SZAKDOLGOZAT MISKOLC Bátki Andrea

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT MISKOLC 2015. Bátki Andrea"

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT MISKOLC 2015 Bátki Andrea

2 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR JOGTÖRTÉNETI TANSZÉK / RÓMAI JOGI TANSZÉK ZSIDÓELLENES RENDELKEZÉSEK MAGYARORSZÁGON KÖZÖTT SZERZŐ: BÁTKI ANDREA IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK NAPPALI TAGOZAT KONZULENS: DR. SÁRY PÁL EGYETEMI DOCENS MISKOLC 2015

3 UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF LEGAL HISTORY / DEPARTMENT OF ROMAN LAW ANTI-SEMITIC PROVISIONS IN HUNGARY BETWEEN AUTHOR: ANDREA BÁTKI PUBLIC ADMINISTRATION MANAGEMENT FULL TIME COURSE CONSULTANT: PÁL SÁRY DR. ASSOCIATE PROFESSOR MISKOLC 2015

4 Tartalomjegyzék Bevezetés... 5 I. Németország, Hitler és a náci ideológia... 7 I/1. A holokauszthoz vezető események Németországban... 8 II. Az ellenforradalom időszaka Magyarországon II/1. Numerus clausus II/2. Zsidótörvények Magyarországon II/3. Zsidótörvények fogalma III évi XV. törvénycikk a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról III/ évi IV. törvény a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról III/1./A. Strómanság vagy más néven színleges iparűzés III/ évi XV. törvénycikk III/ évi IX. törvénycikk a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól IV. Munkaszolgálat IV/ évi II. törvénycikk IV/2. Az évi XIII. törvénycikk az ügyvédekre, az ügyvédjelöltekre és az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról V. A magyar holokauszt V/1. Zsidó tanácsok V/2. DEGOB - Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság V/3. Visszaemlékezések V/4.A túlélők társadalomba való beillesztése Magyarországon Összegzés Irodalomjegyzék Jogszabályjegyzék Internetes források

5 Bevezetés Az értekezésem célja, mint ahogy azt már a címe is elárulja, a Magyarországon létrehozott jogkorlátozó, illetve jogfosztó zsidóellenes rendelkezések bemutatása 1938 és 1944 között. Az említett időszakon kívül persze nélkülözhetetlennek tartom, hogy a továbbiakban megemlítsek néhány korábbi előzményt illetve jogszabályt Németországban és Magyarországon egyaránt, ami kitűnő alapjául szolgálhatott a később kialakult eseményeknek. A jogszabályokon keresztül betekintést nyerhetünk az abban az időben az országban uralkodó borzasztó helyzetekbe, illetve összehasonlíthatjuk a jelenlegi rendszerrel. Itt felmerül a kérdés, hogy a hatalmon lévő kormány akkori intézkedései mennyire voltak helyesek, illetve miként befolyásolták ezzel az ország életét. A továbbiakban a törvényeken kívül az akkori életkörülményekre, és persze a túlélők tapasztalataira is nagy hangsúlyt fektetek, mivel véleményem szerint elengedhetetlen, hogy megismerjük a múlt történéseit, az ebben a rendszerben élt emberek szemszögéből is. Továbbá szembeállíthatjuk egymással a kormánypártok és az ebben az időben a hazánkban élt zsidóközösség akaratát és igényeit. Manapság hazánkban már el sem tudjuk képzelni, hogy embereket deportáljanak az országból, vagy akár az alapvető jogaikat korlátozzák. Azonban, az akkoriban hatalmon lévő kormány ezt bevezette és meglehetősen radikális módon. Sőt mi több, érdekes momentumnak találom a közigazgatás akkori működését, például a hatóságok, a rendőrség és különösen a csendőrség munkáját és viselkedéskultúráját, ahogy alkalmazkodtak a kialakult körülményekhez, hiszen a segítségük kétségkívül meghatározónak bizonyult a parancsok végrehajtásában. Nagyon fontosnak tartom, hogy ne csak a pozitív, kedvező eseményekkel legyünk tisztában az országunkat illetően, hanem az esetleges hibákkal és borzalmakkal is, hiszen sokat tanulhatunk belőle a jövőre nézve. Azonfelül választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy kik a felelősek, miért és hogyan hajthatták végre a kiadott utasításokat. Továbbá feltárom néhány akkoriban működő segítő szervezet munkáját, ilyen például a DEGOB 1 - ahol a hazatérők visszaemlékezéseit vették jegyzőkönyvbe vagy a Joint 2 nevű 1 DEGOB: Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság 2 Joint (angol): American Jewish Joint Distribution Committee - amerikai zsidó segélyszerv 5

6 segélyszervezet, ahol szociális támogatásokkal segítették a hazaérkező túlélőket. Ezenkívül fontosnak tartottam megemlíteni a deportáltak társadalomba való beillesztését és az életüket a holokauszt megélése után. Ha feltárjuk a történéseket, le lehet vonni a következtetést, hogy mit lehetett volna másképp csinálni, esetleg miként lehetett volna teljesen, vagy részben csökkenteni az ebben az időszakban áldozatul esett emberek számát. Érdemes feltérképezni a tényeket minden oldalról és szemszögből, mert csak a különböző nézeteket, illetve eseményeket ütköztetve kaphatunk reális képet erről az antiszemita időszakról. 6

7 I. Németország, Hitler és a náci ideológia A vég azonban az lesz, hogy egy ilyen néptől egy napon elveszik a létezés jogát a világon.(...) Egy erősebb nem a gyengét elűzi, mivel az életre való törekvés végső formájában mindig szét fogja törni az úgynevezett humanizmus minden nevetséges kötelékét, hogy helyére engedje lépni a természet humanitását, amely megsemmisíti a gyengét, hogy helyet adjon az erősnek.(...) Végül azonban mindig csak az önfenntartás ösztöne győz. Alatta az úgynevezett humanitás, mint az ostobaság, gyávaság és beképzelt mindentudás keverékének kifejeződése, úgy olvad el mint a hó a márciusi napon. Az emberiség örök harcban nőtt nagyra, az örök békében pusztul el." 3 (Adolf Hitler) A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) megjelentette a 25 pontos programját 1920 februárjában. A náci ideológia leginkább a 19. század második felétől megjelenő nacionalista, rasszista, antiszemita, keresztényellenes, majd antibolsevista eszmék ötvözeteként volt jellemezhető." 4 Hitler szerint akárcsak a természetben az állatok között, úgy az emberek között is folytonos küzdelem zajlik és abból csak a legerősebb faj kerülhet ki győztesen. Az erős elnyomja a gyengét. A nemzetiszocialista, vagy rövidebben náci párt programja elítélte az első világháborút lezáró versailles-i békét. A 25 pontos programból hét tartalmazott zsidóellenes kitételeket. A zsidók nem lehetnek néptársak és állampolgárok, a zsidó bevándorlókat távolítsák el az országból, számolják fel a kamatrabszolgaságot, államosítsák a főleg zsidó tulajdonban lévő áruházakat, a németül megjelenő újságoknál csak nem zsidók lehessenek szerkesztők, az irodalmat és kultúrát tisztítsák meg az idegenektől stb.)." Az 1923-ban történő sörpuccs után Hitler börtönbe került, itt megírta a Mein Kampf (Harcom) című könyvét ami összefoglalta az általa képviselt ideológiát. A Mein Kampf folytatása volt a Zweites Buch ami szintén antiszemita kitételeket tartalmazott, a zsidókat különböző negatív jelzőkkel illette, például vérszopó, parazita, áruló, gaz és egyéb más hasonló szavakkal. Azzal vádolta a zsidókat, hogy a fő céljuk és tervük a világuralomra törés. 5 Az alábbiakban pedig kifejtek néhány történelmi eseményt illetve jogszabályt, ami végül a holokauszthoz vezetett. 3 Adolf Hitler: Mein Kampf, München, 1943, 145. és 147. o

8 Adolf Hitler I/1. A holokauszthoz vezető események Németországban január 30.-án Hindenburg 6 köztársasági elnök megbízta Hitlert a koalíciós kormány megalakításával. Fontos megemlíteni, hogy februárban, egy törvénnyel Németországban hatályon kívül helyezték a weimari alkotmány alapjogait. 7 Míg hazánkban folyamatosan bővítették a kormány hatáskörét, addig Németországban 6 Paul Ludwig Hans Anton von Beneckendorff und von Hindenburg: német tábornok, köztársasági elnök 7 A birodalmi elnök rendelete a nép és állam védelméről, Reichstagsbrandverordnung február 28.-án lépett hatályba Németországban. A rendeletben a weimari alkotmányban rögzített alapjogokat a következő intézkedésig hatályon kívül helyezték, így lehetőség nyílt a személyes szabadságnak, a véleménynyilvánítás szabadságának, a gyülekezési, a sajtó- és az egyesülési jognak a korlátozására, továbbá a postai, a levél-, a távíró- és telefontitokba való beavatkozásokra, a házkutatásokra és az elkobzásra, valamint a tulajdonjog korlátozására is. Frotscher-Pieroth, 1997, o. - hivatkozva: Lehotay Veronika, Szabadságjog-megvonó intézkedések a Horthy-korszakban, különös tekintettel a zsidótörvényekre, PhD értekezés, Miskolc, 2012, 27.o. 8

9 megjelent a felhatalmazási törvény Ermächtigungsgesetz aminek segítségével tulajdonképpen a kormány jogosulttá vált birodalmi törvények kibocsátására. 8 Azonban a törvényt igazából Hitler akarata és elgondolása szerint értelmezték. 9 Hitler a legerősebb párt vezéreként, legálisan került hatalomra, ezzel a jogával pedig csak később, fokozatosan kezdett visszaélni. 10 Márciusban már megnyílt Dachauban az első koncentrációs láger és ezenkívül internáló táborok és rengeteg börtönt építettek fel országszerte. Az első zsidótörvények áprilisban jelentek meg, amelyek egyre több helyről tiltották el a nem "árja" származású állampolgárokat. A nem árja" származást így határozta meg a törvény: aki nem árja, nevezetesen zsidó szülőktől vagy nagyszülőktől származik. Elegendő kritérium, ha az egyik szülő vagy nagyszülő nem árja." 11 Később a legtöbb politikai pártot, szociáldemokrata pártot, szakszervezetet feloszlatták. Náci egyesületeket hoztak létre és ide osztották be a szakmai, ifjúsági szervezeteket, vagy például a keresztény autós- és lovas egyleteket. Kötelezővé tették az iskolákban a Hitlerjugend 12 (Hitleri Ifjúság) tagságot, a lányok és a nők számára létrehoztak külön szervezeteket. Goebbels 13 vezetésével megszervezték a propagandaminisztériumot, a náci program hatékonyabbá tétele érdekében ban szervezték meg a Gestapo nevű Állami Titkosrendőrséget ami ügyelt Németország belső biztonságára. A Gestapo sikeresen kiépített egy több tízezer főből álló besúgóhálózatot. Tulajdonképpen bárkit börtönbe zárhattak, meghurcolhattak, aki állításuk szerint gyanúsan viselkedett. 14 Tehát a razziák a Gestapo hatáskörébe tartoztak. Két fázisra osztható az áldozatok összeszedése: az első fázisban a listákat hitközségek által szerezték, a másodikban pedig már különböző nyilvántartásokon keresztül is hozzá tudtak jutni júniusában, az ún. hosszú kések éjszakáján" az SA 16 vezérkar meggyilkolásával Hitler hatalma komolyan szilárdulni kezdett. Ezt követően Hindenburg köztársasági elnök meghalt, majd pedig augusztus 2.-án Hitler mint Führer és kancellár Németország minden 8 Németh István: Demokrácia és diktatúra Németországban Összegzés és dokumentumok. A Harmadik Birodalom kötet. L Harmattan Kiadó. Budapest, o. 9 Carl Schmitt álláspontját idézi: Pólay Elemér: A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. Ludvig István Könyvnyomdája. Miskolc, o. - hivatkozva: Lehotay: i. m. 28.o. 10 Bernd Jürgen Wendt: 1933 január 30. Legális forradalom, in. A Hitler Rejtély, Rubicon Tematikus Könyvek, Rubicon Kiadó, 2006, 16.o. 11 Saul Friedländer: A náci Németország és a zsidók , Múlt és Jövő Könyvkiadó, Budapest, 2013, 9.o. 12 Hitlerjugend: A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt 1922 és 1945 közötti ifjúsági szervezete 13 Joseph Goebbels ( ): német politikus, Hitler leghűségesebb híve Raul Hilberg: Az európai zsidók elpusztítása, K.u.K. Kiadó, Budapest, 2014, 213.o. 16 SA: Sturmabteilung - jelentése: rohamosztag 9

10 hatalmát saját kezében volt képes összpontosítani. Tehát ebből következően megállapíthatjuk, hogy tejhatalomra tett szert a hadsereg vagy a törvényhozás szempontjából is egyaránt. Megalakult a Wehrmacht, 17 így márciusban sorozást indítottak. 18 Majd a náci rendszer megszilárdulását segítette elő a gazdasági válságot követő gazdasági élénkülés is őszén a Gesetz zum Schutze des deutschen Blutes und der deutschen Ehre " vagyis az ún. "A német vér és becsület védelméről" című törvény betiltotta a zsidók és nem-zsidók közötti házasságot és nemi kapcsolatot. Zsidónak számítottak a zsidó vallásúak illetve akiknek két vagy több nagyszülője az izraelita felekezethez tartozott. Rengeteg jogkorlátozás irányult a zsidókra. Például 1938-ra a diplomával rendelkező zsidók nem gyakorolhatták többé foglalkozásukat, sőt zsidó orvos csak zsidó beteget gyógyíthatott, vagy például a könyvtárakból is kitiltották azokat a műveket, amelyek zsidó szerzőktől származtak. Kitiltották őket a gyógyüdülőkből, strandokból, mozikból, színházakból. Továbbá Goebbelstől jött a javaslat, hogy legyenek Csak zsidóknak!" feliratú padok, hogy a parkokban a német anyák mellé ne üljenek le zsidók és esetleg ne keltsenek ellenségeskedést. Később már a jogosítványuktól is megfosztották őket, sőt a zsidó gyerekek, csak zsidó iskolába járhattak. Nyilvános helyeken való tartózkodásukat is megszabták, hogy összesen hány óra lehet egy nap tól a személyi okmányokban is szükséges volt feltüntetni, ha valaki zsidónak számított. A férfiakéban az Israel", a nőkében pedig a Sarah" nevet kellett feltüntetniük. Az egyre nagyobb feszültség és diszkrimináció hatására a zsidók tömeges kivándorlásba kezdtek ig körülbelül 170 ezer zsidó hagyta el Németországot, akik pedig maradtak, azoknak egy része a megszorító jogfosztó intézkedések eredményeként segélyekből élt. Majd létrejött az Anschluss, 20 Ausztria Németország része lett, ahol 187 ezer zsidó élt. Így tulajdonképpen a kivándoroltak ellenére ismét körülbelül annyi zsidó képezte az ország részét, amennyi 1933-ban volt. 17 Wehrmacht - jelentése: véderő, Németország fegyveres ereje között 18 Friedländer: i. m o. 19 Friedländer: i. m o. 20 Anschluss : 1938-ban Ausztria a Harmadik Birodalomhoz lett csatolva a német nemzetiszocialista uralom alatt 10

11 A továbbiakban még keményebb lépéseket tettek, a Gestapo ezreket vitt koncentrációs táborokba, zsidó tulajdonban lévő boltokat törtek fel, illetve lakásokat fosztogattak vagy éppen polgárokat bántalmaztak. Itt még sokan a helyzet pozitív változásában bizakodtak, azonban ez még csak a kezdete volt a későbbi brutalitásnak. Auschwitz-Birkenau, készítette: Bátki Andrea 1938 novemberében a náci bánásmód miatt egy elkeseredett zsidó férfi lelőtt Párizsban egy német diplomatát. Ezek után egy államilag felállított pogromsorozat indult az egész birodalomban, a betört kirakatüvegek szilánkjairól "Kristályéjszakának" nevezett cselekmény során 191 zsinagógát és 7500 zsidó boltot fosztottak ki és gyújtottak fel. A legtöbb menekülni próbáló zsidó nem talált olyan országot, ahol befogadták volna. A kimenekülő zsidók útlevelét megjelölték, ez volt a "J" (Jude tehát zsidó) jelölés. Mintegy félmillió zsidó vándorolt ki Németországból valamint Ausztriából és Csehországból. 21 Ezekből az intézkedésekből világosan kiderül Hitler elhatározása, egyértelművé tette, hogy teljes mértékben meg akarja tisztítani az országot a zsidóktól, ha kell bármilyen áron. Bizonyos rendelkezései mintául szolgálhattak a későbbi magyar

12 jogszabályoknak ezt bizonyítja a zsidók és nem-zsidók közti házasságról szóló törvény is, amit a korábbiakban említettem. A következőkben rátérek a magyarországi eseményekre, illetve a magyar holokausztot közvetlenül megelőző évekre és a jogi intézkedésekre. 1. Auschwitz, Készítette: Bátki Andrea II. Az ellenforradalom időszaka Magyarországon A háború utáni zűrzavarból gróf Bethlen István és az 1919 február 19-én létrehozott Nemzeti Egyesülés Pártja körül szerveződő liberális konzervatív, többségében antidemokrata csoportosulások továbbá a különböző radikális jobboldali, antiliberális és antiszemita csoportok próbálták kivezetni az országot." 22 Az alapvető különbség a csoportok között, hogy a radikális jobboldal elsősorban erős törvényi szabályozást, tehát a zsidók jelentős korlátozását követelte, a Bethlent 22 A radikális jobboldali csoportosulások már a tízes évektől kezdve szervezkedtek ( politikai katolicizmus és a keresztényszocialisták jobboldala, A Cél és az Új Nemzedék körüli csoportok stb.), míg a Bethlen körül gyülekező politikai elit a Károlyi-kormányzattal és a vörös diktatúrával szemben szerveződött meg folyamatosan 1918 végétől Ezekről a politikai irányzatokról részletesen lásd Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris, Budapest, 1999, és o. 12

13 követők pedig ennél sokkal óvatosabb, finomabb módszerekben hittek a zsidóság kérdését illetően, viszont az izraelita vallású embereknek háttérbe szorításával valamennyien egyetértettek után új korszak következett Magyarországon. A vallás jelentősége egyre nagyobb szerepet kapott, mint ahogy a társadalmilag hasonló színvonalú sok más közép-európai országban is. 24 Azok az emberek, akik a zsidó származású politikai elit tagjai voltak és az októberi forradalomban is részt vettek, mint például ( Jászi Oszkár, Szende Pál, Lukács Lajos, Böhm Miklós, Hatvany Lajos, stb.) emigrációba vonultak. 25 Ők tehát eltűntek a magyar politikából, és ez is később inkább negatív benyomást keltett a zsidó emberekre nézve. A hazai zsidók nagy része általában az aktuális rezsim mellé állt, passzívan figyelték az eseményeket, féltek az esetleges megtorlásoktól. A szegedi Antibolsevista Comité létrehozásában zsidók is részt vettek például ( Biedl Samu, Schweiger Miksa, stb. ). 26 Ekkor azonban már éles viták folytak arról, hogy érdemes-e a zsidókat a kormány munkájába bevonni, mert ahogy Zadravecz páter 27 is megfogalmazta - a zsidósággal való leszámolás aligha kerülhető el. 28 Ez később be is igazolódott, a fehérterror azonban elsősorban az ún. proletárdiktatúra vezetői és a vidéki képviselői ellen irányult akik között nagy számban voltak zsidók vagy zsidó származásúak." 29 Horthy később belátásai szerint jobbnak látta, ha bejelenti hogy: A zsidóüldözések ügyében, melyek felelőtlen elemeknek a bűnei, a legszigorúbb vizsgálatokat indítottam, a bűnösöket, a tetteseket és uszítókat egyaránt, amennyiben a hadseregemhez tartoznak, haditörvényszék elé állítom őket, és őket a Magyar Nemzeti Hadsereg kebeléből örökre kizárom, egyébként magától értetődőnek tartom 23 Gyurgyák János: A Zsidókérdés Magyarországon, Osiris, Budapest, 2001, 110.o. 24 Kónya István: A magyar református egyház felső vezetésének politikai ideológiája a Horthykorszakban, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 55.o. 25 Litván György: Irányzatok és viták a bécsi magyar emigrációban. In: Októberek üzenete. Válogatott történeti írások., Osiris, Budapest, 1996, o. 26 Lásd erről részletesen Kelemen Béla munkáját: Adatok a szegedi ellenforradalom és a szegedi kormány történetéhez Naplójegyzetek és okiratok. Mars Grafikai Műintézet, passim, Szeged, Zadravecz János István ( ) : szegedi katolikus püspök 28 Zadravecz páter 1919 június 1-jén az alsóvárosi templomban tartott istentiszteleten kijelentette, hogy a zsidók között "disztingválni" kell, nevezetesen, szerinte vannak magyar zsidók, és vannak bevándorolt zsidók. Míg az előbbiekben él a hazaszeretet, addig az utóbbiak internacionalisták, akik csak "kiuzsorázni jöttek bennünket". Uo.203.o. Lásd ehhez még Zadravecz István naplóját (Borsányi György {szerk.}: Páter Zadravecz titkos naplója. Kossuth, Budapest, 1967). 29 Gyurgyák: i. m. 113.o. 13

14 hogy mindenféle pogromot, felekezeti üldözést és egyéni akciót kérhetetlen szigorral kell elnyomni" 30 Ezután megkeresték őt a Magyar Zsidók Országos Szövetségének tagjai, akik saját lojalitásukat ígérve cserébe, a zsidóüldözések megszüntetését és a rend helyreállítását kérték. Ebbe persze beletartozott az anyagi támogatás is. A legtöbb hitközség is követte a Magyar Zsidók Országos Szövetségének taktikáját, azonban a káosz továbbra is fennállt, 1919 eleje és 1920 nyara a magyar történelem egyik mélypontja. Paradox módon a magyar politika és társadalom helyreállítását szolgálta volna az évi XXV. törvénycikk, ami röviden numerus clausus néven vált ismertté. 31 II/1. Numerus clausus évi XXV. törvénycikk a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról" 1. A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra az 1920/21-ik tanév kezdetétől csak oly egyének iratkozhatnak be, kik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak oly számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható. Az egyes karokra (szakosztályokra) felvehető hallgatók számát az illetékes kar (a műegyetemen a tanács) javaslata alapján a vallás és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. 30 A Múlt És Jövő november 1-jei számában megjelent szöveget idézi Gonda: i. m. 196.o. Horthy szerepére a fehérterrorban lásd Ormos Mária adatait (Ormos:i. m o.). 31 Gyurgyák: i. m. 117.o. 14

15 Rendkívüli hallgatók csak abban az esetben vehetők fel, ha a hallgatóknak az előző bekezdésben foglaltak szerint megállapított létszáma rendes hallgatókkal nem telt volna be és csak a megállapított létszám-kereten belül..." 32 A numerus clausus Magyarországon az évi XXV. törvénycikk közkeletű megnevezése szűkebb értelemben. 33 Az 1920-ban berendezkedő Horthy-rendszer vezette be. Maga a törvény ugyan nem 1938 és 1944 között keletkezett, de ezt tartják nem csak Magyarország, hanem Európa egyik első olyan jogkorlátozó rendelkezésének ami a zsidó emberek ellen irányult. Elvileg a zsidók 1867 óta izraelita vallású magyaroknak számítottak, így nem érintette volna őket az előírás, de a jogszabály végrehajtási utasítása, a zsidóságot nemzetiségnek minősítette. A zsidótörvények előzményének is tekinthetjük. 34 Bár a zsidó szó konkrétan nem szerepel benne, de a későbbi törvények ennek a szemléletmódnak a folytatását képezik. Jó alapot adott a későbbi években hozott még súlyosabb jogfosztó intézkedések számára. másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctized részét. (1920. évi XXV. tc.) 35 Tágabb értelemben a numerus clausus az egyetemi hallgatók felvételének korlátozását jelentette. 36 Tulajdonképpen a zsidók egyetemekről való részleges kizárását foglalta magába. A törvény életbeléptetésével a magyar zsidóság Kovács M. Mária: Liberalizmus, radikalizmus, antiszemitizmus. A magyar orvosi, ügyvédi és mérnöki kar politikája 1867 és 1945 között. Helikon Kiadó. Budapest, o. 34 Vértes Róbert: Magyarországi zsidótörvények és rendeletek , Polgár Kiadó, Budapest, 1997, 8.o Az oktatási rendszerben a 19. század folyamán bekövetkezett változások vezettek Európa több országában is az értelmiségi túltermeléshez és az ehhez szorosan kapcsolódó értelmiségi munkanélküliség problémájához. A magas képzettséget igénylő állások száma nem változott párhuzamosan az egyetemekről kikerülő diplomások számával. A két világháború közötti időszakban ezért Európában több ország is vezetett be az egyetemi hallgatók számának korlátozását előíró rendelkezéseket, annak érdekében, hogy megakadályozzák az értelmiségiek körében létrejött feszültségek kiéleződését. Norvégiában 1926-ban korlátozták az orvosi és a műszaki egyetemekre felvehető hallgatók létszámát. Finnországban az 1930-as években vezettek be egyfajta részleges numerus clausus rendszert. Lengyelországban is felmerült a diszkriminatív intézkedés bevezetésének a lehetősége, de a hazai és a nemzetközi tiltakozás hatására erre nem került sor. Ezek a jogszabályok azonban egyik országban sem tartalmaztak a magyarországi törvényhez hasonló diszkriminatív rendelkezéseket. Kovács M.: i. m o. 15

16 nyilvánosan politikai kampányt indított a jogszabály visszavonása érdekében. Ez a lépés azzal magyarázható, hogy a törvény a zsidó fiatalság továbbtanulási lehetőségeinek megvonásával elvette a lehetőséget a szabad pályaválasztást illetően januárjában Sándor Pál, egy párton kívüli liberális zsidó képviselő a numerus clausus teljes visszavonását követelte és emellett egy saját egyetem megalapítására kért engedélyt a zsidó közösség számára. 38 További forrás nem szól arról, hogy esetleg a zsidó egyetem tervével kapcsolatban később komolyan foglalkoztak volna, viszont a magyarországi zsidó fiatalság közben külföldi egyetemekre volt kénytelen menni tól több ezren tanultak osztrák, német, csehszlovák és olasz egyetemeken. 39 Ezután a későbbiekben több zsidóellenes jogfosztó rendelkezés is született. II/2. Zsidótörvények Magyarországon évi XXV. törvénycikk a tudományegyetemekre, műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról évi XV. törvénycikk a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról évi IV. törvénycikk a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról évi VIII. törvénycikk a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott évi XXVI. törvénycikkben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghosszabbításáról évi XVIII. törvénycikk a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területen országgyűlési képviselők választásáról évi XIX. törvénycikk a törvényhatósági bizottsági tagsági jogról 37 Nathaniel Katzburg: Zsidópolitika Magyarországon , Bábel Kiadó, Budapest, 2002, 57.o. 38 Nemzetgyűlés Napló, , 18. kötet 392.o. (1924. január 4.) lásd még Bethlen Pál (szerk.), A magyar zsidóság almanachja, Numerus Clausus, Budapest, 1925, A Magyar Zsidóság Almanachja Kiadó, o. 39 Katzburg: i. m. 58.o. 16

17 évi IV. törvénycikk a kishaszonbérletek alakításának, kisbirtokok és házhelyek szerzésének előmozdításáról s más földbirtok politikai rendelkezésekről évi XVII. törvénycikk a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott évi XXVI. törvénycikkben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghosszabbításáról évi XIX. törvénycikk művészeti kamarák felállításáról és szervezetük megállapításáról évi XXVII. törvénycikk a keresztény vallásfelekezetek egyház nagyjainak és képviselőinek felsőházi tagságáról évi XXXI. törvénycikk a törvényhatósági bizottsági tagsági jogról évi XXXIX. törvénycikk az egyetemi és főiskolai hallgatók felvételének szabályozásáról évi XI. törvénycikk a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott évi XXVI. törvénycikkben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghosszabbításáról, valamint az évi XXVI. törvénycikk 7. - a értelmében alakított országos bizottság tagjai számának újabb felemeléséről évi XIII. törvénycikk az ügyvédekre, az ügyvédjelöltekre és az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról évi XV. törvénycikk a házassági jogról szóló évi XXXI. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről évi XIX. törvénycikk a törvényhatósági bizottsági és a községi képviselőtestületi tagsági jogról, továbbá a gyakorlati közigazgatási vizsgára vonatkozó átmeneti szabályokról évi IV. törvénycikk az orvosi rendtartásról szóló évi I. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről évi VIII. törvénycikk az izraelita vallásfelekezet jogállásának szabályozásáról évi XI. törvénycikk a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott évi XXVI. törvénycikkben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghosszabbításáról 17

18 évi XII. törvénycikk a városi orvosokról, a községi orvosokról és a körorvosokról, valamint egyes közegészségügyi rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről évi XIV. törvénycikk a honvédelemről szóló évi II. törvénycikk, valamint az évi világháború tűzharcosai érdemeinek elismeréséről szóló évi IV. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről évi XV. törvénycikk a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól II/3. Zsidótörvények fogalma Azokat a törvényeket nevezzük zsidótörvényeknek, amelyek az 1938 és 1942 közötti illetve 1920-ban a törvények által zsidónak minősített személyek, jogi helyzetét szabályozták. 40 Az emberek között különbséget tettek attól függően, hogy a zsidóság kategóriájába tartoznak-e. A zsidóság körébe tartozó embereket pedig alapvető jogaiktól fosztották meg. Összesen huszonkét zsidótörvényt alkotott a nemzetgyűlés, de nem csak ezek a törvények voltak jogkorlátozó jellegűek. 41 A különbség a zsidótörvények és a jogkorlátozó törvények között, hogy a zsidótörvények szűkebb kategória. A jogkorlátozó intézkedések minden állampolgárra kiterjedtek, míg a zsidótörvények csak az emberek egy bizonyos körére voltak hatályosak. További különbség még, hogy a zsidótörvények mindegyike diszkriminatív jellegű, míg a jogkorlátozó jogszabályokra ez nem minden esetben volt igaz, mint például a háború mint kivételes állapot esetében, a minden állampolgárra történő jogszűkítés nem volt diszkriminatív vonatkozású. A zsidótörvények köz- és magánjogi korlátozásokat is egyaránt tartalmaztak Németh István: i. m. 46. o. 41 Karsai László, A magyarországi zsidótörvények és rendeletek In: Molnár Judit (szerk.): A holokauszt Magyarországon európai perspektívában. Balassi Kiadó, Budapest, 2005, 141. o. 42 Lehotay: i. m. 33.o. 18

19 Ha kiemelünk néhány törvényt a fentebb felsorolt jogszabályok közül, illetve közelebbről megvizsgáljuk, tökéletes képet kapunk az akkori helyzetről és a hatalmat gyakorló kormány által célként kitűzött törekvésekről. attól még, hogy a magyar rendszer sem a nácizmus, sem a fasizmus, sem egyáltalán egy diktatúra jegyében nem írható le, hanem valahol a határszéleken botorkált, még nyugodtan lehetett olyan állam, ahol a jogot sokkal szűkebben mérték, mint egy korabeli átlagdemokráciában. (Ormos Mária) 43 III évi XV. törvénycikk a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról Ez az első zsidótörvény-javaslat 1938 április 8.-án került a képviselőház elé." 44 Jóval terjedelmesebb a numerus claususnál, tíz paragrafusból áll. Azon az alapvetésen alapult a törvény tervezete, hogy nemzeti szempontból ártalmas, a zsidók aránytalanul nagy jelenléte a gazdasági életben és a szellemi pályákon. A miniszteri indoklás 45 azt tartalmazta, hogy már 1884-ban ellenszenvet és tiltakozást váltott ki a zsidó jelenlét, aminek következtében a képviselők egy csoportja hivatalosan próbált megoldást találni a helyzetre, mert mindeközben a zsidók számra gyarapodott a fent nevezett szakmai pályákon. A törvény meghatározta, hogy a szellemi szabadfoglalkozású pályák állásainak mindössze 20%-át tehetik ki zsidók. Ez az arány meghaladta az összlakossághoz viszonyított zsidóságnak a 6%-os arányát. A tíz embernél többet foglalkoztató ipari, 43 Ormos Mária: Jelző és történelem. (Kérdések a Horthy-korszakról). Történelmi Szemle. 39. évfolyam. 2. szám o. hivatkozva: Lehotay: i. m. 27.o. 44 Katzburg: i. m. 90.o. 45 Katzburg: i. m. 90.o. 19

20 kereskedelmi, pénzügyi vállalatok zsidó értelmiségeinek a számát szintén 20%-ra maximalizálta a törvény. Azok a zsidók, akik a világháborúban kitüntetéseket szereztek, vagy a hősi hallottak özvegyei, illetve árvái valamint akik 1919 augusztusa előtt kitértek, mentesültek a törvény alól. 46 Itt már megjelentek a faji megkülönböztetés csírái. A polgári jogegyenlőség elvét egyértelműen sértette. 59 nem zsidó művész és értelmiségi tiltakozott ellene írásban, mint például Móricz Zsigmond vagy Kodály Zoltán, de nem sikerült eredményt elérniük. 47 III/ évi IV. törvény a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról Ez a törvény tekinthető a legradikálisabbnak az között hozott zsidótörvények tekintetében. A törvény gazdasági, politikai és szellemi téren egyaránt a zsidóság visszaszorítására fókuszált. Megmaradt még ugyan a vallási hovatartozási alap, viszont nagyrészt faji alapon határozta meg, hogy ki számított zsidónak. A jogszabály címe már alapvetően a zsidó szóval kezdődik, tehát itt már konkrétan, burkolt célzások nélkül fogalmazzák meg a jogi norma diszkriminatív jellegét. A zsidóságot fizikai-napszámos munkára szánták. A törvénycikk a keresztény úri középosztály és bizonyos feltörekvő rétegek érdekeit kívánta biztosítani." Terjedelmét tekintve jóval hosszabb, mint az előző zsidótörvény. Összesen huszonkilenc - ból épül fel. Az első három a jogszabály általános része, mert itt kerül sor az alapfogalmak meghatározására. Zsidónak minősült, aki önmaga, legalább egy szülője vagy legalább két nagyszülője az izraelita felekezet tagja volt a törvény hatálybalépésekor vagy az előtt." 48 Ha esetleg volt három generáció óta megkeresztelkedett zsidó család, akkor őket nem érintette a törvény. Egyre inkább 46 Katzburg: i. m o Gyurgyák: i. m. 145.o. 20

21 szabályozták a zsidók életlehetőségeit. Maximalizálták a számukat 20%-ról 6%-ra a szellemi pályákon, ami körülbelül megfelelt a zsidó lakosság össznépességen belüli arányának. Itt már megjelent a kivándorlás ösztönzése is, ami valószínűleg azzal magyarázható, hogy az alapvető problémát nem a zsidó lakosság számában, hanem sokkal inkább a társadalmi és gazdasági életben elfoglalt helyükben látták. 49 Öt nagyobb egységből áll. Az első egység 1-2. részletesen megmagyarázza ki tekintendő zsidónak. A törvény második egysége 3-4. politikai jellegű korlátozásokat tartalmazott, mint például a választójog gyakorlásának szűkítése. A harmadik egység, a gazdasági életben és a szabad pályaválasztásban történő korlátozásokat tartalmazza továbbá például az 5. az állami és a köztisztségek betöltését szabályozza. A 7. egyetemi felvétel lehetőségeit korlátozta, míg a 6.,8.és a 9. az ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarában való részvételt korlátozta. A 10. és 11. a zsidóság szerkesztőként, íróként és kiadóként való foglalkoztatását szabályozta. Olyan állást sem tölthettek be, ami hatással volt az adott intézmény szellemi irányvonalára. A pedig a kereskedői vagy ipari engedélyekkel kapcsolatos szigorításokat összegezte. A azokról a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási birtokokról intézkedett, amelyek zsidó tulajdonban voltak. A szintén korlátozta a bizonyos vállalatoknál alkalmazható zsidók létszámát, tehát visszahozta a numerus clausust. A negyedik rész, a 22. a kivándorlást szabályozta. A jogszabály ötödik része a szankciókat, illetve a törvény betartására vonatkozó rendelkezéseket foglalta össze. 50 Több mint 90 ezren maradtak állás nélkül, családtagokkal együtt pedig körülbelül 220 ezer ember életkörülményei rosszabbodtak. Teleki 51 meghatározó szerepet játszott a zsidósággal kapcsolatos törvények alakításában, úgy vélte hogy az embercsoportok egyaránt különböznek egymástól biológia és mentális szempontból is. 52 A zsidók olyan biológiai csoportokat alkotnak, amelyek különböznek a körülöttük élő emberektől,(...) tízből nyolc vagy kilenc esetben a zsidóról meg tudjuk mondani, hogy zsidó. Ez is bizonyítja, hogy a zsidóság, ahogyan mi nevezzük, faj." 53 Az egyházakat tekintve, az egyházfők támogatták a zsidóellenes jogszabályokat, csak a 49 Katzburg: i. m. 107.o. 50 Katzburg: i. m o. 51 Gróf Teleki Pál János Ede: ( ) Nagy múltú arisztokrata család sarja, Magyarország miniszterelnöke Katzburg: i. m o. 53 Teleki levele John A. Keysernek, február 13.-án: lásd "Paul Teleki and the Jewish Question in Hungary", Soviet Jewish Affairs, London, No.2 (1971.november). 109.o. 21

22 zsidó származású keresztények és a kereszténnyé vált zsidók iránt tanúsítottak némi aggodalmat. 54 III/1./A. Strómanság vagy más néven színleges iparűzés A 'stróman' vagy 'aladár' olyan nem zsidó családtag, barát vagy esetleg ismerős volt akinek papíron a nevére írták a vállalatot, így mentesülhettek a korlátozások hatálya alól. Mindkét fél jól járhatott, mivel a strómant jól megfizették a szolgálataiért, a tulajdonos pedig megtarthatta cégét és ezzel saját egzisztenciáját illetve el tudta látni családja szükségleteit. A gazdasági bűncselekmények körébe tartozott, aminek a második zsidótörvény nak kijátszása volt a célja. 55 A törvény kikerülése szinte önálló üzletággá, így a korrupció és a visszaélések melegágyává vált. 56 Az elkövetéshez legalább két személyre volt szükség. Az egyik csoportot olyan emberek képezték, akik kereskedelmi társaságok tulajdonosai, irányítói, részvényesei voltak és 'zsidónak' minősültek és ebből következően a törvény korlátozásai miatt nem láthatták volna el ezeket a feladatokat, a másik oldalt pedig azok alkották akik olyan jogosítványt, iparigazolványt szereztek ami hatósági engedélytől függött és olyan emberektől, akiknek volt hozzá jogosultsága. 57 A strómanság elkövetése során, legalább egy zsidónak minősülő személy vett benne részt aki az imént felsoroltak közül valamelyik kategóriába beletartozott, más néven 'szalmaembernek' is nevezték, mivel a német Strohman szóból ered Katzburg: i. m. 123.o 55 Lehotay: i. m. 298.o. 56 Gyurgyák: i. m. 153.o. 57 Lehotay: i. m.299.o

23 III/ évi XV. törvénycikk A házassági jogról szóló 1894:XXXI. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről A törvény négy részből állt, az első a házasságkötést megelőző kötelező orvosi vizsgálat, a második a házassági szerződéssel, a harmadik a feltételek tartalmazta a házasságérvénytelenítést illetően, a negyedikben került megtiltásra a 'zsidók' és 'nem-zsidók' közti házasságkötés. Az előbbi a német rendszer rendelkezéseiben is megjelent. A következőkben a negyedik részt vizsgálom meg. A jogszabály javaslat indoklásában a vegyes házasság tilalmát a "magyar nemzet faji tisztaságának megóvásával" támasztotta alá. 59 Bocsáry Kálmán 60 terjesztette elő a törvényjavaslatot és azt nyilatkozta hogy: a magyar fajközösséghez tartozók vérének és lelkének tisztaságát" segíti elő. 61 Érezhető a jogszabályon a német hatás, mert itt már rendelkezésre álltak olyan jogszabályok a jogalkalmazók számára a Harmadik Birodalomból, amikből meríthettek. A törvény zsidónak minősített mindenkit, akinek legalább két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. Kivéve ha ő és szülei kereszténynek születtek. Kizárólag a kormánypárt támogatta az előterjesztett törvényjavaslatot, a katolikus egyház is egyértelműen tiltakozott ellene. A tiltakozásukat azzal indokolták, hogy így olyan személyeket is kirekesztenek, akik már nem tartoznak a zsidó közösséghez. A Nyilaskeresztes Párt tagjai is ellenezték, bár ők már teljesen más indokkal érveltek. Nem találták elég radikálisnak a jogszabályt, az egyetlen kizárólagos megoldásnak a zsidó nép elkülönítését vagy kitelepítését látták. 62 Ghettót követelünk a zsidóság számára, jogi ghettót és tényleges ghettót követelünk, hogy az asszimilációnak még az árnyéka és az ábrándja is végleg és tökéletesen megszűnjék." A tiltakozások azonban nem voltak hatással a törvény sorsára amely július 2.-án elfogadásra került a képviselőház által, és a 59 Katzburg: i. m o. 60 Bocsáry Kálmán: országgyűlési képviselő ( Magyar Élet Pártja) 61 Katzburg: i.m o. 62 Katzburg: i. m o. 23

24 felsőházhoz került továbbításra. A felsőház elutasította a javaslatot és módosításokat eszközölt. Tehát így a 9. tartalma értelmében a zsidók nem köthettek házasságot nem-zsidókkal, a törvény azonban nem terjedt ki a nemmagyar nemzetiségűekkel kötött házasságokra. 63 Továbbá született olyan módosítás is, hogy az igazságügyi miniszter bizonyos különleges esetekben felmentést adjon a törvény szabályai alól. Az ilyen felmentés segítségével házasságot köthetett nem-zsidóval az a személy, akinek ugyan nagyszülei zsidók voltak, de azonban születésekor vagy legkésőbb hét éves korában megkeresztelkedett. 64 Emellett egy újabb rendelkezéssel bővítette a tervezetet, ezzel megtiltotta a házasságon kívüli kapcsolatot zsidó férfiak és jóravaló nem-zsidó magyar nemzetiségű nők között". A közös bizottság végül július 23.-án elfogadta jogszabályt, ami augusztus 8-án lépett életbe XV. törvénycikként. 65 III/ évi IX. törvénycikk a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól Három részből épül fel a törvénycikk. Az első a zsidó mezőgazdasági tulajdon tilalmáról szólt, a második a zsidók tulajdonában lévő magántulajdon kötelező átadását szabályozza, a harmadik rész pedig a kártérítés feltételeit tartalmazza. A törvény rendelkezései szerint, a zsidók és mellettük az ellenőrzés alatt álló részvénytársaságok illetve más testületek nem vehettek meg mezőgazdasági és kertészeti földtulajdont vagy pedig bármilyen falusi ingatlant. Kivételt képeztek az első világháborúban frontszolgálatot teljesítő, vagy a magas kitüntetésben részesült 63 Nem tekintendők magyar nemzetiségűnek a zsidó nő és a nem-magyar keresztény férfi házasságából születő utódok. Az ilyen házasság tehát faji szempontból nem jelentett veszélyt." 64 A javaslatot Szüllő Géza, a magyarországi szlovákság vezetője terjesztette elő. Katolikus lévén ő maga elutasította a törvénytervezetet és utalt a német, valamint az olasz törvényekre, amelyek bizonyos esetekben kivételt tettek. (FN , 288. o július 18.). Fel kell hívnunk ugyanakkor a figyelmet a német és a magyar mentesség közötti eltérésre. Németországban a mentességről jogi fórumon döntöttek, a döntést a bíróság hozta meg. Magyarországon azonban a mentesség miniszteri jóváhagyástól függött." 65 Katzburg: i. m o. 24

25 katonák illetve a hadirokkantak, mert őket részleges felmentés illette. A kárpótlás kifizetését, 3,5%-os át nem ruházható kötvényekben határozták meg, amelyek 30 év elteltével beválthatók. Maga a kisajátítást azonban már a kártérítés meghatározása előtt létrejöhetett. Tehát tulajdonképpen mindent elrendezett a földbirtokok gyors kisajátításának lebonyolítására, viszont a kompenzáció megállapítására nem fektetett nagy hangsúlyt. Ebből következően meghatározatlan időre elhalasztották a kártérítéseknek a kifizetését. Körülbelül 1 millió 570 ezer kat. holdra ezer kat. hold megművelés alatt álló területre és 600 ezer kat. hold erdőre becsülték 1942-ben a zsidók tulajdonában lévő földek nagyságát. 66 Először a kisebb kiterjedésű birtokok kisajátítása indult meg, a nagyobb kiterjedésű birtokok később következtek. A korábbi gazdasági rendelkezésekhez hasonlítva ami a zsidók ellen irányult nem járt olyan súlyos következményekkel. A kisajátított kisbirtokok számát tekintve azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni. Maga a törvény viszont inkább politikai természetű, mert a zsidók a földek birtoklását az egyenjogúság jelképének tekintették. Tehát ebből adódóan az emancipáció utolsó csíráit is elvették tőlük. 67 Ezt a jogszabályt nevezték a negyedik zsidótörvénynek, mert ez a jogszabály adta a legrészletesebb szabályozást az ingatlantulajdont illetően. Megszüntette a zsidók 1860-ban megszerzett földbirtokszerzési jogát. IV. Munkaszolgálat A munkaszolgálatnak a jogi alapját a honvédelmi törvény határozta meg, minden 14 és 70 év közötti férfi és nő számára egyaránt kötelezővé tette, hogy képességeihez mérten járuljon hozzá a haza védelméhez. A korábban említett törvények a zsidóság 66 "Lásd J. Lenz, 'Die Arisierung des ungarischen Gründbesitzes", Die deutsche Volks wirtschaft, No 30 (1943), Berlin, 938. o. A tanulmány Budapesten készült 1943 októberében november 18.-i beszámolójában Bánffy mezőgazdasági miniszter a Lenznél található számadatokkal jóval kisebb adatokat adott meg ezer holdról beszélt, az újonnan visszacsatolt Észak-Erdély és a Jugoszláviától visszaszerzett Bácska figyelembevétele nélkül. (lásd KN , 9. kötet, 336. o. ) Az eltérés oka valószínűleg abban keresendő hogy Lenznél a visszacsatolt területek adatai is szerepelnek, továbbá a miniszter csak a zsidó tulajdonként bejegyzett birtokokat vette számításba. "Ebből jelentette ki Bánffy - a folyó évben átengedésre köteleztünk 423 ezer kat. holdat." ) 67 Katzburg: i. m o. 25

26 gazdasági és társadalmi helyzetét nehezítették meg, míg a munkaszolgálatra vonatkozó jogszabályok a zsidó közösség fizikai létét súlyosbították. IV/ évi II. törvénycikk "(1) Nemére való tekintet nélkül minden olyan személy, aki tizennegyedik életévét betöltötte és hetvenedik életévét túl nem haladta, köteles arra, hogy a honvédelem érdekében testi és szellemi képességének megfelelő munkát végezzen. (2) A honvédelmi munkát mindenki maga köteles teljesíteni; a 96. esetét kivéve, helyettest állítani lehet. (3) A honvédelem érdekében jogi személyt is lehet céljának és szervezetének megfelelő munka teljesítésére kötelezni. A jogi személy a reá háruló honvédelmi munkát szervei és alkalmazottai munkaerejének felhasználásával és a munka ellátásához rendelkezésre álló saját eszközeivel köteles teljesíteni. (4) Az országos büntetőintézetekben és a bírósági fogházakban letartóztatott személyeket, valamint a javító-nevelőintézetek növendékeit az igazságügyminiszter engedélyével és rendelkezései szerint a jelen törvényben és más jogszabályokban meghatározott korlátozások nélkül lehet honvédelmi munkára alkalmazni." A kötelező munkaszolgálatra vonatkozó rendelkezéseket a 230. foglalja össze, azok a 21 ás 24 év közötti személyek akik katonai szolgálatra nem minősültek alkalmasnak, munkatáborba kötelezhetőek, aminek az egyszeri időtartama nem haladhatta meg a három hónapot, a törvény hatálya azonban azokra is kiterjedt, akiknek nem volt meghatározható a nemzetiségük. 68 Ebből következően a munkaszolgálat 1939 és 1940-ben még nem volt diszkriminatív jellegű, azonban később amikor hazánk viszonya Németországgal szorosabbá vált, ez az állapot megváltozott végére elkülönítették a zsidó munkaszolgálatosokat a nem-zsidó : II törvénycikk, 230., 86. o. 26

27 társaiktól, tehát különböző csoportokba osztották be őket. 69 Ez az intézkedés eredményezte a zsidók ellen tanúsított még keményebb bánásmódot, csak később 1941 áprilisában került hozzá kormányrendelet és végrehajtási utasítás, aminek segítségével legalizálták. Az 1941-es jogszabály esetében kívánatosnak tűnt, hogy szilárdabb alapokon rögzítsék, mivel a végrehajtási utasítás a kormány rendkívüli helyzeteken alapuló jogkörére épített. Így készült el a A nemzetvédelemről szóló 1939: II. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről" szóló javaslat, ahol már megtalálható volt az 1941-es végrehajtás, illetve a munkaszolgálatos rendelkezések. Bartha Károly 70 honvédelmi miniszter a képviselőházban ismertette 1942-ben, amelyet a legtöbben pozitívan fogadtak. 71 A javaslat vitája közben a szélsőjobboldali pártok, még radikálisabb rendelkezéseket próbáltak kieszközölni. Serényi Miklós 72 például azt javasolta, hogy a zsidó gyerekeket, nőket és öregeket gettókban, a férfiakat pedig olyan munkatáborokban helyezzék el, amit szögesdróttal vesznek körül. 73 A törvény végül évi XIV törvénycikként lépett életbe július 31.-én. 74 Egyedül a zsidó fogalmának meghatározása tért el az évi rendelet előírásaitól. Felmentést élveztek a törvény alól a zsidó fajú" keresztény papok és azok a világháborús hadirokkantak, akik az 50%-os rokkantsági fokozatba tartoztak. A mentesség körébe tartoztak még a kitüntetéssel rendelkező háborús veteránok, azonban nagyon szigorú feltételekhez volt kötve, így voltaképpen szinte csak a magas rangú katonatisztek voltak rá jogosultak, ők is csak bizonyítás ellenében, hogy a háború idején az elvárt "magatartást" tanúsították. Majd később a törvény végrehajtása során felmerült az a kérdés, hogy a munkaszolgálat amit a zsidók végeztek katonai szolgálatnak tekinthető-e. A képviselőház javaslata szerint úgy módosította volna, hogy kizárta volna a munkaszolgálatot a adó alóli mentesség kategóriájából, viszont a felsőház maradt az eredeti javaslatnál, így a munkaszolgálatosokat felmentette az adófizetés terhe alól. Továbbá később munkaszolgálatosok hozzátartozóit egyenlő bánásmód illette a háborúban elesettek hozzátartozóival. Ez a mérséklés mutatja, hogy 1943-ra történt némi változás ami 69 Katzburg: i. m. 182.o. 70 Bartha Károly: ( ) honvédelmi miniszter, katona 71 Katzburg: i. m o. 72 Serényi Miklós: ( ) politikus a nyilas pártnál 73 lásd Meskó Zoltán felszólalása, o. (1942. június 26.) és Karsai, Id. mű 1. kötet, LXV. o. 74 Karsai, Id. mű, 1. kötet, o. 27 a

28 Kállay Miklós 75 miniszterelnökségével hozható összefüggésbe, próbálta enyhíteni a zsidókkal szembeni eljárásmódot. 76 IV/2. Az évi XIII. törvénycikk az ügyvédekre, az ügyvédjelöltekre és az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról A második zsidótörvény 9. - nak kiegészítésére szolgált. A 9. a zsidó ügyvédek arányát 6%-ra korlátozta az ügyvédi kamarában. A numerus nullus bevezetését próbálta elérni a szélsőjobboldal, tehát a zsidóság teljes kizárását a jogi szférából. A vitát lezáró határozat javaslat szerint a közösség érdekeit sérti a zsidók által végzett jogi tevékenység, illetve megnehezíti a keresztény jogászok gazdasági és társadalmi helyzetét, amit az aránytalanul magas jelenlétükkel magyaráztak. 77 Magát a határozati javaslatot a felsőház nem fogadta el, viszont a törvényjavaslatot jóváhagyta. 78 V. A magyar holokauszt 1941 és 1945 között kipusztították a zsidóság közel kétharmadát. Több mint félmillió ember vált a munkaszolgálat, a németek és a magyarok kegyetlen viselkedésének, a halálmeneteknek, az auschwitzi gázosításoknak, a tömegkivégzéseknek, a koncentrációs táborok áldozatává. A holokauszt minden 75 Kállay Miklós: ( ) Magyarország miniszterelnöke között 76 Katzburg: i. m o. 77 A határozati javaslat szövegét lásd FN , 5. kötet, 101. o. 78 Katzburg: i. m o. 28

A numerus clausus és a zsidótörvények összefüggésérõl

A numerus clausus és a zsidótörvények összefüggésérõl 128 KOVÁCS M. MÁRIA A numerus clausus és a zsidótörvények összefüggésérõl Írásom címében a numerus clausus és a zsidótörvények voltaképpen egy állítás fogalmazódik meg. Éspedig az, hogy az 1920-ban bevezetett

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGON

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR JOGTÖRTÉNETI TANSZÉK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGON SZERZŐ: NYEBEHAJ CSILLA MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI ALAPSZAK

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA

SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA MISKOLC 2014 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ÁLLAMTUDOMÁNYI INTÉZET KÖZIGAZGATÁS JOGI TANSZÉK A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE A GYAKORLATBAN SZERZŐ: MENYHÉRTNÉ

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

Tartalom. Bevezető / 7

Tartalom. Bevezető / 7 bevezető Visszaemlékezéseimet írva halottak, halottaim közt bóklásztam. Jó volt őket rövidebb hosszabb ideig magamhoz hívni. Mint hajdanán, most is szeretettel néztek rám. Faggattam volna őket, de a múltba

Részletesebben

elérhetősége: 1037 Budapest, Csillaghegyi út 25. postacím: 1300 Budapest, Pf.: 152., tel: 437-43-00, fax: 437-02-85

elérhetősége: 1037 Budapest, Csillaghegyi út 25. postacím: 1300 Budapest, Pf.: 152., tel: 437-43-00, fax: 437-02-85 Tisztelt Ügyfelek! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. CXXII. törvény rendelkezései alapján az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és Vám- és Pénzügyőrség összeolvadásával

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

A Dawes-terv (1924.04.09.)

A Dawes-terv (1924.04.09.) A Dawes-terv (1924.04.09.) A német márka növekvő elértéktelenedése miatt Németország 1922-ben már képtelen volt a jóvátételek teljesítésére, és november 14-ei jegyzékében 3 4 évi moratóriumot kért. Az

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

JELENKOR. Propaganda Hitler után

JELENKOR. Propaganda Hitler után JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT Munkajog és az alternatív vitarendezés

SZAKDOLGOZAT Munkajog és az alternatív vitarendezés SZAKDOLGOZAT Munkajog és az alternatív vitarendezés MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR MUNKAJOGI- ÉS AGRÁRJOGI TANSZÉK Készítette: Gáll Máté Konzulens: Dr. Rácz Zoltán PhD, egyetemi docens Miskolc

Részletesebben

Indokolás: A Rendelet támadott rendelkezései a következők: 2. Lakásfenntartási támogatás

Indokolás: A Rendelet támadott rendelkezései a következők: 2. Lakásfenntartási támogatás BorsodAbaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztály 3525 Miskolc, Városház tér 1. Tisztelt Cím! A Társaság

Részletesebben

Büntetőeljárási jog Király, Tibor

Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Publication date 2003-03-31 Szerzői jog 2003-03-31 Tibor, Király; Katalin, Holé; László, Pusztai Kivonat A kötet a büntetőeljárási törvényt

Részletesebben

Az egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása

Az egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása Mészáros Ágnes Az egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása BEVEZETÉS Az egészségbiztosítási szakmai nyelvhasználat a nyelvtudomány számára még felderítetlen terület. Az egészségügyi, jogi és

Részletesebben

Az egészségbiztosítási és anyasági ellátások kialakulása és rendszere

Az egészségbiztosítási és anyasági ellátások kialakulása és rendszere MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AGRÁR- ÉS MUNKAJOGI TANSZÉK Az egészségbiztosítási és anyasági ellátások kialakulása és rendszere SZERZŐ: Bogár Ildikó Munkaügyi és Társadalombiztosítási Igazgatási

Részletesebben

Írásszakértő. a büntetőeljárásban

Írásszakértő. a büntetőeljárásban 1 Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Igazságügyi ügyintéző szak Levelező tagozat Írásszakértő a büntetőeljárásban Konzulens: Dr. Herke Csongor egyetemi docens Készítette: Pásztor Magdolna

Részletesebben

Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben

Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék A magyar állampolgárság Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben Témavezető:

Részletesebben

A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI SZERZŐ: GÖMÖRINÉ KONYHA OLÍVIA IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT KONZULENS: NYITRAI

Részletesebben

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái Bárány V. Fanny joghallgató (PTE ÁJK), az ÓNSZ közjogi tagozatának tagja Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái I. Bevezetés 2014. július

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

A történelmi egyházak és a holokauszt Csehszlovákiában és Magyarországon, 1938 1945. Budapest, 2013. szeptember 19.

A történelmi egyházak és a holokauszt Csehszlovákiában és Magyarországon, 1938 1945. Budapest, 2013. szeptember 19. A történelmi egyházak és a holokauszt Csehszlovákiában és Magyarországon, 1938 1945. Budapest, 2013. szeptember 19. A Civitas Europica Centralis Alapítvány által szervezett konferencia témája borzalmas

Részletesebben

Kutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15.

Kutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. Kutatási jelentés ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. A kutatást a ELTE-ÁJK Politikatudományi intézet megbízásából a Poli-Med Bt végezte.

Részletesebben

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet 27/16 Összeállította: Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 16. szám 27. május 29. Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet A tartalomból 1 Lakásépítés 3 Lakásállomány használati

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

A SZELLEMI ALKOTÁSOK TELJES KÖRÛ ÚJRASZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON. TATTAY LEVENTE egyetemi tanár (PPKE JÁK)

A SZELLEMI ALKOTÁSOK TELJES KÖRÛ ÚJRASZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON. TATTAY LEVENTE egyetemi tanár (PPKE JÁK) Iustum Aequum Salutare V. 2009/2. 149 164. A SZELLEMI ALKOTÁSOK TELJES KÖRÛ ÚJRASZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON egyetemi tanár (PPKE JÁK) I. Bevezetés A szellemi alkotások szabályozásában az EU-hoz való csatlakozás

Részletesebben

AutósTárs gépjármű jogvédelmi biztosítás feltételei (GJB)

AutósTárs gépjármű jogvédelmi biztosítás feltételei (GJB) AutósTárs gépjármű jogvédelmi biztosítás feltételei (GJB) Hatályos: 2011. július 1-jétől Nysz.: 14541 Tartalomjegyzék I. A biztosítási szerződés alanyai... 3 II. A biztosítás tárgya... 3 III. A biztosítási

Részletesebben

HISTÓRIA A FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI RENDSZER TÖRTÉNETI ALAKULÁSA. A felvételi rendszer alakulása 1948-ig

HISTÓRIA A FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI RENDSZER TÖRTÉNETI ALAKULÁSA. A felvételi rendszer alakulása 1948-ig HISTÓRIA A FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI RENDSZER TÖRTÉNETI ALAKULÁSA E TANULMÁNY A MAGYAR FELSŐOKTATÁS FELVÉTELI RENDSZERÉNEK történeti alakulásáról ad áttekintést, különös tekintettel az államszocialista periódusra,

Részletesebben

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné

Részletesebben

1. A cigánykérdés Németországban a 20. század első felében

1. A cigánykérdés Németországban a 20. század első felében 1. A cigánykérdés Németországban a 20. század első felében Az 1930-as években a cigányokkal szembeni faji előítéletek hangot kaptak a nyilvánosság előtt is. A cigányügy megoldását azonban nem a munkalehetőség

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság

Részletesebben

Azt, hogy a felsőoktatásban mi minősül felnőttképzésnek, legjobban a felnőttképzésről

Azt, hogy a felsőoktatásban mi minősül felnőttképzésnek, legjobban a felnőttképzésről Polónyi István DE Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Álkreditek áldiplomák? tanulmány A hazai felsőoktatási felnőttképzés lényegében háromnegyed évszázada súlyos ellentmondásokkal küzd. A felnőttképzésben

Részletesebben

Családfa. Apai nagyapa. Egermann József 1872 1930. Interjúalany. Gábor (Grüngold) Pálné (szül. Angyal Zsuzsanna) 1925. Gyermekek

Családfa. Apai nagyapa. Egermann József 1872 1930. Interjúalany. Gábor (Grüngold) Pálné (szül. Angyal Zsuzsanna) 1925. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Abelesz Sámuel? 1928 Apai nagyanya Abelesz Sámuelné (szül.? Ida)?? Anyai nagyapa Egermann József 1872 1930 Anyai nagyanya Egermann Józsefné (szül. Schwartz Hermina) 1870-es évek 1944

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek Tartalomjegyzék Elméleti szintézisek A románság római eredete a történészek szemszögéből... 2 Az elrómaiasítás (romanizare) lépései... 2 A római eredet a történelmi dokumentumokban... 3 Helyi autonómia

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

A tanítói pálya elnőiesedésének történeti előzményei

A tanítói pálya elnőiesedésének történeti előzményei 314 kutatás közben tanulmányi eredményességgel. A munka világában tapasztalt sikerességre a demográfiai háttér nem volt erőteljes hatással, a tanulmányokat illetően pedig várakozásunkhoz képest eltérő

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? II. világháború Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? Veczán Zoltán, 2015. október 15., csütörtök 19:42, frissítve: péntek 15:46 Bevonuló szovjet csapatok Budapesten. Gépfegyverek, csomagok

Részletesebben

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások *

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * 302 könyvek egy témáról Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * Vonyó József makacs következetességgel nyomoz a két világháború közötti magyar jobboldali politika egyik legjelentôsebb,

Részletesebben

Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala. Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák

Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala. Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák 5 Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák I. Bevezetés Jelenleg egy kiterjedt államigazgatási

Részletesebben

Így választott Budapest

Így választott Budapest SZABÓ SZILÁRD Így választott Budapest Ignácz Károly: Budapest választ. Parlamenti és törvényhatósági választások a fővárosban 1920-1945 Napvilág Kiadó, h. n. 2013, 199 o. Ignácz Károly történész, a Politikatörténeti

Részletesebben

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI JEGYZŐ FELADATAINAK ÉS HATÁSKÖREINEK A RENDSZERE SZAKDOLGOZAT

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI JEGYZŐ FELADATAINAK ÉS HATÁSKÖREINEK A RENDSZERE SZAKDOLGOZAT Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék A HELYI ÖNKORMÁNYZATI JEGYZŐ FELADATAINAK ÉS HATÁSKÖREINEK A RENDSZERE SZAKDOLGOZAT Konzulens: dr. Bodnár Norbert Készítette: Pápai

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

A MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁRA MAKÓ FOND-, ÁLLAG- ÉS KONKORDANCIA-JEGYZÉKE. Összeállította: URBANCSOK ZSOLT

A MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁRA MAKÓ FOND-, ÁLLAG- ÉS KONKORDANCIA-JEGYZÉKE. Összeállította: URBANCSOK ZSOLT A MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁRA MAKÓ FOND-, ÁLLAG- ÉS KONKORDANCIA-JEGYZÉKE Összeállította: URBANCSOK ZSOLT MAKÓ 2015. április 20. IV. MEGYEI TÖRVÉNYHATÓSÁGOK 1 1872-1949-ig terjedő

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Pusztaszer Község Polgármesterétől 6769 Pusztaszer, Kossuth u. 45. Tel.: 62 / 576 510 Fax: 62 / 576-511 e-mail: pmhiv@pusztaszer.

Pusztaszer Község Polgármesterétől 6769 Pusztaszer, Kossuth u. 45. Tel.: 62 / 576 510 Fax: 62 / 576-511 e-mail: pmhiv@pusztaszer. Pusztaszer Község Polgármesterétől 6769 Pusztaszer, Kossuth u. 45. Tel.: 62 / 576 510 Fax: 62 / 576-511 e-mail: pmhiv@pusztaszer.hu Iktatószám: /2015. E L Ő T E R J E S Z T É S Pusztaszer Község Önkormányzata

Részletesebben

A házassági bontóperek szabályozásának változásai. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra. Szolnok, 2016.

A házassági bontóperek szabályozásának változásai. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra. Szolnok, 2016. A házassági bontóperek szabályozásának változásai Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra Szolnok, 2016. 1 1. A polgári házasság jogi kezdetei A házasság felbontásának polgári szabályai a polgári házasságkötés

Részletesebben

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Kovács András 1. Bevezetés A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkezett bukása, a szabad véleménynyilvánítás jogának és

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

Tartalom, elemzés, értelmezés

Tartalom, elemzés, értelmezés Franczel Richárd Tartalom, elemzés, értelmezés 2009. november 7-én a német Die Welt interjút közölt Kertész Imrével 80. születésnapja alkalmából. A Nobel-díjas író a beszélgetés során Magyarországhoz,

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

szelektív bizonyíték- ÉrtÉkelÉs, kollektív bû nösség

szelektív bizonyíték- ÉrtÉkelÉs, kollektív bû nösség Jovánovics Eszter Pap András László kollektív bûnösség a 21. század magyarországán: magyarellenesség vádja cigányokkal szemben két emblematikus perben* * Ez a cikk a Társaság a Szabadságjogokért blogján

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések Gyakran ismételt kérdések az európai parlamenti képviselőkről és az Európai Parlamentről A 2014. évi európai parlamenti választás: mikor és hogyan zajlik le? 2014-es választások: hogyan nevezik ki az EP

Részletesebben

Szivárvány Baptista Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Szivárvány Baptista Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény A Szivárvány Baptista Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Elfogadta a az Intézmény NEVELŐTESTÜLETE 2014.

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. július 2. 2013. 14. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 16/2013. (VI. 20.) AB határozat a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 269/C.

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG Téglás László A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG A vadászrepülőgép-vezetők képzése az egész világon az egyik legbonyolultabb kiképzés, amit a hadseregekben

Részletesebben

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai Segédletek 1. A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990 A Békés

Részletesebben

A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945. Sallay Gergely

A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945. Sallay Gergely Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945 Sallay Gergely Témavezető: Dr. Phil. habil. Püski Levente, egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Települési önkormányzatok lehetőségei a zaj elleni küzdelemben

Települési önkormányzatok lehetőségei a zaj elleni küzdelemben EMLA KÖRNYEZETI MANAGEMENT ÉS JOG EGYESÜLET Települési önkormányzatok lehetőségei a zaj elleni küzdelemben A helyi rendelet-alkotás keretei 2011 TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK LEHETŐSÉGEI A ZAJ ELLENI KÜZDELEMBEN

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat

Részletesebben

ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. dr. Nagy Anita

PhD ÉRTEKEZÉS. dr. Nagy Anita PhD ÉRTEKEZÉS dr. Nagy Anita MISKOLC 2007 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA dr. Nagy Anita ELJÁRÁST GYORSÍTÓ RENDELKEZÉSEK A BÜNTETŐELJÁRÁS BÍRÓSÁGI

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök tel/fax: 322-2249

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása

Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi- és Büntetés- végrehajtási Jogi Tanszék Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása Szerző: Károlyi László Konzulens:

Részletesebben

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Kovács János vezető elemző Talán úgy definiálhatnánk megfelelő módon az európai identitás fogalmát, hogy az nem

Részletesebben

A MAGDOLNA NEGYED PROGRAM

A MAGDOLNA NEGYED PROGRAM Tudományos Diákköri Dolgozat Budapesti Corvinus Egyetem A MAGDOLNA NEGYED PROGRAM SAJTÓELEMZÉSE Albert Dóra Nappali tagozat, Nemzetközi tanulmányok (MA) 2. évfolyam, Társadalomtudományi Kar, BCE 2011.

Részletesebben

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 OptiJus Opten Kft. 1. 2011. évi CXIII. törvény 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 A 2012.1.1. és 2012.6.30.

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

JOGSZABÁLYOK. 2010. évi LVI. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról... 610 HATÁROZATOK

JOGSZABÁLYOK. 2010. évi LVI. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról... 610 HATÁROZATOK LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 7. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2010. július 31. TARTALOM Oldal JOGSZABÁLYOK 2010. évi LVI. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 7. 2015. 19. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 28/2015. (IX. 24.) AB határozat a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú végzése alaptörvényellenességének

Részletesebben

Szeminárium-vezet ő tanár: dr. Hunyadi Attila adjunktus, hunatti@gmail.com

Szeminárium-vezet ő tanár: dr. Hunyadi Attila adjunktus, hunatti@gmail.com Babes Bolyai Tudományegyetem Történelem Filozófia Kar Történelem szak Egyetemes XX. századi történelem Szemináriumi témák és olvasmányok Szeminárium-vezet ő tanár: dr. Hunyadi Attila adjunktus, hunatti@gmail.com

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013) Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013) Előadó: dr. Magicz András Az eljárás megindulása Több beadvány érkezett az alapvető jogok biztosához,

Részletesebben

December 28. Nőtt a felvételizők átlagpontszáma

December 28. Nőtt a felvételizők átlagpontszáma December 28. Nőtt a felvételizők átlagpontszáma http://www.nepszava.hu/default.asp?ccenter=onlinecikk.asp&articleid=1280582 Tízzel nőtt a felsőoktatási intézményekbe felvettek által elért átlagpontszám

Részletesebben

Kollányi Károly (1905 1993) hagyatéka a Müncheni Magyar Intézet regensburgi könyvtárában. Leltár

Kollányi Károly (1905 1993) hagyatéka a Müncheni Magyar Intézet regensburgi könyvtárában. Leltár Kollányi Károly (1905 1993) hagyatéka a Müncheni Magyar Intézet regensburgi könyvtárában Leltár I. Magyar történelem A) Történelem szakaszonként 1. I. 955 Őstörténetünk, honfoglalás, kalandozások, Kárpát-medence

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára K é z i k ö n y v A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára K é z i k ö n y v A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára 2. átdolgozott kiadás NEMZETI DROGMEGELŐZÉSI INTÉZET 2008 Nemzeti Drogmegelőzési

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története II., valamint a Magyarország történelem és társadalomismerete a XX. században c. tanegységekhez (TAB 1106, TAB 2112) 2014/15-ös tanév, II. félév Témakörök

Részletesebben

Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján

Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján NAGY Adrienn Pécsi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Intézet adrienn.n.z@gmail.com A középfokú kereskedelmi iskolák

Részletesebben