ulafjuogreg adzarab TARTALOM

Átírás

1 ulafjuogreg adzarab GYERGYÓÚJFALU KÖZSÉG KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS HAVILAPJA. V. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM, MÁRCIUS TARTALOM Önkormányzat... 2 Civil fórum... 6 Hitélet Múltidéz õ Mezõgazdaság Gyermeksarok Sulivilág Ép testben Magazin... 32

2 2 / ÖNKORMÁNYZAT V. évfolyam, 3. szám, március Barázdától a közösségépítésig Végre egy kis örömhírt is közölhetek, kedves olvasóim. A múlt kedden aláírtunk egy szerzõdést a Környezetvé del - mi Minisztérium vezetõivel, mely hosszú távon meghatá - roz za a község fejlõdését. Egyed József, polgármester Most már szabad az út, a régi pénzben 66 milliárd lej értékű szerződés nagy részben megoldja régi gondunkat, a község csatornázását, szennyvízelvezetését. Beérett a több száz napos munka, a rengeteg lobbi, a több száz kilométer utazás. Ilyenkor érzi az ember, hogy megérte a küzdelem, a sok stressz, lehet maradandót alkotni a községben azért, hogy jobban éljen egy kicsit annak minden lakója. Nem szükséges a politikai szín, a politikai hovatartozás, hanem kell egy-két elhívatott alkalmazott, kell egy önkormányzatot vezető tanács, amely a politikai csatározásoknál többre tartja a közösség fejlesztését. És kell egy itt született ember, aki kigyalogolja mindezt. Nem volt könnyű, de mikor volt könnyű székelyként élni, mikor adták ingyen a kenyeret? Valamikor a hadban álló felek a II. világháborúban a legmodernebb technikával próbálták lerohanni, szétzúzni egymás haderejét, a legszebb tanktól a repülőig minden volt, igaz nem is látott Gyergyó népe repülőt csak bombázáskor, de akkor is a kajla szomorú tehénnel szántották a földet itt Székelyföldön, és megtermelték a mindennapi betevőt. Nem volt híres a székely ember másról, csak konok kitartásáról, és ez mindig megsokszorozta erejét, erőt adott élni és alkotni. Kedves olvasóim, ebben a szakmában nem a nagy beszédek hozzák az eredményt, nem a nagy szlogenek, hanem a mindennapi munka. Sokat várt a közösség erre a beruházásra, és megérdemelte. Mi is nagyon sokat vártunk rá és az infrastruktúra fejlesztése után (csatorna, utak, víz, villany) jöhet a közösség építése, az erős civil szerveződések, egyesületek létrejötte révén megerősödik a közösségi összetartozás tudata. A civil szervezetek pedig kinevelik azt a vezető réteget, mely képes lesz újból felvenni a kesztyűt, és küzdeni a közösségért. Erős közösség vagyunk, csak okosan kell gazdálkodnunk az erőforrásainkkal, nem kimerítve azokat, hanem felhasználva napjaink és jövőnk építésére, fejlesztésére. Kedves olvasóim, megköszönöm négyéves türelmüket, hogy ezt a kis lapot, melyben a fiatalokból álló csapat megpróbálta beleírni minden lelki szépségét, ilyen szeretettel olvasták, lapozgatták. Küzdelmes volt minden hónapban megjelentetni, amatőrként úgy rakni mindig össze, hogy mindenki megtalálja a számára fontos információt. Szerencsére nagyon segítőkész és lelkes kis csapat verődött össze, akik ingyen, bérmentve havonta hozták cikkeiket, hogy Önök olvashassák. Jelen lapszám a es választási ciklusban az utolsó lesz, mert jönnek a választások, és a Barázda nem egy politikai lap. Sokkal több annál. Nem engedhetem, hogy bárki politikai célokra használja e lapot, mert nem e célra született. Így inkább most megállunk, és ha az emberek úgy döntenek, folytatjuk a júliusi lapszámmal, már egy megújult Kiadja: Gyergyóújfalu község Polgármesteri Hivatala Felel õs kiadó: Egyed József polgármester Szerkeszt õség címe: Gyergyóújfalu 212. szám Tel.: , , barazda@gyergyoujfalu.ro Nyomdai el õkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft. ROVATSZERKESZT ÕK: Önkormányzat Egyed József Civil fórum Lukács Róbert, Fodor Annamária Hitélet Gál Katalin, Fodor Annamária Múltidéz õ Elekes Dániel László, ifj. Sólyom István Mezõgazdaság Horváth Nina, Deák Csaba Sulivilág Gáll Katalin, Fodor Annamária Gyermeksarok Gál Katalin, Fodor Annamária Ép testben Horváth Nina, Czirják Kinga Tarkabarka Magazin Gál Katalin

3 V. évfolyam, 3. szám, március ÖNKORMÁNYZAT / 3 formában. Tudom, kevés, de itt megköszönném mindenkinek, aki valamit is tett, hogy ez a kis lap fennmaradjon, havonta megjelenjen. Külön köszönet a szerkesztőknek, íróknak és Önöknek kedves olvasóim, hogy megtiszteltek bizalmukkal és olvasgatták kis kiadványunkat. Ha bármilyen baki is előfordult a Barázda négyéves történetében, kérem elnézésüket, és ne feledjék kedves olvasóim, hogy nem egy hivatásos újságírókból álló csoport írt, hanem egy egyszerű, lelkes kis csapat. Nem lesz egyszerű év 2012, mert jön két választás, két alkalom, hogy az indulatok egymásnak feszüljenek, olyan módon, hogy néha családokat oszthatnak meg. Ezért kívánok Önöknek tisztánlátást ebben az esztendőben, és kérem, ne a lármázókra, vagy a nagyot mondókra bízzák a közösséget, hanem azokra, akiket képesnek tartanak négy éven keresztül dolgozni, minden önös érdek nélkül, a közösség felemelkedéséért. Beszámoló a mezõgazdasági iroda tevékenységérõl Rövid történeti áttekintéssel kezdenénk: a mostanig kiadott 4 földtörvény (kivéve az utolsót) nem tette lehetõvé az ingatlanok teljes mértékû visszaszolgáltatását, de mindenik érvényben hagyta az elõzõ törvény intézkedéseit, ami komoly nehézségeket okozott a birtokba helyezés folyamatában. A Mezõgazdasági Iroda munkaközössége Az elvárások is változtak az idők során. Amíg a 90-es években a felmérések voltak a fontosak, addig a 2000-es évek elején a tulajdonjogcímek vagy birtoklevelek (Titlu de proprietate) kiadása lett fontosabb az EU csatlakozás céljából. Ebben az időszakban aránylag gördülékenyen zajlott a birtokba helyezés. Ezután jöttek az új rendeletek (szabályok, intézkedések) a Minisztérium, Országos Kataszteri és Területrendezési Ügynökség (A.N.C.P.I.) és a megyei Kataszteri és Területrendezési Hivatal (O.C.P.I.) részéről. Ezek értelmében felül kell vizsgálni a már kiadott birtoklevelek törvényességét és még hátralevő tulajdonjogcímek kiadását. Ezt teljesen ellehetetlenítették, olyan értelemben, hogy visszatértünk a 70-es években készült kataszteri térképeken szereplő dűlők és parcellák szigorú betartásához, amelyek, természetesen, nem felelnek meg a mai valóságnak, mert ezeket még a kollektív (C.A.P.) időben kialakított utak, csatornák határolják. Ezenkívül, ami a legjobban megnehezíti a dolgunkat, és a tulajdonosok is nehezen értik meg, hogy ezeket a mesterségesen létrehozott dűlőket véglegesen le kell zárni vagyis teljesen felmérni, a tulajdonosok (a visszaigénylő vagy örökösök) nevét feltüntetni, és ezt a polgármesternek és a prefektusnak láttamoznia kell. Folytatás a 4. oldalon

4 4 / ÖNKORMÁNYZAT V. évfolyam, 3. szám, március Folytatás a 3. oldalról Az irodánk és a helyi földosztó bizottság több alkalommal is fordult a Megyei Kataszteri Hivatalhoz a birtokba helyezési folyamat megkönnyítése érdekében, de az aktuális törvényekre és rendeletekre hivatkoztak, tehát süket fülekre találtunk. Abban reménykedünk, hogy a folyamat megkönnyítése érdekében a kormányprogram ígéretéhez híven újabb, egyszerűsített intézkedéseket hoznak. Ami a belterületeket illeti, ha nem voltak visszaigényelve ben (és nagyrészt nem voltak) nem hagyja jóvá a Megyei Földosztó Bizottság, tehát a tulajdonosok nem kaphatnak tulajdonjogcímet (Titlu de proprietate) a belsőségükre. Ami még nagyon bonyolítja a dolgunkat az, hogy minden anyagot előzetesen be kell küldeni a Megyei Kataszteri Hivatalhoz, ahol technikailag és tulajdonjogilag (igazoló akták szempontjából) ellenőrzik, és hogyha jobbik estben, minden követelménynek megfelelnek, viszszaküldik Újfaluba a Helyi Földosztó Bizottsághoz, és ezután lehet felterjeszteni a Megyei Földosztó Bizottsághoz a jóváhagyás céljából. Vannak olyan márciusában beküldött anyagok (akták), amelyek elbírálására csak most (egy év elmúltával) került sor. Egy újabb Megyei Földosztó Bizottsági határozat értelmében az erdős (üzem-tervezett) területekre kiadott Tulajdonjogcímek módosítását már nem engedélyezik a Helyi Földosztó Bizottság kérésére csak bírósági per és jogerős bírósági (esetleg törvényszéki vagy táblabírósági) határozat alapján. Végezetül néhány statisztikai adattal is alátámasztjuk a fent leírtakat: 2010-ig közel 4000 tulajdonjogcímet sikerült kiadni, ehhez viszonyítva 2010 után mindössze 17-et. Jelen pillanatban a közterületek, pontosabban a mezei, erdei és községi utak telekkönyvezéséhez szükséges kataszteri dokumentációk összeállításával dolgozunk, ezenkívül belterületeket (télen) és külterületeket mé rünk, amikor az időjárás engedi. Amíg Tekerőpatakon és Kilyénfalván a tulajdonjogcímek vagy birtoklevelek (Titlu de proprietate) %-ban ki vannak adva, sajnos Újfaluban csak most közelítjük az 50 %-ot. Tájékoztatásképpen a főbb okokat sorolnánk fel. Erdõk: Felmérésük és birtokba helyezésük kb. 95%-ban megoldott, de határproblémák még vannak, mert a mérések kezdetekor nem álltak rendelkezésünkre azok a térképek, amelyek kb. 10 év után kerültek elő a csíkszeredai megyei irattárból. Ezenkívül, ami erdős területet más topográfusok mértek, abból legjobb esetben is csak egy kézi rajz és egy birtokba-helyezési jegyzőkönyv maradt meg. Szántóföldek: felmérve: 1460,80 ha (még kb. 10 ha van felméretlenül, ahol a birtokhatárok nem láthatóak, tehát tulajdonosok nélkül nem lehetett felmérni) belépési nyilatkozatok alapján: 1440,62 ha volt 1962-ben visszaigénylés (jóváhagyott melléklett szerint anexa 1): 1552,13 ha A területhiány lehetséges (feltételezett) okai: hamisan tanúztatott területek a 10 %-os csökkentés (a kollektív gazdaság idejében létrehozott utak, árkok, farmok miatt) be nem tartása ugyanazt a birtokot több helyen vagy többféle örökséget egy helyen, nehezen követhetően mérettek ki a tulajdonosok vagy örökösök mérési hibák (parcellázáskor): a parcellák kb. 80%-a 1-2 vagy több árral nagyobb, mint amennyi kell hogy legyen egyrészt a pontos (műszeres) felmérés hiánya, másrészt a gyengébb, formátlan, vizenyős vagy út melletti (elutalásra esélyes) parcellákra ráhagyott plusz területek miatt legnagyobb problémánk az AGROMEC területek, ahol 192 ha papíron szereplő szántóföld helyett a valóságban csak 58 ha van meg és sajnos nincs semmi adatunk (dokumentumunk, leltárunk), hogy mikor, hol és mennyi terület volt átadva a fent említett társaságnak. Kaszálók: Nem voltak parcellázva, mindenki visszaállt a régi helyére, emiatt és a tulajdonosok érdektelensége miatt a kaszálóknak csak kb. 20%-a van felmérve a kb ha-nak. csak azok voltak felmérve amelyeket kért a tulajdonos és egyeztetett a szomszédaival) A valós (felmért) kaszálók sokkal nagyobbak az 1962-es Gazdalajstromban szereplő (bevallott) és ennek alapján visszaigényelt területeknél. Ez azért okoz gondot a birtokba-helyezési jegyzőkönyvek kitöltésénél, mert a plusz területeket a szomszédok a Polgármesteri Hivatalnál irt nyilatkozata alapján a Megyei Földosztó Bizottság jóvá kell hagyja. Tehát végleges birtokba-helyezési jegyzőkönyvet csak felmért területekkel (helyszínrajz és digitális parcellázási terv csatolásával) lehet a Megyei Földosztó Bizottsághoz beküldeni a tulajdonjogcím kibocsátása céljából. Emiatt fontos a kaszálók felmérése, ami lehetséges tulajdonosonként (a szomszédok jelenlétében). Ez nem elég hatékony módszer, lehet rendszeresen (dűlőnként) a tulajdonosok részvételével amit a kábel tévé hirdetése segítségével próbálunk megoldani. Nagyon lényeges a tulajdonosok hozzájárulása a felmérés szempontjából, tehát ha ilyen jellegű felkérésről értesülnek (a kábeltévé által), kérjük, jelenjenek meg a meghatározott időpontban az adott dűlőben levő birtokuk beazonosítása érdekében. Ez lehetne az egyetlen lehetőség a továbblépésre, a birtoklevelek kiállítása folytatása érdekében.

5 V. évfolyam, 3. szám, március ÖNKORMÁNYZAT / 5 Szociális juttatások kritériumai Az új törvények értelmében, a szociális juttatások krité - riumai módosultak. Közöljük azon javakat, amik kizárják a szociális juttatások bármelyikét: lakhelyen kívüli más lakóterület 10 évnél fiatalabb személygépkocsi, motorbicikli, robogó haszongépjárművek, tehergépkocsi, utánfutó, hálókocsi, autóbusz, minibusz mezőgazdasági gépek: traktor, arató, cséplőgépek fafeldolgozó gépek: sorozatvágó, szalagfűrész, gájter műkincsek, értéktárgyak, nemesfémek 100 g fölött, nagy értékű kristály és porcelántárgyak, eladható gyűjtemények, valódi szőrmebunda; elektronikai készülékek: videokamera, másoló, zenegépek 3000 lej feletti bankbetét 20 árnál nagyobb belterület 1,5 ha-nál nagyobb külterület (1-3 tagú családok esetén) és 2 ha-nál nagyobb külterület (3-nál több tagú családok esetén) több mint 2 szarvasmarha több mint 1 ló több mint 3 disznó több mint 5 juh vagy kecske több mint 5 család méh több mint 10 nyúl több mint 25 szárnyas több mint azon személyek, akik eladásra termelnek Kizáró jellegű ok az is, hogyha a 2011-es évre a kérelmezőnek helyi adóhátraléka van. Gyermeknevelés Az adóhátralék a gyereknevelésre is vonatkozik.ami módosult az új törvény értelmében az, hogy ha az apának is megvan a jogosultsága a gyereknevelésre, akkor köteles egy hónapra elmenni gyermeknevelési szabadságra. Az anyának ezalatt felfüggesztik a gyermeknevelési juttatását. Abban az esetben, ha megszületik a második gyermek, és az első még nem töltötte be a 2 évet, akkor a második szülő is igényelheti a második gyermekre a gyermeknevelést, ha neki is megvan a jogosultsága erre a juttatásra. Minimális segélyezés A helyi önkormányzat a február 29- ei gyűlésén határozatot fogadott el a községben tevékenykedő cégek segítése érdekében, épület és terület adókedvezmény formájában. A minimális segélyezés azokat a cégeket illeti, amelyek legalább euró nagyságrendű beruházást eszközölnek a község területén, és legalább 2 új munkahelyet teremtenek. A segélyezés feltétele, hogy a cégnek ne legyen adóhátraléka a 2011-es évre. A határozat elérhető a község hivatalos honlapján: Bővebb információkért az érdeklődők forduljanak a Polgármesteri Hivatal Adó és Illetékek osztályához. Házasságkötés Az újonnan házasulandó fiatalok esetében a következő változások léptek érvénybe az új családjogi törvénykönyv értelmében: A férfi csak a 18-dik életévének betöltése után köthet házasságot. A nőnek a 16-dik életéve betöltése után engedélyezhető a házassága, ha orvosi és gyámhatósági engedélyt szerez be a lakhelyéhez tartozó törvényszék keretein belül működő gyámhatósági intézménytől. Ez engedély beszerzése beletelik 3-4 hónapba, ezért kérjük azokat a fiatal nőket akik még nem töltötték be a 18-dik életévüket és házasságkötési szándékuk van, jelentsék a Polgármesteri Hivatal Anyakönyvi osztályán 4 hónappal a házasságkötés előtt.

6 6 / CIVIL FÓRUM V. évfolyam, 3. szám, március 1848-ra emlékeztünk Idén is ünnepi szentmisével, mûsorral és koszorúzással emlékeztünk meg a 164 évvel ezelõtti magyar forra - dalom és szabadságharcról. Március 15-én reggel több ház oldalán vagy kapujában lengedezett némán magyar vagy a székely lobogó. Ilyenkor természetes, hogy a piros-fehér-zöld kokárdát tûzünk kabátunkra, hisz így emlékezünk és tisztelgünk a magyar forradalom és szabadságharc emléke elõtt. Czirják Kinga Látjátok ezt a háromszínű kokárdát itt a mellemen? Ez legyen a mai dicső nap jelvénye. Ezt viselje minden ember, ki a szabadság harcosa; ez különböztessen meg bennünket a rabszolgaság zsoldoshadától. E három szín képviseli a három szent szót: szabadság, egyenlőség, testvériség. Ezt tűzzük keblünkre mindanynyian, kikben magyar vér és szabad szellem lángol! így fogalmazott Jókai Mór 1848-ban. Szavak, melyek ma is időszerűek. A március 15-ei ünneplés a 11 órakor kezdődő szentmisével indult. Tankó Géza plébános úgy fogalmazott, hogy senkinek nincs nagyobb szeretete, mint annak, aki életét adja barátaiért, felebarátjáért és édesanyánkért, a Hazáért. Legyen áldott azon katonák, tisztek, harcosok és hősök emléke, kik a haza oltárán életüket feláldozták a függetlenségért, a szabadságért, az egyenlőségért és a testvériségért. Török Bálint hadvezér szavait idézve: Ha Magyarországon mindenki török lesz, én akkor is magyar maradok!, a plébános úr elmondta, hogy a XXI.századi embernek is ez az üzenet és tanítás, hogy itt Erdélyben is megmaradni magyarnak, és hogy minden magyarnak az a feladata, hogy harcoljon ebben a mai világban a népünkért, a nemzetért, a hazáért. A szentmise végén közösen elénekeltük a Kossuth Lajos azt üzente című katonadalt, majd a helyi iskola diákjainak énekekből és versekből összeállított műsora járult hozzá e nemzeti ünnep méltó megemlékezéséhez. A műsor keretében elhangzott Petőfi Sándor számos költeménye, mint a Nemzeti dal, a Föltámadott a tenger, A márciusi ifjak,15-dik március, Szörnyű idő, Kányádi Sándor Nyergestető című verse, valamint Korpos Szabolcs vezénylésével az iskola kórusa sok szép magyar katonadallal ajándékozott meg bennünket. Az ünnepi műsort követően a Hősök Emlékművénél köszöntötte Újfalu polgármestere, Egyed József az ünneplő közönséget. Mint ahogy beszédében is utalt rá, a nép 1848 tavaszán sorsot választott magának. Nem kért az elnyomásból, abból, hogy másodrendű polgár legyen a hazájában, ki akarták söpörni a félév - ezredes megaláztatást. Ma is ez a dolgunk, az öntudatra ébredés,a nemzeti identitás tudata, hogy újra kezünkbe vegyük sorsunkat. Március 15-én emlékezünk a múltra, bátor hőseinkre, de ugyanakkor kitekintünk a jövőre is, a jövő hőseire, akik új, erős, gazdag nemzetet építenek fogalmazta meg Egyed József polgármester. Elekes Köllő Tibor beszédében utalt a fekete márciusra, amit nem szabad elfelejtenünk, és arra, hogy immár 23-dik éve ünnepelhetjük szabadon e nemzeti ünnepet,a magyar nép szabadság utáni vágyának ünnepét. Minden jelenlevőnek kívánt békét, szabadságot és egyetértést. Az ünnepi beszédeket követően koszorút helyeztek el az Önkormányzat részéről Egyed József polgármester és Mihálydeák Ervin alpolgármester, a helyi politikai pártok részéről Elekes Köllő Tibor és Elekes Márta, valamint Kovács Imre és Elekes József. Az emelkedett ünnepi hangulatot a Molnár Antal Fúvószenekar biztosította. A megemlékezés a magyar és székely himnusz eléneklésével zárult, melyet a Fúvószenekar kísért. A márciusi ifjaknak, a 164 évvel ezelőtti eseményeknek mindmáig

7 V. évfolyam, 3. szám, március CIVIL FÓRUM / 7 érvényes üzenete van tehát mindanynyiunk részére: az összefogásra, az együtt gondolkodásra és az előre haladásra buzdítják a világ bármelyik részén élő magyarokat. Számunkra, erdélyi magyarok számára ez az üzenet még aktuálisabb és nagyobb horderejű, hisz kisebbségi létünk megkívánja, és egyben kötelez arra, hogy a közösségünk megmaradása, egy megélhető jövő érdekében cselekedjünk. E 48-as forradalom szellemiségének jegyében ünnepeltük együtt e jeles eseményt, félretéve hétköznapi nézeteltéréseinket, politikai hovatartozásunkat, közösen emlékezvén nemzetünk nagyjaira. Bolondos Vakáció Ez volt a címe a tekerõ - pataki Önkéntes Tûzoltók Színjátszó csoportja farsangzáró elõadásának. A Szekernyés László által írt két felvonásos vígjáték a közelmúltban történik, amikor a külföldi vendéget még tisztelték és a Trabant még autó volt. Fodor Annamária Gál Sándor tűzoltóparancsnok köszöntötte a jelenlevőket, majd Miklós Károly súgó és rendező bemutatta a szereplőket. Íme a szereposztás: Az Apa, másképpen, Jenő: Blénessi Levente Az Anya, másképpen Amália: Molnár Hajnal Lányuk, Ágnes: Kozma Angella Nagynénje, másképpen, Jolán - tha: Kémenes Gyöngyi Jack, aki nem kutya, hanem unokaöccs: Fodor Emil Péter, aki nem huligán, hanem jogász: Molnár Levente Sárika, aki Péternek a húga: Kovács Emőke Súgó és rendező: Miklós Károly Az előadást követően reggelig tartó bál volt, a zenét Sajgó Árpád és zenekara szolgáltatta. Páratlan jótékonysági és emlékelőadásra került sor a bál után egy héttel. Kelemen Kovács Gyöngyi emlékére adták elő a színdarabot, aki közel 10 évet szerepelt a színjátszó csoporttal. A bevételt gyermekeinek adományozták. Isten fizesse mindenkinek a támogatást!

8 8 / CIVIL FÓRUM V. évfolyam, 3. szám, március Hagyományunk megõrzése Az idén 5-dik alkalommal újra megrendezésre került a,,farsangtemetés mint elõadás és 4-dik alaklom - mal a községünk utcáin való felvonulás. Örö münk - re idén még nagyobb csa - pat került össze, mint ta - valy és újra megpróbáltuk kicsalogatni a falustársa - kat a kapuk elé, amit mi tánccal és vidámsággal viszonoztunk. Deák László Mindenhol kedvesen fogadtak és sok finomsággal megkínáltak, amit nagyon szépen köszönünk. A délutánig kinyúló felvonulást követte az esti előadás, vidámság és bál. Az előadást Simon Attila köszöntője nyitotta meg, amit vidám jelenetek követtek: Dávid Szilvia és Lukács Izabella előadták a Kiültek a vén asszonyok a padra című jelenetet, ezt követte Az okmány iroda című jelenet, amit György Kovács Bernadett, Elekes K. Szilamér, Deák László adtak elő. A Főtt borsó humor-t Köllő Gábor, Sólyom Zsolt, Simon Tamás, Ferenczi Szabolcs, és Oláh Dániel adtak elő. Természetesen a tánc sem hiányzott, a táncegyüttes közepes csoportja mezőségi táncokat adott elő, a nagycsoport felcsíki táncokat, és zsukás verbunkot adott elő. Utólag következett a Dobai virrasztása, temetése, égetése, amit egy kis farsangi fánkkal és jó, köményes pálinkával nyomtattunk el. Ez hogy mind lerázódjon következett a farsangi bál, ahol a talpalávalót a Nosztalgia duó húzta. Reméljük, hogy aki el tudott jönni, az jól érezte magát, mert mi így szeretnénk

9 V. évfolyam, 3. szám, március CIVIL FÓRUM / 9 ápolni a népi hagyományt. A hagyományról áttérve másik tevékenységünkre megemlíteném, hogy az idén többféle pályázat került meghirdetésre, ami a népviselet, vagyis székely ruhák megvásárlásáról szól. Ezt kihasználva mi is tettünk le pályázatokat, igaz, az elbírálás még hátra van, de reménykedünk, hogy sikerülni fog, és segítségünkre lesz még sok székely ruha megvásárlásában, és segít, hogy folytatni lehessen a tánc és a népzene ápolását. Vendégszereplés Budakeszin Február 5 re meghívást kapott a Katorzsa néptánc csoport a Budakeszin megrendezett hagyományos Farsangi bálra. A Budakeszi székelykör, amit Bege Attila vezet, már évek óta megszervezi a Farsangi mulatságot. Erre az eseményre 12-en mentünk el a Nosztalgia duó zenekar kíséretében, ahol nagyon nagy szeretettel fogadtak. A csoportunk a Farsangtemetés hagyományát adta elő, ízelítőként a helybéli székely táncainkból mutattunk be, majd egy jó ropogós Vajdaszentiványi táncot. A reggelig tartó bálban nagyon jól éreztük magunkat, hazainduláskor mindenki kapott egy kis ajándékot, és nagyon sok szép élménnyel tértünk haza. Március 15 Kilyénfalván Gál Katalin Kilyénfalván is megemlékeztek az 1848-as magyar szabadságharc kitörésérõl. Az esti szentmise után került sor a bensõséges hangulatú, családias ünneplésre. A Kilyénfalvi Önkéntes Tûzoltók Testülete sorfallal tisztelgett a magyar nemzet hõseinek emléke elõtt. Beszédet mondott Fejér Lajos plébános és Salamon Árpád önkormányzati képviselõ. Az ünnepet Borka Ágota, Szász Anett és Gyulai Zsanett szavalata tette emlékezetesebbé. A Kolumbán Csilla által vezetett kórus alkalomhoz illõ dalokat énekelt és furulyán játszott. Közremûködött a gyergyóújfalvi Molnár Antal fúvószenekar. Végezetül az ünneplõk koszorút helyeztek el a hõsök emlékmûvénél.

10 10 / CIVIL FÓRUM V. évfolyam, 3. szám, március Március 15 Tekerõpatakon A népviseletbe öltözött tanulók, valamint a nem zeti színû zászlók jelezték, hogy Március 15-e van. Az ünnep Szentmisével kez dõdött, majd Gyulai Arthur ünnepi beszéde követke zett: Fodor Annamária Tisztelt ünneplő közönség! Tisztelt Falutársak! Ma, március 15-én ünnepre gyűltünk össze, ünnepelni a magyar szabadságharc kitörésének 164. évfordulóját. Ma, március idusán minden magyar velünk együtt ünnepel. Bárhol is él a nagyvilágban, a magyart ma büszkeség tölti el. Büszkeség, mert jó magyarnak lenni. Büszkéknek kell lennünk az őseinkre, a hőseinkre, akik életüket feláldozva felvállalták a szabadság eszméjét, és bátran, egymásnak vállat vetve csatarendbe vonultak, hogy megteremtsék a szabadságot, ha nem is a maguk, de fiaik, lányaik, unokáik számára. 164 évvel ezelőtt összefogásra került sor, összefogásra, mely még jobban összekovácsolta a magyar nemzetet. Összefogásra, ami megmozgatta az egész Kárpát medencét. Mindez egy csapatnyi márciusi ifjú kezdeményezésére. Összefogásm melyről mi is példát vehetünk. Nem szabad hagyjuk, hogy a széthúzásm a megosztottság ékként szétszakítson bennünket. Petőfi szavaival élve: Ha a magyar is elhagyja a magyart Nem lesz akkor olyan, aki vele tart Úgy eltűnünk, mint égről a csillag Ha a sötét felhők reá borulnak. Tisztelt ünneplő Közösség! Lélekben csatlakozzunk mi is minden ünneplő magyarhoz. Példát véve a márciusi ifjakról, fogjunk össze, öljük ki szívünkből a széthúzás csíráit, és egyként álljunk a kihívások elé! Hiszen ma is háborúban küzdünk, nem karddal, nem ágyúval, hanem szavakkal. Kívánok minden ünneplőnek egy boldog március 15-ét! Ezt követően az iskolások műsora következett. A verses-zenés összeállítást Kolumbán Csilla és Szász László tanárok tanították be. Ezután kivonultunk az emlékműhöz, ahol a tanulók műsora folytatódott, majd elhangzott a Magyar Himnusz, ezután következett az egy perces tisztelgés a hősök emlékére. Koszorúzás történt, majd a tűzoltó alakulat tisztelgése. Az emlékműáldás, majd a Székely Himnusz eléneklése zárta az ünnepet.

11 V. évfolyam, 3. szám, március CIVIL FÓRUM / 11 Nõnapra A nõnap a nõk iránti tisztelet és megbecsülés kifeje zé - sének napja, amelyet 1917 óta minden év március 8-án tartanak. A nemzetközi nõnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. Ez a nap a nõk évszázados küzdel - mét eleveníti fel, ugyanis különbözõ munkásmozgalmak során egyenlõ jogokat, munkavállalási lehetõségeket harcoltak ki a nõk maguknak. Páll Emília Anők annak ellenére, hogy évszázadokon keresztül harcoltak jogaikért, meg tudtak maradni szerető társnak, gondoskodó anyának, a test és a lélek ápolóinak, akiknek mindig van egy kedves szavuk, akik együtt érzőek, megértők a bajban. Ennek kapcsán mára a nők napja már kissé elvesztette az eredeti munkásmozgalmi hangulatát, helyette a virágajándékozás dominál, amellyel igyekeznek hálájukat kifejezni a férfiak. Március 6-án a gyergyóújfalvi időscsoport ennek a napnak a megünneplése céljából szervezett összejövetelt a Fenyőliget Panzióban du. 2 órától. Ez alkalomból 28 idős jött el, együtt ünnepelni e jellegzetes nap alakalmából. Az összejövetelen, a közösségünk jelenlevő idős hölgyeit személyesen köszöntötte Egyed József polgármester úr. Köszöntő beszédében mély tiszteletét fejezte ki az idős hölgyek iránt, valamit virággal és csokoládéval kedveskedett az ünnepelteknek. Az idősek hálásak voltak a polgármester, megtisztelő köszöntéséért, amit a nyugdíjas dalok eléneklésével, nótázással próbáltak kifejezni. Az éneklés során nagyon hamar feloldódott a hangulat és hamarosan vicc párbaj fokozta a további jókedvet. Nőnapi összejövetelünk du. 6 órakor ért véget. Az idősek elégedetten, nem győzve hálájukat kifejezni ezért a kellemes délutánért, valamint a jókedvtől felpezsdülve indultak haza. Ezúton szeretnék közösségünk minden kedves hölgyének nők napja alkalmából boldog nőnapot kívánni az idősek csoportja nevében is, és kívánjuk mindenkinek, hogy nagyon soká éljen, mert ugyanis... Negyven felett Negyven fölött szép igazán a nő, Akkor már kiül a belső, Meghozza gyümölcsét az élet, Meglátszik, ki a finom érett. Sokuk arcán mennyei szépség ül, Nőiségük kiteljesül, Az értő szem őket nézi, Ki szerencsés, karjukban végzi. Isten éltessen sokáig mindenkit!

12 12 / CIVIL FÓRUM V. évfolyam, 3. szám, március Téli tábor Máréfalván, avagy máréfalvi cserkészlakodalom A gyergyóújfalvi Márton Áron cserkészcsapat kilenc tagja Ferenczi Lilla, Gábor Erika, Simon Biborka, Gál Viola, Király Krisztina, Ferenczi Bernadette, Lázár Júlia, Oláh Dániel, Mihály deák Zsolt és a csapatve zetõ Elekes Zsuzsanna részt vett az Udvarhely körzet által szervezett téli táborban Máréfalván, aminek a keretmeséje a székely lakodalom volt. Ferenczi Bernadette, Lázár Júlia Péntek délután, amikor megérkeztünk, elfoglaltuk a szálláshelyünket, majd következett a megnyitó. Mialatt a csapat két tagja segített a lakodalmi előkészületekben-tyúkot vágni és megpucolni a többiek közösen játszottak, nagyon sok új játékot tanultunk.vacsora után készültünk a tábortűzhöz, be kellett mutatnunk a csapatunkat, és vendéghívó verset kellett elmondanunk. Az est további része vidám énekléssel és játékkal telt. Szombaton a reggeli program után gyalogtúrára indultunk, a Kőlikakhoz. A monda szerint ide menekültek a Máréfalviak a tatárok elől, a tatárok ki

13 V. évfolyam, 3. szám, március CIVIL FÓRUM / 13 akarták éheztetni, de ők túljártak az eszükön, fűrészporból sütöttek kenyeret és kürtöskalácsot s egy botra tűzve kimutatták a tatároknak, hogy lássák mennyi élelmük van. Visszafelé jövet a focipályán hóembereket építettünk, jól eláztunk, de jól éreztük magunkat. Visszaérve a szállásunkra megszárítkoztunk, és következett a "lakodalom". Először elbúcsúzott a vőlegény, utána következett a leánykérés, a menyaszszony kiadása, majd elbúcsúzott a menyasszony, még az utat is elkötötték, mint egy igazi lakodalomban. A mulatságban nagyon jól éreztük magunkat, finom lakodalmas ételeket ettünk például az általunk koppasztott tyúkokból főtt húslevest és sokat táncoltunk. Sikerült ellopnunk a menyasszonyi csokrot, aminek a kiváltásánál sokat nevettünk. Vacsorára finom máréfalvi lepényt ettünk, amit kemencében sütnek, és ami mindenkinek nagyon ízlett. A sok mulatás után kezdődött a tábortűz, ahol minden csapat egy kiváltást kellett bemutasson. A tábortűznél sokat daloltunk és játszottunk. Vasárnap reggel elmentünk szentmisére, majd nekifogtunk csomagolni, kitakarítani a szobánkat, elbúcsúztunk az új ismerőseinktől és indultunk haza. Hazafelé bementünk Székelyudvarhelyre, meglátogattuk Béla papbácsit a papi otthonban, és egy kis rögtönzött előadást is tartottunk, hogy mi minden újat tanultunk. Köszönjük az udvarhelyieknek a meghívást, nagyon jól éreztük magunkat. Zúg Március Én szemfedõlapod lerántom: / kelj föl és járj, Petõfi Sándor! / Zúg Március, záporos fény ver, suhog a zászlós tûz a vérben. (Utassy József: Zúg március) Balla Júlia, Gábor Erika, Ferenczi Lilla, Márton Áron cserkészcsapat Csapatunk kapott egy meghívást a ditrói Lovag Takó János cserkészcsapattól a,,zúg Március" történelmi vetélkedőre, aminek témája az es szabadságharc. Ezt a versenyt hatodik alkalommal szervezik meg a ditrói cserkészek, és csapatunk minden évben képviseltette magát. Kiválasztottunk négy cserkészt, akik részt vehettek az eseményen (Ferenczi Lilla, Gábor Erika, Elekes Karola, Balla Júlia). Az idei verseny középpontjában az irodalom volt, a forradalomhoz kapcsolódó versekből és elbeszélésekből kellett felkészülnünk. Reggel 9 órakor indultunk el a Puskás Tivadar iskolába, ahol nagyon vendégszerető emberekkel találkoztunk, kínáltak minket sok finomsággal. Nagyon izgatottak voltunk, mikor a verseny elkezdődött, de ezt az érzést hamarosan már a versenyszellem váltotta fel. Nagyon sok érdekes feladatunk volt, mint például a bemutatkozó vers megírása megadott szavak felhasználásával, vagy az összekuszált verssorok sorrendbe helyezése, vagy tudásunkra alapozva licitálhattunk a Kossuth bankókkal. Végül a sok felkészülésnek meg is lett az eredménye, mert mi nyertük meg az első helyet, kaptunk okleveleket és könyvjutalmat is. Az eredményhirdetés után elvittek minket egy kis túrára: megnéztük a cserkészek kiállítását, a foglalkozástermet, és megmutatták nekünk a templomot is. Ezután még lehetett számháborúzni is. Hazafelé Alfalu határában megálltunk egy kis őzike lesre, de nem sikerült túl közel férkőzni hozzájuk. Az utazás többi része csendesen telt. Mi nagyon örültünk, hogy részt vehettünk a versenyen, és reméljük, hogy jövőre is elhívnak majd minket.

14 14 / HITÉLET V. évfolyam, 3. szám, március Kilyénfalvi és tekerõpataki zarándokok Rómában Nagyon kevés embernek adatik meg a lehetõség közös - ségünkbõl, hogy bebarangolhassa Rómát szakszerû ide - gen vezetéssel, és még kevesebbnek, hogy pápai áldás - ban legyen része, hallhassa a szentatya magyarul hozzá intézett szavait. Nos, néhány embernek megadatott. Az alábbiakban a római zarándokút összefoglalóját olvashatják Varga Gabriella tollából. (Gál Katalin) Róma: Jakab Antal püspök nyomdokain jártunk február 13-án 43 fős zarándokcsoport Rómában emlékezett meg dr. Jakab Antal püspökké szentelésének 40. évfordulójáról. Lent a bánya mélyén ki hihette volna: / Isten tervében még ott rejtő - zik Róma írja Ha Isten meghívott című versében Baricz Lajos marosszentgyörgyi papköltő. S noha akkor már három egyetemi tanulmányi év és az egyházjogi doktorátus megszerzésének emléke fűzte az Örök Városhoz, a tizenhárom börtönév alatt Jakab Antal, de bárki más is valóban aligha gondolt arra, hogy a sokat szenvedett lelkipásztort Isten szolgája, Márton Áron püspök az utódlása felé vezető útra irányítja majd. Pedig ez történt: Erdély nagy püspökének határozott kívánságára VI. Pál pápa utódlási joggal dr. Jakab Antalt nevezte ki gyulafehérvári segédpüspöknek. A kinevezést a Szentszék december 23-án írta alá, majd nem sokkal azután, február 13-án a Szent Péter-bazilikában VI. Pál pápa dr. Jakab Antalt püspökké szentelte. A figyelemnek közös múltunk és jelenünk értékeire való ráirányításán munkálkodó Jakab Antal Keresztény Kör tagsága úgy találta: a püspökszentelés kerek évfordulója jó alkalmat ad arra, hogy mindazokat a helyszíneket, ahol Jakab Antal püspökké lett, a maguk eredeti valójában is megtekintsük, és a kerek évfordulóval való egyezőség jegyében 40 év, 40 ember Jakab Antal püspök nyomdokain Rómában jelmondattal dr. Jakab Antal püspökké szentelésének 40. évfordulója (2012. február 13.) alkalmából a Kör tagjai és szimpatizánsai számára 40 fős római zarándoklatot hirdetett meg. A felhívásban megfogalmaztuk, hogy a jelentkezéseknél előnyt élveznek a Jakab Antal Keresztény Kör rendes tagjai; azok, akik éle - tükben először jutnak el Rómába, és ezen út nélkül nem valószínű, hogy máskor eljutnának; valamint papi személyek, akik ennek a nagy létszámú csoportnak szervezésben, tolmácsolásban és idegenvezetésben de legfőképpen lelkivezetésben a segítségére lehetnek, ám senkinek a jelentkezését nem utasítottuk vissza, így végül 43 személy vett részt a zarándoklaton. A 43 fõs csoportból: 26 fő először járt az Örök Városban; 23 fő érkezett Erdélyből, 17 fő Magyarországról, 2 fő Ausztriából és 1 fő Németországból (de szinte valamennyien erdélyi gyökerűek); 5 olyan személy is volt közöttünk, akik 40 évvel ezelőtt is jelen voltak a püspökszentelésen; a csoport 36 tagja Jakab püspök rokonságából és szülőfalujából (Kilyénfalva) került ki és 7 személy volt az, aki nem Jakab-rokon és nem is szülőfalubeli; 38 felnőtt mellett 5 gyerek is jelen volt; 39 világi mellett 4-en voltak papi személyek: Bajkó Zoltán plébános, Pálmonostora (Magyarország); Pál László kanonok, a kismartoni egyházmegye püspöki vikáriusa (Ausztria); dr. Tempfli Imre teológus, történész Stuttgartból (Németország) és dr. Vencser László, az idegen nyelvű pasztoráció országos igazgatója szintén Ausztriából. Szálláshelyünk is a negyven évvel ezelõtti volt Az emlékút szervezésekor fontos szempont volt számunkra, hogy csoportunkat ugyanott szállásoljuk el, ahol negyven évvel korábban is megszálltak a püspökszentelésre Erdélyből érkezett vendégek: a Via Francesco Tamagno 38. szám alatti Villa Mater Redemptoris Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek zarándokházában. A ház irányítását ellátó Kinga nővér és az operatív teendőket hallatlanul biztos kézzel tartó és rendkívüli hozzáértéssel bonyolító Teodóra nővér mindent megtettek azért, hogy csoportunk jól érezze magát náluk. Ez így is volt; az apró ajándékok, az Ó én édes jó Istenem eléneklése számukra és a nyilvános köszönetmondás szavai vajmi kevesek voltak ahhoz, hogy kellően kifejezzék kedvességükért, jóságukért érzett hálánkat. Ráhangolódás Rómára A zarándoklat hivatalos programja február 12-én, vasárnap reggel kezdődött. Ezen a napon velünk tartott és a városnézésben a segítségünkre volt a kézdivásárhelyi születésű Ft. Msgr. Dr. Kovács Gergely pápai káplán, a Kultúra Pápai Tanácsának iroda-

15 V. évfolyam, 3. szám, március HITÉLET / 15 vezetője. Vele délelőtt 10 órakor találkoztunk a Piazza di Spagna-n (a Spanyol lépcsőnél), annak megtekintése után pedig elsétáltunk a Fontana di Trevi-hez (Trevi kúthoz), majd röviden megnéztük az attól pár percnyire lévő Pápai Gergely Egyetemet, ahol Vencser László zarándoktársunk tanult. Ebéd után elidőztünk kissé a Piazza Navona forgatagában, majd megcsodáltuk a Pantheont és környékét. Onnan a Santa Maria dell Anima Pápai Papi Kollégium felé igyekeztünk. A Santa Maria dell Anima Pápai Papi Kollégiumot 1859-ben a Német- Római Szent Birodalom országaiból származó diákok részére alapították. Mivel nemcsak német és osztrák, hanem más közép és kelet-európai fiatal papokat is befogad, ezért a nemzetközi kapcsolatok szempontjából az egyház életében fontos szerepet játszik. Jakab Antal 1939 őszén, 30 évesen kezdte meg tanulmányait a Pápai Lateráni Egyetem jogi karán éppen abban az esztendőben, amikor Európában kitört a második világháború. Egyetemi tanulmányai első évében, ben román állampolgárként a Santa Maria dell Anima Pápai Papi Kollégiumban lakott. Mivel a kollégium dr. Tempfli Imre zarándoktársunknak is lakóhelyéül szolgált római tanulmányai idején, ezért zarándokutunk alkalmával az Animában Tempfli Imre a házigazdánk volt és az ünnepi szentmisét is ő mutatta be. Szentbeszédében arról elmélkedett, hogy a hitben mások hordoznak bennünket, és nekünk is hordoznunk kell másokat. Kiemelte: Jakab Antal is hordozta a hitben né pét türelemmel, szeretettel, egészen a sírig. A szentmisén (miként később a Szent Péter és a Falakon kívüli Szent Pálbazilikában ünnepelt szentmiséinken is) csoportunk három fiúgyermek tagja ministrált, a szentleckék és a hívek közös könyörgésének felolvasásával pedig zarándokcsoportunk további tagjai is bekapcsolódtak a liturgiába. Szentmise után a kollégium rektora, Franz Xaver Brandmayr pápai káplán a templom impozáns sekrestyéjében igen szívélyes szavakkal (amelyeket Vencser László fordított) ismertette velünk a látottakat és az általa vezetett intézményt. Onnan már szürkületkor elindultunk az Angyalvár felé, illetve a Szent Péter térre, hogy első gyönyörködésünk a Szent Péter-bazilikában az esti kivilágításban történhessék. Jubileumi évforduló negyven évvel a püspökszentelés után február 13-án, hétfőn reggel 8 órakor a szentelés helyszínén, a Szent Péter-bazilikában (ezúttal a Magyarok Nagyasszonya-kápolnában) ünnepi szentmisén emlékeztünk meg dr. Jakab Antal püspökké szentelésének 40. évfordulójáról. A szentmise főcelebránsa Ft. Dr. Németh László pápai prelátus, a római Szent István Alapítvány elnöke, olaszországi magyar főlelkész volt. A szentbeszédet dr. Kovács Gergely mondta. Mint fogalmazott: Jakab Antal életútja nemcsak megyéspüspökként volt nehéz: római tanulmányainak évei a második világháború idejére estek, papi szolgálatát a kommunista egyházüldözés igyekezett béklyóba verni. Viszont a nehézségek, a nélkülözés, a szenvedés nem törték meg életkedvét, nem fosztották meg az Istenbe vetett szilárd bizakodástól. Életpéldájából ma is mindannyian bátorságot meríthetünk (gazdasági krízis van ugyan, de hála Istennek háború nem sújt bennünket). Szinte mottóul tűzhetjük ki a biztatást, melyet édesapjának július 5-én, innen Rómából írt levelében így fogalmazott meg:»reménykedéssel kell a jövőbe nézni. Minden jót megtenni, amihez az Isten erőt adott. Egymás kedvét pótolni kell jósággal mindennap.«a Szent Péter-bazilika megtekintése után ezen a napon felkerestünk minden olyan helyszínt/intézményt, amelyhez Jakab püspök személye valamilyen módon kapcsolódik. A Tiberis partján elsétáltunk a Via Giulia 1. szám alatt lévő Római Magyar Akadémiára / Pápai Magyar Egyházi Intézetbe. A római Pápai Magyar Egyházi Intézetet július 16-án alapította XII. Piusz pápa, azzal a céllal, hogy otthont adjon a magyarországi egyházmegyékből magasabb egyházi tanulmányokra Rómába küldött fiatal papoknak.jakab Antal római tanulmányai idejének második felében, között immár mint magyar állampolgár a Pápai Magyar Intézet (akkor így hívták) bentlakója volt. Folytatás a 16. oldalon

16 16 / HITÉLET V. évfolyam, 3. szám, március Folytatás a 15. oldalról Zarándokutunk során az intézetben Ft. Dr. Tóth Tamás rektor fogadott bennünket, és mindenekelőtt a kápolnába vezetett, ahol kedves beszédet intézett hozzánk, ezt követően pedig mi az intézet növendékeiért és dolgozóiért imádkoztunk közösen. A találkozáson jelen volt és tájékoztatásunkba is bekapcsolódott Jakabffy Éva nyugalmazott római idegenvezető is, aki negyven évvel ezelőtt a püspökszentelésre érkezett erdélyieknek is a vendégvezetője volt. A kápolnában töltött időt közös énekléssel zártuk. Házigazdánk onnan a Szalonba vezetett bennünket, ahol szíves vendéglátás mellett bemutatta nekünk azokat a korabeli iratokat, amelyek a diák Jakab Antal eredeti kézbejegyzéseit őrzik. A Pápai Magyar Egyházi Intézettől és Jakabffy Évától déli 12 órakor egy közös csoportkép készítése után búcsúztunk el. A Pápai Magyar Egyházi Intézetből utunk a Pápai Lateráni Egyetemre vezetett, ahol Jakab püspök a tanulmányait folytatta és ahol egyházjogi doktori diplomáját megszerezte. Emlékezetes: Jakab Antal annak a tudományos fokozatnak a megszerzésére, amely négy évet igényelt volna, három évet kapott. Három évet kap. Amit ez alatt elér, azzal tér vissza! e szavakkal bocsátotta őt útjára Márton Áron. Jakab Antal munkáját nehezítette a háború és az élelemhiány, de a nehézségek ellenére jókedvvel és nagy lendülettel tanult. Az erdélyi egyház hierarchiája a fejedelemség idején ( ) című doktori disszertációját július 13-án védte meg, Magna cum Laude minősítéssel. Az egyetem rövid megtekintése, ebédelés és fényképezés után az egyetem udvarán a Jakab Antal életéről szóló könyvből felolvastuk az ide vonatkozó részeket. A Lateráni Egyetemen való eltűnődéseinket a Lateráni bazilika megtekintése követte, majd egy újabb életre szóló élménynek lehettünk részesei: a Szent Lépcsőhöz való megérkezésünk pillanatában csoportunk nagy része teljesen természetes módon indult el azonnal térden fölfelé a 28 lépcsőfokon, amelyen a hagyomány szerint a halálra ítélt Jézus többször is felment Poncius Pilátus jeruzsálemi palotájába, miközben vérét hullatta rá. Az Ilona (Heléna) császárnő által Rómába hozatott lépcsőket a XVIII. században diófaburkolattal látták el, hogy a hívek ereklyegyűjtő faragcsálásától megkíméljék. Vezeklésből máig térden haladnak fel a 28 lépcsőfokon, miközben búcsúval járó imádságaikat végzik. Így tettünk mi is, és a lépcsőfokok végén a Kálvára-kápolnában a híres Jézus-arckép (Archepita) előtt is elmondtunk egy imát. Alig tudtunk az élmény hatása alól kikerülni (valójában nem is tudtunk), de várt ránk zarándokutunk következő állomása: a Maria Maggiore-bazilika. A Szűz Mária tiszteletére emelt valamennyi római templom közül a legnagyobb és legragyogóbbhoz (Róma legmagasabb, 75 méteres középkori tornyával is ez a bazilika rendelkezik) mintegy félórás séta után érkeztünk el. Áhítattal szemléltük az újabb csodát, s benne a betlehemi jászol aranyból, ezüstből és kristályból készült szelencében őrzött darabjait. A jubileumi évforduló napján utolsó programpontunk a Pápai Német Magyar Kollégium (Pontificium Collegium Germanicum et Hungarium) felkeresése volt, ahol a püspökszentelés alkalmával Jakab püspök lakott és ahol az ünnepi ebédet is tartották. Zarándokutunk alkalmával a növendékek éppen vizsgaidőszakban voltak, így csak néhányukkal tudtunk találkozni. Miután az épület tetején (felső teraszán), ugyanott, ahol 40 évvel ezelőtt is csoportkép készült, elkészítettük a magunk csoportképeit is, Kasza László tisztelendő, egyetemi hallgató a magyar diákok rekreációs szobájába vezetett minket, ahol röviden beszélt hozzánk. Kedves szavait itt is az Ó én édes jó Istenem eléneklésével köszöntük meg, majd közös imádkozásunkat, éneklésünket az intézet már-már szinte templom nagyságú kápolnájában folytattuk. Vencser László, a kollégium egykori diákja emlékezetéből az ebédlő és a hatalmas rendezvény (színház-) terem egyre újabb és újabbak emlékeket hozott elő. Az antik Róma sem maradt ki február 14-én, kedden minden olyan látnivalót megnéztünk, amit egy Rómába érkező zarándoknak látnia kell, ám mindenekelőtt szentmisét ünnepeltünk a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikában. Ezen a napon, Szent Ciril és Metód ünnepén sikeres utolsó vizsgájának kora reggeli letétele után velünk tartott Kasza László is. A szentmise főcelebránsa Bajkó Zol-

17 V. évfolyam, 3. szám, március HITÉLET / 17 tán volt, a szentbeszédet Pál László mondta. Gondolatait a meghívás, kiválasztás és az apostoli küldetés fogalmak köré fűzte. Többek között ezeket fogalmazta meg: Isten ma is ugyanúgy hív és küld embereket, mint a mai nap szentjeit, Cirillt és Metódot vagy Szent Pál apostolt. Ma is időszerű az, amit az evangéliumban hallottunk:»az aratnivaló sok, a munkás pedig kevés«. Az egyház előtt ma is hatalmas munka áll. Ma is kell hogy kérjük az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat aratásába. Ezt a hívószót hallotta meg és fogadta el Jakab Antal püspök. Ő vállalta a hivatást és teljesítette a küldetését Isten egyházában. Hozzátette: Jakab Antal püspök nyomdokain jártunk itt Rómában az elmúlt napokban, ahol szebbnél szebb élményekben volt részünk, ahol lelkileg feltöltődtünk. Ne felejtsük el, nem a befejezéshez érkeztünk, hanem küldetésünk elején járunk. Mi mindannyian, akik az apostoli egyház tagjai vagyunk, apostoli küldetéssel rendelkezünk. Minden istenhivő ember feladata és kötelessége hirdetni az evangéliumot, hitvalló életet élni, Istenről beszélni. Ezért kérlek, ne fáradjatok bele róla, a titokzatos, de állandóan jelen lévő Istenről beszélni, ott, ahol éltek és dolgoztok! Legyetek a béke és a szeretet képviselői és hirdetői a sokszor békétlen és szeretetre éhes világban! Szent Pál apostoltól pedig tanuljuk meg azt, amit egy szép imádság így fogalmaz meg :»Múltamat irgalmasságodba, jelenemet szeretetedbe, jövőmet gondviselésedbe ajánlom, Istenem.«Ebéd után az előzetes programkiírásunknak megfelelően az antik Róma megtekintése következett: séta a Colosseum és a Forum Romanum körül, majd a Capitolium megismerése. A Capitoliumi domb északi magaslatára épült Santa Maria in Aracoeli templomban a Santo Bambino előtt mondott csendes imáinkat követően újabb nem mindennapi élményt tartogatott számunkra a Gondviselés: miközben a templom közepén elhelyezkedtünk énekléshez készülődve, egyszer csak valaki az összes villanyvilágítást felkapcsolta mint kiderült, a tiszteletünkre! Ahogy egyik zarándoktársunk, Gulyás László, a Csíksomlyó Magazin kiadó-főszerkesztője írta utólag: Feledhetetlen az a hangulat, amikor csoportunk hangjától zengett a fényárban úszó templom. Hála lelkivezetőinknek! Hála Vencser László atyának! Ezen a napon a Piazza Venezia és a Haza Oltára körüljárása után hazatértünk szálláshelyünkre, majd a közeli vendéglőben ritka jó hangulatú ünnepi vacsorán vettünk részt. Pápai audiencia: a Szentatya az átlagosnál hosszabban köszöntötte csoportunkat magyarul. A február 15-i, szerdai nap feltette a koronát római zarándoklatunkra: az általános pápai kihallgatás s benne a Szentatya magyar nyelven hozzánk intézett beszéde szavakkal megfogalmazhatatlan élmény volt számunkra! Életre szóló, páratlan élménnyel ajándékozott meg bennünket a Jóisten, amikor a zsúfolásig megtelt VI. Pál kihallgatási csarnokban a Szentatyától ezt hallhattuk: Isten hozott Benneteket, kedves magyar hívek! Nagy szeretettel üdvözöllek Titeket, különösen is azokat, akik Budapestről, Ausztriából, Németországból és Erdélyből érkeztek! Az Örök Város szent helyeinek látogatása erősítse meg odaadástokat az apostolok tanúságtételére épülő Egyház iránt. Szívesen adom rátok és jószándékaitokra Apostoli Áldásomat. Dicsértessék a Jézus Krisztus! A Szentatya kedves szavaival a szívünkben hagytuk el nagyon-nagyon nehezen a kihallgatási csarnokot, amikor is egyszer csak hozzánk lépett dr. Győriványi Gábor, Magyarország szentszéki rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A február 13-i ünnepi szentmisére betegsége miatt előzetes bejelentkezése ellenére nem tudott eljönni, ezért mindannyiunk számára öröm volt, hogy mégis találkozhattunk egymással. Köszöntött bennünket, majd egy közös csoportkép készítése után elbúcsúztunk tőle. Utunk hamarosan a Vatikáni Rádió stúdiójába vezetett, ahol a magyar nyelvű adás Vertse Márta szerkesztő jóvoltából harmadízben foglalkozott zarándoklatunkkal. Ezúttal a zarándoklat két szervezője és fő támogatója, Varga Gabriella és Vencser László nyilatkozott is. Zarándoklatunk befejeztével nagyon-nagyon nehéz volt elszakadnunk az Örök Várostól. Nemcsak az öt nap alatt látott megannyi szépségtől és átélt élménytől való elbúcsúzás miatt, hanem azért is, mert zarándokcsoportunk tagjai valóban összeforrtak egy nagy családdá.

18 18 / HITÉLET V. évfolyam, 3. szám, március Folytatás a 18. oldalon Folytatás a 17. oldalról Bizonyosan ezt is Jakab Antal püspöknek, sokunk püspök bácsijának köszönhettük, aki életében mindig az emberek összetartásáért munkálkodott, s aki most is hozzásegített bennünket az őszinte együvé tartozás útjának megtalálásához. Varga Gabriella összeállítása Lektorálta: Tempfli Imre Fotók: Gulyás László Arra kértem községünk zarándokait, hogy osszák meg olvasóinkkal a legmaradandóbb élményt, amelyben részük volt a jó Isten kegyelméből. Az egyik résztvevő, Gál Ernő szavai nem lehet elmagyarázni, Rómát látni kell, és átélni mindazt, amit mi átéltünk! találóan vezetik fel a csokorba kötött beszámolókat. (Gál Katalin) Az Örök város, Caput mundi, az ókori nyugati világ, és a kereszténység fővárosa ilyen neveket kapott Róma a történelem folyamán. Nehéz lenne leírni mindazt a csodálatos élményt, amit római utunk során megtapasztaltunk, mert Rómát látni kell! Felkerestünk minden olyan helyszint, intézményt, amelyhez Jakab püspök személye kapcsolódott: ahol tanult, lakott és ahol püspökké szentelték. Ezen kívül megtekintettük a fontosabb, Róma szimbólumaként emlegetett látnivalókat. A rengeteg műemlék, régiség mintegy nyitott történelemkönyv tárult elénk. A tömérdek látnivaló közül a Szent Péter bazilika látványa nyűgözött le a legjobban, Dr. Jakab Antal püspökké szentelésének színhelye. A világ második legnagyobb keresztény temploma, Róma négy nagy bazilikájának egyike. Hihetetlen mennyiségű műalkotással rendelkezik, szinte lehetetlen mindet alaposan végignézni egy látogatás alkalmával. Legnagyobb érdeklődés Michelangelo Piétája iránt van, melyen a művész 25 évig dolgozott. Íme néhány adat: 6o ooo hívő befogadására alkalmas. Területe 2, 3 ha. Hossza 211m, legnagyobb szélessége 186m, legnagyobb magassága 132m. Az altemplom 148 pápa nyughelyéül szolgál, köztük Szent Péter, XI. Piusz, XV. Benedek, II János Pál. Köszönjük a szervezőknek a zarándokút gondos megtervezését, lelki vezetőinknek a meghitt, felejthetetlen élményeket, amelyek olyan kivételes emlékek maradnak mindannyiunk számára, amelyek sokáig elkísérnek minket. Jakab Antal és Erzsébet Felkerestünk minden olyan helyszínt, intézményt, amelyhez Jakab püspök személye kapcsolódott: ahol tanult, a Pápai Lateráni Egyetemet, ahol egyházjogi doktori diplomáját szerezte; ahol lakott, a Római Magyar Akadémiát, a Pápai Német-Magyar Kollégiumot, és ahol püspökké szentelték, a Szent Péter bazilikát. Ezen kívül megtekintettünk minden olyan látnivalót, amit egy Rómába érkező zarándoknak látnia kell, és amelyet Róma szimbólumaként emlegetnek: a Colosseumot, a Pantheon-t, a Forum Romanumot, az Angyalvárat, a Trevi kutat, a Szent Lépcsőt, a Spanyol Lépcsőt. A pápai audiencia olyan kivételes emlék marad, amely sokáig elkísér minket. Február 15-én, a Szentatya a 6ooo férőhelyes VI. Pál teremben fogadta a világ zarándokait Az általános kihallgatás programja minden szerdán délelőttönként történik. Általában a Szent Péter téren, de télen vagy nagy melegben a tér közelében levő VI. Pálról elnevezett modern csarnokban. Itt két magyar művész alkotása is említésre méltó: a két óriás szemre hasonlító színes üvegablak a híres Hajnal János festő és grafikus alkotása, az aulában található keresztkompozíciót pedig Oláh Éva szobrászművész készítette. A pápa több nyelven köszöntötte a zarándokokat, köztük a mi csoportunkat is. Válaszul a Szentatya köszöntőjére, ismert himnuszainktól volt hangos a VI. Pál csarnok. A végén az első sorban ültetett személyiségek egyesével sorban a pápa elé járultak, gyűrűcsókra. Bajkó (Jakab) Emõke és István Nagy öröm volt számunkra ez a zarándokút, mivel ezelőtt 40 évvel is ott voltunk Dr. Jakab Antal püspökké szentelésén. Jó érzés töltött el, hogy végigjárhattuk ugyanazokat a helyeket, és részt vehettünk egy ilyen csodálatos ünnepségen. Mindkét alkalommal részesültünk pápai áldásban. Találkoztunk régi ismerősökkel, az egykori idegenvezetőnővel, aki most 81 éves, valamint a szálláshelyünkön a 40 éve megismert kedves nővérekkel. Sok új ismerőst szereztünk, akik szeretettel vették körül a mi magyar kis zarándokcsoportunkat. Mindenkinek ajánljuk, hogy az Örök várost, Rómát, nézze meg. Jakab László és Anna Nehéz szabályos mondatokká összekovácsolni gondolataimat egy olyan élményekben gazdag zarándokútról, amelyen részt vettünk, falunk nagy szülöttjének dr. Jakab Antal püspökké szentelésének 40. évfordulója alkalmából. Nagy élmény volt meglátogatni azokat az intézményeket ahol Jakab Antal, mint doktorandus lakott és tanult. Felemelő érzés volt meglátogatni Róma nagy bazilikáit, megcsodálni a műalkotásokat és főleg, hogy egyrészükben zarándokcsoportunk szentmisén is részt vehetett. Ezen felül hatalmas lelki feltöltődést jelentett részt venni a pápai audiencián, hallani a Pápa magyar nyelvű köszöntését, és megtapasztalni azt a szinte fesztiváli hangulatot, ami a világ minden tájáról összegyűlt zömmel fiatal zarándokoknak köszönhető. Meg sem merem próbálni azt, hogy leírjam, milyen volt ismerkedni az élő Rómával, az Örök Várossal, ahol szorosan összefonódva, mondhatni egymásból táplálkozva él a múlt és a modernitás, a város, amely tele van nyüzsgő nagyvárosi élettel, tiszteletet parancsoló történelemmel (és összekopolt autókkal). Egyszóval egy csodálatos zarándokút volt, köszönhetően az alapos és részletes szervezésnek, az átgondolt programoknak és a hangulatos, szelle-

19 V. évfolyam, 3. szám, március HITÉLET / 19 mes, de egyúttal tudományos igényességű idegenvezetésnek, amelyet a csoportunkhoz tartozó és vendéglátó atyáknak köszönhettünk. Marthy Attila A Gondviselő Isten nagy ajándéka volt, hogy gyermekeinkkel együtt eljuthattunk az Örök városba! Kegyelmi pillanatokat élhettünk meg naponta, amikor zarándoktársainkkal Anyaszentegyházunk legnagyobb és legfőbb szentélyeiben bekapcsolódhattunk a szent liturgiába. Lelkünk szárnyakra kelt, amikor őseinktől tanult énekeink fölcsendültek e szent helyek csöndjében. A bazilikák hatalmas oszlopsorai között lépkedve, öröm volt megcsodálni azokat a remekműveket, amelyeket ezek a szentélyek magukban rejtenek.a templomhajók tartóoszlopai között a nagy fülkékben, mártírsorsú apostolok több méteres csodálatosan megmunkált szobrai, tanúskodnak arról a hitbeli meggyőződésükről, amelyért életüket adták. Meghatottan álltunk meg, az apostol fejedelmek Szent Péter és Szent Pál ereklyéi előtt, és mint, ahogy évszázadokon át elzarándokolt hívők sokasága, imába merülve bűneink bocsánatáért esdekeltünk, érezve kicsinységünket és Szent Péter apostollal együtt sóhajtottuk, Uram jó Nekünk itt lennünk! Beléphettünk azoknak az intézményeknek kapuján és elidőzhettünk azon falak között, ahol Jakab püspök úr római tanulmányi évei alatt élt és teológiai ismereteit gyarapította (így megtekintettük a Pápai Magyar Egyházi Intézet, a Pápai Lateráni Egyetem, a Collegiumm Germanicum et Hungaricum épületeit). Magasztos, szavakkal elmondhatatlan érzéseket élhettünk át, megállva a Szent Lépcső előtt, vezeklésként megérintve, imádkozva azokon a lépcsőfokokon, amelyre Jézus Krisztusunk drága vére hullott. E helyről is életre szóló kegyelmi kincsekkel gazdagabban távozhattunk. Láthattuk Róma megannyi nevezetességét, majd zarándoklatunk utolsó napján mindenek koronájaként, találkozhattunk Szentatyánkkal, XVI. Benedek pápával, hallhattuk üdvözlő szavait és fogadhattuk pápai áldását. Köszönjük a zarándoklat szervezőinek mindenre kiterjedő figyelmét, segítségét, azt a sok programot, amelyet előkészítettek mindannyiunk lelki épülésére. Köszönjük a csoportunkat kísérő lelkiatyáknak szeretetét, kedvességét és a sok ismeretet, amelyet megosztottak velünk, és általa gazdagítottak bennünket. Marthy Barna és Elza Minden nagyon szép volt, legjobban a Szent Péter bazilika meg a Colosseum tetszett. A Szent Péter bazilikában, Michelangelo szobra, a Pieta és a főoltár előtt a négy nagy szobor elvarázsolt. A nagy méretek, amelyekkel Róma összes nagy templomában találkoztunk, engem is, mint mindenkit nagyon lenyűgöztek. A Trevi kút legendája szerint, aki pénzérmét dob a kútba, visszatér Rómába. Remélem, majd még én is viszontlátom e szép várost. Marthy Ágota Emília Nagyon jól éreztem magam Rómában, minden, amit láttunk nagyon tetszett. Leginkább a hatalmas régi épületek, a Colosseum, az Angyalvár, a Pantheon, a bazilikákban a hat méteres szobrok, az oszlopok, a díszes mennyezet. Örültem, hogy láthattam a pápát az audiencián. Nagyon örülnék, ha még életemben visszajuthatnék Rómába. Marthy Tamás Richárd Nekem nagyon tetszett a Szent Péter bazilika és a Colosseum, a Szent Péter bazilikában a magas kupola, a sok szobor és oszlop. Nagyon örülök, hogy én is ott lehettem. Marthy Gergõ Izgalommal készültünk az Örök Városba, Rómába. A szervezők Varga Gabriella és dr. Vencser László tanár úr nagyon aprólékosan, figyelmesen kidolgoztak mindent, naponta tájékoztattak a fejleményekről, szépen ráhangoltak Rómára. Rómában rengeteg kellemes meglepetés, csodálatos látnivaló várt. Utunk folyamán nemegyszer a hála és az öröm könnyeivel küszködtem, hogy én is e csoport tagjai között lehetek szűk családommal, megtapasztalhatom, láthatom e a csodálatos értékeket, s hogy a jó Isten Jakab Antallal ajándékozta meg családunkat, kinek a nyomdokain járhatunk Rómában. Minden bazilika, épület új és új élményt nyújtott számomra. Talán a Szent Lépcső hatott meg leginkább, hogy azon a lépcsőn térdelek, amelyen Jézus Poncius Pilátushoz ment. Sorolhatnám egyenként az élményt adó látottakat. Szent Péter bazilika, Falakon kívüli Szent Pál bazilika, Bambinó, Pápai Audiencia stb. Tempfli Imre atya nagy szakértelemmel vezetett, hitünket is próbálta közben megerősíteni, minden bazilikában felhívta a figyelmünket mi az amire figyelni kell, amire visszaemlékezzünk. Így még inkább Örök Város marad Róma, a Városok-városa, amit véleményem szerint minden katolikusnak, kereszténynek meg kellene néznie. Ahogy a muzulmánok Mekkába zarándokolnak életükben egyszer, úgy nekünk is el kellene zarándokolnunk Rómába, hisz nem elérhetetlen sem távolságban, sem anyagiakban. Püspök bácsi szavait idézve, hálás szívvel hálát adok a jó Istennek, hogy lehetőséget adott az ott létünkre, a szervezőinkért, Varga Gabrielláért és dr.vencser László tanár úrért, akik minden mozdulatunkra figyeltek, folyamatosan azon fáradoztak, hogy mindenki jól érezze magát, minden a legnagyobb rendben menjen, valamint a csoporttagokért. Jó volt együtt lenni, újra találkozni, a rokonságot ápolni. A sok nagyszerű emberért, akikkel megismerkedtünk, Gulyás László úrért aki fáradhatatlanul azon munkálkodott, hogy mindent megörökítsen, a felemelő szentmisékért, prédikációkért, vezetésért, a tartalmas beszélgetésekért, hála Istennek mindenkiért és mindenért!

20 20 / MÚLTIDÉZÕ V. évfolyam, 3. szám, március Anekdoták az es szabadságharcból Ahogy minden jelentõs történelmi eseményhez, úgy az es szabadságharchoz is számos anekdota, tréfás esemény fûzõdik. Általuk emberközelbe kerülnek, élettel telítõdnek a tankönyvek lapjairól ismert, ám sokszor száraznak ható történetek Az alábbi történeteket Farkas Emõd: Az i szabadságharc anekdotakincse c. könyvébõl válogattuk. Ifj. Sólyom István Poldheringnél csúnyán kikapott a német. Barkó tábornok minden ezredesét megsebesítették, s egy csöpp híja volt, hogy ő is ott nem hagyta a fogát. Mikor eltakarodtak a németek, Andrejkovics Endre, a görög katolikus kispapból lett tüzér hadnagy, ütegével fennmaradt a Szarka-hegy ormán, hogy ha netán a ravasz német az éj leple alatt visszafordulna, megint illendően fogadhassa. A lőporból már kifogyott. Czabán Márton, uradalmi gazdasági írnok estefelé a munkácsi várból uradalmi előfogaton hozott ugyan lőport, de az átázott, síkos, meredek hegyi úton nem volt képes felvontatni, és letette a szőlőkben. A pórnép már visszatért a faluba, és ivott, mulatozott, hogy a németeket már kiverték. Poldhering lelkipásztora, az ősz Csurgovics Mihály, attól tartva, hogy a nedves földön a lőpor átázik és használhatatlan lesz, zsákokat kerített, abba rakosgatta a lőport, és egy zsákot a vállára kapva, felvitte a hegy ormára. Persze izzadott az erőtől duzzadó öreg, de mégis felhordta; a tüzérek oly fáradtak voltak, hogy csaknem mindnyájan aludtak, és nem segítettek neki. Andrejkovics nagyon megköszönte az öregnek ezt a szívességet. Örülök, hogy legalább ennyit tehetek a hazámért válaszolta az ősz lelkipásztor. Hej, volnék csak fiatalabb, én se maradtam volna itthon! De minek is cipelte, tisztelendő atyám, azokat a zsákokat?! Majd felhordtuk volna mi, ha szorított volna a csizmánk jegyezte meg Lángfi László. Bizony, a lőpor nem Krisztus teste és vére mondta Simig hadnagy. A szabadságnak, fiam, a lőpor a megváltó teste, a vére pedig ti vagytok, kedves fiatal vitézek mondta az ősz lelkész, aztán bort, kalácsot, szalonnát hozott fel nekik, hogy még több legyen bennök a szabadság vére. Az Isten szolgája gyalog is járhat Rákosnál szép tölgyerdőn vonultak keresztül a honvédek. Amint kiértek az erdőből, egy görögkeleti esperes hintójára bukkantak, amelybe két pompás ló volt fogva. A honvédek megállították az esperest, aztán felszólították, hogy szálljon ki a kocsiból, mert a lovakra szükségük van. Az esperes savanyú képet vágott, de engedelmeskedett. Eközben odajöttek a tüzérek is, akik nagy hiányt szenvedtek ágyús lovakban. Jó lesz az a két ló nekünk mondták a tüzérek. Hát akkor én hogyan megyek haza sopánkodott az esperes. Ha az apostolok tudtak gyalog járni, akkor a tisztelendő úr is mehet gyalog volt a válasz. Az esperes zúgolódott, de bíz a két lovát mégis az ágyúk elé fogták, s ezzel vigasztalták a papot: Isten szolgája gyalog is járhat. Hát önök nem járhatnak gyalog? Nem bizony, mert mi a halált szállítjuk, s annak paripa dukál válaszolták nevetve a harácsoló tüzérek. Miért történt a szerencsétlenség? A kápolnai csatában egy honvéd tüzérnek mind a két lábát leszakította az ágyúgolyó, s kínjai közt nagy hidegvérrel jegyezte meg: Lelkemet, testemet sokszor ajánlottam az Istennek, de a lábam sohasem jutott eszembe. S lám, most itt a baj! Az ellenség nem tudja! Mi jut eszedbe? Töltetlen puskával menni az ellenségnek? mondá az egyik nemzetőr a másiknak a szabadságharcban. Csitt! Hisz az ellenség nem tudja! Csodálatos! Welden altábornagy kiáltványt intézett a komáromiakhoz, hogy térjenek át a császár hűségére, s teljes kegyelmet nyer a lakosság és a várőrség. Tizenkét óra időt adott, hogy az őrség meggondolja a dolgot. A kiáltványból a honvédek puskafojtást csináltak és tüzelni kezdtek az