FILOZÓFIATÖRTÉNET 1.

Átírás

1 1 FILOZÓFIATÖRTÉNET 1. Dr. Kendeffy Gábor, egyetemi docens (KRE) előadásának jegyzete (Fekete Zoltán teológus ) A görög szavakat többnyire a kiejtés szerint igyekeztem írni, így könnyen átírhatóak görögre. A jegyzet nincs még lektorálva, várhatóak hibák. Vizsgatételek: 1. Milétoszi filozófusok 2. Hérakleitosz 3. Xenophanész 4. Parmenidész 5. Püthagoreizmus 6. Szofisták 7. Platón az erényről 8. Platón politikai filozófiája 9. Platón ideaelmélete és lélekfilozófiája 10. Platón természetfilozófiája, teológiája 11. Arisztotelész logikája 12. Arisztotelész természetfilozófiája és első filozófiája 13. Arisztotelész a lélekről és a megismerésről 14. Arisztotelész etikája 15. Arisztotelész politikai filozófiája Az ókori filozófia hogyan kezdődik? Filozófia és nem filozófia között nincs éles határ. Pl. Homérosznál is filozófiai nézetek. Világkeletkezés: Ökeánosz(?) körbefogja a Orphikus mítoszok (Orfeusznak tulajdonítják). A hagyományos görög vallás kérdései is. Preszókratikus filozófusok Az arkhé érdekelte őket. Az 1. görög filozófusok: legendás alakok, éltek. 7 bölcsek, egyike Thálész. Thálész ( ) Források: Föld a vízen. (koráról: Mint elsőből létrejön, és amibe mint végsőbe belépusztul.) Nincs abszolút keletkezés és pusztulás. Mindennek a nedves a tápláléka. A nedves természet könnyen formálódik egyes dolgokká. A mágneskőnek is lelke van. Az élettelen dolgoknak is lelke. A minden tele van istenekkel. ~585: megjósolt egy napfogyatkozást egy méd lűd háború idején. virágkora: 40 éves 40 év: így lőtték be életkorát A milétoszi iskolához tartozott. A dolgoknak a kezdetét (arkhé) kutatták. Ez őselvet, lényeget is jelent. (Arisztotelésznél lényeget.) Az arkhé: a víz. Minden a vízből keletkezik. Víz (pára) levegő tűz föld. A föld a vízen lebeg, s ha földrengés van, akkor hullámzik a víz. Anyagi dologban találta

2 2 meg, de nem ismerte az anyag A víz az élet princípiuma. Azt képviseli, hogy minden vízből van. Minden él. Ez a hülodzoizmus (anyag és élet). Nem pusztán anyag. Nem volt megkülönböztetve nála anyag és forma. 1 Késő ókorból kommentár Plátón és Arisztotelész műveihez. Ez tartalmazott anyagokat preszókratikus filozófusokról is. Az maradt fenn, amit a neoplatónista kommentárok leírtak. Így jut el hozzánk: preszókratikus filozófusok sztoikus foncsor neoplatónikus foncsor ami fennmaradt. Anaximandrosz ( ) Források: Amikből keletkeznek a dolgok, azokba történik a pusztulásuk is. Büntetést és jóvátételt fizetnek. Az egyből válnak ki a benne lévő ellentétek. Isteni természetű az apeiron: halhatatlan és romolhatatlan. A víznél ritkább, a levegőnél sűrűbb, és végtelen. Amikből keletkeznek a dolgok, azokba történik a pusztulásuk is büntetést és jóvátételt fizetnek egymásnak. Az arkhé: apeiron, a határtalan, meghatározatlan, végtelen, (a káoszra is lehet gondolni). Mindhárom jelentésben van értelme nála. Ha ez a víz lenne, felbomlana az egyensúly. Nem lehet meghatározott elem. A kezdet nem lehet meghatározott. Van olyan forrás, ahol végtelennek lehet fordítani: elfogyna az anyag, ha nem lenne végtelen az arkhé. minden abba pusztul el, amiből keletkezett, hogy elégtételt adjanak egyensúly egymásnak az egymás ellen elkövetett elégtétel bűneikért (az egyetlen Anaximandrosz idézet; B1). Jogi módon képzelte el. Jogi morális szemlélet. Lényeg, hogy ne boruljon fel az felborul egyensúly. Ellenpárjait nem tudjuk, de valószínű, hogy föld levegő, víz tűz. Nietzsche: a görög filozófia tragikus korszaka mert versenyhelyzet van. A ránk maradt források jelölése: pl. DK, Thálész, B2 DK: H. Diersch és W. Kranz adta ki a töredékekeit a preszókratikus filozófusoknak ~1908., B: a töredéket jelenti, 2: a testimónium (nem szószerinti idézet, közvetett tudósítás) száma Anaximenész ( ) Források: Az alapul szolgáló természet egyetlen és határtalan, de meghatározott (levegő). Ha ritkábbá válik tűz lesz belőle, ha pedig sűrűbbé, akkor szél, felhő, víz, föld. A mozgás örök, a változás is általa. Levegő, ebből jönnek létre az istenek. A levegő formájában a legegyenletesebb, láthatóvá a hideg, a meleg, a nedves és a mozgó által lesz. Mindig mozgásban. Sűrűsödése és ritkulása révén mutatkozik különbözőnek. A keletkezés döntő tényezői ellentétek: a meleg és a hideg. A meleg és a hideg az anyag állapotai. Az összehúzódott és sűrű a hideg, és a ritka és ernyedt pedig a meleg. 1 Arisztotelésztől: Thálész formai és lényegi okot nevez meg, de mozgató okot nem. (Ezért butaság.)

3 3 Az arkhé végtelen kell, hogy legyen: a levegő az (közömbösnek tűnik). Nemcsak a kezdetet, hanem a változások elvét is megmondta (a hogyant). Ritkulás sűrűsödés a változás elve. Pl. Melegíti a hideg kezem, ha lehelem. Ha a levest fújom, lehűl. 2 prenewton: mennyiségi elv minőségre. Nem mért konkrétan. Nagy bizonyítások még nem voltak. Nem különböztetik meg a mozgatott (anyag) és a mozgató okot az eddigiek. Hérakleitosz ( ) Források: 1.) Az emberek mind értetlennek bizonyulnak a Logoszt illetőleg. A Logosz közös. A Logoszra hallgatva bölcs dolog egyetérteni azzal, hogy minden dolog egy. Az embereknek rossz tanújuk a szemük és a fülük, ha lelkük nem érti a nyelvüket (= ha barbár lelkük van). 2.) A tenger a legtisztább és legmocskosabb víz. Az út felfelé és lefelé is egy és ugyanaz. A betegség az egészséget teszi kellemessé és jóvá. Azonosként van bennünk az élő és a holt mert ezek átváltozva azok, azok átváltozva ezek. 3.) Az összesből egy, az egyből összes. Az isten nap éj, tél nyár, háború béke 4.) A láthatatlan összeköttetés erősebb. A dolgok természete rejtőzködni szokott. Nem értik, hogy a viszálykodó hogyan van egyetértésben önmagával. 5.) A háború közös, és az igazságosság viszály A háború mindennek atyja. 6.) Az ugyanazon folyamokba lépőkhöz más és más vizek áradnak. Minden mozgásban van. 7.) A világrend mindig volt, van és lesz: örökké élő tűz, föllobban mértékre és kialszik mértékre. A tűzért cserébe a viszonzás a dolgok összessége. 8.) A Nap naponta új. 10.) A lelkek számára halál vízzé lenni; ámde a vízből lélek lesz. Száraz lélek a legbölcsebb. 12.) A csatában megölt lelkek tisztábbak, mint a betegségben elhaltak. 13.) Istenszobrokhoz imádkoznak, mintha valaki házakkal társalogna. 14.) Keresni kezdtem önmagamat. Az ember jelleme a daimón. A népnek úgy kell harcolnia a törvényért, mint városfalért. 1.) Az embereknek a dolgok alapvető koherenciájának megértésére kell törekedniük; ez a Logoszban, azaz a valamennyi dolog számára közös elrendezés kifejeződésében vagy elemében nyilvánul meg. 2.) Az ellentétek lényegi egységének különböző fajtájú példái. 3.) Ezért minden ellentét pár egységet, s egyszersmind sokaságot alkot. Különböző párok is összefüggésben állhatnak egymással. 4.) A dolgok egysége a felszín alatt van; az ellentétek kiegyensúlyozott kölcsönhatásán alapul. 5.) A kozmosz teljes egyensúlya csak akkor tartható fönn, ha az egyik irányba ható változás előbb utóbb a másik irányba hatóhoz vezet, azaz ha vég nélküli harc folyik az ellentétek között. 6.) A folyó hasonlat azt a fajta egységet szemlélteti, amelynek alapja a mérték és az egyensúly megmaradása a változás során. 7.) A világ örökké élő tűz, amelynek mindig kihunynak részei, hogy így hozzák létre a másik két alapvető világanyagot, a tengert és a földet. A tűz, a tenger és a föld között végbemenő változások kiegyensúlyozzák egymást; a tiszta vagy aithér beli tűznek irányító képessége van. 8.) Csillagászat. Az égitestek tüzes üstökök, amelyeket a tenger kipárolgásai táplálnak; a csillagászati eseményeknek 2 Arisztotelész a találgató, hogy ezt érti alatta.

