LETENYE VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "LETENYE VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA"

Átírás

1 LETENYE VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA JANUÁR LETENYE Letenye Város Önkormányzata oldal 1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 5 2. LETENYE SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN Letenye funkciója és helyzete a régió megyei jogú városi városhierarchiában HELYZETÉRTÉKELÉS Városszerkezet Gazdaság Gazdasági környezet Ágazati szerkezet A gazdasági szereplõk bemutatása A helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei, a gazdasági élet háttérintézményei Turizmus Társadalom Demográfia Foglalkoztatás Képzettség Egészségi állapot Lakosság jövedelmi és szociális helyzete A civil szféra aktivitása Települési környezet Környezetalakítás, környezetvédelem Közszolgáltatások Közlekedés Közúti közlekedés Közforgalmú közlekedés Egyéb közlekedés Közmûvesítés Hírközlés...43 Letenye Város Önkormányzata oldal 2

3 Szemétszállítás, szemételhelyezés Temetkezési tevékenység Összegzés (SWOT) VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE STRATÉGIAI FEJEZET A város hosszú távú jövõképe A jövõbeni fejlesztési irányok meghatározása A során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése Funkcióbõvítõ városrehabilitációs akcióterület lehatárolása Szociális városrehabilitációs akcióterület lehatárolása Fenntarthatósági szempontok Az anti-szegregációs program Stratégia külsõ és belsõ összefüggései Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel Az Önkormányzat ágazati vagy tematikus stratégiával való összhang Területi fejlesztési tervdokumentumok (stratégiák és koncepciók) A stratégia fõbb belsõ összefüggései A célok logikai összefüggései A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai A stratégia megvalósításának fõbb kockázatai A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegû önkormányzati tevékenységek Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások Településközi koordináció mechanizmusai Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése 105 Letenye Város Önkormányzata oldal 3

4 7. PARTNERSÉG Kooridnáció és intézményi keretei Társadalmi részvétel, intézményesített együttmûködés Partnerek beazonosítása, kapcsolatépítés MONITORING.110 MELLÉKLET: ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV Letenye Város Önkormányzata oldal 4

5 1. BEVEZETÉS Letenye városa meglévõ adottságainál fogva a délnyugat-zalai térség egyik legperspektivikusabb települése. A település közösségének elsõdleges érdeke, hogy a közigazgatási határon túlnyúló fejlesztési elképzelések megvalósulásával a város népességmegtartó ereje növekedjen. A városban megtalálható helyi értékek fennmaradása érdekében azonban erõteljesen munkálkodni kell, hogy a globálisan terjedõ életmódok idomuljanak a helyi kulturális miliõhöz. Letenye Mura-menti kisváros, a térség természetes központja. Északon Zajk és Kistolmács határával, szõlõhegyeivel, erdõkkel borított tájaival, keletrõl és nyugatról a közeli települések Becsehely és Murarátka közigazgatási határaival, délrõl a Mura völgyével, annak sík vidékével határos. Néprajzilag a Mura-menti térség szomszédos településeivel mutat közös vonásokat. A hagyományos építkezés emlékeit fõleg Egyeduta és Bécz városrészek utcaképe, a szõlõhegyi hajlékok õrzik még. Régen a lakosság földmûveléssel és szõlõmûveléssel foglalkozott, mely tevékenysége a mai idõkig megmaradt. Jelentõs volt az állattartás mellett a halászat is, mely mára már eltûnt a településrõl. A város történetének és néprajzának a volt grófi kastélyban elhelyezett helytörténeti gyûjtemény ad otthont. Idegenforgalmi szempontból jelentõs a város központjában található római katolikus templom, az átalakított grófi kastély, a kastélyt övezõ 5,6 ha-os park benne a több száz éves platánnal és tölgyekkel, az impozáns könyvtár épületével, valamint termál strandjával. A város környékének erdõsségei vadászati túrákra, a várost övezõ szõlõhegyek, továbbá a Budafai Arborétum és a kistolmácsi-tó kirándulásra és pihenésre alkalmasak. Az intézmények és kereskedelmi egységek különféle szolgáltatásokat vásárlási lehetõséget nyújtanak a városban tartózkodók vagy átutazók számára. A lakosság vendégszeretete hozzájárul ahhoz, hogy felejthetetlenné váljon az idegenek Letenyén való tartózkodása. 2. LETENYE SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 2.1. A város vonzáskörzetének bemutatása, szerepe a térségi munkamegosztásban Letenye Zala megye legdélibb kisvárosa, térségének szervezõ központja, Magyarország délnyugati térségének egyik kapuja. A határvárosi szerepkör a településen belül sok speciális funkcióval, és egyben gonddal is jár. A településen ma áthaladó 7-es út környezeti terhelése még mindig jelentõs, bár az autópálya megépültével csökkent. Letenye a Dél-Zala Murahíd Letenye többcélú kistérség központja. A kistérség települései között a Lenti Statisztikai kistérséghez három, a Nagykanizsai Statisztikai kistérséghez négy település tartozik, míg 26 település a Letenyei statisztikai Letenye Város Önkormányzata oldal 5

6 kistérség része. A kistérség sajátossága a közlekedés földrajzi adottsága, mely a központ excentrikus határmenti elhelyezkedésébõl adódik. Letenye a XIV. században már a térség természetes központja, 1367-ben a király heti vásárt engedélyez, 1458-ban mezõvárosi rangot kap. A XVII.-XVIII. századi fejlesztések eredményezik a mai városközpont magját, a templomot, kastélyt és kastélyparkot ben Letenye járási székhely lett, s ezzel tovább erõsödött közigazgatásis és gazdasági szerepköre. Az I. világháborút követõ Trianoni békeszerzõdés Letenyét rendkívül kedvezõtlenül érintette, hiszen a Murától délre esõ területeket piacát vesztette el A város 2000-ben készült településrendezési terve szerkezeti terv, szabályozási terv, HÉSZ a fejlesztési koncepcióban megfogalmazott jövõkép megvalósulását kívánta szolgálni. Olyan települési környezet megvalósítása volt a cél, melyben biztosítható a népességmegtartó képesség, megtarthatók a helyi értékek, ugyanakkor bõvülnek, minõségben javulnak mind a lakással, mind a foglakoztatással kapcsolatos lehetõségek, javul a lakók komfortérzete. A város adottságai túlmutatnak a település határain, polgárai továbbiakban is a térségi együttmûködésben látják a gyarapodás alapvetõ lehetõségeit. A településrendezés során a fenti jövõkép megvalósításában az alábbi fõbb feladatok fogalmazódtak meg: a meglévõ adottságok minõségének folyamatos javítása, fejlesztése, új területek kijelölésével a város jövõbeni szerepkörének erõsítése, vonzóbbá tétele, funkcióinak gazdagítása. Letenye és társközségei Kistolmács, Murarátka és Zajk számtalan szálon kötõdnek egymáshoz, akár a funkcionális kapcsolatokra, akár a településeket összekötõ tájra gondolunk. Kistolmács, Murarátka és Zajk települések számára, mind az alapfokú, mind a középfokú ellátást a város biztosítja. Mindhárom település népességszáma az utóbbi tíz évben stagnáló tendenciát mutatott, ugyanakkor valamennyien a távlatban is a mezõgazdasági termelés intenzívebbé válásában, a biogazdálkodás elterjedésében, illetve az idegenforgalom, falusi turizmus feltételeinek kialakításában látják biztosítottnak a fejlõdés lehetõségét. A településegyüttes táji adottságaiban meghatározó szerepe van a Mura menti síkságnak, a településeket észak felõl övezõ dombságnak, erdõfelületeknek és a két táji komponens találkozásánál kialakult települési környezetnek, valamint a településekbõl az erdõbe nyúló szõlõ-gyümölcsös területeknek. E kötõdések indokolták, hogy 2000-ben Letenye, Kistolmács, Murarátka és Zajk településszerkezeti terve együtt készüljön, a fejlesztések egy közösen megfogalmazott jövõképben, tájban valósuljanak meg. A településegyüttesben természetesen minden résztvevõnek az egyedi belterületre vonatkozó fejlesztési koncepciója, rendezési és szabályozási elemei a saját településrendezési tervben és HÉSZ-ben rögzítésre kerültek. Letenye város vonzáskörzetében betöltött helyét, azaz szerepét a térségi munkamegosztásban - a Városfejlesztési kézikönyv IVS útmutatásának megfelelõen - Letenye által ellátott önkormányzati feladatokkal, a feladatok vonzáskörzetének Letenye Város Önkormányzata oldal 6

7 meghatározásával, a település által betöltött városi funkciókkal és azok vonzáskörzetének meghatározásával javasolt jellemezni. Letenye Város által betöltött városi funkciók lényeges elemei: Gazdasági funkció: Kereskedelmi funkció: Idegenforgalmi és kulturális funkciók: Oktatási szolgáltatások funkció: Egészségügyi szolgáltatások funkció: Foglalkoztatási funkció Letenye Város Önkormányzata oldal 7

8 DÉL-ZALA MURAHÍD LETENYE TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS Letenye Város Önkormányzata oldal 8

9 3. HELYZETÉRTÉKELÉS A Városfejlesztési kézikönyv, Integrált Városfejlesztési Stratégia pontjában található útmutatások kivonata: A helyzetértékelés a város jelenlegi helyzetét vázolja fel. Az értékelés alapja a város valós helyzete, a tényszerû adatokra épülõ elemzés, viszonyítási alapja pedig a város jövõképében meghatározott hosszú távú célok, szándékok, értékek... A helyzetértékelés akár az alább felsorolt tematikus fejezeteken belül, azok alfejezeteként, akár külön fejezetben - ki kell, hogy térjen a várossal funkcionális kapcsolatban levõ területek (vonzáskörzet, mikro-térség) elõzõ fejezetben bemutatott jellemzõinek az adott részterületre vonatkoztatott hatásaira is. A fentieknek megfelelõen a városi szintû helyzetértékelés során az egyes alfejezetek végén, illetve ha az adott alfejezet tartalma úgy kívánja meg az alfejezeteken belül bemutatjuk, hogy a város jelenlegi helyzetét leíró részterületek hogyan kapcsolódnak Letenye Integrált Városfejlesztési Stratégiájához, illetve hogyan viszonyulnak a várossal funkcionálisan kapcsolatban lévõ településekhez, területekhez. A város stratégiai koncepcióját az 5. fejezet részletesen tartalmazza, így a kapcsolat bemutatása a stratégia tematikus céljaihoz tartozó sorszámaira, és azokhoz tartozó tematikus részcélok megnevezésére korlátazva található meg. Jelmagyarázat: RTC- Rövid Távú Célkitûzés KTC- Közép Távú Célkitûzés HTC- Hosszú Távú Célkitûzés 3.1. Városszerkezet A város a Nyugat-Dunántúli régióban, Zala megyében, a Letenyei statisztikai kistérségben fekszik. A területe 41,74 km2. Lakosságszáma 4552 fõ, mely 109,06 fõ/km2 népsûrûséget takar a 2001-es népszámlálás után. A város szerkezetének kialakulásában a természetföldrajzi adottságok északon a szõlõhegyek, valamint az észak-dél irányú Béci patak és a közlekedési útvonalak egyaránt alapvetõ szerepet játszanak. E tényezõk alakították ki a halmazos szerkezetû településközpontot, melynek domináns eleme az egykori Andrássy kastély és az azt körülvevõ kastélypark. A környék településeibe vezetõ utak mentén különösen Tótszerdahely irányában (Egyeduta) alakult ki elsõdlegesen a nagytelkes lakóterület, mely azután a központtól délkeleti irányban, valamint a 7-es számú út mentén sûrûsödött, illetve kiterjedt, szabályos derékszögû utcarendszert alkotva. Az 1970-es, 80-as évek eredménye a Béci patak menti többszintes lakóterület, mely tovább színesítette a lakásválasztékot. Letenye Város Önkormányzata oldal 9

10 Letenye központjának fejlesztése különösen az utóbbi 20 évben volt jelentõs, mind az alapfokú, mind a környezõ térséget is kiszolgáló intézmények jöttek létre, melyek mennyiségi és minõségi szempontból is jelentõs elõrelépést biztosítottak a településnek a városiasodás útján Gazdaság Gazdasági környezet A térség gazdasági struktúrája kedvezõtlen, sok tekintetben elmaradott. A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékérõl szóló 91/2001. (VI. 15.) számú Kormányrendelet a Letenyei statisztikai kistérséget a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, valamint a vidékfejlesztés tekintetében kedvezményezett térségek közé sorolta. A helyi gazdaságon belül a primer szektor komoly és hosszantartó válsággal küzd, a szekunder szektor fejletlen, gyenge, a tercier szektor pedig strukturális átalakuláson megy át, jövõje több tekintetben bizonytalan. A térségben jelentõsebb ipar továbbra sem települt, nagyobb számú munkavállalót foglalkoztató vállalkozások: OWI Zala Bt., MOL Rt., ZALAERDÕ Rt., ÉKKÖV, Antal Kft., néhány építõipari vállalkozás, Dél-Zalai Víz-, és Csatornamû Zrt., Határrendészeti szervek (határátkelõ). Fentieken kívül a legtöbb munkavállalót a kereskedelem, a közintézmények (óvoda, iskola, stb., mintegy fõ) és a helyi közigazgatás (földhivatal, foglalkoztatási hivatal, polgármesteri hivatal, kistérségi társulás munkaszervezete, - mintegy 50 fõ) foglalkoztatja. Az elmúlt években a település elsõsorban pályázati pénzekbõl, valamint az autópálya, autóút építésbõl befolyt, és teljes egészében fejlesztési célra felhasznált iparûzési adó bevételeknek köszönhetõen több jelentõs beruházást valósított meg (Ipari Park, Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat, Teleház, Gondozási Központ, 8 db szociális bérlakás megépítése, mentõállomás felújítása és orvosi ügyelet elhelyezése, belterületi és hegyi utak aszfaltozása, felújítása, zártkerti víz és villany). Az önkormányzatoknak törvény alapján kifizetett gázközmû részvények Letenyének mintegy százmillió forintot jelentettek, ebbõl indította az önkormányzat a termálfürdõ programját. A fürdõ nyarán nyílt meg egy nagymedencével és egy gyermekmedencével. A létesítmény évben elnyert pályázati forrásból kiegészült egy melegvizes ülõ- és tanmedencével, és bõvült a szomszédos kemping is. Az autópálya megépítésével régi vágya teljesült a lakosságnak, azonban a településen az átmenõ forgalom csökkenésével a kereskedelem és a vendéglátási ágazat jelentõsen visszaesett, csökkentve ezáltal a lakosság ebbõl származó jövedelmét és növelve a munkanélküliek számát. Letenye Város Önkormányzata oldal 10

11 A régi 7. sz. út mentén kialakított Mura ipari park területét teljes egészében megvásárolták, azonban az üzemek indítására vonatkozó ígéretek nem minden esetben teljesültek. Továbbra is keresni kell a lehetséges befektetõk körét, és a jövõre tekintettel bõvíteni kell az ipari park területét Ágazati szerkezet Mezõgazdaság A térség tradicionálisan rurális jellegû, gazdaságában sokáig a mezõgazdaságnak volt kizárólagos, uralkodó szerepe. A dombvidéki térszíneken a talajminõség kifejezetten gyenge, jelentõs az erózió veszély, s a mûvelési költségek itt jóval magasabbak. A szántóterületek átlagos AK értéke 14.1, ezért az igényesebb kultúrák vetésszerkezeti aránya csökkent az elmúlt évtizedben. A földmûvelés vezetõ kultúrnövénye a kukorica, vetésterülete minden másét felülmúlja. A mezõgazdaságilag hasznosítható terület csupán 1/3-a áll mûvelés alatt. Mûvelési áganként a földterület a következõképpen oszlik meg: 26.6 %-a szántó, 0.4%- kert, 0.8%-a gyümölcsös, 2%-a szõlõ, 15.3%-a gyep, 44.7%-a erdõ. A vidék néhány települése (Csörnyeföld, Murarátka, Muraszemenye, Letenye, Zajk) a Balatonmelléke borvidék Muravidéki körzetének része. Ebben a térségben az utóbbi években pozitív változások mentek végbe, jelezve azt, hogy a szõlészet, borászat még nagy lehetõségeket tartogat. Jelenleg a földmûvelésnél sokkal nagyobb válságban van az állattenyésztés. Jószerével megszûnt a nagyállattartás, holott évszázadokon keresztül ez volt a helyi gazdaság legfontosabb ágazata. A klimatikus, domborzati adottságok ugyanakkor rendkívül kedvezõ feltételeket biztosítanak az állattartásnak, különösképpen az extenzív típusúnak, de ez ma még nem elégséges a mezõgazdaságot sújtó, negatív nemzetgazdasági folyamatok ellensúlyozására. A termelõszövetkezetek felbomlása után olyan vákuum keletkezett, amelyet azóta sem sikerült betölteni. A KSH évi adatai alapján csupán öt településen mûködik mezõgazdasági szövetkezet a térségben. Komoly problémát sejtet, hogy a mezõgazdasági vállalkozók száma megyei és régiós összehasonlításban egyaránt rendkívül alacsony. A KSH évi népszámlálási adatai mindössze 572 aktív mezõgazdasági keresõt jeleztek. 78%-uk hat településen (Becsehely 190 fõ, Letenye 87 fõ, Tótszentmárton 64 fõ, Tótszerdahely 49 fõ, Borsfa 36 fõ, Muraszemenye 18 fõ) koncentrálódik. A helyi mezõgazdaság komoly válsággal küzd, s jelenleg nem látszik a recesszióból kivezetõ kiút. Hagyománya van Letenyén a gyümölcstermesztésnek (alma, körte, szilva). Manapság csak a zártkerti kis gyümölcsösök jellemzõk, ipari méretekben ültetvények nem találhatóak a térségben, így a feldolgozóipar is elmaradt. Erdõ- és vadgazdálkodás A Letenyei statisztikai kistérség területének nagy része az erdészeti besorolás szerint a Göcseji Bükktáj részét képezi. Adottságai az erõgazdálkodás tekintetében kivételesen jónak mondhatók, melynek egyik oka a magas erdõsültség, a kedvezõ fafaj és korösszetétel, valamint az országos szinten is kimagasló fajlagos fahozam. Letenye Város Önkormányzata oldal 11

12 Az erdõk meghatározó része állami tulajdonban van (Zalaerdõ Rt.), kisebbik része magántulajdonban, erdõbirtokosságok kezelésében áll. Az erdõgazdaság a helyi lakosság számára komoly munkalehetõséget jelent. A térség vadgazdálkodása magas színvonalú, kitüntetett jelentõségû nagyvadas terület, melynek gímszarvas állománya világhírû. A vadászatnak és vadtenyésztésnek, komoly bevételei ellenére a térség lakossága számára szinte semmiféle hozadéka sincs. A vad állami tulajdonként való megbecsülése rendkívül rossz, s itt több tekintetben mély ellentét feszül az állam nevében eljáró Zalaerdõ Rt. és a helyi lakosság között. Mivel több település közigazgatási területének döntõ része (50-60%-a) a Zalaerdõ Rt. kezelésében van, vadászati idényben egyszerûen kitiltanak mindenkit ezekrõl a területekrõl. A településen mûködik vadásztársaság is (Adria vadásztársaság), mely vadállomány szempontjából a kedvezõtlenebb területeken (Mura síkság) birtokolja a vadászati jogot. Itt a fõprobléma forrás a mezõgazdászok és a vadászok közt feszülõ ellentét. Letenyén és térségében továbbra is jelentõs maradt a mezõgazdasági, erdõgazdasági tevékenység. Továbbra is szorgalmazni kell korszerû termelési módok, ökotermékek elõállításának meghonosítását. Kitermelõ ipar A környék legjelentõsebb ágazata a szénhidrogén-bányászat ben indult meg hazánkban elõször Budafapusztán a földgáz-, Lispén pedig a kõolajbányászat, melynek központja Bázakerettye lett. Az olajipar átalakította a vidék életét, sok tekintetben pozitív fejlõdést indított el. Az ágazat folyamatosan kivonul a térségbõl. Ma már nem jelentõs munkaadó, alig néhány tucat szakembert foglalkoztat. Bár Letenyén kitermelés nem volt, de a lakosság egy része az iparághoz kapcsolódó munkahelyeken dolgozott, valamint a település egy-két vállalkozása bedolgozásra szakosodott. Ennek következtében a szénhidrogén-ipar ilyen mértékû visszaszorulása nagymértékben gyengítette a helyi gazdaságot, tovább növelte az amúgy is magas munkanélküliséget. Gépipar A gépipar a térségben a kõolajbányászathoz kapcsolódóan honosodott meg. Sokáig Bázakerettye volt a meghatározó súlypontja, ahol a szénhidrogén-bányászathoz kapcsolódó javítómûhelyek mûködtek, s kialakult bizonyos szerszámgépgyártás is. A kitermelés csökkenése és a nagyarányú leépítés következtében ez a kapacitás is felmorzsolódott, így ma már csak néhány kis kft. formájában van nyoma. Ma a gépipar elsõsorban Letenyén, és a környezõ településeken (Becsehely, Tótszerdahely stb.) koncentrálódik, bár elszórtan több községben is jelen van. Bútor- és faipar A rendelkezésre álló helyi erõforrások tekintetében a bútor és faipar helyzete kiemelkedõen jó, de ennek ellenére nagy bázisai nem jöttek létre. A térség egyetlen nagyüzeme az OWI-ZALA Bt., mely rétegelt lemezek elõállításával és hangfalelemek készítésével foglalkozik. A német tulajdonban álló cég a kistérség legnagyobb munkaadója. Kisebb fa- és bútoripar vállalkozások is tevékenykednek, de ezek kis Letenye Város Önkormányzata oldal 12

13 volumenben termelnek, s csak néhány munkavállalót foglalkoztatnak. Az itt kitermelt fa döntõ része feldolgozatlanul kerül ki a térségbõl, azt a helyi vállalkozások nem képesek hasznosítani. Könnyûipar A könnyûiparon belül a konfekcióipar varroda formájában szintén jelen van a településen. Jelentõségük elsõsorban a nõi munkaerõ foglalkoztatásában van, nem tartoznak a meghatározó gazdasági ágazatok közé. Jellemzõ rájuk a rendkívül alacsony bérszínvonal, ami részben hozzájárult ahhoz, hogy sok munkavállaló a szomszédos Szlovéniába kezdett el ingázni. Ez az ipari ágazat Kína világpiaci dömpingje miatt nem csupán Magyarországon van válságban, jövõje jelenleg nem látszik biztatónak. Élelmiszeripar Az élelmiszeripar gyenge lábakon áll, alig néhány üzemmel képviselteti magát. Vágóhíd és feldolgozó mûködik, valamint mezõgazdasági terményszárító. A sütõiparon belül tészta és pékárú gyártással is foglalkoznak, pékség és sütõüzem található a településen, de termelésük nem jelentõs. Több család kecskével és juhokkal is foglalkozik. Helyben csak a tej feldolgozásával foglalkoznak, a húst és a gyapjút részben a településen értékesítik, de jelentõs részét a településen kívül adják el, valamint ott is kerül a további feldolgozásra. Kereskedelem A rendszerváltást követõen Letenyét a gazdasági szerkezetváltás teljes kudarcától a helyi kereskedelem fellendülése mentette meg, illetve segített talpon maradnia. A horvát bevásárló turizmus által indukált kereslet következményeképpen számos kiskereskedelemi vállalkozás jött létre. Mára azonban a helyzet megváltozott, a horvát vásárlók száma megcsappant, így sok vállalkozás válaszút elé érkezett. A helyi kereskedelemben a mai napig élelmiszerek, ruházati cikkek forgalmazása a meghatározó. Egyéb tercier ágazatok A tercier szektor több más ágazat révén is képviselteti magát (pld. pénzügyi szolgáltatások, posta és távközlés, a villamos energia-, gáz-, hõ- és vízellátás, közigazgatási tevékenység, oktatás, egészségügy és szociális ellátás, valamint egyéb szolgáltatások), de ezek önmagukban a település egész gazdasását tekintve nem bírnak nagy hatással, csak a foglakoztatásban jelentenek nagyobb sújt A gazdasági szereplõk bemutatása OWI Zala Bt. Az OWI Zala Bt. az egyik legjelentõsebb termék-elõállító a magyarországi furnér és rétegelt lemez piacon. Jogelõdje 1989-ben alakult, jelenlegi formájában, mint a németországi OWI GmbH. & Co. KG. leányvállalata 1995 januárjától üzemel. Letenye Város Önkormányzata oldal 13

14 A cégcsoport a nemzetközi bútoripar beszállítói közé tartozik. Az anyavállalat 1927 óta létezik, és alapítását követõen hamarosan specializálódott a bútoripari idompréselt termékek gyártására tõl a fatermékek mellett, mûanyag termékek elõállításával is foglalkozik, mely adottság egyedülálló a bútoripari szakmában. Az OWI Zala Bt. Magyarország délnyugati határterületén, Letenye városában üzemel. A 12 hektáros telephelyen jó közlekedési feltételekkel rendelkezik, a 7-es fõútvonal mellett. Az üzemben foglalkoztatottak száma 250 fõ, mely létszámmal a térség egyik legjelentõsebb munkáltatója vagyunk. Az OWI Zala Bt. közel 2 milliárdos forgalmának 90 százaléka nyugat-európai export, mely egyrészt mûszaki furnér, rétegelt lemez és idompréselt termékek, másrészt speciális hangdobozok. Jelen vannak a német, osztrák, svéd és szlovén piacokon, ill. az anyacégen keresztül a világpiacon. A faipari termékek elõállítása mellett lehetõség van mûanyag alkatrészek gyártására és szállítására is. Alapanyagainkat elsõsorban a zalai erdészetek biztosítják, mely erdészetek folyamatos újratelepítésekkel biztosítják a jövõ alapanyagát is. A gyártás során használt alapanyag szinte kizárólag bükk (Fagus silvatica), mely fafaj mûszaki adottságai alapján kiválóan alkalmas idompréselt termékek elõállítására. Jellemzõ tulajdonságai a nagy szilárdság, szívósság, rugalmasság. A cég kapacitása lehetõségeit tekintve elérheti az évi m hámozási rönk feldolgozását. Az OWI Zala Bt. törekszik a környezet megóvására, technológiai folyamatai megfelelnek a környezetvédelmi elõírásoknak. A keletkezõ fahulladékokat energiatermelésre használják, a felhasznált ipari vizet, melyet saját kútból nyerik, a rönkök minõségének megóvására használják. ZALAERDÕ ZRt. A ZALAERD ZRt. Magyarország délnyugati részén, túlnyomórészt Zala megye közigazgatási területén, állami tulajdonú erdõkben gazdálkodik. Területe 1970-ben hektár volt és 1997 között hektár a kárpótlás következtében magántulajdonba került. A kezelt erdõk területe jelenleg hektár; ez hat erdõgazdasági tájban helyezkedik el (Zalaegerszeg, Lenti, Bánokszentgyörgy, Letenye, Nagykanizsa, Nagykanizsa-Bajcsa). A ZALAERD erdõgazdálkodási tevékenységében a Göcseji bükktáj és Göcseji fenyõrégió erdõgazdasági tájak a meghatározók. A vállalat tevékenysége: - Magtermelés: A legfontosabb állományalkotó fafajok magvainak gyûjtését és felvásárlását minden évben megszervezik. Ezen kívül rendelkeznek magtermõ állományokkal (bükk), valamint vörösfenyõ és erdeifenyõ magtermelõ ültetvényekkel. - Csemetetermesztés: A Nagykanizsai erdészet kezelésében lévƒ 61 ha-os bajcsai csemetekert, és 14 ha-os surdi díszfakert mellett további kilenc 1-2 haos csemetekertben folytatnak szaporítóanyag-termesztést. Kertjeikben 2001-re az öntözés szinte teljes egészében megoldottá vált, emellett a Letenye Város Önkormányzata oldal 14

15 bajcsai nagyüzemi csemetekertben korszerû hûtõház, magtároló, fóliasátrak, stb. segítik a minõségi csemetetermesztést. Évente átlagosan 10 millió kiültetésre alkalmas csemetét termelünk, melynek nagy része saját felhasználásra, a többi belföldi és export értékesítésre kerül. - Erdõfelújítás: Céljuk, hogy tevékenységünk eredményeképpen stabil, a termõhelynek és a tájnak legjobban megfelelj õshonos fákból álló erdõk jöjjenek létre Zalában. - Fakitermelés: A kitermelt fa átlagos éves mennyisége 350 ezer m. - Vadgazdálkodás: Vadgazdálkodásuk alapja a zalai erdõk világhírû gímszarvas állománya. A vadászati idények jobb kihasználása érdekében Bánokszentgyörgyön és Zalabaksán dámkertet létesítettek. A vaddisznóállomány hasznosítására a szabadban történõ különféle vadászati módok mellett négy vaddisznóskertben (Lenti, Nagykanizsai és Zalaegerszegi erdészetek) is lehetõség nyílik. ANTAL Forgácsoló Kft Az ANTAL Forgácsoló Kft három telephelyen végzi tevékenységét. Központ : ANTAL Forgácsoló Kft Központi Mûszaki Irodája Keszthelyen mûködik, az épület 600 mˆ alapterületû (irodák és raktár) Lézerüzem : VEGS Kft telephelyén mûködik (iroda és 300 mˆ üzemcsarnok) Termelõüzem : ANTAL Forgácsoló Kft Termelõ üzem a letenyei Ipari parkban található; 880 mˆ korszerû üzemcsarnok és raktár. A cég fõtevékenysége: fémmegmunkálás, szikraforgácsolás. Kapcsolódás a stratégiához: 2. számú tematikus cél, A helyi gazdaság fejlesztése, a versenyképesség javítása 2.2. A. Szolgáltatóház, inkubátorház kialakítása (KTC) 2.2. B. Belvárosi kereskedelmi egységek felújítása (RTC) 2.2.C. Mezõgazdasági tevékenységgel rendelkezõ vállalkozások segítése (KTC) 2.2.D. Helyi termékek további feldolgozása, csomagolása (pl. Vágóhíd, gyümölcsaszaló, hûtõház foglalkoztatás) Letenye Város Önkormányzata oldal 15

16 Letenye gazdasági ágazatainak a város vonzáskörzetére gyakorolt hatásai a városfunkciókon keresztül Gazdasági funkció: Letenye erdõgazdálkodása kihat a környezõ települések gazdaságára. A ZALAERDÕ ZRt. Termelése iránt Letenye közvetlen környezetében is van kereslet. Foglalkoztatási funkció: Letenye legnagyobb vállalatai munkahelyeket biztosítanak a térség közeli településeiben lakóknak A helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei, a gazdasági élet háttérintézményei Mura ipari park Az Ipari Parkot 1999-ben alapították, Letenye határában, a 7-es fõút mellett helyezkedik el. Mûködtetõje Letenye Város Önkormányzata. Hasznos területe 11 ha 8273 m2, ami teljes mértékben vállalkozások tulajdonában van. Jelenleg 3 mûködõ vállalkozás van 80 fõ dolgozóval. A vállalkozások évi árbevétele 1210 millió Ft, az exportarány 82 %. A vállalkozások fõ tevékenysége: fémforgácsolás és alkatrészgyártás, terménytárolás és szárítás, valamint szintén fémforgácsolás. Képek az ipari parkról: Letenye Város Önkormányzata oldal 16

17 Városmarketing tevékenység A városmarketing céljai eléréséhez a marketing eszköztárának a települések gyakorlatára adaptált elemeit használja, úgymint: termék, termékpolitika - város, mint termék, ár, árpolitika, ami jelen esetben egyik oldalról a város, mint termék, elõállításának költségeire, másik oldalról ennek a terméknek az eladásából származó bevételre, harmadrészt ezekbõl származó profitra (a város gazdagodása, fejlõdése) vonatkozik. disztribúciós (elosztási) csatornák, amik a települések esetében sokkal inkább kapcsolati rendszerként értelmezhetõk, mint például a város érdekeinek érvényesítése; marketing kommunikáció, aminek egyrészt a város arculatának kialakítása, illetve támogatása a feladata, másrészt pedig a település által nyújtott elõnyök, szolgáltatások népszerûsítése, továbbá a célcsoportok befolyásolása, meggyõzése az adott elõnyök kihasználására és szolgáltatások igénybevételére; Letenye Város Önkormányzata oldal 17

18 Letenye város jelenlegi városmarketing tevékenységébõl a marketing kommunikáció eszköze emelhetõ ki: A város további marketing kommunikációs eszközöket alkalmaz Letenye Város hivatalos honlapján ( - programajánlók, beszámolók, képes ajánlók, stb. A honlap reklámozási felületet biztosít cégek számára, bemutatkozási lehetõséget nyújt a helyi civil szervezeteknek. Kapcsolódás a stratégiához 2. számú tematikus cél, A helyi gazdaság fejlesztése, a versenyképesség javítása 2.3.A. Ipari park lehatárolása (KTC) 2.3.B. Új logisztikai központ kialakítása (KTC) városon kívül, ez a legvalószínûbb fejlõdési irány, nem az ipar 2.3.C. Geotermikus energia kihasználása (termálvíz a strandon) az intézményrendszer fûtésére, az egész központra) Letenye gazdasági háttérintézményeinek a város vonzáskörzetére gyakorolt hatásai a városfunkciókon keresztül Gazdasági funkció: Az ipari park további, a kistérségben mûködõ vállalatokat vonzhat Letenyéhez, élénkítve annak gazdaságát. Foglalkoztatási funkció: Az ipari park már most is alkalmaz környékbeli lakosokat. Újabb cégek beköltözésével a foglalkoztatási funkció tovább erõsödhet Turizmus Azt kell rögzítenünk, hogy az általánosságban kedvezõ adottságok ellenére a turizmus még csak gyermekcipõben jár, a térség gazdaságában nem bír nagy súllyal. A településen az ágazat eltartó képessége csekély, így leginkább csak a családok kiegészítõ tevékenységének számít. A legnagyobb turisztikára épülõ beruházás a Radics welness panzió az Egyeduta városrészben. A városi Önkormányzat 2004-ben megépítette termálfürdõjét, felújította kempingjét, mely jelentõs vonzerõvel bír ban új medencével, a kemping részen szálláshelybõvítéssel emelte a színvonalat. Jelenleg a fürdõn úszó-, gyermek-, tanés ülõmedence (élményelemekkel) található. A szezonális fürdõ üzemeltetése 15 milliós veszteséggel jár együtt, mely jelentõsen megterheli a város gazdálkodását. Letenye Város Önkormányzata oldal 18

19 Képek a termálfürdõrõl Letenye Város Önkormányzata oldal 19

20 Egyre nagyobb teret kap a térségben a természetbarát és aktív turisztika, melynek szinte csak az alapfeltételei, a környezete van jelen. Mivel az adottságok jók, ugyanakkor az ágazat egyre divatosabb, ki kell használni a benne rejlõ lehetõségeket. A természetbarát és aktív turisztika fontossága miatt ebben a fejezetben is érdemes pár mondatban kitérni Letenye természet-, és környezetvédelmére. A településen jelenleg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik a természetvédelem területén. A Mura hullámtere, valamint pár ingatlan a gátakon kívül is megkapta 2007-ben az európai ökológiai hálózat elemei, az úgynevezett Natura besorolást. A településen található további országos védettségû területek is, így például a Csitári forrás, vagy a mocsarak. További védelembe részesült a kastélypark maga, valamint a kemping, termálfürdõ területén lévõ 150 éves tölgyfák. Fontos megemlíteni a város közvetlen közelébe található védett területeket, melyek már most is jelentõs természetbarátot vonz, így a Vétyemi Õsbükkõs, valamint a Budafai Alborétum. A természeti értékek ilyen koncentráltsága és sokfélesége a turizmus szempontjából pozitív jelentõséggel bír. Ugyancsak kedvezõ turisztikai adottságnak tekinthetõ az épített környezet, ezért célszerû egy rövid összefoglalás a az épített környezet, építészeti és természeti örökség védelmérõl is. A város országosan védett épületei a volt Andrássy kastély, a volt fogadó, a római katolikus templom. A város régebbi utcáiban több értékes, az egykori életmódra, építészeti és beépítési formára utaló épület található. Ugyancsak értékes présházak találhatók a letenyei szõlõhegy területén. Természeti értékek közül belterületen a Kastélypark az elsõdlegesen védendõ érték, külterületen védett a forrás, valamint a gáton belüli hullámtér, mely Natura 2000 védettség alá tartoznak. Szálláshelyek Szélkakas étterem-panzió Letenye Városi termálfürdõ és kemping Arany Bárány Vendégfogadó Vig panzió, pizzéria, étterem Fapuma Motel és sörözö Radics Panzió Étterem & Wellness központ Muracenter Restaurant & Panzió Vendéglátás Aranysas étterem Letenye Város Önkormányzata oldal 20

21 A kistérség idegenforgalma: A kistérség idegenforgalma ma kis volumenû, inkább több lokális attrakció laza halmaza, mint kistérségi desztináció. Nem csupán mennyiségi, de minõségi problémák is sújtják. A kínálati oldal meghatározói közül a vonzerõk vonatkozásában a statisztikai kistérség több tekintetben komparatív elõnyökkel rendelkezik. Kifejezetten nagy perspektívái vannak a vonzó természeti környezetre épülõ turisztikai ágazatoknak, mint például az aktív turizmusnak, a falusi turizmusnak, a bor- és gasztronómiai turizmusnak. Jók a lehetõségek a gyógy- és termálturizmus terén is, és van lehetõség a kulturális- és örökségturizmus fellendítésére is. A kistérség vendéglátása A szálláshelyek és az étkezési és szórakozási lehetõségek területén már nem ilyen kedvezõ a helyzet. A kistérségi szállások típusait az alábbi táblázat mutatja. Bár a KSH adatok nem teljes körûek és 2003 óta bõvült is a kör, mégis azt mondhatjuk, hogy a szállások száma kevés. Egyes szálláshelytípusok a Letenyei statisztikai kistérség településein 2003-ban (db) Település falusi szállásadók száma ifjúsági szállók száma kempingek száma magán fizetõ vendéglátók száma magánszállásadás szállásadóinak száma nyaralóházak száma panziók száma szállodák száma turistaszállások száma Bánokszentgyörgy Bázakerettye Becsehely Borsfa Bucsuta Csörnyeföld Kerkaszentkirály Kiscsehi Kistolmács Lasztonya Letenye Lispeszentadorján Maróc Molnári Murarátka Muraszemenye Oltárc Petrivente Pusztamagyaród Rigyác Semjénháza Szentliszló Szentmargitfalva Tótszentmárton Tótszerdahely Valkonya Várfölde Zajk gyógyszállók száma Letenye Város Önkormányzata oldal 21

22 A hazai turizmus szálláshelystruktúrájában a legnagyobb népszerûségnek a háromcsillagos szállodák örvendenek, ezt a panziók, a kétcsillagos szállodák és a turistaszállók követik Kempingek, üdülõházak, ifjúsági- és turistaszállók, panziók, három csillagos szállók (2 db) jelen vannak a térségben, de kétcsillagos szálló, illetve háromnál magasabb minõsítési osztályba tartozó egyáltalán nincs. Általánosságban rögzíthetõ, hogy a minõségi szálláshelyek hiányoznak a kistérségi kínálatból. A vendéglátó- és szórakozóhelyek tekintetében ugyancsak mennyiségi és minõségi problémák érzékelhetõk. A vendégéjszakák számának alakulása a Nyugat-dunántúli régió kistérségeiben 2003-ban vendégéjszaka Keszthely-Hévízi Sopron-Fertõdi Gyõri Csepregi Nagykanizsai Szombathelyi Mosonmagyaróvári Sárvári Zalaegerszegi Kõszegi Zalaszentgróti Szentgotthárdi Lenti Õriszentpéteri Letenyei Körmendi Celldömölki Kapuvári Pannonhalmai Téti Csornai Vasvári kistérség Forrás: TEIR adatbázis, 2005 Kapcsolódás a stratégiához 1. számú tematikus cél, A helyi kulturális, történelmi és természeti, táji adottságok kihasználásával a turizmus fejlesztése 1.1. A. Templom homlokzatának felújítása (RTC) 1.1.B. Kastély épület felújítása, mûvelõdési kiállítási központ kialakítása (R- KTC) külsõ-belsõ felújítás, helyreállítás (nyílászárók, burkolatok, festés, kp. Fûtés, villanyvezetékek cseréje) 1.1.C. Andrássy sétány kialakítása 1.1.D. Rendezvénytér kialakítás (rendezvénysátorral és borházakkal /színpad van/) 1.1.J. Termálfürdõ fejlesztése 1.1.K. Kempingfejlesztés 1.1.L. Magán szálláshelyfejlesztés Letenye Város Önkormányzata oldal 22

23 3. számú tematikus cél: A vonzó természetes és épített környezetnek a kialakítása a szabadidõ helyben történõ tartalmas eltölthetõsége érdekében. 3.1.A. Kulturális központ kialakítása, színterek, kiállító terek építése, múzeumok felújítása, létesítése (RTC) 3.2.B. Kastély épület felújítása (RTC) 3.2.C. Templom felújítása 3.3.A. Konferencia központ kialakítása (KTC) 3.3.B. Turisztikai potenciál növelése Letenye népszerûségét eddig is növelõ, meglévõ hagyományos turisztikai események és látványosságok fejlesztése, nemzetközi hírûvé tétele. (R-KTC) 3.3.C. A hazai és nemzetközi turisztikai piacon való megjelenés támogatása (R-KTC) Letenye turizmusának a város vonzáskörzetére gyakorolt hatásai a városfunkciókon keresztül Turisztikai funkció: A természetbarát és aktív turisztika térnyerése természetesen nem csak Letenye határain belül fejti ki hatásait, az ide érkezõ turisták a szomszédos településekhez tartozó erdõket is látogatják. A mûemléki kastélyt, fogadót és templomot látogatók szintén barangolásokat tehetnek a szomszédos településeken. Letenye Város Önkormányzata oldal 23

24 Település állandó népesség év 3-5 év 6-13 év 14 év év év 60-x év 60 éven felüliek aránya Petrivente ,4 Borsfa ,5 Rigyác ,3 Molnári ,5 Bánokszentgyörgy ,1 Tótszentmárton ,1 Pusztamagyaród ,3 Szentliszló ,3 Tótszerdahely ,8 Bázakerettye ,2 Zajk ,5 Oltárc ,9 Kerkaszentkirály ,7 Csörnyeföld ,5 Murarátka ,0 Lispeszentadorján ,0 Szentmargitfalva ,0 Kiscsehi ,8 Várfölde ,9 Maróc ,0 Lasztonya ,6 Valkonya , Társadalom Demográfia Letenye városának lakossága jelenlegi lakosainak a száma fõ. A népsûrûsége 109,06 fõ/km2. A legnagyobb népessége a településnek az 1950-es évek elején volt, amikor a lakosság meghaladta a et. A tízévenkénti népszámlálások arról tanúskodnak, hogy a népességcsökkenés mértéke a 70-es, 80-as években volt a legnagyobb, mára kissé mérséklõdött. Ez azért következett be, mert a mobil, vállalkozó szellemû társadalmi rétegek száma ekkora már jelentõsen lecsökkent, s elsõsorban az elöregedésbõl adódó népességfogyás az, ami miatt folyamatosan csökken a települések lélekszáma és 2003 között a Letenyei statisztikai kistérség népességének fogyása 3,5% volt, Letenye városának 2,4%, mely magasan meghaladta a megyei (1,5%), az országos (1,6%) és a régiós (2%) szintet. A fogyás nem a vándorlási egyenleg negatív jellegébõl adódik, hanem a természetes szaporodás indexének rendkívül kedvezõtlen alakulásából. A migráció már évekkel korábban megszedte a maga vámját, jószerével mindenki elment aki tehette, így a helyi társadalom erõteljesen elöregedett. A város népességének demográfiai szerkezete országos átlagban is igen rossznak nevezhetõ. Erõsen matulus népességrõl van szó, melyet alátámaszt többek között az, hogy 2004-ben a Letenyén a 60 éves vagy ennél idõsebb lakosság aránya 20,6%, ami országos szinten a tizedik legkedvezõtlenebb érték a városok között. A lakónépesség korcsoportonkénti megoszlása és a 60 éven felüliek aránya a Letenyei városában 2003-ban Becsehely ,1 Letenye ,6 Semjénháza ,8 Kistolmács ,6 Muraszemenye ,1 Bucsuta ,5 Forrás: KSH, TEIR adatbázis Népesség kor szerinti megoszlása 0-2 év 3-5 év 6-13 év 14 év év év 60-x év Letenye Város Önkormányzata oldal 24

25 A foglalkoztatási szempontból aktív réteg nagysága a teljes népességhez mérten régiós átlagnak megfelelõ, a lakosság 60,36 %. A Nyugat-dunántúli régióban az átlag 59,8%. A régiós átlagot a nagy és fejlett városok jelentõsen emelik, míg az aprófalvas területek rontják a statisztikát. A 0-17 éves korosztály aránya alapján a város helyzete nem rossz (19,01%), a régió középmezõnyében foglal helyet (régiós átlag 18,4%). Ez a relatíve kedvezõ érték azonban csak átmeneti állapotot tükröz, e korosztály nagy része a késõbbiek során elhagyja a kistérséget, valamint a gyermekszám jelentõs része hátrányos helyzetû roma családban nevelkedik, így nem várható, hogy aktív keresõ legyen. Ez azért következett be, mert a mobil, vállalkozó szellemû társadalmi rétegek száma ekkora már jelentõsen lecsökkent, s elsõsorban az elöregedésbõl adódó népességfogyás az, ami miatt folyamatosan csökken a települések lélekszáma. A demográfiai viszonyok kedvezõtlen alakulásának igen komoly társadalmi, gazdasági kihatásai vannak. A település elvesztette népességének aktív rétegét, mivel az elvándorlás elsõsorban a vállalkozó szellemû, gazdaságilag aktív, fiatal réteget csábította el. Nem csupán egy egyszerû elvándorlási folyamatról van szó, hanem annak kontraszelektív jellegû változatáról. Letenye népessége majdnem minden szempontból életkor, családösszetétel, iskolázottsági szint, szakképzettség torzult, csonka. A kritikus demográfiai helyzet olyan negatív, egymást erõsítõ társadalmi folyamatokat indukál, mint például a lakásállomány leromlása, a társadalmilag leszakadó néprétegek fokozódó térnyerése és ezzel együtt a szociális problémák eszkalálódása, az etnikai arányok átrendezõdése, a kultúrtáj leromlása stb. Ennek jelei határozottan felismerhetõk. A település- és a torz demográfiai szerkezet rányomja bélyegét a térség humán erõforrásainak milyenségére. Iskolázottsági mutatók is rosszak. Letenyén csak alapfokú oktatási intézmény található. Középfokú oktatási intézmény hiányában a továbbtanuló diákok középiskolába Nagykanizsára és Lentibe ingáznak. A legtehetségesebb fiatalokat a felsõoktatás végleg kiemeli a településrõl, közülük szinte senki sem tér már vissza. E folyamatok konzerválják a humánerõforrásbeli elmaradottságot. Az iskolázottsági színvonalra a évi népszámlálás adataiból tudunk következtetni. Az általános iskolát be nem fejezett népesség aránya a Lengyeltóti mellett a Letenyei statisztikai kistérségben a legmagasabb az egész Dunántúlon. Ez az arány Letenyére is elmondható Letenyén az érettségivel a lakosság mindössze 12,2 ezreléke rendelkezett, ami a régió legrosszabb mutatója, s nincs ez másként a felsõfokú végzettséggel rendelkezõk tekintetében sem (19,9 ezrelék). Mindezek egyenes következménye, hogy a potenciális szellemi elit igen szûk körû, és belsõ tagozódása is meglehetõsen torz. A helyi értelmiség döntõ részét, közel 80%-át a közintézményekben dolgozó pedagógusok és köztisztviselõk teszik ki. Súlyos gond, hogy szinte teljes egészében hiányzik a mûszaki értelmiség. A szellemi elit céljaiban sem egységes, ez pedig az együttmûködés ellenében hat. A szellemi munkából származó egy fõre vetített jövedelem 2003-ban a Letenyén rendkívül alacsony, Ft/fõ csupán. Letenye Város Önkormányzata oldal 25

26 Letenye számottevõ, növekvõ arányú roma lakossággal bír. Számarányukat csak becsülni lehet, mert körükben az identitás vállalása igen alacsony. A évi népszámlálás alkalmával csak kevesen vallották magukat romának. A helyi roma népesség többszörösen hátrányos helyzete a település egyik legkomolyabb társadalmi problémája. Összességében elmondható, hogy Letenye népessége a mellett, hogy erõsen csökkenõ számú, matulus jellegû, szociális feszültségekkel erõsen terhelt, a humán erõforrás minõségének vonatkozásában hátránnyal, a foglalkoztatás terén pedig elhúzódó problémákkal küzdõ. A helyi társadalom a felsorolt nézõpontokból tekintve komoly válságtüneteket mutat, melybõl a kivezetõ út jelen pillanatban még nem látszik Foglalkoztatás A foglalkoztatási szempontból aktív réteg nagysága a teljes népességhez mérten régiós átlagnak megfelelõ, a lakosság 60,36 %. A Nyugat-dunántúli régióban az átlag 59,8%. A régiós átlagot a nagy és fejlett városok jelentõsen emelik, míg az aprófalvas területek rontják a statisztikát. Letenye és térségének foglalkoztatási mutatói az elmúlt 15 évben folyamatosan kedvezõtlenül alakultak, így kisebb megszakításokkal szinte mindig itt volt Zala megyén belül a legmagasabb a munkanélküliségi ráta. A korábbi évtizedekben hasonlóan sokan ingáznak, - elsõsorban Zalaegerszegre a Flextronicsba. A regisztrált munkanélküliek aránya Magyarország kistérségeiben 2003-ban Forrás: TEIR adatbázis, KSH 2005 Letenye Város Önkormányzata oldal 26

27 Mint a következõ táblázatból is látszik, régiós összehasonlításban sem jobb a helyzet. Az összlakossághoz mérten a Letenye térsége volt a legmagasabb a regisztrált munkanélküliek aránya a régióban 2004-ben, országos szinten is a legsúlyosabb térségekhez tartozik. A regisztrált munkanélküliek és nyilvántartott álláskeresõk száma és változása Zala Megyei Kirendeltségeken Munkanélküliek száma(fõ) február február Kirendeltség megnevezése február január havi az elõzõ év februári havi a január havi január február százalékában százalékában Keszthely ,2 103,1 Lenti ,1 92,2 Nagykanizsa ,5 102,9 Zalaegerszeg ,5 106,1 Zalaszentgrót ,2 102,7 Letenye ,3 102,0 Megye összesen ,9 102,9 A nyilvántartott álláskeresõk aránya (a gazdaságilag aktív népességhez) Kirendeltségenként Kirendeltség megnevezése Nyilvántartott álláskeresõk aránya (%) február január február Változás az elõzõ év februárhoz viszonyítva Változás 2006 január hónaphoz viszonyítva Keszthely 8,9 10,6 10,9 2 0,3 Lenti 11,2 11,4 10,5-0,7-0,9 Nagykanizsa 9,9 11,8 12,1 2,2 0,3 Zalaegerszeg 7,8 8,4 9 1,2 0,6 Zalaszentgrót 12,7 12,9 13,3 0,6 0,4 Letenye 14,2 16,4 16,7 2,5 0,3 Megye összesen 9,5 10,7 11 1,5 0,3 Letenye Város Önkormányzata oldal 27

28 A regisztrált munkanélküliek összlakossághoz mért aránya a Nyugat-dunántúli régió statisztikai kistérségeiben 2004-ban (%) kistérség % Sopron-Fertõdi 1,5 Mosonmagyaróvári 1,9 Gyõri 2,2 Csornai 2,2 Pannonhalmai 2,5 Csepregi 2,5 Szombathelyi 2,5 Celldömölki 2,7 Zalaegerszegi 2,7 Kõszegi 2,7 Téti 2,8 Sárvári 2,8 Keszthely-Hévízi 3,0 Kapuvári 3,2 Körmendi 3,6 Õriszentpéteri 3,6 Lenti 3,7 Vasvári 3,8 Nagykanizsai 3,8 Szentgotthárdi 4,1 Zalaszentgróti 4,4 Letenyei 4,7 Letenyén élõ munkavégzõ korú és regisztrált letenyei munkanélküliek száma: Munkavégzõ korú Nyilvántartott Munkavégzõ korú népesség (fõ) álláskeresõ (fõ) és álláskeresõk aránya (%) , , , , ,64 Letenye Város Önkormányzata oldal 28

29 , , , , , , , , , , , , , , ,21 Forrás: Letenye Város Önkormányzata Az utóbbi évek tendenciái A munkahelyteremtés feltételeinek javítása a településen az eddigieknél is fontosabb feladat, mivel a munkanélküliek aránya meghaladja az országos átlagot, a megszorító kormányzati intézkedések következtében a lakosság egy jelentõs részének szegényedése tovább folytatódott. Az elmúlt évek kedvezõtlen makrogazdasági folyamatai a térségben is érvényesültek. Az ipari jellegû tevékenységek, a mezõgazdaság, a vállalkozások fejlõdése elmaradt az Unióhoz történõ csatlakozást követõ várakozásoktól. A város elsõ számú foglalkoztatója továbbra is az OWI Zala Bt. maradt, azonban a foglalkoztatottak száma csökkent. Külföldi befektetõk az elmúlt ciklusban az érdeklõdés szintjén maradtak. Az Ipari Parkban gépipari ágazatban az Antal Kft. és Benkõ Lajos vállalkozása jól prosperált, fejlõdött. Pályázati forrásból, üzemcsarnok kialakításával mintegy 40 fõ munkaerõt foglalkoztatnak. Nõi betanított munkást a COLOR varroda, illetve kisebb vállalkozások igényelnek. Letenye Város Önkormányzata intézményei révén az egyik legnagyobb foglalkoztatónak minõsül a mintegy 180 fõs köztisztviselõi és közalkalmazotti állományi létszámmal. Továbbá a Gondozási Központ, a Termálfürdõ létrehozásával, illetve közmunkaprogramjaival teremtett munkalehetõséget a kevéssé képzett munkaképes korúaknak. Letenyén és térségében továbbra is meghatározó maradt a mezõgazdasági, erdõgazdasági, faipari tevékenység. Letenye Város Önkormányzata oldal 29

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Célterület adatlap. Helyi termék- és szolgáltatásfejlesztés támogatása / 1022427. 890b09

Célterület adatlap. Helyi termék- és szolgáltatásfejlesztés támogatása / 1022427. 890b09 Célterület adatlap Helyi termék- és szolgáltatásfejlesztés támogatása / 22427 Pályázati felhívás azonosító: 1 022 427 Helyi Akciócsoport: UMVP intézkedés: Jogcím: Célterület megnevezése: Vonatkozó HPME-k:

Részletesebben

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 Készült: a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása megbízásából a Pannon Projekt Kft által Zalakaros 2009 1 TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK, MÓDSZERTANI

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

A SZERENCSI KISTÉRSÉG

A SZERENCSI KISTÉRSÉG A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

Bucsuta község településrendezési terve. Településfejlesztési koncepció

Bucsuta község településrendezési terve. Településfejlesztési koncepció 1. Előzmények Bucsuta község hatályban lévő rendezési terve 1986 -ban készült. Az időközben bekövetkezett társadalmi, gazdasági, műszaki, jogszabályi változások és az újabb településfejlesztési elképzelések

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós Tisztelt Olvasó! Nógrád megyében idén elsõ alkalommal és nem titkolva, hogy hagyományteremtõ szándékkal jelentkezik a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nógrád Megyei Hírlap és az APEH Észak-magyarországi

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai

GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai Kovács Gergő Péter kistérségi referens Gödöllő Város Polgármesteri Hivatal Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0 GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2016. február 2. Készítette: Metacom 96 A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SELLYE INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Integrált Városfejlesztési Stratégia Barcs Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2009-2013. Tartalomjegyzék 1. A város szerepe a településhálózatban...5 1.1 Barcsi Kistérség legfontosabb jellemzői...5 A Barcsi Kistérség

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Velencei-tó a Természetes Egészség A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Integrált Városfejlesztési Stratégiája Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése,

Részletesebben

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Teljes Akcióterületi Terv készült Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata megbízásából a Budapesti integrált városfejlesztési program Budapesti kerületi központok fejlesztése (kódszám: KMOP-5.2.2/B-2008-0016)

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TISZACSEGE 2012-2020 1.2 Tiszacsege polgárainak bevonásával 2012. november 1 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 7 1.1. Hosszú távú jövőkép... 8 1.2. Tiszacsege, az

Részletesebben

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

Szeged MJV Gazdaságfejlesztési Stratégiája

Szeged MJV Gazdaságfejlesztési Stratégiája Szeged MJV Gazdaságfejlesztési Stratégiája 1 Tartalom BEVEZETÉS 5 A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA CÉLJA: 5 STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA: 5 A STRATÉGIAI JAVASLAT SZERKEZETE 6 1. HELYZETÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016.

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016. Vezetői összefoglaló 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz Helyi Fejlesztési Stratégiánk hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre

Részletesebben

Projekt azonosító: NYDOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Projekt azonosító: NYDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 SZENTGOTTHÁRD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: NYDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Nyugat-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...

Részletesebben

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

ÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.

ÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. ÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS 2002 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. 2002 K Ö R N Y E Z E T I J E L E N T É S MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. TARTALOM Köszöntõ Az MVM Rt. küldetése A Magyar Villamos Mûvek

Részletesebben

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület előzetesen elismert LEADER Helyi Akciócsoport 2016. február 1 Tartalom Tartalom...2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 57/2014. (IV.30.)

Részletesebben

A Veszprémi Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja

A Veszprémi Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja A Veszprémi Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja 2005. április hó Pro-Vital 2000 Fejlesztési Tanácsadó és Beruházásszervező Kft. Tartalomjegyzék I. A KISTÉRSÉG HELYZETE, SAJÁTOSSÁGAI...4

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1 S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Készült a Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 Munkaanyag 2015. május BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015.

Részletesebben

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 TERVEZET A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 11/2016. (I. 28.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program 2004. április Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: 456 50 90; fax: 456 50 99; E-mail: terra95@hu.inter.net; www.terra-studio.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...4 Építőipar...5

Részletesebben

TERMÁLVÍZ-HASZNOSÍTÁSI PROGRAM NAGYSZÉNÁS GEOTERMIKUS ADOTTSÁGAINAK KIAKNÁZÁSÁRA

TERMÁLVÍZ-HASZNOSÍTÁSI PROGRAM NAGYSZÉNÁS GEOTERMIKUS ADOTTSÁGAINAK KIAKNÁZÁSÁRA TERMÁLVÍZ-HASZNOSÍTÁSI PROGRAM NAGYSZÉNÁS GEOTERMIKUS ADOTTSÁGAINAK KIAKNÁZÁSÁRA A PROJEKT AZONOSÍTÓ SZÁMA: KEOP-4.3.0/11-2013-0003 Szakmai kiadvány ÚJ KORSZAK KEZDŐDIK NAGYSZÉNÁS TÖRTÉNETÉBEN Ez a kiadvány,

Részletesebben

Demográfia. Lakónépesség, 2005

Demográfia. Lakónépesség, 2005 Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

B/8386. számú JELENTÉS. az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről. I-II. kötet. I. kötet

B/8386. számú JELENTÉS. az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről. I-II. kötet. I. kötet MAGYARORSZÁG KORMÁNYA B/8386. számú JELENTÉS az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről I-II. kötet I. kötet Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2016. január Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

URBANITÁS Kft. HÉTFA Elemző Központ Kft.

URBANITÁS Kft. HÉTFA Elemző Központ Kft. RÁKOSMENTE 2015 2020 INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KÉSZÍTETTE a PEST-BUDAPEST konzorcium részéről: URBANITÁS Kft. Berényi Mária Vojnits Csaba Ferenc Felelős tervező településtervező Településtervező

Részletesebben

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában:

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában: Szám: 2/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. február 15-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

Budapest XIX. kerület Kispest Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Budapest XIX. kerület Kispest Integrált Városfejlesztési Stratégiája Integrált Városfejlesztési Stratégia Budapest XIX. kerület Kispest Integrált Városfejlesztési Stratégiája 28. május Budapest XIX. kerület - Kispest 1 Integrált Városfejlesztési Stratégia Tartalomjegyzék

Részletesebben

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések 1. Vezetői összefoglaló A Vezetői összefoglaló a HVS felülvizsgálati folyamatának és tartalmának rövid összegzése. Felidézi a HVS hez megfogalmazott Jövőképet, majd röviden indokolja a felülvizsgálat szükségességét,

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Hajdúdorog 2010 1 KÉSZÍTETTE: Koncept 2000 Bt. Dr. Szabó Attila Közgazdász IVS Hajdúdorog Város részéről projektvezető: Csige Tamás Polgármester Az IVS készítésében

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA HÉVÍZ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. május TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. HELYZETELEMZÉS... 10 3.1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

SZEKSZÁRD MJV INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 1. oldal a 349-ből SZEKSZÁRD MJV ÖNKORMÁNYZATA

SZEKSZÁRD MJV INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 1. oldal a 349-ből SZEKSZÁRD MJV ÖNKORMÁNYZATA SZEKSZÁRD MJV INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési

Részletesebben

ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ FÁZIS

ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ FÁZIS ZALA MEGYEI KÖZGYŰLÉS ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ FÁZIS (1. SZÁMÚ MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT) (v.06.) 2013. június 5. Tartalomjegyzék 1. Jövőkép és átfogó célok... 3 1.1. Zala megye

Részletesebben