Barokk korszak művészete

Átírás

1 Barokk korszak művészete Készítette: Kiss Bernadett Sára Bogdán Dorottya Konzulens: Dátum november 19., Tótvázsony, Felsőörs

2 Történelmi háttere A barokk a reneszánszot követő stílustörténeti korszak és korstílus, amely Európában kb. a 16. századtól a 18. század közepéig tartott, azonban Magyarországon a század végéig elhúzódott. Közvetlenül a manierizmusból alakult ki, késői ága a copf és a rokokó stílus. A barokk, a barocco olasz szóból származik, aminek a jelentése bonyolult, nyakatekert okoskodás. Ez a korra jellemző túldíszítettségre utal. A korstílus Itáliából indult, majd eljutott Spanyolországon és a Délnémet területeken keresztül a Habsburg Birodalomba, sőt még Dél- Amerikába is. A barokk kor a humanizmus és a felvilágosodás közé tehető, amikor az ellenreformáció és az abszolút monarchiák alakultak ki. Ezzel az ellenreformációval próbálta a katolikus egyház a híveit visszaszerezni. Ezt a jezsuita rend tagjai kezdeményezték, akik a korszak legjobb diplomatái voltak, és a földesurakat környékezték meg. Ennek az volt az oka, hogy a feudális rend újra megszilárdult, és akié a föld, azé a vallás elv uralkodott. Filozófiai háttere A barokk szó az olasz barocco szóból származik, jelentése: bonyolult, nyakatekert okoskodás. Célja a lenyűgözés, valamint megmutatni a gazdagságot, a pompát, a mozgást, a küzdelmet, a lendületet, szenvedélyt és az erőt. Ezenkívül bizonyítani akarja a katolikus egyház és az arisztokrácia hatalmát. A barokk stílusnak nincs külön nyelvezete, hanem a korábbi korok eszközeit használja fel, főként az antik kultúráét. Például az antik mitológiai elemeket, a középkori számszimbolikát vagy a reneszánsz jellegű természeti képeket. Ezért a barokk művészet megalkotásához és befogadásához a korok pontos ismerete volt szükséges. Az utókor azonban csak a díszítőművészetet érzékeli. A barokk világképe: a Földön káosz uralkodik, Isten világában rend van. Ezért jelennek meg az erőteljes ellentétek: fény-árnyék, világosság-sötétség. Ez a kettősség szorosan összekapcsolódik: a látványoknak látomásokat kell megidézniük, a realitás mögött misztikum található. Festészet 2

3 A barokk festészet a cselekmény bemutatására törekszik, még akkor is, ha a kép például csak egy tájat vagy egy portrét ábrázol. Jellemzői a lendületes vonalvezetés, és minden műalkotásban megtaláljuk a fény és árnyék ellentétét. A barokk művészeket legtöbbször a főurak és az ellenreformációs egyház béreli föl, akik látványos, a képzeletet megragadó alkotásokat várnak. Ezért meghatározott az alkotás témája és a művész módszerei: gyakran használja a szemet megtévesztő illuzisztikus formákat, de a kor racionális gondolkodásmódja is megjelenik. A barokk az illuzionizmust az érzékelés határainak kitágítására használja fel. A barokk festészet témái Bibliai és mitológiai elemek Főúri portrékon gazdagság érzékeltetése: ruhák, ékszerek Új ág: csendéletek Tájképek és Zsánerképek: a mindennapi életből vett jelenetek Jellemzői: mozgás ábrázolása, dinamizmus gazdag, élénk színek fény és árnyék ellentéte fontos térbeli (perspektíva) játékok fontos a kidolgozottság pl. mellékalakok, ruhák redőzete, háttér, fénysugarak érzelmek eltúlzott, patetikus ábrázolása, fontos az arc mimikája pompa, pátosz és színpadiasság jellemző, az alakok eltúlzott pózban vannak alakok/alakcsoportok bonyolultan fonódnak össze 1. Michelangelo Caravaggio ( ) Ő találta ki a fény és árnyék ellentétének használatát a barokk művészetben. Művei általában a mindennapi életből vet jeleneteket 3

