Farkas Szilárd. e közigazgatási szakmérnök jelölt. szakdolgozat feladatkiírása es tanév

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Farkas Szilárd. e közigazgatási szakmérnök jelölt. szakdolgozat feladatkiírása 2010 2011 es tanév"

Átírás

1 PANNON EGYETEM Felnőttképzési Intézet 8201 Veszprém, Egyetem u. 10. Dr. Fogrsi István szkvezető Alklmzott Gzdságtn Tnszék Frks Szilárd e közigzgtási szkmérnök jelölt szkdolgozt feldtkiírás es tnév Az emgyrország Progrm bemuttás z Információs Társdlom mentén és z emgyrország Pontok e szolgálttásink továbbfejleszthetősége Zl megyében Feldt: - Mutss be z információs társdlom történetét, definícióit, ismertesse z információs társdlom többoldlú megközelítését és modelljeit! - Htározz meg digitális írástudás foglmát, és jellemezze digitális esélyegyenlőség mgyrországi helyzetét, mutsson be pár külföldi Közösségi Internet Hozzáférési Pont megvlósítást! - Mutss be z emgyrország Centrum szervezeti felépítését, működését és z emgyrország Pontok működését! - Kuttásábn vizsgálj meg Zl megyei emgyrország Pontok e szolgálttásink helyzetét, továbbfejleszthetőségét, mjd tegyen jvsltot lehetséges megoldásokr! Témvezető: Dr. Fogrsi István szkvezető A szkdolgozti feldtok teljesítését igzolom: Dr. Kozm Ágot egyetemi témvezető

2 Érkezett Nyomttott Elektronikus Pnnon Egyetem Gzdságtudományi Kr Felnőttképzési Intézet Eredetiségi nyiltkozt szkdolgoztról Hllgtó dti Név, Neptun kód Elérhetőség Levelezési cím (ir. sz., város) (utc, házszám stb.) Kr (rövidítve), szk Frks Szilárd M Z Q R Z 06 20/ frksszilrd@gylcomp.hu Letenye Bjcsy Zs. E. u. 10. G T K mester szintű e közigzgtási szkmérnök szk I Szkdolgozt címe Szkdolgozt dti Az emgyrország Progrm bemuttás z Információs Társdlom mentén és z emgyrország Pontok e szolgálttásink továbbfejleszthetősége Zl megyében Szkszeminárium vezető Bedási htáridő Dr. Kozm Ágot Oldlszám összesen 91 oldl Alulírott Frks Szilárd nyiltkozom, hogy cstoltn bedott szkdolgozt teljes egészében sját munkám. A felhsznált forrásokt z irodlomjegyzékben feltüntettem, rájuk vontkozó, szbályszerű hivtkozásokt szövegben megtettem. A dolgozt más szkon vgy intézményben sem sját nevemben, sem másébn nem került bedásr. Tudtábn vgyok nnk, hogy plágium (más munkájánk sjátomként történő feltüntetése) esetén dolgozt érvénytelen, ezért elutsításr kerül.... (láírás

3 Trtlomjegyzék BEVEZETÉS, TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA I. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE AZ INFORMÁCIÓS ÉS TUDÁSTÁRSADALOM FOGALMA, EREDETE ÉS ÉRTELMEZÉSEI AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSE ÉS MODELLJEI A PREMODERN, POSZTMODERN, MODERN ÉS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FEJLESZTÉSEK EURÓPAI PROGRAMJAI, STRATÉGIÁI DIGITÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉG HELYZETE M AGYARORSZÁGON ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉS AZ E ERNYŐ NEMZETI SZÉLESSÁVÚ STRATÉGIA, ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉS INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS KITEKINTÉS, KÖZÖSSÉGI INTERNET HOZZÁFÉRÉSI PONTOK EURÓPÁBAN ÖSSZEFOGLALÁS EMAGYARORSZÁG, MINT ELEKTRONIKUS MAGYARORSZÁG EM AGYARORSZÁG PROGRAM BEMUTATÁSA Hozzáférést Mindenkinek Hozzáértést Mindenkinek Hozzáértést Mindenkinek, Hálóztot építünk A progrm jövője, további elképzelések AZ EM AGYARORSZÁG CENTRUM BEMUTATÁSA A HELYI EM AGYARORSZÁG PONT ÉS AZ INTEGRÁLT KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÓ TÉR II. KUTATÁS: EMAGYARORSZÁG PONTOK E SZOLGÁLTATÁSAINAK TOVÁBBFEJLESZTHETŐSÉGE ZALA MEGYÉBEN KUTATÁS BEMUTATÁSA, LEÍRÁSA ÉS KIÉRTÉKELÉSE III. KUTATÁS ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSE HIPOTÉZISEK FELÁLLÍTÁSA KUTATÁSI EREDMÉNYEK PREZENTÁLÁSA HIPOTÉZISEK ELFOGADÁSA VAGY ELVETÉSE, KÖVETKEZTETÉSEK A KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉS TAPASZTALATAI ÉS ÖSSZEGZÉSE ÖSSZEFOGLALÁS ÉS JAVASLATTÉTEL SZAKIRODALOM JEGYZÉK FÜGGELÉK SZÁMÚ FÜGGELÉK SZÁMÚ FÜGGELÉK MELLÉKLET SZÁMÚ MELLÉKLET SZÁMÚ MELLÉKLET SZÁMÚ MELLÉKLET SZÁMÚ MELLÉKLET

4 Kivont Szkdolgoztom témválsztás z információs társdlom köré épült z emgyrország Centrum bemuttásávl, emgyrország Pontok működésével, digitális és információs írástudás fejlesztésével fogllkozik. Feldtom és kitűzött célom z volt, hogy Zl megyei emgyrország Pontok mindennpi munkáját bemutssm, kuttásombn kitérjek legfontosbb problémákr és lehetséges megoldásokr. Megvizsgáltm és jellemeztem mgyr állmpolgárok és z emgyrország Pontok kpcsoltát, válszt kerestem digitális írástudás fejlesztésére és z elektronikus (köz)szolgálttások igénybe vételének kérdéseire. Kuttásom eredményeként körvonlzódtk legsúlyosbb problémák, melyek közé trtozott hátrányos helyzetből dódó nehézségek problémáj, digitális írástudás fejlesztésének megoldás és z idősek kpcsolt z elektronikus ügyintézés vontkozásábn. Kulcsszvk: információs társdlom, hálózti társdlom, digitális esélyegyenlőség, digitális írástudás, emgyrország Pont, emgyrország Centrum, közösségi Internet hozzáférési pont, ügyfélkpu, Információs Társdlmi Tnácsdó, elektronikus ügyintézés, elektronikus (köz)szolgálttás

5 Auszug Die Themenwhl meiner Fchrbeit hndelt sich um die Informtionsgesellschft, mit der Präsenttion des eungrn (emgyrország) Zentrums, der Arbeitsweise der eungrn (emgyrország) Punkte und der Entwicklung von digitler und informtioneller Schriftkenntnissen. Meine Aufgbe und Zielsetzung wr, die lltägliche Arbeit der eungrn Punkte im Komitt Zl vorzustellen, uf die wichtigsten Probleme und die möglichen Lösungen in meiner Forschung hinzuweisen. Ich hbe die Verbindung zwischen den ungrischen Sttsbürgern und den eungrn Punkten untersucht und chrkterisiert, hbe Antworten uf Frgen in der Entwicklung der digitlen Schriftkenntnisse und bei der nspruchnhme elektronischer Dienstleistungen gesucht. Durch meine Forschungen zeichneten sich die schwerwiegenden Probleme, inbegriffen Schwierigkeiten us nchteiliger Sitution ergebene Probleme, die Lösung der digitlen Schriftkenntnisse und die Verbindung im Bezug zwischen elektronische Dienstleistungen und ältere Menschen. Stichwörter: Informtionsgesellschft, Netzwerkgesellschft, digitler Chncengleichheit, digitler Schriftkenntnis, eungrn Punkte, eungrn Zentrum, Gemeinschftsinternet, Zugriffspunkte, Kundentür, Informtion Berter, elektronischer Verwltung, elektronischer Dienstleistung Gesellschft

6 Tábláztjegyzék 1. táblázt: Az információs társdlom három, egymás mellett létező megközelítése táblázt: Nemzeti Szélessávú Strtégi lpvető célji

7 Ábrjegyzék 1. ábr: Mgyr Információs Társdlom Strtégi elemei ábr: A kori és késői doptálók diffúziós görbéjének összehsonlítás ábr: Az info kommunikációs eszközök elterjedtsége z USA bn ábr: Az emgyrország Progrm logo ábr: A Mgyr Állm és z emgyrország Centrum kpcsolt ábr: Az emgyrország hálózt modellje 2010 ben

8 Digrmjegyzék 1. digrm: Szolgálttások, melyek igénybe vehetők z emgyrország Ponton digrm: Elektronikus szolgálttások, melyek igénybe vehetők z emgyrország Ponton digrm: Válszok helyezése digrm: Rngsorolás százlékos megjelenítése kördigrmon digrm: Elektronikus közszolgálttások megjelenítése oszlop digrmon digrm: További, igénybe vehető elektronikus szolgálttások digrm: Elektronikus közszolgálttások hsznosság digrm: Elektronikus (köz)szolgálttások npi igénybe vételének állmpolgárszám digrm: PL 1447 es ljstromszámml rendelkező Információs Társdlmi Tnácsdók szám digrm: Sját honlppl rendelkező és nem rendelkező emgyrország Pontok szám digrm: Képi információ áltl dott válszok prezentálás digrm: Monitoring szoftver hsznosság digrm: Zl megyei emgyrország Pontokr betérő állmpolgárok digitális írástudtlnság digrm: Önértékelés z elektronikus szolgálttásokr vontkozón digrm: Az elektronikus szolgálttások igénybe vétele digrm: Idősebb korosztály és z elektronikus szolgálttások digrm: Hátrányos helyzetűek z emgyrország Ponton digrm: Fogytékkl élők áltl igénybevett elektronikus szolgálttások értékelése

9 Bevezetés, témválsztás indoklás Információs korbn és társdlombn élünk, hol életvilágunkt egyre inkább átszövik z információs és kommunikációs technológiár (IKT) épülő rendszerek, melyek működési mechnizmusikból, testreszbhtóságikból fkdó nyitottságuk, ruglmsságuk, vlmint hsználtuk térbeli és időbeli korlátozás nélkülisége révén változásr, lklmzkodásr kényszerítő körülményként ht ránk. Szkdolgoztombn célul tűztem ki, hogy z olvsó számár prezentálom z emgyrország Pontok információs társdlom mentén mindennpi életét és z ott folyó munkát. Dolgoztom témválsztását és kuttási témáját z emgyrország Pontok mgyrországi, de elsősorbn Zl megyei kérdése, működése és mindennpi problémájuk megoldásánk segítése indukált. Szkdolgoztombn végigvezetem z olvsót z információs társdlom foglmin, definícióin és modelljein. Bemuttom z emgyrország Progrmot, Mgyr Információs Társdlom Strtégiát (MITS), összehsonlítv z európi országokkl, Zl megyei emgyrország Pontok működését, mindennpi életét és z emgyrország Pontokon igénybe vehető elektronikus (köz)szolgálttásokt. Dolgoztom felépítése során szem előtt trtottm szerkezeti tgolást, világos gondoltvezetést és z egyszerű, közérthető stílust. Ennek megfelelően szkdolgoztom első részében elméleti kérdésekkel, vélemények ütköztetésével, szkirodlombn publikációiknk fellelhető, összegyűjtésével témábn járts fogllkozom. szerzők gondoltink, Szkdolgoztom további fejezetében hzi és külföldi progrmokt és strtégiákt muttok be, kitérek Mgyr Információs Társdlom Strtégi fontosságár. Szkdolgoztom és kuttási témám elengedhetetlen része, hogy z olvsó számár prezentáljm z emgyrország Progrm kilkulásánk hátterét, z emgyrország Progrm működését, megvlósult, jó gykorltokt, z emgyrország Pontok, mint közösségi és kommunikációs terek bemuttását. Dolgoztom kuttási részében hipotéziseket állítok fel, prezentálom és kifejtem kuttási elképzeléseim és terveim, bemuttom kuttásom módszertnát, mjd kiértékeléssel szemléltetem válszok számosságát és eredményét, továbbá z ezen lpuló hipotézisem -1-

10 elvetését vgy elfogdását, mjd jvsltokt vázolok fel lehetséges megoldásokr vontkozón. -2-

11 I. Szkirodlmi áttekintés 1. Az információs társdlom szerepe és jelentősége Bevezető gondoltokbn z olvsó különféle foglmkkl és kifejezésekkel tlálkozott, melyre szkirodlmi fejezetben kívánok mgyráztot, leírást, definíciókt, meghtározásokt kifejtetni és szemléltetni. Információs Társdlmi Tnácsdói lpismeretek etnácsdóknk című könyvben Dr. Bj Ferenc egykori közigzgtási informtikáért felelős kormánybiztos előszó, köszöntő szvi szerint z információs társdlom fejlesztése, elterjesztése számítógép kiemelt és Internet jelentőséggel hsználtánk bír hzánk meghonosítás, számár, mind versenyképességünk, mind z esélyegyenlőség megteremtése okául. A személyi számítógép, z Internet és különféle digitális berendezések, eszközök mindennpi élet részévé váltk, átformálv kpcsolttrtást, kormányzti és hivtli munkát, z okttást, z egészségügyet, kereskedelmet és z élet számos meghtározó területét. Az információs társdlmi esélyegyenlőség növelése érdekében kormányzt 2003 bn útjár indított z emgyrország Progrmot, melynek fő eleme z első szkszbn Közösségi Internet Hozzáférési Pontok (KIHOP, Public Internet Access Point, PIAP), z emgyrország Pontok (továbbikbn: pontok, emop) létrehozás volt. Évek tpsztlti megmuttták, hogy z emop ok htékony működéséhez számítógép és Internethsználttól távol mrdók bevonásához szükség vn olyn szkképzett tnácsdókr, kik segítenek z állmpolgároknk megfelelő tudás elsjátításábn, z informtiki eszközök hsználtábn és z elektronikus közigzgtási szolgálttások igénybe vételében. Ennek támogtásár indult meg 2007 ben z Információs Társdlmi Tnácsdó (etnácsdó) rendszer kiépítése, mely zömében közösségi szolgálttó intézményekben lévő emgyrország Pontok működését segítő szkemberek képzését1 és egy segítő hálózt kiépítését jelenti. A progrm sikereként elkönyvelhető, hogy eddig közel 1100 végzett etnácsdó kpcsolódott be Közösségi Internet Hozzáférési 1 Információs Társdlmi Tnácsdó (etnácsdó) képzés (PL 1447) felépítését szkdolgoztom 1. számú melléklete fogllj össze. -3-

12 Pontok npi munkájáb. (Dr. Béres I. Dr. Ngy J. T. Németh L. Ősze J. Wlkené Dr. Glmbos E., 2009, p. IV.) 1.1. Az információs és tudástársdlom foglm, eredete és értelmezései Szkdolgoztom bevezető részében különböző, z információs társdlomr vontkozó meghtározásokt, elméleteket, megközelítéseket muttok be z olvsó számár. Az információs társdlom (informtion society) szkkifejezéssel jelölt foglom zok közé foglmk közé trtozik, melyek sikertörténetüket viszonylg rövid idő ltt és komoly hátszélben futották be. A történelemben ritkán fordul elő, hogy egy felülről vezérelt és pénzügyi eszközökkel támogtott foglom intézménnyé válv világszerte ennyire egyértelmű fogdttásr tláljon szkembereknél és lkosság jelentős részénél. Hsonlóképpen ritkán tpsztlhtó, hogy egy foglom égisze ltt olyn változások induljnk el, melyek lpjibn befolyásolják mindennpi és tudományos életünket. Az információs társdlom (IT) mint foglom nélkül hogy etimológii szófejtésbe bonyolódn szerző két különböző szkterületről szármzik: z információ orientációjú mérnöki technológii, szemléletet feltételez. társdlom Az pedig információs szociológii társdlom e érték kettő konvergenciájából létrejött sjátos lkzt. A konvergenci eredményeként kifejezés új identitást vesz fel és önálló entitásként funkcionál. Ettől kezdve z információs társdlom nem tekinthető kizárólgosn sem mérnöki, sem technológii, sem szociológii formációnk. (Blogh, 2006, p ) Vnnk társdlomtudósok, kik csupán új technológii politiki, illetőleg gzdsági prdigmát látnk benne, és vnnk, kik ennél többet vélnek kiolvsni szkkifejezésből. Az előbbiekhez sorolndók többek között Dniel Bell, htvns évek jpán információs társdlmánk meghtározó kuttói, Reserch Institute of Telecommuniction nd Economics (RITE) és z Assosition for Economic Plnning (AEP) munktársi, Frnciországból Simon Nor és Alin Minc, z Ameriki Egyesült Állmokbn z osztrák szármzású Fritz Mchlup, illetőleg z ő nyomdokin hldó, de z OECD részére is munkálkodó Mrc Port -4-

13 vgy korábbi munkásság lpján hálózti társdlom felfogás képviselője, Mnuel Cstells2 is. Az utóbbik csoportjáb trtoznk zok, kik holisztikusn közelítik meg és globális lkztnk trtják, például z 1990 es években hurráoptimizmus jegyében fognt megnyiltkozások, z EU bürokrták jelentős része, Bngemnn jelentés összeállítói és z IT elkötelezettek. (Blogh, 2006, p ) Az információs társdlom foglmánk egyik első kifejlesztője közgzdász végzettségű Fritz Mchlup volt bn Mchlup kuttási szbdlmk htását kezdte tnulmányozni. Kiemelkedő munkáj 1962 ben The production nd distribution of knowledge in the United Sttes" (A tudás termelése és elosztás z Egyesült Állmokbn) című jelentős áttörést hozó tnulmányábn érte el csúcspontját. A könyv megjelenését széles körű figyelem övezte, lefordították orosz, és jpán nyelvre is. Fritz Mchlup 1962 ben vezette be z úgynevezett tudásipr foglmát. Összesen öt szegmenst különböztetett meg tudás szektorán belül: okttás, kuttás és fejlesztés, tömegmédi, információ technológiák és információ szolgálttások. Ezen felosztáson lpulv elméletével rr dott mgyráztot, hogy 1959 ben z USA GNP3 jének 29% át állított elő tudásiprbn. (Mlchup, 1962) A történelemfilozófiábn Alvin és Heidi Toffler népszerű elmélete szerint először hlász vdász gyűjtögető társdlom, mjd földművelő társdlom, z ipri társdlom, és végül z információs társdlom lkult ki. Az elméletek nem álltk helyt, mert periódusok időtrtm között ngyságrendi különbség vn, vlmint hosszú átmenetek vnnk z egyes korszkok között, ugynis legkorábbi időkre utló ktivitások (pl. hlászt) m is megvnnk, változások nem globális jellegűek, vnnk lcsonybb szinten megrekedt társdlmk is. Peter Drucker 1969 ben mellett tette le voksát, hogy mteriális, nygi jvkon lpuló gzdság és tudáson lpuló gzdság között létezik átmenet. (Drucker, 1969) 2 3 Mnuel Cstells z információs társdlom tém egyik legkiemelkedőbb, legvtottbb kuttój. GNP (Gross Ntionl Product): bruttó nemzeti össztermék. -5-

14 1970 es évek végén Mrc Port z információ gzdságbn megkülönböztetett egy elsődleges szektort (információ jvk és szolgálttások, melyeket z információ termelésében, elosztásábn vgy feldolgozásábn közvetlenül felhsználnk) és egy másodlgos szektort ( kormány és információt nem előállító vállltok belső felhsználásár készülő információ szolgálttások). Port z információ elsődleges és másodlgos szektoránk summázott GNP értékét hsznált z információ gzdság indikátorként. Port definícióját lklmzt z OECD (Orgnistion for Economic Co opertion nd Development) z információ gzdság részesedésének meghtározásához teljes gzdságon belül. Ezeken z indikátorokon lpulv z információs társdlmt olyn társdlomként htározták meg, hol GNP több, mint fele áll elő és munkválllók több, mint fele ktívn dolgozik z információ gzdságbn. (Deutsch, 1983, p ) Dniel Bell Hrvrd Egyetem professzor, posztindusztriális társdlomml kpcsoltos nézeteiről közismert. Számos könyvében és cikkben vizsgált technológi és társdlom kölcsönhtásit, illetve zt, hogyn közlekedési, energiellátó és kommunikációs infrstruktúr összeköti társdlmkt. (Kondor Fábri, 2003, p. 119.) Dniel Bell 1973 s The coming of post industril society című könyvében vizionált z információs társdlom eljövetelét. Bell szerint z információs társdlom tudás köré szerveződik, zért, hogy kezelni tudj változást, z innovációt és társdlmi kontrollt. Szerinte posztindusztriális társdlom információs társdlomnk is nevezhető, mert z információ ebben társdlombn kulcsfontosságúvá válik. (Bell, 1973) Dniel Bell (technológii politiki megközelítés) inkább posztindusztriális társdlomnk, mint információs társdlomnk tekinti társdlmi változások nyomán kilkuló új formációt. Felfogás szerint z új társdlmi berendezkedés telekommunikáción (távközlésen) lpul, és döntő htássl lehet gzdsági és társdlmi trnzkciók lebonyolításár, tudás előállításár és felhsználásár, illetve z emberek fogllkozásánk, munkájánk jellegére. Az információ és tudás szervezésének és feldolgozásánk terén végbemenő forrdlom, melyben központi szerepet játsznk számítógépek, z áltlm posztindusztriálisnk nevezett társdlom fejlődésének kontextusábn zjlik le. (Bell, 2001, p ) -6-

