Hőkezelt acélok forgácsolhatósági vizsgálata
|
|
- Csongor Balázs
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA BÁNKI DONÁT GÉPÉSZMÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR Hőkezelt acélok forgácsolhatósági vizsgálata Tudományos Diákköri Konferencia Dolgozat Készítették: Lindwurm Ádám NGC III/9 Magyar Gergely NGC III/4 Konzulensek: dr. Sipos Sándor főiskolai docens, Hervay Péter főiskolai adjunktus Biró Szabolcs tanszéki mérnök Budapest, 2004.
2 Bevezető A évi nyári szakmai gyakorlatot a Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Gépgyártástechnológiai Tanszékének gépműhelyében töltöttük, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy majdani TDK munkánkat előkészítsük. Feladatunk különböző hőkezeltségű acélok forgácsolhatósági tulajdonságainak vizsgálata volt. A kísérlet során mértük a forgácsolóerő komponenseit, a forgácsolt felületek érdességeit, a keletkezett forgácsok alakját pedig digitálisan rögzítettük. A dolgozatunkban tisztázzuk a forgácsolhatóság és forgácsolóképesség fogalmát, bemutatjuk a kísérletet, majd a kapott eredményeket kiértékeljük, majd az eredményekből levonjuk a következtetéseket. A mellékletekben találhatóak az egyes kísérletek során keletkezett forgácsalakok képei, az alkalmazott mérőműszerek és a szoftverek kezelőfelületének képei
3 Tartalomjegyzék 1. fejezet: A forgácsolhatóság és forgácsolóképesség fogalma 1.oldal 1.1 A forgácsolóerő mint a forgácsolhatóság kiegészítő jellemzője 2.oldal 1.2 A forgács jellemzői 3.oldal 1.3 A forgácstörésről általában 5.oldal 1.4 A forgácsolt felület érdességének jellemzői 6.oldal 2. fejezet: A kísérleti körülmények bemutatása 7.oldal 2.1 A kísérlet során alkalmazott anyag 7.oldal 2.2 Alkalmazott szerszámgép 7.oldal 2.3 Alkalmazott mérőműszerek 9.oldal 3. fejezet:a klísérleti eredmények kiértékelése 12.oldal 3.1 C45 157HB keménységű anyagra vonatkozó eredmények 12.oldal 3.2 C45 207HB keménységű anyagra vonatkozó eredmények 16.oldal 3.3 C45 249HB keménységű anyagra vonatkozó eredmények 19.oldal 3.4 C45 285HB keménységű anyagra vonatkozó eredmények 22.oldal 3.5 C45 329HB keménységű anyagra vonatkozó eredmények 25.oldal 4. fejezet: Az eredményekből levonható következtetések 28.oldal 4.1 Fp/Fc arányainak vizsgálata az anyagok keménységének függvényében 28.oldal 4.2 A különböző anyagokon végzett felületi érdesség mérések összehasonlítása 31.oldal 4.3 A keletkezett forgácsok jellemzése 32.oldal 4.4 Az empirikus hatványfüggvények összehasonlítása 33.oldal 4.5 Forgácsolhatósági index (MR) 34.oldal Irodalomjegyzék 35.oldal Mellékletek 36.oldal - 3 -
4 1. A forgácsolhatóság és forgácsolóképesség fogalma A forgácsolhatóság fogalmán különböző fogalmakat és tényezőket szoktunk érteni. Nagyoláskor például azt vesszük számításba, hogy az adott (többnyire nagy) ráhagyást milyen sebességgel és teljesítményigénnyel tudjuk leválasztani. Automatizált (CNC) gépeknél ilyen esetekben hozzávesszük a forgács típusát, daraboltságát és a művelet költségeit is. Simító forgácsoláskor természetesen a termelés minőségi tényezői kerülnek előtérbe: a pontos tűrések tarthatósága (melyekért a forgácsoló erőkomponensek felelnek), illetve a felületi mikrogeometria (az érdesség és hullámosság) különböző paraméterei. A forgácsolhatóság a munkadarab anyagának komplex jellemzője, amely meghatározott körülmények között a forgácsolási folyamat közbeni viselkedésének és a forgácsolással elért minőségének megítélésére és minősítésére szolgál [1]. A forgácsolhatóságok leginkább befolyásoló tényezők az alapanyag, az előgyártás módja, a technológia és a hőkezelés. Az erről készített ok-okozati (Ishikawa) diagram az 1.1. ábrán látható. 1.1 ábra. A forgácsolhatóságot befolyásoló tényezők rendszere [2] A forgácsolhatóság jellemzésére (minősítésére) többféle tényezőt használunk. Ezek attól függenek, hogy a forgácsolás rövidtávú (1 2 perces), vagy pedig huzamosabb (például a szerszám teljes eléletlenedéséig tartó folyamatnak a) megítélésre szolgálnak
5 A pillanatnyi forgácsolhatóság a forgács daraboltságával, a pillanatnyi forgácsolóerő fellépésével, és a pillanatnyilag előállított felület érdességével jellemezhető. A rövidtávú (heurisztikus, fenomenológikus, triviális) megítélés szerint jól forgácsolható az az anyag, amelyiknél a forgács daraboltsága kedvező, a leválasztó erő és a felületi érdesség pedig kicsiny. A huzamosabb ideig végzett forgácsoláskor egyéb tényezőket is számításba kell vennünk. A forgácsolhatóságba ilyenkor a szerszámra gyakorolt hatást is beleértjük, és azt vizsgáljuk, hogy a kopás milyen gyorsan megy végbe. Ilyen szempontból jól forgácsolható az a darab, amelyik kevésbé koptatja a szerszámot, ezért nagy éltartamot érhetünk el vele. Fontos arról is meggyőződni, hogy a szerszám elhasználódási folyamatát nem kíséri-e drasztikus érdességromlás vagy erőnövekedés [3, 4]. A forgácsolhatóságot fő- és kiegészítő jellemzőkre szokás osztani [5]. A fő jellemzők közé a kopás (formája, mértéke, intenzitása, jellegzetességei) és az éltartam (időben, hosszban vagy térfogatban kifejezve) tartoznak. Azért ezeket tekintjük a legfontosabbaknak, mert ezek közvetlenül kapcsolatba hozhatók a művelet költségeivel, produktivitásával és termelékenységével. A forgácsolhatóság kiegészítő jellemzői az erő-, nyomaték- és teljesítményigény, a forgácsolás energetikai folyamatai (hőhatás, energiaigény és annak abszolút és fajlagos értéke stb.), a keletkező forgács alakja, mérete, alakváltozása, a forgácsolt felület minősége (azaz mikrogeometriája és rétegtulajdonaságai) stb. 1.1 A forgácsolóerő mint a forgácsolhatóság kiegészítő jellemzője A forgácsképződést egyéb feltételek teljesülése esetén - a szükséges erőhatások indítják meg. A forgácsolóerőt befolyásoló tényezőket 4 csoportra szokás osztani: a munkadarab jellemzői, a forgácsolási adatai, a szerszám kialakítása és egyéb befolyásoló tényezők (kopás, hűtő-kenő folyadék alkalmazása, stb.). Az ötvözetlen szerkezeti acélok forgácsolhatóságát befolyásoló munkadarab jellemzők az alábbiak (v.ö ábra): széntartalom, az adalékolt (a forgácsolhatóságot javító) anyagok milyensége és mennyisége [8, 9], az esetlegesen alkalmazott hőkezelések (pl. lágyító, szívósságfokozó stb.) milyensége, a kezeléssel létrehozott anyag szívóssága, keménysége, szövetszerkezeti állapota, az előgyártmány milyensége (kovácsolás, hengerlés, sajtolás stb.). A vizsgálatok szerint [12] az ötvözetlen és a (krómmal) kissé ötvözött szerkezeti acéloknál a széntartalom (C, %) és a forgácsolóerő fajlagos főértéke (k c1.1, N/mm 2 ) közötti kapcsolatot +- 5%-os pontossággal írja le a következő kifejezés: N k c 1.1 = C [%] 2 mm - 5 -
6 A vizsgálatba vont 110 féle ötvözetlen és a (krómmal) kissé ötvözött szerkezeti acél között jól forgácsolható automata acél épp úgy van, mint % nyúlással rendelkező. Így érthető az, hogy a szilárdság és a forgácsolóerő fajlagos főértéke között csak nagyon laza korrelációs kapcsolat van. Különösen igaz ez az 1%-nál kevesebb krómot tartalmazó acélokra vonatkozóan. Kötött forgácsolás körülményei között az erőkomponensek szokásos arányát, azaz az F c : F p : F f = 1 : (0,3 0,6) : (0,1 0,2) relációt nemcsak a forgácskeresztmetszet, hanem a megmunkálás jellege (nagyolás, simítás), a szerszámgeometria (κ r, r ε ), sőt a munkarab keménysége (HB) is befolyásolja. A pontosságra az F p passzív erő hat a legjobban, ezért nem mindegy, hogy milyen értéket ér el nagysága. A forgácsolóerő fő komponense a teljesítményigényért felelős, ezért a kísérleteknél alkalmazott háromkomponenses erőmérést ennek figyelembevételével célszerű megtervezni és végezni Fajlagos forgácsolóerõ fõértéke, kc1.1, N/mm y = 0,364x ,1 R 2 = 0, Adatsor1 y = 0,1689x ,7 Adatsor2 R 2 = 0,0274 Lineáris (Adatsor1) Lineáris (Adatsor2) Szakítószilárdság, Rm, MPa 1.2 ábra. A szakítószilárdság és a fajlagos forgácsolóerő összefüggése [6] (Adatsor 1 ötvözetlen acél; adatsor2 kis krómtartalmú acél) 1.2 A forgács jellemzői Az utóbbi években egyre elterjedtebben alkalmazzák a félautomatikus és numerikusvezérlésű szerszámgépeket. Ezek gazdaságos működtetése kiváló forgácsolóképességű szerszámokkal rentábilis, amelyek nagy forgácsolósebességen, folyóforgács keletkezése közben dolgoznak. A forgácsolhatóságra optimalizált acélok általában kis karbontartalmúak, csillapítatlanok, melyekben hosszan elnyúlt zárványcsíkokat hoznak létre, melyek megtörik a forgács folyamatosságát, sőt egyes típusaik még a kést is kenik. Régebben a zárványok létrehozásához az acélban kevéssé oldódó ólmot permeteztek, melyek soros jellegű fémes zárványcsíkokat hoztak létre az alakítás, - 6 -
7 illetve a húzás irányába. Ma kerülik az ólommal való ötvözött automata acélok használatát, mert a környezetre és az egészségre káros hatással vannak. Kifejlesztették a kénnel való ötvözés technológiáját. Ma már ez a legnagyobb mennyiségben gyártott forgácsolásra optimalizált acél jellemző ötvözője. A kénnel való ötvözés maga után vonja a vöröstörékenység kialakulásának veszélyét, ami azt jelenti, hogy a vasszulfid a melegalakítás hőmérséklete felett olyan kristályhatármenti olvadt fázist alkot, amely lehetetlenné teszi a hengerlést, illetve forgácsolást. Az acélok csillapításához leginkább sziliciumot használnak, de emellett gyakoriak még a szelénnel, tellurral, kalciummal csillapított acélok is. A szokásosan megengedett kénmennyiséget 0,035%-ban állapították meg, és a legtöbb acélban van annyi mangán, hogy a ként mangánszulfid alakjában megkösse. A szulfidzárványok akkor javítják legnagyobb mértékben a forgácsolhatóságot, ha vastagabb és rövidebb zárványok képződnek. A forgácsolhatóság javítása érdekében sok nemesacélnál végeznek célhőkezelést, például szándékosan eldurvított perlites szövetet hoznak létre. Tömegtermelés esetén alkalmaznak dezoxidálást is, melynél a dezoxidációs termékek a kés élén felrakódást képezve növelik annak élettartamát. [11] Igen nagy szerep jut a forgácsmanipulációnak, amelyen a forgács hosszanti (törés) vagy vastagságirányú (osztás) feldarabolását és megfelelő irányba történő terelését kell érteni. A sebesség-fogás-előtolás adathármas hatását törési diagramokban szokás ábrázolni. A különböző körülmények között leválasztott forgácsok 1 5 osztályzatok közé eső minősítéssel lehetségesek: a legkedvezetlenebb (kuszált, össze-visszatekeredő, balesetveszélyes forgácsalak az 1, a legjobban kezelhető alak pedig 5 osztályzatot ér el. Az 1.3. ábra acélok forgácsolásokor keletkező jellegzetes alakokat mutat. 1.3 ábra Jellemző forgácsalakok a fogás és az előtolás függvényében [7] A karbontartalom növekedése illetve az acél keménységének fokozódása egyértelmű változást idéz elő a forgács alakjában: minden adatkombináció esetén hamarabb alakulnak ki a kedvezőnek tartott rövid, hengeres spirál illetőleg a C, G és 3 alakú forgácsok.[3] - 7 -
8 1.3 A forgácstörésről általában A forgácstörés bekövetkezhet önmagától amikor a homlokfelület hajlítja a forgácsot, és az feldarabolódik. A forgácstörő hornyok kialakításához az a felismerés tartozott, hogy észrevették, ahogy növekszik a kráterkopás, úgy lesz töredezettebb forgács a kezdeti folyóforgácsból. A forgácstörést kétféleképpen lehet megvalósítani: forgácstörő horonnyal és forgácstörő lépcsővel.[7] A keletkező forgács alakját befolyásoló tényezők: - a munkadarab anyaga: Képlékeny, szívós anyagot forgácsolva leginkább folyóforgácsot lehet leválasztani, míg ridegebb, keményebb anyagnál töredezett elemi forgács keletkezik. - A forgácsolás paraméterei: A leginkább befolyásoló tényezők: a fogásmélység, az előtolás és a forgácsolósebesség. Kísérletünk célja volt a munkadarab anyagának és a forgácsolás paramétereinek egymáshoz fűződő kapcsolatainak és hatásainak vizsgálata, ezért ezekről a dolgozatban részletesen lesz szó. (lásd 3. fejezet) - A szerszám anyaga. A technológiai fejlődéssel egyetemben egyre magasabb forgácsolósebesség érhető el. - A szerszámgép-rendszer dinamikus és statikus viselkedése. A forgácsolósebesség növelésével intenzívebb lesz a rendszer rezgése, ami befolyással lehet a keletkező forgácsra. - A forgácstörők kialakítása, pl.: a forgácstörő horony szöge. - A szerszám élgeometriája. Minél nagyobb a homlokszög, annál inkább kedvez a folyóforgács kialakulásának. Itt fontos megemlíteni a szerszám kopásának mértékét is, mert ahogy növekszik a kopás úgy csökken a forgács terjedelme
9 A forgács méreteit leginkább a főél elhelyezkedési szöge befolyásolja. Ha ez a szög (κ r ) kisebb, akkor elnyúltabb, keskenyebb forgács keletkezik, ha nagyobb akkor tömörebb a leválasztott forgács. A keletkezett forgács szélessége meghatározható a következő képlettel: b=a/sinκ r (mm) A keletkezett forgács vastagsága h=f sinκ r (mm) - A forgácsolás alatt alkalmaznak-e hűtő-kenő folyadékot. Ennek alkalmazásakor csökkenhető a súrlódás a kés ( lapka ), és a forgács között. [9] Mindezekből megállapítható, hogy a forgácsolás fő jellemzőit csak hosszantartó, költséges úton lehet meghatározni. 1.4 A forgácsolt felület érdességének jellemzői Általános megfigyelés az, hogy az ötvözetlen szerkezeti acélok karbontartalmának, keménységének vagy szilárdságának növelése kedvező hatással van a megmunkált felület mikrogeometriájára. Ennek magyarázata elsősorban abban keresendő, hogy a keményebb szövetelemek (illetőleg a lemezes perlittartalom százalékos arányának növekedése esetén) kevésbé kenődnek, szemcséik nehezebben tépődnek ki
10 2. A kísérleti körülmények bemutatása 2.1 A kísérlet során alkalmazott anyag A vizsgált acél: C45 nemesíthető, ötvözetlen szerkezeti acél. Hőkezelés előtt a felületi oxidréteget és a méretpontatlanságot nagyoló esztergálással eltávolítottuk. Az előkészítés után 5 darab, egyenként ø100x300 mm hengert kaptunk, melyeket a HTV Horszt kft. hőkezelő üzemébe szállítottunk el. A cél olyan hőkezelési technológia alkalmazása volt, mely a keménység lépcsőzetes növekedését eredményezte. A mért eredmények növekvő keménységi sorrendben a következők: HB157, HB207, HB249, HB285, HB329. A keménységmérést a hőkezelő üzemben végezték. Hőkezelések: HB157-es anyag: Edzés 860 o C-on olajban, majd megeresztés 720 o C. HB207-es anyag: Edzés 860 o C-on olajban, majd megeresztés 640 o C. HB249-es anyag: Edzés 860 o C-on olajban, majd megeresztés 620 o C. HB285-ös anyag: Edzés 860 o C-on olajban, majd megeresztés 600 o C. HB329-es anyag: Edzés 860 o C-on olajban, majd megeresztés 560 o C. 2.2 Az alkalmazott szerszámgép A forgácsolási kísérleteket a Gépgyártástechnológiai Tanszék földszinti nagyműhelyében található SU50/1500 típusú cseh gyártmányú, fokozatnélküli hajtással ellátott esztergagépen végeztük. A gép szilárdsági, merevségi, pontossági állapota megfelelőnek tekinthető. Az esztergagép fokozatnélküli hajtással rendelkezik, ezáltal a változó keresztmetszetű munkadarabok (különböző fogásmélységeknél is) állandó forgácsolósebességét tartani tudjuk. Kísérletünk során a forgácsolósebesség állandó értéke 200 m/min volt. A szerszámgépre minden esetben forgócsúccsal megtámasztva, központosítva fogtuk be a munkadarabokat
11 A szerszám ismertetése: A vizsgálathoz használt lapka adatai: Gyártó: Taegutec Alak: CNMG Méret: Forgácstörő: MP Anyag: TT5100 A vizsgálathoz használt késtartó: PCLNR2020K12 A lapkákat a gyártó leginkább készreesztergálási műveletekhez ajánlja (2.1. ábra), javasolt fogásmélység 1,5-5,5 mm között az előtolás pedig 0,2-0,7 mm-ig. [10] 2.1 ábra A CNMG MP TT5100 szerszám forgácsolási tartománya
12 A 2.2 ábrán az általunk használt Taegutec lapka nagyított képe látható. 2.2 ábra A szerszám képe 10x-es nagyításban Kísérleteinkben 0.5, 1.0, 1,5, 2.0 és 3.0 mm-es fogásmélységekkel, illetve 0.1, 0.15, 0.2, 0.25 és 0.3 mm-es előtolás értékekkel dolgoztunk. Ezeket az értékeket egymással kombináltuk, így 5x5=25 különböző mérést végeztünk el minden egyes munkadarabon. A vizsgálat során egy értékpárral 10 mm-es szakaszokat készítettünk. Először a legnagyobb fogásmélységgel és előtolással kezdtünk, majd fokozatosan haladtunk a kisebb értékek felé. Mivel a munkadarabok egyenként 300 mm hosszúak voltak, így a 25 felület megesztergálása után maradt elég hely az esetleges ismétlésekhez is. 2.3 Az alkalmazott mérőműszerek: A késtartót KISTLER gyártmányú erőmérő cellára (2.3 ábra) szereltük fel. Ezzel a mérőrendszerrel képesek voltunk a forgácsolás közben fellépő erők három komponensét mérni: a főforgácsolóerőt, az előtolásirányú erőt és a passzív erőt. A mérőcella piezoelektromos elven működő kristályokkal van ellátva. Minden beállításnál 2000 Hz mintavételezési frekvenciát alkalmaztunk, így a számítógép által kirajzolt diagramokon megfigyelhettük a gép rezgéseit is ( 2.4 ábra). [8] A kísérleteket szárazon, hűtő-kenő folyadék nélkül végeztük
13 2.3 ábra KISTLER mérőfej 2.4 ábra Számítógépes adatrögzítés A forgácsolt felület érdességét a Mahr cég Perthometer PRK típusú mérőműszerével vizsgáltuk (2.5 ábra). A méréshez induktív elven működő mérőfej átalakítót használtunk, melybe FRW -750 gyémánthegyű mérőtapintót (2.6 ábra) helyeztünk. Az eredményeket a készülékhez mellékelt szoftverrel értékeltük. A munkadarabokon az esztergált sávokat négyszer mértük meg, mégpedig a keresztmetszet ellentétes pontjain. A szoftver ezeket átlagolta és így kaptuk meg a felület mikrogeometriáját jellemző érdességi paramétereket: A profil: -maximális csúcsmagasságát (Rp) -völgymélységét (Rv) -magasságát (Rz) -átlagos felületi érdességét (Ra )
14 2.5 ábra Perthometer PRK típusú mérőműszer 2.6 ábra Tapintócsúcs garnitúra
15 3. A kísérleti eredmények kiértékelése 3.1 C45 157HB keménységű anyagra vonatkozó eredmények A főforgácsolóerő diagramján megfigyelhető, hogy a főforgácsolóerő a fogásmélység és az előtolás növelésével kb. azonos emelkedést mutat. Az empirikus modellek kevésbé alapulnak a forgácsolási folyamat megértésén, egzakt leírásán, sokkal inkább a gyakorlati tapasztalatokon, megfigyeléseken. Az empirikus modellek forgácsolási kísérletekre támaszkodnak, legtöbbször úgy, hogy a modellalkotók elvégeznek egy kísérletsorozatot, majd a mérési adatokat valamilyen függvény segítségével interpolálják. Ebből következik, hogy az empirikus modellek csak a mérési tartományban alkalmazhatóak, általában jó interpolációs, de rossz extrapolációs tulajdonsággal rendelkeznek. [10.] Az eredményekből meghatároztuk a közép- és kelet európai országokban használatos empirikus hatványfüggvényt, amihez a konzulensünktől kapott speciális szoftvert használtuk. (A számítógépes futtatások a mellékletben találhatók.) = , , a f [ N ] ahol: a szórás ±77N a korreláció 0,994 a szorosság 0,98 F c A közölt modell igen jó egyezést mutat a szakirodalmi adatokkal [9]. Fc - főforgácsolóerő alakulása a=0,5 a=1,0 a=1,5 a=2,0 a=3,0 Fc (N) ,05 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30 f [mm]
16 Az alábbi diagramokon a passzív forgácsolóerő fogásmélységtől ill. előtolástól való függését vizsgáljuk. A diagramokból egyértelműen szembetűnik, hogy a passzív erő nagyságát a fogásmélység lényegesen erősebben befolyásolja mint az előtolás, amire az empirikus hatványfüggvény kitevői is utalnak. Kis fogásmélység értékeknél az előtolás növelése gyakorlatilag nem változtatja a passzív forgácsolási erő nagyságát. A passzív erő fogásvétel irányú terhelést ad a munkadarabnak, ami a méretpontosságra gyakorolhat jelentősebb hatást, különösen hosszú és karcsú munkadarabok esetén. Fp - passzív forgácsolóerő alakulása Fp - passzív forgácsoló erő a fogásmélység függvényében Fp [N] a=0,5 a=1,0 a=1,5 a=2,0 a=3,0 1 0,05 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30 f [mm] Fp (N) f=0,10 f=0, f=0, f=0,25 f=0, ,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 a [mm] Az F p diagramhoz tartozó empirikus hatványfüggvény: = 579,4 1,2405 0, a f [ N ] ahol: a szórás ±67N a korreláció 0,966 a szorosság 0,98 F p Ff - forgácsolóerő alakulása Ff [N] a=0,5 a=1,0 a=1,5 a=2,0 a=3,0 0 0,05 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30 f [mm] Az F f diagramhoz tartozó empirikus hatványfüggvény: F f 0,3714 = 887,2 a f 0, [ N]
17 Az F p / F c értékek összehasonlítása a forgácsolási adatok függvényében jól mutatja, hogy az F p / F c arány a fogásmélység növelésével növekedést, az előtolási értékek növelésével viszont egyértelmű csökkenést mutat (különösen a simító esztergáláshoz köthető tartományokban). Ez az F c és F p függvények diagramjaiból következik, ahol megjegyeztük, hogy kis fogásmélység értékeknél az előtolás növelése gyakorlatilag nem változtatja a passzív forgácsolási erő nagyságát. Fp/Fc - fogásmélység függvényében Fp/Fc - előtolás függvényében Fp/Fc 0,6000 0,5500 0,5000 0,4500 f=0,10 0,4000 f=0,15 0,3500 f=0,20 0,3000 f=0,25 0,2500 f=0,30 0,2000 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 a [mm] Fp/Fc 0,6000 0,5500 0,5000 0,4500 0,4000 a=0,5 0,3500 a=1,0 a=1,5 0,3000 a=2,0 0,2500 a=3,0 0,2000 0,05 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30 f [mm] Az átlagos érdesség diagramból jól kivehető, hogy a fogásmélység gyakorlatilag nincs hatással a felületi érdességre, bár a=3,0 mm (fogásmélységnél) egy kis bizonytalanság tapasztalható. Ez betudható a nagy fogás és kis előtolás miatt kialakult esetleges rezgéseknek. Az előtolást növelve a felületi érdesség monoton növekedést mutat, ahogy erre számítani is lehetett. A kísérletből kimutatható, hogy az előtolás változtatásával könnyen előre meghatározható a felületi érdesség. Az előtolást háromszorosára (f=0,1-ről 0,3-ra) növelve az átlagos felületi érdesség körülbelül négyszeresére növekszik. Felületi érdesség Ra Ra [ym] 5,00 4,50 a=0,5 a=1,0 4,00 a=1,5 3,50 a=2,0 3,00 a=3,0 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 0,05 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30 0,35 f [mm]
18 A forgácstabló nagyobb felbontásban a mellékletekben szerepel ( ): 3.1 ábra HB157 keménységű anyag forgácstablójának kicsinyített képe HB157-es keménységű anyagról leválasztott forgácsok osztályozása: a/f 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30 0, , , , , A továbbiakban a dolgozat terjedelme miatt az eredményeket nem elemezzük ilyen részletességgel, de az esetleges eltérésekre mindig kitérünk
19 3.2 C45 207HB keménységű anyagra vonatkozó eredmények A főforgácsolóerő diagramja nem sok változást mutat az előző keménységhez képest. Jellegét tekintve ugyanolyan, lényeges erőnövekedés nem figyelhető meg. Fc - főforgácsolóerő alakulása Fc [N] a=0,5 a=1,0 a=1,5 a=2,0 a=3, ,05 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30 f [mm] Az F c -re megállapított empirikus hatványfüggvény: = ,8839 0, a f [ N] ahol: a szórás ±83N a korreláció 0,993 a szorosság 0,986 F c 8357 Sem a passzív forgácsoló erőnél, sem a fogásvétel irányú forgácsoló erőnél nem tapasztalható jelentős változás, így a diagramokat nem közöljük, csak a regresszióval meghatározott empirikus erőképleteket. 1,0644 0, = 681 a f [ N ] ahol: a szórás ±75N a korreláció 0,975 a szorosság 0,95 F p ,3255 0, = 873 a f [ N] ahol: a szórás ±25N a korreláció 0,9749 a szorosság 0,95 F f
20 Az alábbi diagramon a passzív forgácsoló erő és a főforgácsolóerő arányának fogásmélységtől való függését vizsgáljuk.az értékek kezdetben növekedést mutatnak majd aszimptota szerűen egy maximális értékhez simulnak. Fp/Fc - fogásmélység függvényében 0,6 0,55 0,5 0,45 Fp/Fc 0,4 0,35 0,3 0,25 f=0,10 f=0,15 f=0,20 f=0,25 f=0,30 0,2 0,00 0,50 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 a [m m ] A HB207-es keménységű anyagról leválasztott forgácsok osztályozása: a/f 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30 0, , , , ,
21 A felületi érdesség parabolikus növekedést mutat az előtolás növelésével. Itt már nem tapasztalható a különféle fogások beállításakor a HB157 keménységnél megfigyelt szórás. Az a=3 mm-es fogásmélységű vizsgálatot leszámítva nagyon hasonló felületi érdesség-értékeket mértünk a különböző előtolásoknál. Növelve az előtolást a felületi érdesség monoton növekedést mutat, ahogy erre számítani is lehetett. Felületi érdesség Ra 6 Ra [ym] a=0,5 a=1,0 a=1,5 a=2,0 a=3, ,05 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30 0,35 f [mm]
22 3.3 C45 249HB keménységű anyagra vonatkozó eredmények F c - főforgácsolóerő alakulása Fc [N] a=0,5 a=1,0 a=1,5 a=2,0 a=3, ,05 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30 f [mm] A főforgácsoló erő empirikus hatványfüggvénye: 0,8371 0, F c 2725 a f [ N] = ahol: a szórás ±128N a korreláció 0,983 a szorosság 0,966 Megállapítható, hogy HB157 HB249 keménységtartományban a fogásmélység és az előtolás kitevője egyre csökkenő tendenciát mutat. Fp - passzív forgácsoló erő a fogásmélység függv ényében Fp - passzív forgácsolóerő alakulása Fp (N) f=0, f=0, f=0, f=0, f=0, ,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 a [mm] Fp [N] a=0,5 a=1,0 a=1,5 a=2,0 a=3,0 0,05 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30 f [mm] A passzív forgácsoló erő empirikus hatványfüggvénye: 0,9778 F p = 638 a f 0,4435 [ N] ahol: a szórás ±75N a korreláció 0,970 a szorosság 0,
23 Ff - forgácsolóerő alakulása Ff - előtoló forgácsoló erő a fogásmélység függvényében Fc [N] a=0,5 a=1,0 a=1,5 a=2,0 a=3,0 Fp f=0,10 f=0,15 f=0,20 f=0,25 f=0, ,05 0,10 0,15 f [mm] 0,20 0,25 0, ,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 a [mm] Az F f diagramhoz tartozó empirikus hatványfüggvény: 0,2285 F f = 950 a f 0,6503 [ N] ahol: a szórás ±25N a korreláció 0,974 a szorosság 0,983 A passzív erő és a főforgácsolóerő hányadosának alakulása az előtolás és a fogásmélység függvényében a következő diagramokon látható. F p/ F c - előtolás függvényében Fp/Fc - előtoló forgácsoló erő a fogásmélység függv ényében Fp/F c 0,6000 0,5500 0,5000 0,4500 0,4000 a=0,5 0,3500 a=1,0 a=1,5 0,3000 a=2,0 0,2500 a=3,0 0,2000 0,05 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30 f [mm] Fp/Fc f=0,10 0,7 f=0,15 0,65 f=0,20 0,6 f=0,25 0,55 f=0,30 0,5 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3, 5 a [mm]
24 HB249-es keménységnél elvégezve a felületi érdesség vizsgálatot látható, hogy kis előtolásnál még a 3mm-es fogásmélységgel végzett műveletnél kaptuk a legjobb felületi érdességet, bár az összes fogásmélységnél nagyon hasonló eredményt kaptunk. 0,1 mm/fordulatos előtolásnál az eltérés a legjobb és legrosszabb felület között mindössze 2-3 tized mikron volt. Ahogy növeltük az előtolás értékét itt is növekedést mutatott az R a értéke. Felületi érdesség Ra Ra [ym] a=0,5 a=1,0 a=1,5 a=2,0 a=3, ,05 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30 0,35 f [mm] HB249-es keménységű anyagról leválasztott forgácsok osztályozása: a/f 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30 0, , , , ,
25 3.4 C45 285HB keménységű anyagra vonatkozó eredmények F c - főforgácsolóerő alakulása Fc [N] a=0,5 a=1,0 a=1,5 a=2,0 a=3, ,05 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30 f [m m ] A főforgácsoló erő empirikus hatványfüggvénye: 0,8018 0, 7354 F c 2855 a f [ N ] = ahol: a szórás ±67N a korreláció 0,995 a szorosság 0,99 F p - passzív forgácsolóerő alakulása Fp [N] a=0,5 a=1,0 a=1,5 a=2,0 a=3,0 0 0,05 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30 f [m m] A passzív erő empirikus hatványfüggvénye: 0,7608 0, 3515 F p = 782 a f [ N] ahol: a szórás ±85N a korreláció 0,9533 a szorosság 0,908
26 Ff - forgácsolóerő alakulása Fc [N] a=0,5 a=1,0 a=1,5 a=2,0 a=3,0 0 0,05 0,10 0,15 f [mm] 0,20 0,25 0,30 Az előtolás irányú erő diagramjához tartozó empirikus hatványfüggvény: 0,9095 0, 5597 F f 1226 a f [ N] = ahol: a szórás ±67N a korreláció 0,868 a szorosság 0,753 A passzív és főforgácsolóerő hányadosának alakulása a fogásmélység függvényében. Fp/Fc - fogásmélység függvényében 0,9 0,8 0,7 f=0,10 f=0,15 f=0,20 f=0,25 f=0,30 Fp/Fc 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 a [mm]
27 A HB285 keménységű anyagot vizsgálva rosszabb felületi érdességet mértünk 0,5 mm fogásmélység és 0,1 mm előtolás párosításnál, mint arra számítani lehetett. Ahogy növeltük az előtolás-fogásmélység értékeit, úgy távolodott el a 3 mm fogásmélységű R a érték a többitől. Megfigyelhető, hogy maximálisan kb. ¾ mikronos eltérés mutatható ki egy meghatározott fogásmélységnél. Felületi érdesség Ra Ra [ym] 5 4,5 a=0,5 a=1,0 4 a=1,5 3,5 a=2,0 3 a=3,0 2,5 2 1,5 1 0,5 0 0,05 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30 0,35 f [mm] HB285 keménységű anyagról leválasztott forgácsok osztályozása: a/f 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30 0, , , , ,
28 3.5 C45 329HB keménységű anyagra vonatkozó eredmények Fc - főforgácsolóerő alakulása Fc [N] a=0,5 a=1,0 a=1,5 a=2,0 a=3, ,05 0,10 0,15 f [mm] 0,20 0,25 0,30 Az F c -re megállapított empirikus hatványfüggvény: 0,8330 0, 7126 F c 2537 a f [ N] = ahol: a szórás ±70N a korreláció 0,9943 a szorosság 0,988 Fp - passzív forgácsolóerő alakulása F [N] a=0,5 a=1,0 a=1,5 a=2,0 a=3, ,05 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30 f [mm] Az F p -re megállapított empirikus hatványfüggvény: 0,6928 0, 2706 F p = 781 a f [ N] ahol: a szórás ±88N a korreláció 0,9442 a szorosság 0,891
29 Ff - forgácsolóerő alakulása Ff [N] a=0,5 a=1,0 a=1,5 a=2,0 a=3, ,05 0,10 0,15 f [mm] 0,20 0,25 0,30 A diagramhoz tartozó empirikus hatványfüggvény: 0,1470 0, 4915 F f 1355 a f [ N] = ahol: a szórás ±95N a korreláció 0,7551 a szorosság 0,57 A passzív és főforgácsolóerő hányadosának alakulása a fogásmélység függvényében. Fp/Fc - fogásmélység függvényében Fp/Fc 1 0,9 0,8 0,7 0,6 f=0,10 f=0,15 f=0,20 f=0,25 f=0,30 0,5 0,4 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 a [m m ]
30 A grafikonon jól látszik, hogy a kis előtolás és fogásmélység értékekkel végzett összehasonlításnál alig mérhető különbség. Lényeges észrevétel, hogy a=2 mm fogásnál a legrosszabb a felületi érdesség, a=1 mm fogásnál pedig a legjobb. Ahogy növeljük az előtolás értékét, úgy távolodnak el egymástól az adatok 0,2 mm előtolástól kezdve a legrosszabb felületi minőséget már a 3mm fogásmélységnél kapjuk. Érdekes megfigyelni, hogy kis fogásmélységeknél alig mérhető az érdességben különbség. Felületi érdesség Ra Ra [ym] 5 4,5 a=0,5 a=1,0 4 a=1,5 3,5 a=2,0 3 a=3,0 2,5 2 1,5 1 0,5 0 0,05 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30 0,35 f [mm] HB329 keménységű anyagról leválasztott forgácsok osztályozása: a/f 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30 0, , , , ,
31 4. Az eredményekből levonható következtetések 4.1 F p /F c arányainak vizsgálata az anyagok keménységének függvényében A passzív- és a főforgácsolóerő értékeinek hányadosát vizsgálva a=0,5mm fogásmélység értéknél látható a diagramon, hogy HB157, HB207 és HB249 keménységű anyagoknál 0,25mm-es előtolásnál nagyon alacsony meredekségű egyenest kapunk. Fp/Fc 0,3-as értéknél egy kis emelkedés megfigyelhető. HB285 és HB329 keménységnél már lényegesen nagyobb F p /F c értékeket kapunk, megközelítve a 0,6 értéket. 0,1mm-es előtolásnál a 3 kisebb keménységű anyagnál szintén kevésbé jelentősen nő F p /F c értéke, majd HB285nél eléri 0,7-et HB329-nél pedig közel 0,9 ami kedvezőtlen eredmény. Fp/Fc alakulása a=0,5mm-nél Fp/Fc 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 f= 0,1 f=0,25 HB157 HB207 HB249 HB285 HB329 Az F p /F c értékeit 1mm-es fogásmélységnél megfigyelve hasonló eredményt látunk mint 0,5mm-es fogásmélységnél, csak ez az arány sok esetben 0,1-el meghaladja azt. A kisebb keménységű munkadaraboknál látható egy minimális csökkenés is, majd HB249-től feljebb 0,1mm-es előtolásnál ugrásszerű növekedés látható. HB329-nél F p /F c értéke eléri az 1-es számot. Fp/Fc alakulása a=1mm-nél Fp/Fc 1,2 1 0,8 0,6 0,4 f=0,1 f=0,25 0,2 0 HB157 HB207 HB249 HB285 HB
32 1,5 mm-es fogásmélységnél vizsgálva a passzív- és a főforgácsolóerők értékeit, megállapítható, hogy ahogy növeljük a fogásmélység értékét, úgy csökken az Fp/Fc értéke a kisebb keménységű anyagoknál, tehát HB157-,HB207-és HB249-nél, ettől kezdve a keményebb anyagokig haladva növekszik. HB329 a=2mm-nél Fp/Fc értéke a legnagyobb és 0,1mm előtolás közelében van, értéke: 0,73. A 0,25mm előtolásnál végzett mérési eredmény ennél a fogásmélységnél nem sok eltérést mutat a különböző keménységű anyagoknál. Az F p /F c érték 0,4-0,5 körül található. Fp/Fc alakulása a=1,5mm-nél Fp/Fc 1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 f=0,1 f=0,25 HB157 HB207 HB249 HB285 HB329 4mm-es fogásmélységnél vizsgálva a passzív- és a főforgácsolóerők értékeit, megállapítható, hogy ahogy növeljük a fogásmélység értékét, úgy csökken az F p /F c értéke a kisebb keménységű anyagoknál, tehát HB157-,HB207-és HB249- nél, ettől kezdve a keményebb anyagokig haladva növekszik. HB329 a=2mm-nél F p /F c értéke a legnagyobb és 0,1mm-es előtolás közelében van, értéke: 0,73. A 0,25mm előtolásnál végzett mérési eredmény ennél a fogásmélységnél nem sok eltérést mutat a különböző keménységű anyagoknál. Az F p /F c érték 0,4-0,5 körül található. Fp/Fc alakulása a=2mm-nél Fp/Fc 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 f=0,1 f=0,25 HB157 HB207 HB249 HB285 HB
33 3mm-es fogásmélységnél megállapítható, hogy ahogy növeljük a vizsgált anyag keménységét, szinte úgy csökken F p /F c értéke a nagyobb, tehát a 0,25mm előtolásnál. HB157-es keménységnél az arány kb. 0,5. HB329-nél ez az érték 0,45. 0,1mm előtolásnál F p /F c = 0,65, ami lényegesen elmarad a kevésbé kemény anyagokon mért értékektől. Fp/Fc alakulása a=3mm-nél 0,7 0,6 0,5 Fp/Fc 0,4 0,3 0,2 0,1 0 f=0,1 f=0,25 HB157 HB207 HB249 HB285 HB329 Mind az 5 grafikont megfigyelve látható, hogy a három kisebb fogásmélységnél történt mérésnél a kisebb keménységű anyagoknál kevésbé térnek el egymástól az F p /F c értékek, míg a nagyobb keménységűeknél a görbe meredeksége megnő. Megállapítható, hogy ahogy nő a fogásmélység értéke a két vizsgált erő aránya úgy csökken. a=1mm-nél az érték közel egyenlő 1-el, míg a=3mm-nél ez az arány kb. 0,65. (mindezeket 0,1mm előtolásnál nézve. 0,25mm az értékek hozzávetőlegesen 2-3 tizeddel alacsonyabbak)
34 4.2 A különböző anyagokon végzett felületi érdesség mérések összehasonlítása Ra (ym) 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 Felületi érdesség értékek a=0,5mm-nél HB157 HB207 HB249 HB285 HB329 f=0,10mm f=0.15mm f=0,20mm f=0,,25mm f=0,30mm Ra (ym) Felületi érdesség értékek a=1mm-nél HB157 HB207 HB249 HB285 HB329 f=0,10mm f=0.15mm f=0,20mm f=0,,25mm f=0,30mm
35 4.3 A keletkezett forgácsok jellemzése A kísérletek során keletkezett forgácsokat összegyűjtöttük, rendszereztük, majd táblázatba foglaltuk. Megállapítható, hogy kis fogásmélységnél ( a=0,5 mm ) keletkezett forgácsok nem minősíthetőek jónak, szinte minden esetben gubancos forgács keletkezett, amely rátekeredett a késre. Az ilyen jelenség könnyen balesetet is okozhat. Ha nem gubancos forgács keletkezett a=0,5 mm-nél, akkor végtelen folyóforgács, amit szintén érdemes kerülni. A fogásmélység értékét f=1mm-re növelve a forgácsalakok javulást mutatnak, főleg ha nagyobb előtolást alkalmazunk. Az általunk használt legkisebb előtolásnál (f=0,1mm) még folyóforgács keletkezett, de növelve az f értékét jelentős javulást értünk el. Különösen HB207 és HB249 keménységű anyagnál. Szinte minden esetben a legjobb forgácsalakot a=1,5 és a=2 mm fogásmélység értéknél kaptuk, ahol a forgácsok 4-5 körüli minősítést kaptak, egyetlen kivételtől eltekintve (HB285 keménységű anyagnál rátekeredett a forgács a szerszámra ). Tovább növelve a fogásmélység értékét 3mm-re (a 0,1mm előtolást nem számítva) szintén jó forgácsalakokat kaptunk. A HB157-es anyag kivételével minden esetben f=0,1mm-es előtolásnál gubancos lett a forgács. Összegezve a tapasztaltakat megállapíthatjuk, hogy közepes fogásmélységnél, és közepes, vagy annál nagyobb előtolással érdemes dolgozni, ha megfelelő forgácsalakot szeretnénk kapni, szerszámkímélően és balesetmentesen
36 4.4 Az empirikus hatványfüggvények összehasonlítása 45 acél anyagminőség állandói Keménység Fc Fp Ff C45 acél fogásmélység kitevői 1,5 1 0, Keménység [HB] Xa-Fc Xa-Fp Xa-Ff C45 acél előtolás kitevői 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0, Kem énység [HB] Yf-Fc Yf-Fp Yf-Ff A diagramokon egyedül a passzív erő fogásmélység- és előtoláskitevője mutat szabályszerű változást, meglepő módon a keménység növekedésével csökken
37 4.5 Forgácsolhatósági index (MR) A forgácsolhatóság komplex jellemzőjének (MR) azt a viszonyszámot nevezzük, amelynek számlálójában a forgács alaktényezőjének ezerszerese, nevezőjében pedig a forgácsolt felület átlagos érdességi mérőszáma és a kísérlet közben regisztrált (méréssel megállapított) forgácsolóerő szorzata van. Képletszerűen: MR = [ µ m] F [ N] µ m N FAT R a c ahol: FAT forgács alaktényező (osztályozás: 1 5 között) R a - a forgácsolt felület átlagos érdessége, µm F c - forgácsoló erő, N 1,4 C45 forgácsolhatósága Paraméterek 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 Ra, um Fc, kn MR Keménység, HB A grafikonhoz felhasznált adatok 9.sz. mellékletben találhatóak Természetesen az index megállapításánál több mérés átlagát kellett volna venni
38 Irodalomjegyzék [1] Dr.Sipos Sándor: Gyártási folyamatok informatikája BMF/BGK, Budapest, p [2] Dr.Sipos Sándor: Gyártóeszközök és szerszámgépek minőségbiztosítása BMF/BGK, szakmérnöki jegyzet, Budapest, p [3] Leskovar P. Grum J.: The Metallurgical Aspects of Machining Annals of the CIRP Vol. 35/2/1986. p [4] Dr Pálmai Zoltán: Fémek forgácsolhatósága Műszaki Könyvkiadó, Budapest, [5] Dr. Angyal Béla és mások: Forgácsolás elmelét és szerszámai Tankönyvkiadó, BDGMF, Budapest, p. [6] Dr. Sipos Sándor, Dr Angyal Béla, Dr. Dobos Lászlóné, Dr. Palásti Kovács Bála A forgácsolás és szerszámai [7] Miroslav Hruchy Gyártástechnológia, félkész gyártmányok, megmunkálás alapjai [8] [9] Viharos Zsolt János - Budapesti Műszaki Egyetem [10] [11] Dr.Kisfaludy Antal, Réger Mihály, Tóth László Szerkezeti anyagok 2 [12] Witte, L.: Korrelationen zwischen Werkstoff- und Schnittkraftkennwerten Industrie Anzeiger, Nr. 10/1991. p [13] Modern Metal Cutting (A Practical Handbook) Sandviken, Sweden, p. I
39 Mellékletek 1-5 sz.mellékletek Forgácstablók 6-7 sz. mellékletek Mikroszkóppal készített forgácsrészletek 8 sz. melléklet Dynoware szoftver részlet 9 sz.mellékletek MR diagramhoz felhasznált adatok sz. mellékletek Adattáblázatok
40 1.sz. melléklet C45 HB157 forgácstabló
41 - 41 -
42 2.sz. melléklet C45 HB207 forgácstabló
43 - 43 -
44 3.sz. melléklet C45 HB249 forgácstabló
45 - 45 -
46 4.sz. melléklet C45 HB285 forgácstabló
47 - 47 -
48 C45 HB285 a=1 f=0,2 C45 HB329 a=1 f=0,25 A mellékletben szereplő kinagyított forgácsképeket az ábrán látható SN22-A-140F típusú sztereomikroszkóppal készítettük 6.sz. melléklet Mikroszkóppal készített forgácsképek
49 C45 HB285 a=2 f=0,1 C45 249HB a2,0 f0,30 7.sz. melléklet
50 - 50 -
51 8.sz. melléklet DYNOWARE szoftver által kirajzolt erők egyesített képei
52 MÉRÉSI ADATOK Anyagminőség: C45 (ötvözetlen szerkezeti acél) Művelet: hosszesztergálás Szerszám: Taegutec CNMG MP TT5100 MR1 (v c =200 m/min; a=3 mm; f=0,1 mm) Keménység HB Éltartam, perc Forgácsalak Érdesség, µm Forgácsoló erő, N Fogácsolhatóság, MR , , , , , , ,01 Megjegyzések: egy-egy mérés alapján megállapított értékek! Megj. MR2 (v c =200 m/min; a=3 mm; f=0,2 mm) Keménység HB Éltartam, perc Forgácsalak Érdesség, µm Forgácsoló erő, N Fogácsolhatóság, MR , , , , , , , , , ,154 Megjegyzések: Megj. MR3 (v c =200 m/min; a=3 mm; f=0,3 mm) Keménység HB Éltartam, perc Forgácsalak Érdesség, µm Forgácsoló erő, N Fogácsolhatóság, MR , , , , , , , , , ,312 Megjegyzések: Megj. Másféleképpen: MR = T R a [ min] FAT min 1000 [ µ m] F [ N ] µ m N c
53 C45 HB157 fogásmélység a=0,5 fogásmélység a=1,0 fogásmélység a=1,5 fogásmélység a=2,0 fogásmélység a=3,0 előtolás Ch1 Fp Ch2 Ff Ch3 Fc Fp/Fc Ra 0, ,4444 1,02 0, ,3680 1,66 0, ,3140 2,62 0, ,2791 3,59 0, ,2426 4,36 0, ,5386 0,94 0, ,4565 1,66 0, ,4109 2,64 0, ,3790 3,56 0, ,3442 4,24 0, ,5604 1,04 0, ,4668 1,66 0, ,4392 2,67 0, ,3986 3,53 0, ,3875 4,32 0, ,5570 1,09 0, ,4788 1,66 0, ,4578 2,7 0, ,4469 3,64 0, ,4274 4,34 0, ,5787 1,09 0, ,5077 2,10 0, ,5107 3,11 0, ,4959 3,56 0, ,4813 4, sz. melléklet
54 C45 HB207 fogásmélység a=0,5 fogásmélység a=1,0 fogásmélység a=1,5 fogásmélység a=2,0 fogásmélység a=3,0 előtolás Ch1 Fp Ch2 Ff Ch3 Fc Fp/Fc Ra 0, , ,05 0, , ,03 0, , ,1 0, , ,3 0, , ,25 0, , ,07 0, , , , ,11 0, , ,37 0, , ,26 0, , ,08 0, , ,01 0, , ,07 0, , ,42 0, , ,29 0, , ,13 0, , ,99 0, , ,08 0, , ,39 0, , ,33 0, , ,12 0, , ,82 0, , ,87 0, , ,17 0, , , sz. melléklet
55 C45 HB249 fogásmélység a=0,5 fogásmélység a=1,0 fogásmélység a=1,5 fogásmélység a=2,0 fogásmélység a=3,0 f Ch1 Fp Ch2 Ff Ch3 Fc Fp/Fc Ra 0, ,4786 0,97 0, ,4002 1,71 0, ,3444 2,64 0, ,3129 3,73 0, ,3076 4,56 0, ,5490 1,07 0, ,4648 1,72 0, ,4182 2,69 0, ,3807 3,79 0, ,3532 4,52 0, ,5563 0,98 0, ,4670 1,79 0, ,4240 2,77 0, ,3923 3,88 0, ,3707 4,58 0, ,5548 1,02 0, ,4896 1,88 0, ,4188 2,82 0, ,4094 3,96 0, ,4041 4,79 0, ,5475 0,9 0, ,4701 1,55 0, ,4412 2,54 0, ,4379 3,68 0, ,4434 4, sz. melléklet
56 C45 HB285 fogásmélység a=0,5 fogásmélység a=1,0 fogásmélység a=1,5 fogásmélység a=2,0 fogásmélység a=3,0 előtolás Ch1 Fp Ch2 Ff Ch3 Fc Fp/Fc Ra 0, , ,42 0, , ,73 0, , ,42 0, , ,13 0, , ,73 0, , , , ,71 0, , ,45 0, , ,16 0, , ,72 0, , ,94 0, , ,67 0, , ,49 0, , ,24 0, , ,84 0, , ,16 0, , ,85 0, , ,6 0, , ,33 0, , ,96 0, , ,92 0, , ,73 0, , ,87 0, , ,76 0, , , sz. mellélket
57 fogásmélység a=0,5 fogásmélység a=1,0 fogásmélység a=1,5 fogásmélység a=2,0 fogásmélység a=3,0 C45 HB329 előtolás ch1 Fp Ch2 Ff Ch3 Fc Fp/Fc Ra 0, , ,94 0, , ,31 0, , ,86 0, , ,37 0, , ,89 0, , ,7 0, , ,29 0, , ,89 0, , ,47 0, , ,97 0, , ,84 0, , ,44 0, , ,02 0, , ,68 0, , ,09 0, , ,07 0, , ,68 0, , ,28 0, , ,16 0, , ,55 0, , ,87 0, , ,38 0, , ,24 0, , ,45 0, , , sz. melléket
4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE. Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat
4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat M(W) - a munka tárgya, u. n. munkadarab, E - a munkaeszközök,
Részletesebbenáltalános előtolásirányú kontúresztergálás (kúp, gömb, tórusz) menetesztergálás menet[1].avi
ESZTERGÁLÁS Az esztergálás jelenleg a legelterjedtebb forgácsolási mód, amelyet egyélű szerszámmal végeznek általában a munkadarab forgó főmozgása mellett. A mellékmozgást a szerszám (egyélű, viszonylag
RészletesebbenA szárazmegmunkálás folyamatjellemzőinek és a megmunkált felület minőségének vizsgálata keményesztergálásnál
1 A szárazmegmunkálás folyamatjellemzőinek és a megmunkált felület minőségének vizsgálata keményesztergálásnál A keményesztergálás, amelynél a forgácsolás 55 HRC-nél keményebb acélon, néhány ezred vagy
RészletesebbenMUNKAANYAG. Szám János. Furatesztergálás technológiai tervezése, szerszámok, készülékek megválasztása, paraméterek meghatározása
Szám János Furatesztergálás technológiai tervezése, szerszámok, készülékek megválasztása, paraméterek meghatározása A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló)
RészletesebbenTDK Dolgozat. DP acélok ellenállás ponthegesztése
TDK Dolgozat DP acélok ellenállás ponthegesztése Készítette: Fürész Balázs IV. éves anyagmérnök hallgató Rózsahegyi Richárd III. éves gépészmérnök hallgató Konzulens: Dr. Palotás Béla főiskolai tanár 1
RészletesebbenACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS
Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Intézet Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Oktatási segédlet Szerző: Dr. Somosvári Zsolt DSc professzor emeritus Szerkesztette:
RészletesebbenMUNKAANYAG. Hervay Péter. Gyalugép, gyalulás. A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti technológiai feladatok II.
Hervay Péter Gyalugép, gyalulás A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) A követelménymodul száma: 0227-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:
Részletesebben8. GYALULÁS, VÉSÉS, ÜREGELÉS. 8.1. Gyalulás
8. GYALULÁS, VÉSÉS, ÜREGELÉS 8.1. Gyalulás A gyalulás egyenes vonalú forgácsoló mozgással és a forgácsolás irányára merőleges, szakaszos előtoló mozgással végzett forgácsolás. Állandó keresztmetszetű forgács
RészletesebbenA Ni-BÁZISÚ SZUPERÖTVÖZETEK MEGMUNKÁLHATÓSÁGA HORONYMARÁSKOR. MACHINEBILITY OF THE Ni-BASED SUPERALLOYS BY END MILLING
Gradus Vol 2, No 2 (2015) 219-226 ISSN 2064-8014 A Ni-BÁZISÚ SZUPERÖTVÖZETEK MEGMUNKÁLHATÓSÁGA HORONYMARÁSKOR MACHINEBILITY OF THE Ni-BASED SUPERALLOYS BY END MILLING Kodácsy János 1, Kovács Zsolt Ferenc
RészletesebbenSzám János. Dörzsárazás. A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő)
Szám János Dörzsárazás A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) A követelménymodul száma: 0111-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-023-30
RészletesebbenMagyarkúti József. Anyagvizsgálatok. A követelménymodul megnevezése: Mérőtermi feladatok
Magyarkúti József Anyagvizsgálatok A követelménymodul megnevezése: Mérőtermi feladatok A követelménymodul száma: 0275-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-001-50 ANYAGVIZSGÁLATOK ANYAGVIZSGÁLATOK
RészletesebbenMiskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
6. MENETMEGMUNKÁLÁSOK A csavarfelületek egyrészt gépelemek összekapcsolására (kötő menetek), másrészt mechanizmusokban mozgás átadásra (kinematikai menetek) szolgálnak. 6.1. Gyártási eljárások a) Öntés
RészletesebbenMUNKAANYAG. Szám János. Síkmarás, gépalkatrész befoglaló méreteinek és alakjának kialakítása marógépen. A követelménymodul megnevezése:
Szám János Síkmarás, gépalkatrész befoglaló méreteinek és alakjának kialakítása marógépen A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) A követelménymodul
RészletesebbenMűszaki műanyagok tribológiai kutatása különböző rendszerekben
FIATALOK FÓRUMA Műszaki műanyagok tribológiai kutatása különböző rendszerekben Zsidai László Szent István Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Gépgyártás és Javítástechnológia Tanszék, Gödöllő Tárgyszavak: súrlódás;
RészletesebbenAz enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése
E L E M Z É S Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése 2010. szeptember Balázs Ágnes (szövegértés) és Magyar
RészletesebbenKutatási beszámoló. Kompozithuzalok mechanikai és villamos tulajdonságainak vizsgálata
Kutatási beszámoló Kompozithuzalok mechanikai és villamos tulajdonságainak vizsgálata Készült a Pro Progressio Alapítvány és az E-ON Hungária ZRt. támogatásával Készítette: Orbulov Imre Norbert, PhD egyetemi
RészletesebbenÚjdonságok az extruderszerszámok kialakításában
A MÛANYAGOK FELDOLGOZÁSA 3.3 3.16 3.17 Újdonságok az extruderszerszámok kialakításában Tárgyszavak: extrudálás; extruderszerszám; profil; lemez; cső; műanyag betét; ömledéktörés; szerszámtervezés; matematikai
RészletesebbenTermelési rendszerek és folyamatok
Gyakorlat Dr. Hornyák Olivér 1 Fúrás, uratmegmunkálás d 0 : kiinduló átmérő () d: kész urat átmérője () d k : közepes átmérő () d 0 + d d k 2 n: szerszám ordulatszám (ord/min) v c : orgácsolási sebesség
RészletesebbenVersenyző kódja: 43 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet 54 521 01 0000 00 00-2013 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA
54 521 01 0000 00 00-2013 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT Szakképesítés: 54 521 01 0000 00 00 SZVK rendelet száma: 15/2008. (VIII. 13.) SZMM
RészletesebbenMAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT. 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu
MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu Tartalom 1. A villamos csatlakozások és érintkezôk fajtái............................5 2. Az érintkezések
RészletesebbenKorszerű raktározási rendszerek. Szakdolgozat
Gépészmérnöki és Informatikai Kar Mérnök Informatikus szak Logisztikai Rendszerek szakirány Korszerű raktározási rendszerek Szakdolgozat Készítette: Buczkó Balázs KOKIOC 3770 Sajószentpéter, Ady Endre
RészletesebbenTűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Tudományos Diákköri Konferencia Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I. Szöghézag és a beépítésből adódó szöghiba vizsgálata
RészletesebbenNógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
Részletesebben(11) Lajstromszám: E 008 100 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU000008100T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 008 100 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 06 846052 (22) A bejelentés napja:
RészletesebbenHidegalakító szerszámacélok
Hidegalakító szerszámacélok ThyssenKrupp Ferroglobus TK BORÍTÓ 2 (2. oldal) Tartalomjegyzék 3 Általános információk 4 Hidegalakító szerszámacélok típusai és tulajdonságai a felhasználási cél függvényében
RészletesebbenA 2015. év agrometeorológiai sajátosságai
A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös
RészletesebbenTevékenység: Gyűjtse ki és tanulja meg a kötőcsavarok szilárdsági tulajdonságainak jelölési módját!
Csavarkötés egy külső ( orsó ) és egy belső ( anya ) csavarmenet kapcsolódását jelenti. A következő képek a motor forgattyúsházában a főcsapágycsavarokat és a hajtókarcsavarokat mutatják. 1. Kötőcsavarok
Részletesebben7. Alapvető fémmegmunkáló technikák. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás )
7. Alapvető fémmegmunkáló technikák A fejezet tartalomjegyzéke 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. 7.2. Kovácsolás, forgácsolás. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás
RészletesebbenA CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2
A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének
RészletesebbenA TECHNOLÓGIAI PARAMÉTEREK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA KOPÁSÁLLÓ ACÉLOK KÖRNYEZETTU- DATOS FÚRÁSA SORÁN
Miskoli Egyetem, Multidisziplináris tudományok, 1. kötet (2011) 1. szám, pp. 173-180. A TECHNOLÓGIAI PARAMÉTEREK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA KOPÁSÁLLÓ ACÉLOK KÖRNYEZETTU- DATOS FÚRÁSA SORÁN *Kovás Attila, **Varga
RészletesebbenMÛSZAKI INFORMÁCIÓK. Menetfúró szerkezeti elemei (a példában a DIN-371 szerepel) MENETFÚRÓ OSZTÁLYOK ÉS BELSÕ MENETEK TÛRÉSEI
Oldal 1.A SZERSZÁMGYÁRTÁSHOZ HASZNÁLT ANYAGOK 2. MENETTÍPUSOK 3. MENETFÚRÓK Menetfúró szerkezeti elemei (a példában a DIN-371 szerepel) MÉRETSZABVÁNYOK BEKEZDÉS ÉS HORONYFAJTÁK MENETFÚRÓ OSZTÁLYOK ÉS BELSÕ
RészletesebbenJobbak a nők esélyei a közszférában?
Közgazdasági Szemle, LX. évf., 2013. július augusztus (814 836. o.) Lovász Anna Jobbak a nők esélyei a közszférában? A nők és férfiak bérei közötti különbség és a foglalkozási szegregáció vizsgálata a
RészletesebbenZalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930
Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági
RészletesebbenA mecseki szénbányák metánfelszabadulási adatainak függvényszemléletû vizsgálata
A mecseki szénbányák metánfelszabadulási adatainak függvényszemléletû vizsgálata (I. rész: a zobáki metánfelszabadulási adatok elemzése) DR. BIRÓ JÓZSEF okl. bányamérnök, tervezõ-elemzõ szakközgazdász,
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT. Gömbcsap működtető orsó gyártástervezése
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Gyártástudományi Intézet SZAKDOLGOZAT Gömbcsap működtető orsó gyártástervezése Tervezésvezető: Felhő Csaba tanársegéd Konzulens: Tárkányi Ferenc üzemmérnök Készítette:
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet
RészletesebbenMETABOND termékek felhasználási előnyei a lakatos műhelyben (fúrásnál, menetfúrásnál, különböző megmunkáló gépekben)
METABOND termékek felhasználási előnyei a lakatos műhelyben (fúrásnál, menetfúrásnál, különböző megmunkáló gépekben) Cégünket, a VARIMET Kft.-t 2005-ben alapítottuk. Főként lakatos munkákkal foglalkozunk,
RészletesebbenA lineáris dörzshegesztés technológiai paramétereinek megválasztása
A lineáris dörzshegesztés technológiai paramétereinek megválasztása MEILINGER Ákos Mérnöktanár, Miskolci Egyetem, Mechanikai Technológiai Tanszék, H-3515 Miskolc, Egyetemváros, 36-46- 565-111/1790, metakos@uni-miskolc.hu
RészletesebbenNagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években
Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise
RészletesebbenKÜLSŐ HENGERES FELÜLET ÉLETTARTAM-NÖVELŐ MEGMUNKÁLÁSA A FELÜLETI RÉTEG TÖMÖRÍTÉSÉVEL
KÜLSŐ HENGERES FELÜLET ÉLETTARTAM-NÖVELŐ MEGMUNKÁLÁSA A FELÜLETI RÉTEG TÖMÖRÍTÉSÉVEL 7.1. Tartósságnövelő megmunkálások Gépek működésekor a legtöbb igénybevétel elsősorban a gépelemek felületét vagy bizonyos
RészletesebbenMINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY
MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum
RészletesebbenSzakdolgozat JÁRMŰMOTOR HŐCSERÉLŐ GYÁRTÁSÁNAK ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK TERVEZÉSE
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Gépgyártástechnológiai Tanszék Miskolc-Egyetemváros 3515 Szám: 2006-GGT-41 Szakdolgozat JÁRMŰMOTOR HŐCSERÉLŐ GYÁRTÁSÁNAK ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK TERVEZÉSE
RészletesebbenLakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban
Széchenyi István Egyetem Regionális Gazdaságtudományi Doktori Iskola Doktori iskolavezető Prof. Dr. Rechnitzer János Schuchmann Júlia Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban Témavezető:
RészletesebbenÚjrakristályosodás (Rekristallizáció)
Név: Szatai Sebestyén Zalán Neptun-kód: C7283Z N I 11 A Újrakristályosodás (Rekristallizáció) Eszközök: 99,99%-os tisztaságú alumínium próbatest Fém körző Vonalzó Karcolótű Fémnyújtó C-ra hevített kemence
Részletesebbenés függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében
hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,
RészletesebbenDr. Gulyás József - Dr. Horváth Ákos - Illés Péter - Dr. Farkas Péter ACÉLOK HENGERLÉSE
Dr. Gulyás József - Dr. Horváth Ákos - Illés Péter - Dr. Farkas Péter ACÉLOK HENGERLÉSE Miskolci Egyetem 2013 Dr. Gulyás József Dr. Horváth Ákos Illés Péter Dr. Farkas Péter műsz. tud. dokt. dr. univ.
RészletesebbenGKI Gazdaságkutató Zrt.
GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.
Részletesebben(11) Lajstromszám: E 004 142 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU000004142T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 004 142 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 72816 (22) A bejelentés napja:
RészletesebbenGyalulás, vésés, üregelés technológiája és szerszámai
NGB_AJ012_1 Forgácsoló megmunkálás (Forgácsolás és szerszámai) Gyalulás, vésés, üregelés technológiája és szerszámai Dr. Pintér József 2015. Felhasznált irodalom: Pápai Gábor.ppt prezentációja 2013. Dr.
RészletesebbenTraszformátorok Házi dolgozat
Traszformátorok Házi dolgozat Horváth Tibor lkvm7261 2008 június 1 Traszformátorok A traszformátor olyan statikus (mozgóalkatrészeket nem tartalmazó) elektromágneses átalakító, amely adott jellemzőkkel
RészletesebbenIV. RÉSZ MECHANIKUS KAPCSOLÓK A TRAKTOR ÉS A VONTATMÁNY KÖZÖTT, VALAMINT A KAPCSOLÁSI PONTRA HATÓ FÜGGŐLEGES TERHELÉS 1. MEGHATÁROZÁSOK 1.1.
IV. RÉSZ MECHANIKUS KAPCSOLÓK A TRAKTOR ÉS A VONTATMÁNY KÖZÖTT, VALAMINT A KAPCSOLÁSI PONTRA HATÓ FÜGGŐLEGES TERHELÉS 1. MEGHATÁROZÁSOK 1.1. Mechanikus kapcsoló a traktor és a vontatmány között : olyan
RészletesebbenKeresztmetszeti megmunkálás többfejes gyalugépekkel
Szabó Árpád Kálmán Keresztmetszeti megmunkálás többfejes gyalugépekkel A követelménymodul megnevezése: Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok A követelménymodul száma: 2302-06 A tartalomelem azonosító
RészletesebbenHidraulika. 5. előadás
Hidraulika 5. előadás Automatizálás technika alapjai Hidraulika I. előadás Farkas Zsolt BME GT3 2014 1 Hidraulikus energiaátvitel 1. Előnyök kisméretű elemek alkalmazásával nagy erők átvitele, azaz a teljesítménysűrűség
Részletesebben2011. tavaszi félév. Fúrás. Dr. Ozsváth Péter Dr. Szmejkál Attila
2011. tavaszi félév Fúrás Dr. Ozsváth Péter Dr. Szmejkál Attila Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Járműgyártás és javítás Tanszék, 1111, Budapest, Bertalan L. u. 2. Z 608., tel./fax: +36
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenA 2011-es év kompetencia-méréseinek elemzése
A 2011-es év kompetencia-méréseinek elemzése SIOK Dr. Faust Miklós Általános Iskola Nagyberény Készítette: Kristáné Soós Melinda Nagyberény, 2012. április 2. 6. osztály Matematika 3. oldal Az első grafikonon
RészletesebbenGÉPÉSZETI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS
RészletesebbenGÉPÉSZETI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 19. GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 19. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS
Részletesebben54 520 01 0000 00 00 Gépipari minőségellenőr Gépipari minőségellenőr
A 1/7 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/6 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. É 14-6/1/1 Szakképesítés,
RészletesebbenMŰANYAGOK ALKALMAZÁSA, UTÓMŰVELETEK
MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA, UTÓMŰVELETEK Műanyagok lézeres hegesztése kváziszimultán eljárással A műanyagok összeépítéséhez egyre népszerűbb lézeres hegesztésnek egy új módszere a kváziszimultán hegesztés,
RészletesebbenVári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004
Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004 2005 Budapest Értékelési Központ SuliNova Kht. 2 Országos Kompetenciamérés 2004 Tartalom 1. Bevezetés...4
RészletesebbenKorszerű technológiák
NGB_AJ012_1 Forgácsoló megmunkálás (Forgácsolás és szerszámai) Korszerű technológiák Dr. Pintér József 2015. A versenyképesség, termelékenység állandó növelési kényszere kihívást jelent a technológia fejlesztésének.
Részletesebben1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI
1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 1/1. ALCÍM: TÁRSASÁGI ADÓ A 2008. évi költségvetési előirányzat a társasági adó címén 530,6 milliárd forint bevétellel számolt. Az előirányzattal szemben
RészletesebbenA magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának tükrében PhD értekezés tézisei
Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola M I S K O L C I E G Y E T E M Gazdaságtudományi Kar Pál Zsolt A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának
RészletesebbenVasúti kerekek esztergálása
ALKALMAZÁSI ÚTMUTATÓ Vasúti kerekek esztergálása Újraesztergálás és új kerekek esztergálása TARTALOM BEVEZETÉS 4 Különböző vonattípusok 5 Kerékanyagok 6 Kerékméretek 7 Kerékalakok 7 A kerekek gyártási
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE.
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE Kiss István Témavezető: Dr. habil. Szűcs István egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM
RészletesebbenA.7. A képlékeny teherbírás-számítás alkalmazása acélszerkezetekre
A.7. A képlékeny teherbírás-számítás alkalmazása acélszerkezetekre A.7.1. A szerkezeti acélfajták anyagjellemzői A képlékeny teherbírás-vizsgálat acélszerkezeti alkalmazásának legfontosabb feltétele az
RészletesebbenHoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*
Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten
RészletesebbenLemezgrafitos vasöntvények visszamaradó öntési feszültségének mérése és véges elemes szimulációja
Lemezgrafitos vasöntvények visszamaradó öntési feszültségének mérése és véges elemes szimulációja Dr. Molnár Dániel Miskolci Egyetem, Műszaki Anyagtudományi Kar, Metallurgiai és Öntészeti Intézet daniel.molnar@uni-miskolc.hu
RészletesebbenÉrettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ
Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői
RészletesebbenElméleti tribológia és méréstechnika Összefüggések felület- és kenőanyag-minőség, súrlódás és kopás között
ÜZEMFENNTARTÁSI TEVÉKENYSÉGEK 3.03 Elméleti tribológia és méréstechnika Összefüggések felület- és kenőanyag-minőség, súrlódás és kopás között Tárgyszavak: tribológia; kenés; kenőanyag; mérés; kenőolaj.
RészletesebbenMUNKAANYAG. Földi László. Méret- és alakellenőrzések idomszerekkel, speciális mérőeszközökkel. A követelménymodul megnevezése:
Földi László Méret- és alakellenőrzések idomszerekkel, speciális mérőeszközökkel A követelménymodul megnevezése: Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések A követelménymodul száma: 0225-06 A tartalomelem
RészletesebbenXVIII-XIX. SZÁZADBAN KÉZMŰVES TECHNOLÓGIÁVAL KÉSZÍTETT KOVÁCSOLTVAS ÉPÜLETSZERKEZETI ELEMEK VIZSGÁLATA
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Csonka Pál Doktori Iskola XVIII-XIX. SZÁZADBAN KÉZMŰVES TECHNOLÓGIÁVAL KÉSZÍTETT KOVÁCSOLTVAS ÉPÜLETSZERKEZETI ELEMEK VIZSGÁLATA Tézisfüzet
RészletesebbenA nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...
RészletesebbenTÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján
Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)
Részletesebben= szinkronozó nyomatékkal egyenlő.
A 4.45. ábra jelöléseit használva, tételezzük fel, hogy gépünk túllendült és éppen a B pontban üzemel. Mivel a motor által szolgáltatott M 2 nyomaték nagyobb mint az M 1 terhelőnyomaték, a gép forgórészére
RészletesebbenÁtlátszó műanyagtermékek előállítása fröccsöntéssel és fóliahúzással
A MÛANYAGOK FELDOLGOZÁSA 2.1 2.2 1.1 Átlátszó műanyagtermékek előállítása fröccsöntéssel és fóliahúzással Tárgyszavak: átlátszó műanyag; fröccsöntés; dombornyomás; hibalehetőségek; új technológiák; extrudálás;
RészletesebbenEgészségügyi monitor. 2015. február
Egészségügyi monitor 2015. február Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmányt Sipos Júlia szerkesztette. A felhasznált adatbázisok 2015. február 5-én zárultak le. Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Az
RészletesebbenMUNKAANYAG. Tóth György. Gyalugépek ellenőrzése, beállítása. A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai
Tóth György Gyalugépek ellenőrzése, beállítása A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai A követelménymodul száma: 2273-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-011-30
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
RészletesebbenIpari n-hexán-frakcióban, mely 2 % C 6 -izomert tartalmazott néhány tized % pentán mellett, a benzol koncentrációját 0-5 % között, a C 2 H 5 SH-ként
T 43524 OTKA Zárójelentés 2003-2006 Az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások a gépjárművek káros emissziójának egyre alacsonyabb határértékeit szabják meg, melyeket a motorhajtóanyagok minőségjavításával,
RészletesebbenA TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN
Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági
RészletesebbenMISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA
MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13
Részletesebben1 Mechanikai anyagvizsgálatok.
1 Mecanikai anyagvizsgálatok. 1.1 Szakítóvizsgálat A vizsgálat elve: Az S kiinduló keresztmetszetű és L kezdeti osszúságú próbatestet egytengelyű úzó igénybevétellel adott sebesség mellett addig nyújtunk,
RészletesebbenA falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*
TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek
RészletesebbenIktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről
Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! Az oktatási rendszer
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
Részletesebben(Fordította: Dr Való Magdolna)
Nemesíthetı acélok alkalmazása és önkeményedésének kihasználása zománcozásra. Dr. Joachim Schöttler, Salzgitter Mannesmann Forschung GmbH (Email Mitteilungen, 2009/6) (Fordította: Dr Való Magdolna) Bevezetés
Részletesebben2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR
2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. január 30. Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2014. III. negyedév* Tartalom Bevezető...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...2 Negyedéves tiszta árindex...2
RészletesebbenGörgőtovábbító kosár gyártástervezése. Tartalom 1. Bevezetés... 3
Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Előtervezés... 4 2.1 Gyártás technikai feltételeinek körvonalazása... 4 2.2 Funkcionális elemzés... 5 2.3 Technológiai helyesség bírálat... 6 2.4 Gyártás tömegszerűsége és
RészletesebbenÉrtékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 20%.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenMUNKAANYAG. Dzúró Zoltán. Tengelyszerű munkadarab készítése XY típusú. esztergagépen, a munkafolyamat, a méret-, alakpontosság
Dzúró Zoltán Tengelyszerű munkadarab készítése XY típusú esztergagépen, a munkafolyamat, a méret-, alakpontosság és felületminőség ellenőrzése, dokumentálása A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti
Részletesebben6. A csemetekerti növénytermesztés általános jellemzői
Megbízás célja, indoka A felperes a kilencvenes évek elején elindította erdészeti csemetetermesztési vállalkozását. Saját tulajdonú, valamint bérelt földön végzi azóta is a csemetetermesztést. Az 1994-es
RészletesebbenA villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói elégedettség mérésének 2005. évi eredményei
Teleszkóp Teleszkóp Üzleti Tanácsadó és Piackutató Kft. 2092 Budakeszi, Szanatórium köz 6. Tel./Fax.: (23) 450 003 E-mail: teleszkop@teleszkop.hu A villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói
RészletesebbenOrszágos kompetenciamérés. Országos jelentés
Országos kompetenciamérés 2009 Országos jelentés Országos jelentés TARTALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 A 2009. ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS SZÁMOKBAN... 8 A FELMÉRÉSRŐL... 9 EREDMÉNYEK... 11 AJÁNLÁS...
Részletesebben1. Bevezetés. Vizsgálatainkkal azt szerettünk volna felmérni, hogy a hazánkban kapható halkonzervek milyen minőségi szintet képviselnek.
1 1. Bevezetés Táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek szerint hetente legalább egyszer érdemes beiktatni étrendünkbe halat tartalmazó ételeket. Különösen a tengeri halak fogyasztása javasolt az
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...
RészletesebbenJelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről
Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5
RészletesebbenHEGTOLDATOS KARIMA GYÁRTÁS
MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR VEGYIPARI GÉPEK TANSZÉKE HEGTOLDATOS KARIMA GYÁRTÁS KÉSZÍTETTE: Jákob László KONZULENS: Bokros István mérnöktanár Miskolc, 2012 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...
RészletesebbenHőkezelhetőség, hőkezelt alkatrészek vizsgálata
Hőkezelhetőség, hőkezelt alkatrészek vizsgálata Hőkezelés A hőkezelés egy tervszerűen megválasztott hőmérsékletváltoztatási folyamat, mely felhevítésből, hőntartásból és lehűtésből áll, és célja a munkadarab
Részletesebben