II.modul: Építőkövek a feedback-kultúra fejlesztéséhez

Átírás

1 II.modul: Építőkövek a feedback-kultúra fejlesztéséhez Tanártovábbképzési szeminárium (tantárgyakat átfogó) 1. Bevezetés Az előttünk álló tanártovábbképzési modul szeretne hozzájárulni az iskolák feedback-kultúrájának felépítéséhez a gyakorlataival, a lebonyolítási javaslataival és az elméleti impulzusaival. A cél megvalósításához egyformán szól a tanárokhoz, akik tanításukban sokféle módon adnak visszajelzéseket, valamint a tanulókhoz, akik a tanáraiknak és diáktársaiknak adott feedback-kel a tanulási folyamatokat tudatossá alakítják, továbbá tudatosulnak bennük saját teljesítményeik az oktatásban és a kommunikatív folyamatokban. Ha egy iskolában szeretnénk a feedback-kultúrát kialakítani, ehhez a kommunikációs, kooperációs és a személyi kompetenciát kell fejleszteni. A modul ehhez a Centres for Research on Education and Lifelong Learning (CRELL) támpontot követi, ami a kulcskompetenciák elsajátítását mint a társadalomban való részvétel és abból való részesedés feltételét írja le. (Lásd Hoskins et al. 2008) Tudás, képességek, beállítódások és értékek az alapjai az aktív állampolgári kompetenciák kialakulásának. Ezért az iskolában és a (tanár)-továbbképzésben olyan tanulási környezetet és tanulási szituációkat kell teremteni, amelyekben ezeket a kompetenciákat fejleszteni és gyakorolni lehet. Ez a háttere a "feedback-kultúra" modulnak. Olyan anyagokat bocsájt a tanárok rendelkezésére, amelyek segítik a feedback-kultúra fejlesztését. A tanulás konstruktivista megközelítésén alapul: A tanulás egy magunk által irányított és magunkra vonatkozó folyamat, azaz egy önmagába zárt és magára visszamutató folyamat, amelyben a tanulók a már megszerzett tapasztalatokkal a háttérben új felismerésekre jutnak. (Lásd. Arnold 2000, 18) A tanár számára ez a következőt jelenti: Biztosítania kell az önvezérelt tanuláshoz szükséges feltételeket, és az öntevékeny és önálló tudáselsajátítás és feldolgozás folyamatai mellett lehetővé kell tennie a visszacsatolási folyamatokat. Ha az iskola eleget akar tenni alapvető feladatának a társadalmi részesedésre irányuló nevelési- és előkészítési helyszínként, akkor újra kell fogalmazni a tanári és a tanulói szerepet. Ez a tanárok számára a tanítástól a tanulás segítése irányába történő váltást jelent, az előadástól a feltételek biztosítása felé, az instrukciótól a tanulás támogatása felé fordulást. A tanulóknak is ugyanúgy nézőpontváltástjelent ez: A tanulás alanyává válik és ezzel a tanulási folyamatok szervezőjévé. El kell sajátítania a saját gondolkodására és tanulására vonatkozó tudást, és lehetőséget kell kapnia, hogy a saját kompetencia növekedését felismerje. (Lásd. Eikenbusch 2001,175) Az oktatási folyamatokat ezért úgy kell alakítani, hogy a tanulónak legyen lehetősége az aktivitásra, azaz a "befogadóból" 39

2 előállítóvá kell fejlődnie. (Lásd. Miller 1998,32) Ilyen módon felelősséget fog érezni saját tanulási folyamataival kapcsolatban. A feedback-kultúra felépítésének feltétele a tanulási folyamat minden résztvevőjének az értékeket nagyra becsülő alapállása. A tanári karban és az osztályban ehhez egyetértésnek kell lennie arról, mit jelent a pozitív feedback, és mi nem jelenti ezt. Vitát kell tartani az értékorientációról és az értékek képviseletéről, továbbá a kommunikáció formáiról. Ez azt jelenti, hogy metakognitív folyamatok zajlanak: A saját tanulást, a saját hozzájárulást figyeljük és kontrolláljuk, az alkalmazott módszerekre tudatosan reflektálunk. Ezzel a feedback magas követelményeket támaszt az összes résztvevővel szemben: A feedback egy rendszerezett tanítás-tanulás-dialógus az oktatásal kapcsolatos észlelésekről, tapasztalatokról, elvárásokról és eredményekről, kapcsolatokról és folyamatokról a továbbfejlődést és optimalizálást célul tűzve ki. 2. Célok A modul az oktatási és tanulási kultúra továbbfejlesztéséhez szeretne hozzájárulni és a tanítás, tanulás szélesebb értelmezésével kapcsolatos párbeszédre serkenteni. A feedback a demokratikus iskolakultúra integrált része, amit az elfogadás és az elismerés jellemez, ami megnyitja a részvételi lehetőségeket a tanulók számára és ezen keresztül elősegíti a demokratikus cselekvési kompetenciát. A feedback-kultúra fejlesztésével a következő célokat követjük: a tanárok és tanulók közötti, továbbá a tantestületen belüli kommunikációt intenzívebbé tenni olyan folyamatokat elindítani, amelyekben a tantárgyakat átfogó kompetenciákat fejleszteni lehet a rendszeres visszajelzések kiépítéséhez egy eszköztárat bemutatni és továbbfejleszteni a feedback-kultúrát az iskolafejlesztés fontos és elengedhetetlen elemeként értelmezni egy feedback-támogató nyelvi tudatosság fejlesztése a tanulók felelősségét saját tanulásukkal kapcsolatban erősíteni 3. Megvalósítás Az "Építőkövek a feedback-kultúra fejlesztéséhez" modul alapötlete az a meggyőződés, hogy az iskolai tanulás akkor különösen eredményes, ha a tananyagon túlmenően a tanulási folyamatról, a sikeres és sikertelen dolgokról is kommunikálunk. Ehhez szükség van azokra a beszédalkalmakra és rituálékra, amelyek ezt a kommunikációt elősegítik, ezenkívül szabályokra és eszköztárra, amelyek ezt támogatják. A feedback-kultúra fejlesztés sikerességének feltétele a tanulási folyamat résztvevőinek bevonása. Beszélgetésekben és a napi oktatási folyamán a tanárok és a tanulók is adnak visszajelzéseket a sikerről, a sikertelenségről, a tananyag megértésének problémáiról, a házi feladatokról, a dolgozatok értékeléséről és a bizonyítványokról. Az ebben a modulban bemutatott feedback- eszközök a tanárok és tanulók közötti kommunikációra és a tanári karon belüli kommunikációra, illetve az egy osztályban tanítók kommunikációjára vonatkoznak. A tartalmi fajsúlyt a tanulásról, az iskolai mindennapokról és a tanulók és tanárok közötti kapcsolatokról folytatott kommunikáció képviseli. Ösztönzéseket adunk arra, hogyan lehet közös nevezőre jutni az együttesen végzett munkával kapcsolatban, valamint a célokat és a fejlődési perspektívákat illetően. Az így elsajátított kommunikatív kompetenciák hozzájárulnak a tanulók személyiségfejlődéséhez és megteremtik az alapot az önálló tanuláshoz és cselekvéshez és ezzel együtt a részvételhez. 40

3 A feedback mind a tanár, mind a tanuló számára a következőket jelenti: Visszajelzés az oktatásról Visszajelzés a saját tanulási folyamatról/az oktatási folyamatról Visszajelzés az interakciós folyamatokról Felelősség átvétel A feedback nem arra irányul, hogy "Mit tettem mások szerint rosszul és mit kell jobban csinálnom?". A feedback visszajelzést jelent: Mit csinálok most is jól? Mik az erősségeim? Hogy tudom ezeket a jövőben jobban használni? Ebben az összefüggésben bepillantunk a párbeszédes tanulás didaktikájába, amihez kapcsolódik a tanulási napló alapgondolata. A párbeszédes tanulás elválaszthatatlan része a visszajelzés-adás és elfogadás, mint pedagógiai alapelv. (lásd. Ruf/Gallin 1998). A saját tanulási folyamat bemutatása és kifejtése egyenrangúan jelenik meg a tanár által közvetített szaktudás feldolgozása mellett. "Ebben elsősorban a cselekvési kompetencia szociális aspektusa kerül előtérbe: az a képesség, ahogyan perspektívát tud váltani, és meg tudja érteni az ember, ahogyan mások egy problémához közelítenek és felismerésekre jutnak." (Ruf/ Keller/Winter 2008,22) Áttekintés: A továbbképzési modul menete Modul Tartalom Módszer/szükséges segédanyagok 1. építőkő (3 óra) Súlyponti téma: Feedback az oktatásban eljárások és eszközök 1. fázis Bevezetés a rendezvénysorozatba, a tervezett menet és célok bemutatása a szeminárium céljai tapasztalatcsere 2. fázis Bevezető referátum: Feedback feedback-kultúra a "Társadalmi tettrekészség és részvétel" témával összefüggésben Kiértékelés 3. fázis Feedback-szabályok fejlesztése (hólabda-eljárás, szabályok gyűjtése és megegyezés a közös megfogalmazásban. Résztvevők számától függően csoportmunka azonos feladatokkal 4. fázis Anyagok szemléltetése/cseréje: eszközök, az előkészített anyagokat a szeminárium vezetése bemutatja, a résztvevők szemléltetik és feladatokat adnak 5. fázis Evaluation of the first seminar with the Feedback Target instrument Meta discussion plakát: célok vitaplénum Input: Bevezető referátum/prezentáció Egyéni-, páros-csportmunka, plénum páros-/csoportmunka 13/14. munkanyag) feedback- céltábla és villanófény 41

4 Súlyponti téma: Reflektáló tanulás párbeszédes tanulás 2. építőkő (3 óra) 1.fázis Bevezetés: a tervezett menet és célok bemutatása a szeminárium céljai 2.fázis bevezetés a naplóírásba (tanulási napló/ tanulási újság) Input: bevezető referátum a párbeszédes tanulásról kiértékelés a tanulási újságban tapasztalatcsere 3.fázis Feedback-beszélgetések folytatása eszközök egy feedback-eszköz kidolgozása 7. munkaanyag 2.munkanyag (Input: ppt-prezentáció) egyéni és páros munka, plénum 4/5.munkanyag 4.fázis Anyag-/módszerbörze: visszacsatolás a szemináriumon alkalmazott és bemutatott eljárásokra és módszerekre, "feedback" kompetenciatáblázat, irodalmi hivatkozások; A résztvevők ötletei/tapasztalatai 15.munkaanyag 5.fázis evaluáció a szemináriumi reflexiók egy evaluációs plakáton egyéni munka és vita plénumban 42

5 Súlyponti téma: Kollegiális feedback 3.építőkő (3 óra) 1.fázis A szeminár vezetése ismerteti a rendezvényt, a tervezett menet és célok bemutatása célok:3.építőkő naplóírás (tanulási napló/tanulási újság) tapasztalatcsere 2.fázis A kollegiális feedback bevezetésének kritériumai (Input) feltételek támogató/akadályozó feltételek ("buktatók") 3.fázis eszközök - bemutatása és - továbbfejlesztése plakát:célok egyéni és páros munka, vita plénumban (7.munkaanyag) előadás módszer írásos beszélgetés 9/10/11.munkaanyag egyéni és csoportmunka 4.fázis az eredmények kiértékelése vita plénumban 5.fázis megállapodások a munka folytatásáról, ötletek gyűjtése egy hálózat kiépítéséhez (csoportok/ adatbank) a továbbképzési modul evaluációja 12.munkaanyag 3.1. Első építőkő Súlyponti téma: Feedback a tanulásban eljárások és eszközök Tartalom (1.fázis) Bevezetés a témába: Feedback-kultúra fejlesztése és a feedback-szabályok közös fejlesztése A bevezető referátum ( 2.fázis/ 1.munkaanyag) tematizálja a feedback célját, alapjait és hatásait és bemutatja a feedback-kultúra, a demokratikus iskolakultúra és a részvétel közötti összefüggést. A következő munkarészben ( 3.fázis) a feed-backszabályok közös fejlesztése áll a középpontban. Ebben elsősorban a támogató feltételekről van szó, amelyek a sikeres kommunikációhoz szükségesek, hiszen ez az alapja a feedback elfogadásának. (3.munkaanyag) A 4. munkafázisban különböző feedback- eszközöket mutatunk be, amelyeket a résztvevők páros és kiscsoportos munkában értékelnek, és a saját tanításukban való felhasználhatóságukat megvizsgálják Módszertani-didaktikai ajánlások A feedback-szabályok közös listáját a "hólabda" módszerrel készítjük: Ehhez a résztvevők mindegyike először egyéni munkában felír 3-4 feedback-szabályt; utána két-két személy dolgozik együtt és megállapodnak 4 közös feedback-szabályban. Egy négy főből álló csoportmunka fá- 43

6 zisban egy újbóli megállapodás jön létre ismételten négy szabályról. Ezután két nagyobb (a létszámtól függő) csoportban dolgoznak. Itt 5 közös szabályban kell megegyezni. A végeredmény a feedbackszabályok öszeállítása, ami azzal tűnik ki, hogy ez egy olyan kommunikációs folyamat eredménye, amiben mindenki részt vett Evaluáció Baustein Az 1. építőkövet a "Feedback-céltábla" eszközzel értékeljük ki ( 13.munkaanyag) (lásd. Bastian 2007,139); ehhez kapcsolódva a résztvevők "villanófényben" (minden résztvevő egy mondatot mond, amit a többiek nem kommentálnak) visszajelzést adnak a tartalomról, a módszertani eljárásokról és a továbbképzés első építőköve céljainak eléréséről Második építőkő Súlyponti téma: Reflektáló tanulás párbeszédes tanulás Tartalom A 2. építőkő súlypontja az önreflexió- a párbeszédes tanulás. Az első munkafázisban történik a bevezetés a tanulási naplóval való munkába, és egy gyakorlati kipróbálásban összegyűjtjük az első tapasztalatokat a módszerről. (7.munkaanyag) A szeminárium résztvevői saját naplót írnak és tapasztalatokat cserélnek kollégáikkal. Feladat: Tapasztalataim (pozitív és negatív) tanárként/ tanulóként értékeléssel és önértékeléssel. A 2. munkafázisban a "párbeszédes tanulásról" kapunk egy bevezetőt Ruf/Gallin alapján (Ruf/Gallin 1998), ahol a tanulók önreflexiója, feedbackje és saját felelőssége fontos szerepet játszanak ( 2.munkaanyag). Bemutatjuk az alapötlet koncepciót, leírjuk a tanár szerepét, ami a személyes érdeklődéstől a témához való hozzáállásig terjed, és leírja, hogy ebben milyen szerepet játszott a tanár és a tanuló partner. Az ilyen alapötletek párbeszédre serkentenek egy tanulópartnerrel, a témában való személyes elmélyülést segítik, továbbá az előzetes tudásra, személyes hozzáállásra és eljárásmódokra vonatkozó reflexiókat. További tematikus súlypont a feedback-beszélgetések vezetése. Ehhez különböző eszközöket mutatunk be: tanári visszajelzés a tanulócsoportoknak (4. és 5.munkaanyag), tanulók visszajelzése atanárnak ( 6.munkaanyag). Ezek az alapjai a feedback-beszélgetéseknek. A résztvevőknek alkalmuk van a jelenlévő anyagokkal való ismerkedésre, és lehetőségük, ezeket a saját munkájukhoz átalakítani illetve továbbfejleszteni Módszertani-didaktikai ajánlások A "reflektáló írás" módszerével (lásd 7.munkaanyag) a személyes erősségekről, az oktatáshoz való hozzájárulásunkról és a személyes továbbfejlődésünkről való gondolkodáshoz kapunk ösztönzéseket. Mindez a három lépéses eljárás szigorú betartásával: egyéni munka, megbeszélés páros munkában, majd plénumban történő záró beszélgetés, amivel a tanulók saját felelősségét erősítjük. A reflektáló kérdések arra késztetnek, hogy a saját tanulásunkról, oktatásunkról, értékelési kritériumokról elgondolkodjunk és vállaljuk fel a felelősséget saját tanulásunkért Evaluáció A 2. építőkövet egy evaluációs plakáttal értékeljük ki: Ehhez a résztvevőknek négy kérdésben kell állást foglalniuk: Mi tetszett? Mit szerettem volna másként? Mennyire fontosak a mai súlyponti témák számomra/ az oktatásomban? Mit tervezek következő lépésként? 44

7 Az erdeményeket a kapcsolódó plénumban vitatjuk meg Harmadik építőkő - Súlyponti téma: Kollegiális feedback Tartalom A tanulói naplón való munkálkodással (1.munkafázis) tematikusan kapcsolódunk a 2. építőkő súlypontjához. A feedback-kultúra kiépítésével kifejlődhet az egymás kölcsönös szakmai segítésének a kultúrája is. Ebben az építőkőben a kollegiális feedback előfeltételeit, kritériumait és hatásait tematizáljuk. A tanulói napló bemutatása után egy bevezetőben vitára bocsátjuk a kollegiális feedback céljait, feltételeit és lehetséges nehézségeit és bemutatjuk egy jó kollegiális feedback kritériumait.( 2.munkafázis) A hozzá kapcsolódó, plénumban történő véleménycserét egy reflektáló fázissal (tanulási napló készítjük elő. A 3. munkafázisban három feedback-eszközzel dolgozunk: szabad feedback, feedback az "önálló tanulás" súlyponttal és feedback az "osztályklíma" súlyponthoz. (9., 10., 11. munkaanyagok). Ezeket a mintákat ösztönzőnek szánjuk ahhoz, hogy saját tanítási gyakorlatunkhoz fejlesszünk feedback-eszközöket. Vitára ösztönzünk, amelyben a következő kérdések mutatnak irányt: Mi a jó tanítás? Mit értünk jó osztályklíma alatt? Módszertani-didaktikai ajánlások Először a 2. építőkő súlypontját, a " Reflektáló tanulás/ a tanulási naplóval való munka" elevenítjük fel módszertanilag. Ezután bemutatunk munkaanyagokat a kollegiális feedbackhez. (9./10./11. munkaanyag) A (minőség)-jelzőkkel való munkán keresztül (lásd 10. és 11. munkaanyag) kiválthatunk egy vitát az oktatás minőségéről. Ezt a véleménycserét strukturálhatjuk a "néma írásos beszéd" módszerével. Ehhez egy-egy flipchart-papírra írunk különböző mondatimpulzusokat és ezeket kirakjuk; a résztvevők egyik laptól a másikig mennek és szóbeli kommentár/ kommunikáció nélkül odaírják az egyes mondatkezdetekhez az ötleteiket és gondolataikat. Következő lépésként az így keletkezett poszterek tartalmait megvitatják. Alternatívaként ajánlható egy kártyás kikérdezés: A résztvevők alapmondatokat írnak fel kártyákra a "jó tanítás" és/vagy "osztályklíma" témákhoz. A kártyákat kiterítik a padlón vagy táblára felragasztják, csoportosítják és megvitatják. A hozzászólásokból összeállhat egy fontossági sorrend Evaluáció A teljes modult ( 1-3.építőkövek) egy értékelő plakáttal evaluáljuk (12.munkaanyag). A résztvevők felírják értékelésüket az értékelő ívre (egyéni munka), aztán az eredményeket átviszik egy közös plakátra. Utána plénumban megvitatják impulzuskérdések segítségével (Mi tetszett nagyon? Mit hiányoltam? Mit viszek magammal? Hogyan lesz tovább az osztályomban/ iskolámban?) 45

8 4. Ötletek a további munkához A bemutatott munkaanyagokat közvetlenül fel lehet használni az oktatásban.a továbbképzési modulon résztvevők érdeklődő kollégákat keresnek iskolájukban, hogy a feedback-módszereket tanulókkal és kis egymást segítő (Peer) csoportokban kipróbálják. (kollegiális feedback). Beszámolnak tapasztalataikról a tantestületi értekezleteken és bemutatják az anyagokat. Tájékoztatják a szülőket a fedback céljairól, az alkalmazott módszerekről és azok oktatásra gyakorolt hatásáról. Továbbfejlesztik ameglévő anyagokat és bevonják a szülőket a feedback-folyamatokba. Anyagaikat egy közös vitafórumra helyezik (pl. az iskola honlapja). Tevékenykednek annak érdekében, hogy a feedback-kultúra iskolájuk egyik súlyponti témájává váljon. 5. Áttekintés: segédanyagok/munkalapok 1. Előadás fóliáról: Feedback feedback-kultúra 2. Előadás fóliáról: Párbeszédes tanulás 3. Tippek a feedback-szabályok fejelsztéséhez 4. Visszajelzés a tanulócsoportoknak: csoportmunka 5. Visszajelzés a tanulócsoportoknak: kommunikáció 6. Visszajelzés tanároknak 7. Reflektáló írás 8. Feedback az oktatásban segítség a megfogalmazáshoz 9. Kollegiális feedback I: szabad feedback 10. Kollegiális feedback II: önálló tanulás 11. Kollegiális feedback III:osztályklíma 12. Evaluációs plakát: továbbképzési modul 13. Eszköz: feedback-céltábla 14. Feedback: mikro-módszerek áttekintése 15. Javaslat egy "Feedback" kompetencia táblázatra (tanulók) 6. Források és hivatkozások Arnold, R. Leadership und Lernkulturwandel. Kaiserslautern 2000 Bastian, J., Combe, A., Langer R. (2005). Feedbackmethoden. Weinheim 2007 Bauer, R., Schule als Lern- und Lebensort gestalten. Berlin 2001 Becker, K., von der Groeben, A., Lenzen, K.-D., Winter, F. (2002) Leistung sehen, fördern, werten. Bad Heilbrunn 2002 Burkard, C., Eikenbusch, G. Praxishandbuch Evaluation in der Schule. Berlin 2000 Eikenbusch, G. Qualität im Deutschunterricht der Sekundarstufe I und II. Berlin 2001 Golenia, J., Unterrichtskultur (weiter)entwickeln. Praxis Schule, 2. Braunschweig 2008 Gugl, G.,: Methoden-Manual I "Neues Lernen". Weinheim Heisig, D. Kooperations- und Kommunikationstechniken. Kaiserlautern 2002 Horster, L., Rolff, H.-G., Unterrichtsentwicklung. Weinheim Hoskins, B., Crick, R. Learning to learn and Civic Competences: different currencies or two sides of the same coin.eur 23360, EN 2008 (CRELL, Centre for Research on Education and Lifelong learning) Kempfert, G., Ludwig, M. Kollegiale Unterrichtsbesuche. Weinheim 2008 Klippert, H. Teamentwicklung im Klassenzimmer. Weinheim 1998 Meyer, H. Was ist guter Unterricht. Berlin

9 Miller, R. Beziehungsdidaktik. Weinheim 1998 Philipp, E. Teamentwicklung in der Schule. Weinheim 1998 Ruf, U., Gallin, P. Dialogisches Lernen in Sprache und Mathematik. Grundzüge einer interaktiven und fächerübergreifenden Didaktik. I und II. Seelze-Velber 1998 Ruf, U., Keller, S., Winter, F. Besser lernen im Dialog. Seelze-Velber 2008 Schratz, M., Iby, M., Radnitzkiy, E. Qualitätsentwicklung. Weinheim 2000 Sliwka, A., Bürgerbildung. Demokratie beginnt in der Schule. Weinheim 2008 Voß, R. Unterricht aus konstruktivistischer Sicht. Neuwied 2002 Weinert, F. Lehren und Lernen für die Zukunft Ansprüche an das Lernen in der Schule. Pädagogische Nachrichten Rheinland-Pfalz Bad Kreuznach (Heft 2/2000) Winter, F., Leistungsbewertung. Eine neue Lernkultur braucht einen anderen Umgang mit Schülerleistungen. Baltmannsweiler 2005 Linkek: ( ) ( ) ( ) context ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) 7. Kapcsolattartó Christiane Bull, M.A. Staatliches Schulamt für die Stadt Darmstadt und den Landkreis Darmstadt-Dieburg Dezernat A10 Regionale Lehrerfortbildung und Schulberatung Rheinstraße Darmstadt christiane.bull@gmx.de 47

10 8. Függelék: segédanyagok/munkalapok 1.munkaanyag: Bevezető előadás (előadás fóliáról) Feedback/ feedbackkultúra 1. fólia 2. fólia Kérdések a témához: Feedback: Ki adhat visszajelzést? Ki érdekelt a visszajelzésben? Mit akarunk elérni visszajelzéssel? Célok: Megegyezés a célokról, a közös munkáról Fejlődési perspektívák Kompetenciafejlesztés 3. fólia 4. fólia Megállapítások a feedback témával kapcsolatban: Feedbackeszközök nem értékelő-, hanem fejlesztő eszközök. Feedbacken keresztül a tanulók a tanulásról beszélgetnek a tanárokkal. Feedback az oktatás- és az iskolafejlesztés eszköze. Feedbackkel rendszerszerűen fejleszthetjük a tanulási kultúrát. Gyakorlati jelentőség 1. A Feedback folyamatában reflekálnak a résztvevők a tanulásra és az oktatásra. 2. Feedbacken keresztül (tovább) fejleszthető az oktatás. 3. Feedback hozzájárul egy megváltozott tanulási kultúra fejlesztéséhez. 4. Megváltozott diák- és tanárszerepről van szó és felelősségvállalásról. 5. Kölcsönös figyelemről, elfogadásról és bizalomról van szó. 6. Ez a bizalmi alap a központi előfeltétele a feedback-alapú oktatásfejlesztésnek. A bevezetés kiértékelése: Feedback-kultúra Vitavezető kérdés: Mi szólítja meg Önt az éppen hallottakból legjobban?jegyezzen fel kérem 5 kulcsfogalmat. Képezzenek duruzsoló csoportokat és cseréljenek véleményt a fogalmakról Plénum: visszakérdezések, ösztönzések, vita 48

11 2.munkaanyag : Bevezető előadás (előadás fóliáról) Párbeszédes tanulás 1. fólia 2. fólia A tanulás önkontrollált, egyéni, kölcsönös folyamat Kulcskérdések: Miért fontos a feladat számomra? Mi teszi fontossá? Mi ösztönöz engem arra, hogy többet tudjak róla? Mit szeretnék tudni/tanulni? 3. fólia 4. fólia Egy alapötlet három jellemzője A biográfiai aspektus >ÉN Az alapötlet egy személyes állásfoglalás egy komplex tárgyhoz, ami megmagyarázza, miért fontos a téma számomra.. Az érdeklődés aspektusa> TE Az alapötletek kihívást jelentenek a tanulónak, hogy többet tudjon meg arról, amit már tud a témáról, és ezen kívül több tudást szerezni. A tárgyi aspektus > a "mi" Az alapötletek az egyéni tanulás kezdetét jelentik. Leírják a tanulás tárgyát és annak egyediségét, és párbeszédre hívnak a tanuló partnerrel. 49

12 5. fólia 6. fólia A párbeszédes tanulás előfeltételei (kulcsfogalmak) 1. Hatékony tanítás az odafigyelésből keletkezik/odafigyeléshez vezet 2. Motiváció 3. A tudás jelentőségének visszaállítása 4. Nincs siker erőfeszítés nélkül Az odafigyelés jelentősége A tanuló számára A tanár számára A tanulási naplón keresztül a tanárok és a tanulók állandó gondolat- és ötletcserét valósítanak meg. Állandó feedback van jelen. 7. fólia 8. fólia Motiváció 1. Az önálló hatékonyság, autonómia és szociális integráció megtapasztalása a motiváció fejlesztés előfeltételei. 2. A motiváció segíti a cselekvési kompetencia fejlesztését. A tanulás átépítést és bővítést jelent Az oktatás nem hagyhatja figyelmen kívül, és nem értékelheti le a tanulók előzetes tudását. Az oktatásnak fel kell vennie a tanulók "koncepcióit" és a megszerzendő tudástartalmakkal összhangba hozni. 50

13 9. fólia 10. fólia Visszajelzést adni Kiindulópont: A tanulók feljegyzései a tanulási naplóban Beszámoló az anyaggal/témával való személyes találkozásról Visszajelzés A tanártól az egyéni tanulási út interpretálása a további munkára vonatkozó ajánlások formájában A diáktársaktól igazolásként / kritikaként/ beszélgetés kiinduló pontjaként A párbeszédes tanulás folyamatorientált. támogatja a gyengébb tanulót a feladatok elvégzésében a jó tanulót a tananyaggal való megbírkózásra serkenti. 11. fólia Összefoglalás A tanár szerepe A tanulók szerepe Reflexió, gondolatcsere-párbeszéd Az értékek elfogadása és figyelembe vétele Jobb tanulási eredmények 51

14 3.munkaanyag: Tippek a feedback-szabályok fejlesztéséhez 1. Légkör: Tanárként gondoskodjon arról, hogy a feedbacket olyan légkörben adják, amiben a partner azt el tudja fogadni. 2. Tisztázzák előzetesen, hogy nem olyan megállapításokról lesz szó, hogy valami helyes vagy helytelen, hanem új perspektívák támogatásáról. 3. Alkalmazzanak Én-üzeneteket (megfigyeltem / Feltűnt nekem...) 4. Próbálják ki az "aktív odafigyelést", és cseréljék ki ezzel kapcsolatos tapasztalataikat. 5. Tegyenek különbséget a megfigyelés és a megfigyelés értelmezése (saját interpretálás) között. 6. Kerüljék el az általánosításokat és hivatkozzanak a szituációban tett megfigyeléseikre. 7. Koncentráljanak nem elsősorban a negatívumra, hanem keressék meg a pozitívumot is. 8. Ne tartsák vissza a negatív megfigyeléseket, hangsúlyozzák azonban a saját szubjektív nézőpontot. 9. Adjanak feedbackpartnerüknek alkalmat saját nézőpontja kifejtésére. 10. Beszélgessenek közösen a feedbackpartnerekkel benyomásaikról/ érzékenységeikről a témával kapcsolatban (lásd. Schratz/Iby/Radnitzki 2000, 104) 4.munkaanyag : Visszajelzés tanulói csoportoknak Súlypont: Csoportmunka igen részben nem A csoport egységes a célokat illetően A munka menete és a feladatok sorrendje világos. Die Rol A szereposztás világos. Mindenki aktívan együtt dolgozik. Mindenki felelősnek érzi magát a saját munkájáért és a csoportért. A csoport tagjai jól érzik magukat. Tiszteletben tartják egymást és bizalommal vannak egymás iránt. Odafigyelnek egymásra. A konfliktusokat konstruktívan oldják meg. A konfliktusokról közvetlenül tudnak beszélni. Elégedettek az elértekkel. Betartották az egyezségeket. A döntésekért mindenki felelősséget visel. 52

15 5.munkaanyag : Visszajelzés tanulócsoportoknak Súlypont: Csoportvita igen részben nem A vita jól elő van készítve és strukturált. Az összes résztvevő egyenrangú. A résztvevők odafigyelnek egymásra és hagyják a másikat beszélni. A résztvevők vállalják nézeteiket, de tiszteletben tartják mások véleményét is. A vita eredményét illetve a menetét vizualizálják. Senkit nem kényszerítenek megszólalásra. Tárgyilagosan érvelnek a résztvevők és kerülik a személyes támadásokat. A résztvevők tudnak a kritikával bánni. A résztvevők kritikai álláspontot képviselnek, és megvizsgálják, hogy a témával kapcsolatos információkat begyűjtötték-e. A zavarokat megbeszélik. Hol voltak problémák? Hogyan akarjuk ezeket megoldani? 6.munkaanyag : Visszajelzés a tanárnak Súlypont: tanítás Világos feladatkijelölés Időbeosztás Türelem Humor Munkaanyagok Változatos módszerek Kommunikáció Kritikával szembeni nyitottság Zavarok kezelése Értékek vállalása 53

16 Elégedett vagyok, mert Segítségként azt várom el, Azt hiányolom a tanításában 7.munkaanyag: Reflektáló írás Téma: Tapasztalataim a "Feedbackmódszerekkel" Cél: A tanulási naplóval való ismerkedés, az első tapasztalatok kicserélése Lépések Egyéni munka: Írja le a tanulási naplóba, milyen tapasztalatokat szerzett a feedback-módszerekkel tanulóként és tanárként! Időkeret: 15 perc Páros munka: Keressen egy partnert! Cseréljék ki a tanulási naplóikat! Olvassa el, mit írt a partnere! Írjon hozzá egy kommentárt a tanulási naplóba! Adják vissza a tanulási naplókat és beszéljenek a bejegyzéseikről és tapasztalataikról! Plénum: Kérdésfeltevések: Mit szeretne a leírtakból nyilvánosságra hozni? Mit szeretne mondani a módszerről? 54

17 8.munkaanyag : Feedback az oktatásban Segítség a megfogalmazásban A visszajelzések Én-üzenetek Nekem tetszik Szép A legerősebben hat Jónak találom Príma Meglepett az Feltűnő Nem értem Szeretném tudni Szükséges, hogy Feltűnt, hogy Gondot okozott Azt kérdezem, vajon Nem értem Ebben kételkedem Itt ellent kell hogy mondjak Ezt másképp látom Visszajelzések a tanulási naplóban A szöveged rám úgy hat. Az igen jól sikerült neked Erről szívesen tudnék meg többet Ezt másképpen is kifejezhetnéd (lásd. Ruf/Gallin 1998, 41) 9.munkaanyag: Kollegiális Feedback I Szabad Feedback Jegyzőkönyv Tanár: Hospitáló: Dátum: Tantárgy: Osztály: Az óra témája: Idő Megfigyelések Javaslatok Megjegyzések: 55

18 10.munkaanyag: Kollegiális Feedback II Egyeztetett súlyponti téma: Önálló tanulás Jegyzőkönyv Tanár: Hospitáló: Dátum: Tantárgy: Osztály: Indikátor Megfigyelések Javaslatok világos utasításokat ad megadja az időbeosztást anyagot rendelkezésre bocsájt...felismeri a problémás helyzeteket segítséget nyújt 11.munkaanyag: Kollegiális Feedback III Egyeztetett súlyponti téma: Osztályklíma Jegyzőkönyvl Tanár: Hospitáló: Dátum: Tantárgy: Osztály: Indikátor Megfigyelések Kommentár/ javaslatok barátságosan fordul a tanulókhoz konstruktív segítséget nyújt gondoskodik a szabályok betartásáról...felismeri a problémás helyzeteket kritikai észrevételekre tárgyilagosan reagál javaslatokat elfogad Megjegyzések: 56

19 12.munkaanyag: A továbbképző modul evaluációja 1 = egyáltalán nem jellemző 6 = teljes mértékben igaz Evaluációs témakör Az előzetesen ismertetett témák és szándékok megvalósultak. Az elmélet és gyakorlat aránya kiegyensúlyozott volt. Volt alkalom tapasztalatcserére. Volt alkalmam, a különböző feedbackmódszereket saját tapasztalatommá tenni. Megvalósítható ötleteket viszek magammal a gyakorlatomba. A vitavezetők a témát a használhatóság irányában valósították meg. 13.munkaanyag: Feedback- céltábla Kérem, értékelje a céltábla minden szegmensében a szemináriumot a megadott részterületek szerint egy-egy pont beillesztésével. Minél közelebb van a pont a céltábla közepéhez, annál pozitívabb az adott részterület értékelése. A céltáblán kívüli jelölések a kérdéses területet illetően nagy elégedetlenséget szimbolizálnak. Vitavezetés Munkalégkör Saját gyakorlatba való átültethetősé Módszertanididaktikai alátámasztás Megjegyzések/kritika/javaslatok 57

20 14.munkaanyag: Feedback mikro-módszerek (áttekintés) Hangulat-barométer Koordináták: (két tengelyen) Mennyire vagyok elégedett... Pl.: - munkalégkör - munkaeredmények - együttműködés a csoportban - saját hozzájárulásom a sikerhez Feedback-céltábla (4-6 vagy több szegmens) pl. vitavezetés/munkalégkör/kommunikáció/saját gyakorlatba átültethetőség/hozadék a tanulásban/módszertani sokszínűség A szegmenseket a minenkori tematikának megfelelően lehet változtatni 1. kiértékelő plakát: Kérdések négy kockában:» Mi tetszett?» Mit szerettem volna másként?» Mit "hozott" a projekt a tanításunkhoz?» Milyen az összbenyomásunk? 2. kiértékelő plakát: Mennyire vagyok elégedett o Beszélgető kör (verbális Feedback ösztönző kérdésekkel)» Mi tetszett?» Mit hiányoltam?» Mit viszek magammal?» Hogyan lehetne folytatni? (lásd. Philipp 1998, 109f) 58