Helyünk Európában. döntések születnek, amelyek szintén meghatározó módon befolyásolják életünket és jövőnket.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Helyünk Európában. döntések születnek, amelyek szintén meghatározó módon befolyásolják életünket és jövőnket."

Átírás

1 Az RMDSZ európai parlamenti választási programja 2014

2 Helyünk Európában Hét esztendeje vagyunk az Európai Unió tagjai, hét év telt el, mióta megvalósult nemzeti közösségünk egyik legfontosabb célkitűzése, országunk európai uniós csatlakozása. A célt, a romániai közéleti szereplők közül talán elsőként, már megalakulásakor, az 1989-es rendszerváltást követően éppen az RMDSZ fogalmazta meg. Elsők voltunk, akik az európai értékeket tettük tevékenységünk alapjává, azokat az értékeket, amelyekre az Európai Unió is épül: az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállam és az emberi jogok tiszteletben tartása. Azt láthattuk, hogy az elmúlt hétéves időszak túlnyomó részében elsősorban a globális válság hatására az EU-ban a sokszínűség, a párbeszéd, az egymás tisztelete és a tolerancia kívánnivalót hagy maga után. A világválság éveiben megrendült az európai polgárok bizalma az Unióban, meginogni látszott a közös európai építkezés. Az európai közvéleményben és itthon, Erdélyben egyaránt őszinte párbeszédet kell folytatni, és válaszokat kell találni az EU jövőjére vonatkozóan. Európának vissza kell térnie az alapító atyák eredeti elgondolásához, amely szerint az Európai Unió nem az államok, hanem az állampolgárok uniója. Ezzel párhuzamosan fontos, hogy az unió szerepet vállaljon a gazdaságon túli szabályozások terén, kiemelten a nemzeti kisebbségek alapvető jogainak kodifikációja terén. Nekünk, erdélyi magyaroknak ismét ki kell nyilvánítanunk bizalmunkat és hitünket abban, hogy a kontinens és az Európai Unió jövőjét mi is alakítani tudjuk és akarjuk, hogy a régiók és a közösségek Európája a mi Európánk. Az RMDSZ 11. csíkszeredai kongresszusa 2013 májusában az Erős Európa, gyarapodó Erdély! Szövetségünk az Európai Parlamentben című kongresszusi dokumentummal megjelölte azt az utat, amelyen a következő években haladni fogunk. Az erdélyi magyar nemzeti közösség érdeke a régiók és a közösségek Európájának építése, egy olyan Európai Unióé, amelyben az őshonos nemzeti közösségek és a nyelvi kisebbségek szülőföldjükön a számbeli többséggel egyenjogú közösségként tudnak jövőt építeni. A kongresszus nem csupán az utat jelölte ki, hiszen meg is nevezte a jövőképünk megvalósításához szükséges eszközöket. Mi, erdélyi magyarok fővárosként tekintünk Bukarestre, államunk fővárosára, ahol jelen kell lennünk a Parlamentben és a kormányban amikor az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának feltételei teljesülnek azért, hogy közösségünk érdekei szerint alakítsuk azokat a döntéseket, amelyek befolyásolják mindennapjainkat. Fővárosként tekintünk Budapestre, nemzetünk fővárosára, abban bízva, hogy romániai magyar nemzeti közösségünk céljai: nemzeti identitásunk megőrzése és továbbadása, a szülőföldön való megmaradás, a kulturális autonómia kialakítása Erdélyben és a területi autonómia felépítése Székelyföldön magyarországi támogatást kap itthon, Erdélyben, az európai uniós, valamint a nemzetközi porondon. De nekünk, erdélyi magyaroknak fővárosként kell tekintenünk Brüsszelre, az EU informális fővárosára, az európai intézmények székhelyére is, hiszen az Unió legfontosabb intézményében, az Európai Parlamentben olyan döntések születnek, amelyek szintén meghatározó módon befolyásolják életünket és jövőnket.

3 I. Nemzetpolitikai törekvéseink mint külpolitikánk, Európa-politikánk alapja Nemzetpolitikánk célja nemzeti identitásunk, anyanyelvünk, kulturális hagyományaink szülőföldünkön történő megőrzése és fejlesztése, a magyar közösség nemzeti-kulturális-gazdasági és össztársadalmi emancipációja, valamint a Kárpát-medencei és összeurópai magyar integráció. 1. Kisebbségvédelem és autonómia A romániai magyar nemzeti közösség európai képviseletében elsődleges célunknak tekintjük azoknak a kisebbségvédelmi intézkedéseknek a kezdeményezését és támogatását, melyek hozzájárulnak közösségünk gyarapodásához, értéke ink és érdekeink védelméhez, valamint ahhoz a modernizációs folyamathoz, melyet a 21. század kihívásainak való megfelelés kényszere szül. Határozott álláspontunk, hogy Európa nemzeti kisebbségeit az uniós tag államok nagy részében eddig is érvényesülő pozitív gyakorlat alapján megal kotott egységes normák szerinti védelem illeti meg. Az európai intézményrendszeren belül az Európai Parlament (EP) nyújt olyan keretet, ahol folyamatosan lehetőség adódik sajátos kérdéseink bemutatására, ismertetésére. Részben az Európai Parlamentből származnak majd azok a kezdeményezések, amelyek az európai szerződések módosítását hozhatják el. Az RMDSZ EP-képviselőire, vagyis az erdélyi magyar érdekképviseletre hárul majd annak a lehetősége és felelőssége, hogy a közösségi érdekeket megjelenítsék és érvényesítsék. A most kialakuló európai kisebbségpolitika számára fel kell tudnunk mu tatni a román nemzetállami politika által szorgalmazott román kisebb ségvédelmi modell helyett az erdélyi magyar autonómiák modelljét, amely közjogosít ványokkal és hatósági erővel bíró közintézményekkel szavatolja a nemzeti közösségek teljes jogegyenlőségét. Székelyföldön a területi autonómia, másutt a személyi elvű autonómia kivívása, szórványban élők számára a kisebbségi törvény elfogadása érdekében szintén eltökéltségre és konok erőfeszítésre, de emellett megértő nemzetközi partnerekre van szükség, akik befolyásolni tudják a merev romániai álláspontot. És ennél a pontnál a külföldi érdekérvényesítésben tudjuk összekapcsolni eddigi eredményeinket, hiszen a partneri és támogatói kör azonos: európai intézmények, kiemelten az Európai Parlament, a kisebbségi szervezetek, a minket támogató tagállamok, számos európai szakmai és civilszervezet. 2. Partnereink itthon, Erdélyben Hisszük, hogy az erdélyi európai parlamenti képviselő legfontosabb partnerei itthon vannak, Erdélyben, hiszen közösen fogalmazzuk meg a legfontosabb céljaink eléréséhez szükséges tennivalókat, itthon azonosítjuk az eszközöket. Az igények megfogalmazásában legfontosabb partnereink az erdélyi magyar emberek, az önkormányzatok választott tisztségviselői, 3

4 a szakmai és rétegszervezetek, valamint a magyar történelmi egyházak. A közösségeink részéről érkező igények megfogalmazása jelenti a brüsszeli EP-képviselet erős mandátumát, amelyek teljesítése az ötéves mandátum központi eleme. Partnerré kell tennünk az erdélyi magyar társadalmat a távolinak gondolt brüsszeli tematikát közelebb kell vinni az emberekhez folyamatos erdélyi jelenléttel, kommunikációval személyes találkozókon, rendezvényeken. A látogatócsoportok révén szereznek személyes tapasztalatot a Brüsszelben és Strasbourgban zajló munkáról az önkormányzati vezetők, szakértők, diákok, szakmai és rétegszervezetek képviselői. Találjunk partnereket nemzetpolitikai törekvéseinkhez a román többség körében. Folytassunk párbeszédet a közélet és a politika meghatározó szereplőivel, ismertessük céljainkat, mutassuk fel az Európai Unió tagállamainak előremutató kisebbségvédelmi gyakorlatát, hiszen céljainkat csakis alkotmányos eszközökkel, a román többség meggyőzésével érhetjük el. Védjük meg az elmúlt negyed évszázad alatt kiépített demokratikus intézményrendszert, építsük tovább a jogállami kereteket, tegyük a mindennapok gyakorlatává előírásait. Lépjünk fel határozottan az államigazgatás és a társadalom minden szintjén jelen levő korrupció ellen, alakítsunk ki egy emberközpontú, élhető világot. Ehhez keresünk partnereket itthon, Erdélyben, Romániában, és tágabb otthonunkban, Európában. 2. Partnereink itthon, Európában Az RMDSZ sikeres külpolitikai tevékenysége rávilágított arra, hogy helyes kezdeményező érdekképviseletet folytatni, amelynek során a Szövetség által az otthoni igényeknek megfelelően kialakított programokat javasol európai és nemzetközi partnereinknek. A sikeres partneri kapcsolatok állandó és aktív jelenléten alapulnak, amelyet az RMDSZ tisztségviselőinek fontos eseményeken való brüsszeli és strasbourgi látogatása erősít meg. Az Európai Parlament ülésein, rendezvényeken, frakcióközi munkacsoportokban számtalan alkalommal nyílik lehetőség arra, hogy a beszélgetőpartnerek és a résztvevők figyelmét felhívjuk sajátos helyzetünkre, és támogatásukat kérjük egy minél szélesebb körű európai akaratérvényesítés folyamatában. Az erős külföldi támogatás, az európai nyilvánosság szimpátiája segíthet az autonómia kapcsán bemerevedett romániai álláspont feloldásában, és ugyanez a nyilvánosság segíthet a kisebbségi témától elzárkózó európai álláspont elmozdításában. Az RMDSZ külügyi erőfeszítése többek között ennek az európai szimpátiának a kialakítását célozza. Erdélyt és Székelyföldet sajátos európai régiókként kell megjeleníteni Európában, megtartva elkötelezettségünket a régiók és közösségek Európájának megteremtése mellett. Kiemelt partnerünk az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, a FUEN és az Európai Néppárt, az EPP. Ebben a két szervezetben értük el a legfontosabb külpolitikai eredményeket, ezt kell folytatnunk a jövőben is. A FUEN-ben az RMDSZ a kezdeményezések hajtómotorja, partnereink nagyra értékelik, hogy a javaslattételt követően munkával és anyagi ráfordítással is támogatjuk az európai kisebbségügy projektjeit. Az EPP-vel kialakított kapcsolatunk bizalmi tőkéje az európai kiútkeresés során lesz leginkább hasznosítható, hiszen az európai szerződések módosításakor az EPP a legnagyobb európai politikai alakulatként meghatározó, javaslattételi szerepet fog játszani. Dolgoznunk kell az intézményes kapcsolatok kialakításán és megerősítésén az Európai Bizottságban, a Régiók Bizottságában, az Euró-

5 pa Tanácsban. Az eddigi gyakorlatot folytatva és kiegészítve, a különböző intézményekben együttműködésre, összehangolt cselekvésre és közös szakértői munkára van szükség, így növelhetjük eredményességünket a nemzeti kérdésekben. A Kós Károly Akadémia Alapítvány révén tagja vagyunk az Európai Tanulmányok Központjának (CES), amely a 35. a világ 150 legbefolyásosabb szakmai háttérintézményeinek rangsorában. A CES képzések, kutatások, kiadványok támogatásával erősíti a Kós Károly Akadémia célkitűzéseit Erdélyben. Magyarország brüsszeli politikai képviselete a jövőben is fontos szövetségesünk. Az Európai Parlamentben több kérdést a közös fellépés és nemzeti szolidaritás erősíti meg. Az Európai Néppárt munkacsoportjaiban, fórumain kiváló az együttműködésünk a FIDESZ és a felvidéki Magyar Koalíció Pártja munkatársaival és képviselőivel, 2012-ben már a Néppárti alapprogramjának kidolgozásában, legutóbb pedig a választási program kidolgozásában is közösen léptünk fel. Szolidaritás Erdélyért. Az Európai Parlamentben be kell mutatni és folyamatosan kell képviselni azokat a témákat, amelyekben a román többséggel vagy a kormányzattal már nem sikerül előrelépni. Brüsszelben és Strasbourgban beszélni kell az Erdélyben elkövetett, a romániai magyarokat ért jogsérelmek ügyében, ugyanakkor szolidárisan kell fellépnünk a Kárpát-medence többi magyar közösségében elkövetett hasonló esetekben. 4. Partnerségben, Brüsszelben Nemzetpolitikai célkitűzéseinket erős brüsszeli csapattal kívánjuk képviselni, partnereink bevonásával, a ránk jellemző szakszerűséggel és hatékonysággal. Tegyük uniós kompetenciává a kisebbségvédelmet. A Lisszaboni Szerződéssel életbe lépett az Alapjogi Charta, amely egyértelműen megtiltja a nemzeti kisebbségekhez tartozás alapján történő hátrányos megkülönböztetést. Egy teljes értékű, uniós szintű kisebbségvédelmi rendszer létrehozásához azonban hiányzik a megfelelő uniós hatáskör, ezt a problémát az új Lisszaboni Szerződés nem oldja meg. Jelenleg az Unió hatásköre és aktivitása a kultúra így a kisebbségi kultúrák területén bizonyos mértékben növelhető, az EU foglalkozik az identitás megőrzésének kérdéseivel, tevékenykedik a megkülönböztetés-mentesség, az integráció és a társadalmi befogadás területén, de a kollektív jogok és az alkotmányos garanciák megmaradtak tagállami szinten. Ennek a gyakorlatnak a megváltoztatását az Európai Unió szerződéseinek módosítása hozhatja el. Dél-Tirolt el kell hozni a Székelyföldre, a finnországi svéd személyi elvű autonómiamodellt el kell hozni Partiumba és Közép-Erdélybe, a Dániában élő német közösség kulturális autonómiamodelljét el kell hozni a romániai magyar szórványba. A jó gyakorlatok megismertetésében, népszerűsítésében, a kapcsolatteremtésben az EP-képviseletnek meghatározó szerep jut. Lépjünk fel közösen Európa nemzeti kisebbségeivel. A FUEN elnökségében olyan javaslatokat fogalmaztunk meg, amelyek Erdélyben is hasznosítható kezdeményezések lehetnek. A Minority Safepack mintájára, olyan helyzetekben, területeken, ahol a helyi többséggel megfeneklett az együttműködés lehetősége, helyi kisebbségvédelmi csomagok kidolgozását javasoltuk. A FUEN által elfogadott javaslat szerint egy ilyen jellegű dokumentum a különböző területeken lefekteti azokat az irányelveket, amelyek a helyi közösség számára fontosak: a nyelvhasználati jogoktól az oktatási intézmények valós kétnyelvűségének megvalósításán át a kétnyelvű utcanévtáblákig. 5

6 II. Európai uniós szakpolitikák 1. A gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése Az EU gazdasági fejlődésének legfőbb irányvonalait az EU 2020 stratégia rögzíti, a stratégia erdélyi szintű megvalósítása pedig az RMDSZ Gazdasági Tanácsa által kidolgozott Erdély 2020 fejlesztési tervben jelenik meg. Az elmúlt években Erdély minden részében: a Székelyföldön, Partiumban, a magyarok által lakott vidékeken pozitív folyamatok indultak be. A helyi és megyei szintű fejlesztési tervek és elképzelések egyre jobban össze vannak hangolva, azonban egyelőre távol állunk attól, hogy hatékonyan fel tudnánk használni az EU által rendelkezésre bocsátott forrásokat. A következő évek az Erdély 2020 fejlesztési terv programjai életbe ültetésének időszakát jelentik, ehhez nyújthat fontos támpontot az Európai Parlament. Folytatni kívánjuk tevékenységünket azokban a szakbizottságokban, ahol az erdélyi magyarság számára fontos kérdések dőlnek el. A közép- és kelet-európai térségben gondjaink közösek, mindannyiunknak számos oka van elégedetlennek lenni az EU gyakorlatával. Továbbra is világosan látszik az az érdekellentét, amely elválaszt bennünket, az Európai Unió újonnan csatlakozott államait az úgynevezett régi tagállamoktól. Az EU közös piacának kiteljesítése, a gazdasági diszkrimináció elleni határozott fellépés, a vállalkozók és a kisgazdák esélyegyenlőségének biztosítása mind olyan célkitűzések, amelyek egyelőre csak részben valósultak meg, ezért elengedhetetlen, hogy az RMDSZ EP-tevékenysége a gazdasági területen hangsúlyos és hatékony legyen. Gazdaságpolitikai célkitűzéseink a fenntartható növekedés újraindítása, új munkahelyek teremtése, valamint a kiszámítható és vállalkozásbarát üzleti környezet megteremtésének brüsszeli támogatása. Az EU-integráció fontos része a gazdasági integráció és felzárkózás. A gazdasági növekedés húzóágazatait következetesen prioritásként kell kezelnünk. Ilyen ágazatok középtávon Erdélyben a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, az infrastruktúra fejlesztése és az energiaszektor. Elengedhetetlen, hogy a versenyképesség növelését támogató programok több finanszírozást kapjanak az állami költségvetésből, de Brüsszelből is nagyobb odafigyelésben kell részesüljenek. Szorgalmazzuk az exportra termelő cégek támogatásának emelését és az Unió közös kereskedelempolitikai eszközeinek jobb kihasználását. Támogatjuk az innovációt serkentő, 21. századi újraiparosítási stratégiák megvalósítását. Aktívan szorgalmazzuk Románia csatlakozását a schengeni övezethez, valamint továbbra is kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az euróövezethez való csatlakozásnak. A kohéziós és regionális fejlesztési EU-alapok felhasználásának tekintetében Románia még mindig sereghajtó Európában. A következő, közötti uniós költségvetési keret több forrást irányoz elő Románia számára. Közösségeink gyarapodásának érdekében hatékony intézkedéseket kell szorgalmaznunk az uniós források minél jobb felhasználására. 2. Mezőgazdaság és vidékfejlesztés Romániai magyar társadalmunk nagy hányada vidéken él, őstermelőként vagy mezőgazdasági vállalkozóként föld- és erdőgazdálkodásból biztosítja megélhetését. Az Európai Unió programjainak a gazdák egyértelmű nyertesei lehetnek, hiszen a Közös Agrárpolitika az EU költségvetésének harminckilenc százalékát teszi ki.

7 Az agrár- és vidékpolitika átalakítása a romániai magyar gazdák számára kedvező, hiszen az emberközpontú gazdálkodás megbecsülését, az aktív gazdálkodás méltányolását, a szülőföldön való megmaradást és boldogulást támogatja. A következő időszakban ezen a területen nagy szerepe lesz a tájékoztatásnak, hiszen az agrárpolitika keretében átalakulnak a programok. Az agárpolitika kialakításában az Európai Parlamentnek fontos szerepe van, ezen a területen jogosítványai különösen erősek, ezért a szakpolitikai jelenlét középtávon számos eredménnyel járhat Erdélyben is. Ugyanakkor alapelvünk, hogy képviselőink Brüsszelben a magyar gazdák érdekeit képviselik, mint ahogyan teszik azt Bukarestben is, ha szükséges, akár a nemzetközi vagy országos érdekekkel is szembefordulva. Előnyös helyzetben lehetnek a magyar gazdák: Románia jelentős agrárágazata révén egyértelműen a támogatások változó mértékének nyertese lehet. Az uniós méltányosság érdekében 2020-ra egyetlen gazdálkodó sem kap majd kevesebbet az uniós átlag 72 százalékánál, amivel jelentős mértékben meghaladjuk az eddigi diszkriminatív gyakorlatot a terület alapú támogatások terén. Az így szerzett többlet hozhatja el Romániában az ágazat felszerelését és átalakulását, a sokfunkciós mezőgazdaság térnyerését. Az új agrárpolitika nagyvonalakban folytatja az előző időszak irányelveit, bevezeti az aktív gazda fogalmat. Az uniós pénzeszközök kizárólag az aktív gazdálkodóknak járnak majd, tehát a földtulajdonosoknak csupán abban az esetben, ha gazdálkodnak is. Befektetések az agrárágazatba. Az erdélyi mezőgazdaság folyamatosan igazodik a változó piaci követelményekhez, amihez jelentős beruházásokra van szükség, amelyek egy részét az európai pénzalapokból lehet majd finanszírozni. Romániában az egy gazdára jutó gépesítés összege mindössze 350 euró, az európai 9100 euróhoz képest. A hatékonyság növelése érdekében a gazdáknak egyre inkább el kell sajátítaniuk a menedzseri szemléletet, ami folyamatos tanulást jelent: európai kollégáik egyharmada már részesült valamilyen képesítésben, nálunk ez az arány még a három százalékot sem éri el. Célunk, hogy az erdélyi magyar gazdák az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap forrásait minél nagyobb arányban vegyék igénybe. Növelni kell az agrárágazat hitelezését, hiszen a hektáronként 110 eurós átlag 15-ször kevesebb az európainál. Az erdélyi mezőgazdaság csupán fokozatosan mozdulhat el az innováció és a fenntartható fejlődés irányába. A tervezés során az EPP-ben sikerült elfogadtatni, hogy a romániai vidéki társadalomban a hagyományos családi gazdálkodásnak, a kis farmoknak megvan a létjogosultsága és szerepe. Azokon a helyeken is megmaradnak a támogatások, ahol hagyományos eszközökre alapozva gazdálkodnak. Fontos továbbá egy olyan európai uniós támogatáspolitika elfogadtatása, amely a családi gazdaságok kialakításának járulékos költségeit átvállalja. Támogatás a fiatal gazdáknak. A fiatal gazdák tevékenységük első öt évében egynegyeddel nagyobb támogatást kapnak majd, így bátorítva a fiatal gazdagenerációt, hogy folytassa ősei gazdálkodó életmódját, maradjon a szülőföldjén és váljon mezőgazdasági vállalkozóvá. Az adózási kedvezmények mellett fontos a mezőgazdasági ismeretek átadásának támogatása, hiszen a magas szintű szakismeretek nélkül nem lehet hatékony mezőgazdaságot művelni. Fenntartható mezőgazdaság. Erdélyben fontos esélyt jelent a mezőgazdaságban, hogy a gazdák a közvetlen kifizetések egyharmadát zöld tevékenység révén kaphatják meg, amelynek része a növénytermesztés diverzifikálása, a gyepterületek és legelők fenntartása, az ökológiai területek kialakítása. Falusi közösségeink nagy részében ezt a szempontot eddig is szem előtt tartották, ezt most az EU-s programok is elismerik. A vidékfejlesztés stratégiai célja a farmgazdálkodáshoz és az ahhoz kapcsolódó területek fejlesztése révén a vidéki társadalmak gazdasági fejlődése. A vidéki térségekben a foglalkoztatási és fejlesztési lehetőségek kiaknázására van szükség, többpólusú gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre és a szegénység csökkenését eredményező társadalmi integrációra. A vállalkozásfejlesztés és a fiatal gazdák bevonása szorosan összekapcsolódik a Leader-programmal, az alulról induló kezdeményezésekkel és az erősödő stratégiai szemlélettel. 7

8 3. Regionális fejlődés Az Európai Unió új tagállamainak integrációja új alapokra helyezte az Európai Unió gazdasági és társadalmi kohéziójának kérdéskörét is. Az európai régiók közti fejlettségbeli különbségek csökkentése elengedhetetlen egy erősebb és egységesebb Európa kialakításához. Ennek érdekében olyan fejlesztési régiók kialakítására van szükségünk, melyeket a gazdasági ésszerűség mellett a közös hagyományok, közös etnikai és kulturális sajátosságok kötnek össze, hiszen ezek alapozhatják meg legin kább egy adott régió fenntartható fejlődését. Románia és Európa egyik nagyrégiójaként Erdélynek saját jövőképre van szüksége, amely alapján közösen határozhatjuk meg jövőbeni fejlesztési irányait. E jövőkép kialakításában, a fejlesztési források megszerzésében és a beruházások megvalósításában az erdélyi románokat és Erdély más nemzeti közösségeit stratégiai partnereinknek tekintjük. Egyedülálló lehetőség a nyugati határ menti eurorégiók közös infrastruk turális fejlesztése, amelynek eredményeképpen fokozatosan végbemehet a ha tármódosítás nélküli, békés nemzetegyesítés. Ki kell használnunk a stratégiai beruházások harmonikus összeillesztéséből származó lehetőségeket, hiszen az infrastrukturális fejlesztés és az életminőség javulása a szülőföldön való boldogulás esélyeit növeli. 4. Foglalkoztatáspolitika A gazdasági és morális válság körülményei között a foglalkoztatási kérdések jelentősége a tagállami kormányok számára is megnőtt. Az Európai Unió is nagy hangsúlyt fektet és befektetésként tekint a munkahelyteremtést elősegítő politikák támogatására, a munkavállalók szociális biztonságának és a társadalmi kohéziónak a fokozására. A globális gazdasági versenyben az európai munkaerőpiac lemaradóban van, ez azonban semmiképpen nem jelentheti azt, hogy Európának le kellene mondania arról a szociális jóléti modellről, amely a kontinens társadalmainak fejlődéséhez hozzájárult. Kelet-Közép-Európa államai számára nagyon nehéz feladat egyrészt elérni a nyugati szociális rendszerek színvonalát, másrészt helytállni a regionális és globális versenyben, ezért továbbra is fontos forrást jelent a polgárok szakképzettségének és elhelyezkedési lehetőségeinek javítását célzó Európai Szociális Alap (ESZA), a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja (EaSI) vagy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA). 5. Turizmus Az EU több intervenciós politikája foglalkozik az idegenforgalommal. A közvetlen és közvetett hatásait figyelembe véve a turizmus 11%-kal járul hozzá az EU GDP-jéhez, és a munkaerő több mint 12%-át foglalkoztatja. E magas részarányok ellenére a turizmus nem szerepel az EU jogkörei között, és az EU-nak nincsen a tagállamok összességére vonatkozó átfogó turizmuspolitikája. Mindazonáltal több intervenciós területe célozza az ágazatot: a turisztikai szolgáltatások fejlesztése, a turisztikai szolgáltatások iránti kereslet ösztönzése, a turisztikai vállalkozások üzleti-működési környezetének szabályozása, a környezet és a turizmus igényeinek összehangolása (pl. falusi turizmus, környezetvédelmi mérések, Strukturális Alapok). Romániában a turizmus kiaknázatlan gazdaságfejlesztési lehetőséget rejt. Az országban azonban a turizmus fejlesztése nem jut tovább a kétévente készülő stratégiák által kiváltott politikai vitákon, így a befektetések elmaradnak, az ágazatban rejlő potenciál kiaknázatlan marad. A tágabb Erdély, és benne a Székelyföld hasonló helyzetben van.

9 Természeti erőforrásainkat, páratlan természeti örökségünket legfontosabb kincseink között tartjuk számon, de nem sikerül a közösségek gazdasági növekedésének egyik központi elemévé tennünk. Dél-Tirolban a családok gazdálkodásból (állattenyésztés, gyümölcstermesztés, szőlőtermesztés, erdeigyümölcstermesztés) származó jövedelmét a nyári és téli szezonban a vendéglátás egészíti ki, biztos megélhetést biztosítva számukra. Ezt a modellt a Székelyföldön is alkalmazni lehet, ahol mód van összehangolt gazdaságfejlesztési stratégia kialakítására. A dél-tiroli mellett számos olyan európai példa kínálkozik, amelynek tapasztalatai Erdélyben is hasznosíthatóak. Az európai turizmus távlatai. Az Európai Parlamentben a turizmus témakörével a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság foglalkozik. Több mint hét évvel ezelőtt készült el az európai turisztikai stratégiája, várhatóan tehát a következő mandátumban ez a stratégia is megújításra kerül. Ugyanakkor az Európai Bizottság több multiszektorális kezdeményezésen dolgozik. Egyik fejlesztési irány például az ICT-technológiák hatékonyabb kihasználása a turisztikai ipar fejlesztése és új vállalkozások létrehozása érdekében, valamint a kkv-k bekapcsolódása olyan digitális platformokba, amelyek turisztikai szolgáltatásokat értékesítenek. A faluturizmus esélyei. Az Európai Unióban a faluturizmus egyre inkább átalakul fenntartható, helyi és kistérségi vonzerőre alapuló, családias és emberbarát gazdasági ágazattá, amelynek egyik ismérve, hogy nem ölt tömegturizmus jelleget, de a vidéken munkahelyteremtő, a lakosságot helyben tartó, pótlólagos jövedelmet szerző, és ezt a jövedelmet visszaforgató vállalkozássá fejlődik. Erdélyben is a fenntarthatóság szemléletét kell meghonosítani, amely túllép a panzióban eltöltött vendégéjszaka fogalmán, összeköti a helyi természeti adottságok (vizek, vadvilág, természetvédelmi területek stb.) és az épített örökség nyújtotta lehetőségeket. Az Európai Unióban és Magyarországon is számos olyan jó, működő gyakorlat van, amelyeket Székelyföldön hasznosítani lehet. 6. Környezetvédelem Környezetvédelmi politikánk célja országunk természeti értékeinek megőrzése és erőforrásainak oly módon való értékesítése, hogy az egészséges és fenntartható életvitelt biztosítson az állampolgárok számára. Kiemelten fontosnak tartjuk az egészséges környezethez való egyetemes emberi jog biztosítását. A megelőzés elve alapján úgy gondoljuk, hogy a környezeti ártalmak megfelelő elővigyázatossággal és körültekintéssel elkerülhetőek vagy csökkenthetőek. A környezet károsodását olcsóbb és könnyebb megelőzni, mint utólag orvosolni. Az integrálás elvének megfelelően támogatjuk a környezetvédelem minden ágazati politikában, tevékenységi területen való megjelenítését, hiszen a környezetvédelmi tevékenység önmagában nem lehet eredményes, ha ellentmondásban áll más tevékenységekkel, célokkal. A fenntartható fejlődés elve olyan gazdaságfejlődést feltéte lez, amely megőrzi a természeti erőforrásokat a következő generációk számára is, ugyanakkor anyag- és energiataka rékos termeléssel, a megújítható erőforrások hasznosításával és a fogyasztás ésszerű módosításával a ma élő népesség számára biztosítani tudja szükségleteik kielégítését. A szennyező fizet elve alapján bármely környezeti kár közvet len és közvetett költségeit a kár okozójának kell viselnie. Mivel a környezetvédelmi problémák megelőzése és megoldása közérdek, ezért megkerülhetetlennek tartjuk az együttműködést és átláthatóságot. Az RMDSZ környezetpolitikája kialakításában arra törekedett, hogy szervesen kapcsolódjon az Európai Unió vonatkozó szakpolitikáihoz és szabályozási eszközeihez, valamint a nemzetközi környezeti politikákhoz, programokhoz és megállapodásokhoz. Az uniós környezetvédelmi politika alapjait a környezetvédelmi cselekvési programok határozzák meg. A közösségi környezetpolitika keretét jelenleg a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési program rögzíti. A program erősíteni kívánja a 9

10 környezetpolitika szerepét abban a folyamatban, melynek végén olyan erőforrás-hatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság jön létre, amelyben védelmet élvez a természeti tőke, a polgárok egészsége és jóléte. Az Európai Unió legfontosabb vállalásai környezetvédelmi politikánk alapját képezik. Ennek értelmében 2020-ra meg kell állítanunk a biológiai sokféleség csökkenését, biztosítanunk kell az ország vizeinek jó ökológiai állapotát. Olyan szintű levegőminőséget kell elérnünk, amely az emberi egészségre és a környezetre nézve nem jelent számottevő ártalmat. A hulladék képződése és kezelése nyomán fellépő káros hatásokat lehetőleg meg kell előzni, de mindenképpen az egészséget veszélyeztető szint alá kell csökkenteni. 7. Nők és családvédelem Közösségünk csak úgy erősödhet, ha a kedvezőtlen demográfiai tendenciákat középtávon sikerül megállítanunk. Ehhez a gazdasági teljesítmény javulása mellett célzott intézkedésekre is szükség van. A családokat segítő, a gyermekvállalást támogató politikák elsősorban tagállami hatáskörbe tartoznak, ám Európa is sokat tehet annak érdekében, hogy ezeket a törekvéseket elismerje és ösztönözze. Az európai demográfiai előrejelzések azt mutatják, hogy a kontinens elöregedőben van, a munkaerőpiac óriási kihívások elé néz a következő évtizedekben, a családvédelmi és a gyermekvállalást elősegítő intézkedésekre tehát óriási szükség van. Az Európai Unió a 2014-es évet a Munka és a Család Összeegyeztetése évének nyilvánította. A nők gyermekvállalását tehát Uniós eszközökkel is támogatni kell a rugalmas munkaidő, csökkentett munkaprogram, a távmunka lehetőségének felkínálásával. Biztosítanunk kell azt, hogy ha egy többgyermekes édesanya dolgozni szeretne, akkor megtehesse, élhessen egyenrangú családi és szakmai életet: a gyermekek számára két éves kortól minőségi bölcsődét, napközis óvodát, az iskolai programot kiegészítő délutáni oktatást, és persze iskolai étkezést kell biztosítanunk. Mindezen szolgáltatások mindenki számára elérhetőek kell, hogy legyenek, ezzel bátorítva a gyermekvállalási kedvet. Tudjuk, hogy a gyermekvállalás többletkiadást jelent a család számára, ezért a gyermekek után járó anyagi támogatásokat nagyságrendekkel növelni kívánjuk. Fontosnak tartjuk, hogy az édesanyák a gyermekek számával arányos mértékben kedvezményes nyugdíjban részesüljenek. Kiemelten fontosnak tartjuk a nők közéleti és politikai szerepvállalását, a társadalmi esélyegyenlőség csak a hölgyek mainál nagyobb arányú szerepvállalásával képzelhető el. Pozitív példának tartjuk e téren a skandináv országokat, ahol a jóléti társadalom megteremtése egybeesett a nők hangsúlyosabb társadalmi szerepvállalásával. Az Európai Parlament Nők Jogai, Esélyegyenlőség Bizottsága a nők és férfiak bérezése közötti bérszakadék megszüntetését tartja az egyik legfontosabb európai kihívásnak. Azaz, egyenlő munkáért egyenlő bérezés jár, az e téren meglévő diszkriminációt meg kell szüntetni! Fontosnak tartjuk, hogy az Európai Parlament kötelező érvényű jogszabályt alkosson ebben a kérdésben. Az Európai Unió fejlett országaiban a vállalkozók 38 százaléka nő, ezzel szemben a romániai magyar nők elenyésző hányada mer vállalkozni. Ennek okai közül a legfontosabb a bátorság, illetve a vállalkozáshoz szükséges információk hiánya, különösen vidéki környezetben. El kell hoznunk a jó példákat Erdélybe, ugyanakkor az EP szintjén olyan intézkedések kellenek, amelyek serkentik a nők vállalkozói hajlandóságát. 8. Ifjúságpolitika A romániai magyar ifjúság társadalmunk jövőképének meghatározó tényezője, közösségünk fennmaradásának, megújulásának és folytonosságának záloga. A szülőföldön való megmara-