4 4 szintén megvan a maguk mértéke. 9.) A bölcsesség a világ működési módjának megértésében áll. 10.) A lélek a tűzből épül fel; nedvességbe való teljes beleolvadás halál a számára. A lélek tűz rokonságban áll a világ tűzzel. 11.) Az ébrenlét, alvás, halál a lélek tüzességének fokozataival függ össze. Az alvás során a lélek részlegesen el van szakítva a világtűztől, így tevékenysége csökken. 12.) Az érdemdús lelkek nem válnak vízzé a test halálakor, hanem fennmaradnak, hogy csatlakozzanak a kozmikus tűzhöz. 13.) A hagyományos vallás eljárásai ostobák és következetlenek, noha alkalmilag és véletlenszerűen rátapintanak az igazságra. 14.) Etikai és politikai intelem; az önismeret, a józan ész és a mértékletesség olyan eszmények, amelyek Hérakleitosznál sajátos megalapozást nyernek a világról mint egészről alkotott leírásában. Efezusban élt. Ugyanabba a folyóba kétszer nem Pantha rei. Síró filozófus baljós hangulatú töredékek és a folyós történet miatt. 3 Szentenciában, aforizmákban fogalmazott. Gnómagyűjtemény (aranyköpés). A csavar útja egyenes és görbe. A találós kérdés műfaja. Életrajzi toposz, hogy találós kérdéseket tett fel és halálát is ez okozta. Minden a logosz szerint jön létre. (B1). Az ember ezt nem veszi észre, mert mindenki olyan, mintha aludna. ahhoz kell igazodni, ami közös, bár a logosz közös az emberek nem nyitják ki a szemüket. az ébrenlevőknek közös a világuk, az alvók világa külön van. Partikuláris az alvók világa, nem látják az egészet. Logosz: ige, értelem, beszéd, törvény, elv, arány. Szellemi természetűnek tűnik. Más töredékek: 30 as kozmosz örökkön égő tűz, mely fellobban mértékre, kialszik mértékre Tűz vagy logosz az arkhé? a tűz az ellenértéke mindennek és a tűznek minden az ellenértéke anyagi jellegű. Tűz vagy logosz?! Nem választható el. A tűzben látja képviselve a logoszt. A tűznek reguláló szerepe van a mindenségben. 4 (tűz és füst közt ) 67 es Az isten nap éj, tél nyár, háború béke, elteltség éhség, és változik miként a tűz, amikor elvegyül a füstölőikkel (illatszer) és aszerint kapja nevét, ki minek érzi. Mindig a tűz a lényeg. A logoszt az emberek nem látják. Tűzként jelenik meg, mely szabályozó szerepet lát el a mindenségben. A lélek is, amikor tüzes és száraz, akkor jó. Nem az a fontos, hogy semleges legyen, hanem hogy az állandó mozgást biztosítja. Leginkább jellemzi az ellentétek szembeállítása. Van úgy, hogy látszólagos egység, és rejtett ellentétekből áll. Van úgy, hogy látszólagos ellentétek, de a két ellentét harmóniában van, harmóniát eredményez. 4 fajtája az ellentéteknek: 3 Életrajzi toposz. Régi szokás, hogy dramatizálták a filozófusokat tételeik alapján. 4 A napnak tulajdonít más töredék ilyen reguláló szerepet.

5 5 1. Ugyanaz a dolog másként hat különböző alanyokra. Pl. tenger: víznek a legtisztább (halaknak éltető), és a legszennyesebb is (embernek halálos ivásra). 2. Helyzettől függ (aspektustól). Pl. vágás és égetés (szörnyű is lehet, de rendben is lehet (orvos)), vagy csavar útja (egyenes és görbe) 3. Egymásra van utalva a két ellentétes dolog. Pl. Egészség és betegség (az egészség azért értékelhető, mert van betegség) Folyamatos valamiben két ellentétes szakaszt különböztetünk meg. Pl. A nap része a nappal és az éjszaka (egység). Harmónia hangsúlya a nyilvánvaló harmóniánál magasabb rendű a rejtett. Gyanakodjunk az ellentétre (dialektika). miként van az, hogy ami ellenkezik: összhangban van Pl. A lant, az íj. Mögöttes összhang. Ellentét hangsúlya a háború közös, és a jog (diké) azonos a viszállyal (erisz), és minden a viszály és a szükségszerűség szerint történik a háború mindenek atyja és királya A háború, ill. a viszály azonos a joggal. A háború jogszerű (mert így működik a mindenség), de harmóniába illeszkedik. Itt már nem hívja bűnnek, így már jól van: jogszerű. Társadalmi filozófia Hésziodosz Munkák és napok. 2 viszály: Öncélú, pusztító, önmagáért Irigység, jófajta, egyfajta vetélkedés 6 A rossz erisz szublimálása ez az erisz (vetélkedés). Ez van Herakleitosznál is. Xenophanész ( ) Őt szokták az eleai iskola alapítójának megtenni. (Parmenidész) A görög filozófiáról kulcsmondat lehet: A keletkezés és a létezés világa közötti megkülönböztetés. Óvakodtak attól, hogy létezőnek nevezzék, ami változik. Ezt a fogalmat annak tartogatják, ami állandóbb. Sokból az egyet. Thálész: keletkezésből kimenteni a létezőt Hérakleitosz: minden változik, hangsúly a keletkezés világára Xenofanész: mentő akció, hogy a lét az más, mint a keletkező, pusztuló világ. Teológiai módon fogalmazza meg (versben) kritikai él: A homéroszi mítoszok ellen irányul, az antropomorf istenkép ellen. Saját képére alakítja még a ló és az ökör is istenét. Reductio ad absurdum. Ugyanazokkal a hibákkal az istenek, mint az emberek (Hexameterben: Bökversek töredékből.) 5 Sztoikus istenérv: theodícea rossz létét az isteni gondviseléssel 6 Nietzsche szerint a görög szellem sajátossága ez.

