Honismereti tanösvény Onga

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Honismereti tanösvény Onga"

Átírás

1 Honismereti tanösvény Onga Az Ongai Kulturális Egyesület 1999-es megalakulása óta azon fáradozik, hogy a helyi hagyományőrzést felkarolja, Onga helytörténeti múltjának tudományos igényű feltárását lehetőség szerint teljessé tegye. Számtalan könyv és kiadvány fémjelezte már eddig is az egyesület honismereti munkáját, ami a Norvég Civil Támogatási Alaptól nyert pályázat révén tovább bővült. Kialakításra került egy 11 állomásból álló egyedi honismereti/történelmi tanösvény, melyhez nyomtatott és multimédiás kiadvány is készült, ami az interneten is elérhetővé vált: Közös munkával, sokak segítségével a település egészén alakítottuk ki a helyismereti tanösvény útvonalát és a főbb csomópontjait. Minden fontosabb építészeti, történelmi vagy természeti értéket felvonultató épülethez, helyhez időjárásálló ismertetőtáblákat helyeztünk ki, amit bővített változatban nyomtatott és elektronikus formában is megjelentettünk. A munka révén lehetőség nyílt a kiegészítő levéltári/történeti kutatások által napvilágra került új adatoknak/információknak megfelelően Onga múltjának pontosítására, kiegészítésére, ha kellett átdolgozására. A kialakított honismereti tanösvény mely tudomásunk szerint az egész országban az első ilyen úttörő kezdeményezés lehetőséget ad a helyismereti tananyag bővítésére, pontosítására, a helyi iskolai pedagógiai programba való beillesztésre, hon- és népismereti tanórák színesebbé, gyakorlatiasabbá tételére. Hisszük és valljuk, hogy a történelmi tanösvénnyel Onga nagyközség olyan új értékkel gazdagodott, mely elősegíti Onga gyarapodását, turisztikai fejlődését is. Segíti az itt élőket és idelátogatókat, hogy jobban megismerjék a település múltját, lássák és óvják értékeit, eligazodjanak a múlt útvesztőjében. Reményeink szerint lesz módunk rá, hogy a közeljövőben újabb állomásokkal bővítsük a tanösvényt, tovább erősítve a múlt-jelen-jővő helyi közösségmegtartó erejét, segítve Onga élhetőbbé tételét Abaúj legdélibb csücskében. Onga, október Takács László az Ongai Kulturális Egyesület elnöke

2 1. ÁLLOMÁS: A NÉPI ÉPÍTÉSZET, A LAKÓHÁZAK A település régi lakóépületeinek típusa a háromosztatú ház volt. Középen a pitvar, két oldalt a kis- vagy nagyház, egyesek nyelvén alsó- és felsőház. Elől laktak az öregek, míg hátul a kisházban a fiatalok. A legtöbb háznak volt tornáca, ami kezdetben fából, később kőből készült. A lakóépület mögött a kamra, az istálló és a fészer állt. A lakóház előtt mindig kiskert található, vele szemben gyakori volt a nyári konyha. A házak teteje elöl többnyire göcselyiesen csapott volt. Az épületek Egy XIX. századi lakóépület alaprajza és nézete ablakai kicsik voltak. A házak fala jórészt vert falból készült. Az 1940-es évekre elterjedt a vályog. (A vert falu házaknál két deszka közé rakták a sarat, majd erre a célra készült bunkóval alaposan Jánosi Pali bácsi háza 1998-ban

3 beleverték. A sár közé időnként fagallyakat tettek. Ezt a munkát folyamatosan végezték egészen addig, amíg a tervezett magasság el nem készült. A vályogháznál apró szalmás, törekes, pelyvás, sárból készült, megszárított, de ki nem égetett téglából húzták fel a falat. A sárgaföldet a Vermekből vették.) Kőből, téglából épült lakás még az 1940-es években is kevés volt Ongán. A házakat régen zsúppal és náddal fedték. A lakások padozata javarészt vert földből készült. A konyhák padlóját cementtel borították. A módosabbaknak jutott a padlóra fa. A XX. század elején még jórészt csak árkok választották el egymástól a házakhoz tartozó udvarokat. Az 1920-as, 1930-as években az utca felöli oldalon már kezdtek léckerítéseket alkalmazni. A nehezen nyitható nagykapuk mellett a gyalogközlekedés számára kiskapukat készítettek. A kerítéseket és a kaputartó oszlopokat általában nem díszítették. A lakások vízellátását 6 8 méter mély udvari kutak biztosították. A hagyományos háromosztatú házak lakóterét előbb új helyiségek hozzáépítésével növelték, majd a szocialista korszakban új beosztású, sátortetős kockaházakat kezdtek építeni salakból, téglából, szilikátból, kőből. Az 1980-as évektől jelentek meg az egyedi tervek alapján készült, néha többlakásos, emeletes családi házak, melyek egyre inkább alápincézve készültek. A Békástó házai 1953-ban Egy ongai lakóház 1967-ből Bejárati ajtó és tornác részlet 1967-ből

4 2. ÁLLOMÁS: A KEZDETEK ÉS A RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM Írásos forrásban először 1222-ben említett Onga a XIII. században az Aba nemzetség birtokaihoz tartozott. Az Abák elődei a honfoglalás előtt a magyarokhoz csatlakozott kabarok között keresendők. A XIII. században találkozunk először az Ongáról származó Ongai nemes családdal, akik mint birtokosok főleg a XIV XVII. században szerepelnek oklevelekben Ongán és a megyében. Onga nevét 1222-ben így írták le: Vnga. A középkorban a falu Hunga, Wnga, Unga, Vngua és Hunka névalakban szerepel a forrásokban. A település neve személynévből keletkezett ből már ismerünk Onga (Vnga) személynevet. A község nevének alapjául szolgáló személynév valószínűleg a török nyelvekből származik. A legelterjedtebb felfogás A templom az 1970-es évek elején szerint az ótörök ona könnyű, mozgékony szóból ered. A község első birtokosai között ott találjuk a Fony családot, amelynek kihalásával a falu 1352-ben az ónodi Czudarok birtokába ment át. Fony Balázs lányai utóbb pereskedni kezdtek a Czudarokkal, de nem jártak sikerrel, 1416-ban Zsigmond király a Czudarokat erősítette meg birtokukban. A XV. század elején a Berentei családnak is volt birtokrésze a faluban. A XV. században a jászói prépostság, majd a gombaszögi pálosok is birtokoltak javakat Ongán. A település az 1332 és 1334-es pápai tizedlajstromon is megtalálható. Onga ekkor a forrói alesperességhez tartozott. Papja 1335-ben 2 garas Az épülő katolikus templom 1934-ben