4 ábrázolt, valósághűen és a fény-árnyék ellentét maximális kihasználásával. Leghíresebb alkotásai: Izsák feláldozása és Bűnbánó Madonna. Festészeti stílusa a 17. század közepéig majdnem minden festészre hatott. 2. Charles Le Brun Leghíresebb alkotásai a fal- és mennyezetfreskók, amelyeknél a barokk festészet elemeit keverte a hagyományos francia festészet elemeivel. XIV. Lajos első udvari festője volt, ő festette XIV. Lajos apoteózisa című képet. 3. Lorrain Idealizált tájképeket festett: lemásolta a természetet, de megszépíti azt. Az emberek a mindennapokból való kiszakadást akarták elérni, ezért ábrázolták az aranykort a képek. Az emberalakok is megjelennek az alkotásban, de a háttérben maradnak. 4. Rigaud Hyacinthe Az egyik legjelentősebb portréfestő a korban. Francia arisztokratákat, a francia udvar tagjait és XIV. Lajost is lefestette. 4. Pieter Pauwel Rubens Az ellenreformáció határozta meg a művészetét. Mestere volt a színhasználatnak, a fény és az árnyékellentétének kihasználásában és a formák találékonyságában. Mitológia témákat dolgozott fel és szerette a szenvedélyes jeleneteket. Egyik legismertebb alkotása: A három grácia. 5. Anton van Dyck Fiatal korában Rubens tanítványa volt. I. Károly udvarában volt festő, szinte angol űvésznek tekinthető. Hiteles arcképeket festett, nem szépítette a valóságot. Gondosan beállította az alakokat, fontosak a mozdulatok és a kéztartások. Alapja a következő évszázadok angol portréfestésének. Egyik fő műve: Bentivoglio bíboros arcképe. 6. Rembrandt van RijnAz egyik legnagyobb festő, ő tudta a legjobban és a legegyszerűbbn megutatni a léle 4

5 mélységeit. Önarcképeket, az első feleségéről portréképeket és csoportos arcképeket festett. Egyik leghíresebb alkotása: Éjjeli őrjárat. Sajnos az éjjeli háttér eltűnt, amikor leszedtek róla egy megsárgult lakkréteget. Nem nagyon tetszhetett a kép a lövészegylet tagjainak, ugyanis nem mindenki szerepel rajta teljes alakban. A muskétások egy mindennapi jelenet mozgalmas részébe lettek ábrázolva. Mély színek és a fény árnyék ellentéte jellemző arcképre. Másik híres műve a tékozló fiúról készült. Rembrandt az utolsó pillanatát festette meg az elbeszélésnek. Ebben a rézkarccal készült műben az alakok közelebb kerülnek egymáshoz és mély, bensőséges érzéseket mutat. Ebben a műben nincsenek nagy mozdulatok, és az erős érzelemkitörések. 7. Vermeer Vermeer a fényt használja a tárgyak elkülönítésére, lényegének megvilágítására. Leggyakrabban zenélő férfiakról és nőkről, szolgálólányokról munka közben, szerelmeslevelet olvasó vagy csipkeverő nőkről fest. Szinte minden jelenet ugyanabban a szobában játszódik. Egyik leghíresebb műve a Műterem vagy A festő műtermében című képe. Figyelemre méltó a hideg, finoman eloszlatott világítás a műben,amely a hátteret emeli ki és a sötét előtér, amely a mélységet mutatja meg. A tér hangsúlyosabb a szereplőknél, ami Vermeer utolsó alkotó korszakát mutatja. 8. El Greco Művészetét nem lehet egyértelműen besorolni sem a manierista, sem a barokk festészeti stílushoz. Jellegzetes színeket, keskeny arcokat és sajátosan megnyújtott emberi alakokat festett. Foltszerű volt az ecsetkezelése Egyik híres festménye Fernando Nino de Guevara kardinális képmása. Ritka az ehhez hasonló egész alakos portrékép. A képen látható toledói főinkvizítor tekintete szigorú, félelmet keltő. Ez a másik különlegessége az alkotásnak. 9. Velázquez 5

6 A spanyol művész korai képei vallásos és hétköznapi témájú. Udvari festő volt, ezért a királyi családtagokat ábrázolta. Ezek a képek hűen adják vissza a valóságot, nem szépített rajtuk. Egyik leghíresebb arcképe X. Ince pápát ábrázolja. Gyönyörű a színkezelése és kifelyezőek a vészt jósló szemei. Másik híres festménye a Vénusz a tükörrel. Érdekes kompozíció, mert az akt háttal van, de látjuk az arcát a tükörben. Ez érzékelteti a szépséget és a szerelmet. 10.Mányoki Ádám Szegény családból származott, külföldön tanult majd udvari festő volt Drezdában, Berlinben és Varsóban. Leghíresebb alkotása II. Rákóczi Ferenc portréja, amit külföldön festett meg. Irodalom A barokk hatás a művek stílusán, szerkezetén figyelhető meg. A művek keletkezésének a célja a gyönyörködtetés, meghökkentés, monumentalitás és az emberek lenyűgözése volt. Az irodalmi barokknak számos jellemzője megjelenik a művekben. Idetartozik a patetikus stílus, vagyis a fennkölt, ünnepélyes hangvétel, a virtuóz rímtechnika, az újszerű költői képek merész gondolattársítással, ami a metafóránál volt a legjelentősebb, az ellentétektől feszülő hasonlatok, a bonyolult összetételű, de áttekinthető körmondat, a rokon értelmű szavak, mondatok halmozása és az erős érzelmi tartalmú kifejezések. Újműfajok jelennek meg, mint például a barokk eposz, amely sok részletből, epizódból felépülő, poklot, földet, mennyet bemutató monumentális alkotás. A kor legfontosabb szerzőinél meg kell említeni Tassot,Marinot,Miltont( Az elveszett paradicsom),pázmány Pétert,Zrínyi Miklóst,Lope de Vegast,Mikes Kelement,és az erdélyi emlékírókat, Kemény Jánost,Bethlen Miklóst,(Árva) Bethlen Katát,Tótfalusi Kis Miklóst és II.Rákóczi Ferencet. Pázmány Péter élt. Nagyváradon született, a jezsuita rend tagja és esztergomi érsek volt. Fontos szerepet töltött be az ellenreformációban.1623-ban papneveldét indít Bécsben,ez lesz a Pazmaneum,illetve 1635-ben megalapítja a nagyszombati egyetemet. Fontos,hogy nála lesz először európai rangú kifejező eszköz a magyar prózai nyelv,és a 6

7 műveiben a barokk stílus díszítő elemeit használja( hosszúkörmondatok, érzékletes,realisztikus képek,közmondásszerű megállapítások). Műveit több csoportba tudjuk osztani. 1.,fordítás: Kempis Tamás: Krisztus követése,amelyben tisztázza a magyar fordításelmélet alapjait. 2., vitairatok: Pázmány Péter felelete, ebben az fejti ki,hogy ki a felelős az ország pusztulásáért. Illetve a vitairatok közé soroljuk még Alvinci Péter uramhoz írt öt szép levelét.3., hitvédelmi műve: Isteni igazságra vezérlő kalauz 4., imádságos könyv 5., Prédikációk című könyve,amely 101 szentbeszédet tartalmaz, 3-as követelménynek(téríteni, tanítani, gyönyörködtetni) megfelel és a magyar élő beszédet emeli szónoki művészetté. Zrínyi Miklós egyik kiemelkedő műve a Szigeti veszedelem, amely telein keletkezett, mivel az év többi részében a törökök ellen harcolt. A Szigeti veszedelem megírásánál több forrást is felhasznált. A horvát és olasz krónikákon kívül Istvánffy Miklós és Zsámboki János 16.sz.-i történetírók műveiből is merített ötleteket. A műfaji előzményeknél 3 szerzőt kell megemlíteni. Homérosz Iliászából a vezérek veszekedése, Vergilius Aeneis, amelyből a propozíciót szó szerint átvette, és végül Tassót, akinek a művéből pedig a múzsa személyét, Szűz Máriát. A mű szereplői 3 csoportba oszthatók. A valós történelmi személyek közé tartozik Zrínyi Miklós, Szulejmán és Rusztán. Több figurából formázta Delimánt, Farkasicsot és Deli Videt. Végül pedig a mondabeli alakok Radivoj és Borbála. A cselekmény szerkezeténél két típusról tudunk beszélni. Az első a 3 pillérű kompozíció, amely a reneszánsz szerint elemezze a művet és nincsen tetőpontja. Ebben az alappillérek az 5., a 10. és a 15. ének. Az 5. énekben a magyar sereg részletes leírása, illetve a magyarok fő erényei szerepelnek. A 10. ének az ostromének, a 15. ének pedig Zrínyiék megdicsőülését mutatja be. A másik féle szerkezeti elemzésben a 10. éneket tekintik a mű tetőpontjának, amelyben a törökök nagyon készülnek, hogy beveszik Szigetvárat. Itt ének az ostrom előkészítéséről, ének a közvetlenül ostrom előtti helyzetről, a ének a felkészülésről az ostromra és a megdicsőülésről szól. A két tábornál azt vehetjük észre, hogy sokban eltérnek, és ezért, a két tábor összehasonlítása céljából írja meg a művet. Az eposzban számos barokk jegy figyelhető meg, mint például az invokáció Szűz Máriához, Zrínyit a barokk eszmének megfelelően a költő Krisztus katonájaként mutatja be, alá-és fölérendeltségi viszony a mennyben és a földön, ami itt harmóniát eredményez. Ezeken kívül idetartozik még a monumentális képek használata, a túldíszítettség, a hasonlatok, a jelzők, a gazdag nyelvhasználat, a költői túlzás, az imitatio Christi és a keresztény elemek megjelenése (mennybemenetel). 7

8 Az erdélyi emlékiratírás a barokk prózairodalom vezető műfaja volt, amely a 17. sz. második felére és a 18.sz.-ra tehető. A műfaj a történetírás és a tényirodalom határán van. Kemény János erdélyi fejedelem volt, azonban nincs sok anyag róla. Bethlen Gábor Erdély kormányzója volt, a művei saját életéről illetve Erdély létéért folytatott küzdelem volt. (Árva) Bethlen Kata második férje halála után nevezi magát Árvának. Nő létére felvállalta írását, ami a saját életéről szólt, innen tudunk sok mindent az akkori korról. Tótfalusi Kis Miklósnak a nyomdásztevékenysége a jelentős. II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem volt, a háta mögött kötötték meg a vasvári békét, és Rodostóra száműzték. Mikes Kelemen volt II. Rákóczi Ferenc inasa és kamarása ben szegődött a fejedelem mellé, és követte őt mindenhova. Mária Teréziának írt egy levelet, azonban ő visszautasította, mert úgy gondolta, hogy veszélyes lehet től írt fiktív leveleket, ami azt jelenti, hogy a címzett kitalált személy volt, ez esetben P.E. grófnő Konstantinápolyba. Összesen 207 levelet írt, amelynek témái Rákóczi élete, a törökök és az örmények szokásai és saját érzései, mint például a szerelem voltak. Barokk szobrászat A barokk szobrok szerves egységet képeznek az épület részeivel. Ebben a korban a szobrászatra a reneszánsz mértéktartásával és kiegyensúlyozottságával szemben a hangsúly a világi ábrázolásra, a szenvedélyes mozgásra, az alakok színpadias beállítására, a mélyen árnyékolt ruharedőkre, a pillanat varázsának megragadására és az ötletgazdaságra került át. Ezenkívül leginkább a portré szobrászat volt a jellemző. A kor legnagyobb alkotói között meg kell említeni Giovanni Lorenzo Berninit, Francois Girardont, Leonhard Kent, Andreas Schlütert, Juan Martinez Montanezt, Donnert, Straubot, Messerschmidtet és Marschal Antalt. Ebben a dolgozatban Bernini fogom részletesen kifejteni. Az egyik legjelentősebb munkája a római Szent Péter székesegyházban található, a címe Szent Péter trónja. A trón felett angyalok és felhők mozgalmas kompozíciója látható, az ablak közepén elhelyezkedő galamb és az azt körülvevő aranydíszítés az isteni fényt szimbolizálja. 8

9 Legjelentősebb műve az Apolló és Daphné. A szobor mitológiai témájú, amit Bernini alig 25 évesen faragott. Azt az eseményt örökíti meg, amikor Apolló szerelme elől menekülő Daphné épp babérfává változik. Lassan fává változó nő és a csodálkozó férfi. Az alkotónak a hosszú eseménysort egyetlen szoborcsoportban kellett ábrázolnia (üldözés, segélykérés és az átváltozás). Éppen ezért megpróbálta azt a pillanatot kiragadni, ami magába foglalja az előzményeket, magát az üldözést és a következményeket. Ezekkel együtt próbálta megtalálni egyben a legérzelemdúsabb részt is. A Szent Teréz eksztázisa című alkotása a 16. században élt szentnek visszaemlékezéseiből a híres vízió jelenetét dolgozza fel. A karmelita apáca előtt egy gyönyörű angyal jelenik meg, és egy tüzes hegyű nyílvesszővel átszúrja Szent Teréz testét. A földöntúli egyesülés az égi vőlegénnyel a barokk egyik kedvelt, sokszor ábrázolt témája. A művész idejére már megjelentek az eksztatikus elragadottság megjelenítési formái, itt is ezt vehetjük észre. Bernini a belső élményt jól érthetően ábrázolja, erre szolgál Szent Teréz arckifejezése, az érzelmek megjelenítése. Az oltár felett színpadszerű, oszlopokkal körülvett ovális tér látható. A ruha redőin is megjelenik az érzelem hullámzása, ezenkívül az arc finom vonásai alapján a szobor idealizált. A Borghese bíboros mellszobrán észlelhető pillanatnyiság Bernini találmánya volt. Talán vita, beszélgetés közben van, szinte olyan érzése van az embernek, mintha mindjárt megszólalna. Az építészet A barokk korban az építész feladata az ellenreformációs egyház templomainak, a királyi és a fejedelmi kastélyoknak, főúri megbízóknak és a vagyonos polgárok városi palotáinak építése. Kisebb számban polgári lakóházak is építettek ebben a stílusban. Lényegesen megnőtt a városépítészet jelentősége: Oroszországban Nagy Péter Szentpétervárt egységes terv szerint építtette és Rómában sugárutakat építettek. Ezenkívül nagy városi terek, parkok épültek. Fejlődött az új-olasz erődrendszer, és francia hadmérnökök lettek befolyásolók a katonai építészetben. A barokk építészet célja is a gazdagság és monumentalitás bemutatása, az ámulatba ejtés. Ezért használták a következő eszközöket: 9

10 a klasszikus elemek túlzsúfolása, például: rengeteg oszlop oszlopok csavarása kupola kör alaprajz, pl.: parkok, rózsaablakok csigavonalak, hajlatok aranyozott szobrok falak festése, mennyezeten freskók 1.Giovanni Lorenzo Bernini Az olasz barokk legismertebb művésze volt, szobrászként és építészként is. Legjelentősebb munkája a római Szent Péter bazilika köríves oszlopsora. Építését nem ő kezdte el, már álltak a falak, ő csak az arányokon és a részleteken dolgozott. A bazilikában ő készítette kupola alatt álló hatalmas aranyozott bronz tabernákulumot. 2.Fellner Jakab A késő copfstílusú barokk egyik legjobb mestere volt Magyarországon. Ő építette a veszprémi püspöki palotát, ami az európai késői barokk legszebb emléke. Fellner Jakab építette ezenkívül Veszprémben az aggok házát. A pápai plébániatemplom volt az utolsó nagy alkotása, aminek a klasszicizáló homlokzata és világos, tágas belsőtere meghatározta a következő korszak irányát. 3.Johann Bernhard Fischer von Erlach I. Lipót császár schönbrunni kastélyához készített kiépítési tervet, ami eléggé módosulva jelent meg, viszont a császár felfigyelt rá. Kinevezte fia építész- és rajztanárává és 1 0

11 nemei címet is adott neki. Ő tervezte a bécsi Károly-templomot (és még sok más templomot is Bécsben) VI. Károly tiszteletére. Az előtte található két oszlop a Traianus oszlop mintájára épült, ezzel is mutatva a császár nagyságát. 4.Matthäus Daniel Pöppelmann Rengeteg épületet tervezett és épített Drezdába. Ebből a legjelentősebb a drezdai Zwinger. Az épület eredetileg védelmi funkcióból épült, később építtette át Erős Ágost Pöppelmann tervei alapján. Az ud-varán barokk ünnepségeket tartottak. Zene A barokk zenei korszak az első opera megkomponálásától Johann Sebastian Bach haláláig tart. Az ebben a korszakban megjelenő új zenei formákat és műfajokat ma is használjuk. Ekkor kezdődött el az énekes és a hangszeres zene szétválasztása, a szólóének és a kórus. Létrejöttek a csak egyféle hangszerből álló kamaraegyüttesek és a mai zenekar alapja. Általános jellemzői: Ünnepélyes hangvétel Monumentális, lenyűgöző arányok Ellentétek Váratlan, gyors tempóváltások Feszültséget okozó, mozgalmas, sűrű díszítések Új műfajok: 1. madrigál: egy rövid költemény megzenésítése több hangra, eleinte zenekari kíséret nélkül. Sok dalformát foglal magába, és sok szempontból az opera előlege. 2. concerto műfaj :a versenyműben a szólóhangszeré a vezető szerep. Három tételből áll: gyors- lassú- gyors. 3. korál: protestáns egyházi népének, ami általában egyszólamú. 4. kánon: ugyanaz a dallam megszólal meghatározott idő múlva, és ugyanúgy végigmegy. 1 1

12 5. fúga: több szólam egy rövid zenei frázist vagy tételt több száz ütemen keresztül, minden rokonhangnemben ismétel. Zeneszerzők: 1.Claudio Monteverdi Elsősorban az operáiról híres: Orfeo, Poppea megkoronázása, Arianna (csak Lamento d Arianna c. áriarészlet maradt fenn belőle). Rengeteg madrigált írt, amit 8 kötetben adott közre. Műveit 1-8 szólam között írja meg. A hetedik kötetben már hangszeres kísérettel ír műveket. 2. Antonio Vivaldi Legfontosabb munkássága a concerto műfaj kialakítása, a versenymű forma tökéletesítése. Legismertebb alkotása a Négy évszak. A négy évszak négy versenymű címe, ahol a szólóhangszer kiemelkedően a hegedű. Vivaldi megfogalmazta szóban is, hogy mit akar mondani a zenéjével szonett vagy próza formában. 3. Johann Sebastian Bach Majdnem minden korabeli műfajban alkotott, kivétel az opera. Kedvenc műfajai a korál, a korálvariáció, a kánon és a fúga, amelyekből tökéletes megszerkesztésű darabokat írt. 250 kantátája közül 200 egyházi, ugyanis evangélikus egyházba járt. Ezenkívül írt azonban másik egyházi műveket is, például a h-mol misét. 4. Georg Friedrich Händel Egyik legjelentősebb műve a Vízizene. Három szvittből áll, I. György britt uralkodó tiszteletére készült. Akkor adták elő, amikor ünnepséget rendeztek a Temzén. Néhány híres operája: Agrippina, Rionaldo, Orlando. Ezenkívül rengeteg jelentős művet komponált más műfajokban. Barokk ruha és frizura A barokk öltözetek: Női: 1 2

13 A divatot a 17. század első felében a németalföldi polgárok indították. Viseletüknél egyre fontosabbnak tartották a kényelmet. A női ruháknál eltűnt az abroncs és a fűző. Számos alsószoknyát használtak, a gallér alacsonyabb lett, széles csipkéből készült, és a ruhaujj szabadon hagyta az alsókar nagy részét. A francia udvar legfontosabb eleme a paróka lett. Először a nyakkivágás már a vállra is kiterjedt, a felsőszoknyát elől középen kinyitották, majd újra divatba jött a karcsúság, és ezzel a fűzők megjelenése és a ruha összevarrása a deréknál. Majd a kor vége felé a játékosság vette át a szerepet. A parókák kisebbek lettek, a nők ruhakivágása még nagyobb lett, a derekat csak elől, enyhén fűzték be, és megint elterjedt az abroncsszoknya. Schneppe:a felsőruha derekát elől meghosszabító hegyes vagy lekerekített rész. A szoknya két részből állt, és ennek hosszát is rendeletekkel szabályozták. Jupe: látszódó alsószoknya, amelyet díszítettek, hátrafelé rövid selyem vagy csipke kötény takarta térdig. Fontage: fejkötő merev, redős csipkefodrokkal, melyek elől az égbemeredtek( drótváz). Férfi: A férfiviseletet rövid, kényelmes felsőzeke jellemezte, amin sűrű pitykegombok sora volt. Elől a széles, szétnyíló fekvőgallért csipke szegélyezte. A nadrág egyre bővült, térd alattig ért és oldalt a hasítékait szalagcsokor díszítette. A kardot most már nem az övön, hanem különböző szélességű bandalléron viselték. Szögletes orrú kokárdás cipőt vagy csizmát hordtak magas sarokkal, sarkantyúval és tölcsérszerű szárral, hogy a nadrágra fel tudják húzni. Ezenkívül félvállra vetett köpeny és széles karimájú, strucctollas kalap volt a kiegészítőjük.escarpes: vastag selyemöv. Manteau: köpeny, ujjatlan. 1 3

14 Forrás: A barokk hajviselet: A barokk hajviseletek kialakulását döntő módon befolyásolta a gallér, és ez által a nők és a férfiak hajviselete is megrövidült, mivel a férfiak is hordtak gallért akkoriban. Kedvelték a póthajat, és ezeknek a díszítése nem nagyon különbözött egymástól a férfiaknál és a nőknél. A férfiaknál a vállra omló fürtök és a hegyes szakáll növesztése volt a jellemző. Ezt a spanyol haj elnevezéssel illették. A nőknél ilyen vállra omló egyik hajviselet neve az ún. á lá Cadenette: a hajat szalaggal összefogták és ékszerekkel díszítették. Másik elterjedt forma az ún. garcette (tollpamacs), nevét onnan kapta, hogy a homlokot rojtszerűen kis hajpamacsok vették körül. A harmadik volt a kutyafül- hajviselet, amikor a sűrűn hullámosított leomló hajat kétoldalt laposra nyomták. XIV. Lajos korában változás következett be. A férfiaknál a spanyol haj helyett az alonge paróka terjedt el, amely a társadalmi osztálykülönbségek külső megjelölésére szolgált. A hölgyeknél először Franciaországban majd egész Európában a Fontanges-stílus lett a divat. Ez először alacsony volt és laza, majd elől lant alakú volt, amit drótvázzal támasztottak alá, és kettős csúcsból állt, hátul, a fej búbján összefogták, de néhány fürt lazán a vállra omlott. Bécsi barokk A bécsi művészek Olaszországból a térszervezést, a franciáktól a tömegalakítás módszerét vették át. Rengeteg épület épült ebben a stílusban. Ezek közül a leghíresebbeket sorolom fel a tervezőjük feltüntetésével: Szent Péter templom: Hildebrandt Schönbrunn: J. B. Fischer von Erlach Belveder: J. L. von Hildebrandt Karlskirche: J. B. Fischer von Erlach A könyvtár épülete: a Hoffburg része, J. B. Fischer von Erlach Hoffburg Források: Történelmi háttér: Filozófiai háttér: 1 4

15 Irodalom: 10.-es irodalom füzetem Festészet: Szobrászat: Építészet: irodalom füzetem Zene: Ruha, frizura: Bécsi barokk: Szabó György: Ausztria, Panoráma, Győr,