Urkom Aleksander AZ IDENTITÁS PERCEPCIÓJA A SZERB MINT IDEGEN NYELV TANULÁSA SORÁN
|
|
- Virág Hegedűsné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 IDENTITÁS Urkom Aleksander AZ IDENTITÁS PERCEPCIÓJA A SZERB MINT IDEGEN NYELV TANULÁSA SORÁN Ha megkíséreljük definiálni mit is értünk identitás alatt, egy nehéz és összetett kérdéskörrel találjuk szembe magunkat. Az identitást értelmezhetjük úgy is, mint a világról, saját magunkról, egy adott társadalomról alkotott felfogásunkat. E területtel kapcsolatos egyik legfontosabb kutatási feladat pedig az egyén és társadalom egymásra gyakorolt kölcsönhatásának az elemzése. (Újvári, 2009:6) Az identitásra úgy tekinthetünk, mint kulturális hagyományok halmazára, vagyis az egyén vagy a társadalom nemzeti, etnikai, szociális, illetve nyelvi hovatartozására. Az identitást vizsgálhatjuk a nemzeti - lokális - kulturális - családi, és még akár alkotmányos identitás korrelációban (T. Kiss, 2009:135), ahol a nemzeti identitás keretében kutathatjuk például az egyén társadalomban vállalt szerepét, a lokális identitás témában az egyén területi értékekhez való viszonyát, a kulturális identitásnál az egyén viszonyát a hagyományokhoz és a kulturális örökséghez, a családi identitás keretében az egyén viszonyát a családban betöltött szerepekhez, az alkotmányos identitásnál pedig az egyén viszonyát a normákhoz, illetve a társadalomban uralkodó jogokhoz és kötelezettségekhez. Az identitás továbbá vizsgálható mint a társadalom által meghatározott és irányított értékrend, amelyet a társadalomtól az egyén vesz át. Végezetül, az identitás kérdését a következő aspektusokból kell megközelíteni, illetve vizsgálni: Hogyan látom saját magamat a társadalomban?, Hogyan tekint a társadalom rám?, Melyik társadalomhoz tartozom?, Melyik az a társadalom, amelyikhez én szeretnék tartozni? Melyik kultúrát érzem sajátomnak, melyiket élem át? Az identitás értékrendjének mely jegyeit érzem sajátomnak?, stb. Mindebből az következik ki,
2 hogy az identitás a társadalom terméke, mely társadalomhoz az egyén vagy akar, vagy nem akar tartozni. Az egyik lényeges kérdés az identitáskutatásban az, hogy lehetséges-e az egyik társadalomhoz kapcsolt identitás értékrendjéhez tartozó elemek vándorlása, illetve behelyettesítése egy másik társadalom identitásához tartozó értékrendbe, és amennyiben lehetséges, mik az észlelésének és átvételének okai és céljai. Amennyiben az egyént vagy társadalmat jellemző identitást úgy értelmezzük, mint értékek halmazát, amelyre az egyén vagy a társadalom saját, pozitív értékeiként tekint, egyet kell értenünk azzal, hogy más kultúrák és idegen identitások értékrendjével történő megismerésével átvehetjük, illetve elsajátíthatjuk azon értékeket, amelyeket szükségesnek és hiánypótlónak gondolunk. E logikát követve, az idegen identitás megismerésével gazdagíthatjuk saját értékrendünket, a saját világképünket, illetve a társadalomban magunkról alkotott képet javíthatjuk, fejleszthetjük. Bármennyire is lehetnek pozitívak az idegen identitásészlelés céljai, az észlelés és az elsajátítás okai pozitív és negatív jellegűek is lehetnek. Az idegen identitásjegyek észlelésének oka például az érdeklődés vagy a saját identitás fejlesztéséhez való emberi ösztön lehet. Negatív oka lehet például a saját értékrendjébe, illetve a társadalom értékrendjébe vetett hit romlása, elvesztése. A korábbi identitásba vetett hit elvesztése egyfajta identitásválsághoz vezet, mely az egyént, illetve a társadalmat új identitás keresésére kényszeríti, illetve kialakítására (Újvári, 2009:8). Ezért fontos, hogy minden társadalom pontosan definiálja mindazon értékek halmazát, melyek jellemzik a társadalom identitását és hogy azokat az egyénnek, aki az adott társadalomnak a tagja, világosan átadja. Amennyiben a társadalom nem képes világosan prezentálni saját értékeit, az egyén nem lesz képes teljes egészében a saját identitását megformálni, ami az egyén társadalmi funkcióinak átvételi nehézségeihez vezet (Démuth, 2009:103). Ebben az esetben vitathatatlanul nagy segítséget nyújt az idegen identitás értékeinek észlelése és elsajátítása, mely értékek egy adott
3 szegmensre az egyén számára megfelelő és elfogadható alternatívával bírnak. IDEGEN NYELVEK OKTATÁSA MULTIKULTURÁLIS KÖRNYEZETBEN Multikulturális társadalomnak azt a társadalmat tekintjük, amelyet a különböző kulturális hagyományokkal és meggyőződéssel rendelkező népek alkotnak (Fekete, 2009:14). Az idegen nyelv oktatása különösen érdekes egy multikulturális közegben, mert egy motivált környezetben történik és gyakran kisebb ellenállás mellett, mint egy monokulturális környezet esetében. Már csak az a tény, hogy az egyén egy multikulturális közegben található, pozitívan hat az egyén elhatározására, hogy ismerje meg a más kultúráját, nyelvét, identitását. Ebben a dolgozatban elsősorban azokra a problémákra és megoldásokra térünk ki, amelyek a magyar környezetben történő szerb mint idegen nyelv oktatása során keletkeznek, illetve szükségesek. Ha a magyar környezetben a szerb mint idegen nyelv tanulását/tanítását vizsgáljuk, a problémát két különböző modell segítségével kell szemléltetnünk. Az első modell esetében a szerb nyelv oktatása a Szerbiában élő magyar lakosság között folyik, a második modell esetén a szerb nyelv oktatása Magyarországon, magyar lakosság között történik. Legjellegzetesebb különbség a két modell között épp a szociolingvisztikai kutatás egyik leggyakrabban kutatott témájához kapcsolódik, méghozzá a többségi és kisebbségi nyelv viszonyához. Míg az első modellnél az idegen nyelv tanulása mint egy többségi nyelv tanulása történik egy kisebbségi környezetben, addig a második modellnél egy kisebbségi nyelv elsajátításáról van szó egy többségi környezetben. Habár első látásra a két modell közötti különbségek elenyészőek, a valóságban, különösen abból a szempontból, hogy miként történik az idegen identitásjegyek elsajátítása, a tanítási
4 módszerek és feladatok, illetve az idegen nyelvet tanuló egyén szükségletei, lényegesen különböznek. Induljunk ki abból a következtetésből, amellyel ma számos, az anyanyelv és idegen nyelv elsajátításának kérdésével foglalkozó kutató egyetért, miszerint az idegen nyelv elsajátítása nagymértékben függ az egyén anyanyelvi kompetenciájától (Sominé, 2011:61). Ezon elmélet szerint beleértve a szociolingvisztikai kérdéskörbe tartozó többségi és kisebbségi nyelv elsajátításának szintjére vonatkozó eredményeit kimondhatjuk, hogy az egyén a fent meghatározott két modellben történő szerb mint idegen nyelv tanulásával kapcsolatos feladata teljesen más, de legalábbis különböző. Amennyiben tovább boncolgatjuk az elméletet, megállapítva, hogy a domináns nyelv, amely mindig is a többségi nyelv, a nyelvi kifejezés szempontjából részletesebb és rétegzettebb a nem domináns nyelvhez képest, amely mindig is a kisebbségi nyelv, arra a következtetésre jutunk, hogy az idegen nyelv elsajátításának kérdése legyen szó az anyanyelvi kompetencia idegen nyelven történő eléréséről vagy sem lényegében teljesen különböző a két vizsgált modell esetében, ahol a szerb nyelv elsajátítása domináns vagy nem domináns nyelvként történik. Szociolingvisták tovább mennek a kisebbségi nyelvhasználók nyelvi kompetencia-kutatásában, amikor azt mondják, hogy náluk gyakoriak a nyelvi problémák, mint például: nyelvi formák szabálytalan alkalmazása, nyelvi kompetencia hiánya, grammatikai alakok hiányos ismerete, alkalmazási korlátozások, kifejezés nem megfelelő szintje stb. (Lanstyák, 2007). Mindebből arra a következtetésre juthatunk, hogy az idegen nyelv oktatásában a megfelelő források és taneszközök kiválasztása a két vizsgált modell esetében teljesen más, illetve különböző kell, hogy legyen. A fenti aspektusokon kívül, a szerb mint idegen nyelv magyar környezetben történő elsajátítására alkalmazott megfelelő stratégiák tervezésekor szükség van a rokon tudományos
5 diszciplínák kutatási eredményeire is. Az egyik, amelyik természetétől fogva szorosan kapcsolódik az első és a további nyelvek elsajátításának témaköréhez, nem más, mint a pszicholingvisztika és az anyanyelv és idegen nyelvek elsajátításával kapcsolatos kritikus periódus elmélete. Abból kiindulva, hogy a nyelvek elsajátítása legyen szó akár anyanyelvről, akár idegen nyelvről adott periódusban könnyebben és különösebb megterhelés nélkül történik, azon periódus után pedig a nyelvelsajátítás nehezebbé és összetettebbé válik (Pléh, 2003:93) elmondhatjuk, hogy a szerb mint idegen nyelv elsajátításának kérdését a kritikus periódusok szempontjából is vizsgálnunk kell, illetve összhangban e kérdésben tett megállapítottakkal megfelelő stratégiát kell alkalmaznunk a vizsgált nyelv magyar környezetben történő elsajátítására. Az utolsó aspektus, amelyet vizsgálnunk kell a szerb mint idegen nyelv magyar környezetben történő elsajátításánál, nem más, mint az identitásvesztés. Induljunk ki abból a következtetésből, hogy minden nyelv birtokolja, magában hordozza a valóság egy specifikus képét, világképét. Ez a világkép éppen azon nemzet identitásának specifikus értékjegyeit tükrözi vissza. Amennyiben az idegen nyelvek elsajátításán keresztül átvehetők az idegen identitásjegyek és beépíthetőek saját identitásunkba, kérdésessé válik, mit tesz az egyén azokkal a saját identitásban fellelhető jegyekkel, értékekkel, amelyekre helyettesítő értéket talált, vagy amelyeket továbbfejlesztett. Amennyiben azok az értékek továbbra is a saját identitásunk részesei maradnak, azok egyfajta kontroll jelleget kapnak, és funkciójuk az identitás új értékétől való disztinkcióban, elhatárolódásban mutatkozik. Amennyiben teljes mértékben eltűnnek és a helyükre az idegen identitás jegyei kerülnek, akkor beszélhetünk részleges vagy teljes identitásvesztésről. A végső kérdés e tárgyban az, hogy lehetséges-e és szükséges-e az identitásvesztést irányítani és abban az eljárásban mi a pedagógus
6 feladata és missziója, illetve mennyire tudatos eljárás az egy egyén oldaláról. SZERB IDENTITÁSJEGYEK ÉSZLELÉSE, ELSAJÁTÍTÁSA Hogy megértsük, mely elvek alapján történik a szerb identitás jegyeinek észlelése és elsajátítása a két vizsgált modell esetében, definiálnunk kell, milyen a szerb identitás megítélése a multikulturális közegben, különösen a magyar nyelvi környezetben. Szükség van a nemzeti identitást erősen befolyásoló sztereotípiák elemzésére is. Meg kell vizsgálni, hogy a szerb identitás milyen jellemzőit észlelhetik a magyar identitáshoz tartozó egyének, az észlelésük milyen mértékben függ össze a félelemmel, különböző vallásokkal, viharos történelmükkel, messze pozícionált nyelvvel, rossz politikával stb. Szükség van a két identitás azonos értékeinek feltárására, amivel egyidejűleg észlelhetők az apróbb, felszínes, de jelentősebb, mélyebb különbségek is a két identitás között. Az első modell esetében a szerb identitás jegyeinek észlelését és elsajátítását a következők jellemzik: 1) kötelezettség a kisebbségi közösséghez tartozó egyénnek alkotmányos kötelezettsége áll fenn a többségi nyelv elsajátítására, mivel ellenkező esetben korlátozott saját szükségletei és vágyai teljesítésében, érvényesítésében; 2) kisebbségi érzés a kisebbségi nyelvet beszélő a többségi nyelvben elkövetett elkerülhetetlen hibák miatt kisebb értékűnek érzi magát egy többségi nyelvet beszélővel szemben; 3) motiváltság hiánya amellett, hogy igénye van arra, hogy a többségi nyelvet minél jobban elsajátítsa, a korlátok és nehézségek hatására az egyénben a motiváltság csökken, egyes esetekben akár el is tűnhet; 4) rossz gazdasági feltételek motiváltság hiányában, a kisebbségi nyelv használója nem képes elérni saját társadalmi maximumát, ami tükröződik a szociális és gazdasági önmegvalósításában; 5) megfelelő taneszközök hiánya korlátozottság a rosszul elgondolt
7 tankönyvek miatt, amelyek nem követik a modern trendeket és igazolt módszereket; 6) rossz oktatási rendszer a többségi társadalomnak nem áll érdekében a kisebbségi közösséghez tartozók minőségi szociális és kulturális életre való felzárkóztatását elősegíteni stb. A második modell esetében a szerb identitás jegyeinek észlelését és elsajátítását a következők jellemzik: 1) egzotikus volta a szerb mint idegen nyelv tanulása a szerbek és a magyarok kulturális távolsága miatt motivált; 2) gazdasági szükséglet a szerb nyelv elsajátításának egyik vezető oka az üzleti lehetőségek kiszélesedése; 3) tankönyvek hiánya azon tankönyvek hiánya, amelyek éppen a második modell szükségleteivel összhangban készültek; 4) állami akarat hiánya a többségi nyelv beszélője nem motivált saját nyelvi kompetenciáját fejleszteni egy kisebbségi nyelven stb. Ha a kutatásban mélyebbre mennénk, arra is ki kellene térnünk, hogy a szerb identitás jegyeinek észlelése és elsajátítása hogyan történik egyéb esetekben, például egy monokulturális környezetben, illetve egy nem magyar nyelvű környezetben stb. A fentiekből arra lehet következtetni, hogy az identitás elsajátítás egy aktuális téma. Ahhoz, hogy megértsük a benne uralkodó folyamatokat, még sok kérdésre kell választ adnunk. Ahogyan ebből a dolgozatból is láthatjuk, az identitás jegyeinek észlelése és elsajátítása szorosan kapcsolódik az idegen nyelvek elsajátításához, és éppen ez az, ami új feladatokat jelölhet ki az e témában folyó kutatásokban, különösen abból a szempontból, hogy mi szerint történik az idegen nyelv elsajátítása során megjelenő elkerülhetetlen identitáskeveredés.
8 BIBLIOGRÁFIA DÉMUTH Ágnes, 2009: Az identitástudat alakulásának pszichológiai elméletei. In: Nemzetiségi - nemzeti - európai identitás (Szerk.: Szirmai Éva, Újvári Edit), Szeged. FEKETE Sándor, 2009: A multikulturalizmus előzményei Nyugaton és Keleten. In: Nemzetiségi - nemzeti - európai identitás (Szerk.: Szirmai Éva, Újvári Edit), Szeged. LANSTYÁK István, 2007: A nyelvhelyesség, mint nyelvi probléma. Kisebbségkutatás 16.évf. (2007.) 2.sz. PLÉH Csaba, 2003: A természet és a lélek. Budapest: Osiris Kiadó. SOMINÉ HREBIK Olga, 2011: Az anyanyelv-elsajátítás és az idegen nyelv tanulás összefüggéseinek megközelítései. Magyar Pedagógia 111. évf. 1. szám T. KISS Tamás, 2009: Vázlat a tudás centrum a tanuló régió és a regionális identitás néhány összefüggéséről. In: Nemzetiségi - nemzeti - európai identitás (Szerk.: Szirmai Éva, Újvári Edit), Szeged. ÚJVÁRI Edit, 2009: A kulturális identitás kérdésköre és kutatásának lehetséges irányai. In: Nemzetiségi - nemzeti - európai identitás (Szerk.: Szirmai Éva, Újvári Edit), Szeged.
MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA
MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten
RészletesebbenPedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon
Pedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon Tanulmányom a pedagógusdinasztiák vizsgálatára koncentrál. 1 A tanulmányom elején olyan kérdésekre keresem a választ,
RészletesebbenF. Dárdai Ágnes Kaposi József
FDÆrdai`-KaposiJ_ProblØmaorientÆlt.qxp 2008.07.03. 6:02 Page 353 353 F. Dárdai Ágnes Kaposi József A PROBLÉMAORIENTÁLT TÖRTÉNELEMTANÍTÁS ÉS A FEJLESZTÕFELADATOK BEVEZETÉS A 20. század második feléhez,
RészletesebbenAz elmúlt évtizedekben a nemzetközi migráció, a globalizáció, az angol nyelv terjedése, a kommunikációs technológia fejlődése gyökeresen átformálta Európa hagyományos nyelvi térképét. A nyelvi és kulturális
RészletesebbenCCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE
RészletesebbenWEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája
WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.
RészletesebbenA Földről alkotott ismeretek áttekintése és továbbfejlesztése
szka105_19 É N É S A V I L Á G Kontinensek, országok, emberek 1. A Földről alkotott ismeretek áttekintése és továbbfejlesztése Készítette: nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK
RészletesebbenAz SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja
NB03_bel.qxd 2009.04.08 5:43 du. Page 70 70 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. ÁPRILIS Karácsony Veronika Nõk a haderõben, 2008 Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja 2008 õszén kérdõíves vizsgálatot folytatott,
RészletesebbenKAPOSVÁRI EGYETEM CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY PEDAGÓGIAI FŐISKOLAI KAR
KAPOSVÁRI EGYETEM CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY PEDAGÓGIAI FŐISKOLAI KAR AKKREDITÁCIÓS JELENTÉSE A MAB plénuma által felkért kari látogató bizottság: Fehér Irén CSc Mankovits Tamás DOSz képviselete Bábosik István
RészletesebbenTudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben
Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek
RészletesebbenHELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga
HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR
RészletesebbenA minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben
Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás
RészletesebbenKÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002.
Szociológiai Szemle 2005/1, 79 85. KÖNYVEK A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002. MONOSTORI Judit Központi Statisztikai
RészletesebbenAz integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon
BÍRÓ NAGY András Túl a magyar ugaron Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon 2007. április Tartalom 1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ 4 2. BEVEZETÉS 10 3. MIÉRT KELL FEJLESZTENI A VIDÉKET? 16 4.
RészletesebbenA szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014)
HERCZEGHNÉ Orbán Éva Melinda A szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014) Több mint harminc éve tanítok, és mint pedagógust mindig is érdekelt milyen lehet egy
RészletesebbenAz európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában
Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Kovács János vezető elemző Talán úgy definiálhatnánk megfelelő módon az európai identitás fogalmát, hogy az nem
RészletesebbenA pozitív (avagy fehér) pedagógia aspektusai a mindennapi oktatási-nevelési folyamatban
A pozitív (avagy fehér) pedagógia aspektusai a mindennapi oktatási-nevelési folyamatban Ladnai Attiláné PTE BTK NTI OTNDI, Pécs szerencsesanita5@gmail.com Az iskola feladata A pedagógia, és így az iskola
RészletesebbenÁrpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai*
Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai* 1. Írásomban az Árpád-kori Kolozs, Doboka és Erdélyi Fehér vármegyék településnevei 1 körében általam elvégzett névrendszertani
RészletesebbenSÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING
Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon 2015 TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0003 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC
RészletesebbenAZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA
Politikai keretprogram Erdélyi Magyar Néppárt AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA A MEGTALÁLT ÚT ESÉLYT ÉS SZABADSÁGOT ERDÉLYNEK I. ALAPVETÉS az erdélyi rendszerváltás megújított terve Az erdélyi
RészletesebbenLakotár Katalin Tizenévesek kognitív országképei szomszédainkról az egyes régiókban
Lakotár Katalin Tizenévesek kognitív országképei szomszédainkról az egyes régiókban A kognitív térképek a világ megismerésének, abban való tájékozódásnak tudati eszközei. Az objektív földrajzi tér egyéni
RészletesebbenTanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához 5-8.
Tanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához 5-8. I. Bevezetés Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között is oktatható célnyelvi civilizáció
RészletesebbenBUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR
BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR A Volvo Hungária Kft költség elszámolási rendszerének vizsgálata Belső konzulens: Dr. Sisa Krisztina A. Harkány Mónika Nappali tagozat Külső konzulens:
RészletesebbenA barátság történeti és szociológiai aspektusai
KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL KOCSIS ATTILA A barátság történeti és szociológiai aspektusai (Albert Fruzsina Dávid Beáta: Embert barátjáról A barátság szociológiája. Századvég Kiadó, Budapest, 2007) (Agapé,
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Openness The Phenomenon of World-openness and God-openness PhD értekezés tézisfüzet Hoppál Bulcsú Kál Témavezető: Dr. Boros János
RészletesebbenDIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA
A DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA A Pedagógiai Program 2. számú melléklete 2015. A Sajátos Nevelési Igényű tanulókkal összefüggő
Részletesebben2014. Pedagógiai Program. PJSZSZ Petzelt József Szakközépiskola és Szakiskola 2014. 09. 01.
2014. Pedagógiai Program Tudjátok merre van Szentendre? Ez a kis város a Duna jobb partján fekszik, Buda, Visegrád és Esztergom között Gyönyörű táj! A városka előtt a Kis-Duna, szemünk előtt termékeny
RészletesebbenHátrányos helyzet = nyelvi hátrány?
68 Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? Hajdúné Csakajda Ildikó Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? Nyelvi fejlesztés az Arany János Kollégiumi Program 9. előkészítő évfolyamán a hódmezővásárhelyi Németh
RészletesebbenÉrettségi eredmények 2005-től (Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium)
2005/db közép 2005/db emelt 2005/db összes 2005/jegy közép 2005/jegy emelt 2005/jegy összes 2005/% közép 2005/% emelt 2005/% összes 51 119 170 3,53 5,00 4,42 59,90 99,17 84,27 22 17 39 4,45 4,94 4,7 75,68
RészletesebbenA kompetencia alapú képzési rendszer koncepciója a szervezeti képzésekben
TÓTHNÉ BORBÉLY VIOLA A kompetencia alapú képzési rendszer koncepciója a szervezeti képzésekben A munkaadók követelményei - a gyorsütemű gazdasági fejlődés és technológiák változása miatt - a munkaerővel
RészletesebbenA 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
NÉPSZÁMLÁLÁSOK 2011 9 KISS TAMÁS A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 2011-ben Romániában harmadszorra tartottak népszámlálást. A cenzus politikai tétjei ezúttal többrétűek voltak.
Részletesebben6/3/08 9:49 PM. Illés Anikó
A mûvészet mérése Illés Anikó A z A t t e n d o m e t e r e r e d m é n y e i Jelen tanulmány a képzõmûvészet értékelésének néhány változatát kívánja bemutatni. Ennek során a figyelem leginkább azokra
RészletesebbenA NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.)
Szenik Ilona A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) A népzenének a társadalmi tudatformák közt elfoglalt helyét,
RészletesebbenNemzeti identitás a határon és azon túl
Nemzeti identitás a határon és azon túl A határon túli magyarok nemzeti identitásdimenzióinak alakulása a magyar szlovák ukrán határ mentén Pakot Ágnes Sőrés Ane t t Által ános igazság, hogy a határnak
RészletesebbenDOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. A dzsúdzsucu fogásrendszere és eszmeisége
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Szabó Balázs A dzsúdzsucu fogásrendszere és eszmeisége Forrástanulmány a japán művelődéstörténethez Nyelvtudományi Doktori
RészletesebbenJaakko Hintikka filozófus. A finn születésű, Amerikában él, a Boston University filozófia tanszékén oktat.
Jaakko Hintikka A fogalom mint látvány: a reprezentáció problémája a modern művészetben és a modern filozófiában Jaakko Hintikka filozófus. A finn születésű, Amerikában él, a Boston University filozófia
RészletesebbenVIZUÁLIS KULTÚRA az általános iskolák 5 8. évfolyama számára VIZUÁLIS KULTÚRA
VIZUÁLIS KULTÚRA az általános iskolák 5 8. évfolyama számára VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak
RészletesebbenCélunk a vidéki térségek életminõségének emelése.
Miért a mezõváros? Miért most? Miért itt? Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése. Mind az emberek, mind a természeti környezet életminõségének emelése. Közép-Kelet-Európában és így Magyarországon
Részletesebbendr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek
dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek Konzulens: Prof. Dr. Bihari Mihály és Ph.D. Balogh Zsolt György Budapest, 2011. 11. 10. I. A
RészletesebbenOKTATÁSI ÉS KUTATÁSI MINISZTÉRIUM MAROSVÁSÁRHELYI MŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DOKTORI DOLGOZAT (REZÜMÉ)
OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI MINISZTÉRIUM MAROSVÁSÁRHELYI MŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DOKTORI DOLGOZAT (REZÜMÉ) A musical műfajának esztétikai és pedagógiai vetületei Témavezető: Kékesi Kun Árpád, dr. habil.,
RészletesebbenBrodzinsky, D.M. Schechter, M.D. (1993): Being Adopted. The Lifelong Search for Self (New York: Anchor Books)
Brodzinsky, D.M. Schechter, M.D. (1993): Being Adopted. The Lifelong Search for Self (New York: Anchor Books) A könyvről A könyv szerzői klinikai pszichológusok, akik évtizedek óta foglalkoznak az örökbefogadás
Részletesebbená l l á s f o g l a l á s a
A KMKF plenáris ülésének á l l á s f o g l a l á s a (Budapest, 2016. március 31. április 1.) - A KMKF meggyőződése, hogy a magyarság a nemzetrészek közötti szoros együttműködésben szállhat szembe sikeresen
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó
RészletesebbenA Szolnoki Járás Esélyteremtő Programterve
A Szolnoki Járás Esélyteremtő Programterve Szerkesztették: Kocsis Péter Csaba Deák Sándor Dr. Nagyné Varga Ilona Szolnok, 2015. Szerzők: Burai István gyermek- és ifjúságügyi szakértő Buru Györgyné idősügyi
RészletesebbenE L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. ÁPRILIS 17-I ÜLÉSÉRE. Jogi és Ügyrendi Bizottság
E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. ÁPRILIS 17-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 702/2008 MELLÉKLETEK: 0 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya Megyei Európai Információs Pont 2007. évi tevékenységéről
RészletesebbenBiológia. 10. évfolyam: Élet a mikroszkóp alatt Mikrobiológia. A Föld benépesítői: az állatok. Érthetjük őket? Az állatok viselkedése. 11.
Biológia A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy a tanulók egyre jobban megismerjék és megértsék az élő természet belső rendjét, a szerveződési szintek működésének jellegzetes módjait és funkcióit, az
RészletesebbenA romakérdés europaizálódása?
56 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2010. OKTÓBER Csiki Tamás A romakérdés europaizálódása? Az elmúlt két hónapban váratlanul nagy visszhangot kapott Európában egy olyan kérdéskör, amelyet az Európai Unió legfejlettebb
RészletesebbenA vizuális projekt, mint eszköz a kompetenciafejlesztésre a pedagógusképzésben
A vizuális projekt, mint eszköz a kompetenciafejlesztésre a pedagógusképzésben WIEDERMANN Katalin Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác widi.kati@gmail.com A kulcskompetenciák Napjainkban a pedagógus szerepe
RészletesebbenMÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében*
MÛHELY Nagy Beáta KIREKESZTÉS VAGY BEFOGADÁS? A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* Az információs technológiák folyamatos és egyre felgyorsuló
RészletesebbenA szótárról. 1. Mi ez?
A szótárról 1. Mi ez? A szótár, amit az olvasó a kezében tart, a leggyakoribb magyar igei szerkezeteket tartalmazza. Egynyelvű szótár explicit szótári értelmezések nélkül; a szerkezeteket, azok jelentését
RészletesebbenHAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT J E G Y Z Ő J E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295
HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT J E G Y Z Ő J E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő testületének 2013. december
Részletesebbenközötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai
Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenAZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA
AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 1 Tartalomjegyzék 1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA... 8 2.1. Az iskola arculata... 8 2.2. Az iskola környezete...
RészletesebbenHORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete
HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes: 2015. szeptember 1-től Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete a 2015. augusztus 31-én tartott értekezletén Jóváhagyta: Tóth Tamás József
RészletesebbenMISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA
MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13
RészletesebbenPedagógiai jelenetek
Pedagógiai jelenetek Hamar Pál 1 Balléri szellemiség testkultúrába ágyazva Hiszek a tudás jobbító erejében. (Ballér Endre emlékkonferencia, 2008) Sport és egészség A sport közegében nőttem fel, válogatott
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM
PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM Szent István Körúti Általános Iskola és Speciális Szakiskola OM: 036045 Jászberény 2015. Hinni benne, hogy képes növekedni, akarni, hogy előre haladjon. Bolondul remélni:
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK
A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései, A nevelési-oktatási
RészletesebbenMultimédia és felnőttképzés. Dr. Krisztián Béla. krisztb@pte.hu
Multimédia és felnőttképzés Dr. Krisztián Béla krisztb@pte.hu Pécsi Tudományegyetem, Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, Humán Menedzsment Tanszék Az információs társadalomnak megfelelően
RészletesebbenKORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005.
KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. február) Budapest, 2005. október 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés
RészletesebbenA hazai munkahelyi étkezés értékrend alapú élelmiszerfogyasztói modellje
A hazai munkahelyi étkezés értékrend alapú élelmiszerfogyasztói modellje Dr. Fodor Mónika Budapesti Gazdasági F iskola Marketing Intézet 1165 Budapest Diósy Lajos u.22-24. fodor.monika@kkfk.bgf.hu Csiszárik-Kocsir
RészletesebbenCélnyelvi civilizáció tantárgy. (német nyelv) 5.-8. évfolyam
I. Bevezetés Célnyelvi civilizáció tantárgy (német nyelv) 5.-8. évfolyam Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között is oktatható célnyelvi civilizáció tantárgy tanításának az a célja,
RészletesebbenERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó
ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak
RészletesebbenPEDAGÓGUSKOMPETENCIÁK FEJLŐDÉSI SZINTJEI, PEDAGÓGIAI SZTENDERDEK
PEDAGÓGUSKOMPETENCIÁK FEJLŐDÉSI SZINTJEI, PEDAGÓGIAI SZTENDERDEK A pedagógus az általa tanított műveltségi területek, tantárgyak alapvető fogalmainak, ezek fejlődésének, összefüggéseinek, megismerési,
RészletesebbenBEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL
BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia
RészletesebbenTanterv az erkölcstan 1-4.
Tanterv az erkölcstan 1-4. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,
RészletesebbenII. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés
Nemzeti alaptanterv 45 II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés II.1. A kulcskompetenciák 3 Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek
RészletesebbenELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig
ELŐSZÓ A csehszlovákiai magyarság 1945 tavasza óta olyan megpróbáltatásokon megy keresztül, amelyekre a Dunatáj változatos történetében nincsen példa. A kassai kormányprogram és a belőle kilövellő jelszavak
RészletesebbenA régió gazdaságfejlesztését alakító főbb szereplők és együttműködésük
SZÜGYI GYÖRGY A régió gazdaságfejlesztését alakító főbb szereplők, együttműködésük és a szerb-magyar határon átnyúló gazdaságfejlesztési projekt egy lehetséges humánfejlesztési modellje Az Európai Unió
RészletesebbenAz informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM. Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma. 9025 Győr, Kossuth Lajos utca 7.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 9025 Győr, Kossuth Lajos utca 7. Hatályos, 2015. szeptember 1-től Kaukerné Kovács Edit
RészletesebbenAZ INTÉZET 2005. ÉVI TUDOMÁNYOS TERVE
Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet 1014 Budapest, Országház u.30. Postacím: 1250 Bp., Pf. 5. Tel.: 224 6790, 224-6700/470 Fax: 224 6793 titkarsag@mtaki.hu www.mtaki.hu AZ
RészletesebbenKREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN
Rádi Ildikó* KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN 1. Problémafelvetés: hol keressük a hibát a mai nyelvoktatásban? Anyelvoktatás gyakorlata,
RészletesebbenHELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy
Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:
RészletesebbenJÁSZAPÁTI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE
JÁSZAPÁTI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE az ÁROP-1.A.5-2013-2013-0004 kódszámú projekt szakmai tevékenységeinek megvalósulása, az eredménytermékek létrehozása TÁMOGATÓ INFRASTRUKTÚRA ÉS A
RészletesebbenHELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL
HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET A szabályozásnak megfelelően az iskolánk 9. évfolyamán kötelezően választható tantárgy a mozgóképkultúra és médiaismeret,
RészletesebbenLátlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről
TŐTŐS ÁRON* Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről Veres Valér: Népességszerkezet és nemzetiség. Az erdélyi magyarok demográfiai képe a 2002. és 2011. évi romániai népszámlálások tükrében.
RészletesebbenKerettanterv a szakiskolák számára
1. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze
RészletesebbenKerettanterv a két tanítási gimnáziumi német célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához
Kerettanterv a két tanítási gimnáziumi német célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához I. Bevezetés Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között is oktatható célnyelvi civilizáció tantárgy
RészletesebbenHELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy
Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:
RészletesebbenAhol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség
Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Churchill azt mondta: Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdıdik a politika. Az utóbbi napok kiegészítették
RészletesebbenAlkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, VIII. évfolyam, 2. szám (2013), pp. 143 145.
Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, VIII. évfolyam, 2. szám (2013), pp. 143 145. Imre Attila (szerk.) Párbeszédek kultúrája Gdansktól Oszakáig: a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus szekcióelőadásai,
RészletesebbenA TÁMOP 3.2.4/08/2-2009-0001 Nevelési Tudásdepó NÉPMESE NAPJA (TÖRÖK PROJEKT) kipróbálásának gyakorlati tapasztalatai
A TÁMOP 3.2.4/08/2-2009-0001 Nevelési Tudásdepó című projektben kifejlesztett NÉPMESE NAPJA (TÖRÖK PROJEKT) című mintaprogram kipróbálásának gyakorlati tapasztalatai Készítette:Cserlakiné Hagymássy Krisztina
RészletesebbenAZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *
Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai
RészletesebbenAKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ
CSÁKÓ MIHÁLY Az ezredforduló munkaerõpiaci kihívásai a Kárpát-medencében 1 Bevezetés: a kérdés, jelentõsége, megközelítése AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ kihívások két szempontból
RészletesebbenMozgóképkultúra és médiaismeret Helyi tanterv. 12. évfolyam 72 óra
Mozgóképkultúra és médiaismeret Helyi tanterv 12. évfolyam 72 óra A tantárgyról általánosságban: A mozgóképkultúra és médiaismeret elsősorban a médiaszövegek szövegértési képességének fejlesztését és az
RészletesebbenKISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1
KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás A kommunikáció, ezen belül is a vállalati kommunikáció kutatása a társadalomtudományok egyik
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL
STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó
Részletesebbenwww. metszetek.unideb.hu A szegények adója BÁNFALVI GYŐZŐ
A szegények adója BÁNFALVI GYŐZŐ Debreceni Egyetem, Humán Tudományok Doktori Iskola, Szociológia és Társadalompolitika Doktori Program Bevezetés Az általános forgalmi adó a forgalmi adók egyik típusa.
RészletesebbenGYŐRI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV
I 2015. SZEPTEMBER GYŐRI JÁRÁS Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló... 3 II. A győri járás rövid bemutatása... 5 III. Bevezetés és illeszkedés... 10 Pályázati háttér, a megvalósításról átfogóan... 10
RészletesebbenHelyi tanterv. Célok és feladatok
Helyi tanterv ÉNEK ZENE A változat Az ének-zene tantárgy a Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok megvalósításához tud hozzájárulni hatékonyan: az erkölcsi nevelés (elfogadják
RészletesebbenTÖRTÉNETI JELENTİSÉGŐ INGATLANOK ÉRTÉKELÉSE DIPPONG MAGDOLNA/2009
TÖRTÉNETI JELENTİSÉGŐ INGATLANOK ÉRTÉKELÉSE DIPPONG MAGDOLNA/2009 Azokat az ingatlanokat, melyeknek a társadalom különös jelentıséget tulajdonít, építésének ideje, körülményei, az építész vagy az építtetı
Részletesebbenszemélyiségváltozás háttere és szexuális viselkedés a börtönben
A BÁNYAI MIKLÓS személyiségváltozás háttere és szexuális viselkedés a börtönben Pasztorális szempontok Az alábbi tanulmány alapja az az önkéntes és anonim kérdõíves felmérés-, illetve kísérletsorozat,
RészletesebbenÖrökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz
. V IA A NTICA B T. Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz KÉSZÍTETTE: SZALONTAI CSABA RÉGÉSZ, ÖRÖKSÉGVÉDELMI
RészletesebbenÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT.
ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május Megbízó: ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Tervező: PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. Ügyvezető igazgató: Felelős tervező:
RészletesebbenTÉZISEK. HARRY POTTER HÉT ARCA: J. K. Rowling regénysorozatának hét irodalomelméleti megközelítése
TÉZISEK HARRY POTTER HÉT ARCA: J. K. Rowling regénysorozatának hét irodalomelméleti megközelítése J. K. Rowling tíz évig írta regénysorozatát, így egy utolsó szegletéig jól átgondolt művel van dolgunk.
RészletesebbenA TOVÁBBKÉPZÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSÁVAL
A TOVÁBBKÉPZÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉG TAPASZTALATAINAK ÖSSZEGZÉSE 1. A TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1.1. A továbbképzési program megnevezése Alapozó Terápia: Módszer
RészletesebbenKettõezerkilenc nyarán az Európai Összehasonlító Kisebbség
Kiss Tamás Drávaszögi mozaik. Nemzetiségi egyenlõtlenségek és kisebbségi stratégiák Horvátország magyarlakta településein A vizsgálatról Kettõezerkilenc nyarán az Európai Összehasonlító Kisebbség kutató
RészletesebbenIktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről
Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! Az oktatási rendszer
Részletesebben