A MUNKA ÉS A GAZDASÁGI ÉLET. A MUNKAMEGOSZTÁS. A FORDIZMUS ÉS AMI UTÁNA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MUNKA ÉS A GAZDASÁGI ÉLET. A MUNKAMEGOSZTÁS. A FORDIZMUS ÉS AMI UTÁNA"

Átírás

1 A MUNKA ÉS A GAZDASÁGI ÉLET. A MUNKAMEGOSZTÁS. A FORDIZMUS ÉS AMI UTÁNA KÖVETKEZIK. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOK ÉS A TŐKÉS TÁRSASÁGOK HATALMA. A SZAKSZERVEZETEK ÉS A MUNKAÜGYI KONFLIKTUSOK, A MUNKANÉLKÜLISÉG Minden ember függ valamilyen termelési rendszertől. Még azokban a társadalmakban is, ahol nem állítottak elő élelmet (vadászó és gyűjtögető kultúrák), a szükséges anyagi javak megszerzése és szétosztása meghatározott rendben történt. Az emberek többsége valamennyi társadalomban termelő tevékenységgel, azaz munkával tölti élete legnagyobb részét. A modern társadalmakban megszokott jelenség, hogy az emberek a legkülönfélébb foglalkozásokban dolgoznak, pedig ez csak az ipari fejlődés révén alakult így. A tradicionális kultúrákban a népesség nagy része egyetlen tevékenységet folytatott: élelmet gyűjtött vagy állított elő. A nagyobb társadalmakban különböző kézműves szakmák is léteztek, mint az ács-, kőműves-és hajóépítő tevékenységek, de ezeket teljes munkaidőben csak a népesség egy elenyésző kisebbsége űzte. A munka olyan szellemi és fizikai erőfeszítéssel járó célszerű tevékenység, amelynek célja emberi szükségletek kielégítését szolgáló javak vagy szolgáltatások előállítása. A foglalkozás vagy állás olyan munkát jelent, amelyet rendszeres bérért vagy fizetésért végeznek. A munka valamennyi kultúrában a gazdasági rendszer alapja, amely a termelést és a javak, szolgáltatások elosztását biztosító intézményeket foglalja magában. A gazdasági intézmények vizsgálata a szociológia egyik legfontosabb területe, mivel a gazdaság kisebb vagy nagyobb mértékben a társadalom minden más szférájára kihat. Bár a gazdasági tevékenység hatása nem annyira meghatározó, mint azt MARX gondolta, a gazdasági gyakorlat szerepe mégis minden társadalomban jelentős. Vadászat és gyűjtögetés, pásztorkodás, mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások a megélhetés biztosításának különböző formái alapvetően befolyásolják az emberek életmódját. A javak elosztása és a javak előállítói között a gazdasági pozícióban kialakult különbségek szintén erőteljesen meghatározzák a társadalmi egyenlőtlenségek különböző formáit. A gazdagság és a hatalom nem járt feltétlenül együtt, de egy társadalomban a leggazdagabb csoportok egyúttal a legnagyobb hatalom birtokosai is. A munkamegosztás A modern társadalmak gazdasági rendszerének egyik legfontosabb jellegzetessége a rendkívül összetett és széles körű munkamegosztás. A munkafeltételek különböző foglalkozások között oszlanak meg, amelyekre specializálódnak az emberek. A tradicionális társadalmakban a nem mezőgazdasági munka a kézműves szakma beható ismeretére épült, amelynek fogásait hosszan tartó inaskodás során tanulták ki. A kézműves rendszerint minden munkafázist elejétől a végéig maga végzett el. A modern ipari termelés kibontakozása számos kézműves szakma kihalásával járt együtt; amelyek pedig fennmaradtak, azok egy szélesebb termelési folyamat részévé váltak. A tradicionális, illetve a modern társadalmakra jellemző munkamegosztás közti különbség rendkívül jelentős. Még a legnagyobb tradicionális társadalmakban is legfeljebb kézműves szakma létezett, kiegészítve néhány speciális foglalatossággal, mint például a kereskedő, a katona, illetve a pap tevékenysége. Egy modern ipari társadalomban ezzel szemben több ezer különböző foglalkozással találkozhatunk. A brit népszámlálás például mintegy foglalkozást ismer. A tradicionális közösségekben a népesség legnagyobb 1

2 (mezőgazdaságban dolgozó) része gazdasági értelemben önellátó volt: maga állította elő élelmét, ruházatát, illetve az élethez szükséges egyéb javakat. A modern társadalmak egyik legfontosabb jellegzetessége ezzel szemben a kölcsönös gazdasági függőség rendkívüli mértékű megnövekedése. Mindannyian mások munkájától függünk, ugyanis nélkülük nem jutnánk hozzá az életünk fenntartásához szükséges javakhoz és szolgáltatásokhoz. Néhány kivételtől eltekintve a modern társadalmakban az emberek nem maguk termelik élelmüket, nem maguk építik házaikat, és nem maguk hozzák létre az egyéb szükséges fogyasztási cikkeket. A kölcsönös gazdasági függőség napjainkra már globális méreteket öltött. A primer, szekunder és tercier szektor Az ipari gazdaságot három szektorra oszthatjuk: primer, szekunder és tercier szektorra. A három szektorban foglalkoztatott munkaerő aránya az iparosodás előrehaladásával változik. A primer szektorba azok a gazdasági ágazatok tartoznak, amelyek a természeti erőforrások összegyűjtésével és kitermelésével foglalkoznak: mezőgazdaság, bányászat, erdészet, halászat. A gazdaság gépesítettségének növekedésével és a gyáripar térnyerésével a munkások mind nagyobb hányada talál munkát a szekunder szektorban. A szekunder szektor ágazataiban a nyersanyagokból késztermékeket állítanak elő. A tercier szektor a szolgáltatói iparágakat foglalja magában azokat az ágazatokat, amelyekben nem termékeket állítanak elő közvetlenül, hanem szolgáltatásokat nyújtanak mások számára. Ebbe az ágazatba sorolhatók többek között az orvosok, a tanárok, a gazdasági vezetők és a lelkészek. A primer, szekunder és tercier szektor arányainak meghatározása lehetővé teszi, hogy összehasonlítsuk a társadalom különböző típusait. A legtöbb fejlődő országban a munkaerő mintegy háromnegyed része dolgozik a mezőgazdaságban, a fennmaradó rész pedig nagyjából egyenlően oszlik meg a feldolgozói és a szolgáltató iparágak között. Az iparosodott országokban ezzel szemben csak a népesség töredékét foglalkoztatják a mezőgazdaságban: a brit munkaerőnek például kevesebb mint 2 százalékát (1851-ben ez az arány még 22% volt). Az iparosodott társadalmakra jellemző másik fontos fejlődési tendencia a szolgáltatói szektor bővülése. Nagy-Britanniában 1911-ben a munkaerő 19 százalékát foglalkoztatták a tercier szektorban; ez az arány az ezredfordulóra meghaladta az 50 százalékot. Ipari munkamegosztás: a taylorizmus és a fordizmus A FREDERICK WINLSOW TAYLOR, az amerikai vezetési tanácsadó által a munkamegosztásra nézve intézményesített módszert tudományos üzemvezetésnek (scientific management) nevezzük. Megközelítése a termelési folyamat részletes elemzését foglalta magában, amelynek révén azt egyszerű, térben és időben pontosan összehangolható műveletekre lehetett bontani. 1 A taylorizmus sok országban gyakorolt jelentős hatást az ipari termelés és technológia megszervezésére, bár szerepe nem mindenhol vált egyformán jelentőssé. Különösen Japánban volt kicsi a hatása, ahol az iparosítás egészen más úton haladt, mint a legtöbb nyugati társadalomban. A japán iparban a kezdetektől fogva elsősorban olyan munkáscsapatok, munkáscsoportok képezték a termelés alapegységét, amelyeken belül az egyes munkakörök nem váltak el élesen egymástól, s ennélfogva meglehetősen rugalmasan lehetett azokat alakítani. 1 Erre nézvést ld. TAYLOR, FREDERICK WINSLOW: The Principles of Scientific Management. Harper & Brothers Publishers, New York London, 1919; BRAVERMAN, HARRY: Labor and Monopoly Capital: The Degradation of Work in the Twentieth Century. Monthly Review Press, New York London,

3 A taylorista üzemvezetési technikák nem igényelnek feltétlenül nagy tőkebefektetést. A taylorizmus korlátai inkább abból a tényből fakadnak, hogy az emberek nem kezelhetők gépekként, és tiltakoznak, ha így szervezik meg a munkájukat. Ahol a munkafolyamatot monoton részfeladatokra bontják, a munkásnak alig van lehetősége a termelési folyamatban való kreatív részvételre. 2 Ilyen körülmények között nehéz arra ösztönözni a munkásokat, hogy többet teljesítsenek, mint ami feltétlenül szükséges, és a legtöbben elégedetlenek a munkásokkal. Legszélsőségesebb formájában, ahogy maga TAYLOR is kidolgozta, a tudományos üzemvezetést sohasem használták széles körben. TAYLOR ugyanis csak felhívta a figyelmet a munkamegosztás olyan vonásaira, amelyek a termelés gépesítésének természetes velejárói. TAYLORt az ipari hatékonyság növelése foglalkoztatta, és nem sok figyelmet szentelt a termékek eladásának elemzésére. A tömegtermelés azonban nem létezhet a termékek tömeges értékesítése nélkül. Ezt a tényt elsőként HENRY FORD ismerte fel és használta ki. A fordizmus kifejezés a Ford által megteremtett tömegpiac igényeihez igazodó tömegtermelési rendszerre utal. FORD első gyárát a michigani Highland Parkban állította fel 1913-ban. Itt egyetlen terméket, a Ford autó T-modelljét állították elő, ami lehetővé tette, hogy a gyorsaságot, a pontosságot és a műveletek egyszerűsítését szolgáló speciális gépeket és szerszámokat alkalmazzanak. FORD egyik legjelentősebb újítása a mozgó szerelőszalag volt, amelynek megkonstruálását állítólag egy chicagói vágóhíd ihlette, ahol az állatokat egy mozgó szalagon apránként szerelték szét. A Ford-autógyárban, a futószalag mellett minden munkásnak meghatározott feladatot kellett elvégeznie ig, a gyártás befejezéséig 15 millió T-modell készült el; ekkor a világ autóinak 80 százaléka az Egyesült Államokban futott. Munka a futószalag mellett Miközben nyilvánvalóvá vált, hogy az új szisztéma bevezetése révén a termelékenység elérte maximumát, FORD felismerte a szerelőszalagos gyártás némely hátulütőjét is. A munkások cserélődése, valamint a munkából való igazolatlan hiányzások száma rendkívüli mértékben megemelkedett. FORD a munkafegyelmet személyes befolyásának a gyárkapun kívülre való kiterjesztése révén remélte megerősíteni. Az általa bevezetett ún. ötdolláros nap a munkások számára egyfajta anyagi motivációt jelentett mind a személyes, mind a munkahelyi szokásaik megváltoztatására. Az egyes juttatások és az esetleges vállalati hitel feltétele az illető alkalmazott józan és köztiszteletnek örvendő magaviselete volt, valamint tartózkodása a túlzott dohány-és alkoholfogyasztástól. A társaság a munkások magánéletének vizsgálata és felügyelete céljából még egy ún. szociológiai részleget is felállított. 3 A fordizmus a hatalmas üzemekben folyó, tömegpiacra termelő, futószalagos gyártás világszerte az autóipar modelljévé vált, és más iparágakban is elterjedt. Ford és fő vetélytársa, a General Motors leányvállalatokat hozott létre többek között Nagy-Britanniában, Németországban és Japánban. A franciaországi Citroën amerikai mérnökök és tanácsadók segítségével már 1919-ben bevezette a futószalagos gyártást. A sort Franciaországban a 2 SALAMAN, GRAEME: Working. E. Horwood, Chicester, UK, Minderre nézve ld. KERTÉSZ IMRE: Henry Ford és a fordizmus. Közgazdasági és szociálpolitikai tanulmány. Németh László Könyv-és Térképkiadó, Budapest, 1926; POÓR JÓZSEF et al.: Átalakuló emberi erőforrás menedzsment. Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest, 2012; LINHART, ROBERT: The Assembly Line. University of Massachusetts Press, Massachusetts, 1981; GARTMAN, DAVID: From Autos to Architecture: Fordism and Architectural Aesthetics in the Twentieth Century. Princeton Architectural Press, New York,

4 Renault, Olaszországban a Fiat és később Nagy-Britanniában az Austin-Morris folytatta. A fordizmust Japánban is alkalmazták, elsőként a Toyota. Hosszú ideig úgy tűnt, hogy a fordizmus fogja meghatározni az ipari termelés széles területeinek jövőjét. Ez a jóslat azonban különböző okokból nem igazolódott, és a fordizmus már túljutott a csúcspontján. 4 Valójában mindig is csak néhány iparágban játszott jelentős szerepet, kiváltképp az autóiparban. A rendszert a szerelőszalagok telepítésének magas költségei miatt ugyanis csak olyan ágazatokban lehet bevezetni, amelyek szabványosított termékeket gyártanak széles piacokra. Egy Ford-jellegű rendszer az üzembe helyezés után nehezen változtatható meg például egy adott termék módosítása jelentős pótlólagos beruházást igényel. Sőt a Ford-jellegű termelési rendszert viszonylag könnyű lemásolni, ha van elegendő pénz egy üzem felépítésére. Így az olyan országban működő vállalatok, ahol drága a munkaerő, nehezen tudnak versenyezni az olyan területen felállított üzemekkel, ahol olcsó a munkaerő. Ez a tényező játszott szerepet a japán autóipar első sikereiben, majd Dél-Korea előretörésében is. A fordizmus és ami utána következik: a posztfordizmus és a rugalmas termelés Egyesek szerint korunkra a fordizmus átadta helyét egy új termelési rendszernek, a rugalmas termelésnek, amely nem a tömegpiacra szánt, szabványosított árukat termel, hanem kis szériában gyártott, sajátos igényeket kielégítő termékeket. 5 Mások szerint azonban ez a nézet túlzottan leegyszerűsíti a valóságot. A fordizmusnak néhány iparágban ma sem csökken a szerepe. Az élelmiszeriparban végzett vizsgálatok például azt mutatják, hogy ott továbbra is alapvetően tömegtermelés folyik. 6 Más iparágakban (így az autóiparban) a termelési folyamatok egyértelműen a nagyobb rugalmasság irányában fejlődnek, bár fennmaradnak a régebbi rendszerek bizonyos elemei is. Ezen változásokban különböző tényezők játszanak szerepet, például a számítógépes tervezés, az automatizálás és az olyan csoportos vagy együttműködésen alapuló gyártási módszerek bevezetése, amelyek megkérdőjelezik a fordizmus hierarchikus jellegét. Automatizálás Az automatizálás, vagyis a termelési folyamatok gépek segítségével, minimális emberi felügyelet mellett történő követése és irányítása nem azonos a számítógépes tervezéssel, bár ez utóbbi eljárás fontos részét képezi az automatizálásnak. A számítógépes folyamatok felhasználása az ipari termelésben fontos előrelépést jelentett a rugalmas gyártási technológiák irányában, miután a számítógépek segítségével a gyártási eszközöket és folyamatokat gyorsan és olcsón lehet megtervezni, kialakítani és újratervezni. Rendkívül gyors a fejlődés az ipari robotok tervezésében is, amelyek egyre több munkát vesznek át az emberektől, és az automatizálás minden eddiginél kifinomultabb formáját képviselik. A számítógépesítés előtt az ipari tervezés sokkal hosszadalmasabb és költségesebb feladatnak bizonyult a legtöbb 4 SABEL, CHARLES F.: Work and Politics: The Division of Labor in Industry. Cambridge University Press, Cambridge New York Melbourne, Erre nézvést ld. AMIN, ASH (1994): Post-Fordism: A Reader. Blackwell Publishers Ltd, Oxford, 2003; BURROWS, ROGER LOADER, BRIAN D. (Eds.):Towards a Post-Fordist Welfare State? Routledge, London, SMITH, CHRIS: Flexible Specialisation: Automation and Mass Production, in Work, Employment and Society, Vol. 3, No. 2. (1989), pp

5 iparágban. Jelentős beruházásokat igényelt, amelyek csak akkor térültek meg, ha biztosítva volt a hosszabb távú sorozatgyártás. 7 A robot kifejezés a cseh robota szóból származik, amely szolgát jelent, és a híres író, KAREL ČAPEK révén terjedt el. 8 A programozható gépek ötlete ennél sokkal régebbi: az amerikai CHRISTOPHER SPENCER már 1873-ban egy Automata névre hallgató, programozható esztergapadot készített, amely csavarokat, anyacsavarokat és fogaskerekeket gyártott. 9 Robotokat jelentős számban először 1946-ban állítottak termelésbe, amikor a gépgyártás néhány, technológiai szempontból egyszerűbb területén a gépek automatikus irányítására alkalmas első eszközt üzembe helyezték. Komplexebb robotok azonban csak a mikroprocesszorok megjelenése után készültek, vagyis lényegében az 1970-es évektől kezdve. Komplexebb robotok azonban csak a mikroprocesszorok megjelenése után készültek, vagyis lényegében az 1970-es évektől kezdve. A mai robotokat mikroprocesszorok vezérlik, és számos feladat elvégzésére alkalmasak, mint például a hegesztés, szórófestés, terhek emelése és mozgatása. Egyes robotok érzékelés vagy érintés révén meg tudják különböztetni az alkatrészeket, mások pedig képesek bizonyos számú tárgy vizuális megkülönböztetésére. A tökéletesen automatizált gyár felé vezető úton a legfontosabb szakaszt a rugalmas gyártórendszerek (flexible manufacturing system, FMS) kifejlesztése jelenti. Egy FMS számítógép-vezérlésű rendszert pillanatok alatt át lehet programozni új termékek gyártására vagy új üzemmódra. A termelési költségek kis szériában is alacsonyak, és ugyanazon a gyártósoron különböző termékeket lehet előállítani. Mindez messzemenő következményekkel jár. A fordizmus korában nagy szériák révén lehetett biztosítani a gazdaságosságot. A rugalmas gyártórendszerek ugyanolyan hatékonysággal tudnak kis szériákat előállítani, mint egy régi típusú szerelőszalag sok millió egyforma terméket. Az FMS típusú rendszerek kifejlesztésében jelenleg Japán jár az élen. Sok japán üzemben napközben afféle minimálszemélyzet felügyeli a gépeket, éjszaka pedig a robotok teljesen egyedül dolgoznak. Csoportos termelés A csoportos termelést, melynek során a gyártás a szerelőszalag helyett a munkások együttműködésén alapuló csoportjaira épül, széles körben alkalmazzák a munkafeladatok átszervezése érdekében. A Volkswagen volt az egyik első cég, amely bevezette az autógyártásban a csoportos termelést, majd az együttműködésen alapuló termelés különböző formáinak alkalmazásában a Volvo és a Saab, majd a Ford és a General Motors következtek. Néhány ilyen módszer alkalmazásával azóta felhagytak, más módszerek azonban tartósabbnak bizonyultak. A termelékenység és a munkával szembeni elégedettség szempontjából azok a megoldások látszanak a legsikeresebbeknek, amelyek közvetlenül összekapcsolódnak az automatizálással. A rutinszerű vagy unalmasabb munkák automatizálása lehetővé teszi, hogy a munkások új ismeretekre tegyenek szert, és képességeiket inkább igénybe vevő feladatokra koncentráljanak. A csoportos termelés bevezetésére irányuló erőfeszítéseket részben a munkásélet minőségének emelését célul tűző mozgalom (Quality of Working Life, QWL) ösztönözte. A munkásélet minősége akkor a legjobb, amikor az elvégzendő munkát az alábbiak jellemzik. A 7 GRINT, KEITH: The Sociology of Work: An Introduction. Polity Press, Cambridge, ČAPEK, KAREL (1920): R. U. R. Rossum Univerzális Robotjai. Színdarab egy bevezető jelenetben és három felvonásban. Quattrocento Kiadó, Budapest, PATURI, FELIX R.: A technika krónikája. Officina Nova Kiadó, Budapest, 1997, 339. p. 5