6 6 konstruktívan: Saját istenkép. 23 as töredék: 1 isten, isteni és emberi rend között legnagyobb, formára (termetre) és észre sem mása. Mindene lát és ért és hall is (egység). Nem lehet megkülönböztetni benne külön látást, hallást, Fáradozás nélkül ráz mindent gondolatával. Össze sem fér vele, hogy ide vagy oda menjen: mozdulatlan. Arisztotelésztől közvetett híradás (testimónium): Xenofánész az első, aki ez egységet kereste, és felnézve az égre azt mondotta, hogy egy az isten. A kritikai és a konstruktív közötti kapcsolat: az istenek közt nincs hegemónia. Azért nincs, mert az isten nem szorulhat rá senkire. Az egynek két értelme az éleai iskolában. Darabra 1. Egységes. Mindenhol egyforma, gömbhöz hasonlít (a legegységesebb forma). Egyistenhit?! (igen, nem, Marticskó József szerint Xenofanész úgy érti, hogy 1 isten sokféle megnyilvánulása) A pogány teológiáról megjegyzés: Az isteni lényeg (úszia) sokféle erőben (dünamisz) megnyilvánulhat. A transzcendenst az immanenciával hogyan? Kint van, de hogy menedzseli a világot, ha nincs benne?! 1 isteni lényeg és sok dünamisza, mint Nap és sugarai. Valóságos létező: nincs benne változás, és keletkezés és pusztulás. Xenofanész Kis Ázsiában született. A médek támadása alatt el. Elea. Parmenidésszel találkozhatott. Nem tudni, hogy tényleg iskola volt e az eleai. Parmenidész (540/ ?) Tanköltemény Talán a Létezőről vagy az Igazságról a címe. Egy lányt elraboltak, a nap kapujába, hórákhoz, istennő (Diké) szól hozzá. 2 féle útja a kutatásnak: a jólkerekített igazságot + a halandó vélekedése. Mire mondhatjuk, hogy létezik? Ezt kimenekíteni a változás világából. 1. út Az igazság útja. Csak a létezőről beszél. Mi létezik? Mindenség/ Létező/ nincs alany. Pozitív állításokat tegyünk, amik állítóak, mert azt el lehet képzelni. Míg a tagadást nem lehet. Innen induljunk ki. A tagadást nem lehet elképzelni. Mire gondoljunk, amikor azt mondjuk, hogy lét?! Ugyanaz a gondolkodás és a létezés. Egyetlen út szó: van. Nem született, romolhatatlan, egész, egyetlen, rendületlen, teljes, soha nem volt, sem lesz, mert most teljeséggel van (eszti). Folyamatos vanás. Nem gondolható el. Nem pusztulhat (mert akkor nemlétezővé pusztulna.) Valami kordában tartja. Nem is osztható, teljesen egyenletes. Nem jobban az egyik irányban, mint Van benne irány. Valami korlátozza (Diké?!). Mozdulatlan, de ha szabadjára engednénk elindulna a pusztulás útján. Határolt a létező, gömbhöz (egyenletesség) hasonló. De nem a nem létező hatá

7 7 rolja. Önmagától nem tud megmaradni (kívülről zabola, mert hajlam), ha az egységből kilépne, kevesebbé sokasodna. 7 Parmenidésznél az istenség nem tartozik sem a létezéshez, sem a nemlétezéshez. 2. út A látszat útja. Kutathatatlan. A halandók csalfa vélekedése. Kozmoúria (a világ keletkezésének tana) nyomai. fény és sötétség feszültsége. Van egy rossz és egy jó oldal. Gondolkodás: különböző testi összetevők helyes aránya. Más világkép. Határolt határtalan; fény sötét összecsapnak. Elismeri, hogy van nem létezés. 8 Fajok kialakulása vagy pusztulása. Kozmogónia. Milyen korabeli tanításba illik ez bele? Püthagóreusok. Háború: Herakleitoszos 3. út nincs. Elveti így Herakleitoszt is, azaz azt, hogy ellentétesek is, összhangban is ugyanazon dolgok.) 1. válasz Ez egy eredeti kozmogónia. (Steiger Kornél véleménye.) Mindkettő Parmenidész tanítása két aspektusa ugyanannak a világnak. Ritkán jön szembe a Létező az utcán. a) logika alapján b) empátia alapján. Az ember mindkét módon látja a világot. Feszültségben mindkettő. Nem püthagóreusok találták ki. 2. válasz (Ugyancsak Steiger:) a) a világot, mint kozmoszt nézi (nem változik) b) a világnak a biológiáját nézi. Nem akarja kibékíteni a kettőt. mj. határoltság kérdése. Egy tanítványa korrigálta Parmenidészt: határtalan. Püthagórász ( ) Püthagórász és tanítványai: nehéz lenne elválasztani, hogy ki mit tanított ebből. 2 féleképpen hirdették 1. Hallomásból vett üzeneteket szóbeli úton. (akúszmatikoj) 2. Tanulnivalókat hirdettek írásban. (mathématikoj) matematikát írtak csak 1 és 2 feszültség: nem írunk!. Kr.e. I. sz. végén Ovidiusz idején lehetett püthagóreusokról beszélni. Püthagórász Plátón püthagóreusok Közös tanok magva: Lélekvándorlás tana, a lélek halhatatlansága. A kutyát ne verd, mert ez harcos volt a trójai háborúban. Az élőlények egymással való rokonsága. (lelkében) És matematikával. Lélekről: különböző lélektanokat tulajdonítanak nekik, melyek nem is voltak összhangban 1. A lelket a mozgással hozzák kapcsolatba (a mozgás princípiuma) A lélek olyan, mint a porszemek mozgása, vagy ha nem, akkor az, ami mozgatja a porszemeket. 9 7 ~A görög tragédiák hübrisz fogalma. 8 A platóni kép is ehhez hasonló. 9 Arisztotelésznél is ez lesz.

8 8 A mozgás az égitestek mozgásával van összhangban. A lélek akkor halhatatlan, ha utánozni tudja az égitestek (?) mozgását ill. össze tudja kötni a kezdetet a véggel. Leír egy kört halála után (lélekvándorlás). A testet nem értékelik sokra. A test börtön (szóma széma (sír)). Valamiféle igazságosság ebben (isteni büntetés). A lélek mozgató és halhatatlan. A mindenség mozgásával ez rokon. 2. (későbbi; Parmenidész utáni valószínűleg) A lélek a test összetevőinek harmóniája. 10 Értelmezések: I. utólagos harmónia: lant húrok, összhangja; tűz, lélek halála II. előzetes harmónia: ami alapján a lantokat gyártják 11 Matematikáról: Lélekterápia tiszta lélek így vizsgálni a mindenséget! Az égitesteknek harmonikus a mozgása, és ebben zenei arányok érvényesülnek. A szférák zenéje: a különböző bolygók más sebességgel forognak és a távolság is különböző. Utánozni kell azt a harmóniát, ami a mindenségben fennáll. Legjobb módszer erre a zene. Fémrudak megütése összhangzat; oktáv, kvint, kvart a nevéhez kötődik. 1,2,3,4 fontos számok, összegük 10, ami a legtökéletesebb szám. Világképet átalakítják: tűzgömb) bolygók) állócsillagok ege) ellenföld) kijön a 10. Testet elhagyva a boldogság. Ezzel az ábrával próbálták igazolni. Számokkal összefügg az egységről szóló tanításuk: Egyes híradások szerint a püthegóreusok úgy gondolták, hogy a mindenség egységekből áll, aminek kiterjedése van. De ez matematikai egység, fizikailag nem egység. (mj.: Valami, aminek nincs kiterjedése, hogyan lesz kiterjedése?!). Matematikai egységekből áll a világ. Másik nézet a világ kialakulásáról. Pont egyenes sík tér. Állandó differenciálódás. A határ fogalma. Űr (határtalan) elkezdett határolódni sík test. A dimenziók egymás után jöttek létre. Az ellentétek egysége harmóniát hoz ki. Pl. a határ és határtalan. jó rossz Határ Határtalan Férfi Nő Páratlan Páros Jobb Bal Mozdulatlanság Mozgás Egyenes Görbe Fény Sötétség Négyzet Téglalap 10 Szemben Platón Fajdón dialógusával. 11 Démokrítosz V.sz.