15 Bell elméletéhez hsonlón Peter Otto és Philipp Sonntg is zt állítj, hogy z információs társdlom z társdlom, hol fogllkozttottk ngy része z információ munkköreiben dolgozik, többet fogllkoznk például információvl, jelekkel, szimbólumokkl és képekkel, mint energiávl vgy nyggl. (Otto Sonntg, 1985) A jpán Tdo Umeso (technológii politiki megközelítés) felfogás, kitől z információs társdlom kifejezés szármzik, szintén technológii gzdsági szemléletet tükröz. Umeso gzdsági jelenségeket vizsgálv endodermális (mezőgzdság, hlászt), mezodermális (szállítás, nehézipr) és ektodermális (információ, kommunikáció, képzés) ágztokt különböztet meg. Nyomdokin hldv RITE és z AEP információkuttó csoportjánk (Informtion Study Group) munktársi 1968 bn kísérletet tesznek z információs társdlom kritériumink meghtározásár. Fárdozásik eredményeként 1971 ben világon először elkészül z Az információs társdlom megteremtésének terve 2000 ig című progrm, s politiki támogtássl megkezdődik Tm New Town építése, vgyis z információs társdlomnk mint technológii gzdsági prdigmánk megvlósítás gykorltbn. A kontinentális Európábn kezdet 1978 r, frnci köztárssági elnök részére Simon Nor és Alin Minc áltl A számítógépesített társdlom4 címmel készített jelentés kidolgozásánk idejére tehető. További komoly előrelépés Bngemnn jelentéshez5 (Europe nd the Globl Informtion Society) kpcsolódón történik: felállítják z Informtion Society Project Office t és nekilátnk progrm megvlósításánk. Ezzel Jpánt követően Európábn is politiki síkr emelkedik kifejezés trtlm. Értelmezése globális jelleget ölt, jelentése viszont nem lép túl technológii politiki prdigm síkján. Mg Bngemnn jelentés ide értve z évi Fehér Könyvet is z információs társdlmt globális (holisztikus) jelenségnek tekinti, trtlmilg viszont z információs és kommunikációs technikákon lpuló társdlomként fogj fel és tárgylj. (Blogh, 2006, p ) 4 5 Simon Nor Alin Minc, 1979 Bngemnn jelentés,

16 Rdovn Richt 1977 es érvelése szerint társdlom szolgálttásokon, okttáson és lkotó tevékenységen lpuló tudományos civilizációvá lkult át. Elmélete szerint ez z átlkulás lehet z eredménye technológii hldáson és számítógépek technológiájánk növekvő fontosságán lpuló tudományos technológii átlkulásnk, hol tudomány és technológi termelés közvetlen erőívé válik. (Richt, 1977, p ) Az 1980 s években már hjlottk rr, hogy z információs társdlmt olyn megvlósíthtó utópiként lássák és láttssák, mely megoldást jelent mindenféle társdlmi bjr. R. Stonier 1983 s The Welth of Informtion: A Profile of the Post Industril Economy című könyvében 18. százdi utópistákt megszégyenítő hngnemet üt meg. Szerinte változások eredményeképpen megvlósul Plton régi álm, mindenkiből király és filozófus válht. Az egész társdlomr kiterjedő okttási rendszer és mindenki számár korlátlnul rendelkezésre álló információ esélyeket d mindenki számár, hogy értelmesen rendezze be z életét. Az nygi jvk szűkössége megszűnik. Ahogyn z ipri társdlom eltüntette rbszolgságot, z éhínségeket és pestist, z információr lpozódó posztindusztriális társdlom felszámolj z egyéni szbdságot elnyomó represszív tekintélyeket, hrcot és háborút. (Kovács, 2010) John Nisbitt 1982 ben z információs társdlomr következőket írj: Az információs társdlom gzdsági vlóság és nem csupán szellemi elvontkozttás. [ ] Megszűnik z információk terjedési késése [ ] fokoztosn új tevékenységek, műveletek és termékek látnk npvilágot. (Nisbitt, 1984) Jen Frnçois Lyotrd 1984 ben mellett érvelt, hogy tudás termelés fő erejévé vált z elmúlt pár évtized során, tudás árucikké válht. Lyotrd elmélete szerint posztindusztriális társdlom hozzáférhetővé teszi tudást likusok, hozzá nem értők számár is, mert tudás és z információ technológiák elterjedtnek társdlombn és megtörik központi struktúrák és csoportok ngy nrrtíváit. Lyotrd posztmodern viszonyrendszerként társdlomként jellemzi ezeket megváltozott körülményeket. -8- vgy posztmodern

17 Az információs társdlom foglm ltt Mnuel Cstells (technológii hálózti megközelítés) (technológii hálózti felfogás) tém ismert kuttój zt érti, hogy ez egyfjt új módj z emberi együttélésnek, hol z új kihívás z információ előállítás és vlmilyen formábn történő tárolás lesz. Felfogás szerint z információs fejlődési módnk köszönhetően z információ és tudás z előzőtől eltérő fejlődést eredményez. A technológi pedig, mely számár tudományos tudásnk dolgok elvégzésére szolgáló különféle reprodukálhtó eljárások pontos meghtározásár vló lklmzását jelenti, z 1970 es években z USA bn végbement fejlődés nyomán új információs technológiává válik. Az információs technológi z információr irányul, mindent átht, hálózti logikát követ, ruglms és konvergens. (Cstells, 2005, p ) Később Cstells szkított z információs társdlom kifejezéssel, helyette hálózti társdlom terminus technicus hsznált mellett döntött, mely szemntiki prgmtikus megközelítése z információs társdlomnk. (Cstells, 2000, p ) Jn Vn Dijk hálózttársdlmt úgy definiálj, mint egy társs formáció társdlmi és médihálóztokkl, melyek lehetővé teszik nnk elsőrngú szerveződését minden lehetséges szinten (egyéni, csoportos/szervezeti vgy társdlmi). Továbbá ezek hálóztok ennek formációnk minden egységéhez és részéhez növekvő mértékben kpcsolódnk. Vn Dijk felfogás szerint hálóztok társdlom idegrendszerévé váltk, hogyn Cstells hálózttársdlom, hálózti társdlom foglmát kpitlist átlkuláshoz kpcsolt, Vn Dijk úgy tekintett rr, mint szélesedő és szűkülő hálóztok logiki eredményére természetben és társdlombn. (Vn Dijk, 2006, p. 20.) A tudástársdlom megközelítés szerint z ezredfordulón készült dokumentumok egy részében z információs társdlom mellett mind gykrbbn egy új társdlmi formáció, tudástársdlom kifejezést hsználják. Mg szó kulturális szociológii eredetű. A 20. százd folymán zonbn tudás ökonomizálódott és informtizálódott, kulturális vontkozás pedig szervezett információ jelentésre szűkült. A tudás szót mg Bngemnn jelentés is -9-

18 szűkített értelemben hsználj (tudáslpú gzdság). A tudástársdlom kifejezés tehát sjátos technológii kulturális gzdsági lkztr utl. Yoneji Msud definíciój szerint z információs társdlombn nem z nygi, hnem z információs jvk termelése fő szempont, mely mitt társdlom z emberi intellektuális kretivitásr épít. Msud véleménye szerint z információs társdlom új típusú társdlom, melynek átlkulás és fejlődése mögött z információs és nem z nygi jvk jvk termelése hjtóerő, mellyel z emberi intellektuális kretivitást virágozttj fel. (Msud, 1980) B. Cronin 1986 bn megítélése szerint: Az információ hozzájárulás sikeres gzdsági működéshez nem lehet kérdéses, de ez nem jelenti még zt, hogy z információ fejlett gzdságok elsődleges terméke lett. Az információn lpuló gzdságok felé trt világ, de messze vn ttól, hogy gzdsági jólét teljes mértékben z információs áruk és szolgálttások termeléstől, értékesítéstől, külkereskedelmétől függjön. Végtére z ember nem élhet meg pusztán z információból. (Dr. Béres I. Dr. Ngy J. T. Németh L. Ősze J. Wlkené Dr. Glmbos E., 2009, p. 4.) Nico Stehr szerint tudás lpú társdlombn munkhelyek ngy része tudássl vló foglltosságot fogll mgábn, mely szerint jelen társdlm leírhtó tudás lpú társdlomként nnk z élet minden területére és intézményére kiterjedt tudományos és technológii tudás áltl. (Stehr, 2002b: 18). Stehr számár tudás társs cselekvés képessége. A tudomány szerinte közvetlen termelő erővé válik, tudás többé elsődlegesen nem gépeké lesz, hnem már nnk természetnek felel meg, mely megjeleníti, bizonyos terveknek és progrmoknk megfelelően újrrendezhetve zt. Stehr szerint tudás lpú társdlom gzdságát ngyrészt nem nygi bemenetek hjtják, hnem szimbolikus vgy tudás lpú bemenetek, hol ngy számbn tlálhtók olyn szkmák, melyek tudássl vló foglltosságot fogllják mgukbn, és csökkenő számbn tlálhtók olyn munkhelyek, melyek lcsony kognitív

19 képességet igényelnek, mint milyen gyártás folymtábn is felfedhető. (Stehr, 2002) Stehr felfogását hsonlón definiálj Alvin Toffler is, ki zt mondj, hogy z információs társdlom gzdságánk központi erőforrás tudás: A központi erőforrás egyszerű szóvl, mi széleskörűen összefogllj z dt, információ, szimbólum, kultúr, ideológi és értékek foglmit cselekvő tudás. Az információs társdlom, tudástársdlom, hálózttársdlom, posztmodern társdlom, posztindusztriális társdlom foglmink legkomolybb kritikáj, mit neomrxist iskol foglmzott meg, hogy zok olyn benyomást keltenek, minth egy teljesen új társdlomb léptünk voln be. H egyszerűen csk több z információ, kkor nehéz megérteni, vlki miért kelti zt látsztot, hogy előttünk vlmi rdikálisn új dolog vn. (Webster 2002, p. 259.). A neomrxisták, mint Frnk Webster mellett tették le voksikt, hogy ezek megközelítések diszkontinuitást sugllnk zzl, hogy jelen, m társdlmánk semmi köze sincs hhoz társdlomhoz, mi 100 vgy 150 éve volt. Az ilyen feltevéseknek ideológii krktere vn, mert hhoz nézethez kpcsolódnk, mely szerint semmit nem tehetünk változásokért, hnem el kell fogdnunk politiki relitásokt. (Webster 2002b, p. 267.). Frnk Webster öt átfogó kuttási irányt jelölt meg z információs társdlomml kpcsoltos vizsgálódás során. Ezek következők: technológi, hol kuttások jelentős része technológi oldláról vizsgálj z információs társdlmt, fogllkozásszerkezet és gzdság, mely zt mondj, hogy gzdság és fogllkozássttisztiki dtokból trendeket és új társdlmi működésmódot állít fel, térszerkezet, melynek fókuszábn városok szerepének vizsgált áll, kultúr, mely z információs társdlom időszkábn megváltozott társdlmi viszonyok egyik fontos mgyrázó elve. (Webster, 1995) Az információs társdlom foglmát megvizsgálv mgyr oldlról Mgyr Információs Társdlom 2006 os éves jelentése szerint: Az információs társdlom messze több, mint z informtik vgy z elektronikus szolgálttások köre. A társdlom, gzdság, és hétköznpi élet olyn ngyléptékű

20 átlkulás, mely fogllkozttásbn, termelésben és fogysztásbn z információs és tudástermékeket, kulturális jvkt, z okttás és tudomány teljesítményét értékeli fel és teszi ezeket versenyképesség zálogává. (IHM, 2006) Frks János Információs vgy tudástársdlom című könyvében leírj, hogy z információs társdlom z lpvetően gzdsági érdeken lpuló információ és/vgy tudás dás vétele köré szerveződő világ. Csk techniki környezet változás nem eredményezi információs társdlom változását, de nem fektethetünk túl ngy hngsúlyt tudás társdlmi szerepére sem. (Frks, 2002) Az információs társdlom z öngerjesztő tudásgyrpodás társdlm, hol tudás gzdsági érték legfőbb forrás, s egyszersmind z hsználti érték, melynek előállítás gzdság legfőbb célj, írj Benedek András. (Benedek, 2008, p. 14.) Összefogllv, véleményem, felfogásom szerint z információs társdlom elméletét és foglmát meghtározó szerzők definícióibn, meghtározásibn közös elemeket lehet felfedezni. Az grártársdlom fő jellemzője z ember és természet kpcsolt, z ipri társdlombn z ember és mesterséges, épített természet, z információs társdlom fő jellemzője z ember és ember közötti viszony megteremtése. Az információ, mely technológii fejlődés fundmentumként mely z ipri társdlombn is fontos szerepet kpott z információs társdlombn önálló értékké, önálló kulccsá válik. Az információs társdlom központjábn, középpontjábn z információ feldolgozó technológi áll. Hngsúlyozom és kiemelem, hogy z információs társdlombn fellép egy fontos jellemző, tényező, vgyis z idő, mely ltt tudás elvulttá válik. Ezt nevezzük z érvényes tudás felezési idejének. Az információs társdlombn z információ egyfjt értékké és htlmi tényezővé (információmonopólium jelenléte), vlmint z emberek közötti kommunikáció és kölcsönhtás szorosbbá válik

21 Véleményem és gondoltom szerint z információs társdlom legngyobb hátrány és jelentős problémáj z, hogy z emberek jelentős hányd nem tud elég gyorsn lklmzkodni társdlmi és techniki átlkulásokhoz és változásokhoz, ekkor létrejön egy úgynevezett elit, kik ruglmsbbn képesek regálni változásokr, mely nemcsk z információs társdlom személyei és állmpolgári, hnem nnk szervezeteire is vontkozik. Egy bürokrtikus, merev szervezet (pl. városi, ngyvárosi polgármesteri hivtlok többsége) nehezen képes átállni gyors változásokr, míg egy mátrix szervezeti form gyorsn képes regálni változásokr, z újr Az információs társdlom elméleti megközelítése és modelljei Az információs társdlom foglm és értelmezései pontombn szereplő szkemberek, szerzők információs társdlom felfogás, megközelítése, ktegóriákb csoportosíthtó. Az információs társdlom Fether szerint, négy modell lpján írhtó le: közgzdságtni modell, technológii modell, szociológii modell és történeti modell látott npvilágot. Közgzdságtni modell szerint z információ áru, mivel kereskedni lehet. Az 1970 es években terjedt el z fjt elképzelés, hogy gzdság három hgyományos szektor mellé kell sorolni z információs gzdságot is, mivel gzdság ngymértékben függ tudástól. A technológii modell képviselői szerint társdlmi változásokt technológii fejlődés indukálj. Ebben megközelítésben z információs társdlom z információs technológi áltl átlkított gzdságot jelenti. A technológii modell képviselői szerint társdlmi változásokt technológii fejlődés indukálj. Ebben megközelítésben z információs társdlom z információs technológi áltl átlkított gzdság. A szociológii megközelítés szerint (Mnuel Cstells) mindennek lpji kommunikáció és z információtárolás új eszközei. Szerinte társdlom z információ mentén fog átlkulni: kilkul szkdék z információbn gzdgok

22 és szegények között. Kilkul egy információtól elzárt lsó réteg. A gzdság teljes mértékben átlkul szolgálttások és tudások átdását helyezve középpontb. Bizonyos típusú munkák el fognk tűnni vgy perifériár szorulnk ebben társdlombn. Az infokommunikációs technológiák térnyerése átlkítj z emberek egymáshoz vló viszonyát is. A történeti modell szerint zt mondhtjuk, hogy z emberi társdlom mindig kommunikációfüggő volt. Ami történetileg változott, z z információhoz vló hozzáférés, vlmint z információs rendszerek kiterjedtsége. Ebből megközelítésből z információ átdás, gyűjtése, tárolás történetileg vizsgálndó. (Fether, 2003, p ) Juhász Lill és Pintér Róbert Információs társdlom című könyvében z információs társdlom három egymás mellett létező megközelítését tárgylj, melyet z 1. táblázt szemléltet. Definíciós kör Az inf. társ. kezdete Hordozói Trtlm Utópi, köznpi, morf, utópisztikus A jövőben től Minstrem médi, utópisztikus viták, sci fi filmek mindent betöltő információs és kommunikációs technológi Az 1990 es évektől Politikusok, technokrták, válllkozók és tnácsdók Politiki progrm "Forrdlom felülről", modernizációs célok, ki lemrd, kimrd Mozgósító Jelszó, politiki mozgósító progrmszerű Vlóság, tudományos, leíró, egzkt A világháború után, z Alpvetően es évektől társdlomkuttók Techniki, fogllkozásszerkezeti, gzdsági, térszerkezeti, kulturális 1. táblázt: Az információs társdlom három, egymás mellett létező megközelítése (Forrás: Juhász Pintér, 2006, p. 26.)

23 1.3. A premodern, posztmodern, modern és információs társdlom A premodern társdlom típusi lehetnek gyűjtögető, hlászó vdászó vgy z grártársdlmk. Ezekben társdlmkbn z közös, hogy z ember beleszületik egy dott közösségbe, csoportb, léthelyzetbe, mely helyzet és csoporttgság z egész további életére nézve meghtározó. Ezekben közösségekben minden közösség szbályi és trdíció szerint működik. A közösségek életét vllási mágikus gondolkodásmód jellemzi. A modernitás kezdeteit áltlábn százdr teszik. A modernitás jellegzetessége Mx Weber szerint rcionlitás. Egyrészt megnyilvánul világképek rcionlizálódásábn, vlmint z eszközhsznált rcionlitásábn, másrészt strtégi rcionlitását trtj szem előtt. A modernitást követően szokás posztmodern vgy információs társdlomról beszélni. Mx Weber klsszikus esszéje A protestáns etik és kpitlizmus szelleme (The Protestns Ethic nd the Spirit of Cpitlism), mely először 1904/1905 ben jelent meg, mely mindmáig módszertni kiindulópontként szolgál minden olyn elméleti kísérlethez, mely zoknk kulturális és intézményi átlkulásoknk lényegét próbálj megrgdni, melyek történelemben gzdsági szerveződés új prdigmájánk kilkulás előtt nyitják meg z utt. (Cstells, 2005, p ) Weber egyik iránymuttásávl szeretném bemuttni z informcionlizmus szellemét: [ ] kpitlizmus szelleme. Mit értsünk ezen? [ ] H egyáltlán tlálhtó olyn tárgy, melyet illetően megjelölés hsználtánk vlmilyen értelme lehet, kkor ez csk vlmilyen történeti egyed, zz történeti vlóság olyn összefüggéseinek komplexum, melyeket kulturális lehetőségünk szempontjából foglmilg egy egésszé kpcsolunk össze. Minthogy zonbn z ilyen történeti foglom trtlmilg csupán egy mm egyedi mivoltábn fontos jelenségre vontkozik. [ ] lépésről lépésre kell meglkotni egyedi lkotórészeiből, melyeket történeti vlóságból kell kiemelni. Ezért végleges foglmi megrgdás nem torpnht meg vizsgált kezdetén, hnem csk végén [ ]. (Weber, 1958, p. 47.)

24 A posztmodern társdlom foglmár többféle meghtározást lehet dni. Lehetséges úgy értelmezni, mint egy olyn társdlom, mi modernitássl szemben áll, vgy olynként, mely modernitás folyttás. Bell zon z állásponton vn, hogy posztindusztriális társdlombn tudás felértékelődik és társdlmi újrtermelés egyik legfontosbb feltétele lesz. A tudósok és kuttók, vlmint z egyetemek és kuttóintézetek szerepe megnő ebben társdlombn. (Dr. Szbó Tóth, 2006, p. 6.) Jen Frnçois Lyotrd szerint posztmodern társdlombn tudás mindenki számár hozzáférhetővé válik, mivel z információ sokknk egyformán elérhető lesz. (The Postmodern Condition, 1984) 1.4. Az információs társdlom fejlesztések európi progrmji, strtégiái Az Európi Unió felismerte, hogy versenytárskkl, főként z Egyesült Állmokkl és Jpánnl csk úgy trtht lépést, h felhsználj z információs forrdlom vívmányit. A Bngemnn jelentés régiót érő külső kihívásokként, globlizálódást, z új technológiák gyors megjelenését és terjedését, régiók közötti versenyben vló lemrdás veszélyét, növekvő környezetszennyeződést jelölte meg. A belső okok között társdlom elöregedését és mobilitás hiányát emelte ki. A strtégi jvslt z információs társdlom megvlósításár irányuló lépések megtétele volt. (Dr. Béres I. Dr. Ngy J. T. Németh L. Ősze J. Wlkené Dr. Glmbos E., 2009, p. 10.) Az Európi Bizottság 1999 ben hozt nyilvánosságr z e Európ információs társdlmt mindenkinek című tervezetet. Az Európ Tnács lisszboni közgyűlésen tervezet lpján htározt meg z elkövetkezendő évtized fejlesztési kötelezettséget, prioritásit. hogy z A Európi Lisszboni Uniót strtégiábn világ rr vállltk legdinmikusbb és legversenyképesebb tudás lpú gzdságává teszik, mely képes fenntrthtó fejlődésre, több és jobb munkhellyel, vlmint erősebb társdlmi kohézióvl és környezet jobb megbecsülésével. A Lisszboni strtégi fő célkitűzése tudáslpú gzdság, z európi társdlom modernizációj, kedvező gzdsági

25 növekedés, és teljes fogllkozttás, illetve regionális kohézió feltételeinek megteremtése volt. Az eeurope 2002 dokumentumot 2000 ben fogdták el, mely z uniós országok információs társdlom terén fejlesztendő területeit htározt meg 2 évre. Három fő célkitűzést foglmztk meg: elsőként olyn Internethálózt kiépítése volt cél, mely olcsó, gyors és mindenkinek hozzáférhető, második célkitűzés humán erőforrás fejlesztés, hrmdik célkitűzés z Internet hsználtr ösztönzés volt. Az eeurope+ néven júniusábn z Európi Tnács göteborgi ülésén kciótervet fogdott el, melyben z unióhoz cstlkozni kívánó országok elkötelezték mgukt rr, hogy z információs társdlmt fejlesztik, ezáltl lemrdásuk csökken. Mgyrország komoly eredményt ért el, sikerült ktívn bekpcsolódni z európi információs társdlom progrmokb. Az eeurope 2005 cselekvési terv középpontjábn z eközigzgtás, z eokttás, z eegészség, z ekormányzás, etnulás és eüzlet állt. Rögzítették, hogy növekedés eléréséhez z Internet hozzáférést gzdsági ktivitássá, gzdsági szereplővé kell fejleszteni. Ezt z eeurope 2005 szolgálttások, lklmzások és trtlom előállítás ösztönzésével, és így új picok teremtésével kívánt elérni. Az eeurope 2005 kiemelt célkitűzéseit megfoglmzó cselekvési terv kér egymást erősítő elemből áll: szolgálttások és lklmzások elterjesztése és szélessávú átvitel és biztonság megvlósítás. (Dr. Béres I. Dr. Ngy J. T. Németh L. Ősze J. Wlkené Dr. Glmbos E., 2009, p ) A Rigi Nyiltkozt, melyben z Európi Prlment és Tnács május 17 én úgy htározott, hogy 2007 mindenki számár biztosítndó esélyegyenlőség európi éve lesz. Az Esélyegyenlőség mindenki számár európi év z európi döntéshozók szándék szerint támogtást és lendületet hivtott dni tgállmoknk zzl, hogy támogtj z egyenlőség és

26 megkülönböztetés mentesség terén hozott közösségi jogszbályok végrehjtását célzó erőfeszítéseket. Az uniós országok miniszterei Rigábn június 12 én láírt Miniszteri Nyiltkoztbn kötelezték el mgukt befogdó és korlátozásoktól mentes információs társdlom mellett. Ebben jóváhgyták pán európi kmpányt kirekesztés elleni hrcot segítő információs és kommunikációs technológiák (IKT) hsználtánk erősítéséért. A dokumentum megerősíti, hogy z e Befogdás (e Inclusion) prioritást kp tgországok politikájábn. (KPMG, 2007, p ) Az i2010 jelszv Európi Információs Társdlom növekedésért és fogllkozttásért. Mivel technológiábn zjló lpvető változások előrelátón cselekvő, felelősségteljes politiki hozzáállást igényelnek, bizottság új strtégii keretet jvsolt 2005 ben i2010: európi információs társdlom 2010 címmel. Három prioritást htároztk meg z információs társdlom és médi területén folyttndó európi politik számár: egységes európi információs tér kilkítását, IKT kuttásokb történő befektetések és z innováció megerősítését, vlmint befogdó európi információs társdlom elérését, mely oly módon teremt lpot növekedésnek és fogllkozttásnk, hogy közben kielégíti fenntrthtó fejlődés követelményeit és előnyben részesíti jobb közszolgálttást és z életminőséget. Az Európi Unió legfontosbb célkitűzése, hogy 2010 re felére csökkentse tgállmokbn digitális szkdékot. Az Európi bizottság közleményt dott ki z ebefogdás európi helyzetéről és jvításáról és 2008 et z e Befogdás évének nyilvánított. (Dr. Béres I. Dr. Ngy J. T. Németh L. Ősze J. Wlkené Dr. Glmbos E., 2009, p ) 1.5. Digitális esélyegyenlőség helyzete Mgyrországon Mgyrországon 2003 bn z kkori Informtiki és Hírközlési Minisztérium elkészítette Mgyr Információs Társdlom Strtégiát (MITS). A 11/2003. (XII. 12.) kormányhtározt 1. számú mellékletként közzétett Mgyr Információs Társdlom Strtégi átfogó jelleggel, MITS részeként és külön is szereplő ekormányzt Strtégi és Progrmterv pedig mg területén elengedhetetlen egzktsággl htározz meg strtégii kérdéseket

27 A strtégi egy hosszs egyeztető folymt eredményeképpen született meg. Feldt, hogy zokt teendőket foglmzz meg víziók, tervek és kciók szintjén, melyek zt szolgálják, hogy Mgyrország új fejlődési és modernizációs útr léphessen. (IHM, 2003) A Mgyr Információs Társdlom Strtégi meghtározz zokt feldtokt, melyek végrehjtásávl strtégi sikeresen megvlósíthtó. A teljesítésben egyránt szerepet kell válllni pici szektornk, civil és z állmi szféránk, elengedhetetlen továbbá szkmi, tudományos élet szereplőinek ktív részvétele. (IHM, 2003) 1. ábr: Mgyr Információs Társdlom Strtégi elemei (Forrás: IHM, 2003) Az információs társdlomb történő átmenet változásit elemezve MITS modellje korszerűsítés két lppillérét htározt meg: folymtok modernizálás ( folymtok belső működésének fejlesztése bck office ),

28 szolgálttások modernizálás ( folymtok felhsználók széles köre számár elérhető funkcióink tökéletesítése front office ). A MITS végrehjtásánk progrmterve ( ) jól tükrözte, hogy strtégi célkitűzéseit főirányokb besorolhtó, különböző szintű progrmokon keresztül kívánták megvlósítni (kiemelt központi progrm KKP, ágzti kiemelt progrm ÁKP, ágzti progrm ÁP). A megvlósítás során szükségessé váló koordináció felügyeletét z Információs Társdlom Koordinációs Tárcközi Bizottság (ITKTB) látt el Strtégii Tervezési Albizottságán (SETA) keresztül. (Dr. Béres I. Dr. Ngy J. T. Németh L. Ősze J. Wlkené Dr. Glmbos E., 2009, p. 14.) 1.6. Esélyegyenlőség és z e Ernyő Az esélyegyenlőség helyzetét elemezve MITS is kitért digitális megosztottság problémájár. Az információs társdlombn modern információs és kommunikációs technológii eszközök terjedése felerősíti társdlmi hátrányok generálódását, zz z info kommunikációs eszközök hozzáférésének, hsználhtó módjánk, z elérhető on line trtlmk és szolgálttások igénybevételének eltérő módj és mértéke tovább növelheti társdlmi különbségeket. Az Esélyegyenlőség strtégii főirány három célterületet különböztet meg: o társdlmi esélyegyenlőség: z IKT eszközök lehetőséget nyújtnk z élet minden területén egyszerűbbé tenni szolgálttásokt, o területi esélyegyenlőség: z országhtáron belüli, z egyes térségek (régiók, megyék, kistérségek), települések közötti egyenlőtlenségeket kívánj csökkenteni, o interregionális esélyegyenlőség: htáron túl élő mgyrság számár és Mgyrországon élő nemzeti és etniki kisebbségek számár z nyország állmpolgáriéhoz közelítő feltételek megteremtését jelenti

29 Az e Ernyő progrm kiemelten kezelte társdlmi esélyegyenlőséget biztosító Társdlmi integráció/ebefogdás (e Inclusion) progrmot, melynek célcsoportji elsősorbn z idősek, fogytékos személyek, romák, digitális megosztottság szempontjából hátrányos helyzetben lévők. (Dr. Béres I. Dr. Ngy J. T. Németh L. Ősze J. Wlkené Dr. Glmbos E., 2009, p ) A digitális megosztottság (digitl divide) foglm z Ameriki Egyesült Állmokbn lkult ki, hol hgyomány vn z információhoz és kommunikációs eszközökhöz vló egyenlő hozzáférés eszményének. A digitális megosztottság z új technológii eszközökhöz, elsősorbn z Internethez hozzáférésben muttkozó társdlmi különbségeket jelenti. A digitális megosztottság három típus ismeretes: globális megosztottság, mely z országok, elsősorbn fejlődő és fejlett országok közötti különbségekre vontkozik, társdlmi megosztottság, mely z Internet hozzáférésben muttkozik meg hsználók és nem hsználók között társdlmon belül, társdlmi rétegzettséghez vontkozttv, demokrtikus megosztottság, mely z on line populáción belüli, politiki trtlmk iránt érdeklődők és z ilyen trtlmú oldlkt nem látogtók között húzódik meg. A társdlomkuttókt régót foglkozttj, hogy miként terjednek el társdlombn, kisebb közösségekben z új gondoltok, eljárások, techniki újdonságok, eljárásmódok. Ryn és Gross 1939 és 1943 között folyttott kuttást kettő Iow állmbeli flubn egy hibrid kukoricfjt felhsználásánk elterjedésével kpcsoltbn. Következtetéseik és kuttásik szerint z innováció terjedése időben szkszokr bonthtó: o kezdetben lssú ütemben bővül z elfogdók szám (kori doptáció) o lényeges fellendülés következik (nekirugszkodás, nekilendülés) o lssúbb ütemű növekedési szksz utáni teljes leállás (telítődés) Az elterjedés időbeli lkulásánk ez mintázt z úgynevezett normál növekedési S görbe. (Dr. Béres I. Dr. Ngy J. T. Németh L. Ősze J. Wlkené Dr. Glmbos E., 2009, p. 5 7.)

30 Az ábrán két, egyszerre induló diffúziós folymtot lát z olvsó: felső, kék színnel jelölt görbe egy előnyös (kori doptáló), z lsó, piros kitöltésű görbe egy hátrányos helyzetű (kései doptáló) csoportr vontkozik. Jól láthtó, hogy két csoportbeli elterjedtség értéke elválik egymástól, távolság ( digitális vgy áltlánosbbn: kommunikációs megosztottság) köztük jó ideig növekszik, és mximumát körülbelül II. és III. időperiódus htárán éri el. 2. ábr: A kori és késői doptálók diffúziós görbéjének összehsonlítás (Forrás: Selhofer Hüssing, 2002) Rogers6 különböző területeken és témákbn folyttott kuttások áttekintése után, zok eredményeit összegezve és továbbgondolv, egy áltlános diffúzióelmélet kidolgozásár törekedett. Szintézisében z újítások elterjedésének folymtát kommunikációelméleti szkember lévén lpvetően kommunikációs folymtnk tekinti. Az dott innovációr vontkozó, különböző jellegű információk meghtározott cstornákon keresztül, bizonyos idő ltt terjednek el z dott társdlmon belül. Tehát z elterjedés egy idődimenzióbn leírhtó döntéshozó 6 Everett M. Rogers dolgozt ki z 1960 s évek elején z áltlános diffúzióelméletet. Meglátás szerint egy egy innováció diffúziós folymt elsősorbn kommunikáció függvénye, így z újítás elterjedését szereplők társdlmi kontextus, kulturális sjátossági befolyásolják. (Dr. Béres I. Dr. Ngy J. T. Németh L. Ősze J. Wlkené Dr. Glmbos E., 2009, p. 7.)

31 procedúr, melynek egyes állomásin különböző információtípusok és tudásátdó mechnizmusok kpnk főszerepet. A diffúziós folymt négy lpvető összetevője: mg z innováció, kommunikációs cstornák, z idő, vlmint z dott társdlmi rendszer, melyben z elterjedési folymt lezjlik. A szerző sorr veszi z egyes dimenziókt és z zokbn szerepet játszó olyn tényezőket, melyek lényegesen befolyásolják z innováció elterjedésének ütemét. (Dessewffy Glácz, 2002) A diffúzió egy idődimenzióbn leírhtó döntéshozó procedúr, melynek egyes állomásin különböző információtípusok és tudásátdó mechnizmusok kpnk kiemelt szerepet. Az elterjedés folymtát négy lpvető összetevő htározz meg: mg z innováció, kommunikációs cstornák, z idő, z dott társdlmi rendszer, melyben z elterjedési folymt zjlik. (Dr. Béres I. Dr. Ngy J. T. Németh L. Ősze J. Wlkené Dr. Glmbos E., 2009, p. 7.) A diffúzióelmélet példájként S görbe modelleket muttok be, melyet z Ameriki Egyesült Állmokbn készítettek 1990 és 2000 között. 3. ábr: Az info kommunikációs eszközök elterjedtsége z USA bn (Forrás: Dessewffy Rét, 2004)

32 Láthtó, hogy személyi számítógépek (PC) vontkozásábn z 1980 s években történ meg kori doptáció, mjd nekirugszkodás szksz. Az Internet elterjedése háztrtásokbn z 1990 es évekre tehetők, mjd ugrásszerű és gyors nekirugszkodás követte háztrtások cstlkozását z Internet világához Nemzeti Szélessávú Strtégi, esélyegyenlőség és információs írástudás A 2005 ben kilkított strtégi jellegét tekintve temtikus szkstrtégiánk tekinthető, időhorizontj A Nemzeti Szélessávú Strtégi (NSZS) elsősorbn szélessávú hozzáférés szempontjir helyezi hngsúlyt, de kitekintést nyújt trtlom, motiváció, képzettség és biztonság kérdésköre is, horizontális prioritásként pedig z esélyegyenlőség és z innováció szempontjit is megjeleníti. A strtégi tervezés lpelveinek szempontjából meghtározó volt Miniszterelnöki Hivtl gondozásábn kidolgozott Kormányzti Strtégi lkotási Követelményrendszer (KSK). A strtégii dokumentum ht részprojekt összehngolt tevékenységének eredményeként nyerte el végső formáját: o helyzetértékelés nemzetközi benchmrkok és empirikus dtfelvétel felhsználásávl o pici és technológii fejlődési forgtókönyvek, szélessávú fejlesztéspolitik mkrogzdsági htásink becslése o nemzetközi best prctice szélessávú fejlesztéspolitikábn o jvslt strtégi cél, eszköz és feltételrendszerére és monitoring rendszerre o strtégi ktulizálás kommunikációs terv és Kormányhtározt tervezet készítése. Az NSZS legfőbb feldtául tűzte ki szélessávú elektronikus kommunikáció fejlesztését, vlmint hogy céljit eredményesen tudj megjeleníteni z uniós források és hzi társfinnszírozás felhsználását hosszú távon meghtározó második Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT II.)

33 A strtégi szélessávú infrstruktúr fejlesztésén belül külön pontbn fogllkozik közösségi hozzáférési pontok kiépítésének támogtásávl flvkbn és kistelepüléseken. A közösségi hozzáférési helyek egységes hálóztától (emgyrország Pontok) zt várj, hogy mindenkinek legyen lehetősége npi gykorisággl elérni, lkókörnyezetében hsználni korszerű számítógépet és lklmzásokt, megfelelően htékony szélessávú hálóztot, vlmint szükség szerint igénybe venni hozzáértő segítséget, tnácsdót hozzáférési pontokon. Az emgyrország Progrm keretében 2006 végéig mintegy 3000 nyilvános Internet hozzáférési pont létesült. Alpvető szempont volt, hogy közösségi hozzáférési hálózt fejlesztésénél vegyék figyelembe meglévő közösségi infrstruktúr (művelődési házk, könyvtárk, önkormányzti intézmények) áltl kínált kedvező lehetőségeket, rendelkezésre álló, képezhető humán kpcitást, illetve z dott települési lkossági kör részéről várhtón jelentkező igények intenzitását (KPMG, 2007, p ) 2. táblázt: Nemzeti Szélessávú Strtégi lpvető célji (Forrás: KPMG, 2007, p )

34 A strtégi lpvető céljit összefoglló célhierrchiáj specifikus célokt prioritások és bevtkozási területek szerint csoportosítv dj meg. A specifikus célok kijelölésénél részben z uniós benchmrkok z iránydók (C.1, C.2, C.3, z lábbi tábláztbn). Ezeknek specifikus céloknk z esetében 2008 ig z EU átlg, strtégii tervezési periódus végére (2013) pedig fejlettebb EU országok átlgánk z elérése cél. A másik két specifikus cél (C.4, C.5) esetében egy világosn prmetizált célállpotot (teljes szélessávú lefedettség 2010 re), illetve jelenlegi hzi állpothoz viszonyított folymtos és erőteljes elmozdulást (digitális írástudtlnság jelentős csökkentése) rögzítették. (KPMG, 2007, p ) Itt hngsúlyozom z esélyegyenlőség (C.5) biztosítás érdekében digitális vgy információs írástudás7 kifejezést, melyet először Pul Zurkowski hsznált 1974 ben. Szerinte információs írástudássl zok rendelkeznek, kik képesek z információs forrásokt hsználni problémmegoldásbn, megtnulták z információs eszközök és technikák széles körű hsznosítását. Legismertebb definíció minden bizonnyl z Ameriki Könyvtáregyesület (ALA) keretében működő Szkbizottság z Információs Írástudásért áltl 1989 ben közzétett meghtározás lett: Az információs írástudássl rendelkező emberek megtnulták, hogyn tnuljnk. Ismerik tnulási módszereket, mert tudják, hogy z ismeretek hogyn szerveződnek, hogyn lehet z információt megkeresni és úgy hsznosítni, hogy bból mások is tnulhssnk. [ ] (Dr. Béres I. Dr. Ngy J. T. Németh L. Ősze J. Wlkené Dr. Glmbos E., 2009, p. 29.) Az információs írástudást gykrn számítógépes írástudássl zonosítják, definiálják holott z utóbbi csupán egyik területe z információs írástudásnk. Az információs írástudás része z információs jártsság (z IKT írástudás vgy gykorltbn elterjedt kifejezéssel élve számítógépes írástudás) és 7 Mgyrország lkosságánk mintegy 60% (z Eurostt évi felmérése szerint) digitálisn írástudtln, nem képes hsználni z információs és kommunikációs techniki eszközöket, nem fér hozzá z információs társdlom áltl nyújtott lehetőségekhez, eszközökhöz. (Forrás: progrm/z etncsdok bemuttkoznk.html)

35 funkcionális írástudás. (Dr. Béres I. Dr. Ngy J. T. Németh L. Ősze J. Wlkené Dr. Glmbos E., 2009, p ) Az információs írástudás lehetséges összetevői: o irodlmi írástudás (értelmező szövegolvsás, szöveg interpretálás) o dokumentáló írástudás (űrlpok hsznált, információs források hsznált) o numerikus írástudás (grfikonok lklmzás, tábláztok készítése, számítások) o nyelvi írástudás (idegen nyelv hsználtánk képessége, főként z ngol nyelvé, nynyelven szöveg stilizálás: nyelvkultúr) o számítógépes (és Internetes) írástudás: z információs és kommunikációs technológiák lklmzásánk képessége Mgyrországon megvlósult progrmok Mgyrországon teljesség igénye nélkül megvlósításr került z emgyrország Progrm, mely m is ngy jelentőséggel bír, eredményeképpen települések és intézmények emgyrország Pontokkl, Közösségi Internet Hozzáférési Pontokkl (KIHOP) gzdgodtk. A Közháló progrm8 több ponton is átfedésben, illetve együttműködésben vn z emgyrország Progrmml, melynek keretében Mgyrország településein, nyilvános közösségi hozzáférési pontoknk felhsználók rendelkezésére kell, kellene állni. Az egykori Informtiki és Hírközlési Minisztérium elképzelései szerint z emgyrország Pontok részére Közháló progrm biztosított voln z infrstruktúrát, de gykorltbn ez csk részben vlósult meg. A 7300 közháló végpontból több mint 900 végpont egyben emgyrország Pont is, ez működő emgyrország Pontok kevesebb, mint hrmd. (Információs Társdlom és Trendkuttásért Alpítvány, 2009) /2002 (XI. 7.) Kormányhtároztbn foglltk szerint

36 A Mgyr Teleház Szövetség koordinálásávl létrejöttek és meglkultk z úgynevezett teleházk. Mgyrországon teleház mozglom 1995 ben kezdődött el, mikor 15 mgánszemély meglpított Mgyr Teleház Szövetséget. A teleház mozglom kezdetben elsősorbn civil szervezeti lpokon épült. A teleház progrmot befogdó intézmények között szerepel művelődési ház, közösségi ház, iskol, önkormányzt, tájház vgy könyvtár. Rádásul helyi kisközösségek gyorsn felismerték, hogy teleházk remek hátteret, eszközt jelentenek helyi társdlom problémáink megoldásár és hiányink pótlásár. (pl. pályáztok írás, rendezvények szervezése, szociális segítő szolgált kilkítás, fejlesztési tervek készítése, képzések lebonyolítás). (Mgyr Teleház Szövetség honlpj, 2010) A progrmnk köszönhetően képzések, projektek, kezdeményezések és pályáztok9 megvlósításr kerültek. Néhányt megemlítek z lábbikbn: o Progrmok: Kttints rá, Ngyi!, WiFi flu o Képzések: Információs Társdlmi Tnácsdó (etnácsdó) képzések, IT mentor képzések A hzi megvlósult progrmok mellett z európi példák számosság is zt sugllj, hogy z eeurope strtégiák kezdeményezése nemcsk Mgyrországon indult el Kitekintés, Közösségi Internet Hozzáférési Pontok Európábn A hzi helyzetet érdemes nemzetközi kontextusbn is megvizsgálni, feltérképezni Európábn működő közösségi Internet hozzáférési pontokt. Az Európi Bizottság definíciój közösségi Internet hozzáférési pontokr következőképpen hngzik: A PIAP ok közösség számár felállított Internet elérést biztosító helyek függetlenül ttól, hogy állmi vgy mgán finnszírozásúk, továbbá hogy szolgálttás ingyenes vgy meghtározott díjt 9 Az emgyrország Progrm keretében meghirdetett pályáztok tábláztát szkdolgoztom 2. számú melléklete trtlmzz

37 kell fizetni érte, viszont semmiképpen nem sorolhtók ide teljesen mgán üzemeltetésű Internet kávéházk. Nemzetközi szkirodlmt tnulmányozv PIAP meghtározás tágbb értelmezést is nyert. Az lábbikbn 4 ngyobb csoportját muttjuk be PIAP oknk létesítők célj és elképzelése szerint. Egyes működő PIAP ok át is fedhetnek csoportok között, tehát több ktegóri is igz lehet rájuk. Az első csoportb sorolt PIAP ok olyn kisebb válllkozások, melyek zok számár biztosítnk Internet hozzáférést, kik egyénileg nem tudnk cstlkozni (vgy mert nem engedhetik meg mguknk, vgy mert utznk). Mint minden válllkozás, ezek is nyereségorientáltn működnek. Jellemező péld mgánkézben lévő Internet kávézók. A második csoportb zok PIAP ok sorolhtók, melyek közigzgtás és z állmpolgárok közötti kommunikációt, kpcsoltot hivtott megteremteni info kommunikációs eszközökkel. Ezeket szkirodlom kormányzti, közigzgtási vgy közösségi PIAP oknk hívj. A hrmdik ktegóriát zok PIAP ok lkotják, melyek speciális infokommunikációs szolgálttásokt nyújtnk, mint e okttás, e kereskedelem, e egészségügy vgy más információszolgálttást. Jellemzően kórházkbn, iskolákbn, könyvtárkbn, közösségi központokbn lelhetők fel és egyedi/speciális célú PIAP oknk nevezik őket. A negyedik csoportbeli PIAP ok szociális és gzdsági egyenlőtlenségek áthidlás céljávl jönnek létre, vgy hogy z elmrdottbb közösségeket támogssák. Ezek z úgynevezett önkormányzti vgy közösségfejlesztő PIAP ok. Péld rá teleházk, melyeket z önkormányztok vgy civil szervezetek kifejezetten közösség számár működtetnek. Egy cél zonbn közös mind 4 ktegóri esetében, mégpedig z, hogy pénzügyi szempontból hosszú távon fenntrthtón működjenek. Ezért üzletvitelük során különös figyelmet fordítnk z infokommunikációs szolgálttás társdlomfejlesztő htásár. Bár beláthtó, hogy ez önmgábn még nem biztosítj pénzügyi megtérülését beruházásoknk. (KPMG, 2007, p ) Ausztriábn közösségi Internet hozzáférési pontok (PIAP) htékony működéseinek elősegítését ngymértékben szolgált 2004 elején meghirdetett, úgynevezett Szélessáv Strtégi. Az Internet hsznált ugrásszerűen

38 megnövekedett és ez mg után vont zt is, hogy PIAP ok mindinkább olyn környezetben élnek meg, hol szolgálttáshoz szkértő segítséget is igénybe lehet venni. A különböző egységek (Telehus, Telezentrum) szervezettsége nem országos szintű, hnem sokkl inkább regionális, még kilenc trtományi szintnél is kisebb térségek szintjén vlósult meg. A finnszírozási megoldások meglehetősen sokszínűek, helyi állmigzgtási költségvetés mellett meglehetősen gykori public privte prtnership (PPP) megoldás. Horvátországbn 2003 decemberében hozták létre zt kormányzti szintű testületet, mely z eeurope 2005 irányelveivel összhngbn kilkított e Horvátország 2007 című progrm megvlósításáért felelős, vezetője közvetlenül miniszterelnök lá rendelt állmtitkár. A progrm 2004 ben közzétett megvlósítási tervében kitűzött fő cél z, hogy 2007 re z ország rendelkezzék modern, on line kormányzti, e okttási és e egészségügyi közszolgálttásokkl, e business környezettel, ngymértékben elterjedt és versenyképes árú szélessávú hozzáféréssel, vlmint biztonságos információs infrstruktúrávl. A közösségi hozzáférési politikávl kpcsoltos kormányzti politikát, pontosbbn nnk hiányát jelzi z tény, hogy z Interneten semmiféle erre vontkozó információt nem lehet fellelni. Különféle PIAP ok, illetve Internetkávézók mégis létrejöttek és elterjedtek z országbn, főként z idegenforglomból élő térségekben, már csk zért is, mert npjinkbn megszokott, elvárt és jövedelmet hozó szolgálttásokt nyújtnk. Romániábn elsősorbn kommunikációs és Információs Technológii Minisztérium krolt fel z információs társdlom ügyeit. A minisztérium koordinálj z ország információs strtégiájánk (MCIT 2002) lépéseit, vlmint felügyeli z elektronikus láírás és z e kereskedelem területét. Az eeurope s lkossági felmérése szerint Romániábn z 1000 lkosr jutó PIAP ok szám két év ltt 0,05 ről 0,223 r nőtt, s így z ország megelőzi z EU több régi tgállmát is. Erdélyben összesen 130 teleház (ezen belül 89 emgyr Pont) működik, melyek kisebb települések lkói számár is lehetőséget biztosítnk világhálóhoz vló hozzáféréshez

39 Az e Szlováki progrm 2002 májusábn látott npvilágot, ngyjából szokásos három pillérrel (z Internet hozzáférés biztosítás, felhsználók képzése és z Interneten elérhető trtlom fejlesztése). Az MNI (2004) felmérés szerint 2003 bn Szlovákii PIAP ok ellátottság egészen lesújtó képet muttott: százezer főre egyetlen PIAP jutott, vgyis visegrádi országok között Szlováki volt leggyengébb ben Kollrov (2003) szerint szlovákii könyvtárkbn összesen 663 PIAP működött, mi zt jelenti, hogy nem százezer, hnem tízezer főre jutott egy PIAP ez még mindig nem sok, de lényegesen jobb, mint z MNI dt, s gykorltilg z MNI felmérés mgyr dtivl vethető össze. Feltétlenül megemlítendő progrm z Infovek, melynek célj fitl generáció e érettségének elősegítése. Ennek z lényege, hogy z iskolákbn létrehozott informtiki infrstruktúrát így például z Internet hozzáférést tnítási időn kívül hozzáférhetővé kell tenni szélesebb lkosság számár. A terv értemében, hogy z iskoli multimédiás okttótermek jövőben munknélküliek átképzésének eszközévé válnánk. Az Európi Unióhoz újonnn cstlkozott országok között Szlovéni rendelkezik leginkább átfogó koncepcióvl z információs társdlomml kpcsoltosn. A szlovén Információs Társdlom Strtégi megfoglmzás szerint z infrstruktúr fejlesztésének (ideértve PIAP ok létrehozását és működésének finnszírozását is) kormányzt társfinnszírozásábn kell történnie. A PIAP ok hálózt tocke.gov.si honlpon keresztül érhető el végén összesen több, mint 370 PIAP működött, ezek közül z e iskolákbn 26, z e könyvtárkbn pedig 117 közösségi hozzáférési pontot public privte prtnership (PPP) finnszírozássl hoztk létre és ugynígy működtetik, s z országbn csupán 34 kizárólg állmi finnszírozású PIAP vn. A PIAP ok egy további típusát képezik 2003 bn és 2004 ben létrehozott úgynevezett M3C Multimédi Központok, melyek sját megfoglmzásuk szerint szerint nem formális hálóztként működnek, s nyílt társdlom és z információ széles körű terjesztésének szellemében művészeti és okttási tevékenységeket kívánnk folyttni elsősorbn kulturális,

40 Lengyelországbn némileg megkésve, 2000 ben állították össze z információs társdlom fejlesztésére vontkozó első strtégii dokumentumokt. A 2003 s dtok lpján Lengyelország nemcsk Észtországgl és Csehországgl, hnem Mgyrországgl szemben is számottevően lemrdt PIAP ok hálóztánk létrehozás terén, mi elsősorbn szegényebb térségekben élők és hátrányos helyzetűek e hozzáférését nehezíti. A PIAP okkl kpcsoltos fő progrm z úgynevezett Ikon projekt volt, mely elsősorbn kis vidéki településekre koncentrált, s z ottni könyvtárkbn vgy közösségi központokbn hozott létre PIAP okt. Megemlítendő továbbá Társdlmi kommunikációs központok progrmj is, mely szintén kistelepüléseken hozott létre, postávl együttműködve olyn többfunkciós központokt, melyek egyidejűleg posthivtlok, közkönyvtárk és Internetkávézók. Csehország ezer lkosr jutó PIAP ok számát tekintve 2003 bn kelet közép európi összehsonlításbn második helyen állt. Az információs és kommunikációs technológiák regionális fejlesztésére irányuló intézkedések középpontjábn lkosság információs és telekommunikációs technológiákhoz vló hozzáférés fejlesztése állt regionális projektekkel egyetemben. (Pándi Tkács, 2006, p ) Az Egyesült Királyság volt z európi ország, hol ezt törekvést tlán legátgondoltbbn és ngyon módszeresen vlósították meg. Továbbá kiemelem még Észtországot, hol mintszerűen, rövid idő ltt, egy komplex info kommunikációs progrmb ágyzv létesítettek z országbn több száz közösségi Internet hozzáférési pontot, és szükséges ismeretek átdásávl, továbbá progrm népszerűsítésével motiválták társdlmt z info kommunikációs eszközök mindennpi, kényelmes hsználtár. (KPMG, 2007, p. 23.) Összegezve rögzítem, hogy 2003 s évtől kezdve fejlődés vontkozásábn z információs társdlom reformon esett át, létrejöttek hzi és külföldi közösségi Internet hozzáférési pontok, melyek z Internet

41 hozzáférés biztosítás, felhsználók képzése és z Interneten elérhető trtlom fejlesztése pilléreken állnk, illeszkedve z eeurope strtégiákhoz Összefogllás A hzi digitális esélyegyenlőség helyzetét vizsgálv z 1126/2003. (XII. 12.) kormányhtározt 1. számú mellékletében közzétett Mgyr Információs Társdlom Strtégiát kell lpdokumentumnk tekinteni, mely Mgyrország gzdságánk és társdlmánk z európi fejlődéshez történő felzárkózttási terve. A MITS esélyegyenlőségi strtégiáj horizontális elv érvényesítése mellett pozitív diszkrimináció elvére épít. Az esélyegyenlőségi főirány központi progrmj társdlmi esélyegyenlőséget biztosító Társdlmi integráció/ebefogdás, melynek célcsoportji elsősorbn z idősek, fogytékos személyek, romák, digitális megosztottság szempontjából hátrányos helyzetben lévők, színterei pedig z emgyrország Pontok, hol nemcsk z info kommunikációs technológi eszközhsználti igényeik elégíthetőek ki, hnem célcsoportot és z információs technológiát egyránt jól ismerő képzett segítők, etnácsdók is elérhetőek legyenek. Szkdolgoztom következő fejezetében z emgyrország, mint elektronikus Mgyrország, z emgyrország Progrm és z emgyrország Pontok bemuttását prezentálom z olvsó számár

42 2. emgyrország, mint elektronikus Mgyrország A tudáslpú gzdság és z információs társdlom kínált előnyök kihsználás jelentős változásokt igényel z emberek, válllkozások, z állmi szervezetek és társdlom szintjén. Az információs társdlom kiépítésének lpj z információs és kommunikációs technológi széles körű lklmzás. Az információs társdlomb történő átmenet változásit elemezve ez strtégi gzdság és társdlom korszerűsítésének két lpvető pillérét folymtok korszerűsítésében és szolgálttások modernizálásábn jelöli meg. Erre két pillérre támszkodv lehetséges tudáslpú gzdság és z információs társdlom létrehozás. A folymtok korszerűsítése elsősorbn gzdság és közszfér belső működésének átlkítását jelenti, végrehjtó, mjd pedig tervező, ellenőrző és irányító tevékenységek modernizálását értjük. A szolgálttások modernizálásánk lehetőségét z info kommunikációs technológi korszerű, on line szolgálttások formájábn kínálj. Az emgyrország tudtos és szervezett ország fejlesztés informtizált folymtok lklmzásávl, elektronikus szolgálttások megvlósításávl: ezek tömeges elérhetővé tételével és sokszínű, formgzdg információs kultúr kilkításávl, melynek két lppillére: folymtok korszerűsítése és szolgálttások modernizálás. (IHM, 2003) 2.1. emgyrország Progrm bemuttás Az Informtiki és Hírközlési Minisztérium (IHM) z Internet penetráció növelése érdekében 2003 bn útjár indított z emgyrország Progrmot. A progrm célj z Internet elérés kiterjesztése volt z ország teljes területén, főként kevésbé, vgy egyáltlán nem ellátott területekre (flvk, hátrányos helyzetű települések) fókuszálv. A kormányzti szándékkl összhngbn progrm hosszú távú céljként foglmzódott meg, hogy míg z állmpolgárok jelentős részének otthonábn techniki vgy nygi okokból nincs lehetősége ngy sávszélességű Internet

43 hozzáférés kilkításár, ddig z ország egész területén elérhető, közösségi Internet hozzáférési pontok biztosítsák világháló hsználtát. Az így létrejövő úgynevezett. emgyrország pontok hozzájárulnk hhoz, hogy z Internet nyújtott lehetőségeket z állmpolgárok mind szélesebb köre ismerje meg, növelve z esélyegyenlőség lehetőségét és megteremtve z elektronikus közigzgtási szolgálttások igénybevételének lpjit. 4. ábr: Az emgyrország Progrm logo (Forrás: progrm/z emgyrorszg brnd.html) Az Európi Unió 1999 decemberében hozt nyilvánosságr z eeurope kezdeményezést, mely eeurope Információs Társdlmt Mindenkinek strtégiként került köztudtb. A progrm fő célj z Internet elérés kiterjesztése z ország teljes területén, főként kevésbé, vgy egyáltlán nem ellátott területekre (flvk, hátrányos helyzetű települések) fókuszálv. Amíg z állmpolgárok jelentős részének otthonábn techniki vgy nygi okokból nincs lehetőség szélessávú Internet hozzáférés kilkításár, ddig z ország egész területén elérhető, közösségi Internet hozzáférési pontok biztosítsák világháló hsználtát. (emgyrorszg.hu, 2010) Hozzáférést Mindenkinek A progrm működésének elindításához z ITP 3, ITP 15 és z ITP 16 kódjelű pályázti konstrukciók keretében eszközöket bocsátottk elsősorbn

44 közintézmények (könyvtárk, művelődési házk, iskolák) részére. Ezen számítástechniki eszközök bázisán jöttek létre z emgyrország Pontok. A kuttások szerint zonbn létrejövő emgyrország Pontok nem érték el céljukt, progrm inkább mennyiségi, mint minőségi eredményeket hozott. A hiányosságok lpvetően három problém kör köré csoportosultk: z emgyrország Pontokon nyújtott szolgálttási szint elégtelensége, felelős szkértő hiány és z egész progrmot kézben trtó központi felügyelet hiány. A Progrm hibái mellett mindenképpen lényeges eredmény volt, hogy 2006 végére kiépült mg z infrstruktúr, létrejöttek korábbn ismeretlen foglomnk számító közösségi emgyrország Pontok. (sját értelmezés z emgyrorszg.hu lpján) Hozzáértést Mindenkinek A s időszkbn progrm új koncepció lpján folyttódott, mely már nem z emgyrország Pontok techniki eszközökkel vló ellátását jelentette, hnem szolgálttásokt megvlósító környezet felépítését és hozzáértés biztosítását. Ennek megfelelően felállításr került z emgyrország Centrum, pályázti konstrukció keretében 208 millió Forint támogtás került több mint ezer emgyrország Pontr, 939 képzett etnácsdó kpott oklevelet és kifejlesztésre került monitoring szoftver, mely z emgyrország Ponton lévő gépekre került feltelepítésre. (sját értelmezés z emgyrorszg.hu lpján) Hozzáértést Mindenkinek, Hálóztot építünk A progrm november és március 31 ig zjló szkszábn progrm középpontjábn továbbr is z emgyrország Pontokon elérhető szolgálttások bővülése és szolgálttási szint növelése cél, szkértő Információs Társdlmi Tnácsdók képzéseinek és továbbképzéseinek megteremtése, vlmint pontok központi felügyelete, monitorozás. A progrm új elemeként jelent meg z Arculti kézikönyv, mely iránymuttást d z emgyrország Pontok belső kilkításár, vlmint z

45 emgyrország Pontok úgynevezett ügyfélpont keresőben is megtlálhtók. (sját értelmezés z emgyrorszg.hu lpján) A progrm jövője, további elképzelések Az emgyrország Progrm legfontosbb hosszútávú célkitűzése, hogy z Internet nyújtott lehetőségeket z állmpolgárok mind szélesebb köre ismerje meg, növelve z esélyegyenlőséget és megteremtve z elektronikus közigzgtási szolgálttások igénybevételének lpjit. Ezen cél elérése érdekében már ngyon sokt tettünk, de tlán még több feldt vn előttünk, mihez ngy szükség vn progrm folyttásár. Folyttódik z etnácsdók képzése, hmrosn már z emgyrország Pontokon dolgozó, középfokú végzettségű szkemberek is megszerezhetik z etnácsdó képesítést (etnácsdó közösségi szolgálttó képzés), ezzel tovább bővül z etnácsdók hálózt. Az eközszolgálttások sikerességének kulcs helyi beágyzódottságbn rejlik, így fontos z etnácsdók helyzetbe hozás, számukr z együttműködés mind szorosbbr vonás cél. Az emgyrország Pontok lklmsk rr, hogy integrálódjnk hálózti közigzgtásb, gzdságb és társdlomb, közelebb kerülve z Európi Unió követelményének, z e Inclusion nk megvlósításához, ezért cél, hogy működésükhöz Uniós illetve hzi forrásokból megfelelő pénzeszközök rendelkezésre álljnk. Ennek érdekében z emgyrország Centrum erős lobbytevékenységet folytt újbb pályázti források feltárás és megnyitás érdekében. A Progrm z új irányvonlivl, célkitűzéseivel, és megtett lépéseivel biztosíték rr, hogy hzánkbn is megvlósul z esélyegyenlőség jvításához széles körűen hozzájáruló, kiterjedt társdlmi bázisr épülő információs társdlom. (emgyrorszg.hu, 2010) 2.2. Az emgyrország Centrum bemuttás Az emgyrország Centrumot z NT Nemzetközi Technológii Nonprofit Közhsznú Korlátolt Felelősségű Társság (továbbikbn: NT Közhsznú Kft.)

46 működteti. A társság közhsznú tevékenységét különböző minisztériumokkl egyedi projektek megvlósításár kötött keretszerződések lpján végzi. A közhsznú társság 2003 ót főként z Informtiki és Hírközlési Minisztérium és jogutódi Gzdsági és Közlekedési Minisztérium, vlmint Miniszterelnöki Hivtl megbízásából lát el több évre is áthúzódó közhsznú feldtokt. A Társság több mint 60 projekt megvlósításábn vett részt, ezek között számos olyn projekt inkubálását, indítását végezte, mint mgyr vállltok külföldi picr jutását segítő, nemzetközi jelentőségű HTEC Mgyr Technológii Központ progrm, hzi udio vizuális rchiválás lpját képező Nemzeti Audiovizuális Archívum, zz NAVA, illetve Nemzeti Digitális Adttár, zz z NDA progrm, már már nemzetközi elismertségnek örvendő információvédelmet szolgáló CERT Hungry Progrm, vgy már több éve zjló, országos kiterjedésű emgyrország Progrm. Az 1. számú függelékben z NT közhsznú Kft. főbb projektjeit ismertetem, mely áltl z olvsó részletesebb információhoz jut z emgyrország Progrmml kpcsoltosn. Szkdolgoztom következő részében bemuttom z Mgyr Állm és z emgyrország Centrum kpcsoltát

47 5. ábr: A Mgyr Állm és z emgyrország Centrum kpcsolt (Forrás: Kiss Gyöngyi mb. emgyrország Centrum vezető elődás Bltonberényben, 2010) Mint z 5. ábrán láthtó z emgyrország Centrum budpesti központtl működik és z lábbi feldtokt látj el: o egységes követelményrendszer lpján irányítj, felügyeli és monitorozz z emgyrország Pontok működését, segíti z etnácsdók munkáját, o központilg kidolgozott, kkreditált képzési progrmok lpján gondoskodik z etnácsdók képzéséről és továbbképzéséről, o lobbytevékenységet folytt hálózt működési forrásink megteremtésére, o progrmgzdák részére folymtosn dtokt gyűjt és szolgáltt. Az emgyrország Centrum progrmgzdáj közhsznúsági szerződéssel Mgyr Állm, jelen esetben Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

48 A 6. ábr z emgyrország Centrum és z emgyrország Pontok kpcsoltát Területi emgyrország Központokon (19 megyében, megyénként 1 1 központ) keresztül megvlósuló modellje muttj. Az ábrából láthtó, hogy Területi emgyrország Központok z emgyrország Centrum és helyi emgyrország Pontok közé ékelődtek be, területi illetékességük megye egészére terjed ki. 6. ábr: Az emgyrország hálózt modellje 2010 ben (Forrás: progrm/ centrum bemuttkozik.html) A ábr továbbá prezentálj z olvsó számár, hogy z emgyrország Pontok fenntrtó szerinti megoszlás miként lkul. Az emgyrország Pontok jelentős része, 83% önkormányzti fenntrtású, kisebb hánydát, 9% át civil szervezetek krolták fel. A mgyrországi emgyrország Pontok 4% ánk fenntrtój egyházi intézmény, 1 1% át válllkozás illetve gzdsági társság urlj, 4% bn pedig fenntrtó egyéb ktegóriáb trtozik

49 2.3. A helyi emgyrország Pont és z Integrált Közösségi Szolgálttó Tér Jelenleg közel 2000 emgyrország Pont üzemel Mgyrországon, Zl megyében közel 240 ktív és inktív, hol z eközszolgálttások igénybevételéhez z Internet mindenki számár ingyenesen elérhető. Az emgyrország Pontok lkosok számár könnyen elérhető, nyilvános térben működnek, hová lkosság rendszeresen ellátogt. A nyilvános tér lehet művelődési ház, polgármesteri hivtl, iskol, könyvtár, idősek npközi otthon, teleház és plébáni is. A nyilvános terek állndón rendelkezésre állnk, meghtározott nyitv trtási rendben és időben várják lkosságot. emgyrország Pontok megtlálhtók legngyobb városoktól legkisebb településekig. emgyrország Ponton tevékenykednek z etnácsdók, kik szkértő segítséget biztosítnk betérő látogtóknk. Az emgyrország Pont (emop) foglm ltt z ország egész területén z állmpolgárok számár könnyen elérhető, nyilvános térben, etnácsdó jelenlétével működő Internet hozzáférési és szolgálttó pontot értenek, hol z eközszolgálttások nyújtás z állmpolgárok felé ingyenesen történik és külvilág felé z emgyrország Progrm rculti elemeivel, különösen emgyrország Pont logóvl, mely Mgyr Szbdlmi Hivtl áltl ljstromszámon regisztrált végjegy jelenik meg. (NT Nemzetközi Technológii Nonprofit Közhsznú Kft., 2010, p. 2.) A Mgyr Információs Társdlom Strtégiábn megfoglmzott emgyrország Pont speciális követelményeknek eleget tevő nyilvános (vgy korlátozottn nyilvános) számítógép és Internet elérési helyszín. A speciális követelmények közé trtozik szkképzett személyzet jelenléte, egységes szolgálttási színvonl és trif rendszer. emgyrország Pont működhet üzleti lpon (posthivtl, Internet kávézó), non profit lpon (teleház, civil háló) és közösségi fenntrtásbn (önkormányzt, közkönyvtár). A korlátozottn nyilvános elérés olyn speciális fenntrtású helyszínek esetén képzelhető el, mint pl. nyugdíjs otthon, fogytékkl élők intézményei. Fenntrtási formájától, z üzemelés helyétől (település) vgy funkciójától (kisebbségi közösség) függően z emgyrország Pont különféle támogtásokr pl. Közhálór történő cstlkozás jogosult. (IHM, 2003, p. 139.)

50 A közel kétezer emgyrország Pontból álló hálózt egyik erőssége, hogy bármely Pontr betérő személy ugynzokt és ugynolyn szintű szolgálttásokt vehet igénybe. Az egységesség egyik összetevője z egységes rcult is. Az emgyrország", z emgyrország Pont és z etnácsdó" logó hsználtávl z epontok hozzájárulnk z egységes rcult kiépítéséhez, melynek célj, hogy z emgyrország Pontok jól bezonosíthtók legyenek z állmpolgárok részére. Az emgyrország hálózt, illetve z emgyrország Pontok jánlott rcultát z emgyrország Centrum Arculti kézikönyve trtlmzz, ezen kívül pedig többféle felbontásbn és formátumbn is készítettek logókt. Az Arculti kézikönyvben szereplő látványtervet szkdolgoztom 3. számú melléklete trtlmzz. Npjinkbn figyelemre méltó progrm szerveződik közösségi szolgálttások kibővítésére, minőségének jvításár kis és középméretű településeken. E progrm z úgynevezett Integrált közösségi és Szolgálttó Tér (IKSZT), mely megvlósítását támogtná progrm zon településeken, hol humán szolgálttások kevésbé hozzáférhetőek és közszolgálttások keretéül szolgáló épített infrstruktúr leépülőben vn. A progrm elsődleges célkitűzése helyi közösségek megerősítése, megerősödés feltételrendszerének megteremtése, mgs színvonlú közszolgálttások hozzáférésének biztosítás leghátrányosbb térségekben, vlmint leromló félben lévő közösségi infrstruktúr újjáteremtése. Az Integrált Közösségi Szolgálttó Tér egyszerre épület, szolgálttás szervezési modell, és közösségi tér. (Dr. Béres I. Dr. Ngy J. T. Németh L. Ősze J. Wlkené Dr. Glmbos E., 2009, p. 22.) Szkdolgozti terjedelem korlátosság mitt Zl Megyei Területi emgyrország Pont bemuttását, z etnácsdók munkvégzését, z emgyrország Pontok monitoring szoftver fontosságát szkdolgoztom 2. számú függeléke trtlmzz

51 II. Kuttás: emgyrország Pontok e szolgálttásink továbbfejleszthetősége Zl megyében 1. Kuttás bemuttás, leírás és kiértékelése Szkdolgoztom kuttási részében mrketingkuttás elméletével kívánok információt szolgálttni z olvsó számár, rövid kitekintéssel és foglmk meghtározásávl ismertetem meg z olvsót jeles társdlom kuttók szemszögéből és ennek jegyében végzem el felmérésem, kuttásom Zl megyei emgyrország Pontok körében Kuttás elméleti megközelítése A mrketingkuttás speciális válllti mrketinghelyzettel kpcsoltos dtok és jelenségek rendszeres gyűjtése, elemzése, jelentése és tervezése. A kuttási terv szerint sor kerülhet másodlgos (szekunder), elsődleges (primer) vgy más dtgyűjtésre is. A másodlgos dtot egyéb, más célból gyűjtötték és létezik már vlhol. Az elsődleges dtot első kézből, konkrét célll gyűjtöm. Az elsődleges dtgyűjtésre kkor kerül sor, mikor szükséges dtok nem léteznek, elvultk, ponttlnok, nem teljesek vgy nem megbízhtó információt szolgálttnk számomr. A kuttási módszer esetében 4 féle gyűjtési felfogás áll rendelkezésünkre, mellyel primer dtokhoz juthtunk: o megfigyeléssel o fókuszcsoportoktól o megkérdezéssel o kísérlettel A mrketingkuttó két fontos eszköz közül válsztht. Egyik kérdőív, másik rendelkezésre álló eszköz z úgynevezett mechniki mérőeszközök. (Kotler, 1999, II.rész, 4.fejezet)

52 Szkdolgoztombn kuttási módszer z elsődleges, írásbeli, on line megkérdezéses vizsgált. Egyrészt indoklom ezt zzl, hogy kuttásom megkezdésekor nem állt rendelkezésre korábbn gyűjtött, másodlgos dt, másrészt pedig Zl megyében működő emgyrország Pontok mindegyikét személyes interjúvl megkeresve időigényesnek trtottm. A kérdőív, megkérdezettek válszink megszerzésére összeállított kérdések soroztából áll. Ruglmsság mitt messze z egyik leggykrbbn lklmzott primer dtszerzési eszköz. (Kotler, 1999) Bickrt fontos megközelítését emelem ki, mellyel zt mondj, hogy kérdőív legyen egyszerű, célrtörő, nem félreérthető és válszdók kis csoportjábn végezzük el előre tesztet. A nehéz vgy személyes kérdéseket áltlábn végére kell hgyni, mert válszdók ezáltl nem válnk korán védekezővé. A kérdőívek során tlálkozhtunk áthtássl és visszhtássl. Áthtásról beszélünk kkor, h későbbi áltlános értékelés egybeesik korábbi minősítéssel. Visszhtást kkor tpsztlunk, mikor korábbi értékelés ellentmondásb kerül korábbi minősítéssel. (Bickrt, 1993, p ) Az on line önkiöltős kérdőív10 összeállításkor figyelembe vettem Bickrt megközelítését. Összeállított on line kérdőívben túlnyomó részt nyitott, zárt, félig zárt és félig nyitott11 kérdések szerepelnek, ezzel egyfjt szbdságot dtm z interjúlnyoknk.. A zárt kérdések közül kérdőívemben szerepel dichotom típus is, mely esetében kérdésre dott válsz igen vgy nem. A kérdőívben lterntív válszlehetőségek is rendelkezésre állnk, hol feltett kérdésekre több válsz megjelölése is lehetséges. Fontosnk és elengedhetetlennek trtottm kérdőívben minősítő skál (3 illetve 5 fokoztú) válszlehetőségeket is prezentálni, mely zt jelenti, hogy 10 Akkor beszélünk önkitöltős kérdőívről, mikor válszdót megkérjük rr, hogy sját mg töltse ki kérdőívet (Erl, 1996). A lpján, kérdőív megtlálhtó: link ltt. 11 A féli zárt és félig nyitott kérdések átmenetet képeznek zárt és nyitott kérdések között. Akkor érdemes hsználni, h lehetőséget kívánunk biztosítni z esetleges egyéb válszok lejegyzésére is

53 skál egy tuljdonságot minősít legkiválóbbtól legrosszbbig vgy leggyengébbig. A megkérdezett emgyrország Pont vezetők, etnácsdók teljesen nyitott kérdésekkel illetve fénykép lpján írndó információvl is tlálkozhtnk, melynek lényege, hogy válszdó válsz esetében teljes szbdsággl rendelkezik, mely pozitív, negtív kritik és semleges vélemény is lehet. Egy kuttási terv kilkításkor mindig dönteni kell rról, hogy lehet e, kell e mintvételi eljárást hsználnunk. Az esetek többségében kuttás költségvetése, rendelkezésre álló idő, vizsgált csoport ngyság és térbeli elrendeződése már eleve válszt d erre kérdésre. (Hér Ligeti, 2005, p. 73.) A megkérdezett ktív státuszbn lévő ktív emgyrország Pontok számosság jelenleg Zl megyében dolgoztom megíráskor 138. Mintvételi eljárást nem lklmztm, megkérdezésre került mind 138 Zl megyei emgyrország Ponton tevékenykedő képesítéssel rendelkező és képesítés nélküli etnácsdó, emgyrország Pont vezető. Elméleti rész kuttás során kitöltött on line kérdőívek válszdás terén érdekes információr bukkntm. Philip Kotler Mrketingmenedzsment című könyvében írj, hogy hiteles mintvételi eljárást lklmzv kár z lpsokság 1% át kitevő mint is elegendő megbízhtóságot nyújt. Értelmezésem és Kotler kijelentése szerint zt jelenti, hogy hiteles mintvételi eljárás után 2 Zl megyei emgyrország Pont megkérdezése is már hiteles képet mutt bbn z esetben, h következtetek teljes lpsokságr. Annk ellenére, hogy kuttásombn mintvételi eljárást nem lklmztm, Kotler kijelentésével nem értek egyet. A mintvételi terv (mennyiben vn) meghtározás után mrketingkuttónk el kell dönteni, hogy miként éri el válszdókt. Lehetőségként felmerülhet posti út, telefonos út és személyes megkérdezés. (Kotler, 1999, II. rész, 4. fejezet) Kotler nem említi z on line úton vló megkeresést, melyet kuttásombn lklmztm

54 A Területi emgyrország Központ részére z emgyrország Centrum kidt Zl megyei ktív emgyrország Pontok listáját, mely kuttásom lpjként szolgált. Ismerve12 Zl megyei települések és emgyrország Pontok földrjzi elhelyezkedését, z infrstruktúr kiépítettségét kistelepülések helyzetét, következő következtetésekre jutottm: Zl megyében megyei jogú városokbn, városokbn, kisvárosokbn és flvkbn működnek emgyrország Pontok. A kérdőív összeállításkor figyelembe vettem ngyvárosi és kisflvk emgyrország Pontj közötti különbségeket és egységes kérdőív meglkotásár törekedtem. A kuttásbn résztvevő emgyrország Pontok mindegyike kuttás kiértékelésének szemszögéből 1 egységnyi súllyl kerül számításb Hipotézisek felállítás Szkdolgoztombn válszt kívánok kpni z lábbi hipotézisekre, melyeket kérdőív kiértékelése előtt rögzítettem. Hipotéziseim jelölése Hi vel jelöltem, hol z i=1,, 4 ig került számozásr. A fenti meghtározás szerint z lábbi hipotézisek kerültek felállítás. H1: A Zl megyei emgyrország Pontok elsődleges elektronikus szolgálttási közé trtozik z Internet hsznált, több válsz megjelöléséből dódón minimum 10% os jelentőséggel bír. H2: A Zl megyei emgyrország Pontok minimum 60% rendelkezik végzett (PL 1447) etnácsdóvl. H3: A Zl megyei emgyrország Pontokr betérő lkosság digitális írástudtlnság 41 60% között mozog. H4: Az ügyfélkpu hsználtot Zl megyei emgyrország Pontokon többségben minimum heti egy lklomml veszik igénybe. 12 A honlpon közzétett információk lpján

55 1.3. Kuttási eredmények prezentálás Zl megyei emgyrország Pontok körében végzett on line módon történő kuttásom eredménye N (elemszám)=138 kitöltött kérdőív, mely 100% os válszrányt jelent. Az egyéb válsz lehetőségek és kerekítésekből dódó, kiértékelő szoftver áltl megengedett hibhtár (+) ( ) 0,2%. Kuttási eredményeim prezentálásár szöveges értékelést, főként oszlop és kördigrm megjelenítéseket lklmztm. A kérdőív 1. kérdésre dott válszok z lábbik voltk. Adtmentés, dtrchiválás Agrárkmri tnácsdás APEH szolgálttás Csládsegítő szolgálttás Digitális fényképkészítés Digitlizálás Elődások, termékbemuttók szervezése Fxolás, nyomttás Folyóirt olvsás Gyermekprogrmok (Gyermeknp, Mikulás ünnepség, Krácsonyi ünnepség) Hrdver és szoftver tnácsdás Jogi tnácsdás Kidványok szerkesztése, sokszorosítás Könyvtári szolgálttások Nyelvtnfolymok szervezése Számítógépes okttás Nyugdíjs Klub Ingyenes Internet hsznált Fizetős Internet hsznált Pályázt figyelése, pályázt írás Egyéb 6.3% 1.4% 11.2% 1.9% 2.6% 3.5% 5.3% 13% 7.4% 4.7% 2.6% 0.2% 3.9% 6.8% 0.4% 4.6% 1.1% 14.4% 2.5% 5.8% 0.5% 1. digrm: Szolgálttások, melyek igénybe vehetők z emgyrország Ponton N=

56 A kitöltő válszdók 14,4% szerint z ingyenes Internet hsznált, 13% bn fxolás, nyomttás, 11,2% bn z APEH szolgálttások vehetők igénybe. Ezen szolgálttások úgynevezett lpszolgálttások z emgyrország Pontok körében, melyet minden emgyrország Pontnk szolgálttni kell. Egyéb esetben megjelölésre került Foglkozttási Információs Pont (FIP) és kézimunk szkkör. A kérdőív 2. kérdésére dott válszok (több válsz megjelölése volt lehetséges) z lábbikbn láthtók. Az elektronikus levelezés 15,3% ot, z Internet hsznált 15,1% ot, csevegő progrmok hsznált 13,5% ot eredményezett. Meglepő módon z on line könyvtári ktlógusok hsznált csk 6,68% os eredményt kpott, holott z emgyrország Pontok számos esetben egy térben fogllnk helyet, illetve hozzáférhetőek z on line könyvtári ktlgusok könyvtárbn. Sjnáltos módon könyvtárkbn működő emgyrország Pontok esetében ez lcsony értéket jelent. 2. digrm: Elektronikus szolgálttások (e szolgálttások), melyek igénybe vehetők z emgyrország Ponton N=138 Az Ügyfélkpu hsznált 12,2% os válszdási értéket kpott, mely A 138 ktív emgyrország Pontok kitöltői részéről közel 17 emgyrország Pontot

57 jelent. Ez z érték meglehetősen kevés, hisz z emgyrország Progrm célj, hogy z állmpolgárok igénybe vegyék z elektronikus szolgálttásokt, melyek többségéhez ügyfélkpu hozzáférés szükséges. A kérdőív 3. kérdésére dott válszokt következő helyezés digrm prezentálj. A helyezés válszlehetőség rngsorbn betöltött helyét muttj. A legmgsbb helyezésű válszlehetőséget értékelték kitöltők legmgsbbr. A felmérés szerint z lpszolgálttások állnk z első helyen, melyek közé trtozik z elektronikus levelezés és kpcsolttrtás. Meglepő értéket dott nyomttványok letöltésének helyezése, mely ngybn kötődik z elektronikus ügyintézési szolgálttási (2. szint) szintekhez. Elektronikus kpcsolttrtás, elektronikus levelezés Nyomttványok letöltése APEH szolgálttások Pályázt figyelés Közkönyvtári ktlógusok 1. helyezés 2. helyezés 3. helyezés 4. helyezés 5. helyezés 3. digrm: Válszok helyezése N=138 A 3. kérdésre dott válszok százlékos megjelenítését z lábbi kördigrm szemlélteti. A leggykrbbn igénybevett szolgálttás kpcsolttrtás és z elektronikus levelezés, mely párhuzmot von és követi 2. kérdésre dott válszok eredményeit. A legkevésbé fontos szolgálttás pályázt figyelés és közkönyvtári ktlógusok. Vlószínűsítem, hogy pályázt figyelés nem feldt z emgyrország Ponton dolgozó etnácsdónk, így kphtott lcsony értéket

58 4. digrm: Rngsorolás százlékos megjelenítése kördigrmon N=138 A 4. kérdésre, zz Mely elektronikus közszolgálttásokt (e közszolgálttások) veszik igénybe betérő látogtók z emgyrország Ponton? dott válszok (több válsz megjelölése volt lehetséges) z 5. digrmon láthtók. Leggykrbbn, 26,1% bn z Álláskeresés Interneten keresztül z Állmi Fogllkozttási Szolgált dtbázisábn válszt jelölték meg, míg legritkábbn Munkálttók bejelentése nyugdíjbiztosítási dtokról válsz megjelölése volt. Az Internetes álláskeresés mgs értékét képzett etnácsdók munkálkodásából látom beteljesülni, hisz képzéseket, továbbképzéseket részt vett etnácsdók z információt folymtosn továbbdják lkosság, z állmpolgárok részére. Egyéb ktegóriábn, zz 2% bn z okmányirodi időpontfogllást jelölték meg. Alcsony értéket mutt személyes ügyek intézésére irányuló születési nykönyvi kivont és házssági nykönyvi kivont elektronikus ügyintézése, lkcímváltozássl kpcsoltos ügyintézések. Meglepő módon diákok és hllgtók Zl megyei emgyrország Pontokon intézték z efelvételi ügyeiket, mely 15,9% os értéket képviselt kérdőíves kiértékelés esetében. Ellentétben tnulói ösztöndíjk megpályázás már jóvl lcsonybb, csk 1,7% os értéket muttott

59 Felvételi jelentkezés (középiskoláb és felsőokttási intézményekbe) Adtközlés sttisztiki hivtloknk Jövedelemdó bevllás, értesítés kivetett dóról Társsági dó bevllás, értesítés Áfbevllás, értesítés Gépjárművezetői engedélyügyintézés Születési nykönyvi kivont ügyintézése Házssági nykönyvi kivont ügyintézése Lkcímváltozás bejelentésének ügyintézése Útlevéllel kpcsoltos ügyintézés Járművek nyilvántrtásávl kpcsoltos ügyintézés Munkválllók gyermekei után járó pótlékok igénylése Álláskeresés Interneten keresztül z ÁFSZ dtbázisábn Állásbejelentés Interneten keresztül z ÁFSZ dtbázisáb Munkválllók és fogllkozttó számár nyújtott szolgálttások Közkönyvtári ktlógusok hozzáférhetősége Környezetvédelemmel összefüggő engedélyek szerzése Munknélküli járdék igénylése Tnulói ösztöndíj megpályázás Munkálttók bejelentése nyugdíjbiztosítási dtokról Egyéb 15.9% 2% 5.4% 1% 1.7% 3.7% 2.7% 1.7% 3.7% 2.7% 4.4% 2.4% 26.1% 5.4% 3.4% 5.8% 0.3% 7.8% 1.7% 0% 2% 5. digrm: Elektronikus közszolgálttások megjelenítése oszlop digrmon N=

60 Az 5. kérdésre dott válszokt (több válsz lehetséges) z lábbi kördigrm szemléletei és prezentálj. A válszdók 68,3% z Egészségüggyel összefüggő szolgálttások válszlehetőséget válsztott, míg többi válszlehetőség csekély értéket kpott. Egyéb válszok 10,6% bn kerültek megjelölésre, zonbn ezen válszok nem trtoznk z elektronikus közszolgálttás témkörébe. Az egészségüggyel összefüggő szolgálttások jelentős részét csk z 1. elektronikus szolgálttási szint teszi ki, egyszerűen csk információszerzés (rendelések időpontji, telefonszámok elérhetősége, beutlóvl és beutló nélkül igénybe vehető szolgálttások) történt z Internetről. 6. digrm: További, Igénybe vehető elektronikus közszolgálttások N=138 A 6. kérdésre érkezett válszok szerint z ötfokoztú skálán leggykoribb előfordulás negyedik rubrik (67 fő) megjelölése volt, mely zt jelentette, hogy z elektronikus (köz)szolgálttások közepes mértéknél ngyobb mértékben hsznosk. 41 fő válszolt zt, hogy z elektronikus (köz)szolgálttások teljes mértékben hsznosk, ezáltl számtni közepes mértéktől jelentősen jobbr tolódott hsznossági muttó, melynek átlg 4,13 volt. A kérdésekre dott válszokt következő oszlopdigrm muttj

61 7. digrm: Elektronikus közszolgálttások hsznosság N=138 A 7. kérdésre megjelölt és megdott válszokt z lábbikbn prezentálom. Láthtó, hogy z elektronikus közszolgálttásokt közel 40% bn, npi szinten 6 10 személy veszi igénybe Zl megyei emgyrország Pontokon. 8. digrm: Elektronikus (köz)szolgálttások npi igénybe vételének állmpolgárszám N= személynél többen z elektronikus szolgálttásokt csk Zl megyei ngyvárosokbn, zlegerszegi, ngyknizsi és keszthelyi emgyrország Pontokon veszik igénybe. A megdott válszok lpján leírhtó, hogy Zl

62 megyei ktív emgyrország Pontok npi átlgos látogtóink szám jelentős százlékbn 1 és 15 állmpolgár között mozog. A 8. kérdésre dott válszok érdekesen és elgondolkodttón lkultk Zl megyében. A 138 válszdó 38,7% rendelkezik Információs Társdlmi Tnácsdó végzettséggel, míg 61,3% nem rendelkezik ezen végzettséggel. Egyéb válszok nem voltk értékelhetőek. Ezen eredmények tükrében képzések fontosságát hngsúlyozom. Feltehetően z lcsony képzettség ltt zt látom, hogy korábbi etnácsdó képzések kimondottn felsőfokú végzettséggel rendelkezők számár volt elérhető, zonbn folymtbn vn középfokú végzettségűek képzése is, mely várhtón csökkenteni fogj képzéssel nem rendelkezők számát. 9. digrm: PL 1447 es ljstromszámml rendelkező Információs Társdlmi Tnácsdók szám N=138 A 9. kérdésre dott 138 válsz lpján Zl megyei emgyrország Pontok közel 63% nem rendelkezik sját honlppl és csk 33% rendelkezik sját weboldlll. KIHOP 2008 kódszámml ellátott pályázt keretében Zl megyei emgyrország Pontoknk lehetősége volt sját honlp tervezésére vgy meglévő honlp fejlesztésére. A pályázton jelentős Zli emgyrország Pont vett részt, meglepő módon 63% mégsem rendelkezik weboldlll

63 10. digrm: Sját honlppl rendelkező és nem rendelkező emgyrország Pontok szám N=138 Az egyéb válszlehetőségek már mgukbn fogllták korábbi válszok lehetőségét. Kiemelendőnek trtom z emgyrország Pontok Internetes megjelenésének kérdését. A 10. kérdésre Milyen képi információt hordoz Önnek z lábbi kép? megjelölt válszokt z lábbikbn prezentálom. Milyen képi információt hordoz Önnek z lábbi kép? Nem hordoz információt kép Segítségnyújtás z emgyrország Ponton Nem tlálkoztm még képpel 9.1% 69.3% 21.6% 11. digrm: Képi információ áltl dott válszok prezentálás N=138 A 138 kitöltő közül legtöbben ezt válszt dták: Segítségnyújtás z emgyrország Ponton", míg legritkábbn ezt válszt dták: Nem hordoz információt kép". Láthtó, hogy z etnácsdó logo ismertsége, jelentése már

64 közzétett, elterjedt, z emgyrország Pontok vezetői, z etnácsdók és lkosság körében is ismert megjelenésről vn szó. A 11. kérdés megválszolás eredményeként három fokoztú skálán z átlg 2,59 értéket kpott, mely zt jelenti, hogy kitöltők z 1,5 számtni átlg érték felett ítélték meg z emgyrország Ponton működő monitoring szoftver hsznosságát. A monitoring szoftver segítségével mérhetőek z emgyrország Pontok látogtottságink dti, természetesen személyes dtvédelem kérdéseit szem előtt trtv. A kérdésre dott válszokt következő digrm szemlélteti. 12. digrm: Monitoring szoftver hsznosság N=138 A 12. kérdés számomr ngy jelentőséggel bír Zl megyei emgyrország Pontok vizsgáltábn. A válszdók 62,5% szerint z emgyrország Pontokr betérő állmpolgárok digitális írástudtlnság 41 60% közé tehető. Ez z eredmény tükrözi és illeszkedik z EUROSTAT évi felméréséhez is, mely szerint mgyr lkosság 60% digitálisn írástudtln

65 13. digrm: Zl megyei emgyrország pontokr betérő állmpolgárok digitális írástudtlnság N=138 A 13. kérdés z Zl megyei emgyrország Pontok önértékelésére vontkozott, mely z lábbi eredményt prezentált. 14. digrm: Önértékelés z elektronikus szolgálttásokr vontkozón N=138 A kitöltők többsége részben vgy kismértékben nyújtj z elektronikus szolgálttásokt. Teljes mértékben csk ngyvárosokbn működő emgyrország Pontok nyújtnk elektronikus szolgálttásokt Zl megyében,

66 melynek hátterét meglévő, korszerű infrstruktúrábn, mgs látogtottságbn és képzett szkemberek okttásábn látom. A 14. kérdésre dott válszok összetettek voltk, melyeket z lábbikbn prezentálok. Milyen mértékben veszik igénybe látogtók z lábbi elektronikus szolgálttásokt? Elektronikus levelezés Nem veszik igénybe Heti egy lklomml Heti több lklomml Minden np 1.1% 9.1% 43.2% 46.6% APEH szolgálttások Nem veszik igénybe Heti egy lklomml Heti több lklomml Minden np 21.6% 63.6% 12.5% 2.3% Ügyfélkpu hsznált Nem veszik igénybe Heti egy lklomml Heti több lklomml Minden np 15.9% 61.4% 20.5% 2.3% Nyomttványok letöltése Nem veszik igénybe Heti egy lklomml Heti több lklomml Minden np 4.5% 56.8% 28.4% 10.2% IWIW, Fcebook Nem veszik igénybe Heti egy lklomml Heti több lklomml Minden np 4.5% 9.1% 46.6% 39.8% Közdt kereső Nem veszik igénybe Heti egy lklomml Heti több lklomml Minden np 43.2% 40.9% 6.8% 9.1% Digitlizálás Nem veszik igénybe Heti egy lklomml Heti több lklomml Minden np 65.9% 25% 3.4% 5.7%

67 TB ügyintézés Nem veszik igénybe Heti egy lklomml Heti több lklomml Minden np 76.1% 22.7% 0% 1.1% Nyugdíj ügyintézés Nem veszik igénybe Heti egy lklomml Heti több lklomml Minden np 84.1% 15.9% 0% 0% Okmányirodi időpontfogllás Nem veszik igénybe Heti egy lklomml Heti több lklomml Minden np 53.4% 38.6% 8% 0% Közkönyvtári ktlógusok Nem veszik igénybe Heti egy lklomml Heti több lklomml Minden np 48.9% 40.9% 5.7% 4.5% Álláskeresés Interneten Nem veszik igénybe Heti egy lklomml Heti több lklomml Minden np 3.4% 15.9% 43.2% 37.5% 15. digrm: Az elektronikus szolgálttások igénybe vétele N=138 Az emgyrország Pontokon z elektronikus levelezést, z IWIW és Fcebook áltl kínált szolgálttásokt, vlmint z álláskeresést z Interneten heti több lklomml, esetleg minden np igénybe veszik látogtók. Ez z eredmény illeszkedik kérdőív elején feltett kérdésekre dott válszokkl is. Fontos z állmpolgárok számár z elektronikus kpcsolttrtás, mely olcsó, gyors és zonnli üzenetváltás tesz lehetővé távol élő ismerőseinkkel, rokoninkkl, brátinkkl. A nyomttványok letöltését, közdt kereső szolgálttást, z okmányirodi időpontfogllásokt, közkönyvtári ktlógus szolgálttásokt és z ügyfélkpu szolgálttásokt ritkábbn, digitlizálást, TB ügyintézést, nyugdíj ügyintézést pedig ritkán vgy nem veszik igénybe látogtók

68 Körvonlzódik 15. digrmbn és z előző kérdésekre dott válszok tükrében z irányvonl, mely fele nyitni, fejleszteni kellene z emgyrország Centrumnk. Láthtó, mely elektronikus szolgálttásokt hsználják emgyrország Ponton z állmpolgárok és értékelhető z is, hogy mely szolgálttások fejlesztése lenne szükségszerű. A 15. kérdés (több válsz megjelölése lehetséges) z idősebb korosztályr vontkozott. A kitöltők szerint z idősebb korosztály z elektronikus szolgálttásokt zért nem veszik igénybe, mert félnek z újtól, modern info kommunikációs eszközöktől, háztrtásukbn nem rendelkeznek személyi számítógéppel, nem ismerik z emgyrország Pontok dt lehetőségeket, és nincsenek ráutlv z elektronikus szolgálttások hsználtár. Egyéb válszlehetőségekben válszdók rögzítették zt tényt, hogy z idősek számár segítenek fitlbb korosztályok z elektronikus szolgálttások eligzodásábn. Szűkebb körben, Letenyei sttisztiki kistérségben korábbn végzett felméréseim, kuttásim is ezen eredményeket prezentálták. Az idősebb korosztály számár motiváció, más rendezvényekhez, progrmokhoz (idősek npi rendezvény) kötés legfontosbb. 16. digrm: Idősebb korosztály és z elektronikus szolgálttások N=

69 A 16. kérdés hátrányos helyzetűekre vontkozott, melyet z lábbi digrm szemléltet. 17. digrm: Hátrányos helyzetűek z emgyrország Ponton N=138 A kitöltők szerint hátrányos helyzetű állmpolgárok szám átlgosn heti 7 fő felett vn Zl megyei emgyrország Pontokt látogtók tekintetében. A válszdók szerint hátrányos helyzetűek megjelölés 90% bn rom lkosságr vontkozott. A részvétel heti gykorisággl kis és közepes települések vontkozásábn mgs, számukr megfelelő szolgálttások kínált lehet eredményes. A 17. kérdésre, kitöltők áltl dott válszokt 18. kördigrm prezentálj z olvsó számár. A válszdók szerint (69,4%) nem vették igénybe fogytékkl élő állmpolgárok z emgyrország Pontok kínált elektronikus szolgálttásokt és közel 31% szerint már igénybe vették szolgálttásokt, de 2% esetében nem tudtk felmerülő problémák megoldásábn segíteni nekik. A mgs (69,4%) rány sejthető volt kérdés feltevésekor, hisz z intézmények z emgyrország Pontok egy része Zl megyében nem kdálymentesített, mely ltt kerekesszékkel megközelíthetőséget és épületbe bejutást értem és z elektronikus szolgálttások kdálymentesítése sem kellőképpen kidolgozott

70 18. digrm: Fogytékkl élők áltl igénybevett elektronikus szolgálttások értékelése N=138 A 18. kérdés kifejtős, önálló véleménylkotásr lklms kérdés volt, miszerint Kérem fejtse ki pár mondtbn, milyen jvslt, ötlete vn z emgyrország Pontokon igénybe vehető elektronikus szolgálttások népszerűsítésére! A kérdésre válszolók szám N=138 volt. Vegyes válszok érkeztek melyeket jelentéstrtlmuk szerint z lábbi csoportokb ktegorizáltm: o Folymtos képzések, számítástechniki (köz)szolgálttási tnfolymok, szervezése, hátrányos továbbképzések, helyzetűek bevonás és elektronikus információs npok z emgyrország Progrmb o Médi megjelenések, szórólpok kidás, helyi televízióbn megjelenés, reklámok, médi és mrketingkmpány, honlpon vló megjelenés, progrm helyi és személyes megismertetése o Progrmok szervezése idősebb korosztály számár, vércukormérés és egészségügyi vizsgáltok z emgyrország Ponton o Folymtos eszközbeszerzések támogtás o Fitlbb és z idősebb korosztály szétválsztás z emgyrország Ponton

71 1.4. Hipotézisek elfogdás vgy elvetése, következtetések Hipotézisek meghtározás, felállítás szkdolgoztom 1.1. pontjábn megtörtént. A hipotézisek elfogdás vgy elvetése z on line kérdőív válszink kiértékelése figyelembe vételével zjlott. Ennek megfelelően H1 hipotézis, miszerint A Zl megyei emgyrország Pontok elsődleges elektronikus szolgálttási közé trtozik z Internet hsznált, több válsz megjelöléséből dódón minimum 10% os jelentőséggel bír kiöltők válszink figyelembe vételéve elfogdásr kerül, feltételezésem helyes volt. A H2 hipotézis, miszerint A Zl megyei emgyrország Pontok minimum 60% rendelkezik végzett (PL 1447) etnácsdóvl kitöltők válsziból dódón elutsításr került, feltételezésem hibás volt. A H3 hipotézis, éspedig A Zl megyei emgyrország Pontokr betérő lkosság digitális írástudtlnság 41 60% között mozog válszdók szemszögéből feltételezésem helyes volt, ezért hipotézisem elfogdásr került. A H4 hipotézis, mely szerint Az ügyfélkpu hsználtot Zl megyei emgyrország Pontokon többségben minimum heti egy lklomml veszik igénybe megkérdezett emgyrország Pont vezetők és etnácsdók válszi lpján (61,4%) elfogdásr került, feltételezésem helyes volt A kérdőív kiértékelés tpsztlti és összegzése A kérdőív összeállítását és nnk kiértékelését kerdoivem.hu áltl biztosított szoftverrel végeztem, mely zonnl, érthető és jól láthtó módon prezentálj z eredményeket, dtbázisi megbízhtók és különböző kiértékelő szoftverek (SPSS) számár konvertálhtók. Az on line kérdőív kitöltésére többször kellett ösztönöznöm z emgyrország Pont vezetőket és etnácsdókt. A kérdőív kitöltésére 2 hét

72 időtrtm és viszonylg ruglms htáridő állt rendelkezésre, melyet figyelembe vettek Zl megyei emgyrország Pont vezetők vgy etnácsdók. A kérdésekre egyértelmű, világos, érthető és jól prezentálhtó válszokt kptm, tpsztltom pozitív megítélésű. Az on-line kérdőívet kitöltőkből dódón N=138 mint elemszám kis mint elemszámnk felel meg, melyből már jól lehet következtetéseket megyére vontkozón levonni

73 III. Összefogllás és jvslttétel Témválsztásom, felmerülő kérdések elméleti és gykorlti szempontból is megvilágították problémás területeket. Az információs társdlom foglomból és rendszeréből kiindulv, párhuzmosn Zl megyei emgyrország Pontokr koncentrálv kifejtettem z emgyrország Progrm jelentőségét, összehsonlítv külföldön megvlósult progrmokkl, jó gykorltokkl. A XXI. százdbn kiemelt jelentőségek kell tuljdonítni digitális írástudtlnság megszüntetésére, digitális és információs írástudás fejlesztésére, z elektronikus ügyintézés bevezetésére. Túl kell lépni z 1. elektronikus szolgálttási szinten, fejleszteni szükséges települési honlpokt, z önkormányztok részére képzések és továbbképzések szervezésével átláthtóvá és elsjátíthtóvá válik z elektronikus (köz)szolgálttások köre és z elektronikus közigzgtás rendszere. Az elméleti megközelítésekből és kuttásomból is egyértelműen kiderül, hogy Zl megyei emgyrország Pontok számár z infrstruktúr fejlesztésén túl, hngsúlyt kell helyezni, energiát kell fektetni digitális és információs írástudás lkosság körében vló terjesztésére. Az emgyrország Progrm, z emgyrország Centrum és z emgyrország pontok fő irányvonli ezen írástudás fejlesztése mentén kell hogy megvlósuljon. A kérdőíves kuttásból kiindulv prioritások meghtározását kell szem előtt trtni, mely segítségével z lábbi jvsltot teszem Zl megyei emgyrország Pontok és e szolgálttásik továbbfejleszthetőségére: o 1 prioritás: Az állmpolgárok digitális és információs írástudásánk folymtos fejlesztése, ismeretterjesztő és számítástechniki képzések szervezése lkosság számár. o 2. prioritás: A hátrányos helyzetű állmpolgárok (rom lkosság, munknélküliek, GYES és GYED en lévők) felzárkózttás digitális esélyegyenlőség jegyében, figyelembe vételével digitális szkdék csökkentésének

74 o 3. prioritás: Idősebb állmpolgárok számár motiváció megteremtése nnk érdekében, hogy segítséggel vgy önállón igénybe vegyék digitális írástudás meglétével kínált elektronikus (köz)szolgálttásokt. o 4. prioritás: Az rculti elemek hsználtánk fontosság, z Internetes megjelenés digitális írástudássl rendelkezők számár. Ők már teljes vgy részben hsználják z Internet dt lehetőségeket, ezért szerepelnek 4. prioritási sorrendben októberben nyilvánosságr hozott Digitális Mgyrország Progrm (DMP) lehet z emgyrország Progrm fő fejlesztési fejlesztési irány, mely z emgyrországi Pontokr vontkozólg módszertni változttást foglmz meg három csomópontot kiemelve. Első z e Mgyrország Pontok földrjzi diverzifikálás: mást kell tudni egy olyn vidéki kistelepülésen, hol nincs post, művelődési ház, helyi tkrékszövetkezeti pont és egészen más küldetése egy fejlett ngyvárosbn. Második kipróbálhtóság, közvetlen tpsztlt és személyes befolyásolás előtérbe helyezése. A hsználóvá válás esélyeit ugynis leginkább közvetlen, személyes tpsztltszerzés és z egyéni érdekeltség felkeltése növeli. Hrmdik módszertni változttás helyi beágyzódottság növelése: z etnácsdók, mint helyi meghtározó személyiségek motiválás, folymtos képzése, tevékenységük ellenőrzése. (emgyrorszg.hu, 2010) Mintprojektek, projektek kidolgozásávl, helyzetelemzésekkel, projekttervezési eszközök és technikák lklmzásávl, pályázti kiírásokkl lehetőséget teremtünk mgyrországi, Zl megyei emgyrország Pontok számár, hogy z elektronikus ügyintézés lehetőségét már meglévő info kommunikációs eszközök segítségével fejlesszék és hosszútávú célkitűzéseik között kell, hogy szerepeljen digitális írástudás fejlesztése, továbbfejlesztése, z elektronikus (köz)szolgálttások lkosság körében történő népszerűsítése, egyszóvl Hozzáértés Mindenkinek mottó ltt rejlő lehetőségek folymtos innovációj

75 Szkirodlom jegyzék Blogh, Gábor (2006): Az információs társdlom dimenziói, Budpest, Gondolt Infoni, p Bn, Ktlin (2010): emgyrország Pont munkállomásink szoftveres üzemeltetése, etnácsdó közösségi szolgálttó képzés második modulfüzet p Bngemnn jelentés (1994): In: Mi jövő? Az információs társdlom és megyr kezdeményezések, Budpest, OMFB ORTT HÉA, p Bell, Dniel (1973): The Coming of Post Industril Society. A Venture in Socil Forecsting, New York, Bsic Books, Inc. Publishers, p Bell, Dniel (2001): Az információs társdlom társs keretrendszere, In: Információs társdlom, 2001/1, p Benedek András (2008): Digitális Pedgógi, Tnulás IKT környezetben, Budpest, Typotex Kidó, p. 14. Cstells, Mnuel (2000): Mterides for n explortory theory of the network society, In: British Journl of Sociology Vol. No. 51 Issue No. 1 (Jnury/Mrch 2000), p Cstells, Mnuel (2005): A hálózti társdlom kilkulás: Az információ kor, Gzdság, társdlom és kultúr, I. kötet, okttási Minisztérium, Gondolt Infoni, p Deutsch, Krl (1983): Sozile und politische Aspekte der Informtionsgesellschft. In: Philipp Sonntg (Ed.) (1983): Die Zukunft der Informtionsgesellschft, Frnkfurt/Min, Hg & Herschen, p

76 Dessewffy, Tibor Glácz, Ann (2002): mobilkommunikációs és társdlmi diffúzió, In: Nyíri Kristóf: Mobilközösség, mobilmegismerés, MTA Filozófii Kuttó intézete, Budpest, p. 234 Dessewffy, Tibor Rét, Zsófi (2004): Az info kommunikációs technológiák terjedése objektív és szibjektív gátk,: in: Kolosi Tmás, Tóth István, Vukovich György (2004): Társdlmi riport, TÁRKI, Budpest, p Drucker, Peter (1969): The Age of Discontinuty, London, Heinemnn Erl, Bbbie (1996): A társdlomtudományi kuttás gykorlt, Blssi Kidó, Budpest, p emgyrország Centrum honlpj (2010): Megtlálhtó: progrm.html [2010. szeptember 28.] emgyrország Centrum honlpj (2010b): Megtlálhtó: progrm.html [2010. szeptember 28.] emgyrország Centrum honlpj (2010c): Megtlálhtó: progrm/ centrum bemuttkozik.html [2010. szeptember 28.] emgyrország Centrum honlpj (2010d): Megtlálhtó: progrm/megyepontok.html [2010. szeptember 28.] emgyrország Centrum honlpj (2010e): Megtlálhtó: progrm/z emgyrorszg pontok.html [2010. szeptember 28.]

77 emgyrország Centrum honlpj (2010f): Megtlálhtó: progrm/z etncsdok bemuttkoznk.html [2010. szeptember 28.] emgyrország Centrum honlpj (2010g): Megtlálhtó: kepzesi progrmj.html [2010. szeptember 28.] emgyrország Centrum honlpj (2010h): Megtlálhtó: kepzesi progrmj/kepzesek.html [2010. szeptember 28.] emgyrország Centrum honlpj (2010i): Megtlálhtó: plyztok.html [2010. szeptember 28.] emgyrország Centrum honlpj (2010j): Megtlálhtó: hirek/466 meghosszbbitott z nfm vitirt velemenyezhetseg.html [2010. november 18.] Frks János (2002): Információs vgy tudástársdlom?, Budpest, Infoni Aul Ferher, J. P. (2003): Theoreticl perspestives ont he informtion society. In: Chllenge nd chrge in the informtion society. Ed. by Susn Honby nd Zoe Clrke, London, Fcet, p Hér, Gábor Ligeti, György (2005): Módszertn A társdlmi jelenségek kuttás, Osiris Kidó, Budpest, p. 73. Informtiki és Hírközlési Minisztérium (2003): Mgyr Információs Társdlom Strtégi, p. 35.;

78 Információs Társdlom és Trendkuttásért Alpítvány (2009): Közösségi hozzáférési pontok, z emgyrország progrm, p ITHAKA Reserch & Consulting UPC (2010): Digitális Médi Riport, Összefoglló tnulmány, március 4., I. fejezet, p. 15. Megtlálhtó: [2010. szeptember 30.] Juhász, Lill Pintér, Róbert (2006): Információs társdlom, Zsigmond Király Főiskol és L Hrmttl Kidó, p. 26. Kiss, Gyöngyi (2010): A megújulás éve disorozt, Bltonberény, 7. di Kondor, Zsuzsnn Fábri, György (2003): Az információs társdlom és kommunikációtechnológi elméleti és kulcsfoglmi, százdvég Kidó, Budpest, p Kotler, Philip (1999): Mrketing menedzsment, Műszki Könyvkidó, Budpest, II. rész, 4. fejezet Kovács, Gábor (2010): Az információs társdlom: gykorlti és politiki vontkozások, Stúdiumvázlt. Megtlálhtó: inst.hu/trsfil/kg_inftrs.htm [2010. szeptember 28.] KPMG Tnácsdó Kft. (2007): Az emgyrország Progrm koncepcióhoz működési modell és pályázti dokumentáció kidolgozás, Gzdsági és Közlekedési Minisztérium, Budpest, p Lyotrd, Jen Frncois (1984): The Postmodern Condition, Mnchester, Mnchester University Press Mchlup, Fritz (1962): The Production nd Distribution of Knowledge int he United Sttes, Princeton, Princeton University Press

79 Mgyr Teleház Szövetség honlpj (2010): Megtlálhtó: [2010. szeptember 28.] Mrc Port (1977): The Informtion Economy, Wshington, DC., US Deprtment of Commerce Nisbitt, John (1984): The Informtion Society d Post Industril Society, Institute for the Informtion Society, Tokio NT Nemzetközi Technológii Nonprofit Közhsznú Kft. (2010): Megtlálhtó: [2010. november 15.] NT Nemzetközi Technológii Nonprofit Közhsznú Kft. (2010b): Megtlálhtó: [2010. november 15.] NT Nemzetközi Technológii Nonprofit Közhsznú Kft. (2010c): Megbízási szerződés, PR95 projekt, 191/2010. számú szerződés, p. 2. Otto, Peter Sonntg, Philipp (1985): Wege in die Informtionsgesellschft, München, dtv. Pándi, Boglárk Tkács Gyul (2006): Mennyiség, eloszlás és minőség helyzetkép z emgyrország Pontokról 2006 tvszán, Kuttási jelentés, Információs társdlom folyóirt, VI. évfolym, 4. szám, p Richt, Rdovn (1977): The Scientific nd Technologicl Revolution nd the Prospects of Socil Development. In: Rlf Drenhof (Ed.) (1977): Scientific Technologicl Revolution, socil Aspects, London, Sge, p Selhofer, Hmes Hüsing, Tobis (2002): the digitl divide index: mesure of socil inequlities int he doption of ICT Simon, Nor Minc, Alin (1979): A számítógépesített társdlom: jelentés frnci köztárssági elnök részére, Budpest, Sttisztiki Kidó Válllt,, Eredeti: L informtistion de l société, Pris: Éd. Seuil

80 Stehr, Nico (1994): Arbeit, Eigentum und Wissen, Frnkfurt/Min, Suhrkmp Stehr, Nico (2002): A World Mde of Knowledge, Lecture t the Conference New Knowledge nd New Consciousness int he Er of the Knowledge Society, Budpest, jnuár 31., Megtlálhtó: Szbó, Tóth King (2010): emgyrország Pontok Helyi információs Társdlom fejlesztéséért, etnácsdó közösségi szolgálttó képzés első modulfüzet, Miskolc, p. 6. Szepessy, P. (2006): Posztmodern és információs társdlom konzervtív nézőpontból, vgy lehetséges e információs konzervtimizmus posztmodernben, In: Információs társdlom folyóirt, IV. évfolym, 4. szám, p The Postmodern Condition (1984), Mnchester: Mnchester Univerity, Press Vn Dijk, Jn (2006): The Network Society, London, Sge, Second Edition Weber, Mx (1958): the Protestnt Ethic nd the Spirit of Cpitlism, New York, Chrles Scribner (first published 1940/1905), Mgyrul: A protestáns etik és kpitlizmus szelleme, Budpest, 1995, p. 47. Webster, Frnk (1995): Theories of the Informtion Society, Routledge, London nd New York Webster, Frnk (2002): The Informtion Society Revisited, In: Lievrouw, Leh A., Livingstone, Soni (Eds.) (2002): Hndbook of New Medi, London, Sge, p Webster, Frnk (2002b): Theories of the Informtion Society, London, Routledge

81 KONZULTÁCIÓS LAP Hllgtó neve: Frks Szilárd Egyetemi témvezető neve, beosztás: Dr. Kozm Ágot, egyetemi docens Szkdolgozt tervezett címe: Az emgyrország Progrm bemuttás z Információs Társdlom mentén és z emgyrország Pontok e szolgálttásink továbbfejleszthetősége Zl megyében A konzultáció helye szeptember 2. Veszprém Szkdolgozt megbeszélése, témválsztás véglegesítése Szkirodlmi összefoglló elkészítése október 1. Veszprém Kuttás megbeszélése On line kérdőív elkészítése és kuttás megkezdése október 29. Veszprém Kuttási eredmények feldolgozás, kiértékelése Eredmények prezentálás november 12. Veszprém Szkdolgozt véglegesítése, befejezése Szkdolgozt ledás Sorszám A konzultáció trtlm A hllgtó áltl megoldndó feldtok A következő konzultáció tervezett időpontj A konzultáció időpontj Témvezető / Konzulens láírás Hllgtó láírás

82 Függelék 1. számú függelék 1.1. Az emgyrország projekt Az NT Nonprofit Közhsznú Kft októberétől Miniszterelnöki Hivtl finnszírozásábn lévő z emgyrország Progrm megvlósításábn vesz részt. A progrm lpvető feldt, hogy z emgyrország Pontok és z ott tevékenykedő etnácsdók személyes segítségével növelje számítógép és Internethsználók, ezen keresztül z elektronikus közszolgálttásokt hsználók táborát. A progrm keretében kiírásr került KIHOP 2008, NetreKész 2008 és MENET 2008 pályázt, mely pályáztok közvetlen célj z emgyrország Pontok ill. digitális felzárkózást segítő civil kezdeményezések támogtás, ezzel digitális szkdék csökkentése, z 5000 fő ltti településekre helyezve hngsúlyt. A pénzügyi támogtás mellett progrm kiemelt feldt z etnácsdók folymtos, kkreditált képzése ill. továbbképzése, tudásuk nprkészen trtás Az etnácsdó projekt Az emgyrország progrmbn résztvevő tnácsdók képzése z NT Kft. (jogelődje NT Kht.) mint közreműködő szervezet GKM áltl finnszírozott emgyrország Progrmhoz kpcsolódón vesz részt z etnácsdó progrm megvlósításábn. Az eddigi tpsztltok lpján bebizonyosodott, hogy digitális írástudtlnság htékony felszámolás cskis helyi közvetítők segítségével, z információs társdlmi közszolgált bevezetésének segítségével érhető el. Ezt szerepet látják el z etnácsdók, kik képzési progrmját, szkértő támogtását kell megvlósítni progrm keretében. ( 2010)

83 ITHAKA Reserch & Consulting UPC 2010 ben végzett felmérése jól tükrözi, hogy z egyes ügyintézések z e szolgálttásokkl egyetemben (nemcsk z emgyrország Pontokon) mily módon vlósulnk meg. 1. ábr: Egyes ügyintézéssel kpcsoltos tevékenységek végzésének gykoriság (Forrás: ITHAKA, 2010, I. fejezet, p. 15.) A mintáb került ktív Internet hsználók több mint fele (8+44%) már rendszeresen igénybe vesz különböző on line bnki szolgálttásokt, egyhrmduk pedig számláit is ezen keresztül fizeti be. Ami z elektronikus közigzgtás különböző interktív szolgálttásit illeti, nnyit érdemes megjegyezni, hogy felhsználók közel fele (47%) sját bevllás szerint soh nem intézi hivtlos ügyeit (pl. dóbevllás, Ügyfélkpu hsznált, stb.) z Interneten keresztül. (ITHAKA, 2010, I. fejezet, p. 15.) 1.3. Az emop 2.0 projekt Az emop 2.0 pályázt lebonyolítás Az NT Kht. kiemelt feldt, hogy közreműködő emgyrország szervezetként progrmbn, részt vegyen melynek célj GKM z áltl finnszírozott emgyrország Pontok támogtás, ennek révén z információs társdlom és tudáslpú gzdság

MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020

MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 Összefoglló Prioritások A prioritás z lábbi hzi problémák megoldásár irányul: A prioritáshoz kpcsolódó tervezett intézkedések Mely EU temtikus célkitűzéshez

Részletesebben

Interjú Dr. VÁRY Annamáriával

Interjú Dr. VÁRY Annamáriával 18 Interjú Dr. VÁRY Annmáriávl MA MÁR NEM PÁLYÁRA, HANEM ÁTMENETEKRE ÉS MÓDOSÍTÁSOK SOROZATÁRA KELL FELKÉSZÜLNI. D r. Váry Annmári kliniki és pálytnácsdó szkpszichológus, pszichoterpeut, Wekerle Sándor

Részletesebben

Tárgy: 2() 14. évi s ciális nyári gvenl[keztetés. Előterjesztő: Di. Földc vaboics gyző. Készítette: Dr. Fölűcsi Szabolcs jegyző

Tárgy: 2() 14. évi s ciális nyári gvenl[keztetés. Előterjesztő: Di. Földc vaboics gyző. Készítette: Dr. Fölűcsi Szabolcs jegyző Előterjesztő: Di. Földc vbocs gyző Tervezett 1 db htározt Véleményező Szociális és [gészségügyi Bizottság Bizottság: Pénzügyi-, Gzdsági Bizottság Készítette: Dr. Fölűcsi Szbolcs jegyző el z lábbi htározti

Részletesebben

Mgyr jognygok /2014. (XII. 3.) Korm. htározt közötti progr 2. oldl ) megyei önkormányztok z 1. mellékletben meghtározott indiktív fo

Mgyr jognygok /2014. (XII. 3.) Korm. htározt közötti progr 2. oldl ) megyei önkormányztok z 1. mellékletben meghtározott indiktív fo Mgyr jognygok - 1702/2014. (XII. 3.) Korm. htározt - 2014-2020 közötti progr 1. oldl 1702/2014. (XII. 3.) Korm. htározt 2014-2020 közötti progrmozási időszkbn Terület- és Településfejlesztési Opertív Progrm

Részletesebben

MTM Hungária Egyesület. Világszerte a hatékonyság standardja

MTM Hungária Egyesület. Világszerte a hatékonyság standardja MTM Hungári Egyesület MTM Világszerte htékonyság stndrdj Képzi kínált 2011/2012 KÖLTSÉGEK ELKERÜLÉSE KÖLTSÉGCSÖKKENTÉS HELYETT A Methods-Time-Mesurement (MTM) z időszükségletmeghtározás világszerte legszélesebb

Részletesebben

Kerületi Közoktatási Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata 2011.

Kerületi Közoktatási Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata 2011. Kerületi Közokttási Esélyegyenlőségi Progrm Felülvizsgált Budpest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzt 2011. A felülvizsgált 2010-ben z OKM esélyegyenlőségi szkértője áltl ellenjegyzett és z önkormányzt

Részletesebben

IGEN! Idősödő és idős generációk életminőségét javító akcióterv

IGEN! Idősödő és idős generációk életminőségét javító akcióterv IGEN! Idősödő és idős generációk életminőségét jvító kcióterv Társdlomfejlesztési és Módszertni Szolgálttó Központ 2014 Társdlomfejlesztési Módszertni és Szolgálttó Központ Nonprofit Kft. 1095 Budpest

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ Társdlmi Megújulás Opertív Progrm keretében Munkhelyi képzések támogtás mikro- és kisválllkozások számár címmel meghirdetett pályázti felhívásához Kódszám: TÁMOP-2.1.3/07/1 v 1.2 A projektek

Részletesebben

FÁCÁNKERT HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER

FÁCÁNKERT HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER FÁCÁNKERT HEYI ÉRTÉKVÉDEMI KATASZTER PÉCSÉPTERV STÚDIÓ VÁROSRENDEZÉS ÉPÍTÉSZET BESŐ ÉPÍTÉSZET SZAKTANÁCSADÁS TERVEZÉS EBONYOÍTÁS F Á C Á N K E R T TEEPÜÉSRENDEZÉSI TERVE HEYI ÉRTÉKVÉDEMI KATASZTER Készítette

Részletesebben

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PÜSPÖKL ADÁNYI JÁRÁS

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PÜSPÖKL ADÁNYI JÁRÁS Püspökldány Város Önkormányzt 4150 Püspökldány, Bocski u. 2. Telefon 54/451-510 www.pupokldny.hu JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV PÜSPÖKL ADÁNYI JÁRÁS 2015-2020 Készült: Püspökldány Város Önkormányzt

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése

Részletesebben

Az Európai Unió politikai intézményrendszere

Az Európai Unió politikai intézményrendszere Az Unió politiki intézményrendszere 1. feldt A feldt z Unió intézményeire vontkozik. Az lábbi linkeken tlálhtó információkból gyűjtsd ki tábláztbn szereplő intézményekre vontkozó dtokt! Az EU intézményei

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás hivtlos sttisztikáról szóló 216. évi CLV. törvény 24. és 26. - lpján

Részletesebben

Integrált nyílt forráskódú megoldások alkalmazási lehetőségei a kormányzati felhőben

Integrált nyílt forráskódú megoldások alkalmazási lehetőségei a kormányzati felhőben Integrált nyílt forráskódú megoldások lklmzási lehetőségei kormányzti felhőben Török Tmás senior solution consultnt ULX Nyílt Forráskódú Tnácsdó és Disztribúciós Kft. Nyílt forráskód lehetőség Npjink egyik

Részletesebben

A lecke célja... A vállalati gazdálkodás célja hét A monopolerő hatása a kínálati magatartásra

A lecke célja... A vállalati gazdálkodás célja hét A monopolerő hatása a kínálati magatartásra 04..07. -3. hét A monopolerő htás kínálti mgtrtásr A tiszt monopólium htárbevétele és mximális profitot biztosító kibocsátás. Hszonkulcs és monopolerő. A monopolerő jóléti htási. Természetes monopólium.

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése

Részletesebben

AZ E-MAGYARORSZÁG PROGRAM BEMUTATÁSA AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM MENTÉN

AZ E-MAGYARORSZÁG PROGRAM BEMUTATÁSA AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM MENTÉN AZ E-MAGYARORSZÁG PROGRAM BEMUTATÁSA AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM MENTÉN Előadó: Farkas Szilárd Információs Társadalmi Tanácsadó Zala Megyei Területi emagyarország Központ 2012 1 TARTALOMJEGYZÉK Információs

Részletesebben

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról1

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról1 j)10 R (1)4 2000. évi XXV. törvény kémii biztonságról1 z Országgyűlés figyelembe véve z ember legmgsbb szintű testi és lelki egészségéhez, vlmint z egészséges környezethez fűződő lpvető lkotmányos jogit

Részletesebben

ELBIR. Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer A FEJÉR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG BŰNMEGELŐZÉSI HIRLEVELE 2010.

ELBIR. Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer A FEJÉR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG BŰNMEGELŐZÉSI HIRLEVELE 2010. ELBIR Elektronikus Lkossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer FEJÉR MEGYEI RENDŐR-FŐKPITÁNYSÁG BŰNMEGELŐZÉSI HIRLEVELE Tisztelt Polgármester sszony/úr! DR. SIMON LÁSZLÓ r. dndártábornok z Országos Rendőr-főkpitányság

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás hivtlos sttisztikáról szóló 216. évi CLV. törvény 24. és 26. - lpján

Részletesebben

De mi is tulajdonképpen a Kaptár? Kalmár Elvirával, Pekár Dórával és Levendel Áronnal, a Kaptár megálmodóival beszélgettünk.

De mi is tulajdonképpen a Kaptár? Kalmár Elvirával, Pekár Dórával és Levendel Áronnal, a Kaptár megálmodóival beszélgettünk. Coworking kicsit másként. Interjú Kptár létrehozóivl Írt: Mgyr Cochszemle 2012. ugusztus 11. szombt, 18:49 Igen beszédesek következő sorok, melyeket nemrégiben megnyílt Kptárbn megforduló, dolgozó ik ügyféltől,

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek vezetékes műsorjel-elosztási szolgáltatáshoz B jelű melléklet Adatkezelési- és adatvédelmi szabályzat

Általános Szerződési Feltételek vezetékes műsorjel-elosztási szolgáltatáshoz B jelű melléklet Adatkezelési- és adatvédelmi szabályzat A Telephnt Távközlési és Telekommunikációs Szolgálttó Zártkörűen működő Részvénytársság ( továbbikbn: Telephnt Távközlési Zrt. vgy Szolgálttó ) z előfizetők személyes dtit bizlmsn, htályos jogszbályi előírásokkl

Részletesebben

Egyházashollós Önkormányzata Képviselőtestületének 9/ 2004. (IX.17) ÖR számú rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről

Egyházashollós Önkormányzata Képviselőtestületének 9/ 2004. (IX.17) ÖR számú rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről Egyházshollós Önkormányzt Képviselőtestületének 9/ 24. (IX.7) ÖR számú rendelete helyi hulldékgzdálkodási tervről Egyházshollós Önkormányztánk Képviselőtestülete z önkormányzti törvény (99. évi LXV. tv.)

Részletesebben

Felvételi KÖZGAZDASÁG- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI KAR. Universitatea BABEŞ-BOLYAI. w w w. e c o n. u b b c l u j. r o BABEŞ-BOLYAI

Felvételi KÖZGAZDASÁG- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI KAR. Universitatea BABEŞ-BOLYAI. w w w. e c o n. u b b c l u j. r o BABEŞ-BOLYAI BABEŞ-BOLYAI Universitte TUDOMÁNYEGYETEM BABEŞ-BOLYAI KÖZGAZDASÁG- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI KAR w w w. e c o n. u b b c l u j. r o Román, mgyr, német, ngol és frnci nyelvű képzési formák Helyek szám Részletek

Részletesebben

Bevezető, információk a segédlet használatához

Bevezető, információk a segédlet használatához Bevezető, információk segédlet hsználtához A segédlet z állmháztrtásbn felmerülő egyes gykoribb gzdsági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet VI. fejezete i elszámolások

Részletesebben

Modul I Képzési szükségletek elemzése

Modul I Képzési szükségletek elemzése Modul I Képzési szükségletek elemzése A Képzési szükséglet-elemzési kézikönyv szerzoje: Instituto do Emprego e Formção Profissionl 1 Képzési szükségletek elemzése A következo oldlkon Önnek módj lesz föltenni

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése

Részletesebben

Bevezető, információk a segédlet használatához

Bevezető, információk a segédlet használatához Bevezető, információk segédlet hsználtához A segédlet z állmháztrtásbn felmerülő egyes gykoribb gzdsági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet II. fejezete szerinti

Részletesebben

Kereskedelmi szálláshelyek kihasználtságának vizsgálata, különös tekintettel az Észak-magyarországi és a Dél-alföldi régióra

Kereskedelmi szálláshelyek kihasználtságának vizsgálata, különös tekintettel az Észak-magyarországi és a Dél-alföldi régióra Észk-mgyrországi Strtégii Füzetek VII. évf. 2010 1 27-35 Kereskedelmi szálláshelyek kihsználtságánk vizsgált, különös tekintettel z Észk-mgyrországi és Dél-lföldi régiór A turizmusfejlesztés egyik prioritás

Részletesebben

Folyamatba épített előzetes utólagos vezetői ellenőrzés. Tartalom. I. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

Folyamatba épített előzetes utólagos vezetői ellenőrzés. Tartalom. I. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Melléklet Folymtb épített előzetes utólgos vezetői ellenőrzés Trtlom I. A szbálytlnságok kezelésének eljárásrendje II. Az ellenőrzési nyomvonl III. Folymtábrák IV. A tervezéssel, végrehjtássl, beszámolássl

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

HEFOP/2004/2.3.1. Hátrányos helyzetűemberek alternatív munkaerő-piaci képzése és foglalkoztatása

HEFOP/2004/2.3.1. Hátrányos helyzetűemberek alternatív munkaerő-piaci képzése és foglalkoztatása Hátrányos helyzetű lterntív munkerőpici képze fogllkozttás be bevonni kívánt célcsoportok kiválsztásávl összefüggő szkmi tpsztltok rövid áttekinte. 2005.11. 29. SZIKSZI SÁNDOR progrmot z Európi Szociál

Részletesebben

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzt Integrált Városfejlesztési Strtégi 2008. május Átdolgozv: 2009. május HitesyBrtuczHolli Euroconsulting Kft. 1124 Budpest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790

Részletesebben

Inlernet Online-utalványok könyvelése a Termékpartnernél. Kérdés. Válasz

Inlernet Online-utalványok könyvelése a Termékpartnernél. Kérdés. Válasz Inlernet Online-utlványok könyvelése Termékprtnernél Kérdés Törzsvásárló rendelkezésére z Inlernet online, névre szóló utlványt állít ki. A kiállítot utlvány értéke 2-3 npon belül megérkezik Termékprtner

Részletesebben

Beszámoló 2012. március 1-től 2012. szeptember 30-ig

Beszámoló 2012. március 1-től 2012. szeptember 30-ig Beszámoló TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0071 Az Asbóth Sándor Térségi Középiskol, Szkiskol és Kollégium felkészülése referenci intézményi szolgálttások minőségi ellátásár 2012. március 1-től 2012. szeptember 30-ig

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! is kulcsfontosságú Előterjeszt Bék Város Önkormányzt Képviselő-testületének 2018. március 29-i ülére Sorszám: 19. Tárgy: KEHOP-1.2.1 pályázt benyújtás Dönthoztl módj: Véleményező bizottság: Egyszerű szótöbbség

Részletesebben

- 27 - (11,05 Miskolczi Ferenc megérkezett, a létszám: 21 fő)

- 27 - (11,05 Miskolczi Ferenc megérkezett, a létszám: 21 fő) 27 A ház hét minden npján progrmokkl telített. Kb. 900 fitl fordul meg hetente z állndó progrmokon. A próbák, z összejövetelek hosszú évek ót ugynzon helyen, ugynzon időpontbn vnnk. A megszokottság egyegy

Részletesebben

ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM

ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM I.) ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Htáskör: A Közép-Dun-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint joghtósággl rendelkező mgyr htóság Ket. 18. (1) bekezdése,

Részletesebben

ÉN TÉR KÉP. avagy. a művészetek nyelvén. a gyermekvédelemben

ÉN TÉR KÉP. avagy. a művészetek nyelvén. a gyermekvédelemben ÉN TÉR KÉP vgy művészetek nyelvén gyermekvédelemben A 2006. április 20 május 4 e közt rendezett Gyermekvédelmi Npok keretében szkembereknek szóló progrmok mellett bemuttkoztk gyermeklkotók és lkotóműhelyek

Részletesebben

FÖLDRAJZ ALAPKÉPZÉSI SZAK

FÖLDRAJZ ALAPKÉPZÉSI SZAK FÖLDRAJZ ALAPKÉPZÉSI SZAK Képzési és kimeneti követelmények. Az lpképzési szk megnevezése: földrjz (Geogrphy). Az lpképzési szkon szerezhető végzettségi szint és szkképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

Részletesebben

ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Mezőgazdaság és szolgáltató ágazatok

ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Mezőgazdaság és szolgáltató ágazatok KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése lpján kötelező. Nyilvántrtási szám: 1886 ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Mezőgzdság

Részletesebben

FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉÉRT KÖZALAPÍTVÁNY 1139 BUDAPEST, Pap Károly u. 4-6.

FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉÉRT KÖZALAPÍTVÁNY 1139 BUDAPEST, Pap Károly u. 4-6. FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉÉRT KÖZALAPÍTVÁNY 1139 BUDAPEST, Pp Károly u. 4-6. Nyilvántrtási szám: 01-0849-04 Akkreditációs ljstromszám: AL-2057 Prtneri ségmérés 2011. november Közlpítványunk

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) ekezdése

Részletesebben

Szeptember végén szavalóverseny. Országos népzenei minősító lesz Szabadszálláson, szeptember 5-én.

Szeptember végén szavalóverseny. Országos népzenei minősító lesz Szabadszálláson, szeptember 5-én. Hírlevél XVI. évfolym 206-207. szám 2011. július-ugusztus A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzt Közművelődési Szkmi Tnácsdó és Szolgálttó Intézetének információs hvilpj Szeptember végén szvlóverseny A Bács-Kiskun

Részletesebben

Kommunikáció és protokoll az oktatási és közművelődési intézményekben című új akkreditált, 60 órás képzés indul intézetünkben.

Kommunikáció és protokoll az oktatási és közművelődési intézményekben című új akkreditált, 60 órás képzés indul intézetünkben. Hírlevél XVI. évfolym 208. szám 2011. szeptember A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzt Közművelődési Szkmi Tnácsdó és Szolgálttó Intézetének információs hvilpj Kommunikáció és protokoll z okttási és közművelődési

Részletesebben

Családi napközi hálózatok pedagógiai munkájának támogatása a napközbeni kisgyermekellátás területén

Családi napközi hálózatok pedagógiai munkájának támogatása a napközbeni kisgyermekellátás területén Trtlom: Murányi Beát: Bevezető Tímárné Huny Tünde: A csládi npközi hálózti koordinátor kompetenciái Szombthelyiné dr. Nyitri Ágnes: A hálózti koordinátor támogtó, segítő szerepe Szombthelyiné dr. Nyitri

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) ekezdése

Részletesebben

Balogh Emese. Barnóczki Annamária. Csetneki Csaba SZERZŐINKRŐL

Balogh Emese. Barnóczki Annamária. Csetneki Csaba SZERZŐINKRŐL SZERZŐINKRŐL Blogh Emese Blogh Emese mester coch, 2009 ót fogllkozik cochinggl, képesítését Dr. Kollár Coching Iskolcsoportnál szerezte. Csládi válllkozásbn dolgozott közgzdként és vezetőként is, így ismeri

Részletesebben

ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Mezőgazdaság és szolgáltató ágazatok

ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Mezőgazdaság és szolgáltató ágazatok KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése lpján kötelező. Nyilvántrtási szám: 1886 ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Mezőgzdság

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK, ILLETVE TECHNOLÓGIÁK ÁLLOMÁNYÁRÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁRÓL 2015

JELENTÉS AZ INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK, ILLETVE TECHNOLÓGIÁK ÁLLOMÁNYÁRÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁRÓL 2015 FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) ekezdése

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás hivtlos sttisztikáról szóló 216. évi CLV. törvény 24. és 26. - lpján

Részletesebben

Piaci kitekintő Erste Alapkezelő Kommentár 2014.09.30 1 000 000 000

Piaci kitekintő Erste Alapkezelő Kommentár 2014.09.30 1 000 000 000 Pici kitekintő Kommentár 2014.09.30 1 000 000 000 Jegyzet mgyr bnkrendszer kihívási hzi bnkrendszerrel kpcsoltos gzdsági (és politiki) eseményeket vizsgálv fontos kiemelni kereskedelmi bnkokt érintő legfrissebb

Részletesebben

SÉNYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK 2016. ÉVI MÓDOSÍTÁSA A 046/14 HRSZ-Ú INGATLAN TÖMBJE

SÉNYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK 2016. ÉVI MÓDOSÍTÁSA A 046/14 HRSZ-Ú INGATLAN TÖMBJE NYÍRSÉGTRV Kft. Székhely: 4431. Nyíregyház, Mckó u. 6. sz. Irod: 4400. Nyíregyház, Szegfű u. 73.sz. Telefon/fx: (42) 421-303 Moil: (06-30) 307-7371 -mil: nyirsegterv@nyirsegterv.t-online.hu We: www.nyirsegterv.hu

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás hivtlos sttisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 24. és 26. - lpján

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás hivtlos sttisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 24. és 26. - lpján

Részletesebben

TÁRGY: Javaslat rekreációs célú földterületek kijelölésére

TÁRGY: Javaslat rekreációs célú földterületek kijelölésére AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 216. MELLÉKLET: 1 d TÁRGY: Jvslt rekreáiós élú földterületek kijelölésére E L Ő T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2018. szeptemer 27-i

Részletesebben

Békés Város Önkormányzata évi belső ellenőrzési

Békés Város Önkormányzata évi belső ellenőrzési Előterjesztés Békés Város Önkormányzt Képviselő-testületének 2017. november 30-i ülésére Sorszám: Tárgy: J Békés Város Önkormányzt 2018. évi belső ellenőrzési S tervének elfogdás Döntéshoztl módj: Véleményező

Részletesebben

A Mezoberenyi Kistersegi Ovoda vezetoje mellekelt leveleben ismerteti a 2015-2016 nevelesi evre beiratkozott gyermekek létszamat

A Mezoberenyi Kistersegi Ovoda vezetoje mellekelt leveleben ismerteti a 2015-2016 nevelesi evre beiratkozott gyermekek létszamat Sorszám: Tárgy: Előterjesztő: Óvodi létszám 2015/2016-os nevelési év Siklósi István polgárrneter Készítette: Gulyásné dr, Sáli Henriett ljegyző Véleményező Hurnártügyi Bizottság Bizottság: Ugyrendi, Jogi,

Részletesebben

finanszírozza más városnak, tehát ezt máshonnan finanszírozni nem lehet.

finanszírozza más városnak, tehát ezt máshonnan finanszírozni nem lehet. 19 finnszírozz más városnk, tehát ezt máshonnn finnszírozni lehet. Amennyiben z mortizációs költség szükségessé váló krbntrtási munkár elég, s melynek forrás csk ez, bbn z esetben z önkormányzt fizeti

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás hivtlos sttisztikáról szóló 216. évi CLV. törvény 24. és 26. - lpján

Részletesebben

Javaslatok a 2014-2020-as fejlesztéspolitikai programok számára

Javaslatok a 2014-2020-as fejlesztéspolitikai programok számára Jvsltok 2014-2020-s fejlesztéspolitiki progrmok számár A progrm neve: Budpesti elıvárosi utóbusz-hálózt fejlesztése A problém, melyre progrmtól megoldást várunk: A budpesti elıvárosi forglmt kiszolgáló

Részletesebben

TITÁN keretrendszer bemutatása

TITÁN keretrendszer bemutatása TITÁN keretrendszer bemuttás A közigzgtás területén kiemelkedően fontos szempont hogy olyn rendszert hsználjuk melynek segítségével pontosn nyomon követhetjük z egyes hivtlok munkfolymtink minden állomását

Részletesebben

I tervének elfogadása

I tervének elfogadása Előterjeszt Bék Város Önkormányzt Képviselőtestületének 2018. november 29i ülére Sorszám: Tárgy: N 8 Bék Város Onkormányzt y 2019. évi belső ellenőrzi I tervének elfogdás Dönthoztl móc/j: [ ékményező bi:onsg:

Részletesebben

H-1016 BUDAPEST, GELLÉRTHEGY UTCA 30-32 TELEFON: (36 1) 224-3100 FAX: (36 1) 224-3105 Pf.: 20 153 E-mail: vati@vati.hu

H-1016 BUDAPEST, GELLÉRTHEGY UTCA 30-32 TELEFON: (36 1) 224-3100 FAX: (36 1) 224-3105 Pf.: 20 153 E-mail: vati@vati.hu Mgyr Regionális Fejlesztési és Urbnisztiki Közhsznú Társság Térségi Tervezési Irod 1016 Budpest I., Gellérthegy u. 30-32. A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK ELFOGADÁSÁRÓL ÉS A BALATONI

Részletesebben

ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2014

ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2014 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése lpján kötelező. Nyilvántrtási szám: 2240 ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2014 Adtszolgálttók:

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) ekezdése

Részletesebben

ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS A SZAKOSODOTT EGYSÉGEKRŐL, 2013

ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS A SZAKOSODOTT EGYSÉGEKRŐL, 2013 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése lpján kötelező. Nyilvántrtási szám: 2157 ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS A SZAKOSODOTT

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Termoelektromos hűtőelemek vizsgálatáról (4)

Jegyzőkönyv. Termoelektromos hűtőelemek vizsgálatáról (4) Jegyzőkönyv ermoelektromos hűtőelemek vizsgáltáról (4) Készítette: üzes Dániel Mérés ideje: 8-11-6, szerd 14-18 ór Jegyzőkönyv elkészülte: 8-1-1 A mérés célj A termoelektromos hűtőelemek vizsgáltávl kicsit

Részletesebben

Frei Kitti: A coach én- márkája. Egy felmérés eredményei. A felmérésben egy hét alatt 28 gyakorló coach (5 férfi és 23 nő) vett részt, akik 28 és

Frei Kitti: A coach én- márkája. Egy felmérés eredményei. A felmérésben egy hét alatt 28 gyakorló coach (5 férfi és 23 nő) vett részt, akik 28 és Mgyr Cochszemle Kuttás tudásmegosztás felmérben egy hét ltt 28 gykorló coch (5 férfi 23 nő) vett rzt, kik 28 Frei Kitti: coch én- 54 év közöttiek, átlgos életkoruk 39,6 év, szkmi márkáj tpsztltuk évek

Részletesebben

Szombathelyi Csónakázó- és Horgásztó

Szombathelyi Csónakázó- és Horgásztó Szombthelyi Csónkázó- és Horgásztó Előzmények A Sporthorgász Egyesületek Vs Megyei Szövetségének horgászti kezelésében lévő Gersekráti Sárvíz-tó után z idei évben elkészült Szombthelyi Csónkázóés horgásztó

Részletesebben

"ALAPÍTÓ OKIRAT... A továbbiakban változatlanul a 13. ponttal bezárólag. Határidő: határozat megküldésére: 199 6. október 30.

ALAPÍTÓ OKIRAT... A továbbiakban változatlanul a 13. ponttal bezárólag. Határidő: határozat megküldésére: 199 6. október 30. -8 4 - (...) "ALAPÍTÓ OKIRAT... (Változtlnul 12. pontig) 12.) Az intézmény vezetőiét pályázt útján Várplot város Önkormányztánk Képviselő-testülete htározott időre nevezi k i. Az áltlános iskolábn két

Részletesebben

Költségvetési ellenőrzés Tartalom

Költségvetési ellenőrzés Tartalom 1 1.sz. Függelék Költségvetési ellenőrzés Trtlom Bevezetés 55 I. FEUVE szbályzthoz kpcsolódó dokumentumok 56 I/. szbálytlnságok kezelésének szbályzt 56 I/B. z ellenőrzési nyomvonlr vontkozó előírások 66

Részletesebben

Támogatta az EU Európa a Polgárokért programja.

Támogatta az EU Európa a Polgárokért programja. Mátri Aktívturisztiki Térségfejlesztési Progrm Fejlesztési Koncepció Az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményeként Mátr számos turisztiki ttrkcióvl bővült. Jelen projektjvslt egy olyn koncepciót mutt be,

Részletesebben

I.* j) költségvetési kiadásait Ft-ban állapítja meg.

I.* j) költségvetési kiadásait Ft-ban állapítja meg. Bögöt Község Önkormányzt Képviselő-testületének 2/2018. (11.13.) önkormányzti rendelete z önkormányzt 2018. évi költségvetéséről Bögöt Község Önkormányztánk Képviselő-testülete z Alptörvény 32. cikk (2)

Részletesebben

felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok számára, összhangban

felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok számára, összhangban Hntos Községi Önkormányzt Képviselő-testületének 120/2015. ( X.14.) számú htározt 2. melléklete "B" TÍPUSÚ PÁLYÁZATI KIÍRÁS Hntos Községi Önkormányzt z Emberi Erőforrások Minisztériumávl együttműködve,

Részletesebben

0 /2013. sz. igazgatói utasítás Adatvédelmi Szabályzat

0 /2013. sz. igazgatói utasítás Adatvédelmi Szabályzat Alsó-Dun-völgyi Vízügyi Igzgtóság Ikt. szám: 0010-CCO/2013. Témfelelős és szerkesztette: dr. Szőke Év, dr. Petz Gábor 0 /2013. sz. igzgtói utsítás Adtvédelmi Szbályzt Az információs önrendelkezési jogról

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése

Részletesebben

településjlesztésse1, és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotása

településjlesztésse1, és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotása Sorszám: Tárgi : 3 A településjlesztésse1, és településkép-érvényesítéssel összefüggő prtnerségi egyeztetés helyi szbályiról szóló önkormányzti rendelet meglkotás Döntéshoztl módj: I éleményező bizottság:

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Érdekérvényesítő (lobbi) szakreferens képzés Kodolányi János Főiskola Budapesti Oktatási Központ (Budapest, XIII., Frangepán u. 50-56.

Érdekérvényesítő (lobbi) szakreferens képzés Kodolányi János Főiskola Budapesti Oktatási Központ (Budapest, XIII., Frangepán u. 50-56. Érdekérvényesítő (lbbi) szkreferens képzés Kdlányi Jáns Főiskl Budpesti Okttási Közpnt (Budpest, XIII., Frngepán u. 50-56.) A Kdlányi Jáns Főiskl mgyrrszági munkerő-pici kereslethez igzdv, z állmilg elismert

Részletesebben

KÉRDŐÍV. (március hó 31. napja, 24 órai állás szerint) Születési idő. nős/férjezett

KÉRDŐÍV. (március hó 31. napja, 24 órai állás szerint) Születési idő. nős/férjezett H O R V Á T K Ö Z T Á R S A S Á G KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KÉRDŐÍV (március hó 31. npj, 24 óri állás szerint) P-1 Nyomttvány A jelen nyomttványbn szereplő összes dtok titoknk számítnk és cskis sttisztiki

Részletesebben

Összegezés az ajánlatok elbírálásáról

Összegezés az ajánlatok elbírálásáról 9. melléklet 92./2011. (XII.30.) NFM rendelethez Összegezés z jánltok elbírálásáról 1. Az jánltkérő neve és címe: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzt 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. sz. 2. A közbeszerzés tárgy

Részletesebben

Civil támogatások pályázati. kiirása. e2vszerü szótöbbség. Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság Pénzügyi Bizottság. nyílt ülés

Civil támogatások pályázati. kiirása. e2vszerü szótöbbség. Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság Pénzügyi Bizottság. nyílt ülés Tárgy: 2% kiirás Civil támogtások pályázti Döntéshoztl módj: e2vszerü szótöbbség Tárgylás módj: nyílt ülés Vélenzénvező bizottság: Okttási, Kulturális és Sport Bizottság Pénzügyi Bizottság Előkészítette:

Részletesebben

A torokgerendás fedélszerkezet erőjátékáról 1. rész

A torokgerendás fedélszerkezet erőjátékáról 1. rész A torokgerendás fedélszerkezet erőjátékáról. rész Bevezetés Az idő múlik, kívánlmk és lehetőségek változnk. Tegnp még logrléccel számoltunk, m már elektronikus számoló - és számítógéppel. Sok teendőnk

Részletesebben

A Szolgáltatás minőségével kapcsolatos viták

A Szolgáltatás minőségével kapcsolatos viták I. A Szolgálttó neve, címe DITEL 2000 Kereskedelmi és Szolgálttó Korlátolt Felelősségű Társság 1051. Budpest, Nádor u 26. Adószám:11905648-2- 41cégjegyzékszám: 01-09-682492 Ügyfélszolgált: Cím: 1163 Budpest,

Részletesebben

Ingyenes képzés Intézetünkben weblap- és kiadványtervezés

Ingyenes képzés Intézetünkben weblap- és kiadványtervezés Hírlevél XV. évfolym 198. szám 2010. november A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzt Közművelődési Szkmi Tnácsdó és Szolgálttó Intézetének információs hvilpj Ingyenes képzés Intézetünkben weblp- és kidványtervezés

Részletesebben

A vasbeton vázszerkezet, mint a villámvédelmi rendszer része

A vasbeton vázszerkezet, mint a villámvédelmi rendszer része Vsbeton pillér vázs épületek villámvédelme I. Írt: Krupp Attil Az épületek jelentős rze vsbeton pillérvázs épület formájábn létesül, melyeknél vázszerkezetet rzben vgy egzben villámvédelmi célr is fel

Részletesebben

Z600 Series Color Jetprinter

Z600 Series Color Jetprinter Z600 Series Color Jetprinter Hsználti útmuttó Windows rendszerhez Az üzeme helyezéssel kpcsoltos hielhárítás Megoldás gykori üzeme helyezési prolémákr. A nyomttó áttekintése Tudnivlók nyomttó részegységeiről

Részletesebben

Tartalom I. 1. Kohászat. 2. Egyedi Protanium acél. 3. Első osztályú korrózióvédelem. 4. Örökös garancia

Tartalom I. 1. Kohászat. 2. Egyedi Protanium acél. 3. Első osztályú korrózióvédelem. 4. Örökös garancia A profik válsztás pic egyetlen profi minőségű htszögkulcs Trtlom I. 1. Kohászt II. 2. Egyedi Protnium cél 3. Első osztályú korrózióvédelem 10 23 A szbványoknk vló 100%os megfelelés 26 Nincsenek rossz törések,

Részletesebben

ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Mezőgazdaság és szolgáltató ágazatok

ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Mezőgazdaság és szolgáltató ágazatok KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése lpján kötelező. Nyilvántrtási szám: 1886 ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Mezőgzdság

Részletesebben

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs

Részletesebben

Több, mint 140 kolléga vett részt a Magyar Közművelődésért Konferenciasorozat kecskeméti állomásán

Több, mint 140 kolléga vett részt a Magyar Közművelődésért Konferenciasorozat kecskeméti állomásán Hírlevél XVII. évfolym 212. szám 2012. jnuár A Bács Kiskun Megyei Önkormányzt Közművelődi Szkmi Tnácsdó Szolgálttó Intézetének információs hvilpj Kecskemét Megyei Jogú Város lpolgármestere Okttás ifjúság,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S ZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2009. november 30-i ülésére Tárgy: Zirc város 2010. évi Ifjúsági Cselekvési Tervének elfogdás Elődó: Ksper Ágot, z Okttási, Kulturális

Részletesebben

Bács Kiskun Megyei Közművelődési

Bács Kiskun Megyei Közművelődési Hírlevél XVII. évfolym 223. szám 2012. december A Bács Kiskun Megyei Önkormányzt Közművelődési Szkmi Tnácsdó és Szolgálttó Intézetének információs hvilpj A Bács Kiskun Megyei Közművelődési Szkmi Tnácsdó

Részletesebben

Bevezető, információk a segédlet használatához

Bevezető, információk a segédlet használatához Bevezető, információk segédlet hsználtához A segédlet z állmháztrtásbn felmerülő egyes gykoribb gzdsági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet XI. fejezete szerinti

Részletesebben

Középiskolás leszek! matematika. 13. feladatsor 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Középiskolás leszek! matematika. 13. feladatsor 1. 2. 3. 4. 5. 6. Középiskolás leszek! mtemtik Melyik számot jelentheti A h tudjuk hogy I felennyi mint S S egyenlõ K és O összegével K egyenlõ O és L különbségével O háromszoros L-nek L negyede 64-nek I + S + K + O + L

Részletesebben

Költségvetési előirányzat

Költségvetési előirányzat I Sorszám: Tárgy: N37/13 Költségvetési előirányzt Döntéshoztl módj: Egyszerű többség Tárgylás módj: Nyílt ülés Véleményező bizottság: Pénzügyi Bizottság Előkészítette: Kovács Szilvi osztályvezető Pénzügyi

Részletesebben