5 A templom az 1940-es évek elején pápai tizedet fizetett ben is ott találjuk a pápai tizedlajstromon a település nevét. A XIV. század elején már saját gyülekezete volt a falunak. A település első név szerint ismert papját, Jakabot 1510-ből ismerjük. Ő gondozta a Rozgonyi család által a XIV XV. század fordulóján átépített és a Boldogságos Szűz tiszteletére felszentelt templomot (a mai református templomot), ami az 1588-as török támadás után is fennállt, és a reformáció során a kálvinistáké lett. Az 1596-os összeírás is a reformátusok kezén említi, az többé nem került vissza a római katolikusokhoz. A reformáció háttérbe szorította a katolicizmust. A XVIII. századi benépesülés során is döntően reformátusok érkeztek a faluba. A katolikus hívők száma csak a XIX. század végétől növekedett jelentősebb mértékben. Onga sokáig Szikszónak, majd Gesztelynek volt filiája (leányegyháza). Az 1860-as években a helyi földbirtokosok a tagosítás lezárulásakor felajánlottak egy telket egy majdani katolikus elemi iskola létrehozására, de ebből ig nem lett semmi, utána pedig állami, felekezetsemleges iskolát hoztak létre Ongán ben ezen a telken, 300 öl területen a községi képviselő-testület elismerte a katolikus egyház tulajdonjogát, ahol a katolikusok hamarosan kijelölték a harangláb helyét. A falu katolikus temploma e területen csak 1934-re készült el. A templomot Szűz Mária tiszteletére szentelték fel, oltárát Bárczay Zoltán földbirtokos adományozta. Az önálló ongai katolikus lelkészséget 1945-ben állították fel. A plébániaépület 1960-ban készült el a templomtól délre. A templom 1998-ban

6 3. ÁLLOMÁS: KAVICSBÁNYÁSZAT ÉS A TAVAK A tavaknál 1968-ban A II-es tó 1998-ban A település egyik legrosszabb minőségű földterülete volt az ún. Hangyás. Nem kedvelték a gyenge terméshozama miatt, ezért inkább legelőnek használták, ahol juhok, disznók és szarvasmarhák legeltek. Ma e terület jelentős részén Onga bányatavai találhatók. A faluhoz közelebb lévő részét Juhászkertnek nevezték. Ez a terület a Hustát végén van, ami a Kossuth utcánál található. A Hustát kertjei alatt levő mélyen fekvő területet sertések legeltetésére használták. Ezekben a mélyen fekvő, mocsaras részekben volt a jószágok delelési ideje; itt pihentek, ezért a területet Délőnek hívták. A község 1911-ben Bárczay Zoltán javaslatára nyitott kavicsbányát e területen. Hajdanán valószínűleg a Hernád folyt erre, ennek terméke a föld alatt lévő kavics és homok. Az 1920-as években a mintegy 1000 ölnyi terü- Gyermek horgászverseny 2003-ban A IV-es tó 2006 decemberében

7 letet a gesztelyi Ökrös András bérelte a községtől évi 175 kg búzáért. A falu lakói azonban nem csak az Ökrös bérelte kavics- és homokbányából vitték a kavicsot. Ökrös ezért többször kártérítést követelt a képviselő-testülettől. A kavicsbányászat kisebb-nagyobb megszakításokkal a XX. század Horgászverseny 2009-ben második felében is jelen volt a település életében. Nagyobb lendületet a kavicskitermelés a tsz-esítés (Hernád-völgye Mg. Tsz.) után kapott, főleg az 1970-es években. Az 1980-as években megszűnt kavicskitermelést az Ongai Kavics Kft. újította fel az ezredfordulón. A tavak különleges növény és állatvilággal rendelkeznek. A horgászati jogot évtizedekig a DIGÉP Horgász Nyárutó 2005-ben Egyesület gyakorolta, akinek a jogutódja ma az Ongai Horgász Egyesület. Vadludak a II-es tavon 2006-ban

8 4. ÁLLOMÁS: AZ ÁRTÉRI HÍDSOR A nagyközség keleti részén, a régi galíciai országúton, Gesztely felé, a Patai rétnél kezdődik az az ártéri hídsor, amely a Hernád völgyén keresztben átvonuló úttöltést több helyen megszakítja, és lehetővé teszi nagyobb árvizek esetén a víz lefolyását. A hídsort négy kőhíd alkotta, egy egynyílású, egy kétnyílású és két háromnyílású. A hidak a XVIII XIX. század fordulóján és az 1830-as években épültek. Az első hidat hogy melyiket, azt nem tudjuk még a Darvas család építtette az 1790-es években, amin több évtizedig vámot szedtek. A település nyugati szélén, a vasúti sorompótól százlépésnyire (a mai bolttól egy kicsit nyugatra) is állt egy kétnyílású öreg kőhíd. Az árok, amelyet áthidal, csupán a rét árkát köti össze a szemben lévő mélyebb fekvésű területtel, így ma már csak átereszt pótol, de régebben, a vasúti töltés megépítése előtt ez a híd is része volt a fentebbi hídsornak, amely a Hernád árterén keresztül a gesztelyi hídig vezető töltésben az összefüggő mélyfekvésű területeket áthidalta. A vasúti töltés ezt az 1980-as években teljesen átalakított hidat elkülöníti az ártértől, így az ma már nem tekinthető ártéri hídnak, holott valaha annak készült. Korabeli utazók leírásából tudjuk, hogy az utakon lehetetlen állapotok uralkodtak. Szekérrel azok voltak jobban járhatók, amelyek köves terepen vagy a domboldal magasabb térszínein húzódtak. Különösen csapadékos vagy hóolvadásos periódusban az utak nehezen vagy egyáltalán nem voltak járhatók. Ongán a Bársonyos kiöntése nehezítette újra és újra a közlekedést. Egy egy lyukú híd 2008-ban Darvas Ferenc 1794-es vámszedési kérelméről A XVIII XIX. század fordulóján a vármegyei jegyzőkönyvek gyakran írnak az Onga és Gesztely közötti út járhatatlan állapotáról, a hidak sanyarú képéről. Rendszeres útépítési munkálatokról ekkor még nem

9 A hidak egyike 1998-ban beszélhetünk, időnként a vármegye javítgatta jobbágyok munkájával a fontosabb kereskedelmi utakat, így a sókereskedelem szempontjából (aminek fuvarozásában az ongai jobbágyok hathatósan közreműködtek) fontos Tokaj Miskolc közötti út ongai szakaszát. Vámot ezen az úton a Zemplén megyéhez tartozó gesztelyiek is szedtek a Hernád innenső oldalán lévő híd mentén, amit ma is Vám helynévvel illetnek a helybeliek. Az utak építésének rendjét és a karbantartás mikéntjét az évi I. törvénycikk szabályozta. A legmagasabb jogállású tehát tartósabb és jobban karbantartott az állami út volt, mint a Miskolcot és Kassát összekötő út. Törvényhatósági (megyei) útnak számított az Ongán átvezető, Miskolcot és Tokajt összekötő út. A községi közlekedés, ún. vicinális utak a szomszédos települések közötti kapcsolatot biztosították, illetve a magasabb rendű utakhoz való csatlakozást tették lehetővé. Ezen utaknak jórészt még a XX. század első felében sem volt szilárd burkolata, és fenntartásuk a községnek komoly anyagi áldozatot jelentett. A községi közdűlő utak a település határain belül a belterületet kötöttek össze a határ különböző dűlőivel. A régi Bársonyos medren lévő híd 2009-ben

