II.modul: Építőkövek a feedback-kultúra fejlesztéséhez

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "II.modul: Építőkövek a feedback-kultúra fejlesztéséhez"

Átírás

1 II.modul: Építőkövek a feedback-kultúra fejlesztéséhez Tanártovábbképzési szeminárium (tantárgyakat átfogó) 1. Bevezetés Az előttünk álló tanártovábbképzési modul szeretne hozzájárulni az iskolák feedback-kultúrájának felépítéséhez a gyakorlataival, a lebonyolítási javaslataival és az elméleti impulzusaival. A cél megvalósításához egyformán szól a tanárokhoz, akik tanításukban sokféle módon adnak visszajelzéseket, valamint a tanulókhoz, akik a tanáraiknak és diáktársaiknak adott feedback-kel a tanulási folyamatokat tudatossá alakítják, továbbá tudatosulnak bennük saját teljesítményeik az oktatásban és a kommunikatív folyamatokban. Ha egy iskolában szeretnénk a feedback-kultúrát kialakítani, ehhez a kommunikációs, kooperációs és a személyi kompetenciát kell fejleszteni. A modul ehhez a Centres for Research on Education and Lifelong Learning (CRELL) támpontot követi, ami a kulcskompetenciák elsajátítását mint a társadalomban való részvétel és abból való részesedés feltételét írja le. (Lásd Hoskins et al. 2008) Tudás, képességek, beállítódások és értékek az alapjai az aktív állampolgári kompetenciák kialakulásának. Ezért az iskolában és a (tanár)-továbbképzésben olyan tanulási környezetet és tanulási szituációkat kell teremteni, amelyekben ezeket a kompetenciákat fejleszteni és gyakorolni lehet. Ez a háttere a "feedback-kultúra" modulnak. Olyan anyagokat bocsájt a tanárok rendelkezésére, amelyek segítik a feedback-kultúra fejlesztését. A tanulás konstruktivista megközelítésén alapul: A tanulás egy magunk által irányított és magunkra vonatkozó folyamat, azaz egy önmagába zárt és magára visszamutató folyamat, amelyben a tanulók a már megszerzett tapasztalatokkal a háttérben új felismerésekre jutnak. (Lásd. Arnold 2000, 18) A tanár számára ez a következőt jelenti: Biztosítania kell az önvezérelt tanuláshoz szükséges feltételeket, és az öntevékeny és önálló tudáselsajátítás és feldolgozás folyamatai mellett lehetővé kell tennie a visszacsatolási folyamatokat. Ha az iskola eleget akar tenni alapvető feladatának a társadalmi részesedésre irányuló nevelési- és előkészítési helyszínként, akkor újra kell fogalmazni a tanári és a tanulói szerepet. Ez a tanárok számára a tanítástól a tanulás segítése irányába történő váltást jelent, az előadástól a feltételek biztosítása felé, az instrukciótól a tanulás támogatása felé fordulást. A tanulóknak is ugyanúgy nézőpontváltástjelent ez: A tanulás alanyává válik és ezzel a tanulási folyamatok szervezőjévé. El kell sajátítania a saját gondolkodására és tanulására vonatkozó tudást, és lehetőséget kell kapnia, hogy a saját kompetencia növekedését felismerje. (Lásd. Eikenbusch 2001,175) Az oktatási folyamatokat ezért úgy kell alakítani, hogy a tanulónak legyen lehetősége az aktivitásra, azaz a "befogadóból" 39

2 előállítóvá kell fejlődnie. (Lásd. Miller 1998,32) Ilyen módon felelősséget fog érezni saját tanulási folyamataival kapcsolatban. A feedback-kultúra felépítésének feltétele a tanulási folyamat minden résztvevőjének az értékeket nagyra becsülő alapállása. A tanári karban és az osztályban ehhez egyetértésnek kell lennie arról, mit jelent a pozitív feedback, és mi nem jelenti ezt. Vitát kell tartani az értékorientációról és az értékek képviseletéről, továbbá a kommunikáció formáiról. Ez azt jelenti, hogy metakognitív folyamatok zajlanak: A saját tanulást, a saját hozzájárulást figyeljük és kontrolláljuk, az alkalmazott módszerekre tudatosan reflektálunk. Ezzel a feedback magas követelményeket támaszt az összes résztvevővel szemben: A feedback egy rendszerezett tanítás-tanulás-dialógus az oktatásal kapcsolatos észlelésekről, tapasztalatokról, elvárásokról és eredményekről, kapcsolatokról és folyamatokról a továbbfejlődést és optimalizálást célul tűzve ki. 2. Célok A modul az oktatási és tanulási kultúra továbbfejlesztéséhez szeretne hozzájárulni és a tanítás, tanulás szélesebb értelmezésével kapcsolatos párbeszédre serkenteni. A feedback a demokratikus iskolakultúra integrált része, amit az elfogadás és az elismerés jellemez, ami megnyitja a részvételi lehetőségeket a tanulók számára és ezen keresztül elősegíti a demokratikus cselekvési kompetenciát. A feedback-kultúra fejlesztésével a következő célokat követjük: a tanárok és tanulók közötti, továbbá a tantestületen belüli kommunikációt intenzívebbé tenni olyan folyamatokat elindítani, amelyekben a tantárgyakat átfogó kompetenciákat fejleszteni lehet a rendszeres visszajelzések kiépítéséhez egy eszköztárat bemutatni és továbbfejleszteni a feedback-kultúrát az iskolafejlesztés fontos és elengedhetetlen elemeként értelmezni egy feedback-támogató nyelvi tudatosság fejlesztése a tanulók felelősségét saját tanulásukkal kapcsolatban erősíteni 3. Megvalósítás Az "Építőkövek a feedback-kultúra fejlesztéséhez" modul alapötlete az a meggyőződés, hogy az iskolai tanulás akkor különösen eredményes, ha a tananyagon túlmenően a tanulási folyamatról, a sikeres és sikertelen dolgokról is kommunikálunk. Ehhez szükség van azokra a beszédalkalmakra és rituálékra, amelyek ezt a kommunikációt elősegítik, ezenkívül szabályokra és eszköztárra, amelyek ezt támogatják. A feedback-kultúra fejlesztés sikerességének feltétele a tanulási folyamat résztvevőinek bevonása. Beszélgetésekben és a napi oktatási folyamán a tanárok és a tanulók is adnak visszajelzéseket a sikerről, a sikertelenségről, a tananyag megértésének problémáiról, a házi feladatokról, a dolgozatok értékeléséről és a bizonyítványokról. Az ebben a modulban bemutatott feedback- eszközök a tanárok és tanulók közötti kommunikációra és a tanári karon belüli kommunikációra, illetve az egy osztályban tanítók kommunikációjára vonatkoznak. A tartalmi fajsúlyt a tanulásról, az iskolai mindennapokról és a tanulók és tanárok közötti kapcsolatokról folytatott kommunikáció képviseli. Ösztönzéseket adunk arra, hogyan lehet közös nevezőre jutni az együttesen végzett munkával kapcsolatban, valamint a célokat és a fejlődési perspektívákat illetően. Az így elsajátított kommunikatív kompetenciák hozzájárulnak a tanulók személyiségfejlődéséhez és megteremtik az alapot az önálló tanuláshoz és cselekvéshez és ezzel együtt a részvételhez. 40

3 A feedback mind a tanár, mind a tanuló számára a következőket jelenti: Visszajelzés az oktatásról Visszajelzés a saját tanulási folyamatról/az oktatási folyamatról Visszajelzés az interakciós folyamatokról Felelősség átvétel A feedback nem arra irányul, hogy "Mit tettem mások szerint rosszul és mit kell jobban csinálnom?". A feedback visszajelzést jelent: Mit csinálok most is jól? Mik az erősségeim? Hogy tudom ezeket a jövőben jobban használni? Ebben az összefüggésben bepillantunk a párbeszédes tanulás didaktikájába, amihez kapcsolódik a tanulási napló alapgondolata. A párbeszédes tanulás elválaszthatatlan része a visszajelzés-adás és elfogadás, mint pedagógiai alapelv. (lásd. Ruf/Gallin 1998). A saját tanulási folyamat bemutatása és kifejtése egyenrangúan jelenik meg a tanár által közvetített szaktudás feldolgozása mellett. "Ebben elsősorban a cselekvési kompetencia szociális aspektusa kerül előtérbe: az a képesség, ahogyan perspektívát tud váltani, és meg tudja érteni az ember, ahogyan mások egy problémához közelítenek és felismerésekre jutnak." (Ruf/ Keller/Winter 2008,22) Áttekintés: A továbbképzési modul menete Modul Tartalom Módszer/szükséges segédanyagok 1. építőkő (3 óra) Súlyponti téma: Feedback az oktatásban eljárások és eszközök 1. fázis Bevezetés a rendezvénysorozatba, a tervezett menet és célok bemutatása a szeminárium céljai tapasztalatcsere 2. fázis Bevezető referátum: Feedback feedback-kultúra a "Társadalmi tettrekészség és részvétel" témával összefüggésben Kiértékelés 3. fázis Feedback-szabályok fejlesztése (hólabda-eljárás, szabályok gyűjtése és megegyezés a közös megfogalmazásban. Résztvevők számától függően csoportmunka azonos feladatokkal 4. fázis Anyagok szemléltetése/cseréje: eszközök, az előkészített anyagokat a szeminárium vezetése bemutatja, a résztvevők szemléltetik és feladatokat adnak 5. fázis Evaluation of the first seminar with the Feedback Target instrument Meta discussion plakát: célok vitaplénum Input: Bevezető referátum/prezentáció Egyéni-, páros-csportmunka, plénum páros-/csoportmunka 13/14. munkanyag) feedback- céltábla és villanófény 41

4 Súlyponti téma: Reflektáló tanulás párbeszédes tanulás 2. építőkő (3 óra) 1.fázis Bevezetés: a tervezett menet és célok bemutatása a szeminárium céljai 2.fázis bevezetés a naplóírásba (tanulási napló/ tanulási újság) Input: bevezető referátum a párbeszédes tanulásról kiértékelés a tanulási újságban tapasztalatcsere 3.fázis Feedback-beszélgetések folytatása eszközök egy feedback-eszköz kidolgozása 7. munkaanyag 2.munkanyag (Input: ppt-prezentáció) egyéni és páros munka, plénum 4/5.munkanyag 4.fázis Anyag-/módszerbörze: visszacsatolás a szemináriumon alkalmazott és bemutatott eljárásokra és módszerekre, "feedback" kompetenciatáblázat, irodalmi hivatkozások; A résztvevők ötletei/tapasztalatai 15.munkaanyag 5.fázis evaluáció a szemináriumi reflexiók egy evaluációs plakáton egyéni munka és vita plénumban 42

5 Súlyponti téma: Kollegiális feedback 3.építőkő (3 óra) 1.fázis A szeminár vezetése ismerteti a rendezvényt, a tervezett menet és célok bemutatása célok:3.építőkő naplóírás (tanulási napló/tanulási újság) tapasztalatcsere 2.fázis A kollegiális feedback bevezetésének kritériumai (Input) feltételek támogató/akadályozó feltételek ("buktatók") 3.fázis eszközök - bemutatása és - továbbfejlesztése plakát:célok egyéni és páros munka, vita plénumban (7.munkaanyag) előadás módszer írásos beszélgetés 9/10/11.munkaanyag egyéni és csoportmunka 4.fázis az eredmények kiértékelése vita plénumban 5.fázis megállapodások a munka folytatásáról, ötletek gyűjtése egy hálózat kiépítéséhez (csoportok/ adatbank) a továbbképzési modul evaluációja 12.munkaanyag 3.1. Első építőkő Súlyponti téma: Feedback a tanulásban eljárások és eszközök Tartalom (1.fázis) Bevezetés a témába: Feedback-kultúra fejlesztése és a feedback-szabályok közös fejlesztése A bevezető referátum ( 2.fázis/ 1.munkaanyag) tematizálja a feedback célját, alapjait és hatásait és bemutatja a feedback-kultúra, a demokratikus iskolakultúra és a részvétel közötti összefüggést. A következő munkarészben ( 3.fázis) a feed-backszabályok közös fejlesztése áll a középpontban. Ebben elsősorban a támogató feltételekről van szó, amelyek a sikeres kommunikációhoz szükségesek, hiszen ez az alapja a feedback elfogadásának. (3.munkaanyag) A 4. munkafázisban különböző feedback- eszközöket mutatunk be, amelyeket a résztvevők páros és kiscsoportos munkában értékelnek, és a saját tanításukban való felhasználhatóságukat megvizsgálják Módszertani-didaktikai ajánlások A feedback-szabályok közös listáját a "hólabda" módszerrel készítjük: Ehhez a résztvevők mindegyike először egyéni munkában felír 3-4 feedback-szabályt; utána két-két személy dolgozik együtt és megállapodnak 4 közös feedback-szabályban. Egy négy főből álló csoportmunka fá- 43

