III. évfolyam 2011/1. Matematika-módszertani kiadvány TARTALOM:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "III. évfolyam 2011/1. Matematika-módszertani kiadvány TARTALOM:"

Átírás

1 III. évfolyam 2011/1. Matematika-módszertani kiadvány TARTALOM: MIT? MIKOR? HOGYAN? Részképességek fejlesztése a matematikaórán III.. 2 Tehetségfejlesztés I Szakirodalom JÓ GYAKORLATOK Kooperatív technikák matematikaórán Matematikaóra 2. osztályban IKT támogatással. 12 INTERAKTÍV MATEMATIKA Interaktív animációgyűjtemény PEDAGÓGUSMESTERSÉG Láthatatlan folyamatok a pedagógiai munka tervezésében Tudástérkép MATEMATIKATÖRTÉNET Az elemiszámtan-oktatás a xvii. században AJÁNLÓ Interaktív tananyagok Feladatok a kompetenciák fejlesztéséhez HÍREK Képzések

2 Mit? Mikor? Hogyan? RÉSZKÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE A MATEMATIKAÓRÁKON III. Czakó Anita: Részképességek tudatos fejlesztése az alsós Hajdu-tankönyvcsalád könyveivel Az iskolai tanulást megalapozó képességek közül kiemelkedő a jelentősége a szerialitásnak, a szeriális emlékezetnek. Optimális működése szükséges ahhoz, hogy a tanuló képes legyen ingereket szervezni, rendszerezni, kódolni, előhívni. Ez tehát az összehangolt cselekvés alapja. A szeriális képesség megfelelő szintje elengedhetetlen az írás, olvasás, számolás elsajátításához. Gyermekeink rendszerező képességét születésüktől kezdve fejlesztjük. Rendszert alakítunk ki a gondozásukban, etetésükben, ápolásukban. Azok a kisbabák, akik jól követhető rendszerben élnek, sokkal nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak. Kialakul a bioritmusuk, ami biztonságot, nyugalmat jelent számukra. Egy óvodás napirendjében is (szerencsés esetben) rendszer van. A közös étkezés, játék, foglalkozás, ebéd, alvás ciklikus váltakozása egyfajta ismétlődő sorozat a gyermek életében, fejében. Ezeknek az alapvető rendszereknek a léte elengedhetetlenül fontos a gyermekek szeriális képességének fejlődésében. (Tankönyvcsaládunk a számkörbővítésnél külön fejezetet szentel a számok helyének meghatározására a számegyenesen.) A szorzótábla tanításánál is szerepe van a számegyenesen való tájékozódásnak, hiszen szemléletessé teszi a szorzást mint ismételt összeadást, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy a szorzás elsajátítása tartalmi úton és ne pusztán mechanikusan történjen. Az óvodában tanult, különböző ritmussorokkal kísért dalok éneklése, az iskoláskorban (énekórán) is szívesen alkalmazott ritmusfogyó vagy ritmuspletyka mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanulók rendszerező képessége fejlődjön. Óvodáskorban a tornafoglalkozásokon, majd az iskolában a testnevelésórákon a elemből álló mozdulatsorok pontos felidéztetése és visszaadása a szeriális teljesítmény fokozását szolgálják. Rajzfoglalkozásokon, illetve -órákon a különböző sorminták folytatása, tervezése a színekkel, a bennük lévő szabályszerűséggel való játék a szeriális teljesítményen túl nagymértékben hozzájárul a produktív gondolkodás fejlődéséhez is. Amint látjuk, különböző tevékenységekbe ágyazottan számos lehetőség kínálkozik arra, hogy tanulóink e képességét fejlesszük. Nézzük most meg, milyen speciális matematikai készség kialakulásához és kialakításához szükséges a szeriális teljesítmény optimális léte. (1) Az elemi számolási készség kialakulásában, ezen belül a számlálás fejlődésében. Arra a tanulóra mondhatjuk, hogy biztos a számfogalma, aki minden körülmények között tudja, hogy az adott számnak szigorúan meghatározott helye van a számok rendszerében. Éppen ezért szükséges, hogy a számkörbővítésnél a tanulók minden esetben találkozzanak számegyenessel, ahol megtapasztalhatják és megtanulhatják a szám helyzetének a meghatározását, hozzájárulva ezzel a számfogalom kialakulásához. Csak a biztos számfogalomra tudjuk ráépíteni a műveletfogalmat. (2) A legegyszerűbb algoritmus elsajátításában, hiszen ez összehangolt cselekvést, sorrendi emlékezetet előfeltételez. A tanuló analizálja a feladatot, tehát számokra és műveleti jelekre bontja. A hosszú távú memóriájából előhívja a műveletvégzés sorrendjét, majd a műveleti jelek fölötti karikába rögzíti a sorrendnek megfelelő számokat. Itt is nagy szerepe van a tervkészítésnek, amelyet jelen esetben a jelek fölötti karikák jelentenek. Attól kezdve, hogy a sorrendet a tanuló rögzíti, egy rendszert kap, cselekvése összehangolttá válik, jobban tud figyelni a következő algoritmusra, amely már a művelet elvégzését jelenti. Láthatjuk, hogy elég egy kis dologra odafigyelnünk ahhoz, hogy hozzájáruljunk tanulóink szeriális teljesítményének fokozásához. (3) Az absztrahált szintű fejszámolás kialakulásában, az egyes számolási lépések megtartásában. Ha a tanuló nem sajátítja el első osztályban a tízes átlépés algoritmusát, nem alakul ki absztrahált szintű fejszámolás 20-as számkörben. Második osztályban a 100-as számkörben a tanuló még 2

3 Mit? Mikor? Hogyan? RÉSZKÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE A MATEMATIKAÓRÁKON III. nehezebben fog boldogulni, mindenféle matematikailag nem adekvát eszközt bevet (hozzászámlál, számegyenesen lépked stb.), hogy hiányosságát palástolja. Ennek következtében a szorzótáblát, még ha a szorzás lényegét meg is érti, csak mechanikus úton, tartalom nélkül lesz képes bevésni, hiszen valódi műveletvégzésre nem képes. A tartalom alapján történő szorzótábla bevésése, a 100-as számkörben történő műveletvégzés algoritmusának elsajátítása kritikus matematikai készség. Ahogyan nevében is benne van: kritikus, így előfeltétele a matematikai gondolkodás fejlődésének. A leírtak miatt nagyon fontos, hogy jól alapozzuk meg a tízes átlépést, kellő időt szánjunk az algoritmus elsajátítására. A bontás begyakorlását 10-es számkörben addig kell gyakoroltatni, míg automatikussá nem válik, így kell eljárni a pótlással is. Csak ezután következik a számok hozzáadása a 10-hez. Ha mindez készségszintűvé vált, csak akkor kezdhetjük el a tízes átlépés algoritmusának tanítását. Mindenféle eszközt segítségül híva meg kell értetnünk a gyerekekkel, hogy tízes számrendszerben számolunk, és azt, hogy tíz egység egy új minőséget ad (korong, pálcika, játék pénz stb.). Amíg készségszintűvé nem válik a tízes átlépés algoritmusának tudatos használata, tehát ki nem alakul az absztrahált szintű fejszámolás, mindenképpen biztassuk a gyereket arra, hogy amikor órán műveletvégzésre felszólítjuk, hangosan gondolkozzon. Ez a verbalizálás egyrészt segíti az algoritmus automatizálását, másrészt hiba esetén rögtön látjuk a hiba forrását, így be tudunk avatkozni, javítani tudjuk azt. Az elsajátításnak ezen a szintjén óva inteném a tanítókat a gyorsasági versenyektől (pl. számkirály), mert néhány tanulóból frusztrációt válthat ki, és hogy gyorsabban eljussanak az eredményig, az algoritmus használata helyett hozzászámlálást alkalmaznak, vagy az ujjukat használják. Ez pedig hátráltatja az absztrahált szintű fejszámolás kialakulását. (3) Sorozatképzésben, sorozatok, függvények értelmezésénél. Egy meghatározott szabály szerint kell összehangolni a cselekvést a sorozatok és szabályjátékok folytatásánál, ezért lesz nehezen értelmezhető azon tanulók számára, akiknek a szerialitásuk gyenge. Lehetőséget kell adnunk arra, hogy a gyerekek sokszor találkozzanak függvényekkel, sorozatokkal, grafikonokkal, mert a széles körű matematikai kompetencia fejlesztésén túl hozzájárulnak a tanulók szervező és rendszerező képességének, produktív gondolkodásának fejlődéséhez. (Nem véletlen, hogy tankönyvcsaládunk első osztálytól kezdve kiemelten kezeli a függvények, sorozatok, grafikonok elemzését, értelmezését, 4. osztályban pedig külön fejezetet rendel a témakörökhöz.) A gyerekeknek folytatniuk kell a sorozatot a bennük lévő szabályszerűségek felismerésével. Adjunk lehetőséget a tanulóknak arra, hogy többféle szabályt kitaláljanak a sorozathoz, és aszerint folytassák. A szeriális teljesítmény fokozása mellett így a tanulók kreatív gondolkodását is fejlesztjük. (4) A szöveges feladatok megoldásmenetének automatizálásánál. A tanuló matematikai szövegértésének fejlődését segítjük azzal, hogy kigyűjtjük az adatokat, vagyis analizáljuk a feladatot, tervet készítünk, ami abban segít, hogy rendszerezzük a gondolatainkat. Ezután becslünk, majd számolunk és ellenőrzünk. Ha következetesen és módszeresen megköveteljük a tanulóinktól, hogy a szöveges feladatok megoldásának öt lépését megtartsák, a gyerekek megtanulnak a feladatok mögé nézni, az összefüggéseket észrevenni, mélyre hatolóan elemezni. Mindezek hozzájárulnak a helyes tanulási szokások kialakulásához és a szándékos figyelem fejlődéséhez. Láthatjuk, hogy bizonyos matematikai készségek kialakulásához feltétlenül szükséges az adott részképesség optimális működése. Ha a tanulóinknál azt tapasztaljuk, hogy valaki nehezen birkózik meg a számkörbővítésnél a számokkal mint sorozattal, nehezen folytat sorozatokat még megadott szabály esetében is, nehezen jegyez meg, illetve alkalmaz algoritmusokat, és a korrepetálás, a tananyag ismételt elmagyarázása már nem segít, akkor könnyen lehet, hogy a gyermekünknek ez a részképessége alulfunkcionál. Ebben az esetben szükséges, hogy az iskolában dolgozó fejlesztőpedagógussal fejlesztési tervet dolgozzunk ki a gyermek megsegítésére. Tankönyvcsaládunk feladatai és felépítése hozzájárulnak ahhoz, hogy a széles körű tananyag-feldolgozás mellett a tanulók részképességeit is sokoldalúan fejlesszék. (A témával kapcsolatban további ismeretekre tehet szert a Részképesség-fejlesztés és differenciálás a tanórán c. ingyenes kiadványunkból, kérje területi referenseinktől, vagy letöltheti a Műszaki Kiadó honlapjáról. Czakó Anita tanító, tehetség- és képességfejlesztési szakértő, tankönyvszerző A Közös Többszörös továbbra is ingyenes a pedagógusok számára. Ha Ön azt szeretné, hogy következő számainkat saját nevére (címére) kapja, kérjük, töltse ki a honlapunkon található megrendelőlapot. 3KÖZÖS TÖBBSZÖRÖS

4 Mit? Mikor? Hogyan? TEHETSÉGFEJLESZTÉS I. Kis Józsefné: Tehetségmodellek I. Mottó: A tehetség a nemzet számára olyan ajándék, amelyben válogatni és egyeseket az ajtón kívül tenni senkinek sincs joga. Ha valaki ezt teszi, magában a nemzetben tesz kárt. (Huszár Károly) A tehetségek felismerése, minél magasabb szintű kifejlesztésének gondolata és programja az oktatás-nevelés egyik legizgalmasabb problémája. DE MI IS A TEHETSÉG VALÓJÁBAN? Öröklődött és velünk született? Fejleszthető, elfelejthető? Egyáltalán: normális az, aki túl jó? Hogy ki tehetséges, illetve, hogy mi a tehetség nehéz meghatározni. Az oktatásban azok számítanak tehetségnek, akik kiváló intelligenciával rendelkeznek. (Dr. Czeizel Endre) 1. Tehetségmodellek, a tehetség genetikai értelmezése A tehetség összetett, soktényezős rendszer. Fogalmát a pszichológiai szakirodalomban először Lewis Terman [1] definiálta az 1920-as években. A tehetség mint szellemi alkotóképesség modelljében a tehetséget a magas intelligenciával azonosította. Megállapítását 1528 olyan személyen végzett vizsgálatára alapozta, akik 140 feletti IQ-val rendelkeztek. Később kiderült, hogy a magas intelligencia nem fedi a tehetség fogalmát. A nemzetközi szakirodalomban Joseph Renzulli [2] nevéhez kötik a tehetség-talentum úgynevezett háromkörös modelljét, amelyet 1978-ban tett közzé. felüli általános és speciális képességekre, (2) a kreativitásra, (3) a feladat iránti elkötelezettségre, motivációra vezette vissza. Az átlag feletti általános képességek közé tartozik például a magas szintű elvont gondolkodás, a fejlett anyanyelvi képességek, a jó memória, a hatékony információfeldolgozási stratégiák stb. Ezek szerepe természetesen más és más az egyes speciális tehetségterületeken. A speciális képességek adják meg a tehetség jellegzetességét. Ezekből sokféle van, általánosan a Gardner-féle [3] csoportosítás az elfogadott. E szerint hétféle speciális képességcsoport különíthető el: nyelvi, zenei, matematikailogikai, vizuális-téri, testi-mozgásos, szociális-interperszonális, intraperszonális. Ezek a speciális tehetségfejlesztéshez kiindulási alapként szolgálnak. A kreativitás is több elemből épül fel: originalitás, flexibilitás, fluencia, problémaérzékenység stb. Ez az összetevő is meghatározó a tehetség funkcionálásában, hiszen a tehetségre egyebek között éppen az jellemző, hogy problémahelyzetekben új megoldásokat talál, s ez kreatív képességek nélkül elképzelhetetlen. A feladat iránti elkötelezettség olyan személyiségtényezőket foglal magában, amelyek a magas szintű teljesítményhez az energiát biztosítják: érdeklődés, versenyszellem, kitartás, emocionális stabilitás stb. A képességek bármilyen magas szintre is fejlődnek, e háttértényezők fejlettsége nélkül nincs magas szintű teljesítmény. Franz Mönks [4] megalkotta Renzulli háromfaktoros modelljének társadalmi beágyazódását. A gyerek tehetségének kibontakozásában három környezeti tényező az iskola, a család és a társak meghatározó szerepét fogalmazta meg világszerte elfogadott modelljében. A három kör a személyiségen belül egymásra ható fő területeket jelöli. A körök által kölcsönösen metszett parányi mező jelzi a tehetséget. Nemzetközi és saját kutatási eredményei alapján a kivételes szellemi teljesítményt három összetevőre: (1) az átlagon Mönks szerint a társadalmi pillérek közül a család játssza a legfontosabb szerepet a tehetség nevelésében. Csak a család tudja biztosítani azt, hogy a gyermek egészségesen és kiegyensúlyozottan nőhessen fel. Az iskola szintén fontos pillér, beleértve mind a vezetést, mind a tantestületet. A tanárok között van, aki odafigyel a tehetségekre, és van, aki ignorálja őket az osztályában. 4

5 Mit? Mikor? Hogyan? TEHETSÉGFEJLESZTÉS I. A szerző véleménye szerint, ha az iskolavezetés tisztában van a tehetséggondozással kapcsolatos problémákkal, akkor az kihat az egész iskola légkörére, és pozitív hozzáállást eredményez a nevelők részéről. Harmadik pillérként említi a társakat. Társaknak azokat a gyerekeket nevezi Mönks, akik hasonló fejlettségi fokon állnak. A nem azonos szinten álló osztálytársak komolyan gátolhatják a tehetséges gyermek intellektuális, de egész pszichológiai fejlődését. (Dr. Balogh László [5]) A Renzulli-féle háromkörös (háromfaktoros) modellből indul ki, amikor a tehetség összetevőit meghatározza, továbbfejlesztve azt az általános intellektuális képességek és a speciális mentális képességek különválasztásával. A specifikus mentális adottságokat, a kreativitást, az általános értelmi képességeket olyan faktornak tekinti, amelyek a genetikai adottságok és a környezeti hatások együtteseként jönnek létre. A kivételes teljesítmény a négy faktor együttes meglétén alapul, amelyhez külső, szociális feltételek szükségesek. A tehetségesek kibontakozásában a család, iskola és kortárscsoportok mellett a Mönks-féle szociális hatásokat is kibővíti a társadalom közvetlen szerepének hangsúlyozásával (elvárások, lehetőségek, értékrend stb.). Értelmezésében egy újabb, kilencedik faktor is megjelenik. Czeizel a négy adottságon és négy környezeti faktoron kívül fontosnak tartja még az úgynevezett sorsfaktort is, amelyen olyan hatásokat ért, amelyek döntően befolyásolják a személy élettartamát, tehát azt, hogy lesz-e ideje, lehetősége kibontakoztatni képességeit. 2. A tehetség három legfontosabb összetevője François Gagné [6] megkülönböztető modelljében már különbséget tesz a tehetség mint adottság és a tehetség mint teljesítmény között. Modelljében rámutat arra, milyen sok tényező együttese befolyásolja a képességek teljesítménybe való alakulását. Ez a modell tulajdonképpen a tehetségfejlesztés folyamatára is utal, arra, hogyan válhat a tehetségígéret kibontakozott, teljesítőképes tehetséggé a környezeti katalizátorok (család, iskola, közösség), valamint az interperszonális katalizátorok (többek között motiváció, önbizalom) segítségével. A hazai kutatók közül Czeizel Endre [7] faktoros talentummodelljében (1997) integrál minden olyan tényezőt elődei kutatásaiból, amely a fejlesztőmunkában meghatározó szerepet játszik. Átlag feletti képességek (adottságok, készségek, diszpozíciók) Ide tartoznak az intellektuális képességek (általános és specifikus), amelyek a legismertebbek és a legkönnyebben mérhetők. Az intellektuális képességek kiemelkedő szintje szükséges ahhoz, hogy valaki intellektuális teljesítményt hozzon létre a természettudományok, a matematika, a nyelvek vagy bármely tudományág területén, ahol a logikus gondolkodás, a következtetés, az absztrakció, a függelem, az ismeretszerzés, az emlékezet és a megőrzés képessége fontos szerepet játszik. A művészi képességek (rajz, zene, tánc) rendszerint korán megmutatkoznak, de a motivációs-akarati tényezőktől, valamint a környezet serkentő-gátló hatásaitól is függ, hogy lesz-e belőlük művészi tehetség. A pszichomotoros képességek (testi ügyesség, kézügyesség) mindenütt szerepet játszanak, ahol testi ügyességre vagy kézügyességre van szükség. A szociális tehetség a társas kapcsolatok bonyolult rendszerében való könnyű eligazodás. Az empátiás, kommunikációs, vezetői, szervezői képességek gyorsan fejlődnek ki, meglétük esetén az egyének az adott korosztályhoz képest előbbre tartanak. Kreativitás A kreatív emberek az egy helyes megoldásra irányuló, konvergens gondolkodás mellett/helyett divergens módon, többféle lehetséges válaszra, megoldásra törekedve oldják meg a problémákat. A kreativitás (divergens gondolkodás) legfontosabb jellemzői: az originalitás, a fluencia, a flexibilitás, az elaboráció, vizualizáció. 5KÖZÖS TÖBBSZÖRÖS

6 Mit? Mikor? Hogyan? TEHETSÉGFEJLESZTÉS I. Az originalitás (eredetiség) azt jelöli, hogy egy gondolat, megoldás mennyire egyedi, ritka, nem szokványos. Ezt a faktort a távoli asszociációk jellemzik. A fluencia azt a könnyedséget, gördülékenységet jelzi, amelylyel különböző gondolatok, ötletek, megoldások, asszociációk előtörnek. A flexibilitás, hajlékonyság a szellemi rugalmasság, a szempontváltás képességét mutatja, azt, hogy mennyire sokfélék az ötletek. Az elaboráció a kidolgozottság azon szintje, hogy mások is tudják hasznosítani az új gondolatokat, felfedezéseket. A vizualizáció a fantázia és képzelet szabad áramlására jellemző. Albert Einstein szerint: A fantázia fontosabb, mint a tudás. Feladatelkötelezettség Az, hogy a képességek és a kreativitás realizálódik-e teljesítményben, tehetséggé érik-e, igen nagy mértékben függ a motivációs és környezeti tényezőktől. A kíváncsiság, érdeklődés, tudásvágy talán a legfontosabb motivációs tényezők. Ezek felkeltése, ébrentartása az ismeretszerzés legfőbb hajtóereje. A szorgalom és kitartás mellett a tehetséges gyermekek általában erősen érdeklődésvezéreltek, az őket izgató feladatokon erőfeszítéssel, megszállottan dolgoznak, rutinfeladatokkal nem szívesen töltik idejüket. A becsvágy, teljesítménymotiváció az a belső erő, amely a gyermeket a kiválóság felé hajtja. Az egészséges sikerorientáció javítja a teljesítményt, de túlhajszoláshoz, torzulásokhoz vezethet. Franz Mönks, az Európai Tehetségtanács holland elnöke a 2009-ben Debrecenben megrendezett Kincseink Gyökerek a szülőktől, szárnyak az iskolától nemzetközi tehetséggondozó konferencián a következőképpen fogalmazta meg a tehetséget: A tehetség az egyén legfontosabb olyan tulajdonsága, amely lehetőséget ad arra, hogy egy vagy több területen kiemelkedő eredményt érjen el az ember. Ahhoz, hogy ez a tehetség valóban kiteljesedjen, hogy ki tudjuk bontakoztatni, jó szülőkre, jó pedagógusokra és jó törvényhozókra van szükség. S arra is figyelni kell, hogy minden tehetség a saját szükségletei szerint, a saját szintjének megfelelően optimálisan fejlődhessen. [2] Joseph Renzulli 1936-ban született amerikai oktatáspszichológus. [3] Howard Gardner (1943 ) a Harvard Egyetem pszichológiaprofesszora, a többszörös intelligencia elméletének kidolgozója. [4] Dr. Franz Josef Mönks az Európai Tehetségtanács örökös elnöke, a hollandiai nijmegeni egyetem professzora, az egyetem professzori tanácsának elnöke. [5] Dr. Balogh László a pszichológia tudomány kandidátusa, a Debreceni Egyetem professzora. [6] François Gagné francia kanadai pszichológus professzor, aki a szunnyadó tehetséget az adottságokkal asszociálja. Ezen a veleszületett emberi képességeket érti. [7] Dr. Czeizel Endre (1935 ) orvos-genetikus, az orvostudományok akadémiai doktora. Kutatásainak kiemelkedő témája az öröklődés, a genetikai ártalmak, a veleszületett adottságok vizsgálata, valamint az epidemológia. Következő számunkban a matematikai tehetségek felismerését, a tehetségfejlesztés lehetséges útjait tekintem át, továbbá az általam több éve eredményesen működő tehetségfejlesztő foglalkozások felépítését ismertetem. Kis Józsefné tehetségfejlesztési szakértő, tanító Fáy András Általános Iskola, Gomba Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács és a tanács jogi képviseletét ellátó Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége 2006-tól folyamatosan kifejlesztett egy olyan országos tehetségsegítő hálózat kialakítására irányuló programot, amelynek számos elemét az Új Magyarország Fejlesztési Terv is támogatja Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program néven. A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács mind Magyarországon, mind a határon túli magyarlakta részeken kezdeményezi és támogatja Tehetségpontok megalapítását. További információért látogassa meg a következő honlapokat: Fogalomtár a Tehetségpontok számára Összeállította: dr. Balogh László és dr. Mező Ferenc Fogalomtárunk célja, hogy segítse a Tehetségpontok munkatársai közötti szakmai kommunikációt, eligazítson a Tehetségpontok regisztrációja, akkreditációja során használt (esetenként a pályázatokból is visszaköszönő) fogalmak között. [1] Lewis Terman Madison ( ) amerikai pszichológus. Felülvizsgálta a Binet Simon-intelligenciateszteket, és megalkotta a Stanford Binet IQ-teszt vizsgálati rendszerét (1916), amely hamarosan széles körben elfogadott lett az USA-ban. A kiadvány letölthető a géniusz portálról: 6

7 Mit? Mikor? Hogyan? SZAKIRODALOM Dr. Gyarmathy Éva: A matematikai tehetség Új Pedagógiai Szemle > 2002/05 Mikor mutatkozik meg a matematikai tehetség, és más tehetségekhez képest mikor jelentkezik? Hogyan fejlődik a matematikai tehetség? Miként gondolkodik a matematikában tehetségesnek mutatkozó gyermek? Hogyan azonosítható a matematikai tehetség, és hogyan fejleszthetők a tehetséges gyermekek? A sokunkat érdeklő kérdésekre választ kaphatunk Dr. Gyarmathy Éva Matematikai tehetség címmel írt tanulmányából, amelyben a szerző hazai és számos külföldi forrás, szakirodalom felhasználásával járja körül a témát. A tanulmány elolvasható a Sulinet portálon, a címen, a Sulikat/Pedagógia/Pedagógia a gyakorlatban menüpont alatt. Ízelítőnek egy rövid idézet a tanulmányból: A kisgyermekkori matematikai tehetség azonosítására kevés munka vállalkozott, inkább a 10 év felettiekről írnak a kutatók. A matematikai tehetség változik az életkorral, nem lehet ugyanazokat az eljárásokat használni kisgyermekeknél, mint tizenéveseknél, és mindezektől különbözik az egyetemi szintű matematikai gondolkodás. [ ] A számoló tehetségek és csodagyerekek főképpen kiemelkedően hosszú távú emlékezetükkel tűnnek ki. Rengeteg művelet eredményét (pl. két-, háromjegyű számok négyzeteit) őrzik és tudják a feladatnak megfelelően mozgósítani. Szívesen számolnak, kicsi koruktól kezdve játszanak a számokkal, rengeteg időt töltenek számolással (egyik vizsgálati személy négyéves kora óta mindennap egy órát számolt). A számolásban kiváló gyerekekből azonban nem feltétlenül lesz matematikus tehetség. A tizenéves kor a vízválasztó ezen a képességterületen is. K. Nagy Emese: A logikai és táblajáték-foglalkozások szerepe a matematikatanításban Új Pedagógiai Szemle > 2007/06 Az emberiség ősi játékai közé tartoznak a különböző logikai és táblajátékok, amelyek az időtöltésen túl mindig fontos gondolkodásfejlesztő funkciót töltöttek be. A műhelytanulmány azt mutatja be, milyen sokoldalú szerepe lehet a matematikai gondolkodás, az absztrakciós és a szintetizáló képességek fejlesztésében e játékok felhasználásának. Az emberiség legnagyobb szellemi alkotásai közé tartoznak a táblajátékok. Szűkebb értelemben valamilyen téglalap, négyzet, esetleg hatszög alakú, mezőkre vagy pontokra felosztott játéktéren, táblán korongokkal, golyókkal vagy bábukkal játszott játékok. Ilyen például a sakk, tágabb értelemben ide sorolhatóak a dominók, a különböző geometriai formákat felhasználó tologatós játékok, mint amilyen a pentominók vagy a tangram. A gyerekek a táblajátékon keresztül képessé válnak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekednek az önellenőrzésre, és képesek lesznek a várható eredmények becslésére. [ ] A matematikában a logikai játékok segítségével sikereket lehet elérni a valószínűség-számításban a relatív gyakoriság vagy a kedvező esetek számának meghatározásával vagy a kombinatorika területén a permutációk, variációk, kombinációk megkeresésével. Idetartoznak az algoritmusok, a halmazok, a táblázatok, a nyílt végű feladatok, a divergens problémák, a nyerő stratégiák, és még sorolhatnánk, amelyek mind hozzájárulnak a tanulók absztrakciós és szintetizálóképességének fejlesztéséhez. A célszerű, új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, a problémahelyzetek önálló, megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A logikus gondolkodásra nevelés fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét, kialakítja a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét, megmutatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét, fejleszti a térbeli tájékozódást és az esztétikai érzéket. www. tablajatekos.hu 7KÖZÖS TÖBBSZÖRÖS

8 Jó gyakorlatok KOOPERATÍV TECHNIKÁK MATEMATIKAÓRÁN Koiné Paróczi Stefánia: Foglalkozási terv a matematika kompetenciaterület A programcsomagjának implementációjához első osztályban Iskolánk, a balassagyarmati Szabó Lőrinc Általános Iskola a es tanévben vezette be a kompetencia alapú oktatást a TÁMOP projekt megvalósításával. A pályázat keretében az első osztályos matematika kompetenciaterületi A programcsomag implementációját végeztem, a programcsomag eszközrendszerével. A HEFOP központi pályázat keretében az Educatio sulinova által kifejlesztett kompetencia alapú programcsomag A típusa a matematika műveltségterület egészét lefedi, így megvalósítása teljes tanórai lefedettséggel történik. A TÁMOP pályázat keretében a matematika kompetenciaterülethez szükséges eszközöket osztálynyi példányban, biztosította számunkra az Educatio, így sokszorosításukról, nyomtatásukról nem az iskolának kellett gondoskodnia. Az idei tanévtől már a programcsomag adaptációjával dolgozom, mely illeszkedik iskolánk helyi tantervéhez. Öszszehangoltam a pályázat előtt használt kompetencia alapú tankönyvet és a programcsomag által kínált eszközöket a célok hatékonyabb megvalósítása érdekében. Tantárgy: Modul: Téma: Az óra célja: Kompetenciák, fejlesztési feladatok: Kompetenciaterületi kapcsolódási pontok: Kapcsolódás más kompetenciaterületekkel: Tevékenységek: Munkaformák: Módszerek: Eszközök: Matematika általános iskola 1. osztály 48. SZÁMOLÁSI ELJÁRÁSOK: Az egyik tag a 10. Gyakorlás, ellenőrzés, hiányok pótlása A pénz, tízes és más pénzérmék Kétjegyű számból a 10 elvétele, az egyesek számának elvétele Analógiák a 0 10-es és a as szakaszok között Számolási készség eszköz nélkül Szabálykövetés Figyelem Vizuális percepció Feladattudat Elemi kommunikációs képesség Megismerési képességek Kooperativitás Szociális és környezeti kompetencia Mennyiségek összehasonlítása Kétjegyű számok előállítása és bontása adott számokkal Fejszámolás Stratégiaalkotás Egyéni feladatmegoldás Páros munka Csoportmunka Csoportjáték Megfigyelés Megbeszélés Tevékenykedtetés, játék Pénzérmék (1, 2, 5, 10 forintos), számkártyák, árcédulák Első interaktív számháború, interaktív tananyag (Műszaki Kiadó) Laptop, projektor 8

9 Jó gyakorlatok KOOPERATÍV TECHNIKÁK MATEMATIKAÓRÁN Az óra menete Tanítói tevékenység w Tanulói tevékenység Eszközök, munkaforma Képességfejlesztés fókuszai 1. Ráhangolás Trópusi eső játék Mennyit igen, mennyit nem? 5 perc Csoportos játék Páros játék Babzsák Figyelem Szabálykövetés Számolási készség 2. Új tartalom előkészítése 2 perc Pótoljunk tízre! Számkártyákat fogok mutatni, és akire rámutatok, az hangosan pótolja tízre! Szóbeli pótlásokat végeznek Frontális egyéni munka Számolási készség eszköz használata nélkül Vizuális percepció Figyelem 3.1. Új tartalom feldolgozása 10 perc Mindenki készítsen elő 1 tízes, 3 egyes, 1 kétforintos és 1 ötforintos pénzérmét! Árcédulákat mutatok, amelyeket nektek kell kifizetnetek. 17 Ft 16 Ft 12 Ft 15 Ft 19 Ft 18 Ft A tanulók kirakják a felmutatott összeget, majd leírják azt a füzetükbe. Egyéni munka, tevékenykedtetés Számolási készség eszközhasználattal 20-as számkörben Matematikai jelek használata Kétjegyű számok bontása a 10, 5, 2, 1 számok felhasználásával Ki hogyan fizetett? Mondjátok el művelettel! Bontott alakok lejegyzése a füzetbe és a táblára, összes lehetőség megkeresése A boltos eltette már a tízest. Bekarikázza a felírt bontásokban a 10-et. A gyerekek is elveszik a tízest, majd elmondják a történést. Kerek tízes elvétele Finommotorika Vizuális percepció Füzetvezetés Mennyi maradt még előtte? Tedd el te is! Mondd el művelettel! (Még 2-3 árcédulával elvégezzük, de most az egyeseket vesszük el.) 3.2. Számok helye a számegyenesen 3-4 perc Most keressük meg az árcédulák helyét a számegyenesen! Kössük oda! A páros számút pirossal, a páratlant kékkel! (Az egyesével beosztott számegyenesen csak a 0 és a 10 helye van jelölve.) Számok helyét megkeresik a számegyenesen, és vonallal odahúzzák. A kihívott tanulók a számegyenes megfelelő pontjához kötik az árcédulákat. Frontális egyéni munka Tájékozódás síkban: számok helye a számegyenesen Számok tulajdonságai: kisebb-nagyobb, paritás Vizuális percepció (színek felismerése, használata) Munkavégzés, munkatempó 9KÖZÖS TÖBBSZÖRÖS

Óravázlat Matematika. 1. osztály

Óravázlat Matematika. 1. osztály Óravázlat Matematika 1. osztály Készítette: Dr. Jandóné Bapka Katalin Az óra anyaga: Számok kapcsolatai, számpárok válogatása kapcsolataik szerint Osztály: 1. osztály Készség-és képességfejlesztés: - Megfigyelőképesség

Részletesebben

A kompetencia alapú matematika oktatás. tanmenete a 9. osztályban. Készítette Maitz Csaba

A kompetencia alapú matematika oktatás. tanmenete a 9. osztályban. Készítette Maitz Csaba A kompetencia alapú matematika oktatás tanmenete a 9. osztályban Készítette Maitz Csaba Szerkesztési feladatok 1. Síkgeometriai alapfogalmak 2. Egyszerűbb rajzok, szerkesztések körző, vonalzó használata

Részletesebben

TEMATIKUSTERV MATEMATIKA 2. évfolyam Készítette: Kőkúti Ágnes

TEMATIKUSTERV MATEMATIKA 2. évfolyam Készítette: Kőkúti Ágnes JEWISH COMMUNITY KINDERGARTEN, SCHOOL AND MUSIC SCHOOL ZSIDÓ KÖZÖSSÉGI ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZÉP- ISKOLA ÉS Tantárgy: Matematika Évfolyam: 2. A csoport megnevezése: Kulcs osztály Készítette: Kőkúti

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT. Matematika. 2. osztály

TANMENETJAVASLAT. Matematika. 2. osztály TANMENETJAVASLAT Matematika 2. osztály 2 1. Ismerkedés a 2. osztályos matematika tankönyvvel és gyakorlókönyvvel Tankönyv Gyakorlókönyv 2. Tárgyak, személyek a megadott szempont szerint (alak, szín, nagyság).

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS. 33. modul

DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS. 33. modul Matematika A 3. évfolyam DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS 33. modul Készítette: KONRÁD ÁGNES matematika A 3. ÉVFOLYAM 33. modul DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási

Részletesebben

Scherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 2. TANANYAGBEOSZTÁS, KÖVETELMÉNYEK KOMPETENCIÁK, FEJLESZTÉSI FELADATOK

Scherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 2. TANANYAGBEOSZTÁS, KÖVETELMÉNYEK KOMPETENCIÁK, FEJLESZTÉSI FELADATOK Scherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 2. TANANYAGBEOSZTÁS, KÖVETELMÉNYEK KOMPETENCIÁK, FEJLESZTÉSI FELADATOK TANANYAGBEOSZTÁS, KÖVETELMÉNYEK A tanmenetet három lehetséges

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

Matematika (alsó tagozat)

Matematika (alsó tagozat) Matematika (alsó tagozat) Az értékelés elvei és eszközei A tanév során az értékelés alapja a tanulók állandó megfigyelése. Folyamatos fejlesztő célzatú szóbeli értékelés visszajelzést ad a tanuló számára

Részletesebben

Tananyag: Számfogalom erősítése a 100-as számkörben. Játékpénzzel számolunk.

Tananyag: Számfogalom erősítése a 100-as számkörben. Játékpénzzel számolunk. Óravázlat 2. osztályos matematika Tananyag: Számfogalom erősítése a 100-as számkörben. Játékpénzzel számolunk. Oktatási cél: Pénzhasználat, pénzváltás. Játék a játékpénzzel párokban. Megismerési képességek

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT. Matematika. 1. osztály

TANMENETJAVASLAT. Matematika. 1. osztály TANMENETJAVASLAT Matematika 1. osztály 2 1. Tájékozódás a tanulók készségeirôl, képességeirôl Játék szabadon adott eszközökkel Tk. 5. oldal korongok, pálcikák építôkockák GONDOLKODÁSI MÛVELETEK ALAPOZÁSA

Részletesebben

A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban

A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban Közoktatásvezetők V. Országos Konferenciája Pécs, 2010. szeptember 23. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke l_balogh@tigris.unideb.hu

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT. Dr. Korányi Erzsébet MATEMATIKA. tankönyv ötödikeseknek. címû tankönyvéhez

TANMENETJAVASLAT. Dr. Korányi Erzsébet MATEMATIKA. tankönyv ötödikeseknek. címû tankönyvéhez TANMENETJAVASLAT Dr. Korányi Erzsébet MATEMATIKA tankönyv ötödikeseknek címû tankönyvéhez A heti 3 óra, évi 111 óra B heti 4 óra, évi 148 óra Javaslat témazáró dolgozatra: Dr. Korányi Erzsébet: Matematika

Részletesebben

Sakk logika Jó gyakorlat

Sakk logika Jó gyakorlat Sakk logika Jó gyakorlat a telki Pipacsvirág Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában A sakk-logika oktatása a Pipacsvirág Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában 2001 Megnyílik

Részletesebben

Segítünk egymásnak. A matematika nem játék? 2. ÉVFOLYAM É N É S A M Á S I K. Készítette: Lissai Katalin

Segítünk egymásnak. A matematika nem játék? 2. ÉVFOLYAM É N É S A M Á S I K. Készítette: Lissai Katalin SZKb_102_06 Segítünk egymásnak A matematika nem játék? É N É S A M Á S I K Készítette: Lissai Katalin SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 2. ÉVFOLYAM tanári SEGÍTÜNK EGYMÁSNAK 53 MODULVÁZLAT

Részletesebben

MATEMATIKA 1-2. ÉVFOLYAM

MATEMATIKA 1-2. ÉVFOLYAM A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 MATEMATIKA 1-2. ÉVFOLYAM Kiadványok 1. évfolyam Tankönyv I-II. kötet Munkafüzet

Részletesebben

KOMPETENCIAALAPÚ TANMENET AZ 1. ÉVFOLYAM MATEMATIKA TANÍTÁSÁHOZ

KOMPETENCIAALAPÚ TANMENET AZ 1. ÉVFOLYAM MATEMATIKA TANÍTÁSÁHOZ TÁMOP-3.1.4.-08/1-2009-0010. Fáy András Református Általános Iskola és AMI Gomba KOMPETENCIAALAPÚ TANMENET AZ 1. ÉVFOLYAM MATEMATIKA TANÍTÁSÁHOZ KÉSZÍTETTE: KURUCZNÉ BORBÉLY MÁRTA TANKÖNYVSZERZİ munkája

Részletesebben

Alkossunk, játsszunk együtt!

Alkossunk, játsszunk együtt! SZKB_101_03 Gombamese II. lkossunk, játsszunk együtt! Én és a MÁSIK modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYM 30 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák

Részletesebben

Gál Józsefné. Tanmenetjavaslat. a Matematika csodái 2. osztályos tankönyvhöz és munkafüzethez

Gál Józsefné. Tanmenetjavaslat. a Matematika csodái 2. osztályos tankönyvhöz és munkafüzethez Gál Józsefné Tanmenetjavaslat a Matematika csodái 2. osztályos tankönyvhöz és munkafüzethez Dinasztia Tankönyvkiadó Budapest, 2002 Írta: Gál Józsefné Felelôs szerkesztô: Ballér Judit ISBN 963 657 144 9

Részletesebben

Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán

Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Scherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 3. TANANYAGBEOSZTÁS, KÖVETELMÉNYEK KOMPETENCIÁK, FEJLESZTÉSI FELADATOK

Scherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 3. TANANYAGBEOSZTÁS, KÖVETELMÉNYEK KOMPETENCIÁK, FEJLESZTÉSI FELADATOK Scherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 3. TANANYAGBEOSZTÁS, KÖVETELMÉNYEK KOMPETENCIÁK, FEJLESZTÉSI FELADATOK TANANYAGBEOSZTÁS, KÖVETELMÉNYEK A tananyagbeosztást 3.

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Szakértelem a jövő záloga

Szakértelem a jövő záloga 1211 Budapest, Posztógyár út. LEKTORI VÉLEMÉNY Moduláris tananyagfejlesztés Modul száma, megnevezése: Szerző neve: Lektor neve: Imagine Logo programozás Babos Gábor Újváry Angelika, Szabó Imre Sorszám

Részletesebben

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIA MÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTELMEZÉSE 2007 AZ ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG KIÉPÜLÉSE GYAKORLOTTSÁGÁNAK FEJLŐDÉSE

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIA MÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTELMEZÉSE 2007 AZ ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG KIÉPÜLÉSE GYAKORLOTTSÁGÁNAK FEJLŐDÉSE 1. oldal AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIA MÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTELMEZÉSE 2007 Matematika: AZ ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG KIÉPÜLÉSE GYAKORLOTTSÁGÁNAK FEJLŐDÉSE Az alábbi táblázat a 4. évfolyam százalékos eredményeit

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás bevezetésével vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola

Részletesebben

TANMENET javaslat. a szorobánnal számoló. osztály számára. Vajdáné Bárdi Magdolna tanítónő

TANMENET javaslat. a szorobánnal számoló. osztály számára. Vajdáné Bárdi Magdolna tanítónő 1 TANMENET javaslat a szorobánnal számoló 1. osztály számára Szerkesztette: Dr. Vajda József - Összeállította az Első Szorobán Alapítvány megbízásából: Vajdáné Bárdi Magdolna tanítónő Makó, 2001. 2010.

Részletesebben

Tematikus terv. Az iskola neve: Dátum: 2014. A tanulási-tanítási egység témája: tizedes törtek

Tematikus terv. Az iskola neve: Dátum: 2014. A tanulási-tanítási egység témája: tizedes törtek Tematikus terv A pedagógus neve: Az iskola neve: Dátum: 2014. Műveltségi terület: matematika A tanulási-tanítási egység témája: tizedes tör A pedagógus szakja: matematika Tantárgy: matematika Osztály:

Részletesebben

9-10. évfolyam felnőttképzés Heti óraszám: 3 óra

9-10. évfolyam felnőttképzés Heti óraszám: 3 óra 9-10. évfolyam felnőttképzés Heti óraszám: 3 óra Fejlesztési cél/ kompetencia lehetőségei: Gondolkodási képességek: rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, valószínűségi Tudásszerző képességek:

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Matematika, 1 2. évfolyam

Matematika, 1 2. évfolyam Matematika, 1 2. évfolyam Készítette: Fülöp Mária Budapest, 2014. április 29. 1. évfolyam Az előkészítő időszakot megnyújtottuk (4-6 hét). A feladatok a tanulók tevékenységére épülnek. Az összeadás és

Részletesebben

A kreativitás fejlesztése a természettudományi foglalkozásokon

A kreativitás fejlesztése a természettudományi foglalkozásokon A kreativitás fejlesztése a természettudományi foglalkozásokon Fekete Csilla Nyíregyházi Főiskola Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája és AMI OMiért éppen a kreativitás? OHol és hogyan fejleszthető?

Részletesebben

SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA. Modul az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Zeneművészet tanszak (8-14.

SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA. Modul az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Zeneművészet tanszak (8-14. TÁMOP 3.1.4 08/2 2008-0085 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben HAMMIDO Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 23.) SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

www.dinasztia.hu Egyedülálló, játékos készségfejlesztő rendszer Képességfejlesztő játék csoportos foglalkozásokra, de akár egyéni fejlesztésre is!

www.dinasztia.hu Egyedülálló, játékos készségfejlesztő rendszer Képességfejlesztő játék csoportos foglalkozásokra, de akár egyéni fejlesztésre is! Egyedülálló, játékos készségfejlesztő rendszer átfogó, komplex sorozat, mely az iskolaérettség szempontjából lényeges, összes képességet fejleszti: megfigyelés, összpontosítás, kitartás, problémamegoldó

Részletesebben

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1 A LOGO MindStorms NXT/EV3 robot grafikus képernyőjét használva különböző ábrákat tudunk rajzolni. A képek létrehozásához koordináta rendszerben adott alakzatok (kör, téglalap, szakasz, pont) meghatározó

Részletesebben

Geometria Négyzet, téglalap tulajdonságai A kerület fogalom kialakítása; síkidomok kerületének meghatározása méréssel, számítással

Geometria Négyzet, téglalap tulajdonságai A kerület fogalom kialakítása; síkidomok kerületének meghatározása méréssel, számítással Geometria Négyzet, téglalap tulajdonságai A kerület fogalom kialakítása; síkidomok kerületének meghatározása méréssel, számítással Ismeretek, tananyagtartalmak Négyzet, téglalap tulajdonságai A kerület

Részletesebben

kié nagyobb? 10. modul Készítette: Abonyi tünde

kié nagyobb? 10. modul Készítette: Abonyi tünde kié nagyobb? 10. modul Készítette: Abonyi tünde kié nagyobb? A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály A tudatos észlelés, a megfigyelés és a figyelem fejlesztése. Saját megfigyelések, megtapasztalások

Részletesebben

szka102_27 É N É S A V I L Á G Készítette: Özvegy Judit SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM

szka102_27 É N É S A V I L Á G Készítette: Özvegy Judit SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM szka102_27 É N É S A V I L Á G Séta a vízparton Készítette: Özvegy Judit SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM 300 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Tanári MODULVÁZLAT

Részletesebben

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK Kippkopp és Tipptopp Egyedül nem jó SZKB101_06 SZKB_101_06 Kippkopp és Tipptopp Én és a MÁSIK modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYM 64 Szociális, életviteli

Részletesebben

MATEMATIKA C 6. évfolyam 2. modul TANGRAMOK

MATEMATIKA C 6. évfolyam 2. modul TANGRAMOK MATEMATIKA C 6. évfolyam 2. modul TANGRAMOK Készítette: Köves Gabriella MATEMATIKA C 6. ÉVFOLYAM 2. MODUL: TANGRAMOK TANÁRI ÚTMUTATÓ 2 A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály A képességfejlesztés fókuszai

Részletesebben

TERÜLETMÉRÉS ALKALMI EGYSÉGGEL Mennyit ér a kézfogásod?

TERÜLETMÉRÉS ALKALMI EGYSÉGGEL Mennyit ér a kézfogásod? MATEMATIKA B 2. ÉVFOLYAM EMBER A TERMÉSZETBEN 10. modul TERÜLETMÉRÉS ALKALMI EGYSÉGGEL Mennyit ér a kézfogásod? Készítette: Schmittinger Judit MATEMATIKA B 2. ÉVFOLYAM EMBER A TERMÉSZETBEN 10. modul: TERÜLETMÉRÉS

Részletesebben

Komplex tehetséggondozó program a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodában

Komplex tehetséggondozó program a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodában Komplex tehetséggondozó program a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodában Az iskola bemutatása Ahol a tehetség kiművelése a lehető legtökéletesebbre, Istenre irányul és ahol az elismerést

Részletesebben

-3- -a zavartalan munka biztosítása. - felolvasással, egyéni javítással. 2. Házi feladat ellenőrzése: Tk. 100/12. FOM

-3- -a zavartalan munka biztosítása. - felolvasással, egyéni javítással. 2. Házi feladat ellenőrzése: Tk. 100/12. FOM ÓRATERVEZET Tantárgy: Magyar nyelv Osztály: 5.d Az óra címe: Hangalak és jelentés a szavakban A tematikus egység: A szavak alakja és szerkezete. Az óra célja: A tudatos és igényes szóbeli és írásbeli nyelvhasználat

Részletesebben

Comenius Angol - Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola. Matematika tanmenet 2015-2016.

Comenius Angol - Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola. Matematika tanmenet 2015-2016. Comenius Angol - Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Matematika tanmenet 2015-2016. Tankönyv: Árvainé Lángné Szabados: Sokszínű Matematika 3. /1. és 2. félév/ Árvainé Lángné Szabados: Sokszínű

Részletesebben

Gönczy Pál Általános Iskola Debrecen, 2012. október 27.

Gönczy Pál Általános Iskola Debrecen, 2012. október 27. A HATÉKONY TEHETSÉGGONDOZÓ SZERVEZET MŰKÖDÉSÉNEK SZAKMAI KRITÉRIUMAI Gönczy Pál Általános Iskola Debrecen, 2012. október 27. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke Tehetséghidak Program

Részletesebben

Önálló intézményi innováció. Medve hét. A kidolgozó pedagógus neve: Sárosiné Büki Anikó 2010.

Önálló intézményi innováció. Medve hét. A kidolgozó pedagógus neve: Sárosiné Büki Anikó 2010. Önálló intézményi innováció Medve hét A kidolgozó pedagógus neve: Sárosiné Büki Anikó 2010. Témahét feladata: Medve ( febr. 2) Áttekintő táblázat Téma Nevelési területek A környező világ tevékeny megismerése

Részletesebben

HELYI TANTERV MATEMATIKA (emelt szintű csoportoknak) Alapelvek, célok

HELYI TANTERV MATEMATIKA (emelt szintű csoportoknak) Alapelvek, célok HELYI TANTERV MATEMATIKA (emelt szintű csoportoknak) Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési,

Részletesebben

NIKerettanterv MATEMATIKA 1. évfolyan Éves óraszám: 180 óra, heti 5 óra

NIKerettanterv MATEMATIKA 1. évfolyan Éves óraszám: 180 óra, heti 5 óra NIKerettanterv MATEMATIKA 1. évfolyan Éves óraszám: 180 óra, heti 5 óra A matematikatanítás célja, hogy lehetővé tegye a tanulók számára a környező világ térformáinak, mennyiségi viszonyainak, összefüggéseinek

Részletesebben

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1 A LEGO MindStorms NXT/EV3 robot grafikus képernyőjét és programozási eszközeit használva különböző dinamikus (időben változó) ábrákat tudunk rajzolni. A képek létrehozásához koordináta rendszerben adott

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Adventi ünnepkör alsó tagozatban

Adventi ünnepkör alsó tagozatban JÓ GYAKORLAT Adventi ünnepkör alsó tagozatban 1 Bevezetés Minden ember számára az egyik legszebb ünnep a karácsonyvárás. Lelki megtisztulással, izgalommal, örömteli készülődéssel telik ez az időszak a

Részletesebben

SIOK Széchenyi István Általános Iskola A 2008-as évi kompetenciamérés eredményeinek intézményi hasznosítása; fejlesztési területek meghatározása

SIOK Széchenyi István Általános Iskola A 2008-as évi kompetenciamérés eredményeinek intézményi hasznosítása; fejlesztési területek meghatározása A 2008-as évi kompetenciamérés eredményeinek intézményi hasznosítása; fejlesztési területek meghatározása Siófok, 2009-05-09 1 Készítette: Gáthy Péterné minőségügyi vezető, alsós munkaközösségvezető Részt

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 6. Óravázlat Cím: Információ és adatforrás feltárása, adatgyűjtés az internet segítségével, megadott szempontok alapján Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7. évfolyam (vagy felette) Témakör:

Részletesebben

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály Szövegértés, matematika SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 1 Fit jelentés 2011-es tanév, 6-8. osztály (matematika, szövegértés) A 2011-es mérés

Részletesebben

ÓRAVÁZLAT 8. OSZTÁLYOS KÖNYVTÁR HASZNÁLATI ÓRA

ÓRAVÁZLAT 8. OSZTÁLYOS KÖNYVTÁR HASZNÁLATI ÓRA ÓRAVÁZLAT 8. OSZTÁLYOS KÖNYVTÁR HASZNÁLATI ÓRA Tantárgy: könyvtárhasználati Tanár: Molnár Eleonóra Évfolyam: 8. (2 osztály) Tanulói létszám: 26 fő (csoport- és pármunka) Készítette: Molnár Eleonóra szabadidő-szervező

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

Kompetencia alapú matematika óra: tanulásban akadályozott tanulók számára

Kompetencia alapú matematika óra: tanulásban akadályozott tanulók számára Kompetencia alapú matematika óra: tanulásban akadályozott tanulók számára Idő 4 perc 5 perc Tantárgy: matematika Évfolyam 5. évfolyam Tananyag: 7-es szorzó bennfoglaló tábla felépítése Tanóra jellege:

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Matematika. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Matematika. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013. Matematika tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Matematika az általános iskolák 5 8. évfolyama számára Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről

Részletesebben

Matematika helyi tanterv 5 8. évfolyam számára Alapelvek, célok

Matematika helyi tanterv 5 8. évfolyam számára Alapelvek, célok Matematika helyi tanterv 5 8. évfolyam számára Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési,

Részletesebben

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3. Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3. Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3 Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet

Részletesebben

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú HEFOP/2005/3.1.3. Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra Esélyegyenlőség biztosítása a kompetencia-alapú tudást megalapozó oktatás bevezetésével a Ferencvárosban A projekt célja A Ferencvárosi Általános

Részletesebben

0644. MODUL SZÁMELMÉLET. Közös osztók, közös többszörösök KÉSZÍTETTE: PINTÉR KLÁRA

0644. MODUL SZÁMELMÉLET. Közös osztók, közös többszörösök KÉSZÍTETTE: PINTÉR KLÁRA 0644. MODUL SZÁMELMÉLET Közös osztók, közös többszörösök KÉSZÍTETTE: PINTÉR KLÁRA 0644. Számelmélet Közös osztók, közös többszörösök Tanári útmutató MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály

Részletesebben

TANANYAGBEOSZTÁS TÁMOP 3.1.4. 08/2-2008-0149

TANANYAGBEOSZTÁS TÁMOP 3.1.4. 08/2-2008-0149 TANANYAGBEOSZTÁS TÁMOP 3.1.4. 08/2-2008-0149 A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán Implementáló pedagógus: Filepné Fábián Anna Implementációs terület: Kompetencia alapú

Részletesebben

SZKA_101_29 Barátaink az állatok. A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1.

SZKA_101_29 Barátaink az állatok. A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. SZKA_101_29 Barátaink az állatok Én és a világ A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYAM 298 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanári

Részletesebben

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ 2010. A magyar iskolai tehetséggondozásnak jelentős értékei vannak, ezzel Európa élvonalában vagyunk a nemzetközi értékelések alapján, de ahhoz, hogy

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

Múlt, jelen, jövő. A múltban már ott a jelen és csírázik a jövő. A jelenben még él a múlt és belép a jövő. A jövő gyökere a múltból, jelenből szívja életét. Mácz István Kora gyermekkori tehetséggondozás

Részletesebben

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Bartháné Jáger Ottília, Holndonnerné Zátonyi Katalin, Krivánné Czirba Zsuzsanna, Migléczi Lászlóné MISKOLC 2015 Összesített

Részletesebben

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson amatematikáról, mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

Matematika. 1 4. évfolyam. Vass Lajos Általános Iskola Helyi tanterv Matematika 1 4. osztály

Matematika. 1 4. évfolyam. Vass Lajos Általános Iskola Helyi tanterv Matematika 1 4. osztály Matematika 1 4. évfolyam Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi

Részletesebben

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.03. Matematika az általános iskolák 5 8.

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.03. Matematika az általános iskolák 5 8. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.03 Matematika az általános iskolák 5 8. évfolyama számára Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet

Részletesebben

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Matematika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3. alapján 1-4. évfolyam 2 MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja,

Részletesebben

LOGIKA 1-4. évfolyam

LOGIKA 1-4. évfolyam Logika 1-4 osztályban 1. LOGIKA 1-4. évfolyam Logika 1-4 osztályban 2. Logika 1-4 osztályban Általánosságban a tantárgyból Iskolánkban ezt a tantárgyat a kerettantervi rendelet szabadon tervezhető óráiból

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz TARTALOMFEJLESZTŐK FELADATAI Koczor Margit Budapest, 2013. 09.

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,

Részletesebben

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható

Részletesebben

Útmutató a Matematika 1. tankönyv használatához

Útmutató a Matematika 1. tankönyv használatához Útmutató a Matematika 1. tankönyv használatához ELŐSZÓ Kedves Tanító Kollégák! Ebben a rövid útmutatóban összefoglaljuk azokat a szerintünk alapvető tudnivalókat, amelyek az 1. évfolyam matematikaóráinak

Részletesebben

Tanmenetjavaslat. Téma Óraszám Tananyag Fogalmak Összefüggések Eszközök Kitekintés. Helyi érték, alaki érték. Számegyenes.

Tanmenetjavaslat. Téma Óraszám Tananyag Fogalmak Összefüggések Eszközök Kitekintés. Helyi érték, alaki érték. Számegyenes. Heti 4 óra esetén, 37 tanítási hétre összesen 148 óra áll rendelkezésre. A tanmenet 132 óra beosztását tartalmazza. Heti 5 óra esetén összesen 37-tel több órában dolgozhatunk. Ez összesen 185 óra. Itt

Részletesebben

IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével

IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével Jó gyakorlatunk célja módszertani képzés, szakmai konzultáció illetve bemutató órák keretében megmutatni

Részletesebben

TÁMOP-3.1.4./08/-2009-0153 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben (projektzáró) 2010.08.27.

TÁMOP-3.1.4./08/-2009-0153 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben (projektzáró) 2010.08.27. TÁMOP-3.1.4./08/-2009-0153 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben (projektzáró) Készítette: Nagyközségi Pogány Önkormányzat Gyuláné szakmai Nyírábrány vezető 2010.08.27.

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA PERESZTEG

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA PERESZTEG KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA PERESZTEG Az iskola neve: ÁLTALÁNOS ISKOLA PERESZTEG Az iskola címe:9484 PERESZTEG Fİ u.76 Az iskola OM azonosítószáma: 030679 Személyi feltételek Pedagógusok

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

MATEMATIKA C 6. évfolyam

MATEMATIKA C 6. évfolyam MATEMATIKA C 6. évfolyam 1. modul KŐ, PAPÍR, OLLÓ ÉS A SNÓBLI Készítette: Köves Gabriella MATEMATIKA C 6. ÉVFOLYAM 1. MODUL: KŐ, PAPÍR, OLLÓ TANÁRI ÚTMUTATÓ 2 A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály

Részletesebben

MATEMATIKA 1-2.osztály

MATEMATIKA 1-2.osztály MATEMATIKA 1-2.osztály A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani

Részletesebben