európai Unió gazdasági és társadalmi kohéziójának kérdéskörét is. Az európai régiók közti fejlettségbeli különbségek csökkentése elengedhetetlen egy erősebb és egységesebb Európa kialakításához. Ennek érdekében olyan fejlesztési régiók kialakítására van szükségünk, melyeket a gazdasági ésszerűség mellett a közös hagyományok, közös etnikai és kulturális sajátosságok kötnek össze, hiszen ezek alapozhatják meg legin kább egy adott régió fenntartható fejlődését. Románia és Európa egyik nagyrégiójaként Erdélynek saját jövőképre van szüksége, amely alapján közösen határozhatjuk meg jövőbeni fejlesztési irányait. E jövőkép kialakításában, a fejlesztési források megszerzésében és a beruházások megvalósításában az erdélyi románokat és Erdély más nemzeti közösségeit stratégiai partnereinknek tekintjük. Egyedülálló lehetőség a nyugati határ menti eurorégiók közös infrastruk turális fejlesztése, amelynek eredményeképpen fokozatosan végbemehet a ha tármódosítás nélküli, békés nemzetegyesítés. Ki kell használnunk a stratégiai beruházások harmonikus összeillesztéséből származó lehetőségeket, hiszen az infrastrukturális fejlesztés és az életminőség javulása a szülőföldön való boldogulás esélyeit növeli. 4. Foglalkoztatáspolitika A gazdasági és morális válság körülményei között a foglalkoztatási kérdések jelentősége a tagállami kormányok számára is megnőtt. Az Európai Unió is nagy hangsúlyt fektet és befektetésként tekint a munkahelyteremtést elősegítő politikák támogatására, a munkavállalók szociális biztonságának és a társadalmi kohéziónak a fokozására. A globális gazdasági versenyben az európai munkaerőpiac lemaradóban van, ez azonban semmiképpen nem jelentheti azt, hogy Európának le kellene mondania arról a szociális jóléti modellről, amely a kontinens társadalmainak fejlődéséhez hozzájárult. Kelet-Közép-Európa államai számára nagyon nehéz feladat egyrészt elérni a nyugati szociális rendszerek színvonalát, másrészt helytállni a regionális és globális versenyben, ezért továbbra is fontos forrást jelent a polgárok szakképzettségének és elhelyezkedési lehetőségeinek javítását célzó Európai Szociális Alap (ESZA), a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja (EaSI) vagy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA). 5. Turizmus Az EU több intervenciós politikája foglalkozik az idegenforgalommal. A közvetlen és közvetett hatásait figyelembe véve a turizmus 11%-kal járul hozzá az EU GDP-jéhez, és a munkaerő több mint 12%-át foglalkoztatja. E magas részarányok ellenére a turizmus nem szerepel az EU jogkörei között, és az EU-nak nincsen a tagállamok összességére vonatkozó átfogó turizmuspolitikája. Mindazonáltal több intervenciós területe célozza az ágazatot: a turisztikai szolgáltatások fejlesztése, a turisztikai szolgáltatások iránti kereslet ösztönzése, a turisztikai vállalkozások üzleti-működési környezetének szabályozása, a környezet és a turizmus igényeinek összehangolása (pl. falusi turizmus, környezetvédelmi mérések, Strukturális Alapok). Romániában a turizmus kiaknázatlan gazdaságfejlesztési lehetőséget rejt. Az országban azonban a turizmus fejlesztése nem jut tovább a kétévente készülő stratégiák által kiváltott politikai vitákon, így a befektetések elmaradnak, az ágazatban rejlő potenciál kiaknázatlan marad. A tágabb Erdély, és benne a Székelyföld hasonló helyzetben van.
9 Természeti erőforrásainkat, páratlan természeti örökségünket legfontosabb kincseink között tartjuk számon, de nem sikerül a közösségek gazdasági növekedésének egyik központi elemévé tennünk. Dél-Tirolban a családok gazdálkodásból (állattenyésztés, gyümölcstermesztés, szőlőtermesztés, erdeigyümölcstermesztés) származó jövedelmét a nyári és téli szezonban a vendéglátás egészíti ki, biztos megélhetést biztosítva számukra. Ezt a modellt a Székelyföldön is alkalmazni lehet, ahol mód van összehangolt gazdaságfejlesztési stratégia kialakítására. A dél-tiroli mellett számos olyan európai példa kínálkozik, amelynek tapasztalatai Erdélyben is hasznosíthatóak. Az európai turizmus távlatai. Az Európai Parlamentben a turizmus témakörével a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság foglalkozik. Több mint hét évvel ezelőtt készült el az európai turisztikai stratégiája, várhatóan tehát a következő mandátumban ez a stratégia is megújításra kerül. Ugyanakkor az Európai Bizottság több multiszektorális kezdeményezésen dolgozik. Egyik fejlesztési irány például az ICT-technológiák hatékonyabb kihasználása a turisztikai ipar fejlesztése és új vállalkozások létrehozása érdekében, valamint a kkv-k bekapcsolódása olyan digitális platformokba, amelyek turisztikai szolgáltatásokat értékesítenek. A faluturizmus esélyei. Az Európai Unióban a faluturizmus egyre inkább átalakul fenntartható, helyi és kistérségi vonzerőre alapuló, családias és emberbarát gazdasági ágazattá, amelynek egyik ismérve, hogy nem ölt tömegturizmus jelleget, de a vidéken munkahelyteremtő, a lakosságot helyben tartó, pótlólagos jövedelmet szerző, és ezt a jövedelmet visszaforgató vállalkozássá fejlődik. Erdélyben is a fenntarthatóság szemléletét kell meghonosítani, amely túllép a panzióban eltöltött vendégéjszaka fogalmán, összeköti a helyi természeti adottságok (vizek, vadvilág, természetvédelmi területek stb.) és az épített örökség nyújtotta lehetőségeket. Az Európai Unióban és Magyarországon is számos olyan jó, működő gyakorlat van, amelyeket Székelyföldön hasznosítani lehet. 6. Környezetvédelem Környezetvédelmi politikánk célja országunk természeti értékeinek megőrzése és erőforrásainak oly módon való értékesítése, hogy az egészséges és fenntartható életvitelt biztosítson az állampolgárok számára. Kiemelten fontosnak tartjuk az egészséges környezethez való egyetemes emberi jog biztosítását. A megelőzés elve alapján úgy gondoljuk, hogy a környezeti ártalmak megfelelő elővigyázatossággal és körültekintéssel elkerülhetőek vagy csökkenthetőek. A környezet károsodását olcsóbb és könnyebb megelőzni, mint utólag orvosolni. Az integrálás elvének megfelelően támogatjuk a környezetvédelem minden ágazati politikában, tevékenységi területen való megjelenítését, hiszen a környezetvédelmi tevékenység önmagában nem lehet eredményes, ha ellentmondásban áll más tevékenységekkel, célokkal. A fenntartható fejlődés elve olyan gazdaságfejlődést feltéte lez, amely megőrzi a természeti erőforrásokat a következő generációk számára is, ugyanakkor anyag- és energiataka rékos termeléssel, a megújítható erőforrások hasznosításával és a fogyasztás ésszerű módosításával a ma élő népesség számára biztosítani tudja szükségleteik kielégítését. A szennyező fizet elve alapján bármely környezeti kár közvet len és közvetett költségeit a kár okozójának kell viselnie. Mivel a környezetvédelmi problémák megelőzése és megoldása közérdek, ezért megkerülhetetlennek tartjuk az együttműködést és átláthatóságot. Az RMDSZ környezetpolitikája kialakításában arra törekedett, hogy szervesen kapcsolódjon az Európai Unió vonatkozó szakpolitikáihoz és szabályozási eszközeihez, valamint a nemzetközi környezeti politikákhoz, programokhoz és megállapodásokhoz. Az uniós környezetvédelmi politika alapjait a környezetvédelmi cselekvési programok határozzák meg. A közösségi környezetpolitika keretét jelenleg a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési program rögzíti. A program erősíteni kívánja a 9
10 környezetpolitika szerepét abban a folyamatban, melynek végén olyan erőforrás-hatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság jön létre, amelyben védelmet élvez a természeti tőke, a polgárok egészsége és jóléte. Az Európai Unió legfontosabb vállalásai környezetvédelmi politikánk alapját képezik. Ennek értelmében 2020-ra meg kell állítanunk a biológiai sokféleség csökkenését, biztosítanunk kell az ország vizeinek jó ökológiai állapotát. Olyan szintű levegőminőséget kell elérnünk, amely az emberi egészségre és a környezetre nézve nem jelent számottevő ártalmat. A hulladék képződése és kezelése nyomán fellépő káros hatásokat lehetőleg meg kell előzni, de mindenképpen az egészséget veszélyeztető szint alá kell csökkenteni. 7. Nők és családvédelem Közösségünk csak úgy erősödhet, ha a kedvezőtlen demográfiai tendenciákat középtávon sikerül megállítanunk. Ehhez a gazdasági teljesítmény javulása mellett célzott intézkedésekre is szükség van. A családokat segítő, a gyermekvállalást támogató politikák elsősorban tagállami hatáskörbe tartoznak, ám Európa is sokat tehet annak érdekében, hogy ezeket a törekvéseket elismerje és ösztönözze. Az európai demográfiai előrejelzések azt mutatják, hogy a kontinens elöregedőben van, a munkaerőpiac óriási kihívások elé néz a következő évtizedekben, a családvédelmi és a gyermekvállalást elősegítő intézkedésekre tehát óriási szükség van. Az Európai Unió a 2014-es évet a Munka és a Család Összeegyeztetése évének nyilvánította. A nők gyermekvállalását tehát Uniós eszközökkel is támogatni kell a rugalmas munkaidő, csökkentett munkaprogram, a távmunka lehetőségének felkínálásával. Biztosítanunk kell azt, hogy ha egy többgyermekes édesanya dolgozni szeretne, akkor megtehesse, élhessen egyenrangú családi és szakmai életet: a gyermekek számára két éves kortól minőségi bölcsődét, napközis óvodát, az iskolai programot kiegészítő délutáni oktatást, és persze iskolai étkezést kell biztosítanunk. Mindezen szolgáltatások mindenki számára elérhetőek kell, hogy legyenek, ezzel bátorítva a gyermekvállalási kedvet. Tudjuk, hogy a gyermekvállalás többletkiadást jelent a család számára, ezért a gyermekek után járó anyagi támogatásokat nagyságrendekkel növelni kívánjuk. Fontosnak tartjuk, hogy az édesanyák a gyermekek számával arányos mértékben kedvezményes nyugdíjban részesüljenek. Kiemelten fontosnak tartjuk a nők közéleti és politikai szerepvállalását, a társadalmi esélyegyenlőség csak a hölgyek mainál nagyobb arányú szerepvállalásával képzelhető el. Pozitív példának tartjuk e téren a skandináv országokat, ahol a jóléti társadalom megteremtése egybeesett a nők hangsúlyosabb társadalmi szerepvállalásával. Az Európai Parlament Nők Jogai, Esélyegyenlőség Bizottsága a nők és férfiak bérezése közötti bérszakadék megszüntetését tartja az egyik legfontosabb európai kihívásnak. Azaz, egyenlő munkáért egyenlő bérezés jár, az e téren meglévő diszkriminációt meg kell szüntetni! Fontosnak tartjuk, hogy az Európai Parlament kötelező érvényű jogszabályt alkosson ebben a kérdésben. Az Európai Unió fejlett országaiban a vállalkozók 38 százaléka nő, ezzel szemben a romániai magyar nők elenyésző hányada mer vállalkozni. Ennek okai közül a legfontosabb a bátorság, illetve a vállalkozáshoz szükséges információk hiánya, különösen vidéki környezetben. El kell hoznunk a jó példákat Erdélybe, ugyanakkor az EP szintjén olyan intézkedések kellenek, amelyek serkentik a nők vállalkozói hajlandóságát. 8. Ifjúságpolitika A romániai magyar ifjúság társadalmunk jövőképének meghatározó tényezője, közösségünk fennmaradásának, megújulásának és folytonosságának záloga. A szülőföldön való megmara-
11 dás egyéni és közösségi érdek, a fiatal generáció nemzeti közösségünk sorsának felelős alakítója. A romániai magyarság identitása megőrzésének, szülőföldön való boldogulásának feltétele a minőségi, európai színvonalú oktatás, a versenyképes szakemberképzés. Ennek érdekében következetesen képviselni kívánjuk azt az önállósulási szándékot, amelynek célja egy, az európai oktatási térség intézményrendszeréhez kapcsolódó, autonóm és korszerű anyanyelvű oktatási-nevelési rendszer kiépítése a képzés valamennyi területén, formájában és szintjén. Meggyőződésünk, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk haszonélvezői elsősorban a fiatalok, akik végre olyan világot építhetnek maguknak, amely kisebbségi létben is megadja az otthonosság érzetét. Az uniós csatlakozás elsősorban nem jogi normák átvételét, hanem generációkon átnyúló szemléletváltást jelent. A gazdasági fejlődés egyik meghatározó előfeltétele a rugalmas munkaerőpiac, amely a munkavállalók érdekei mellett a munkaadók érdekeit is figyelembe veszi, ugyanakkor tűrhetetlennek tartjuk a munkaero-piaci diszkrimináció minden formáját. A versenyképesség biztosításának egyik feltétele a tudásalapú információs társadalom kialakítása, ugyanakkor a közösségi foglalkoztatáspolitikai irányelvek kialakítása során nem lehet figyelmen kívül hagyni az európai szociális modell, a jóléti állam szempontjait sem. Szorgalmazzuk a felsőoktatás és a munkaerőpiac közti szakadék megszüntetését és a kutatások eredményeinek gyakorlati felhasználását a gazdasági életben. Ezért támogatjuk az egyetemek és a vállalkozások közötti partnerségek kialakítását. 9. Oktatás és kultúra Az Európai Unió jövője nagymértékben múlik azon, hogy miként tud érvényesülni a globális tudásalapú társadalom körülményei között, az európaiak elég képzettek lesznek-e más térségek fiataljaihoz képest. Az oktatáspolitika tagállami hatáskör, ám az Európai Unió különböző programok finanszírozásával segít a közösen meghatározott célok elérésében. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a romániai magyar fiatalok versenyképes tudást szerezzenek: ez talán a legfontosabb stratégiai feladat, amelynek teljesítése nélkül sok más célkitűzésünk megvalósulása is hiábavaló lehet. Ezért az Európai Unió forrásainak minél nagyobb arányát oktatásra kell fordítani, ugyanakkor ösztönözni kell a fiatalokat arra, hogy minél nagyobb számban kapcsolódjanak be az EU programjaiba, tanuljanak nyelveket, szerezzenek tapasztalatokat Európában szakmai gyakorlatokon akár az önkéntességen keresztül, hiszen egyértelmű: az a tudás, amire ma éppen szükség van, a munkaerőpiacon gyorsan változik, a képességek és készségek fejlesztésének szükségessége így folyamatossá vált. A szakoktatás újjászervezését, az ehhez szükséges európai uniós források biztosítását kiemelten fontosnak tartjuk, ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy az eddigi kísérletezések helyett inkább az Európában bevált gyakorlatokból kellene kiindulni. A munkaerőpiac gyorsan változó igényei ugyanakkor megkerülhetetlenné teszik a felnőttoktatást, a teljes élethosszig való tanulást, amely esetében szintén nemcsak forrásokat, hanem működő modelleket is át tudunk venni a kontinens fejlettebb országaiból. A kultúra terén meglévő elképzeléseink alapját Európa kulturális sokszínűségének értékként való tételezése jelenti. Be kell mutatnunk Erdélyt és magyar kultúránkat Európában, hiszen meggyőződésünk, hogy épített örökségünk, átörökített hagyományaink, szellemi és tárgyi kultúránk, vagy a világgal lépést tartó kortárs művészetünk nélkül Európa szegényebb lenne. Ugyanakkor el kell hoznunk Európát Erdélybe, erősítve azokat az értékeket, amelyek alapját képezték évezredes európai létünknek, amelyek a különböző totalitarizmusok évtizedei alatt sérültek. A kulturális értékek cseréje folyamatában fontosnak tartjuk az olyan kiemelt európai rendezvényeken való hangsúlyos jelenlétet, mint a Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa 2015, vagy Európa Kulturális Fővárosa
12 Kiadó: RMDSZ Országos Kampánystáb, RMDSZ Főtitkárság Felelős kiadó: Kovács Péter Szakmai koordinátor: Székely István Műszaki szerkesztés: Idea Plus, Kolozsvár A választási program az RMDSZ jelöltjei, szakértői, illetve társult és partnerszervezeteivel való együttműködésben készült.
ERŐS MANDÁTUMMAL AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN
Vincze Loránt Politikai program ERŐS MANDÁTUMMAL AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN Az Európai Unió válaszút előtt áll, és abban még az egymástól eltérő politikai álláspontot képviselők is egyetértenek, hogy választani
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
Részletesebben7655/14 ek/agh 1 DG B 4A
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései
Részletesebben2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek
RészletesebbenAz EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért
RészletesebbenA CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE
A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
RészletesebbenA TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenHelyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben
Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitika
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika Foglalkoztatáspolitika Az Európa 2020 stratégia legfontosabb célkitűzései közé
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek
Részletesebben11170/17 ol/eo 1 DGG1B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 11. (OR. en) 11170/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EF 162 ECOFIN 638 UEM 230 SURE 29 A Tanács következtetései
RészletesebbenA 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei
A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus
RészletesebbenA Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt
RészletesebbenLehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenErdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve
Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum
RészletesebbenEgység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal
23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenNemzeti Klaszter Konferencia
Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020
ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban
dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
RészletesebbenMilyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban
Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
RészletesebbenKÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenAZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA
AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság
RészletesebbenNÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési
RészletesebbenA KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés
RészletesebbenA foglalkoztatás funkciója
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenElőadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.
Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,
RészletesebbenINTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra
INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenEURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája
EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi
RészletesebbenA térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei
A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés
RészletesebbenItthon Erdélyben, otthon Európában Politikai program a 2014 2019 es európai parlamenti mandátumra
Winkler Gyula európai parlamenti képviselő RMDSZ, EPP Itthon Erdélyben, otthon Európában Politikai program a 2014 2019 es európai parlamenti mandátumra Hét esztendeje vagyunk az Európai Unió tagjai, hét
RészletesebbenHelyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi
RészletesebbenNemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés
Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen
RészletesebbenÉlelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság
RészletesebbenAz egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenTermészeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505
A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:
Részletesebbenv e r s e n y k é p e s s é g
anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS
VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő
RészletesebbenTelepülési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.
Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable
RészletesebbenA Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER kritériumok kiindulási pontjaként tekintett LEADER alapelvek: 1. Területalapú megközelítés
RészletesebbenII. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)
Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési
RészletesebbenAz EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén
Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,
Részletesebben5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 12. 5125/15 LIMITE EMPL 4 SOC 6 ECOFIN 15 EDUC 5 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Dátum: 2015. január
RészletesebbenVeszprém Megyei TOP. 2015. április 24.
Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott
RészletesebbenHatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia
Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati
RészletesebbenVidékfejlesztési Program bemutatása
A projekt az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló intézkedések Irányító Hatóságának jóváhagyásával készült. Vidékfejlesztési Program bemutatása Pannon Térségfejlesztő
RészletesebbenBudapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest
Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs
RészletesebbenDigitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM
Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes
RészletesebbenÖsszefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot
RészletesebbenA DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI
A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási
Részletesebben... 51... 51... 52... 52 2
1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált
RészletesebbenA Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)
C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó
RészletesebbenHorizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség
Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését
RészletesebbenProposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 12.3.2013 COM(2013) 146 final 2011/0276 (COD) Proposal for a A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013
RészletesebbenAz Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest
Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,
RészletesebbenBorsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK NOVEMBER 30-AI ÜLÉSÉRE
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-750, (46) 323-600 Telefax: (46) 320-601 http://www.baz.hu elnok@hivatal.baz.hu Iktatószám:
RészletesebbenCselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -
Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi
RészletesebbenOPERATÍV PROGRAMOK
OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat
RészletesebbenRef # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok
Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek
RészletesebbenOTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.
OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív
RészletesebbenA Duna Stratégia közlekedési
Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában
RészletesebbenVelencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok
A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják
RészletesebbenMAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről
RészletesebbenA strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség
RészletesebbenNőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 16.4.2012 2011/0269(COD) MÓDOSÍTÁS: 13-26 Véleménytervezet Vilija Blinkevičiūtė (PE483.818v01-00) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási
RészletesebbenKözlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
RészletesebbenA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
RészletesebbenLENTI ITS WORKSHOP TOP FORRÁSALLOKÁCIÓ TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtart ó településfejleszté s 3. Alacsony
RészletesebbenFelkészülés a as EU-s tervezési időszakra
Felkészülés a 2014-2020-as EU-s tervezési időszakra Towards an Effective Regional Resource Allocation TERRA Nyitó konferencia Szeged, 2012. augusztus 9. Tóth Róbert, fejlesztési szakértő Tartalom A 2014-2020-as
RészletesebbenFIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése
RészletesebbenKormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.
Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium
Részletesebben106. plenáris ülés április 2 3. A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA
106. plenáris ülés 2014. április 2 3. RESOL-V-012 A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA A TÖBBSZINTŰ KORMÁNYZÁSRÓL SZÓLÓ EURÓPAI CHARTÁRÓL Rue Belliard/Belliardstraat 101 1040 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)
Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési
RészletesebbenKözép-Dunántúli Régió
Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség
RészletesebbenA Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása
A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek
RészletesebbenAz Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei
Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei Szeminárium: "Hogyan alkalmazható a sikeresebb szociális párbeszéd rendszerek "bevált gyakorlata?" Magyarország, 2016.ápr.21. Ruairi Fitzgerald, ESZSZ
Részletesebben