9 9 Szofisták Pénzért tanítottak. Bölcs a szó eredeti jelentése. Negatív értelemben Plátóntól, Arisztotelésztől. Plátón: <pénzes ifjakra vadászik, hogy a tanítását rátukmálja>. Arisztotelész: <látszólagos bölcsesség>. A szabad értelmiségi születése. Eddig általában természetfilozófia. Ők etikával, társadalomfilozófiával, bár van természetfilozófiájuk is. Az erényre tanítsák az ifjúságot. Próthagorász (egyik szofista): arra okítja, hogy a háztartást hogyan és állami befolyásra okítja (gyakorlati ember politikatudomány, szónoklás). Próthagorász (~420) Periklész kortársa. Két nagy műve: I. Antilogiai Ellentétes beszédek (ugyanarról a dologról két ellentétes érvelést lehet tartani) 12 Volt egy része (feltételezés), ami az istenekről szólt. <Sem azt nem tudjuk, hogy vannak, sem azt, hogy nincsenek: az élet rövidsége, a dolog homályos volta miatt.> Feltételezés, hogy érvek mindkét irányban (hogy vannak ill. hogy nincsenek). Etikai szféráról, társadalomról. Periklész és Próthagorász beszéde gerelyhajító. Ki az okozója (aitia) annak, hogy meghalt egy néző? Nem tudjuk. Tudományokról, pl. matematikáról. Egy érintő 1 pontban érinti a kört. Igaz és nem igaz mellett is lehet érvelni. II. Az igazságról Homo mensura tétel: minden dolog mértéke az ember, mind a létezőknek, hogy léteznek, mind a nem létezőknek, hogy nem léteznek. Mérték metron. Dolog, holmi khréma. Minden holmi mértéke az ember. Sextus Empiricus, a tételt idéző későbbi szkeptikus filozófus: Mértéknek a kritériumot nevezi, dolgoknak a tényeket. A kritérium olyan mérce, ami alkalmas az igaznak a hamistól való megkülönböztetésére. Minden tényállásnak a kritériuma az ember. (A tényállás alany és állítmány, azaz kijelentés.) Sextus Empiricus A viszony fogalma Próthagórásznál jelenik meg. (egyes ember szemben a másikkal). Az ember, aki megmondja, hogy?! Ha nem volna ember, akkor nem volna igazság. Ismétlés: homo mensura és antilogiai; khréma; Az igazság kritérium, ami alapján meg tudjuk különböztetni az igazságot a hamistól. Khréma prágmá a dolog tényállás. Minden dolog tényállása az ember. Mindenkinek külön külön igazsága van. Milyen hónap van? 12 tényállás van erre nézve. Sextus Empiricus: mindegyiknek igaza van az egyes embert érti alatta. A fáról máshogy gondolkozik a kutya és az ember. A fáról szóló igazság az ember nélkül nem volna igazság (enyhén értve). A szerelem annyiféle, ahányféle ember van (erősen értve). 12 Egy kutató véleménye: A görög tragédia hatása ez a feloldhatatlan feszültség.

10 10 Platón többféleképpen érti: pl. annak is igaza van, aki fázik és annak is, akinek melege van. Valószínűleg egyedként érti.; Meleg van: Miért nem a majom a mérték? Valószínűleg itt fajként érti az ember t. Sextus Empiricus alapján: Metafizikai/létfilozófiai környezete ennek a tételnek, egy Próthagórász utáni szkeptikus álláspont: minden tárgyról (érzékelt) részecskék a szervezetbe (érzékelő, melyet jellemez az állapota). Mindkettőn múlik az érzékelés. Az anyag áramlik (Hérakleitosz öröksége: minden folyik) Nincs állandó igazság. (Az érzékelés változó volta.) Képzetek között nincs hierarchia?! Igazság szerint nincs. Nincs kevésbé igaz. Eljárás, melyet Próthagórásznak tulajdonítanak: A gyengébb állítást erősebbé tenni. Pejoratív értelmezve: Lyukat beszélni a hasába, míg elfogadja. Pozitív értelemben: kreittón erősebb ill. jobb, nem igazságérték szempontjából, hanem hasznosság, morális szempontból. Más értelmezés: A többségi állítás az erősebb pl. népgyűlés. A bölcs az, aki mindannyiunknál eléri, hogy jó dolgok és ne rosszak jelenjenek meg neki. képzetként (Platón idézi). Minden képzet egyformán igaz, de van jobb tartalmú és rosszabb tartalmú. Fő irányok a szofista gondolkodásban: 1) ismeretelméleti relativizmus 2) társadalomfilozófiai irány (a társadalom, az ember felé fordultak) relativista. 2 görög szóval lehetne jellemezni: nomosz törvény, szokás; füszisz természet, mely megkülönböztethető. Antigoné a füsziszt, míg Kreon a nomoszt képviselte. 3) létfilozófiai irány (kevés töredék homályos) anyag és forma elkülönítésének megelőlegezése (Antiphón) Gorgias 1) ról Próthagórász kortársa A nem létezőről 3 állítás a) Semmi sem létezik. b) Ha netán mégis, akkor nem ismerhető meg a létező. c) Ha mégis megismerhető lenne, akkor nem közölhető. Ő volt a legnagyobb szónok. <A szónok nem tanít, hanem elhitet.> Szónoklati elveket talált ki. Pl.: szójáték, ugyanúgy végződő szavak, ugyanúgy kezdődő szavak, az emberek érzelmeire kell hatni ( így minden elérhető) Lükofrón 2) ről Sok dolog megállapodás kérdése. Pl. törvényekről: <A törvény megállapodás és szerződés eredménye.> és nem természetes dolog. <Az igazságosság is társadalmi szerződés kérdése.> 13 Az állam is az igazságon alapuló fogalmakon alapul és nem természetes képződmény. Az ember eredetileg individuális lény (önző), de kénytelen szerződést kötni. <A törvény, mint kezes működik a megállapodások végrehajtására.> Rousseau is. 14 Hobbes is.

11 11 (Sötét antropológia.) Füszisz az önző természet, a nomosz a tartsuk tiszteletben a másik életét. Egyéneknek születtünk és nem közösségi lényeknek. A társadalmi különbségek sem természettől adottak. A szofistáknál nem egyértelmű, hogy melyik jó, és melyik a rossz: a nomosz vagy a füszisz. Nem ítéli el Lükofrón a természetet (az önzőt): nincs előjele. Antiphón 2) ről A természet szava az, hogy igazságtalankodjunk, hogy elérjük, amit akarunk önzőn. Milyen szankciókat alkalmaznak a törvények? Ha a törvény tiltja, hogy lopjak: ahol nincs rendőr ott lopok, azaz kijátszható. Ha a természet parancsolja, hogy ne dohányozzon, mert rák: ennek nem lehet ellenállni, mert jön a szankció. Erősebb utóbbi. Mindig relatív, hogy mi a helyes az emberek világában. Nem természettől van így. Természeti egyedi lények és morális lények. Volt olyan szofista is: <Meghamisítottuk a saját természetünket (?) Platón ( ) Atléta volt, neve jelentése széles. Eredeti neve Arisztoklész. Arisztokrata családból származik. 2 nagybátyja a 30 zsarnokhoz tartozott (Athén), de voltak demokraták is a családjában. Az évszám elég biztos. Szókratész tanítványa volt, akit 399 ben halálra ítéltek. Voltak más mesterei is (a püthagóreusoktól; Hérakleitosz egy tanítványától 15 is tanult). Szókratész halála után utazásai következtek: Egyiptom?!, Szicília itt az igazságos állam létrehozásának próbája a szicíliai türannisz (I. Dionüsziusz) és fia segítségével is (Célja: filozófus uralkodjon II. Dionüsziuszt akarta azzá nevelni. Nem nagyon sikerült, mert eladták rabszolgának, amiből egy tanítványa váltotta ki.). Hazatért, megalapította az Akadémiát (Akadémosz hérosznak (félisten) szentelt kertben hozta létre). Itt tanítottak matematikát, vallásos közösség (áldozás és ünnepek). Haláláig. Szókratész ( ) Természetfilozófia kezdetben (később nem). Barátait tanította ingyen. Nem írt. Egyik tanítványa egy delphoi jóslat révén: <A legbölcsebb ember Szókratész.> Egész életében ezt cáfolja. Majd igaznak tartja, mert ő tudja, hogy nem tud semmit. Bábáskodás: Kérdezgető módszer, melyben nem állít semmit, hanem eldöntendő kérdéseket tesz fel szinte mindig. Kérdés válasz érkezik arra. S ha egy idő után ellentmondásba (aporia marhaság ) ütköznek, lehetőséget adott arra, hogy visszamenjen és javítson a válaszon. Küldetése volt ez a kérdezgetés. Forrás Platón műveiben: pl. Szókratész védőbeszéde. Azért kérdezgetett, hogy megmutassa, hogy ő nem a legbölcsebb. Cél: 1) tanulni lehetne valakitől így; 2) kideríteni, hogy nem tud. Jó politikusokhoz, mesterekhez ment, és az jött ki, hogy nem értenek hozzá. Jót csinál, de nem tudás alapján. Senki nem tud semmit. Én tudom is, hogy nem tudok semmit. 15 <egyszer sem léphetsz ugyanabba a folyóba>

