Helyzeti és fejlettségi centrum periféria relációk a hazai kistérségekben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Helyzeti és fejlettségi centrum periféria relációk a hazai kistérségekben"

Átírás

1 LŐCSEI HAJNALKA SZALKAI GÁBOR Helyzeti és fejlettségi centrum periféria relációk a hazai kistérségekben A centrum periféria modell a társadalomtudományokban elterjedt paradigma. Tartalmának, értelmezési lehetőségeinek legáltalánosabban megfogalmazott, a térbeliséggel kapcsolatos munkákban sokat hivatkozott leírását megtaláljuk Nemes Nagy József ban megjelent könyvében. Lényegében a modell egy tetszőleges méretű térbeli rendszer egyenlőtlenségeit fejezi ki. Két szélső kategóriája a centrum és a periféria, amelyek a térelemek egymáshoz viszonyított, relatív központi, illetve peremi helyzetét tükrözik. E fogalmakat a hasonló jelentéstartalmú középpont határ fogalompártól egyértelműen megkülönbözteti, hogy a centrumhoz pozitív, a perifériához pedig negatív értékítélet is tartozik. A centrum az a pont, amely az adott halmaz többi pontjához a legközelebb van, míg a periféria a centrumtól mért legtávolabbi, peremi (határ menti) pontok halmaza. A fentebb említett munka a centrum periféria modellek három alapvető jelentését különbözteti meg 1 : a helyzeti (földrajzi) centrum periféria kettősség a matematika középpont határ fogalompárjával analóg. A helyzeti centrumok és perifériák lehatárolásának központi fogalma a távolság. A fejlettségi (gazdasági) centrum és periféria hatékonysági és jövedelmezőségi viszonyok alapján határolható le. A földrajzi térre vetítve a centrumok a fejlett, a perifériák pedig az elmaradott térségekkel, településekkel azonosíthatók. E viszonyrendszer központi fogalma az értékegyenlőség. A hatalmi (társadalmi) centrumok és perifériák között függőségi viszony áll fenn; a hatalmi elit a centrumot, a kiszolgáltatott tömeg pedig a perifériát képviseli. A földrajzi térre vetítve a centrumhoz társadalmi intézmények köthetők (például parlament, bíróság, királyi székhely). Az egymástól elkülönülő jelentéstartalmak önmagukban is megjelennek a regionális kutatásokban, de a legérdekesebb az egymáshoz való viszonyuk vizsgálata. A geográfia leggyakrabban a helyzet és a fejlettség viszonyát vizsgálja, az eszerint lehatárolható régiótípusokat az 1. táblázat mutatja. Helyzeti Régiótípusok a helyzeti és fejlettségi centrum periféria viszonyrendszerben Forrás: Nemes Nagy 1998, 163. o. centrum Fejlettségi periféria centrum központi mag belső periféria periféria dinamikus perem külső periféria 1. táblázat 1 E három fő értelmezési területen kívül természetesen találhatunk más rendszereket is, ilyen például a kultúra.

2 306 LŐCSEI HAJNALKA SZALKAI GÁBOR Viszonylag kevés hazai írás foglalkozik direkt módon e két viszonyrendszer elkülönülésének és egybeesésének empirikus vizsgálatával (például Nemes Nagy 1996, Kanalas Kiss 2006), ugyanakkor indirekt módon, az ország fejlettségi térszerkezetének vizsgálatakor rendszerint előfordulnak a fenti kategóriákat tartalmazó megállapítások. Lényegében a besorolások nem térnek el egymástól: a központi magot Budapest és környéke képviseli, perifériának számítanak Dél-Dunántúl, Észak-Borsod és Kelet-Magyarország határ menti térségei, míg belső perifériaként a Közép-Tisza-vidéket említik. Jelen tanulmány a szűk témával foglalkozó munkák sorát kívánja bővíteni: egyrészt a helyzeti centrumok és perifériák nem szokványos lehatárolásával, másrészt a legújabb adatok felhasználásával. Helyzeti centrumok és perifériák A helyzeti centrumok és perifériák lehatárolását az eddigi munkákban a lehető legegyszerűbb módszerrel végezték el: általában a határ menti térségeket tekintették perifériának, centrumnak pedig az ország geometriai középpontjához, Pusztavacshoz, esetleg a két pont relatív közelségéből fakadóan a fővároshoz közelieket. Egy nemrégiben megjelent cikk (Horváth 2007) foglalkozott bővebben a lehatárolás elvi és gyakorlati lehetőségeivel, hiszen az alapkategóriák közül a periféria a definícióiból adódóan nemcsak a határ, hanem a centrum felől is megközelíthető. Mi a ritkábban használatos, centrum felőli megközelítést választottuk; a centrumtól mért távolságot pedig szintén nem a szokványos légvonalbeli távolság, hanem az időtávolság segítségével határoztuk meg, beemelve az elérhetőségi viszonyokat a vizsgálatba. Az elérhetőség tárgyalása során már maga a téma definiálása is nehézségekbe ütközik, amit korszaktól, tudományágtól és a szerzők szemléletétől függően számos különböző módon értelmeztek (Fleischer 2007). Gyakori az elérhetőségnek statisztikai indikátorként való kezelése, amely pusztán az adott térségbe való eljutási lehetőséget kvantifikálja. A modernebb definíciók azonban ennél bővebben értelmezik a fogalmat, e szemléletben már nem csupán helyek, hanem bármilyen szolgáltatás igénybevételi lehetőségeit is jelenti az elérhetőség, amelynek javítása nem kizárólag a közlekedéssel, de az elérendő célpontok térbeli optimalizálásával egyaránt lehetséges és szükséges. Annak ellenére, hogy magunk is osztjuk az elérhetőség komplex társadalmi kérdésként való kezelésének szükségességét, vizsgálataink mégis a legegyszerűbb értelmezésen, az egyes települések elérhetőségi paramétereinek vizsgálatán alapulnak. E mutatókat ugyanis megfelelőnek tartottuk a vizsgálat fő célja szempontjából, hogy az elérhetőséget a helyzeti centrum periféria relációk értelmezésére használjuk. A helyzeti centrum és periféria lehatárolása tulajdonképpen a választott tértípustól függően változhat (2. táblázat). 2. táblázat Az egyes tértípusokhoz kapcsolódó relációk Tértípus Centrum Periféria Mértékegység Földrajzi Központi helyzet Határ menti helyzet km Hálózati Könnyen megközelíthető helyek Nehezen megközelíthető helyek km Időbeli Gyorsan elérhető helyek Nagy idő alatt elérhető helyek perc Költségbeli Kis költséggel elérhető helyek Nagy költséggel elérhető helyek pénzegység

