4.) Populációnövekedési modellek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "4.) Populációnövekedési modellek"

Átírás

1 4.) Populációnövekedési modellek A populációk időbeni változását alapvetően befolyásolja növekedésének milyensége, továbbá szaporodási és életvitel sratégiája. A populációnövekedés két legegyszerűbb formája az exponenciális és a logisztikus növekedés. Exponenciális: ha egy populáció nagyságát elhalálozás és migráció nem változtatja, akkor abban az egyedszám a születések számával azonos mértékben növekszik. Ilyenkor ha az egyedek szaporodási üteme állandó, akkor a populáció egészének növekedési üteme a populációban már jelenlevő egyedek számnak egyszerű többszöröse. Legegyszerűbb esete, ha a populáció egyedei évente egyszer szaporodnak és a nemzedékek nem fedik át egymást. Másik eset, amikor egy populációban a szaporodás folyamatos és a generációk átfedik egymást. Mindkettőnél érvényes az exponenciális populációnövekedés egyenlete, ha a migrációt elhanyagoljuk: dn/dt= p N, ahol r = s h N = a populáció egyedszáma az adott pillanatban r = a populáció pillanatnyi növekedési rátája s = a születési ráta egy egyedre vonatkoztatva h = a halálozási ráta egy egyedre vonatkoztatva Logisztikus: a természetben a populációk növekedése csak különlegesen kedvező körülmények között, akkor is csak rövid ideig felel meg az exponenciális egyenletnek. Könnyen belátható, hogy. ilyen esetben ha r>0 esetben a populáció rövid idő alatt csillagászati egyedszámra duzzadna. Természetesen ez nem következik be, mert hosszabb periódusokat tekintve a populációk többségében dn/dt átlagosan zérus vagy ahhoz közeli értékű. A kezdetben exponenciálisan növekvő populáció r értéke egy idő múlva nullává válik, így a létszám nem növekszik tovább, hanem egy K szint (a környezet eltartó képessége ) körül ingadozik. Egyenlete: dn/dt = rn(k - N/K). A populáció növekedésének pontos becsléséhez tudnunk kell azt is, hogy az egyedek mennyi ideig élnek, milyen életkorban és milyen ütemben szaporodnak. Ezeket a demográfiai információkat a túlélési és termékenységi programok tartalmazzák. A túlélési program azoknak az egyedeknek a számát adja meg, amelyek az egyes életkorokat elérik. Az I, görbe azokra a populációkra jellemző, ahol a véletlenszerű halálozás minimális és a halál oka legtöbbször az öregség (pl: ember), A II. típusú görbe esetében a halálozás valószínűsége minden életkorban azonos (pl.: hidra, énekesmadarak). A III. típusú túlélési görbe a leggyakoribb a természetben. Minden olyan esetben érvényes, amikor nagyszámú utód (pl.: spóra, mag-, pete) keletkezik, de ezek többsége a korai életkorban elpusztul. Azoknak az egyedeknek viszont, amelyek biztonságos termő vagy letelepedési helyet találnak, jó esélyük van az ivarérett kor elérésére (pl.: kagylók). A különböző populáció tartós fennmaradása elképzelhető úgy is, hogy egyedszámuk és egyedsűrűségük időben mintegy állandó, ezt stabilis egyensúlyi állapotnak nevezhetjük. Természetesen itt sem abszolút változatlanságról van szó, hanem arról, hogy az értékek kisebb zavarások után az eredeti értékre térnek vissza. Ha az egyensúly nem stabil, akkor a zavaró tényezők hatására nagy kilengések észlelhetők és az értékek nem állnak vissza a kiinduló értékre, ekkor az adott populáció ki is pusztulhat. A stabilitás tehát ökológiai értelemben az ökológiai rendszerek látszólagos változatlanságát, a zavaró hatásokkal szembeni rugalmas ellenállását jelenti. Szaporodási és életvitel stratégiák: minden populáció rendelkezik egy genetikailag meghatározott belső növekedési rátával (r). Ennek értéke egyféle alkalmazkodási jellemzőnek tekinthető. Ennek alapján a két végletet képviselik: - R-stratégisták: növekedésük exponenciális, egyedszámuk nagymértékben változó, úttörő-fajok (élőhelyek gyors felfedezése), rövid élettartam, nagy utódszám, rossz versenyképesség, jellemzőjük 3. túlélési görbe. 4-es tétel szerk: Gincsai János oldal 1

