Egyezmény. Gömör-Tornai Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás létrehozásáról

Átírás

1 Egyezmény Gömör-Tornai Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás létrehozásáról Jelen Egyezményhez csatlakozó Tagok a Gömör-Tornai Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás létrehozása céljából hivatkozva az Európai Parlament és a Tanács által július 5-én elfogadott, az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK számú rendeletre; hivatkozva a Magyar Országgyűlés által elfogadott, az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló évi XCIX. törvényre, mint a 1082/2006/EK számú rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket tartalmazó jogszabályra, valamint az európai területi együttműködési csoportosulással kapcsolatos jóváhagyási eljárás részletes szabályairól szóló 16/2010. (XII. 15.) KIM rendeletre; hivatkozva az évi Római Szerződés preambulumára és egyes alapelveire; hivatkozva az Európa Tanács által, május 21-én, Madridban elfogadott, a Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határ menti Együttműködéséről szóló Keretegyezményre, valamint annak Első és Második Kiegészítő Jegyzőkönyvére; figyelemmel az Európai Parlament által 1988-ban megalkotott Regionalizációs Közösségi Charta szellemiségére; hivatkozva az Európai Közösség által február 7-én aláírt Maastrichti Szerződésre; figyelemmel az Európai Régiók évi baseli gyűlésén elfogadott nyilatkozatra; figyelemmel az Európa Tanács évi lisszaboni rendkívüli ülésén elfogadott fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődéssel kapcsolatos stratégiai célkitűzésekre; különös tekintettel az Európa Tanács évi göteborgi ülésén elfogadott fenntarhatósági stratégia célkitűzéseire és prioritásaira; rámutatva az európai területi együttműködési csoportosulások által generált gazdasági, társadalmi fenntartható fejlődés fontosságára; meggyőződve arról, hogy jelen Egyezmény megvalósítása hozzájárul a magyar-szlovák együttműködés térségi kibontakozásához, ill. az egy térségben, együtt élő nemzetek közös, fenntartható fejlődési stratégiájának kialakulásához; meggyőződve arról, hogy az Egyezmény alapján történő együttműködés megvalósítása hozzájárul az Európai Unió által megfogalmazott célkitűzések megvalósításához; 1

2 rámutatva arra, hogy jelen egyezmény a történeti térszerkezeti és gazdasági kapcsolatok és együttműködések felélesztése révén növeli a Csoportosulás tagjai közötti térségi kohéziót; összhangban az egyes Tagok nemzeti jogrendjével; megállapodnak a következőkben: 1. Cikk Az Egyezmény általános célja Az Egyezmény általános célja a határmenti gömöri és torna-vidéki települések közötti gazdasági és társadalmi kohézió kialakítása, megerősítése a létrehozandó Csoportosulás működése által; alapító tagjai (a továbbiakban: Tagok) közötti meglévő együttműködések továbbfejlesztése és kiterjesztése, a 3. cikk 5. pontja szerint lehatárolt terület határain belül, de a későbbekben további települések Csoportosulásba való belépését, az együttműködés további kiterjesztését szorgalmazva. 2. Cikk Általános rendelkezések 1. Az Egyezmény aláírói (továbbiakban Felek) az Egyezmény rendelkezéseinek egyértelmű, átlátható és következetes megvalósítása érdekében létrehozzák és fenntartják a Csoportosulás hosszú távú működéséhez szükséges jogi kereteket, valamint egyéb szabályozást, ezek alatt értve különösen a Csoportosulás működésére, hatáskörére és döntéshozatali eljárásaira vonatkozó Alapszabály létrehozását. 2. A Felek arra törekszenek, hogy a Csoportosulás Tagjai, valamint a Tagokkal kapcsolatban lévő szervezetek és hatóságok segítséget nyújtsanak a Csoportosulás tevékenységéhez, projektjeinek előkészítéséhez és azok végrehajtásához, biztosítsák a hozzáférést a Csoportosulás céljainak eléréséhez szükséges információkhoz és adatokhoz. 3. Lehetőségeihez képest a Felek elősegítik az Egyezmény céljainak megvalósulását a nemzeti és nemzetközi döntéshozatali folyamatokban, valamint szervezetekben. 3. Cikk A Csoportosulás tagjai, székhelye, területe, létesítése 1. A Csoportosulást a jelen Egyezményt hivatalos képviselőik által aláíró, a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság területén elhelyezkedő települések hozzák létre (alapítják) határozatlan időre. A Csoportosulás nyílt, bármely település kérvényezheti csatlakozását a Gömör-Tornai térségből, a határ mindkét oldaláról. 2. A Csoportosulás elnevezése: Gömör-Tornai Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás 2

3 Rövidített elnevezése: Gömör-Torna EGTC Szlovák neve: Gemersko-Turnianska Európske zoskupenie územnej spolupráce (EZÚS) s ručeným obmedzením. Angol neve: Gömör-Torna European Grouping of Territorial Co-operation with Limited Liability 3. A Csoportosulás létesítő okirat szerinti székhely országa: Magyar Köztársaság. A Csoportosulás székhelye: 3724 Ragály Rákóczi utca A Csoportosulás területe alapításkor az aláíró magyar és szlovák települések közigazgatási területe összesen, illetve az Aggteleki és a Szlovák Karszt Nemzeti Parkok és védőzónájuk területe. 5. A Csoportosulás Tagjai a szükséges dokumentumok eljuttatása mellett a Csoportosulásban való részvételi szándékukról értesítik saját államukat. Az értesítés alapján, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével, az államok illetékes hatósága, a részvételt jóváhagyja vagy indokolás mellett elutasítja. A Csoportosulás csak akkor jegyezhető be, ha minden, részvételét jelző tag, rendelkezik a szükséges állami jóváhagyással. 6. A Csoportosulás bírósági nyilvántartásba vételét (jogi képviselő útján) a Magyar Köztársaság nemzeti joga szerint, a Fővárosi Bíróság előtt kell kezdeményezni. A Csoportosulás a tevékenységét a bírósági nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdheti meg, illetve a közhasznúsági nyilvántartásba vétellel a Csoportosulás nyilvántartási adatai kiegészülnek a közhasznúsági fokozatra. A Csoportosulás a nyilvántartásba vételének napjától jogi személyiséggel rendelkezik. 7. A Csoportosulás a bírósági nyilvántartásba vétel napjától határozatlan ideig működik. Az Alapszabály módosításával a működési időtartam határozott idejűre változtatható. 4. Cikk A Csoportosulás célkitűzése és feladatai 1. A Csoportosulás célja, hogy az Európai Unió társfinanszírozásában, területi együttműködésben megvalósuló programok végrehajtása révén, a Csoportosulás jogi személyiségének előnyeit kiaknázva, a 3. cikk 4 pontja szerint lehatárolt területen, illetve annak hatásterületén, valamint a későbbiekben csatlakozó települések közigazgatási területén lehetővé tegye és előmozdítsa a gazdasági és társadalmi kohézió létrejöttét és megerősítését. A fenti cél megvalósulása érdekében multiszektorális térségi együttműködést kell létrehozni, hogy a különböző kezdeményezések, koncepciók, tervek koherenciája biztosítható legyen és fenntartható vidékfejlesztés valósulhasson meg. 2. A Csoportosulás számára stratégiai cél a helyi gazdaság élénkítése, tekintettel arra, hogy a határ mindkét oldalán ebből a szempontból relatíve elmaradott a térség. 3. A Csoportosulás célja továbbá a magyarországi gömöri és torna vidéki települések közötti horizontális (határon belüli), és a Domicai- valamint a Bódva Völgy Mikrorégió (SK) településeivel való határon átnyúló, vertikális gazdasági, társadalmi, kulturális kapcsolatok erősítése. 4. Az Aggteleki Nemzeti Park és a Szlovák Karszt Nemzeti Park és környezete természeti, táji értékei, erőforrásai számos vidékfejlesztési célú tevékenységnek képezhetik alapját. A Csoportosulás fontos stratégiai célja, hogy elősegítse a vidékfejlesztési lehetőségek hatékonyabb, a térség lakossága számára az eddigieknél kedvezőbb kihasználását. 3

4 5. A Csoportosulás elsődleges feladata, hogy az Európai Unió, illetve nemzeti támogatások által nyújtott társfinanszírozás mellett, területi együttműködésben létrejövő programokat, egyedi projekteket dolgozzon ki és valósítson meg a gazdaságfejlesztés és a természeti erőforrásokkal való fenntartható, tartamos gazdálkodás, a vidékfejlesztés, és a turizmus terén, illetve a helyi gazdaság serkentése új belső (térségi) piaci lehetőségeket teremtő programok, marketing tevékenység, közvetlen termelő-fogyasztó kapcsolatok megvalósítása által. A Csoportosulás rövid és középtávú feladatai: a) A célok és feladatok eléréséhez, illetve megvalósításához szükséges személyi és anyagi feltételek, a Csoportosulás működési forrásainak előteremtése, nagyobb részben pályázatok útján. b) Meg nem valósult térségi fejlesztési stratégiák, tervek aktualizálása, megvalósulásának elősegítése. c) Közös beruházás-ösztönzés és tőkebefektetések elősegítése; d) Biztosítani a Csoportosulás eredményeinek széleskörű megismerhetőségét; az adatok, információk szabad áramlását, e) Helyi és térségi élelmiszer, illetve kézműipari, ipari termékek előállításának integrálását biztosító program megvalósítása, együttműködés a hasonló célokért indult kezdeményezésekkel. f) A 2011-ben a Gömör-Tornai Nyár címmel indult térségi kulturális és turisztikai szerveződés további koordinációja, fejlesztése a koordinálása, menedzselése, finanszírozásának és marketingjének biztosítása, kiterjesztése az egész évre (helyi kezdeményezések összefogása). g) Magyarország és Szlovákia területén a Gömör-Torna vidéken áthúzódó kerékpáros és lovas és lovaskocsis tematikus útvonalak, úthálózat kialakítása, üzemeltetése. h) Egyéb turisztikai vonzerő (pl. fürdőhelyek, jóléti víztározók fejlesztési programok megvalósulásának elősegítése. i) Kapcsolódás Nemzeti Vidékfejlesztési Startégia Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködések programjához. j) A szőlő- és gyümölcskultúra fejlesztését célzó program térségi szintű megvalósítása az e céllal dolgozó szervezetekkel együttműködésben. k) A nemzeti parkok és a helyi közösségek együttműködésének facilitálása; l) Erdőgazdálkodók és helyi közösségek együttműködésének biztosító programok kialakítása, menedzselése, erdőgazdálkodók bevonása a turisztikai vonzerő fejlesztésébe; m) Fenntartható technológiák, eljárások bevezetése a helyi közösségek szintjén; n) Közösségfejlesztő és képzési programok megvalósítása; o) Határon átnyúló térségi arculat-kialakítását célzó program megvalósítása; p) Együttműködés a különböző gazdasági szereplőkkel speciális projektek megvalósításában; q) Vállalkozási tevékenység folytatása a Csoportosulás önálló gazdálkodásának keretein belül, a célok elérése érdekében, korlátolt felelősségű szerepvállalására figyelemmel; r) Érdekképviseleti tevékenység (lobbi) a Csoportosulás és a Tagok céljainak megvalósulásáért. 4

5 5. Cikk A csoportosulás működése és megszűnése 1. A Csoportosulás a bírósági nyilvántartásba vétel napjától határozatlan ideig működik. Az Alapszabály módosításával a működési időtartam határozott idejűre változtatható. 2. A Csoportosulás csak jogutód nélkül szűnhet meg, mely esetben a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. Törvény (Cstv.) rendelkezéseinek alkalmazási eseteit kivéve végelszámolásnak van helye. A végelszámolási eljárás kezdeményezésének eseteire az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK számú rendelete (Rendelet) és az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló évi XIXC. Törvény (Törvény) szabályai az irányadóak. 3. A Csoportosulás a Fővárosi Bíróság nyilvántartásából való törléssel szűnik meg. 6. Cikk A csoportosulás tagjainak jegyzéke 1. A Csoportosulás alapító tagjainak jegyzékét jelen Egyezmény Melléklete tartalmazza. 2. Az alapítást követően a tagok számának, illetve a Csoportosulás működési területének változtatása a Csoportosulás legfőbb szervének döntése alapján, az Alapszabály módosításával történik. A változás módjai különösen: belépés, kilépés, területrész átadása, átvétele, cseréje, egyesítés. 7. Cikk Az Egyezmény értelmezésének és végrehajtásának joga Az Egyezmény értelmezése és végrehajtása a Magyar Köztársaság, mint a Csoportosulás létesítő okirata szerinti székhely államának joga szerint történik. A Csoportosulásra az Európai Parlament és a Tanács európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK Rendelete, valamint a Magyar Köztársaság évi XCIX. törvénye, illetve a 16/2010. (XII. 15.) KIM rendelet vonatkozik. Az Egyezmény és a vonatkozó szabályozások értelmezése és végrehajtása nem sértheti bármelyik állam közrendre, közbiztonságra, közegészségügyre, közerkölcsre vagy közérdekére vonatkozó rendelkezéseit. Ennek bekövetkezése esetén az adott állam megtilthatja a Csoportosulás területén folyó ilyen tevékenységét, illetve előírhatja a joga alapján létrehozott Tagok kilépését a Csoportosulásból. Fenti tilalmak nem képezhetik az önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a Csoportosulás tagjai közötti területi együttműködés rejtett korlátozását. 5

6 8. Cikk Kölcsönös elismerésekre vonatkozó megállapítások 1. A Csoportosulás nem magyar nemzeti jog szerinti Tagjai tudomásul veszik a Magyar Köztársaság nemzeti jogának a Csoportosulásra vonatkozó e tárgyban hatályos közösségi joggal, valamint a Csoportosulás Egyezményével és Alapszabályával összhangban lévő alkalmazását. 2. A Csoportosulás nem magyar nemzeti jog szerinti Tagjai tudomásul veszik a Magyar Köztársaság nemzeti joga szerinti ellenőrző hatóságok Csoportosulásra vonatkozó hatáskörét, valamint feladataik végzéséhez nyújtandó támogatás szükségességét. 3. A Csoportosulás Tagjai figyelemmel vannak azon tényre, hogy amennyiben a Csoportosulás tevékenysége által érintett területen még nem fogadtak el nemzeti szabályozást felülíró közösségi szabályozást, ez esetben az adott tagállamok közötti, hatályos, kölcsönös elismerési megállapodások válnak irányadóvá. 4. A Csoportosulás Tagjai arra törekednek, hogy a kölcsönös elismerés a tagállamok egymás szabályaiba és felügyeletébe vetett bizalom megerősítése érdekében hatékonyan működjön, különösen a határokon átívelő adminisztratív együttműködés elősegítése terén. 9. Cikk Az Egyezmény módosítása 1. A Csoportosulás bármely Tagja javasolhatja az Egyezmény módosítását. 2. Az Egyezmény javasolt módosítási szövegét írásban kell benyújtani a Csoportosulás elnökének, aki azt a Csoportosulás legfőbb szervének ülése előtt, a módosítás értelmezésére és állásfoglalás kialakítására elegendő időt hagyva, valamennyi taggal írásban közli. 3. A Tagok mindent megtesznek annak érdekében, hogy az Egyezmény bármely javasolt módosításáról konszenzuson alapuló megállapodás szülessen. Amennyiben a Tagok nem jutnak konszenzusra, a módosítás elfogadásához a legfőbb szerv ülésén jelen lévő és szavazóképes tagok Alapszabály szerinti 2/3-os többségi szavazata szükséges. 4. Az Egyezmény bármely módosítását - annak elfogadásától számított 30 napon belül - a évi XCIX. törvénynek megfelelően be kell jelenteni a Fővárosi Bíróságnak. A módosítás átvezetésével kapcsolatos szabályokra az újonnan létrejövő Csoportosulásra vonatkozó szabályok az irányadóak. 10. Cikk Vitás kérdések rendezése 6

7 9. Amennyiben az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban két vagy több tag között vita merül fel, a tagok tárgyalás révén vagy egyéb békés úton keresik a vitás kérdés megoldásának lehetőségét. 10. A vitás kérdések rendezési eljárását az Alapszabály határozza meg. 11. Cikk Elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás 1. Jelen Egyezményt az alapító Tagok arra feljogosított képviselőik aláírása révén fogadják el. 2. A Csoportosuláshoz további tagok a Rendelet, a Törvény és az Alapszabály előírásai szerint, a Csoportosulás nyilvántartásba vételi napjától csatlakozhatnak. 12. Cikk Hatálybalépés Jelen Egyezmény az aláírása napján lép hatályba. 13. Cikk Hiteles szövegek Jelen Egyezmény magyar nyelven íródott, melyről az aláírást követően hiteles szlovák és angol nyelvű fordítás készül. Mindhárom szöveg egy-egy eredeti, hiteles példánya, a Csoportosulás elnökénél kerül letétbe helyezésre. A Tagok az Egyezményt, közösen elolvasva és értelmezve, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, erre szabályszerűen felhatalmazott képviselőjük által írták alá. Hídvégardó; július 14. 7

8 MELLÉKLET Az Egyezmény aláírói (Alapító Tagok jegyzéke) Magyarország Szlovákia Aggtelek.. Áj (Háj) Alsószuha.. Tornaújfalu (Turnianska Nová Ves) Gömörszőlős. Szádudvarnok (Dvorníky-Vceláre) Hidvégardó Szádelő (Zádiel) Imola Ragály Szuhafő Trizs.. Tornabarakony