Budaörs ISBN Szerkesztő: Csendes Krisztina néprajzos és Grósz András történész muzeológusok. Fotó: Várhegyi István
|
|
- Jakab Horváth
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Budaörs 2010 ISBN Szerkesztő: Csendes Krisztina néprajzos és Grósz András történész muzeológusok Fotó: Várhegyi István Kiadó: Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény Felelős kiadó: Kovács Veronika igazgató Olvasószerkesztő: Rozgonyi Sarolta Nyomdai előkészítés: Tábori József Nyomda: Elektroproduct Nyomdaipari Kft. Budaörs
2 Kedves Látogató! Szeretettel köszöntjük a Budaörsi Heimatmuseumban. A Heimatmuseumnak otthont adó épületet 1888-ban Wéber János építette. Az építtető unokája, ifj. Wéber János adta el a házat az 1970-es évek végén Budaörs Város Tanácsának, ahol 1987-ben jött létre a Helytörténeti Gyűjtemény. Az épület falazata téglából és sóskúti mészkőből épült, tetejét sárga cseréppel borították. A lakóhelyiségekhez közvetlenül kapcsolódik a présház, illetve a pincelejárat. A jelenlegi főbejárat az utólag hozzáépített helyiségbe vezet, amely egykor önálló lakóegységként szolgálhatott a család legidősebb házaspárja vagy épp a frissen házasodott gyermek számára. Ebben a helyiségben rendeztük be Budaörs helytörténetét bemutató tárlatunkat, ahol gazdag fotó- és dokumentumanyag segítségével idézzük fel a település múltját a 18. század első harmadától 1946-ig. A parasztház tisztaszobájában és konyhájában az 1940-es évekre jellemző enteriőrt tekinthetik meg a látogatók. A tisztaszobában és konyhában kiállított bútorok és használati eszközök egy részét 2009-ben restauráltattuk. A konyhából nyílik, a tisztaszobával szemben az egykori lakószoba. Itt kapnak helyet időszaki kiállításaink. A hosszúház utolsó lakóhelyisége a kisszoba (egykor ez is konyha volt), ahol városunk két díszpolgárának Hauser Józsefnek és Szakály Mátyásnak állítottunk emléket, valamint bemutatjuk intézményünket és a budaörsi német nemzetiség rendszerváltás utáni történetét. 3
3 BUDAÖRS BETELEPÍTÉSE ÉS AZ ELŰZETÉS A török kiűzése után Budaörsre a XVIII. század első harmadában III. Károly uralkodása ( ) idején [1] érkeztek német telepesek, akik 1721 áprilisában kötöttek szerződést a települést birtokló Gróf Zichy Péterné Bercsényi Zsuzsanna grófnővel [4], amelyben részletesen szabályozták a letelepedés feltételeit. A német telepesek 1738-ban kezdték el az iskola és a templom építését [6]. Az 1739-ben kitört pestisjárványban több száz budaörsi vesztette életét, ezért Zichy Miklós gróf [3] birtokossága idején újabb német családok betelepítésére került sor. A Zichy család 1765-ig tulajdonolta Budaörsöt, ezt követően a Magyar Királyi Kamara óbudai uradalmának része lett. A második világháborút követően a győztes nagyhatalmak augusztusi potsdami konferenciája lehetőséget biztosított a magyar kormány számára is a németek kitelepítésére, amely ezzel a lehetőséggel politikai és gazdasági okok miatt élni kívánt. Az decemberi kitelepítési rendelet megjelenése után néhány héttel, január 19-én Budaörsről indultak el az első, kitelepített németeket szállító vasúti szerelvények a baden-württembergi Mannheim irányába, majd ezt még további hat követte Mosbach, Heilbronn-Aalen, Mergentheim, Tauberbischofsheim, Öhringen-Künzelsau és Karlsruhe célállomással [10]. Mindezzel azonban a kitelepítés még nem ért véget: 1947 augusztusában újabb 80 budaörsi családot telepítettek ki a Drezda melletti Hoyerswerdába. Kiállított képek és dokumentumok: 1. III. Károly ( ) VI. Károly néven német-római császár 2. Zichy Miklósné Berényi Erzsébet ( ) 3. Zichy Miklós gróf ( ) 4. Zichy Péterné Bercsényi Zsuzsanna ( ) 5. Zichy Péter gróf ( ) 6. A budaörsi római katolikus templom alaprajza és homlokzati tervrajza (F. X. Gföller építőmester munkája, 1780) 7. Grósz József házuk udvarán 1937 körül 8. Grósz József levele dr. Sík Zoltán budaörsi plébánosnak 9. Kitelepítési mentesítési kérelem a Hierholtz család számára 10. Kitelepítésre várakozók a Budaörsi pályaudvaron (1946. január) 11. Falragasz a kitelepítéssel kapcsolatos tudnivalókról 12. A Tett c. partizánlap cikke a budaörsi kitelepítésről (1946) 13. KSH-igazolás a kitelepítés idején Ringler Józsefné szül. Eberhardt Erzsébet részére 14. Ritter Mártonné engedélye a Budaörsi Földigénylő Bizottságtól földjeire való kijárásra (1945) 15. Ritter József és családja kitelepítési mentesítő igazolása 16. Dévényi Mártonné szül. Bittler Terézia mentességi igazolása 17. Szabad kijárást biztosító igazolás Párkányi Ferenc részére 18. A Pestis ellen védelmező Szent Vendel szobra a templomkertben 4
4 BUDAÖRSI ESEMÉNYTÖRTÉNET Budaörsön részben a főváros közelsége miatt az országos politika eseményei is éreztették hatásukat. Az első világháború 268 budaörsi katona életét követelte, akik a fronton lelték halálukat, emléküket a templomkertben 1925-ben felszentelt emlékmű őrzi, amely Pásztor János alkotása [6]. Budaörsön kerültek fegyveres összetűzésbe október 23-án a magyar trónra visszatérni kívánó IV. Károly csapatai a Horthy Miklós kormányzóhoz hű, egyetemista önkéntesekkel kiegészült kormányerőkkel [11] [12]. A budaörsi csata emlékét 1991 óta emléktábla őrzi a Károly király utca elején. A két világháború közötti időszakban az aktív egyesületi élettel bíró Budaörsön is működött a leventemozgalom, a Bleyer Jakab által alapított Magyarországi Német Népművelődési Egyesület, majd 1940 nyarán megalakult a Volksbund helyi csoportja is [8]. Az évi népszámlálás szerint Budaörs lakossága 9814 fő volt, ebből 7243 fő (73, 8%) vallotta magát német nemzetiségűnek, 8449 fő (86,1%) pedig német anyanyelvűnek is. A második világháború 485 budaörsi áldozatot követelt, emlékükre 1992-ben szentelték fel a Balassa György által alkotott, a templomkertben álló emlékművet. Kiállított képek és dokumentumok: 1. Horogkereszt a Kőhegy szikláján az 1940-es években 2. A templom Szent István harangját 1944-ben háborús célból beöntötték 3. Bleyer Jakab ( ) 4. A Magyar Királyi Budapesti 1. sz. népfelkelő gyalogezred 2. század állandó őrség különítmény tisztjei és altisztjei (a budaörsi Eberhardt János alulról a harmadik sorban jobbról a második) 5. Szmuda Antal az első világháborúban az olasz fronton 6. Az első világháborús hősi emlékmű felavatása (1925) 7. Az 1920-ban született budaörsi hadkötelesek csoportképe (az alsó sorban jobbról a negyedik Herwerth István) 8. Budaörsi leventék csoportja, középen Bató Géza tanító (1930-as évek) 9. Katonai csoportkép a Grósz család Víg utcai pincéjénél (1943) 10. Feldhoffer József (jobbról az első) orosz hadifogságban az első világháború idején 11. IV. Károly és Zita királyné szentmisét hallgat a torbágyi vasútállomáson az uralkodó második visszatérési kísérlete idején (1921. október) 12. A Budaörs alá vezényelt tüzérség elvonul IV. Károly és Zita királyné előtt (1921. október) 13. Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek bérmál Budaörsön, mellette dr. Sík Zoltán plébános (1948) 14. Deigner Márton névmagyarosítási igazolása Dévényire (1934) 15. Báder György harmadik békekölcsöne (1952) 16. Vezetőjegyzői jelentés budaörsi politikai mozgalmakról (1940) 17. Vezetőjegyzői jelentés a község nemzetiségi megoszlásáról (1940) 18. Csulits József szállítási engedélye (1920) 19. A második világháború utáni pénzromlás ellensúlyozására bevezetett adópengők és pengők 5