10 5. ÁLLOMÁS: A REFORMÁTUS TEMPLOM A XVI. század második felében Onga akkori birtokosa, Báthori András a falu lakóival együtt a megyében az elsők között tért át a református vallásra. A reformátusok kezébe került a korábbi katolikus templom is. A falu lakói döntően a XVIII XIX. században is reformátusok voltak. A mai templom építését a XV. század elejére tehetjük, amit a Rozgonyi család 1510 előtt átépíttet. Ez a négyzetes hajójú, délen két nagyméretű ablakkal épített templom pusztult el 1588-ban a török támadáskor. Az újjáépítést követően egy egyszerűbb, archaikusabbnak tűnő homlokzat épült egy keskeny ablakkal, amely épület a falu XVII. századvégi elnéptelenedésekor pusztulhat el ismét. A pápai tizedjegyzék XIV. századi A templom periodizációs rajza adatai arra utalnak, hogy már akkor állt templom a faluban, de a 2003-as régészeti feltárás nem tudta maradéktalanul bizonyítani, hogy a XV. századi templom részleteiben nem tartalmazza-e a korai, 1300-as évekbeli templomot. XVIII. század közepén a Darvas család támogatásával építették újjá a meglévő középkori falak egy részét felhasználva a hajdani templomot, a korábbi templom hajójának alaprajzát változatlanul hagyva. Az 1759-es egyházlátogatási jegyzőkönyv a következőket jegyezte le a templomról és a parókiáról: Templom kő. Deszkázat a padlása, amelyet a miéink reparáltak romlásából. Harang vagyon kettő, de csak egyik vagyon ususban, amely circiter 1 mázsás. A parókia áll 2 szobából és 2 kamarából. Vagyon kert és A templom a II. világháború után istálló.

11 A templom az 1940-es években A templom 1998-ban A templom 2006-ban A toronysisak beemelése 2005-ben A templom 2006-ban A többször felújított templom augusztus 28- án leégett. A templomot csak évtizedek múlva tudták teljesen rendbe hozni. Ebben az időben különálló, faszerkezetes harangtorony tartozott a templomhoz. A mai tornya 1904-re készült el a nyugati homlokzat előtt. A templom orgonáját 1906-ban avatták fel. Ugyancsak ekkor adták át az új paplakot, ami ma is áll. A II. világháború alatt a templomtorony aknatalálatot kapott re végeztek a belső falak helyreállítási munkáival, és hozzákezdtek a külső falak rendbehozatalához. Ekkor fedezték fel a csúcsíves bejáratot a déli falon, amelyet az épület 2005-ös felújításakor láthatóvá tettek. Az új torony építése 1960-ban kezdődött, csökkentve a torony magasságán. A háború után átmenetileg cseréppel fedett tető 1964-ben végleges horganylemez borítást kapott. Az utolsó nagy átalakítási munkálatok az épületen 2005-ben zajlottak. Ekkor megtörtént a teljes tetőés födémcsere, a torony visszakapta eredeti magasságát. Megújult a templombelső is Onga egyetlen műemlék épületében.

12 6. ÁLLOMÁS: A KÓCZÁN CSALÁD ÉS A KASTÉLY A Darvas család mellett Onga legismertebb földesúri családja a Kóczán család. A Kóczánok Veszprém megyéből származnak. Kóczán Benedek és neje, Györffy Mária 1578-ban Rudolf király által iktattatott be egy adászteveli kuriális házba és telekbe. Utódai közül I. Ferenc a XVII. században feleségül vette Csizmadia Nagy Ferenc leányát, Nagy Katát, kitől a Gesztelybe szakadt ág eredt. II. József Puky Franciskát vette nőül, így lett birtokos Ongán. Franciska szülei Puky István és Darvas Anna voltak. A hajdani ongai huszárfőhadnagy, Darvas Imre lánya, Róza Kóczán Miklós felesége lett. A Kóczánok tulajdonába tehát házasság és öröklés révén kerültek hajdani Darvas birtokok Ongán. Kóczán György 1919-ben A család Ongán birtokos két ága közül Kóczán György építtette az ongai kastélyt 1898-ban. György igazi magyar úr volt, aki kedvelte a vadászatot, az utazásokat, többek között járt Szíriában is. Gyakran adott kölcsön, amit nem mindig kapott vissza, így a vagyon egyre fogyott. Nagy mecénás volt. A kastély 1941-ben

13 Komoly összegekkel támogatta az ongai iskolát, a református egyházat, az ő könyvadományából jött létre a XX. század elején a község első könyvtára es halála után felesége, Viczián Ilona beköltözött Miskolcra. Gyermekei örökölték javait, ám Kóczán Gáspár amúgy is megterhelt birtoka a lassan bérlők kezébe került. Eszter a gesztelyi Hosszúfalussy Imréhez ment feleségül, aki kitűnő gazdálkodó hírében állt. Az ongai kastélyukat az 1930-as években Czeisler Sándornak adták bérbe. A család másik ágának ongai javai a Zmeskál és a Bárczay család kezébe kerültek. A II. világháború ongai harcai alatt a Kóczán javakat elhordták, a kastélyt egyszerűen kifosztották. A família örökösei elszakadtak Ongától. A negyvenes évek végén a kastélyt oktatási célokra lefoglalták. A Kóczán kastélyban utóbb 3 tanterem, 1 tanári szoba, 1 igazgatói iroda, 2 előszoba, 2 szertár, 1 nevelői szolgálati férőhely lett kialakítva. Az igazgatói iroda 1959-től úttörőszobaként funkcionált. A kastély udvarán lévő melléképületben 1 tornaterem ami néha szükségtanteremként funkcionált és 1 nevelői szükséglakás volt. Az udvart 1975-ben keríttették körül. Addig bár az épületben tanítás folyt, olykor több tucat tehén legelt a kastélyt körülvevő gyepen. A Kóczán György által építtetett neoklasszicista stílusú kastély ma is a település legimpozánsabb épülete. Az idők folyamán az épületet többször felújították, átalakították. Ma is az oktatás szolgálatában áll, mint napközi és konyha, udvarán előbb egy kavicsos, majd 1975-től bitumenes kézilabda és röplabda pályát alakítottak ki. Az atlétikai futókör 1995-ben készült el. A kastély az 1950-es évek végén A kastély 1960-ban A kastély 2002-ben

14 7. ÁLLOMÁS: AZ ÁLLAMI OKTATÁS ÉS ÉPÜLETEI Diákok a nagy iskola előtt 1959-ben Az épület az 1960-a évek elején A műhely épület 1998-ban A XVI. század végén már volt iskolája Ongának, de az a XVII. században a török háborúk idején megszűnt ban a református egyház újjászervezte az intézményt. A református egyház által fenntartott református elemi iskola államosításának kérdése először 1873-ban vetődött fel, de akkor a gyülekezet még a felekezeti iskola megtartása mellett döntött szeptemberétől a régi iskola épületét is átvéve az állam lett az iskola fenntartója. A régi református iskola mellé ami József Attila utcában a mai Szociális Szolgáltató Központ helyén állt e helyen 1904-ben új iskolát építettek. Ez utóbbi megépítéséhez a falu ban 7200 korona kölcsönt kapott az államtól, míg Kóczán György 2000 koronával járult hozzá a költségekhez re készült el az épület. Mellette istállót, árnyékszéket alakítottak ki, az udvarra kavicsot hordtak. A Tanácsköztársaság alatt, a csehek elleni 1919-es harcokban az iskola megsérült ban tudták csak úgy rendbe hozni, hogy alkalmas legyen az oktatásra. Kijavították a falakat, az istállót, az ablakokat és a kerítést. Az 1930-as években az épületet és a hozzá tartozó melléképületeket ismét felújították, és a század közepéig már nem nyúltak hozzá. A II. világháború harcai alatt, 1944 novemberében

15 az iskola aknatalálatot kapott. A tetőt két helyen érte nagyobb találat. Kb darab cserép hiányzott gerendázattal és lécekkel. Az egyik tanterem padlása beszakadt. Megsemmisült négy ajtó, tíz ablak. A külső vakolat az épületen egészen megrongálódott. Padlózatát felszedték és elégették. Sajnos a harcokban az iskola régi iratai is elégtek. Az iskola tanárai a szülőkkel összefogva próbálták használhatóvá tenni az épületet. A cserepeket, gerendákat, a romokat a tanítók takarították el. A falakat a szülők tapasztották újra, majd ők meszelték ki az épületet. Kijavították a tető hibáit is. Segítség érkezett az Amerikában élő ongai magyaroktól is. Gyűjtést rendeztek, majd az összegyűjtött holmit és pénzt hazaküldték. Ezt a pénzösszeget pótolta ki a községi nőszövetség, és fordították iskolapadok készítésére. A II. világháború után helyreállított ún. nagy iskolában 2 nagy tanterem, előszoba, szertár és egy nevelői lakás várta a gyerekeket. A korszerüsítési munkák elején 2005-ben Az északi homlokzat 2003-ban A szertár helyén től lett igazgatói iroda. Az 1950-es években három helyen folyt a tanítás: az 1904-ben épült nagy iskolában ahol utóbb politechnikai műhelyt alakítottak ki a volt református iskolában és a Kóczán kastélyban. A mai alsós épületet 1964-ben adták át, amit 1973-ban és 1976-ban átalakítottak, korszerűsítettek. Az új iskola és tornaterem 1980-ra készült el, míg a legrégibb iskolaszárny 2005-ben öltözött teljesen új, korszerű és jóval nagyobb köntösbe.

16 8. ÁLLOMÁS: A FŐTÉR ÉS EMLÉKMŰVEI A Főtér a Felszabadulás utcával 1970-ben A mai Főtéren hajdanán is számos középület állt, köztük a XVIII. századtól egészen 1972-ig a mai pékség helyén a községháza, melyet többször átépítettek. Itt állt a jegyzői iroda is november 7-re készült el az új tanácsháza, a mai Polgármesteri Hivatal, akkor még lapos tetővel ban került sor a tetőtér kialakítására, ahova a községi könyvtár is elhelyezésre került. Az ongaiak 1925-ben határozták el, hogy az I. világháborúban elesett hőseinek emlékére szobrot állítanak. A szobor költségeit gyűjtés és a lakosokra kivetett pótadóból fedezték. Az összegyűlt pénzből 1927-re készült el a Hősök Emlékműve. Az emlékmű egy gyermekétől búcsúzó katonát ábrázol. Első oldalán olvashatjuk az I. világháborúban hősi halált halt ongaiak névsorát. A hátulsó oldalába 1990-ben a II. világháborúban elesettek nevét vésték be. Az északi oldalába az Ongai Kulturális Egyesület augusztus 20-án avatta fel az Ongaiak Ongáért domborművet, tisztelegve a településért hajdan, ma és a jövőben tenni akaró minden ongai előtt. Ugyancsak az egyesület kezdeményezésére került a déli oldalra a II. világháború ongai zsidó áldozatainak emléktáblája 2006-ban. A Tanácsköztársaság emlékmű 1975-ben A Hősök emlékműve előtt 1940-ben 1948-ban állított a község emléket az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeinek. A terméskőből készült emlékmű zászlótartó rúdjára vonják fel ünnepélyes alkalmakkor Onga zászlaját júliusában Onga és Gesztely között Görgey Artúr többször sikerrel visszaverte az intervenciós orosz csapatok támadását. Ennek emlékére a település március 15-én, a forradalom és szabadságharc 150. évfordulóján Görgey domborművet avatott fel az emlékmű elülső oldalán ben a Tanácsköztársaság alatt a magyar vöröskatonák kénytelenek voltak harcba szállni az or-

17 szágra rátörő csehek ellen. Ezekben a harcokban az Ongán meghalt vörös katonák emléke előtt tisztelegve ban kezdeményezte a község egy emlékmű felállítását. A minisztérium és a Miskolci Postaigazgatóság mivel az itt harcoló vörös katonák döntő részben postások voltak pozitív válasza után A Főtér részlete 2006-ban május 19-én a régi temetőben exhumálták a vöröspostások hamvait, és katonai díszpompával temették el a felállított 1919-es emlékmű melletti díszsírhelyen. A díszkút a Turullal a mai térszerkezet kialakításakor, 2005-ben készült el. Az 1848/49-es emlékmű 1998-ban Katona gyermekével a Hősök szobrán 2007-ben

18 9. ÁLLOMÁS: A BÁRSONYOS ÉS A KEGYELETI PARK A Bársonyos ongai szakasza egy XIX. századi szabályozás előtti térképen Az 1939-es árvíz A régmúltban Onga nagy része vizenyős, mocsaras terület volt nagy nádasokkal; ennek nyoma ma is sokfelé látható. A helynevek is megőrizték a tavak, mocsarak emlékét (pl. Békástó, Sóstó, Nádas, Czövek-tó, Paptó stb.). A Bársonyos-patak neve először 1411-ben fordul elő oklevélben, amelyben nem pataknak, hanem folyónak nevezik (fluvium). Hajdan a patak sokak szerint úgynevezett malomárok volt, számos mellé települt malommal. Ilyen malom évszázadokon át Ongán is működött Ongaújfaluban, a Helylen tanyánál. Mások szerint a Bársonyos valamikor Hernád-meder volt, melynek egyes részei később feltöltődtek. A Bársonyosnak évszázadokon át több kisebb ága volt. A főág Bőcsnél egyesül a Hernáddal. A Kis-Hernád néven is emlegetett patak a középkorban lassú folyású, kanyargós, és helyenként igen mély volt. Még a XIX. században is inkább állóvíznek tűnt, mint folyónak. A hajdani Ongát mintegy szigetként ölelte körül. A patak évszázadokon keresztül szinte minden évben kiöntött, akadályozva a mezőgazdasági munkát és a közlekedést. Ezt az állapotot előbb az 1880-as évek, majd az közötti szabályozással, árvízvédelmi munkálatokkal szüntették meg. Mára a Bársonyos nagyobb kanyarok nélkül, egyetlen mederben folyik keresztül a falun. A Bársonyos menti utak áradások idején, évszázadokon át szinte járhatatlanok voltak. A patak a XIX. század végi szabályozása után is gyakran kiöntött. Különösen nagy árvíz volt a faluban Az 1939-es árvíz a mai Rákóczi utcában 1909-,

