Az ELTE Környezettudományi Centrum és a Környezettudományi TDK tisztelettel meghívja évi Kari TDK konferenciájára,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az ELTE Környezettudományi Centrum és a Környezettudományi TDK tisztelettel meghívja. 2014. évi Kari TDK konferenciájára,"

Átírás

1 Az ELTE Környezettudományi Centrum és a Környezettudományi TDK tisztelettel meghívja évi Kari TDK konferenciájára, a XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára (2015) készülő dolgozatok bemutatására A rendezvény helyszíne: ELTE TTK, Mauritz-terem (D ) Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C. A rendezvény ideje: december 5. (péntek) óra

2 A diákköri konferencia programja A kari TDK Konferencia Zsűrije: Elnök: Homonnay Zoltán, egyetemi tanár, Kémiai Intézet Tagok: Bérczi Szaniszló, egyetemi docens, Fizikai Intézet Kalapos Tibor, egyetemi docens, Biológiai Intézet Kukolya József, osztályvezető, Nemzeti Agrárinnovációs Kutató Központ Tatár Enikő, egyetemi docens, Kémiai Intézet Weiszburg Tamás, egyetemi docens, Ásványtani Tanszék Az előadások ideje 10 perc, melyeket 10 perc vita követ A Kari Környezettudományi Konferencia megnyitója bevezető gondolatok: Homonnay Zoltán, egyetemi tanár a zsűri elnöke 1. szekció Csumán András Gáti Péter: Témavezetők: Kommunális szennyvíziszap vermikomposztálásának laboratóriumi vizsgálata Kardos Levente, adjunktus, BCE KeTK Kasza Gyula, egyetemi docens BCE ÉTK Farsang Evelin Oxidációs eljárás kidolgozása talajvizek szerves mikroszennyezőinek eltávolítására Témavezetők: Záray Gyula, egyetemi tanár, Kémiai Intézet Dobosy Péter, PhD-hallgató, Kémiai Intézet Blumberger Zoltán A légköri nukleációs esemény térbeli kiterjedése Témavezető: Salma Imre, egyetemi tanár, Kémiai Intézet Németh Zoltán, PhD-hallgató, Kémiai Intézet Mihályi Dávid Krisztián Témavezetők: Mennyire zöld a napelem? A matt napelemek használata megoldás lehet a poláros fényszennyezés csökkentésére Horváth Gábor, egyetemi docens, Fizikai Intézet Kálmánchelyi-Farkas Alexandra, doktorjelölt, MTA ÖK Duna-kutató Intézet Száz Dénes, doktorjelölt, Fizikai Intézet Kovács Réka Tímea Lengyel Blanka Koczur Szilvia Témavezetők: A salgótarjáni acélgyár salakhányójának környezeti állapotfelmérése és előzetes vizsgálata Szabó Csaba, egyetemi docens, Földrajz-Földtudományi Intézet

3 Völgyesi Péter, doktorjelölt, Földrajz-Földtudományi Intézet Angyal Zsuzsanna, tanársegéd, Környezettudományi Centrum Karlik Máté Városi talajminták toxikus fémtartalmának vizsgálata környezetfizikai módszerekkel Budapest XI. kerületében Angyal Zsuzsanna, tanársegéd, Környezettudományi Centrum KÁVÉSZÜNET 2. szekció Aszalós Júlia Margit Témavezetők: Extremofil baktériumközösségek diverzitása az Ojos del Salado vulkán (Száraz-Andok) magashegyi tavainak üledékében Borsodi Andrea, Biológiai Intézet Kari András Terméshozam növelést fokozó talajoltó baktériumok savanyú kémhatású mezőgazdasági talajokban történő nyomon követése egy 16 hetes vizsgálati periódus során Témavezetők: Romsics Csaba, tudományos segédmunkatárs, Biológiai Intézet Nagymáté Zsuzsanna, tudományos segédmunkatárs, Biológiai Intézet Nagy Hajnalka A Szent Anna-tó üledékének baktériumközösségi profilja Témavezető: Felföldi Tamás, adjunktus, Biológiai Intézet Szabó Attila, doktorjelölt, Biológiai Intézet Korponai Kristóf Különböző karakterű szikes tavak baktériumközösségeinek összehasonlítása Témavezető: Felföldi Tamás, adjunktus, Biológiai Intézet Szabó Attila, doktorjelölt, Biológiai Intézet Zsolnai Pálma Biofilm kolonizáció követése molekuláris mikrobiológiai módszerekkel szennyvíztisztító rendszerben Témavezető: Felföldi Tamás, adjunktus, Biológiai Intézet EBÉDSZÜNET 3.szekció Németh Brigitta Széncinegék (Parus major) ragadozóval szembeni viselkedésének vizsgálata az élőhely-urbanizáció

4 függvényében Témavezetők: Vincze Ernő, doktorjelölt, Pannon Egyetem, Limnológiai Intézet Soós Rebeka A fumonizin B1 idegrendszeri hatásának vizsgálata Témavezetők: Világi Ildikó, egyetemi docens, Biológiai Intézet Varró Petra, tanársegéd, Biológiai Intézet Páles Mariann Sendula Eszter Témavezető: Agyagásványok reaktivitásának vizsgálata széndioxiddal telített vízben nagynyomáson és hőmérsékleten Falus György, osztályvezető, MFGI Szabó Csaba, egyetemi docens, Földrajz-Földtudományi Intézet Ringer Marianna Schimek Éva Egy észak-magyarországi téglagyár fluorleválasztójának környezetásványtani vizsgálata Témavezető: Weiszburg Tamás, egyetemi docens, Földrajz- Földtudományi Intézet Benyó Judit Bioaeroszol és ásványok kölcsönhatásának vizsgálata beltéri környezetben Témavezető: Tóth Erzsébet, muzeológus, Természetrajzi Múzeum Felföldi Tamás, adjunktus, Biológiai Intézet Ringer Marianna Ásványi differenciáció réti talaj genetikai szintjei között Témavezető: Szalai Zoltán, egyetemi docens, Földrajz- Földtudományi Intézet Kiss Klaudia, doktorjelölt, MTA CSFK A konferencia értékelése, zárszó Homonnay Zoltán, egyetemi tanár, a zsűri elnöke Angyal Zsuzsanna, tanársegéd, a Környezettudományi kari TDK elnöke

5 A beadott TDK dolgozatok rövid összefoglalója 1. szekció Kommunális szennyvíziszap vermikomposztálásának laboratóriumi vizsgálata Csumán András Gáti Péter 2. III. Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Témavezetők, tanszék: Dr. Kardos Levente, BCE KeKT Dr. Kasza Gyula, BCE ÉTK A kommunális szennyvíziszapok megfelelő kezelése a mai környezetvédelem egyik kiemelt feladata. A lehetséges technológiák között a kommunális szennyvíziszap vermikomposztálása az egyik környezetileg fenntartható szennyvíziszap kezelési technológia lehet. A sikeres üzemi szintű vermikomposztálás előtt elengedhetetlenül szükséges laboratóriumi körülmények között vizsgálni a vermikomposztálás folyamatát. A vermikomposztálást műanyag dobozokban valósítjuk meg. A vizsgálatokat két különböző giliszta törzsállománnyal végezzük, mindkét esetben három kontroll mellett három-három párhuzamos laboratóriumi szintű vermikomposztálást hajtunk végre. A kísérletet két eltérő környezeti feltétel között végezzük. Az egyik egy zárt környezet, valamint egy külső, az aktuális meteorológiai viszonyoknak kitett környezet. Mindkét eltérő környezeti feltétel mellett a két törzsállomány kontroll melletti, három párhuzamos vizsgálatára kerül sor. A legfontosabb meteorológia adatokat is mérjük. Összesen 18 ládában folyik a kísérlet. Az iszap összetételén nem kívánunk változtatni, nem használunk fel egyéb, szerves anyagot tartalmazó, kevert iszapot. Munkánk során vizsgáljuk a legfontosabb, a komposztot jellemző fizikai és kémia jellemzőket, ezek a következők: ph (H2O), térfogattömeg, száraz anyag tartalom, szerves anyag tartalom, összes sótartalom, összes nitrogén tartalom, foszfor tartalom (P 2 O 5 ), kálium tartalom (K 2 O), humusz tartalom (H%), humuszminőség, valamint a bakteriális sejtek össze aktivitását jellemző dehidrogenáz enzimaktivitás. Két naponta ellenőrizzük a ládák hőmérsékletét és az oxidációs-redukciós folyamatokat jellemző redoxipotenciál értékeket is.

6 Oxidációs eljárás kidolgozása talajvizek szerves mikroszennyezőinek eltávolítására Farsang Evelin Vegyész MSc, II. évfolyam Témavezetők: Dr. Záray Gyula, Dobosy Péter, Analitikai Kémia Tanszék A ferrát a vasat hatos oxidációs állapotban tartalmazó vegyület, amely rendkívül nagy elektronszívó kapacitással rendelkezik. Oldatfázisban lévő szerves molekulák esetében megtámadja az elektronokban gazdag szubsztitúciós csoportokat és ezáltal inaktiválja a biológiailag aktív molekulákat. Vízkezelésben való felhasználását tekintve egyaránt alkalmazható biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére, ezen belül gyógyszer- és kozmetikai szerek maradványainak eltávolítására, valamint szerves oldószerekkel szennyezett talajvizek tisztítására. Egyéb oxidálószerekkel szemben különleges jelentőséggel bír a használata során keletkező vas(iii)-hidroxid vagy vas-oxi-hidroxid csapadék, amely nagy fajlagos felülete révén lehetővé teszi az oxidációs melléktermékek adszorpcióját, ily módon a folyadékfázisból való eltávolítását. Kísérleti munkám során triklór-etilénnel adalékolt desztillált vízzel végeztem kísérleteket headspace technikát alkalmazó gázkromatográf-tömegspektrométer (HS-GC-MS) rendszerrel. Tanulmányoztam a ph és az oxidálószer koncentráció változtatásának hatását a TCE eltávolítására. Ezen vizsgálataim során szilárd fázisú mikroextrakciós (SPME) mintaelőkészítést követően GC-MS technikával mértem a folyadékfázisban maradt TCE koncentrációját. Igazoltam, hogy a HS és SPME módszerrel nyert eredmények gyakorlatilag azonosnak tekinthetők, és 100 ppb TCE koncentrációjú oldat esetén 92%-os eltávolítási hatásfokot lehet elérni 50 ppm ferrát adagolásával. Bomlástermékként mind a gáz-, mind a folyadékfázisban csak kloroform volt detektálható. Környezeti talajvíz minta vizsgálatával megállapítottam, hogy az abban kimutatható TCE, vinil-klorid, 1,1-DCE, 1,2-cisz-DCE, 1,2-transz-DCE és benzol szennyezők esetében 7-es phnál rendre 42, 87, 54, 75, 72 és 17 %-os eltávolítás érhető el 50 ppm ferrát koncentráció alkalmazásával.

7 A légköri nukleációs esemény térbeli kiterjedése Blumberger Zoltán III. környezettan BSc Témavezetők, tanszék: Dr. Salma Imre, Analitikai Kémiai Tanszék Németh Zoltán PhD, Analitikai Kémiai Tanszék Légköri nukleációnak hívjuk azt az elsőrendű fázisátmenetet, amely új aeroszol részecskéket eredményez a levegőben. A nukleáció és következményei befolyásolhatják a Föld éghajlatát, illetve egészségügyi többletkockázatot is jelenthetnek. A nukleációs esemény horizontális kiterjedésének meghatározása hozzájárul az aeroszol jelentőségének és hatásainak alaposabb megértéséhez. A légköri nukleáció azonosítása a részecskeszám méreteloszlás mérésével megvalósítható. A méréseket differenciális mozgékonyság részecske szeparátorral (DMPS) végeztük a nm átmérőtartományban Budapesten és között, illetve és között folyamatosan jelleggel. A kiértékelésekhez a K- pusztán (Kecskemét mellett) a PE/Helsinki Egyetem munkatársai által, azonos időszakban mért adatokat is felhasználtuk. A napokat a nukleációs események előfordulása szerint osztályoztuk: mindkét helyszínen történt esemény, csak az egyik helyszínen valósult meg, illetve egyik helyszínen sem azonosítottunk nukleációt. A légtömeg áramlását a helyszínekre HYSPLIT terjedési modell segítségével határoztuk meg visszaszámolt trajektóriák formájában. A helyszíneken mért szélsebesség adatok és nukleációs események kezdetei közötti időkülönbségek alapján megvizsgáltuk a nukleációs események időzítését. A nukleációs napokra vonatkozóan két trajektória típust vizsgáltunk. Az első esetben a légtömeg az egyik mérőállomásról a másik felé mozgott. Számításaink azt mutatják, hogy a nukleáció ebben az esetben sokkal korábban elkezdődik a másik mérési helyszínen, mint ahogy a légmozgással a másik helyszínről odaérhetne. A másik esetben a mérőállomásokat összekötő egyenesre merőlegesen érkezett a légtömeg. Ebben az esetben túl nagy időbeli eltérés van a két helyszín között, pedig a légmozgás alapján a nukleációnak azonos időben kellene kezdődniük. Mindkét esetben arra a következtetésre jutottunk, hogy a Kárpát-medence térségében elsődlegesen nem a légtömeg mozgása, hanem a meteorológiai jelenségek, illetve a prekurzor kémiai vegyületek jelenléte együttesen határozzák meg az újrészecske-képződést. A nukleáció egy nagyobb területen, lokális hatásoktól függően kezdődhet el.

8 Mennyire zöld a napelem? A matt napelemek használata megoldás lehet a poláros fényszennyezés csökkentésére Mihályi Dávid Krisztián I. Környezettudomány MSc Témavezető, tanszék: Horváth Gábor, ELTE Biológiai Fizika Tanszék Kálmánczhelyi-Farkas Alexandra, MTA ÖK Duna-kutató Intézet Száz Dénes, ELTE Biológiai Fizika Tanszék Az elmúlt 10 évben végzett vizuális ökológiai kutatások rámutattak, hogy különböző mesterséges felületekről (pl. sötét aszfaltutakról, folyóparti üvegépületekről, fekete mezőgazdasági műanyagfóliákról) visszaverődő poláros fény megzavarhatja egyes vízi rovarok (pl. kérészek, szitakötők, bögölyök) viselkedését, amit poláros fényszennyezésnek nevezünk. A fényes, sima, fekete felületű napelemtáblák és napkollektorok is erősen és gyakran vízszintesen poláros fényt tükröznek, éppen úgy, mint maguk a természetes vízfelszínek, így a fenti felületekhez hasonlóan ezek is vonzzák a vízkereső vízi rovarokat, viselkedésükben megtévesztik őket. Napjainkban egyre terjednek azonban a matt fekete borítású szolárpanelek (napelemtáblák és napkollektorok) is, melyek felülete mikroszkopikus méretű kiemelkedéseket vagy légpórusokat tartalmaz. E pórusok csapdába ejtik a beérkező fénysugarakat, így nagyobb hatásfokkal működnek, mint fényes, sima felületű társaik. Mivel a matt felületekről diffúzan visszavert fény már kevéssé vagy egyáltalán nem poláros, felmerült, hogy a matt szolárpanelek poláros fényszennyezése esetleg kisebb lehet, mint a fényeseké. Ennek ellenőrzésére 2014 nyarán terepkísérletet végeztünk, mely során azt vizsgáltuk, hogy két egyforma méretű fényes/sima és matt/érdes felszínű, a napenergia-hasznosító felületek fedésére használt borítás mennyi (poláros fényre reagáló, azaz polarotaktikus) bögölyt vonz. Kísérleteink során a matt borítású felületek esetében valóban szignifikánsan kevesebb bögölyreakciót (körözés, érintés, leszállás) figyeltünk meg, így e felületek poláros fényszennyezése a vártnak megfelelően jóval kisebb, mint a fényes, sima felületűeké. Képalkotó polarimetriai mérések elkészítésével, kiértékelésével és értelmezésével az eltérő vonzóképesség fizikai, optikai okait is feltártuk. Eredményeink fontos gyakorlati alkalmazása, hogy az anti-reflektív napelemtáblák és napkollektorok elterjesztésének így már nemcsak energetikai indokai vannak, hanem azon környezetvédelmi érv is, hogy a vízi rovarokat veszélyeztető poláros fényszennyezésük jóval alacsonyabb, mint a hagyományos, sima, fényes felületű társaiké tavaszán újabb terepkísérletek során további polarotaktikus fajok (szúnyoglábú legyek és kérészek) reakcióit is vizsgálni kívánjuk a fenti felületek közelében.

9 A salgótarjáni acélgyár salakhányójának környezeti állapotfelmérése és előzetes vizsgálata Kovács Réka Tímea 1, Lengyel Blanka 1, Koczur Szilvia 2 1 Környezettan BSc., 2 Környezettudomány MSc. Témavezetők: Szabó Csaba, Ph.D. ELTE TTK Kőzettani és Geokémiai Tanszék Litoszféra Fluidum Kutató Labor Völgyesi Péter, doktorjelölt ELTE TTK Kőzettani és Geokémiai Tanszék Litoszféra Fluidum Kutató Labor Angyal Zsuzsanna, Ph.D. ELTE TTK Környezettudományi Centrum Közvetlen környezetünk és annak anyagi összetételének ismerete kiemelten fontos az emberek által lakott települések közelében, ennek vizsgálatához nyújthatnak hasznos eszközt az urbán geokémia által kínált lehetőségek. Az általunk vizsgált területen, Salgótarján városán belül több salak- és meddőhányó is létrejött az 1800-as évek óta, amelyek rekultivációja napjainkig nem történt meg. A város ipari tevékenysége a 19. század közepén kezdődött a barnakőszén-bányászattal, majd fűtőerőmű, vasötvözet-gyár, acélgyár, sík- és öblösüveggyár települt a városba. Ezen üzemek nyersanyagait elsősorban a közeli természeti kincsekből nyerték. A Salgótarjáni Acélárugyár elődje 1868-ban alakult meg, majd 1871-ben kezdte meg a kísérleti termelést. A 20. század kezdetén a magyar nyersvas-termelés 43,5 %- át, vasfinomításnak 44 %-át és a hengerelt acéltermelésnek 36 %-át tartotta kézben. Az acélgyárban keletkezett salakot és páclevet évtizedekig a gyár melletti területen, a Kucordhegyen helyezték el a város határán belül. A terepbejárás során GPS segítségével feltérképeztünk a kutatott területet, a hat általunk megtalált salak- és iszapterasz összesen mintegy 3000 m 2 nagyságú. A hat terasz közül ötből vettünk talaj és/vagy fúrómag-mintát, ebből két helyen 2 méternél mélyebbre tudtunk fúrni. Ezek részletes elemzésére a későbbiekben kerül majd sor. Felmértük a lerakó terület növényzetét, amelynek során számos, a területre jellemző fajt (nyír, fenyő, akác) határoztunk meg. A pácléből kiülepedett iszappal közvetlenül érintett teraszfelszínekre a növényborítottság nem jellemző, a legtöbb helyen a felszínen szabadon látható a narancssárga vagy a páclé semlegesítése miatt meszezett fehér színű réteg. A dolgozatban bemutatjuk a város ipartörténetének alakulását a kezdetek óta, kitérünk az acélgyártás technológiájára és az annak során képződött salak és páclé összetételére, ismertetjük a terepi felmérés megfigyeléseit, valamint az első mintavételezés során vett minták előzetes vizsgálatának eredményeit. A meghatározott növényfajok ökológiai értékelésével felmérjük a terület környezeti, ökológiai jellemzőit, amely adatok reményeink szerint hasznos információkkal szolgálnak a későbbi, környezetgeokémiai vizsgálatokhoz is. Munkánk végén kitérünk további terveink bemutatására. Kutatásunk célja, hogy felmérjük a Salgótarján környezetében lerakott salak környezeti hatásait mind ökológiai, mind emberi szempontból.

10 Városi talajminták toxikus fémtartalmának vizsgálata környezetfizikai módszerekkel Budapest XI. kerületében Karlik Máté II. Környezettudomány MSc Témavezető: Angyal Zsuzsanna, Környezettudományi Centrum A környezetünk egy rendkívül komplex rendszer, melyben folyamatos anyag és energiaáramlás valósul meg. A városi talajok vizsgálatát az indokolja, hogy népesség több mint fele mind hazánkban, mind a fejlett országokban városokba tömörülve él, ezáltal magas népességsűrűséget elérve az adott területen. A magas népességsűrűségből kifolyólag egy esetleges szennyezés, káros hatás nagyságrendekkel több személyt veszélyeztet, mint ugyanazon szennyezés egy alacsony népességű területen, továbbá a városi kertészkedés terjedésével az itt termesztett haszonnövények új veszélyeket hordozhatnak a lakosság számára. Dolgozatom keretein belül betekintést nyújtok az elmúlt időszakban végzett kutatási eredményeimbe és célkitűzésembe. Vizsgálataimat előzetesen megvett Budapest XI. kerületéből származó talajmintákon végeztem, melyeken korábbi mesterszakos hallgató számos előzetes vizsgálatot végzett szakdolgozata keretein belül. Ezen vizsgálatok első sorban talajtani jellegűek voltak. Célom a minták toxikus fémtartalmának meghatározása és azon pontok beazonosítása, ahol a toxikus fémtartalom meghaladja a jelenlegi jogszabályi határértéket, ezzel esetlegesen felhívva a döntéshozók figyelmét az ebből fakadó potenciális veszélyforrásokra. A toxikus fémek kimutatásához röntgen fluoreszcens analízist alkalmaztam, ebből kifolyólag kutatás gerincét hullámhossz diszperzív röntgen fluoreszcens spektrométerrel végzett vizsgálatok eredményi adja. A kapott talajminták elemi összetételét határoztam meg (oxidos formában), mely kiindulási alapja lehet későbbi, más jellegű kutatásoknak. Az eljárással kimutathatóan szennyezett mintákat térképi vetületben is megjelenítem, ezzel elősegítve az olvasó számára a térbeli elhelyezést, eredményeimet továbbá összehasonlítom hazai, illetve nemzetközi hasonló jellegű kutatások eredményével. Kísérletet teszek a kapott eredményim függvényében néhány mintán a szennyezés formájának felderítésére röntgen diffrakció és a pásztázó elektromikroszkópia segítségével. Továbbá javaslatokat teszek a kutatás lehetséges folytatására.

11 Extremofil baktériumközösségek diverzitása az Ojos del Salado vulkán (Száraz-Andok) magashegyi tavainak üledékében Aszalós Júlia Margit Biológus M.Sc., II. évfolyam Témavezető(k), tanszék: Borsodi Andrea, Mikrobiológiai Tanszék Az Atacama sivatag száraz környezete a Száraz-Andok területén felnyúlik a magashegyi régióba, létrehozva a Puna de Atacama fennsík hegyi sivatagát, ahol számos rétegvulkán, köztük a világ legmagasabb vulkánja, az Ojos del Salado is magasodik. A hegyi sivatagot szélsőségesen száraz klíma, extrém mértékű napi hőingás, nagy intenzitású szoláris UV sugárzás és 4500 m fölött örökfagy jellemzi. Az örökfagyott üledék felső deciméterei nyáron felengednek, az ebből származó olvadékvíz a lefolyástalan területeken felgyűlik, és a világ legmagasabban fekvő sekély tavait hozza létre. A magashegyi tavak olyan tápanyagban szegény oligotróf élőhelyek, ahol szélsőséges környezeti tényezőkhöz alkalmazkodni képes extremofil mikroorganizmusok jelenléte valószínűsíthető. Munkám során az Ojos del Salado magashegyi tavaiban és azok környezetében előforduló baktériumközösségeket vizsgáltam. A 3770 és 6500 m közötti tengerszint feletti magasságban fekvő tavak vizéből és üledékéből 2014 februárjában történt mintavétel. A baktériumközösségek diverzitását a 16S rrns gén vizsgálatán alapuló tenyésztéstől független molekuláris módszerrel tártam fel. Az összesen 17 környezeti minta baktériumközösségeinek szerkezetét egy molekuláris ujjlenyomat módszerrel (DGGE) hasonlítottam össze. A világ legmagasabban fekvő tavának és az azt tápláló melegvizes patak üledékének részletes bakteriális diverzitás vizsgálatát molekuláris klónkönyvtárak létrehozásával végeztem el. A klónkönyvtárak elemzésével 7 filogenetikai törzs (Acidobacteria, Actinobacteria, Aquificae, Bacteroidetes, Cyanobacteria, Proteobacteria, TM7) képviselőinek jelenlétét mutattam ki, melyek eloszlása a két mintában nagymértékben különbözött. A molekuláris klónok a legnagyobb mértékű egyezést hasonló környezetekből származó szekvenciákkal mutatták. Az extremofil szervezetek közül mindkét módszerrel kimutattam szervetlen anyagok (vas, kén) oxidálására képes litotróf anyagcseréjű, továbbá hidegkedvelő (pszichrofil) vagy acidofil baktériumfajokkal rokon szekvenciákat.

12 Terméshozam növelést fokozó talajoltó baktériumok, savanyú- kémhatású mezőgazdasági talajokban történő, nyomon követése egy 16 hetes vizsgálati periódus során Kari András II. biológia MSc Témavezetők: Romsics Csaba, Nagymáté Zsuzsanna, ELTE, TTK, Mikrobiológia tanszék A fenntartható mezőgazdaság a környezet minőségének és a természeti erőforrásoknak (levegő, talaj, víz) a megőrzése és növelése mellett képes kielégíteni az emberiség egészséges élelmiszer- és rostigényét. A környezettudatos gyakorlat részét képezi a növényi növekedést serkentő rizobaktériumok (PGPR) használata a mezőgazdasági terméshozam növelés érdekében. A PGPR mikroorganizmusok anyagcsere sajátságaik révén, mint például N 2 -én fixáció, hormonok (auxin) és sziderofórok termelése által, jótékony hatással vannak a növény növekedésére, illetve különböző stressz (víz, szárazság, patogén) állapotok leküzdésére. A talaj szerkezete, fizikai- és kémiai tulajdonságai, a környezeti tényezők és a talaj mikrobiótája együttesen befolyásolja a PGPR baktériumok megtelepedését és túlélését. Célunk volt, hét különböző baktérium törzs jelenlétének, illetve az autochton baktérium közösségen belüli arányaik változásának nyomon követése az oltást követő 16 héten keresztül. A vizsgálatba vont törzsek detektálását és a teljes bakteriális közösség szerkezetének feltárását egy ujjlenyomat módszer alkalmazásával, a Terminális Restrikciós Fragmenthossz Polimorfizmussal (T-RFLP) végeztük. A különböző törzsek elkülönítése céljából egy modell rendszert hoztunk létre, mellyel olyan primer pár és restrikciós endonukleáz kombinációt kerestünk, melyek az adott törzsekre, egyedi terminális fragmenteket (T-RF) eredményeznek. Elsőként meghatározásra került a törzsek teljes 16S rdns bázissorrendje. Ezt követően in silico megkerestük a 16S rdns legvariábilisabb ~500 bázis pár hosszúságú régióját közre fogó primer párt. A különböző törzsek egyedi terminális fragmentjeinek megtalálása céljából a kiválasztott génszakaszon- in silico számos restrikciós endonukleáz hasító helyét vizsgáltuk. Végül egy primer pár és 3 restrikciós endonukleáz bizonyult alkalmasnak, a vizsgált baktérium törzsek elkülönítésére. Eredményeink alapján az eltérő kezelést kapott, illetve a kezeletlen (kontroll) talajok, közösségszerkezetük alapján, elkülönültek egymástól. Továbbá a baktérium közösség összetételében egy időbeli változás is tapasztalható. A 16 hetes vizsgálati periódus alatt, az egyes törzsek közösségen belüli aránya számos esetben növekedést mutatott a kezelésnek alávetett területeken. A projekt Hatékony talajoltó baktériumokat kiválogató rendszer (ESMS) kifejlesztése és instant por talajoltó anyag formula (ESSI) előállítása (KMR ) a Kutatási és Technológia Innovációs Alap finanszírozásában valósul meg.

13 A Szent Anna-tó üledékének baktériumközösségi profilja Nagy Hajnalka II. Biológus Msc Témavezetők, tanszék: Felföldi Tamás, Szabó Attila, Mikrobiológiai Tanszék A Szent Anna-tó a romániai Hargita megyében, a Keleti-Kárpátokhoz tartozó Csomádhegységben található kráter tó. Lefolyástalan, esővíz által táplált víztest. A Nagy-Csomád a ezer év közötti időszakban aktív vulkán volt, valószínűleg az utolsó kitörése következtében jött létre a Szent Anna-tó, mely kezdetben sekély volt, majd az idő múlásával a vízszintje egyre inkább emelkedett, néha átmenetileg csökkent. A tó vize a vulkanikus eredetnek köszönhetően általában enyhén savas, Ca 2+ ionokban szegény. Kutatásunk célja a Szent Anna-tó üledékében lévő baktériumközösség meghatározása volt egy új molekuláris módszer, az újgenerációs szekvenálás alkalmazásával. Ez egy nagy áteresztőképességű módszer, ami azt jelenti, hogy nagy mennyiségű DNS nukleotid sorrendjét lehet vele meghatározni egyszerre, így sokféle bakteriális taxon azonosítható egyidejűleg az adott mintában. A koruknak megfelelően zónákra osztott üledékrétegekből vett minták közül mi azt a mintát választottuk ki, amelynek a kora 5194 évre becsülhető. Az iszapmintából DNS-t izoláltunk és megfelelő primer pár használatával, PCR segítségével felsokszoroztuk a bakteriális 16S riboszomális RNS gén egy meghatározott szakaszát. Ez a szakasz elég hosszú és változékony régiókat is tartalmaz, melyek alapján a DNS szekvenciák nemzetség szinten is azonosíthatóak. A szekvenálás során nyert adatokat bioinformatikai elemzésnek vetettük alá. A minőségi szűrést követően összesen 1877 szekvenciát kaptunk, ezek a Bacteria doménen belül 28 különböző baktérium törzshöz tartoztak. Mi azokat a taxonokat elemeztük részletesebben, melyeknek az aránya elérte az 1%-ot az összeshez viszonyítva. A baktérium törzsek között a Chloroflexi törzshöz tartozott a legtöbb szekvencia, összesen 820 darab. Ezt követte a Proteobacteria törzs 415 darab szekvenciával. A baktérium nemzetségeket tekintve a legtöbb szekvenciával rendelkező nemzetségek a Chloroflexi törzs GIF9, VadinBA26 és GIF3 osztályának tagjai. A Chloroflexi törzs tagjai a komplex növényi polimereket bontják le, ezáltal fontos szerepet játszanak az ökológiai rendszerek szén-körforgalmában. Kutatásunk további célja, hogy a Szent Anna-tó üledéke többi rétegeinek baktériumközösségi összetételét is meghatározzuk.

14 Különböző karakterű szikes tavak baktériumközösségeinek összehasonlítása Korponai Kristóf Biológus MSc, másodév Témavezetők, tanszék: Felföldi Tamás, Szabó Attila - ELTE TTK Mikrobiológiai Tsz. A szikes tavak a Kárpát-medence jellegzetes felszíni formái, különleges és értékes élőhelyei. Közülük a legjobb állapotban a kiskunsági szikes tavak maradtak fent. Különlegességük alkalikus vizükben, időnkénti kiszáradásukban, ionösszetételükben, fotikus viszonyaikban rejlik elsősorban. Dolgozatomban 2012 novemberétől kezdődően több hónapos időskálán hasonlítottam össze egy fehér (Zab-szék) és egy fekete vizű (Sós-ér) szikes tavat DNS-alapú, nagyfelbontású molekuláris módszerrel. Az újgenerációs szekvenálást segítségül hívtam a 2014 áprilisában egy harmadik víztestben megfigyelt bíborbaktérium-tömegprodukció vizsgálatához is, amelyet ezzel párhuzamosan a klasszikus mikrobiológia elsődleges módszerével, tenyésztéses technikával is vizsgáltam. A mintánként többezer 16S rdns szekvenciát referencia-adatbázishoz rendeltem hozzá a taxonok azonosításának érdekében. Az eddigi eredmények alapján a két tó alapvetően elkülönül egymástól, valamint a bíborbaktérium tömegprodukció bakteriális együttesétől is. Utóbbi esetben az Ectothiorhodospira és a Rhodobaca genusok képviselői alkották a közösség közel 60%-át. Aerob módon, háromféle táptalaj felhasználásával összesen 46 törzset sikerült kitenyésztenem, amelyek 15 nemzetségbe tartoznak, ezek közül a közösségben nagyobb arányban előfordulók az Aquiflexum, a Rhodobaca, a Loktanella, és a Porphyrobacter. A Sósérből jellemzően kisebb fajszámot ( OTU) mutattunk ki, mint a Zab-székből ( OTU), viszont itt jellemzően néhány genus kerül időszakosan domináns helyzetbe, míg a Zabszékben a nemzetségek arányai lényegesen kiegyenlítettebbek. A Zab-székre egyedileg elsősorban a Nitriliruptor, a Balneola, az Aquiflexum, a Belliella, a Methylophilus és az Ulvibacter nemzetségek jellemzőek, míg a Sós-érre a Flavobacterium, az Algoriphagus és a Hydrogenophaga. Az eddigi eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a szikes vizeken belül is jelentős eltérés mutatkozhat a baktériumközösségek összetételében, melynek okai alapvetően a tavak eltérő fizikokémiai jellemzőiben gyökereznek.

15 Biofilm kolonizáció követése molekuláris mikrobiológiai módszerekkel szennyvíztisztító rendszerben Zsolnai Pálma II. Biológia Bsc Témavezető, tanszék: Felföldi Tamás, Mikrobiológiai Tanszék A biofilmek jelentős szerepet töltenek be a szennyvíztisztításban. A jelentőségüket az adja, hogy a felületen megtapadó baktériumok képesek számos szennyezőanyag (például szerves szén- és szervetlen nitrogénvegyületek) lebontására, átalakítására. Én az Organica Zrt. kísérleti szennyvíztisztító telepén zajló biofilm kolonizációs kísérletsorozatban vettem részt. A szennyvíztisztító nyolc, egymással sorosan kapcsolt 2 m 3 térfogatú reaktort jelent, melyek közül a 2., 4., és 8. számút vizsgáltam. Ezekbe kétféle 5 30 cm-es polipropilén ( A és B ) alapú hordozót telepítettek, 1 m 2 -es szövött struktúrájú A hordozó mellé, kolonizációs vizsgálat céljából. Célom a kolonizációs folyamat nyomon követése mindhárom hordozó esetében a komplex biofilm struktúra kialakulása során, a kaszkádsoron térben és időben, 16S rdns alapú terminális restrikciós fragmenshossz polimorfizmus (T-RFLP) technikával, valamint az eredményeim összevetése a korábbi kémiai vizsgálatok során nyert adatokkal. A T-RFLP mintázatok alapján készített főkomponens analízis (PCA) eredményeiből megállapítottam, hogy a minták a reaktorsoron elfoglalt helyük alapján csoportosulnak. Ez összhangban van a szennyvíz kémiai oxigénigényének (KOI) változásaival. Az első reaktorba beérkező szennyvízben a KOI értéke tág határok között ( O 2 mg/l) mozog, míg a 8. reaktorra az értéke is és a fluktuáció mértéke is lecsökken ( O 2 mg/l). A szennyvíz összetételének állandósulása mentén a bakteriális közösség is egyre jobban állandósul. Mindhárom típusú hordozó esetében elmondható, hogy a 2. és a 4. reaktorban a 42. és a 62. napon stagnálás figyelhető meg a közösségszerkezet változásában, majd a kiindulási állapotba való visszatérés beindulása látszódik. Ez összefüggésbe helyezhető a biofilm tömegének változásával, amiből úgy tűnik, hogy a stagnálás idején biofilm leválás, majd később fokozatos regenerálódás történt. Mindeközben a 8. reaktor nagyméretű hordozóján fokozatos biofilm-tömegnövekedés és időben viszonylag állandó szerkezetű közösség figyelhető meg. Jól látni tehát azt a tendenciózus folyamatot, ami a közösségszerkezet fokozatos kialakulását mutatja összhangban a szennyezőanyagok eltávolításával.

16 Széncinegék (Parus major) ragadozóval szembeni viselkedésének vizsgálata az élőhely-urbanizáció függvényében Németh Brigitta Környezettudomány MSc II. évfolyam Témavezető(k), tanszék: Vincze Ernő, Pannon Egyetem, Limnológia Intézeti Tanszék Az urbanizált környezet számos jellemzőben eltér a természetes élőhelyektől. Az élőlényeknek alkalmazkodniuk kell a megváltozott környezethez, melynek egyik módja lehet a ragadozókkal szembeni csökkent félelem. Célunk annak a vizsgálata, hogy a különböző urbanizáltságú élőhelyeken hogyan viselkedik a préda a predátorral szemben. Ehhez azt figyeltük meg, hogy a városokban, illetve természetes erdőkben fészkelő széncinegék (Parus major) utódgondozó viselkedése hogyan változik meg az egyik természetes ragadozójuk, a karvaly (Accipiter nisus) jelenlétében. A madarak viselkedését körülbelül egy órás videofelvételekről figyeltük meg, melyek mesterséges odúkban költő széncinegékről készültek 2013-ban, két városi és két természetes, erdei helyszínen (Veszprém és Balatonfüred, illetve Szentgál és Vilma-puszta). A kamera közvetlen az odú bejárata mellé lett kihelyezve, így a felvételekről nyomon lehet követni, hogy melyik szülő mikor érkezik etetni a fiókákat. A teszt során, standard protokoll szerint előbb kontrollként egy kitömött balkáni gerle (Streptopelia decaocto), majd egy kitömött karvaly került kihelyezésre. A videók elemzése során feljegyzésre került az etetési frekvencia és latencia. Az így kapott adatmennyiséget ezután az R statisztikai programban, ANOVA-val és lineáris kevert modellekkel értékeltük ki. Első kérdésként megvizsgáltuk, hogy van-e különbség az élőhelyek között a széncinegék utódgondozásában, amit a gerle kihelyezését megelőző etetési frekvenciával és latenciával jellemeztünk. A második, fő vizsgált kérdés pedig, hogy a széncinegék ragadozókra adott válasza függ-e az urbanizációtól, azaz a városi és a vidéki helyszíneken különböző módon változik-e meg az etetési viselkedés karvaly jelenlétében a gerléhez képest. Eredményeink azt mutatják, hogy a vidéki Szentgál és a városi Veszprém helyszínen szignifikáns különbség van a szülők etetési gyakoriságában és latenciájában is. Azonban adataink nem támasztják alá, hogy a karvalyra adott válaszban különbség lenne az egyes helyszínek között: a városi és vidéki széncinkék a ragadozó válasz szempontjából egyaránt érzékenyek erre a stimulusra. A vidéki és városi helyszín közötti etetési különbségeket okozhatja az élőhelyen található táplálék mennyiségének és minőségének eltérése, vagy a madarak ismeretlen stimulusoktól való eltérő félelme. Annak, hogy a karvalyra adott válaszban nem találtunk szignifikáns különbséget, az lehet a magyarázata, hogy a karvaly vidéken és városban is jelentős ragadozónak számít.

17 A fumonizin B1 idegrendszeri hatásának vizsgálata Soós Rebeka II. biológus MSc Témavezető(k), tanszék: Dr. Világi Ildikó, Dr. Varró Petra, ELTE, Élettani és Neurobiológiai Tanszék A mezőgazdaságnak régről ismert, de mai napig aktuális problémája a gabonák penészgombával való megfertőződése. Ez különösen a kedvező csapadék-ellátottságú területeken jellemző, mivel a nedvesség és pára kedvez a gombás megbetegedések terjedésének. A legtöbb penészgomba az emberre és az állatokra veszélyes méreganyagokat termel, így a fertőzött gabonából készült élelmiszerek fogyasztása népegészségügyi problémákhoz vezethet. A penészes takarmánnyal etetett haszonállatok megbetegedése súlyos gazdasági következményekkel jár, húsuk, tejük fogyasztása veszélyes lehet. A gabonafélék egyik legfontosabb gombás betegsége a fuzáriózis. A fuzárium toxinok, vagyis a Fusarium gombanemzetség néhány faja által termelt szekunder metabolitok, humán-egészségügyi és ökológiai jelentőségük miatt egyre inkább a kutatások céltábláját képezik. A nemzetség három, leggyakrabban kimutatható toxinjai a zearalenon, a trichotecének és a fumonizinek. Vizsgálataim a fumonizinek közé tartozó, e toxinok közül a természetben legnagyobb mennyiségben termelődő fumonizin B 1 -re (FB 1 ) irányulnak. A FB 1 egy hosszú szénláncú, metil- és hidroxilcsoportokat tartalmazó poláros vegyület. Hatásmechanizmusa a szfingolipid bioszintézis egy alapvegyületéhez, a szfinganinhoz való hasonlóságának tulajdonítható, mely révén gátolja a ceramid-szintáz enzim működését. Mivel a neuronok esetében különösen nagy a jelentősége a sejtmembrán felépítésének- és működésének, ezért e toxinok idegrendszerre gyakorolt hatásait mindenképpen érdemes vizsgálni. Míg a régebbi kutatások az FB 1 hosszú távú hatásaira fókuszáltak például összefüggésbe hozták többek között a velőcső záródási rendellenességek, valamint a nyelőcsőrák kialakulásával addig az újabb eredmények szerint közvetlenül az idegsejtekre kifejtett rövid távú hatásai is jelentősek, melyek hátterében a mitokondrium membránpotenciáljának depolarizációja illetve az intracelluláris Ca 2+ -szint megemelkedése áll, növelve ezáltal az idegsejt ingerlékenységét. Kutatásaim során az FB 1 idegrendszeri hatásait ex vivo, hím patkányokból származó, 400 µm vastag, túlélő agyszelet preparátumok segítségével vizsgáltam, elektrofiziológiai módszerekkel. A szakirodalomban fellelhető adatok alapján a toxin 50 µm-os koncentrációban került alkalmazásra, melyben az agyszeletek a mérések elvégzése előtt 30 percig inkubálódtak. Az inkubálási idő letelte után elektromos ingerléssel kiváltott mezőpotenciálokat regisztráltunk a szomatoszenzoros (érző-) kéregben. Ezt követte a szeletek spontán görcsaktivitásának vizsgálata Mg 2+ -mentes oldatban. Az FB 1 - előkezelés hatására a kiváltott potenciálok amplitúdójának növekedését tapasztaltuk, ami összhangban áll a fentebb leírt háttér információkkal. A spontán aktivitással kapcsolatos mérési adatok elemzése jelenleg még folyamatban van.

18 Bioaeroszol és ásványok kölcsönhatásának vizsgálata beltéri környezetben Benyó Judit III. Környezettan BSc Témavezetők, tanszék: Dr. Tóth Erzsébet, ELTE TTK Természetrajzi Múzeum Dr. Felföldi Tamás, ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszék A dolgozatomban azt vizsgáltam, hogy befolyásolják-e az ásványok a légterük mikrobiális élővilágát, azaz, magasabb-e a csíraszám olyan ásványok környezetében, ahol a kristályok elemösszetétele egyes mikrobák számára anyagcsere szempontjából előnyös vagy éppen gátló hatással bír. A vizsgálathoz szedimentációs elven működő mintázási módszert alkalmaztam. Ennek lényege, hogy a levegőből gravitációs hatásra ülepedő bioaeroszol részecskéket a légtér felé vízszintesen elhelyezett, nyitott, steril, táptalajjal töltött Petri-csészén fogjuk fel meghatározott ideig, majd adott idő után a kitenyésztett telepek számát meghatározzuk. A mintavételhez összesen 100 darab nutrient alaptáptalaj állt rendelkezésemre, melyeket részben a mintavétel körülményeinek optimális meghatározásához használtam fel. Összehasonlításként az ELTE TTK Természetrajzi Múzeum Ásványtárában, a es ásványraktárban és a os gyakorló-ásványgyűjteményben, azonos ásványosztályonként (szulfidok, oxidok, oxihidroxidok, arzenátok, karbonátok) történt a kihelyezés. Az ülepedő bioaeroszol részecskék térbeli eloszlásának vizsgálata érdekében táptalaj került szintenként az Ásványtár két legtávolabbi pontjára is. Speciális kontrollvitrinek (üres, szalmát és homokot tartalmazó vitrin, filccel borított polc, uránérc) is vizsgálat alá kerültek. A kapott értékeket 1 órás inkubációs időre számoltam át, kimutatási határnak <10 db átlagos telepszámot vettem. Csak a légmozgás által érintett, földes ásványok közelében kihelyezett táptalajokon indult meg a telepképzés. Ilyen helyeken a légáramlat hatására leváló (ásvány)szemcsék és mikrobák a táptalajok felszínére kerülhetnek, megindítva ezzel a telepképzést. Az Ásványtár többszintes légterében, a magasság növekedésével folyamatos telepszám csökkenés tapasztalható. Ennek oka lehet, hogy a nagyobb (10 µm <d) aerodinamikai átmérőjű részecskék egy része gravitáció hatására még az első szint elérése előtt kiülepszik a levegőből. Azokon a helyeken, ahol nincs légmozgás (zárt vitrinek, fiókok), nincs meg a szállítóközeg, ami a mikrobákat a táptalajra juttatná, így ott a telepszám kimutatási határ alatti, függetlenül a vitrin tartalmától.

19 Egy észak-magyarországi téglagyár fluorleválasztójának környezetásványtani vizsgálata Ringer Marianna Schimek Éva Környezettudomány MSc, II. évfolyam Témavezető, tanszék: Weiszburg Tamás, Ásványtani Tanszék A fluorid fogszuvasodásra gyakorolt pozitív hatását már a 19. század óta ismerjük, ám a 20. század során felismerték a túlzott bevitel egészségkárosító hatásait is. Bár a fluorid elsősorban vulkáni tevékenység és kigőzölgések során kerül a környezetbe, különböző antropogén tevékenységek (pl. alumínium-feldolgozás, tégla- és kerámiaipar) is jelentős forrást jelenthetnek. Mivel ez egészségügyi kockázatot okozhat, az egyes ipari tevékenységek megengedett fluoridkibocsátásának mértékét jogszabályban rögzítik. Mi egy olyan téglagyárat vizsgáltunk, ahol feltehetőleg geológiai okok miatt korábban határérték fölötti volt a fluoridkibocsátás. Ennek megoldására egy olyan fluorleválasztó készüléket helyeztek üzembe, amely mészkőgranulátummal köti meg a füstgáz fluortartalmát. A reakció során fluorit (CaF 2 ) keletkezik. Vizsgálataink során az itt végbemenő ásványtani folyamatokat kívánjuk feltérképezni. Ezek egy része technológiai szempontból kívánatos, ezáltal jól ismert, de ezeken kívül több mellékfolyamat is végbemegy, amely kevésbé vizsgált. Ehhez a fluorleválasztó belsejéből üzemen kívül vettünk mintákat, üzemelés során pedig a leválasztóból kikerülő maradék anyagot mintáztuk. A mintákat pedig röntgendiffrakcióval és pásztázó elektronmikroszkóppal vizsgáltuk. Célunk, hogy pontosabb képet kapjunk a fluor eredetéről és a fluorleválasztóban lejátszódó konkrét ásványtani folyamatokról.

20 Agyagásványok reaktivitásának vizsgálata szén-dioxiddal telített vízben nagy nyomáson és hőmérsékleten Páles Mariann 1, Sendula Eszter 2 1: Környezettan Bsc IV. évf.; 2: Geológia Msc III. évf. Témavezetők: Falus György Ph.D., MFGI-Geokémiai és Laboratóriumi Főosztály; Szabó Csaba Ph.D., ELTE-Kőzettani és Geokémiai Tanszék A klímaváltozásért felelős egyik fő üvegházhatású gáznak, a CO 2 nagymértékű kibocsátásának csökkentésére jó megoldást jelenthet a CO 2 sósvizes tárolókba történő geológiai elhelyezése. A szakirodalom az elmúlt néhány évben egyre intenzívebben foglalkozik a CO 2 biztonságos geológiai tárolásához szükséges fedőkőzetek tanulmányozásával, hiszen ezen kőzettestek kell, hogy meggátolják a besajtolt CO 2 felszín felé való migrációját. Így a fedőkőzetek fizikai-kémiai tulajdonságainak széleskörű tanulmányozása és ismerete elengedhetetlenné vált a biztonságos tárolási körülmények megteremtéséhez. Az ideális fedőkőzet kis porozitással és permeabilitással, nagy szorpciós és ioncserélő képességgel rendelkezik, agyagásvány tartalma nagy (kb %), aminek egy része duzzadó-képes. A fedőkőzetekben található nagy agyagásvány tartalom miatt fontos ezen ásványok viselkedésének kiterjedt ismerete CO 2 -os környezetben. A CO 2 -pórusvízagyagásvány rendszer megismerésére a nemzetközi szakirodalom egyre több laboratóriumi kísérlet és geokémiai modell eredményével szolgál. TDK dolgozatunk célja az ebben a rendszerben történő változások pontosabb megértése, amelynek érdekében összefoglaltuk a témával kapcsolatos eddigi publikációk eredményeit. Mindezeket összehasonlítottuk az általunk végzett nagy nyomású ( bar) és nagy hőmérsékletű ( C) laboratóriumi kísérletek és geokémiai modellek eredményeivel. Dolgozatunk kísérleti körülményei magyarországi viszonylatok mellett kb m mélyen található tároló, illetve fedőkőzet paramétereinek felelnek meg (50 C-os geotermikus gradiens figyelembe vételével). A kísérletek során nemzetközi agyagsztenderdeket (illit, kaolinit, montmorillonit) vizsgáltunk, amelyeket desztillált vízbe helyeztünk, majd CO 2 -dal telítettük és C-ra termosztáltuk, melynek hatására a rendszer nyomása bar lett. A kísérletek időtartama 1-2 hét volt. TDK munkánk során 3 kísérlet eredményét mutatjuk be, amelyekből az egyik kísérlet során több időpontban is vettünk folyadékmintát. A kísérletek befejezése után a szilárd és folyadék fázisokat minden esetben külön elemeztük és a kísérletben részt nem vett kontroll mintákra szintén elvégeztük ugyanazon vizsgálatokat. A szilárd fázis elemzéséhez csillapított totálreflexiós Fourier transzformációs infravörös spektroszkópiát (ATR-FTIR) és röntgenpordiffrakciót (XRD) használtunk. A kísérlet során a folyadék fázisban oldódott kationokat induktív csatolású plazma atomemissziós spektrométer (ICP-AES) segítségével mutattuk ki. TDK dolgozatunk további célja, hogy geokémiai modellek segítségével megpróbáljuk értelmezni a kísérletek során kapott eredményeket.

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató

Részletesebben

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december

A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december A projekt címe: Egészségre ártalmatlan sterilizáló rendszer kifejlesztése A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december A konzorcium vezetője: A konzorcium tagjai: A

Részletesebben

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft.

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. A szállópor fogalma, keletkezése Ha van vízművek, van levegőművek

Részletesebben

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...

Részletesebben

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

A tudomány és a hulladékkezelés kapcsolata

A tudomány és a hulladékkezelés kapcsolata MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A tudomány és a hulladékkezelés kapcsolata Dr. Gyuricza Csaba, dékán XVI. Hulladékhasznosítási Konferencia Gyula, 2014. szeptember 18-19. Témakörök SZIE

Részletesebben

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja Kis Ágnes 1,2, Laczi Krisztián, Tengölics Roland 1, Zsíros Szilvia 1, Kovács L. Kornél 1,2, Rákhely Gábor 1,2, Perei Katalin 1 1 Szegedi Tudományegyetem,

Részletesebben

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A hulladék k definíci ciója Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni

Részletesebben

Vízbesajtolás homokkövekbe

Vízbesajtolás homokkövekbe Vízbesajtolás homokkövekbe Problémák, olajipari tapasztalatok és ajánlások Hlatki Miklós okl. olajmérnök Vízbesajtolás homokkövekbe Tartalom A nemzetközi olajipar vízbesajtolási tapasztalatai A hazai vízbesajtolási

Részletesebben

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN Készítette: Freiler Ágnes II. Környezettudomány MSc. szak Témavezetők: Horváth Ákos Atomfizikai Tanszék Erőss Anita Általános és

Részletesebben

Találkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig

Találkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig Találkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig www.meetthescientist.hu 1 26 ? ÚTKERESÉS?? Merre menjek? bankár fröccsöntő?? politikus? bogarász?? jogász? tudományos kutató

Részletesebben

UV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban

UV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban UV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban Készítette: Kovács Tamás Környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Zsigrainé Dr. Vasanits Anikó adjunktus

Részletesebben

XXXIX. TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIÁJÁRA

XXXIX. TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIÁJÁRA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA MŰSZAKI ÉS MEZŐGAZDASÁGI KARÁNAK TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI TANÁCSA tisztelettel meghívja Önt a XXXIX. TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIÁJÁRA A konferencia időpontja: 2011. december 07. (szerda)

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. DrJuice termékek Ezüstkolloid Hydrogél és Kolloid oldat hatásvizsgálata

KUTATÁSI JELENTÉS. DrJuice termékek Ezüstkolloid Hydrogél és Kolloid oldat hatásvizsgálata KUTATÁSI JELENTÉS A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Nanotechnológiai Kutatóintézet e részére DrJuice termékek Ezüstkolloid Hydrogél és Kolloid oldat hatásvizsgálata. E z ü s t k o l l o

Részletesebben

Az, hogy olyan innovatív technológiai megoldásokkal szolgáljuk partnereinket, amelyek biztosítják a jogszabályokban előírt követelmények betartása

Az, hogy olyan innovatív technológiai megoldásokkal szolgáljuk partnereinket, amelyek biztosítják a jogszabályokban előírt követelmények betartása Az, hogy olyan innovatív technológiai megoldásokkal szolgáljuk partnereinket, amelyek biztosítják a jogszabályokban előírt követelmények betartása mellett, a hatékony és költségtakarékos megoldások megtalálását.

Részletesebben

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési

Részletesebben

Kardos Levente 1 Sárközi Edit 1 Csumán András 1 Bálint András 2 Kasza Gyula 2 : Kommunális szennyvíziszap vermikomposztálásának lehetőségei

Kardos Levente 1 Sárközi Edit 1 Csumán András 1 Bálint András 2 Kasza Gyula 2 : Kommunális szennyvíziszap vermikomposztálásának lehetőségei Kardos Levente 1 Sárközi Edit 1 Csumán András 1 Bálint András 2 Kasza Gyula 2 : Kommunális szennyvíziszap vermikomposztálásának lehetőségei 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Talajtan

Részletesebben

Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton

Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről, 2014. április 2-3, Siófok Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton Erőss Anita,

Részletesebben

Gázfázisú biokatalízis

Gázfázisú biokatalízis Gázfázisú biokatalízis Szerző: Papp Lejla, Biomérnöki B.Sc. I. évfolyam Témavezető: Dr. Tóth Gábor, tudományos munkatárs Munka helyszíne: PE-MK, Biomérnöki, Membrántechnológiai és Energetikai Kutató Intézet

Részletesebben

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek

Részletesebben

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben

TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben Vértessy G. Beáta egyetemi tanár TDK mind 1-3 helyezettek OTDK Pro Scientia különdíj 1 második díj Diákjaink Eredményei Zsűri különdíj 2 első díj OTDK

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

Badari Andrea Cecília

Badari Andrea Cecília Nagy nitrogéntartalmú bio-olajokra jellemző modellvegyületek katalitikus hidrodenitrogénezése Badari Andrea Cecília MTA Természettudományi Kutatóközpont, Anyag- és Környezetkémiai Intézet, Környezetkémiai

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

A vörösiszap kiporzásából származó aeroszol tulajdonságai és potenciális egészségügyi hatásai

A vörösiszap kiporzásából származó aeroszol tulajdonságai és potenciális egészségügyi hatásai A vörösiszap kiporzásából származó aeroszol tulajdonságai és potenciális egészségügyi hatásai Hoffer András, Gelencsér András, Kováts Nóra, Turóczi Beatrix, Rostási Ágnes, Imre Kornélia, Nyirő-Kósa Ilona,

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

Tóvári Péter 1 Bácskai István 1 Madár Viktor 2 Csitári Melinda 1. Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

Tóvári Péter 1 Bácskai István 1 Madár Viktor 2 Csitári Melinda 1. Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Kistelepülések mezőgazdasági melléktermékekből és hulladékok keverékéből, pirolízis útján történő energia nyerése című projekt tapasztalatai és kutatási eredményei a NAIK MGI-ben Tóvári Péter 1 Bácskai

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft.

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. 2013.10.25. 2013.11.26. 1 Megrendelő 1. A vizsgálat célja Előzetes egyeztetés alapján az Arundo Cellulóz Farming Kft. megbízásából

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

A klórozás kémiája. Kémiai reakciók. Affinitási sorrend. Klórgáz és a víz reakciói gáz oldódása hidrolízis disszociáció

A klórozás kémiája. Kémiai reakciók. Affinitási sorrend. Klórgáz és a víz reakciói gáz oldódása hidrolízis disszociáció Víz és szennyvíztechnológiai gyakorlatok Fertőtlenítés klórgázzal Vincze lászlóné dr. főiskolai docens A klórozás kémiája Klórgáz és a víz reakciói gáz oldódása hidrolízis disszociáció Szabad aktív klórformák

Részletesebben

Triklór-etilén eltávolításának vizsgálata vizekből nagy hatékonyságú oxidációs eljárással

Triklór-etilén eltávolításának vizsgálata vizekből nagy hatékonyságú oxidációs eljárással Triklór-etilén eltávolításának vizsgálata vizekből nagy hatékonyságú oxidációs eljárással Készítette: Tegze Anna Témavezetők: Dr. Záray Gyula Dobosy Péter 1 Szennyezőanyagok a talajvizekben A környezetbe

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Harmadik generációs infra fűtőfilm. forradalmian új fűtési rendszer

Harmadik generációs infra fűtőfilm. forradalmian új fűtési rendszer Harmadik generációs infra fűtőfilm forradalmian új fűtési rendszer Figyelmébe ajánljuk a Toma Family Mobil kft. által a magyar piacra bevezetett, forradalmian új technológiájú, kiváló minőségű elektromos

Részletesebben

HULLADÉKCSÖKKENTÉS. EEA Grants Norway Grants. Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása. Dr. Nagy Attila, Debreceni Egyetem 2014.10.28.

HULLADÉKCSÖKKENTÉS. EEA Grants Norway Grants. Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása. Dr. Nagy Attila, Debreceni Egyetem 2014.10.28. Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants HULLADÉKCSÖKKENTÉS Dr. Nagy Attila, Debreceni Egyetem HU09-0015-A1-2013 1 Beruházás oka A vágóhidakról kikerülő baromfi nyesedék

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. (telephely: 1037 Budapest, Zay u.1-3.) akkreditált mûszaki területe

Részletesebben

LIV. Georgikon Napok Keszthely, 2012.10.11. Hízott libamáj zöldülésének vizsgálata

LIV. Georgikon Napok Keszthely, 2012.10.11. Hízott libamáj zöldülésének vizsgálata LIV. Georgikon Napok Keszthely, 0.0.. Hízott libamáj zöldülésének vizsgálata Kacsala László Vajda Tamás Rekedtné Fekete E. Áprily Szilvia Szabó András Andrássyné Baka Gabriella Romvári Róbert Kaposvári

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata

TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata Veszprém, Gátfő u. 19. Tel./fax: 88/408-920 Rádiótel.: 20/9-885-904 Email: gyulaigy1@chello.hu TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag

Részletesebben

A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából. Dr. Kálmán Gergely

A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából. Dr. Kálmán Gergely A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából Dr. Kálmán Gergely Bevezetés Az úgynevezett második generációs (lignocellulózokból előállított) bioetanol

Részletesebben

Biomassza alapú bioalkohol előállítási technológia fejlesztése metagenomikai eljárással

Biomassza alapú bioalkohol előállítási technológia fejlesztése metagenomikai eljárással Biomassza alapú bioalkohol előállítási technológia fejlesztése metagenomikai eljárással Kovács Zoltán ügyvezető DEKUT Debreceni Kutatásfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. Problémadefiníció Első generációs

Részletesebben

A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt idıtartama: 2009. október 2012. december

A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt idıtartama: 2009. október 2012. december A projekt címe: Egészségre ártalmatlan sterilizáló rendszer kifejlesztése A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt idıtartama: 2009. október 2012. december A konzorcium vezetıje: A konzorcium tagjai: A

Részletesebben

Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek

Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Az akkreditálás műszaki területéhez tartozó vizsgálati módszerek A vizsgált termék/anyag Szennyvíz (csatorna, előtisztító, szabadkiömlő, szippantó

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

Magyar-szerb határon átnyúló szakmai együttműködés az arzénmentes ivóvízért (IPA projekt)

Magyar-szerb határon átnyúló szakmai együttműködés az arzénmentes ivóvízért (IPA projekt) Magyar-szerb határon átnyúló szakmai együttműködés az arzénmentes ivóvízért (IPA projekt) Melicz Zoltán EJF Baja MaSzeSz Konferencia, Lajosmizse, 2012. május 30-31. Arzén Magyarország Forrás: ÁNTSZ (2000)

Részletesebben

Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser

Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágyát! A jelenlegi szennyvízkezelési eljárás terheli a környezetet! A mai szennyvíztisztítók kizárólag a szennyvíz

Részletesebben

Vízkezelések hatása a baktériumközösségek összetételére tiszta vizű rendszerekben- az ivóvíz

Vízkezelések hatása a baktériumközösségek összetételére tiszta vizű rendszerekben- az ivóvíz Vízkezelések hatása a baktériumközösségek összetételére tiszta vizű rendszerekben- az ivóvíz Készítette: Korányi Erika Környezettan Alapszakos Hallgató Témavezető: Majorosné Dr. Tóth Erika Mikrobiológia

Részletesebben

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz 1) Mikor kapott Paul Ehrlich orvosi Nobel-díjat? A) Idén. B) Pont 100 éve, 1908-ban. C) Nem

Részletesebben

A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében

A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében Imre Kornélia 1, Molnár Ágnes 1, Gelencsér András 2, Dézsi Viktor 3 1 MTA Levegőkémia Kutatócsoport 2 Pannon Egyetem, Föld-

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Laboratóriumi szolgáltatások, kutatási, innovációs és fejlesztési irányok a Károly Róbert Főiskolán

Laboratóriumi szolgáltatások, kutatási, innovációs és fejlesztési irányok a Károly Róbert Főiskolán Laboratóriumi szolgáltatások, kutatási, innovációs és fejlesztési irányok a Károly Róbert Főiskolán Dr. habil. Nagy Péter Tamás Egyetemi docens Laboratórium-vezető Károly Róbert Főiskola Oktató-kutató

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

Plazmasugaras felülettisztítási kísérletek a Plasmatreater AS 400 laboratóriumi kisberendezéssel

Plazmasugaras felülettisztítási kísérletek a Plasmatreater AS 400 laboratóriumi kisberendezéssel Plazmasugaras felülettisztítási kísérletek a Plasmatreater AS 400 laboratóriumi kisberendezéssel Urbán Péter Kun Éva Sós Dániel Ferenczi Tibor Szabó Máté Török Tamás Tartalom A Plasmatreater AS400 működési

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Térbeli struktúra elemzés szél keltette tavi áramlásokban. Szanyi Sándor szanyi@vit.bme.hu BME VIT. MTA-MMT konferencia Budapest, 2012. június 21.

Térbeli struktúra elemzés szél keltette tavi áramlásokban. Szanyi Sándor szanyi@vit.bme.hu BME VIT. MTA-MMT konferencia Budapest, 2012. június 21. Térbeli struktúra elemzés szél keltette tavi áramlásokban Szanyi Sándor szanyi@vit.bme.hu BME VIT MTA-MMT konferencia Budapest, 2012. június 21. 1 Transzportfolyamatok sekély tavakban Transzportfolyamatok

Részletesebben

A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai. Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám

A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai. Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám Tematika Dolgozat célja Szélenergia negatív hatásai Zajmérés Szélenergia pozitív hatásai Összefoglalás

Részletesebben

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása 1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon 1/12 Készítette: VARGA ATTILA ELTE-TTK. KÖRNYEZETTAN BSC Témavezető: MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT EGYETEMI DOCENS ELŐADÁS

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:

Részletesebben

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,

Részletesebben

Ftalátok analízise környezeti vízmintákból és eltávolításuk lehetőségei szennyvízekből- - irodalmi összefoglaló előadás

Ftalátok analízise környezeti vízmintákból és eltávolításuk lehetőségei szennyvízekből- - irodalmi összefoglaló előadás Ftalátok analízise környezeti vízmintákból és eltávolításuk lehetőségei szennyvízekből- - irodalmi összefoglaló előadás Készítette: Péter Hajnal Környezettan BSc, 3. évfolyam Témavezető: Zsigrainé Dr.

Részletesebben

A DE TTK MTA Atomki Kihelyezett Környezetfizikai Tanszék oktatómunkája oktatónként

A DE TTK MTA Atomki Kihelyezett Környezetfizikai Tanszék oktatómunkája oktatónként A DE TTK MTA Atomki Kihelyezett Környezetfizikai Tanszék oktatómunkája oktatónként 2010-2011. tanév 1. félév: Oktató neve Környezeti informatika (TFME0420) fizikus és fizika tanár 1+2+0 környezettan MSc

Részletesebben

A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA XXXVI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2011. május 3-5. A munka résztvevői

Részletesebben

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Kaczor Lívia földrajz

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Belső konzulens: Dr. Bodnár Ildikó Külső konzulens: Dr. Molnár Mihály Társkonzulens: Janovics Róbert Tanszékvezető: Dr. Bodnár Ildikó

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

Vízgazdálkodási Tudásközpont és Kutatási Centrum - Szennyvíztisztítási Kutatóközpont

Vízgazdálkodási Tudásközpont és Kutatási Centrum - Szennyvíztisztítási Kutatóközpont Vízgazdálkodási Tudásközpont és Kutatási Centrum - Szennyvíztisztítási Kutatóközpont Pannon Egyetem Előadó: dr. Rasztovits Zsolt Edgár dr. Domokos Endre Thury Péter ELŐZMÉNYEK Környezetmérnöki Intézet

Részletesebben

Az UHI projekt eredményei. Dr. Ba ra n ka Györgyi

Az UHI projekt eredményei. Dr. Ba ra n ka Györgyi Az UHI projekt eredményei Dr. Ba ra n ka Györgyi Országos Meteorológiai Szolgálat baranka.gy@met.hu Vázlat 1. Az UHI projekt bemutatás 2. Főbb eredmények 3. Döntéstámogató rendszer 4. A hősziget-hatás

Részletesebben

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23.

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. Családi méretű biogáz üzemek létesítése Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. AGORA Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport www.green-agora.ro Egyesületünk 2001 áprilisában alakult Küldetésünknek tekintjük

Részletesebben

Trágyavizsgáló labor. Csiba Anita, intézeti mérnök (csiba.anita@gmgi.hu) Tevékenységi kör

Trágyavizsgáló labor. Csiba Anita, intézeti mérnök (csiba.anita@gmgi.hu) Tevékenységi kör Laborok Trágyavizsgáló labor Csiba Anita, intézeti mérnök (csiba.anita@gmgi.hu) Tevékenységi kör - Kutatásainkat az alacsony ÜHG kibocsátású trágyafeldolgozási technológiák kidolgozásáért, valamint a folyamat

Részletesebben

Scan 1200 teljesítmény-értékelés evaluation 1/5

Scan 1200 teljesítmény-értékelés evaluation 1/5 evaluation 1/5 interscience Feladat Összefoglalónk célja a Scan 1200 teljesítmény-értékelése manuális és automata telepszámlálások összehasonlításával. Az összehasonlító kísérleteket Petri-csészés leoltást

Részletesebben

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Területi vízgazdálkodás, Szabályozások, Vízbázisok és szennyezőanyagok SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.08. 2011/2012. tanév 2. félév

Részletesebben

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék

Részletesebben

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért A környezetvédelem minden területén

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR

2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR Ökológiai gazdálkodásban alkalmazható foszfor bázisú talajjavító granulátum termék és technológia fejlesztése, piaci sikerének megalapozása (AGROCARBON) Projekt azonosító: 2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR 1 (INNOCSEKK

Részletesebben

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége 4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége Az emberiség a fejlődése során a természeti környezetbe, a benne lejátszódó folyamatokba egyre nagyobb mértékben avatkozott be. Az emberi tevékenység következtében

Részletesebben