3 HELYZETI ÉS FEJLETTSÉGI CENTRUM PERIFÉRIA RELÁCIÓK A HAZAI KISTÉRSÉGEKBEN 307 E tértípusok összetettsége tovább növelhető az elérés eszközének, illetve számos egyszerűbb vagy komplexebb elérhetőségi mutatónak a bevezetésével, amelyek közül azt kerestük, amelyek legjobban magyarázzák, befolyásolják egy térség, település fejlettségét. A közlekedési módok közötti választás részben kényszerű, részben logikus volt, mivel a vasútvonalak amellett, hogy jelenleg már nem tekinthetők dinamikus tengelynek nem érintenek minden települést. Elemzésünk viszont településsoros adatok aggregálásával készült, így az elérhetőséget minden esetben a közúti elérhetőséggel azonosítottuk. A tértípusok közül nem foglalkoztunk a költségterek vizsgálatával, míg a légvonaltávolságokon alapuló földrajzi tér és a hálózati távolságokon alapuló hálózati tér részletesebb elemzését az első eredmények ismeretében vetettük el. A fejlettségi mutatókkal képzett korrelációs mátrix alapján ugyanis igaz, minimális különbséggel bebizonyosodott azon korábbi sejtésünk, hogy a posztmodern kor társadalmi-gazdasági térszerkezetét nemcsak a földrajzi vagy hálózati távolságok határozzák meg, hanem az idő és a költségek is (Dusek Szalkai 2006). Az időtérben létező távolságok mérése számos mutató alapján megvalósítható, azonban valamennyi számításának közös alapja az a gráfként felfogott úthálózat, amelynek éleit az útkategóriákba sorolt útszakaszok képzik. A megtételükhöz szükséges idő számítása az útkategóriákhoz rendelt sebességértékek alapján történt, majd egy erre a célra írott programmal meghatároztuk a települések közti legrövidebb elérési időket. Ezt követően ezen értékek alapján képeztünk különböző elérési mutatókat, amelyek hipotézisünk szerint kisebb-nagyobb mértékben magyarázhatják egy-egy térség fejlettségét. Így került sor az átlagos elérési idő, a fővárostól, a nyugati határtól (Hegyeshalom), a legközelebbi várostól, a legközelebbi 20 ezer főt meghaladó népességű várostól és a legközelebbi megye- vagy kistérségközponttól való elérési idők meghatározására. A számított értékeket ezután a KSH 168-as kistérségi beosztása alapján aggregáltuk. Elvégeztük a települési elérhetőségi értékek népességsúlyos aggregálását is, ez az eredményeket a megyeközpontok kiemelését leszámítva lényegileg nem módosította. A kiszámított elérhetőségi mutatók és a még ismertetendő komplex fejlettségi faktor közötti összefüggés-vizsgálat következett, amely a következő eredményt hozta (3. táblázat). 3. táblázat Az elérhetőségi mutatók és a komplex fejlettségi faktor közötti összefüggés kistérségi szinten A mutató típusa Korreláció A mutató típusa Korreláció A mutató típusa Korreláció Légvonaltávolság 0,53 Átlagos idő 0,56 Átlagos távolság 0,56 Budapest (perc) 0,49 Hálózati hányados 0,05 Hegyeshalom (perc) 0,63 Időhányados 0,01 Legközelebbi város (perc) 0,27 Legközelebbi 20 ezres város (perc) Legközelebbi kistérségközpont (KSH 168, perc) Legközelebbi kistérségközpont (KSH 150, perc) Legközelebbi megyeszékhely (perc) 0,59 0,29 0,38 0,54 Komplex elérhetőség 0,70

4 308 LŐCSEI HAJNALKA SZALKAI GÁBOR A gazdasági fejlettség mérőszámaként létrehozott komplex mutatónkkal legszorosabb kapcsolatban lévő elérhetőségi paraméternek a 20 ezer fős városoktól és a nyugati határtól mért eljutási idő bizonyult, de a további elemzések tárgyaként a leginkább értéksemleges, harmadik legerősebben korreláló, a települések egymástól mért átlagos elérési idejét kifejező mutatót választottuk. Megjegyzendő, hogy a többi elérhetőségi változóval való kapcsolat szorossága sem sokkal maradt el az előzőektől, kivétel azonban ez alól az úgynevezett időhányados mutatója (Szalkai 2006), amely speciális tulajdonságai révén kifejezetten az előnyös hálózati fekvésű (gyorsforgalmi utak menti), illetve a centrumtól legtávolabbi települések esetében vesz fel jó értékeket. Kísérletképpen létrehoztunk egy komplex elérhetőségi mutatót is, amelyben 25%-os súllyal szerepelt a négy legjobban korreláló egyedi mutató (a megyeközpontok, a 20 ezres városok, Hegyeshalom és Budapest elérhetősége). A komplex mutató minden más mutatónál szorosabb összefüggésben áll a komplex fejlettségi faktorral, a súlyok és a szerepeltetett paraméterek kiválasztása azonban meglehetősen szubjektív, viszont továbbgondolásra érdemes. Az átlagos elérési idő meghatározása nagy számításigényű feladat. Értéke valamennyi település valamennyi településtől mért elérési idejeként adódik, nagyságát így nemcsak a hálózati fekvés, de a földrajzi fekvés és a településhálózat szerkezete is befolyásolja (1. ábra). 1. ábra Az átlagos elérési idő, 2007 Perc A komplex társadalmi-gazdasági fejlettséggel szorosabb összefüggésben álló átlagos elérési idő területi képe a központi térségek és a gyorsforgalmi hálózat előnyös helyzetét tükrözi. Ezek kombinációjaként a legkisebb értékekkel a fővárostól közvetlenül nyugatra