19 1913-, 1939-, és 1941-ben, nem kímélve a földeken lévő termést, a község házait. A védőgátak folyamatos javítása mellet, a végső megoldást a patak újbóli szabályozása jelentette, amit állami segélyből között valósítottak meg. (Ekkor csapolták le a település belterületén a Békástó földterületet is.) Ezt követően a kiépített magas védőgátak jelentősen csökkentették az árvíz lehetőségét, ami utoljára Védekezési munkálatok az 1940-es árvíz idején 1970-ben veszélyeztette komolyabban Onga lakosságát. Sokan a lassú folyásával hozzák összefüggésbe a Bársonyos nevet. Pesty Frigyes a XIX. század közepén viszont két érdekes néveredetről számol be, amelyeknek nem sok köze van a valósághoz. Az egyik változat szerint I. Endre magyar király a patak mellett verte meg Henrik német császár seregét. A magyarok üldözték a németeket, akik, hogy gyorsabban menekül- A volt malom helye a Helylen tanyánál 1998-ban jenek, elhajigálták bársony öltözetüket. Innen kapta volna a patak az elnevezését. (Ez a változat a Vértes-hegység Képes Krónikabeli néveredet-magyarázata alapján készülhetett.) A másik elbeszélés szerint egy Bársonyos nevű magyar vitéz őseink idejében nehéz fegyverzetében keresztül akart úsztatni a nem túl széles, ugyanakkor iszapos patakon, és belefulladt. Szerencsétlen halála után a patakot róla nevezték el Bársonyosnak. Pesty azt is megemlíti, hogy korábban Arany néven emlegették az itt folyó vizet. A Bársonyos és a vasútállomás között volt Onga régi temetője. Ennek helyén egy Kegyeleti park került kialakításra, ahol többek között a Darvas család régi sírkövei kerültek elhelyezésre. A Faluvédő Egyesület 1996-ban állította az itt látható kopjafát. A kopjafa 1998-ban

20 10. ÁLLOMÁS: ONGAÚJFALU A középkorban önálló, népes település volt Onga szomszédságában Újfalu. A mai Ongaújfalu területén a XV XVI. században Ongánál nagyobb határral és több portával, nagyobb népességgel rendelkezett ben az összeírt kapuk lajstroma szerint Újfaluban 70 portája volt a birtokosoknak. A Perényi családnak 30, Brankovics Györgynek 40 portáját írták össze. Újfalu ahogyan a korban nevezték, Szikszóújfalu templomát a XIV. századot követően építették. A XVI. században a település reformátussá lett, s az itteni református eklézsiának lett filiája Onga októberében Rákóczi Zsigmond egri főkapitány Újfalu és Szikszó között verte meg Szinán budai Az újfalui pusztatemplomról szóló vármegyei feljegyzés pasa seregét. A török e csata után perzselte fel Ongát és talán Újfalut is. A török hódoltság alatt a település veszített korábbi jelentőségéből. Amikor ben a törökök Kassa ellen vonultak, Szikszóújfalut teljesen felégették. Az egykori település helyét az 1990-es évek végén sikerült megtalálni a mai Ongaújfalutól északra, a szántóföldön. A falu maradandó épületeinek, tehát a templomnak és a kőből épült nemesi udvarháznak sem maradtak fennálló falai. Mindössze omladékok nyomai figyelhetők meg a templom és az ettől nem messze található nemesi ház helyén. A maradandó, kő építőanyag mellett a házak vörösre égett kemence tapasztásai találhatóak itt, a tömérdek korabeli cserépedény-töredék mellett. A területről több fémtárgy: balták, szekercék, kések, vas ekepapucs, szögek, zsanérok is előkerültek. Érdekesebb darabjait képezik az itt előkerült tárgyaknak az együttesen felbukkant XVI. századi dénárok, illetve egy domborművű XV. századi bronz könyvsarok, amely egy vallásos témájú könyv dísze volt. Az újfalui kastély eredeti tulajdonosa valószínűleg a Darvas család volt, és talán tőlük bérelte a Kiszely család. A XIX. század végén itt lakott a falu egyik legnagyobb bérlője, Kiszely Albert. A klasszicista stílusjegyeket magán viselő

21 kastélyt 1892-ben eladták a Munk családnak, akiktől a zsidótörvények meghozatala után az épületet elvették. A háború után a kastélyt a család visszakapta, de 1951-ben az államosítások során másodszor került ki a Munk leszármazottak keze közül. A műemlék jellegű épület ezt követően a tsz kezébe került, és gazdasági célokra használták. A Darvas családnak Ongán két kastélya volt. Az egyikben Darvas Béla és Imre lakott Újfaluban. Ezt Darvas Imre halála után eladták a Munkoknak, és Darvas Béla beköltözött Ongára. Az ongai kastélynak ma már nyomai sem látszanak, és azt sem tudjuk pontosan, hogy a ma is látható újfalui kastély mennyiben köthető az itteni hajdani Darvas kastélyhoz. Az ongai és újfalui Darvas kastélyok a XIX. század végén A kastély 1998-ban

22 11. ÁLLOMÁS: A TURUL ÉS KÖRNYÉKE A Turul 1998-ban október 11-én József királyi herceg avatta fel a dicső múltú 34. gyalogezred emlékoszlopát Borsod és Abaúj határán. Darvas Béla ongai földbirtokos adományozott földet az emlékműnek az ongaújfalui parton. Ligeti Miklós szobrászművész készítette a hatalmas turulmadarat, a pogány magyar ősök szent madarát. Az emlékmű 12 méternél magasabb, haraszti kemény mészkőből készült, míg a Turul bronzból. Gyöngyszeme volt az osztrák-magyar ármádiának a Vilmos császárról elnevezett 34-es gyalogezred, Kassa háziezrede. Kétszáz éven át, III. Károlytól IV. Károlyig, Abaúj és Borsod vitéz fiai vitték diadalról-diadalra ezredzászlaját; Sziléziában és Lombardiában, Gácsországban és a Brenta völgyén, ezerszám hullottak el és haltak hősi halált a világháború vérzivatarában. olvashatjuk egy 1932-es vármegye történetét taglaló monográfiában. Az emlékmű a II. világháború után eltűnt helyéről, és a szocialista korszakban nem lehetett újból felállítani. Erre csak október 10-én kerülhetett sor, amikor is Onga, Arnót, Felsőzsolca és Szikszó települések, illetve számos társadalmi szervezet együttműködése révén a Turul visszakerült oda, ahová az elődök szánták. Az új szobrot Pócsik István szobrászművész készítette, és Für Lajos akkori honvédelmi miniszter avatta fel. Az említett négy település közösen minden évben itt emlékezik az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire decemberében Mészáros Lázár, a Batthány kormány korábbi Mészáros Lázár hadügyminisztere december 28-án Szikszó és Onga A Turul 2001-ben között, valahol itt a mai Turul alatti dombon, az országút mellett próbálta Kassa felé visszaszorítani Schlik osztrák csapatait. A magyar hadvezér így írt erről visszaemlékezéseiben: A Szikszó előtti szőlőkkel beültetett magaslatra helyezém

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor HAJDÚSZOVÁT Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor Elérhetőség: Hajdúszovát Község Önkormányzata 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1. Telefon: 52/559-211, Fax: 52/559-209 Hajdúszovát

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

100 éves a gimnázum épülete

100 éves a gimnázum épülete 100 éves a gimnázum épülete Tekintélyes múlt Kőszeg város életében mindig is fontos szerepet töltött be a művelődés, a kultúra. Műveltségi állapot tekintetében Kőszeg régóta kiváló helyet foglal el valamennyi

Részletesebben

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Túra hossza: 39 km Nehézsége: Könnyű Terep: Dombvidék A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik (1). Innen a Kossuth úton a falut északi

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

EMLÉKHELYEK ÉS EMLÉKMŰVEK PILISCSABA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN

EMLÉKHELYEK ÉS EMLÉKMŰVEK PILISCSABA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN EMLÉKHELYEK ÉS EMLÉKMŰVEK PILISCSABA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN Készítette: Rozovics Ferenc Hornyák Ferenc Csaba Faragó Péter István 2015 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Emlékhelyek és emlékművek felsorolása

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

Szoborséta Berekfürdőn - Győrfi Lajos, Magyar Örökség-díjas szobrászművész műveinek nyomában

Szoborséta Berekfürdőn - Győrfi Lajos, Magyar Örökség-díjas szobrászművész műveinek nyomában Szoborséta Berekfürdőn - Győrfi Lajos, Magyar Örökség-díjas szobrászművész műveinek nyomában 1. Kiindulópont Tourinform Iroda Berekfürdő, Fürdő utca 2. A Berekfürdői Nemzetközi Nagykun Művésztelep alkotóinak

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom A templom története: A mai ipolyfödémesi templom 1757-ben épült barokk stílusban torony nélkül (fotó 1934-ből) 1850-60-ban volt felujítva. Egyhajós építmény, melynek

Részletesebben

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. turizmus

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. turizmus 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1. A nemzeti érték megnevezése: Szalkszentmárton faluközpont 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

Részletesebben

Kisvárda, Iskola tér 2. Megjegyzés

Kisvárda, Iskola tér 2. Megjegyzés He-e/1. 2683 Iskola tér 2. Bessenyei György Gimnázium és Kollégium épülete Kisvárda város Önkorm. Kisvárda város Önkorm. Oktatási épület 1919 jó szabadon álló F+3 Összetett tetőidom, kontyolt nyeregtető.

Részletesebben

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015.

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. HV.01 1/1. sz. melléklet Hrsz 1001/2 Utca, házszám Gyár út 9., leromlott állapotban Leírás,

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

Javaslat a [Cserépfalu népi építészete, parasztházak című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a [Cserépfalu népi építészete, parasztházak című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Javaslat a [Cserépfalu népi építészete, parasztházak című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Készítette: Fila József (név).....(aláírás) Cserépfalu,2015

Részletesebben

Kezdetek: A község első említése 1288-ból származik. Nevének eredetére kétféle magyarázatot is találtam.

Kezdetek: A község első említése 1288-ból származik. Nevének eredetére kétféle magyarázatot is találtam. Régen és most Kezdetek: A község első említése 1288-ból származik. Nevének eredetére kétféle magyarázatot is találtam. Az egyik, hogy 1288-ban Zurchuk néven szerepelt, 1426-ban pedig már Karakozurchek.

Részletesebben

Ajánlott túraútvonalak Faluséta

Ajánlott túraútvonalak Faluséta MONOSTORAPÁTI Monostorapáti a Veszprém és Tapolca között húzódó út mentén fekszik, az Eger-patak völgyében, mely a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. Határai: északon az Agártető, délkeleten a

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

Tornyospálca, református templom 1

Tornyospálca, református templom 1 Juan Cabello Simon Zoltán Tornyospálca, református templom 1 A falu neve elôször egy Péter nevû ember birtokaként Polcia formában, 1212-ben bukkan fel Zsurk határosaként. 2 Az eredetileg máshol birtokos

Részletesebben

Meghívó a Keleti-Bakonyba

Meghívó a Keleti-Bakonyba Meghívó a Keleti-Bakonyba A mi Várpalotánk nagy múltú település. A Keleti-Bakony déli oldalának és a Sárrét mocsarainak északi nyúlványai között húzódó őskori hadiút alapjain fekszik, a mai 8-as számú

Részletesebben

Varsány község Településrendezési Tervéhez

Varsány község Településrendezési Tervéhez MŰSZAKI LEÍRÁS Varsány község Településrendezési Tervéhez BEVEZETŐ: Varsány község településrendezési terve a teljes igazgatási területre készült. A településrendezés általános célját és várható hatását

Részletesebben

Nagyrécse-Kisbalaton-Nagykanizsa kerékpártúra

Nagyrécse-Kisbalaton-Nagykanizsa kerékpártúra Nagyrécse-Kisbalaton-Nagykanizsa kerékpártúra Túra hossza: 76 km Nehézsége: Közepesen nehéz Terep: Dombvidék A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik (1). Innen a Kossuth

Részletesebben

ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE

ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE Ártánd Község a Bihari síkságon található Sík vidéki utcás útifalu a 42. sz. főút mentén határátkelőhely Románia felé. Árpádkori település a megye egyik legrégibb faluja. 1075-ben

Részletesebben

A kultúra és nyugalom völgye.

A kultúra és nyugalom völgye. Vereb A kultúra és nyugalom völgye. Vereb község Fejér megyében fekszik a Velencei-tótól 15 km-re, északra. Lakosainak száma 829 fő. Kicsi település, vendégszeretete annál nagyobb. Látogasson el hozzánk

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Helyi értékvédelmi javaslat alátámasztó munkarész készítette : Farkas

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Székelyszenterzsébet

Székelyszenterzsébet Nagy Emma Székelyszenterzsébet Séta térben és időben Szent Erzsébet Sancta Elisabeth Székelyszenterzsébet, így látom leírva a falu nevét a régi dokumentumokban, vagy a jelenlegi helységnévtáblán és máshol.

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése

Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése tanulmányok Készült: a NEA-NO-15-SZ-0262 jelű pályázat támogatásával Möller István Alapítvány A szerzők # # # # # # # # # # # # # #

Részletesebben

A harmadik út Erdélybe. 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét. Aradon, a 13 aradi vértanú

A harmadik út Erdélybe. 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét. Aradon, a 13 aradi vértanú A harmadik út Erdélybe 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét Erdélyben járt, ezúttal a Székelyfölddel ismerkedtünk. Utunk elején Aradon, a 13 aradi vértanú

Részletesebben

Bodágmindszent: Református temploma 1800 körül épült.

Bodágmindszent: Református temploma 1800 körül épült. Adorjás: 1837-ben szentelték fel a református templomot, festett kazetták, mellette parókia. Birtokosai: Garaiak, Gerébek, Perényiek, Batthyányiak, Zrínyiek. Baranyahídvég: Baranyahídvég (Hídvég) nevét

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon:

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: Isaszeg Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: 06-20/550-0924 E-mail: isapaletta@freemail.hu

Részletesebben

Szemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot.

Szemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot. Településünkről Magyarország Észak Alföldi Régiójához tartozó Jász Nagykun Szolnok megye észak keleti csücskében, a Tiszafüredi Kistérségben található Tiszaigar települése. A község Tiszafüred Városától

Részletesebben

A keszegi leányegyház (filia) története

A keszegi leányegyház (filia) története A keszegi leányegyház (filia) története A török hódoltság idején Keszeg lakossága csaknem teljesen kipusztult, a XVIII. szászad elején a település újranépesítésére volt szükség, amely 1716-ban kezdődött

Részletesebben

A régi és új Kolozsvár fényképekben

A régi és új Kolozsvár fényképekben HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan

Részletesebben

KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI

KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI 0 Börzsöny Visegrádi - hegység Duna A Duna Budapest és Esztergom közötti régiójának neve Dunakanyar, Magyarország második kiemelt turisztikai központja

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. Vásárosnamény Elhelyezkedése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. A,,Bereg kapuja -ként ismert vendégszerető

Részletesebben

KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA)

KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA) KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA) (Karol Kósa, Beáta Udvardi) A falu temploma A Faluház Kisújfalu szûkebb környezete Kisújfalu (Nová Vieska) Szlovákia délnyugati részén, a Kisalföldön terül el. Érsekújvárt (Nové

Részletesebben

T Á G R A ZÁ R T K A P U K

T Á G R A ZÁ R T K A P U K T Á G R A ZÁ R T K A P U K I L L E S Z K E D É S XVIII. ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KONFERENCIA NAGYKŐRÖS 2013. Augusztus 30. AZ ELŐADÁS VÁZLATA: TERVEZÉS ANNO AMIT MA MEGTEHETSZ hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről,

Részletesebben

Rákosliget építőmesterei

Rákosliget építőmesterei Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep

Részletesebben

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes HÉ-1 RENDELTETÉS, HSZNÁLT VÉDETTSÉGI KTEGÓRI VÉDETTSÉG INDOKLÁS ÍM Nemesdömölk, Nemesdömölki u. 15. HRSZ. 2 malomépület jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

Részletesebben

A jelenlegi épületünk elkészülése előtt a Bakáts tér, illetve a Mester utca 23-ban működött iskolánk. Bakáts tér Mester utca 23. Mester utca 56-58.

A jelenlegi épületünk elkészülése előtt a Bakáts tér, illetve a Mester utca 23-ban működött iskolánk. Bakáts tér Mester utca 23. Mester utca 56-58. Az iskolapalota A jelenlegi épületünk elkészülése előtt a Bakáts tér, illetve a Mester utca 23-ban működött iskolánk Bakáts tér Mester utca 23. Mester utca 56-58. A diákok számának növekedése is indokolttá

Részletesebben

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu ALÁÍRÓLAP 1 TARTALOMJEGYZÉK I. KIINDULÁSI ADATOK 5 1. ELÕZMÉNYEK...5 1.1. A rendezési terv céljai...5 1.2. A település eddigi fejlõdését befolyásoló legfontosabb tényezõk...5 1.3. A települést érintõ

Részletesebben

Javaslat a A Szent Imre templom épülete

Javaslat a A Szent Imre templom épülete Javaslat a A Szent Imre templom épülete Készítette: Czöndör Mihályné (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. július 15. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás)

Részletesebben

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és 26. Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország 2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának

Részletesebben

Zemplén Térségi katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség 2010. évben végzett tevékenysége:

Zemplén Térségi katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség 2010. évben végzett tevékenysége: Zemplén Térségi katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség 2010. évben végzett tevékenysége: 2010. január 14. a Sátoraljaújhelyi Városvédő és Szépítő Egyesülettel, az Eötvös József Klubbal közösen megemlékezést

Részletesebben

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ S Z E M L E IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ Csíksomlyó, 2003. június19 22. Dr. Ferencz József levezetõ elnök (és az EMT Földmérõ Szakosztály elnöke) fotók: Hodobay-Böröcz András A már hagyományosnak minõsített,

Részletesebben

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA Tartalomjegyzék Hol található Tömörd? 3. oldal Információk... 4. oldal Története 5. oldal Nevezetességek... 6. oldal Szent Ilona-templom. 7. oldal Charnel-kastély

Részletesebben

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár 1. Keress szimmetrikus elemeket a képeken! Stróbl Alajos: Mátyás kútja Keresd meg a főszereplőket: Mátyás király, Szép Ilonka, Galeotto

Részletesebben

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária

Részletesebben

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 1 LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÉKLÁDHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ [314/2012. (IX.8.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet szerinti tartalommal]

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÉKLÁDHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ [314/2012. (IX.8.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet szerinti tartalommal] MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÉKLÁDHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ [314/2012. (IX.8.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet szerinti tartalommal] 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések,

Részletesebben

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE KŐVÁGÓTÖTTÖS. KŐVÁGÓTÖTTÖS A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Németh Gábor, Ulrich Károly BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE KŐVÁGÓTÖTTÖS. KŐVÁGÓTÖTTÖS A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Németh Gábor, Ulrich Károly BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ KŐVÁGÓTÖTTÖS KŐVÁGÓTÖTTÖS A szöveget írta: Sallay Árpád TársszerzŐk: Németh Gábor, Ulrich Károly 173 10/A térkép, KŐvágótöttös, V. sz. Bányaüzem 10.2. 10.1. Kővágótöttös

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

Javaslat a Szabolcspusztai kastély települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Szabolcspusztai kastély települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a Szabolcspusztai kastély települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Csányi Kálmán (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. június 20. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

Csengersima, református templom

Csengersima, református templom Szakács Béla Zsolt Csengersima, református templom A Szamos jobb oldalán, az ugocsai főesperességben elterülő falu neve a Simon személynévvel hozható összefüggésbe. 1 Első említése 1327-ből való, amikor

Részletesebben

ABÁDSZALÓK VÁROS MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI JAVASLATA

ABÁDSZALÓK VÁROS MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI JAVASLATA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 ABÁDSZALÓK VÁRS MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI JAVASLATA Szolnok, 2005. június E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok,

Részletesebben

SORSZÁM HELYRAJZI SZÁM CÍM VÉDETTSÉGI FOK 1. 594 Vasút u. Helyi védelem

SORSZÁM HELYRAJZI SZÁM CÍM VÉDETTSÉGI FOK 1. 594 Vasút u. Helyi védelem 1. 594 Vasút u. Helyi védelem 1854-ben állított kőkereszt. A keresztre feszített Jézust, a talapzaton pedig Máriát ábrázolja. A kőszerkezet állagának óvása, illetve téli takarása indokolt. A kereszt környezetének

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM.

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. Közismert tény, hogy a magyar vezetéknevek kialakulása a XIV. században kezdödött ; először fó1eg a nemeseknél, de a XV. század folyamán már gyakori az öröklődő név a jobbágyok

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE VASAS VASAS. A szöveget írta: Biró József BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE VASAS VASAS. A szöveget írta: Biró József BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ PÉCS ÉS KÖRNYÉKE VASAS VASAS A szöveget írta: Biró József BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ 103 5. térkép, Vasas 5.1. Petőfi-akna Toboz utca Búzaberki Fenyő utca V a s a s Szövetkezet utca - t e t ő Parcsin utca köz Liget

Részletesebben

1. AGRÁR ÉS ÉLELMISZERGAZDASÁG 2. EGÉSZSÉG ÉS ÉLETMÓD

1. AGRÁR ÉS ÉLELMISZERGAZDASÁG 2. EGÉSZSÉG ÉS ÉLETMÓD SZÁSZI ÉRTÉKEINK 1. AGRÁR ÉS ÉLELMISZERGAZDASÁG Premix tápkeverék /Vállalkozás, az AGROSZÁSZ Kft. védett terméke/ Családi gazdaságok (állattenyésztés, növénytermesztés: Rózsár, Mattenheim, Juhos család)

Részletesebben

Nyárád. Református templom

Nyárád. Református templom Nyárád Nyárád Pápától 10 kilométerre dél-nyugatra található. Református templom 1788-ban épült. Késı barokk stílusú. Elıálló középtornya magas, nyúlánk, szemben a református templomok zömök, súlyos tornyával.

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Lakcím:. Születési év:.. Egyesületi tagság: Teljesítés módja:..