5 IPARTÖRTÉNET, KERESKEDELEM Budaörsön számos kisiparos dolgozott, akik főleg a községben élők számára végeztek munkát. Ácsok, kovácsok, fésűkészítők, asztalosok, esztergályosok, kádárok, cipészek, lakatosok, szűcsök, kerékgyártók, csizmadiák működtek a településen [8] ben Törökbálint iparosaival együtt alakult meg a Budaörsi Ipartestület [7]. Az iparosok kezdeményezésére az Esze Tamás utcai fiúiskolában létesült ipariskola, ahol az inasok intenzív oktatásban részesülhettek. A Budaörsi Hitelszövetkezet 1927-ben alakult, tagsága az 1930-as évek elején csaknem elérte az 1000 főt [5]. A Budaörsi Takarékpénztár 1870-ben alakult, német bankhálózat fiókjaként működött. A gazdák a barack, a szőlő, és a bor eladásából befolyt pénzüket tették be a Templom téren lévő Takarékpénztárba [6]. Budaörs egyik legnagyobb kisipari üzeme az 1920-as években létrejött ún. Eller-kötöde volt, melynek alapítói Eller Pál és felesége, Zirkelbach Mária volt [9] ben Hölle János Márton a mai Frank-tanyán beindította pezsgőborgyárát, melynek különlegessége a Pannónia sekt volt ben a budapesti Örsöd-dűlő és a mai Dobogó-dűlő közötti völgyben kezdte működtetni Saxlehner András keserűvíztelepét. A keserűvíz hashajtóként is igen keresett volt, ezért külföldre is szállították. Budaörsön az 1880-as évektől piktortéglaüzem is működött. A budaörsiek az ig közlekedő HÉV-vel és az ig járó ún. Kurirautóbusszal utaztak a fővárosba [16] [17]. A budaörsi repülőtér 1937 nyarán nyílt meg, és jó fekvésének, hatalmas hangárjainak köszönhetően Európa egyik legkorszerűbb forgalmi helyévé vált [15]. Kiállított képek és dokumentumok: 1. A Budaörsi Keresztény Fogyasztási Szövetkezet épülete 2. Luncz Mátyás szatócsüzlete 3. A Winkler vendéglő 4. Budaörsiek vásárban 5. A Budaörsi Hitelszövetkezet alapítói (1927) 6. A Budaörsi Takarékpénztár igazgatósága (1920) 7. A Budaörsi Ipartestület vezetősége (1927) 8. Drixler Lipót segédeivel asztalosműhelyében (1909) 9. Az Eller-kötöde 10. Budaörsi cipészek 11. Kern Róza gyári munka közben 12. Winkler Flórián postás 13. Starcz Ferenc kéményseprő 14. HÉV-jegy 15. A Budaörsi Repülőtér az 1940-es években 16. A budaörsiek Kurír-autóbusza 17. A HÉV nyomvonala a Baross utca és a Károly Király utca sarkán 18. Herczog József cipészmester tanoncbizonyítványa (1900) 19. Ritter Mártonné személyazonossági igazolványa (1945) 20. Eberhardt Erzsébet HÉV-bérlete 21. Deigner Anna fésűsmestertanonc bizonyítványa (1942) 22. Párkányi Ferenc bevásárlási könyve (Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet) 23. A Budaörsi Takarékpénztár 100 pengős részvénye 6
6 MEZŐGAZDASÁG A németek betelepülését követően a község fő termelési ágává a szőlőtermelés vált. A gazdák telepítésekkel gyarapították szőlőbirtokukat, földjeik művelését nagyrészt maguk végezték, de napszámosok segítségét is igénybe vették [10] [11]. A főváros közelsége előnyt jelentett a borok értékesítésénél, bár több gazda külföldi kereskedőkkel is kapcsolatba került. Az évi bécsi világkiállításon három budaörsi (Szabadházi Andor, Frank András és Kreisz József) érmet és díszoklevelet nyert saját termésű borával. A szőlőtermelés virágzásának az 1880-as évekre kibontakozó filoxérajárvány vetett véget, ekkor tértek át a budaörsiek a csemegeszőlő termesztésére, ebből a fajtából különösen kedvelt volt az ismeretlen eredetű csiri. Az 1930-as években Ébner György és id. Szakály Mátyás vezetésével létrejött a Gazdakör, amely képviselte a helyi gazdák érdekeit, és szakmai tanácsadást végzett. A világhírűvé vált budaörsi őszibaracktermelés az első világháború után lendült fel. A budaörsiek a barackot a fővárosban értékesítették, HÉV-vel, a Kurir-busszal vagy féderes kocsival szállítva be áruikat. A barackfákat a gazdák maguk nevelték, mandulát használva fel és szemzéssel állítva elő azokat ban és 1936-ban a fiúiskolában őszibarack-kiállítást rendeztek, melynek célja a bemutatkozás és a tapasztalatátadás volt [7]. A barackot mindjárt helyben csomagolták, azonnal autóval szállították vidéki városokba vagy Bécsbe, ill. repülőgéppel Berlinbe. A kitelepítés után az őszibarack- és a szőlőtermesztés lehanyatlott. Szinte minden háznál neveltek baromfit, sertést, a tehetősebbek tehenet vagy lovat is tartottak. Kiállított képek és dokumentumok: 1. Szénásszekér 2. Tollfosztó asszonyok 3. Kislány a baromfiudvarban 4. Baromfiudvar 5. Budaörsiek szekéren 6. Disznóvágás (1939) 7. Osztercziel Pál emléklapja (1933) 8. Kukoricafosztás (1910-es évek) 9. Budaörsi ház kukoricafüzérrel (1938) 10. Illy Jánosné Winkler Franciska a szőlőszobában 11. Szőlőt cipelő lányok 12. Mezei munka 13. Budaörsi asszonyok szüret után 14. Asszonyok őszibarackot válogatnak 15. Őszibarackot cipelő asszony 16. Csulits Károly igazolása az őszibarack-tanfolyam elvégzéséről (1934) 7
7 KULTURÁLIS ÉLET Budaörs első iskolája 1738-ban épült a mai Esze Tamás utcai épület helyén [11] ig fiúk és lányok egy iskolában tanultak, majd a lányok a mai Posta épületébe kerültek az Irgalmas Nővérek irányítása alatt, akik az óvoda vezetését is átvették [6] [10]. Mindkét oktatási intézmény a katolikus egyházközség fenntartásában működött. A települést élénk kulturális és egyesületi élet jellemezte, kiemelkedett az 1912-ben megalakuló Lyra Dalkör, amelynek alapítója Clementis László tanító, iskolaigazgató volt. Tagjai a színjátszást és éneklést kedvelő munkások, iparosok, földművesek lettek [5] [7]. Részben az ő közreműködésükkel és Bató Géza tanító rendezésében valósult meg a Kőhegyen a Passiójáték, amelynek érdekében a község egy emberként állt a kezdeményezés mellé. Budaörs lakossága felépítette a Jeruzsálemet ábrázoló szabadtéri színpadot, és színtársulatként összefogva adta elő Jézus szenvedését [2] [3] [4] és 1939 között nagy sikerrel játszották az előadásokat a Kőhegyen, majd 1941-ben Budapesten is előadták. A községben számos zenekar működött, amelyek nemcsak egyházi ünnepeken, búcsúkon, hanem a településen működő kocsmákban és vendéglőkben is felléptek [13]. Az egyesületek közül kiemelkedett a lövészeké, akik nagyobb egyházi ünnepeken (húsvét, úrnapja, búcsúk) teljesítettek szolgálatot, őrt álltak a Szent Sírnál Nagyszombaton, az ünnepi miséken úrfelmutatáskor és az evangéliumkor díszlövéseket adtak le [12]. Kiállított képek és dokumentumok: 1. Főzőiskola id. Szakály Mátyás vezetésével (1931) 2. Bató Géza tanító ( ), a Budaörsi Passió rendezője 3. A kőhegyi Passiójáték díszletei az 1930-as években 4. Jézus bevonulása Jeruzsálembe (részlet a Budaörsi Passióból) 5. Clementis László iskolaigazgató, tanító, zeneszerző ( ) 6. Budaörsi óvodások az Irgalmas Nővérekkel és Schäffer Mihály orvossal 7. A Lyra Dalkör a Budai Vígadóban rendezett svábbálon (1930-as évek) 8. Színdarab Budaörsön az 1930-as években, középen id. Szakály Mátyás iskolaigazgató 9. Színdarab Budaörsön az 1930-as években 10. A budaörsi lányiskola épülete, itt működött az Irgalmas Nővérek rendháza is (ma a Posta épülete) 11. A budaörsi fiúiskola egykori épülete 12. Budaörsi lövész 13. A Kreisz-zenekar (1920) Az ülő sorban balról a negyedik és ötödik Herczog Szilveszter és Herczog András 14. Mulatság Budaörsön 15. A lányiskola tanulói (1924) 16. A fiúiskola tanulói 17. Fiúiskolások 18. Budaörsi zenekar 19. Grósz József dalosigazolványa (Lyra Dalkör) 20. Hauser József tanítói esküje (1947) 21. Berger István népiskolai értesítője 22. Eberhardt Mária iskolai adatlapja 23. Herzog Erzsébet Brigitta iskolai füzete (1917) 24. Ritter Róza iskolai füzete (1921) 8