6 zisban egy újbóli megállapodás jön létre ismételten négy szabályról. Ezután két nagyobb (a létszámtól függő) csoportban dolgoznak. Itt 5 közös szabályban kell megegyezni. A végeredmény a feedbackszabályok öszeállítása, ami azzal tűnik ki, hogy ez egy olyan kommunikációs folyamat eredménye, amiben mindenki részt vett Evaluáció Baustein Az 1. építőkövet a "Feedback-céltábla" eszközzel értékeljük ki ( 13.munkaanyag) (lásd. Bastian 2007,139); ehhez kapcsolódva a résztvevők "villanófényben" (minden résztvevő egy mondatot mond, amit a többiek nem kommentálnak) visszajelzést adnak a tartalomról, a módszertani eljárásokról és a továbbképzés első építőköve céljainak eléréséről Második építőkő Súlyponti téma: Reflektáló tanulás párbeszédes tanulás Tartalom A 2. építőkő súlypontja az önreflexió- a párbeszédes tanulás. Az első munkafázisban történik a bevezetés a tanulási naplóval való munkába, és egy gyakorlati kipróbálásban összegyűjtjük az első tapasztalatokat a módszerről. (7.munkaanyag) A szeminárium résztvevői saját naplót írnak és tapasztalatokat cserélnek kollégáikkal. Feladat: Tapasztalataim (pozitív és negatív) tanárként/ tanulóként értékeléssel és önértékeléssel. A 2. munkafázisban a "párbeszédes tanulásról" kapunk egy bevezetőt Ruf/Gallin alapján (Ruf/Gallin 1998), ahol a tanulók önreflexiója, feedbackje és saját felelőssége fontos szerepet játszanak ( 2.munkaanyag). Bemutatjuk az alapötlet koncepciót, leírjuk a tanár szerepét, ami a személyes érdeklődéstől a témához való hozzáállásig terjed, és leírja, hogy ebben milyen szerepet játszott a tanár és a tanuló partner. Az ilyen alapötletek párbeszédre serkentenek egy tanulópartnerrel, a témában való személyes elmélyülést segítik, továbbá az előzetes tudásra, személyes hozzáállásra és eljárásmódokra vonatkozó reflexiókat. További tematikus súlypont a feedback-beszélgetések vezetése. Ehhez különböző eszközöket mutatunk be: tanári visszajelzés a tanulócsoportoknak (4. és 5.munkaanyag), tanulók visszajelzése atanárnak ( 6.munkaanyag). Ezek az alapjai a feedback-beszélgetéseknek. A résztvevőknek alkalmuk van a jelenlévő anyagokkal való ismerkedésre, és lehetőségük, ezeket a saját munkájukhoz átalakítani illetve továbbfejleszteni Módszertani-didaktikai ajánlások A "reflektáló írás" módszerével (lásd 7.munkaanyag) a személyes erősségekről, az oktatáshoz való hozzájárulásunkról és a személyes továbbfejlődésünkről való gondolkodáshoz kapunk ösztönzéseket. Mindez a három lépéses eljárás szigorú betartásával: egyéni munka, megbeszélés páros munkában, majd plénumban történő záró beszélgetés, amivel a tanulók saját felelősségét erősítjük. A reflektáló kérdések arra késztetnek, hogy a saját tanulásunkról, oktatásunkról, értékelési kritériumokról elgondolkodjunk és vállaljuk fel a felelősséget saját tanulásunkért Evaluáció A 2. építőkövet egy evaluációs plakáttal értékeljük ki: Ehhez a résztvevőknek négy kérdésben kell állást foglalniuk: Mi tetszett? Mit szerettem volna másként? Mennyire fontosak a mai súlyponti témák számomra/ az oktatásomban? Mit tervezek következő lépésként? 44

7 Az erdeményeket a kapcsolódó plénumban vitatjuk meg Harmadik építőkő - Súlyponti téma: Kollegiális feedback Tartalom A tanulói naplón való munkálkodással (1.munkafázis) tematikusan kapcsolódunk a 2. építőkő súlypontjához. A feedback-kultúra kiépítésével kifejlődhet az egymás kölcsönös szakmai segítésének a kultúrája is. Ebben az építőkőben a kollegiális feedback előfeltételeit, kritériumait és hatásait tematizáljuk. A tanulói napló bemutatása után egy bevezetőben vitára bocsátjuk a kollegiális feedback céljait, feltételeit és lehetséges nehézségeit és bemutatjuk egy jó kollegiális feedback kritériumait.( 2.munkafázis) A hozzá kapcsolódó, plénumban történő véleménycserét egy reflektáló fázissal (tanulási napló készítjük elő. A 3. munkafázisban három feedback-eszközzel dolgozunk: szabad feedback, feedback az "önálló tanulás" súlyponttal és feedback az "osztályklíma" súlyponthoz. (9., 10., 11. munkaanyagok). Ezeket a mintákat ösztönzőnek szánjuk ahhoz, hogy saját tanítási gyakorlatunkhoz fejlesszünk feedback-eszközöket. Vitára ösztönzünk, amelyben a következő kérdések mutatnak irányt: Mi a jó tanítás? Mit értünk jó osztályklíma alatt? Módszertani-didaktikai ajánlások Először a 2. építőkő súlypontját, a " Reflektáló tanulás/ a tanulási naplóval való munka" elevenítjük fel módszertanilag. Ezután bemutatunk munkaanyagokat a kollegiális feedbackhez. (9./10./11. munkaanyag) A (minőség)-jelzőkkel való munkán keresztül (lásd 10. és 11. munkaanyag) kiválthatunk egy vitát az oktatás minőségéről. Ezt a véleménycserét strukturálhatjuk a "néma írásos beszéd" módszerével. Ehhez egy-egy flipchart-papírra írunk különböző mondatimpulzusokat és ezeket kirakjuk; a résztvevők egyik laptól a másikig mennek és szóbeli kommentár/ kommunikáció nélkül odaírják az egyes mondatkezdetekhez az ötleteiket és gondolataikat. Következő lépésként az így keletkezett poszterek tartalmait megvitatják. Alternatívaként ajánlható egy kártyás kikérdezés: A résztvevők alapmondatokat írnak fel kártyákra a "jó tanítás" és/vagy "osztályklíma" témákhoz. A kártyákat kiterítik a padlón vagy táblára felragasztják, csoportosítják és megvitatják. A hozzászólásokból összeállhat egy fontossági sorrend Evaluáció A teljes modult ( 1-3.építőkövek) egy értékelő plakáttal evaluáljuk (12.munkaanyag). A résztvevők felírják értékelésüket az értékelő ívre (egyéni munka), aztán az eredményeket átviszik egy közös plakátra. Utána plénumban megvitatják impulzuskérdések segítségével (Mi tetszett nagyon? Mit hiányoltam? Mit viszek magammal? Hogyan lesz tovább az osztályomban/ iskolámban?) 45

8 4. Ötletek a további munkához A bemutatott munkaanyagokat közvetlenül fel lehet használni az oktatásban.a továbbképzési modulon résztvevők érdeklődő kollégákat keresnek iskolájukban, hogy a feedback-módszereket tanulókkal és kis egymást segítő (Peer) csoportokban kipróbálják. (kollegiális feedback). Beszámolnak tapasztalataikról a tantestületi értekezleteken és bemutatják az anyagokat. Tájékoztatják a szülőket a fedback céljairól, az alkalmazott módszerekről és azok oktatásra gyakorolt hatásáról. Továbbfejlesztik ameglévő anyagokat és bevonják a szülőket a feedback-folyamatokba. Anyagaikat egy közös vitafórumra helyezik (pl. az iskola honlapja). Tevékenykednek annak érdekében, hogy a feedback-kultúra iskolájuk egyik súlyponti témájává váljon. 5. Áttekintés: segédanyagok/munkalapok 1. Előadás fóliáról: Feedback feedback-kultúra 2. Előadás fóliáról: Párbeszédes tanulás 3. Tippek a feedback-szabályok fejelsztéséhez 4. Visszajelzés a tanulócsoportoknak: csoportmunka 5. Visszajelzés a tanulócsoportoknak: kommunikáció 6. Visszajelzés tanároknak 7. Reflektáló írás 8. Feedback az oktatásban segítség a megfogalmazáshoz 9. Kollegiális feedback I: szabad feedback 10. Kollegiális feedback II: önálló tanulás 11. Kollegiális feedback III:osztályklíma 12. Evaluációs plakát: továbbképzési modul 13. Eszköz: feedback-céltábla 14. Feedback: mikro-módszerek áttekintése 15. Javaslat egy "Feedback" kompetencia táblázatra (tanulók) 6. Források és hivatkozások Arnold, R. Leadership und Lernkulturwandel. Kaiserslautern 2000 Bastian, J., Combe, A., Langer R. (2005). Feedbackmethoden. Weinheim 2007 Bauer, R., Schule als Lern- und Lebensort gestalten. Berlin 2001 Becker, K., von der Groeben, A., Lenzen, K.-D., Winter, F. (2002) Leistung sehen, fördern, werten. Bad Heilbrunn 2002 Burkard, C., Eikenbusch, G. Praxishandbuch Evaluation in der Schule. Berlin 2000 Eikenbusch, G. Qualität im Deutschunterricht der Sekundarstufe I und II. Berlin 2001 Golenia, J., Unterrichtskultur (weiter)entwickeln. Praxis Schule, 2. Braunschweig 2008 Gugl, G.,: Methoden-Manual I "Neues Lernen". Weinheim Heisig, D. Kooperations- und Kommunikationstechniken. Kaiserlautern 2002 Horster, L., Rolff, H.-G., Unterrichtsentwicklung. Weinheim Hoskins, B., Crick, R. Learning to learn and Civic Competences: different currencies or two sides of the same coin.eur 23360, EN 2008 (CRELL, Centre for Research on Education and Lifelong learning) Kempfert, G., Ludwig, M. Kollegiale Unterrichtsbesuche. Weinheim 2008 Klippert, H. Teamentwicklung im Klassenzimmer. Weinheim 1998 Meyer, H. Was ist guter Unterricht. Berlin

9 Miller, R. Beziehungsdidaktik. Weinheim 1998 Philipp, E. Teamentwicklung in der Schule. Weinheim 1998 Ruf, U., Gallin, P. Dialogisches Lernen in Sprache und Mathematik. Grundzüge einer interaktiven und fächerübergreifenden Didaktik. I und II. Seelze-Velber 1998 Ruf, U., Keller, S., Winter, F. Besser lernen im Dialog. Seelze-Velber 2008 Schratz, M., Iby, M., Radnitzkiy, E. Qualitätsentwicklung. Weinheim 2000 Sliwka, A., Bürgerbildung. Demokratie beginnt in der Schule. Weinheim 2008 Voß, R. Unterricht aus konstruktivistischer Sicht. Neuwied 2002 Weinert, F. Lehren und Lernen für die Zukunft Ansprüche an das Lernen in der Schule. Pädagogische Nachrichten Rheinland-Pfalz Bad Kreuznach (Heft 2/2000) Winter, F., Leistungsbewertung. Eine neue Lernkultur braucht einen anderen Umgang mit Schülerleistungen. Baltmannsweiler 2005 Linkek: ( ) ( ) ( ) context ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) 7. Kapcsolattartó Christiane Bull, M.A. Staatliches Schulamt für die Stadt Darmstadt und den Landkreis Darmstadt-Dieburg Dezernat A10 Regionale Lehrerfortbildung und Schulberatung Rheinstraße Darmstadt 47

10 8. Függelék: segédanyagok/munkalapok 1.munkaanyag: Bevezető előadás (előadás fóliáról) Feedback/ feedbackkultúra 1. fólia 2. fólia Kérdések a témához: Feedback: Ki adhat visszajelzést? Ki érdekelt a visszajelzésben? Mit akarunk elérni visszajelzéssel? Célok: Megegyezés a célokról, a közös munkáról Fejlődési perspektívák Kompetenciafejlesztés 3. fólia 4. fólia Megállapítások a feedback témával kapcsolatban: Feedbackeszközök nem értékelő-, hanem fejlesztő eszközök. Feedbacken keresztül a tanulók a tanulásról beszélgetnek a tanárokkal. Feedback az oktatás- és az iskolafejlesztés eszköze. Feedbackkel rendszerszerűen fejleszthetjük a tanulási kultúrát. Gyakorlati jelentőség 1. A Feedback folyamatában reflekálnak a résztvevők a tanulásra és az oktatásra. 2. Feedbacken keresztül (tovább) fejleszthető az oktatás. 3. Feedback hozzájárul egy megváltozott tanulási kultúra fejlesztéséhez. 4. Megváltozott diák- és tanárszerepről van szó és felelősségvállalásról. 5. Kölcsönös figyelemről, elfogadásról és bizalomról van szó. 6. Ez a bizalmi alap a központi előfeltétele a feedback-alapú oktatásfejlesztésnek. A bevezetés kiértékelése: Feedback-kultúra Vitavezető kérdés: Mi szólítja meg Önt az éppen hallottakból legjobban?jegyezzen fel kérem 5 kulcsfogalmat. Képezzenek duruzsoló csoportokat és cseréljenek véleményt a fogalmakról Plénum: visszakérdezések, ösztönzések, vita 48

11 2.munkaanyag : Bevezető előadás (előadás fóliáról) Párbeszédes tanulás 1. fólia 2. fólia A tanulás önkontrollált, egyéni, kölcsönös folyamat Kulcskérdések: Miért fontos a feladat számomra? Mi teszi fontossá? Mi ösztönöz engem arra, hogy többet tudjak róla? Mit szeretnék tudni/tanulni? 3. fólia 4. fólia Egy alapötlet három jellemzője A biográfiai aspektus >ÉN Az alapötlet egy személyes állásfoglalás egy komplex tárgyhoz, ami megmagyarázza, miért fontos a téma számomra.. Az érdeklődés aspektusa> TE Az alapötletek kihívást jelentenek a tanulónak, hogy többet tudjon meg arról, amit már tud a témáról, és ezen kívül több tudást szerezni. A tárgyi aspektus > a "mi" Az alapötletek az egyéni tanulás kezdetét jelentik. Leírják a tanulás tárgyát és annak egyediségét, és párbeszédre hívnak a tanuló partnerrel. 49

12 5. fólia 6. fólia A párbeszédes tanulás előfeltételei (kulcsfogalmak) 1. Hatékony tanítás az odafigyelésből keletkezik/odafigyeléshez vezet 2. Motiváció 3. A tudás jelentőségének visszaállítása 4. Nincs siker erőfeszítés nélkül Az odafigyelés jelentősége A tanuló számára A tanár számára A tanulási naplón keresztül a tanárok és a tanulók állandó gondolat- és ötletcserét valósítanak meg. Állandó feedback van jelen. 7. fólia 8. fólia Motiváció 1. Az önálló hatékonyság, autonómia és szociális integráció megtapasztalása a motiváció fejlesztés előfeltételei. 2. A motiváció segíti a cselekvési kompetencia fejlesztését. A tanulás átépítést és bővítést jelent Az oktatás nem hagyhatja figyelmen kívül, és nem értékelheti le a tanulók előzetes tudását. Az oktatásnak fel kell vennie a tanulók "koncepcióit" és a megszerzendő tudástartalmakkal összhangba hozni. 50

13 9. fólia 10. fólia Visszajelzést adni Kiindulópont: A tanulók feljegyzései a tanulási naplóban Beszámoló az anyaggal/témával való személyes találkozásról Visszajelzés A tanártól az egyéni tanulási út interpretálása a további munkára vonatkozó ajánlások formájában A diáktársaktól igazolásként / kritikaként/ beszélgetés kiinduló pontjaként A párbeszédes tanulás folyamatorientált. támogatja a gyengébb tanulót a feladatok elvégzésében a jó tanulót a tananyaggal való megbírkózásra serkenti. 11. fólia Összefoglalás A tanár szerepe A tanulók szerepe Reflexió, gondolatcsere-párbeszéd Az értékek elfogadása és figyelembe vétele Jobb tanulási eredmények 51

14 3.munkaanyag: Tippek a feedback-szabályok fejlesztéséhez 1. Légkör: Tanárként gondoskodjon arról, hogy a feedbacket olyan légkörben adják, amiben a partner azt el tudja fogadni. 2. Tisztázzák előzetesen, hogy nem olyan megállapításokról lesz szó, hogy valami helyes vagy helytelen, hanem új perspektívák támogatásáról. 3. Alkalmazzanak Én-üzeneteket (megfigyeltem / Feltűnt nekem...) 4. Próbálják ki az "aktív odafigyelést", és cseréljék ki ezzel kapcsolatos tapasztalataikat. 5. Tegyenek különbséget a megfigyelés és a megfigyelés értelmezése (saját interpretálás) között. 6. Kerüljék el az általánosításokat és hivatkozzanak a szituációban tett megfigyeléseikre. 7. Koncentráljanak nem elsősorban a negatívumra, hanem keressék meg a pozitívumot is. 8. Ne tartsák vissza a negatív megfigyeléseket, hangsúlyozzák azonban a saját szubjektív nézőpontot. 9. Adjanak feedbackpartnerüknek alkalmat saját nézőpontja kifejtésére. 10. Beszélgessenek közösen a feedbackpartnerekkel benyomásaikról/ érzékenységeikről a témával kapcsolatban (lásd. Schratz/Iby/Radnitzki 2000, 104) 4.munkaanyag : Visszajelzés tanulói csoportoknak Súlypont: Csoportmunka igen részben nem A csoport egységes a célokat illetően A munka menete és a feladatok sorrendje világos. Die Rol A szereposztás világos. Mindenki aktívan együtt dolgozik. Mindenki felelősnek érzi magát a saját munkájáért és a csoportért. A csoport tagjai jól érzik magukat. Tiszteletben tartják egymást és bizalommal vannak egymás iránt. Odafigyelnek egymásra. A konfliktusokat konstruktívan oldják meg. A konfliktusokról közvetlenül tudnak beszélni. Elégedettek az elértekkel. Betartották az egyezségeket. A döntésekért mindenki felelősséget visel. 52

15 5.munkaanyag : Visszajelzés tanulócsoportoknak Súlypont: Csoportvita igen részben nem A vita jól elő van készítve és strukturált. Az összes résztvevő egyenrangú. A résztvevők odafigyelnek egymásra és hagyják a másikat beszélni. A résztvevők vállalják nézeteiket, de tiszteletben tartják mások véleményét is. A vita eredményét illetve a menetét vizualizálják. Senkit nem kényszerítenek megszólalásra. Tárgyilagosan érvelnek a résztvevők és kerülik a személyes támadásokat. A résztvevők tudnak a kritikával bánni. A résztvevők kritikai álláspontot képviselnek, és megvizsgálják, hogy a témával kapcsolatos információkat begyűjtötték-e. A zavarokat megbeszélik. Hol voltak problémák? Hogyan akarjuk ezeket megoldani? 6.munkaanyag : Visszajelzés a tanárnak Súlypont: tanítás Világos feladatkijelölés Időbeosztás Türelem Humor Munkaanyagok Változatos módszerek Kommunikáció Kritikával szembeni nyitottság Zavarok kezelése Értékek vállalása 53

16 Elégedett vagyok, mert Segítségként azt várom el, Azt hiányolom a tanításában 7.munkaanyag: Reflektáló írás Téma: Tapasztalataim a "Feedbackmódszerekkel" Cél: A tanulási naplóval való ismerkedés, az első tapasztalatok kicserélése Lépések Egyéni munka: Írja le a tanulási naplóba, milyen tapasztalatokat szerzett a feedback-módszerekkel tanulóként és tanárként! Időkeret: 15 perc Páros munka: Keressen egy partnert! Cseréljék ki a tanulási naplóikat! Olvassa el, mit írt a partnere! Írjon hozzá egy kommentárt a tanulási naplóba! Adják vissza a tanulási naplókat és beszéljenek a bejegyzéseikről és tapasztalataikról! Plénum: Kérdésfeltevések: Mit szeretne a leírtakból nyilvánosságra hozni? Mit szeretne mondani a módszerről? 54

17 8.munkaanyag : Feedback az oktatásban Segítség a megfogalmazásban A visszajelzések Én-üzenetek Nekem tetszik Szép A legerősebben hat Jónak találom Príma Meglepett az Feltűnő Nem értem Szeretném tudni Szükséges, hogy Feltűnt, hogy Gondot okozott Azt kérdezem, vajon Nem értem Ebben kételkedem Itt ellent kell hogy mondjak Ezt másképp látom Visszajelzések a tanulási naplóban A szöveged rám úgy hat. Az igen jól sikerült neked Erről szívesen tudnék meg többet Ezt másképpen is kifejezhetnéd (lásd. Ruf/Gallin 1998, 41) 9.munkaanyag: Kollegiális Feedback I Szabad Feedback Jegyzőkönyv Tanár: Hospitáló: Dátum: Tantárgy: Osztály: Az óra témája: Idő Megfigyelések Javaslatok Megjegyzések: 55

18 10.munkaanyag: Kollegiális Feedback II Egyeztetett súlyponti téma: Önálló tanulás Jegyzőkönyv Tanár: Hospitáló: Dátum: Tantárgy: Osztály: Indikátor Megfigyelések Javaslatok világos utasításokat ad megadja az időbeosztást anyagot rendelkezésre bocsájt...felismeri a problémás helyzeteket segítséget nyújt 11.munkaanyag: Kollegiális Feedback III Egyeztetett súlyponti téma: Osztályklíma Jegyzőkönyvl Tanár: Hospitáló: Dátum: Tantárgy: Osztály: Indikátor Megfigyelések Kommentár/ javaslatok barátságosan fordul a tanulókhoz konstruktív segítséget nyújt gondoskodik a szabályok betartásáról...felismeri a problémás helyzeteket kritikai észrevételekre tárgyilagosan reagál javaslatokat elfogad Megjegyzések: 56

19 12.munkaanyag: A továbbképző modul evaluációja 1 = egyáltalán nem jellemző 6 = teljes mértékben igaz Evaluációs témakör Az előzetesen ismertetett témák és szándékok megvalósultak. Az elmélet és gyakorlat aránya kiegyensúlyozott volt. Volt alkalom tapasztalatcserére. Volt alkalmam, a különböző feedbackmódszereket saját tapasztalatommá tenni. Megvalósítható ötleteket viszek magammal a gyakorlatomba. A vitavezetők a témát a használhatóság irányában valósították meg. 13.munkaanyag: Feedback- céltábla Kérem, értékelje a céltábla minden szegmensében a szemináriumot a megadott részterületek szerint egy-egy pont beillesztésével. Minél közelebb van a pont a céltábla közepéhez, annál pozitívabb az adott részterület értékelése. A céltáblán kívüli jelölések a kérdéses területet illetően nagy elégedetlenséget szimbolizálnak. Vitavezetés Munkalégkör Saját gyakorlatba való átültethetősé Módszertanididaktikai alátámasztás Megjegyzések/kritika/javaslatok 57

20 14.munkaanyag: Feedback mikro-módszerek (áttekintés) Hangulat-barométer Koordináták: (két tengelyen) Mennyire vagyok elégedett... Pl.: - munkalégkör - munkaeredmények - együttműködés a csoportban - saját hozzájárulásom a sikerhez Feedback-céltábla (4-6 vagy több szegmens) pl. vitavezetés/munkalégkör/kommunikáció/saját gyakorlatba átültethetőség/hozadék a tanulásban/módszertani sokszínűség A szegmenseket a minenkori tematikának megfelelően lehet változtatni 1. kiértékelő plakát: Kérdések négy kockában:» Mi tetszett?» Mit szerettem volna másként?» Mit "hozott" a projekt a tanításunkhoz?» Milyen az összbenyomásunk? 2. kiértékelő plakát: Mennyire vagyok elégedett o Beszélgető kör (verbális Feedback ösztönző kérdésekkel)» Mi tetszett?» Mit hiányoltam?» Mit viszek magammal?» Hogyan lehetne folytatni? (lásd. Philipp 1998, 109f) 58

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

A tréningkoncepció áttekintése 13. A tréning alapelvei 14 A tartalom rövid ismertetése 15 Szövegminta tréning-kiíráshoz 20 Visszajelző kérdőív 21

A tréningkoncepció áttekintése 13. A tréning alapelvei 14 A tartalom rövid ismertetése 15 Szövegminta tréning-kiíráshoz 20 Visszajelző kérdőív 21 Tartalom A tréningkoncepció áttekintése 13 A tréning alapelvei 14 A tartalom rövid ismertetése 15 Szövegminta tréning-kiíráshoz 20 Visszajelző kérdőív 21 Tréning-menetrend: Vezetés és motiválás 25 Időterv

Részletesebben

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény

Részletesebben

BEVEZETŐ. Grúber György igazgató

BEVEZETŐ. Grúber György igazgató BEVEZETŐ 2015. május 25-én került sor az Országos Kompetenciamérésre a 10. évfolyamos tanulók csoportjának körén. A felmérés célja a tanulók szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának felmérése

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: Magyarország TREBAG kft Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF Szint: Kimenet: A

Részletesebben

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Tony Booth, Mel Ainscow: Inklúziós index A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Csepregi András Velence, 2015. 05. 14. A magyar változat Tény: az Educatio

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat? Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés

Részletesebben

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz TARTALOMFEJLESZTŐK FELADATAI Koczor Margit Budapest, 2013. 09.

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Mitől jó egy iskola? Setényi János 2015

Mitől jó egy iskola? Setényi János 2015 Mitől jó egy iskola? Setényi János setenyi@expanzio.hu 2015 Mi az hogy eredményes iskola? - Az iskola kimenete (output) megfelel a törvényi és szakmai elvárásoknak; - Az iskola pedagógiai hozzáadott értéke

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Az értékelés rendszere

Az értékelés rendszere Az értékelés rendszere Terület, szempont Információforrás Indikátorok Súlyozás. Adminisztráció Elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet. Haladási és értékelő napló vezetése;

Részletesebben

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

A ÉVI TANFELÜGYELETI LÁTOGATÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE (TÁMOP-3.1.8)

A ÉVI TANFELÜGYELETI LÁTOGATÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE (TÁMOP-3.1.8) A 2015. ÉVI TANFELÜGYELETI LÁTOGATÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE (TÁMOP-3.1.8) A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet Pedagógus, vezető, intézmény KÜLSŐ értékelése saját célok mentén.

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

Gaskó Krisztina április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés. Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával

Gaskó Krisztina április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés. Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával Gaskó Krisztina 2011. április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával Mit várnak a pedagógusok az értékeléstől? Pontos információ a tanulók tudásáról

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Report of Module IV. Seminar-design

Report of Module IV. Seminar-design Comenius 2.1 E:BOP Empowerment: Burn Out-Prevention Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Report of Module IV. Seminar-design (MAGYARORSZÁG) E-BOP Nemzetközi projekt Konstruktív magatartásváltoztatás

Részletesebben

Az Index üzenete. A magyar változat előzményei és az Index felhasználási lehetőségei. Csefkó Monika, Csepregi András

Az Index üzenete. A magyar változat előzményei és az Index felhasználási lehetőségei. Csefkó Monika, Csepregi András Az Index üzenete A magyar változat előzményei és az Index felhasználási lehetőségei Csefkó Monika, Csepregi András 2015. 01. 09. Előzmények 2005 tanulmányút: - University of the West of England - Centre

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. Telefon: 487-81-32 Fax: 487-81-96 http://www.tok.elte.hu Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS A KOSSUTH ZSUZSANNA LEÁNYKOLLÉGIUMBAN

TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS A KOSSUTH ZSUZSANNA LEÁNYKOLLÉGIUMBAN TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS A KOSSUTH ZSUZSANNA LEÁNYKOLLÉGIUMBAN 1 1. A vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógiai munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szemjai és az értékelés rendje

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében

A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében Kihívások és lehetőségek az új típusú szakértői és szaktanácsadói feladatokban RPI, Budapest 2013. október 25. Tartalom A szaktanácsadással kapcsolatos

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÁSRÓL BORI JUDIT OFI TERÜLETI VEZETŐ SZAKTANÁCSADÓ ÓVODAI TERÜLET. TEL.:

A SZAKTANÁCSADÁSRÓL BORI JUDIT OFI TERÜLETI VEZETŐ SZAKTANÁCSADÓ ÓVODAI TERÜLET. TEL.: Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A SZAKTANÁCSADÁSRÓL BORI JUDIT OFI TERÜLETI VEZETŐ SZAKTANÁCSADÓ ÓVODAI TERÜLET TEL.: 06703195243 EMAIL: Bori.Judit@OFI.HU 2015.04.24. Alapelvek Az új

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/ Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában

Részletesebben

ADD Alrendszer definíciós dokumentum

ADD Alrendszer definíciós dokumentum ADD Alrendszerdefiníciósdokumentum 1.Alrendszermegnevezése: ALTERnatíva 2.Tagok,elérhetőségek: MénesiDóra20/4202269,menesi.dora@gmail.com JuhászKatalin20/8064068,juhasz.katica@gmail.com IzsákAnna30/3694555,a.izsakanna@gmail.com

Részletesebben

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak.

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak. 1. szakasz - tanítási módszerek 1. A tananyagrészek elején megkapják a diákok az összefoglalást, jól látható helyen kitéve vagy a füzetükbe másolva mindig elérhetően, hogy követni tudják. 2. A tanárok

Részletesebben

Varjú Potrebić Tatjana Szabadka, 2013. június 6.

Varjú Potrebić Tatjana Szabadka, 2013. június 6. Varjú Potrebić Tatjana Szabadka, 2013. június 6. A tanári kompetenciák Egyéni képességek (ismeretek, készségek, jártasság és attitűd) a tanár szerepe kulcsfontosságú közvetlenül befolyásolja a tanuló tanulását

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari Competences for Innovation in the Metal Sector DEFINITION OF LEARNING OUTCOMES Ország: Vállalat: Képesítés: Ausztria bfi Steiermark Az innováció fejlesztői és elősegítői

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT

MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT A pedagógus neve: Tarné Éder Marianna Műveltségi terület: tanító Tantárgy: magyar irodalom Osztály: 4. b Az óra témája: "Itt élned, halnod kell " történelmi projekt A kalandozások

Részletesebben

NEOSYS COACHING ISKOLA

NEOSYS COACHING ISKOLA NEOSYS COACHING ISKOLA A DÖNTÉSKÖZPONTÚ COACHING SZEMÉLYES VEZETŐI COACH MESTERKÉPZÉS 2011 A NEOSYS COACHING ISKOLA A Neosys Magyarország piacvezető coaching cége, amely ma a legnagyobb coaching referenciával

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

HOGYAN TÖLTSÜK AKÍTVAN A SZABADIDŐNKET?

HOGYAN TÖLTSÜK AKÍTVAN A SZABADIDŐNKET? HOGYAN TÖLTSÜK AKÍTVAN A SZABADIDŐNKET? Sportol a család mozgáslehetőségek az iskolán kívül ÉVFOLYAM: 3 6. TANÁRI SEGÉDLET TANÁRI SEGÉDLET A TÉMA FELDOLGOZÁSÁHOZ ÉVFOLYAM: 3-6. AZ ÓRA TÉMÁJA: Sportol a

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/ A TANTÁRGYGONDOZÁS TAPASZTALATAI 9. SZEKCIÓ

Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/ A TANTÁRGYGONDOZÁS TAPASZTALATAI 9. SZEKCIÓ Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A TANTÁRGYGONDOZÁS TAPASZTALATAI 9. SZEKCIÓ Tapasztalatok sok szemszögből 1. A tantárgygondozó szaktanácsadás első tapasztalatai alapján történő átdolgozása

Részletesebben

ESETMEGBESZÉLÉS. Az esetmegbeszélés folyamata

ESETMEGBESZÉLÉS. Az esetmegbeszélés folyamata ESETMEGBESZÉLÉS Az esetmegbeszélés folyamata ESETMEGBESZÉLÉS A családsegítő szolgálat általános és speciális segítő szolgáltatást nyújt, ellátásokat közvetít, szervezési és gondozási tevékenységet végez

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

Docimológia a bioetika oktatásban

Docimológia a bioetika oktatásban Docimológia a bioetika oktatásban Kapocsi Erzsébet BOMM 2013. 05.04. Debrecen Szubjektív bevezető Pedagógiai és etikai dilemmák a vizsgáztatás során - mit értékeljünk? -- az aktuális teljesítményt -- a

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

TUDATOS VEZETÉS vezetőfejlesztő program

TUDATOS VEZETÉS vezetőfejlesztő program TUDATOS VEZETÉS vezetőfejlesztő program Valódi partner, valódi megoldások. TUDATOS VEZETÉS VEZETŐFEJLESZTŐ PROGRAM 60 ÓRÁS COACHINGGAL KOMBINÁLT MODULÁRIS TRÉNINGSOROZAT A Tudatos Vezetés Program tréningsorozat

Részletesebben

Óra-megfigyelési szempontok

Óra-megfigyelési szempontok Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,

Részletesebben

A képzett szakemberekért. SZFP II. Hazai Peer Review 2009

A képzett szakemberekért. SZFP II. Hazai Peer Review 2009 A képzett szakemberekért SZFP II. Hazai Peer Review 2009 A külsk lső értékelés s módszertana m III.1.. előad adás Szakképz pzési Önértékelési Modell ADOTTSÁGOK EREDMÉNYEK Emberi erőforrások Munkatársi

Részletesebben

NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes

NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes A kooperatív technikák típusai (Horváth H. Attila: Kooperatív technikák Altern füzetek) Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer NYME

Részletesebben

A tanári hivatás és szakmai fejlődés kompetenciakövetelményei

A tanári hivatás és szakmai fejlődés kompetenciakövetelményei A tanári hivatás és szakmai fejlődés kompetenciakövetelményei Belgrád, 2011 áprilisa 1 Tartalom Bevezető... 2 Az oktatási területtel, a tantárggyal és a tanítási módszerrel kapcsolatos kompetenciák...

Részletesebben

Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása

Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

TÁMOP / Készítette: Nagyné Réti Ildikó Forgatókönyv és eljárási folyamatleírás intézményi jó gyakorlat átadására.

TÁMOP / Készítette: Nagyné Réti Ildikó Forgatókönyv és eljárási folyamatleírás intézményi jó gyakorlat átadására. Készítette: Forgatókönyv és eljárási folyamatleírás intézményi jó átadására. Intézmény neve: Marcali Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészetoktatási

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

Részletesebben

Miben fejlődne szívesen?

Miben fejlődne szívesen? Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három

Részletesebben

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben)

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben) Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Eső esetén B program (ugyanaz

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

PROJEKTTERV Értünk, csak mi tehetünk! Diákvezető képzés a kollégiumban

PROJEKTTERV Értünk, csak mi tehetünk! Diákvezető képzés a kollégiumban PROJEKTTERV Értünk, csak mi tehetünk! Diákvezető képzés a kollégiumban Időpont: 2010. február 22. A projekt célja: A diákok jogi tudásának, ismeretének bővítése, gyakorlati feladatok keretében felkészíteni

Részletesebben

Milyen a jó iskola? Setényi János setenyi@expanzio.hu 2014.03.03. Kőbányai Pedagógiai Napok

Milyen a jó iskola? Setényi János setenyi@expanzio.hu 2014.03.03. Kőbányai Pedagógiai Napok Milyen a jó iskola? Setényi János setenyi@expanzio.hu 2014.03.03. Kőbányai Pedagógiai Napok Mi az hogy eredményes iskola? - Az iskola kimenete (output) megfelel a törvényi és szakmai elvárásoknak; - Az

Részletesebben

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy elzése Terepfeldolgozó 2. Tantárgy oktatójának Almásy Judit nappali tagozaton 4 tanóra/ hét óraadó tanár, szupervízor A megbeszélések kiscsoportos formában, egy szemeszter keretében zajlanak.

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016 Óratípusok Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az oktatási folyamatban alkalmazott szervezeti formák legfontosabb komponense a tanítási óra. Az ismeret-elsajátítás alapegysége a témakör. A tanítási órák felosztása,

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA A szervezeti képességépítés lehetőségei az önkormányzatoknál

Részletesebben

Segítünk egymásnak. A matematika nem játék? 2. ÉVFOLYAM É N É S A M Á S I K. Készítette: Lissai Katalin

Segítünk egymásnak. A matematika nem játék? 2. ÉVFOLYAM É N É S A M Á S I K. Készítette: Lissai Katalin SZKb_102_06 Segítünk egymásnak A matematika nem játék? É N É S A M Á S I K Készítette: Lissai Katalin SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 2. ÉVFOLYAM tanári SEGÍTÜNK EGYMÁSNAK 53 MODULVÁZLAT

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

Gazdag szegények szegény gazdagok

Gazdag szegények szegény gazdagok T o l e r a n c i á r a n e v e l é s Gazdag szegények szegény gazdagok modul szerzője: Borbélyné Nagy Éva SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 10. ÉVFOLYM SZKC_210_03 tanári Gazdag szegények

Részletesebben

Útmutatás a vállalkozás kompetenciaszükségletének meghatározásához a vállalkozási stratégia alapján

Útmutatás a vállalkozás kompetenciaszükségletének meghatározásához a vállalkozási stratégia alapján A 01 Further analysis instruments Útmutatás a vállalkozás kompetenciaszükségletének meghatározásához a vállalkozási stratégia alapján A folyamatközpontú szakmai alapképzés és az alkalmazottak vállalati

Részletesebben

Visszajelző kérdőív NYILVÁTARTÁSI SZÁMA 2014/OFŐ/I. KITÖLTÉS DÁTUMA 2014. február 14.

Visszajelző kérdőív NYILVÁTARTÁSI SZÁMA 2014/OFŐ/I. KITÖLTÉS DÁTUMA 2014. február 14. Visszajelző kérdőív "Fogadd el, fogadj el!" Pedagógusok felkészítése az értelmi sérült emberek társadalmi integrációját elősegítő osztályfőnöki órák vezetésére Kedves Hallgató! Az alábbi kérdéssornak az

Részletesebben

Önértékelés Pedagógiai módszertani felkészültség Elvárások. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik.

Önértékelés Pedagógiai módszertani felkészültség Elvárások. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik. I. Pedagógusra vonatkozó elvárások 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő,

Részletesebben

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program 23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015 "A nyelv írja a szöveget, a beszéd szövi a szellemet" Kántor Zoltán A kommunikációs kompetenciák fejlesztése tanórán A. Curriculáris szempontok 1. Tanfolyam címe: Analitikus

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

A Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ szerepvállalása a projektben

A Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ szerepvállalása a projektben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 A műszaki és humán szakterület szakmai pedagógusképzésének és képzők hálózatának fejlesztése Tóth Péter A Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ szerepvállalása a projektben

Részletesebben

Egyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés

Egyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény Százszorszép Óvoda referenciahely: A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Szakmai műhely a korszerű nyelvtanárképzésről 1. Önálló nyelvtanulóvá nevelés az egyetemen és az iskolában új kihívás vagy mindennapi gyakorlat?

Szakmai műhely a korszerű nyelvtanárképzésről 1. Önálló nyelvtanulóvá nevelés az egyetemen és az iskolában új kihívás vagy mindennapi gyakorlat? Szakmai műhely a korszerű nyelvtanárképzésről 1. Önálló nyelvtanulóvá nevelés az egyetemen és az iskolában új kihívás vagy mindennapi gyakorlat? 2013. november 18. Bandiné Dr. Liszt Amália A (nyelvi) portfólió

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG 1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG Inézményi elvárások: Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos

Részletesebben

Az értékelés rendszere - hasznos tanácsok az akkreditált képzési programokhoz

Az értékelés rendszere - hasznos tanácsok az akkreditált képzési programokhoz Az értékelés rendszere - hasznos tanácsok az akkreditált képzési programokhoz A képzések lényeges eleme az értékelés, hiszen ez alapján kap visszajelzést a résztvevő és az intézmény is a képzés hatékonyságáról.

Részletesebben

Pedagógus vezetői intézményi ÖNÉRTÉKELÉS

Pedagógus vezetői intézményi ÖNÉRTÉKELÉS Pedagógus vezetői intézményi ÖNÉRTÉKELÉS Az első lépések Felhasznált dokumentum: Önértékelési kézikönyv ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA 2015 (OH) Készítette: Bártfai Lászlóné tanügyigazgatási szakértő, szaktanácsadó

Részletesebben

A Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú

A Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 4032 Debrecen, Bolyai u. 29. sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 E-mail: bolyai@iskola.debrecen.hu OM: 031 083 A Debreceni

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

A szaktanácsadásról PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

A szaktanácsadásról PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A szaktanácsadásról Alapelvek Az új típusú szaktanácsadás alapelvei: személyre szabott/egyéni támogató/megerősítő segítő szükséglet - alapú fejlesztő célú (helyzetelemzés, tervezés, megvalósítás, reflexió)

Részletesebben

Az önszabályozó tanulás megalapozása. Nahalka István ny. egyetemi docens

Az önszabályozó tanulás megalapozása. Nahalka István ny. egyetemi docens Az önszabályozó tanulás megalapozása Nahalka István ny. egyetemi docens nahalkai@gmail.com A tanulásról I. Hagyományosan a tanulást ismeretek és képességek elsajátításaként, átvételeként értelmezzük A

Részletesebben

A pedagógusok szakmai előmenetelének támogatása

A pedagógusok szakmai előmenetelének támogatása A pedagógusok szakmai előmenetelének támogatása Dr. Szabó Mária Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet alprojektvezető, TÁMOP 3.1.5/12 Amiről szó lesz Háttérben az eredményes iskolafejlesztés Középpontban

Részletesebben

MENTORÁLÁSI TERV. A mentorált tanuló neve: A mentorálásba való beválasztás indoklása:

MENTORÁLÁSI TERV. A mentorált tanuló neve: A mentorálásba való beválasztás indoklása: MENTORÁLÁSI TERV Mentor neve: A mentorált tanuló neve: Évfolyam/életkor: Nádasi Péter P B 4. évfolyam, 10 éves A mentorálásba való beválasztás indoklása: Bélát elsős korától, azaz negyedik éve tanítom,

Részletesebben

Than Károly Ökoiskola Budapest

Than Károly Ökoiskola Budapest Than Károly Ökoiskola Budapest Adaptációs terv Az adaptáció fogalma Az a folyamat, amelyben egy oktatási-nevelési intézmény valamely másik oktatásinevelési intézmény által készített innovatív oktatási/pedagógiai

Részletesebben

IPR AKCIÓTERV. IPR alkalmazása tanév. Bárna, szeptember 1. Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015.

IPR AKCIÓTERV. IPR alkalmazása tanév. Bárna, szeptember 1. Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015. Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015. Tárgy : Megrendelés IPR AKCIÓTERV 2015-2016. tanév IPR alkalmazása Bárna, 2015. szeptember 1. I.Helyzetelemzés Gyermekek/tanulók és

Részletesebben

MIT TEHETÜNK EGY ISKOLAI NAPON AZ EGÉSZSÉGÜNKÉRT?

MIT TEHETÜNK EGY ISKOLAI NAPON AZ EGÉSZSÉGÜNKÉRT? MIT TEHETÜNK EGY ISKOLAI NAPON AZ EGÉSZSÉGÜNKÉRT? Egy egészséges nap az iskolában - egészségtudatos iskolai kultúra ÉVFOLYAM: 7 8. TANÁRI SEGÉDLET TANÁRI SEGÉDLET A TÉMA FELDOLGOZÁSÁHOZ ÉVFOLYAM: 7-8.

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben