TAKÁCS PÉTER: A NÉMET ÁLLAMELMÉLET KÖZÖTTI FŐ

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TAKÁCS PÉTER: A NÉMET ÁLLAMELMÉLET 1945-2010 KÖZÖTTI FŐ"

Átírás

1 1 TAKÁCS PÉTER: A NÉMET ÁLLAMELMÉLET KÖZÖTTI FŐ TENDENCIÁI NÉMET ÁLLAMTAN A SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN ( ). A május 8. és 9. éjszakáján a német hadsereg vezetői Berlinben aláírták a feltétel nélküli fegyverletételi okmányokat a szövetséges csapatok főparancsnokai előtt. A kapitulációval véget ért a második világháború. Németország romokban hevert: sok városát lebombázták, egyes falvait felgyújtották, hadseregét szétkergették, életben maradt katonáit fogságba vetették. A romok alatt egy elpusztult állam, felettük pedig szovjet, amerikai, brit és francia katonák diadalt ülve, igazságot szolgáltatva (például 1946-ban Nürnbergen és más városokban), jóvátételt és hadisarcot csomagolva, s megkezdve egy új közigazgatás kiépítését. Az évek folyamán aztán nem függetlenül a győztesek befolyásától és irányításától a német állam is újjászületett. Pontosabban: mivel a győztesek nem tudtak megállapodni, a korábbi helyén két új német állam is keletkezett. Jellegük a megszállási zónákét követte: a keleti Németország szovjet típusú kommunista állam lett, a nyugati pedig az amerikaiak által westernizált demokrácia. A német államtan képviselőinek, akik hogy úgy mondjam nem ehhez voltak szokva, ebben a történelmi helyzetben kellett újat mondaniuk. Az ország demokratikus köztársaságnak nevezett keleti felében, vagyis az NDK-ban élőknek, már ha nem menekültek el, a politikai hatalom befogta a száját és csak ideológiai szlogeneket engedett nekik ismételgetni. Az államtan itt szovjet típusú állam- és jogelmélet lett, melynek fontosabb vonásait alább mutatom be röviden. De nem volt könnyű a helyzete a nyugati, ún. szövetségi köztársaságban, vagyis az NSZKban élőknek sem, hiszen azok a hagyományok, amelyeken felnőttek, lényegesen különböztek attól a szellemtől, amin az új intézményrendszer alapult és amit kifejezett. A weimari korszak minden elméleti gazdagsága ellenére az államtan leszámítva néhány jellegzetes megoldást eleinte nem tudott komolyan hozzájárulni az új állam gyakorlati kiépítéséhez, de még csak értelmezéséhez sem. Ennek egyik oka a tudósok személyi heterogenitása és múlthoz kötöttsége volt, a másik pedig az, hogy az új állam egyik új intézménye, az alkotmánybíróság lett, mely igen sajátos hatást gyakorolt az államelméletre. SZEMÉLYI HETEROGENITÁS. Az államtan képviselőinek múltja és sorsa meglehetősen színes képet mutatott, s változatos volt világnézetük és politikai elkötelezettségük is.

2 2 Sokan száműzetésből tértek haza; a jelentősebb gondolkodók közül például Gerhard Leibholz Angliából, Erich Kaufmann Hollandiából és Hans Nawiasky Svájcból. Az Amerikába emigráltak közül néhányan visszatértek (például Karl Loewenstein), mások azonban (például Otto Kirchheimer) csak alkalmilag látogattak Európába. Ez néha azzal járt, hogy e korszakban kívül rekedtek a német tudományos életen; ez történt például Hans Kelsennel, akit néhány évtizedre elfelejtettek, s elmélete iránt intenzíven csak jóval halála után, az 1990-es években kezdtek el újra érdeklődni. Voltak, akik 1945 után rögtön visszakapták állásukat így Gerhard Anschütz, Hans Willibalt Apelt és Walter Jellinek, s akadtak olyanok is, akik ekkor szereztek először tudományos pozíciót. Ilyen volt például Herman Heller tanítványa, Carlo Schmid, valamint Carl Schmitt tanítványa, Ernst Friesenhahn (aki egyébként, valószínűleg mély vallási meggyőződésével összefüggő erkölcsi okok miatt 1934-ben visszautasította a tanára által ajánlott állást, vállalva ezzel személyes viszonyuk megromlását is) ben újjáélesztették a Német Államjogtanárok Egyesületét, s olyanokat választottak vezető tisztségviselőknek (E. Kaufmann és W. Jellinek), akik nem kompromittálódtak a náci rendszerben. Talán mondani sem kell: nem voltak tömegek a listán, amelyről választani lehetett. A professzorok nagy része ugyanis 1945 előtti tevékenysége okán inkriminálódott ben el is veszítették állásukat. Többségük azonban jellegzetesen például Ernst Forsthoff, Herbert Krüger, Heinrich Herrfahrdt 1949 után visszakerült pozíciójába vagy valamilyen más állást kapott. A három ismert kivétel, aki 1945 után nem állhatott katedtára (bár publikálhatott és szabályosan nyugdíjba vonulhatott): Reinhard Höhn, Otto Koellreutter és Carl Schmitt. Jelentős visszhangot váltott ki Ernst Rudolf Huber esete is, aki sokféleképpen involválódott a náci rezsimbe, s ezért 1945 után elveszítette állását, 1952-ben azonban a Freiburgi Egyetem tiszteletbeli professzora lett. Később bár a Német Államjogtanárok Egyesülete 1956-ban kizárta tagjai sorából a Göttingeni Egyetemen oktatott. Ekkor fejezte be a Deutschen Verfassungsgeschichte seit 1789 [Német alkotmánytörténet 1789 óta, 8 kötet, ] című munkáját, mely azóta is a témakör megkerülhetetlen alapműve. A nagy túlélőknek olykor bár kétségtelenül ez a ritkábbik eset komoly teljesítményük van. A pályájukat 1933 után éppen megkezdő és az érvényesülés érdekében a náci pártba is belépő államjogászok közül 1945 után is aktív volt Hans Peter Ipsen, F. Klein, Theodeor Maunz, és Ulrich Scheuner. Őket egy ideig úgy kezelték, mint akik fiatalon megtévedtek egy kicsit.

3 3 Az állam tudósai amint az várható a II. világháború után is különböző politikai eszmék és világnézetek hívei voltak. Akadtak közöttük szociáldemokraták (ilyen volt például Martin Drath és Wolfgang Abendroth), hagyományos értelemben vett konzervatívok (Alfred Weber) és katolikusok (E. Friesenhahn, H. Nawiasky, H. Peters és H. Ridder). Az utóbbiak a jogelméleti gondolkodásban újjáéledt természetjogi mozgalom képviselőivel együtt nagy hatást gyakoroltak az állam által elkövetett igazságtalanságok megakadályozását célzó eljárások és intézmények kiépítésének végiggondolásakor, befolyásuk azonban az 1960-as évekre elenyészett. Megosztottságot jelentett az a módszertani kérdés is, hogy ki és mennyire fogadta el a politikai összefüggések önálló elemzésének lehetőségét az állam elmélete terén. Egyesek tudatosan politikatudománnyal egészítették ki államtani elemzéseiket (jellegzetesen például az ún. müncheni iskola tagjai; W. Apelt, E. Kaufmann, H. Nawiasky), mások pedig (így W. Abendroth, M. Drath, Carlo Schmid, Ernst Fraenkel, Arnold Brecht) államelmélet helyett kifejezetten politológiát kezdtek el tanítani. KÉT ISKOLA. A legjellegzetesebb és legmélyebb megosztottság mindazonáltal egy szakmai, s így érdemi véleménykülönbség mentén alakult ki a tudósok között. A II. világháború utáni német államtanban két jellegzetes, egymással szemben álló iskola bontakozott ki. Az egyik a konfliktust és a megosztottságot, a másik az integrációt és az egységet tekintette az államélet központi elemének. Az előbbi Carl Schmitt, az utóbbi Rudolf Smend elméletét vette kiindulópontnak vagy legalábbis az elmélet-képzés szempontjából minta-értékűnek; s ezért az előbbieket schmittiánusoknak [Schmitt-Schule], az utóbbiakat smendiánusoknak [Smend-Schule] nevezik. Hatásukat nemcsak a névadók tanítványainak körében, de a náluk ifjabb nemzedékek gondolkodásán is érzékeltették. A schmittiánus iskolának olyan képviselői voltak, mint Ernst Rudolf Huber, Ernst Forsthoff és Roman Schnur, majd később Helmut Quaritsch, Ernst-Wolfgang Böckenförde és Josef Isensee. Az iskola tagjait inkább a német jogi gondolkodás és pozitivizmus hagyományainak közös elfogadása jellemezte, semmint egy nagyon általános konzervatív attitűdön túl valamilyen közös politikai értékrend. A smendiánus iskolát mely politikailag ugyancsak nem volt egységes ezzel szemben olyan tudósok alkották, mint Gerhard Leibholz, Ulrich Scheuner, Martin Drath, Konrad Hesse, a kicsit ifjabb nemzedék köréből pedig Horst Ehmke, Peter Häberle, Friedrich Müller, Friedhelm Hufen, Alexander Hollerbach, Wifried Brohm, Martin Morlok, illetőleg a politológiában Wilhelm Hennis. A smendiánusok közül néhányan (így Ehmke, Hesse és

4 4 Häberle) Rudolf Smend közvetlen tanítványai, a többiek pedig az ő tanítványaik voltak. Az iskola képviselői többnyire a freiburgi és a göttingeni egyetemekhez kötődtek, ezért nevezték e kört freiburgi, illetőleg (ritkábban) göttingeni iskolának is, s akadtak közöttük szociáldemokraták, s viszonylag gyakran kerültek kapcsolatba amerikai kollégáikkal. Mint minden közösségben, természetesen a német államtudósok körében is akadtak olyanok, aki valamilyen okból nem csatlakoztak az egyik szervezeti formát egyébként sosem öltő, inkább probléma-megközelítésben, módszertanban és érték-elkötelezettségekben kifejezésre jutó csoportosuláshoz sem (Erich Kaufmann), vagy jó kapcsolatokat ápoltak mindkettővel (Herbert Krüger). A Bonni Alaptörvény elfogadása (1949) után előállt államjogi-történelmi helyzetben Rudolf Smend integrációs elmélete vált domináns elméletté. Ez nem csoda, hiszen jobban kifejezte azt az politikai konszenzust (eleinte annak igényét, később a tényét is), amely Németországban a II. világháború utáni évtizedekben megszületett. Ehhez maga az alkotmány is hozzájárult, s Smend elmélete alkalmas volt ennek kifejezésére is, hiszen egyik tétele az volt, hogy a politikai folyamat szabályozásával maga az alkotmány is hozzájárulhat az integrációhoz. Smend egyébként, feltehetőleg elmélete piac-képesebbé tétele végett, 1945 utáni rövidebb írásaival kis mértékben módosította az integrációs tant, amennyiben háttérbe szorította annak antipozitivista és anti-normativista elemeit, s azt hangsúlyozta, hogy az állam egysége tudatos politikai és jogi tevékenység eredménye. Így elméletéből kiolvasható volt az is, hogy az alkotmány nemcsak bizonyos normák halmaza vagy rendszere, hanem olyan értékrend is, amely befolyásolja az egész jogrendszert, és amelyre az alkotmány-értelmezés során tekintettel kell lenni. Bár Weber, Forsthoff és Herrfahrdt, vagyis a schmittiánisok sok ponton (például a jogi kiszámíthatóság és előre jelezhetőség aláásása miatt) kritizálták azt, a német alkotmánybírók többsége végül is elfogadta és több évtizeden át alkalmazta ezt az elméletet. A német jogtörténet szempontjából sok korszakos döntés (például a Lüth-ítélet stb.) magyarázatát valójában Smend integrációs tana adja meg. A két iskola nézetkülönbsége keveredve egyébként a jogi gondolkodás közismert antinómiájával, a jogi pozitivizmus és a természetjog ellentétével az évtizedek folyamán

5 5 több nagy szakmai vitához vezetett. Az egyik ilyen egy új pozitivizmus jogelméleti keresésébe torkolt. ÁLLAMTAN ÉS ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS A német Alkotmánybíróság létrejötte (1951) egy másik módon is befolyásolta az államtan alakulását, vagy legalábbis annak megítélését és értékelését. Nevezetesen azzal, hogy az új alkotmányos fogalmak átgondolására immár nem elsősorban az egyetemi professzorok dolgozószobáiban, a különböző a szemináriumokon vagy konferenciákon került sor, hanem Karlsruhéban, ahogy a német alkotmánybíróságra a székhelye nyomán utalni szoktak. Van olyan vélemény, miszerint az alkotmánybíráskodás résztvevői maguk a bírók és szakmai stábjuk átvették az államtudomány egyes funkcióit. Sőt, ha nemcsak a fogalmak átgondolását, hanem az eszmék megvalósítását tartjuk szem előtt, akkor könnyen kijelenthető amint azt Bernhard Schlink tette, némileg túlozva persze, egy 1989-es írásában, hogy a német államtudósok szerepe 1951 után lényegében az alkotmánybírósági döntések rendszerezésére és dogmatikai feldolgozására korlátozódott. Az alkotmánybíráskodás az államjogtan trónfosztását jelentette fogalmazott Schlink, akinek a nevét egyébként inkább az amerikai piacra szánt bestseller regényei (pl. A felolvasó [Der Vorleser, 1995] stb.) tették ismertté, semmint szakirodalmi tevékenysége (bár az is van neki). ARCVONÁSOK, VÁZLATOK A korszak arculatát meghatározó gondolkodók jellemzése végett afféle ceruzarajzként álljon itt néhány vázlatos portré a kor tudósairól. Ha kibontakozik belőlük valamilyen trend vagy tendencia, akkor az az, hogy a német gondolkodásban az alkotmányos szemlélet viszonylag gyorsan háttérbe szorította az etatista beállítódást, s a jogállam követelményeinek hangsúlyozása szinte egy csapásra felváltotta a hatalmi állam középponti szerepét. Ezzel párhuzamosan, bár eredményét illetően némileg később, elfogadottá vált az is, hogy az állam és a demokrácia eszméit helyes összekapcsolni. Jellemző az is, hogy politikatudomány nem egyszerűen az államtan segédtudománya lett, hanem nélkülözhetetlen része, sőt egyes vonatkozásokban helyettesítője. WEBER, KIRCHHEIMER ÉS LOEWENSTEIN A ceruzarajzok sorát kezdem Alfred Weberrel (Max Weber testvérével), aki elsősorban kultúrszociológusként hagyott nyomot a XX. századon, de mindig komolyan érdekelték az állam kérdései, s művelte is tudományát is. Egy sajátos politikai elméletet már a Die Krise des modernen Staatsgedankens in Europa [A modern állameszme válsága Európában, 1925] című művében is kifejtett. Ennek keretében azt állította, hogy Németország 1918-as vereségét mint európai és német katasztrófát egy régi

6 6 politikai hagyomány szétesése okozta, melynek eltűnte egybeesik Európa világ feletti dominanciájának elmúltával is. Ilyen válságfilozófia-félét fejtegetett a Das Ende der Demokratie? [A demokrácia vége?, 1931] című írásában is, aminek fő tétele az volt, hogy a parlamentáris demokrácia és a politikai közvélemény könnyű alakításának korában a politikai vezetés jellege megváltozott. Nézetei miatt 1935-ben nyugdíjazták. A Kulturgeschichte als Kultursoziologie [Kultúrtörténet mint kultúrszociológia, 1935] című főművét teljes elszigeteltségben, magányos alkotóként fejezte be, majd Hollandiában adta ki. Az államtan történetébe ugyanakkor nem a fenti két, viszonylag erőtlen munkájával írta be magát, ha beírta egyáltalán, hanem azzal, hogy a Weimarer Verfassung und Bonner Grundgesetz [A weimari alkotmány és bonni alaptörvény, 1949] című írásában nyíltan bírálta Németország új alkotmányát. Fenntartásainak oka az volt, hogy az alaptörvény szerinte meggyengítette a végrehajtó hatalmat a parlamenttel szemben, csökkentette a tisztviselői kar szerepét, s hogy a német nép mint írta nem vehetett részt az alkotmány megvitatásában. Valójában azt sugallta, hogy a bonni alaptörvényt egy idegen hatalom erőltette rá a német népre. Az Amerikába emigrált tudósok jellegzetes alakja Otto Kirchheimer volt. Tanulmányait többek között Bonnban végezte, ahol baloldali nézetei ellenére Carl Schmitt kedvenc diákja lett. Nála is promoveált Zur Staatslehre des Sozialismus und Bolschewismus [A szocializmus és a bolsevizmus államtana, 1928] című dolgozatával. Később egy szakszervezeti főiskolán tanított, egy ideig jogászként működött, majd politikai nézetei és származása miatt Németországot elhagyva (1933) Párizsba, később (1937) az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Itt kutatóként dolgozott; eleinte az ún. Horkheimerintézetben [International Institute of Social Research], és az amerikai stratégiai szolgálatnál (OSS, ami a CIA előd-intézete volt), majd pedig a Külügyminisztériumban, ahol a Közép-Európával foglalkozó kutatócsoport vezetője lett. Bár elsősorban alkotmányjogászként publikált, az utókor gyakran mégis politológusként emlékszik rá. Ő alkotta meg például még 1954-ben az ún. catch all party [szavazói tömegpárt, gyűjtőpárt] kifejezést, s ő is elemezte az ilyen pártokat először. Ezen elemzések hatására ismerték fel a német szociáldemokraták, hogy pártjuknak a szélesebb szavazóközönség megszerzése érdekében mérsékelnie kell ideológiai pozícióit. A politikát a Politik und Verfassung [Politika és alkotmány, 1964] című és más művében általában a jog keretei között vizsgálta, s az állam szerepét is a jogra tekintettel határozta meg; pl. a Funktion des Staates und der Verfassung 10 Analysen [Az állam funkciója és az alkotmány tíz elemzés, 1972] című kötetében.

7 7 Tudományos főműve a Political Justice [Politikai igazságosság, 1961, németül: 1965], amelyben általában a jogi eljárások politikai célok érdekében való használatát, konkrétan pedig a politikai perek különböző formáit elemezte. Azt állította, hogy a rendszer ellenségeit inkrimináló ún. klasszikus (koncepciós, stb.) perek mellett politikai per a politikai céllal elkövetetett, de rendes bűncselekmények miatti per, valamint az ún. derivatív per is, amin azokat a nem politikai céllal elkövetetett rendes bűncselekmény miatti pereket értette, amelyeket politikai alapon ítélnek meg. E hármas tipológia mögött a politikai per olyan fogalma áll, amelynek középpontja a hatalom elosztása és legitimációja. Ez kétségtelenül újszerű és fontos gondolat, melyre másutt még visszatérek. Kirchheimerhez némileg hasonló pályát futott be Karl Loewenstein is. Ő ban menekült Amerikába, 1956-ban azonban hazatért, s a Müncheni Egyetemen tanított politikatudományt. Tőle származik a manapság sokat használt militáns demokrácia kifejezés, mely egy régi munkája Militant democracy and fundamental rights [Militáns demokrácia és alapjogok, 1937] nyomán terjedt el. A politika elemzése mellett alkotmányjoggal foglalkozott; e tárgyú művei mindenekelőtt a Verfassungslehre [Alkotmánytan; eredetileg angolul: Political Power and the Governmental Process, 1959], a Verfassungsrecht und Verfassungspraxis der Vereinigten Staaten [Az Egyesült Államok alkotmányjoga és alkotmányos gyakorlata, 1959], valamint Staatsrecht und Staatspraxis Großbritanniens [Nagy-Britannia államjoga és államélete, 2 kötet, 1967] című munkák tartalmi kiválóságuk mellett a tudományos piac új formáinak megszületése és az azok feletti amerikai dominancia okán széles körben hatottak. Nagy hatást gyakorolt például az alkotmányok tipizálása, s modern alkotmányelméletben már megszokott számos megkülönböztetés tőle származik. Ilyen például az eredeti és származtatott alkotmány fogalma. Az előbbi egy-egy ország története szempontjából innovatív, vagy valamilyen új eszmét a gyakorlatba átültető alkotmány, az utóbbi pedig az, amit nálunk így neveznek: mintakövető. Loewenstein az előbbi csoportba sorolta az amerikai (1787), több francia (1791, 1793), a belga (1831), a weimari (1919) és a szovjet (1918, 1924) alkotmányokat, az utóbbiba pedig szinte minden mást (a bonni alaptörvényt azonban csak részben). Egy másik tipológia alapján megkülönböztette az ideológialag terhelt és a haszonelvű alkotmányokat. Az elnevezések magukért beszélnek, bár érdemes megemlíteni, hogy a pragmatikus alkotmányt nem az utóbbihoz sorolta, hanem az előbbi egyik alfajaként határozta meg.

8 8 Egy harmadik néhány elemében Carl Schmitt teóriáját idéző distinkciója szerint pedig egy alkotmány lehet normatív ( élő, az állam életét valóban szabályozó), (csak a pro forma létező, de nem érvényesített) és a szemantikus. Ez utóbbin olyan alkotmánytörvényeket értett így például az egykori Szovjetunió és a szocialista országok alkotmányait, amelyek pusztán az alkotmány látszatát jelentik. Híres öltöny-hasonlata néha még ma is felbukkan a szakirodalomban. Eszerint a normatív alkotmány olyan mint a viselőjére szabott öltöny, mely tökéletesen passzol is rá, s kényelmesen hordható, a nominális ahhoz hasonlít, ami elszabtak vagy ami arra vár, hogy viselője belenőjön, belefogyjon vagy belehízzon, míg a szemantikus valójában olyan, mint egy jelmez, amit bizonyos bálokon, nevezetesen a jelmezbálokon viselnek. Tipizálta és kategorizálta továbbá a politikai rendszereket is, elméletének e vonására a maga helyén térek vissza. FRAENKEL, FRIEDRICH, ABENDROTH ÉS FORSTHOFF A weimari időkben kezdte a pályáját (munkajogászként) az ugyancsak szociáldemokrata Ernst Fraenkel is. Első világháborús katonai érdemeire tekintettel gyakorló jogászként ő 1933 után is dolgozhatott. Munkája során ugyanakkor kapcsolatban állt a német belső ellenállási csoportokkal, s nem kizárt, hogy a lebukás veszélye miatt menekült Angliába (1938), majd onnan az Egyesült Államokba. Itt írta meg fő művét, melynek tárgya a hitleri német állam volt. Ez volt a The Dual State [Kettős állam, 1941, németül: Der Doppelstaat, 1974] című munka, mely a nemzetiszocialista totális állam egyik első elemzése lett. Fraenkel egy ideig az amerikai kormány tanácsadójaként tevékenykedett, de 1951-ben ő is visszatért Németországba, és a berlini Freie Universität professzora tett, ahol a nyugati demokráciát és az amerikai alkotmányos rendszert népszerűsítve a német politikatudomány megteremtésével foglalkozott. Részben hasonló volt a sorsa Carl Joachim Friedrichnek, aki Alfred Weber tanítványa volt Heidelbergben, 1933-ban azonban Amerikába emigrált, felvette az államporságot és a Harvard Egyetemen kapott professzúrát (1936). A háború után Németország amerikai katonai kormányzójának tanácsadója lett kormányzati, alkotmányjogi és ún. nácitlanítási ügyekben, s részt vett a Bonni Alaptörvény megszövegezésében is. Később lakóhelyét váltogatva, vagy inkább ingázva a kontinensek között két egyetemen is tanított, ti. Heidelbergben és a Harvardon (ám emiatt a felsőoktatási vezetők hogy egy hazai problémára utaljak itt sosem nevezték intercity-professzornak ). Aktívan szerepet vállalt tudományos társaságokban (egy ideig elnöke volt például a nagy tekintélyű APSÁ-nak, majd az IPSÁ-nak [American Political Science Association, illetőleg International Political Science Association]) és számos nemzetközileg elismert tanítványt nevelt a poltikatudomány terén. Tanára volt például a

9 9 litván-zsidó származású, de később amerikaivá lett Judith Shklarnak és a varsói születésű, ám később ugyancsak amerikaivá lett Zbigniew Brzezińskinek. A nyugati világ tudományos gondolkodására alkotmányjogi és jogelméleti művei, így a Der Verfassungsstaat der Neuzeit [Az újkori alkotmányos állam, 1953] vagy a The Philosophy of Law in Historical Perspective [Jogfilozófia történeti perspektívában, 1958, 21963] című írásain stb. túl elsősorban az egykori tanítványával, Brzezińskivel társszerzőségben írt könyve hatott. Ez a Totalitarian Dictatorship and Autocracy [Totalitárius diktatúra és autokrácia, 1956] évtizedeken át döntő módon befolyásolta a totalitarizmus- kutatásokat. A háború utáni évtizedek német államtudományának két jellegzetes alakja Wolfgang Abendroth és Ernst Forsthoff. Az egyik politikailag bal-, a másik jobboldali, az egyik szociáldemokrata, a másik konzervatív. A hitleri időkben az egyiket elbocsátották állásából, a másik egyetemi kinevezést kapott; az egyik aktív ellenálló lett, börtönben is volt, majd külföldre menekült, a másik bár voltak kisebb problémái elméletével a rendszert legitimálta. A háború után Abendroth a Német Demokratikus Köztársaságban kipróbált rövid karrier, és az onnan történt gyors menekülés után Marburgban kapott professzori kinevezést, ahol politológiát tanított. Ő volt az ún. marburgi politikatudományi iskola megalapítója és Heinz Maus és Werner Hofmann mellett vezető alakja. Aktívan részt vett a német szociáldemokrata párt tevékenységében; számos munkája Bürokratischer Verwaltungsstaat und soziale Demokratie [Bürokratikus igazgatási állam és a szociáldemokrácia, 1955], Sozialgeschichte der europäischen Arbeiterbewegung [Az európaui munkásmozgalom társadalomtörténete, 1965] a munkásmozgalomgoz kötődött. Elméletét Marx tanai alapján fejtette ki, de politikailag anti-sztálinista volt, vagy ahogy régen nálunk (kicsit) elismerőleg mondták: marxista volt, de nem kommunista. Legnagyobb hatást kiváltó műve a Wirtschaft, Gesellschaft und Demokratie in der Bundesrepublik [Gazdaság, társadalom és demokrácia a Szövetségi Köztársaságban, 1965] volt. A Das Grundgesetz [Az alaptörvény, 1966] című művében politikaelméleti szempontból tárgyalta a német alkotmányt. A háború után Forsthoffot az amerikai hatóságok elbocsátották állásából, ben azonban újrakezdhette pályáját. Frankfurtban tanított mint közigazgatási jogász; korábbi tankönyve [Lehrbuch des Verwaltungsrechts, 1950] melyben az állam társadalom iránti felelősségét hangsúlyozta két évtizeden keresztül számos alkalommal megjelent. Következetes jogi pozitivista álláspontról kommentálta a Bonni Alaptörvényt, Ciprus függetlenné válásakor

10 10 pedig részt vett a ciprusi alkotmány megszövegezésében, s egy rövid ideig ciprusi alkotmánybíró is volt. Szakmai munkáiban így a Verfassungsprobleme des Sozialstaates [A szociális állam alkotmányos problémái, 1954] és a Rechtsstaat im Wandel [A változó jogállam, 1964] című könyvében, valamint az általa szerkesztett Rechtsstaatlichkeit und Sozialstaatlichkeit [Jogállamiság és szociális államság, 1968] című gyűjteményes kötetben a szociális jogállam kritikáját fejtette ki. Az Abendroth-Forsthoff vita ma már a német államtan klasszikus kontroverziója, s később én is visszatérek álláspontjaikra. Utolsó nagyobb munkájában a Der Staat der Industriegesellschaft [Az ipari társadalom állama, 1971] című könyvben a közigazgatási bürokrácia változásaival foglalkozott. A BÖCKENFÖRDE-PARADOXON. Az imént áttekintett négy-öt évtized egyik legnagyobb hatású elmélete (a korszak vége felé jócskán átnyúlva a következőbe is) Ernst- Wolfgang Böckenförde életművéből tűnik elő. Ő a schmittiánus iskola legjelentősebb alakja, (a háború után katedrát nem kapott) Carl Schmitt háború utáni tanítványa [Nachkriegsschüler], aki ugyanakkor Schmitt kiinduló pozícióit liberalizálta és bizonyos határokon belül demokratizálta is. Híres diktumát túlozva persze úgy tekintik, mint a liberálkonzervativizmus elvi megalapozását. Böckenförde a münsteri egyetemen habilitált (1964), majd heidelbergi, a bielefeldi és a freiburgi egyetemeken tanított közjogot, alkotmánytörténetet és jogfilozófiát, 1983 és 1996 között pedig alkotmánybíróként tevékenykedett. Elméletét elsősorban tanulmányokban fejtette ki, amelyeket aztán tanulmánykötetekben is megjelentetett. Legjelentősebb cikkeit az államelméleti és alkotmányjogi írásokat tartalmazó Staat, Gesellschaft, Freiheit [Állam, társadalom, szabadság, 1976], valamint az állam- és alkotmányelméleti, illetőleg jogfilozófiai tanulmányait összegyűjtő Staat, Nation, Europa [Állam, nemzet, Európa, 1999] című kötetekben tette közzé. Ez utóbbiban egyebek mellett az európai integráció jövőjével foglalkozik, visszatekintve múltjára is. Azt állítja, hogy az európai egységesülés kezdetén kitűzött célok a béke megőrzése, az ipari erőforrások vitalizálása és a német hatalmi törekvések megakadályozása jelentősen átalakultak: miután kiderült, hogy az európaiak nem tudnak létrehozni saját védelmi közösséget, áttértek a funkcionális integráció útjára, melynek során a politikai célokat gazdaság úton akarták megvalósítani. A gazdasági közösség persze háttérbe szorította a nemzetgazdaságokat.

11 11 Az integráció fő kérdése az fogalmazott az 1990-es években, hogy a piacgazdaság lehet-e a politikai egységesülés motorja. További kérdés, hogy a polgárok sajátjuknak fogják-e tekinteni a demokratikus legitimációban hiányt szenvedő uniót a bővítés után. Akkori álláspontja szerint az Európai Uniót csak a politikai integráció erősítése vezetheti ki a gazdasági csapdából. Intenzíven foglalkozott az állam és az egyház viszonyával is: ezzel kapcsolatos írásai egyebek mellett a Staat, Gesellschaft, Kirche [Állam, társadalom, egyház, 1982] és a Der säkularisierte Staat [A szekularizált állam, 2007] című kötetekben jelentek meg. Részben ezek előzménye a Der Staat als sittlicher Staat [Az erkölcsös állam, 1978] című kötete. Mélyen vallásos meggyőződse ellenére a modern államot csak szekularizált államként tudta elgondolni, s távol állt tőle a gondolat, hogy az állam-egyház viszonyt a gyarló és erkölcsös dichotómiája szerint képzelje el. A pedofília-botrányok idején azok egyházi leplezésével összefüggésben például azt állította, hogy az egyházi érdek feltétlen és bármi áron való védelme nem egyszerűen hiba, hanem bűn, s nemcsak egyes egyéneké, hanem a struktúráé. Vagyis szerinte az egyház sem makulátlan, s mint fogalmazott a bűnösök egyháza is rászorul Isten irgalmára. Liberálkonzervatív politikai elkötelezettsége leginkább a Recht, Staat, Freiheit [Jog, állam, szabadság, 1991], a Staat, Verfassung, Demokratie [Állam, alkotmány, demokrácia, 1991] címen megjelentett könyveiből ismerhető meg. Bár roppant gazdag és szerteágazó életművet alkotott, legnagyobb hatást egy 1960-as években megfogalmazott, s az 1976-os tanulmánykötetében újra közzétett gondolattal érte el, amely a liberális állam filozófiai megalapozásával kapcsolatos. A szakirodalomban ezt Böckenförde-paradoxonnak [Böckenförde-Diktum] nevezik. Eszerint a szabadelvű, szekularizált állam olyan feltételekből él [ti. olyan előfeltételek alapján létezik], amelyeket önmaga nem képes szavatolni. E gondolat azon a valós ellentmondáson alapul, hogy a liberális állam fennállásának van egy sajátos feltétele; ti. az, hogy a szabadság, melyet polgárainak megad amint fogalmazott, belülről, az egyesek erkölcsi szubsztanciájából és a társadalom homogenitásából szabályozza önmagát. Ugyanakkor azonban e belső szabályozó erőket nem kísérelheti meg önmagából, vagyis a jogi kényszer és a tekintélyi parancs eszközeivel szavatolni anélkül, hogy fel ne adná szabadelvűségét és szekularizált szinten vissza ne hullana abba a totalitás-igénybe, amelyet a vallásháborúk idején sikerült maga mögött hagynia.

12 12 Nos, e gondolat azáltal váltott ki nagy hatást, hogy kiindulópontja lett egy jelentős intellektuális vitának néhány évvel ezelőtt. Az Amerika elleni terrortámadás (2001. szeptember 11.) után sokan át kívánták értelmezni mind az emberi jogok szerepét, ideértve a jogok és az állam viszonyát is, mind pedig a szekularizált állam és a vallás viszonyát. Ez utóbbi tekintetében példa értékű volt az a vita (2004), ami nagy tudományos médianyilvánosság mellett két nyílt és élénk tekintetű, a világ változásának fő tendenciáit érzékenyen figyelő, csaknem azonos korú, ősz férfi között folyt. Egyikük az ún. frankfurti iskola egykori tagja, a marxista szellemi múltját lassanként elhagyó, de következetesen baloldali filozófus, Jürgen Habermas volt, másikuk pedig a római katolikus egyház (akkori) bí borosa, s Hittani Kongregációjának prefektusaként a hagyományos hitbéli értékek szigorú teológiai védelmezője, Joseph Ratzinger. Ebben a vitában a felek Böckenförde tételét tekintették kiindulópontnak, s bár közös nevezőre nem jutottak, abban megállapodtak, hogy álláspontjaikat közelíteni kell, s bizonyos fokig lehet is egymáséihoz. ÁLLAMTANOK. Hogy Bernhard Schlink fenti tézise túlzó, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a háború utáni évtizedekben is számos államelmélet, államtan és általános államtan született. Az első komoly és jelentős hatást kiváltó munka Herbert Krüger nagy tárgyi tudással, tematikus gazdagágra törekvően és magas színvonalon megírt Allgemeine Staatslehre-je [Általános államtan, 1964] volt. Hatását jól jelzi, hogy még egy napilap is hírt adott megjelenéséről: Végre újra egy Államtan. Az első nagy mű 1900 óta harangozta be a 1028 oldalas könyvet a Die Zeit irodalmi melléklete. A minősítés mögötti öröm persze jegyezzük meg nem volt teljesen tárgyszerű. Hiszen ekkor már rég olvasható volt Rudolf Laun alapvonalakban kifejtett államtana [Allgemeine Staatslehre im Grundriß, 1945, teljes változata: 1964], Richard Thoma alapvonalai [Grundriß der Allgemeinen Staatslehre, 1948], Hans Nawiasky 4 részes, 5 kötetes államtana [1945, 1953, 1955, 1956, 1958]. Sőt egy évvel azelőtt jelent meg Ernst von Hippel könyve [Allgemeine Staatslehre, 1963], amit az újságíró vagy nem ismert, vagy nem tartott nagy műnek, esetleg nem olyan nagynak, mint Krügerét. Ha az utóbbi történt, ebben valószínűleg igaza is volt, hiszen Hippel műve mai szemmel legalábbis meglehetősen lapos, mi több, egy kicsit unalmas értekezés. Krüger könyvének (1964), valamint Herzog és Zippelius alább említendő államtanainak (1970, 1969) megjelenése, illetőleg a korán meghalt Hermann Heller kéziratban maradt államtanának kiadása (1963) azért is jelentős esemény volt, mert ezzel eldőlt: az

13 13 államtudomány e formája, mely a korábban nem ritkán autoriter rezsimekhez kötődött, megállja a helyét egy alkotmányos demokráciában is, s az új német állam viszonyai között is van mondanivalója. Egy ilyen értelemben vett újjászületés jele volt a Der Staat című államelméleti folyóirat megindítása is 1962-ben. Hasonló újjáéledés jele volt Ausztriában az egyébként humanitárius joggal foglalkozó osztrák nemzetközi jogász, Felix Ermacora Allgemeine Staatslehre-je (1970). E könyv, az imént említettekkel együtt, annak jelzése is, hogy a XX. század második felében a század első felének fragmentált elméletei után komoly igény volt egy részletkérdéseket is tárgyaló, de lényegében szintetikus elméletre. Hogy ezt Ermacorának sikerült-e megalkotnia, azt a munkát elolvasva mindenki maga ítélje meg; a siker lehetőségét illetően én másutt már kifejeztem kételyeimet. A kötet koncepciója, mely az 1970-es évek optimizmusával azt sugallja, hogy az államfejlődés íve a nemzetállamtól a világállamig tart, ugyancsak problematikus egy kicsit, ám Ermacora könyve ideértve a dióhéjasított, vagyis jelentősen lerövidített és újraproblematizált változatát is [Grundriß einer Allgemeinen Staatslehre, 1979] ennek ellenére szakmailag igényes, mi több, olvasmányos és elolvasásra érdemes munka. Példa arra is, hogy a jó könyv nem azért jó, mert szerzőjének minden megállapításával egyetértünk. Egyébként ahhoz is alapot jelentett, hogy ugyancsak osztrák területen másfél évtizeddel később Peter Pernthaler az államtant az alkotmányjoggal házasítsa össze egy kiérlelt, az állam- az alkotmány- és a politikaelmélet között kellő arányokat és egyensúlyt tartó tankönyvszerűen megírt állam- és alkotmánytanban (1986, 21996). Mivel az államtant a német jogi egyetemeken kötelező tantárgyként tanították, számos tankönyvi funkciót is ellátó összefoglalás és áttekintés született, néha monográfiának álcázva. Többségük például Gottfried Salomon-Delatour (1965), Ulrich Scheuner (1978), valamint Günther és Erich Küchenhoff (1967, 81977) általános államtana igényes, tisztes mestermunka volt ugyan, de olyan, amelyből tizenkettő egy tucat. Az ilyenek miatt fogalmaznak meg néha kételyeket mind az egyetemi tantárgy, mind a tudományterület komolyságát illetően, vagy mondják azt amint például az államtan legutóbbi korszakának történetét feldolgozó Christoph Möllers egy 2007-es írásában, hogy az általános államtan formájában megírt értekezések ebben az időben nem játszottak komoly szerepet az államtudomány történetében. Azt viszont ő is hozzáteszi, hogy ez a helyzet az 1970-es évektől megváltozott, s az elmúlt négy évtizedben újra érdemes odafigyelni az államtanokra. Már csak azért is, mert a diákok csipkelődő megállapítása szerint a német egyetemeken még akkor

14 14 is tanítanak majd Allgemeine Staatslehre-t, ha az állam már rég nem létezik. Érdekes lenne megtudni, már ha megérnénk ezt az időt, hogy akkor mi áll majd e könyvekben. A fajsúly-növekedést első jele egyébként Roman Herzog a pályáját müncheni professzorként kezdő (1964) a később alkotmánybíróvá (1983), az Alkotmánybíróság elnökévé ( ), majd köztársasági elnökké ( ) választott tudós útkereső, a változó világ viszonyai között inkább kérdező, semmint dogmákat rögzítő, tentatív hangvételű államtana (1971) volt. Szinte ugyanekkor adta ki először az Erlangen-Nürnberg-i Egyetemen tanító Reinhold Zippelius azt az elméletileg igényes (mert a filozófiai hagyománytól sem idegenkedő általános társadalomtudomány alapjaira helyezett) politológiával kombinált államtanát (11969), ami aztán később számos új kiadásban is megjelent (81982, , , ), mindig átdolgozva egy kicsit. A sok kiadás a siker és a kedvező fogadtatás jele, ám nyilvánvalóan kiváló lehet az a könyv is, ami csak egyszer jelenik meg. Ilyen volt például Manfred Heinrich Mols Allgemeine Staatslehre oder politische Theorie [Általános államtan vagy politikaelmélet, 1969] című munkája, ami a két tudomány viszonyát Rudolf Smend integrációs elméletének fényében vizsgálta. S végül, a megbízható, részben ismereteket közvetítő, részben önálló gondolatokat felsorakoztató munkák közé tartozik Martin Kriele államtani bevezetése is [Einführung in die Staatslehre, 1975, 21981, 62003]. Címével ellentétben e kötet nem csupán bevezet e tudományba, hanem amennyire ez 340 oldalon lehetséges el is időzik benne, bemutatva az alkotmányos állam elméleti és történeti alapjait. A korszak vége felé érdekes és inspiratív módon írta meg államtanát Hans Herbert von Armin, a speyeri Közigazgatástudományi Főiskola egykori tanára. A Staatslehre der Bundesrepublik Deutschland [A Német Szövetségi Köztársaság államtana, 1984] című munkában egy konkrét állam példáján mutatja be elméletét, bár nem államleírást [Staatskunde] adott, hanem elméletet fejtett ki. Egy ilyen mű szerkezeti vázát nyilvánvalóan az államszervek rendszere jelöli ki, amitől azonban Armin minden érdekes irányba (de mindig csak egy kicsit) elkalandozott. A német nyelvű államtanok körében említést érdemel még a svájci Thomas Fleiner első és második általános államtana. Az előbbi (1980) melyet még (első felesége nevét felvéve) Thomas Fleiner-Gersterként jegyzett tematikájában szokványos, mondandójában konvencionális, s kidolgozottságában is átlagos munka. A második (2004, angolul: 2009) melyet régi nevén, de második feleségével, Lidija R. Bastával társszerzőségben írt

15 15 dinamikus, gondolati alapanyagában és tematikájában expanzív, érvelésmódjában lehengerlő és kissé amerikanizált stílusú vaskos kötet, mely a hagyományos kérdések mellett olyan problémákkal is szembenéz, mint a multikulturalizmus és a globalizáció. A két könyv érdemi összevetése során szerintem kevesen tudják elkerülni, hogy a szakmai szempontok mellett, vagy helyett, ne a nők tudós férfiakra gyakorolt hatását mérlegelgessék; bár az is igaz, hogy nem olvastam még olyan recenziót (pedig az utóbbiról több kedvezőt is írtak), amely ezt nyíltan bevallotta volna. Itt jegyzem meg, mintegy mellékesen, hogy az adott korszakban többen foglalkoztak állambölcselettel, módszertannal és elmélettörténettel. Az államfilozófia terén Wilhelm R. Berger Staatsphilosophie [1959] címen tett közzé egy vékonyka kötetet, mellyel ha nem tévedek szinte semmilyen hatást nem sikerült kiváltania. A módszertant Peter Badura elemezte igényesen és nagy hatással a mára már klasszikussá vált Die Methoden der neueren allgemeinen Staatslehre [Az új általános államtan módszerei, 1959, 21998] című könyvében. Az elmélet- és eszmetörténetet terén pedig Michael Stolleis munkásságára utalok, aki mindig megbízható kis- és nagymonográfiái, tanulmányai és tanulmánykötetei mellett, vagyis imponálóan gazdag szakirodalmi munkássága keretében a Geschichte des öffentlichen Rechts in Deutschland [A közjog története Németországban, 3 kötet, 1988, 1992, 2002] cím alatt megjelent művében úgy mutatta be a német közjogi gondolkodást, hogy az államról szóló elméletekre is kitért. TÉMÁK ÉS VITÁK. A szóban forgó időszakban a következő főbb témák álltak a német államtani vizsgálódások középpontjában. Egy korábbi időkből megörökölt probléma az állami egység és sokféleség viszonya volt. Ezt még Carl Schmitt exponálta Harold Laskival szemben, amikor azt állította, hogy a pluralizmus az állam felbomlasztásának elmélete. A második világháború után ugyanakkor a németek is megtapasztalták, hogy a politikai pluralizmus állami valóságuk része lett, s mégsem bomlott fel az államuk. Ezeket a kérdéseket járták körül az 1960-as évek ún. neo-pluralizmus vitájában, amelyben mindenekelőtt Ernst Fraenkel jeleskedett. Mellékesen: e viták során született az államtalanítás [Entstaatlichung] fogalma is, amely évtizedekkel később egy másik kontextusban (ti. a neoliberális gazdaságpolitikában) kapott sajátos jelentést. A Bonni Alaptörvény szerint a Német Szövetségi Köztársaság szociális jogállam. Komoly kérdés azonban, hogy ez mit jelent: több-e, mint a szociális állam fogalma, s ha igen, miben; illetőleg milyen következményekkel jár az állam egészére vagy egyes részeire, így pl.

16 16 a közigazgatására nézve. Ezzel foglalkozott az 1960-as és 70-es évek egyik nagy vitája, melyben az egyik fő pozíciót Ernst Forsthoff képviselte, a másikat pedig Wolfgang Abendroth. A maga helyén még részletesen visszatérek rá. Később az vezetett vitákhoz, hogy melyek az állam alkotmányos feladatai: amikor ugyanis a jóléti állam és a mögötte meghúzódó gazdaságpolitika válságba került, az az állami feladatok újragondolását igényelte. Jellegzetes problémákat vetett fel az új (nyugat-német) állam és a demokrácia viszonya. A demokrácia általános eszméjének ugyanis számos államtani következménye volt; például a politikai akaratképzés eljárásait tekintve, az állam és társadalom megkülönböztethetőségét és viszonyát illetően, s főleg (az 1970-es és 80-as években) a demokratikus rend igazolhatóságát szem előtt tartva. Az ún. diáklázadások és terrorizmus felbukkanása után az államtan, a politikatudomány, sőt a társadalom- és politikai filozófia számára a legitimációs válság adott elméleti feladatokat. Részben a demokrácia-probléma alapján, részben attól függetlenül vetődött fel, hogy az ún. alapjogoknak van-e jelentőségük a közigazgatásban, illetőleg van-e hatásuk az államszervezetre. Sajátos vitákhoz vezetett az európai integráció előrehaladta, s politikai és jogi formáinak értelmezése is. Az első vitákra az 1970-es években került sor, azok második hulláma pedig az 1990-es éveket jellemezte. Eleinte a fő kérdés az európaizálódás [Europäisierung] mibenléte volt. Hans Peter Ipsen legendássá vált (az európai intézményeket a funkcionalizmus alapján szemlélő) definícióját miszerint az Európai Közösség célhoz kötött funkcionális integráció általában elfogadták, de vitatták, hogy a cél miként határozódik meg, s e tekintetben az ún. Gesamtaktslehre-nek is voltak hívei. Később (főleg az 1990-es években) a fő kérdés a tagállami szinten megmaradó szuverenitás mennyisége és az ún. szupranacionalitás problémája volt. Ezek különösen a Maastrichi Szerződés elfogadása után vezettek véleménykülönbségekhez, amikor is az unió jellegének meghatározása és kívánatos továbbfejlesztésének iránya volt a téma: egyesek szerint az Európai Unió államszövetség, mások szerint azonban olyan szövetség, amelyet egy szövetségi állam struktúráinak irányában kell továbbfejleszteni. A politológusok számára az elmúlt két évtizedben az Uniót állítólag jellemző ún. demokrácia-deficit jelentett kihívást, a jogászok pedig egy lehetséges európai alkotmány kérdéseivel foglalkoztak.

Az állam- és a politikatudomány helyzete a jogi kari oktatásban

Az állam- és a politikatudomány helyzete a jogi kari oktatásban Dr. Karácsony András Az állam- és a politikatudomány helyzete a jogi kari oktatásban Előadásomban az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (illetve jogelődjei) vonatkozásában három tudományág (jog-, állam- és

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben

2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus

2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus 2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus Borgos Anna az MTA TTK KPI Társadalom és Kulturális Pszichológiai Csoportjának tudományos munkatársa. Kutatási témái a magyar női

Részletesebben

Gellért János: A nemzetiszocialista megsemmisítı gépezet mőködése Kamenyec-Podolszkijban

Gellért János: A nemzetiszocialista megsemmisítı gépezet mőködése Kamenyec-Podolszkijban Cím: 1094 Budapest, Páva utca 39. Tel: 1-455-3313 Mobil: +36-70-505-0360 Fax: 1-455-3399 E-mail: korosmezo1941@hdke.hu www.hdke.hu Gellért János: A nemzetiszocialista megsemmisítı gépezet mőködése Kamenyec-Podolszkijban

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,

Részletesebben

Max Weber államelmélete

Max Weber államelmélete Max Weber államelmélete Max Weber (1864-1920) a szociológiai államelmélet legnagyobb hatású képviselője eredetileg jogász volt, egyetemi pályafutását is mint a római jog és a kereskedelmi jog magántanára

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1996): Gyermeket nevelni in: Társadalmi

Részletesebben

Beszámoló a Kormány részére az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) 2001. évi tevékenységéről

Beszámoló a Kormány részére az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) 2001. évi tevékenységéről Beszámoló a Kormány részére az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) 2001. évi tevékenységéről Bevezetés A beszámoló célja Az OTKA-ról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 2.. (6) b) pontja értelmében

Részletesebben

HÚSZÉVES A BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HÚSZÉVES A BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HÚSZÉVES A BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A SZÖVETSÉG ÉRDEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE 20 ÉV TÜKRÉBEN A Szövetség érdekvédelmi tevékenysége 20 év tükrében A BEOSZ már megalakulásának pillanatában, 1990.

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Hogy ez a könyv létrejöhetett, a szerző kézirata hasznosulhatott, abban a legnagyobb érdeme dr. Faragó Katalinnak, Szergényi

Részletesebben

EDUCATIO 1997/1 INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET

EDUCATIO 1997/1 INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET A könyv szerzője a rotterdami pedagógiai intézet és szolgáltató központ igazgatója, s egyben a groningeni egyetem professzora. Témája a címben is megjelölt hátrányos helyzet

Részletesebben

RECENZIÓ. Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán. I. Bevezetés

RECENZIÓ. Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán. I. Bevezetés RECENZIÓ Farkas Ádám Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán I. Bevezetés Egészen napjainkig számos, a 20. század történetétől elválaszthatatlan koncentráló-, internáló-, munka- és haláltáborok kérdésével

Részletesebben

A magyar kormány és az ő alaptörvénye

A magyar kormány és az ő alaptörvénye A magyar kormány és az ő alaptörvénye 2013. június 28. A Velencei Bizottság szakértői által készített vélemény 1 az Alaptörvény negyedik módosításáról pontosan rámutat arra, hogy a magyar Kormány az alkotmányt

Részletesebben

A Törvénygyár vagy vitafórum? című konferencia és ami kimaradt belőle

A Törvénygyár vagy vitafórum? című konferencia és ami kimaradt belőle Mitől parlament egy törvényhozó szerv? SZABÓ ZSOLT Mitől parlament egy törvényhozó szerv? A Törvénygyár vagy vitafórum? című konferencia és ami kimaradt belőle A fenti kérdés kapcsán néhány találó felvetés

Részletesebben

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan

Részletesebben

A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE

A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE 1. A TÖRVÉNY CÉLJA, A POLGÁRI JOG ALAPELVEI A Ptk. célja, szabályozási köre Ptk. 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati,

Részletesebben

15 ÉVES A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL

15 ÉVES A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL 15 ÉVES A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL Nagyon jeles évfordulót ünnepel a közigazgatási hivatal ebben az évben, hiszen 15 évvel ezelőtt, 1991. január 1-jén alakult meg a győri székhelyű 1. számú régió Köztársasági

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI. Az NKI Társadalmi és Demográfiai Panelfelvételének (TDPA) kutatási koncepciója és kérdőívének vázlatos ismertetése

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI. Az NKI Társadalmi és Demográfiai Panelfelvételének (TDPA) kutatási koncepciója és kérdőívének vázlatos ismertetése KÖZLEMÉNYEK ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI Az NKI Társadalmi és Demográfiai Panelfelvételének (TDPA) kutatási koncepciója és kérdőívének vázlatos ismertetése SPÉDER ZSOLT Ismertetésünk célja, hogy bemutassa az

Részletesebben

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

Dunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben

Dunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben 2012/I ISSN: 2062-1655 Varga Anita Dunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben 1. Bevezetés Napjainkban jellemző tendencia a kulturális intézmények kínálata iránti csökkenő

Részletesebben

Alkotmányozás és alkotmányjogi változások Európában és Magyarországon. Szerkesztették: Gárdos-Orosz Fruzsina, Szente Zoltán

Alkotmányozás és alkotmányjogi változások Európában és Magyarországon. Szerkesztették: Gárdos-Orosz Fruzsina, Szente Zoltán Alkotmányozás és alkotmányjogi változások Európában és Magyarországon Szerkesztették: Gárdos-Orosz Fruzsina, Szente Zoltán Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Budapest, 2014 Nemzeti

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA BÛNBEESÉSE

A SZOCIOLÓGIA BÛNBEESÉSE Figyelô 699 A több mint ezeroldalas mû oroszul három könyvben, magyarul egyetlen kötetben jelent meg, amelyet jó elnézni az asztalon, esti-éjszakai olvasását elôrevetítve, amikor azonban fektünkben elgémberedik

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

RÖVID ÁTTEKINTÉS PROF. EM. DR. KOVACSICS JÓZSEF SZAKIRODALMI MUNKÁSSÁGÁRÓL

RÖVID ÁTTEKINTÉS PROF. EM. DR. KOVACSICS JÓZSEF SZAKIRODALMI MUNKÁSSÁGÁRÓL FIGYELŐ RÖVID ÁTTEKINTÉS PROF. EM. DR. KOVACSICS JÓZSEF SZAKIRODALMI MUNKÁSSÁGÁRÓL Alkotás a társadalomtudományok határán e címmel jelent meg 2001-ben az a tanulmánykötet, melyben Dr. Kovacsics József

Részletesebben

A kritikus infrastruktúra védelem elemzése a lakosságfelkészítés tükrében

A kritikus infrastruktúra védelem elemzése a lakosságfelkészítés tükrében NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Bonnyai Tünde A kritikus infrastruktúra védelem elemzése a lakosságfelkészítés tükrében Doktori (PhD) Értekezés tervezet Témavezető:... Dr.

Részletesebben

Kende Péter: A tudós visszanéz - Kornai János pályamérlege

Kende Péter: A tudós visszanéz - Kornai János pályamérlege Recenzió Kende Péter Népszabadság 2005. április 23. Kende Péter: A tudós visszanéz - Kornai János pályamérlege Közgazdászok ritkán írnak önéletrajzot, pláne "rendhagyót". Ezúttal azonban éppen arról van

Részletesebben

Népesedésvita a parlamentben

Népesedésvita a parlamentben Dobos Arnold Török Zoltán Népesedésvita a parlamentben Tematizációs kísérlet vagy valódi szakpolitikai alternatíva? Hogyan értékeljük a Jobbik által kezdeményezett parlamenti népesedési vitát? A Jobbik

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236 736 X írták:

Részletesebben

A KORMÁNYZÓHELYETTESI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (1941 1944)

A KORMÁNYZÓHELYETTESI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (1941 1944) A KORMÁNYZÓHELYETTESI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (1941 1944) OLASZ LAJOS A kormányzóhelyettesi intézmény története (1941 1944) AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST ISBN 978-963-05-8512-5 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben

Részletesebben

Tartalom. Bevezető / 7

Tartalom. Bevezető / 7 bevezető Visszaemlékezéseimet írva halottak, halottaim közt bóklásztam. Jó volt őket rövidebb hosszabb ideig magamhoz hívni. Mint hajdanán, most is szeretettel néztek rám. Faggattam volna őket, de a múltba

Részletesebben

A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI SZERZŐ: GÖMÖRINÉ KONYHA OLÍVIA IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT KONZULENS: NYITRAI

Részletesebben

A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról

A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról 86 A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról A Zrínyi Kiadó a Honvédelmi Minisztérium támogatásával és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szakmai gondozásában

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK.

TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK TÁJÉKOZTATÓ az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről J/l 0973 201 3. ápri lis ISSN 2063-546X T A R T A L O M 1. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3.

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD

Részletesebben

Politikai kérdések doktrínája

Politikai kérdések doktrínája Antal Attila Politikai kérdések doktrínája There is broader reason for a relatively uncritical approach to constitutional courts within the postcommunist world. While these courts are esentially political

Részletesebben

Ötvenhat és a harmadik út

Ötvenhat és a harmadik út 2006. november 69 POMOGÁTS BÉLA Ötvenhat és a harmadik út Egy történelmi évfordulónak mindig számvetésre kell (kellene) késztetnie az utókort, ez volna az ünneplés hitelesebb és eredményesebb változata.

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020)

NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020) NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020) 2013. NÓGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG I. Tartalom II. BEVEZETÉS... 3 III. HELYZETELEMZÉS... 6 1. Jogszabályi környezet vizsgálata,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.9.8. COM(2010) 465 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A MENEKÜLTSTÁTUSZ MEGADÁSÁRA ÉS VISSZAVONÁSÁRA VONATKOZÓ TAGÁLLAMI ELJÁRÁSOK

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7657/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7657/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7657/2013. számú ügyben Előadó: dr. Szabó-Tasi Katalin Az eljárás megindulása A panaszos speciális étkezési igényű gyermeke óvodai étkezésének ügyében fordult

Részletesebben

DÉVAVÁNYA VÁROS BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓJA 2011-2016.

DÉVAVÁNYA VÁROS BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓJA 2011-2016. DÉVAVÁNYA VÁROS BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓJA 2011-2016. I. Bevezető Az 1989. évi politikai rendszerváltást követően jelentős társadalmi, gazdasági és politikai változások következtek be társadalmunkban. Ezen

Részletesebben

Ferencváros: két évforduló. Ki gondolta volna a 100 éves jubileumon, hogy a 110. ilyen lesz?

Ferencváros: két évforduló. Ki gondolta volna a 100 éves jubileumon, hogy a 110. ilyen lesz? Ferencváros: két évforduló. Ki gondolta volna a 100 éves jubileumon, hogy a 110. ilyen lesz? 110 éves a legpatinásabb és feltehetıleg még ma is a legnagyobb szurkolótáború sportklub, az FTC. Az évfordulóhoz

Részletesebben

Varga Gábor: Wallner Ernı, az ELTE professzora

Varga Gábor: Wallner Ernı, az ELTE professzora Varga Gábor: Wallner Ernı, az ELTE professzora Wallner Ernı komoly tanári múlttal, középiskolai igazgatói tapasztalattal, egyetemi magántanári pályafutással (a pécsi egyetemrıl) érkezett az 1942-es esztendıhöz

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSE ÉS IGAZGATÁSA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSE ÉS IGAZGATÁSA KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSE ÉS IGAZGATÁSA Budapest, 2007. KORMÁNYZATI SZEMÉLYÜGYI SZOLGÁLTATÓ ÉS KÖZIGAZGATÁSI KÉPZÉSI KÖZPONT Szerző 1. fejezet, 2. fejezet 1. pont, 5. fejezet

Részletesebben

Gyászbeszédek Sebestyén Árpád ravatalánál

Gyászbeszédek Sebestyén Árpád ravatalánál MAGYAR NYELVJÁRÁSOK 52 (2014): 7 11. A DEBRECENI EGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK LEKTORÁLT FOLYÓIRATA Gyászbeszédek Sebestyén Árpád ravatalánál I. Tisztelt Gyászolók! A végső búcsúvétel idején

Részletesebben

Engedelmeskedjetek egymásnak

Engedelmeskedjetek egymásnak Erdélyi Gyülekezet Zalatnay István Reménység Szigete 2010. augusztus 22. Lekció: 4Móz 9,15-23 Textus: Ef 5,21-6,9 Engedelmeskedjetek egymásnak Engedelmeskedjetek egymásnak, Krisztus félelmében. Az asszonyok

Részletesebben

A REKONVERZIÓ, MINT A PROFESSZIONÁLIS HADERŐ HUMÁNERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁSÁNAK EGYIK STRATÉGIAI KÉRDÉSE

A REKONVERZIÓ, MINT A PROFESSZIONÁLIS HADERŐ HUMÁNERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁSÁNAK EGYIK STRATÉGIAI KÉRDÉSE Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Hadtudományi Doktori Iskola A REKONVERZIÓ, MINT A PROFESSZIONÁLIS HADERŐ HUMÁNERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁSÁNAK EGYIK STRATÉGIAI KÉRDÉSE Készítette:

Részletesebben

Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek

Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek 5. Bognár Zoltán Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek A trianoni határmódosításokat követően kisebbségbe került erdélyi magyar etnikum 1 elitje meghatározóan

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 Hablicsek László Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 A magyarországi népesség-előreszámítások eddig a zárt népesség elvén készültek,

Részletesebben

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu DOI: 10.18427/iri-2016-0057 Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu A 20. század közepén az agrárvidékek lakosságának,

Részletesebben

Nagyatád és környéke csatornahálózatának és Nagyatád szennyvíztelepének fejlesztése

Nagyatád és környéke csatornahálózatának és Nagyatád szennyvíztelepének fejlesztése Nagyatád és környéke csatornahálózatának és Nagyatád szennyvíztelepének fejlesztése Résztvevő települések: Bakháza, Görgeteg, Háromfa, Kutas, Lábod, Nagyatád, Ötvöskónyi, Rinyaszentkirály, Tarany Projektidőszak:

Részletesebben

ATOMBOMBA FELTALÁLÓI Szilárd Leó (1898-1964)

ATOMBOMBA FELTALÁLÓI Szilárd Leó (1898-1964) ATOMBOMBA FELTALÁLÓI Szilárd Leó (1898-1964) Világhírő magyar természettudós, egy középosztálybeli zsidó értelmiségi család gyermeke volt, Spitz vezetéknévvel született, de családja 1900-ban magyarosította

Részletesebben

AZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA:

AZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA: AZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA: BENE LAJOS A PIACKUTATÁS MUNKAKÖRE. Az emberi haladás jellemző sajátsága, hogy a jólétét egészen közvetlenül érintő kérdésekre legkésőbben

Részletesebben

A körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben

A körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben Kovách Eszter 2005. január 28. A körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben A várost élő szervezetnek tekintem, ezért meg kell határoznom mi az alapegysége. A település alapsejtje nem a ház

Részletesebben

és a jogászi ésszerűség *

és a jogászi ésszerűség * Korom Ágoston A törvény értelme és a jogászi ésszerűség * A Tamás Andrást köszöntő kötetről Ötvenöt szerző ötvennégy tanulmánya szerepel a Ratio Legis Ratio Iuris című gyűjteményes kötetben, mintegy 600

Részletesebben

Csepeli György Örkény Antal Székelyi Mária Csere Gábor (1998): Jelentés a Tündérkertből.

Csepeli György Örkény Antal Székelyi Mária Csere Gábor (1998): Jelentés a Tündérkertből. Csepeli György Örkény Antal Székelyi Mária Csere Gábor: Jelentés a Tündérkertből Romániai magyarok és románok nemzeti identitásmintái Erdélyben (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg

Részletesebben

PÁRTOK VAGY VÁLASZTÓK?

PÁRTOK VAGY VÁLASZTÓK? PÁRTOK VAGY VÁLASZTÓK? A női jelöltek esélye az egyéni választókerületekben, 1998 2010* Tóth Adrienn (Budapesti Corvinus Egyetem) Ilonszki Gabriella ÖSSZEFOGLALÓ A nők hazai politikai alul-reprezentáltságának

Részletesebben

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ÚJ NEMZETKÖZI HELYZETE

MAGYARORSZÁG ÚJ NEMZETKÖZI HELYZETE MAGYARORSZÁG ÚJ NEMZETKÖZI HELYZETE irta : B iró Zoltán A szovjet-magyar barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése új történelmi szakasz abban a harcban, amelyet a magyar nép szabadságáért

Részletesebben

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2008. november 6-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./D kötet

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2008. november 6-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./D kötet I/D kötet 1. oldal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 28. november 6-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./D kötet Köztisztviselői kar helyzete, létszáma, végzettsége, eredményessége,

Részletesebben

O L V A S Á S S Z O C I O L Ó G I A

O L V A S Á S S Z O C I O L Ó G I A Házi dolgozat K É S Z Í T E T T E : Sándor Judit DE-TTK Informatikus-könyvtáros szak I. évfolyam - 2 félév 2004. május 15. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 1 A KULTÚRA SZEREPE... 2 MŐVELİDÉSKUTATÁS,

Részletesebben

2009. január 20. Legfontosabb javaslatok:

2009. január 20. Legfontosabb javaslatok: A HÁTTÉR TÁRSASÁG A MELEGEKÉRT VÉLEMÉNYE A BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLATRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI MEGSEMMISÍTÉSE ÉS AZ ÚJ TÖRVÉNYJAVASLAT KIDOLGOZÁSA KAPCSÁN 2009. január 20. Az Alkotmánybíróság

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁS-PEDAGÓGIA MODERN MEGOLDÁSAI

A FELSŐOKTATÁS-PEDAGÓGIA MODERN MEGOLDÁSAI 192 KUTATÁS KÖZBEN Az állami költségvetés teherviselésének aránya hazánkban föltehetően hosszú távon is domináns marad, erre hagyományaink és európaiságunk egyaránt köteleznek. Ám hogy hatvan, hetven vagy

Részletesebben

Halandóság. Főbb megállapítások

Halandóság. Főbb megállapítások 5. fejezet Halandóság Bálint Lajos Kovács Katalin Főbb megállapítások» A rendszerváltozás időszakában a magyar népesség életkilátásait tekintve a szovjet térség és néhány kelet-európai ország mellett már

Részletesebben

Konfrontációs levelek

Konfrontációs levelek Konfrontációs levelek Írta: Negyedik bővített változat 2016 Tartalomjegyzék Bevezetés 8. 1. Tisztelt Szerkesztőség! (2014.10.13) 8. 2. Nyílt levél a magyar titkosszolgálatok állományához! (2015.09.08)

Részletesebben

A BALLISZTIKUS RAKÉTAFEGYVEREK ARZENÁLJÁVAL KAPCSOLATOS MEGÁLLAPODÁSOK AMERIKAI SZOVJET/OROSZ SZERZŐDÉSEK DR. RUTTAI LÁSZLÓ DR.

A BALLISZTIKUS RAKÉTAFEGYVEREK ARZENÁLJÁVAL KAPCSOLATOS MEGÁLLAPODÁSOK AMERIKAI SZOVJET/OROSZ SZERZŐDÉSEK DR. RUTTAI LÁSZLÓ DR. HADTUDOMÁNY DR. RUTTAI LÁSZLÓ DR. SZENTESI GYÖRGY A BALLISZTIKUS RAKÉTAFEGYVEREK ARZENÁLJÁVAL KAPCSOLATOS MEGÁLLAPODÁSOK A veszély jelentőségére való tekintettel világszerte egyre több és több publikáció

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM Ikt.szám: Emlékeztető Női Jogokért Felelős Tematikus Munkacsoport első üléséről Budapest, 2013. 11.14. Helyszín: 1055 Budapest, Kossuth tér 2-4., IV. emelet, 439/A. tárgyaló Időpont: 2013. november 14.

Részletesebben

BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963)

BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) Tér és Társadalom 11. évf. 1997/2. 99-103. p. TÉT 1997 2 Könyvjelz ő 99 BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) (Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 1996 - p. 211) BARANYI BÉLA

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK IDEGENNYELV-TANULÁSI ATTITŰDJEI ÉS MOTIVÁCIÓJA

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK IDEGENNYELV-TANULÁSI ATTITŰDJEI ÉS MOTIVÁCIÓJA MAGYAR PEDAGÓGIA 0. évf.. szám 5. (00) AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK IDEGENNYELV-TANULÁSI ATTITŰDJEI ÉS MOTIVÁCIÓJA Csizér Kata és Dörnyei Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem és Nottigham University Az általános

Részletesebben

Dupcsik Csaba 1. Megtöltött poharak

Dupcsik Csaba 1. Megtöltött poharak Dupcsik Csaba 1 Megtöltött poharak Berta Péter (2014) Fogyasztás, hírnév, politika. Az erdélyi gábor romák presztízsgazdasága. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajzi Intézet Berta Péter

Részletesebben

MAGYAROK, ROMÁNOK ÉS A KISEBBSÉGEK A VILÁGHÁBORÚ FORGATAGÁBAN

MAGYAROK, ROMÁNOK ÉS A KISEBBSÉGEK A VILÁGHÁBORÚ FORGATAGÁBAN 145 SÁRÁNDI TAMÁS MAGYAROK, ROMÁNOK ÉS A KISEBBSÉGEK A VILÁGHÁBORÚ FORGATAGÁBAN L. Balogh Béni: Küzdelem Erdélyért. A magyar román viszony és a kisebbségi kérdés 1940 1944 között, Akadémiai Kiadó, Budapest,

Részletesebben

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1 A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1986 január 15. M. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár országa leszerelési programjáról: A fegyverkezési hajsza megszüntetését és a

Részletesebben

Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében

Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében Az Országgyűlés előtt T/5949 számon részletes vitára bocsátásra vár az új Polgári Törvényköny javaslata 1.

Részletesebben

Gäfgen Németország elleni ügye 1. Az ügy körülményei. A kérelmező jelenleg börtönbüntetését

Gäfgen Németország elleni ügye 1. Az ügy körülményei. A kérelmező jelenleg börtönbüntetését Az Emberi Jogok Európai Bíróságának legfrissebb döntéseibôl Az egyezmény 3. cikke. A kínzás tilalma Gäfgen Németország elleni ügye 1 Az ügy körülményei. A kérelmező jelenleg börtönbüntetését tölti a schwalmstadti

Részletesebben

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda 5420 Túrkeve, Kossuth L. u. 15. Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda 5420 Túrkeve, Kossuth L. u. 15. Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917 Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917 T ú r k e v e PEDAGÓGIAI PROGRAM Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid (Péld. 16,3) Hatályos: 2016. január.1-jétől 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Ünnepi beszéd a testvérvárosi kapcsolatok 25. évfordulója alkalmából

Ünnepi beszéd a testvérvárosi kapcsolatok 25. évfordulója alkalmából Ünnepi beszéd a testvérvárosi kapcsolatok 25. évfordulója alkalmából Tisztelt Elek Sándor Polgármester Úr, Kedves Sándor! Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Törökbálint és Süßen Községi Képviselői! Tisztelt Mámmel

Részletesebben

A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában.

A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában. SZÉPFALUSI ISTVÁN VÖRÖS OTTÓ BEREGSZÁSZI ANIKÓ KONTRA MIKLÓS, A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában. Budapest Alsóőr Lendva, Gondolat Kiadó, 2012. (351 lap) A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában

Részletesebben

A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára. Kritika és válasz

A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára. Kritika és válasz A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára Kritika és válasz Érdeklődéssel olvastuk Repárszky Ildikó és Dupcsik Csaba elemzését a történelem érettségi szerkezetében

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/ / /2009 Ügyintéző: dr. Kegye Adél Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) Dr. X.Y (továbbiakban, mint Kérelmező) által az egyenlő bánásmód

Részletesebben

TARTALOM AZ INFORMATIKA FOGALMA... 3 1. A fogalom kialakítása... 3 2. Az informatika tárgyköre és fogalma... 3 3. Az informatika kapcsolata egyéb

TARTALOM AZ INFORMATIKA FOGALMA... 3 1. A fogalom kialakítása... 3 2. Az informatika tárgyköre és fogalma... 3 3. Az informatika kapcsolata egyéb TARTALOM AZ INFORMATIKA FOGALMA... 3 1. A fogalom kialakítása... 3 2. Az informatika tárgyköre és fogalma... 3 3. Az informatika kapcsolata egyéb tudományterületekkel... 4 4. Az informatika ágai... 5 AZ

Részletesebben

1947. évi XVIII. törvény a Párisban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában *)

1947. évi XVIII. törvény a Párisban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában *) 1947. évi XVIII. törvény a Párisban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában *) 1. a Magyar Köztársaság által a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségével, Nagybritannia

Részletesebben

Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola (1138 Budapest, Váci út 179-183.)

Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola (1138 Budapest, Váci út 179-183.) Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola (1138 Budapest, Váci út 179-183.) PEDAGÓGIAI PROGRAM Intézmény OM - azonosítója: 035391 Intézményvezető: Fehér Dalma Emese Legitimációs eljárás

Részletesebben

A békeszerződés vitája a magyar országgyűlésben Gróf Teleki Pál beszéde

A békeszerződés vitája a magyar országgyűlésben Gróf Teleki Pál beszéde A békeszerződés vitája a magyar országgyűlésben Gróf Teleki Pál beszéde A Nemzetgyűlés 1920. november 13-án, a 128. ülésén tárgyalta az 1920. június 4-én Trianonban aláírt "Magyar Békeszerződésről szóló

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 73.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 73. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 73. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Pongrácz Tiborné Spéder Zsolt

Részletesebben

Munkaerő-piaci diszkrimináció

Munkaerő-piaci diszkrimináció Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. október ISBN 978-963-235-295-4 Munkaerő-piaci diszkrimináció Tartalom Bevezető...2 A diszkrimináció megtapasztalása nem, kor, iskolai

Részletesebben

A Mensa alapszabálya

A Mensa alapszabálya A Mensa alapszabálya [Elfogadva 1982-ben, módosítva 1982-ben, 1985-ben, 2005-ben és 2009-ben] I. A MENSA JELLEGE A. A Mensa nemzetközi egyesületi szövetség, amely nemzeti Mensákból és közvetlen nemzetközi

Részletesebben

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

ECSEGFALVA KÖZSÉG BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓJA

ECSEGFALVA KÖZSÉG BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓJA ECSEGFALVA KÖZSÉG BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓJA 2013. - 2018. I. Bevezető Az 1989. évi politikai rendszerváltást követően jelentős társadalmi, gazdasági és politikai változások következtek be társadalmunkban.

Részletesebben

Szitás Katalin: Választási Válaszút

Szitás Katalin: Választási Válaszút Szitás Katalin: Választási Válaszút Összefoglaló a Political Capital Institute (PC) és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar Választási igazgatás szakirányának közös, Választási Válaszút

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 9822 Jelentés a Nemzetközi Pető András Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző

Részletesebben

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran EZREDFORDULÓ * m m. TflnuLmánvDK LOSONCZI AGNES / UTAK ES KORLATOK HZ EGES2SEGUGYBER Az egészségügy a jelentkező gazdasági, politikai, erkölcsi válságoknak szinte gyűjtőterepe. Itt sűrűsödnek azok a társadalmi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2016.4.12. COM(2016) 221 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jelenlegi állás és a lehetséges további lépések a vízumpolitika területén egyes

Részletesebben

B/6 EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG A SZERZŐDÉSI JOGBAN (ADÁSVÉTEL, VÁLLALKOZÁS, MEGBÍZÁS, BIZTOSÍTÁS)

B/6 EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG A SZERZŐDÉSI JOGBAN (ADÁSVÉTEL, VÁLLALKOZÁS, MEGBÍZÁS, BIZTOSÍTÁS) EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG ALAPELVI SZINTEN 4. (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve

Részletesebben

Atyaság. Azt gondolom sikerült röviden bemutatni azt a kuszaságot, ami ezen a téren ma az egyházban van.

Atyaság. Azt gondolom sikerült röviden bemutatni azt a kuszaságot, ami ezen a téren ma az egyházban van. Atyaság Manapság sok szó esik a szellemi atyaságról fıként az újonnan megjelenı apostolokkal kapcsolatban. Ezt a két fogalmat sokan már összetartozó fogalomként is kezelik és ebbıl adódóan már kezd elterjedni

Részletesebben

dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek

dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek Konzulens: Prof. Dr. Bihari Mihály és Ph.D. Balogh Zsolt György Budapest, 2011. 11. 10. I. A

Részletesebben