Lakcím:. Születési év:.. Egyesületi tagság: Teljesítés módja:.. CSEPEL HALÁSZTELEK: SZ.SZENTMIKLÓS: SZIGETHALOM: TÖKÖL: SZIGETCSÉP: SZ.SZENTMÁRTON: SZIGETÚJFALU: RÁCKEVE: SZIGETBECSE: MAKÁD: Név: Lakcím:. Születési év:.. Egyesületi tagság: Teljesítés módja:.. Túrázás

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben

Bajsa. Bajsa történelme

Bajsa. Bajsa történelme Terényi Annamária Bajsa A falum 2001-tõl kezdve rendelkezik címerrel. A címeren található a fõ szimbólum, ami egy kakas, mely az egyszerûséget, szabadságot és a falusi tájat, hangulatot jelképezi. A kakas

Részletesebben

Tisztelt Választók! A megvalósított fejlesztések mindenki számára bizonyítják, hogy jó úton járunk.

Tisztelt Választók! A megvalósított fejlesztések mindenki számára bizonyítják, hogy jó úton járunk. Tisztelt Választók! 2002 után, 2006-ban ismét kitüntetett a pátyi lakosság bizalmával. Eddigi nyolc éves polgármesteri működésem alatt minden igyekezetemmel azon voltam, hogy a széthúzás helyett az ö sszefogásra,

Részletesebben

Református parókia épület utcai homlokzatának felújítása Településképi eljárási tervdokumentáció

Református parókia épület utcai homlokzatának felújítása Településképi eljárási tervdokumentáció Református parókia épület utcai homlokzatának felújítása Településképi eljárási tervdokumentáció Helyszín: Felelős tervező: Szajki Mátyás okleveles építész, eng. szám: É 01-0295 8251 Zánka, Naplemente

Részletesebben

A K.u.K. 68. Jászkun gyalogezred emlékhelyei

A K.u.K. 68. Jászkun gyalogezred emlékhelyei A K.u.K. 68. Jászkun gyalogezred emlékhelyei Az 1866-os königgrätzi csatát követően a cs. és kir. 68. gyalogezred tisztjei elhatározták, hogy a hadjáratban elesett bajtársaik számára emlékművet állítanak.

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz.

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. határozattal Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat jóváhagyva a

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

EGYEDI TÁJÉRTÉK ADATLAP

EGYEDI TÁJÉRTÉK ADATLAP Jelzet: K-1 Az egyedi tájérték megnevezése: lakóház kerekes kúttal Típusa: településsel kapcsolatos emlék Pontos helyszín: Hunyadi u. Helyrajzi szám: 109 Az egyedi tájérték főbb jellemzői: Lakóház, faragott

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

Nagyszekeres. Nagyszekeres. Ref. templom. A kapuk és a szentségfülke

Nagyszekeres. Nagyszekeres. Ref. templom. A kapuk és a szentségfülke Nagyszekeres A 4134. sz. úton, amit vasútvonal vág át, előbb Nagyszekeresre térünk. A Szatmárierdőháton, a Gőgö patak partjain fekvő hajdan egyutcás faluban, egy kis szigeten vár ránk a község messze földön

Részletesebben

Újabb emlékhelyek Edelényben

Újabb emlékhelyek Edelényben Újabb emlékhelyek Edelényben Az Edelényi Füzetek 32. köteteként jelent meg 2004 tavaszán az Emlékhelyek Edelényben címő könyv, amely a városban található emléktáblákat, szobrokat, emlékmőveket és a nevezetes

Részletesebben

Határtalanul! a hetedikesek osztálykirándulása Erdélybe

Határtalanul! a hetedikesek osztálykirándulása Erdélybe Határtalanul! a hetedikesek osztálykirándulása Erdélybe A hetedik osztályosok kirándulása 2015. április 14-én hajnal kettőkor indult az iskola előtti buszmegállóból. A csomagok és az ajándékok gondos bepakolása,

Részletesebben

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21.

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Péntek reggel az iskola udvarról indultunk az Igazgató Úrral, Csák tanár úrral és diák társammal Szőke Szilviával. Hosszú út elébe néztünk, pontosan még mi

Részletesebben

HAJDÚBAGOS. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre

HAJDÚBAGOS. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre HAJDÚBAGOS Elérhetőség: Hajdúbagos Község Önkormányzata 4273 Hajdúbagos Nagy u. 101. Telefon: 52/567-212 Fax: 52/374-018 Hajdúbagos

Részletesebben

Taktaszada Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006.(XII. 21.) rendelete

Taktaszada Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006.(XII. 21.) rendelete Taktaszada Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006.(XII. 21.) rendelete az Önkormányzat 2007. január 1.-tól 2010. december 31-ig terjedő időszakára szóló gazdasági programjáról Taktaszada Község

Részletesebben

Javaslat a Polgármesteri Hivatal épülete települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Polgármesteri Hivatal épülete települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a Polgármesteri Hivatal épülete települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Vezér Ákos (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. június 16. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ

Részletesebben

1. melléklet. 10 274 HB lakóház. 2008 Ányos Pál u. 24 267 HB lakóház. 1 285 H Rupert -ház lakóház. 9 143 H lakóház. 1 2499 H lakóház 6 2470 H lakóház

1. melléklet. 10 274 HB lakóház. 2008 Ányos Pál u. 24 267 HB lakóház. 1 285 H Rupert -ház lakóház. 9 143 H lakóház. 1 2499 H lakóház 6 2470 H lakóház Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/202. (III.30.) rendelete az épített környezet értékeinek helyi védelméről. melléklet H B T Jelmagyarázat Homlokzati elemek, vakolatdíszek - architektúra,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TISZACSEGE 2012-2020 1.2 Tiszacsege polgárainak bevonásával 2012. november 1 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 7 1.1. Hosszú távú jövőkép... 8 1.2. Tiszacsege, az

Részletesebben

Erdélyi körutazás. 2011. július 31. - augusztus 05.

Erdélyi körutazás. 2011. július 31. - augusztus 05. Erdélyi körutazás 2011. július 31. - augusztus 05. Indulás: 2011. július 31-én, az iskola elől, az esti órákban (1192 Gutenberg krt. 6. kb. 21.00) Érkezés: 2011. augusztus 05-én az esti órákban, az iskola

Részletesebben

BESZÁMOLÓ PROJEKTLÁTOGATÁSRÓL

BESZÁMOLÓ PROJEKTLÁTOGATÁSRÓL BESZÁMOLÓ PROJEKTLÁTOGATÁSRÓL HACS neve: Déli Napfény LEADER Egyesület Projektlátogatás helyszíne: Zsombó A projektlátogatást végző személy/ek: Terhes Csaba Az ügyfél képviseletében:ecseki Erzsébet Zsombó,

Részletesebben

századhoz kapcsolnád? Írj rá 2-2 példát! (ne itt töltsd ki, hanem a Megoldások-ban!)

századhoz kapcsolnád? Írj rá 2-2 példát! (ne itt töltsd ki, hanem a Megoldások-ban!) HONISMERETI VERSENY 3. FORDULÓ A Kárpát-medence várai 1./ Egészítsd ki a szöveget! A magyar várépítés követte az A).. várépítészetének fejlődését. A legkorábbi várak a B). típusúak voltak, egy-egy kisebb

Részletesebben

A JAVASLATTEVŐ ADATAI:

A JAVASLATTEVŐ ADATAI: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI: 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény /szervezet/vállalkozás) neve: Alsóörs Helyi Értéktár Bizottság 2. A javaslatot benyújtó személy vagy kapcsolattartó személy adatai:

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben