II.modul: Építőkövek a feedback-kultúra fejlesztéséhez

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "II.modul: Építőkövek a feedback-kultúra fejlesztéséhez"

Átírás

1 II.modul: Építőkövek a feedback-kultúra fejlesztéséhez Tanártovábbképzési szeminárium (tantárgyakat átfogó) 1. Bevezetés Az előttünk álló tanártovábbképzési modul szeretne hozzájárulni az iskolák feedback-kultúrájának felépítéséhez a gyakorlataival, a lebonyolítási javaslataival és az elméleti impulzusaival. A cél megvalósításához egyformán szól a tanárokhoz, akik tanításukban sokféle módon adnak visszajelzéseket, valamint a tanulókhoz, akik a tanáraiknak és diáktársaiknak adott feedback-kel a tanulási folyamatokat tudatossá alakítják, továbbá tudatosulnak bennük saját teljesítményeik az oktatásban és a kommunikatív folyamatokban. Ha egy iskolában szeretnénk a feedback-kultúrát kialakítani, ehhez a kommunikációs, kooperációs és a személyi kompetenciát kell fejleszteni. A modul ehhez a Centres for Research on Education and Lifelong Learning (CRELL) támpontot követi, ami a kulcskompetenciák elsajátítását mint a társadalomban való részvétel és abból való részesedés feltételét írja le. (Lásd Hoskins et al. 2008) Tudás, képességek, beállítódások és értékek az alapjai az aktív állampolgári kompetenciák kialakulásának. Ezért az iskolában és a (tanár)-továbbképzésben olyan tanulási környezetet és tanulási szituációkat kell teremteni, amelyekben ezeket a kompetenciákat fejleszteni és gyakorolni lehet. Ez a háttere a "feedback-kultúra" modulnak. Olyan anyagokat bocsájt a tanárok rendelkezésére, amelyek segítik a feedback-kultúra fejlesztését. A tanulás konstruktivista megközelítésén alapul: A tanulás egy magunk által irányított és magunkra vonatkozó folyamat, azaz egy önmagába zárt és magára visszamutató folyamat, amelyben a tanulók a már megszerzett tapasztalatokkal a háttérben új felismerésekre jutnak. (Lásd. Arnold 2000, 18) A tanár számára ez a következőt jelenti: Biztosítania kell az önvezérelt tanuláshoz szükséges feltételeket, és az öntevékeny és önálló tudáselsajátítás és feldolgozás folyamatai mellett lehetővé kell tennie a visszacsatolási folyamatokat. Ha az iskola eleget akar tenni alapvető feladatának a társadalmi részesedésre irányuló nevelési- és előkészítési helyszínként, akkor újra kell fogalmazni a tanári és a tanulói szerepet. Ez a tanárok számára a tanítástól a tanulás segítése irányába történő váltást jelent, az előadástól a feltételek biztosítása felé, az instrukciótól a tanulás támogatása felé fordulást. A tanulóknak is ugyanúgy nézőpontváltástjelent ez: A tanulás alanyává válik és ezzel a tanulási folyamatok szervezőjévé. El kell sajátítania a saját gondolkodására és tanulására vonatkozó tudást, és lehetőséget kell kapnia, hogy a saját kompetencia növekedését felismerje. (Lásd. Eikenbusch 2001,175) Az oktatási folyamatokat ezért úgy kell alakítani, hogy a tanulónak legyen lehetősége az aktivitásra, azaz a "befogadóból" 39

2 előállítóvá kell fejlődnie. (Lásd. Miller 1998,32) Ilyen módon felelősséget fog érezni saját tanulási folyamataival kapcsolatban. A feedback-kultúra felépítésének feltétele a tanulási folyamat minden résztvevőjének az értékeket nagyra becsülő alapállása. A tanári karban és az osztályban ehhez egyetértésnek kell lennie arról, mit jelent a pozitív feedback, és mi nem jelenti ezt. Vitát kell tartani az értékorientációról és az értékek képviseletéről, továbbá a kommunikáció formáiról. Ez azt jelenti, hogy metakognitív folyamatok zajlanak: A saját tanulást, a saját hozzájárulást figyeljük és kontrolláljuk, az alkalmazott módszerekre tudatosan reflektálunk. Ezzel a feedback magas követelményeket támaszt az összes résztvevővel szemben: A feedback egy rendszerezett tanítás-tanulás-dialógus az oktatásal kapcsolatos észlelésekről, tapasztalatokról, elvárásokról és eredményekről, kapcsolatokról és folyamatokról a továbbfejlődést és optimalizálást célul tűzve ki. 2. Célok A modul az oktatási és tanulási kultúra továbbfejlesztéséhez szeretne hozzájárulni és a tanítás, tanulás szélesebb értelmezésével kapcsolatos párbeszédre serkenteni. A feedback a demokratikus iskolakultúra integrált része, amit az elfogadás és az elismerés jellemez, ami megnyitja a részvételi lehetőségeket a tanulók számára és ezen keresztül elősegíti a demokratikus cselekvési kompetenciát. A feedback-kultúra fejlesztésével a következő célokat követjük: a tanárok és tanulók közötti, továbbá a tantestületen belüli kommunikációt intenzívebbé tenni olyan folyamatokat elindítani, amelyekben a tantárgyakat átfogó kompetenciákat fejleszteni lehet a rendszeres visszajelzések kiépítéséhez egy eszköztárat bemutatni és továbbfejleszteni a feedback-kultúrát az iskolafejlesztés fontos és elengedhetetlen elemeként értelmezni egy feedback-támogató nyelvi tudatosság fejlesztése a tanulók felelősségét saját tanulásukkal kapcsolatban erősíteni 3. Megvalósítás Az "Építőkövek a feedback-kultúra fejlesztéséhez" modul alapötlete az a meggyőződés, hogy az iskolai tanulás akkor különösen eredményes, ha a tananyagon túlmenően a tanulási folyamatról, a sikeres és sikertelen dolgokról is kommunikálunk. Ehhez szükség van azokra a beszédalkalmakra és rituálékra, amelyek ezt a kommunikációt elősegítik, ezenkívül szabályokra és eszköztárra, amelyek ezt támogatják. A feedback-kultúra fejlesztés sikerességének feltétele a tanulási folyamat résztvevőinek bevonása. Beszélgetésekben és a napi oktatási folyamán a tanárok és a tanulók is adnak visszajelzéseket a sikerről, a sikertelenségről, a tananyag megértésének problémáiról, a házi feladatokról, a dolgozatok értékeléséről és a bizonyítványokról. Az ebben a modulban bemutatott feedback- eszközök a tanárok és tanulók közötti kommunikációra és a tanári karon belüli kommunikációra, illetve az egy osztályban tanítók kommunikációjára vonatkoznak. A tartalmi fajsúlyt a tanulásról, az iskolai mindennapokról és a tanulók és tanárok közötti kapcsolatokról folytatott kommunikáció képviseli. Ösztönzéseket adunk arra, hogyan lehet közös nevezőre jutni az együttesen végzett munkával kapcsolatban, valamint a célokat és a fejlődési perspektívákat illetően. Az így elsajátított kommunikatív kompetenciák hozzájárulnak a tanulók személyiségfejlődéséhez és megteremtik az alapot az önálló tanuláshoz és cselekvéshez és ezzel együtt a részvételhez. 40