11 dás egyéni és közösségi érdek, a fiatal generáció nemzeti közösségünk sorsának felelős alakítója. A romániai magyarság identitása megőrzésének, szülőföldön való boldogulásának feltétele a minőségi, európai színvonalú oktatás, a versenyképes szakemberképzés. Ennek érdekében következetesen képviselni kívánjuk azt az önállósulási szándékot, amelynek célja egy, az európai oktatási térség intézményrendszeréhez kapcsolódó, autonóm és korszerű anyanyelvű oktatási-nevelési rendszer kiépítése a képzés valamennyi területén, formájában és szintjén. Meggyőződésünk, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk haszonélvezői elsősorban a fiatalok, akik végre olyan világot építhetnek maguknak, amely kisebbségi létben is megadja az otthonosság érzetét. Az uniós csatlakozás elsősorban nem jogi normák átvételét, hanem generációkon átnyúló szemléletváltást jelent. A gazdasági fejlődés egyik meghatározó előfeltétele a rugalmas munkaerőpiac, amely a munkavállalók érdekei mellett a munkaadók érdekeit is figyelembe veszi, ugyanakkor tűrhetetlennek tartjuk a munkaero-piaci diszkrimináció minden formáját. A versenyképesség biztosításának egyik feltétele a tudásalapú információs társadalom kialakítása, ugyanakkor a közösségi foglalkoztatáspolitikai irányelvek kialakítása során nem lehet figyelmen kívül hagyni az európai szociális modell, a jóléti állam szempontjait sem. Szorgalmazzuk a felsőoktatás és a munkaerőpiac közti szakadék megszüntetését és a kutatások eredményeinek gyakorlati felhasználását a gazdasági életben. Ezért támogatjuk az egyetemek és a vállalkozások közötti partnerségek kialakítását. 9. Oktatás és kultúra Az Európai Unió jövője nagymértékben múlik azon, hogy miként tud érvényesülni a globális tudásalapú társadalom körülményei között, az európaiak elég képzettek lesznek-e más térségek fiataljaihoz képest. Az oktatáspolitika tagállami hatáskör, ám az Európai Unió különböző programok finanszírozásával segít a közösen meghatározott célok elérésében. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a romániai magyar fiatalok versenyképes tudást szerezzenek: ez talán a legfontosabb stratégiai feladat, amelynek teljesítése nélkül sok más célkitűzésünk megvalósulása is hiábavaló lehet. Ezért az Európai Unió forrásainak minél nagyobb arányát oktatásra kell fordítani, ugyanakkor ösztönözni kell a fiatalokat arra, hogy minél nagyobb számban kapcsolódjanak be az EU programjaiba, tanuljanak nyelveket, szerezzenek tapasztalatokat Európában szakmai gyakorlatokon akár az önkéntességen keresztül, hiszen egyértelmű: az a tudás, amire ma éppen szükség van, a munkaerőpiacon gyorsan változik, a képességek és készségek fejlesztésének szükségessége így folyamatossá vált. A szakoktatás újjászervezését, az ehhez szükséges európai uniós források biztosítását kiemelten fontosnak tartjuk, ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy az eddigi kísérletezések helyett inkább az Európában bevált gyakorlatokból kellene kiindulni. A munkaerőpiac gyorsan változó igényei ugyanakkor megkerülhetetlenné teszik a felnőttoktatást, a teljes élethosszig való tanulást, amely esetében szintén nemcsak forrásokat, hanem működő modelleket is át tudunk venni a kontinens fejlettebb országaiból. A kultúra terén meglévő elképzeléseink alapját Európa kulturális sokszínűségének értékként való tételezése jelenti. Be kell mutatnunk Erdélyt és magyar kultúránkat Európában, hiszen meggyőződésünk, hogy épített örökségünk, átörökített hagyományaink, szellemi és tárgyi kultúránk, vagy a világgal lépést tartó kortárs művészetünk nélkül Európa szegényebb lenne. Ugyanakkor el kell hoznunk Európát Erdélybe, erősítve azokat az értékeket, amelyek alapját képezték évezredes európai létünknek, amelyek a különböző totalitarizmusok évtizedei alatt sérültek. A kulturális értékek cseréje folyamatában fontosnak tartjuk az olyan kiemelt európai rendezvényeken való hangsúlyos jelenlétet, mint a Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa 2015, vagy Európa Kulturális Fővárosa

12 Kiadó: RMDSZ Országos Kampánystáb, RMDSZ Főtitkárság Felelős kiadó: Kovács Péter Szakmai koordinátor: Székely István Műszaki szerkesztés: Idea Plus, Kolozsvár A választási program az RMDSZ jelöltjei, szakértői, illetve társult és partnerszervezeteivel való együttműködésben készült.

ERŐS MANDÁTUMMAL AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN

ERŐS MANDÁTUMMAL AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN Vincze Loránt Politikai program ERŐS MANDÁTUMMAL AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN Az Európai Unió válaszút előtt áll, és abban még az egymástól eltérő politikai álláspontot képviselők is egyetértenek, hogy választani

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Nemzeti Klaszter Konferencia

Nemzeti Klaszter Konferencia Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Itthon Erdélyben, otthon Európában Politikai program a 2014 2019 es európai parlamenti mandátumra

Itthon Erdélyben, otthon Európában Politikai program a 2014 2019 es európai parlamenti mandátumra Winkler Gyula európai parlamenti képviselő RMDSZ, EPP Itthon Erdélyben, otthon Európában Politikai program a 2014 2019 es európai parlamenti mandátumra Hét esztendeje vagyunk az Európai Unió tagjai, hét

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei

Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei Szeminárium: "Hogyan alkalmazható a sikeresebb szociális párbeszéd rendszerek "bevált gyakorlata?" Magyarország, 2016.ápr.21. Ruairi Fitzgerald, ESZSZ

Részletesebben

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra Felkészülés a 2014-2020-as EU-s tervezési időszakra Towards an Effective Regional Resource Allocation TERRA Nyitó konferencia Szeged, 2012. augusztus 9. Tóth Róbert, fejlesztési szakértő Tartalom A 2014-2020-as

Részletesebben

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02. Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program bemutatása

Vidékfejlesztési Program bemutatása A projekt az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló intézkedések Irányító Hatóságának jóváhagyásával készült. Vidékfejlesztési Program bemutatása Pannon Térségfejlesztő

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4. OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 16.4.2012 2011/0269(COD) MÓDOSÍTÁS: 13-26 Véleménytervezet Vilija Blinkevičiūtė (PE483.818v01-00) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben