Bodrogkeresztúr. Szakmai tanácsadó: Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató Kft Budapest, Üllői út 66/a II/2. / Honlap:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bodrogkeresztúr. Szakmai tanácsadó: Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 1082 Budapest, Üllői út 66/a II/2. / Honlap: www.vitalpro."

Átírás

1 Bodrogkeresztúr BEFEKTETÉSÖSZTÖNZÉSI STRATÉGIA Szakmai tanácsadó: Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató Kft Budapest, Üllői út 66/a II/2. / Honlap: Készült az ITD Hungary Zrt Budapest, Andrássy út 12. / Honlap: a Befektetőbarát Településekért Program keretében, az Elméleti kézikönyv befektetésösztönzési stratégia készítéséhez önkormányzatok részére - gyakorlati útmutatóval című kiadvány (ITDH szeptember) ajánlásai alapján október lvíz mg.-i c

2 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló Helyzetértékelés... 3 Oktatás, képzés...6 Oktatás6 Általános iskolák: Bodrogkeresztúr: Eötvös József Általános Iskola...6 Véderdő és erdő Helyi gazdaság... 9 Mezőgazdaság Ipar 11 Szolgáltatások Települési környezet Település legfontosabb fejlesztései Befektetésekre várhatóan hatást gyakorló külső tényezők áttekintése SWOT elemzés Megcélzott befektetői szegmens(ek) azonosítása, kiválasztása Versenytárselemzés Összegzés Befektetésösztönzési célrendszer Stratégia végrehajtása és kapcsolódó intézkedések Megvalósítás eszközei A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Stratégia végrehajtásának főbb kockázatai Megvalósítás monitoringja, értékelés és visszacsatolás Partnerség lvíz mg.-i c

3 1. Vezetői összefoglaló Bodrogkeresztúr elsődleges célja kedvező természeti adottságok által teremtett nem minden napi környezet kihasználásának lehetőségével a településre csalogatni a befektetőket. Stratégiai céljainknak három fő irányvonala van: helyi mezőgazdasági termékeket feldolgozó élelmiszeripar fejlesztése Bodrog folyóra épített vizi turizmus kialakítása munkahelyteremtés Befektetők alatt kis- és középvállalkozások emberközeli léptékű és mértékű fejlesztéseit értjük: szeretnénk megőrizni a hagyományos, kézi készítésű manufaktúrális termékelőállítás módszereit, és ebben az irányban fejleszteni az élelmiszeripari tevékenységeket a település termőföldjein vegyszermentes zöldségek termesztését, geotermikus energiával fűtött üvegházak megjelenését várjuk, a Bodrog-ártér vízi turizmusának fellendítése, Bodrog kikötő turisztikai célú létesítése a szőlő feldolgozása során keletkező melléktermékek illetve a tokaji bort felhasználva szintén élelmiszeripari különlegességek készítését is (pl. borecet) a lehetőségek között tartjuk számon Elsősorban a meglévő borkultúra hírnevére alapozva a turisztika fellendítésén fáradozunk, ehhez szintén várunk segítséget. Az önkormányzat lehetőségeihez mérten, elsősorban meglevő infrastruktúrájával, humán erőforrás kapacitásával tudja segíteni a betelepülni vágyókat, és a helyi vállalkozókat egyaránt. 2. Helyzetértékelés 2.1. Belső tényezők helyzete Tokaji kistérség bemutatása, helyzetének értékelése A Tokaji kistérség az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével (Tiszavasvári kistérség), illetve a Szerencsi, Abaúj-Hegyközi és Sárospataki kistérségekkel határos. A kistérségen keresztülhalad a 37. és 38. számú főút, melyek Szerencs-Miskolc illetve Nyíregyháza-Debrecen irányába biztosítják a közúti elérhetőséget, illetve a települések közötti közlekedést. A 2007-ben Miskolcig kiépült M30-as autópálya jelentős mértékben javította a térség összeköttetését a fővárossal illetve a nyugati országrésszel. A Tokaji kistérséghez tartozó 11 település területe együttesen 256 km 2, Borsod-Abaúj- Zemplén megye területének 3,5%-a, ahol a megye lakosságának a területi aránynál kisebb

4 része, 2%-a, majdnem 14 ezer ember él. A kistérséghez tartozó települések alacsony lélekszámúak, 7 településen 1000 fő alatti a lakónépesség. A Tokaji kistérség egyetlen városa Tokaj, itt él a kistérség népességének egyharmada. A kistérség 2002 óta része a Világörökségi címet viselő Tokaj Hegyaljai Történelmi Borvidéknek. A Tokaji kistérségben a mezőgazdaság jelentősebb szereppel rendelkezik, mint Borsod- Abaúj-Zemplén megye gazdaságában. A földrajzi kistájak alapján két jól elkülöníthető részre lehet osztani a kistérség mezőgazdasági tevékenységeit: A Taktaköz mezőgazdaságában a földművelés és az állattenyésztés igen meghatározó tevékenység volt az elmúlt évtizedekben, azonban mára jelentős mértékben lecsökkent a mezőgazdasági vállalkozások száma a térségben. A kistáj vetésszerkezetét a gabonafélék és az ipari növények dominálják. A közelmúltban figyelemre méltó próbálkozások indultak el a biogazdálkodás területén, mely továbbfejlesztésre alkalmas ötlet, befektető-vonzó kezdeményezés lehet. Hegyalja mezőgazdasága a kiemelkedő adottságokkal rendelkező szőlőtermesztésről híres Elérhetőség, vonzáskörzethez tartozás Településünk a Tokaji kistérségben, az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj- Zemplén megyében Tokaj város vonzáskörzetében helyezkedik el. Bodrogkeresztúr a Bodrog folyó jobb partján, a Zempléni hegységnek az Alföldre peremlépcsőkkel leereszkedő déli részén fekszik. Pontos elhelyezkedése: északi szélesség és keleti hosszúság A községtől mintegy hét kilométerre, délkeleti irányban emelkedik a közismert tokaji Nagy-Hegy, északkeletre pedig a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet terül el a Bodrog és a Tisza közötti mocsaras síkságon. A terület geológiai felépítésében a vulkáni kőzetek játsszák a legfontosabb szerepet, mint a híres keresztúri építőkövet adó, könnyen faragható riolittufa. Lényeges talajalkotók még a pleisztocén korból származó lösz, mely mezőgazdasági szempontból jelentős, és az agyagos barnaföld, ami kiválóan alkalmas szőlőtermelésre. A település könnyen megközelíthető a Miskolc-Szerencs- Sátoraljaújhely vasútvonalon, valamint a 37-es és a 38-as közutakon, melyek a község határában keresztezik egymást. Miskolc 48 km, Nyíregyháza 40 km közúton. A község Tokaj- Hegyalja egyik legszebb fekvésű települése, mely Tokajtól 6 kilométerre terül el. A Bodrogon jelenleg nem üzemel állandó személyszállításra alkalmas hajójárat, bár a folyó teljes magyarországi szakasza hajózható. Bodrogkeresztúr, azon szerencsés települések közé tartozik ahol mind a szőlőtermesztésre, mind a zöldség- gyümölcs termesztésére alkalmas, jelentős nagyságú területek vannak, továbbá a Bodrog közelsége kiváló turisztikai lehetőségeket rejt magában Településközti kapcsolatok A településeknek komoly közös sorsa van, ugyanis óta a Tokaj Hegyaljai Történelmi Borvidék része a Világörökségnek. Megközelíthetőség szempontjából a településeket a 37-es és 38-as út köti össze, a közúti összeköttetés jó. Sajnos a települések közötti összefogásról nem beszélhetünk a szó szoros értelmében. Közös marketinggel, és közös programokkal a települések és a vidék ismertségét nagy mértékben lehetne növelni. A táj települései önmagukban nem biztos, hogy tudnak elég

5 látványossággal szolgálni egy hosszabb pihenés esetén, azonban egymást támogatva ez nem lenne akadály ben megalapítottuk a föderatív alapokon nyugvó Zempléni Településszövetséget (ZTSZ) Mára az ország egyik legnagyobb önkormányzati regionális szerveződésévé vált 70 települési önkormányzat és számos magánszemély és vállalkozás csatlakozásával. A Szövetség területe öt gazdaságföldrajzi egységre (kistáj) tagolódik Bodrogköz, Harangod, Hegyalja, Hegyköz, Taktaköz. A zempléni térség sokszínűségének hátterében az azt alkotó öt kisrégió változatos adottságai rejtőznek. A térség 70 településének összefogásával működő Zempléni Településszövetség az önállóságukat őrző települések közös jelenét szervezi, alakítja, segíti. A szervezet széleskörű tevékenysége az érdekképviselettől kezdve a gazdaságés társadalomfejlesztési kezdeményezések összehangolásán át a civil szféra és a határ menti együttműködés erősítéséig valamennyi olyan területre kiterjed, ahol a zempléni térség belső erőforrásainak mozgósítására, valamint a társadalmi önszerveződés elősegítésére nyílik lehetőség. A ZTSZ 14 éves története során számtalan programot szervezett, ami azt a célt is szolgálja, hogy a zempléni polgárok, a megye és a tágabb környezet jobban megismerje a szövetséget és annak célkitűzéseit. A kilencvenes évek döntő fordulatot hoztak Hegyalja életében. A társadalmi-gazdasági átalakulással járó válság hatásait ennek a térségnek is át kellet vészelnie, de napjainkban már egyértelmű jelek mutatják, hogy elkezdődött az itt élők számára biztos megélhetést, színvonalas életkörülményeket nyújtó Zemplén és vele együtt a Hegyalja építése. Ebben a munkában kiemelkedő szerepük van az idegenforgalommal és a szőlészettel-borászattal összefüggő fejlesztéseknek, de hasonlóképpen fontos Zemplén kulturális életben betöltött szerepének növelése is. Előbbi a térségben lévő gazdasági potenciál eddigieknél is jobb kiaknázásának a része, utóbbi pedig annak a szellemiségnek az ápolása és gazdagítása, amely évszázadokon át adott európai rangot és ismeretséget Zemplénnek. A Zempléni Településszövetség szoros együttműködést alakított ki a szlovákiai Bodrogmenti Falvak és Városok Társulásával, melynek székhelye Királyhelmec város. Sikeres projektet valósítottak meg a PHARE-CREDO programjának keretén belül a turizmus területén Kistérség munkaerő piaca A Tokaji kistérségben a 2001-es Népszámlálási adatok alapján a foglalkoztatottak többsége, 66,9%-a a szolgáltatási jellegű ágazatokban dolgozott. Mezőgazdasági tevékenységet 6,3%- uk, míg ipari tevékenységet 26,8%-uk végzett. Jelentős az idénymunkások száma, akik szüret és a szőlőműveléshez kapcsolódó egyéb mezőgazdasági munkák idején dolgoznak csupán. A népesség iskolai végzettségét tekintve a 2001-es népszámlálás eredményei azt mutatják, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében bár folyamatosan javul a népesség végzettség szerinti megoszlása, azonban még mindig elmarad az országos arányoktól. A Tokaji kistérségben az elvégzett átlagos osztálylétszám 2001-es adatok alapján 8,5 osztály, a legkevesebb elvégzett osztállyal (7,5) a taktabáji lakosok, míg a legtöbb osztállyal (9,2) Tokaj város lakosai rendelkeznek. Szintén a városban a legmagasabb a legalább általános iskolát végzettek és az érettségivel rendelkezők aránya.

6 A tercier szektorban foglalkoztatottak legnagyobb arányban a kereskedelem és a szállítástávközlés gazdasági ágazatokban dolgoznak. A térségben a kereskedelem egyre növekvő jelentőségét igazolják továbbá a 2004-es évtől kimagasló számban megjelenő kereskedelmi vállalkozások (éttermek, borozók, bárok), illetve kereskedelmi és magánszálláshelyet kínáló vállalkozók (lásd később) is. Az aktív korú népességen belül a munkanélküliek száma igen magas a Tokaji kistérségben, a KSH évi munkanélküliségi adatai szerint arányuk 12,9%, mely az országos átlagnak (6,7%-nak) csaknem duplája. A gazdasági aktivitás és a munkaerő-piaci helyzetkép kedvezőtlen alakulásának oka egyrészt a térségben jellemző negatív demográfiai folyamat (természetes fogyás, elvándorlás), másrészt a helyi gazdaság gyenge teljesítménye, munkahelyteremtő képessége. Igen magas az idénymunkások száma, aki szüret idején szegődnek el a szőlőkbe, azonban a hegyaljai hagyományokat követő foglalkozásokat űzők száma (pl. kádár stb) száma igen csekély. A régi szakmák felelevenítésére nagy igény lenne azonban a térségben kevés a lehetőség ezek elsajátítására. Oktatás, képzés A népesség iskolai végzettségét tekintve a 2001-es népszámlálás eredményei azt mutatják, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében bár folyamatosan javul a népesség végzettség szerinti megoszlása, azonban még mindig elmarad az országos arányoktól. A kistérség oktatási intézményekkel való ellátottsága jó, felsőfokú tanulmányok folytatására azonban nincs lehetőség a kistérségen belül. Középfokú oktatási intézmény a kistérségben csak Tokaj településén található, itt 3 középiskola működik: a Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola, és a Tokaji Mezőgazdasági Szakképző Iskola A középfokú oktatási intézmények kínálata jól illeszkedik a helyi munkaerőpiaci igényekhez, hiszen több iskola is kínál a mezőgazdaság, a vendéglátás, turizmus és kereskedelem területéhez szükséges megfelelő képesítést A kistérség közszolgáltatásai Oktatás Általános iskolák: Bodrogkeresztúr: Eötvös József Általános Iskola Középiskolák (Tokajban): Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola Tokaji Mezőgazdasági Szakképző Iskola A kistérség iskoláinak képzési kínálata Iskolák Képzések Szakmacsoportok Tokaji Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola gimnáziumi osztályok szakközépiskolai osztályok Matematika, biológia, nyelvi tagozat, általános tantervű, testnevelés tagozat Pedagógia, szociális szolgáltatások, művészet közművelődés szakmacsoport, informatika, környezetvédelem érettségi utáni szakképzés Multimédiafejlesztő, informatikus, hulladékgazdálkodó, energetikai környezetvédő, családpedagógiai mentor

7 Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola felsőfokú akkreditált képzés Szakközépiskolai képzés WEB-programozó, bortechnológus kereskedelem-marketing, vendéglátás-idegenforgalom és élelmiszeripari szakmacsoportokban. Szakiskolai képzés kereskedelem - marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban Nappali tagozatos, érettségit adó képzés Felsőfokú szakképzés kereskedelmi szakmenedzser, idegenforgalmi szakmenedzser, nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző, európai uniós szakügyintéző, külgazdasági üzletkötő, reklámszervező szakmenedzser. nappali képzés agrár szakterület (növénytermesztő gépész szakmával) gazdasági és szolgáltatási szakterület (falusi vendéglátó, szakács, pincér szakmákkal). Tokaji Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Iskolarendszeren kívüli képzések Motorfűrész-kezelő Fakitermelő Nehézgépkezelő Szakács Vendéglátó üzletvezető I-II Kereskedelmi boltvezető I-II Méhész Növényvédő és méregraktár kezelő Falusi vendéglátó ABC eladó Dohánykertész Parkgondozó Mezőgazdasági gépkezelő (a gép megjelölésével) Aranykalászos gazda Ezüstkalászos gazda Forrás: A középfokú oktatási intézmények kínálata jól illeszkedik a helyi munkaerőpiaci igényekhez, hiszen több iskola is kínál a mezőgazdaság, a vendéglátás, turizmus és kereskedelem területéhez szükséges megfelelő képesítést. A közeljövőben felépülő kistérségi egészségügyi központ, jelentős lépés a térség orvosi ellátásában Településszerkezet Település területei Ipari gazdasági területek: Az ipari gazdasági területek legoptimálisabb terület a 37-es út melletti terület melynek infrastrukturális adottságai kiválóak. Mellette halad el a 80 C vasúti fővonal. A hiányzó infrastruktúra csatlakoztatása (ivóvíz, szennyvíz, gáz, villamos energia, hírközlés, a

8 számítógép hálózatot működtetni képes fénykábelek viszonylag gazdaságosan bővíthetők. Az ipari gazdasági területek ütemezetten középtávra, hosszú távra és nagy távra bővíthetők. Fontos továbbá a barnamezős beruházások segítése. Az egykori kerámia gyár területe rehabilitálandó, vagy kereskedelmi-szolgáltató területté alakítható át. E terület potenciális előnybe akkor kerülne, ha a 38-as másodrendű főútvonal elkerülő nyomvonal e térségben közelítené meg BODROGKERESZTÚR belterületét. Kereskedelmi gazdasági területek: Jelenleg nincs kereskedelmi gazdasági terület a térségben, pedig az adottságai jók lennének nagyobb méretű diszkont áruház telepítésére, hiszen fontos közlekedési folyosó halad el a település mellett. Kihasználatlan könnyűszerkezetes épület található a MIBET KFT-től D-re, mely Bodrogkeresztúr közigazgatási területén található. Itt raktárak, építőanyag értékesítő telep létesítésére kedvezőek a feltételek. Különleges területek: A különleges területekhez tartozik jelenleg a temető, illetve a sportpálya. Mindkettő meglévő és megmaradónak tekinthető. A temető körüli 50 m-es védő távolság betartandó. Ahol ez nem lehetséges, ott törekedni kell a hamvasztásos temetkezés elterjesztésére. A sportpálya az iskola mellett található, szintén meglévő, megmaradó. Tervezett különleges területek a szabad strand, a camping, a vízi pályák, a pincék területe. A tervezett úszóműves személyhajó kikötő közelében, vízi pályák és kerékpár kölcsönző létestésére van lehetőség. A pincés terület szintén különleges területnek tekinthető. Javasoljuk, hogy az egész parti sáv területére készüljön részletes szabályozási terv. Véderdő és erdő A tervezett ipari park körül javasolunk kialakítani véderdőket. A település zöldövezeti rendszerében fontos szerepet töltenek be az ún. ökológiai folyosók. A legjelentősebb ökofolyosó a Bodrog folyó, illetve ehhez kapcsolódik két vízmosás, melynek fontos szerepe van a külterületek és a belterület élővilágának összekapcsolásában. Ezen túlmenően a települési környezet fontos átszellőző csatornái. Az erdőről és az erdő védelméről szóló LIV. törvény, mely a legmagasabb szintű jogszabály kimondja, hogy az erdőterületek beépítése nem engedhető meg. (Kivétel az Erdőfelügyelőség hozzájárulásával, az erdő és vadgazdálkodás funkcióihoz szükséges létesítmények elhelyezése). Az erdő területeken a gazdasági cél mellett fokozatosan előtérbe kerül a környezetvédelmi és a jóléti használat Extenzív gazdálkodásra szánt területek (Má-E) A település külterületeinek jelentős része extenzív használatra szánt terület, mivel a Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet élővilágának megóvása fokozott védelmet igényel. Intenzív gazdálkodásra szánt területek (Má-I)

9 Az intenzív területek hosszú távon átminősülnek majd az ipari zónára, ezért a szőlő ültetvények (nagyüzemi táblák) tekintendők intenzív használatú területeknek. Kertgazdasági terület (volt zártkertek területe) /M ke/ A településtől ÉK-re eső kertségek, a régi térképek szerint a volt szőlőhegyek területe. A kertségekben, a felhagyott szőlők területén tájvédelmi okokból nem javasolunk építményeket elhelyezni. A 750 m 2 -nél kisebb telkeken legfeljebb lyukpince, terepszint alatti létesítmény építhető eseti elbírálás alapján. Mezőgazdasági üzemi terület (birtoktest központ) /M/ A mezőgazdasági üzemi területek a mezőgazdasági termelés (szőlőtermelés) céljára szolgáló területtől elkülönített olyan területek, melyen a termeléssel kapcsolatos építmények helyezhetők el. Az építmények elhelyezésére telket kell kialakítani. Alapvetően a jelenlegi szövetkezeti majorságok területe, illetve az intenzív gazdálkodásra szánt területen kijelölhető mezőgazdasági rendeltetésű (szőlő termesztő) területek tartoznak ide. A mezőgazdasági üzemi területeken a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó feldolgozói ipari tevékenység megengedhető. E területhez kapcsolódóan lehet kialakítani olyan pinceterületeket, melyek idegenforgalmi céllal is hasznosíthatók. Egyéb területek /EGY/ Ide tartoznak a folyóvizek medre és partja, az állóvizek medre és partja, a közcélú vízlevezető árkok /vízmosások/. E területen a közforgalmi vízi közlekedési építményeken túlmenően csak a vízkárelhárítási, a vízi sport és sporthorgászás céljait szolgáló közösségi építmények helyezhetők el. Betartandó jogszabályok: A vízgazdálkodásról szóló LVII törvény, valamint a vízi létesítmények elhelyezéséről szóló 123/1977.(VII. 18.) Korm. rendelet Helyi gazdaság A Tokaji kistérség gazdasági helyzetét a foglalkoztatottak ágazatai megoszlásán túl jól tükrözi a vállalkozások helyzete is. (A kistérségben 620 működő vállalkozás volt 2005-ben, mely a megye összes vállalkozásának mindössze 1,82%-a. A vállalkozások aránya elmarad a kistérség területi és népességi arányaitól, ezer lakosra mindössze 43 vállalkozás jut.

10 1. ábra A működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, % 80% 60% 40% 20% e gye B odr o gkeresztúr B odr o gkisfalud 0% C sobaj E r d őbénye S zegi g S zegilon T akt a báj T arcal á ny T iszalad T iszat ardos m T okaj rs ég baúj-z e mplén kisté T -A okaji B or s od Többi nemzetgazdasági ágban összesen Szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágban (I gazd.ág) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban (H gazd.ág) Kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (G gazd.ág) Építőipar nemzetgazdasági ágban (F gazd.ág) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetgazdasági ágakban (C+D+E gazd. ág) Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás (A+B gazd. ág.) Forrás: KSH adatok (T-STAR adatbázis 2005) alapján saját számítás és szerkesztés Mezőgazdaság A Tokaji kistérségben, így Bodrogkeresztúron is a mezőgazdaság jelentősebb szereppel rendelkezik, mint Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságában. A Hegyaljai kistáj területein a szőlészeti-borászati tevékenység a jellemző. A kistérség megművelhető területeinek közel 8%-a szőlőterület, mely az országos megoszlás 8-szorosát adja. Ez az arány is jól érzékelteti, hogy a szőlészet-borászatnak igen nagy súlya van a kistérség gazdaságában. A Tokaj-hegyalján található szőlőterületek nagysága közel 6000 hektárra tehető, melynek felét korszerűsítették az elmúlt években, illetve közel hektár területen újratelepítésére került sor. Mindez alátámasztja, hogy az elmúlt évek során kiemelt figyelmet fordítottak a gazdák a fejlesztésekre a szőlőtermelés területén, mely jelentős mértékben javítja versenyképességüket. Bodrogkeresztúr helyzete a mezőgazdaság tekintetében is sajátos, hiszen a kiterjedt szőlő ültetvények mellett, jelentős területet vetnek be évről évre gabona félékkel, és megjelent a zöldség termesztés is az elmúlt évben. Ezen kívül néhány gazda szarvasmarha teleppel rendelkezik, melyek nyersanyagot szolgáltatnak fejlődésnek indult sajtkészítésnek is. Bodrogkeresztúron összesen 49 egyéni vállalkozó, 69 cég, 12 őstermelő található, az iparűzési adóból évente átlagosan 1 milliárd 500 ezer forinthoz jut hozzá az önkormányzat. A település legnagyobb foglalkoztatója az önkormányzat és annak intézményei (45 fő). A gazdasági szektor 5 legnagyobb foglalkoztatója mind borászat. A vállalkozások döntő része a mezőgazdasági szektorból kerül ki, de a Zempléni Hulladékkezelő Közszolgáltató Kht. és a Colas Északkő Bányászati Kft. is jelentősebb számú munkavállalóval rendelkezik (25-35 fő).

11 A településen 5 jelentősebb szállásadó található: 1. Turistaház: 4 szoba - 42 férőhely, 2. Székely fogadó: 12 szoba - 25 férőhely, 3. Puklus Panzió: 10 szoba - 25 férőhely, 4. Vendégház: 7 szoba - 23 férőhely, 5. Anna fogadó - 3 szoba - 10 férőhely. A szálláshelyek jellemzően apartman-, illetve panzió jellegűek. A település életében a szőlőművelés és borászkodás a meghatározó. Borászatok, jelentősebb pincészetek: Bene Pincészet - Tokajbor-Bene Kft. Bocskai Pince - Dereszla Kft Füleky Kft. - Gönczy -pince I. - Puklus Pincészet - Rozgonyi Pince - Tokaj Nobilis Szőlőbirtok Ehhez kapcsolódó egyéb tevékenységek: 1. Falusi turizmus, vendéglátás, panziók kb fő ellátására alkalmas 2. Borecetgyártás 3. Kerámia edény gyártás Ipar Az elmúlt évek fejlesztéseit vizsgálva megállapítható, hogy igen komoly beruházások valósultak meg a borászatok technológiai háttér-infrastruktúra javítása érdekében, illetve több új pincészet nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Együttműködés a helyi szőlőtermesztők között szervezett formában nincs jelen a településen, leginkább személyes ismeretségeikre alapozva segítik egymást a vállalkozók. A kistérségben a borászathoz szorosan kapcsolódó kiszolgáló iparágak jelenléte igen alacsony. A települések közül csak Erdőbényén került említésre a hordókészítés, a vállalkozók többsége, közel 80%-a helyi vállalkozó. A térségben nem található nagyobb kapacitással rendelkező borosüveggyártó cég, a borospalackok beszerzése főként külföldről történik (Németország, Olaszország, Franciaország stb.). Az egyéb kellékek pl.: dugó, kartondobozok, díszüvegek szintén a térségen kívülről érkeznek, mivel termelői kapacitás ilyen termékekre sem áll rendelkezésre a közelben. A kistérség területén, több helyen is nemesfémes ásványi nyersanyagok bányászata folyik. A bányászat mellett néhány fémfeldolgozó és építőipari üzem is jelen van a térségben, azonban ezek nem képviselnek olyan jelentős súlyt, hogy jelentősen befolyásolni tudják a kistérség iparszerkezetét és a kistérségi foglalkoztatottság gazdasági ágazatok szerinti megoszlását. Szolgáltatások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a szolgáltatói szektor részesedése 8 százalékponttal marad el a hazai átlagtól, és közel 4%-ot teljesít az ország szolgáltatásokból származó össz bruttó

12 hozzáadott értékéből (2006-os adatok alapján). A szolgáltatói szektor két nagy gazdasági ágazatra a turizmusra és a kereskedelemre osztható. Kereskedelem A Tokaji kistérségben 2002-ről 2007-re a kiskereskedelmi üzletek száma 234-ről 111-re csökkent. Az élelmiszerüzletek száma azonban alig változott (68-ról 64-re csökkent a számuk), melyből arra következtethetünk, hogy az élelmiszerüzletek fennmaradása nemcsak gazdasági, hanem jóléti szempontból is fontos a kisebb települések lakosai számára. Kiskereskedelmi üzletek a térség minden településén, legnagyobb számban Tokajban, Tarcalon, Erdőbényén és Bodrogkeresztúron találhatóak. A kiskereskedelmi egységek ezer lakosra jutó száma a kistérség egészében 12,02 db volt 2007-ben, mely a megyei (13,3) és az országos 16,2 db alatt marad. Az idegenforgalmi szolgáltatóegységek száma a településen jelentős mértékben nőtt 2000-ről 2007-re. Turizmus A településen a turizmus húzóágazatnak számít, a kistérség szinte minden települése rendelkezik valamilyen turisztikai látnivalóval. A természeti értékek közül a legfőbb vonzerőt a természetvédelmi területek, a folyók, az árterek és a holtágak jelentik, melyek jelentős növény- és állatvilággal rendelkeznek. Ez a természeti- és ökoturizmust kedvelő látogatók első számú célpontja. Az épített és kulturális értékek igen nagy számban találhatók meg a kistérségben, ezek között említhetők a helyi jelentőségű várromok, templomok, kastélyok, kúriák, tájházak stb. Mindemellett ide sorolhatók a borturizmus első számú vonzerői, a borospincék, borházak, pincesorok, melyek többsége több száz éve épült. A Tokaji kistérség kereskedelmi szálláshelyei iránt megnyilvánuló - főként belföldi - turisztikai kereslet egyre növekszik, melyet a vendégforgalom vizsgálata támaszt alá. A település erőforrásainak legfontosabb elemei természeti erőforrások Bodrog folyó Kopasz hegy egyedülálló termőhelyi adottságok humán erőforrások kiváló települési menedzsment tovább tanuló fiatalok üdülő népesség megjelenése kulturális erőforrások műemlékek fesztiválok

13 gazdasági erőforrások szőlőtermesztő hagyományok világhírű borkultúra BODROGKERESZTÚR község településfejlesztési koncepciójának fő célkitűzése az életminőség javítása, a munkanélküliség csökkentése, az árvédelem és környezetbiztonság, valamint az ökológiai értékek védelme. A fejlesztési koncepció legfontosabb alapelve, hogy a község nem a befelé fordulást választja, hanem a környező településekkel együttműködve kívánja jövőjét építeni. Mindenekelőtt szükségesnek tartja természeti és építészeti környezetének megóvását. A turizmus fejlesztését fontos célkitűzésnek tekinti, melynek alapjai csodálatos természeti adottságai: a Bodrog folyó, a Bodrog-zugi Tájvédelmi Körzet, illetve Tokaj-hegyalja, mely sajátos kultúrtájjá formálódott az elmúlt századok alatt. A mezőgazdaság fejlesztésének javaslatai : A község külterülete nem nagy kiterjedésű, de e viszonylag kis területen is változatos a területhasznosítás. Bodrogkeresztúr tagja a Tokaj-Hegyaljai történelmi zárt borvidéknek. A település mezőgazdasága szorosan összefügg a szőlőtermesztéssel. Külterületének szőlőültetvényei I. osztályú termőhelyi kategóriába tartoznak. Az ún. Bodrogkeresztúri félmedence részeként, illetve a Kopasz hegy, valamint a Dereszla sok besugárzást kap. A vulkáni eredetű kőzet, valamint a nagy folyók közelsége lehetővé tette a világhírű szőlő kultúra évszázados múltra visszatekintő márkájának megteremtését. Sürgető a szőlő területek rekonstrukciójának végrehajtása. A fagyveszélyes ún. "szoknya" területekről ismét a magasabban fekvő térszínek betelepítése indokolt. A minőségi borokat a nagyüzemi művelési mód kevésbé garantálja. A tőkés, vagy a mikroteraszos kiképzés nemcsak minőségileg jobb, de a vízgazdálkodás szempontjainak és a talajlepusztulás mérséklésének is jobban megfelel. A szőlő feldolgozása és a bor készítése fontos húzó ágazat. A község hosszú távon kapcsolódni szeretne a hazai, valamint az interregionális borút hálózathoz, melynek két fontos akció területe lehet a Dereszla-hegy alatti pince rendszer., illetve valamennyi pince építmény. A szántóföldi növénytermesztésre csak nagyon kis terület áll rendelkezésre, viszont a rideg tartásos legeltető állattartásnak nagy hagyományai voltak egykor a Bodrogközben, melynek a tájápolásban fontos szerepe volt, illetve szükségszerű lenne napjainkban is. A település közigazgatási területén a Lebuj és a Gizella major közelében őshonos háziállat bemutatót szeretne kialakítani a Bodrogzugi TK. Az állatokkal történő legeltetés ökológiailag kedvezőbb, mint a rétek kaszálása, mivel a Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet területe egyben fontos madár élőhely. Az ipar fejlesztésének javaslata BODROGKERESZTÚR nem tagja jelenleg a Zempléni Vállalkozói Övezetnek, de adottságai kiválóak az integrációs kapcsolatok erősítésére.

14 Az idegenforgalom fejlesztése Bodrogkeresztúr hosszútávú stratégiai koncepciójában fontos szerepe van az idegenforgalom és a turizmus fejlesztésének. A szőlészet borászathoz kapcsolódó BORÚT program /melynek gesztora Tarcal, s lényegében az egykor Lengyelországba tartó régi kereskedelmi útvonal állomásaira kíván építkezni/ a helyi fogyasztói piacot fogja bővíteni. A DERESZLA dűlőben az egri Szépasszony völgyhöz hasonló pincefalu létesítéséhez jó adottságok vannak. További lehetőség a település alatt húzódó pincerendszerek hasznosítása. A település idegenforgalmi fejlesztési elképzeléseiben fontos akció terület a folyópart, a töltés építés után visszamaradt tó felület hasznosítása és a vízi sportok fejlesztése. A Lebuj térsége fontos idegenforgalmi centrum továbbra is, ahol a további fejlesztések, camping, török fürdő és egyéb turisztikai létesítmények jelentenek vonzást. Az ökoturizmus fontos húzó ágazat:különleges élőhelyek (pl denevér, illetve hüllő vonulási irányok is megfigyelhetők.) A Lebuj melletti perlit folyás egyedülálló geológiai érték. Ugyanakkor az ősi faluközponthoz kapcsolódóan szükségszerű és sürgető egy úszóműves személyhajó kikötő létesítése. /A faluközpont közelében/. A folyó mellett vízi tábor, vízi pályák, camping, szabad strand létesíthető. Tekintettel arra, hogy ezen területek nagyrészt a gáton kívül, a nyílt árterületen valósíthatók meg, ezért minden létesítmény elhelyezéséhez vízügyi szakhatósági engedély szükséges. Az ökoturizmus akció területe a Bodrogzugi-TK területe, mely Ramsári védelemre kijelölt térség. A terület természeti értékei iránt fokozódik a nemzetközi érdeklődés. Az itt lévő vízi paradicsom területén a Bükki Nemzeti Park madármegfigyelő helyek létesítésével, kutató és környezetfenntartó-környezetápoló táborok, bemutatók létesítésével fogja segíteni a természeti értékek megismerését. További lehetőségek is kiaknázhatók a helyi adottságok függvényében, s ez lehet a falusi turizmus. A jövőbeni fejlődés nagymértékben függ a helyi társadalomtól, a kezdeményezőkészségtől, valamint az innovációs készségtől. A magas munkanélküliség, a kárpótlási és részarány földek visszakapása egyre több embert ösztönöz a mezőgazdasági kistermelésre. A mezőgazdasági dolgozók jövedelme azonban egyre csökken, ezért várható többek között a szőlő ültetvények egy részének részleges felhagyása. A falusi turizmus megvilágítható a vállalkozás oldaláról is. Jelentheti a helyi, sok esetben kihasználatlannak tűnő, vagy el nem adható erőforrások feltárását. A falusi turizmus sok terméket kínál. Egy része mindenki által szabadon felhasználható javakhoz tartozik (jó levegő, természeti látványok), más része közösségi tevékenységet, befektetést igényel. (szabadidős létesítmény, program, hagyomány), míg a harmadik részét maga a vállalkozó teremti meg elsősorban a családra alapozva. (pl. szállás, étkezés, termék eladás). A népességszám alakulása, humán erőforrás A Világörökségi cím elnyerése óta jellemző folyamat, hogy a településen egyre növekszik azok száma, akik az itteni lakóházukat második rezidenciaként, ideiglenes lakcímmel használják. A roma lakosság aránya a teljes lakossághoz viszonyítva nem éri el az 1 %-ot sem. Sajnálatos módon a család intézménye meggyengült, csökken a propagatív korú nők száma és fogy a házasság kötések száma. A halálozások száma meghaladja a születések számát. A fiatalok munkalehetőség hiánya miatt elvándorolnak, a település elöregedik.

15 Mindezen negatív tendenciák csak egy erős munkahelyteremtő beruházási folyamattal és képzési programokkal fékezhetők le. A kedvezőtlen folyamat azonban nem indokolja a gyors, átgondolatlan beruházások befogadását, hiszen a jövőben várhatóan legnagyobb érték a tiszta környezet és a természet megőrzése lesz. A kultúra területén is elkezdődött az együttgondolkodás és a közös cselekvés. A 2009 januárjában megalakult Közkincs Kerekasztal a kistérségben működő közművelődési intézményeket, kulturális profilú civil szervezetek fogja össze. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatását elnyerve 2009-ben elkészült egy kistérségi értéktár (ez a dokumentum a kistérség látnivalóit, legfontosabb civil szervezeteit és a közművelődési intézmények adatait tartalmazza), több ezer példányos szórólap is utcára került, amely a kistérség legfontosabb rendezvényeit gyűjtötte csokorba és megtörtént a kistérségi közművelődési stratégia alapjainak lefektetése is. Ugyancsak 2009-ben indult el az elnyert Kistérségi Komplex Kulturális Fejlesztések pályázatnak köszönhetően egy rendezvénysorozat, amelynek első állomása Bodrogkisfaludon volt. Az események és a Közkincs Kerekasztal az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával valósultak meg. Turizmus: A Tokaji kistérségben a turizmus húzóágazatnak számít, a kistérség szinte minden települése rendelkezik valamilyen turisztikai látnivalóval. A természeti értékek közül a legfőbb vonzerőt a természetvédelmi területek, a folyók, az árterek és a holtágak jelentik, melyek jelentős növény- és állatvilággal rendelkeznek. Ez a természeti- és ökoturizmust kedvelő látogatók első számú célpontja. Az épített és kulturális értékek igen nagy számban találhatók meg a kistérségben, ezek között említhetők a helyi jelentőségű várromok, templomok, kastélyok, kúriák, tájházak stb. Mindemellett ide sorolhatók a borturizmus első számú vonzerői, a borospincék, borházak, pincesorok, melyek többsége több száz éve épült. A látnivalók mellett fontos bemutatni a kistérség turisztikai rendezvénykínálatát, hiszen a kínált programok és rendezvénysorozatok jelentős mértékben hozzájárulnak a turisták kistérségbe vonzásához. Bodrogkeresztúr nevezetes látnivalói: A legrégebbi épület a római katolikus templom, ami 1220 körül épült. Nevét a szent Kereszt tiszteletére szentelt templomától kapta. Munkaerőpiac A 2001-ben készült népszámlálási adatok jól tükrözik azt is, hogy milyen a kistérség települései között a gazdasági ágak megoszlása. A Taktaköz településein jóval magasabb a mezőgazdaságban dolgozók aránya, mint a szolgáltatási jellegű ágazatokban, révén hogy sem idegenforgalom, sem közfunkciókat ellátó intézmények jelenléte nem jellemző ezen a területen. Ezzel ellentétben, Tokajban és Szegilongon igen magas a szolgáltatási szektorban foglalkoztatottak aránya (mindkét településen több mint 73%).

16 j j l i j A foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági ág szerint a Tokaji kistérség településein, % 80% 60% 40% 20% B odr o gkeresztúr 0% B odr o gkisfalud C sobaj E r d őbénye S zegi S zegilong T akt a báj Szolgáltatási jellegű ágazatok Ipar, építőipar Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás T ar c al T iszaladány dos Tiszatar összesen T okaj p kistérség Tokaji Abaúj-Zem lén m egye régió B or s od- o r szági M a gyar É összesen szak- O r szág Forrás: KSH, Népszámlálás (Területi adatok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) adatok alapján saját szerkesztés A következő ábra a nyilvántartott tartós és pályakezdő álláskeresők településenkénti arányát mutatja be. Jól látható, hogy a tartós (180 napon túl) munkanélküliek aránya kiugróan magas Taktabáj, Erdőbénye és Tokaj esetében, míg a pályakezdő munkanélküliek aránya Bodrogkeresztúr és Erdőbénye esetében a legmagasabb. Tartós és pályakezdő álláskeresők a Tokaji kistérségben, % 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% C a b o s S r tú z s re e k g ro d d lu o B fa is k g ro d o B e y n é b ő rd E g n ilo g e z S T á b ta k a T T T Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők aránya % Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya % a rc a y n á d la a z is s T o rd ta a z is g e z a k o Forrás: KSH adatok (T-STAR adatbázis 2007) alapján saját szerkesztés

17 A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása hasonló a megyei, regionális és országos arányokhoz (2007. évi adatok alapján). A települési munkaerő-piaci helyzetének kedvezőtlen helyzetét mutatja azonban, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek aránya igen magas, majdnem eléri a 40%-ot. Mindemellett a szakmunkás munkanélküliek száma a második legmagasabb a kistérségben. A legkevesebb munkanélkülit a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között regisztrálták. A gazdasági aktivitás és a munkaerő-piaci helyzetkép kedvezőtlen alakulásának oka egyrészt a térségben jellemző negatív demográfiai folyamat (természetes fogyás, elvándorlás), másrészt a helyi gazdaság gyenge teljesítménye, munkahelyteremtő képessége. A Tokaji kistérségben a 2001-es Népszámlálási adatok alapján a foglalkoztatottak többsége, 66,9%-a a szolgáltatási jellegű ágazatokban dolgozott. Mezőgazdasági tevékenységet 6,3%- uk, míg ipari tevékenységet 26,8%-uk végzett. Nincs ez máshogy Bodrogkeresztúron sem ahol az idénymunkások száma kiemelkedően magas. Képzettség szintjei Középfokú oktatási intézmény a kistérségben csak Tokaj településén található, itt 3 középiskola működik: a Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola, és a Tokaji Mezőgazdasági Szakképző Iskola. Tokajban 2005-től, Tarcalon 2006-tól biztosított a középfokú felnőttoktatás. Az intézmények OKJ-s képzései mellett a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Tokaj Városi Kirendeltsége is kínál OKJ-s képzéseket, az elmúlt években pl.: virágkötészeti, biztonsági őr képzésen vehettek részt a munkanélküliek Helyi társadalom A kistérség minden településén fogy a népesség, azaz a halálozások száma mindenhol meghaladja a születések számát, mely tendencia egyre inkább felerősödni látszik az elmúlt évek adatait vizsgálva. Súlyosbítja a problémát, hogy a belföldi vándorlási egyenleg is negatív volt a kistérség egészére, mely főként a fiatal, szakképzett fiatalok elvándorlását jelenti a térségben. Népesség száma: 1218 fő Életkor szerinti megoszlás: (0-14) 127 fő, (15-24) 166 fő, (25-40) 246 fő, (41-60) 378 fő, (61-75) 184 fő, (76- ) 108 fő Munkaképes korúak létszáma 825 fő, ebből nyilvántartott munkanélküliek száma 115 fő, a relatív mutató 13.94% A település demográfiai mutatói a kistérségi átlagtól nem mutatnak jelentős eltérést; lassú ütemű, de folyamatos népességcsökkenés jellemző Bodrogkeresztúron is. Ennek oka a település elöregedő korszerkezete és a negatív vándorlási egyenleg.

18 Éve k Népess ég Változás az előz ő évhez képest fő fő fő fő fő fő fő fő fő - 25 Csecsem 12 fő ő: fő év 17 fő év fő 40 fő év 99 fő Bodrogkeresztúr népességváltozása 1997 és között Bodrogkeresztúr korösszetétele ben év év év év 121 fő 172 fő 479 fő 391 fő

19 Települési környezet - A természeti attrakciók igazán jelentősek ebben a térségben. A térség tengerszint feletti magassága 93 és 300 méter között változik. Ortográfiai szempontból a Tiszától északra haladva először ártári és medenceperemi hordalékkúp síksággal találkozunk, amely a Zempléni hegység hegylábfelszíni területein kialakult hegységelőtéri tagolt dombságba megy át. - Domborzat: Tokaj-Hegyalja a Zempléni-hegység délkeleti peremén sajátos kultúrtáj képét mutatja hegyoldalakra feltörekvő szőlőültetvényével. - Éghajlat: Az Észak-Magyarországi Régiót alkotó kistájak felszíni tagoltsága miatt a térség éghajlata nagyon változatos. Az évi napfénytartalom óra, az évi középhőmérséklet a hegység északi részén 6-7 C. Az évi csapadékmennyiség 650 mm feletti. - Vízrajz: A térség forrásokban és felszíni vízfolyásokban gazdag, de a folyók és patakok vízhozama egyenetlen. A Bodrog alkalmas terepe a vízi turizmusnak, vízparti üdülésnek, a Zempléni-hegység patakjai, tiszta vízforrásai a természetjáróknak, kerékpárral, lóval túrázóknak nyújtanak enyhülést a nyári kánikulában. - Kiemelést érdemel a Zempléni-hegység területén közei harmincezer hektáron található Zempléni Tájvédelmi Körzet, valamint a tájképi jelentősége miatt a Tokaj-Bodrogzug TK hegyvidéki része, a Nagykopasz-hegy, mely a teljes Zempléni TKT területének 17,3%-át teszi ki és egyben a Zempléni TK fokozottan védett területeinek 30,2%-a is itt található. - A tájvédelmi körzetek, tájvédelmi területek illetve természetvédelmi területek magas aránya arra hívja fel a figyelmet, hogy semmilyen fejlesztési koncepció nem hagyhatja figyelmen kívül a természeti értékek megóvását, ezért minden esetben tekintetbe kell venni e tájegységek speciális értékeinek védelmét. A gazdaság-fejlesztési programok kulcsszava és központi elemeként fenntartható fejlődés szempontjait szükséges minden esetben beépíteni a programokba, ellenkező esetben a tájegység elvesztheti egyedülálló arculatát. - A Tisza-ártér természetvédelmi terület a Bodrog-Tisza összefolyásnál található Tokaj- Bodrogzug Tájvédelmi Körzet tipikus felső-tiszai táj képét mutatja. A Tisza valamikori mederjárása által hátrahagyott morotvák, tavak, nagy kiterjedésű láp és mocsárrétek, bokorfüzesek és a folyókat kísérő galériaerdők jellemzik e tájat. Tavasszal a folyót és a tavak felszínét fehér tündérrózsák borítják Település legfontosabb fejlesztései Az önkormányzat által korábban végrehajtott beruházásai az önkormányzat alapvető feladatellátása mellett döntően a turisztikai fejlesztésekre koncentrálódtak. A beruházások minden esetben Bodrogkeresztúr kedvező tájképi lehetőségeiből kiindulva próbáltak egy egységes arculatú településképet kialakítani, amely alapot képezhet a turisztikai potenciálok kiaknázására. Mindemellett az önkormányzat a fizikai beruházásain túlmenően a folyamatban lévő projektjeivel - hangsúlyt fektetett a térségi marketing eszközei által a turizmus ösztönzésére is. Az önkormányzat fejlesztései során kettős célnak kíván megfelelni, egyrészt a turizmus által minél szélesebb célcsoport rétegekhez kívánja eljuttatni szolgáltatásait, másrészt a település lakóinak is élhetőbb körülményeket kíván nyújtani.

20 A PEA keretén belül megvalósult Összefogással Tokaj Világörökségért projekt során 13 Tokaj-hegyaljai település összefogásával 16 projektötlet valósult meg. Ebben a projektben Bodrogkeresztúr Önkormányzata 4 település 5 projektjének (Bodrogkeresztúr: Vízi- és kerékpáros turisztikai információs centrum, továbbá az emeleten rendezvényhelyszín funkció kialakítása, Dereszla-tetőn kilátó létesítése; Szegi: Vízi turisztikai bázis és kiállítótér kialakítása a Bodrog-parton, Szegilong: Tájház kialakítása, Bormúzeum és Borászati Kultúra Háza kialakítása) gesztorálását végezte. A településeken elnyert pályázati forrásokon kívül megemlítendő, hogy a április 4-én leégett faluház felújítására kapott vis major keretet a település Ft lakossági támogatással is ki tudta egészíteni. Fejlesztés megnevezése Projekt összes költsége Támogatás éve évi Falunap , Ft 2010 Ravatalozó rekonstrukció ,- Ft 2010 Községi konyha rekonstrukció, bővítés ,- Ft 2009 Panoráma kilátópont fejlesztés (WC, térvilágítás, fedett pavilon) ,- Ft még nem született döntés Út- járda rekonstrukció, közvilágítás fejlesztés Bodrogkeresztúr kisléptékű fejlesztése (Közpark, játszótér, ivókút, térfigyelő kamera) ,- Ft ,- Ft 2009 Elektronikus információs terminál ,- Ft 2007 Helyi kommunikációs információs táblák "Kincses tájon szép borok" film készítés ,- Ft ,- Ft 2007 Faluház újjáépítése ,- Ft 2007 Turisztikai Központ kialakítása ,- Ft 2006 "Dereszla" Kilátó építése ,- Ft 2006 Tornaterem felújítása ,- Ft 2006 Ady út rekonstrukció ,- Ft 2006 Életszervező központ rekonstrukciója ,- Ft 2005 Faluház fűtéskorszerűsítés, elektromos hálózat rekonstrukció ,- Ft 2005

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Szeretettel köszöntjük városunkban!

Szeretettel köszöntjük városunkban! Szeretettel köszöntjük városunkban! Európa szívében vagyunk Három ország vonzáskörzetében (melyek 1,5 órán belül elérhetőek) Az M3-as autópálya révén az európai autópálya hálózat része InterCity vonatok

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

MOB-KJSZE-13. Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására

MOB-KJSZE-13. Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására MOB-KJSZE-13 Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására Pályázók köre: belföldi székhelyű a szabadidősport terén működő sportszövetségek és sportszervezetek Magyarországon,

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR A bor helyzete ma a világban

Részletesebben

Települési jövőkép. Csősz

Települési jövőkép. Csősz Települési jövőkép Csősz Problémák Szociális struktúra Alacsony képzettségi szint Szociális, kulturális élet hiánya Fizikai struktúra Infrastuktúra hiánya Elhanyagolt környezet Gazdasági struktúra Helyi

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

HELYI KÖZÖSSÉG STRATÉGIAI VÁZLAT. 13. számú formanyomtatvány A 93/2007. (VIII.29.) FVM rendelet 6 (1) bekezdéséhez

HELYI KÖZÖSSÉG STRATÉGIAI VÁZLAT. 13. számú formanyomtatvány A 93/2007. (VIII.29.) FVM rendelet 6 (1) bekezdéséhez HELYI KÖZÖSSÉG STRATÉGIAI VÁZLAT 13. számú formanyomtatvány A 93/2007. (VIII.29.) FVM rendelet 6 (1) bekezdéséhez ZEMPLÉNI T ÁJAK Ö SSZEFOGÁSA A FEJLŐ DÉSÉRT 1. Helyzetelemzés: A térség tájegységei: Hegyköz,

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

Újpest gazdasági szerepe

Újpest gazdasági szerepe 2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Szekszárd a fejlődő, élhető város Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 2010-2013 Szekszárd fejlesztéseinek összértéke 2010-2013 között meghaladta a 15 milliárd Ft-ot!

Részletesebben

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal támogatásával, a Zempléni Regionális Fejlesztési Társulás megbízásából

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye Reich László (CMC jelölt) Budapest, 2008. március 18. Tartalom Előzmények A közösségi bormarketing program

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

1. sz. melléklet Pályázati formanyomtatvány 1. A PÁLYÁZAT ÖSSZEGZŐ ADATAI. 1.1. A pályázat címe:

1. sz. melléklet Pályázati formanyomtatvány 1. A PÁLYÁZAT ÖSSZEGZŐ ADATAI. 1.1. A pályázat címe: 1. sz. melléklet Pályázati formanyomtatvány 1 1. A PÁLYÁZAT ÖSSZEGZŐ ADATAI 1.1. A pályázat címe: 1.2. a.) Pályázó megnevezése: b.) Település(ek): c.) Régió: d.) Megye: e.) Lakosságszám: f.) A falumegújítási

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Fejlesztési projektjeink eredményei

Fejlesztési projektjeink eredményei Fejlesztési projektjeink eredményei 1 www.bosch.hu Fejlesztési projektjeink eredményei 2 Miskolc Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. A Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. 2003 nyarán alakult,

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Vállalkozás általános bemutatása

Vállalkozás általános bemutatása Helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz illeszkedő térségi gazdaságfejlesztés keretében Helyi vállalkozások fejlesztése, új szolgáltatási paletták kialakítása, versenyképességük növelése célterületre benyújtott

Részletesebben