5 HELYZETI ÉS FEJLETTSÉGI CENTRUM PERIFÉRIA RELÁCIÓK A HAZAI KISTÉRSÉGEKBEN 309 fekvő települések (Diósd, Törökbálint, Budaörs) rendelkeznek, de a Dunántúl aprófalvas településhálózat-szerkezete következtében az ország geometriai súlypontjához viszonyított további nyugatra tolódást jelzi, hogy ezen agglomerációs településeket az M7-es autópálya környezetében fekvő Fejér megyei falvak és kisvárosok követik. Az átlagos elérhetőségi súlypont is itt, a Velencei-tótól délre helyezkedik el. Szintén a dunántúli aprófalvas hatás következménye, hogy a gyorsforgalmi utak mentén, a központi területektől távolodva az M7 tengelyének kedvező elérhetősége terjed ki leginkább, ezzel szemben a központibb helyzetű, de az Alföldön futó M5 mentén kisebb mértékben figyelhető csak meg az előnyös helyzetű zóna kiterjedése. Legmagasabb értékekkel a periferikus, a nyugatra tolódott súlyponthoz képest legtávolabbi, kelet-magyarországi kistérségek, a legkeletebbi települések (Garbolc, Nagyhódos, Kishódos) rendelkeznek. A földrajzi fekvés tehát továbbra is alapvető eleme az időtérben elfoglalt pozíciónak, de éppen az M3 M30 meghosszabbítása mutat rá arra, hogy a gyorsforgalmi hálózat fejlesztése rendkívüli mértékben képes a periferikus helyzet oldására. Több határ menti, a földrajzi térben periferikus térség ugyanakkor centrummá vált (például az M1 mente), miközben a Balaton a leglátványosabb belső tagoló térelem lett: mind a közlekedés, mind a településhálózati hatás következtében északi és déli partjának elérhetősége közt nagy különbség alakult ki, amely az északi partot a déli part centrumhelyzetével szemben elérhetőségi perifériává tette. Szintén tagoló elemként jelenik meg a Duna és a Tisza vonala, ami összességében továbbra is a természeti akadályok meghatározó, elérhetőséget rontó szerepére mutat rá. Ez még közvetlenül a főváros közelében is érvényesül (például a Szentendrei kistérség, a Dunakanyar térsége), azonban ez utóbbi terület esetében a schengeni egyezmény életbelépése, de már a Mária Valéria híd átadása is jelentősen javította a Dunán átívelő elérési viszonyokat. Megfigyelhető a nyugati és a keleti határ menti térségek eltérő pozíciója is. Míg az osztrák határon egyedül a Szentgotthárdi kistérség került a legrosszabb kategóriába, addig a keleti határ mentén nemcsak egy sávban, de a határral közvetlenül nem szomszédos második sávban is magas elérési idejű kistérségek sorakoznak. Centrumok és perifériák a gazdasági térben A fejlettség nehezen definiálható, összetett többdimenziós és többváltozós fogalom (Nemes Nagy 1998). Több, egymástól jól elkülöníthető, esetenként eltérő területi mintázattal leírható elemre, dimenzióra bontható (mint például a műszaki infrastruktúra állapota, a gazdaság teljesítménye, a humán tőke, illetve a társadalmi tőke minősége, az életszínvonal, a környezeti állapot), amelyek önmagukban is összetett fogalmakat jelentenek, többféle mutatószámmal jellemezhetők. Ráadásul az egyes dimenziókat felépítő elemek nem mindig mérhetők, vagy nem állnak rendelkezésre megfelelő minőségben. Tanulmányunkban nem törekedtünk a fejlettség egyébként is sok vonatkozásban szubjektív, teljes meghatározása felé, hanem egyetlen dimenzió, a gazdasági fejlettség megragadását kíséreltük meg a 4. táblázatban felsorolt 10 olyan változó felhasználásával, amelyek véleményünk szerint azt a lehető legjobban tükrözik. A választott kistérségi szint korlátozza a bevonható jelzőszámok körét, ugyanis a gazdasági értéktermelőképességet leíró jelzőszámok egy jelentős része (GDP, beruházások, külföldi tőke) csak

6 310 LŐCSEI HAJNALKA SZALKAI GÁBOR megyei szinten állnak rendelkezésre, egy másik részük pedig (például a vállalkozások nyeresége) a székhely szerinti bontás miatt nem tükrözi megfelelően a kistérségek helyzetét. Ezért csupán a gazdasági szervezetek számával, a helyi adóval, valamint a lakosság anyagi helyzetét tükröző jelzőszámokkal gazdálkodhattunk. Figyelembe vettük még a munkanélküliséget, illetve tesztjelleggel használtunk a humán tőke minőségére utaló jelzőszámokat is. Az összevonás módszeréül a faktoranalízist választottuk 2. Az analízis során felhasznált változók A változók megnevezése Faktorsúly A regisztrált, jogi személyiségű vállalkozások 1000 lakosra jutó száma (db), ,84 A regisztrált egyéni vállalkozások 1000 lakosra jutó száma (db), ,66 Az önkormányzatok helyi adóbevételeinek 1000 lakosra jutó összege (Ft), ,67 Egy állandó lakosra jutó jövedelem (ezer Ft), ,93 A személygépkocsik 1000 lakosra jutó száma (db), ,83 A távbeszélő-fővonalak 1000 lakosra jutó száma (ISDN-vonalakkal együtt), ,76 A nyilvántartott álláskeresők 100 aktív korúra jutó száma (fő), ,81 Az adózók 100 lakosra jutó száma, ,86 Az aktív korúak 100 lakosra jutó száma, ,72 Az elvégzett osztályok átlagos száma, 2001* 0,94 Az adatok forrása: KSH T-STAR, kivétel: * Népszámlálás táblázat A számítás egyetlen faktort adott eredményül. Az új változó sajátértéke 6,86, a magyarázott szórásnégyzet 68,6% (azaz az eljárás az összes kiinduló információ több mint kétharmadát megőrizte). Az új változó az alapváltozók mindegyikével szoros korrelációban van, amit a faktorsúlyok jeleznek. A fentebb már idézett munka (Nemes Nagy 1996) 1993-ra vonatkozó, 182 városkörzetre elvégzett számításaival ellentétben, ahol három különálló faktorra ( térre ) lehetett bontani a gazdasági fejlettséget, ebben a 2006-ra vonatkozó vizsgálatban már nem különült el egymástól a vállalkozói tér és a munkavállalói tér, azaz a munkavállalói tér egyes elemei idomultak a gazdasági szereplők igényeihez. A foglalkoztatás regionális különbségeiben markáns szerepet játszó iskolázottsági mutató és a gazdasági fejlettség az 1990-es évek közepén már sejtett (Enyedi 1996), de még ki nem mutatható (Nemes Nagy 1996) kapcsolata az ezredforduló után egyértelműen bizonyítást nyert, hiszen az elvégzett osztályok átlagos száma belekerülhetett (méghozzá igen nagy súllyal) a komplex gazdasági fejlettséget mérő faktorba, illetve a másik 9 változóval egyenként is szoros kapcsolatban áll. A komplex gazdasági fejlettséget mérő faktor alapján kirajzolódó területi kép (2. ábra) nem okoz meglepetést, a hazai térszerkezet lényegi elemei az utóbbi bő fél évtizedben már alig változtak. 2 A városodottság és a vonalas infrastruktúra jelzőszámait az analízis futtatása során ki kellett emelnünk a változók közül, ami utal a rurális terek nem feltétlen gazdasági hátrányára, illetve az ellátóhálózatoknak (víz-, gáz-, csatornahálózat) a gazdaságétól eltérő, ugyanakkor összefüggést egymással sem mutató (azaz önálló faktort nem képző) területi különbségeire. Az elérhetőséget, amely többek között a szállítási költségek révén, illetve a telephelyválasztáson keresztül minden bizonnyal kihatással van nemcsak az életminőségre, hanem a gazdaság teljesítőképességére is, a vizsgálati céloknak megfelelően szintén kihagytuk az analízisből.

