turisztikai termékek 32 Turizmus bulletin XII. évfolyam 3. szám Bevezetés 1. A kínálat bemutatása Szerzô: Tóth Boglárka 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "turisztikai termékek 32 Turizmus bulletin XII. évfolyam 3. szám Bevezetés 1. A kínálat bemutatása Szerzô: Tóth Boglárka 1"

Átírás

1 A Nyíregyházi Sóstói Múzeumfalu keresleti szegmensének elemzése, avagy egy sosemvolt falu látogatottságának jellemzése és bemutatása Szerzô: Tóth Boglárka 1 A tanulmány egy kulturális turisztikai terméket, a Nyíregyházi Sóstói Múzeumfalut mutatja be és elemzi több szempontból. A 2007-es év egyik nyertes szakdolgozati pályázója a szakmai gyakorlata során szerzett tapasztalatai és kutatásai alapján pontos képet ad a Múzeumfalu helyzetérôl, esetleges problémáiról, kínálatáról, látogatói összetételérôl. A tanulmány egy potenciális és egy tényleges látogatói csoporton keresztül elemzi és értékeli a látogatók attitûdjeit, illetve rámutat a Múzeumfalu látogatói között kevésbé jellemzô tinédzser korosztály érdektelenségére. Bemutatja ezen szegmens tulajdonságait, viselkedését, valamint viszonyát egy tipikus turisztikai attrakcióhoz, rávilágítva ezzel a kínálat esetleges problémáira, továbbá a fiatalabb korosztály kulturális turizmus iránti érdektelenségére. Kulcsszavak: kulturális és örökségturizmus, turisztikai kereslet, szegmentáció, Nyíregyháza, szabadtéri múzeum. Bevezetés Ha valaki a nyíregyháza-sóstói erdô szélén, a kisvasút melletti területre érkezik, szinte úgy érzi, hogy visszalépett az idôben: nád-, zsindely- és szalmatetôs épületek sorakoznak egymás mellett, a fôutca portái szigorú rendben követik egymást, s a kiteresedô falu központba érve elénk tárul a templom a harangtoronnyal, az iskola, a szatócsbolt meg a kocsma, úgy, ahogyan az egykor minden valamirevaló kisközségben szokásban volt. Annyi különbséggel, hogy a Sós tói Múzeumfalu olyan élô falu, amely igazából ebben a formájában és felépítésében sosem létezett, hiszen egy elôre elkészítetett és szakemberek által jóváhagyott telepítési terv alapján válasz tották ki azokat az épü leteket, amelyek e g y - e g y t á j e g y s é g é p ít és z et é t r ep r ez e nt á l j á k. H o s s z ú évek kitartó munkája során így alakult ki ez a ked ves kis sosemvolt falu a Nyírség fôvá rosában. A Nyíregyháza üdülôövezetének központjában talál ható Sóstói Múzeumfalu kimondottan másodlagos attrakciónak tekintetô. Sajnos a növekvô kínálat ellenére is állandó probléma a látogatók egyre csökkenô száma, a rendezvények iránti alacsony érdeklôdés. A létszámcsökkenés fôként a 18 éven aluli korosztálynál figyelhetô meg, amely leginkább csak kötelezô osztálykirándulások alkalmával keresik fel a Múzeumfalut. A színvonalas kíná lat mellett sem a szabadtéri 1 Közgazdász idegenforgalom és szálloda szakon, Kodolányi János Fôiskola (témavezetô: Dr. Rátz Tamara). A szakdolgozat a Magyar Turizmus Zrt es az Év turisztikai témájú szakdolgozata pályázatának megosztott elsô helyezettje az Alapos, tudományos igényû munka kategóriában. 32 Turizmus bulletin XII. évfolyam 3. szám koncertek, kézmûves-foglalkozások, sem az állandó rendezvények nem keltik fel e korosztály ér dek lô dé sét. Tanulmányom elkészítésének legfontosabb cél kitû zé sei között a Múzeumfalu keresletének bemutatása és jellemzése, a lehetséges hibák feltérképezése és megoldási javaslatok megfogalmazása szerepelt. Arra próbáltam kutatómunkával fényt deríteni, hogy milyen a Múzeumfalu általános megítélése a különbözô szegmensekben, vagyis hogyan vélekednek róla a tényleges látogatók, illetve mi lehet vonzó egy potenciális látogató számára, vannak-e visszatérô vendégei a falunak, és mivel magyarázható a fiatalabb korosztály alacsony érdeklôdése. Késôbbi megállapításaimat elsôsorban az általam végzett felmérés eredményeire alapoztam. Széles körû kutatást végeztem mind a potenciális, mind a tényleges látogatók körében, ugyanakkor nagy hangsúlyt helyeztem a fiatalabb korosztály véleményének elemzésére is. 1. A kínálat bemutatása A Sóstói Múzeumfalu Magyarország legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma. Az ország északkeleti részének sokszínû népi építészeti emlékeit gyûjti egybe olyan múzeumfalu keretében, amely valójában sohasem létezett, de épületei, faluközpontjának szerkezete a hajdanvolt falvakat idézi. A múzeum megnyitása (1979) óta eltelt több mint két évtized igen látványos fejlôdést hozott: a nyitásra elkészült öt porta mellett még további nyolc építése fejezôdött be, s kialakult az orsós faluközpont az odaillô közösségi épületek egész sorával. Az épületek túlnyomó többsége eredeti, ami azt jelenti, hogy egykori helyszínükrôl pontos felmérések és részletes bontási terv alapján történt meg az áttelepítésük. Csak néhány olyan épülete van a Múzeumfalunak,

2 amely régi tervrajzok és fotók alapján, rekonstrukcióként készült el. A lakóházak berendezése ugyancsak a legnagyobb hitelességgel történt, vagyis lehetôség szerint ugyanabból a faluból, vagy legalábbis a környezô településekrôl származó bútorok, használati és dísztárgyak kerültek az enteriôrökbe. S hogy a Múzeumfalu ne csak holt tárgyak és épületek tárháza legyen, olyan sokszínû programsorozatokkal találkozhatnak az idelátogatók, mint a folklórprogramok, a mûvészeti bemutatók vagy a könnyûzenei koncertek, míg a kézmûvesmesterségeket vagy a népi gasztronómiát kedvelôknek bemutató foglalkozásokat tartanak. A legkisebbekre is gondolva nyári hagyományôrzô napközis táborokat is rendeznek a létesítmény területén (Páll 1999). 2. Problémafelvetés Mint azt már a korábbiakban említettem, a Múzeumfalu problémái között szerepel a látogatók alacsony és egyre csökkenô száma, a rendezvények szerény látogatottsága. A megkérdezett tényleges látogatók többsége csak nagyon kevés évente ismétlôdô rendezvényen vett már részt valaha, illetve a vizsgálatban részt vevô, magas iskolai végzettségû, potenciális látogatók is alacsony százalékban keresték korábban fel a Múzeumfalu valamelyik rendszeres programját. Egy konkrét attrakció esetében potenciális látogatónak tekinthetünk mindenkit, aki motivációja és földrajzi közelsége miatt az adott attrakció piaci szegmensébe tartozhat. Különbözô korlátozó tényezôk miatt azoknak a száma, akik valóban meglátogatnak egy attrakciót, töredéke a teljes potenciális piacnak. (Puczkó Rátz 2000:27) Úgy gondolom, hogy mindenképpen nagy kihívás egy olyan attrakció megteremtése, amely minden szegmens számára vonzó lehet. Fôként egy olyan szolgáltató esetében, amely kulturális élményekre helyezi a hangsúlyt, és a bemutatást a látogatók meglévô ismereteinek bôvítése érdekében végzi. Sokak sajnos unalmasnak és feleslegesnek tartják ilyen jellegû tudásuk fejlesztését, talán éppen ezzel az indokkal magyarázható a tinédzserek érdektelensége is. Természetesen ez még önmagában nem lehet magyarázata az alacsony látogatottságnak, hiszen egy kulturális attrakció nem csupán egy hely vagy esemény, hanem ettôl sokkal bonyolultabb, összetettebb vonzerô, amely fejleszthetô, menedzselhetô a különbözô látogatói igényekhez igazodva. Egyik fontos tulajdonsága az attrakcióknak, hogy a látogatók elvárásainak, szükségleteinek kielégítésére megfelelô szintû és színvonalú szolgáltatáscsomagot kínálnak. (Puczkó Rátz 2000:33) A látogatók ismerete azt is jelenti, hogy tudjuk, milyen folyamatokon mennek keresztül vendégeink, míg elérnek egy-egy programunkra. Egy potenciális látogató kezdetben szükségét érzi egy jó programnak, majd ez a szükséglet igényként tárgyiasul. Ezek után kerül sor a kereslet kialakulására amikor a leendô látogató már a konkrét programok között válogat, amelynek meghatározója lehet a kínálat, az ár, a környezeti hangulat, az eddigi tapasztalatok és még számtalan tényezô. Ezt követôen kerülhet sor a vásárlásra, azaz a programon való részvételre (Jankovits 2001). Az alacsony látogatottság oka az eddig említett hiányosságok mellett más irányból is megközelíthetô: van-e, vagy megfelelô-e az információ útja a kereslethez, lehetséges-e a jelenlegieknél még eredményesebb információforrások alkalmazása, színvonalasak-e a rendezvények, megfelel-e a kínálat a különbözô igényeknek, egyensúlyban van-e a termék ár-érték aránya? Szakmai gyakorlatom során és kérdôíveim elemzésénél is arra jutottam, hogy mind az idôsebb, mind a fiatalabb korosztály körében is szinte teljesen ismeretlenek a Múzeumfalu rendezvényei, hiszen e programok közül csak a meg kérdezettek néhány százaléka tudott akár egyet is pon to san megnevezni. Talán ezzel az indokkal magyarázható az alacsony látogatói létszám, hiszen nem elég a színvonalas kínálat megteremtése, azt el is kell juttatni a célközönséghez. Ezt a problémát a hiányos marketingkommunikációs tevékenységgel lehetne magyarázni, amivel munkám során találkoztam is a Múzeumfaluban. A Múzeumfalu sajátos helyzetben van, hiszen a sóstói üdülôkörzetben helyezkedik el. Így nem egy hagyományos környezetben városközpont, lakótelep kell felvennie a versenyt, hanem közvetlen közelben kell megküzdenie a fürdôlehetôségek számos formájával, az Állatpark látnivalóival, esetleg a szállodák programjaival. Ha egy látogató eldönti, hogy kikapcsolódás vagy szórakozás céljából Sóstóra látogat, számos lehetôség közül választhat, hiszen az üdülôkörzet erre lett kiépítve, kifejezetten ezt a célt szolgálja. Itt az egyes szórakozási lehetôségek változtatása érdekében nem kell órákat utazni, nem választja el egymástól ôket több kilométer, városi dugó, lakótelep, betondzsungel; sôt egy nap több programhelyszín is meglátogatható. Mindezeket és a versenytársakat tekintve azt mondhatjuk, hogy a Sóstón szórakozást kínáló intézmények, vállalkozások nap mint nap úgy versenyeznek egymással, ahogyan egy szoros befutójú lóverseny zajlik. Pontosabban: a sóstói üdülôkörzet piacát atomizált piacnak tekinthetjük, mivel a számtalan terme lô versenyzô közül egyik sem képes lényegesen befo lyásolni a piacot, de mindegyik meghatározza azt (Jankovits 2001). 3. Fogyasztói magatartás a turizmusban: kik alkotják a piacot? Mivel a kulturális turizmus piaca nem homogén, nélkülözhetetlen, hogy megismerjük látogatóinkat, célcsoportjainkat, és képesek legyünk felmérni, hogy milyen programokkal csábíthatjuk be ôket intézményünkbe. Ez érzékeny, turizmus bulletin XII. évfolyam 3. szám 33

3 kritikus pont a Múzeumfalu programjainak, arculatának, hangulatának megtervezésénél, hiszen a látogatók igényei gyakran nem teljesen a létesítmény fô tevékenységeinek irányába mutatnak. Egy tényleges látogató magatartását, szimpátiáját változtathatja meg az, ha olyan programot kínálnak, amely teljesen eltérô a Múzeumfalu arculatától, hiszen éppen azt a kulturális értéket veszítheti el ezzel, amelynek közvetítését valójában célnak jelölte ki. A szakkönyvek elsôdleges hangsúlyt helyeznek az attrakciók tervezésénél a megfelelô szegmens kiválasztására a kínálat kialakítása során. A szegmentálás történhet például földrajzi kritériumok, demográfiai jellemzôk, viselkedés, magatartás vagy érdeklôdési kör alapján. Egyre gyakoribb a magatartás alapján történô szegmentálás, legyen szó a vásárlásról vagy a fogyasztásról (Hofmeister Törôcsik 2001:101). A szegmentáció figyelembe veendô kritériumai mellett számomra legfontosabb kérdésként az merül fel, hogy egy attrakciót hány piaci szegmens számára fejleszthetünk, lehetséges-e ugyanazon kínálatot akár demográfiailag, akár viselkedésükben teljesen eltérô vevôknek eladni? Véleményem szerint a Sóstói Múzeumfalu esetében a vonzáskörzetbôl adódó kicsiség nem teszi lehetôvé, hogy egyetlen szegmenst célozzunk meg. A kisebb vonzáskörzetet magyarázza az is, hogy a Múzeumfalu a látogatók élménye alapján olyan típusú kulturális-történelmi vonzerônek tekinthetô, amely a felkeresett hely/közösség életéhez, tevékenységeihez, múltjához kapcsolódva válik attrakcióvá, ezért gyakran csak az adott kultúrkör számára vonzó, míg más kultúrkörhöz tartozók számára kevésbé fontosak (Puczkó Rátz 2000). 4. Kutatási módszertan Dolgozatom elkészítésében a felhasznált kutatási módszerek közül a primer információszerzés a legjelentôsebb. A vevôk véleményét, tapasztalatát, elégedettségét fôként személyes megkérdezéssel, illetve kérdôíves felmérésekkel vizsgáltam, valamint munkám során alkalmam nyílt a személyes megfigyelésre is. Gyakran közvetlen közelrôl tapasztaltam a látogatók pozitív vagy negatív véleményét, élményét. Módszertanilag célcsoportos vizsgálatnak minôsült a munkám, hiszen általam kiválasztott csoportok véleményét kérdeztem az adott témában, ezen belül pedig a sokaság egy kisebb csoportjának elemzésével próbáltam jellemzô információkat gyûjteni (Kovács 2004) júniusa és szeptembere között minden látogató a belépôjegyéhez kapott egy kérdôívet, amelyet távozásakor leadhatott a pénztárnál. A vizsgálatban részt vevô tényleges látogatók száma körülbelül 80 fô volt. Ugyanezen látogatóknak szóló kérdôívvel kerestem fel egy szomszédos település (Nagyhalász) általános iskolai tanárait (20 fô), akik potenciális látogatóként írhatták le véleményeiket kérdôívem alapján. Munkám során gyakran 34 Turizmus bulletin XII. évfolyam 3. szám személyesen beszélgettem el a látogatókkal arról, hogy mennyire elégedettek a Múzeumfaluval, mit emelnének ki a pozitívumok közül, és mivel elégedettek kevésbé. Mivel dolgozatom egyik célja a fiatalabb korosztály véleményének a megismerése, ezért általános iskolás és gimnáziumi diákokat is megkerestem kérdôíveimmel. Az ô számukra teljesen más kérdôívet készítettem, tekintettel arra, hogy az ô érdeklôdési körük, napi rutinjuk, életvitelük teljesen eltér egy felnôttétôl. Ezt a szegmenst a Múzeumfalun kívül, potenciális látogatóként, saját iskolájukban kerestem fel, így még hitelesebb képet kaphattam arról, hogy mennyire ismert a múzeumfalu kifejezés azok körében, akik még soha nem látogattak el oda. Kíváncsi voltam arra is, függetlenül attól, hogy jártak-e már ott valaha, hogy mennyiben változna véleményük, elképzelésük a Múzeumfaluról, ha osztályukkal ellátogatnának oda és kipróbálnának valamilyen kézmûvesmesterséget. Ezért az általános iskolások és a gimnazisták számára kirándulást szerveztem a Múzeumfaluba. Az általános iskolai csoportban részt vevôk életkora nyolcévestôl tizennégy évesig terjedt, ôk látogatásuk során önállóan ismerkedtek a faluval és gyertyaöntéssel próbálkozhattak, míg a évesekbôl álló gimnáziumi osztályt már szakképzett tárlatvezetô kísérte, és ôk a fazekasmesterség, valamint a gyertyaöntés rejtelmeibe nyerhettek betekintést. Összesen 178 általános iskolás és gimnazista diák vett részt a kutatásban. 5. Kutatási eredmények 5.1. A KERESLET JELLEMZÉSE A tényleges és a potenciális látogatók körében végzett kérdôívezés elsô kérdéseinek egyike az volt, hogy a megkérdezett járt-e a Múzeumfaluban az utóbbi öt évben. A válaszok százalékos megoszlását mutatja az 1. ábra. A látogatók és a megkérdezett tanárok körében végzett kutatások azt mutatják, hogy a Múzeumfalu éves 30, éves 40,0 N = éves 29,2 1. ábra A tényleges látogatók kor szerinti megoszlása (%)

4 tényleges láto gatói többségükben 31 és 50 év közöttiek (40%), ôket követik az idôsebb korosztály képviselôi (51 és 70 év közöttiek), s majd csak ezután következnek a vizsgált szegmensek közül a fiatalabb látogatók (19 30 év). A legfiatalabb (6 18 év) és a legidôsebb korosztályból (70 év felett) senki nem vett részt a felmérésben. A potenciális látogatóként vizsgált tanárok közül a 20 megkérdezett mindegyike felkereste már a Múzeumfalut. A kutatásban részt vevô 80 látogató közül 43-an visszatérô vendégek, ahol ismét a középkorosztályt képviselôk újbóli látogatása a leggyakoribb, hiszen 18-ból 11-en már voltak legalább kétszer az utóbbi öt évben. Az itt kapott, a tényleges keresletet illusztráló eredménytôl kicsit eltérô az, hogy a megkérdezettek valójában kinek, milyen csoportoknak ajánlanák a Múzeumfalu meglátogatását. A kérdôívben a látogatók 1-tôl 5-ig ter jedô skálán osztályozhatták a különbözô szegmenseket aszerint, hogy kinek milyen mértékben ajánlanák a Múzeumfalu meglátogatását (1 = egyáltalán nem ajánlanák nekik, 5 = maximálisan ajánlanák nekik). Az itt kapott értékek jól láthatók a 2. ábrán. A kérdôívben felsorolt kilenc látogatói csoport közül leginkább a nagyszülôknek unokáikkal szegmensnek ajánlanák a válaszadók a Múzeumfalut, átlagosan 4,9-es, az 1-tôl 5-ig terjedô skálán. Ahogy az ábrán is látható, középkorú házaspároknak (35 60 évesek) és háromgenerációs családoknak (nagyszülôk, szülôk, gyerekek) körülbelül ugyanolyan arányban ajánlanák. Figyelemre méltó, hogy az összes felsorolt csoport közül a fiatal pároknak (4,5) és kisgyerekes családoknak (4,4) ajánlanák a látogatók legkevésbé a Múzeumfalut. Ebbôl az eredménybôl talán arra lehet következtetni, hogy a többség nem tartja alkalmasnak a helyszínt, a szolgáltatásokat egy kisgyerek ellátására, vagy hogy a kínálat nem feltétlenül alkalmas egy romantikus sétára. Ezt támasztja alá a felmérés eredménye is, hiszen a potenciális látogatóknak csak 15,4%-a érkezett párjával kettesben. Ennél az értéknél jóval magasabb azoknak az aránya, akik családjukkal (40,0%), illetve barátaikkal, ismerôseikkel (23,1%) érkeztek. Swarbrooke (1995) családi életciklus model lje szerint a fiatal párok új élményeket, romantikát, egyedüllétet és intimitást keresnek leginkább, míg egy kisgyerekes családnak a bababarát szolgáltatások a legfontosabbak (Puczkó Rátz 2000:30). A megfelelô bababarát szolgáltatásokat lényegesnek tartják a látogatók, hiszen a többség (69,4%) abszolút fontosnak tartja ezek jelenlétét, viszont jóval kevesebben (37,0%) elégedettek valójában a Múzeumfalu ilyen jellegû kínálatával. Pedig a Múzeumfalu területén található mindkét mosdóépület pelenkázóval van felszerelve, a bejárat akadálymentesített, ami a babakocsival érke zôk számára is könnyebbséget jelent, illetve a kiállított lakóépületek is jól megközelíthetôek annak ellenére is, hogy a régi épületeknél gyakran magasabbak a küszöbök és keskenyebbek az ajtók. Tehát összességében kielégítô a kínálat a kisbabával érkezôk számára. A fel mérésben részt vevô látogatók szerint fiatal pároknak kevésbé ajánlható a Múzeumfalu, illetve a vizsgálati eredmények is azt mutatják, hogy valóban kevés fiatal pár található a látogatók között. Úgy vélem, hogy az általuk preferált attrakciók megtalálhatók a Múzeumfalu kínálatában: gondolok itt az éjszakai rendezvények romantikus hangu latára, egy kellemes esti sétára vagy a hagyományokat felelevenítô programokra, amelyek többsége a nôi-férfi kapcsolatokról, incselkedésekrôl, szerelmekrôl szól. Ha a kínálat elméletileg kielégítô és vonzó lehet számukra, akkor mi lehet az oka annak, hogy mégis kevesen látogatnak el a Múzeumfaluba? Talán az, hogy a felhasznált A különbözô szegmensek látogatásának ajánlása a Múzeumfalu megtekintésére (átlagosztályzat) 2. ábra Kisgyermekes családok Tinédzserek Fiatal baráti társaságok Középkorú házaspárok Nyugdíjasok, idôskorúak Fiatal párok Nagyszülôk unokával Család idôsebb gyerekekkel Háromgenerációs családok 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 4,4 4,7 4,7 4,8 4,6 4,5 4,9 4,7 4,8 5 N = 100, 5 = maximálisan ajánlanák neki, 1 = egyáltalán nem ajánlanák neki. turizmus bulletin XII. évfolyam 3. szám 35

5 A különbözô rendezvények látogatásának gyakorisága (átlagosztályzat) 3. ábra Tengerifosztó Kendernap Mihály-napi lovas fesztivál Kóstolja meg Magyarországot Szent-Mihály havi munkálkodások Kenyérünnep Nyírségi lakodalmas Reflektor-art Aratónap Szent Iván-éj Pünkösdi királyválasztás Múzeumi világnap Majális Falusi húsvét Húsvéti készülôdés Gergelyjárás Téltemetés 0 0,05 0,1 0,15 0,2 0,25 0,3 N = 100, 0 = még soha nem látogatták, 1 = valaha részt vettek a rendezvényen. 0,00 0,02 0,02 0,04 0,04 0,05 0,12 0,12 0,13 0,13 0,14 0,14 0,14 0,15 0,20 0,26 0,27 marketingkommunikációs eszközök nem jutnak el ehhez a szegmenshez, vagy nem tudatosítják bennük azt, hogy számukra miért is lehet vonzó a Múze umfalu. A kutatás eredményei szerint azok, akik párjukkal kettesben érkeztek, többségükben barátoktól és újság cikkekbôl hallottak a Múzeumfaluról csakúgy, mint a felmérés többi résztvevôje. A kereslet elemzésénél fontos információ az is, hogy a látogatók többsége általában nem keresi fel csak azért a Múzeumot, hogy egy konkrét rendezvényt meglátogasson. A látogatók a kérdôíveikben 0-val jelölhették azt a rendezvényt, amelyet még soha nem láto gattak, 1-es számmal pedig azt, amelyen már voltak valaha. A vizsgálat eredményét a 3. ábra mutatja, ahol az elôbb említett értékek a vízszintes tengelyen olvashatók, a füg gôleges tengelyen pedig a különbözô rendezvények találhatók. Jól látható a vízszintes tengelyen, hogy a rendezvények átlagos látogatottsága még a 0,3-as értéket sem éri el egyik rendezvény esetében sem. A vizsgálatban részt vevô látogatók válaszai alapján a rendezvények látogatottsága átlagosan 0 és 0,27 között van. Legkedveltebbnek a vizsgálatban részt vevôk körében a majális tûnt, amelyen a megkérdezettek 27,7%-a vett részt, ezt követte a Kóstolja meg Magyarországot rendezvény (26,2%). A visszatérô vendégek között is ez a két rendezvény bizonyult a legkedveltebbnek. A felmérés azt is mutatja, hogy a visszatérô vendégek 57,7%-a teljesen elégedett a programok színvonalával. Az iskolások körében, látogatás elôtt készített felmérésem azt mutatja, hogy 100 megkérdezettbôl 31 még soha nem volt a Múzeumfaluban. Azok közül, akik már jártak valaha a Múzeumfaluban, 55,2% osztálykirándulás alkalmával kereste fel az attrakciót, míg a többiek családi program keretében. A vizsgálat során kíváncsi voltam arra, hogy a fiatalok mennyire vannak tisztában a Múzeumfalu fogalmával, szerintük mi látható ott. A válaszok többsége közelített a valósághoz, de gyakran azt éreztem, kicsit nehe zükre esik pontosan megfogalmazni a véleményüket. Többségükben azok is írtak valamit a kérdésre, akik még soha nem látogattak el a Múzeumfaluba, de az ô körükben azért született néhány furcsa válasz, például: Szerintem valamilyen falut mutat be. Régiségekkel, harci eszközökkel találkozhatunk. Egy 13 éves kislány viszont, aki már több alkalommal is volt a Múzeumfaluban, a következô pontos választ adta: A régi házak, iskola és a többi régi dolog jut eszembe a Sóstói Múzeumfalu hallatán. Található itt malom, tûzôrség, boltok és régi házak. Az évente rendszeresen megrendezett programok közül a diákok nagyon keveset tudtak felsorolni, szinte egyáltalán nincsenek tisztában a hagyományokat felelevenítô, ünnepekhez kötôdô körülbelül 17 állandó rendezvénnyel. Legtöbben a Kóstolja meg Magyarországot említették, de ezt is csak a megkérdezettek 5,6%-a tudta felidézni. Az éves programkínálatból hét rendezvényt senki sem említett, s a diákok programokkal kapcsolatos tájékozottsága a látogatásuk után sem javult. A Múzeum- 36 Turizmus bulletin XII. évfolyam 3. szám

6 faluban kipróbálható tevékenységként viszonylag sokan említették az íjászatot és a kosárkészítést, míg látogatás után többnyire azokat sorolták fel, amilyen foglalkozásokon részt vettek. Ebbôl arra lehet következtetni, hogy szinte egyáltalán nincsenek tisztában a programokkal, nem is hallottak róluk. Ennél a szegmensnél is többféle szempontból közelíthetô meg az érdektelenség az idôsebb korosztályhoz hasonlóan, de alapvetôen fel té telezhetô, hogy ezt a korosztályt egyáltalán nem érdek li a Múzeumfalu jelenlegi kínálata, és teljesen kivonja magát a felkínált programokból. Hogy ez a feltevés helytálló-e, azt a következôkben fogom megvizsgálni. A felmérés során az iskolásokat szabadidô-eltöltési szokásaikról kérdeztem, ötfokozatú skálán mérve, hogy milyen gyakran ûznek adott tevékenységeket, illetve hol töltenének el egy szabadnapot legszívesebben barátaikkal. A megkérdezett diákok 15,3%-a szabadidejében szórakozik, 14,1%-a tévét néz, 13,7%-a számítógépezik, 13,3%-a sportol, 12,6% olvas, 10,2%-a moziba megy, 9,1%-a színházba látogat, és csupán néhány százalékuk jár könnyûzenei (6,7%) és komolyzenei koncertre (5%). A szórakozást kivéve a társas, csoportos cselekvések kerültek a rangsorban leghátulra, gyakoribb tehát számukra az, hogy a tévé vagy a számítógép elé üljenek, mint hogy kimozduljanak otthonról, és barátaikkal közös programot szervezzenek. Ez az eredmény azt mutatja, hogy rendszeres cselekvéseik nem igazán kapcsolódnak össze a Múzeumfalu kínálatával. Viszont azzal az állítással, hogy Remek kikapcsolódást nyújt korosztályom számára a Múzeumfalu meglátogatása, a válaszadók 83,2%-a legalább közepesen, ezen belül 16,9% pedig teljes mértékben egyetértett. Ez az eredmény pedig arra utal, hogy ha nem is tökéletesen, de azért el tudják képzelni korosztályukat a Múzeumfaluban. Az általános iskolások véleményeiben tapasztaltam némi változást a látogatás utáni felmérésnél, ahol a többség azt a választ adta, hogy tökéletesen egyetért az állítással, vagyis a láto gatás pozitív véleményt formált bennük. Ezek után még mindig nem teljesen világos, hogy akkor mit gondolnak a diákok, melyik az a szegmens, amely leggyakrabban megfordul látogatóként a Múzeumfalu területén? Vajon magukat mennyire gyakori látogatóként említik? A felmérésemben adott válaszaik alapján leginkább (12,2%) úgy gondolják, hogy a fiatal párok látogatása a leggyakoribb, véleményük tehát teljesen eltér a tényleges látogatók fentebb ismertetett észlelésétôl. A diákok által azonosított szegmensek között a fiatal párokat a középkorú házaspárok (11,9%) követik, majd a nagyszülôk unokáikkal (11,8%), illetve a nyugdíjasok, idôskorúak (11,6%). Tehát az idôsebb korosztály képviselôit viszonylag gyakori látogatónak gondolják a diákok, hiszen ôket az elsô négy leggyakoribb szegmensnél említették, szemben azokkal a csoportokkal, ahol a fiatalabbak is képviseltetik magukat: átlagosan 11,5% gondolta úgy, hogy gyakori a családok idôsebb (10 15 éves) gyerekkel történô látogatása, illetve a kisgyerekes családok megjelenése. Legritkábbnak a saját korosztályuk, vagyis a tinédzserek, majd a fiatal baráti társaságok (18 35 évesek) látogatását minôsítették (9,9 9,5%). Ezeket az eredményeket foglalja össze a 4. ábra, amely a diákok átlagos véleményét mutatja be különbözô szegmensekre lebontva (5 = leggyakoribb látogató; 1 = legkevésbé gyakori látogató). A két érték között az oszlop hosszának csökkenése egyre kisebb látogatási gyakoriságot jelent a diákok véleménye szerint. Jól látható, hogy a diákok által gyakori látogatónak vélt szegmensek köre teljesen eltér attól, hogy valójában kiknek ajánlanák a Múzeumfalut. Összességében az figyelhetô meg, hogy társas, csoportos látogatóknak ajánlanák elsôsorban az attrakció felkeresését, a fiatalok látogatását sem zárták ki, ha valamilyen idôsebb családtaggal érkeznek, viszont a csak fiatalok alkotta szegmenseket a rangsorban leghátulra sorolták. Vizsgálataim során azt tapasztaltam, hogy a tinédzserek alapvetôen fontosnak és értékesnek találják a Múze umfalut, mert többségükben (50,6%) tökéletesen egyetértettek azzal az állításommal, hogy fontos a népi értékek és hagyományok megôrzése, és még többen tartották jó vagy kiváló lehetôségnek a Múzeumfalut arra, hogy megismerkedjenek nagyszüleik fiatalkori életével (83,7%). Összességében a diákok körében bemutatott vizsgálatok kicsit ellentétes, összefüggéstelen eredményeket mutattak, ami talán azzal magyarázható, hogy hiányos ismereteik miatt még ôk sem tudják elképzelni magukat a Múze umfaluban. Ezen pedig egy módon lehet segíteni: tudatosítani kell bennük azt, hogy miért is lehet érdekes és vonzó számukra a Múzeumfalu kínálata NÖVEKVÔ VERSENY KIALAKULÁSA NYÍREGYHÁZA-SÓSTÓ TURIZMUSÁBAN A Nyíregyházától pár kilométerre fekvô üdülôövezet vonzó fekvése és környezete önmagában csalogató lehet a kikapcsolódni vágyók számára, de mindezek mellett az utóbbi idô rohamos fejlôdésének köszönhetôen egyre bôvülô és fejlôdô kínálat fogadja az idelátogatókat. Ezek között szerepel a hihetetlen gyorsasággal fejlôdô Nyíregyházi Állatpark, amely országos hírnévre tett szert különleges és egyedi állatairól; a Krúdy Vigadó, amelynek 2003-ban felújított gyönyörû szecessziós épülete kiváló helyet biztosít bálok, estélyek és különféle rendezvények lebonyolítására; a régi hangulatú Fürdôház és mellette az egy éve nyitott modern Aquarius Élményfürdô; a Sóstó és a körülötte fekvô különféle stílusú éttermek, szállodák, szórakozóhelyek egész sora és természetesen az ország második legnagyobb szabadtéri múzeuma, a Sóstói Múzeumfalu. Az elôzô felsorolás bizonyítja, hogy valóban igen erôs verseny zajlik a különféle szolgáltatók között a vendégek megnyerése érdekében, bár ez a terep viszonylag tág, turizmus bulletin XII. évfolyam 3. szám 37

7 Különbözô szegmensek látogatásának gyakorisága a diákok véleménye alapján, illetve ezen szegmensek látogatásának ajánlása a megkérdezett diákok szerint 4. ábra Kisgyermekes családok Tinédzserek Fiatal baráti társaságok Középkorú házaspárok Nyugdíjasok, idôskorúak Fiatal párok Nagyszülôk unokával Család idôsebb gyerekekkel Háromgenerációs családok 2,9 2,9 3,0 3,4 3,6 3,4 3,7 3,5 3,4 4,0 4,1 4,0 4,2 4,0 4,0 4,3 4,2 4,2 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 Látogatás gyakorisága Diákok ajánlása N = 178, 1 = legkevésbé gyakori látogató, 5 = leggyakoribb látogató. hiszen mindannyian más igényeket elégítenek ki, tehát nem az jelenti a problémát, hogy több, egyforma kínálatú turisztikai szolgáltatónak kell egymással versenyeznie. Ez pedig számos lehetôséget hordoz magában: szövetséget kellene kötniük, és így összefogással, együtt mûködéssel kölcsönösen segíthetnék egymást. Mindannyian több látogatóra, a turisták tovább maradására, visszatérésére törekszünk. A szállodákkal és egyéb szálláshelyekkel egyezséget lehetne kötni annak fejében, hogy ajánlják a Múzeumfalut, illetve a töb bi szabadidôs programot kínáló intézményt, hiszen azok meglátogatásával hosszabb idôt tölt náluk a turista. Ezek mellett közös programok szervezésére is sort lehetne keríteni a többi intézménnyel (Állatpark, Fürdôk ), amivel csalogathatnánk, ösztönözhetnénk látogatóinkat (Bóna 2004:7). Ezzel kapcsolatban korábban már volt egy kezdeményezés, miszerint létrehoznának egy kedvezményes sóstói napijegyet, amelynek a lényege az lett volna, hogy ha valaki egyszerre veszi meg a jegyet bármelyik intézmény pénztáránál, akkor kedvezményt kap. A kérdés azonban adózási és elszámolási problémákat is felvet, nem beszélve arról, hogy a Múzeumfalu megyei intézmény, az Állatpark közhasznú társaság, a Fürdô pedig részvénytársaság, ami tovább bonyolítja a kérdést. Sajnos ez a kezdeményezés eddig még nem valósult meg (Kelet- Magyarország 2005). Annak érdekében, hogy érzékeltessem a Sóstói Múzeumfalu és a Nyíregyházi Állatpark látogatottsága közötti eltérést, kiemelném és bemutatnám a évi hús véthétfôt. Ezen a napon a Múzeumfalu a szokásos Húsvéti sokadalom rendezvényét tartotta, amikor is bemu tatják a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat, ahol a locsolkodás kiegészül országos népmûvészeti kirakodóvásárral és a különbözô felekezetek húsvéti asztalait bemutató idôszaki kiállításokkal. Ugyanekkor az Állatparkban a látogatók a legújabb szerzeményt, Picurt, a törpe vízilovat ismerhették meg. Ahogy már a környékbeliek megszokhatták, húsvéthétfôn mindig hatalmas tömeg özönlik a városból Sóstóra, hogy a városon kívül, kellemes környezetben töltsék az ünnepeket. Az ünnep után elkészült statisztikák azt mutatták, hogy a Sóstóra vezetô úton hömpölygô tömeg nagyobb része az Állatparkba tartott, hiszen ide több mint húszezren, míg a Múze umfaluba csupán kétezren váltottak jegyet (Nyíregyházi Napló 2006). Kíváncsi voltam arra, hogy a megkérdezett diákok a Sóstói programlehetôségek közül melyiket látogatták már legtöbben. A 178 megkérdezett diákból csak tízen nem voltak még soha az Állatparkban. Ezután az Élményfürdô volt a legkedveltebb, ahol az összes megkérdezettbôl 99-en megfordultak már valaha, ezt sorrendben a sóstói séta, vízibiciklizés követi, amelyen már 94 diák vett részt. A többi szolgáltatóhoz a Fürdôházba (52 fô), valamelyik sóstói étterembe, szórakozóhelyre (39 fô) vagy a Krúdy Vigadóba (19 fô) sokkal ke ve sebben látogattak el valaha a megkérdezett iskolások közül. A kutatás során azt is vizsgáltam, hogy a diákok hol töltenék el barátaikkal legszívesebben szabadidejüket Sóstófürdô területén. Válaszaik százalékos megoszlását szemlélteti az 5. ábra. 38 Turizmus bulletin XII. évfolyam 3. szám

8 Múzeumfalu 18,0 N = 178 Sóstó melyik attrakciójánál töltenék szabadidejüket a diákok? (%) Sóstói tónál 20,7 Élményfürdô 23,2 Európa játszótér 17,1 5. ábra Állatpark 21,0 Jól látható, hogy a diákok az Élményfürdôt választanák legszívesebben szabadidejük eltöltésére (23,2%). Ezután az Állatparkot látogatnák legtöbben barátaikkal (21%), majd a Sóstói tavat (20,7%), és ezután következik csak a Sóstói Múzeumfalu (18%), ami csak az Európa játszóteret elôzi meg (17,1%). Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a diákok számára nem annyira vonzó a Múzeumfalu kínálata, mint a konkurenciáé. Összehasonlítva a Múzeumfalut az Állatparkkal, a megkérdezett diákok kissé nagyobb arányban minôsítették az Állatparkot izgalmasabbnak (27,5%), még jelentôsebb volt azonban azok aránya, akik nem tudták eldönteni, hogy a két attrakció közül melyik érdekesebb (37,1%), az iskolások több mint egyötöde pedig úgy vélte, az Állatpark nem izgalmasabb a Múzeumfalunál (22%). Megvizsgáltam azt is, hogy a diákok mit gondolnak a két attrakció összehasonlításáról a Múzeumfalu meglátogatása elôtt és után. Összességben azt tapasztaltam, hogy meglepôen sokan tartják vonzóbbnak az Állatparkot mind látogatás elôtt (52,3%), mind pedig utána (51%), viszont a látogatás utáni véleményeknél lényegesen csökkent azok aránya, akik sokkal vonzóbbnak tartják az Állatparkot (13,6%-ról 4%-ra). Ezekbôl a vizsgálatokból kiderült, hogy tényleg komoly problémát és hiányosságot okoz a konkurencia fejlôdése, aminek megoldása talán a Sóstói szolgáltatók szorosabb együttmûködésében rejlik A KÍNÁLATBAN MEGJELENÔ HIÁNYOSSÁGOK A hiányosságok között említeném, hogy a Múzeumfaluban nem lehet télen vagy rossz idôben programokat szervezni, és nem lehet fedett helyen étkezéssel egybekötött rendezvényt tartani. A problémára egy kimondottan erre a célra szolgáló, nagyobb kapacitású fedett épület jelentené a megoldást. Említettem már a Múzeumfaluba szervezett osztálykirándulások magas számát. Ezt kihasználva lehetne a diákokat hosszabb és tartalmasabb maradásra ösztönözni, mégpedig azzal, ha szállást is tudnának biztosítani nekik többnapos kirándulásuk alkalmával. Ennek segítségével a diákok között még szélesebb körben lehetne reklámozni a Múzeumfalut, ugyanakkor egy teljesen másfajta megközelítésbôl kiindulva lehetne ôket megcélozni. További hiányosságok között említeném az interpretációs eszközök kis számát. Már a Múzeumba vezetô úton is igen ritkák az eligazító jelek és figyelemfelkeltô táblák, ami azért is fontos lenne, mert a Múzeumfalu nem közvetlenül a fôút mellett helyezkedik el. A múzeumba érve megvásárolható egy igényes és tartalmas információs kiskönyv, amelynek segítségével részletes leírást kaphatunk a Múzeumfalu történetérôl, a különbözô portákról, az épületek származási helyérôl, sajátosságairól, a kiállított tárgyakról, illetve a végén egy eligazító térkép található a Múzeumfalu területérôl, a porták pontos elhelyezkedésével és elnevezésével. Ha látogatásunkhoz nem kérünk tárlatvezetést, szinte ez az egyetlen információszerzési lehetôség a kínálatról, kivéve az épületek oldalán található tájékoztató táblákat, amelyeken feltüntették, hogy milyen típusú a porta, illetve honnan és milyen évbôl származik. Az eligazító jelek, piktogramok teljesen hiányoznak. Nem túl nagy a Múzeumfalu területe, de szerintem mindenképp hasznos lehetne az attrakción belüli eligazodás segítése, illetve a klasszikus, Ön itt áll információs tábla kihelyezése. Habár minden porta korhûen van elrendezve, pontosan bemutatják az ott termesztett növényeket, a jellegzetes foglalkozásokat, mesterségeket, illetve törekednek a lakóépületek autentikus és pontos berendezésére, a statikus információs eszközök az épületeken belül is hiányoznak. Gondolok itt egy adott ház rövid szöveges ismertetésére, a szobák elnevezésére, funkciójára, a kiállított használati tárgyak bemutatására. Ezáltal növelni lehetne a látogatói élményt, illetve az információszerzés mértékét is. Külföldi vendégek számára a tájékozódás csakis tárlatvezetéssel oldható meg, amely angol és francia nyelven igényelhetô. A tárlatvezetés és a csoportfoglalkozások iránti igényeket levélben vagy telefonon két héttel elôre kell jelezni, ami lényegében kizárja azokat a látogatókat a tárlatvezetésbôl, akik nem tervezték el jó elôre látogatásukat, vagy csak utazásuk napján hallottak elôször a Múzeumfaluról. Kíváncsi voltam arra, hogy az országos programajánlókban a Múzeumfalu mely rendezvényeivel talál kozhatom. Meglepôdve vettem észre, hogy egyik programját sem kínálják ezek az ismertetôk. Még a Múze umfalu leg jelentôsebb rendezvényének számító Kóstolja meg Magyar országot sem láttam sehol, ami pedig joggal szerepelhetett volna 2006-ban a Nagy ízutazás elneve zésû gasztronómiai programsorozatban. turizmus bulletin XII. évfolyam 3. szám 39

9 Ez a hiányosság arra utal, hogy nem tartják fontosnak az országos programsorozatokba való bekapcsolódást. Kizárva ezzel annak lehetôségét, hogy az attrakció híre távolabbi szegmensekhez, nagyobb vonzáskörzetbe is eljuthasson. 6. Összegzés Munkám során arra a megállapításra jutottam, hogy a tényleges látogatók többsége középkorú, kulturális ér dek lô désû, átlagos jövedelmû vendég, aki családjával érkezett, és barátaitól hallott a Múzeumfaluról. Vannak többször visszatérô vendégek, akik kimondottan rendezvények alkal mával látogatnak ide újból. A többség azonban nem visszatérô, hanem egyszeri látogató, aki nem ismeri a rendezvényeket név szerint, nem hallott még róluk. A tényleges látogatók többsége leginkább a parkolási lehetôségek minôségét, az információ elérhetôségének hiányát kritizálta, míg a pozitív tapasztalatok között a munkatársak kedvességét és a tiszta, rendezett kínálatot említették. A diákok kérdôíveinek vizsgálatánál azt tapasztaltam, hogy összességében nem tudják magukat és korosztályukat elképzelni a Múzeumfalu tényleges látogatóiként. Korosztályukat kevésbé gyakori látogatónak gondolják, és nem is igazán invitálnák ide az általuk képviselt generációt. Szerintük a tinédzserek látogatása akkor lehet gyakori, ha nem egyedül vagy barátaikkal érkeznek, hanem valamelyik idôsebb családtaggal, akár szülôkkel, nagyszülôkkel. Vagyis tipikusan családi attrakciónak képzelik a Múzeumfalut. Figyelemre méltó, hogy inkább a családosoknak ajánlanák a Múzeumot, mint az egyedül érkezô nyugdíjasoknak, akikben leginkább kelthet nosztalgiát a kínálat megismerése. A diákok tényleges látogatóként fôként osztálykirándulások alkalmával keresik fel a Múze umfalut, rendezvényeket ritkán látogatnak, a kíná latot nem ismerik. Gyakrabban és többen látogatják az Állatparkot és az Élményfürdôt, amivel bebizonyosodott az a feltevés is, miszerint problémát jelent a növekvô verseny a Múzeumfalu látogatottságában. A diákok mindennapi, rendszeres cselekvései nem kap csolódnak a Múzeumfalu kínálatához, és sajnos véleményük sem változott látogatás után az azt megelôzô attitûdjeikhez viszonyítva. Komoly fejtörést okoz tehát az a kérdés, hogy mivel lehetne a fiatal korosztályt becsalogatni a Múzeumfaluba. Az egyik tájház mûködtetôje úgy oldotta meg ezt a problémát, hogy felajánlotta a helyi iskolának, tartsák néha a gyerekek rajzóráját a tájházban, ahol az óra anyaga akár kapcsolódhatna a tájház témájához is. Ezzel a megoldással próbálja a gyerekeket a tájházhoz szoktatni, pozitív élménnyel összekap csol va bennük a népszokások, hagyományok megismerését. A további hatékony mûködés több irányból közelíthetô meg, ami a meglévô attrakciók fejlesztése vagy egy teljesen új termék létrehozása is lehet. Úgy gondolom, hogy a Sóstói Múzeumfalu esetében mindkét típusra szükség van. A tényleges látogatók által gyakran hiányosnak 40 Turizmus bulletin XII. évfolyam 3. szám nevezett szolgáltatásokban termékfejlesztésre, illetve a hatékonyabb mûködést elôsegítô újításokra van szükség. Új termék létrehozása a változatosság biztosítását és a célcsoport kibôvítését eredményezi, ami a versenytársakkal való lépéstartás miatt szükséges. A fejlesztések között nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a pozitív imázs-építésre, a reklámokra, méghozzá célorientáltan, vagyis szegmensek szerint érzékeltetni kellene a potenciális látogatókkal, mi lehet számukra a vonzó. A fiatal párokban a Múzeumfalu romantikus hangulatát kellene erôsíteni, hogy érezzék, milyen kellemes hely egy közös sétára. A kisgyerekes családok figyelmét a szép környezetre, az igényeiket kielégítô szolgáltatásokra kellene felhívni. A gyerekek érdeklôdését a kézmûvesfoglalkozásokkal és a játszótérrel lehetne kielégíteni. A családoknak pedig a kiváló, minden korosztály igényeit kielégítô kínálatra kellene felhívni a figyelmét. Vagyis öszszességében nagy hangsúlyt helyeznék a célorientált reklámokra és PR munkára. Nyíregyházának igazi gyöngyszeme Sóstófürdô. Kevés magyarországi település büszkélkedhet ilyen sokszínû szabadidôs programlehetôséggel, ráadásul olyannal, ami egy helyen, kellemes környezetben megtalálható. Célszerû lenne szorgalmazni, hogy a megyeszékhely együtt reklámozza változatos kínálatát, felismerve, hogy ez minden résztvevô számára hasznot jelentene. Úgy gondolom, hogy a belföldi turizmus jelentôségét is csak úgy lehet növelni, ha elôször tudatosítjuk a lakosokkal Magyarország értékeit, erôsítjük bennük az igazi magyar imázst, hogy ha Szabolcs- Szatmár-Bereg megyére gondolnak, ne a szegénységre asszociáljanak elsôként, hanem az itt élôk híres vendégszeretetére, az egyedi kínálatra, ahol még az emberek nem felejtettek el egymással törôdni. Felhasznált irodalom BAUER A. BERÁCS J. 1992, Marketing. Aula Kiadó, Budapest. BÓNA B A Sóstói Múzeumfalu marketingelemzése. Belsô kutatás HOFMEISTER-TÓTH Á. TÖRÔCSIK M Fogyasztói magatartás. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest KOVÁCS P. 2004, Turizmusmarketing elméletben és gyakorlatban. Kodolányi János Fôiskola, Székesfehérvár N. JANKOVITS Gy. 2001, Múzeum és marketing, Graffiti Bt., Gyôr. PÁLL I. 1999, Sóstói Múzeumfalu, Perepont Kft., Nyíregyháza PUCZKÓ L. RÁTZ T. 2000, Az attrakciótól az élményig, Geodémia Szakkönyvek, Budapest Sóstói Múzeumfalu (2007) SWARBROOKE J. 1995, The Development and Management of Visitor Attractions, Butterworth-Heinemann, Oxford KELET-MAGYARORSZÁG (2005): Kedvezményes napijegy? november 3., p. 4. NYÍREGYHÁZI NAPLÓ (2006): Húsvéti sokadalom Sóstón, április 20., p. 12.

ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007.

ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007. ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007. Kiss Kornélia kutatási csoportvezető Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. március m 13. A kampányévet megalapozó kutatások A magyar lakosság utazási szokásai, 2000-től évente A KVVM

Részletesebben

A magyar lakosság fesztivállátogatási szokásai

A magyar lakosság fesztivállátogatási szokásai A magyar lakosság fesztivállátogatási szokásai A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette: a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság turisztikai termékek A M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd Jó gyakorlatok Arnold Vendégház Mecseknádasd Készült a DDOP-2.1.3/A-12-2012-0007 Vidéki örökség útjai pályázaton belül a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesület és a Dél- Dunántúli Falusi Turizmus

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA TURISZTIKA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA TURISZTIKA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER TURISZTIKA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Témakör: A turizmus elmélete, a turizmus alapjai, alapfogalmai, tendenciái A turizmus fogalma,

Részletesebben

Székesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán

Székesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán Összefoglaló A székesfehérváriak közhangulata rendkívül kedvező, a közösségépítő programok látogatottsága magas, a lakosok többsége

Részletesebben

A magyar lakosság természetjárással kapcsolatos attitûdjei

A magyar lakosság természetjárással kapcsolatos attitûdjei Magyar Turizmus Zrt. A magyar lakosság természetjárással kapcsolatos attitûdjei Tanulmány 2006. 2007 www.itthon.hu Minden jog fenntartva. A Magyar Turizmus Zrt. jelen tanulmánya szerzői jog hatálya alá

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

Minőségirányítási csoport. Szülői kérdőív feldolgozása

Minőségirányítási csoport. Szülői kérdőív feldolgozása Minőségirányítási csoport Szülői kérdőív feldolgozása 2010-11 Egyesített rövid távú cél: 4. Szülőkkel való kapcsolattartás feltérképezése A megvalósítás módja: Kérdőíves megkérdezés a szülői elégedettség

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

Díszvendéghez méltó megjelenés

Díszvendéghez méltó megjelenés Díszvendéghez méltó megjelenés Mechanikus karbantartó MOM Zrt. Területi Igazgató City Hitelbróker Kft. Elektromos karbantartó MOM Zrt. Területi képviselő NYÍRSÉG NEHÉZGÉP 93 BT. Területi vezető CEUMED

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

A szenior korosztály utazási szokásai

A szenior korosztály utazási szokásai A szenior korosztály utazási szokásai A Magyar Turizmus Rt. megbízásából 2004-ben lebonyolított, a magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatás 1 adataiból elemzés készült a szenior korosztály, azaz

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Pályaválasztók a Pályaválasztási Kiállításokon

Pályaválasztók a Pályaválasztási Kiállításokon 1 Pályaválasztók a Pályaválasztási Kiállításokon A Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi központ Pályaválasztási Kiállításokat rendezett Székesfehérváron (2009. november 5-7.) és Dunaújvárosban (november

Részletesebben

Több minőségi kategóriára is osztható az exkluzív szolgáltatásoktól a szociálpolitikával támogatott kínálatig. Üdülési csekk

Több minőségi kategóriára is osztható az exkluzív szolgáltatásoktól a szociálpolitikával támogatott kínálatig. Üdülési csekk Több minőségi kategóriára is osztható az exkluzív szolgáltatásoktól a szociálpolitikával támogatott kínálatig Üdülési csekk 1982-ben vezették be Franciaországban a dolgozók megvásárolhatták (havi keresetük

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

Jelen rövid kérdőíves felmérés célja a lakossági igények megismerése a Normafa tervezett rehabilitációjával kapcsolatban.

Jelen rövid kérdőíves felmérés célja a lakossági igények megismerése a Normafa tervezett rehabilitációjával kapcsolatban. Tisztelt Válaszadó! Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat a Normafa rehabilitációját tervezi, azzal a céllal, hogy a terület értékeinek fenntartható hasznosításával még inkább hozzájáruljon a lakosság

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat)

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat) 1 Demográfiai turisztikai célcsoportok Demográfiai turisztikai célcsoportok Kor Fiatalok 60+ Családi állapot Családosok Egyedülállók Korszerkezet Európára a népesség elöregedése jellemző 3 2.5 EU27 termékenységi

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BUGYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 33 2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE A kérdőívet összeállította Bugyi Község Önkormányzata és a Völgyzugoly Műhely Kft. A kérdőívek önkitöltős módszer

Részletesebben

II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban. 6. Szállodaipar piaci elemei. 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda. 8. Szállodák tevékenységei

II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban. 6. Szállodaipar piaci elemei. 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda. 8. Szállodák tevékenységei II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban 6. Szállodaipar piaci elemei 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda 8. Szállodák tevékenységei 9. Szállodai árak 0. Piaci-gazdálkodás tevékenységei 6. Szálláshely

Részletesebben

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN Bányai Edit, PhD Dudás Katalin, PhD III. Felsőoktatási Marketing Konferencia, Pécs, 2010. október

Részletesebben

A nemzeti parkok ismertsége és imázsa a magyar lakosság körében

A nemzeti parkok ismertsége és imázsa a magyar lakosság körében Magyar Turizmus Zrt. A nemzeti parkok ismertsége és imázsa a magyar lakosság körében Tanulmány 2006. 2007 www.itthon.hu Minden jog fenntartva. A Magyar Turizmus Zrt. jelen tanulmánya szerzői jog hatálya

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10.

2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10. 2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10. Szakmai beszámoló I. A rendezvény bemutatása A Kalocsai Paprikafesztivál és a Paprikás Ételek Főzőversenye a térség legnagyobb

Részletesebben

Többcélú közösségi terek a látogatók szempontjából

Többcélú közösségi terek a látogatók szempontjából Többcélú közösségi terek a látogatók szempontjából 1 Modell dokumentálása, eredmények disszeminációja Kutatás, felmérés, értékelés Adaptáció, alkalmazás A szakmai modellprogramok kialakításának és adaptációjának

Részletesebben

Dr. Letenyei Róbert jegyző

Dr. Letenyei Róbert jegyző 9. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 215. május 28-i rendes ülésére Tárgy: Tájékoztató a lakosság Művelődési Házzal szemben elvárt igényeiről

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

A Városliget parkhasználati vizsgálata

A Városliget parkhasználati vizsgálata varosliget---a_varosliget parkhasznalati_vizsgalata_layout 1 2015.11.13. 10:15 Page 1 A Városliget parkhasználati vizsgálata Vár-Város-Városliget Fórum 2014. Előzmények 2010 tavaszán a Corvinus Egyetem

Részletesebben

Eredményes értékesítés.

Eredményes értékesítés. Eredményes értékesítés. Egy belföldi vidéki wellness szálloda kínált kedvezményes, belföldi utazási lehetőséget. A szolgáltatás értékesítésénél a kedvező ár volt a motiváció. Az esettanulmány jól szemlélteti,

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1

Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 A Budapestre érkező külföldi turisták kulturális szokásait vizsgáló kutatás

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

NYDOP-2.1.1/F-09-2010-0011. Balaton Rajongók Múzeuma sajtónyilvános projektzáró rendezvény

NYDOP-2.1.1/F-09-2010-0011. Balaton Rajongók Múzeuma sajtónyilvános projektzáró rendezvény NYDOP-2.1.1/F-09-2010-0011 Balaton Rajongók Múzeuma sajtónyilvános projektzáró rendezvény KÜLDETÉS TRADÍCIÓ 114 éve a Balaton és az Önök szolgálatában Projektportfólió ALFA program Balatoni Múzeum Fejlesztendő

Részletesebben

Összeállította: Magyar Turizmus Zrt., Kutatási Csoport 1

Összeállította: Magyar Turizmus Zrt., Kutatási Csoport 1 a a a Kedves Olvasók! Ismét tematikus számmal szeretnénk az Önök ismereteit gyarapítani. A Magyar Turizmus Zrt. 2009-re a Kulturális Turizmus Évét hirdette meg, elsôsorban belföldi marketingtevékenységében.

Részletesebben

eredmények Nemdohányz tulajdonosainak körébenk

eredmények Nemdohányz tulajdonosainak körébenk Közvélemény-kutatási eredmények Nemdohányz nyzók k védelmv delméről l szóló törvényjavaslat hatása, annak megítélése a vendégl glátóhelyek tulajdonosainak körébenk Kutatási módszertanm A Századvég telefonos

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba DR SZALÓK CSILLA TDM Konferencia I 2015. december 3-4. I Gyula A falusi turizmus helyzete Falusi szálláshelyek

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen Általános iskola 8. osztály matematikából és szövegértésből Matematika Szövegértés Iskolánkban Ált. iskolákban Budapesti ált. iskolákban Iskolánkban

Részletesebben

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata különös tekintettel a szomszédos Magyarországgal fennálló összefonódásokra Részeredmények Ing. Mag. Georg Gumpinger, 2009.

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

Intézményértékelés összehasonlítása tanár és diák szemszögéből

Intézményértékelés összehasonlítása tanár és diák szemszögéből Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Intézményértékelés összehasonlítása és szemszögéből Képet készítette: adam44 Készítette: Bozóki Judit és minőségbiztosítási

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

Használói elégedettségvizsgálat 2015.

Használói elégedettségvizsgálat 2015. Használói elégedettségvizsgálat 2015. Könyvtárunk MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerének megfelelően látogatóink könyvtárhasználati szokásait és elégedettségét vizsgáltuk kérdőív segítségével.

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzata

Nagykálló Város Önkormányzata LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 2. Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

A partneri elégedettség és igény elemzése

A partneri elégedettség és igény elemzése Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt.

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt. A magyar lakosság 2004. évi utazási szokásai 2005 VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ www.itthon.hu Magyar Turizmus Rt. www.hungary.com A magyar lakosság utazási szokásairól a Magyar Turizmus Rt. éves gyakorisággal végez

Részletesebben

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Készült a Magyar Turizmus Rt. ának megbízásából Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Kutatási jelentés Tartalomjegyzék 1 A KUTATÁS HÁTTERE...

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

TÁMOP-6.1.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE

TÁMOP-6.1.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE TÁMOP-6.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE Európai Szociális Alap A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) TÁMOP-6.6-14/1-2015-0001 azonosító számú,

Részletesebben

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők körében az élelmiszer-biztonság szempontjából Németh Nikolett Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Bükfürdő, 2016. április 7-8.

Részletesebben

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe Budapest, 2012. október 30. A Budapest Bank a lakossági ügyfelek bankhűségének feltérképezése céljából évente

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

A kulturális turizmus jellemzői a hazai történelmi városokban Az előadás felépítése JAVASLATOK Vonzerőfejlesztés, fogadóképesség Térségi turizmusirányítás Marketingkommunikáció Veszprémi esettanulmány

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

AGRIA NYÁRI JÁTÉKOK 2012.

AGRIA NYÁRI JÁTÉKOK 2012. AGRIA NYÁRI JÁTÉKOK 2012. TURISZTIKAI HATÁSVIZSGÁLAT VENDÉGKÖRELEMZÉS ÉS VENDÉGELÉGEDETTSÉG MÉRÉS 1 Készítette: SUPER GUIDE Bt. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 3 2. Az egri és Eger környéki vendégek által

Részletesebben

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon:

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: Isaszeg Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: 06-20/550-0924 E-mail: isapaletta@freemail.hu

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 tartalom PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Dr. Rátz Tamara Dr. Michalkó Gábor A

Részletesebben

Beszámoló 2011 - Tourinform Fonyód

Beszámoló 2011 - Tourinform Fonyód Beszámoló 2011 - Tourinform Fonyód Már negyedik éve a Fonyódi Turisztikai Egyesület működteti a helyi szezonálisan nyitva tartó (június 15. augusztus 31.) Tourinform irodát, mely 2011 nyarán idén a megszokottól

Részletesebben

Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai

Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai Széchenyi István Egyetem, Marketing és Menedzsment Tanszék Empirikus kutatás Térszerkezet, gazdasági potenciál, munkaerőpiac, innováció, humán szolgáltatások,

Részletesebben

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Szakmai beszámoló Múzeumok Éjszakája megvalósítására Móra Ferenc Múzeumban június 25. Szeged, Móra Ferenc Múzeum

Szakmai beszámoló Múzeumok Éjszakája megvalósítására Móra Ferenc Múzeumban június 25. Szeged, Móra Ferenc Múzeum Szakmai beszámoló Múzeumok Éjszakája megvalósítására Móra Ferenc Múzeumban 2016. június 25. Szeged, Móra Ferenc Múzeum pályázati azonosító: 204107/00197 1. A program részletes ismertetése A Móra Ferenc

Részletesebben

A évi dolgozói elégedettség-mérés eredményeinek rövid összefoglalója

A évi dolgozói elégedettség-mérés eredményeinek rövid összefoglalója A 2012. évi dolgozói elégedettség-mérés eredményeinek rövid összefoglalója készítette: Humánpolitikai és Szervezetfejlesztési Igazgatóság 2012. december 2/8 Bevezetés Az elmúlt évhez hasonlóan a Humánpolitikai

Részletesebben

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség Diplomás Pályakövető Rendszer Motiváció és elégedettség A Diplomás Pályakövető Rendszerhez kapcsolódó kérdőívvel minden tanév második félévében megkeressük az Egyetem aktuális hallgatói állományát. Az

Részletesebben

Elégedettség-mérés. Famulus Kollégium Győr, 2011. január

Elégedettség-mérés. Famulus Kollégium Győr, 2011. január Elégedettség-mérés Famulus Kollégium Győr, 2011. január A kitöltők statisztikai adatai: A kérdőívet kitöltő személyek száma: 50 fő Férfi: 8 fő Nő: 42 fő Életkori átlag: 21,1 év A kérdőívet 200 kollégista

Részletesebben

A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei

A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei Kincses Márk marketing stratégiai titkár Magyar Turizmus Zrt. Budapest, Corvinus Egyetem 2011. május 24. Kitekintés 2010,

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész Brüsszel, 2013. augusztus Mintavételi kör: Népesség:

Részletesebben

BESZÁMOLÓ GÖDÖLLŐI MÚZEUMI ÉJ

BESZÁMOLÓ GÖDÖLLŐI MÚZEUMI ÉJ BESZÁMOLÓ GÖDÖLLŐI MÚZEUMI ÉJ Évek óta hagyomány, hogy Gödöllő városa a Múzeumok Éjszakája programot városi összefogásban valósítja meg.tehát nemcsak a múzeumok (Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllői Királyi

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

UTAZÁS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE

UTAZÁS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE UTAZÁS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE Cél: A gyerekek ismerjék meg a mai és a korábbi generációk utazási szokásait, megvizsgálva, hogy milyen távolságokra utaztak, milyen közlekedési eszközt használtak és ezeknek

Részletesebben

pályázati űrlap 1. pályázó adatai 2. pályázó intézmény bemutatása intézmény neve címe kapcsolattartó neve telefonszáma e-mail címe igazgató neve

pályázati űrlap 1. pályázó adatai 2. pályázó intézmény bemutatása intézmény neve címe kapcsolattartó neve telefonszáma e-mail címe igazgató neve 1. pályázó adatai pályázati űrlap intézmény neve címe kapcsolattartó neve telefonszáma e-mail címe igazgató neve 2. pályázó intézmény bemutatása település bemutatása (hány lakossal rendelkezik az adott

Részletesebben

Amikor a hátrányos helyzet előny

Amikor a hátrányos helyzet előny Amikor a hátrányos helyzet előny Az akadálymentes turizmus, mint versenyelőny és bevételforrás Több napra látogatók 1 3 éjszakát eltöltők száma (ezer fő) kiadásai, millió Ft egy fő egy napjára jutó költése

Részletesebben

Kedves Fesztivállátogató!

Kedves Fesztivállátogató! Kedves Fesztivállátogató! Szeretettel köszöntjük Önöket a tavaszi fesztiválok megrendezése alkalmából és örömmel invitáljuk programjainkra a siófoki Hajókikötőbe. Reményeink szerint olyan színvonalas programot

Részletesebben