12 12 Bögölyhöz hasonlítja őt Platón, ami nem száll le. Peironeia irónia; tettetés, színlelés: mindenkihez úgy ment, hogy tetteti, hogy nem tud. 16 Etikai problémákkal fordult az emberekhez. Dialektika egy módszere. (Dialektikája = a beszélgetés, vita lebonyolítási módja.) Volt neki egy daimonionja (daimón kicsinyítóképzővel) személyes őrzőszelleme, irányítója, de csak negatív módon (igent nem mondott, csak nemet). Van egy másik Szókratész kép is. Arisztofanész A felhők: Szókratészról, mint rossz értelemben vett szofistáról (még természet filozófus, felhőkhöz imádkozó filozófusok). Adósságokat hogyan lehet nem kifizetni, erre Szókratész megtanítja. (korai korszaka lehetett) A vád: a fiatalság megrontása + égi dolgok tanulmányozása (szerintük új istenek bevezetését akarta daimonion). Tanítványai: Alkidiádész (Spártához átálló politikus), Krítiász (30 zsarnok egyike). Xenofón Szókratész védőbeszédéről írt: nem értjük belőle, hogy miért ítélték el (joviális, nem bögöly ember) Platón Leírta műveit. Műfaja dialógus, levél is van (VII. fontos önéletrajz). Pl. Apológia (félig dialógus, félig elbeszélés). Megjelenésüket nem tudjuk, de valószínűleg 4 es csoportokban: tetralógiák. Számok (Stephanus szám az első nyomtatott szöveg oldalszáma) és betűk (hasábszám): pl. Menón=80A Estienne Robert nyomdász beosztása. Dialógusait koronként csoportosítják: Fiatalkori: Apológia, Kritón, Euthüfrón, Állam I. kv. e, Próthagorász, Menón (maradó), Gorgias (nem biztos, hogy ide) Középső: Lakoma, Állam II X. kv. e, Phaidón, Phaidrosz Öregkori: Timáiosz, Törvények, A szofista Vannak Platónnak tulajdonított dialógusok is. Platón az erényről. Kiindulópontja az etika, erény, mely az ideaelmélet felé is vezet. 1) Egységes e az erény? (Pl. Lehet e bátor és kicsapongó egyszerre?) 2) Tanítható e az erény? 3) Boldog e az igazságos ember? 1) Meghatározhatunk e egy erényt? Egységes egyenként? Egy definícióval lefedhető e minden erény? Euthüfrón: aporikus (ellentmondás) dialógusok nincs megoldás (azaz nem mennek vissza az aporiáig, és így fejeződik be). Értelme: gyakorlatoztatása az elmének, hogy rossz irányba mentünk (vagy módszertanilag rossz). Van, aki szerint Platónnál az aporia a lényeg, maga a keresés. Nem a cél, hanem az út. Jámborság, pietas, hoszion (tisztelettudás, kegyesség is) az? Def.: Ami az isteneknek tetszik. De melyiknek? Keresnek egy fogalmat erre az erényre ami jámborságra jó? Nem lehet ilyet találni, mert ami az egyik istennek tetszik, az a másiknak nem. Menón: 1 vagy több erény? A forma (eidosz) előkerül. 17 Az erénynek egyfajta formáját, mintáját keresem. Pl. definiálni akarom a matematikában a formát: a gömb, a 16 Colombohoz hasonlóan 17 Később ugyanazt jelenti, mint az idea.

13 13 téglatest de ezek csak példák. Hogyan, hogy mindenre jó definíció. A forma a test határa. Ugyanígy az erényre? Ez lenne az erény formája. Körvonalazni az erényt. Ez a törekvése. Pl. Az erény az emberek kormányzásának a művészete. Hogyan kormányozzunk? Igazságos kormányzás. De itt felhasználtuk a definícióban a definiálandót = Az igazság az egyik erény. Nem találjuk a definíciót. Lehet e valaki egyszerre egy erény birtokában, egy másikban pedig nem? Pl. bátor és ostoba egyszerre? 4 fő erény Platónnál: bátorság, mértéktartás, igazságosság, bölcsesség. Elválasztható e a bátorság és a bölcsesség? Mert ha igen, akkor az erény nem egy. Próthagorász: Platón vitapartnere azt mondja, hogy nézzünk az emberekre, hogy nem 1 az erény. Itt Platón a tapasztalati érvelés ellen szól. A tapasztalat sok mindent tanít és az egymással következetes érvelés egymással teljesen ellentétes lehet. Lehetséges e? Okos (tudja, hogy mit kellene tennie), de nem bátor (nem teszi meg), mert úrrá lesz rajta a gyönyör. 18 (Pl. a dékánnak egy nem népszerű véleményt elmondani.) Próthágorász: Olyan akadályoz meg, ami nem tudás jellegű. Platón (Szókratész szájába adva): Ha tudja mi a jó, meg is teszi. Ha valaki bölcs, tudja mit kell tenni. Ha valaki bátor, fájdalmakat elvisel a későbbi előnyökért. Bátorság, hogy valaki jól tudja kikalkulálni az aktuális előny, hátrány és a későbbieknek az összefüggéseit. Fogadjuk el, hogy a gyönyör (haszonelv) nagyszerű. Akkor a bátorság azt jelenti, hogy egy mostani hátrányt elviselek, mert kárpótol érte egy távlati gyönyör. A bátorság számolási feladat, mérlegelés. Azaz a bátorság a tudás. (Pl. Idős néni a zöldön nem mer átmenni, de órát tartok mindjárt.) Nem az van, hogy tudom mi a jó és mi a rossz és az akarat másfele visz. Hanem nem látom elég jól, hogy mi a jó, hogy jól döntsek. 19 A lélek előnye az, amit az igazságosság okozhat a távlati előny: egész életen át hogyan érezzük magunkat, és a halál után is. Aki jól végzi a kalkulációt, az azonnal azt teszi. (Azaz az okoz örömet, hogy elmegyek a dékánhoz.) Olyan tudás az erény, hogy az a tudás azonnal motivál. Nem is okos, nem is tudja, aki nem viszi véghez. Az erény tudás. Ez az etikai intellektualizmus. A lélek úgy van megalkotva, hogy ha igazságos, akkor van rendben, akkor boldog. (Mj. A bátorság nem azonos a vakmerőséggel, mert abban a helyzetben meri megtenni, amikor meg kell tenni.) Mítosz a platóni dialógus végén: halálunk után jutalmazás és büntetés purgatórium, majd dönthetünk az új sorsról (reinkarnáció); itt már jól választhatunk (sorsválasztás). (A filozófia a halálra való készülés.) Pl. Mi van, ha önfeláldozó az apa a gyermekéért? Mi haszna? A Menónban a kérdés, hogy tudás e az erény. Miért fontos ez? Mert csak a tudás tanítható. Ha veleszületett, nem tanítható. Minden erény lényege (hasznos, káros dolgok megkülönböztetése), hogy valamit használni tudok. Semmi sem önmagában hasznos. Egy káros dolog (pl. felmegyek a dékánhoz) hasznos lehet, ha nagyobb perspektívába helyezzük. A hasznosat a károstól megkülönböztem minden erény ebben áll. Az erény min 18 Rm 7 19 Ágoston az akarat szintjén mondja el ezt. Itt a tudás szintjén: Nem tudja elég jól, hogy mi a jó.