3 A feedback mind a tanár, mind a tanuló számára a következőket jelenti: Visszajelzés az oktatásról Visszajelzés a saját tanulási folyamatról/az oktatási folyamatról Visszajelzés az interakciós folyamatokról Felelősség átvétel A feedback nem arra irányul, hogy "Mit tettem mások szerint rosszul és mit kell jobban csinálnom?". A feedback visszajelzést jelent: Mit csinálok most is jól? Mik az erősségeim? Hogy tudom ezeket a jövőben jobban használni? Ebben az összefüggésben bepillantunk a párbeszédes tanulás didaktikájába, amihez kapcsolódik a tanulási napló alapgondolata. A párbeszédes tanulás elválaszthatatlan része a visszajelzés-adás és elfogadás, mint pedagógiai alapelv. (lásd. Ruf/Gallin 1998). A saját tanulási folyamat bemutatása és kifejtése egyenrangúan jelenik meg a tanár által közvetített szaktudás feldolgozása mellett. "Ebben elsősorban a cselekvési kompetencia szociális aspektusa kerül előtérbe: az a képesség, ahogyan perspektívát tud váltani, és meg tudja érteni az ember, ahogyan mások egy problémához közelítenek és felismerésekre jutnak." (Ruf/ Keller/Winter 2008,22) Áttekintés: A továbbképzési modul menete Modul Tartalom Módszer/szükséges segédanyagok 1. építőkő (3 óra) Súlyponti téma: Feedback az oktatásban eljárások és eszközök 1. fázis Bevezetés a rendezvénysorozatba, a tervezett menet és célok bemutatása a szeminárium céljai tapasztalatcsere 2. fázis Bevezető referátum: Feedback feedback-kultúra a "Társadalmi tettrekészség és részvétel" témával összefüggésben Kiértékelés 3. fázis Feedback-szabályok fejlesztése (hólabda-eljárás, szabályok gyűjtése és megegyezés a közös megfogalmazásban. Résztvevők számától függően csoportmunka azonos feladatokkal 4. fázis Anyagok szemléltetése/cseréje: eszközök, az előkészített anyagokat a szeminárium vezetése bemutatja, a résztvevők szemléltetik és feladatokat adnak 5. fázis Evaluation of the first seminar with the Feedback Target instrument Meta discussion plakát: célok vitaplénum Input: Bevezető referátum/prezentáció Egyéni-, páros-csportmunka, plénum páros-/csoportmunka 13/14. munkanyag) feedback- céltábla és villanófény 41

4 Súlyponti téma: Reflektáló tanulás párbeszédes tanulás 2. építőkő (3 óra) 1.fázis Bevezetés: a tervezett menet és célok bemutatása a szeminárium céljai 2.fázis bevezetés a naplóírásba (tanulási napló/ tanulási újság) Input: bevezető referátum a párbeszédes tanulásról kiértékelés a tanulási újságban tapasztalatcsere 3.fázis Feedback-beszélgetések folytatása eszközök egy feedback-eszköz kidolgozása 7. munkaanyag 2.munkanyag (Input: ppt-prezentáció) egyéni és páros munka, plénum 4/5.munkanyag 4.fázis Anyag-/módszerbörze: visszacsatolás a szemináriumon alkalmazott és bemutatott eljárásokra és módszerekre, "feedback" kompetenciatáblázat, irodalmi hivatkozások; A résztvevők ötletei/tapasztalatai 15.munkaanyag 5.fázis evaluáció a szemináriumi reflexiók egy evaluációs plakáton egyéni munka és vita plénumban 42

5 Súlyponti téma: Kollegiális feedback 3.építőkő (3 óra) 1.fázis A szeminár vezetése ismerteti a rendezvényt, a tervezett menet és célok bemutatása célok:3.építőkő naplóírás (tanulási napló/tanulási újság) tapasztalatcsere 2.fázis A kollegiális feedback bevezetésének kritériumai (Input) feltételek támogató/akadályozó feltételek ("buktatók") 3.fázis eszközök - bemutatása és - továbbfejlesztése plakát:célok egyéni és páros munka, vita plénumban (7.munkaanyag) előadás módszer írásos beszélgetés 9/10/11.munkaanyag egyéni és csoportmunka 4.fázis az eredmények kiértékelése vita plénumban 5.fázis megállapodások a munka folytatásáról, ötletek gyűjtése egy hálózat kiépítéséhez (csoportok/ adatbank) a továbbképzési modul evaluációja 12.munkaanyag 3.1. Első építőkő Súlyponti téma: Feedback a tanulásban eljárások és eszközök Tartalom (1.fázis) Bevezetés a témába: Feedback-kultúra fejlesztése és a feedback-szabályok közös fejlesztése A bevezető referátum ( 2.fázis/ 1.munkaanyag) tematizálja a feedback célját, alapjait és hatásait és bemutatja a feedback-kultúra, a demokratikus iskolakultúra és a részvétel közötti összefüggést. A következő munkarészben ( 3.fázis) a feed-backszabályok közös fejlesztése áll a középpontban. Ebben elsősorban a támogató feltételekről van szó, amelyek a sikeres kommunikációhoz szükségesek, hiszen ez az alapja a feedback elfogadásának. (3.munkaanyag) A 4. munkafázisban különböző feedback- eszközöket mutatunk be, amelyeket a résztvevők páros és kiscsoportos munkában értékelnek, és a saját tanításukban való felhasználhatóságukat megvizsgálják Módszertani-didaktikai ajánlások A feedback-szabályok közös listáját a "hólabda" módszerrel készítjük: Ehhez a résztvevők mindegyike először egyéni munkában felír 3-4 feedback-szabályt; utána két-két személy dolgozik együtt és megállapodnak 4 közös feedback-szabályban. Egy négy főből álló csoportmunka fá- 43

6 zisban egy újbóli megállapodás jön létre ismételten négy szabályról. Ezután két nagyobb (a létszámtól függő) csoportban dolgoznak. Itt 5 közös szabályban kell megegyezni. A végeredmény a feedbackszabályok öszeállítása, ami azzal tűnik ki, hogy ez egy olyan kommunikációs folyamat eredménye, amiben mindenki részt vett Evaluáció Baustein Az 1. építőkövet a "Feedback-céltábla" eszközzel értékeljük ki ( 13.munkaanyag) (lásd. Bastian 2007,139); ehhez kapcsolódva a résztvevők "villanófényben" (minden résztvevő egy mondatot mond, amit a többiek nem kommentálnak) visszajelzést adnak a tartalomról, a módszertani eljárásokról és a továbbképzés első építőköve céljainak eléréséről Második építőkő Súlyponti téma: Reflektáló tanulás párbeszédes tanulás Tartalom A 2. építőkő súlypontja az önreflexió- a párbeszédes tanulás. Az első munkafázisban történik a bevezetés a tanulási naplóval való munkába, és egy gyakorlati kipróbálásban összegyűjtjük az első tapasztalatokat a módszerről. (7.munkaanyag) A szeminárium résztvevői saját naplót írnak és tapasztalatokat cserélnek kollégáikkal. Feladat: Tapasztalataim (pozitív és negatív) tanárként/ tanulóként értékeléssel és önértékeléssel. A 2. munkafázisban a "párbeszédes tanulásról" kapunk egy bevezetőt Ruf/Gallin alapján (Ruf/Gallin 1998), ahol a tanulók önreflexiója, feedbackje és saját felelőssége fontos szerepet játszanak ( 2.munkaanyag). Bemutatjuk az alapötlet koncepciót, leírjuk a tanár szerepét, ami a személyes érdeklődéstől a témához való hozzáállásig terjed, és leírja, hogy ebben milyen szerepet játszott a tanár és a tanuló partner. Az ilyen alapötletek párbeszédre serkentenek egy tanulópartnerrel, a témában való személyes elmélyülést segítik, továbbá az előzetes tudásra, személyes hozzáállásra és eljárásmódokra vonatkozó reflexiókat. További tematikus súlypont a feedback-beszélgetések vezetése. Ehhez különböző eszközöket mutatunk be: tanári visszajelzés a tanulócsoportoknak (4. és 5.munkaanyag), tanulók visszajelzése atanárnak ( 6.munkaanyag). Ezek az alapjai a feedback-beszélgetéseknek. A résztvevőknek alkalmuk van a jelenlévő anyagokkal való ismerkedésre, és lehetőségük, ezeket a saját munkájukhoz átalakítani illetve továbbfejleszteni Módszertani-didaktikai ajánlások A "reflektáló írás" módszerével (lásd 7.munkaanyag) a személyes erősségekről, az oktatáshoz való hozzájárulásunkról és a személyes továbbfejlődésünkről való gondolkodáshoz kapunk ösztönzéseket. Mindez a három lépéses eljárás szigorú betartásával: egyéni munka, megbeszélés páros munkában, majd plénumban történő záró beszélgetés, amivel a tanulók saját felelősségét erősítjük. A reflektáló kérdések arra késztetnek, hogy a saját tanulásunkról, oktatásunkról, értékelési kritériumokról elgondolkodjunk és vállaljuk fel a felelősséget saját tanulásunkért Evaluáció A 2. építőkövet egy evaluációs plakáttal értékeljük ki: Ehhez a résztvevőknek négy kérdésben kell állást foglalniuk: Mi tetszett? Mit szerettem volna másként? Mennyire fontosak a mai súlyponti témák számomra/ az oktatásomban? Mit tervezek következő lépésként? 44

7 Az erdeményeket a kapcsolódó plénumban vitatjuk meg Harmadik építőkő - Súlyponti téma: Kollegiális feedback Tartalom A tanulói naplón való munkálkodással (1.munkafázis) tematikusan kapcsolódunk a 2. építőkő súlypontjához. A feedback-kultúra kiépítésével kifejlődhet az egymás kölcsönös szakmai segítésének a kultúrája is. Ebben az építőkőben a kollegiális feedback előfeltételeit, kritériumait és hatásait tematizáljuk. A tanulói napló bemutatása után egy bevezetőben vitára bocsátjuk a kollegiális feedback céljait, feltételeit és lehetséges nehézségeit és bemutatjuk egy jó kollegiális feedback kritériumait.( 2.munkafázis) A hozzá kapcsolódó, plénumban történő véleménycserét egy reflektáló fázissal (tanulási napló készítjük elő. A 3. munkafázisban három feedback-eszközzel dolgozunk: szabad feedback, feedback az "önálló tanulás" súlyponttal és feedback az "osztályklíma" súlyponthoz. (9., 10., 11. munkaanyagok). Ezeket a mintákat ösztönzőnek szánjuk ahhoz, hogy saját tanítási gyakorlatunkhoz fejlesszünk feedback-eszközöket. Vitára ösztönzünk, amelyben a következő kérdések mutatnak irányt: Mi a jó tanítás? Mit értünk jó osztályklíma alatt? Módszertani-didaktikai ajánlások Először a 2. építőkő súlypontját, a " Reflektáló tanulás/ a tanulási naplóval való munka" elevenítjük fel módszertanilag. Ezután bemutatunk munkaanyagokat a kollegiális feedbackhez. (9./10./11. munkaanyag) A (minőség)-jelzőkkel való munkán keresztül (lásd 10. és 11. munkaanyag) kiválthatunk egy vitát az oktatás minőségéről. Ezt a véleménycserét strukturálhatjuk a "néma írásos beszéd" módszerével. Ehhez egy-egy flipchart-papírra írunk különböző mondatimpulzusokat és ezeket kirakjuk; a résztvevők egyik laptól a másikig mennek és szóbeli kommentár/ kommunikáció nélkül odaírják az egyes mondatkezdetekhez az ötleteiket és gondolataikat. Következő lépésként az így keletkezett poszterek tartalmait megvitatják. Alternatívaként ajánlható egy kártyás kikérdezés: A résztvevők alapmondatokat írnak fel kártyákra a "jó tanítás" és/vagy "osztályklíma" témákhoz. A kártyákat kiterítik a padlón vagy táblára felragasztják, csoportosítják és megvitatják. A hozzászólásokból összeállhat egy fontossági sorrend Evaluáció A teljes modult ( 1-3.építőkövek) egy értékelő plakáttal evaluáljuk (12.munkaanyag). A résztvevők felírják értékelésüket az értékelő ívre (egyéni munka), aztán az eredményeket átviszik egy közös plakátra. Utána plénumban megvitatják impulzuskérdések segítségével (Mi tetszett nagyon? Mit hiányoltam? Mit viszek magammal? Hogyan lesz tovább az osztályomban/ iskolámban?) 45

8 4. Ötletek a további munkához A bemutatott munkaanyagokat közvetlenül fel lehet használni az oktatásban.a továbbképzési modulon résztvevők érdeklődő kollégákat keresnek iskolájukban, hogy a feedback-módszereket tanulókkal és kis egymást segítő (Peer) csoportokban kipróbálják. (kollegiális feedback). Beszámolnak tapasztalataikról a tantestületi értekezleteken és bemutatják az anyagokat. Tájékoztatják a szülőket a fedback céljairól, az alkalmazott módszerekről és azok oktatásra gyakorolt hatásáról. Továbbfejlesztik ameglévő anyagokat és bevonják a szülőket a feedback-folyamatokba. Anyagaikat egy közös vitafórumra helyezik (pl. az iskola honlapja). Tevékenykednek annak érdekében, hogy a feedback-kultúra iskolájuk egyik súlyponti témájává váljon. 5. Áttekintés: segédanyagok/munkalapok 1. Előadás fóliáról: Feedback feedback-kultúra 2. Előadás fóliáról: Párbeszédes tanulás 3. Tippek a feedback-szabályok fejelsztéséhez 4. Visszajelzés a tanulócsoportoknak: csoportmunka 5. Visszajelzés a tanulócsoportoknak: kommunikáció 6. Visszajelzés tanároknak 7. Reflektáló írás 8. Feedback az oktatásban segítség a megfogalmazáshoz 9. Kollegiális feedback I: szabad feedback 10. Kollegiális feedback II: önálló tanulás 11. Kollegiális feedback III:osztályklíma 12. Evaluációs plakát: továbbképzési modul 13. Eszköz: feedback-céltábla 14. Feedback: mikro-módszerek áttekintése 15. Javaslat egy "Feedback" kompetencia táblázatra (tanulók) 6. Források és hivatkozások Arnold, R. Leadership und Lernkulturwandel. Kaiserslautern 2000 Bastian, J., Combe, A., Langer R. (2005). Feedbackmethoden. Weinheim 2007 Bauer, R., Schule als Lern- und Lebensort gestalten. Berlin 2001 Becker, K., von der Groeben, A., Lenzen, K.-D., Winter, F. (2002) Leistung sehen, fördern, werten. Bad Heilbrunn 2002 Burkard, C., Eikenbusch, G. Praxishandbuch Evaluation in der Schule. Berlin 2000 Eikenbusch, G. Qualität im Deutschunterricht der Sekundarstufe I und II. Berlin 2001 Golenia, J., Unterrichtskultur (weiter)entwickeln. Praxis Schule, 2. Braunschweig 2008 Gugl, G.,: Methoden-Manual I "Neues Lernen". Weinheim Heisig, D. Kooperations- und Kommunikationstechniken. Kaiserlautern 2002 Horster, L., Rolff, H.-G., Unterrichtsentwicklung. Weinheim Hoskins, B., Crick, R. Learning to learn and Civic Competences: different currencies or two sides of the same coin.eur 23360, EN 2008 (CRELL, Centre for Research on Education and Lifelong learning) Kempfert, G., Ludwig, M. Kollegiale Unterrichtsbesuche. Weinheim 2008 Klippert, H. Teamentwicklung im Klassenzimmer. Weinheim 1998 Meyer, H. Was ist guter Unterricht. Berlin

9 Miller, R. Beziehungsdidaktik. Weinheim 1998 Philipp, E. Teamentwicklung in der Schule. Weinheim 1998 Ruf, U., Gallin, P. Dialogisches Lernen in Sprache und Mathematik. Grundzüge einer interaktiven und fächerübergreifenden Didaktik. I und II. Seelze-Velber 1998 Ruf, U., Keller, S., Winter, F. Besser lernen im Dialog. Seelze-Velber 2008 Schratz, M., Iby, M., Radnitzkiy, E. Qualitätsentwicklung. Weinheim 2000 Sliwka, A., Bürgerbildung. Demokratie beginnt in der Schule. Weinheim 2008 Voß, R. Unterricht aus konstruktivistischer Sicht. Neuwied 2002 Weinert, F. Lehren und Lernen für die Zukunft Ansprüche an das Lernen in der Schule. Pädagogische Nachrichten Rheinland-Pfalz Bad Kreuznach (Heft 2/2000) Winter, F., Leistungsbewertung. Eine neue Lernkultur braucht einen anderen Umgang mit Schülerleistungen. Baltmannsweiler 2005 Linkek: ( ) ( ) ( ) context ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) 7. Kapcsolattartó Christiane Bull, M.A. Staatliches Schulamt für die Stadt Darmstadt und den Landkreis Darmstadt-Dieburg Dezernat A10 Regionale Lehrerfortbildung und Schulberatung Rheinstraße Darmstadt 47

10 8. Függelék: segédanyagok/munkalapok 1.munkaanyag: Bevezető előadás (előadás fóliáról) Feedback/ feedbackkultúra 1. fólia 2. fólia Kérdések a témához: Feedback: Ki adhat visszajelzést? Ki érdekelt a visszajelzésben? Mit akarunk elérni visszajelzéssel? Célok: Megegyezés a célokról, a közös munkáról Fejlődési perspektívák Kompetenciafejlesztés 3. fólia 4. fólia Megállapítások a feedback témával kapcsolatban: Feedbackeszközök nem értékelő-, hanem fejlesztő eszközök. Feedbacken keresztül a tanulók a tanulásról beszélgetnek a tanárokkal. Feedback az oktatás- és az iskolafejlesztés eszköze. Feedbackkel rendszerszerűen fejleszthetjük a tanulási kultúrát. Gyakorlati jelentőség 1. A Feedback folyamatában reflekálnak a résztvevők a tanulásra és az oktatásra. 2. Feedbacken keresztül (tovább) fejleszthető az oktatás. 3. Feedback hozzájárul egy megváltozott tanulási kultúra fejlesztéséhez. 4. Megváltozott diák- és tanárszerepről van szó és felelősségvállalásról. 5. Kölcsönös figyelemről, elfogadásról és bizalomról van szó. 6. Ez a bizalmi alap a központi előfeltétele a feedback-alapú oktatásfejlesztésnek. A bevezetés kiértékelése: Feedback-kultúra Vitavezető kérdés: Mi szólítja meg Önt az éppen hallottakból legjobban?jegyezzen fel kérem 5 kulcsfogalmat. Képezzenek duruzsoló csoportokat és cseréljenek véleményt a fogalmakról Plénum: visszakérdezések, ösztönzések, vita 48

11 2.munkaanyag : Bevezető előadás (előadás fóliáról) Párbeszédes tanulás 1. fólia 2. fólia A tanulás önkontrollált, egyéni, kölcsönös folyamat Kulcskérdések: Miért fontos a feladat számomra? Mi teszi fontossá? Mi ösztönöz engem arra, hogy többet tudjak róla? Mit szeretnék tudni/tanulni? 3. fólia 4. fólia Egy alapötlet három jellemzője A biográfiai aspektus >ÉN Az alapötlet egy személyes állásfoglalás egy komplex tárgyhoz, ami megmagyarázza, miért fontos a téma számomra.. Az érdeklődés aspektusa> TE Az alapötletek kihívást jelentenek a tanulónak, hogy többet tudjon meg arról, amit már tud a témáról, és ezen kívül több tudást szerezni. A tárgyi aspektus > a "mi" Az alapötletek az egyéni tanulás kezdetét jelentik. Leírják a tanulás tárgyát és annak egyediségét, és párbeszédre hívnak a tanuló partnerrel. 49

12 5. fólia 6. fólia A párbeszédes tanulás előfeltételei (kulcsfogalmak) 1. Hatékony tanítás az odafigyelésből keletkezik/odafigyeléshez vezet 2. Motiváció 3. A tudás jelentőségének visszaállítása 4. Nincs siker erőfeszítés nélkül Az odafigyelés jelentősége A tanuló számára A tanár számára A tanulási naplón keresztül a tanárok és a tanulók állandó gondolat- és ötletcserét valósítanak meg. Állandó feedback van jelen. 7. fólia 8. fólia Motiváció 1. Az önálló hatékonyság, autonómia és szociális integráció megtapasztalása a motiváció fejlesztés előfeltételei. 2. A motiváció segíti a cselekvési kompetencia fejlesztését. A tanulás átépítést és bővítést jelent Az oktatás nem hagyhatja figyelmen kívül, és nem értékelheti le a tanulók előzetes tudását. Az oktatásnak fel kell vennie a tanulók "koncepcióit" és a megszerzendő tudástartalmakkal összhangba hozni. 50

13 9. fólia 10. fólia Visszajelzést adni Kiindulópont: A tanulók feljegyzései a tanulási naplóban Beszámoló az anyaggal/témával való személyes találkozásról Visszajelzés A tanártól az egyéni tanulási út interpretálása a további munkára vonatkozó ajánlások formájában A diáktársaktól igazolásként / kritikaként/ beszélgetés kiinduló pontjaként A párbeszédes tanulás folyamatorientált. támogatja a gyengébb tanulót a feladatok elvégzésében a jó tanulót a tananyaggal való megbírkózásra serkenti. 11. fólia Összefoglalás A tanár szerepe A tanulók szerepe Reflexió, gondolatcsere-párbeszéd Az értékek elfogadása és figyelembe vétele Jobb tanulási eredmények 51

14 3.munkaanyag: Tippek a feedback-szabályok fejlesztéséhez 1. Légkör: Tanárként gondoskodjon arról, hogy a feedbacket olyan légkörben adják, amiben a partner azt el tudja fogadni. 2. Tisztázzák előzetesen, hogy nem olyan megállapításokról lesz szó, hogy valami helyes vagy helytelen, hanem új perspektívák támogatásáról. 3. Alkalmazzanak Én-üzeneteket (megfigyeltem / Feltűnt nekem...) 4. Próbálják ki az "aktív odafigyelést", és cseréljék ki ezzel kapcsolatos tapasztalataikat. 5. Tegyenek különbséget a megfigyelés és a megfigyelés értelmezése (saját interpretálás) között. 6. Kerüljék el az általánosításokat és hivatkozzanak a szituációban tett megfigyeléseikre. 7. Koncentráljanak nem elsősorban a negatívumra, hanem keressék meg a pozitívumot is. 8. Ne tartsák vissza a negatív megfigyeléseket, hangsúlyozzák azonban a saját szubjektív nézőpontot. 9. Adjanak feedbackpartnerüknek alkalmat saját nézőpontja kifejtésére. 10. Beszélgessenek közösen a feedbackpartnerekkel benyomásaikról/ érzékenységeikről a témával kapcsolatban (lásd. Schratz/Iby/Radnitzki 2000, 104) 4.munkaanyag : Visszajelzés tanulói csoportoknak Súlypont: Csoportmunka igen részben nem A csoport egységes a célokat illetően A munka menete és a feladatok sorrendje világos. Die Rol A szereposztás világos. Mindenki aktívan együtt dolgozik. Mindenki felelősnek érzi magát a saját munkájáért és a csoportért. A csoport tagjai jól érzik magukat. Tiszteletben tartják egymást és bizalommal vannak egymás iránt. Odafigyelnek egymásra. A konfliktusokat konstruktívan oldják meg. A konfliktusokról közvetlenül tudnak beszélni. Elégedettek az elértekkel. Betartották az egyezségeket. A döntésekért mindenki felelősséget visel. 52

15 5.munkaanyag : Visszajelzés tanulócsoportoknak Súlypont: Csoportvita igen részben nem A vita jól elő van készítve és strukturált. Az összes résztvevő egyenrangú. A résztvevők odafigyelnek egymásra és hagyják a másikat beszélni. A résztvevők vállalják nézeteiket, de tiszteletben tartják mások véleményét is. A vita eredményét illetve a menetét vizualizálják. Senkit nem kényszerítenek megszólalásra. Tárgyilagosan érvelnek a résztvevők és kerülik a személyes támadásokat. A résztvevők tudnak a kritikával bánni. A résztvevők kritikai álláspontot képviselnek, és megvizsgálják, hogy a témával kapcsolatos információkat begyűjtötték-e. A zavarokat megbeszélik. Hol voltak problémák? Hogyan akarjuk ezeket megoldani? 6.munkaanyag : Visszajelzés a tanárnak Súlypont: tanítás Világos feladatkijelölés Időbeosztás Türelem Humor Munkaanyagok Változatos módszerek Kommunikáció Kritikával szembeni nyitottság Zavarok kezelése Értékek vállalása 53

16 Elégedett vagyok, mert Segítségként azt várom el, Azt hiányolom a tanításában 7.munkaanyag: Reflektáló írás Téma: Tapasztalataim a "Feedbackmódszerekkel" Cél: A tanulási naplóval való ismerkedés, az első tapasztalatok kicserélése Lépések Egyéni munka: Írja le a tanulási naplóba, milyen tapasztalatokat szerzett a feedback-módszerekkel tanulóként és tanárként! Időkeret: 15 perc Páros munka: Keressen egy partnert! Cseréljék ki a tanulási naplóikat! Olvassa el, mit írt a partnere! Írjon hozzá egy kommentárt a tanulási naplóba! Adják vissza a tanulási naplókat és beszéljenek a bejegyzéseikről és tapasztalataikról! Plénum: Kérdésfeltevések: Mit szeretne a leírtakból nyilvánosságra hozni? Mit szeretne mondani a módszerről? 54

17 8.munkaanyag : Feedback az oktatásban Segítség a megfogalmazásban A visszajelzések Én-üzenetek Nekem tetszik Szép A legerősebben hat Jónak találom Príma Meglepett az Feltűnő Nem értem Szeretném tudni Szükséges, hogy Feltűnt, hogy Gondot okozott Azt kérdezem, vajon Nem értem Ebben kételkedem Itt ellent kell hogy mondjak Ezt másképp látom Visszajelzések a tanulási naplóban A szöveged rám úgy hat. Az igen jól sikerült neked Erről szívesen tudnék meg többet Ezt másképpen is kifejezhetnéd (lásd. Ruf/Gallin 1998, 41) 9.munkaanyag: Kollegiális Feedback I Szabad Feedback Jegyzőkönyv Tanár: Hospitáló: Dátum: Tantárgy: Osztály: Az óra témája: Idő Megfigyelések Javaslatok Megjegyzések: 55

18 10.munkaanyag: Kollegiális Feedback II Egyeztetett súlyponti téma: Önálló tanulás Jegyzőkönyv Tanár: Hospitáló: Dátum: Tantárgy: Osztály: Indikátor Megfigyelések Javaslatok világos utasításokat ad megadja az időbeosztást anyagot rendelkezésre bocsájt...felismeri a problémás helyzeteket segítséget nyújt 11.munkaanyag: Kollegiális Feedback III Egyeztetett súlyponti téma: Osztályklíma Jegyzőkönyvl Tanár: Hospitáló: Dátum: Tantárgy: Osztály: Indikátor Megfigyelések Kommentár/ javaslatok barátságosan fordul a tanulókhoz konstruktív segítséget nyújt gondoskodik a szabályok betartásáról...felismeri a problémás helyzeteket kritikai észrevételekre tárgyilagosan reagál javaslatokat elfogad Megjegyzések: 56

19 12.munkaanyag: A továbbképző modul evaluációja 1 = egyáltalán nem jellemző 6 = teljes mértékben igaz Evaluációs témakör Az előzetesen ismertetett témák és szándékok megvalósultak. Az elmélet és gyakorlat aránya kiegyensúlyozott volt. Volt alkalom tapasztalatcserére. Volt alkalmam, a különböző feedbackmódszereket saját tapasztalatommá tenni. Megvalósítható ötleteket viszek magammal a gyakorlatomba. A vitavezetők a témát a használhatóság irányában valósították meg. 13.munkaanyag: Feedback- céltábla Kérem, értékelje a céltábla minden szegmensében a szemináriumot a megadott részterületek szerint egy-egy pont beillesztésével. Minél közelebb van a pont a céltábla közepéhez, annál pozitívabb az adott részterület értékelése. A céltáblán kívüli jelölések a kérdéses területet illetően nagy elégedetlenséget szimbolizálnak. Vitavezetés Munkalégkör Saját gyakorlatba való átültethetősé Módszertanididaktikai alátámasztás Megjegyzések/kritika/javaslatok 57

20 14.munkaanyag: Feedback mikro-módszerek (áttekintés) Hangulat-barométer Koordináták: (két tengelyen) Mennyire vagyok elégedett... Pl.: - munkalégkör - munkaeredmények - együttműködés a csoportban - saját hozzájárulásom a sikerhez Feedback-céltábla (4-6 vagy több szegmens) pl. vitavezetés/munkalégkör/kommunikáció/saját gyakorlatba átültethetőség/hozadék a tanulásban/módszertani sokszínűség A szegmenseket a minenkori tematikának megfelelően lehet változtatni 1. kiértékelő plakát: Kérdések négy kockában:» Mi tetszett?» Mit szerettem volna másként?» Mit "hozott" a projekt a tanításunkhoz?» Milyen az összbenyomásunk? 2. kiértékelő plakát: Mennyire vagyok elégedett o Beszélgető kör (verbális Feedback ösztönző kérdésekkel)» Mi tetszett?» Mit hiányoltam?» Mit viszek magammal?» Hogyan lehetne folytatni? (lásd. Philipp 1998, 109f) 58

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Tony Booth, Mel Ainscow: Inklúziós index A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Csepregi András Velence, 2015. 05. 14. A magyar változat Tény: az Educatio

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: Magyarország TREBAG kft Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF Szint: Kimenet: A

Részletesebben

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz TARTALOMFEJLESZTŐK FELADATAI Koczor Margit Budapest, 2013. 09.

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Az értékelés rendszere

Az értékelés rendszere Az értékelés rendszere Terület, szempont Információforrás Indikátorok Súlyozás. Adminisztráció Elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet. Haladási és értékelő napló vezetése;

Részletesebben

Report of Module IV. Seminar-design

Report of Module IV. Seminar-design Comenius 2.1 E:BOP Empowerment: Burn Out-Prevention Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Report of Module IV. Seminar-design (MAGYARORSZÁG) E-BOP Nemzetközi projekt Konstruktív magatartásváltoztatás

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. Telefon: 487-81-32 Fax: 487-81-96 http://www.tok.elte.hu Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében

A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében Kihívások és lehetőségek az új típusú szakértői és szaktanácsadói feladatokban RPI, Budapest 2013. október 25. Tartalom A szaktanácsadással kapcsolatos

Részletesebben

ADD Alrendszer definíciós dokumentum

ADD Alrendszer definíciós dokumentum ADD Alrendszerdefiníciósdokumentum 1.Alrendszermegnevezése: ALTERnatíva 2.Tagok,elérhetőségek: MénesiDóra20/4202269,menesi.dora@gmail.com JuhászKatalin20/8064068,juhasz.katica@gmail.com IzsákAnna30/3694555,a.izsakanna@gmail.com

Részletesebben

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak.

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak. 1. szakasz - tanítási módszerek 1. A tananyagrészek elején megkapják a diákok az összefoglalást, jól látható helyen kitéve vagy a füzetükbe másolva mindig elérhetően, hogy követni tudják. 2. A tanárok

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

NEOSYS COACHING ISKOLA

NEOSYS COACHING ISKOLA NEOSYS COACHING ISKOLA A DÖNTÉSKÖZPONTÚ COACHING SZEMÉLYES VEZETŐI COACH MESTERKÉPZÉS 2011 A NEOSYS COACHING ISKOLA A Neosys Magyarország piacvezető coaching cége, amely ma a legnagyobb coaching referenciával

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS A KOSSUTH ZSUZSANNA LEÁNYKOLLÉGIUMBAN

TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS A KOSSUTH ZSUZSANNA LEÁNYKOLLÉGIUMBAN TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS A KOSSUTH ZSUZSANNA LEÁNYKOLLÉGIUMBAN 1 1. A vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógiai munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szemjai és az értékelés rendje

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

Óra-megfigyelési szempontok

Óra-megfigyelési szempontok Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Segítünk egymásnak. A matematika nem játék? 2. ÉVFOLYAM É N É S A M Á S I K. Készítette: Lissai Katalin

Segítünk egymásnak. A matematika nem játék? 2. ÉVFOLYAM É N É S A M Á S I K. Készítette: Lissai Katalin SZKb_102_06 Segítünk egymásnak A matematika nem játék? É N É S A M Á S I K Készítette: Lissai Katalin SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 2. ÉVFOLYAM tanári SEGÍTÜNK EGYMÁSNAK 53 MODULVÁZLAT

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Varjú Potrebić Tatjana Szabadka, 2013. június 6.

Varjú Potrebić Tatjana Szabadka, 2013. június 6. Varjú Potrebić Tatjana Szabadka, 2013. június 6. A tanári kompetenciák Egyéni képességek (ismeretek, készségek, jártasság és attitűd) a tanár szerepe kulcsfontosságú közvetlenül befolyásolja a tanuló tanulását

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban

Részletesebben

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK Kippkopp és Tipptopp Egyedül nem jó SZKB101_06 SZKB_101_06 Kippkopp és Tipptopp Én és a MÁSIK modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYM 64 Szociális, életviteli

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

Docimológia a bioetika oktatásban

Docimológia a bioetika oktatásban Docimológia a bioetika oktatásban Kapocsi Erzsébet BOMM 2013. 05.04. Debrecen Szubjektív bevezető Pedagógiai és etikai dilemmák a vizsgáztatás során - mit értékeljünk? -- az aktuális teljesítményt -- a

Részletesebben

Milyen a jó iskola? Setényi János setenyi@expanzio.hu 2014.03.03. Kőbányai Pedagógiai Napok

Milyen a jó iskola? Setényi János setenyi@expanzio.hu 2014.03.03. Kőbányai Pedagógiai Napok Milyen a jó iskola? Setényi János setenyi@expanzio.hu 2014.03.03. Kőbányai Pedagógiai Napok Mi az hogy eredményes iskola? - Az iskola kimenete (output) megfelel a törvényi és szakmai elvárásoknak; - Az

Részletesebben

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK AZ AGRONOMA BEVÁLT GYAKORLATOK ADAPTÁCIÓJÁNAK VÁZLATA - DEMETRAE TÁRSADALMI NEMEK SZEMPONTJÁBÓL ÉRZÉKENY SZAKKÉPZÉSI KARRIER ÚTMUTATÓ A MEZŐGAZDASÁGI-KÖRNYEZETVÉDELMI ÁGAZATHOZ A karrier útvonal 5 szakaszból

Részletesebben

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy elzése Terepfeldolgozó 2. Tantárgy oktatójának Almásy Judit nappali tagozaton 4 tanóra/ hét óraadó tanár, szupervízor A megbeszélések kiscsoportos formában, egy szemeszter keretében zajlanak.

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

A tanári hivatás és szakmai fejlődés kompetenciakövetelményei

A tanári hivatás és szakmai fejlődés kompetenciakövetelményei A tanári hivatás és szakmai fejlődés kompetenciakövetelményei Belgrád, 2011 áprilisa 1 Tartalom Bevezető... 2 Az oktatási területtel, a tantárggyal és a tanítási módszerrel kapcsolatos kompetenciák...

Részletesebben

Gazdag szegények szegény gazdagok

Gazdag szegények szegény gazdagok T o l e r a n c i á r a n e v e l é s Gazdag szegények szegény gazdagok modul szerzője: Borbélyné Nagy Éva SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 10. ÉVFOLYM SZKC_210_03 tanári Gazdag szegények

Részletesebben

Visszajelző kérdőív "Fogadd el, fogadj el!" Pedagógusok felkészítése az értelmi sérült emberek társadalmi integrációját elősegítő osztályfőnöki órák

Visszajelző kérdőív Fogadd el, fogadj el! Pedagógusok felkészítése az értelmi sérült emberek társadalmi integrációját elősegítő osztályfőnöki órák Visszajelző kérdőív "Fogadd el, fogadj el!" Pedagógusok felkészítése az értelmi sérült emberek társadalmi integrációját elősegítő osztályfőnöki órák Kedves Hallgató! KÉPZÉS IDEJE 2014. október 9 december

Részletesebben

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

Részletesebben

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben)

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben) Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Eső esetén B program (ugyanaz

Részletesebben

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program 23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015 "A nyelv írja a szöveget, a beszéd szövi a szellemet" Kántor Zoltán A kommunikációs kompetenciák fejlesztése tanórán A. Curriculáris szempontok 1. Tanfolyam címe: Analitikus

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

A szaktanácsadásról PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

A szaktanácsadásról PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A szaktanácsadásról Alapelvek Az új típusú szaktanácsadás alapelvei: személyre szabott/egyéni támogató/megerősítő segítő szükséglet - alapú fejlesztő célú (helyzetelemzés, tervezés, megvalósítás, reflexió)

Részletesebben

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Belvárosi Tanoda Alapítvány http://www.youthopportunity.eu/kim/index.htm Fiatalok Tematikus Hálózat (Támogatta: az EQUAL) 2009. május

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

Útmutatás a vállalkozás kompetenciaszükségletének meghatározásához a vállalkozási stratégia alapján

Útmutatás a vállalkozás kompetenciaszükségletének meghatározásához a vállalkozási stratégia alapján A 01 Further analysis instruments Útmutatás a vállalkozás kompetenciaszükségletének meghatározásához a vállalkozási stratégia alapján A folyamatközpontú szakmai alapképzés és az alkalmazottak vállalati

Részletesebben

Az értékelés rendszere - hasznos tanácsok az akkreditált képzési programokhoz

Az értékelés rendszere - hasznos tanácsok az akkreditált képzési programokhoz Az értékelés rendszere - hasznos tanácsok az akkreditált képzési programokhoz A képzések lényeges eleme az értékelés, hiszen ez alapján kap visszajelzést a résztvevő és az intézmény is a képzés hatékonyságáról.

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA Projekt az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Klasszikus balett tanszak (9-12. életév) Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése

Részletesebben

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG 1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG Inézményi elvárások: Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos

Részletesebben

Visszajelző kérdőív NYILVÁTARTÁSI SZÁMA 2014/OFŐ/I. KITÖLTÉS DÁTUMA 2014. február 14.

Visszajelző kérdőív NYILVÁTARTÁSI SZÁMA 2014/OFŐ/I. KITÖLTÉS DÁTUMA 2014. február 14. Visszajelző kérdőív "Fogadd el, fogadj el!" Pedagógusok felkészítése az értelmi sérült emberek társadalmi integrációját elősegítő osztályfőnöki órák vezetésére Kedves Hallgató! Az alábbi kérdéssornak az

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

MENTORÁLÁSI TERV. A mentorált tanuló neve: A mentorálásba való beválasztás indoklása:

MENTORÁLÁSI TERV. A mentorált tanuló neve: A mentorálásba való beválasztás indoklása: MENTORÁLÁSI TERV Mentor neve: A mentorált tanuló neve: Évfolyam/életkor: Nádasi Péter P B 4. évfolyam, 10 éves A mentorálásba való beválasztás indoklása: Bélát elsős korától, azaz negyedik éve tanítom,

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

1. Az idegennyelv-tanulás céljai, elérhető eredmények, a közös munka keretei

1. Az idegennyelv-tanulás céljai, elérhető eredmények, a közös munka keretei 1. Az idegennyelv-tanulás céljai, elérhető eredmények, a közös munka keretei Ennek a bevezető modulnak legfőbb célja az, hogy a tanulók - összegyűjtsék azokat a jó és rossz tapasztalatokat, amelyeket az

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció kurzus

Interkulturális kommunikáció kurzus Interkulturális kommunikáció kurzus Dr. Malota Erzsébet A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése konferencia, 2015. január. 14. TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY - CAMPUS HUNGARY TÁMOP 4.2.4B/1-11/1 PROJEKT Az interkulturális

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

SZKC 103_02. Motívumok különböző. Népek és tárgyaik. A modul szerzője: Dobrovitzky Katalin SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

SZKC 103_02. Motívumok különböző. Népek és tárgyaik. A modul szerzője: Dobrovitzky Katalin SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK SZKC 103_02 a z é n d i m e n z i ó i Motívumok különböző kultúrákban II. Népek és tárgyaik modul szerzője: Dobrovitzky Katalin SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYM 18 Motívumok

Részletesebben

Pedagógus vezetői intézményi ÖNÉRTÉKELÉS

Pedagógus vezetői intézményi ÖNÉRTÉKELÉS Pedagógus vezetői intézményi ÖNÉRTÉKELÉS Az első lépések Felhasznált dokumentum: Önértékelési kézikönyv ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA 2015 (OH) Készítette: Bártfai Lászlóné tanügyigazgatási szakértő, szaktanácsadó

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

Visszajelző kérdőív NYILVÁTARTÁSI SZÁMA 2014/OFŐ/II. KITÖLTÉS DÁTUMA 2014. március 21.

Visszajelző kérdőív NYILVÁTARTÁSI SZÁMA 2014/OFŐ/II. KITÖLTÉS DÁTUMA 2014. március 21. Visszajelző kérdőív "Fogadd el, fogadj el!" Pedagógusok felkészítése az értelmi sérült emberek társadalmi integrációját elősegítő osztályfőnöki órák vezetésére Kedves Hallgató! KÉPZÉS IDEJE 2014. február

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Mosolits Lászlóné. Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet

Mosolits Lászlóné. Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Mosolits Lászlóné Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Indokok Forrás: Skrabski Árpád- Kopp Mária: A bizalom, mint a társadalmi tőke központi jellemzője Indokok 1000 emberből két óra alatt mindössze

Részletesebben

Az osztályban kialakított tó (kuckó) benépesítése élőlényekkel

Az osztályban kialakított tó (kuckó) benépesítése élőlényekkel tanári A MI TAVUNK I. 35 SZKb_102_04 A mi tavunk I. É N É S A M Á S I K Az osztályban kialakított tó (kuckó) benépesítése élőlényekkel Készítette: Nagy Erika SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

Részletesebben

Programozással ismerkedőknek ajánlom. SZERZŐ: Szilágyi Csilla. Oldal1

Programozással ismerkedőknek ajánlom. SZERZŐ: Szilágyi Csilla. Oldal1 A foglalkozás célja, hogy a tanulók játékosan ismerkedjenek meg az információ átadásának lehetőségeivel, a LOGO programnyelv alapjaival. Irányjátékokkal, robotjátékokkal fejlesszük a tanulók algoritmikus

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Kliensoldali rendszerkövetelmények

Kliensoldali rendszerkövetelmények Az elearning öltöztet!?! Koncz Zsuzsanna módszertani szakértő Neting Informatika Kft. Öltözködési tanácsok tananyag bemutatása Technikai információk Navigáció, ikonok, jelölések A tananyag tartalma, felépítése,

Részletesebben

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Simon Gabriella Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.5. Tihany, 2015. 05. 07. Az

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

9. ÉVFOLYAM. Ki vagyok? Honnan jövök? Casládkutatás: SZKB209_06. A modul szerzôi: Marsi Mónika és Págyor Henriette

9. ÉVFOLYAM. Ki vagyok? Honnan jövök? Casládkutatás: SZKB209_06. A modul szerzôi: Marsi Mónika és Págyor Henriette Casládkutatás: Ki vagyok? Honnan jövök? hoztam neked piros rózsát modul szerzôi: Marsi Mónika és Págyor Henriette SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 9. ÉVFOLYM SZK209_06 SZK 9_01 tanári.indd

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN SZATMÁRINÉ DR. BALOGH MÁRIA: A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019.

Részletesebben