7 HELYZETI ÉS FEJLETTSÉGI CENTRUM PERIFÉRIA RELÁCIÓK A HAZAI KISTÉRSÉGEKBEN 311 A komplex gazdasági fejlettség faktora 2. ábra Faktorsúlyok 1,08 3,03 0,35 1,08 0,08 0,35 0,52 0,08 1,03 0,52 2,17 1,03 A kistérségeket az elérhetőségi vizsgálatokhoz hasonlóan 6 egyenlő elemszámú osztályközre bontva a legfejlettebb, a térképen legsötétebb színnel jelölt kistérségek bizonyulnak gazdasági centrumnak: ezek a főváros körül, az M1 és M7 autópályák mentén, illetve a Balaton környékén, valamint a nyugati határvidék (Sopron Fertődi, Szombathelyi, Zalaegerszegi kistérségek) által bezárt háromszög mentén csoportosulnak. (Az M3 autópálya mentén halványabban ugyan, de szintén kirajzolódni látszik egy kedvezőbb helyzetű térségcsoport.) Ezen a térségen kívül kiemelkednek környezetükből a regionális központtal rendelkező kistérségek (Debrecen, a Pécsi, a Szegedi kistérség), a Nyíregyházai és az Egri kistérség, valamint a stratégiai fontosságú ipari üzemekkel rendelkező dunaújvárosi körzet. A legfejlettebb csoportba már nem fért bele a megyeszékhelyek közül Békéscsaba, Szolnok, Kecskemét, a többi nagyvároshoz képest nagyobb és elmaradottabb hátországgal rendelkező Miskolc, illetve Szekszárd és Kaposvár körzete, valamint a 2. kategóriába csúszott a szintén jelentős ipari központnak számító Tiszaújvárosi és Paksi kistérség is. A megyeszékhelyek körül szerveződő kistérségek közül a Salgótarjáni egyetlen kivételként nem fért bele még a másodlagos centrumtérségek közé sem: a 82. helyen végzett, még éppen beférve a 3. kategóriába. A térképen legvilágosabb tónussal jelölt perifériák térbeli elhelyezkedése is sok szabályos elemet mutat: szinte kizárólag az úgynevezett BB-tengelytől 3 keletre helyezked- 3 Balassagyarmatot Békéscsabával összekötő vonal.

8 312 LŐCSEI HAJNALKA SZALKAI GÁBOR nek el, jellemzően az ország keleti határa mentén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye peremi helyzetű térségeiben és a Közép-Tisza vidékén. A Romániával érintkező kistérségek közül csupán a Gyulai tartozik a kedvező helyzetű térségek közé, valamint a Makói nem tartozik az utolsó hatodba. Sivár a kép Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, amelynek 11 kistérsége közül 9 tartozik a legrosszabb kategóriába, a centrumnak minősülő Nyíregyházán kívül Kisvárda körzete került mindössze egy kategóriával feljebb. Ugyanakkor a 10 legrosszabb helyzetű kistérség közül a legtöbb (összesen 6) mégsem Szabolcs-Szatmár- Beregben, hanem a megyei rangsorokban nem feltétlenül a legrosszabb mutatókkal bíró Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található (5. táblázat). Mindez a megye rendkívüli mértékű, nem csak a gazdaságot érintő széttagoltságára utal, ami az újabban dinamizálódni látszó nagyobb városait is hátrányosan érintheti. Az említett BB-tengelytől keletre fekvő térségen kívül 5 kistérség található a legutolsó osztályközben. Az egyik a Békéscsabától ugyan délre, de szintén a román határ mentén elhelyezkedő azaz lényegében a fentebb bemutatott térséghez szervesen kapcsolódó Mezőkovácsházai kistérség. Idetartoznak még a Bács-Kiskun megye délkeleti határán, forgalmi árnyékhelyzetben található Jánoshalmai és Bácsalmási kistérségek, a Balatontól délre, de a partot már nem érintő, azaz az idegenforgalom jótékony befolyását már nem élvező, kisvárosi központtal rendelkező Lengyeltóti körzet, valamint a szociális feszültségekkel is terhes Ormánságot magába foglaló Sellyei kistérség. Ha vizsgálódásunkat kiterjesztjük a kistérségek 5. hatodára is, akkor a térben jól elkülönülő újabb csoporttal bővül a perifériák köre. Nem csupán a BB-tengelytől keletre fekvő, az utolsó hatodban még nem szereplő térségeket találunk ebben a csoportban, hanem Dél-Dunántúl horvát határ menti (Szigetvári, Nagyatádi, Barcsi, Csurgói), illetve a Balaton partját nem érintő, nagyobb városi maggal nem rendelkező kistérségei (Sásdi, Tabi, Tamási) alkotnak térben is összefüggő egységet. Fejér megye két kistérsége, az Enyingi és az Abai is inkább ehhez a térséghez tartozik, hiszen a megye többi része inkább a gazdasági centrumhoz sorolható. 5. táblázat A 10 legfejlettebb és legelmaradottabb kistérség a komplex gazdasági fejlettség alapján Legfejlettebb Legelmaradottabb rang kistérség megye rang kistérség megye 1. Budapest 159. Hajdúhadházi Hajdú-Bihar 2. Budaörsi Pest 160. Baktalórántházai Szabolcs-Szatmár-Bereg 3. Szentendrei Pest 161. Sarkadi Békés 4. Székesfehérvári Fejér 162. Mezőcsáti Borsod-Abaúj-Zemplén 5. Dunakeszi Pest 163. Csengeri Szabolcs-Szatmár-Bereg 6. Pilisvörösvári Pest 164. Szikszói Borsod-Abaúj-Zemplén 7. Győri Győr-Moson-Sopron 165. Edelényi Borsod-Abaúj-Zemplén 8. Veszprémi Veszprém 166. Encsi Borsod-Abaúj-Zemplén 9. Szombathelyi Vas 167. Abaúj Hegyközi Borsod-Abaúj-Zemplén 10. Balatonfüredi Veszprém 168. Bodrogközi Borsod-Abaúj-Zemplén A centrum periféria reláció értelmezése a gazdaság és az elérhetőség metszetében Az elérhetőségi és a fejlettségi vizsgálatok elvégzése után került sor a két mutató által alkotott térszerkezet különbségeinek és hasonlóságainak értelmezésére.

9 HELYZETI ÉS FEJLETTSÉGI CENTRUM PERIFÉRIA RELÁCIÓK A HAZAI KISTÉRSÉGEKBEN 313 Az elemszámok csökkentése és az értelmezhetőség javítása érdekében a 6-6 kategóriába sorolt mutatókat két kategóriánként összevontuk, és az így létrejövő 3-3 (centrum, átmeneti és periféria) kategória alapján kereszttáblát képeztünk. A létrejövő kilenc csoportból a végső analízis számára azt az 1. táblázatba foglalt négyet emeltük ki, amelyek a centrum periféria reláció szempontjából a legfontosabb eredményeket tükrözik (3. ábra). 3. ábra Az elérhetőség és a komplex faktor által meghatározott centrum periféria relációk Térségtípusok külső periféria belső periféria dinamikus perem központi mag Mind elérhetőségi, mind gazdasági szempontból centrumként jelenik meg, így központi magnak bizonyult az ország középső, a fővárossal határos térsége, amely az M1-es és M7-es autópálya mentén egészen a Győri, illetve a Keszthely Hévízi kistérségig kiterjed. Kiemelhető a Balaton északi partján fekvő Balatonfüredi kistérség, amely a gazdasági fejlettségét illetően az első 10 között szerepel, de rosszabb elérhetősége miatt már nem tartozik e kategóriába. Szintén idesorolódtak a Duna mentén, Paksig húzódó területek, valamint a szigetszerűen elhelyezkedő Kecskeméti és Gyöngyösi kistérség. E centrumtérségek mellett már csak gazdasági szempontból dinamikusak azok a peremterületek, melyek szakadozott gyűrűjének tagjai (Nyíregyházától Debrecenen, Békéscsabán és Pécsen át a térben szomszédos Kőszegi, Szentgotthárdi, Szombathelyi és Körmendi kistérségekig) jelölik ki azokat a többnyire nagyvárosi foltokat, melyek bár a centrumtól messze, de önmagukban is jelentős gazdasági erőt képviselve az országhatárhoz közel helyezkednek el. Miskolc térsége az M3-as autópálya megépülésével kikerült az elérhetőségi perifériák köréből, így ebben a csoportban nem szerepel. Az ellentétes póluson belső perifériaként jelennek meg a kedvező(bb) elérhetőségű, de gazdaságilag ennek ellenére, vagy ehhez képest elmaradottabb térségek, melyek közvetlenül a központi maghoz csatlakoznak. Ilyen az M3 által egyelőre csak elérhetőségében dinamizált Füzesabonyi és Hevesi kistérség, amelyeknek a Közép-Tisza-vidéki negatív gazdasági pólushoz tartozó délkeleti részei kifejezetten válságos helyzetben van-

10 314 LŐCSEI HAJNALKA SZALKAI GÁBOR nak, ahol hosszabb távon sem várható érdemi javulás a humán tőke erodáltságából kifolyólag. Sokkal markánsabb azonban a Dunántúlon a Balaton déli partjához második vonalként kapcsolódó kistérségek köre (Enyingi, Abai, Tabi, Tamási, Lengyeltóti és Marcali kistérségek), amelyek az M7 jótékony hatását még élvezik, a Balaton kisugárzása azonban már nem lendíti fel helyzetüket, gazdasági hátrányuk gyökerei nem is a rossz elérhetőségükből fakadnak. Végül minden szempontból hátrányos helyzetűek a külső periféria tagjai, amelyek összefüggő zónát alkotnak az ózdi körzettől kezdődően a kelet-szlovák, ukrán és román határ mentén a Makói kistérségig bezárólag, helyenként nem csak a határral közvetlenül érintkezve, jelentős részükben magas arányú cigány népességgel, aprófalvas településhálózattal. Érdemes azonban megemlíteni a sötét gyűrűből kiemelkedő Sárospataki és Sátoraljaújhelyi, illetve Kazincbarcikai és Gyulai kistérséget, amelyeket belső eredetű adottságaik, ha nem is tesznek dinamikus peremmé, de legalább külső perifériába süllyedésüket megakadályozzák. E zónán kívül két térségben találunk a külső periféria kategóriájába tartozó kistérségeket: az egyiket a Jánoshalmai és Bácsalmási páros alkotja, a másik pedig a gazdasági perifériáknál már szintén említett, az Ormánságot lefedő Sellyei, valamint a vele szomszédos Szigetvári és Barcsi kistérséghez köthető. Az ismertetett eredmények nem hoztak ugyan meglepő eredményt, de rávilágítottak arra a tényre, hogy keleti határaink mentén igen széles az a határzóna, amely hátrányos helyzetű mind gazdasági fejlettségét, mind elérhetőségi viszonyait tekintve, illetve hogy az M1 autópálya mentén elhelyezkedő térségeknek nem feltétlenül a peremi, határ menti helyzete a hangsúlyos, sokkal inkább tekinthetők a magterület részének. IRODALOM Dusek Tamás Szalkai Gábor (2006): Az időtér és a földrajzi tér összehasonlítása, Tér és Társadalom, 2006/2 Enyedi György (1996): Regionális folyamatok Magyarországon az átmenet időszakában. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest Fleischer Tamás (2007): Az elérhetőségről: eljutni a tiszta lapig avagy miről is beszélünk?, Horváth Eszter (2007): A földrajzi centrum és periféria lehetséges lehatárolásai. Tér és Társadalom, XXI. évf. 1. sz. Kanalas Imre Kiss Attila (szerk.) 2006: A periféraképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete, Kecskemét Nemes Nagy József (1996): Centrumok és perifériák a piacgazdasági átmenetben. Földrajzi Közlemények, CXX. (XLIV.) évf. 1. sz. Nemes Nagy József (1998): A tér a társadalomkutatásban. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest Szalkai Gábor (2006): Elérhetőségi és forgalmi változások az elmúlt évek gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéseinek következtében, Közúti és Mélyépítési Szemle, 2006/ Kulcsszavak: centrum, periféria, fejlettség, időtávolság, elérhetőség. Resume The aim of the study was to give new perspectives on the explanation of centre-periphery relations. We analysed not only traditional economic space patterns but also the structure of time-space, which was characterized by the average travel time among all settlements in Hungary. According to the results favourable timespace position was experienced in the neighbourhood of the core region and also along the axes of motorways. The accessibility that is also originated from the settlement structure of Hungary is especially good in Central- Transdanubia. The patterns of the economic space seem to be stable for years, and compared with time-space four typical types of micro-regions can be formed. The capital and its surroundings, the subregions along M1 and M7 motorways and by Lake Balaton belong to the central core. Subregions in other parts of Hungary with more populated urban core, and some area along the western border form the dynamic edge. The peripheries are located first of all close to the eastern border, while there are some also inside the country.

A válság megjelenése a szociális szolgáltatások és ellátások adataiban

A válság megjelenése a szociális szolgáltatások és ellátások adataiban A válság megjelenése a szociális szolgáltatások és ellátások adataiban M E S T E R D Á N I E L K U T A T Á S I I G A Z G A T Ó S Á G N E M Z E T I C S A L Á D - É S S Z O C I Á L P O L I T I K A I I N

Részletesebben

Komlói. Baranya Mohácsi. Baranya Pécsi. Baranya Pécsváradi. Baranya Sásdi. Baranya Sellyei. Baranya Siklósi. Baranya Szentlőrinci. Baranya Szigetvári

Komlói. Baranya Mohácsi. Baranya Pécsi. Baranya Pécsváradi. Baranya Sásdi. Baranya Sellyei. Baranya Siklósi. Baranya Szentlőrinci. Baranya Szigetvári Komlói Mohácsi Pécsi Pécsváradi Sásdi Sellyei Siklósi Szentlőrinci Szigetvári i pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja Címe: 7626 Pécs, Egyetem utca 2. csabai i Gyulai Mezőkovácsházai

Részletesebben

311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet. a kedvezményezett térségek besorolásáról

311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet. a kedvezményezett térségek besorolásáról /00. (XI..) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról A Kormány a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló. évi XXI. törvény. () bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

81064 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 187. szám

81064 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 187. szám 81064 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 187. szám A Kormány 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozata a 2014 2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes

Részletesebben

A klaszteresedés lehetőségei a Dél-Alföldön

A klaszteresedés lehetőségei a Dél-Alföldön A klaszteresedés lehetőségei a Dél-Alföldön Dr. Patik Réka Bács-Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Szeged, 2008. március 13. Kérdések Hogyan célszerű megközelítenünk a klaszter fogalmát? Milyen

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

A tudás-intenzív szolgáltatások térbeli eloszlásának vizsgálata Magyarországon

A tudás-intenzív szolgáltatások térbeli eloszlásának vizsgálata Magyarországon Hetesi E. Majó Z. Lukovics M. (szerk.) 2009: A szolgáltatások világa. JATEPress, Szeged, 201-222. o. A tudás-intenzív szolgáltatások térbeli eloszlásának vizsgálata Magyarországon Szakálné Kanó Izabella

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes RÁCZ IMRE ezredes AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km 2 ) és népességű (1 millió

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Az egészségkárosodáson alapuló ellátásokat igénybe vevők meghatározott körének felülvizsgálata. Az ellátórendszer átláthatóságának javítása.

Az egészségkárosodáson alapuló ellátásokat igénybe vevők meghatározott körének felülvizsgálata. Az ellátórendszer átláthatóságának javítása. Az egészségkárosodáson alapuló ellátásokat igénybe vevők meghatározott körének felülvizsgálata. Az ellátórendszer átláthatóságának javítása. A lehető legteljesebb értékű társadalmi reintegráció érdekében

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO 1 Tesco Veszprém Ajka 8400 Ajka, Fő út 66. 2 Tesco Bács-Kiskun Baja 6500 Baja, Gránátos u. 11. 3 Tesco Nógrád Balassagyarmat 2660 Balassagyarmat, Mikszáth Kálmán u.

Részletesebben

Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek

Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ Cím 1117 Budapest, Prielle Kornélia utca

Részletesebben

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság... 4

Részletesebben

Megyei és körzeti földhivatalok

Megyei és körzeti földhivatalok Megyei és körzeti földhivatalok Bács-Kiskun Megyei Bácsalmási Körzeti Bajai Körzeti Kalocsai Körzeti Kecskeméti Körzeti Kiskőrösi Körzeti Kiskunfélegyházi Körzeti Kiskunhalasi Körzeti Kunszentmiklósi Körzeti

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

A földhivatalok területi elhelyezkedésének vizsgálata

A földhivatalok területi elhelyezkedésének vizsgálata BUDAHÁZY GYÖRGY A földhivatalok területi elhelyezkedésének vizsgálata Az elemzés célja A hálózatban működő államigazgatási, közigazgatási, szakigazgatási szervezetek területi rendszerének kérdése több

Részletesebben

Ismeri Magyarországot?

Ismeri Magyarországot? instrukciók Instrukciók angolul Preparation: print out the worksheets You will need: a dictionary Time: 25-30 minutes With this worksheet, you will learn and share basic information about the location

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Hazánk területi egységeinek öregedési indexei (2000-2006. év) Összeállította. Kovácsné Fehér Erika

Hazánk területi egységeinek öregedési indexei (2000-2006. év) Összeállította. Kovácsné Fehér Erika Hazánk területi egységeinek öregedési indexei (2000-2006. ) Összeállította. Kovácsné Fehér Erika A magyar társadalom hasonlóan az Európai Unió több országához öregszik, azaz a népesség közül egyre többen

Részletesebben

A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon

A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon Nagy Zoltán egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ-

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI KÖZPONT Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

Részletesebben

Pedagógiai szakszolgálatok támogatása

Pedagógiai szakszolgálatok támogatása Pedagógiai szakszolgálatok támogatása A 15/2007. (III. 14.) OKM rendelet 2.. alapján a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet, továbbá a nevelési tanácsadást ellátó intézmények

Részletesebben

Az OALI pályázati kiírása a praxis váltás programra. Praxisjog vásárlása

Az OALI pályázati kiírása a praxis váltás programra. Praxisjog vásárlása 1. A pályázat célja Az OALI pályázati kiírása a praxis váltás programra Praxisjog vásárlása A pályázat célja, hogy segítse fiatal pályakezdők pályára állítását, valamint az idős kollégák nyugdíjba vonulását.

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30

Részletesebben

Miért építünk autópályákat?

Miért építünk autópályákat? Miért építünk autópályákat? Uniós források magyar történetek Konferencia a Széchenyi István Szakkollégium szervezésében, 2008. november 19. Németh Nándor, MTA KTI 2003. évi CXXVIII. törvény pán-európai

Részletesebben

Pest megye. Név cím telefonszám Budapet

Pest megye. Név cím telefonszám Budapet Név cím telefonszám Budapet 1047 Budapest Váci u. 61-63. 1/272-1150 1103 Budapest Gyömrői u. 1-5. 1/357-6660 1083 Budapest Práter u. 44-48. 1/299-0377 1164 Budapest Vidám vásár u. 36. 1/402-3990 Fogarasi-Buda

Részletesebben

3. 2. 2. Első fokú polgári peres ügyek a törvényszékeknél a per tárgya szerint

3. 2. 2. Első fokú polgári peres ügyek a törvényszékeknél a per tárgya szerint 3. 2. 2. Első fokú polgári peres ügyek a törvényszékeknél Fővárosi Törvényszék Vagyonjogi per 1 276 2 021 2 129 23 29 51 Közigazgatási jogkörben okozott károk 144 100 114 megtérítése Bíróságok elleni kártérítési

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu A állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatainak elérhetősége és nyitva tartása Baranya Megyei Baranya Megyei Baranya Megyei Bács-Kiskun Megyei Bács-Kiskun Megyei Békés Megyei Békés Megyei Békés Megyei Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

Fiatal barátaink hét további kisváros

Fiatal barátaink hét további kisváros ELEMZÉSEK DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY Fiatal barátaink hét további kisváros Tanulmányunk első részében hét, az Alföldön fekvő, közelmúltban várossá nyilvánított települést mutattunk be: Sándorfalvát, Hajdúsámsont,

Részletesebben

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András Közlekedésföldrajz Összeállította: Sallai András 1. Ausztria (1995) 2. Belgium (1957) 3. Bulgária (2007) 4. Ciprus (2004) 5. Csehország (2004) 6. Dánia (1973) 7. Egyesült Királyság (1973) 8. Észtország

Részletesebben

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter

Részletesebben

HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG)

HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG) HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG) Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Javasolt M8-M4 TINA útvonal nemzetközi konferencia Budapest, 2001. május

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

Támogatott pályázatok - K1

Támogatott pályázatok - K1 Támogatott pályázatok - K1 Békési Kistérségi Szeghalom Kistérség Békés Szeghalom Dél-Alföldi Régió A Békés Kistérségi Közkincs-kerekasztal létrehozása 399 900 Új kistérségi KÖZKINCS-kerekasztal létrehozása,

Részletesebben

A tér kitüntetett pozíciói a következőek: Előadó: Dr. Péli László, adjunktus

A tér kitüntetett pozíciói a következőek: Előadó: Dr. Péli László, adjunktus Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Regionális gazdasági növekedési elméletek, Centrum-periféria viszonyrendszer TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

Területi Szervezet. Illetékességi területe:

Területi Szervezet. Illetékességi területe: 1.számú melléklet Neve: Területi szervezetek Illetékességi területe: Fogorvosok e Budapesti Magyarország Budapest Baranya Megyei Bács-Kiskun Megyei Békés Megyei Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Csongrád Megyei

Részletesebben

A Kormány 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelete a kedvezményezett járások besorolásáról

A Kormány 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelete a kedvezményezett járások besorolásáról 16172 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 161. szám A Kormány 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelete a kedvezményezett ok besorolásáról A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996.

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A MUNKANÉLKÜLIEK/ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN Száma: 12 / 2006 Pécs, 2006. szeptember Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

AZ ÜGYÉSZSÉG SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG

AZ ÜGYÉSZSÉG SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG AZ ÜGYÉSZSÉG SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG 1055 Budapest, Markó u. 16. 1372 Budapest, Pf. 438. T: 354-5500 E-mail: info@mku.hu Honlap: www.mklu.hu LEGFŐBB ÜGYÉSZ: Dr. Polt Péter T:

Részletesebben

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása F.3. számú függelék Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása Hatályos: 2015.07.07. 1/5. oldal GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. 1. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Fogyasztóvédelemi

Részletesebben

A nagyvárosok a magyar városhálózatban

A nagyvárosok a magyar városhálózatban A nagyvárosok a magyar városhálózatban Berkes Judit, PhD hallgató Széchenyi István Egyetem - Regionális- és gazdaságtudományi Doktori Iskola Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális-

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Ir.szám Település Kerület Megye 1870 Budapest 2 Pest 1870 Budapest 13 Pest

Ir.szám Település Kerület Megye 1870 Budapest 2 Pest 1870 Budapest 13 Pest Ir.szám Település Kerület Megye 1870 Budapest 2 Pest 1870 Budapest 3 Pest 1870 Budapest 13 Pest 1870 Budapest 8 Pest 1871 Budapest 19 Pest 1871 Budapest 21 Pest 1871 Budapest 11 Pest 1871 Budapest 22 Pest

Részletesebben

4. Hazai kísérletek a lokális térségek versenyképességének elemzésére

4. Hazai kísérletek a lokális térségek versenyképességének elemzésére 90 Lukovics Miklós: Térségek versenyképességének mérése 4. Hazai kísérletek a lokális térségek versenyképességének elemzésére Magyarországon, szemben a nemzetközi szakirodalomban leírtakkal, még napjainkban

Részletesebben

az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer adatai alapján az ágazati humánerőforrás 2010. évi helyzetéről

az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer adatai alapján az ágazati humánerőforrás 2010. évi helyzetéről BESZÁMOLÓ az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer adatai alapján az ágazati humánerőforrás 2010. évi helyzetéről Budapest, 20 ll. február Összefoglaló a humánerőforrás-monitoringrendszer

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZI SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÉS A KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZI SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÉS A KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZI SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÉS A KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG 1055 Budapest, Markó u. 16. 1372 Budapest, Pf. 438. T: 354-5500 E-mail: info@mku.hu LEGFŐBB ÜGYÉSZ:

Részletesebben

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15.

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. Budapest, Balassagyarmat, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

TERÜLETI SZÁMJELRENDSZER, 2008

TERÜLETI SZÁMJELRENDSZER, 2008 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TERÜLETI SZÁMJELRENDSZER, 2008 BUDAPEST, 2008 Központi Hivatal, 2008 ISSN 0209-7109 Felelős szerkesztő: Németh Eszter További információ: Tóth Géza (tel.: 345-6867, e-mail:

Részletesebben

A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben

A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben Dr. Kozma Gábor, PhD, egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék 4010 Debrecen

Részletesebben

Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét ezreléke) kényszerül majd valamennyi időt utcán vagy hajléktalan szállón éjszakázni.

Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét ezreléke) kényszerül majd valamennyi időt utcán vagy hajléktalan szállón éjszakázni. Előrejelzések a Február Harmadika kutatás sorozat adatainak a felhasználásával PROGNÓZIS Nr. 1. 2012-2018 tartó időszakban előreláthatóan 58.500 Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét

Részletesebben

Megye Ir.sz Város Utca/házszám GPS E GPS N

Megye Ir.sz Város Utca/házszám GPS E GPS N Fejér 2457 Adony 6.sz. főút 47.130488 18.865122 Igen Veszprém 8400 Ajka Fõ út 47.112216 17.555332 Igen Pest 2170 Aszód Pesti út 3. 47.649330 19.470080 Igen Bács-Kiskun 6430 Bácsalmás Backnang u. 7. 46.124010

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

A szlovák-magyar határ menti migráció

A szlovák-magyar határ menti migráció A szlovák-magyar határ menti migráció Projekt vezető partnere: Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Projekt partner: Kempelen Intézet Budapest 2015 Projekt száma: HUSK 1101/1.2.1/0171 Projekt címe: Szlovák-magyar

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest

Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest 1024 Budapest 1025 Budapest 1026 Budapest 1027 Budapest

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

GOP Részletes Pályázati Útmutató VIII. számú melléklet, GOP településlista

GOP Részletes Pályázati Útmutató VIII. számú melléklet, GOP településlista VIII./D Településlista a konvergencia régiók komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségeire vonatkozóan a mikrovállalkozásnak minősülő pályázók esetében Jelen településlistában szerepelnek

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZI SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÉS A KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZI SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÉS A KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZI SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÉS A KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG 1055 Budapest, Markó u. 16. 1372 Budapest, Pf. 438. T: 354-5500 E-mail: info@mku.hu LEGFŐBB ÜGYÉSZ:

Részletesebben

Magyar Telekom Nyrt. T-Mobile Jogorvoslati fórumok elérhetősége

Magyar Telekom Nyrt. T-Mobile Jogorvoslati fórumok elérhetősége 1 Magyar Telekom Nyrt. T-Mobile Jogorvoslati fórumok elérhetősége T-Mobile dedikált üzleti hálózati szolgáltatás 6. sz. melléklet Hatályos: 2011. január 1-jétől 1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar A TERÜLETI TŐKE SZEREPE A REGIONÁLIS- ÉS VÁROSFEJLŐ- DÉSBEN ESETTANULMÁNY A HAZAI KÖZÉPVÁROSOK PÉLDÁ- JÁN Doktori (PhD) értekezés tézisei Tóth Balázs

Részletesebben

Váli utcai ügyfélszolgálati iroda Cím: 1117, Budapest Váli u. 5. fszt. (Allee Bevásárlóközpont északi oldalánál)

Váli utcai ügyfélszolgálati iroda Cím: 1117, Budapest Váli u. 5. fszt. (Allee Bevásárlóközpont északi oldalánál) Váli utcai ügyfélszolgálati iroda Cím: 1117, Budapest Váli u. 5. fszt. (Allee Bevásárlóközpont északi oldalánál) Nyitvatartás: H-Cs 8:00-18:00 P 8:00-17:00 Telefon: 1 466-4633 Fax: 1 385-3837 Vályog úti

Részletesebben

IrányítószámTelepülés 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest

IrányítószámTelepülés 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest IrányítószámTelepülés 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest 1024 Budapest 1025 Budapest 1026 Budapest 1027 Budapest

Részletesebben

Szolgáltatások földrajzi lefedettsége - lakossági

Szolgáltatások földrajzi lefedettsége - lakossági 2. sz. melléklet Szolgáltatások földrajzi lefedettsége - lakossági Tartalom 1.10 ADSL... 2 1.11 SHDSL... 2 1.12 Dial-up... 2 1.13 GTS ISDN 30... 2 1.14 GTS ISDN 2... 2 1.15 GTS analóg hangszolgáltatás...

Részletesebben

Szolgáltatások földrajzi lefedettsége - lakossági

Szolgáltatások földrajzi lefedettsége - lakossági 2. sz. melléklet Szolgáltatások földrajzi lefedettsége - lakossági Tartalom 1.10 ADSL... 2 1.11 SHDSL... 2 1.12 Dial-up... 2 1.13 GTS ISDN 30... 3 1.14 GTS ISDN 2... 3 1.15 GTS analóg hangszolgáltatás...

Részletesebben

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006.

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006. Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév

Részletesebben

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011.

Részletesebben

Elérhetőségi viszonyok területi különbségekre gyakorolt hatása a magyarországi kistérségek esetében

Elérhetőségi viszonyok területi különbségekre gyakorolt hatása a magyarországi kistérségek esetében Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola Győrffy Ildikó: Elérhetőségi viszonyok területi különbségekre gyakorolt hatása a magyarországi kistérségek esetében

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében

Részletesebben

Tér és Társadalom XVI. évf. 2002 3: 165 183 VERSENYKÉPESSÉG A VÁROSHÁLÓZAT AZ ÁTMENETBEN, ILENCVENES K ÉVEK VÁLTOZÁSI IRÁNYAI

Tér és Társadalom XVI. évf. 2002 3: 165 183 VERSENYKÉPESSÉG A VÁROSHÁLÓZAT AZ ÁTMENETBEN, ILENCVENES K ÉVEK VÁLTOZÁSI IRÁNYAI Tér és Társadalom XVI. évf. 2002 3: 165 183 VERSENYKÉPESSÉG A A VÁROSHÁLÓZAT AZ ÁTMENETBEN, ILENCVENES K ÉVEK VÁLTOZÁSI IRÁNYAI (The Hungarian Urban System in the Transition, Changing Direction in the

Részletesebben

VIDÉKI ÉS ELMARADOTT TEREK MAGYARORSZÁGON

VIDÉKI ÉS ELMARADOTT TEREK MAGYARORSZÁGON VIDÉKI ÉS ELMARADOTT TEREK MAGYARORSZÁGON Balogh András 1 A vidékről, általánosságban A hazai szakirodalomban évek óta folyik a vidék, a vidékiség fogalomkörének amely az Európai Unió államaiban évtizedek

Részletesebben

A humán erőforrás területi különbségei

A humán erőforrás területi különbségei GARAMI ERIKA A humán erőforrás területi különbségei Az emberi fejlődés indexének hazai alkalmazhatósága Bevezetés A tanulmány három kérdéskört érint. Egyrészt bemutatja az emberi fejlődés indexét (Human

Részletesebben

1 A tanulmány eredeti változata Roóz József 70 éves születésnapjára készülő tanulmánykötetbe íródott. Polónyi

1 A tanulmány eredeti változata Roóz József 70 éves születésnapjára készülő tanulmánykötetbe íródott. Polónyi Polónyi István Valóban esélykiegyenlítő hatású a felsőfokú szakképzés? A felsőoktatási jelentkezések és a felsőoktatási továbbtanulás néhány kistérségi összefüggése 1 Ebben az írásban azt vizsgáljuk meg,

Részletesebben

CENTRUM- PERIFÉRIA, POLARIZÁCIÓS ELMÉLETEK

CENTRUM- PERIFÉRIA, POLARIZÁCIÓS ELMÉLETEK CENTRUM- PERIFÉRIA, POLARIZÁCIÓS ELMÉLETEK A CENTRUM-PERIFÉRIA ELMÉLET A fejlődés innovációk szakaszos, kumulatív folyamata, amely alakítja a térszerkezetet, de az is meghatározza a fejlődést. Centrumok:

Részletesebben

Szolgáltatások földrajzi lefedettsége - üzleti

Szolgáltatások földrajzi lefedettsége - üzleti 2. sz. melléklet Szolgáltatások földrajzi lefedettsége - üzleti Tartalom 1.1 GTS Ethernet Line és GTS Smart Ethernet... 2 1.2 GTS Ethernet VPN... 2 1.3 GTS Media Line... 2 1.4 GTS Internet Access... 2

Részletesebben

AZ ÜGYÉSZSÉG SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG

AZ ÜGYÉSZSÉG SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG AZ ÜGYÉSZSÉG SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG 1055 Budapest, Markó u. 16. 1372 Budapest, Pf. 438. T: 354-5500 E-mail: info@mku.hu Honlap: www.mklu.hu LEGFŐBB ÜGYÉSZ: Dr. Polt Péter T:

Részletesebben

A TISZAMENTE JELLEGADÓ KISTÉRSÉGEI *

A TISZAMENTE JELLEGADÓ KISTÉRSÉGEI * KISS JÁNOS PÉTER LŐCSEI HAJNALKA A TISZAMENTE JELLEGADÓ KISTÉRSÉGEI * A Regionális Tudományi Tanulmányok 9. kötetében átfogóan értékelést adtunk közre az Alföld, fejlődési esélyeiről 1. Jelen tanulmányban

Részletesebben

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó?

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 Győr, 2014. szeptember 25-26. Prof. Dr. Lengyel

Részletesebben

A területi elmaradottság kifejezésének lehetőségei

A területi elmaradottság kifejezésének lehetőségei A területi elmaradottság kifejezésének lehetőségei Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200 Sürgősségi fogamzásgátlási ambulanciák Bács-Kiskun megye: Bajai Városi Kórház Cím: 6500 Baja, Rókus u. 10. Tel.: (79) 422-233, (79) 422-328, (79) 423-373, (79) 425-575, (79) 428-452 Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

Terra Incognita: magyarországi szegényés cigánytelepek felmérése első eredmények

Terra Incognita: magyarországi szegényés cigánytelepek felmérése első eredmények fókusz szociológiai szemle 20(3): 82 99. Terra Incognita: magyarországi szegényés cigánytelepek felmérése első eredmények Domokos Veronika Herczeg Béla passagere@gmail.com; bela.herczeg@gmail.com Összefoglaló:

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Marcali Kistérségi Társulás megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézetében

Részletesebben

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

Lakáspiac területi vetületben

Lakáspiac területi vetületben Lakáspiac területi vetületben Területfejlesztők Víkendje Lajosmizse, 2015.05.15. Valkó Dávid Ingatlanpiaci vezető elemző valko.david@otpjzb.hu Aktuális országos mutatók 2014-ben elmozdulás a mélypontról

Részletesebben