8 EGYHÁZI ÉLET A betelepülő németek 1738-ben kezdték a templom építését, amelynek védőszentje Nepomuki Szent János lett, ünnepnapja (május 16.) a település nagybúcsúja volt. Budaörsnek 1744-től van önálló plébániája. A község egyik legnagyobb ünnepe úrnapja volt, amikor a hívek az oltáriszentség ünnepén virágszőnyeget készítettek a körmenet útvonalán [4]. A kijelölt útvonal közel 2 km hosszú, a szőnyeg pedig 6 méter széles volt [5]. A felépült kápolnák (Kőhegyi, Kálvária-, Starentanz-, és az ótemetői Csulits-kápolna) búcsúnapjai és liturgikus alkalmai is a község jeles ünnepnapjai közé tartoztak. A Páli Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővérek dr. Krammer István hívására érkeztek Budaörsre 1884-ben, és vették át a község leányiskolává alakított épületének gondozását [13]. Létrehozták a Mária-lányok Egyesületét, működtették a Szent Vince Egyesületet, amely azon budaörsi asszonyokat fogta össze, akik adományaikkal és munkájukkal támogatták a szegénygondozást [18]. A budaörsiek Szűz Mária iránti tisztelete zarándoklatok formájában is kifejeződött, kedvelt búcsújáróhelyeik közé tartozott Máriaremete, Máriamakk és az ausztriai Mariazell is [9]. Kiállított képek és dokumentumok: 1. A templom 1938-ban öntött Szent István harangja 2. Asszonyok az úrnapi virágszedésen 3. Budaörsi lövészek díszsorfala a templom bejáratánál 4. Az úrnapi virágszőnyeg képe a templom tornyából, balra lent az első világháborús hősi emlékmű 5. Az úrnapi virágszőnyeg Budaörs főutcáján 6. Szűz Mária tiszteletéhez kapcsolódó imalap a Kőhegyi kápolna korabeli ábrázolásával 7. Winkler Róza saját készítésű esküvői tortával 8. Dévényi Márton keresztlevele (1939) 9. Budaörsi asszonyok Mariazellben (1909) 10. A budaörsi úrnapi körmenet rendje és a Csulits József Katolikus Népszövetségben való tagságának igazolása (1922) 11. Szűz Máriát, Jézust és a Szentháromságot ábrázoló szentkép 12. Herwerth István és Hefner (Hercegfalvi) Borbála esküvője (1944) 13. A Páli Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővérek 50 éves budaörsi jubileuma (1934) 14. A lányiskola tanulói, középen az Irgalmas Nővéreket 1884-ben Budaörsre hívó Krammer István arcképével 15. A Kőhegyi kápolna búcsúja az 1910-es években 16. A Kőhegyi kápolna építője, Wendler Ferenc a kápolna mellett álló háza előtt 17. A Kálvária-domb és kápolna az 1930-as években 18. Szauter Károly káplán Irgalmas Nővérekkel és Mária-lányokkal a lányiskola udvarán a Lourdes-i Mária-szobornál (1932) 19. A budaörsi Ótemető látképe, középen a Csulits-kápolnával 20. A Szűz Mária Temetkezési Egylet zárszámadása (1941) 9
9 TISZTASZOBA A fapadlózatú tisztaszoba jól reprezentálja a 20. század második harmadára jellemző lakberendezési stílust és életmódot. Elsősorban az itt élő svábok mély vallásos érzületéről árulkodnak a falakat díszítő bibliai témájú festmények, feszületek, az ajtó és ágy mellett felakasztott szenteltvíztartók. Különlegesen szép az ajtó mellett látható, gyöngyhímzéssel és papírberagasztással készített német nyelvű házi áldás. A két utcai ablak közé állították a sublótot, melyet kereszthímzésű terítővel borítottak. A komódon Jézus és Mária szobrai, zarándoklatokról származó vagy ajándékba kapott szentképek, szobrocskák, gyertyatartók találhatók. Az így szinte házi oltárként elrendezett sublót fölött Máriát Jézussal ábrázoló olajfestmény látható. A két ablaktól jobbra húzódó fal mellett ágyvégeikkel érintkezve helyezkedik el a két ágy, magasan felvetve (egy ágyban 2-3 paplan és 6-9 párna), ágyterítővel letakarva. A szoba közepén álló asztalra az ágyterítőkkel egyforma terítőt helyeztek. A szoba konyha felőli sarkában két helyi készítésű flóderezett ónémet szekrény áll, a datálás szerint 1906-ban készülhettek. A szekrényekben a budaörsi viselet darabjait helyeztük el. 10
10 KONYHA A gangról nyíló bejárati ajtótól jobbra vizespad áll, rajta a kútvíz, illetve esővíz tárolására szolgáló zománcos vödrök. Itt találhatók a mosakodás kellékei is: a zománcos lavór, a házilag főzött szappan, és a hímzett törülköző. A konyha bal oldali falánál áll a kétpolcos felépítményű, flóderezett tálalószekrény. Eredetileg a konyha közepén állhatott az étkezőasztal. A konyha első részét (a pitvart) és hátsó, kémény alatti részt alacsony gerenda választja el egymástól. A gerenda fölötti falrészen látható a budaörsi konyhák jellegzetes ékessége: a tálas virágmintás festett dísztányérokkal és csészékkel. A konyha hátsó része fölött rekonstruált szabadkémény látható, melyet az 1980-as években alakítottak ki. A szabadkémény lepadlásolt boltívét a 20. század során füstölőhelyiségként használták. Az öntöttvas csikósparherd főzésre és fűtésre egyaránt szolgált. Fölötte a falon jellegzetes lánchímzéses falvédő látható. Két stelázsin és padokon 19. század végi és 20. századi konyhai használati eszközöket állítottunk ki. 11
11 BUDAÖRS NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATA A rendszerváltozás után szabad út nyílt az anyaországi és az elűzött németek közötti kapcsolat helyreállításához májusában Budaörs és a baden-württembergi Bretzfeld testvérvárosi kapcsolatot létesített egymással. A német nemzetiségi önkormányzat megalakulásáig a Budaörsi Német Nemzetiségi Bizottság viselte gondját a helyi németség ügyeinek. A bizottság és a Hősi Emlékmű Alapítvány szervezésében 1992-ben a templomkertben felavatták a második világháborús hősi emlékművet, valamint budaörsi német nemzetiségi rendezvényeket szerveztek. Az decemberi kisebbségi választások után Budaörsön is megalakult a német nemzetiségi önkormányzat. Megkezdődött a budaörsi német kulturális, szellemi és tárgyi hagyományok módszeres gyűjtése és újjáteremtése, valamint a német nemzetiségi önkormányzatokkal és németországi szervezetekkel, egyesületekkel való kapcsolatfelvétel. Így került sor a Kőhegyen a második világháború után lerombolt kereszt újraállítására, a Kálvária-dombon a keresztút és kápolna, valamint a Kőhegyi kápolna újjáépítésére, az Ótemető országos német emlékhellyé való alakítására, a Passiójátékok hetven év utáni felelevenítésére, a Helytörténeti Gyűjtemény bővítésére. Az Ótemető rekonstrukcióját Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata végezteti Budaörs Város Önkormányzatának finanszírozásában. 12
12 BLEYER JAKAB HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY HEIMATMUSEUM Az egykori német lakosság emlékeinek módszeres gyűjtése részben a Hazafias Népfront helyi bizottságának felhívására indult meg az 1970-es években. A gyűjtött tárgyakból először 1980 novemberében, majd 1984-ben, az akkor megnyílt Jókai Mór Művelődési Központban rendeztek be kiállítást. A két bemutató közötti időszakban a tárgyakat a gyűjtést is szorgalmazó Füzér Ferencné I. számú óvodája tárolta. Hauser József iskolaigazgató járt el a városi tanácsnál, részt vett a múzeum épületének kiválasztásában, valamint a tárgyak felkutatásában és eredetiségük megállapításában. Számos helyi lakos hozzájárult adományaival a gyűjtemény állományának gyarapodásához. A tájház berendezésében és gondozásában kiemelkedő szerepe volt Bader Györgynének és dr. Luntz Ottokárnénak. A Helytörténeti Gyűjtemény augusztus 18-án nyílt meg. Első igazgatója dr. Kovács József László egyetemi tanár volt, aki számos tanulmányt, könyvet írt és szerkesztett a budaörsi németségről. A gyűjteményben feleségével, dr. Paulovits Teréziával diákokból álló helytörténeti szakkört szervezett, szoros kapcsolatot épített ki a kitelepített budaörsi németek szervezeteivel ben munkája elismeréseként kapta meg Budaörs Város díszpolgári címét. A 2004 áprilisában megkötött szerződés alapján a gyűjtemény fenntartója Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata, tulajdonosa és működtetője pedig Budaörs Város Önkormányzata lett tól intézményünk ad otthont a Magyarországi Német Tájházak Információs Központjának is ben Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata, Budaörs Város Önkormányzata és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata háromoldalú, 15 évre szóló szerződést írt alá az intézmény fenntartásáról és működtetéséről. Ugyanebben az évben az intézmény felvette a Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény nevet. BLEYER JAKAB A magyarországi németség legnagyobb alakja 1874-ben született a Bács-Bodrog vármegyei Dunacsében tól egyetemi tanár, től az MTA levelező tagja, majd 1919/20-ban a nemzeti kisebbségek tárca nélküli minisztere lett ben megalapította a német nyelvű Sonntagsblatt c. lapot, 1923-ban pedig a Magyarországi Német Népművelődési Egyesületet, mely a hazai németség érdekvédelmi szervezetévé nőtte ki magát. Nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselőként a magyar állami integritás híve volt, együttműködött a Bethlen-kormánnyal, de keményen bírálta a politikai elit nemzetiségekkel szembeni politikáját. Törekvéseinek részbeni sikertelenségét látva hunyt el 1933-ban Budapesten. 13
13 1. A Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemén 3. Evangélikus templom 4. Ótemető 5. Kőhe 14
14 y 2. Római katolikus plébániatemplom gyi Kápolna 6. Keresztút és Kálvária-kápolna 15
15 DÍSZPOLGÁROK A tájház egykori kamrájában rendeztük be a Budaörs helytörténete valamint, a hagyományőrzés szempontjából is kiemelkedő jelentőségű munkát végző két díszpolgár emlékszobáját. Hauser József Budaörs díszpolgára 1912-ben született Budaörsön. Baján végezte el a tanítóképző főiskolát, pályáját az osztrák határ menti Felsőrönökön kezdte. Az 1940-es években visszatért Budaörsre, ahol tanítói állást kapott. Matematika és kémia szakos tanári diplomát szerzett, majd 1957 és 1973 között a lányiskola igazgatója volt. Az 1960-as években több helytörténeti témában kiírt országos pályázatot nyert meg, Budaörs múltjának kutatója volt. Kutatásai eredményeként jelent meg 1985-ben Budaörsi krónika c. műve, melyet ma már forrásmunkaként tartanak számon. Kezdeményezte és segítette a Heimatmuseum létrehozását ben a Pro Urbe díjat, 1991-ben pedig Budaörs Város díszpolgári címét kapta meg ben hunyt el. Halála után közművelődési díjat neveztek el róla. ifj. Szakály Mátyás Budaörs díszpolgára 1916-ban született Budaörsön. Esztergomban végezte el a tanítóképzőt, majd Budapesten folytatta zenei tanulmányait. Az 1930-as években már maga vezényelt dalköröket is. Gyűjtötte és rendszerezte a budaörsi német népdalokat ban újjászervezte a Lyra Dalkört, melynek vezetője lett ben Budaörs Város díszpolgárává választották ben hunyt el. Halálának évében munkájának elismeréseként a magyarországi németség legmagasabb kitüntetését, az Ehrennadel in Gold für das Ungarndeutschtum -ot is megkapta. 16
16 Budaörs nevezetességei 1. A KŐHEGYI KÁPOLNA A kápolnát Wendler Ferenc ( ) építtette, akinek álmában több alkalommal megjelent Szűz Mária és a Kőhegyen ásó budaörsinek kijelentette: Én vagyok a Szeplőtelenül Fogantatott ban Wendler egy bányaszerencsétlenséget túlélt, majd másfél évvel később megjelölte azt a kőhegyi vadrózsabokrot, amelynek szirmain álmában a Szűzanya arcát látta tavaszán rokonokkal és ismerősökkel együtt munkához látott, utat készített a Kőhegyre, majd Scitovszky János hercegprímás, esztergomi érsek engedélyezésével megkezdte a kápolna építését, amelynek alapkövét május 5-én Brunner János plébános rakta le. A hagyomány szerint IX. Pius pápa Szűz Mária-szobrot küldött a kápolna avatására. A kápolnát október 15-én szentelték fel a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére tól haláláig Wendler Ferenc a kápolna melletti barlangokban lakott, majd 1897-es halála után fia, Wendler András, 1920-tól pedig unokája, Grósz Mátyás vette át a kápolna gondozását, amely a Buda környéki németség egyik legfontosabb zarándokhelyévé vált ben a Wendler család a Budaörsi Római Katolikus Egyházközségnek adta át a kápolna gondozását. 1944/45 folyamán a kápolnát több belövés érte, ezt a család még kijavította. Az 1946-os kitelepítést követően a kápolna köveit elhordták, a Mária-szobrot a Wendler család rokona, Kruck József a Komárom- Esztergom megyei Mocsára menekítette ben a szobor visszakerült Budaörsre október 15-én Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök a kizárólag magánadományokból újjáépült kápolnát felszentelte, majd 2004 szeptemberében a kápolna harangjait és korábban az épület mellett álló Szentháromság-szobrot is felszentelték (A szobor Rákos Péter szobrászművész alkotása) szeptember 14-én dr. Takács Nándor nyugalmazott püspök áldotta meg a kápolna bal oldalán álló, Seregi József szobrászművész által újjáalkotott Kőkorpuszt, mely még korábban, a kitelepítést követően semmisült meg. A Kőhegyi Kápolna minden év áprilisa és októbere között szombatonként 10 és 16 óra között önkéntes magánszemélyek és civilszervezetek segítségével tart nyitva. 17
17 2. RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIATEMPLOM Budaörsnek már a XIII. század közepén volt temploma, a középkori templom valószínűleg a mai helyén állhatott. Építését 1738-ban a betelepülő németek kezdték meg. Az első plébános Helmár János volt, aki december 21-én Nepomuki Szent János tiszteletére szentelte fel a még épülő templomot. Az építkezés 1752-re fejeződött be. A legnagyobb adományozók Zichy Péterné Bercsényi Zsuzsanna és Zichy Miklósné Berényi Erzsébet voltak. A templomot 1801 és 1810 között Lösch János tervei alapján barokk stílusban bővítették, ekkor alakult ki a mai épület szerkezete. A megújult templomot július 6-án szentelte fel Schwartz József plébános. A torony homlokzati fülkéjében Nepomuki Szent János szobra látható, csillagos aureolával. A védőszent központi alakja mellett a kórusablaktól jobbra Szent Flórián, balra Szent Longinus szobra található, mindketten katonák voltak, és a római keresztényüldözések idején szenvedtek vértanúhalált. A templom főbejáratának jobb oldalán a falhoz simulva áll egy ún. missziós kereszt, mely durva homokkőből készült 1865-ben, és amelyre korábban feketére festett fatábla volt erősítve, Rette deine Seele! (Mentsd meg a lelkedet!) felirattal. A templombelső előterében Padovai Szent Antal és Kis Szent Teréz szobra áll, emellett a négy mellékoltárnál Szent Rókus, Szent Vendel, Árpád-házi Szent Erzsébet és Skóciai Szent Margit, Szent Péter és Pál, Szent Anna és Joachim szobrai láthatóak. A főoltár felett látható kép a megfeszített Krisztust ábrázolja ban készült el a templom Szent Sebestyén és Mária Magdolna mellékoltára, másik két mellékoltára még a XVIII. században. A templomtorony 1844-ben épült ban a templomot ismét kifestették, ebben az évben kapta az Angster cég által készített orgonáját is. Három harangja (Szeplőtelen fogantatás, Szent Mihály, Jézus Szíve) és egy 1852-ből datált lélekharangja volt. Nagyharangja mely Szent István király nevét viselte az 1938-ban Aubermann Miklós plébános által meghirdetett gyűjtés eredményeként készült el, majd 1944-ben a háború során elpusztult ben több belövés érte a templomot, de maradandó sérüléseket nem szenvedett. A II. Vatikáni Zsinat ( ) rendelkezéseinek megfelelően készült el szembemiséző oltára, ekkor több festményt és szobrot áthelyeztek, ill. kicseréltek. A templomot az 1990-es években többször renoválták, sekrestyéjét 2006-ban újították fel. 18
18 3. ÓTEMETŐ ORSZÁGOS NÉMET EMLÉKHELY A magyarországi németség egyik legrégibb épen maradt temetőjét valószínűleg 1755-től használták. A legidősebb épségben maradt sírkő Mertinger József budaörsi plébánosé 1782-ből. A területen csaknem 1400 sírkő található, melyek a Buda környéki kőfaragás egyéni ízű alkotásai, s nagy részük a XIX. század második feléből és a XX. századból való. Az utolsó temetést valószínűleg 1956-ban tartották, a temetkezést csak ban szüntették meg véglegesen. Területén található a ravatalozó is. A temetőben álló 1862-ben épült Csulits-kápolnát az 1980-as években kapták meg a görög katolikusok, akik ma is használják. Talapzatán Grabstätte der Stifter dieser Kapelle feliratú tábla tudatja, hogy itt nyugszanak az alapító Csulits család tagjai júniusában a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata a hazai német nemzetiségi lakosság 1946 és 1948 közötti kitelepítésére emlékezve országos emlékhellyé nyilvánította, alapkövét is ekkor tették le júniusában itt avatták fel az Országos Német Elűzetési Emlékművet. A mű Menasági Péter Bezárt kapu c. alkotása, talapzatán Koch Valéria költő sorai olvashatóak: Stoppt schon den kleinssten Hass, sagt rechtzeitig halt! ( A legkisebb gyűlöletet is már időben állítsátok meg! ) 19
1. Budaörs MÁV-állomás
A Budafok-Budaörs-Törökbálinti HÉV-emléktáblák magyar nyelvû szöveges része: 1. Budaörs MÁV-állomás Budaörs és Budafok (Promontor) bekapcsolása a fôváros vérkeringésébe már az 1880-as években felmerült,
RészletesebbenVárosunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu)
PÉCS [1] A pannon és kelta törzsek által lakott vidéken a rómaiak alapítottak várost a 2. század elején Sopiane néven. A kereszténység egyik központjává váló város tartományi székhellyé nőtte ki magát.
RészletesebbenUram! Téged tartottunk hajlékunknak
Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második
RészletesebbenAz Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom
Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom A templom története: A mai ipolyfödémesi templom 1757-ben épült barokk stílusban torony nélkül (fotó 1934-ből) 1850-60-ban volt felujítva. Egyhajós építmény, melynek
RészletesebbenJavaslat a A Szent Imre templom épülete
Javaslat a A Szent Imre templom épülete Készítette: Czöndör Mihályné (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. július 15. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás)
RészletesebbenNagyrécse-Galambok kerékpártúra
Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Túra hossza: 39 km Nehézsége: Könnyű Terep: Dombvidék A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik (1). Innen a Kossuth úton a falut északi
RészletesebbenKIMLE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI FEJEZET
KIMLE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI FEJEZET 1 1. 470 Horvátkimle, Fő utca 4. Helyi védelemre javasolt Megyimóri Szűz-Mária szobor Folyamatos állagmegóvás és a környezet karbantartása
RészletesebbenMunkácsy emlékezete Csabán
Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,
RészletesebbenSzent Mihály- Székesegyház. Veszprém
Szent Mihály- Székesegyház Veszprém Alapítása I. Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról;
RészletesebbenEMLÉKHELYEK ÉS EMLÉKMŰVEK PILISCSABA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN
EMLÉKHELYEK ÉS EMLÉKMŰVEK PILISCSABA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN Készítette: Rozovics Ferenc Hornyák Ferenc Csaba Faragó Péter István 2015 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Emlékhelyek és emlékművek felsorolása
RészletesebbenSZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület
SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású
RészletesebbenHatártalanul a Felvidéken
Határtalanul a Felvidéken A nyitrai piarista gimnázium 1698-tól 1919-ig működött. Bottyán János ezredestől misealapítványt szereztek. Végül 1701-ben Mattyasovszky László püspök tett számukra nagyobb alapítványt.
RészletesebbenNÉMETKÉR KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE februári adatok alapján frissítve
NÉMETKÉR KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE 2018. februári adatok alapján frissítve Németkér, Ady Endre u. 19. 254, 255, 256 H1 lakóépület (tájház) és utcai kerítés A zsúpfedeles kis lakóház a zsellérházak
RészletesebbenSokszínű húsvét Sokszínű tár
2012/04/02-2012/06/15 [1] Mini tárlatunkon ezúttal a húsvét sokszínűségéhez kapcsolódva mutatunk be néhány dokumentumot a sokszínű Plakát- és Kisnyomtatványtár anyagából szemezgetve, és kívánunk minden
RészletesebbenIsa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon:
Isaszeg Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: 06-20/550-0924 E-mail: isapaletta@freemail.hu
RészletesebbenPesthidegkút bemutatása
BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2013. szeptember 26. 1 Budapest II. kerülete A II. kerület területe: 36 km 2 Népesség: Polgármester: 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút
RészletesebbenHELYI VÉDETT ÉPÜLETEK
1 KALOCSA VÁROS ÉRTÉKVÉDELMI RENDELET FOTÓMELLÉKLET Az értékvédelmi rendelet alkalmazása során a fotók alatt lévő megjegyzések szerint kell eljárni!! HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK Alkony utca 8. Újvárosi óvoda
RészletesebbenJavaslat. a Kétegyházi Római Katolikus Templom és Templomkert. települési értéktárba történő felvételéhez. Készítette: Árgyelán Erzsébet
1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat a Kétegyházi Római Katolikus Templom és Templomkert települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Árgyelán Erzsébet. Kétegyháza 2016.
RészletesebbenRákosliget építőmesterei
Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep
RészletesebbenKépek a Jászságból 161
Képek a Jászságból 161 Farkas Kristóf Vince Képes tudósítás a jászfényszarui Főtérről A most bemutatott fotók az ÉAOP-5.1.1/D-09-2f-2011-0003 jelű Jászfényszaru Városközpontjának értékmegőrző megújítása
RészletesebbenGyulai séta Albrecht Dürer / / emlékei nyomán múltban, jelenben, jövőben
Gyulai séta Albrecht Dürer /1471-1528/ emlékei nyomán múltban, jelenben, jövőben 1878 Haan Lajos evangélikus lelkész kiadványának megjelenése Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről
RészletesebbenEGYEDI TÁJÉRTÉKEINEK KATASZTERE
EGYEDI TÁJÉRTÉKEINEK KATASZTERE 2006 EGYEDI TÁJÉRTÉKEINEK KATASZTERE Készítette: Csima Péter, táj- és kertépítész mérnök Kabai Róbert, táj- és kertépítész mérnök Munkatársak: Gyenes Andrea Szente Viktória,
RészletesebbenJavaslat a. Langó Hagyományőrző Ház. települési értéktárba történő felvételéhez
Javaslat a Langó Hagyományőrző Ház települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Langó Imre 2. A javaslatot benyújtó személy adatai:
RészletesebbenPOSTAI CÍM HRSZ. RENDELTETÉS
POSTAI CÍM HRSZ. RENDELTETÉS HELYI EGYEDI VÉDETT EMLÉKMŰVEK Klissza-domb 298/18 Honalapítási emlékmű Klissza-domb 299 Lupa-Mandics Mauzóleum Hősök tere 3/1 I. világháborús emlékmű Kossuth Lajos u. 23.
RészletesebbenZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:
ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba
RészletesebbenHEGYESHALOM NAGYKÖZSÉG R E N D E Z V É N Y N A P T Á R 2016
HEGYESHALOM NAGYKÖZSÉG R E N D E Z V É N Y N A P T Á R 2016 Időpont Helyszín Megnevezés Közreműködik Koordinálja Január 19. Vasúti emlékmű A németek kiűzésének napja, megemlékezés Német Nemzetiségi Január
RészletesebbenA SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME
A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 15. július 21. FŐVÉDNÖK: P. DR. NÉMET LÁSZLÓ SVD NAGYBECSKEREKI MEGYÉSPÜSPÖK A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 17. 2012.
Részletesebben1. MELLÉKLET 2. PONT A 15/2018. (VI. 25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ HELYI EGYEDI VÉDELEM ALÁ TARTOZÓ ÉRTÉKEK
1. MELLÉKLET 2. PONT A 15/2018. (VI. 25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ HELYI EGYEDI VÉDELEM ALÁ TARTOZÓ ÉRTÉKEK POSTAI CÍM HRSZ. RENDELTETÉS Klissza-domb 298/18 Honalapítási emlékmű Klissza-domb 299 Lupa-Mandics
RészletesebbenLengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente
Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan
RészletesebbenA Gubicza család találkozói, eseményei
A Gubicza család találkozói, eseményei GUBICZA CSALÁDOK ESEMÉNYEI 2006 évben I. Gubicza találkozó Bakonyszentlászló, 2006. augusztus 19. Szervező: Gubicza Ilona 2007 évben Családtörténeti kutatás, nemzetközi
RészletesebbenIskolánk rövid története
1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.
RészletesebbenKépeslapok a Dunáról
Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis
RészletesebbenBudaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2014. (IX.29.) önkormányzati rendelete
Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2014. (IX.29.) önkormányzati rendelete Budaörs Város Építészeti Örökségének Helyi Védelméről szóló 28/2004. (V. 25.) ÖKT. rendelet módosításáról Budaörs
RészletesebbenSzakmai beszámoló a Gergő család hegytékának megvásárlásáról
Szakmai beszámoló a Gergő család hegytékának megvásárlásáról A Körmendi Kulturális Központ, Múzeum és Könyvtár pályázatot (3509/01184) nyújtott be az NKA Közgyűjtemények Kollégiumához a körmendi Gergő
RészletesebbenHogyan jött létre a kiállítás?
Mindannyian szívesen foglalkozunk valamivel, vagy éppen gyűjtünk valamit. Árus-Kovács Gábor katolikus plébánosunk miseruhákat gyűjt, melyből a tavasz folyamán kiállítást rendeztek Balatonalmádiban. Az
RészletesebbenBudaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 39/2008. (IX.16.) rendelete egyes helyi rendeletek módosításáról
Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete 39/2008. (IX.16.) rendelete egyes helyi rendeletek módosításáról Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről
RészletesebbenÍrta: Administrator szeptember 06. szombat, 15:09 - Módosítás: szeptember 10. szerda, 16:44
A levéltári források szerint Szilvágy nevének első írásos említése 1343-ból ered. Két Szilvágyról értesülünk, az egyikben akkor Szent Márton tiszteletére épült templom állt. A török harcok idején annyira
RészletesebbenPesthidegkút bemutatása
BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2012. október 4. 1 Budapest II. kerülete P.H P.H. A II. kerület területe: Népesség: Polgármester: 36 km 2 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút
RészletesebbenFőoltár Templomunk legimpozánsabb berendezési tárgya. Süttői vörösmárványból készült, korai empire stílű, valószínűleg a templom építési idejéből származik. A szarkofágalakú stipesen újabb, ércajtóval
RészletesebbenWUNDERLICH FILM DVD FILMJEI MEGVÁSÁROLHATÓK
WUNDERLICH FILM DVD FILMJEI MEGVÁSÁROLHATÓK KATALÓGUS 010. DVD VHS 010.BUDAÖRS 89. operatőr: 011. DVD VHS 011.BUDAÖRS 89. VÁGOTT operatőr: 015. BUDAÖRS 1989 I. operatőr: 021. Old Ti mer 1989. Budakeszi
RészletesebbenBESZÁMOLÓ. Pályázati azonosító: CSSP-NEPDALKOR A pályázat megvalósult: támogatásával.
BESZÁMOLÓ Pályázati azonosító: CSSP-NEPDALKOR-2018-0252 A pályázat megvalósult: támogatásával. A dr.barsi Ernő Népdalkör és Citeraegyüttes a pályázaton elnyert támogatást a szerződésben foglaltak szerint
RészletesebbenBudaörs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 14/2014. (IV.17.) önkormányzati rendelete
Budaörs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 14/2014. (IV.17.) önkormányzati rendelete a Budaörs város építészeti örökségének helyi védelméről szóló 28/2004. (V. 25.) ÖKT rendelet módosításáról Budaörs
RészletesebbenSZENT ANNA PLÉBÁNIA. Állandó programjaink:
Munkaterv 2018 1 Állandó programjaink: Mise a Karitászért: minden hónap utolsó keddje 7 órakor Mise a papi, szerzetesi hivatásokért: minden hónap első péntekén 18 órakor Mise a Rózsafüzér-társulatért:
Részletesebben20. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 26-i rendes ülésére
20. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2017. január 26-i rendes ülésére Tárgy: Tájékoztató a Dombóváron található emléktáblákról Előterjesztő:
RészletesebbenHEGYESHALOM NAGYKÖZSÉG R E N D E Z V É N Y N A P T Á R 2019
HEGYESHALOM NAGYKÖZSÉG R E N D E Z V É N Y N A P T Á R 2019 Időpont Helyszín Megnevezés Közreműködik Koordinálja 3. Horgászbörze 25. Március 5. Március 14. 17:00 16.00 Lőrincze L. Ált. iskola Téltemető
RészletesebbenSZEGED VÁROS PLÉBÁNIÁI
HÚSVÉTI MISERENDEK 2010. CSONGRÁD MEGYE NAGYOBB TEMPLOMAIBAN SZEGEDI SZÉKESEGYHÁZ SZEGED VÁROS PLÉBÁNIÁI Április 1. Nagycsütörtök 10.00 Olajszentelési szentmise, melyet Püspök úr és az egyházmegye papsága
RészletesebbenEgyházközségi hírlevél
HAVAS BOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA 2018. JÚLIUS 30. Egyházközségi hírlevél Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek Szent Anyja Ministránsok és cserkészek Szeptember Szentmisék és szertartások rendje közösségi imaéletünk
RészletesebbenMagyarok az I. világháborúban Doberdó, Isonzó
Magyarok az I. világháborúban Doberdó, Isonzó A Pécsi SzC Radnóti Miklós Közgazdasági Szakgimnáziumának tanulmányi kirándulása 2017. június 13-14. Résztvevő: Horvat Dorisz (9. B) Nagy Richárd (9. B) Riszt
RészletesebbenSzületési hely és év. Lakóhely
A Fegyverszünet Ellenőrző Bizottság 1945. Évi március hó 18-án kelt 26. Számú rendeletére A szovjet katon Sorszám Vezeték- és keresztnév Születési hely és év Lakóhely Nemzetiség Állampolgárság Foglalkozás
RészletesebbenKeresztes háborúk, lovagrendek
Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb
RészletesebbenJavaslat az Apátfalvi temetőkápolna Települési értéktárba történő felvételéhez
1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat az Apátfalvi temetőkápolna Települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás)
Részletesebben3. napirendi pont: Tárgyalja: Gazdasági Bizottság Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság
Kapuvár Város Polgármestere 9330 KAPUVÁR, Fő tér 1. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE : 96/596-001, Fax: 96/596-005 E-mail: polgarmester@kapuvar.hu 3. napirendi pont: Tárgyalja: Gazdasági Bizottság Ügyrendi és Kommunikációs
RészletesebbenA PROJEKT BEMUTATÁSA Viadukt alatti közlekedési csomópontban körforgalom építése
A PROJEKT BEMUTATÁSA A projekt címe A projekt elemei (KMOP-2009-5.2.1/B) Pályázó Biatorbágy Város Önkormányzata Partnerszervezetek Viadukt alatti közlekedési csomópontban körforgalom építése Ezzel a projekttel
Részletesebben2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. turizmus
1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1. A nemzeti érték megnevezése: Szalkszentmárton faluközpont 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása
RészletesebbenÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰEMLÉKVÉDELEM. Erdősmecske. Okleveles műemlékvédelmi szakmérnök
MŰEMLÉKVÉDELEM Erdősmecske Készítette: dr. Tihanyi Csaba Okleveles műemlékvédelmi szakmérnök 12 11 93/2 93/3 9 8 7 16 15 1 2 27 31 31/2 6 30 3 39 40 4 89 90 91 98 51 50 49 48 47 95 81 182 46 99 45 96 97
RészletesebbenCsaládfa. Deutsch Dávidné (szül. Süsz Katalin) Reichenfeld Zsigmondné (szül. Reichard Mária) Deutsch Dávid
Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Dr. Reichenfeld Zsigmond 1858 1933 Reichenfeld Zsigmondné (szül. Reichard Mária) 1869 1944 Deutsch Dávid 1849 1903 Deutsch Dávidné (szül.
RészletesebbenProjektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása
Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Helyszín: Nick Ideje: 2014. szeptember 20. 10.00 óra Szeptember 20-án ismét egy kedves meghívásnak
RészletesebbenJavaslat A Gebauer freskó Megyei Értéktárba történő felvételéhez
Javaslat A Gebauer freskó Megyei Értéktárba történő felvételéhez K é s z í t e t t é k : S e b e s t y é n M o l n á r Á r p á d Plébános K o v á c s M á r k Nagydorogi Értéktár Bizottság ( P. H. ) N a
RészletesebbenJavaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez
1 Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Ádámné Farkas Beáta (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. május 10. (település, dátum) (P. H.)
RészletesebbenTanyasi iskolák Hajdúszoboszlón
Tanyasi iskolák Hajdúszoboszlón Hajdúszoboszló területét tekintve az ország 17. legnagyobb városa: 238,7 km 2 (41505 kat. hold). Lakosok száma szerint az ország 52. legnagyobb városa: 23 220 fő. Népsűrűség:
Részletesebbenl. melldklet a l14/2013. (N. 16.I Korm. rendelethez
l. melldklet a l14/2013. (N. 16.I Korm. rendelethez Javaslat az,,abas6ri Szent Anna KSpolna" [telepiil6si/tiijegys6gi/megyei/kiilhoni magyarssg] 6rt6ktiirba tort6nd felv6tel6hez (alsirds) dstum) I. A JAVASLATTEVŐ
RészletesebbenGÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE
GÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE 2017. DECEMBER HELYI VÉDELEMRE ÉPÍTMÉNYEK ÉS RÉSZLETEK Görcsönydoboka, Csele u. 032/15 hrsz. M kálvária A templom mögötti dombon álló kálvária épített
Részletesebben1. függelék a 24/2014. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez Nemzetközi/országos jelentőségű értékek függelék Helyi védett értékek
1.3. függelék Helyi védett értékek A) Helyi védett területek Kőhegy és környezete Odvas-hegy Tájvédelmi Körzet határa Kőhalom u. Kőhalom utca menti 1375, 1378, 1380,1381,1382 hrsz.-ú ingatlanok keleti
Részletesebbengyulai GAAL GASTON Székesfehérvár, november Balatonboglár, október 26. EMLÉKEZETÉRE
gyulai GAAL GASTON Székesfehérvár, 1868. november 30. - Balatonboglár, 1932. október 26. EMLÉKEZETÉRE A Gaal-család származásáról Édesapja Gaal Lőrinc (1844. I. 30. 1907. I. 11.) édesanyja rendesi Bárány
RészletesebbenHAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor
HAJDÚSZOVÁT Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor Elérhetőség: Hajdúszovát Község Önkormányzata 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1. Telefon: 52/559-211, Fax: 52/559-209 Hajdúszovát
RészletesebbenCsaládfa. Schlosz Bertalan?? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921. Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926. Schwarz??? Apa. Anya
Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Schwarz??? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921 Schlosz Bertalan?? Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926 Apa Szántó (Schwarz) Miksa 1880/82 1950
RészletesebbenXIII. 11. Jalsoviczky család iratai
XIII. 11. Jalsoviczky család iratai 1735-1945 Terjedelem: 1,90 fm, 19 doboz, 19 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, 17. terem, 13-16. polc 1802-ben Jalsoviczky Mihály mészáros mestert saját kérésére,
RészletesebbenSzabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található.
Vásárosnamény Elhelyezkedése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. A,,Bereg kapuja -ként ismert vendégszerető
RészletesebbenVárostörténet. 3. forduló. Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat.
Várostörténet 3. forduló Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat. 1. Egészítsd ki a szöveget! Az iskola híres kegyesrendi, más néven iskola. megalapítása gróf.
Részletesebben1. tabló Megállító tábla 1. Kiskunhalas látképe a szabadkai országút felől, 1935. (Magántulajdon)
1. tabló Megállító tábla 1. Kiskunhalas látképe a szabadkai országút felől, 1935. (Magántulajdon) 2. tabló Látkép. Központ. Református templom 1. A város északnyugatról és a Harangos-tó nádasa, 1930-as
Részletesebben1. függelék a 18/2015. (XII.10.) önkormányzati rendelethez HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK JEGYZÉKE
1. függelék a 18/2015. (XII.10.) önkormányzati rendelethez HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK JEGYZÉKE 1 246 Hősök tere 2. Római katolikus plébánia Az udvari szárny 1746-ban, az utcai beforduló szárny
RészletesebbenDr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.
Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.
RészletesebbenKőröshegy-Tab-Siófok kerékpártúra
Kőröshegy-Tab-Siófok kerékpártúra Túra hossza: 70 km Nehézsége: Közepes Terep: Dombvidék Kerékpártúránkat a kőröshegyi templomnál indítjuk(1). A Petőfi úton tekerve hagyjuk el a falut déli irányba. Utunk
RészletesebbenHATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN
HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.
RészletesebbenKedves Természetjárók!
A túra időpontja: 2018.05.12. szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2018.05.12. 8.10 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os HUF oda 420 vissza pedig 235; Összesen: 655
RészletesebbenVeszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088
Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 TÁJÉKOZTATÓ 2015. augusztus 26-án Veszprémben, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán megrendezésre kerülő
RészletesebbenA Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt.
Őseink útján járva A vecsési Halmi Telepi Általános Iskola húsz hetedik osztályos tanulója 2012. május 10.- 2012. május 13. között Ukrajnába utazott tanulmányi kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
RészletesebbenNagyrécse-Kisbalaton-Nagykanizsa kerékpártúra
Nagyrécse-Kisbalaton-Nagykanizsa kerékpártúra Túra hossza: 76 km Nehézsége: Közepesen nehéz Terep: Dombvidék A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik (1). Innen a Kossuth
RészletesebbenKATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉGEINK
Egyházaink hírei Katolikus egyházközségeink F Gyóni Katolikus Egyházközség Nagyböjt hétfőin a szentmise után lehetőség a szentgyónásra 18.15-ig (26-án, nagyhétfőn 19.15-ig). 14-én, 21-én és 28-án a szentmisék
RészletesebbenProgramfüzet. Vizsoly Község Önkormányzatának és Egyházközségeinek hivatalos programja
Programfüzet Vizsoly Község Önkormányzatának és Egyházközségeinek hivatalos programja Augusztus 8. péntek Futóverseny Göncről Vizsolyba 10.00 Szenczi Molnár Albert nyomában futóverseny Gönc és Vizsoly
RészletesebbenKészítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012
Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás
RészletesebbenÉvenként ismétlődő fontosabb rendezvények
Évenként ismétlődő fontosabb rendezvények Mesterségek Művészete Nap Minden év május 1. 5300 Karcag, Dózsa Gy. Inf.: 59/503-224, 59/503-403 (A térség kézművesei mutatják be termékeiket, kirakodóvásárral
RészletesebbenVirágkarnevál A győztesekről: Katolikus újjászületés - A Szent Anna Plébánia virágkocsija
Virágkarnevál 2015 Bár az özönvízszerű eső és a hűvös időjárás a délelőtti karneváli felvonulást a szokásos formájában lehetetlenné tette 2015. augusztus 20-án, este a Nagyerdei Stadionban a Karneváléj
RészletesebbenA cs.és kir. 68. gyalogezred emlékhelyei
1 A cs.és kir. 68. gyalogezred emlékhelyei Az 1866-os königgratzi csatát követően a 68. gyalogezred tisztjei elhatározták, hogy a hadjáratban elesett hősök számára egy emlékművet állítanak föl. Az emlékmű
RészletesebbenBonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.
Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi
Részletesebben3 kötet. 6 nagy doboz (14 cm), 94 doboz, 91 kötet, 6 csomó. 5 nagy doboz (14 cm), 67 doboz, 60 kötet
Levéltári jelzet Iratfajta Évkör Iratmennyiség Doboz, kötet, iratcsomó 1 nagy doboz (36 cm), 4 nagy doboz (31 cm ), 2 nagy doboz (26 cm), 1 nagy doboz Egyházközség Könyvtára (19 cm), 3 nagy doboz (17 és
RészletesebbenHázasságkötő terem. Segítő Kéz Szociális Alapszolgáltató Segítő Kéz Szociális Alapszolgáltató Intézmény -
Január Február Március 22. Csütörtök 17 órától Ünnepi műsor a Magyar Kultúra Napja alkalmából Házasságkötő terem,, Etyeki Versmondó Kör 24. Szombat Etyeki piknik Szépvölgy, Újhegy Roxer Produkció 3. Kedd
RészletesebbenFeltárul az értéktár
Feltárul az értéktár 3. forduló feladatlap Név: Elérhetőség: Leadási határidő: 2017. október 3. 1. Kortársak szemével A települési értéktárban szereplő nemzeti értékekkel kapcsolatos eseményeket sorolunk
RészletesebbenNagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára
A Kozák téri Közösségi Ház és a kiállító tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, barátait Nagy Előd festő- és éremművész, valamint fia Nagy Botond fotós kiállításának megnyitójára 2012. november
RészletesebbenLászló nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016
László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 Nr. 321/2016. SZENTJOBB EGYHÁZMEGYÉNK ŐSI KEGYHELYE Az Irgalmasság Évében tervezett lelkipásztori programok között, ahogyan azt Főtisztelendő Paptestvéreim
Részletesebben1.) Petőfi-emléktábla
5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása 1.) Petőfi-emléktábla A Városháza falában emléktábla van elhelyezve, amely Petőfinek állít emléket. Az emléktáblát
RészletesebbenKimutatás Nyírvasvári Község Önkormányzata által tűzifa juttatásban részesítettekről - 1/2013.(I.10.) önkormányzati határozat alapján -
1. 5-2/2013 Terdik Ferenc Kossuth 2. 1 m3 2. 5-4/2013 Nagy Ferencné Kossuth 17. 1 m3 3. 5-5/2013 Cseh Gyula Kossuth 20. 1 m3 4. 5-6/2013 Lukács György Kossuth 38. 1 m3 5. 5-7/2013 Deák László Kossuth 49/b.
RészletesebbenLegyél te is határvadász! - Pályázati felhívás
2016.09.07. Legyél te is határvadász! - Pályázati felhívás Részletek HIRDETMÉNY HATÁROZAT - A 301060-508 számú vadászterület határának megállapítása (VEH/001/1013-1/2016. HIRDETMÉNY 1 / 7 HATÁROZAT - A
RészletesebbenNyárád. Református templom
Nyárád Nyárád Pápától 10 kilométerre dél-nyugatra található. Református templom 1788-ban épült. Késı barokk stílusú. Elıálló középtornya magas, nyúlánk, szemben a református templomok zömök, súlyos tornyával.
RészletesebbenElisch Jánosné. Ki van a fényképen?
Elisch Jánosné Ki van a fényképen? Bemutatkozás Elisch Jánosné vagyok Solymáron lakom, 10 éve foglalkozom családfakutatással és helytörténettel. Tagja vagyok a Magyarországi Németek Családfakutató Egyesületének
RészletesebbenKarácsony József, csendőr alezredes
Karácsony József, csendőr alezredes Szül. Kékes, Szolnok-Doboka vármegye (Erdély), 1895.06.13. Édesapja Karácsony Sándor földbirtokos, 1840-ben Erdélyben született, ott is halt meg 1916. március 29-én.
Részletesebben2014. NAGYHETI-HÚSVÉTI SZERTARTÁS- ÉS MISEREND VESZPRÉMBEN
2014. NAGYHETI-HÚSVÉTI SZERTARTÁS- ÉS MISEREND VESZPRÉMBEN Szent Mihály Főplébánia 2014. ÁPRILIS 11. FÁJDALMAS PÉNTEK 18.00 Élő keresztút a Károly templomtól a Bazilikáig 10.30 Érseki szentmise, barkaszentelés,
RészletesebbenHÍRLEVÉL. Szentmisék és szertartások rendje júniusban
Egyházközség SZENTMISÉK, SZERTARTÁSOK, TUDNIVALÓK MINISTRÁNSOK CSERKÉSZEK JÓ MUNKÁT! SZENT MÓNIKA KÖZÖSSÉG ANYAI SZÍVVEL CARITAS GONDOSKODÓ SZERETET HÍRLEVÉL Szentmisék és szertartások rendje júniusban
RészletesebbenFÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
Részletesebbenez legyen a magyarság engesztelő központja.
Két szentéletű ember: Mindszenty bíboros és Regőczi István atya. Életük átívelte a XX. századot. Regőczi István atya úgy is közismert, mint Isten vándora. Regőczi István atya egyszerű molnárcsaládban született,
Részletesebben