2 - K-stratégisták: növekedésük logisztikus, áz egyedszám dinamikus egyensúlyban van, hosszú. élettartam, jó versenyképesség, gyakori ivadékgondozás, a szélsőséges K-stratégisták túlélési görbéje legtöbbször az I. típusba tartozik. A fenti két stratégia között természetesen sok átmenet képzelhető el, sőt egy-egy populáció stratégiája is változhat (pl: vízi élettérben a Daphnia tavasszal R-stratégistaként viselkedik, de amikor már kitöltötte az életteret és felélte annak forrásait, az év hátralévő részében a K-stratégisták jellemzőit mutatja). 4.b Aggteleki Nemzeti Park A védett terület nagysága: hektár, ebből fokozottan védett hektár. Elhelyezkedés: A nemzeti park védett területe két nagy részből áll, amelyet a Bódva sűrűn lakott völgye választ el egymástól. A nagyobb terület az országhatár és nagyjából a Trizs, Teresztenye, Szinpetri, Szögliget, Tornanádaska területen az Aggtelek-Rudabányai hegyvidéken, a kisebbik Szőlősardó, Szalonna, Tornaszentandrás között a Szalonnai-szigethegység területén fekszik.. Ha természetvédelemről, nemzeti parkokról esik szó, szinte mindenki magától értetődően a ritka növény- és állatfajokra, esetleg a veszélyben lévő társulásokra gondol. Holott a természetben pontosan ilyen értéket képvisel az ún. "élettelen természet", a kőzetek, az ásványok, a geológiai képződmények, a tájformák világa. Arról nem is beszélve, hogy a százmilló évek folyamatait látvánnyá varázsló "kővilág" legalább olyan szemet gyönyörködtető, lelket emelő, mint a természet élő alkotásai. Ha valaki kíváncsi a természet ezen hallgatag, mozdulatlan csodáira, annak az Aggteleki-karsztvidék felejthetetlen emléket kínál. Ez az egyetlen nemzeti park Magyarországon, amelyet bár élővilága is bővelkedik ritka és egyedülálló fajokban, elsősorban a terület pazar, és sok tekintetben párját ritkító geológiai képződményeinek megvédésére hívtak életre. Az UNESCO a világörökség részének nyilvánította. Ez a vidék kőzettanilag, növény- és állatvilágát tekintve is sok szempontból rendhagyó. Bár földrajzilag a Aggteleki-karszt, vagy másképp a Sajó-Bódva vidék az Északi- középhegységhez tartozik, fejlődéstanilag és szerkezetileg sokkal inkább az Északnyugati-kárpátok belső karéjához illeszkedik. Földtörténetileg a terület alapját adó a triász első időszakából származó, mintegy kétszázötven millió éves homokkő és agyagpala alapra karsztosodásra különösen hajlamos, ezer méternél is vastagabb mészkőréteg képződđ6tt a triász idején. Az aggteleki barlangok nagy része ebben a középső-triászkori mészkőben található. A terület a földtörténet későbbi időszakaiban többször is összetöredezett, majd újabb és újabb talajrétegek (homok, agyag stb.) ülepedtek ki rá. A különböző földtörténeti korokban más-más élőlényekből, és különböző mélységű tengerből kiülepedő rétegek melyek között a vörösestől a majd' feketén át a sárgás és hófehér árnyalatúig megtalálhatók a színskála legszebb színei szépen és kényelmesen tanulmányozhatók a Jósvafőt Színpetrivel, illetve a Jósvafőt Aggtelekkel összekötő út bevágásaiban, valamint a Baradla-barlangnál, a védett geológiai feltárásokban. A vékony talajtakaró alól előtörő hófehér sziklák, az egy vonalban meredező pengeéles kőcsíkok (az "ördögszántások"), a víznyelők (pl. az aggteleki Kis- és Nagyravasz-lyuk), a lágy formájú dolinák, töbrök, zsombolyok, és szurdokvölgyek valóban elvarázsolt világa sokkal erőteljesebben mutatja a mészkőhegységek jellemző karsztjelenségeit, mint a Bükk. A vékony, nyár elejére csontszárazra szikkadó üledékes talajból a csapadék igen gyorsan kimossa a szerves anyagokat, és marad a táj 4-es tétel szerk: Gincsai János oldal 2

3 jellegzetes talaja, a vörös "terra rossa". A karszt délebbre eső területein (nagyjából az Aggtelek Perkupa vonaltól délre) már inkább a fedett karszt jellemző, ahol a mészkő alapkőzetre a földtörténeti korok során újabb kőzetek rakódtak, és a talaj termőrétege is jóval vastagabb. Ez a terület inkább lankás, otthonos táj, lágy vonalú dombokkal, laposabb, szélesebb völgyekkel, középhegységre jellemző tölgyes erdőkkel. Az Aggteleki-karsztvidék az ország egyik leghidegebb része, hiszen időjárását nagymértékben befolyásolja a közeli Kárpátok éghajlata. Az esős és hófedte napok száma is kiugróan magas, ezért a terület az ország átlagához képest kiugróan bővizű. A Sajó és a Bódva vízgyűjtőjéhez tartozó területen a lefutó völgyekben több, jobbára állandó patak (pl. Telekes-, Jósva-, Ménes-, Szuha- stb.) szállítja a lehullott csapadékot és a közel száz, többé-kevésbé állandó karsztforrás vizét. Ezeket a forrásokat a mészkőhegység belsejének bonyolult vízrendszere táplálja. A patakok és források hálózatát a karsztvidéken kisebb-nagyobb időszakos vagy állandó tavacskák, "tengerszemek" egészítik ki. Ezek egy része a karszthegység víznyelőinek eldugulása után, azok mélyedéseiben alakult ki, másik részük pedig mesterséges. Az előbbire példa a Baradla-barlang mellett található Vörös-tó vagy az Aggteleki-tó, a derenki és a szögteleki tó, míg az utóbbira a jósvafői Tengerszem. A változékony vízjárás miatt igen gyakran előfordul, hogy egyik-másik természetes tavacska kiszárad, és egy évvel később már rét zöldell a helyén, és fordítva is megeshet: egy elduguló víznyelőben huzamosabb esős időszak után friss tengerszem keletkezik. Bár ahogy a fentiek igazolják az Aggteleki-karszt felszíne is megannyi látnivalót rejt, a nemzeti park leghíresebb és legértékesebb kincsei kétségkívül a barlangok számuk több, mint kétszázhatvan, amelyből húsz fokozottan védett A barlangrendszernek mindössze egy része található Magyarország területén, a többi a karsztvidék szlovákiai, Rozsnyóig terjedő területén, a Szlovák-karsztban húzódik. A legnagyobb és legnevezetesebb barlang a Baradla, amely a nagyjából huszonöt kilométer hosszú Baradla-Domicai barlangrendszer része (ennek tizennyolc kilométeres szakasza fekszik magyar területen). A Baradla-cseppkőbarlang Európa egyik leghosszabb, legszebb és cseppkövekben leggazdagabb barlangja (a barlang Aggtelekről és Jósvafőről is megközelíthető). A barlang eredetileg háromemeletes, amelynek látogatás során a második emelete járható be, míg az alsó szint víz alatt van. A két felső szint lenyűgöző szépségű cseppkövei közül a leghíresebb talán a huszonöt méter magas és majd ezertonnás "Csillagvizsgáló", de hasonló csodák tucatjait láthatja a látogató a "Tigris", a "Sárkányfej", az "Anyósnyelv", a Mozdony" stb., még akkor is, ha csak a mindenki által kényelmesen bejárható kis túrán vesz részt. Ezek a cseppkövek egyrészt a talajon állnak (sztalagmitok), más részük viszont a mennyezetről épül lassan lefelé (sztalagtitok). Nem egy esetben pedig olyan oszlopok képződnek, amelyek a két irányból megindult cseppkövek összeépülésével jönnek létre. A barlang hatalmas, cseppkőfalú termeiben a legnagyobb az "Óriások terme" elképzelhetetlen tündérvilágba csöppen a látogató, amelyet mesebeli lények és építmények népesítenek be (pl. a "Kínai pagoda", "Búbos kemence"). A barlang élővilága is érdekes, hiszen az örök sötétségben lakó alsóbbrendű állatok melyek leghíresebb tagjai az aggteleki vakrák, a vakfutrinka (Carabus), és több színtelen, szinte áttetsző, vak élőlény: csigák, pókok, bogarak teljes mértékben alkalmazkodtak a föld alatti életmódhoz. Más részük viszont csak élete egy részét tölti a barlangban, egyébként felszíni életet él. Ezek közül a legismertebbek a denevérek, amelyek közül több szigorúan védett faj is él itt. A Baradlához hasonló a csaknem tíz kilométeres Béke-barlang Jósvafőn, illetve a három kilométer hosszú égerszögi Szabadság-barlang is. A Baradlához hasonló módon keletkeztek, és hasonlóan szép, bár kisebb képződmények találhatók bennük. Látogatásuk azonban engedélyhez kötött (bár a Szabadság-barlang esetében ez lehet, hogy változik), illetve a Béke-barlang egy része igen hatásos klímája és flórája miatt gyógybarlangként működik. A "vízszintes barlangok" mellett a hegységben 4-es tétel szerk: Gincsai János oldal 3

4 több függőleges, ún. aknabarlang is található, melyek közül a legmélyebb a 235 méter mély Vecsembükki-zsomboly. Külön ki kell térni a Szalonnai-karszt, illetve az Esztramos barlangjaira is, amelyeket a bányászat során fedeztek fel (és amelyek egy részét a barbár kitermelés tönkre is tett). Ezek a barlangok melegvizes kioldódás hatására jöttek létre kisebbek, ám falaikat színes kalcitkristályok, nemzetközileg is ritka görbecseppkövek és borsókövek sokasága fedi. A nemzeti park a barlangokon és a karsztvidék felszíni formáin túl, növény- és állatvilágával is megannyi látnivalót kínál a látogatónak. Az Aggteleki-karszt, a zonációnak megfelelően, évezredeken át gyertyános-tölgyessel borított terület volt, csak a sziklás részeken a sziklás letöréseken, erózió sújtotta déli meredekeken volt jellemző a fátlan gyeptársulás. A ma több helyen is látható nagy kiterjedésű fátlan tisztásokat az évezredek óta megtelepedett ember folyamatos legelő, és réthasználata alakította ki. Érdemes megjegyezni, hogy az így létrejött fátlan területek ökológiai egyensúlyának az évszázadok folyamán az emberi tevékenység már tökéletesen részévé vált, ezért megszüntetése a ritka és értékes élővilág vesztét okozhatná. Ezekben az erdőkben tavasszal hóvirág és keltike (Corydalis) virít. A fennsíkok vékony termőrétegű tisztásainak jellemző társulása árvalányhajas (Stipa) pusztagyep, és ezeknek a társulásoknak védett kincse a karszt legveszélyeztetettebb növénye, a nemzetközi vörös könyves tornai vértő is. A karszt északi oldalait, a hidegebb mikroklímájú töbröket bükkösök uralják, a sötét, hűvös szurdokokban szurdokerdők élnek. Értékes fajai az illatos farkasboroszlán, az ikrás fogasír és az itt, valamint a törmelékes, vékony talajrétegű helyek hársas-kőrises sziklaerdeiben élő szépséges kakasmandikó. A déli, melegebb területeken melegkedvelő tölgyest, a meleg, helyenként forró sziklás lejtőkön molyhostölgyes-karsztbokorerdőket találunk. Ezek a mediterrán jellegű területek aljnövényzetükben igazi ritkaságokat rejtenek: piros madársisak, fürtös kőtörőfű, nőszőfű, szigorúan védett leánykökörcsin vagy az (erdélyi benszülött) erdélyi nyúlfarkfű virít a lisztes berkenyék, sajmeggyek árnyékában. A fás területek között húzódó félszáraz sziklagyepek ritkasága a pirosló kígyószisz és a szigorúan védett osztrák sárkányfű. A karszt patakvölgyeit kísérő páfrányos aljnövényzetű égeresek és a lápi magaskórósok (a Kecsővagy a Ménes-völgyben), szintén a terület értékes társulásai. A karszt állatvilága legalább olyan sokszínű, mint a növényvilág. A gyertyános-tölgyesek békésebb, zavarástól távoli sűrűségeiben még gyakori a császármadár, hazánk egyetlen fajdfaja. Az erdők közötti réteken, különösen a délebbi terület lankás területein hajnalonta rendszeresen hallani a fürj pitypalattyát, nedvesebb területeken, patakmenti vizes réteken a haris recsegő kiáltását. Szintén a nedves területek erdőségeinek lakója a rejtett életű fekete gólya. A sziklás, nehezen megközelíthető erdőkben, bükkösökben fészkel a terület hatalmas ragadozója, a parlagi sas, és a békászó sas. A legsűrűbb tölgyesekben, bükkösökben talál otthonra az uráli bagoly, a nem is olyan régen Ázsiából beköltözött majd' uhu nagyságú éjjeli ragadozó. Az aktív védelemnek köszönhetően a holló és a macskabagoly már közönséges látvány (illetve a macskabagoly esetében inkább "hallvány"). A karszt erdeiben hegyi fakusz, zöld és szürke küllő, fekete harkály él, az öreg fák odúiban kékgalamb fészkel, az erdőszéleken búbosbanka, a patakok, tengerszemek mellett jégmadár és vízirigó él. A köves-sziklás részeken valamint a kőbányák területén kövirigót láthat a türelmes megfigyelő. A telepített fenyvesekben süvöltő, sárgafejű királyka és fenyves cinke költ. A karszt hüllő- és kétéltűfaunája is értékes, nem ritka a rézsikló, a kockás és az erdei sikló, a meleg, sziklás területeken gyakran találkozni zöld, fürge, fali, és törékeny gyíkkal is, a nedves területeken nem számít ritkaságnak a szép foltos szalamandra. 4-es tétel szerk: Gincsai János oldal 4

5 A tavakból, patakokból és forrásokból ritka halak és alsóbbrendű élőlények tucatjait sorolhatnánk: a forrásokhoz közeli patakrészeken fenékjáró küllő, kövi csík, és fürge cselle, lejjebb a ritka Petényimárna és felpillantó küllő, míg a patakok legalsó részein vágó csík, homoki küllő és a parazita tiszai ingola él. És mindez még csak az "elhanyagolható kisebbség"! Ugyanis a karszt igazi gazdagsága a rovarvilágában testesül meg. Érdemes megemlíteni a rovarvilág legjellegzetesebb tagjait, és e világ arisztokratáit, a nappali lepkéket: a fennsík rétjein a tűzlepkék több faja él, a gyertyánosokban lonclepkével, fecskefarkú lepkével, kardoslepkével találkozhat a figyelmes látogató. Az öreg tölgyesekben még viszonylag gyakran találkozni a szürkéskék hátú havasi cincérrel, de gyakori az egyébként ritka zempléni és hegyi futrinka is. A nemzeti parkok faunájának taglalása során ritkán esik szó a nagyemlősökről. Most mégis kivételt kell tenni, hiszen a magyarországi erdőkben gyakori gímszarvas, vaddisznó és őz mellett itt él néhány hazánkban igen ritka nagyragadozó is. A kárpáti erdőségekből egy ideig csak le-lejártak, mára azonban örvendetes módon meg is telepedtek a hiúzok és a farkasok. Egyelőre még csak egy-két család nyomaira bukkannak a természetvédelmi őrök, de várhatóan a védelem hatására megerősödhet állományuk. Hasonlóképp állítólag egy medvecsalád is áttette székhelyét a biztonságos kárpáti rengetegből az Aggteleki-karszt erdeibe. A táj bővelkedik kultúrtörténeti, néprajzi emlékekben is. A Baradla-barlangban megtalálták az ősember nyomait, és a csiszolt kőeszközökön túl bronz- és vaskori leleteket is feltártak a kutatók. Imola község határában 11. századi őskohót találtak, és szintén Imola határában, valamint a környéken több földvár emléke is előkerült. A későbbi korokból talán a legszebb emlék a tornaszentandrási 12. századi templom, amely Európában is egyedülálló módon ikerapszisos (két szentélyű). Ezen a területen egyébként több település története is egészen az Árpád-korig nyúlik vissza, 12. századi alapítású például a szalonnai vagy a boldvai templom is (ez utóbbihoz kötődik legrégebbi nyelvemlékünk, a Halotti beszéd születése is). Híresek Bódvalenke, Jósvafő, Tornanádaska szépséges kazettás mennyezetű templomai. Szögligeten a 13. században épített Szádvár romjai gyönyörködtetik a szemet. A népi építészet egy-egy emléke szinte bármely kis faluban fellelhető. Sok régi parasztporta található Szögligeten, Tornakápolnán, Égerszögön. Érdemes kitérőt tenni Gömörszőlősre is, ahol a Miskolci Ökológiai Intézet ökofalu-programjának házai és gazdálkodási és életmódprogramjának eredményei tekinthetők meg. 4/c A biodiverzitás csökkenését kiváltó okok a múltban és a jelenben A fajok kihalásának sebessége is minden korábbinál gyorsabb. Társulások és élőhelyeik folyamatosan degradálódnak és pusztulnak, sok. faj sodródik a kipusztulás felé. A még fennmaradó fajok is folyamatosan veszítenek genetikai változatosságukból, ahogy a populációk mérete csökken, unikális populációk és alfajok semmisülnek meg, s a megmaradó populációk gyakran nagyon izolálódnak. A sokféleségnek e minden szinten megfigyelhető csökkenése az emberiség természetátalakító és pusztító tevékenysége miatt megy végbe. A környezetpusztítás legfontosabb következménye az extinció, vagyis kipusztulás. A geológiai jelen a földtörténet fajokban leggazdagabb periódusának tekinthető. Ugyanakkor az utóbbi másfél évszázadban a fajkihalások sebessége korábban soha nem látott, csak a földtörténet korábbi öt tömeges fajkihalási periódusához fogható mértékű. Annak ellenére, hogy a családok és fajok száma folyamatosan emelkedett a földtörténeti korok során, az öt tömeges kihalási időszak alkalmával az adott kor élőlénycsoportjainak jelentős százaléka kipusztult. Tömeges kihalást szenvedő 4-es tétel szerk: Gincsai János oldal 5

6 élőlénycsoportok a kihalási időszakokban: ordovícium:az ismert állatcsaládok 50%-a, köztük sok Trilobita Devon. Ismert állatcsaládok 30%-a, köztük állkapocs nélküli és ősi porcoshalak, sok Trilobita perm: ismert állatcsaládok 50%-a, közöttük a tengeri fajok több mint 95 %-a, sok fa, kétéltű, legtöbb mohaállat, pörgekarú, az összes Trilobita triász: az ismert állatcsaládok 35 %-a, közöttük sok hüllő és tengeri puhatestű Kréta: hüllők (dinoszauruszok), sok tengeri faj, közöttük rengeteg Foraminifera és puhatestű negyedidőszak: nagy testű emlősök és madarak. A legtömegesebb kihalások a perm időszak végi, mintegy 250 millió évvel ezelőtti periódust jellemezték. Valószínű, hogy valamilyen nagy katasztrófa- például intenzív vulkánosság vagy aszteoridbecsapódás jelentős változást okozott a Föld éghajlatában, s ezt sok faj nem volt képes tolerálni. A tengeri állatok háromnegyede kipusztult. 50 millió év alatt emelkedett a tengeriállat-családok száma a kihalási periódus előttire. Napjainkban a hatodik nagy kihalási periódust éljük. Az emberi populáció növekedésével a faj szám csökkenésnek indult Az emberi tevékenység fajkihalásokra gyakorolt első érzékelhető hatása a nagy testű emlősök kihalása Ausztráliából, Észak- és Dél-Amerikából az ember megjelenésének időszakában. Egyrészt vadászatuk, másrészt az erdők kiirtása és felégetése miatt. Az emberi tevékenység hatására 1600 óta a Föld emlősfajainak 2,1 %-a, a madárfajok 1,3 %-a kipusztult. A kihalások sebessége egyre gyorsul, s nagyon sok ma még meglévő faj oly mértékben megritkult, hogy a kihalás közvetlen közelébe került. Az emlősök és madarak esetében napjainkban megfigyelt kihalási sebesség a természetes kihalási sebességnek százszorosa, néha ezerszerese. A kihalások sebessége meghaladja a fajképződést. A szigetek fajai különösképpen veszélyeztetettek a kihalás szempontjából, mert kis areájuk van, s elszigetelt körülmények közötti kialakulásuk miatt nem rendelkeznek a vadászattal vagy a szigetre behurcolt idegenhonos fajok káros hatásaival szembeni védekező mechanizmusokkal. A vízi élőlények közül az édesvizek sebezhetőbbnek tűnnek, mit tengeri rokonaik. A kihalások jelenlegi sebessége a földtörténet nagy kihalási periódusaiban tapasztaltakhoz mérhető. A fajok globális kihalása mellet, sok faj esetében súlyos probléma a lokális kihalás. Sok faj esetében súlyos helyi szintű pusztulás figyelhető meg. A korábban széles elterjedésű, akár tömeges faj esetleg korábbi élőhelyének néhány kisebb foltban fennmaradt fragmentumába szorult vissza. 4-es tétel szerk: Gincsai János oldal 6

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Látnivalók a tanösvény állomásain

Látnivalók a tanösvény állomásain Baradla Tanösvény Jelzése: Helye: Hossza: Időtartam: Jellege: sárga sáv (turistajelzés) Aggteleki Nemzeti Park (Aggtelek Jósvafő) 7,5 km kb. 3 óra földtan, karsztmorfológia, növénytan, állattan Az Aggteleki

Részletesebben

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek Egy kis segítség. A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek hívták, mai nevét arról kapta, hogy a régiek szerint

Részletesebben

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

Kirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL!

Kirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL! Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Kirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL! Kirándulás

Részletesebben

Melléklet. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentoségu különleges természet-megorzési területek

Melléklet. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentoségu különleges természet-megorzési területek Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentoségu különleges természet-megorzési területek Aggteleki-karszt és peremterületei (HUAN20001) Aggtelek 02, 03, 04, 05,

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

ANP osztálykirándulásos ajánlatai Barlang túrák Hucul programok Kúria Oktatóközpont Tanösvények Faluséták és kultúrtörténeti helyszínek

ANP osztálykirándulásos ajánlatai Barlang túrák Hucul programok Kúria Oktatóközpont Tanösvények Faluséták és kultúrtörténeti helyszínek ANP osztálykirándulásos ajánlatai Barlang túrák Hucul programok Kúria Oktatóközpont Tanösvények Faluséták és kultúrtörténeti helyszínek Baradla-barlang, aggteleki rövidtúra 700Ft/fő A túra hossza: 1 km

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Világörökségek a föld mélyében

Világörökségek a föld mélyében Az Aggteleki-karszt barlangjainak bemutatása nemzetközi összehasonlításban avagy Világörökségek a föld mélyében Magyar Nemzeti Parkok Hete Bódvaszilas 2012.06.15 Egri Csaba VM A Világörökséggé nyilvánított

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

2011.03.10. BÜKKI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A NEMZETI PARK LOGÓJA FÖLDTANI ÉRTÉKEK FÖLDTANI ÉRTÉKEK

2011.03.10. BÜKKI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A NEMZETI PARK LOGÓJA FÖLDTANI ÉRTÉKEK FÖLDTANI ÉRTÉKEK BÜKKI NEMZETI PARK http://www.bnpi.hu/index.php?m=cikk_galeria&gal_id=10 http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10103/ch04s04s07s01.html, http://www.ceglokator.hu/map.php A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

Részletesebben

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ 1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232. Versenyző iskola neve:.. ... Csapattagok:...

3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232. Versenyző iskola neve:.. ... Csapattagok:... Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

Jászói szikla tanösvény

Jászói szikla tanösvény Jászói szikla tanösvény Nehézségi fok: A tanösvény a Jászói Tölgyesek Nemzeti Termzeti Rezervátum (35,10 ha) keleti rzén halad. A tanösvény első szakasza a premontrei rend temetője melletti emelkedőn a

Részletesebben

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban

Részletesebben

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Demográfia. Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása. N jelenleg. = N korábban. + Sz M + Be Ki. A szervezetek típusai: UNITER

Demográfia. Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása. N jelenleg. = N korábban. + Sz M + Be Ki. A szervezetek típusai: UNITER Demográfia Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása N jelenleg = N korábban + Sz M + Be Ki A szervezetek típusai: UNITER MODULÁRIS Ramet Genet 1 Élőlények egyedszámának meghatározása:

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken

ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Kódszám: Séta a Balaton-felvidéken A Káli-medence a Balaton-felvidéken található. Honfoglaló ősünknek, Kál vitéznek őrzi a nevét. Az Árpád-korban

Részletesebben

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1.

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység I. Néhány tagja középidei üledékes kőzetekből áll üledéken kialakult dombságok és medencék A Dunántúli-középhegység

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1

A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1 A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1 A Sierra Gorda Nemzeti Park a Sierra Madre Oriental (Keleti-Miasszonyunk-hegység)

Részletesebben

Igaz, hogy sok régi épület, vár, kolostor, régi falu is a természetvédelem alá tartozik nálatok?

Igaz, hogy sok régi épület, vár, kolostor, régi falu is a természetvédelem alá tartozik nálatok? diákmelléklet ÉN ÉS A VILÁG 5. évfolyam 125 D1 Ed Romejn levele Kedves Ismeretlen Barátom! Ed Romejn vagyok. Leidenben lakom, ez egy szép kis város Nederlandban (Hollandiában). Tizenegy éves vagyok, az

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus Kedves Tanárok! Az alábbi kisfilmek a természettel, környezetvédelemmel foglalkozó emberek, szervezetek munkáját mutatják be. Az egyes fejezetek után kérdéseket teszünk fel a filmekben elhangzott kérdésekkel

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

II. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció

II. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció II. hazánk élôvilága 1. Ökológiai alapismeretek A szén körforgása A növényeket azért hívjuk termelőknek, mert képesek a fotoszintézis folyamata során a légkörből vett szervetlen szén-dioxidból saját szerves

Részletesebben

Nagyvisnyó Túlélő tábor

Nagyvisnyó Túlélő tábor Nagyvisnyó Túlélő tábor 2014.08.17-22. 1. nap: Tiszafüred Poroszló Hajótúra Dédesi várrom 2. nap : Nagyvisnyó Aggtelek Nagyvisnyó szabad program vacsoráig 3. nap: Csomózási technikák a túléléshez (alpin

Részletesebben

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m,

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese? TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló 1. Hol található a világ legnagyobb trópusi erdőterülete? a. A Kongó-medencében. b. Amazóniában. c. Pápua-Új Guineán. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó

Részletesebben

Települési értékvédelem esettanulmányok

Települési értékvédelem esettanulmányok Települési értékvédelem esettanulmányok I. Budafok-Tétény természeti értékei Mészáros Péter Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület www.zoldjovo.hu zoldjovo@zoldjovo.hu Corvinus Egyetem, MSc képzés 2015.

Részletesebben

BÓDVA-VÖLGYI ESETTANULMÁNY

BÓDVA-VÖLGYI ESETTANULMÁNY A Nemzeti Vízstratégia (környezetvédő) civil szemmel BÓDVA-VÖLGYI ESETTANULMÁNY Készítő: Ökoton Bt. 2013. december A tanulmány elkészítését a Norvég Civil Alap NCTA 2013 2376 E számú pályázata biztosította

Részletesebben

Környezeti nevelés az Aggteleki Nemzeti Parkban

Környezeti nevelés az Aggteleki Nemzeti Parkban Környezeti nevelés az Aggteleki Nemzeti Parkban Készítette: Mattyasovszky Zsuzsanna környezettan földrajz szakos hallgató Témavezetők: Angyal Zsuzsanna tudományos segédmunkatárs Szászné Heszlényi Judit

Részletesebben

TÁMOP-3.14.-12/2-2012-0821. Gyermekláncfű egészségmegőrző és környezetvédő tábor

TÁMOP-3.14.-12/2-2012-0821. Gyermekláncfű egészségmegőrző és környezetvédő tábor TÁMOP-3.14.-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra Gyermekláncfű egészségmegőrző és környezetvédő tábor TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821

Részletesebben

EVALUAREA NAŢIONALĂ LA FINALUL CLASEI a VI-a Anul școlar 2014-2015. Matematică şi Ştiinţe ale naturii TEST 1. Localitatea......

EVALUAREA NAŢIONALĂ LA FINALUL CLASEI a VI-a Anul școlar 2014-2015. Matematică şi Ştiinţe ale naturii TEST 1. Localitatea...... EVALUAREA NAŢIONALĂ LA FINALUL CLASEI a VI-a Anul școlar 2014-2015 Matematică şi Ştiinţe ale naturii TEST 1 Judeţul/sectorul... Localitatea... Unitatea de învățământ... Numele şi prenumele elevei/elevului......

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Az ökológia alapjai Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Állatföldrajz Tárgya: a fajok elterjedése, ennek folyamatai ill. okai Néhány alapfogalom Fauna: valamely

Részletesebben

Természetismeret 4. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 4. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Dél- és Délkelet-Európa

Dél- és Délkelet-Európa Dél- és Délkelet-Európa Határok: Atlanti-ó. Gibraltári-szoros Földközi-tenger Égei-tenger Dardanellák- Márvány-tenger Boszporusz Félszigetek:Pireneusi-fsz. (Ibériai-fsz.), Appennini-fsz., Balkán-fsz. (Isztriai-fsz.)

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Őslénytan, régészet ŐSLÉNYEK A BARLANGOKBAN

Őslénytan, régészet ŐSLÉNYEK A BARLANGOKBAN Őslénytan, régészet ŐSLÉNYEK A BARLANGOKBAN Az őslénytan (paleontológia) a földtörténeti múlt növény; és állatvilágát kutatja. A barlangok és karsztos üregek kitöltése kedvező körülményeket biztosít az

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18.

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013 Alapvető változások Terjeszkedő emberi társadalmak Az állattartás térhódítása A farkas háziasítása, a kutya színre lép Farkas (Canis lupus)

Részletesebben

Téli Túrák nemzeti parkjainkban

Téli Túrák nemzeti parkjainkban Téli Túrák nemzeti parkjainkban Időpont: január 23. (szombat) országszerte számos helyszínen A téli időszakban nemzeti parkjaink egészen más arcukat mutatják felénk. Akik a friss időben csatlakoznak az

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Ki mit tud Magyarországi hüllők

Ki mit tud Magyarországi hüllők Ki mit tud Magyarországi hüllők Fürge gyík feje közelről, oldalt jól látszik a füle További információ a Magyarországon honos állatokról: MME Az összes magyarországi hüllő és kétéltű védett állat, befogásukat

Részletesebben

VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET. A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta.

VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET. A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta. VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta. Az emberiség tájformáló tevékenysége nyomán számos természetes élőhely, így

Részletesebben

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

Brachydesmus troglobius Daday, 1889, az Abaligeti-barlang jellegzetes karimás ikerszelvényes faja. (fotó: Korsós Z.)

Brachydesmus troglobius Daday, 1889, az Abaligeti-barlang jellegzetes karimás ikerszelvényes faja. (fotó: Korsós Z.) A Nyugat-Mecsek barlangjaiban élő ritka és endemikus eutroglofil és troglobiont makrogerinctelen fajok elterjedésének vizsgálata és integratív taxonómiai revíziója A Mecsek hegység két barlangjában (Abaligeti-barlang

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

EVALUAREA NAŢIONALĂ LA FINALUL CLASEI a VI-a Anul școlar 2014-2015. Matematică şi Ştiinţe ale naturii TEST 2. Localitatea......

EVALUAREA NAŢIONALĂ LA FINALUL CLASEI a VI-a Anul școlar 2014-2015. Matematică şi Ştiinţe ale naturii TEST 2. Localitatea...... EVALUAREA NAŢIONALĂ LA FINALUL CLASEI a VI-a Anul școlar 014-015 Matematică şi Ştiinţe ale naturii TEST Judeţul/sectorul... Localitatea... Unitatea de învățământ... Numele şi prenumele elevei/elevului......

Részletesebben

A. B. C. D. Sorszám(jelige):.. MINDKETTŐ EGYIK SEM

A. B. C. D. Sorszám(jelige):.. MINDKETTŐ EGYIK SEM MINDKETTŐ EGYIK SEM KAÁN KÁROLY XXIII. ORSZÁGOS TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETISMERETI VERSENY ISKOLAI FORDULÓ 2015. Sorszám(jelige):.. Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont 1. feladat.. NÉGYFÉLE VÁLASZTÁS

Részletesebben

Második forduló megoldás

Második forduló megoldás I) feladat - Emlősök górcső alatt 55 pont Az egyik legnépszerűbb és legkönnyebben tanulmányozható állatcsoport az emlősöké. Ismerkedjünk meg most a következő fajokkal! I./1 Ki lehetek én? 30 pont Összekeveredtek

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

KEDVES OLVASÓ! Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele. AKTUÁLIS HÍREINK Kardozók. www.biomonitoring.komszol.hu

KEDVES OLVASÓ! Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele. AKTUÁLIS HÍREINK Kardozók. www.biomonitoring.komszol.hu GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. - Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 7. Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu

Részletesebben

Batthyány Műemlékegyüttes Védelmében Alapítvány. bakonytérség építészeti öröksége. örökségvédelmi katalógus II.

Batthyány Műemlékegyüttes Védelmében Alapítvány. bakonytérség építészeti öröksége. örökségvédelmi katalógus II. Batthyány Műemlékegyüttes Védelmében Alapítvány bakonytérség építészeti öröksége örökségvédelmi katalógus II. Batthyány Műemlékegyüttes Védelmében Alapítvány bakonytérség építészeti öröksége örökségvédelmi

Részletesebben

Nagyvisnyói sporttábor 2014. augusztus 17.- Beszámoló

Nagyvisnyói sporttábor 2014. augusztus 17.- Beszámoló Nagyvisnyói sporttábor 2014. augusztus 17.- Beszámoló A nagyvisnyói táborban 170 diák vett részt, és 7 kisebb tábort foglalt magába. A mi táborunk a kézilabda lánytábor, amelynek 40 résztvevője volt. Ezen

Részletesebben

Élettelen természeti értékek védelme. Természetvédelem

Élettelen természeti értékek védelme. Természetvédelem Élettelen természeti értékek védelme Természetvédelem Élettelen természeti értékek védelme Az élettelen természeti értékekről általánosságban Az élő szervezetek élettelen környezete, a talaj, a kőzet,

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András

BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András 1 BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András A biodiverzitás korunk kulcsszava, mely a görög biosz, illetve latin diversitas szavak jelentésének megfelelően a biológiai sokféleséget jelenti ideértve mind a genetikai,

Részletesebben

Az Északi középhegység

Az Északi középhegység Szülıföldünk Az Északi középhegység Természeti adottságai Részei, jellemzıi A cseppkıbarlangok kialakulása Megyéi Borsod- Abaúj Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Az Északi középhegység természeti

Részletesebben

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,

Részletesebben

Természet Háza Látogatóközpont 2015. évi programterv

Természet Háza Látogatóközpont 2015. évi programterv Természet Háza Látogatóközpont 2015. évi programterv Gyenesdiás 2015 MÁJUS 1- SZEPTEMBER 1- ig ÖKO Műhely FIX program; foglalkoztatótermi Minden kedd: 14:00-17:00; Péntek 9:00-12:00 JÚLIUS- AUGUSZTUS:

Részletesebben

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz BIOLÓGIA 3. MINTAFELADATSOR EMELT SZINT 2015 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Oktatáskutató

Részletesebben

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink, mint

Részletesebben

A Bódva vizét több malomgát, fenékgát és gázló duzzasztja. Ezen régi létesítmények nagy

A Bódva vizét több malomgát, fenékgát és gázló duzzasztja. Ezen régi létesítmények nagy Bódva: A Bódváról röviden A Bódva a Gömör-Szepesi-érchegység déli lejtőjén ered, majd a rövid szlovákiai szakasz után Hidvégardónál lépi át a magyar határt. Ezután a Tornai-dombsághoz tartozó Szalonnaihegység

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára. 1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez

Részletesebben

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

MENEDÉK. Me nedék a Borszék feletti Bükk-havason HELY

MENEDÉK. Me nedék a Borszék feletti Bükk-havason HELY A HELY A Keleti-Kárpátok havasainak a Gyergyói-, a Besztercei-, és a Kelemen-havasok ölelésében levő Borszék immár jó két évszázada Erdély egyik legszebb és méltán híres Európa szerte híres települése.

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

Kerékpártúra útvonalak

Kerékpártúra útvonalak Kerékpártúra útvonalak Szelce-Szádvár kerékpár körtúra Az Aggtelek-Domica határátkelőtőla Baradla-barlang aggteleki bejáratáig tartó 51 km hosszúságú, kb. 200 m-es szintkülönbségű kerékpáros körtúra 32

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Az Északi-középhegység természeti földrajza

Az Északi-középhegység természeti földrajza Az Északi-középhegység természeti földrajza A Visegrádi-hegységtől a Bodrog folyóig terjed. Hazánk legváltozatosabb és legmagasabb tája. Mészkő: Bükk és Aggteleki-karszt. Andezit: Visegrádi-hegység, Börzsöny,

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék. Táblás társasjáték Tudd, hogy mikor mi történt!

Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék. Táblás társasjáték Tudd, hogy mikor mi történt! Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék Táblás társasjáték Tudd, hogy mikor mi történt! Készítette: Kovács Veronika, 2014. október A játék célja A 7. osztályban tanult földtörténet összefoglalása

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László)

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Az elmúlt 10 15 évben számos közös briológiai-lichenológiai expedíción jártunk a Balkánfélszigeten, többek között Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária,

Részletesebben

A víz állandó körforgásban van a vízburokban: párolgás csapadékhullás lefolyás (e körforgás motorja a napsugárzás) ÓCEÁNOK

A víz állandó körforgásban van a vízburokban: párolgás csapadékhullás lefolyás (e körforgás motorja a napsugárzás) ÓCEÁNOK VÍZBUROK A földfelszín 71%-át víz borítja! Arday-Nagy-Sáriné: Földrajz 9.; OFI, Bp., 2015 Kereszty-Nagy-Nemerkényi-Neumann-Sárfalvi: Lakóhelyünk, a Föld; NTK, Bp., 2013 Jónás-Kovács-Szőllösy-Vízvári: Földrajz

Részletesebben

Helyi tanterv Természetismeret 6. évfolyam számára

Helyi tanterv Természetismeret 6. évfolyam számára Alapelvek, célok és feladatok Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Természetismeret Helyi tanterv Természetismeret 6. évfolyam számára Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói

Részletesebben