6 munkás elsősorban önmaga visel felelősséget munkájáért, azaz nem áll többé állandó felügyelet alatt (bizalmon alapuló rendszer). Nem mindig ugyanazt a feladatsort kell elvégeznie, hanem a különböző műveletek széles skáláját. Végül a munkahely elrendezése megengedi, sőt megköveteli a másokkal való kooperatív együttműködést. 10 Mindezek fényében megállapítható, hogy a rugalmas gyártórendszerek kifejlesztése a modern ipar különböző szektoraiban nagy fontossággal bíró fejlemény. A rugalmas gyártás révén a termelést specifikus fogyasztói igényekhez lehet igazítani. A részvénytársaságok hatalma 1900 óta a modern gazdaságokban mind nagyobb szerepet játszanak a nagy üzleti részvénytársaságok. A globalizáció számos kritikusa alapvetően szinte korlátlan szerep-és feladatkörrel felruházott entitásokként kezeli a mára vitathatatlanul komoly, gyakorlati befolyással is rendelkező hatalmi tényezővé erősödő transznacionális társaságokat (transnational corporations, TNCs). A statisztikai adatok szerint 1999-ben a világ 200 legnagyobb transznacionális vállalatának értékesítési bevétele meghaladta a világ összes GDPjének ¼-ét; ezen TNC-k értékesítési árbevétele nagyobb, mint az összes többi ország együttes GDP-je: 1999-ben tizennyolcszorosan haladta meg a Föld legszegényebb, napi egy dollárból élő népességének (mintegy 1,2 milliárd embernek) az összes évi jövedelmét. A világ 200 legnagyobb vállalata között szereplő 82 amerikai TNC a évi kampány során a magyar GDP kétharmadának megfelelő összeggel, mintegy 33 milliárd dollárral támogatta az elnökjelölteket. 11 Mióta ADOLF BERLE és GARDINER MEANS 1932-ben megjelentette híres tanulmányát, A modern részvénytársaság és a magántulajdon (The Modern Corporation and Private Property) címmel, általánosan elfogadott vélemény, hogy a nagy részvénytársaságokat nem a tulajdonosok irányítják. 12 A nagy részvénytársaságok elvileg a részvényesek tulajdonát képviselik, akiknek jogukban áll dönteni az őket érintő fontosabb kérdésekben. Miután azonban a részvénytulajdon olyannyira szétforgácsolt, a nagy részvénytársaságokban a tényleges döntési hatalom azoknak a vezetőknek (menedzsereknek) a kezébe került át, akik az adott társaság napi irányítását végzik. A részvénytársaságok esetében a tulajdon és az irányítás fogalma szétvált. Függetlenül attól, hogy a tulajdonosok vagy a részvényesek irányítása alatt állnak-e, a legnagyobb részvénytársaságok már jelzett módon óriási hatalommal rendelkeznek. A transznacionális társaságok tényleges hatalmának mértékét jól illusztrálja az a dialógus, amely az indiai miniszterelnök és GEORGE W. BUSH korábbi amerikai elnök között zajlott le. MANMOHAN SINGH ugyanis arra kérte az akkor még hivatalban lévő elnököt, hogy hasson oda az ExxonMobilnál az indiai állami olajcéggel és az orosz kormánnyal alapítandó vegyesvállalat még függőben lévő döntésére, mire BUSH így felelt: senki sem mondhatja meg neki, hogy mit csináljanak! 13 Ráadásul tevékenységüket gyakorta éppen a létüket legitimálni igyekvő szabad versenyes felfogás doktrínájával ellentétesen fejtik ki: ahol egy egész iparágat egy vagy néhány nagyvállalat ural, a szabad versengés helyett gyakran inkább együttműködnek az árak megállapításában: így például az óriás olajtársaságok rendszerint követik egymást a benzin 10 SALAMAN, GRAEME (Ed.): Human Resource Strategies. Sage, London, CSÉFALVAY ZOLTÁN: Globalizáció 1.0. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004, pp BERLE, ADOLF A. MEANS, GARDINER C.: The Modern Corporation and Private Property. Macmillan, New York, COLL, STEVE: Private Empire: ExxonMobil and American Power. Penguin Press, New York, 2012, 71 p. 6

7 árának meghatározásában. Amikor egy adott iparágban egy vállalat szerepe meghatározó, akkor monopóliumról beszélünk. Gyakrabban alakul ki n amikor az óriásvállalatok kis csoportja uralkodik. Ilyen helyzetben a vállalatok kisebb vagy nagyobb mértékben képesek diktálni azokat a feltételeket, amelyek alapján árukat és szolgáltatásokat vásárolnak kisebb vállalatoktól. A transznacionális társaságok problémájával A társadalmi élet globalizálódása című előadás foglalkozik részletesebben. A szakszervezetek és a munkaügyi konfliktusok A munkások és a felettük gazdasági/politikai hatalmat gyakorlók között mindig voltak konfliktusok. A XIX. század első felében a munkások és a gyárosok közötti konfliktusok gyakran szervezetlen formában jelentek meg. Ha valahol konfrontáció alakult ki, a munkások gyakran egyszerűen csak elhagyták a munkahelyüket, tömegbe verődtek az utcán, és féktelen viselkedésükkel, illetve a hatóságok elleni erőszakos akcióikkal jelezték sérelmeiket. A sztrájk módszere, amely ma összekapcsolódik a munkások és a vezetés között szervezett alkuval, lassan és helyi szinten alakult ki. A XIX. század utolsó negyedében legalizálták a szakszervezeteket, amelyeknek olyannyira megnőtt a tagságuk, hogy Nagy-Britanniában ra már a férfi fizikai munkások 60 százalékát tömörítették. A modern ipari fejlődés korai szakaszában a szakszervezetek léte és a sztrájkok szervezése között még ritkán volt közvetlen kapcsolat. Akkoriban a legtöbb sztrájk spontán módon kezdődött, vagyis nem valamilyen szervezet szólította sztrájkba a munkásokat. Az első világháborút követően ez a szituáció megváltozott, ugyanis a nem szervezett munkások által kezdeményezett sztrájkok aránya minimálisra zsugorodott. Bár tagságuk és hatalmuk változó, a szakszervezetek minden nyugati országban megtalálhatóak. Ezen országok egyöntetűen elismerik a munkások azon jogát, hogy sztrájkkal próbáljanak érvényt szerezni gazdasági céljaiknak. A szakszervezetek közül némelyik azonban mára óriásira duzzadt, és mint minden állandósult szervezet, bürokratizálódott. A szakszervezetek személyzete teljes munkaidőben foglalkoztatott hivatalnokokból áll, akik többnyire kevés közvetlen ismerettel rendelkeznek tagjaik munkakörülményeiről. A gyári műhelyek dolgozói gyakran kerülnek konfliktusba saját szakszervezeteikkel a követendő stratégiát illetően. Jelenleg a gazdasági változások következtében a nyugati szakszervezeteknek három egymással összefüggő problémával kell szembenézniük. Egyrészt a világgazdaságot sújtó recesszió nagyarányú munkanélküliséggel, illetve ezen keresztül a szakszervezetek alkupozíciójának meggyengülésével jár együtt. Másrészt lehanyatlanak a tradicionális iparágak, amelyekben hagyományosan erősek voltak a szakszervezetek. Harmadrészt a nemzetközi verseny egyre kiélezettebb, főként a Nyugaton szokásosnál alacsonyabb bérszínvonallal rendelkező távol-keleti országok támasztotta konkurencia következtében. Mindemellett az USA-ban és néhány európai országban (Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Dánia) az 1970-es és 1980-as években olyan kormányok kerültek hatalomra, amelyek el voltak szánva az általuk túlzottnak ítélt szakszervezeti befolyás korlátozására a gazdasági életben. Eme kormányok sort kerítettek a munkaerő-piaci szabályozás többirányú visszafejlesztésére is: Nagy-Britanniában lazítottak a dolgozók igazságtalan elbocsátásokkal szembeni jogait garantáló rendelkezéseken ban megszüntették a bérügyi tanácsok által a 21 évesnél fiatalabb munkavállalók számára nyújtott 7

8 védelmet, majd a tanácsok hatáskörét is korlátozták. A nemek közötti diszkriminációt szabályozó törvény értelmében a nőket is lehetett éjszakai, illetve többműszakos munkakörökben alkalmazni, a nyugdíjkorhatáruk pedig azonossá vált a férfiakéval. Az évi foglalkoztatási törvény eltörölte a nők által végezhető munkakörökre vonatkozó akadályokat (ez a föld alatt végzett munkákat is érintette), illetve megszüntette a 16 és 18 év közöttiek munkaóráinak számát korlátozó szabályozást. 14 A munkanélküliség A felnőtt népességnek mindig csak egy kisebbsége rendelkezik fizetett munkával. A fiatalok, az öregek, a nők egy része, a nem munkával szerzett jövedelemből élők és a munkanélküliek mind kívül esnek ezen a körön. A XX. század során a munkanélküliségi ráta nagymértékben ingadozott. A nyugati országokban az 1930-as évek elején érte el a csúcsot, amikor Nagy-Britanniában a munkaképes korú férfiak 20 százaléka nem talált munkát. A közgazdász JOHN MAYNARD KEYNES eszméi a háború utáni időszakban erőteljesen befolyásolták az európai országok és az USA közpolitikáját. Szerinte a munkanélküliség abból fakad, hogy nem elég nagy a vásárlóerő; a kormányok különféle beavatkozásokkal növelhetik a kereslet szintjét a gazdaságban, ami új munkahelyek létesítéséhez vezet. A gazdasági élet állami befolyásolásától sokan azt várták, hogy egyszer s mindenkorra kiküszöböli a magas munkanélküliséget. A nyugati társadalmak túlnyomó többségében a kormánypolitika részévé vált a teljes foglalkoztatottság iránti elkötelezettség. A hetvenes évek derekáig-végéig ez a politikai irányvonal sikeresnek is tűnt, és a gazdasági növekedés többé-kevésbé folyamatos volt. 15 Az 1970-as évek derekától azonban sok országban jelentősen megemelkedett a munkanélküliségi ráta, és felhagytak a gazdaságirányítás keynesi eszközeivel. A nyolcvanas évek eleje óta a nagyarányú munkanélküliség alapvető fontosságú társadalmi jelenség. A munkanélküliségre vonatkozó hivatalos statisztikák értelmezése azonban korántsem egyértelmű. A munkanélküliséget nem könnyű meghatározni. Azt jelenti, hogy valakinek nincs munkája. De a munka itt fizetett munkát jelent, mégpedig a legális gazdaságon belüli foglalkozás keretében végzett munkát. A munkanélküliként regisztrált emberek sokféle termelőtevékenységet folytathatnak. Sokan vannak részidős fizetett állásban, vagy élnek alkalmi fizetett munkából. A kormányzati statisztikák nem vethetők össze egyértelműen, és ezekből rendszerint sok olyan ember kimarad, aki hiába keres munkát. A munkanélküliség rendkívül komoly problémát jelent azok számára, akik megszokták, hogy biztos állásuk van. A legelső következmény nyilvánvalóan a jövedelem elvesztése. Ennek hatása országonként változik a munkanélküli segély mértékében mutatkozó különbségek miatt. A munkanélküliség közvetlen anyagi nehézségeket okozhat, de nem érinti az egészségügyi ellátáshoz és egyéb szociális juttatásokhoz való jogot, ezeket ugyanis az állam biztosítja. Az USA-ban, Spanyolországban és még néhány nyugat-európai országban ugyanakkor a munkanélküliek rövidebb ideig kapnak segélyt, ezért nehezebb anyagi helyzetbe kerülnek. 14 JOHNSON, NORMAN: A konzervatív szociálpolitika céljai, in BUJALOS ISTVÁN NYILAS MIHÁLY (Szerk.): Az új jobboldal és a jóléti állam. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület ELTE Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék, Budapest, 2002, pp at 289. p. 15 KEYNES tanait közérthető formában dolgozza fel WAPSHOTT, NICHOLAS (2011): Keynes és Hayek. Az összecsapás, amely meghatározta a modern közgazdaságtant. A nagy válságtól a nagy recesszióig. Napvilág Kiadó, Budapest,

Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4.../2013. tájékoztatás

Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4.../2013. tájékoztatás Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 4.../2013. tájékoztatás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2013. évi ellenırzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenırzési irányokról Az adózás rendjérıl szóló

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1996): Gyermeket nevelni in: Társadalmi

Részletesebben

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a

Részletesebben

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés 1 A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés A hároméves kutatómunka eredményeként elvárt tudományos monográfia kézirattömege mind terjedelmileg, mind tematikailag jóval meghaladja a tervezettet,

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

O L V A S Á S S Z O C I O L Ó G I A

O L V A S Á S S Z O C I O L Ó G I A Házi dolgozat K É S Z Í T E T T E : Sándor Judit DE-TTK Informatikus-könyvtáros szak I. évfolyam - 2 félév 2004. május 15. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 1 A KULTÚRA SZEREPE... 2 MŐVELİDÉSKUTATÁS,

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE LMC INTERNATIONAL A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE Összefoglaló 2009. november New York 1841 Broadway New York, NY 10023 USA Tel.:+1 (212)

Részletesebben

KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A VIZSGÁLAT CÉLJAI A vizsgálat fő irányvonalát adó primer felmérések a belső önértékelésre koncentráltak. A vizsgálattal azt kívántuk feltárni, hogy az egyetem milyen

Részletesebben

A nyugdíjalapok helyzete a közelmúlt válsága után

A nyugdíjalapok helyzete a közelmúlt válsága után SZOCIÁLPOLITIKA ÉS ÉRDEKVÉDELEM A nyugdíjalapok helyzete a közelmúlt válsága után A 2000-es évek pénzügyi válságát követően sok előre meghatározott szolgáltatás nyújtását ígérő szakmai nyugdíjrendszer

Részletesebben

II. rész Miért, mit és hogyan. I. fejezet Család. Miért? Mit? Hogyan?

II. rész Miért, mit és hogyan. I. fejezet Család. Miért? Mit? Hogyan? II. rész Miért, mit és hogyan I. fejezet Család A család az ember életre-teremtője, vagy munkaerő-előállító műhely? Közösségi életet élő Teremtmény vagy piacra szánt áru az ember? Miért? Mit? Hogyan? Az

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963)

BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) Tér és Társadalom 11. évf. 1997/2. 99-103. p. TÉT 1997 2 Könyvjelz ő 99 BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) (Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 1996 - p. 211) BARANYI BÉLA

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

A KORMÁNYZÓHELYETTESI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (1941 1944)

A KORMÁNYZÓHELYETTESI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (1941 1944) A KORMÁNYZÓHELYETTESI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (1941 1944) OLASZ LAJOS A kormányzóhelyettesi intézmény története (1941 1944) AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST ISBN 978-963-05-8512-5 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben

Részletesebben

A teljesítményértékelés és minősítés a közigazgatási szervek vezetésében

A teljesítményértékelés és minősítés a közigazgatási szervek vezetésében Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ ROP.. Programigazgatóság A teljesítményértékelés és minősítés a közigazgatási szervek vezetésében Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez

Részletesebben

Az olajválság hatása a légiközlekedésre

Az olajválság hatása a légiközlekedésre Az olajválság hatása a légiközlekedésre I. A múlt - Felszállás és emelkedés A repülés fejlődése egybeesik az olajkitermelés rohamos bővülésével. Azt is mondhatjuk, hogy a repülés fejlődésének legfőbb alapja

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban

Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban Ez a címe annak a kutatási programnak, amely az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban, Légmán Anna szociológus vezetésével mutatja be, hogyan jelennek

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3.

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A tanulószerzıdések igényfelmérése

A tanulószerzıdések igényfelmérése A tanulószerzıdések igényfelmérése Komplex módszertanú problémafeltárás a tanulószerzıdés jelenlegi rendszerérıl Székesfehérváron 2005-2006. A kutatást a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és Székesfehérvár

Részletesebben

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola KALMÁR GABRIELLA Az orvosi diagnosztikai laboratóriumok és az életminıség területi összefüggései Ph.D. értekezés

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 777 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLATA. Karcsics Éva fıiskolai adjunktus ÁVF Alkalmazott Magatartástudományi Tanszék

PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLATA. Karcsics Éva fıiskolai adjunktus ÁVF Alkalmazott Magatartástudományi Tanszék AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA 2000-2006-BAN VÉGZETT HALLGATÓINAK PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLATA Készítette: Fortuna Zoltán pályakövetési szakértı Karcsics Éva fıiskolai adjunktus ÁVF Alkalmazott Magatartástudományi

Részletesebben

NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI IRODA MEMORANDUM A TECHNIKAI ÉSZREVÉTELEKRŐL A MAGYAR MUNKATÖRVÉNYKÖNYVVEL KAPCSOLATBAN

NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI IRODA MEMORANDUM A TECHNIKAI ÉSZREVÉTELEKRŐL A MAGYAR MUNKATÖRVÉNYKÖNYVVEL KAPCSOLATBAN Gyorsfordítás NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI IRODA MEMORANDUM A TECHNIKAI ÉSZREVÉTELEKRŐL A MAGYAR MUNKATÖRVÉNYKÖNYVVEL KAPCSOLATBAN 2011 NOVEMBER Tartalom Bevezető megjegyzések Külön észrevételek a munkatörvénykönyv

Részletesebben

A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012.

A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012. A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012. A Mórahalmi és a Kisteleki Kistérség Tanyafejlesztési Programja 2012. MEGJEGYZÉS: A tanyaprogram elkészítéséhez végzett kérdőíves felmérés

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése C 256/102 HU 2007.10.27. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése (2007/C 256/19) A Tanács jövőbeli

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI SZERZŐ: GÖMÖRINÉ KONYHA OLÍVIA IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT KONZULENS: NYITRAI

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSE ÉS IGAZGATÁSA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSE ÉS IGAZGATÁSA KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSE ÉS IGAZGATÁSA Budapest, 2007. KORMÁNYZATI SZEMÉLYÜGYI SZOLGÁLTATÓ ÉS KÖZIGAZGATÁSI KÉPZÉSI KÖZPONT Szerző 1. fejezet, 2. fejezet 1. pont, 5. fejezet

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első kilenc hónapjában a munkaügyi hatóság 13 586 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 66

Részletesebben

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010)

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) DR. VAHID YOUSEFI KÓBORI JUDIT Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) (A hatékonyság értelmezése) A magyar nemzetgazdaságon belül az élelmiszertermelés

Részletesebben

MARKETINGELMÉLET. A stratégiai marketingtervezés alapjai. Kutatási módszerek

MARKETINGELMÉLET. A stratégiai marketingtervezés alapjai. Kutatási módszerek MARKETINGELMÉLET A stratégiai marketingtervezés alapjai A stratégiai marketingterv olyan dokumentum, amely meghatározza a célpiacokat, a marketingprogramok fejlesztését és végrehajtását. A tervezési folyamat

Részletesebben

A BALLISZTIKUS RAKÉTAFEGYVEREK ARZENÁLJÁVAL KAPCSOLATOS MEGÁLLAPODÁSOK AMERIKAI SZOVJET/OROSZ SZERZŐDÉSEK DR. RUTTAI LÁSZLÓ DR.

A BALLISZTIKUS RAKÉTAFEGYVEREK ARZENÁLJÁVAL KAPCSOLATOS MEGÁLLAPODÁSOK AMERIKAI SZOVJET/OROSZ SZERZŐDÉSEK DR. RUTTAI LÁSZLÓ DR. HADTUDOMÁNY DR. RUTTAI LÁSZLÓ DR. SZENTESI GYÖRGY A BALLISZTIKUS RAKÉTAFEGYVEREK ARZENÁLJÁVAL KAPCSOLATOS MEGÁLLAPODÁSOK A veszély jelentőségére való tekintettel világszerte egyre több és több publikáció

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR AGRÁRGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK Programvezető: Dr. Dr. hc. Iváncsics János egyetemi tanár az

Részletesebben

Dunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben

Dunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben 2012/I ISSN: 2062-1655 Varga Anita Dunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben 1. Bevezetés Napjainkban jellemző tendencia a kulturális intézmények kínálata iránti csökkenő

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A népfőiskolák a társadalom szövetében a múlt

A népfőiskolák a társadalom szövetében a múlt A népfőiskolák a társadalom szövetében a múlt BELOVÁRI Anita & BAKA József Kaposvári Egyetem, Kaposvár belovari.anita@ke.hu & baka.jozsef@ke.hu A 19. sz. közepe táján Dániában különleges megoldás született

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS A SZÁNTÓFÖLDEK ÁRÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ELEMZÉSE MAGYARORSZÁGON Készítette: Kapuszta Ágnes Gödöllő

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből

Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből Szakmai értékelő tanulmány Készítette: Logframe Tanácsadó Iroda Bt. Megbízó: Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben

Geambaşu Réka Részidős: félmunkás? A női részmunkaidős foglalkoztatás főbb narratívái Magyarországon és Romániában 1

Geambaşu Réka Részidős: félmunkás? A női részmunkaidős foglalkoztatás főbb narratívái Magyarországon és Romániában 1 Geambaşu Réka Részidős: félmunkás? A női részmunkaidős foglalkoztatás főbb narratívái Magyarországon és Romániában 1 A tanulmány a közép- és kelet-európai női részidős foglalkoztatás tágabb kérdésköréhez

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2011, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság?

Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Dr. Czakó Erzsébet BKÁE Vállalatgazdaságtan tanszék Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Az Új Gazdaság (New Economy) elnevezést az idei évtől szinte közhelyként használja a nemzetközi gazdasági szaksajtó,

Részletesebben

A MIKRO- ÉS KISVÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

A MIKRO- ÉS KISVÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A MIKRO- ÉS KISVÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Versenyképességüket befolyásoló külső és belső tényezők feltárása, versenyképességi-index megalkotása Magyarország 2012 Kutatási zárójelentés

Részletesebben

A női vezetők perspektívái és karrierjük akadályai Németországban

A női vezetők perspektívái és karrierjük akadályai Németországban VÁLLALATI MUNKASZERVEZÉS A női vezetők perspektívái és karrierjük akadályai Németországban A vezetők számára új kihívást jelent, hogy a munkavégzés helye és ideje egyre kevésbé kötött. Az új pszichológiai

Részletesebben

1. Az iskolavezetés önértékelése [5]

1. Az iskolavezetés önértékelése [5] 1. Az iskolavezetés önértékelése [5] 5. Igen; (teljes mértékben) igaz. 4. Igen; általában igaz, de vannak még kisebb hiányosságok. 3. Igen; igaz, de vannak még nagyobb hiányosságok. 2. Részben igaz, de

Részletesebben

(Hirdetmények) A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK EURÓPAI BIZOTTSÁG

(Hirdetmények) A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK EURÓPAI BIZOTTSÁG C 243/4 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.9.10. V (Hirdetmények) A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLLAMI TÁMOGATÁS MAGYARORSZÁG C 31/09 számú állami támogatás Magyarország

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.16. COM(2013) 703 final Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság

Részletesebben

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...3 A BÍRÓI HATALOM ÁTLÁTHATÓSÁGA...3 A NYILVÁNOSSÁG ALAPELVE...5 SAJTÓNYILVÁNOSSÁG

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.9. COM(2015) 633 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Digitális szerződések Európa részére

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 93.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 93. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 93. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Németh Zsolt Technikai szerkesztő:

Részletesebben

Tehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II.

Tehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II. Melyik gondolkodási mód elıtt áll történelmi lehetıség? I. Vértes András, a GKI (Gazdaságkutató Intézet) elnöke kedden (2010. június 29-én) Budapesten sajtótájékoztatót tartott, amelyen a kormány 29 pontos

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.24. COM(2013) 330 final 2013/0171 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási

Részletesebben

A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához

A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához DABASI HALÁSZ Zsuzsanna Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc hrdabasi@uni-miskolc.hu

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben

Időközi vezetőségi beszámoló - 2011. első negyedéves eredmények A lassú gazdasági fellendülés jelei látszódnak az üzleti eredményeinken

Időközi vezetőségi beszámoló - 2011. első negyedéves eredmények A lassú gazdasági fellendülés jelei látszódnak az üzleti eredményeinken Társaság neve: Magyar Telekom Nyrt. Társaság címe: E-mail címe: 1013 Budapest Krisztina krt. 55. investor.relations@telekom.hu Befektetői kapcsolattartó: Beosztás: Telefon: E-mail cím: Krisztina Förhécz

Részletesebben

A rendszerváltástól a struktúraváltásig

A rendszerváltástól a struktúraváltásig Bartha Eszter A rendszerváltástól a struktúraváltásig Valuch Tibor (2015) A jelenkori magyar társadalom Budapest: Osiris 1989 Klaus von Beyme szavaival valóságos fekete péntek volt a társadalomtudomány

Részletesebben

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól 213. május Márciustól folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma a megyében. Borsod Abaúj - Zemplén

Részletesebben

GYORSJELENTÉS. e-mail:investor.relations@synergon.hu

GYORSJELENTÉS. e-mail:investor.relations@synergon.hu GYORSJELENTÉS A Synergon Informatika Rt. 2003. január 1-től június 30-ig tartó 6 hónap pénzügyi eredményei Nem auditált, konszolidált Nemzetközi Pénzügyi Jelentés/ Beszámolói Szabályok szerint összeállított

Részletesebben

TÁVMUNKA - OSZTOTT MUNKAVÉDELMI

TÁVMUNKA - OSZTOTT MUNKAVÉDELMI TÁVMUNKA - OSZTOTT MUNKAVÉDELMI KIVONAT A Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma a távmunka szabályozásában az osztott munkavédelmi felelősség elvét képviseli. Ez a tanulmány ennek az álláspontnak az érvényességét

Részletesebben

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi

Részletesebben

Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában

Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában Tanulmány az FSZH részére Budapest, 2010. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi

Részletesebben

Györgyi Zoltán. Képzés és munkaerőpiac

Györgyi Zoltán. Képzés és munkaerőpiac Györgyi Zoltán Képzés és munkaerőpiac Lektorálta: Fehérvári Anikó és Imre Anna A Külvárosi Tankör Középiskoláról készült esettanulmány szerzője Erdei Gábor. 2 Tartalom Bevezetés... 5 A képzés és a munkaerőpiac

Részletesebben

Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában

Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában Utasi Ágnes: Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában Utasi Ágnes 1. Bevezetı A rendszeres

Részletesebben

Stratégiai menedzsment

Stratégiai menedzsment Fülöp Gyula Stratégiai menedzsment Elmélet és gyakorlat Perfekt Kiadó Tartalom Bevezetés... 9 1. A stratégia lényege, stratégiai alapfogalmak... 11 1.1. Katonai gyökerek... 11 1.2. Stratégia az üzleti

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...

Részletesebben

az ALTEO Energiaszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

az ALTEO Energiaszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság A jelen összevont tájékoztató ( Tájékoztató ) az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti

Részletesebben

A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése

A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése Dr. Bíró Tibor Kresalek Péter Dr. Pucsek József Dr. Sztanó Imre A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése Dr. Bíró Tibor Kresalek Péter Dr. Pucsek József Dr. Sztanó Imre A vállalkozások tevékenységének

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a halászati és akvakultúra-termékek uniós ökocímkerendszerére vonatkozó lehetőségekről

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a halászati és akvakultúra-termékek uniós ökocímkerendszerére vonatkozó lehetőségekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 263 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a halászati és akvakultúra-termékek uniós ökocímkerendszerére vonatkozó lehetőségekről

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KONSZENZUS BUDAPEST Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei ATIPIKUS MUNKAHELYEK KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANI ALAPJAI Készült a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt

Részletesebben

1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1

1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1 1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 95/57/EK IRÁNYELVE (1995. november 23.) az

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1378/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1378/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1378/2014. számú ügyben Előadók: dr. Bene Beáta dr. Győrffy Zsuzsanna dr. Kozicz Ágnes Az eljárás megindítása Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi

Részletesebben

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés -

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - A 2002-2005 közötti makrogazdasági folyamatok főbb jellemzői A magyar gazdaság teljesítményét befolyásoló világgazdasági háttér 2002-2005 között

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

MAJOR ÉVA. A kezdő tanárok támogatása, szakmai profil és tanári kompetenciák Hollandiában

MAJOR ÉVA. A kezdő tanárok támogatása, szakmai profil és tanári kompetenciák Hollandiában MAJOR ÉVA A kezdő tanárok támogatása, szakmai profil és tanári kompetenciák Hollandiában A központi kormányzás és az iskolai autonómia dinamikája, amely a holland oktatási rendszerre minden szinten jellemz,

Részletesebben

Ajánlott irodalmak. A felnőttképzés és az emberi erőforrás fejlesztés. Esettanulmány 1. Témakörök: Az előadás vázlata, témakörei

Ajánlott irodalmak. A felnőttképzés és az emberi erőforrás fejlesztés. Esettanulmány 1. Témakörök: Az előadás vázlata, témakörei Ajánlott irodalmak A felnőttképzés és az emberi erőforrás fejlesztés Matiscsákné dr. Lizák Marianna adjunktus http://www.hrm.hu/ www.hrportal.hu http://www.matarka.hu- Humánpolitikai Szemle http://www.munkaugyiszemle.hu/

Részletesebben

Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig.

Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig. SZABÓ BÉLA VIETNAM HÁBORÚI WARS IN VIETNAM Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig. In this article I present wars in Vietnam shortly, at

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR 2006 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR ÜZEMGAZDASÁGI INTÉZET Az állati termék előállítás

Részletesebben

A MUNKÁLTATÓK TÁVMUNKÁVAL SZEMBENI BEÁLLÍTOTTSÁGAI

A MUNKÁLTATÓK TÁVMUNKÁVAL SZEMBENI BEÁLLÍTOTTSÁGAI MAKÓ Csaba - KESZl Roland - POLYÁNSZKY T. Zoltán A MUNKÁLTATÓK TÁVMUNKÁVAL SZEMBENI BEÁLLÍTOTTSÁGAI (A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ PÉLDÁJA) A szerzők dolgozatukban a közép-dunántúli régió mikro-, kis- és középvállalkozásainál

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentésének (2013-2014) 1. sz. melléklete

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentésének (2013-2014) 1. sz. melléklete A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentésének (2013-2014) 1. sz. melléklete Magyarország Kormányának összefoglaló tájékoztatója a Keretstratégia megvalósítását szolgáló

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

KUTATÁS KÖZBEN. A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában. kutatás közben 879

KUTATÁS KÖZBEN. A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában. kutatás közben 879 kutatás közben 879 KUTATÁS KÖZBEN A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában Cikkünk áttekinti az ukrajnai civil szektor szociális területen kifejtett tevékenységét 1990-től napjainkig,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

Laudato si - Áldott légy! Ismertető újságírók számára. Megjegyzés: az első két bevezető oldal után ez a tájékoztató egy-egy oldalon

Laudato si - Áldott légy! Ismertető újságírók számára. Megjegyzés: az első két bevezető oldal után ez a tájékoztató egy-egy oldalon Laudato si - Áldott légy! Ismertető újságírók számára Megjegyzés: az első két bevezető oldal után ez a tájékoztató egy-egy oldalon feltérképez minden fejezetet, röviden összefoglalja értelmüket és rávilágít

Részletesebben