A kincses város legszebb táblája A II. Kolozsvári Magyar Napokról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kincses város legszebb táblája A II. Kolozsvári Magyar Napokról"

Átírás

1 A kincses város legszebb táblája A II. Kolozsvári Magyar Napokról Könyv, zene, kiállítások, városnézések, előadások, kirakóvásár minden műfajban és mennyiségben, de mindahány csak kiváló minőségben, és ami legalább enynyire fontos: minden korosztálynak. Ezek voltak az augusztus között második alkalommal megrendezett Kolozsvári Magyar Napok legfőbb, kiemelten gyermek- és családközpontú tartozékai, a kínálat pedig annyira bőséges, sokszínű és szerteágazó volt, hogy felsorolásuk majdhogynem lehetetlen. Az alaphangot a szentegyházi Gyermekfilharmónia, közismert nevén a Gyermekfili adta meg, felemelő hangulatot varázsolva a Magyar Opera teltházas nagytermébe. Az idősebb Haáz Sándor vezette, szeptember derekán nyugat-európai körúton fellépő százhatvan fős kórus és zenekar székely népviseletben tündökölt, de mert a hangulatot fokozni is lehet, a gyermekek meg is tették ezt azzal, hogy játékos és kedves gyermekdaloktól magyar, román, török, német, spanyol és francia énekekig igazi ízelítőt, de inkább leckét adtak abból, amit úgy hívnak, hogy igazi nyelvi és kulturális sokszínűség és tisztelete. Mindezek láttán-hallatán a közönség egyáltalán nem fukarkodott a jutalommal. Legalább ilyen élményt jelentett a magyar napok műsorába illesztett, idén tizenharmadik Szent István-napi Néptánc-találkozó. A Kárpát-medencei szórású eseményre idén nyolc országból Magyar-, Lengyel-, Horvát-, Görög- és Olaszországból, valamint Ukrajnából, Szlovákiából és Szerbiából 350 táncos érkezett, akikhez közel kétszáz, Szilágy, valamint Kolozs megyei és csíki táncos és hagyományőrző csatlakozott. Utóbbiak között volt a kolozsvári Ördögtérgye, Bogáncs, Zurboló, Szarkaláb, a kalotaszegi táncosokból verbuválódó Kalotaszeg, valamint a csíkkozmási Bojzás. Pillich Balázsék elképzelése miszerint a Kárpát-medence valamennyi térségéből érkezzenek magyarok csak részben vált valóra, hiszen a Mura- és az Őrvidékről a korábbi tervektől eltérően mégsem érkeztek magyar hagyományőrzők egyelőre. A népes táncos tábornak ez nem szegte kedvét, aminek következtében amerre jártak Bánffyhunyadon, Gyaluban, Magyarfenesen, Mákóban, Zsobokon mindenütt nagy tetszést arattak, a kolozsvári ódon Farkas utcában rögtönzött bemutatójukon pedig a vásáros nép sem sokat teketóriázott, s bizony volt, aki a szereplőkkel együtt perdült táncra. A Gyermekfiliéhez hasonló lecke volt ez Európa nemzeti, kulturális és nyelvi sokszínűségéből, az elismerésből pedig bőven jutott magyarnak, románnak, lengyelnek, ukránnak, görögnek, olasznak és másnak egyaránt. Ez a lényege annak a kolozsvári néptánc-találkozónak, amely mára az európai kisebbségi és regionális kultúrák egyik magasan jegyzett találkahelyévé, egyben a Kárpát-medencei Szent István-napi rendezvények egyik kiemelkedő eseményévé vált. A zenés-táncos műsoroknak ezzel korántsem volt vége. Hiszen a főtéri nagyszínpadon a kolozsvári Magyar Opera és a Transilvania Filharmónia művészei mellett olyan előadók léptek a deszkákra, mint a fiatalabbakhoz szóló Rúzsa Magdi, valamint a Kistehén együttes, az egykori lázadó tizenévesek, ma negyvenes-ötvenes nemzedék legszebb emlékeit megelevenítő Deák Bill Gyula és együttese, a minden korosztály egyformán kedvelte Horváth Károly Charlie, valamint a húszas-harmincas évek hangu- 3

2 4 Gyülekezik a közönség az esti hangversenyre latát felidéző Benkó Dixieland Band. Igazi erdélyi hangokban sem volt hiány, hiszen a főtéri színpadon Kolozsvár közkedvelt magyar rockzenekara, a Knock Out, a Farkas utcai deszkákon pedig a magyar népdalfeldolgozásokkal jeleskedő baróti tulajdonképpen székelyföldi-szegedi vegyes TransylMania etno-rock zenekar, örökzöld operettslágerekkel pedig a kolozsvári Magyar Opera művészei derítették jókedvre a népes közönséget. Na és természetesen az egyhetes eseménysorozat záróakkordjaként színpadra lépő és a Főtérre legalább húszezer nézőt kicsalogató Száztagú cigányzenekar, akiknek pazar muzsikáját általános közvélekedés szerint még olyan körülmények között is kár volt különféle beszédekkel megmegszakítani, hogy a felszólalók azért egytől egyig megszívlelendő üzeneteket fogalmaztak meg. A csendesebb műsorok kedvelői a levél- és könyvtár, valamint temető- és templomlátogatásnak hódolhattak. Az Állami Levéltárak Kolozs megyei Szolgálata székházának előcsarnokában régi kolozsvári okmányokból és iratokból nyílt kiállítás, amelyen Flóra Ágnes levéltáros, a Romániai Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke kalauzolta végig az érdeklődőket. Egyebek mellett olyan középkori iratok másolatai tárultak fel, amelyek megmentésére az egyesület éppen a magyar napok előestéjén indított kampányt Fogadd örökbe a múltad címmel. A kezdeményezés révén a szakemberek arra a történelmi értékre próbálják ráirányítani mind a szakma, mind a közönség figyelmét, mely hagyatékról manapság alig esik szó. Márpedig csak a kolozsvári levéltárban az elmúlt évszázadok során közel hatszáz folyóméternyi iratanyag gyűlt össze, az iratok mindenikében ott van az erdélyi magyarság múltja. Ezen belül a kolozsvári levéltár olyan rendkívül értékes oklevélgyűjteményt is őriz, amelynek korszerű tárolását kívánnák megoldani a kampány révén. Eszerint a mára korszerűtlenné vált, savas papírból készült dobozokat és palliumokat jó minőségű és méretre szabott tárolóeszközökre cserélnék. Kolozsvár város levéltárának oklevélgyűjteménye közel 500, értékesebbnél értékesebb iratot tartalmaz, papír és pergamen irathordozón egyaránt, az 1224-től 1820-ig terjedő időszakra. Ez csupán egy töredéke a teljes városi anyagnak, de ha összefogással sikerül ezek tárolásán javítani, az teljes sikerként értékelhető. S a kolozsváriak, a történelem, a múlt iránt érdeklődők és mindazok, akik a cél érdekében adományoztak, büszkén mesélhetik unokáiknak a múltjuk örökbefogadásának történetét magyarázta kezdeményezésük lényegét Flóra Ágnes. Hozzátette: egy korszerű, pergamen tárolására alkalmas doboz és pallium legtöbb húsz euróba kerül, ugyanakkor minden adományozó az örökbefogadói oklevél mellé Mátyás király azon oklevelének másolatát is megkapja ajándékba, amelyben királyunk büszkén utalt arra, hogy Isten kegyelméből a kincses városban született. A levéltár-látogatással társított kampánynak volt keletje, hiszen pár nap alatt több mint 4000 lejt dobtak össze a Mátyás oklevelének másolatát és az örökbefogadói oklevelet büszkén szorongató fogadószülők. A levéltárosokhoz hasonlóan a könyves emberek is igyekeztek felkelteni az olvasók Gutenberggalaxis iránti érdeklődését. Ehhez az Akadémiai Könyvtárban századi könyvritkaságból állítottak ki néhányat. A szervezők, Sipos Gábor levéltáros, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, valamint Bogdan Crăciun könyvtáros nem a tematikát, hanem a különféle műfajok bemutatását tartották fontosnak, amikor a tárlókba elhelyezték az említett évszázadokban Magyarországon működő nyomdák, ezen belül egyes tudományágak igen ritka termékeit. A Heltai Gáspár, Misztótfalusi Kis Miklós, Johannes Honterus nyomdáiban született munkák, továbbá Thuróczy János Augsburgban, valamint Brünnben kiadott Chronica Hungaroruma, az 1590-ben nyomtatott Vizsolyi Biblia, Temesvári Pelbárt

3 A Farkas utcában a székelyföldi csapat a közönséget is bevonta a táncba szentek életéről írt prédikációs kötete, Káldi György katolikus bibliafordítása, Werbőczy István Tripartitumának 1698-ban Kolozsváron Misztótfalusi Kis Miklós által nyomtatott példánya, Heltai Gáspár szintén Kolozsváron, 1566-ban megjelent Száz Fabulája, a nyomtatásban megjelent legelső magyar nyelvű orvosi könyv, Pápai Páriz Ferenc Pax Corporisa, Jannus Pannonius, Zrínyi Miklós, Gyöngyösi István munkái a kolozsvári római katolikus, református és unitárius kollégiumokból, a ferences zárdából, illetve a szatmári római katolikus püspökségtől kerültek az akadémiai tékába. Ugyanakkor egy 1699-ben kiadott cirill betűs román ábécéskönyv, valamint az Újszövetség 1648-ban nyomtatott, szintén cirill betűs fordítása a balázsfalvi görög katolikus püspökségtől származik. A Kolozsvár Társaság székhelyén a két világháború közötti kolozsvári magyar könyvek és lapok bő terméséből nyílt kiállítás a Szentimrei Alapítvány gyűjteményéből, amelyen egyebek mellett az Erdélyi Szépmíves Céh, valamint a Minerva Részvénytársaság kiadványait mutatták be a közönségnek. A legújabb kötetekről erdélyi, ezen belül kolozsvári és székelyföldi, valamint magyarországi kiadók és forgalmazók köztük a Művelődés kínáltak bő termést az érdeklődőknek. Tucatnyi könyvstandon megannyi műfajban és korosztálynak szólóan sorjáztak a kötetek, érdekes és hasznos kezdeményezésnek bizonyult az is, hogy például a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a Csíki Székely Múzeum is elhozta a régiót és annak tudományos életét megismerni szándékozók számára a külcsínjában és belbecsében egyaránt figyelemre méltó eszköztárat. Bár fogyogatott a portéka, a vásárlók-nézelődők véleményét összegezve, nem a felhozatallal, nem az árakkal és nem is a vásárlási igénnyel, hanem a pénztárcák vékonyságával volt a baj. S mielőtt még a Száztagú cigányzenekar megtartotta volna a hangpróbát ahhoz, hogy a záró nap estéjén közel húszezer néző előtt feltegye a II. Kolozsvári Magyar Napokra a koronát, a legcsendesebb műfajok kedvelői az immár nyolcadik alkalommal megtartott Kós Károly Emlék- és Teljesítménytúrán vehettek részt az Erdélyi Kárpát Egyesület Kolozsvár 1891 és a Szentimrei Alapítvány szervezésében. Az 50, 25 és 10 kilométeres távnak öszszesen huszonkilencen vágtak neki ahhoz, hogy órák múlva a Riszeg-tető, az Almási vár, végül a Varjúvár érintésével a sztánai Szentimrei villánál Szabó Zsolt célbíró emléklappal, kitűzővel és az elmaradhatatlan túrós puliszkával várja őket. A zárónapon nem hivatalos látogatásra Kolozsvárra érkező Schmitt Pál magyar köztársasági elnök szavaival élve: gyönyörű hét állt a kincses város mögött. Gergely Balázs főszervező ennek kapcsán, egyben a hol elcsituló, hol újra hevesedő kolozsvári táblaháborúkra is utalva ajánlotta az államfő és értelemszerűen mindenki figyelmébe: a legtermészetesebb csoda a világon, hogy virtuóz cigánymuzsikusok soha nem látott számban csalogattak ki magyarokat és románokat Mátyás szobra elé, az az igazi kolozsvári tábla, amit mi az elmúlt egy hétben tártunk a világ elé. Evangélikus ifjú lelkészek kerekasztala a Kolozsvári Napokon. Rohonyi D. Iván felvételei Benkő Levente 5

4 6 A katolikus egyház kolozsvári építészettörténeti szerepéről A II. Kolozsvári Magyar Napok keretében augusztus 17-én, a Bocskai ház adott otthont Sas Péter budapesti művelődéstörténész A Római Katolikus Egyház szerepe Kolozsvár építészettörténetében című újabb kötete bemutatójának. Köszöntőjében Fodor György piarista konfráter elmondta, szerinte nem véletlen, hogy a könyvismertetőre ezen a helyen, a Hunyadi Mátyás király szülőházával átellenben lévő Bocskai István, erdélyi fejedelem szülőházában (ma a Sapientia egyetem székháza) került sor, hiszen mindkét épület mind a magyarság történelme, mind a kincses város építészettörténete szempontjából felmérhetetlen értékű örökségünk. Bevezető beszédében Kovács Sándor főesperesplébános hangsúlyozta, hogy Kolozsvár Erdély szíve, így számos olyan fontos eseménynek volt tanúja, amelyek meghatározóak voltak mind az erdélyi szellemiség, mind a város arculata számára. A Katolikus Egyház kétezer esztendős történelme folyamán mindig a keresztény értékeken alapuló kultúrát mozdította elő. Ezen értékeket szolgálták a tulajdonunkban levő kolozsvári ingatlanok az évszázadok során. Reményeink szerint még sokáig fogják szolgálni ugyanilyen hatékonyan magyar közösségünket fogalmazott a főesperes. Elmondta: valósággal megszoktuk az utóbbi években, hogy Sas Péter tollából jól dokumentált, hiánypótló könyveket vehetünk kézbe, a Verbum kiadásában most megjelent, gazdagon illusztrált kötet is a kolozsvári Gloria nyomda munkaközösségének hozzáértését mutatja. A szerző a könyvbemutató során kiemelte, hogy a Római Katolikus Egyház mindig teret enged a vallásos érzületet nem sértő korszellem építészeti formában való kifejeződésének. Erre megfelelő példát nyújtanak a meglevő, különböző időszakokból származó templomok mellett mindazok az építmények, amelyek nevéhez kötődnek. Mint mondta, a többi erdélyi vallásfelekezet történelmi egyházak építkezési elképzeléseivel nem kerültek ellentétbe, a felhúzott épületek pedig nem okoztak zavart sem az esztétikában, sem a városkép harmóniájában. Az ezredik esztendejét megélt erdélyi katolikus vallási közösség egész Erdélyre kiterjedő, várostörténeti jelentőségű építészeti emlékei kivétel nélkül a Krisztus érintette kultúrkör átmérőjén belül, a nagy Építőmester tervrajza szerint épültek. Ezért sem véletlen, hogy Kolozsvár legnagyobb római katolikus templomai a kolozsmonostori apátsági, az egykori jezsuita (később piarista), a ferences, valamint a szentpéteri elhelyezkedésükben keresztet formálnak és a szárak metszéspontjánál a Szent Mihály templom kereszttel ékesített tornya magasodik. Az írásban és képben bemutatott épületek meggyőző példái a katolicizmus által képviselt, megjelenített stílusok Kolozsvár építészettörténetében gyakorolt hatásának. Az évezredes történelmi, kulturális, gazdasági, szociológiai együttélés során kialakult városképi megjelenésnek ma is álló épületei nemcsak Kolozsvár messzire magasodó szimbólumaivá váltak, hanem a Római Katolikus Egyház életerejének és Istenben remélő, jövőbe vetett bizalmának is. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja, akinek méltatásában elhangzott, hogy ez a kötet újabb valós értékeket felmutató ismertetése a kolozsváriságnak, a kolozsvári lelkiségnek az építészettörténet szempontjából. Hangsúlyozta a műemlék épületek megmentésének és restaurálásának fontosságát, amelyet meggyőződése szerint diplomáciai úton is segíteni kell. Kifejtette a jogtalanul elvett javak visszaadásának szükséges voltát, amit Magyarország kormánya maradéktalanul támogat. A kötet külön érdeme, hogy magyar és román nyelven jelent meg, ami a főkonzul szerint a legfőbb eszköz az ismeretek átadására, és a szándékos félretájékoztatás megakadályozására. Fodor György

5 Galéria Hangtalan szín(m)fóniák Nagy Endre társaságában Nem elég valakit lerajzolni, hanem bele is kell látni mondta egyszer Nagy Endre művésztársam, s most valahogy ugyanúgy vagyok én is vele, mikor ő ül modellt nekem, s megpróbálok röviden képet alkotni személyéről, munkásságáról. Jelentős műkritikusok írtak már Endréről Banner Zoltán, Cs. Erdős Tibor, Muradin Jenő, Németh Jűlia, hogy csak néhányat említsünk, többen alapos elemzéseket is végeztek munkáiról. Nemrég kitűnő portréfilmet készített róla Szuszámi Zsuzsa. DVD-ről nézem ezt a filmet érdekes, sajátos változatban: a számítógépen éppen nincs hangszóró, hangot nem hallok, csak a mozgóképet látom. Figyelmem kizárólag a látványra összpontosul, és fantasztikus élményben van részem. Figyelem Endrét, a mozgáskultúráját, a keze, az ujjai játékát, szuggesztív magyarázó stílusát. Mint egy valódi karmester vezényli a cselekményt, plasztikusan, finoman, lendülettel komponál. Balkezes. Jobb kezében pipája, néhányszor meggyújtja, majd a kialudt gyufát ujjai elbabrálják. A műteremszoba közepén ül, mint egy trónon, szép, régi, patinás, faragott karfás munkaszékében, előtte festőállvány. Figyelem a környezetet, a műterem hangulatát. A filléres emlékek itt valódi kincsek. Sűrűn, szinte minden négyzetcentiméteren, a falakon, bútorokon körülveszik a műtárgyak, kultúrtermékek, az élet és a természet csodái képek, szobrok, plakettek, köcsögben ecsetek, fém hal szerkezet és egyéb fémtárgyak, plakátok, könyvek, újságok, gyökerek, kagylók, csigaházak, fehér állati koponyák, golyók, hegedű, citera, régi petróleumlámpa. Mellette egy asztalkán paletta, katonás sorban kinyomott olajfesték színek, példásan sorakozó ecsetek, spakli. Szívemet melengeti, mikor felfedezem kezében munka közben a manstokot, azt a kerekre csiszolt farudat, végében rongylabdával, a régi nagy mesterek precíz munkájának elmaradhatatlan szerszámát, amit ma már kevesen használnak. Mert ilyen Endre, igényes, precíz, pedáns, fantáziadús. Nagy Endre díszlettervező, festő- és grafikusművész december 1-jén született Kolozsvárt. A helyi művészeti középiskolában végzett, majd a szabad festőiskolában Szopos Sándor tanítványa volt. Pályaválasztáskor Kovács Zoltán festőművész biztatta. Évtizedeken át a Kolozsvári Műterem-részlet Önarckép (porpasztell) Magyar Színház jelmez- és díszlettervezője volt, s ez a munkája művészi tevékenységében is nyomot hagyott. Első próbálkozásként 1961-ben adott be egy csendéletet a művészszövetség szokásos évi megyei tárlatára től rendszeresen bevették munkáit től tagja a Romániai Képzőművészek Szövetségének. Alapító tagja a Barabás Miklós Céhnek, szerepel a Korunk Galériában, tagja a Kolozsvár Társaságnak. Az évek során számos csoportos kiállításon és díszletbiennálén 7

6 Corpus-kísérők (olajpasztell) vett részt. Alkotótáborokban is megfordult, Gyergyószárhegyen, Árkoson. Munkásságát 1994-ben az EMKE Bánffy Miklós-díjjal jutalmazta. Autodidaktaként, önneveléssel, konok, szívós munkával jutott el az alkotás magasabb szintjére. Évtizedek óta megbecsült tagja a hazai képzőművészeti életnek. Általánosan elismert a sokoldalúsága, talán ő a legsokoldalúbb kolozsvári képzőművész. A szenvedés (olajpasztell) 8 Munkáját mesterségbeli tudás, mívesség, alapos kimunkáltság jellemzi. Itt kell említenünk kitűnő rajztudását, rajzkészségét, vonalainak szépségét. Szeret dolgozni, minden izgatja, mindenre nyitott, újító hajlamú, állandóan új anyagokkal kísérletezik, alkotásai sokszor vegyes technikával készülnek. A keze alól táblaképek, metszetek, rajzok, kollázsok, szobrok, plakettek, díszletek kerülnek ki. Számos anyagban, technikában és változatban alkot. Böngészem munkáinak hosszú listáját, figyelem, milyen anyagokat használ: olaj vászonra vagy farostra, pasztell, akvarell, tempera, guache, zsírkréta, nyomdafesték, tus, grafit, préseltszén, színes ceruza, laparany, fém, fa, kő, égetett agyag, gipsz, linóleum, bőr, karton, kerámia, porcelán, kagyló, csigaház. Mindig is sokféle technikával kísérletezett, az anyagok és szerszámok gazdag skálája érdekelte, munkaeszközei közt találunk ecsetet, kést, spaklit, ecsetnyelet, hengert, kollázs-anyagokat. Többen állítják, hogy munkái alapján Tóth László, Kovács Zoltán jut eszükbe. Nekem még felötlik néhány név: Mondrian, Chagall, Cézanne, Braque, Gris, Picasso vagy Abódi, Aba Novák Ugyanakkor munkái könnyen felismerhetőek, sajátosan nagyendrések. Egyforma könnyedséggel alkot síkban és térben. Munkáira jellemző az építkezés, egyfajta konstruktivizmus, szürrealizmus és absztrakt keveréke. Városi, urbánus művész, aki portréiban, kompozícióiban, városi tájképeiben megépít, felépít, szerkeszt, strukturál, komponál, egyszerűsít, síkokra bont, mozaikszerűen egyberak, felszabdal, foltoz, dekorál, egybehangol, csipkét ver Színvilága is változatos, az egybehangolt színes szürkéktől a tobzódó, tüzes, ragyogó színorgiáig mindent kipróbál. Figyelem a képernyőn munkái reprodukciójának hosszú sorát, elidőzőm előttük, elemzem őket. Olajképek, szobrok, rajzok, igazi szép, vonalas vagy folthatásos grafikák váltják egymást. Kidolgozott aprólékos részek vázlatokkal társítva, a nézőre bízva a továbbépítést. A hangsúlyos részeket szünetek követik. Olvasom a címeket: Háztetők, Tájkép házakkal, Ablakok, Katedrális, Képarchitektúra, Konstruktív táj, Kapuban, Balkonon, Kolozsvári templomok és tornyok. Gyakori a fa motívum: Fehér fa, Piros fa. De szerepel József Attila-, Reményik Sándor-, Kölcsey Ferencversillusztráció, dekorált fajansz tál Juan Miro emlékére, Szabédi László festett csempe, több önarckép, egész sor fiú és leány portré.

7 Vagy olyan töprengésre késztető kompozíciók, mint a Csigahegy, A nagy fehér ragadozó, Félelmetes valami, A kezdet és a vég, Önmagunk keresése, Három spirál, Tükröződés, Délutáni repülés, Földasztal, Hajnalmadár, Furcsa gépezet, Egyensúlyvesztés, Koponyák, s még hosszan sorolhatnám. És persze számos díszletterv, jelmezterv, címlapgrafika, arlecchinováltozat, maszk, plakát. Számos anyagban, technikában jelenik meg a keresztre feszítés témája, úgy mint Corpusváltozat, Kereszt szimbólum, Corpus-kísérők, Gyász és szenvedés, Kereszt szimbólum, Szabadulás a keresztről. Jellemző rá, hogy az egyiken égetett barnás foltok között szöveget is bekomponált, mert Endrének az írása is szép grafika, kalligráfia. Tősgyökeres kolozsvári, aki nem csak megfesti szülővárosa részleteit, hanem szívén is viseli sorsát, arculatát, múltját, jelenét, jövőjét. Ezért aztán néha boszszankodik is az elhamarkodott, nem mindig szerencsés urbanisztikai változtatásokon. Ő az a művész, aki kapcsolatot tart számos alkotótársával, meglátogatja őket, elbeszélget, vitázik velünk. Állandó kiállító a közös tárlatokon, részvevője mások kiállításainak, sokszor rendezője a kiállításoknak. Bevallom, mindig élvezettel szemlélem a csoportos tárlatainkon kiállított 2-3 munkáját, legtöbbször el is beszélgetünk a megnyitókon. Hadd tanácsoljam mindazoknak, akik ismerik Nagy Endrét: biztassák, hogy rendezzen egy már régebbről esedékes egyéni kiállítást, hogy eredetiben is láthassuk remekeit. Sokan várjuk, a sikere biztosított. Táj házakkal (porpasztell) Művei köz- és magángyűjteményekben Kolozsváron a Szépművészeti Múzeumban, a Megyei Szaktanács Házában, a Korunk Galériában, a csíkszeredai Pallas Akadémia Kiadónál, Bukarestben A Hét Művészeti Szalonban, Szamosújvárt, Zetelakán, Árkoson, a sepsiszentgyörgyi Képtárban, Magyarországon, Németországban, az Egyesült Államokban, Olaszországban a Verdi Múzeumban, a Pármai Polgármesteri Hivatalban. Jelentősebb díszlettervek Sütő András: Káin és Ábel (rendező Harag György), Schiller: Stuart Mária (r. Horváth Béla), I. Erzsébet (r. Kovács Levente), Csép Sándor: Mi Bethlen Gábor (r. Kovács Ferenc), Karinthy Frigyes: Holnap reggel (r. Varga Vilmos), Albee: Mezítláb a parkban (r. Bán Ernő), Scribe: Egy pohár víz (r. Imrédi Géza), Hunyady Sándor: Erdélyi kastély (r. Dehel Gábor), Mozart: Cosi fan tutte (r. Demény Attila), Székely János: Mórok (r. Tompa Gábor), Johann Strauss: Cigánybáró, Ecaterina Oproiu: Nem vagyok az Eiffel torony, Csepreghi Ferenc: Piros bugyelláris (r. Márton János), Fodor Sándor: Csipike, Machiavelli: Mandragora (r. Szígyártó Sándor), Huszár Sándor: A mennybemenetel elmarad (r. Harag György), Ionesco: Székek (r. Vlad Mugur). Számos plakát, színházi műsorfüzet tervezője és készítője. A mennybemenetel elmarad díszletterv, ceruzarajz (rendező Harag György) Orbán István 9

8 Enciklopédia Bolyai János, az enciklopédikus Ács Tibor hadtörténész 80. születésnapjára, tisztelettel és nagyrabecsüléssel 10 Bolyai János matematikusként lett világhírű, és ő maga vallja, hogy életének értelme a matematika volt. De az is ismertté vált, főként Benkő Samu négy kiadást megért Bolyai János vallomásai című műve alapján, hogy nagy filozófus is volt, hiszen Üdvtanának megalkotásával az egész emberiség boldogulásán fáradozott. Sokan azt írták, e sorok írója is, hogy amíg át nem olvasta Bolyai János kézirati hagyatékának egy részét mint elszigetelt tudós, nem volt járatos az akkori tudományos világ vérkeringésében, elszigetelődött és így még a kortárs matematika egyes irányzatairól sem tudott. Tény, hogy Marosvásárhelyen csak a Teleki-tékában tájékozódhatott a tudományos eredményekről, de akkoriban az újságok elég alaposan beszámoltak minden jelentősebb felfedezésről. Matematika- és reáltudományok terén az olvasók gazdag gyűjteményben válogathattak a Teleki-tékában. Kiss Elemér Matematikai kincsek Bolyai János kéziratos hagyatékából című művében egy külön paragrafust szánt Bolyai János matematikai olvasmányainak, azért, hogy bemutassa, mennyire járatos volt a matematikai szakirodalomban. Az pedig már nem a Bolyai János hibája, hogy az általa megrendelt fontosabb matematikai műveket nem tudta beszerezni az akkori Erdély egyik legelső könyvkereskedője, a nagyszebeni Thierry. Ács Tibor monumentális munkájában (Bolyai János új arca, a hadimérnök. Akadémiai Kiadó. Bp., l.) bebizonyította, hogy Bolyai János a bécsi Hadmérnöki Akadémián elsősorban matematikai, de általában a mérnöki tudományok elméleti alapozását szerezte meg, amire egész életében építhetett. Ács Tibor részleteiben ismertette Bolyai János bécsi kadetségének éveit, amiből kitűnik, hogy a Hadmérnöki Akadémia az akkori művelt nyugat egyik elitképzője volt. Szó sincs arról, hogy nem kapott volna kiváló matematikai képzést, vagy az akkori mérnökképzés valamilyen tudományos szempontból hiányos lett volna. Ellenkezőleg, az akkor európai nagyhatalomnak számító Habsburg Birodalom Hadmérnöki Akadémiáját csak a kiváló képességű ifjak végezhették el, csak a végzett évfolyamelsők kerülhettek a műszaki osztályba és a mérnöki hadtestbe. Bolyai János élete során, főleg a marosvásárhelyi nyugdíjas évei alatt, figyelemmel kísérte a többi tudományok fejlődését és igazi enciklopédikus volt. Érdekelte a fizika, a kémia, annak gyakorlati alkalmazása, a biológia és a humán tudományok (nyelvészet, történelem és filozófia). Véleményem szerint, nagyon érdekes, hogy kiket idéz kézirati hagyatékában: matematikusokat (Euklidész, Arkhimédész, Gauss, Euler, Bernoulli, Leibnitz, Montucla, D Alembert, Lagrange, Cauchy, Jacobi, Poisson, Ettingshausen, Makó Pál, a két Fagnano), fizikusokat (Galilei, Newton, Laplace, Kepler, Ohm, Boscovich, Hindenburg), kémikust (Meisner), biológusokat (Halle, Borosnyai Lukáts János). Bolyai János enciklopédikus tudásán nem a polihisztorságot értem. Enciklopédikus volt a tájékozottsága, a világról alkotott képe és a tudományokhoz való hozzáállása. A polihisztorkodást maga is megveti, és atyja szemére is hányja, hogy kár volt matematikusi tehetségét kályharakásra fecsérelni. Íme, mit ír a polihisztorságról: Ha csak a bölcsességben vagy is bölcselkedésben is nem túlságoskodunk vagy nem kicsapongunk, s nem akarjuk magunkat nem csak az élet éldeletesebben (ti. élvezhetőbben) használását elémozdító kényelmeket, hanem még a legszükségesebb anyagi kellékektől is (melyek tápszer, öltöny, lakház) megfosztani: hihetőleg könnyen senki sem elégséges vagy képes egyedül vagy önerején közvetlenül magának minden kívánatost megszerezni; s a legnagyobb tehetség és szorgalom mellett is a magukat igen sokféle művészetbe ártók az úgy nevezett ezer-mesterek a legtöbbnyire mindenekben csak középszerűek szoktak maradni. Hasonlólag a polyhistorok, vagy igen sokat tudók. Itt is igaz vagy áll a minél nagyobb a kiterjedés, annál kisebb a foglalat vagy tartalom vagy behatás. Más az úgy nevezett általános vagy universalis genius: mert nagyobb vagy kisebb mértékben mindenki az, s az igazi elme minden tárgyban mire függeszti vagy adja magát előbb-hátrább be- és áthat (BJ 428/1 v). Bolyai Jánosnak nagyon érdekes gondolata az alábbi: Csak Atyámtól hallám gyermek koromban, hogy egy szerben például az éppen tanult, közben kezében volt krétában annyi erő lehet, hogy tán egy bihal sem volna képes meggyőzni, bírni vele. Tehát az anyagban, egy kis krétában annyi erő (amit ma energiának mondunk) van, amit egy bivaly sem volna képes kifejteni. Véleményünk szerint ennek egyik értelmezése a Boscovich-féle atomelmé-

9 letben keresendő. A kéziratban kétszer is történik utalás Joseph Boscovichra. Ismeretes, hogy Faraday is elfogadta Boscovich atomelméletét, amely szerint az atomok közötti kötéseket csak óriási erővel lehet szétszakítani. Viszont a Bolyai-kutatók eddig nem tudták, nem közölték, hogy mind a két Bolyai olvasta Boscovich Teleki-tékában is meglévő műveit: De Solis et Luna. Venetiis, 1761 (To-1482), Abhandlung von den verbesserten dioptrischen Fernröhren... Wien, 1765 (Bo-7110), Trigonometria plana et sphaerica. Collig. cum: Tacquet, Andreas: Elementa Geometria. Patavii, 1761 (Bo-3813). Rendkívüli tudományos tájékozottságról tesz tanúbizonyságot. Boscovichot a modern fizikatörténetben is alig említik. A magyar művelődéstörténet igazi gyöngyszeme az a levél, amelyet Szörényi László irodalomtörténész az amerikai Berkeley Egyetem Kézirattárában fedezett fel. Idézzünk tehát Makó Pál Boscovichhoz írt leveléből: Krisztusban Tisztelendő Atyának, Rogerius Josephus Boscovich Jézustársaságbeli Atyának Milánóban Páviában Krisztus Tisztelendő Professzor Atya! Tisztelendőséged Rendszere, amelyet új magyarázatokkal láttak el, kijött a stájerországi Gratzban, és Budán, Magyarországon; az én könyvem is erről a témáról, amelyet alaposan átdolgoztam, harmadik kiadásban nemsokára napvilágot lát. Addig is alázatosan ajánlom magamat régi kegyébe és jóindulatába, Bécsben, január 9-én, Tisztelendő Professzor Atyának Krisztusban legalacsonyabb szolgája Makó Pál. (Szörényi László: Makó Pál levele Rogerius Boscovichhoz. Megjelent a Herner János szerkesztette Tudóslevelek. Művelődésünk külföldi kapcsolataihoz , Szeged, JATE, l.) Lássuk most Bolyai Jánosnak egy feljegyzését Fagnanóról. Bolyai János ismerte Fagnano munkásságát, ezt eddig a Bolyai-kutatók nem tudták (vö. Kiss Elemér: Bolyai János matematikai olvasmányai. In Matematikai kincsek Bolyai János kéziratos hagyatékából, Typotex, Bp., 2005, ) Giulio Carlo de Toschi di Fagnano olasz matematikus szeptember 26-án született Senigallia városában és május 18-án hunyt el. Rómában tanult a VIII. Kelemen pápa által alapított Collegio Clementinóban. Kiváló hallgató volt, csak matematikából volt gyenge. Ezt a kollégium befejezése után, autodidakta módon sajátította el. Kutatásait a Giornale de Letterati d Italia újságban közölte. Legfontosabb műve a Pesaróban 1750-ben megjelent kétkötetes Multifariam divisa atque dimensa Deo veritatis gloria, amelyet XIV. Benedek pápának ajánlott. Nagyon vallásos ember volt, és a sírkövére is a Deo veritatis gloria feliratot vésték fel. Sok gyermeke közül Giovanni Francesco nevű fia ( ) folytatott matematikai kutatásokat. A következő híres feladatot 1775-ben oldotta meg: Egy adott hegyesszögű háromszögbe írjunk minimális kerületű háromszöget. Ennek a megoldása a talpponti háromszög, amit Fagnano differenciálszámítással oldott meg. De a feladat szépsége, hogy ez abszolút-geometriai tétel, vagyis belátható a párhuzamossági axióma felhasználása nélkül is. Végre egy fiatalkori levelem jegyzésén akada kezembe melyet rengetegül egy általam legmélyebben tisztelt Atyámnak megírtam egy általam talált új módját a körparabola -nek (ti. négyszögesítésnek) mit is az öszve-függésérti érdekért magam is tán némelyekre (indokért, alkalomra) nézve nem leend kellemetlen ide mellékelve vagy beszúrva, igtatva találom... s Fagnano, Montucla... (azt rögtön könnyön kicsináltam) (BJ 411/2). Az idézett sorokban a parabola négyszögesítése a parabola rektifikációját is jelenti, de Bolyai János egy olyan módszeren is gondolkodott, amely a nevezetes görbék által bezárt területeket darabolja át sokszögek által bezárt területekké. A lemniszkáta, vagyis a csokorhossz hosszának kiszámítása késztette mélyebb vizsgálatra Giulio Carlo Fagnanót. (Ezért lett volna jó dolog, ha megmarad a csokorhossz megnevezés, mert már a nevében hordozza a lényeget: vagyis azt, hogy problematikus a hosszának kiszámítása). Ezt nevezzük a görbe rektifikációjának, Bolyai János általánosan négyszögesítésnek nevezte, és jellel írta. Bolyai János anyanyelvi szinten beszélt latinul, ennek legkorábbi bizonyítéka a 12 éves Bolyai János emléksorai Vajda Dániel emlékfüzetében: Parce gaudere oportet et sensim queri. Totam quia vitam miscet dolor et qaudium. ( Mértékkel illik örvendeni és búsulni úgyszintén. Mivel az egész életet fájdalom és öröm egyaránt átjárja! Papp Levente fordítása.) Feljegyzéseiből világosan kitűnik, hogy Bolyai János minden tudóssal szeretne elbeszélgetni, velük jó értelemben vett vitába szállni. Feljegyzi a témáról a saját véleményét, ami azt jelenti, hogy a nagy tudósegyéniségek elméleteit mélyen megértette. Van amihez hozzáadja saját meglátását, van, aki neve után feljegyzi magának: ezt jó lesz még alaposabban szemügyre venni. Van, ahol csak figyelmezteti saját magát, hogy nehogy a későbbiekben az illető elméletét figyelmen kívül hagyja. Szinte alig van számottevő fizikus, matematikus, akik neve ne fordulna elő Bolyai János kéziratos hagyatékában. Bolyai Jánost saját korában nem értékelték, nem hívták meg tanárnak egyetlen korabeli erdélyi kollégiumba, nem figyeltek fel rá az európai universitasok. Ki tudta akkor, hogy Bolyai János enciklopédikus tudású kiváló tanáregyéniség, aki nem csak matematikát, de az akkori reáltudományok bármelyikét is képes lett volna egyetemi szinten tanítani? Akaratlanul feltevődik a kérdés, ma hogyan viszonyulnak egy-egy kiváló tehetséghez, a mai erdélyi társadalom felismeri-e és megbecsüli-e az igazi nagy tehetségeket, avagy engedi, hogy a nagyvilágban keressék boldogulásukat. Oláh-Gál Róbert 11

10 Ta l l ó z á s Kecset és Kisfalud múltjában (1.) 12 Szőke-Nyikó dicsérete földnek legszebb leányai az elpusztult Dömöslaka Papösvénye nem járt jókedvvel a nótáztatás Kecset és Kecsed II. János királynak jámborul szolgáltanak Várad erősítésére szolgáló rendkívüli adó udvarhelyszéki törvénykezési jegyzőkönyvek Pálfalva pere Kecsetfalvával verekedős székely jobbágyok székely szabadság ideje örökség elővásárlási joga az ács ember inkább otthon ül mikor Moldva Erdély fennhatósága alá tartozott kapitány uram őnagysága száza A Fehér-Nyikó felső völgyvidékén, Farkaslakától 3 kilométerre nyugatra egy mély völgyben, a Gada-patak felső és középső szakasza mentén fekszik Kecset (Păltiniş) és alább, a patak alsó szakasza mentén Kisfalud (Satu Mic), amely Székelyszentmihályról is megközelíthető. A Gadapatak völgyét nyugatról egy éles gerinc határolja a Kecseti-hegy és a Duszó-hegy (Duzzó-hegy) vonalán, míg keletről, a Fehér-Nyikó két partján elterülő Farkaslaka felé, a Cseredomb gerince képezi a határt. Kisfaludtól nyugatra az Akasztó-tető emelkedik, keletre pedig a Gada-tető; nyugaton a Hargas oldala és a Nyíralja domboldalak húzódnak, keleten pedig a Mocsár és a Malomkert. Az egykori udvarhelyszéki települések a trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegyéhez tartoztak, ma Hargita megye részei. A településnév személynévből keletkezhetett magyar névadással, az előzményül szolgáló Kecse személynév -d kicsinyítőbecéző képzős származéka lehet; a Kisfalud helynév pedig a település viszonylagosan kis méretére, kiterjedésére utal. (Nyelvészek vizsgálódásai szerint a -d képzőelem szerepe ebben a településnévben nem helynévképző, hanem kicsinyítő képzői: falu + d = falucska, s így ennek logikus jelzője a Kis-, amely a falud jelentését megerősíti. Ugyanakkor az a meggondolható vélemény is felvetődött, hogy talán létezett a magyar nyelvben egy önálló -falud alakú földrajzi köznév, amelynek falucska jelentése volt.) Az Oroszhegy mögötti lázról lerohanó patakok közül a legjelentősebb a Nyikó, melynek vize esőre forduló időben tejszerűen fehéres lesz (innen kapta a Fehér vagy Szőke előnevét). A felduzzadt Nyikó termékeny terén és számos jobb parti völgyében egymást sorjázzák a falvak, míg Székelykeresztúron felül össze nem ömlik a vele sokáig párhuzamosan folyó Nagy-Küküllővel. E vidék valódi szépségeinek állít emléket Orbán Balázs: És itten e népes völgyben lakik fajunknak legszebbike, ott vannak a földnek talán legszebb leányai, kikre a szép nem kifejezés oly méltán reá illik, mert sem a válogatott árucikk gyanánt eladott georgiai szépségek, sem Olaszország ünnepelt signorái, sem Írhon bájos misissei nem mérkőzhetnek a te gyöngyeiddel, szép Nyikó-völgye! S valahányszor átutazom lakhelyemhez szomszédos virányaidat, mindig büszke önérzet gyullad kebelemben, mert meggyőződhetem, hogy testi szépség és lelki nemes tulajdonokra nézve is kevés párja van népünknek, s ha a szobrászok és festészek ismernék e csendes völgyecske titkait, bizonyára ide jőnének Venus, Juno, Hebe és Dianáikhoz mintákat keresni, és találnának akárhányat, de főként Madonna-képekhez, mert a szemérmes szerény székelyleányok leginkább arra

11 szolgáltathatnának mintaképeket. (Orbán ) A tudós báró véleményét Barabás Endre is megerősíti három évtized múltán: Itt találhatók az egész Székelyföldön a legszálasabb, legformásabb férfiak és legszebb arcú nők, kik leghívebben megőrizték az egyszerű, de ízléses székely viseletet. (Barabás ) Kecset és filiája, Kisfalud e vidék egyetlen református egyházmegyéjét alkotják, mely hogy miként ékelte be magát ide a katolikus és unitárius elem közé, kimagyarázhatatlan, véli Orbán Balázs. Monumentális művében megjegyzi, hogy a két csermely közti dombot régi templom koronázta, melynek lebontott anyagával építették Kecseten a mostani templomot. Említ továbbá egy Dömöslaka nevű elpusztult települést is a falutól északkeletre, a Parajdra vivő országúton felül, s a falu létéről szóló hagyományokat a Papösvény helynévvel látja igazolódni, ezen az úton járhatott át a kecseti pap a dömöslaki filiába. Adataink a 17. század második felében említik először a kecseti templomot, viszont Kecset neve évszázadokkal azelőtt személynevekben már felbukkan. Orbán Balázs említi Andreas de Ketsed nevét (1385-ben szerepel Mária királynőnek okmányában), továbbá Ketsedi Lászlót mint azon székely főurak egyikét, akik 1467-ben Mátyás király ellen fellázadván a tordai országgyűlésen nótáztattak. (A nótára vonás, nótáztatás törvény elé rendelést, hűtlenségi perbe fogást, vagyonelkobzással is járó büntetést jelentett.) Ladislaus de Kechet neve 1460-ból ismeretes, Johannes de Kecheth neve pedig 1465-ből; ám minden bizonnyal nem a Gada-patak menti Kecset a névadó esetükben, sokkal inkább a belső-erdélyi Kecset vagy Kecsed valamelyike. Az Orbán Balázs által említett Kecsedi vagy Kecseti család nem udvarhelyszéki székely, hanem Doboka vármegyei magyar nemes család volt, amint ezt határozottan állítja Nagy Iván, hozzátévén azt is, hogy Doboka vármegyében van Kecset helység, melyről e család nevét és előnevét vette. (Nagy ) Ehhez a családhoz tartozott a Mátyás király ellen fellázadt Kecsedi László is, állítja a Bethlenfalván született Balássy László az Udvarhelyszéket tárgyaló munkát recenzáló írásában, s tegyük hozzá, hogy az között vajdai notáriusként tevékenykedő Kecseti László a Mátyás ellen lázadó nemes fia, akit a családi vagyon elvesztése terelt szellemi pályára. (Jakó ) Kecsedi András pedig akinek neve Mária királynőnek 1385-ben kelt levelében tűnik fel nem is erdélyi, hanem magyarországi hasonnevű családnak lehetett tagja a levél tartalma szerint, hiszen e levél a leleszi (ma Szlovákia) konventhez volt intézve, és többnyire Zemplén vármegyei jószágokról szól. A Zemplén vármegye történetét feldolgozó Szirmay Antal csakugyan említ 1567 táján a vármegyei nemesek között egy Kecsety Mártont (Martinus de Kechet), kinek özvegye homonnai Drugeth Gáborhoz ment nőül. (Balássy ) Az 1497-ben, egy udvarhelyszéki birtokügyben szereplő Petrus de Kechet azonban már a szóban forgó településről való minden bizonnyal. Az 1497 novemberében datált oklevél szerint a kolozsmonostori konvent előtt Kecseti Péter (Petrus de Kechet) leánykája: Dorottya nevében is széplaki, besenyei, almási és szentiváni részbirtokait Szentmihályi György özvegye: Erzsébet asszony és leánykája: Erzsébet székely örökségeivel ( Bodogazonfalwa, Bykafalwa, Heyazo, Sombathfalwa, Mykech Rethe, Ozfalwa, Martonosfalwa ) elcseréli. (SzOkl. VIII ; KmJkv. II nr. 3035) Ugyanez a (székelykecseti) Kecseti Péter (Zekelkechethi Kechethy Peter) november 8-án Zeplak, Bessenyew, Almas, Zenthywan Küküllő, Torda és Belső-Szolnok vármegyei birtokbeli részeit 200 arany forintért örök áron eladja Hederfaya-i Barrabassy Jánosnak és Lénárdnak. (KmJkv. II nr ) Gyulafehérvárt január 20-án keltezett levelében Izabella királyné néhai Kérész Máté özvegyének, Zsófiának s fiának, Kérész Mihálynak Farkaslaki Demjén Péter ellen, ez utóbbi Etéd helységében lévő minden székely öröksége feléért Udvarhelyszék törvényszékén indított s onnan a királyi udvarhoz fellebbezett perében a felpereseket meg nem jelenésükért 6 forint bírságban marasztalja el, az alperest pedig a kereset alól teljesen fölmenti, s meghagyja egyszersmind több megnevezett székelynek köztük szerepel fidelibus nostris Agilibus Francisco Galfi de Kechet, Georgio Galfi de eadem, hogy az említett bírságot a felperesek bárhol találtató székely örökségeiből hajtsák be. A peres ügy egyik prókátora Kecseti Gáspár (Caspar Keczeti). (SzOkl. II ) 1555-ben ugyanez a Kecseti Gáspár (Gaspar Kechethij) prókátor az udvarhelyi fennebbviteli bíróságon Pókai Balázs ügyét képviseli Apafi László ellen, Nyárádtőn levő székely örökségekért folytatott perében, majd az erdélyi vajdákhoz való fellebbezésében is, végül Kendi Ferenc és Dobó István vajdák október 4-én Apafi Lászlót a kereset alól felmentik. (SzOkl. II. 129) A székely főemberek névsorában, akik II. János király (János Zsigmond) hadában híven szolgáltak, 1566-ban Kecheth faluból négy lófő szerepel az kik ez mostani hadában Nagyságodnak hűen, szeretettel, jámborul szolgáltanak és az előtt is jámborul viselték magokat (Galfij Janos, Kechethij Gaspar, Galfy Mijhalij, Chijkij Illijes). (SzOkl. II. 202) A királyhoz hű hadában ott volt Malomfalváról Sofalwij Janos is, róla tudjuk, hogy megjutalmazták hűségét, megerősítették tulajdonjogaiban május 22-én, Tordán keltezett adománylevelében János Zsigmond szolgálatai jutalmául malomfalvi Sófalvi Andrásnak, valamint utódainak és örököseinek új adományként örökjogon adja, haszonvételeikkel, tartozékaikkal és a bennük lévő királyi joggal együtt azokat a sófalvi, korondi, kisfaludi, sükői, malomfalvi és szentléleki birtokbeli részeit és lófői örökségeit, amelyeket már ősei is birtokoltak, de nem volt róluk oklevelük. (ETA VII nr. 305) Az évi 25 dénáros adó 13

12 14 összeírásakor Kechijet 15 portával és Kws ffalwd mindössze 2 portával szerepel (közvetlen szomszédai mind nagyobbak: Farkaslaka 36, Szentlélek 25, Nyikómalomfalva 24, Székelyszentmihály 10 és Bencéd 8 portával van lajstromba szedve).(szokl. II. 220) Az 1562-es székely felkelést követő országgyűlés a közszékelyeket kincstári jobbágyokká tette, amivel együtt járt a rendes adófizetés kötelezettsége is. Az elkövetkezett négy évtized alatt mindazokat az adókat, melyeket az országgyűlések megszavaztak, a székelyeknek éppúgy fizetniük kellett, mint a másik két nemzetnek. Az adónemek között volt két rendes és több rendkívüli adó. Az évenkénti rendes adók egyike volt a török portai adó, a szultánnak fizetett évenkénti ezer forint hűbéradó törlesztésére. Ez rendszerint 99 dénárt tett ki portánként, olykor felment 1 forint 50 dénárra. A másik rendes adót a fejedelem, vagyis az ország szükségletére az őszi (az év második felében tartott) országgyűlésen vetették ki. Ez is rendszerint 99 dénár, néha 1 forint volt portánként, melyhez szükség esetén dénár, néha 1 forintig terjedő fejedelmi pótadó járult. A rendkívüli adók sorában szerepel a váradi vár építésére szolgáló rovatal. Várad lévén az ország nyugati védbástyája, azt hatalmas erősséggé kívánták átalakítani, s 1570 óta majdnem minden évben megszavaztak rá 15 35, legtöbbnyire 50 dénárt portánként. Az udvarhely-, csík-, gyergyóés kászonszéki főemberek által fizetett 50 dénáros adó fennmaradt összeírása minden bizonynyal 1576-beli. Ez is Várad erősítésére szolgált, az október 21. és 26. között tartott kolozsvári országgyűlés határozatainak megfelelően: A mi a Várad épületire való szokott segítséget nézi, miért hogy mindenkoron hasznosnak ítéltük annak véghez vitelét, sőt károsnak, veszedelmesnek annak félbeállását, azért annak is épületire három nemzettől, Erdélyből magyarországi atyánkfiaival igérünk rovás szerént ötven ötven pénzt ez jövendő szent Gergely pápa napjára nagyságodnak [Báthori Kristóf] beszolgáltatni. Könyörgünk, hogy nagyságod azt fordítsa arra az épületre, mert ez idén is azt értjük: hogy igen kevés kőből való épület volt rajta. (EOE III. 114) Az 50 dénáros adót fizető főemberek 1576-os lajstromán, Kechÿett és Kisfalud 17 forintot fizetett, ami 34 szabad portát jelent (Casparis Kechÿetj fl. 11, Joannis Gallffj fl. 3, Dominici Semien fl. 1, Matthiae Antalffj fl. 1, Georgÿ Zentbenedekj fl. 1). (SzOkl. IV. 41; SzOkl. ÚS IV. 40) Az oklevelekben egyre gyakrabban említenek kecseti és kisfaludi székelyeket különböző peres ügyek, örökségek, adományozások kapcsán. Báthori István január 19-én keltezett parancsa több megnevezett marosszéki előkelő birtokoshoz, hogy Kecseti Mihály özvegyét Csányi Margitot intsék meg, hogy miután ismét férjhez ment, hitbérét és menyasszonyi hozományát gyermekei Borbála és Mihály végrendeleti gyámjaitól, Kecseti Gáspártól (Nobilium et Agilium Casparis Kechetÿ de eadem kechett) és Káli Kún Benedektől vegye fel, a marosszéki Csíkszentmárton [Nyárádszentmárton], Köszvényes, Mája, Nádasd és Csíkfalva s az udvarhelyszéki Malomfalva, Boldogasszonyfalva, Újszékely, Solymosfalva és Semjénfalva helységekbeli részjószágokat pedig adja át gyermekei és említett gyámjainak. (SzOkl. IV ) Az ügy folyományaként említjük meg Báthori Kristóf erdélyi vajda Székelyvásárhelyen, május 20-án datált levelét, melyben bizonyítja, hogy előtte Várfalvi István, mint néhai Kecseti Mihály néhai Solymosi Margittól született leányának, Borbálának rendelt gyámja, és Nagy György, néhai Huszti Nagy András fia, úgy egyezkedtek ki, hogy Nagy György a marosszéki Köszvényes és Mája, s az udvarhelyszéki Kissolymos, Alsó-Bodos, Asszonyfalva, Újszékely, Malomfalva és Semjénfalva helységekbeli részjószágokat, melyekhez említett árva Kecseti Borbála örökségi jogot tartott, Várfalvi István kezébe bocsátotta; ez pedig Marosszéken a csíkszentmártoni részjószágot, házat, nemesi udvart és malmot örökösen átengedte Nagy Györgynek és testvérének, Balázsnak. (SzOkl. IV, 65 67) A 16. századi udvarhelyszéki törvénykezési jegyzőkönyvek számos kecseti és kisfaludi adatot tartalmaznak. Fancsali Ferenc és Bekesi János, Udvarhelyszék hites jegyzője Báthori Zsigmond tanúvallató parancsára április 20-án Székelyudvarhelyen a székelypálfalvi lófők javára 36 tanút köztük kecsetieket és kisfaludiakat is hallgattak ki arról, hogy miként osztották meg Pálfalva határát a lófők és Kőrösi István jobbágyai között. A só aknához tartozó pálfalvi és firtosváraljai adományt Kőrösi István apja, gyalui Kőrösi Mihály deák, vajdai számvevő (exactor) kapta. Egy február 27-én kiállított akta szerint Báthori Zsigmond, néhai Báthori Kristóf vajdának és neki teljesített szolgálataiért Keoressy Mihálynak, valamint utódainak és örököseinek, István és Mihály fiainak hűségükért, úgyszintén azon pálfalvi két jobbágyért, melyet Báthori István lengyel király, Erdély fejedelme ajándékozott nekik, s azokat a székely gyalogok minden szabadságaival megajándékozta, ezen okokból Farkaslakán, az udvarhelyi várhoz tartozó két jobbágytelket (melyeken Balas Lőrinc és Nagy Antal lakik) adott adományul örökjogon. (ETA VII nr. 450) Az adományozást május 18- án Báthori Zsigmond megerősíti, időközben Kőrösi Mihály elhalálozott, s a kedvezményezettek a jövőben teljesítendő szolgálatokért fiai lettek. (ETA VII nr. 508; Jakab Szádeczky ) Az említett 1585-ös tanúvallomások arról is beszámolnak, hogy vagyon több 25 esztendejénél hogy perlett Pálfalva Kecsetfalvával az erdő végett. A vallomástevők között volt Kisfaludi Kecseti Gáspár és Kecseti Gálffi János főemberek, Csíki Illyés és Kecseti Gálffi Mihály kecseti lófők is. A Pálfalva és Kecset közötti per tárgya a Fenyő hordó úttól fogva a Gál útjáig való erdő és a Demeslaka teteje belső rész. A pálfalvi lófők mind Kőrösiék mellé álltak,

13 mivel ígéretet kaptak, hogy az ők részeiket, igazságaikat nem igtatják, s mikor adiudicatával feleltettenek az pálfalvi tetőn, akkor az pálfalvi lófejek fejenként Kőrösi Mihály mellett forgolódtak és költségekkel, tudniillik hordó serrel, kenyérrel, berbécs taggal, sajttal és borral gazdálkodtak az feleltető uraimnak, az felelő községnek is, az pálfalvi lófejek husz husz pénzt szedenek az appelatiora Kecsetfalva ellen. A pálfalviak perét a kecsetiek ellen végül Kőrösi István a lófők támogatásával nyerte meg a gyulafehérvári fejedelmi táblán. (SzOkl. ÚS I ) június 21-én csehétfalvi Deák Tamás tanúit hallgatják ki a Széken, akik mind azt vallják, hogy Kecseti Gálffi István elfogta és kalodába tette Deák Tamást. Tanúként hallgatták ki ekkor Kecseti Gálffi Kristóf főembert és hat kecseti jobbágyot: Orbán Gergely, Antalffy Mihály jobbágyát; Elekes Imre, Semjén Miklós jobbágyát; Ladó Márton, Elekes Lukács és Miklós Tamás, Kecseti Gáspárné jobbágyait; Elekes Péter, Kacsó Jakab jobbágyát. (SzOkl. ÚS I ) Ez utóbbi Kacsó Jakab (Kachyo Jakab) lófőnek és feleségének, kobátfalvi néhai Kadachy Gergely leányának, Katalinnak, valamint utódaiknak és örököseiknek november 22-i iratával Báthori Zsigmond szolgálatai jutalmául új adományként adja örökjogon haszonvételeikkel és tartozékaikkal együtt azokat a kecseti és kobátfalvi részjószágaikat, illetve az utóbbiban lévő lófői házukat, továbbá a fenti, valamint Kadács, Bencéd, Szentmihály, Malomfalva, Tordátfalva, Szentlélek és Farkaslaka birtokokban lévő székely örökségeiket, melyeket már őseik is zavartalanul birtokoltak, de az azokkal kapcsolatos okleveleik elvesztek. (ETA VII nr. 1308) június 1-jén pedig Kecseti Gálffi Istvánt (Kechett-i Galffy István) erősíti meg tulajdonaiban (Farkaslakán és Csehétfalván egy-egy jobbágytelek, továbbá Kecset határában egy, Verespatak nevű földdarab), megjegyezvén, ezeket már elődei zavartalanul birtokolták, és a kedvezményezett is a kezében tartja, de a reájuk vonatkozó oklevelei elvesztek. (ETA VII nr. 1576) június 3-án 16 kecseti tanú tett vallomást a Kecseti Gálffi István felperes és kobátfalvi Antalfi János alperes közötti perben, hogy Bencze, más névvel Barrabás Tamás jobbágy kettőjük közül kié. A tanúk Kecseti Gáspár jobbágyai (Elekes András, Barabás János, Szántó Pál, Miklós Tamás, Ladó Albert, Tóth Zsigmond, Thot Mátyás, Por György, Csíki Péter), Kacsó Jakab jobbágyai (Thot Péter, Albert János), Semjén Miklós jobbágyai (Elekes Imre, Albert György), Antalfi Mihály jobbágya, Orbán György, Pálfi Mihály zsellér, Veress Jakab, valamint Kecseti Gálffi Mihály lófő. (SzOkl. ÚS II ) április 24-én Farkaslaki Csiki György kecseti Csiki Illyést (Eliam Cykj de Kechet) a Viceszéken a vicekirálybírók és fejedelmi biztosok jelenlétében gyámjaként ismeri el. (SzOkl. ÚS III. 36) Az udvarhelyszéki törvénykezési jegyzőkönyvek szerint március 27-én kecseti Gálffi István felperes előadja keresetét Gálffi Farkas alperessel szemben: jobbágyai megverték, s mivel az alperes jobbágyain törvényt nem ült, 400 forintot keres rajta. A protocollum szerint Ezért hívtam törvényhez ez alperest három jobbágya felől, földjén lakója felen egy néhányszor kértem, törvényt tegyen kiknek nevük egyiknek Boldizsár György és Gergely, kik Kecsetben, ez alperes nemes házában laknak, az harmadik Boldizsár Dániel, mely Felsőbencédben lakik mind ennyi ideig nem tőn. Ez meg nevezett három jobbágyának, földén lakóinak ez volt rajtam factumok, melyért most, ha törvény engedi, őt keresem érte. Vagyon nekem egy ló kertem házamon kívül, oda ballagtam vala ki, láttam disznók vagynak az kaszáló fűben; láttam, hogy Gálfi Farkas földjén, kertjén vagyon az rés. Boldizsár György és Gergely tehát ott szántanak ló kertemen kívül, oda ballagék, kérem, az réset csinálja meg. El végezvén, el jövék, mikor az Csorgó Kút árokába alá szállottam volna, Boldizsár György és Gergely ketten két faragó fejszével hátul szó nélkül meg hajítanak, mind két fejsze miatt meg sebesedtem. Az harmadik Boldizsár Dániel azon Csorgó Kút árokából kivont meztelen szablyával hozzám vága szó nélkül, mely miatt meg sebesedtem, mely sebek miatt éltemig való felszeg vagyok, kit sérelmet, felszegséget akaratom szerint négy száz forintért nem akartam volna, és fejeket követtem volna érette, ha törvényt tett volna felőlük, de miért törvényt nem tett, mindent rajta, ez alperesen keresek, ha az törvény engedi. Ezeket cselekedték volt 1598 Áldozó Csütörtökön [április 30], Kecseten, Udvarhely székben, az én ló kertemen kívül, az mely Csorgó Kút ároka ugyan abban, mely kútnak két árokának mind két felöl ez alperes földei vagynak. (SzOkl. ÚS III. 149) Az évi protocollumokból szemelgetve említjük továbbá a szombatfalvi Kecseti Imre felperes és kecseti Gálffi István alperes közötti pert, bizonyos kecseti örökség dolgában. A felperes szerint az örökség minden tartozékával őt illeti vérre. Találtam meg az alperes kezében Kecsetben, Udvarhely székbe őseimtől, atyámtól maradt örökségimet, mely engemet vér szerint illet, mely örökség volt Ígyártó Orbáné. Annak fia Orbán Lukács, én pedig Orbán Lukács fia vagyok, Imre. Annak a meg nevezett örökségnek vicinussi az Gálffi Farkas öröksége, más felöl az Orbán Gergely öröksége. Ezt a felül megírt örökséget meg kívánom az alperestől, mind benn az falun, Kecsetben, Udvarhely székben való örökséget, mind pedig az falu, Kecset határán valókat, mind szántó földeket, széna füveket akár mi névvel neveztessék, erdeivel, mezeivel, mindenekkel meg kívánom magamnak törvény szerint, valamik ahhoz tartozandók. Az alperes Gálffi István viszont a fenyegetés vádját mondja a felpereshez. Nem tudván mire való indulatból 1600 esztendőben Szent Gergely pápa napján [március 12] ment volt Szálasdi Dánielhez, akkori kapitányunkhoz tanácsot kérdeni 15

14 16 ezen dologból. Ott azt mondotta: ha törvénnyel meg nem vehetem is, egy olykor reá megyek, be teszem az ajtaját, házába égetem. A jegyzőkönyvekből nem derül ki a per vége, a Szék bizonyításra bocsátotta a feleket. ( Deliberatum. Utraque pars felleti szerént bizonyítson. ) (SzOkl. ÚS III ) Kisfaludi János és Csiki Márton István kisfaludi felperesek április 17-én előadott keresetükben maguknak követelik a Barabás Lukács után maradt szabad székely örökséget, melyet Kecseti Gáspárné Mikó Anna alperes szerintük jogtalanul bír. Tilalmat tettünk az alperes aszszony ellen ezen 1600 esztendőben, húsvét nap [április 2]. Tilalmunknak ezzel adjuk okát, hogy vagyon ugyan Kisfaludban és annak határában egy puszta ház nevű örökség, melynek vicinusa egyik felöl az falu erdeje, más felöl az ország útja, mely örökség szabad székely örökség volt, most is szabad székely számára volt. Azt mondom, hogy miért az szabad székely örökséget szabad székelytől vetted meg, mi felperesek is azok vagyunk, nem akarjuk, hogy kegyelmed bírja, meg tiltottuk mind adótól-vevőtől három törvénnyel. Ez alatt kegyelmed meg vette azt az meg nevezett örökséget, kinek árával, az tíz forinttal meg kínáltuk itt az Szék színén is, melyet el nem vett. Azt mondjuk, hogy immár az pénzeddel sem tartozunk, holott tilalmunk ellen meg vette kegyelmed. Ezekben ha valami részt kegyelmed tagadna, ki fogunk és bizonyítunk, az mellett az törvényt is kérjük. Az alperes Kecseti Gáspárné Mikó Anna azt állítja, hogy a nevezett örökséget még a székely szabadság idején szerezte, s így törvény szerint benne maradhat. Ez is egy adalék arra nézve, hogy a székely szabadság ideje a székelyek tudatában az évi felkelés előtti korszakot jelentette. A Szék bizonyításra bocsátotta ki a feleket. (SzOkl. ÚS III ) A székely jogot és perrendtartást rendszerbe foglaló évi Székely Constitutio, a Kendi Ferenc és Dobó István erdélyi vajdák által április 28-án Székelyudvarhelyen megerősített okmány a székely örökség kérdésével is foglalkozik. (SzOkl. II ) A székely örökség eladásában a Constitutio úgy rendelkezik, hogy az eladó köteles tiszteletben tartani a testvérek és a többi rokon, a szomszédok és a falu elővásárlási jogát (ius praeentionis), először azoknak ajánlja fel a megvásárlást. Ha valamely örököt eladnak, és a kit illetne meg nem kínálnák véle, ha ellene mond, 15-öd napig várják meg véle, ha megveheti az örökséget, adják néki: ha pedig meg nem veheti, vagy a kínáláskor ellene nem mond, adják annak, a ki az árát letészi, s az után az atyafi ne perelhessen érte. Ami fenti peres ügyben is előforduló tilalmat illeti, a Constitutio úgy rendelkezik, hogy a három törvénnyel való tilalmat törvénylátatlan (= bírói ítélet nélkül) senki fel nem szabadíthat; de ha harmad nap reá nem akar szólani, a ki megtiltotta, a más fél kérésére a biró megszabadíthatja. Az augusztus 11-én Basta által császári hűségre esketett udvarhelyszéki székelyek között 1 nemes (Galfj Jstúan), 2 lófő (Galfj Mihalj, Nagj Mate), 9 szabad székely (Bak Janos, Bak Pal, Bak Peter, Barrabas Georgj, Elekes Ambrús, Elekes Lúkaczj, Miklos Tamas, Veres Janos, Veres Miklos) és 11 jobbágy (Beres Balas, Busa Marton, Czikj Gieorgj, Katona Peter, Kúpas Janos, Lado Marton, Paztor Jstúan, Por Gieorgj, Por Tamas, Tott Pal, Tott Sigmond) szerepel Kecsetről; 1 nemes (Keczietjh Boldisar), 1 szabad székely (Kisfalúdj Janos) és 3 jobbágy (Czikj Marton, Beres Balas, Paztor Jstúan) Kisfaludról. (SzOkl. ÚS IV. 97) Az március idusán öszszeírt udvarhelyszéki lovasok és gyalogok között, a Zetelaki Nagy Máté hadnagy százában Kecsetről Bako Janos és Weres Mathe lófőket, valamint Miklos Tamas gyalogot találjuk. A nemesek szemléjéről Kisfaludról Kecheti Boldisar hiányzott; a lovasok és gyalogok között pedig csupán Kÿsfaludj Janos szabad székelynek lett volna kötelessége megjelenni, azonban a lustrán ő sem volt jelen, nevénél az összeírást végző deák megjegyzi: Acz ember othon. (SzOkl. ÚS IV. 154, 158) A Bethlen Gábor fejedelem által elrendelt 1614-es összeírás során Kecseten számba vettek 2 nemest (Szekelj Pal, Galfÿ Peter), 2 lófőt (Albert Janos, Nagÿ Mate), 1 gyalogot (Miklos Tamas), 6 szabadost és özvegyeiket (Bak Jstuanne, Elekes Ambrus, Elekes Lukach, Nagj Peterne, Tott Peterne, Veres Jstúanne), 15 ősjobbágyot (Basa Jakab, Basa Mihalj, Chÿkÿ Balas, Chÿkÿ Jstúanne, Katona Peter, Kupas Balas, Lado Georgj, Lado Marton, Lajos Jstúan, Magiar Orszagj Gergelj, Olah Mihalj, Por Janos, Por Tamasne, Szabo Jstúan, Tott Janos), 2 konfiskált jobbágyot (Fabian Marton, Veres Peter), 3 konfiskálás az évi medgyesi országgyűlés utáni jobbágyot (Bak, Daniel, Bak Janos, Barrabas Georgj), 4 zsellért (Farkas Pal és Jstúan Kobadfalúiak, Keowechi Marton, Pap Andras,) és 2 jövevényt (Olah Buda, Olah Miklos Mohaÿ). Az összeírás során Kisfaludon számba vettek 1 lófőt (Kÿsfaludÿ Janos), 8 ősjobbágyot (Beres Balas, Kosa Balint, Kosa Miklosne, Kÿs Paztor Jstúan, Nagÿ Paztor Jstúan, Orozhegÿ Balint, Paztor Ferencz, Szaz Daniel), 1 konfiskálás utáni jobbágyot (Miklos Mihalj), 3 zsellért (Anda Janos Chikbol, Chÿkÿ Ferencz Chik Rakosj, Kadar Janos Chiaúasý) és 1 jövevényt (Kÿs Andras). (SzOkl. ÚS IV ) Az évi Bethlen-féle lustra eredeti kéziratában, külön füzetet alkot a dátum nélküli Regestum, az udvarhelyszéki nincstelenek és zsellérek jegyzéke (Oly szegény meg nyomorodott lófőből, darabontból, szabad székelyekből álló férfiaknak, özvegy asszonyoknak és jobbágyoknak jegyzéke, kiknek semmi marhájok nincsen, hanem különben is nyomorultak és több koldusok. Ittem zselléreknek, kik uroknak földjén csak bizonyos ideig napig laknak és akkor mennek el onnan, az mikor akarnak, uroknak magokat jobbágyságra nem kötelezték, nem adták,

15 hanem szabados menetelek jövetelek vagyon valaha akarják), mely minden bizonnyal az évi után készült, valószínűleg a 17. század húszas vagy harmincas éveiben. Keczet cum Kis falud településeken Longodari Janos és Zabo Danielne (Kecheti Zsigmond zsellérei); Zasz Ersok (Nagy Márthon zsellére), Olah Anna (Miklos Tamás zsellére) mint nincstelenek (nih. habet = semmije sincs) szerepelnek, Leorincz Jstuan (Pálffi Ferencz) zsellére pedig mint 2 ökör, 1 tehén, 4 tinó gazdája. (SzOkl. ÚS IV. 554) Az 1627-ben az udvarhelyszéki nemesek, lófők, darabontok, hadi szolgálatra visszaszerzett székelyek összeírásában Kecseten és Kisfaludon feljegyzik Albert Janos, Elekes Ambrus bíró, Elekes Lukacz, Cziki Jstvan, Kisfaludi Janos, Kispasztor Jstvan, Miklos Thamas neveit. (SzOkl. ÚS IV. 719). Egy részletesebb, szintén 1627-es felmérés szerint Kecseten Galfi Peter nemest; Albert Janos, Cziki Jstvan, Elekes Ambrus, Elekes Lukacz, Miklos Thamas régi lófőket; Barrabas Thamas, Nagj Andras, Veres Janos, Veres Jstok régi darabantokat, Barrabas Gergeljnek fiaÿ Thamas és Jstvan, Fabian Marthon, Thot Jstvan, Veres Janos, Veres Peter visszaszerzett (szabad székely jogába visszaállított) székelyeket veszik lajstromba; Kisfaludon pedig Szekelj Pal és mostohafia, Keczieti Sigmond nemeseket, Kis Faludj Janos régi lófőt. (SzOkl. ÚS IV. 764) Egy harmadik összeírásban az említett Egregii Pauli Szekelÿ et Sigismundj Keczethj nemesek jobbágyai Kisfaludon Cziki Balas, Kys Pasztor Jstvan, Miklos Mihalÿ és Oroszhegÿ Balint. Kecseten Francisci Palffi jobbágya Balas Peter és Leörincz Jstvan; Alberthj Tarcziaffalvj jobbágya Bak Daniel és Barabas Georgj fia (megjegyzés neve mellett: Recuperaltatott); Pauli Szekelÿ jobbágya Deak Janczi, Langodari Janos vagus (= bújdosó), Leorincz Pal, Magiarorszaghj Gergelj; ugyanakkor szintén Kecseten szerepel Leörincz Marthonne szegény öszvegy aszszonyállat. A Székely Ládában őrzött összeírás az ősjobbágyokat is felsorolja, Kecseten Sigismundj Kecziethj jobbágyai Bassa Jakab, Cziki Mihalj, Kathona Jstvan, Kathona Peter, Kupas Balas, Lado Georgi, Magiarorszaghj Mihalj, Olah Mihalj seller, Por Ferencz, Por Janosne, Por Jstvan, Szabo Danielne, Thot Janos, Thot Pal; Petri Galffi zsellérei Boncza Balas, Eős nemes heljben lako seller, Olah Janos similiter (= hasonlóképpen), Olah Balint idegen similiter; Joannis Bak zsellére Bak Marthon; Kisfaludon pedig Pauli Szekel és Sigismundi Keczietj jobbágyai Beres Balas, Kosa Balint, Szasz Georgi Dallja, Eős jobbagj heljben lako. (SzOkl. ÚS IV. 781, 782, 783, 786, 792, 803) A Székelykeresztúr melletti Betfalva rétjén július 17-én a frissen kinevezett Alia Sámuel udvarhelyszéki főkapitány tartott hadiszemlét minden bizonnyal I. Rákóczi György utasítására, a hadköteles székelyeket fegyvernemenként külön-külön írták össze, a százasok sorrendjében és azon belül településenként. A lovasság első százában (századában) szolgáltak a nemesek, az őket kísérő lovasokkal. Ezt nevezték rendesen kapitány uram őnagysága százának, idetartozott Keczeti Sigmond is. A székely lovasság soraiban, a lófők között szerepel, Dersi Mihály százában Kecsetről Kisfaludi Janos (valójában Kisfaludról), Cziki Jstvan, Elekes Ferencz, Elekes Janos, Elekes Jstvan, Miklos Tamas. (SzOkl. ÚS VI. 11, 22) I. Rákóczi György hadi lustráján, a Homoródszentpálon november 18-án, Kovács vagy másként Deák Bálint által öszszeírt udvarhelyszéki hadköteles székelyek jegyzékében Keczeti Sigmond nemes 2 lóval szolgál a hadban, Galfi Peter örökségét pedig az anyja bírja. A kecseti falusbírák vagy esküdtek (septem jurati) eskü alatt tettek vallomást településük hadköteles lakóiról és azok állapotáról; Kecseten az esküdtek: Fabÿan Marton bíró, Fabÿan Geórgÿ, Totth Geórgý, Veres Peter darabontok és Elekes Ferencz, Elekes Janos, Miklos Tamas lófők. Lajstromba vették a régi lófőket (Primipili Veterani): Cziki Jstuan (Fia Boldisar), Elekes Ambrus M. h. (meghalt?) (Fia Janos, [ennek] Fiaÿ Ferencz, Miklos), Elekes Jstuan (Fiaÿ Geórgi, Andras), Elekes Lukacz M. h., (Fia Ferencz. Ennek Fia Andras), Miklos Tamas (Fia Gergelj), ők egy-egy lóval szolgálnak, Albert Janos a nemesek között mustrált. A régi gyalogok vagy gyalog puskások (Pedites Pixidarii) rovatában szerepel Barrabas Tamas M. h. Eórókseget Tarczÿafaluj Alberth birja Barrabasi Geórgi neuÿ jobbagýa utan, Nagÿ Andras el budosott, jozaganak rezet Zalagban Zekel Peter birja. Mas rezet az Annýa birja, Veres Janos M. h., (Fia Jstuan Annorum 10). A hadköteles gyalogok özvegyei (Vidua Peditum) közül Nagÿ Matene férjhez ment (Fiai Marton Annorum 10, Jstok meg holt). A hadi szolgálatra visszaállított gyalogok (Recuperati) listáján találjuk az alábbiakat: Eóczie Tott Geórgý (Fia Andras), Fabÿan Geórgÿ, Fabÿan Marton (Fia Andras, Gergeli, Jstuan), Totth Jstuan M. h., (Fia Peter), Veres Janos Galambfaluara ment Laknj Marus Zekre (!), Veres Peter (Fia Gergeli, Miklos, ez utóbbi elbújdosott). Az új (recentes) gyalogok között mustrált Bak Dauid M. h. Eórókseget Tarcziafalui Albert birja, Bak Janos Vagus, (Fia Geórgÿ. Eórókseget Zekel Peter birja ), Bak Peter (Fia Jstuan, Mihalÿ), Elekes Jst-uan M. h., (Fia Gergeli, Marton gýermekek). Ugyanekkor Kisfaludról a nemesek között Keczeti Sigmond szerepel és Zekell Pall, akiről megjegyzik, hogy az Mostoha Attÿa meg holt, Fia Zent Abrahamrol Mustraltak, a település egyetlen lófője Kisfaludi Janos, akinek fiait (Janos, Gergeli, Lukacz, Boldisar, Jstuan, Peter) is számba veszik. (SzOkl. ÚS V ) szeptemberében a hadköteles udvarhelyszéki székelyek között tartják számon Miklós Ferenc gyalog százában, Kecsetről Bak Peter, Dobaj Balas, Fabjan Geörgj, Fabjan Marton, Tar Geörgÿ és Veres Peter van jelen. (Az évi udvarhelyszéki jegyzék részlegesnek tekinthető, 17

16 18 kézirata csupán részben maradt ránk.) (SzOkl. ÚS VI. 73) január 23-án kisfaludi Kecseti Zsigmondnak adományozza egész Kisfalud birtokot II. Rákóczi György, mely a Márkusfalvi Márton fia Ádám magvaszakadtával szállott a fiskusra. (Jakab Szádeczky ) II. Rákóczi György parancsára Kemény János országos főkapitány 1653-ban három hadjáratot vezetett Moldvába (és a fejedelem hűbéri fennhatósága alá vonta Moldvát), s mind a három bemenetelkor székely hadak (közöttük udvarhelyszékiek is) kísérték. A fejedelem utasítására jegyzékbe vették azokat a székelyeket, akik valamilyen okból kifolyólag nem vettek részt a moldvai hadjáratban, noha erre parancsot kaptak. Az december 20-án, Homoródszentmártonban elkészített összeírás során minden udvarhelyszéki település bírája két esküdt kíséretében tett vallomást a hadból való távolmaradást illetően. Kecset és Kisfalud három esküdtje (Bák Péter, Toth Giörgz, Veres Miklos) esküvel vallják, hogy Kisfaludi Peter a későbbi hadban Tarcsafalvi Mihály szolgája volt, Fabyan Gergely visszaszökött, Miklos Gergely Székely Péter beteg hadnagyot kísérve jött haza, Veres Péter fia az első hadjáratban elesett, ő maga beteg lévén, nem vonult hadba, Biro Janos fia Jstuan Petki Uram akarattiabol jött volt haza, Czik Jstuannak exemptioya (= felmentése) uagion Urunktól, Veres Jstuan szolga, nem kellett hadba vonulnia, Cziki Boldisar az első hadból zászlója előtt jött haza. (SzOkl. ÚS VI. 325) Az évi Apafi Mihály-féle udvarhelyszéki katonai összeírásban Biró Ferenc hadnagy százában Kecset község címszava alatt több kisfaludi székely is számba lett véve: Biro Ferenc szolga, Elekes Lukáts (4 ökre, 1 tehene), Küsfaludj Jstvan (8 ökre), Bak János (4 ökre, 3 tehene), Veres András polgár, Elekes Bálint (2 ökre, 1 tehene), Küsfaludj Boldisár (6 ökre és gyermeklova ), Küsffaludi Mihály tehenes. (SzOkl. ÚS VIII. 330) Szatmári László IRODALOM SzOkl. II. = Székely Oklevéltár, II. kötet Szerkesztette Szabó Károly. Kiadta a Magyar Történelmi Társulat kolozsvári bizottsága. Kolozsvártt, 1876 SzOkl. IV. = Székely Oklevéltár, IV. kötet Szerkesztette Szabó Károly. Sajtó alá rendezte Szádeczky Lajos. Kiadta a Székely Történelmi Pályadíj-alap felügyelő bizottsága. Kolozsvár, 1895 SzOkl. VIII. = Székely Oklevéltár, VIII. kötet Közzéteszi Barabás Samu. A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest, 1934 SzOkl. ÚS I. = Székely Oklevéltár. Új sorozat, I. kötet. Udvarhely széki törvénykezési jegyzőkönyvek Közzéteszi Demény Lajos és Pataki József. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1983 SzOkl. ÚS II. = Székely Oklevéltár. Új sorozat, II. kötet. Udvarhely széki törvénykezési jegyzőkönyvek Közzéteszi Demény Lajos és Pataki József. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1985 SzOkl. ÚS III. = Székely Oklevéltár. Új sorozat, III. kötet. Udvarhely széki törvénykezési jegyzőkönyvek Közzéteszi Demény Lajos, Pataki József és Tüdős S. Kinga. Európa Könyvkiadó Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1994 SzOkl. ÚS IV. = Székely Oklevéltár. Új sorozat, IV. kötet. Székely népesség-összeírások Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. Erdélyi Múzeum- Egyesület kiadása, Kolozsvár, 1997 SzOkl. ÚS V. = Székely Oklevéltár. Új sorozat, V. kötet. Székely népesség-összeírások Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Kolozsvár, 1999 SzOkl. ÚS VI. = Székely Oklevéltár. Új sorozat, VI. kötet. Székely népesség-összeírások Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. Erdélyi Múzeum- Egyesület kiadása, Kolozsvár, 2000 SzOkl. ÚS VIII. = Székely Oklevéltár. Új sorozat, VIII. kötet. Székely népesség-összeírások Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2006 EOE III. = Monumenta Comitialia Regni Transsylvanie. Erdélyi Országgyűlési Emlékek. Történeti bevezetésekkel a Magyar Tudományos Akadémia történelmi bizottsága megbízásából szerkeszti Szilágyi Sándor rendes tag. Harmadik kötet ( ). A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Budapest, 1877 KmJkv = A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei ( ). Kivonatokban közzéteszi és a bevezető tanulmányt írta Jakó Zsigmond. I II. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, A Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok. ETA VII. 1. = Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei. János Zsigmond királyi könyve Erdélyi Történelmi Adatok. VII. 1. Mutatókkal és jegyzetekkel regesztákban közzéteszi Fejér Tamás, Rácz Etelka, Szász Anikó. Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Kolozsvár, 2003 ETA VII.3. = Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei. Báthory Zsigmond királyi könyve Mutatókkal és jegyzetekkel regesztákban közzéteszi Fejér Tamás, Rácz Etelka, Szász Anikó. Erdélyi Történelmi Adatok VII. 3. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Kolozsvár, 2005 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. Hatodik kötet. Kiadja Ráth Mór. Pest, 1860, 138. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. Első kötet. Udvarhelyszék. Ráth Mór bizománya, Pest 1868, Balássy László: Észrevételek báró Orbán Balázs a Székelyföld leírása czímű munkájának I. kötetére. Századok. A Magyar Történelmi Társulat közlönye. Pest. Harmadik évfolyam, hetedik füzet július, Jakab Elek Szádeczky Lajos: Udvarhely vármegye története a legrégibb időtől 1849-ig. Budapest Barabás Endre: Udvarhely vármegye közgazdasági leírása. Különlenyomat a Közgazdasági Szemle évi szeptemberi és októberi füzeteiből. Pesti Könyvnyomda Rt., Budapest, 1904 Szádeczky-Kardoss Lajos: A Székely Nemzet története és alkotmánya. Budapest, 1927 Jakó Zsigmond: Az erdélyi vajdai kancellária szervezete a XVI. század elején. Erdélyi Múzeum, LII. évf füzet. 1947, (Erdélyi Tudományos Füzetek 202. szám. Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása. Kolozsvár, 1947) Írás, könyv, értelmiség. Tanulmányok Erdély történelméhez. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, Vofkori László: Székelyföld útikönyve. I. kötet. Aranyosszék, Marosszék, Udvarhelyszék. Cartographia kft. Budapest, 1998,

17 A VILÁGLÁTOTT LOKÁLPATRIÓTA (2.) Mikó Imre a Bécsi döntést követően hazatér Kolozsvárra, hogy ügyvédi praxisát folytassa. Ebben az időszakban végzett munkáját újabb prioritások befolyásolják. A háborús események és a magyar revíziós remények teljesülésének sajnálatos egybeesése egy ellentmondásokban nagyon gazdag korszakot jelent. A magyar nagypolitikában hatalmas egymásnak feszülés észlelhető a németbarát vonal képviselői és Teleki Pál önálló magyar külpolitikát szorgalmazó igyekezete között. Teleki még lemondását is felajánlja (1940. szeptember 1.) Horthynak, aki nem fogadja el. A miniszterelnök a Bécsi döntés után próbál nagy mértékben az erdélyi lobbira támaszkodni. Nem csoda, hiszen a józan ész politikájának itt sokkal jobb iskolája működött a 22 év tapasztalatainak nyomása alatt. Mint arról Zathureczky Gyula ír: a Teleki Pálnak eljuttatott beadványokban sokan óvtak attól, hogy Erdélyt a neobarokk Magyarország formalizmusához asszimilálják. Ehelyett Erdély autonómiáját s sajátos történelmi értékeinek biztosítását javasolták.( ) Erdélyben az ott született ellentéteket az erdélyi lélek mindig megoldotta.( ) Márton Áron és Gyárfás Elemér javasolják, hogy a román iskolaügyet bízzák a román egyházakra, és a püspökök kapjanak kétszer annyi szubvenciót, mint amennyit a magyarok kaptak előzőleg a román kormánytól. Tamási Áron egy Szellemi Tanács felállítását kéri, melynek megkérdezése nélkül ne lehessen döntéseket hozni Erdélyben. A Hitelben Vita Sándor figyelmeztet: Megszűnt a külső nyomással szembeni védekezés szüksége, a veszélyeztetettség érzete, és helyreálltak azok a tényezők, amelyek a társadalom egyes rétegei között a különbségeket és ellentéteket okozták. Mindez Telekit arra ösztönzi, hogy lépéseket tegyen. A visszatért Észak-Erdélyből képviselőket hív be. Közöttük van Mikó Imre is. Erdély a parlamentben mint önálló egység kíván jelentkezni. Teleki szorgalmazza az Erdélyi Párt létrejöttét. A párt elnöke Teleki Béla, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület elnöke lesz. Főtitkárnak Mikó Imrét választják. A nemzetiségi jogászi tekintélye ekkorra már igen magasra értékeli őt. A háború ezt követő szakaszában a párt munkájára is rányomja bélyegét Mikó Imrének és nyugodtan mondhatom így is, hogy Hiteles körének gondolkodása. Mikó egyébként a párt lapjának, az Ellenzéknek igazgatósági és felügyelőbizottsági tagja. A párt programja szerint Erdély minden kérdésre választ kíván kapni, és egy erős és független Magyarország felépítésének szolgálatában kíván állni. A népi elemekből utánpótlást kapó értelmiségi rétegnek a nemzettársadalom szolgálatába való állítását óhajtja. A magyar állameszmét magáévá tevő románságnak biztosítani akarja a nyelv használatának jogát a közoktatásban, közigazgatásban és a bíróság előtt, az egyházi megbecsülést, nemzeti érzelme védelmét, politikai jogainak gyakorlását olyan mértékben, ahogyan azt a romániai magyarságnak megadják. Az Erdélyi Párt mindent elkövet, hogy Teleki liberális politikáját támogassa, és a német befolyást ellensúlyozza. Mikó Imre is ezen fáradozik ben jelenik meg rendkívüli jelentőségű és hézagpótló munkája a romániai magyarság Trianon és a Bécsi döntés közötti korszakáról, a Huszonkét év. Az erdélyi magyarság politikai története Érdekes bepillantani az Előszóba. A szerző ezt mondja: Mégis Erdély román uralom alatt töltött huszonkét éve olyan befejezett egészet képez, amit jól át lehet tekinteni, ha a tiszta látást nem homályosítja el semmiféle önigazolási szándék, sem a ma annyira divatos mártír-szemlélet. ( ) Ezekkel szemben igyekeztem a legszigorúbb tárgyilagosságot megőrizni. A kisebbségi történetírás szempontjából csak az lehet az értékmérő, hogy mennyiben erősítette egyik vagy másik irányzat a magyarság ellenálló erejét kifelé és mennyiben tette a politikai front mögött belterjesebbé az erdélyi magyar életet. Ugyanilyen tárgyilagosságra törekedtem a román kormányzattal folytatott küzdelmek leírásánál, bár a tárgyilagosság ezen a téren már kiment a divatból. Politikailag érett nemzetnek azonban még háború idején is tisztán kell látnia, a román kormányok magyarellenes politikája pedig a tények bizonyító erejével önmaga helyett beszél. A román néppel szemben semmiféle elfogultság sem vezet, és ma éppen úgy, mint kisebbségi sorsban, a két nép közötti együttélés lehetőségének megtalálását tartom nemzetiségi politikánk egyik legfontosabb feladatának. Őrizkedtem a»morbus minoritatis«egy másik tünetétől is, ami most utólag azoknál jelentkezik, akik szeretik kiszínezni mindazt, ami velük történt és a sötétség hatalmaival harcoló Bayard lovagnak képzelik magukat. Pedig a kisebbségi életforma tele volt gánccsal és félelemmel, botlásokkal és megalázkodással, s ha közben olyan tulajdonságok fejlődtek ki az erdélyi magyarságban, amik a többi magyarokból hiányoznak, az azért van, mert kisebbségi sorsban többet kellett dolgozni és jobban össze kellett tartani, hogy a»családdá alakult«erdélyi magyar közösség átvészelhesse ezeket a nehéz időket. Az erdélyi magyarság román uralom alatt töltött huszonkét éve páratlan nevelőiskola volt annak számára, aki azt végigküzdötte. De a román kormányok kisebbségi politikája is intő példa mindenkinek, aki a népkisebbségi kérdéssel szembekerül: hogyan nem kell nemzetiségi politikát csinálni soknyelvű országban! Ez az idézet az olvasó egyik legfontosabb útravalója lehet Mikó Imre tanulságos életének és életművének áttekintéséből. Egyrészt azért, mert az erdélyi sors sajátosan nevelő hatása azóta újabb hetven év tapasztalatával gazdagodott, és már három generá- 19

18 20 Szentimrei Judit és Mikó Imre Zilahon a Szilágysági magyar népművészet című könyv bemutatóján (1974) ció vagy több is ilyen nevelést kapott. Annak, aki esetleg elgondolkodna az Erdélyből az anyaországba áramló demográfiai mozgás keltette vagy azt felhasználva keltett indulatok okain és indokként felhasznált egyes kapaszkodóin, erre kell elindulnia. Ugyanakkor felmerül annak a gondolatnak az elkerülhetetlensége is, hogy Mikó hangsúlyozott és értékelhető tárgyilagossága mögött mekkora a világlátott tudós esetleges naivitása. Mennyire került ő is az ortodox törésvonalat nem ismerő nyugati gondolkodás Európa, Párizs gondolatiságának hatása alá. Mert hiszen azok a román kormányok minden elődükkel és utódukkal együtt tulajdonképpen nem arról voltak nevezetesek, hogy keresték volna a helyes nemzetiségi politikát, hanem éppen ellenkezőleg, a homogenizáció mindenáron való megvalósítását szolgálták az éppen hatalmon levő ideológiától függetlenül. Van azonban a fenti Mikó idézetben egy mondat, mely mögött érthetetlen okokból ki nem mondott felismerések sejlenek fel, ezt megismétlem: a román kormányok magyarellenes politikája pedig a tények bizonyító erejével önmaga helyett beszél. Egészében véve nem volt könnyű dolga. Balázs Sándor ezt azzal indokolja, hogy csupán egy év állt rendelkezésére a nagy munkára, s közben sok más elfoglaltsága is volt, időbeni rálátása még nem lehetett, és a szereplők közül a legtöbb még élő, aktív kortárs volt. Nem véletlen tehát, hogy a dicsérő kritikák mellett támadások is érték. Kifogásolták a Trianon utáni évek és a későbbi időszak leírása közti aránytalanságokat, vádolták románbarátsággal, nem fogadták el a Magyar Párt iránti vélt elfogultságát stb. A magyarországi reakciók intenzitásukban elmaradtak az erdélyitől. A kritikákra a szerző határozottan válaszolt, és úgy vélte, nincs mit hozzátennie a könyvhöz. Mikó Imre munkásságának legkiemelkedőbb teljesítménye is ekkor jelenik meg. Egy tanulmányról van szó, melynek címe: Erdélyi politika. A tanulmány a Hitel es összevont évfolyamának második számában jelent meg. Az írás bevezetőjében elmondja, hogy a belvederei döntőbíráskodás Erdély életében páratlan helyzetet teremtett. Emlékezteti az olvasót, hogy: A két nagyhatalom malomkövei között évszázadokon át kifinomult, és a román uralom két évtizede alatt megacélozódott erdélyi politikai ösztön is bizonyára értékes erőtartaléka a megnagyobbodott magyar hazának. Ezután pontos és tárgyilagos leírását adja a román uralom alatt történteknek, a román államhatalommal szembeni erdélyi magyar magatartásnak. Elmondja a hídverés szándékának kudarcát, hiszen a másik oldalról ezt nem fogadták el. A Magyar Párt idejében a védekezés volt a cél, mert látták, hogy a megegyezés reménytelen, a Magyar Népközösség munkája során a népszervezés dominált, hogy minden eshetőségre felkészüljenek a változó Európában. A kisebbségi sors aktívái közt sorolja fel a társadalmi korlátok sok tekintetben lezajlott leomlását. Hangsúlyozza, hogy a kisebbségi sorsban élő erdélyi magyarság mindig nemzetpolitikát és nem pártpolitikát folytatott. Egyébként is a tulajdonképpeni nemzetpolitika a nemzetiségi politika is. Kijelenti, hogy Erdélyben új magyar élet hajtott ki, s az egyetemes magyar újjászületés előfeltételeit éppen az idegen elnyomás teremtette meg. ( ) ma az erdélyi politika egyetlen történelmi feladata az, hogy maradéktalanul átmentse a megnövekedett magyar haza számára mindazt az értéket, amit a kisebbségi életforma kitermelt, és olyan egységes népi Magyarország felépítésének legyen a kovásza, mely képes lesz megtartani azt, amit visszaszereztünk és visszaszerezni azt, ami még minket illet. A fentiek sokszoros erővel visszhangzanak a jelen olvasójának fülében. Az ismert merjünk kicsik lenni és a Tamási Áron-féle merjünk nagyok lenni, mely utóbbi meg is magyarázza, hogy az új szellem kidolgozója Erdély is lehet, ezekkel a gondolatokkal kiegészítve ma is sokatmondó. De a kényszerű módon az utóbbi évtizedekben Magyarországra érkezett kovász sorsáról is elgondolkodhatunk, meg Bocskain, s az ő szavain a kisebbik és a nagyobbik haza sorsközösségéről. Mikóék Teleki halála után Bárdossy László miniszterelnöksége alatt már nem tudják befolyásukat érvényesíteni. Pedig Mikó Bárdossy tevékenységéhez reményeket fűz, feltételezi, hogy mivel az hat évig vezette a bukaresti magyar nagykövetséget, fontos tapasztalatokat szerezhetett. Csalódnia kell. Bárdossy az Erdélyi Párt beolvasztására tesz sikertelen kísérletet. Mikó Imre akkor jut ismét szerephez, mikor Kállay Miklós miniszterelnöksége alatt teret nyer a németektől való fokozatos elszakadás gondolata, bár a beolvasztást Kállay is megkísérli. A Hitel évi szeptemberi számában Széchenyi és Wesselényi nemzetiségi politikája címen ír tanulmányt. Arról ír, hogy e két nagy szellem gondolatai ma is fáklyaként világítanak a nemzetiségi kérdés bonyolult szövevényében. Széchenyi maga hangsúlyozta, hogy mikor a latint a magyarral akarja helyettesíteni, ezzel nem a nemzetiségek nyelvi elnyomását akarja. Sőt. Csupán hűséget vár a nekik nyújtott jobbért. Hiszen jól tudja, hogy a magyar szó még nem magyar érzés is, és a magyar szó sem jelent mindenkor erényes embert vagy hazafit. Wes-

19 selényinek a Balítéletekről című művében megfogalmazott nézete az emberi jogok nemzetiségi jogot is megoldó biztosításáról szól, de úgy, hogy a nyelv ismerete ne legyen kötelező, inkább vonzó és szükséges. Ekkor még azt hiszi, hogy a szellemi emelkedés motorja a magyarság lehet, később ezt a nézetét revideálja. Már elveszíti látását mikor keményen figyelmeztet a nemzetiségi veszélyre. Elkészíti az első magyar nemzetiségi törvényjavaslatot. Utóbb a románság érdekében is törvényjavaslatot készít. Mikó kimutatja, hogy az 1868: XLIV. tc.-ben foglalt nemzetiségi törvény Széchenyi és Wesselényi előkészítő munkájának végeredménye. Ma szinte hihetetlennek tűnhet az, hogy a Hitel évi októberi számában Mikó Imre írást közöl Angolszász hadicélok a két világháborúban címmel, melyben ismerteti az első világháborús wilsoni pontokat és utóéletüket, illetve a második világháborús Atlanti Chartát. Teljes pontossággal és tárgyilagossággal írja le mindkettőt, csupán öszszehasonlítva őket és a végén annyit jelezve, hogy a világ népei kíváncsian figyelik, hogyan alakul e téren a hatalom és az igazságtevés szándéka közti küzdelem. Ne feledjük, ekkor 1943 őszét írjuk Magyarországon. Ugyancsak 1943-ban, decemberben jelenik meg a Hitelben A magyar országgyűlés című írása. A magyar országgyűlési hagyományokat méltatja, arra hívja fel a figyelmet, hogy míg körülöttünk megszállt országok és szélfútta parlamentek működnek, a magyar parlament most is hagyományos szabályai szerint végzi munkáját. Kiemeli, hogy az összevont magyar haza parlamentjének az Erdélyi Párt képviselőcsoportja kovásza lett, s nemegyszer sikerült megteremtenie az oly szükséges egységet. Ha mai visszhangjait keressük ennek az időszaknak, megállapíthatjuk, hogy annak jelenkori ostorozói szeretik elfelejteni a fentieket, vagy anakronisztikusan szemlélni a történéseket. Mikó Imre a parlamentben mindvégig a parlamenti demokráciához való ragaszkodását bizonyítja. Feladatának érzi az erdélyi szellem érvényesítését, tapasztalatokban gazdag múltjából eredő értékeinek felkínálását a megnagyobbodott haza javára. Románok és magyarok című cikkében pedig arra figyelmeztet, hogy az erdélyi szellem nem kizárólagosan magyar érték. Másoknál is fellelhető. Az elméleti tudós munkájának eredménye: ben újabb alapvető művet tesz közzé. A könyv tulajdonképpen egyetemi magántanári értekezése. Címe: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika. Utolsó percben lesz a Kolozsvárra visszatért Ferenc József Tudományegyetem jogi karának tanára. Oktatói munkát azonban már nem kezdhet, mert őszszel megtörténik a hatalomváltás. Előszavában Mikó így ír: nincs a jogalkotásnak még egy olyan fejezete, amely annyira át volna itatva politikummal, mint a nemzetiségi jog ( ). Az alap az oszthatatlan egységes magyar nemzet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja.( ). Az európai rendezés figyelmen kívül hagyja a nemzetiségi együttélés sokféle változatait, amelyeket a hagyományos magyar politikai érzék olyan mesterien szabályozott, éppen olyan gyenge és törékeny közép-európai rendet tudna csak teremteni, mint amilyen gyenge és törékeny az a soknyelvű ország, amelyet az egynyelvű ország törvényszerűségei szerint akarnak kormányozni és igazgatni. Figyelmeztet, hogy míg Európában a Trianoni béke után jelenik meg a nemzetiségi jog, addig nálunk az 1868: XLIV. tc. óta létezik rendszerbe foglalva. A trianoni békeszerződés ennek csak kis részét ismétli meg. Nálunk a közjogi szabályozás megelőzte a kisebbségvédelem érdekében vállalt nemzetközi jogi kötelezettségeket ( ) A magyar nemzetségi jog önmagába véve is olyan szellemi és politikai tőke, amit az új Európa ítélőszéke előtt kell lemérni, mielőtt a magyarság és a nemzetiségek viszonya hosszú időre ismét eldőlne. A könyv mondanivalója írja Csatári Dániel mindenütt hasznosítható, ahol nemzetiségi kérdés létezik. A hatalmas munka számos elismerést és bírálatokat is kap. Balázs Sándor szerint Mikó úgy írta meg, hogy ne tudjanak szövegéből Jászi-ellenességet kiolvasni. A szerző jelzi, hogy Magyarország valószínűleg az egyetlen olyan állam, mely a nemzetiségi jogokat törvénycikkekbe foglalta és az alkotmány szerves részévé tette. Mikó 1944 márciusában a Hitelben jelenteti meg Eötvös és Deák nemzetiségi politikája című tanulmányát, melyben az 1868-as nemzetiségi törvény megszületésének történetét is leírja. Eötvös és Deák már évekkel előbb leszögezték véleményüket, és a kettő szerencsésen egészítette ki egymást. Mikó bizonyítja, hogy a magyarság legjobbjai a kiegyezéskor már tisztában voltak a nemzetiségi politika fontosságával. Deák bizonyítottan nem azért szólalt fel nemegyszer a nemzetiségek érdekében, hogy azok szimpátiáját elnyerje, hanem igazságérzetére alapozva. Nem befolyásolta sem hazafiúi szűkkeblűség, sem nemzetiségi sovinizmus. Sajnos hiába várták a törvénytől a megoldást. A nemzetiségek nem fogadták el a feléjük nyújtott kezet, de rövidesen kiderült, hogy ráadásul semmire sem emlékeztek és semmit sem tanultak. A Sztójay kormány idején Mikó tevékenysége már nagy nehézségekbe ütközik, mégis az ellenállással kapcsolatos ténykedése tulajdonképpen ekkor, a német megszállás után kezdődik. Az Erdélyi Párt fővárosi irodájának vezetését tiltakozásul azonnal átadja és hazaköltözik Kolozsvárra nyarán, a Hitel júniusi számában jelenik meg Wesselényi szózata című tanulmánya, melyben a Zsibói Bölény elfelejtett vagy csak szövegkörnyezetből kiemelt részleteiből ismert látomásos írását elemzi. Wesselényi előre látta a keleti veszélyt, az orosszal összefogó románt és a forradalmi fenyegetettséget is. Egyedüli európai ellenszernek egy dunai föderációt, illetve egy európai szövetséget látott, és hangsúlyozta a nemzetiségek komfortérzetének fontosságát. A front már a Pruthoz közeledett, mikor Mikó arra emlékeztetett, hogy a vak Wesselényi egy évszázaddal előbb is látta, mi várható. A román kiugrást követően a Lakatos kormány 21

20 22 Nagy Endre: Feleségem profilja (monotípia) idején sikerül létrehozni az észak-erdélyi németellenes erők egységfrontját. Erdély fokozatosan megszállás alá kerül. Az Erdélyi Párt szerepe megszűnik. Az Erdélyi Magyar Tanács tagja lesz Mikó Imre is. Ennek létrejötte körül ellentmondásos irodalmi adatok vannak forgalomban, ezért ismét figyelmeztetek a 2004-ben megjelent Vita Sándor és Teleki Béla levelezésre. Nincs kétség afelől, hogy a memorandumot Mikó Imre, Szabédi László és Nagy István fogalmazzák meg, de részt vesz a munkában Tamási Áron is. A négy fogalmazó közül három a Hitel munkatársa. Teleki Béla Budapesten van. Így készül el tehát a negyvenek memoranduma, az a beadvány, melyet a 40 vezető erdélyi értelmiségi aláírásával Teleki Pál fia, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen tanító Teleki Géza visz el a kormányzóhoz. A háborúnak lehet egy pontja, melyen túl a háború már nem háború, hanem embermészárlás írják benne, és figyelmeztetik a kormányzót, hogy ha nem tesz semmit, akkor Erdély külön utakra léphet. Későbbi információ szerint, amikor Teleki Géza Horthynak határozott szavak kíséretében átadta az iratot, az így szólt hozzá: Apád nem mert volna így beszélni velem. A memorandum megfogalmazásának időpontját tartják az Erdélyi Magyar Tanács megalakulása pillanatának. Elnökének a távollevő Teleki Bélát választják, s természetesen Mikó Imre is tagja, Balázs Sándor adatai szerint a végrehajtó bizottságba kerül be. Tehát a memorandum elkészítése megelőzte a Tanács létrejöttét. Ennek nem mond ellent az az adat, hogy Mikó Imre felutazott a fővárosba és felkereste a Lakatos kormány négy miniszterét, és hogy Vita Sándorral együtt Horthy fiával, Miklóssal is tárgyaltak, aki a fennmaradt kézirat szerint: tajtékozva szidta a németeket. Mikó és a Hitel-csoport egyes tagjai ismét akcióba lépnek. Ekkor sikerül elérni, hogy Kolozsvár maradjon nyílt város, és megakadályozzák a kiürítést. Ezt követően a németek távozásával járó rombolások megakadályozásában is részük van. Mikó még a munkásság felfegyverzésében is szerepet kap. A szovjet és román csapatok bevonulása után a város életének megszervezésén munkálkodnak. Aztán jelentős törés következik be Mikó Imre életében. Miközben a már felsorolt, kiemelten fontos és felelős magyar politikusi tettek sorának élenjárója, éppen a szovjetek hadifogoly-vadász akciójának esik áldozatául őszén őt is elhurcolják, és három év kilenc hónapig tartó hadifogság vár reá, jórészt Csehov szülőföldjén, az Azovi tenger partján levő Taganrogban. Itt nyílik alkalma a későbbi életében szerepet játszó hatodik nyelv, az orosz elsajátítására. Mert ő a hadifogságot is szellemi kincstárának gyarapítására fordította, a remélt immáron más keretek között szükséges szolgálat érdekében. Életének külön korszakát jelentik fordítói munkásságának évei től az 1. számú fiú középiskola (az egykori Unitárius Gimnázium, később Brassai Sámuel nevét veheti fel) orosztanára. Közben számos orosz művet fordít magyarra, és tankönyvet is készít ban eltávolítják a gimnáziumból. A hatvanas években esszéket kezd írni. Saját bevallása szerint fordítás közben lesi el ennek fogásait. Bölöni Farkas Sándorról, Brassai Sámuelről, Vicenţie Babeşről, Macchiavelliről, Morusról, Rousseau-ról ír a Korunkban. Lefordítja Rousseau Társadalmi szerződését, közben a magyar művelődéstörténet témái felé fordul. Esszékötetének kiadására már nem kerülhet sor, mert a tanügyből is kitiltják, és ezt követően a könyvterjesztésben helyezkedik el. Könyvelosztói alkalmazott, majd a Puskin utcai (az egykori és mai Egyetem utcai) tankönyvbolt eladója. Ez az időszak egy évtizedet jelent életéből. Időrendben ezután jelenik meg Honpolgárok és világpolgárok című esszékötete (1967) és az Orbán Balázs nyomdokain, valamint a Bölöni Farkas Sándorról szóló életregény, a Bércre esett fa, mely igazi szépirodalmi teljesítmény (1969). Érdekes adalék, hogy Farkas Sándor bölöni tanítómestere Mikó Imre ükapja volt. Két évtizednek kellett eltelnie, hogy ismét viszszatérhessen a nemzetiségi joghoz, de ekkor is csak a hetvenes évek adta korlátozott keretek között. Eleinte névtelenül és indokolt félelmekkel. Ilyen jellegű írásai tehát élete utolsó hét évében jelentek meg. A szakirodalmat több nyelven is figyelemmel kísérte. Irodalmárnak lenni passzió, jogásznak lenni kötelesség mondotta egyszer ben az akkori korlátok ellenére is leírta: Az egyenjogúság adta alkotmányos lehetőségeket is meg kell ismertetni a nemzetiségi dolgozóink minél szélesebb köreivel. Néhány tanulmányában elment az akkor lehetséges legmesszebbre. Felfe-

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig

Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ (1896 1960) festőművész emlékkiállítása HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig A kis zugokat szeretem, mert a részekben azonosul a világ. Kerülő úton,

Részletesebben

MŰGYŰJTŐK HÁZA. 44/2. Gyertyatartó, indiai technika: sárgaréz méretek: 23 cm kikiáltási ár: 1.900 Ft leütési ár: 2.400 Ft

MŰGYŰJTŐK HÁZA. 44/2. Gyertyatartó, indiai technika: sárgaréz méretek: 23 cm kikiáltási ár: 1.900 Ft leütési ár: 2.400 Ft 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13. MŰGYŰJTŐK HÁZA TEL.: +36 1 800 8123, +36 30 270 5021 EMAIL: INFO@MUGYUJTOKHAZA.HU NYITVATARTÁS: H-P: 11.00-19.00, SZO.: 9.00-14.00 44/2. Gyertyatartó, indiai technika: sárgaréz

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!

Biciklitôl az űrhajóig (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! "Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL KISS ANDRÁS A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL A Komáromy András által megindított, az egész országra kiterjedő rendszeres boszorkányper-kutatás és ennek eredményeként megjelent forráskiadványát

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM NAGYENYED http://www.bethlengabor.ro SZILÁGYI RÓBERT tanár műhelyvezető A Bethlen Gábor Kollégium madártávlatból Mit kell tudni a Bethlen Gábor Kollégiumról? Óvodától posztliceális

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk: ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

TANULMÁNYOK: TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG: SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

TANULMÁNYOK: TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG: SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ BOGDÁNDI ZSOLT 407062 Szucság 244. sz. Románia Tel: 004-0729-39-65-64 e-mail: zsbogdandi@yahoo.com TANULMÁNYOK: 2011: doktori fokozat megszerzése a Debreceni Egyetemen, summa cum laude

Részletesebben

FAZAKAS TIBOR. (...) dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.

FAZAKAS TIBOR. (...) dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes. FAZAKAS TIBOR JÓZSEF ATTILA (...) dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes. Fazakas Tibor életpályája, munkája meggyőzően tükrözi e gondolatot. Érdemes ezen életművet méltatni,

Részletesebben

A harmadik út Erdélybe. 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét. Aradon, a 13 aradi vértanú

A harmadik út Erdélybe. 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét. Aradon, a 13 aradi vértanú A harmadik út Erdélybe 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét Erdélyben járt, ezúttal a Székelyfölddel ismerkedtünk. Utunk elején Aradon, a 13 aradi vértanú

Részletesebben

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ S Z E M L E IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ Csíksomlyó, 2003. június19 22. Dr. Ferencz József levezetõ elnök (és az EMT Földmérõ Szakosztály elnöke) fotók: Hodobay-Böröcz András A már hagyományosnak minõsített,

Részletesebben

V. Mária Út Konferencia. Mária út, amely összeköt! Csíksomlyó 2015. október 16 17.

V. Mária Út Konferencia. Mária út, amely összeköt! Csíksomlyó 2015. október 16 17. V. Mária Út Konferencia Mária út, amely összeköt! Csíksomlyó 2015. október 16 17. 2015. október 16., péntek Helyszín: Csíksomlyó, Jakab Antal Tanulmányi és Felnőttképzési Központ - Hotel Salvator** 17.00

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

2012. szeptember 1. 1 / 15 oldal

2012. szeptember 1. 1 / 15 oldal Andó Szabolcs Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek 6 13:00 angol C2 2 angol C2 2 tesi Sz6 angol C2 2 tesi P6 7 13:55 informatika csibe TTI 2 TTI 2 8 14:50 informatika csibe Árky Emilia Anna Hétfő Kedd Szerda

Részletesebben

Szakmai önéletrajz. Név: Dénes Anna-Júlia, született: Csép Anna-Júlia. Születtem: 1983 szeptember 25, Kolozsvár. Lakcím: Kolozsvár, Decebal u.

Szakmai önéletrajz. Név: Dénes Anna-Júlia, született: Csép Anna-Júlia. Születtem: 1983 szeptember 25, Kolozsvár. Lakcím: Kolozsvár, Decebal u. Szakmai önéletrajz Név: Dénes Anna-Júlia, született: Csép Anna-Júlia Születtem: 1983 szeptember 25, Kolozsvár Lakcím: Kolozsvár, Decebal u.72/3 Telefon: 0743405426 E-mail: annna83@yahoo.com Foglalkozásom:

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Betekintő néhány jelentősebb erdélyi magyar könyvtárba

Betekintő néhány jelentősebb erdélyi magyar könyvtárba Betekintő néhány jelentősebb erdélyi magyar könyvtárba Készítette: Kónya Franciska BBTE (Kolozsvár), BTK, A Magyar Irodalomtudományi Tanszék 2. éves doktorandusza. Firenze, 2011.05.12. @ Kónya Franciska

Részletesebben

TRIANONI MOZAIK. Dr.Váry Albert könyve

TRIANONI MOZAIK. Dr.Váry Albert könyve 1 TRIANONI MOZAIK Dr.Váry Albert könyve 2 3 Szűcs László /1934-2008/: T A V A S Z Édesanyám: született Szatmári Teréz még a XIX. Század utolsó éveiben nyitotta sírós szemét a szép, de borzasztóan terhes

Részletesebben

Radnóti-nap 2014. Rajz pályázatot Meseíró pályázatot.

Radnóti-nap 2014. Rajz pályázatot Meseíró pályázatot. Radnóti-nap 2014 Mit is jelenthet húsz, vagy ötven év? múlt és jövendő századok sora? A költő oly idős, amennyi a világ, ( Radnóti Miklós: Köszöntő) A Városközponti Tulipános Általános Iskola Radnóti Miklós

Részletesebben

Grafikai Szemle I. Székelyföldi Grafikai Biennále

Grafikai Szemle I. Székelyföldi Grafikai Biennále Grafikai Szemle I. Székelyföldi Grafikai Biennále Kiírás és jelentkezési lap Hargita, Kovászna és Maros Megye Tanácsa, Hargita Megye Tanácsának Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központja és a Művelődési

Részletesebben

Székelyudvarhelyt Márton Áron tér 2 Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium épülete Tel: 040-266-213 246

Székelyudvarhelyt Márton Áron tér 2 Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium épülete Tel: 040-266-213 246 Haáz Rezsõ Múzeum Tudományos Könyvtára; Magyar Könyvtárosok VII. Világtalálkozója - Budapest Székelyudvarhelyt Márton Áron tér 2 Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium épülete Tel: 040-266-213

Részletesebben

A MatLap 2011/10. számában megjelent A logikai táblázat módszere című cikk feladatainak a megoldása

A MatLap 2011/10. számában megjelent A logikai táblázat módszere című cikk feladatainak a megoldása A MatLap 2011/10. számában megjelent A logikai táblázat módszere című cikk feladatainak a megoldása 1. ajtóin a feliratok a következők: I. szoba: Ebben a szobában hölgy, a másikban tigris van. II. szoba:

Részletesebben

Teleki Téka 2012. Egy régikönyves könyvtár hétköznapjai a 21. században. Lázok Klára Teleki Téka

Teleki Téka 2012. Egy régikönyves könyvtár hétköznapjai a 21. században. Lázok Klára Teleki Téka Teleki Téka 2012. Egy régikönyves könyvtár hétköznapjai a 21. században Lázok Klára Teleki Téka A Teleki Téka ma, és az alapok, amelyre építkezünk 1. Teleki Sámuel, az irányadó 2. Teleki Bolyai Könyvtár

Részletesebben

65/2. Ismeretlen alkotó Városkép technika: karton, olaj méretek: 33 x 36 cm kikiáltási ár: 7.000 Ft leütési ár: 7.000 Ft

65/2. Ismeretlen alkotó Városkép technika: karton, olaj méretek: 33 x 36 cm kikiáltási ár: 7.000 Ft leütési ár: 7.000 Ft 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13. MŰGYŰJTŐK HÁZA TEL.: +36 1 800 8123, +36 30 270 5021 EMAIL: INFO@MUGYUJTOKHAZA.HU NYITVATARTÁS: H-P: 11.00-19.00, SZO.: 9.00-14.00 65/1. Mérõ István (1873-1938) Tengerparti

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Hetedhéthatár Barangolások Erdélyben 12. Zetelaka (kürtöskalács),... http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=9783 1 / 4 2013.09.21. 11:32 Keresés Keresés: Go RSS Facebook Impresszum Nagyvilág Barangolások

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

3. Ki az a somogyi költő, akit 70. születésnapja alkalmából 2012. január 19-én köszöntöttek a Takáts Gyula Emlékházban?

3. Ki az a somogyi költő, akit 70. születésnapja alkalmából 2012. január 19-én köszöntöttek a Takáts Gyula Emlékházban? 4. forduló TOTÓ 1. Hányadik évfordulóját ünnepelte a marcali kórház 2011-ben? a. 50 b. 100 c. 150 2. Milyen címmel rendezett kiállítást a Csiky Gergely Színház 2011 őszén? a. Száz év színház b. 75 év színház

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testülete 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-250 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu J e g y z ő k ö n y v Készült: Sárospatak Város Önkormányzat

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

XIII. 1. Családi fondok töredékeinek levéltári gyűjteménye 1569-1965

XIII. 1. Családi fondok töredékeinek levéltári gyűjteménye 1569-1965 Terjedelem: 0,73 fm, 7 doboz (0,70 fm), 1 kötet (0,03 fm), 8 raktári egység 1 ; 101. állvány, 3. polc a) Balogh család iratai 1724-1841 0,03 ifm b) Boronkay család iratai 1569-1786 0,20 ifm c) Lukanyényei

Részletesebben

A régi és új Kolozsvár fényképekben

A régi és új Kolozsvár fényképekben HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

Decemberi programok Sárospatakon és Környékén

Decemberi programok Sárospatakon és Környékén Turisztikai Hírlevél Tourinform Sárospatak Decemberi programok Sárospatakon és Környékén A Művelődés Háza és Könyvtára programjai: December 01. 17.00 óra Cserepes nap Értékes fazekas hagyománnyal bír Sárospatak.

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

2007/2008-as tanév Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum

2007/2008-as tanév Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum 2007/2008-as tanév Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Országos versenyszervező: OFI OPKM 1089 Budapest, Könyves Kálmán körút 40. 06-1-323-55-00 Honlap: www.opkm.hu

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

Tárgy: Melléklet: Tisztelt Képviselő-testület! A fentiek alapján az alábbi határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület elé.

Tárgy: Melléklet: Tisztelt Képviselő-testület! A fentiek alapján az alábbi határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület elé. I.sz.: 2-85/2006. Ea.: Kardos Anita Tárgy: Melléklet: E L Ő T E R J E S Z T É S XVI. Makói Művésztelep 2006. évi meghívandói Résztvevők javasolt névsora Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete M a

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY * ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Teleki László Alapítvány 2002 A kötet a Teleki László Intézetben

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

72/9. Olvashatatlan szignó Nõi portré technika: papír, akvarell méretek: 19 x 15 cm kikiáltási ár: 3.500 Ft leütési ár: 7.500 Ft

72/9. Olvashatatlan szignó Nõi portré technika: papír, akvarell méretek: 19 x 15 cm kikiáltási ár: 3.500 Ft leütési ár: 7.500 Ft 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13. MŰGYŰJTŐK HÁZA TEL.: +36 1 800 8123, +36 30 270 5021 EMAIL: INFO@MUGYUJTOKHAZA.HU NYITVATARTÁS: H-P: 11.00-19.00, SZO.: 9.00-14.00 72/2. Csendet! Kíméljük egymást! plakát

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Családi Nap 6. tematikája; Sárospatak, 2013. július 13. szombat Cím: Rákóczi asztala család kincsei a múzeumban Ajánlott korosztály: óvodástól idős korig mindenkinek Segédanyag: Iskolatörténeti Kiállítás

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

Pályázati felhívás. Nemzetközi Grafikai Szemle II. Székelyföldi Grafikai Biennále. I. Hagyományos grafika kategória II. Kísérleti grafika kategória

Pályázati felhívás. Nemzetközi Grafikai Szemle II. Székelyföldi Grafikai Biennále. I. Hagyományos grafika kategória II. Kísérleti grafika kategória Pályázati felhívás Nemzetközi Grafikai Szemle II. Székelyföldi Grafikai Biennále A székelyföldi megyék tanácsai, Hargita Megye Tanácsának Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központja és a Kovászna

Részletesebben

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára A Kozák téri Közösségi Ház és a kiállító tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, barátait Nagy Előd festő- és éremművész, valamint fia Nagy Botond fotós kiállításának megnyitójára 2012. november

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Az ülés napirendje 1. Bethlen Gábor (Marosillye, 1580 Gyulafehérvár, 1629) erdélyi fejedelem saját kezű aláírásával ellátott latin nyelvű oklevele. Kelt:

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

IRODALOM. emlékei a külföldön és a hazában czímen. A hivatalos jelleg. építési korai czímű. Möller tanulmánya tulajdonképpen nekünk,

IRODALOM. emlékei a külföldön és a hazában czímen. A hivatalos jelleg. építési korai czímű. Möller tanulmánya tulajdonképpen nekünk, IRODALOM Magyarország műemlékei. III. kötet. Szerkeszti báró Forster Gyula. Budapest. Franklin-Társulat. 1913. 4-rétű 314 lap. A Műemlékek Országos Bizottságának ez a kiadványa is rendkívül becses tartalommal

Részletesebben

III. helyezett: Gál Csenge (7.o.) III. helyezett: Farkas Viktória (5.o.) III. helyezett: Ádám Dóra (4.o.)

III. helyezett: Gál Csenge (7.o.) III. helyezett: Farkas Viktória (5.o.) III. helyezett: Ádám Dóra (4.o.) Senki nem képes jobban megérezni valamit abból a pátoszból, mellyel Isten a teremtés kezdetén nézte kezének alkotásait, mint ti, Művészek, akik a Szépség alkotó mesterei vagytok. Ennek az érzésnek az utórezgése

Részletesebben

(Wass Albert: Üzenet haza) Őseink nyomában

(Wass Albert: Üzenet haza) Őseink nyomában Üzenem a háznak, mely fölnevelt: - ha egyenlővé teszik is a földdel, nemzedékek őrváltásain jönnek majd újra boldog építők és kiássák a fundamentumot s az erkölcs ősi, hófehér kövére emelnek falat, tetőt,

Részletesebben

A II. Debreceni Székely Nap

A II. Debreceni Székely Nap A II. Debreceni Székely Nap Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület és a Debreceni Unitárius Egyházközség 2013. június 8-án immáron második alkalommal rendezte meg a Székely Napot, Debrecenben. Sok emlékezetes

Részletesebben

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt.

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt. Őseink útján járva A vecsési Halmi Telepi Általános Iskola húsz hetedik osztályos tanulója 2012. május 10.- 2012. május 13. között Ukrajnába utazott tanulmányi kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Részletesebben

BÁRÁNYI KÁROLY ÉLETMÜVE

BÁRÁNYI KÁROLY ÉLETMÜVE BÁRÁNYI KÁROLY ÉLETMÜVE A C S JÓZSEF Az ötvenéves munkásságra visszatekintő művész tavaly októberben a párizsi X. Internacionális Szalonban állított ki, és bronzérmet kapott. Ugyancsak tavaly megkapta

Részletesebben

Az aukció időpontja: 2010. december 10., 16 óra Helyszín: Budai Vigadó, Színházterem

Az aukció időpontja: 2010. december 10., 16 óra Helyszín: Budai Vigadó, Színházterem MEGHÍVÓ A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, a Cigányságkutató Intézet Romano Instituto és a Phralipe Független Cigány Szervezet szeretettel meghívja a KORTÁRS KÉPZŐMŰVÉSZEK AZ EMBERI

Részletesebben

GLÜCK FRIGYES GYŰJTEMÉNYE.

GLÜCK FRIGYES GYŰJTEMÉNYE. GLÜCK FRIGYES GYŰJTEMÉNYE GLÜCK FRIGYES GYŰJTEMÉNYE. V ^ \ ALAMELY ORSZÁG vagy ^O ^ város gazdagságára és műveltfóy )J s^ meglehetős biztosságere ^*-r gal következtethetünk magángyűjteményeinek számából

Részletesebben

57/1. Forain, Jean-Louis (1852-1931) 3.200 Ft 6.500 Ft 57/9. Olgyai Viktor (1870-1929) 13.000 Ft 13.000 Ft 57/10. Berkes Antal (1874-1938)

57/1. Forain, Jean-Louis (1852-1931) 3.200 Ft 6.500 Ft 57/9. Olgyai Viktor (1870-1929) 13.000 Ft 13.000 Ft 57/10. Berkes Antal (1874-1938) 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13. MŰGYŰJTŐK HÁZA TEL.: +36 1 800 8123, +36 30 270 5021 EMAIL: INFO@MUGYUJTOKHAZA.HU NYITVATARTÁS: H-P: 11.00-19.00, SZO.: 9.00-14.00 57/1. Forain, Jean-Louis (1852-1931) Téli

Részletesebben

leütési ár: 1.400 Ft leütési ár: 4.000 Ft leütési ár: 3.200 Ft leütési ár: 2.800 Ft

leütési ár: 1.400 Ft leütési ár: 4.000 Ft leütési ár: 3.200 Ft leütési ár: 2.800 Ft 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13. MŰGYŰJTŐK HÁZA TEL.: +36 1 800 8123, +36 30 270 5021 EMAIL: INFO@MUGYUJTOKHAZA.HU NYITVATARTÁS: H-P: 11.00-19.00, SZO.: 9.00-14.00 39/2. Grafikai kiállítási katalógusok,

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán Az Erdélyi-medence szívében fekvő Mezőség, talán az egész Kárpát-medence egyik legkarakterisztikusabb

Részletesebben

Nyugdíjasok karácsonyi köszöntése

Nyugdíjasok karácsonyi köszöntése Penci Hírek 2016. évi 1. szám január Nyugdíjasok karácsonyi köszöntése Sok évre visszanyúló hagyomány immár az is, hogy a karácsony előtti szombaton meghívást kapnak a hetven éven felüli nyugdíjasok a

Részletesebben

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében (2015.05.21-05.26) 1. nap (2015.05.21) 2015.05.20-án 23.30-kor kezdtünk összegyűlni a suli előtt. Az idő barátságtalanul hűvös volt, előtte nem

Részletesebben

Székely Támadt Vár Séta Lilike szamárral gyerekeknek 14:00 19:00 Kicsi kör és nagy kör a kedvenc szamarad hátán

Székely Támadt Vár Séta Lilike szamárral gyerekeknek 14:00 19:00 Kicsi kör és nagy kör a kedvenc szamarad hátán Dátum Óra Míves Emberek Sokadalma Programtervezet Helyszín Július 29. péntek 9:00 Fórum: Míves Emberek Sokadalma 1. nap Hagyományaink: A hagyományaink, a népművészet és a kézművesség szerepe a kulturális

Részletesebben

Tanulmányi versenyek I. ORSZÁGOS ÉS FŐVÁROSI VERSENYEK

Tanulmányi versenyek I. ORSZÁGOS ÉS FŐVÁROSI VERSENYEK Megmérettetések 65 Tanulmányi versenyek I. ORSZÁGOS ÉS FŐVÁROSI VERSENYEK Országos olasz nyelvi diáktalálkozó Nosticzius Ákos 12. B novellafordítás 1. hely tanára: Matolcsi Balázs Seager-Smith Dániel 10.

Részletesebben

KÉPJEGYZÉK. 1. A gyulafehérvári székesegyház nyugati kapuja, 1270 körül (Entz Géza Antal felvétele)

KÉPJEGYZÉK. 1. A gyulafehérvári székesegyház nyugati kapuja, 1270 körül (Entz Géza Antal felvétele) KÉPJEGYZÉK 1. A gyulafehérvári székesegyház nyugati kapuja, 1270 körül (Entz Géza Antal 2. A gyulafehérvári székesegyház kelet felől az 1270-es években újjáépített főszentéllyel (Josef Fischer felvétele,

Részletesebben

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Helyszín: Nick Ideje: 2014. szeptember 20. 10.00 óra Szeptember 20-án ismét egy kedves meghívásnak

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

2. nap 2014.05.07. Szerda

2. nap 2014.05.07. Szerda 2. nap 2014.05.07. Szerda Az előző napi hosszú út után nem túl frissen ébredtünk a második nap reggelén, de a finom reggeli és a tartalmas útvonal lelkesítőleg hatott mindenkire. - Irány Parajd! hangzott

Részletesebben

21. K.I.D.S. KUPA FIÚ és LEÁNY TORNÁSZBAJNOKSÁG Budapest III-IV. korcsoport "B" kategória fiú csapatbajnokság

21. K.I.D.S. KUPA FIÚ és LEÁNY TORNÁSZBAJNOKSÁG Budapest III-IV. korcsoport B kategória fiú csapatbajnokság Hely. Cím Csapatnév 1 Szentendre Szent András Katolikus Általános Iskola "A" 45,800 1 46,300 1 47,350 1 139,450 2 Szentendre Szent András Katolikus Általános Iskola "B" 42,500 2 43,100 2 44,950 3 130,550

Részletesebben

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról A Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Gyıri Levéltára, a Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, a MOKK

Részletesebben

Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82.

Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82. Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82. Tisztelt Kuratórium! Tárgy: A 7. Con Spirito Egyházzenei Fesztivál megrendezésére szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3707/12072 A Filharmónia

Részletesebben

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária

Részletesebben

CURRICULUM VITAE SZEMÉLYES ADATOK: Név: Fazakas Mihály Születési adatok: 1978. április 3. / Sepsiszentgyörgy Cím: Str. Oltului nr. 41 bl. 28. sc. H. ap. 2, cod. 520027, Sf. Gheorghe (, Romania Telefon:

Részletesebben

A Bécsi Arany Biblia

A Bécsi Arany Biblia A Bécsi Arany Biblia A valaha megjelent legszebb magyar Biblia A könyvnyomtatás felfedezése előtt minden írásművet, így a Bibliát is kézzel másoltak. Királyi és főúri udvarokban, szerzetes kolostorokban,

Részletesebben

Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe

Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe Felvidéki kirándulásunk az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával jött létre. A kirándulást hosszas előkészítő munka előzte meg, amiben tanáraink

Részletesebben

Dobrovitz József NÉGYESFOGATHAJTÁS

Dobrovitz József NÉGYESFOGATHAJTÁS Dobrovitz József 2009 NÉGYESFOGATHAJTÁS LEGEREDMÉNYESEBB HAJTÓINK A Magyar Lovassport kétségkívül legeredményesebb szakága évtizedek óta a fogathajtóké, hisz sikert sikerre halmoztak az egykori szövetségi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2013. október 14. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

Nagyboldogasszony Székesegyház

Nagyboldogasszony Székesegyház Hetedikesek élménybeszámolója Királyok és fejedelmek útján Erdély szívében A Dunaújvárosi Petőfi Sándor Általános Iskola 7-es évfolyama, 45 tanulóval és 4 kísérő tanárral a Határtalanul pályázat keretében

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL Vasvári Pál Múzeum 4440 Tiszavasvári, Kálvin út. 7. Mobil:+36/30-676-8514 www.vasvaripalmuzeum.hu e-mail: info@vasvaripalmuzeum Nyitva tartás: Április 1-től - október 31-ig: K-V: 09-18 óráig November 1-től

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

Pedagógusok képesítése. Végzettségek szintje szakonként. 1. KLTE TTK 1. egyetem 1. matematika 2. ábrázoló geometria. 1. főiskola 1. földrajz 2.

Pedagógusok képesítése. Végzettségek szintje szakonként. 1. KLTE TTK 1. egyetem 1. matematika 2. ábrázoló geometria. 1. főiskola 1. földrajz 2. Végzettségek általános iskolai Az oklevelet kiállító intézmények megnevezése (a kar jelölésével) Nápolyi Pedagógusok képesítése Végzettségek szintje szakonként Mely szakokra képesített (tantárgyanként)

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

KOVÁSZNA MEGYE TANÁCSA KÜLKAPCSOLATOK TEVÉKENYSÉGI BESZÁMOLÓ 2011

KOVÁSZNA MEGYE TANÁCSA KÜLKAPCSOLATOK TEVÉKENYSÉGI BESZÁMOLÓ 2011 KOVÁSZNA MEGYE TANÁCSA KÜLKAPCSOLATOK TEVÉKENYSÉGI BESZÁMOLÓ 2011 KAPCSOLATAINK Magyarország Baranya Békés Heves Veszprém Zala Jász-Nagykun-Szolnok Csongrád Franciaország Svédország Maine-et-Loire Värmland

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

ormátus lelkésszel, Kondé Lajos katolikus plébánossal és Szélpál Gáborral

ormátus lelkésszel, Kondé Lajos katolikus plébánossal és Szélpál Gáborral December másodikán megkezdődött a Szegedi Karácsonyi Ünnepek rendezvénysorozata. A Széchenyi és a Dugonics téri vásárokon és ünnepi előadásokon kívül a város idén óriási koszorúval és díszkivilágítással

Részletesebben

Újratárgyalja a restitúciós bizottság a Református Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatási kérelmét

Újratárgyalja a restitúciós bizottság a Református Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatási kérelmét Újratárgyalja a restitúciós bizottság a Református Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatási kérelmét 2016. 04. 20. Az egyházi ingatlanok 25 éves történetét mutatja be az az angol nyelvű kiadvány, amelyet

Részletesebben