14 14 den esetben egy mérlegelés. Fronészisz (okosság; fordításban eszmélet) mikor eldönti, hogy káros vagy hasznos. Vannak tanítóim akkor, ha tényleg tudás. De nem ezt látjuk: vannak erényesek, akiknek az erényeiben nem kételkedik pl. Themisztoklész, Periklész de van, hogy egy erényes ember fia gazfickó. Nem tudja megtanítani az erényt. Ha a tudás az erény, akkor átadható. Tudás (levezethető biztos alapokról) vagy vélekedés? Szókratész erényeseket kérdezget: Kérdezgetés végén kiderül, hogy nincs szilárd alapja az erényüknek. A helyes vélekedésük nincs lekötözve (Menón). Véletlen, hogy újra jól dönt. Ezért fontos, hogy biztos tudás legyen, egy változhatatlan dolog tudása, amitől egész életen át következetesen cselekszik. Kétségbeesés végén: isteni sugallat hatása akkor. Furcsa fintor a Menón végén: nem látunk olyan embert, akinél tényleg tudás. Nem ennyire pesszimista reménysugár: van egy módszer, amivel a helyes vélekedést le lehet kötözni. Szofista érv: Ha valamit meg akarok tudni, akkor már tudnom kell, mert kell iránymutató. Nem tudnám különben, hogy mit keresek, és nem tudnám felismerni. (Menón paradoxon!) Bevezetnek egy rabszolgát, helyes kérdezéssel rávezetik a Püthagórász tételre, bár soha nem tanulta. Azt bizonyítja, hogy a szolga már tudta. (Semmi segítség, visszamenetel.) Emlékeztetni kellett: Anamnészisz elmélet. Rendelkezünk már tudással (ideák), bár nem tudom felidézni, de a helyes kérdezgetéssel fel lehet idéztetni (bábáskodás). Ismétlés: Az erény egységes (1). Tanítható (2), mert valamiféle tudás az erény. Helyes kérdésekkel előhívható. A cél, hogy a helyes vélekedést lekötözzük. Az igazi tudás alapjai örökkévalók változhatatlanok. Gorgias: Boldog e az igazságos ember? (3) (Gorgias szofista: semmi sem létezik ) A szónoklásról szól részben ez a dialógus. Az ékesszólásnak mi köze az igazságossághoz? Egyik szereplő: A legboldogabb a zsarnok (bármilyen igazságtalanságot elkövethet büntetés nélkül) és a jó szónok (bármikor el tudja érni, hogy az igazságtalanokat felmentsék). Kaliklész (szofista) válasza: Összekevered a természet (füszisz) szerinti igazságtalanságot a törvény (nomosz) szerintivel! Az igazság a törvény/szokás szerinti értelemben: az ember nem tesz semmi rosszat a másikkal, altruizmus szerint él. Természet szerinti igazságosság: az erősebb joga. Szókratész erre: Mit jelent ez az erősebb? Együtt a gyengék erősebbek?! Kaliklész: Az erősebb eszesebb. Kaliklész szerint a törvény szerinti igazságosság boldogtalanná tesz. Azonban az önzés boldoggá tesz. Akkor boldog az ember, ha minden vágyát ki tudja elégíteni (büntetlenül). Szókratész: elfogadja elsőre ezt. Eszes az, aki minden vágyát kielégíti?! Mértéktartásra nincs szüksége?! 20 A gyönyör természete ambivalens, mert addig 20 mj.: Próthagorász ból: gyönyör kalkulációt kell

15 15 tart a gyönyör, mint a fájdalom. (Addig van.) Pl. mint amikor szomjas és vizet iszik: addig tart az öröm, amíg szomjasak (fájdalom) vagyunk. Csömörhöz is vezethet. Emiatt nem lehet arra törekedni, hogy minden vágyunk kielégítsük, mert szükségünk van a mértéktartásra. Aki a gyönyör után fut, az nem lehet erős (mert ambivalens, bizonytalan dolgot hajt.). Szükség van a mértéktartásra mentálhigiéniailag. Kaliklészi alapon is rossz, ha nincs mértéktartás. Az igazán erős ember nem azonos a hedonistával, hanem a mértéktartóval azonos. A léleknek van struktúrája, vannak törekvései, amelyek egymással konfliktusba kerülnek. A lélek rendjének tekinti az erényt, amelyben a gyönyörkielégítés cselekvése alacsonyabbrendű. A léleknek hierarchiája van a mértéktartás, mint erény ezt a rendet fejezi ki. Van egy vágyakozó lélekrészünk, és van, ami az értelmes vagy gondolkodó rész, ami uralkodik e felett. Van egy középső is. Igazságosnak lenni boldoggá tehet: ilyenkor normálisan működik a lélek. Erre van programozva, hogy ilyenkor legyen boldog. A léleknek betegsége az igazságtalanság. A zsarnok, a jó szónok a legboldogtalanabb, mert az ő lelkük deformált, beteg. Az igazi ékesszólás Platón szerint az, aki eléri, hogy bűnös megbűnhődhet. Segítjük azzal, hogy bűnbánatra jusson. Ebben segít az igazi szónok. A filozófus feladata is ez, hogy ezt a rendet felállítsa. Egy türannosz nem érezheti magát jól Platón szerint (Állam IX.). Az igazságos ember a boldogabb mégis. Az igazságosság az élet jó struktúrája. Az erény boldoggá tesz. Kisebbik Hippiász: Milyen értelemben nem tudás az erény? Melyik a jobb, ha szándékosan vagy nem szándékosan tesz rosszat? Ha szándékosan. Pl. cipész/futó szándékosan rossz cipő/ marad le. A mesterségek analógiájára az erényt itt. Ha szándékosan, akkor tudom, tehát jobb. Az erény nem úgy tudás, mint egy mesterség. Menón: Le kell kötözni a tudást (nem funkcionális tudás) az egész énemet érinti. Az erkölcsi tudás ilyen. Az erény az egész lélek struktúrája! Állam: Nem az államról, hanem az igazságosságról szól. Az I. kv. korábban keletkezett: Az igazságosság a gyengébb érdeke. Szókratész érvel ez ellen, de nem sikerül meggyőznie a beszélgetőtársakat. Ők: Nem érdemes igazságosnak lenni. Tágítsuk ki a kört. Az államban nézzük meg, amit a lélekben nem láttunk jól. Ez részben politikai filozófia lesz, de a lélek filozófiája is. Az államon keresztül láttatja meg, hogy milyen az igazságosság, majd visszavetítés a lélekre. Önmagunknak való elégségesség autarkeia. Egy ember önmagában nem elégséges, szükség a munkamegosztásra. Természetes vágyak: szükséges (először ezt akarja az ember önellátó állapot, másra nem rászoruló állapot) és szükségtelen (másodszor ennek betöltése szükség lesz a katonaságra, mert meg kell védeni ) + természetellenes vágyak. Dolgozók (az őrök vezetése alatt dolgozzanak) és őrök (1. fegyveres erő neveltetésük és életmódjuk sajátos: Testnevelés, katonáskodás mértéktartásra lehet nevelni, fájdalomtűrésre. A költészet utánoz (negatív dolog), mely jobban (dráma, tragédia cselekvéssel is utánoz, közvetlenül teszi,

16 16 nincs benne elidegenítő rész), vagy kevésbé (eposz jobb). A zene nem gyönyörködtetésre szolgál, hanem a mindenség törvényeit közvetíti jellemformáló, utánoz valamit, lelki alkatokat utánoz (pl. líd, fríg elpuhult lesz; dór kemény, katonás ember lesz belőle), és a tényleges politikai réteg, vezető réteg, ezek lesznek 2. a filozófusok.) Ez leíró (lsd. szükségtelen vágyak) vagy normatív (lsd. filozófusok) állam? Elfajzás benne, de ideálisra is törekszik. Mindenki a saját dolgával törődjön. Mindenki egyszerre csak egy mesterséggel rendelkezik. A műfajok ne keveredjenek! Őrök: férfias, sosem sír embereket; boldog, igazságos embereket akarunk nevelni. Szuggesztív szerepe van a művészetnek így. Ha el is hiszi, hogy akkor boldog, ha erényes. Olyat mutasson a művészet, amit el akarunk érni. 21 Negatív az utánzás maga (metafizikai alapja van: az ideák utánzata, vagy a festmény: az utánzat utánzata.) Olyat utánozzunk, ha már kell, ami erkölcsileg helyes (a művésznek mondja ezt). Talán Platón mítoszai a helyes költészet, amire gondolt. 35 éves korra lehet a dialektikát megtanulni filozófussá. Hogyan képzelhető el, hogy a filozófus vezesse az államot? A szofisták gazemberek, és nem tud kinevelődni a filozófus (mert nem itt kellene kinevelődnie, hanem más körülmények között pl. száműzik, vagy egy uralkodó hirtelen megtér filozófusnak (szicíliai próbálkozása), vagy van egy daimonionja.) Miért az a látszat, hogy a filozófus csetlikbotlik ebben a világban?! Eddig a politikai rész (egy része). Ismétlés: Az erénnyel kapcsolatos kérdéseket az Állam dialógusból. Tudás e (lehet e tanítani)? Egységes e? Boldog e az egyes ember? Az erény a lélekhez tartozik. Ki kell nagyítani. Képzeletbeli állam. 3 osztály a szükségletekből. Nevelési előírások az őrökre. Az őrök vagyonközösségben: a magántulajdon tilalma. Ne sajátért, hanem az állam, a közösség javát keresse. (Ugyanígy a nő és gyerek közösség is közös.) Nevelés: fájdalomtűrés erősítése (bátorság része), az indulatok fejlesztése (testedzés által) nem negatív ~, zene (hangnemekkel irányítva). Mi az erény és miért teszi boldoggá? A 3 rész megfelel a lélek 3 részének. Gondolkodó rész: filozófusok; indulatos rész: őrök; vágyakozó lélekrész: dolgozók. A gondolkodó rész: Az ideákról gondolkodik. Szemléli az ideákat, és az ideák mintájára alkotja meg az államot. Ezért vezeti a filozófus, mert látja a tervrajzot. Terv szerint lehet, mint finom szerkezet. Ilyen szempontból ez a liberalizmussal rokonítható, mert valami általános, mindenkire mindenkor érvényeset kigondolnak, és azt leképezik. 22 Erénye: a bölcsesség. A vágyakozó rész: Nincs erénye. Ezt vezetni kell az indulatos rész segítségével, melynek erénye: a bátorság. A vágyakozó irányítani tudja az indulatos részt, és az így őt segíti. 21 Arisztotelész katharszisz átélése, félelem, szánalom átélése; a hős bűnt, de ne nagyot kövessen el átéljük vele együtt. 22 A konzervativizmus: Megnézzük, hogy mi van, és a jó csírákat fejlesztjük.

17 17 Phaidrosz 23 : Platón a lelket szárnyas kocsihoz hasonlítja. Előtte 1 1 ló (indulatos rész, ami a viszszarángatja a 2. lovat, ami a vágyakozó rész, és vágyai szerint megy), és egy kocsisa van, ami a gondolkozó rész. Az igazságosság a lélek szintjén hasonló, mint az állam szintjén: az, ha mindenki a maga dolgát végzi. Pl. az őrök ne írjanak utánzó verseket. Ugyanígy minden lélekrész a maga feladatát végezze. Ez az egészre nézve az erénye. Másik, az egészet érintő, a mértéktartás erénye: a vezetettek és a vezetők egyetértése arra nézve, hogy ki vezessen. A lélekben ugyanígy egy struktúra (Gorgias) az erény. (Nemcsak egy résztől, hanem a lélek egészéről beszélünk.) Ezért egységes, mert struktúra, azaz szervesen összefüggnek. Boldog e az erényes ember? Organikus, szerves struktúra ha minden jól működik (harmonikus hierarchia), akkor egészséges a lélek. Az igazságtalanság akkor, ha felbomlik ez a hierarchia. Platón továbbviszi. Kifejti az alkotmányformák elméletét, hogy bemutassa, hogy a türannosz a legboldogtalanabb. Itt visszakanyarodtunk az Államhoz: 1) Amiről eddig beszéltünk az arisztokratikus alkotmányforma és lélektípus. 2) Ha ez kicsit felbomlik, akkor meginog a filozófusok uralma, és ha olyan emberek is vezetnek, akik szeretik a dicsőséget, akkor a legjobb forma a timokratikus államforma és lélek. Az egészségesség is megrendül, és a lélek is rosszabbul érzi magát. 3) Ha anyagi előnyök is fontosak már: oligarchikus alkotmányforma. Cenzuson (vagyonbecslés) alapul, hogy ki lehet vezető. A vágyakozó jut vezető szerephez. (A vágy: szükséges, szükségtelen; természetes és természetellenes lehet.) Ilyen vágyak: természetes és nem szükséges. 4) Demokratikus államforma: A többség uralma. A szabadság, mint legfontosabb elv. (Ezért Platón utálja.) A lélek: természetellenes és szükségtelen vágyak működése. 5) Türannikus államforma: A türanniszban a türannosz uralkodik, mindenki neki szolgál. Nem az állam érdekét nézi. A saját vágyainak (természetellenes vágyai uralkodnak) rendeli alá az államot. A türannikus lelki alkat a legboldogtalanabb, mert sohasem éri el célját (mindig van új), és mivel mindenki neki szolgál, senki sem szereti igazán (mindenki ellensége). Nagyban így bebizonyította, hogy ez így van. Most már a lélekről csak, hogy miért ez a lélek a boldog. Érvek: a) Szüksége, hogy következtetéseket vonjon le a haszon és gyönyör érdekében is. A gondolkodóra így szükség van itt is! b) A gondolkodónak is van egyfajta gyönyöre. Az ideákról gondolkodik elsősorban, ez okoz örömöt neki. Az ideák örökkévalók sosem változik így az örömének a tárgya, míg a változó tárgynál az öröm is elmúlik (a hétköznapi értelemben igaz, hogy amíg van fájdalom, addig van a gyönyör.) 23 Nem biztos, hogy minden alpont a Fajdrosz dialógusból van.

18 18 c) A gondolkodó rész metafizikai viszonyban az ideákkal: részesedik az ideákból, amikor megismeri a létükből részesedik jobban, inkább létezik. A többi lélekrész is jobban működik ezáltal, az alsó lélekrészeknek is érdeke így ez. Ideaelmélet: Kratülosz (fiatalkori dialógus; a címszereplő tanára volt Platónnak): Hogyan jönnek létre az egyes szavak? Akkor két feltételezés: a) konvención alapul; b) természetes, lényegi összefüggés (Kratülosz így gondolta). Aki sző, az használja a vetélőt, ugyanúgy a szavakat a tanító használja. A vetélőt az esztergályos alkotja. Kell egy névalkotó. Mi van, ha eltörik egy vetélő? Az esztergályoshoz viszik, de ki ítéli meg, hogy rossz: aki használja. A dialektikus összefoglal sok azonosságot. A név sok különböző dolognak egy lényege van, és ezt nevezem meg ezzel a szóval. Az eredeti szavak ilyenek. Ez az objektív közös az idea (látvány, látható forma, ejdosz), ahogyan az körvonalazható, ami a lényege. Phaidón: Több dolgot ideának ill. ejdosznak. Pl. matematikai fogalmakat egyenlőség (pl. két széknek az egyenlősége) a) Ebben a világban nem érvényesül (csak tökéletlenül), mégis sok dologra alkalmazzuk. b) Nem a tapasztalati világból tudunk róla. Ugyanez igaz az erényekre, az igazságosságra, a jámborságra, a jóra, mindarra, ami úgy jelenik meg, hogy az, ami van, mindaz, amiről állítást teszünk. Az idea általános állítmány. Nem Platónnál ezt pl. általánosításnak hívnánk. Nem a tárgyhoz kapcsolódik, hanem őhozzá kapcsolódnak a tárgyak. Az ideának van csak léte. De nem kettőződik meg a világ. Ezek az ideák az igazi létezők. A valóságos létező az idea. 24 Van egy harmonikus világ, amit el lehet választani a keletkezés és pusztulás világától. A nem létezőről nem lehet beszélni. Ezek (a tárgyak?) léteznek is meg nem is. Csak vélekedés erről. Miért van szükség a jó ideájára? (Ez is a Fajdónban.) Anaxagórász: Van értelem, ami mindent elrendez. Jó célszerűség (teleológia) a mindenségben. Miért van az, hogy minden a legjobban van így? A jó ideája adja a struktúráját ez egy teleologikus struktúra. Így a legjobb. Az ideák is részesednek a jó ideájában. Vonal hasonlat: 24 Parmenidésznél is kb. ez. A parmenidészi létező megsokasodott.

19 19 A megismerés tudomány ideák megismerés tárgyai B dianoja, értelem matematika tárgyai (mat. i gondolkodás) C vélekedés, doxa pisztisz, hit érzékelhető világ tárgyai vélekedés tárgyai D találgatás E érzékelhető dolgok képmásai, utánzatai Van egy megismerhető világ, és egy másik, amire a vélekedés irányul. Az arányok jelentőséget fejeznek ki. AC/CE = AB/BC = CD/DE, azaz m.is./vélekedés = tud./értelem = hit/találgatás. Értelme: megismerés vélekedés. A matematikai megismerés tárgya ideák. Az érzéki tárgyakra vélekedés érzéki tárgyak képmásain vélekedés. Naphasonlat: Hasonló (a világos) és a hasonlított (homályos, amit megvilágítani kell.) Nap és a Nap által megvilágítottak. A tárgyak, amik láthatóságukat és létezésüket egyaránt a Napnak köszönhetik. Fizikai szememmel nézem. A jó ideája és a többi idea. A jó ideája világítja meg az ideákat. Az ideák létüket és megismerhetőségüket egyaránt a jó ideájának köszönhetik = egy közös célra (a jó) mutat minden idea. Lelki szemmel nézem. Barlang: Barlanghasonlat (allegória). Előttünk sziklafal, mögöttünk bábuk, tűz. A bábuk árnyékát látjuk. Mögöttünk paraván, amögött emberek, akik a paraván fölött bábukat mozgatnak, mögöttük tűz. Fent, a barlangon kívül tárgyak, azoknak árnyékai vannak, a tárgyakat pedig a Nap világítja meg. Mi micsoda? Bábuk: érzéki tárgyak (láthatók) 25 A tűz: a látható, érzéki Nap. Az árnyékok: az érzéki tárgyak lenyomata. 25 Pl. a hasonló: a hóvirág (látható); a hasonlított: a szívem (nem látható).

20 20 Kint a barlangból a külső világ visszatükröződéseivel találkozik. A külvilág tárgyai: az ideák (a ténylegesen létező dolgok). A barlangban a legmagasabbrendű a Nap. Az igazi létezők az ideák. A jó ideájának felel meg a Nap. Mi fantomokat, ködképeket nézünk, még csak a saját képzeteinket bámuljuk. És ezen vitatkozunk a barlangban. Meg kellene fordulnunk, hogy lássuk a bábokat, a Napot, és kimenjünk az igaz létezőkhöz. Az árnyakra azt hisszük, hogy léteznek. Az ideavilágot a jó ideája szervezi. Vö. Phaidón Nap külvilág tárgyai árnyék a falon bábuk árnyékai a tárgyaknak paraván én lekötözve emberek tűz BARLANG Az emberek hangjait az árnyékok hangjainak hiszem. Az emberek bábukat mozgatnak. Többen ülnek és vitatkoznak az árnyékokról. Megfordulnak: Kiderül, hogy lényegtelen dologról vitatkoztak, mert ezek csak bábuk. A tüzet is nehezen nézik: látásprobléma, elvakulnak. Kijönnek a barlangból: Kint fák és azoknak árnyékai. Először az árnyékot nézik, majd a fákat, majd a Napot. A struktúrát látja át: a Nap által megvilágítottakat látja, HASONLÍTOTT HASONLÓ barlang egésze érzékelhető világ egésze bábuk érzéki tárgyak és magát a Napot, tűz Nap és a viszonyokat. árnyék a falon nem mondja Platón, de?: Az érzékelhető érzéki tárgyakról való dolgok árnyékai vélekedések, vagy képzeteink alatt mit ért? Lehe kötél vágyak tőségek: a) Érzékelhető külvilág egésze megismerhető világ egésze dolgok külvilág tárgyai ideák külvilág árnyékai a matematika tárgyai Nap a Jó ideája

21 21 képmásai: utánzatok, akaratlagos ember által történő utánzások: művészet (ló festménye: utánzat utánzata), színészet, zene. (A művészet lenne így a tét, ez nem komoly.) b) közvélekedés: nem tudja jó/rossz, de van róla közvélekedés. Nem a tapasztalatról, hanem a vélekedésről beszél, amivel találkozik. c) Nem az érzékire, hanem saját képzeteire reagál, amik lerakódtak. Kint szellemi út, a tudományok sora (nem episztémé, hanem tekhné, azaz jártasságok sora, tudományágak ( dialektika)), művészetek sora. Különbség kétféle érzékelés közt: 1) problémátlan nem ösztönöz gondolkodásra pl. <ez ujj!>. 2) Gondolkodásra ösztönöz pl. <nagy ez az ujjam!/ ez egy!> A gondolkodás világában a matematikai egység megvan, míg az érzékelhető világban nincs. A problémát az érzékelés szintjén nem, csak a gondolkodás szintjén lehet megoldani. A matematika: 1) aritmetika számtan. 2) geometria. 3) fizika. 4) csillagászat. 5) összhangzattan zenetudomány. 1 5: a testi világtól visz a dialektika felé (Minden dolognak a legelső kiindulópontját keresi.) A kinti árnyék nézésétől van ez a sor. A 7 szabad művészet (artes liberales) ebbe gyökerezik (+ grammatika és retorika) mely akkor a középoktatás részei. (A filozófia, orvostudomány és jog a felsőé.) Phaidros: (Fajdon?) A lélek 3 része vágyakozó, indulatos, értelmes. Platón mítoszként fejti ki, hogy a lélek időről időre felmegy az égbe (10 ezer évenként, állócsillagokhoz), és ha itt jó passzban a lelke (korábbi élete meghatározza!), akkor látja az ideákat. A mítosz: egy isten mindenkit végigvezetett, és megmutatta minden dolog eredetijét az elején. Bukás. De ha jól sáfárkodott, akkor jól látja később is a dolgokat. A különbségek ebből. Mania megszállottság: az ideákra való jó emlékezés. Reinkarnáció. Ha nem látja az ideákat állat lesz. Ha látja az ideákat emberként újra születés. És 10 ezer évenként fel. Filozófus, király, jós, költő, kézműves, szofista, demagóg, türannosz a sor. Ha valaki háromszor volt filozófus, nem kell visszajönnie már: szemlélheti az ideákat. Lakoma: A téma a szerelem (az erosz, a vágy). Beszédek a szerelemről. Eredetileg egyek és gömblények, azután szétváltunk, azóta mindenki keresi a párját. Szókratész: Nem mondhatjuk, hogy tökéletes, mert vágyakozás és hiány. Mítosz: a bőség és szükség isten gyermeke. Mindenkiben van törekvés, hogy halhatatlan legyen. Egy életben ez nem megvalósítható, csak ha megsokszorozza magát: nemzés (gyermek), szép dolgok létrehozása. Erosz: a vágy a szépben való szülésre. Mindenki nemzeni (teknejn) akar. Amikor valaki várandós szépet kell szemlélni, és aki szellemi értelemben akar szépet alkotni, annak is a szépet kell szemlélnie. Azért mondjuk rá, hogy szép, mert a SZÉP ben részesedik. Minden szép, mert a SZÉP ből hord magán valamit. Az Államban a szakadékot hangsúlyozza, itt a folytonosságot. Az ember egy szép testben látja meg először, aztán többen (fizikai értelemben) Szép cselekedetekben látja (törvény, mesterségek, matematika, erkölcsi értelem ben) Eljut a dialektikához: a SZÉP hez.