4.) Populációnövekedési modellek
|
|
- Gábor Orsós
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 4.) Populációnövekedési modellek A populációk időbeni változását alapvetően befolyásolja növekedésének milyensége, továbbá szaporodási és életvitel sratégiája. A populációnövekedés két legegyszerűbb formája az exponenciális és a logisztikus növekedés. Exponenciális: ha egy populáció nagyságát elhalálozás és migráció nem változtatja, akkor abban az egyedszám a születések számával azonos mértékben növekszik. Ilyenkor ha az egyedek szaporodási üteme állandó, akkor a populáció egészének növekedési üteme a populációban már jelenlevő egyedek számnak egyszerű többszöröse. Legegyszerűbb esete, ha a populáció egyedei évente egyszer szaporodnak és a nemzedékek nem fedik át egymást. Másik eset, amikor egy populációban a szaporodás folyamatos és a generációk átfedik egymást. Mindkettőnél érvényes az exponenciális populációnövekedés egyenlete, ha a migrációt elhanyagoljuk: dn/dt= p N, ahol r = s h N = a populáció egyedszáma az adott pillanatban r = a populáció pillanatnyi növekedési rátája s = a születési ráta egy egyedre vonatkoztatva h = a halálozási ráta egy egyedre vonatkoztatva Logisztikus: a természetben a populációk növekedése csak különlegesen kedvező körülmények között, akkor is csak rövid ideig felel meg az exponenciális egyenletnek. Könnyen belátható, hogy. ilyen esetben ha r>0 esetben a populáció rövid idő alatt csillagászati egyedszámra duzzadna. Természetesen ez nem következik be, mert hosszabb periódusokat tekintve a populációk többségében dn/dt átlagosan zérus vagy ahhoz közeli értékű. A kezdetben exponenciálisan növekvő populáció r értéke egy idő múlva nullává válik, így a létszám nem növekszik tovább, hanem egy K szint (a környezet eltartó képessége ) körül ingadozik. Egyenlete: dn/dt = rn(k - N/K). A populáció növekedésének pontos becsléséhez tudnunk kell azt is, hogy az egyedek mennyi ideig élnek, milyen életkorban és milyen ütemben szaporodnak. Ezeket a demográfiai információkat a túlélési és termékenységi programok tartalmazzák. A túlélési program azoknak az egyedeknek a számát adja meg, amelyek az egyes életkorokat elérik. Az I, görbe azokra a populációkra jellemző, ahol a véletlenszerű halálozás minimális és a halál oka legtöbbször az öregség (pl: ember), A II. típusú görbe esetében a halálozás valószínűsége minden életkorban azonos (pl.: hidra, énekesmadarak). A III. típusú túlélési görbe a leggyakoribb a természetben. Minden olyan esetben érvényes, amikor nagyszámú utód (pl.: spóra, mag-, pete) keletkezik, de ezek többsége a korai életkorban elpusztul. Azoknak az egyedeknek viszont, amelyek biztonságos termő vagy letelepedési helyet találnak, jó esélyük van az ivarérett kor elérésére (pl.: kagylók). A különböző populáció tartós fennmaradása elképzelhető úgy is, hogy egyedszámuk és egyedsűrűségük időben mintegy állandó, ezt stabilis egyensúlyi állapotnak nevezhetjük. Természetesen itt sem abszolút változatlanságról van szó, hanem arról, hogy az értékek kisebb zavarások után az eredeti értékre térnek vissza. Ha az egyensúly nem stabil, akkor a zavaró tényezők hatására nagy kilengések észlelhetők és az értékek nem állnak vissza a kiinduló értékre, ekkor az adott populáció ki is pusztulhat. A stabilitás tehát ökológiai értelemben az ökológiai rendszerek látszólagos változatlanságát, a zavaró hatásokkal szembeni rugalmas ellenállását jelenti. Szaporodási és életvitel stratégiák: minden populáció rendelkezik egy genetikailag meghatározott belső növekedési rátával (r). Ennek értéke egyféle alkalmazkodási jellemzőnek tekinthető. Ennek alapján a két végletet képviselik: - R-stratégisták: növekedésük exponenciális, egyedszámuk nagymértékben változó, úttörő-fajok (élőhelyek gyors felfedezése), rövid élettartam, nagy utódszám, rossz versenyképesség, jellemzőjük 3. túlélési görbe. 4-es tétel szerk: Gincsai János oldal 1
2 - K-stratégisták: növekedésük logisztikus, áz egyedszám dinamikus egyensúlyban van, hosszú. élettartam, jó versenyképesség, gyakori ivadékgondozás, a szélsőséges K-stratégisták túlélési görbéje legtöbbször az I. típusba tartozik. A fenti két stratégia között természetesen sok átmenet képzelhető el, sőt egy-egy populáció stratégiája is változhat (pl: vízi élettérben a Daphnia tavasszal R-stratégistaként viselkedik, de amikor már kitöltötte az életteret és felélte annak forrásait, az év hátralévő részében a K-stratégisták jellemzőit mutatja). 4.b Aggteleki Nemzeti Park A védett terület nagysága: hektár, ebből fokozottan védett hektár. Elhelyezkedés: A nemzeti park védett területe két nagy részből áll, amelyet a Bódva sűrűn lakott völgye választ el egymástól. A nagyobb terület az országhatár és nagyjából a Trizs, Teresztenye, Szinpetri, Szögliget, Tornanádaska területen az Aggtelek-Rudabányai hegyvidéken, a kisebbik Szőlősardó, Szalonna, Tornaszentandrás között a Szalonnai-szigethegység területén fekszik.. Ha természetvédelemről, nemzeti parkokról esik szó, szinte mindenki magától értetődően a ritka növény- és állatfajokra, esetleg a veszélyben lévő társulásokra gondol. Holott a természetben pontosan ilyen értéket képvisel az ún. "élettelen természet", a kőzetek, az ásványok, a geológiai képződmények, a tájformák világa. Arról nem is beszélve, hogy a százmilló évek folyamatait látvánnyá varázsló "kővilág" legalább olyan szemet gyönyörködtető, lelket emelő, mint a természet élő alkotásai. Ha valaki kíváncsi a természet ezen hallgatag, mozdulatlan csodáira, annak az Aggteleki-karsztvidék felejthetetlen emléket kínál. Ez az egyetlen nemzeti park Magyarországon, amelyet bár élővilága is bővelkedik ritka és egyedülálló fajokban, elsősorban a terület pazar, és sok tekintetben párját ritkító geológiai képződményeinek megvédésére hívtak életre. Az UNESCO a világörökség részének nyilvánította. Ez a vidék kőzettanilag, növény- és állatvilágát tekintve is sok szempontból rendhagyó. Bár földrajzilag a Aggteleki-karszt, vagy másképp a Sajó-Bódva vidék az Északi- középhegységhez tartozik, fejlődéstanilag és szerkezetileg sokkal inkább az Északnyugati-kárpátok belső karéjához illeszkedik. Földtörténetileg a terület alapját adó a triász első időszakából származó, mintegy kétszázötven millió éves homokkő és agyagpala alapra karsztosodásra különösen hajlamos, ezer méternél is vastagabb mészkőréteg képződđ6tt a triász idején. Az aggteleki barlangok nagy része ebben a középső-triászkori mészkőben található. A terület a földtörténet későbbi időszakaiban többször is összetöredezett, majd újabb és újabb talajrétegek (homok, agyag stb.) ülepedtek ki rá. A különböző földtörténeti korokban más-más élőlényekből, és különböző mélységű tengerből kiülepedő rétegek melyek között a vörösestől a majd' feketén át a sárgás és hófehér árnyalatúig megtalálhatók a színskála legszebb színei szépen és kényelmesen tanulmányozhatók a Jósvafőt Színpetrivel, illetve a Jósvafőt Aggtelekkel összekötő út bevágásaiban, valamint a Baradla-barlangnál, a védett geológiai feltárásokban. A vékony talajtakaró alól előtörő hófehér sziklák, az egy vonalban meredező pengeéles kőcsíkok (az "ördögszántások"), a víznyelők (pl. az aggteleki Kis- és Nagyravasz-lyuk), a lágy formájú dolinák, töbrök, zsombolyok, és szurdokvölgyek valóban elvarázsolt világa sokkal erőteljesebben mutatja a mészkőhegységek jellemző karsztjelenségeit, mint a Bükk. A vékony, nyár elejére csontszárazra szikkadó üledékes talajból a csapadék igen gyorsan kimossa a szerves anyagokat, és marad a táj 4-es tétel szerk: Gincsai János oldal 2
3 jellegzetes talaja, a vörös "terra rossa". A karszt délebbre eső területein (nagyjából az Aggtelek Perkupa vonaltól délre) már inkább a fedett karszt jellemző, ahol a mészkő alapkőzetre a földtörténeti korok során újabb kőzetek rakódtak, és a talaj termőrétege is jóval vastagabb. Ez a terület inkább lankás, otthonos táj, lágy vonalú dombokkal, laposabb, szélesebb völgyekkel, középhegységre jellemző tölgyes erdőkkel. Az Aggteleki-karsztvidék az ország egyik leghidegebb része, hiszen időjárását nagymértékben befolyásolja a közeli Kárpátok éghajlata. Az esős és hófedte napok száma is kiugróan magas, ezért a terület az ország átlagához képest kiugróan bővizű. A Sajó és a Bódva vízgyűjtőjéhez tartozó területen a lefutó völgyekben több, jobbára állandó patak (pl. Telekes-, Jósva-, Ménes-, Szuha- stb.) szállítja a lehullott csapadékot és a közel száz, többé-kevésbé állandó karsztforrás vizét. Ezeket a forrásokat a mészkőhegység belsejének bonyolult vízrendszere táplálja. A patakok és források hálózatát a karsztvidéken kisebb-nagyobb időszakos vagy állandó tavacskák, "tengerszemek" egészítik ki. Ezek egy része a karszthegység víznyelőinek eldugulása után, azok mélyedéseiben alakult ki, másik részük pedig mesterséges. Az előbbire példa a Baradla-barlang mellett található Vörös-tó vagy az Aggteleki-tó, a derenki és a szögteleki tó, míg az utóbbira a jósvafői Tengerszem. A változékony vízjárás miatt igen gyakran előfordul, hogy egyik-másik természetes tavacska kiszárad, és egy évvel később már rét zöldell a helyén, és fordítva is megeshet: egy elduguló víznyelőben huzamosabb esős időszak után friss tengerszem keletkezik. Bár ahogy a fentiek igazolják az Aggteleki-karszt felszíne is megannyi látnivalót rejt, a nemzeti park leghíresebb és legértékesebb kincsei kétségkívül a barlangok számuk több, mint kétszázhatvan, amelyből húsz fokozottan védett A barlangrendszernek mindössze egy része található Magyarország területén, a többi a karsztvidék szlovákiai, Rozsnyóig terjedő területén, a Szlovák-karsztban húzódik. A legnagyobb és legnevezetesebb barlang a Baradla, amely a nagyjából huszonöt kilométer hosszú Baradla-Domicai barlangrendszer része (ennek tizennyolc kilométeres szakasza fekszik magyar területen). A Baradla-cseppkőbarlang Európa egyik leghosszabb, legszebb és cseppkövekben leggazdagabb barlangja (a barlang Aggtelekről és Jósvafőről is megközelíthető). A barlang eredetileg háromemeletes, amelynek látogatás során a második emelete járható be, míg az alsó szint víz alatt van. A két felső szint lenyűgöző szépségű cseppkövei közül a leghíresebb talán a huszonöt méter magas és majd ezertonnás "Csillagvizsgáló", de hasonló csodák tucatjait láthatja a látogató a "Tigris", a "Sárkányfej", az "Anyósnyelv", a Mozdony" stb., még akkor is, ha csak a mindenki által kényelmesen bejárható kis túrán vesz részt. Ezek a cseppkövek egyrészt a talajon állnak (sztalagmitok), más részük viszont a mennyezetről épül lassan lefelé (sztalagtitok). Nem egy esetben pedig olyan oszlopok képződnek, amelyek a két irányból megindult cseppkövek összeépülésével jönnek létre. A barlang hatalmas, cseppkőfalú termeiben a legnagyobb az "Óriások terme" elképzelhetetlen tündérvilágba csöppen a látogató, amelyet mesebeli lények és építmények népesítenek be (pl. a "Kínai pagoda", "Búbos kemence"). A barlang élővilága is érdekes, hiszen az örök sötétségben lakó alsóbbrendű állatok melyek leghíresebb tagjai az aggteleki vakrák, a vakfutrinka (Carabus), és több színtelen, szinte áttetsző, vak élőlény: csigák, pókok, bogarak teljes mértékben alkalmazkodtak a föld alatti életmódhoz. Más részük viszont csak élete egy részét tölti a barlangban, egyébként felszíni életet él. Ezek közül a legismertebbek a denevérek, amelyek közül több szigorúan védett faj is él itt. A Baradlához hasonló a csaknem tíz kilométeres Béke-barlang Jósvafőn, illetve a három kilométer hosszú égerszögi Szabadság-barlang is. A Baradlához hasonló módon keletkeztek, és hasonlóan szép, bár kisebb képződmények találhatók bennük. Látogatásuk azonban engedélyhez kötött (bár a Szabadság-barlang esetében ez lehet, hogy változik), illetve a Béke-barlang egy része igen hatásos klímája és flórája miatt gyógybarlangként működik. A "vízszintes barlangok" mellett a hegységben 4-es tétel szerk: Gincsai János oldal 3
4 több függőleges, ún. aknabarlang is található, melyek közül a legmélyebb a 235 méter mély Vecsembükki-zsomboly. Külön ki kell térni a Szalonnai-karszt, illetve az Esztramos barlangjaira is, amelyeket a bányászat során fedeztek fel (és amelyek egy részét a barbár kitermelés tönkre is tett). Ezek a barlangok melegvizes kioldódás hatására jöttek létre kisebbek, ám falaikat színes kalcitkristályok, nemzetközileg is ritka görbecseppkövek és borsókövek sokasága fedi. A nemzeti park a barlangokon és a karsztvidék felszíni formáin túl, növény- és állatvilágával is megannyi látnivalót kínál a látogatónak. Az Aggteleki-karszt, a zonációnak megfelelően, évezredeken át gyertyános-tölgyessel borított terület volt, csak a sziklás részeken a sziklás letöréseken, erózió sújtotta déli meredekeken volt jellemző a fátlan gyeptársulás. A ma több helyen is látható nagy kiterjedésű fátlan tisztásokat az évezredek óta megtelepedett ember folyamatos legelő, és réthasználata alakította ki. Érdemes megjegyezni, hogy az így létrejött fátlan területek ökológiai egyensúlyának az évszázadok folyamán az emberi tevékenység már tökéletesen részévé vált, ezért megszüntetése a ritka és értékes élővilág vesztét okozhatná. Ezekben az erdőkben tavasszal hóvirág és keltike (Corydalis) virít. A fennsíkok vékony termőrétegű tisztásainak jellemző társulása árvalányhajas (Stipa) pusztagyep, és ezeknek a társulásoknak védett kincse a karszt legveszélyeztetettebb növénye, a nemzetközi vörös könyves tornai vértő is. A karszt északi oldalait, a hidegebb mikroklímájú töbröket bükkösök uralják, a sötét, hűvös szurdokokban szurdokerdők élnek. Értékes fajai az illatos farkasboroszlán, az ikrás fogasír és az itt, valamint a törmelékes, vékony talajrétegű helyek hársas-kőrises sziklaerdeiben élő szépséges kakasmandikó. A déli, melegebb területeken melegkedvelő tölgyest, a meleg, helyenként forró sziklás lejtőkön molyhostölgyes-karsztbokorerdőket találunk. Ezek a mediterrán jellegű területek aljnövényzetükben igazi ritkaságokat rejtenek: piros madársisak, fürtös kőtörőfű, nőszőfű, szigorúan védett leánykökörcsin vagy az (erdélyi benszülött) erdélyi nyúlfarkfű virít a lisztes berkenyék, sajmeggyek árnyékában. A fás területek között húzódó félszáraz sziklagyepek ritkasága a pirosló kígyószisz és a szigorúan védett osztrák sárkányfű. A karszt patakvölgyeit kísérő páfrányos aljnövényzetű égeresek és a lápi magaskórósok (a Kecsővagy a Ménes-völgyben), szintén a terület értékes társulásai. A karszt állatvilága legalább olyan sokszínű, mint a növényvilág. A gyertyános-tölgyesek békésebb, zavarástól távoli sűrűségeiben még gyakori a császármadár, hazánk egyetlen fajdfaja. Az erdők közötti réteken, különösen a délebbi terület lankás területein hajnalonta rendszeresen hallani a fürj pitypalattyát, nedvesebb területeken, patakmenti vizes réteken a haris recsegő kiáltását. Szintén a nedves területek erdőségeinek lakója a rejtett életű fekete gólya. A sziklás, nehezen megközelíthető erdőkben, bükkösökben fészkel a terület hatalmas ragadozója, a parlagi sas, és a békászó sas. A legsűrűbb tölgyesekben, bükkösökben talál otthonra az uráli bagoly, a nem is olyan régen Ázsiából beköltözött majd' uhu nagyságú éjjeli ragadozó. Az aktív védelemnek köszönhetően a holló és a macskabagoly már közönséges látvány (illetve a macskabagoly esetében inkább "hallvány"). A karszt erdeiben hegyi fakusz, zöld és szürke küllő, fekete harkály él, az öreg fák odúiban kékgalamb fészkel, az erdőszéleken búbosbanka, a patakok, tengerszemek mellett jégmadár és vízirigó él. A köves-sziklás részeken valamint a kőbányák területén kövirigót láthat a türelmes megfigyelő. A telepített fenyvesekben süvöltő, sárgafejű királyka és fenyves cinke költ. A karszt hüllő- és kétéltűfaunája is értékes, nem ritka a rézsikló, a kockás és az erdei sikló, a meleg, sziklás területeken gyakran találkozni zöld, fürge, fali, és törékeny gyíkkal is, a nedves területeken nem számít ritkaságnak a szép foltos szalamandra. 4-es tétel szerk: Gincsai János oldal 4
5 A tavakból, patakokból és forrásokból ritka halak és alsóbbrendű élőlények tucatjait sorolhatnánk: a forrásokhoz közeli patakrészeken fenékjáró küllő, kövi csík, és fürge cselle, lejjebb a ritka Petényimárna és felpillantó küllő, míg a patakok legalsó részein vágó csík, homoki küllő és a parazita tiszai ingola él. És mindez még csak az "elhanyagolható kisebbség"! Ugyanis a karszt igazi gazdagsága a rovarvilágában testesül meg. Érdemes megemlíteni a rovarvilág legjellegzetesebb tagjait, és e világ arisztokratáit, a nappali lepkéket: a fennsík rétjein a tűzlepkék több faja él, a gyertyánosokban lonclepkével, fecskefarkú lepkével, kardoslepkével találkozhat a figyelmes látogató. Az öreg tölgyesekben még viszonylag gyakran találkozni a szürkéskék hátú havasi cincérrel, de gyakori az egyébként ritka zempléni és hegyi futrinka is. A nemzeti parkok faunájának taglalása során ritkán esik szó a nagyemlősökről. Most mégis kivételt kell tenni, hiszen a magyarországi erdőkben gyakori gímszarvas, vaddisznó és őz mellett itt él néhány hazánkban igen ritka nagyragadozó is. A kárpáti erdőségekből egy ideig csak le-lejártak, mára azonban örvendetes módon meg is telepedtek a hiúzok és a farkasok. Egyelőre még csak egy-két család nyomaira bukkannak a természetvédelmi őrök, de várhatóan a védelem hatására megerősödhet állományuk. Hasonlóképp állítólag egy medvecsalád is áttette székhelyét a biztonságos kárpáti rengetegből az Aggteleki-karszt erdeibe. A táj bővelkedik kultúrtörténeti, néprajzi emlékekben is. A Baradla-barlangban megtalálták az ősember nyomait, és a csiszolt kőeszközökön túl bronz- és vaskori leleteket is feltártak a kutatók. Imola község határában 11. századi őskohót találtak, és szintén Imola határában, valamint a környéken több földvár emléke is előkerült. A későbbi korokból talán a legszebb emlék a tornaszentandrási 12. századi templom, amely Európában is egyedülálló módon ikerapszisos (két szentélyű). Ezen a területen egyébként több település története is egészen az Árpád-korig nyúlik vissza, 12. századi alapítású például a szalonnai vagy a boldvai templom is (ez utóbbihoz kötődik legrégebbi nyelvemlékünk, a Halotti beszéd születése is). Híresek Bódvalenke, Jósvafő, Tornanádaska szépséges kazettás mennyezetű templomai. Szögligeten a 13. században épített Szádvár romjai gyönyörködtetik a szemet. A népi építészet egy-egy emléke szinte bármely kis faluban fellelhető. Sok régi parasztporta található Szögligeten, Tornakápolnán, Égerszögön. Érdemes kitérőt tenni Gömörszőlősre is, ahol a Miskolci Ökológiai Intézet ökofalu-programjának házai és gazdálkodási és életmódprogramjának eredményei tekinthetők meg. 4/c A biodiverzitás csökkenését kiváltó okok a múltban és a jelenben A fajok kihalásának sebessége is minden korábbinál gyorsabb. Társulások és élőhelyeik folyamatosan degradálódnak és pusztulnak, sok. faj sodródik a kipusztulás felé. A még fennmaradó fajok is folyamatosan veszítenek genetikai változatosságukból, ahogy a populációk mérete csökken, unikális populációk és alfajok semmisülnek meg, s a megmaradó populációk gyakran nagyon izolálódnak. A sokféleségnek e minden szinten megfigyelhető csökkenése az emberiség természetátalakító és pusztító tevékenysége miatt megy végbe. A környezetpusztítás legfontosabb következménye az extinció, vagyis kipusztulás. A geológiai jelen a földtörténet fajokban leggazdagabb periódusának tekinthető. Ugyanakkor az utóbbi másfél évszázadban a fajkihalások sebessége korábban soha nem látott, csak a földtörténet korábbi öt tömeges fajkihalási periódusához fogható mértékű. Annak ellenére, hogy a családok és fajok száma folyamatosan emelkedett a földtörténeti korok során, az öt tömeges kihalási időszak alkalmával az adott kor élőlénycsoportjainak jelentős százaléka kipusztult. Tömeges kihalást szenvedő 4-es tétel szerk: Gincsai János oldal 5
6 élőlénycsoportok a kihalási időszakokban: ordovícium:az ismert állatcsaládok 50%-a, köztük sok Trilobita Devon. Ismert állatcsaládok 30%-a, köztük állkapocs nélküli és ősi porcoshalak, sok Trilobita perm: ismert állatcsaládok 50%-a, közöttük a tengeri fajok több mint 95 %-a, sok fa, kétéltű, legtöbb mohaállat, pörgekarú, az összes Trilobita triász: az ismert állatcsaládok 35 %-a, közöttük sok hüllő és tengeri puhatestű Kréta: hüllők (dinoszauruszok), sok tengeri faj, közöttük rengeteg Foraminifera és puhatestű negyedidőszak: nagy testű emlősök és madarak. A legtömegesebb kihalások a perm időszak végi, mintegy 250 millió évvel ezelőtti periódust jellemezték. Valószínű, hogy valamilyen nagy katasztrófa- például intenzív vulkánosság vagy aszteoridbecsapódás jelentős változást okozott a Föld éghajlatában, s ezt sok faj nem volt képes tolerálni. A tengeri állatok háromnegyede kipusztult. 50 millió év alatt emelkedett a tengeriállat-családok száma a kihalási periódus előttire. Napjainkban a hatodik nagy kihalási periódust éljük. Az emberi populáció növekedésével a faj szám csökkenésnek indult Az emberi tevékenység fajkihalásokra gyakorolt első érzékelhető hatása a nagy testű emlősök kihalása Ausztráliából, Észak- és Dél-Amerikából az ember megjelenésének időszakában. Egyrészt vadászatuk, másrészt az erdők kiirtása és felégetése miatt. Az emberi tevékenység hatására 1600 óta a Föld emlősfajainak 2,1 %-a, a madárfajok 1,3 %-a kipusztult. A kihalások sebessége egyre gyorsul, s nagyon sok ma még meglévő faj oly mértékben megritkult, hogy a kihalás közvetlen közelébe került. Az emlősök és madarak esetében napjainkban megfigyelt kihalási sebesség a természetes kihalási sebességnek százszorosa, néha ezerszerese. A kihalások sebessége meghaladja a fajképződést. A szigetek fajai különösképpen veszélyeztetettek a kihalás szempontjából, mert kis areájuk van, s elszigetelt körülmények közötti kialakulásuk miatt nem rendelkeznek a vadászattal vagy a szigetre behurcolt idegenhonos fajok káros hatásaival szembeni védekező mechanizmusokkal. A vízi élőlények közül az édesvizek sebezhetőbbnek tűnnek, mit tengeri rokonaik. A kihalások jelenlegi sebessége a földtörténet nagy kihalási periódusaiban tapasztaltakhoz mérhető. A fajok globális kihalása mellet, sok faj esetében súlyos probléma a lokális kihalás. Sok faj esetében súlyos helyi szintű pusztulás figyelhető meg. A korábban széles elterjedésű, akár tömeges faj esetleg korábbi élőhelyének néhány kisebb foltban fennmaradt fragmentumába szorult vissza. 4-es tétel szerk: Gincsai János oldal 6
Populáció A populációk szerkezete
Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,
Részletesebben32/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. az Aggteleki Nemzeti Park védettségének fenntartásáról
32/2007. (X. 18.) KvVM rendelet az Aggteleki Nemzeti Park védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6.
RészletesebbenÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
RészletesebbenLátnivalók a tanösvény állomásain
Baradla Tanösvény Jelzése: Helye: Hossza: Időtartam: Jellege: sárga sáv (turistajelzés) Aggteleki Nemzeti Park (Aggtelek Jósvafő) 7,5 km kb. 3 óra földtan, karsztmorfológia, növénytan, állattan Az Aggteleki
RészletesebbenKarsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.
Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás
RészletesebbenA Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek
Egy kis segítség. A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek hívták, mai nevét arról kapta, hogy a régiek szerint
RészletesebbenNagyvisnyó Sporttábor
Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:
RészletesebbenKirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL!
Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Kirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL! Kirándulás
RészletesebbenMelléklet. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentoségu különleges természet-megorzési területek
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentoségu különleges természet-megorzési területek Aggteleki-karszt és peremterületei (HUAN20001) Aggtelek 02, 03, 04, 05,
RészletesebbenIdőpont: július 16. (szombat) Utazás: légkondis különbusszal. Étkezés: otthonról szendvicsek, Jósvafőn étterem.
Időpont: 2016. július 16. (szombat) Utazás: légkondis különbusszal. Étkezés: otthonról szendvicsek, Jósvafőn étterem. Felszerelés: jókedv, bakancs, esőkabát. Biztosítás: egyénileg történik. Találkozó:
RészletesebbenTermészetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme
Természetvédelem Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Magyarország állatvilága - Magyarországon kb. 32 000 állatfaj ismert - Vélhetően a teljes faunát 40-42
RészletesebbenANP osztálykirándulásos ajánlatai Barlang túrák Hucul programok Kúria Oktatóközpont Tanösvények Faluséták és kultúrtörténeti helyszínek
ANP osztálykirándulásos ajánlatai Barlang túrák Hucul programok Kúria Oktatóközpont Tanösvények Faluséták és kultúrtörténeti helyszínek Baradla-barlang, aggteleki rövidtúra 700Ft/fő A túra hossza: 1 km
RészletesebbenTurizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés
Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik
Részletesebben30 éves az Aggteleki Nemzeti Park
30 éves az Aggteleki Nemzeti Park Az Aggteleki Nemzeti Park jelenlegi területének a védelme 1940-től kezdődött... Hazánk nemzeti parkjai közül ez az első, amelyet hangsúlyozottan a földtani természeti
RészletesebbenGördülő Tanösvény témakör-modulok
Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás
Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése
RészletesebbenVilágörökségek a föld mélyében
Az Aggteleki-karszt barlangjainak bemutatása nemzetközi összehasonlításban avagy Világörökségek a föld mélyében Magyar Nemzeti Parkok Hete Bódvaszilas 2012.06.15 Egri Csaba VM A Világörökséggé nyilvánított
RészletesebbenTermészetvédelem. 3. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 1. Kihalás és kihalással veszélyeztetettség
Természetvédelem 3. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 1. Kihalás és kihalással veszélyeztetettség Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Kihalások Kihalással veszélyeztetettség A biodiverzitást
RészletesebbenFöldtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
Részletesebben2. forduló megoldások
BIOLÓGIA 7. évfolyamos tanulók számára 2. forduló megoldások 1, Egészítsd ki a táblázat hiányzó részeit! A táblázat utáni feladatok által felkínált lehetőségek közül válassz! A kiválasztott betűt jelöld
RészletesebbenKedves Természetjárók!
A túra időpontja: 2018.01.06 szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2018.01.06. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 280 HUF oda vissza pedig 325; Összesen: 605
RészletesebbenINTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ
1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország
RészletesebbenÍme, a 2019-es év fajai!
Íme, a 2019-es év fajai! Az év madara: a gólyatöcs A fekete-fehér tollazatú gólyatöcs, népies nevén székigólya, egy vonuló madárfaj, amely március-áprilisban érkezik hazánkba, majd a hideg idő beállta
RészletesebbenHa a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési
A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná
RészletesebbenTéma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök
Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen
RészletesebbenA földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével
Részletesebben2011.03.10. BÜKKI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A NEMZETI PARK LOGÓJA FÖLDTANI ÉRTÉKEK FÖLDTANI ÉRTÉKEK
BÜKKI NEMZETI PARK http://www.bnpi.hu/index.php?m=cikk_galeria&gal_id=10 http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10103/ch04s04s07s01.html, http://www.ceglokator.hu/map.php A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA
RészletesebbenA hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium
A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának
Részletesebben3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232. Versenyző iskola neve:.. ... Csapattagok:...
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232
RészletesebbenTerülettel védett természeti értékek
Természetvédelem Területtel védett természeti értékek Területtel védett természeti értékek: Nemzeti parkok I. A NEMZETI PARK FOGALMA 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről: 28. (2): Nemzeti park
RészletesebbenTervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
RészletesebbenLátvány elemek koncepció terve
Látvány elemek koncepció terve A A Modern Városok Program keretében megvalósuló Pangea Ökocentrum (Sóstói Többfunkciós Oktatási Központ) Építési Kivitelezési Tervdokumentációjához Építtető: Nyíregyházi
RészletesebbenJ_ 02.. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló
J_ 02.. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Felsőrákosi-rétek helyi jelentőségű természetvédelmi területének
RészletesebbenVersenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:
Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban
RészletesebbenTermészetismeret 3. osztály - 3. forduló -
MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS
RészletesebbenAz éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
RészletesebbenKosborok az erdőkben Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (
A trópusokon fák ágain és kérgén megtelepedő és talajlakó fajaik egyaránt vannak, a mérsékelt övben csak utóbbiak. A legtöbb faj élőhelyigénye igen jellegzetes. A különböző gyepeknek, lápoknak is megvannak
RészletesebbenJászói szikla tanösvény
Jászói szikla tanösvény Nehézségi fok: A tanösvény a Jászói Tölgyesek Nemzeti Termzeti Rezervátum (35,10 ha) keleti rzén halad. A tanösvény első szakasza a premontrei rend temetője melletti emelkedőn a
RészletesebbenVILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN KIEMELKEDŐ EGYETEMES ÉRTÉKEINEK MEGŐRZÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FEJLESZTÉSEK VERESS BALÁZS IGAZGATÓ
VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN KIEMELKEDŐ EGYETEMES ÉRTÉKEINEK MEGŐRZÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FEJLESZTÉSEK VERESS BALÁZS IGAZGATÓ A VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZÉT KÉPEZŐ BARLANGOK, JELENTŐS FÖLDTUDOMÁNYI ÉRTÉKEKKEL RENDELKEZŐ MESTERSÉGES
RészletesebbenAz Északi-középhegység HEFOP 3.3.1.
Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység I. Néhány tagja középidei üledékes kőzetekből áll üledéken kialakult dombságok és medencék A Dunántúli-középhegység
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenMENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák
MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez
RészletesebbenA MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1
A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1 A Sierra Gorda Nemzeti Park a Sierra Madre Oriental (Keleti-Miasszonyunk-hegység)
Részletesebben10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.
10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük
RészletesebbenKutatási jelentés az Adrenalin, TBE illetve egyéni kutatási engedélyekhez a 2010-es évben, az Aggteleki Nemzeti Park területén végzett tevékenységről.
Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Miskolc, 3530 Pf. 379. Kutatási jelentés az Adrenalin, TBE illetve egyéni kutatási engedélyekhez a 2010-es évben, az Aggteleki
RészletesebbenA térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13
Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai
RészletesebbenII. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció
II. hazánk élôvilága 1. Ökológiai alapismeretek A szén körforgása A növényeket azért hívjuk termelőknek, mert képesek a fotoszintézis folyamata során a légkörből vett szervetlen szén-dioxidból saját szerves
RészletesebbenZene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány
Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11
RészletesebbenA főváros természeti értékeinek kezelése, valamint hazai és nemzetközi jelentősége. Előadó: Bajor Zoltán Főkert Nonprofit Zrt.
A főváros természeti értékeinek kezelése, valamint hazai és nemzetközi jelentősége Előadó: Bajor Zoltán Főkert Nonprofit Zrt. A fővárosban található természeti értékek csoportosítása: Országos jelentőségű
RészletesebbenA sziklai illatosmoha igaz története. Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény
A sziklai illatosmoha igaz története Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény A sziklai illatosmoha (Mannia triandra) egy telepes májmoha. Ellentétben közeli rokonával, a közönséges illatosmohával, amiről ez
RészletesebbenTERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK BSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK június 12.
TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK BSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2017. június 12. NAPPALI, LEVELEZŐ TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK BSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Természetvédelmi állattan Fajszintű védelem: ritkaság, gyakoriság, veszélyeztetettség.
RészletesebbenEgy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az
Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A
RészletesebbenÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken
ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Kódszám: Séta a Balaton-felvidéken A Káli-medence a Balaton-felvidéken található. Honfoglaló ősünknek, Kál vitéznek őrzi a nevét. Az Árpád-korban
RészletesebbenKedves Tanárok! 1. rész: Prológus
Kedves Tanárok! Az alábbi kisfilmek a természettel, környezetvédelemmel foglalkozó emberek, szervezetek munkáját mutatják be. Az egyes fejezetek után kérdéseket teszünk fel a filmekben elhangzott kérdésekkel
RészletesebbenDemográfia. Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása. N jelenleg. = N korábban. + Sz M + Be Ki. A szervezetek típusai: UNITER
Demográfia Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása N jelenleg = N korábban + Sz M + Be Ki A szervezetek típusai: UNITER MODULÁRIS Ramet Genet 1 Élőlények egyedszámának meghatározása:
RészletesebbenA Székelyföld geográfiája dióhéjban
Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc
RészletesebbenFajfenntartó viselkedés
Fajfenntartó viselkedés Az állatok viselkedésének egyik alapvető megnyilvánulása a szaporodással kapcsolatos viselkedés. Ez az ivarérettséget elért egyedekre jellemző és a legtöbb fajnál meghatározott
RészletesebbenIgaz, hogy sok régi épület, vár, kolostor, régi falu is a természetvédelem alá tartozik nálatok?
diákmelléklet ÉN ÉS A VILÁG 5. évfolyam 125 D1 Ed Romejn levele Kedves Ismeretlen Barátom! Ed Romejn vagyok. Leidenben lakom, ez egy szép kis város Nederlandban (Hollandiában). Tizenegy éves vagyok, az
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
Részletesebben2012 év madara - az egerészölyv
2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.
RészletesebbenVízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban
Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel
Részletesebben2016. Október 27., Gödöllő
A Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken projekt, MME biotikai felmérések Nagy Dénes, Nagy Zsolt, Halpern Bálint, Boldogh Sándor Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
RészletesebbenA természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek
TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége
RészletesebbenAz ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva
Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok
RészletesebbenBrachydesmus troglobius Daday, 1889, az Abaligeti-barlang jellegzetes karimás ikerszelvényes faja. (fotó: Korsós Z.)
A Nyugat-Mecsek barlangjaiban élő ritka és endemikus eutroglofil és troglobiont makrogerinctelen fajok elterjedésének vizsgálata és integratív taxonómiai revíziója A Mecsek hegység két barlangjában (Abaligeti-barlang
Részletesebbena turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés
FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m,
RészletesebbenEVALUAREA NAŢIONALĂ LA FINALUL CLASEI a VI-a Anul școlar 2014-2015. Matematică şi Ştiinţe ale naturii TEST 1. Localitatea......
EVALUAREA NAŢIONALĂ LA FINALUL CLASEI a VI-a Anul școlar 2014-2015 Matematică şi Ştiinţe ale naturii TEST 1 Judeţul/sectorul... Localitatea... Unitatea de învățământ... Numele şi prenumele elevei/elevului......
RészletesebbenNagyvisnyó Túlélő tábor
Nagyvisnyó Túlélő tábor 2014.08.17-22. 1. nap: Tiszafüred Poroszló Hajótúra Dédesi várrom 2. nap : Nagyvisnyó Aggtelek Nagyvisnyó szabad program vacsoráig 3. nap: Csomózási technikák a túléléshez (alpin
RészletesebbenEvolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai
Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Az élet Darwini szemlélete Melyek az evolúció bizonyítékai a világban? EVOLÚCIÓ: VÁLTOZATOSSÁG Mutáció Horizontális géntranszfer Genetikai rekombináció Rekombináció
RészletesebbenKörnyezeti nevelés az Aggteleki Nemzeti Parkban
Környezeti nevelés az Aggteleki Nemzeti Parkban Készítette: Mattyasovszky Zsuzsanna környezettan földrajz szakos hallgató Témavezetők: Angyal Zsuzsanna tudományos segédmunkatárs Szászné Heszlényi Judit
RészletesebbenÚtvonal: Márkó Bánd Essegvár Majer Antal kilátó Miklós-Pál-hegy Szentgáli tiszafás (medvehagyma?) Kőlik barlang - Bánd buszmegálló
2016. március 13. Szentgáli Tiszafás tanösvény Majer Antal kilátó Útvonal: Márkó Bánd Essegvár Majer Antal kilátó Miklós-Pál-hegy Szentgáli tiszafás (medvehagyma?) Kőlik barlang - Bánd buszmegálló Táv:
RészletesebbenTelepülési értékvédelem esettanulmányok
Települési értékvédelem esettanulmányok I. Budafok-Tétény természeti értékei Mészáros Péter Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület www.zoldjovo.hu zoldjovo@zoldjovo.hu Corvinus Egyetem, MSc képzés 2015.
RészletesebbenBeavatkozással érintett területek
Denevérvédelmi beavatkozások (ivóhelyek kialakítása) az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén az Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban című pályázatban
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Leél-Őssy Szabolcs 2014. Célkitűzés Bemutatni: A területről
RészletesebbenTETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?
TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló 1. Hol található a világ legnagyobb trópusi erdőterülete? a. A Kongó-medencében. b. Amazóniában. c. Pápua-Új Guineán. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó
Részletesebben4. osztályos feladatsor II. forduló 2016/2017. tanév
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 4. osztályos feladatsor II.
RészletesebbenIsmétlő kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ismétlő kérdések 3. Ismétlő kérdések 2. Ismétlő kérdések 4. Ismétlő kérdések 5.
Ismétlő kérdések. Mire utal a térképen a sárga szín? Tájfutó elméleti ismeretek. foglalkozás Nyílt területre, fák nélkül Homokos talajra Lankás, dombos vidékre Ismétlő kérdések. Ha egyenesen haladunk az
Részletesebben20 éve nyilvánították a világörökség részévé az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait
Fás-legelő TT, a Füzérradványi Kastélypark TT az ANPI működési területéhez kerül. 2007 A Kelemér-Serényfalva-Erdősrezervátum TT védetté nyilvánítása. Az abaújkéri Aranyos-völgy védetté nyilvánítása. 2009
RészletesebbenŐslénytan, régészet ŐSLÉNYEK A BARLANGOKBAN
Őslénytan, régészet ŐSLÉNYEK A BARLANGOKBAN Az őslénytan (paleontológia) a földtörténeti múlt növény; és állatvilágát kutatja. A barlangok és karsztos üregek kitöltése kedvező körülményeket biztosít az
RészletesebbenPopulációdinamika és modellezés. A populációk változása populációdinamika. A populáció meghatározása. Modellezés
Populációdinamika és modellezés Vadbiológia és ökológia Prof. Dr. Csányi Sándor A populáció meghatározása g Ökológia: saz egyed feletti (szupraindividuális) szervezôdés strukturális és funkcionális jelenségeinek
RészletesebbenBÓDVA-VÖLGYI ESETTANULMÁNY
A Nemzeti Vízstratégia (környezetvédő) civil szemmel BÓDVA-VÖLGYI ESETTANULMÁNY Készítő: Ökoton Bt. 2013. december A tanulmány elkészítését a Norvég Civil Alap NCTA 2013 2376 E számú pályázata biztosította
RészletesebbenCurie Környezetvédelmi Emlékverseny 2016/ évfolyam TERÜLETI DÖNTŐ
A feladatokat írta: Birikiné Nyéki Andrea, Tarnaörs Kódszám:... Lektorálta: Széchenyiné Lőrincz Ilona, Szolnok 2017. február 18. Curie Környezetvédelmi Emlékverseny 2016/2017. 7-8. évfolyam TERÜLETI DÖNTŐ
RészletesebbenTávoli vidékek éjjeli ragadozói Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (
Bagolymustra Kaposvárott Nyugat-Európában az elmúlt egy-másfél évtizedben igen nagy népszerűségnek örvend a felelős állattartók körében az egzotikus baglyok tartása, s a nagyobb testű fajokkal még hasznot
RészletesebbenTÁMOP-3.14.-12/2-2012-0821. Gyermekláncfű egészségmegőrző és környezetvédő tábor
TÁMOP-3.14.-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra Gyermekláncfű egészségmegőrző és környezetvédő tábor TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821
RészletesebbenBEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER
Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer
RészletesebbenTermészetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232
RészletesebbenSzalamandrák és gőték
Fotó: Németh Bálint A szalamandrák és a gőték alkotják a farkos kétéltűek rendjét: hosszú, megnyúlt testük, két pár hasonló formájú végtagjuk, hosszú farkuk révén könnyen megkülönböztethetők a farkatlan
RészletesebbenÉletmenet összetevők: Méret -előnyök és hátrányok versengés, predáció, túlélés optimális méret kiszelektálódása
Életmenet evolúció kérdések: 1. egyedi életmenet tulajdonságok Miért van a sarlósfecskéknek kis fészekaljuk? 2. kapcsolat életmenet-összetevők között arány ivarérett kor és élethossz között: emlősök 1,3;
RészletesebbenKEDVES OLVASÓ! Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele. AKTUÁLIS HÍREINK Kardozók. www.biomonitoring.komszol.hu
GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. - Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 7. Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu
RészletesebbenMADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY. területi forduló MEGOLDÓKULCS
MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY 2018 területi forduló MEGOLDÓKULCS I.: A 2018-as év madara: a vándorsólyom I./1.: Kérdezz-felelek Feladat: Egyetlen szóval válaszolj az alábbi feladványokra: 1. Az
RészletesebbenA fenntartható fejlődés globális kihívásai
A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához
RészletesebbenA monszun szél és éghajlat
A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája
Az ökológia alapjai Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Állatföldrajz Tárgya: a fajok elterjedése, ennek folyamatai ill. okai Néhány alapfogalom Fauna: valamely
RészletesebbenTéli Túrák nemzeti parkjainkban
Téli Túrák nemzeti parkjainkban Időpont: január 23. (szombat) országszerte számos helyszínen A téli időszakban nemzeti parkjaink egészen más arcukat mutatják felénk. Akik a friss időben csatlakoznak az
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenTermészetismeret 4. osztály - 3. forduló -
MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS
RészletesebbenTERMÉSZET EMBER KÖRNYEZET
1. Húzz nyilakat a megfelelő helyre és a térkép mellett számmal jelöld az európai világörökség helyszínek nevét! Minden helyszínről találsz egy állítást, párosítsd össze! Olvasd le a helyszínek földrajzi
Részletesebben5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről
5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás
Részletesebben