A vallási turizmus helyzete Magyarországon

Átírás

1 Termékleírás A vallási turizmus helyzete Magyarországon Szerzôk: Sulyok Judit 1 Mártonné Máthé Kinga 2 A vallási turizmusban rejlô lehetôségek napjainkban egyre több desztináció figyelmét felkeltik. Bár a vallási turizmus iránti kereslet mérése számos korlátba ütközik, ezért valós volumene nehezen meghatározható, a turisztikai célállomásokon megvalósított fejlesztések és az utazókat jellemzô trendek (például az autentikus élmények és a spiritualitás elôtérbe kerülése) egyaránt abba az irányba mutatnak, hogy a vallásturisztikai helyszínek és a folyamatosan fejlôdô zarándokutak a jövôben talán még fontosabb helyet foglalnak el a turizmus térképén. A cikk a vallási turizmus fogalmi megközelítése mellett kiemelten az európai, ezen belül a magyarországi helyzet bemutatásával ahhoz kíván hozzájárulni, hogy eme jelentôs potenciállal rendelkezô réstermék a hazai célállomások számára is értelmezhetô legyen, hozzájárulva jövôbeni, valós értékeken alapuló, ezáltal fenntartható fejlôdésükhöz. Kulcsszavak: turisztikai termék, vallás, vallási turizmus, szakrális. Bevezetés A modern társadalom élmény iránti fokozott igénye, a spirituális értékek elôtérbe kerülése ( divatja ) eredményeként az autentikus élményeket keresô utazók számára a misztikus, különleges, magával ragadó és nosztalgikus jelenségek (PUSZTAI 2003:94) a vallási tu riz mus ban is testet ölthetnek. Ez kiterjed a vallási helyszínek és a hozzájuk kapcsolódó események felkeresésére, valamint a zarándoklatra egyaránt. Bár a népi vallásosság egyik lenyomatát jelentô búcsú ma már sok esetben vásári jellegû esemény, és a vallási turizmus elsôdleges motivációként nem számottevô a turizmus vendégforgalmi adatait tekintve, a vallásturisztikai helyszíneken az elmúlt években végbement fejlesztéseknek köszönhetôen ezen vonzerôknek fontos helye van a turisták mentális térképén. A vallási helyeken egyre gyakrabban találkozhatunk a nem feltétlenül vallási motivációval érkezô vendégek számára kínált szolgáltatások széles skálájával. A turizmushoz szükséges infrastruktúra megteremtése mellett a modern látogatómenedzsment eszközeinek segítségével a vallási helyeket felkeresôk autentikus élménnyel gazdagodhatnak. A vallásosság és a vallástalanodás 3 egyidejûleg van jelen a mai világunkban, a vallás vágyott menedéke 3 a posztmodern társadalmakban fontos értéket jelent(het), ezért különösen izgalmas lehet ebben a környezetben a mindennapi élet szerves részét képezô turizmussal való kapcsolódási pontok teljesség igénye nélküli feltérképezése. A vallási turizmus története egyidôs a nagybetûs turizmussal, hiszen az ókori civilizációk népei már a Krisztus elôtti idôkben is útnak indultak szentélyek, templomok felkeresésének okán, kifejezetten azzal a szándékkal, hogy az adott helyen valamilyen vallási élményben legyen részük. Ez a világ minden táján, minden vallás esetében jelentôs számú utazást generált. A kereszténység megjelenésével elôbb Jézus szülôhelye, Betlehem, és halálának helye, Jeruzsálem, majd a keresztény vallás központja, Róma lett az akkori vallásos (keresztény) emberek által mindenképp felkeresendô földrajzi hely. Az iszlám és a zsidó hit szerinti szent helyek ugyanígy látogatottá váltak, kötelezô módon. A reformátusok számára a vallási helyszínek felkeresése szintén jelentôs. A látogatások gyakoriságának jelentôs növekedését a barokk kor hozta meg, majd az ellenreformáció és a különbözô keresztény vallási irányzatok, szerzetesrendek szentjeinek megjelenésével és elôretörésével életállomásaik, prédikációik, csodatevéseik helyszínei lettek a kedveltebb vallási úti célok. A látomások, jelenések helyszínei a tömegtájékoztatás fej lôdésével egyre ismertebbé váltak, ezek is szép számban növekedve komoly turistaforgalommal számolhattak Európában. Kisebb visszaesést okozott a vallási turizmus térhódításában a felvilágosodás kora, de a XIX XX. századi ember számára ismét egyfajta spirituális kötelezettség volt a szent helyek felkeresése. Az elmúlt években az Európai Unióban jelentôsen megnôtt a zarándoklatok iránti kereslet és a Mária-kegyhelyek látogatottsága (RECULTIVATUR 2013). Ezenkívül a nem vallási turisták 4 is jelentôs számban látogatják a vallási helyszíneket (katedrálisok, templomok stb.) és a valláshoz kapcsolódó eseményeket (RECULTIVATUR 2013). 1 Vezetô kutató, Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Iroda. sulyok@itthon.hu. 2 Belföldi igazgató, Magyar Turizmus Zrt. Belföldi Igazgatóság. mathe@itthon.hu. 3 4 A. Gergely András (2013). Az eredeti forrásban kulturális turisták (RECULTIVATUR 2013). Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 1. szám 11

2 A Recultivatur (2013) jelentése szerint ezen változásokat az egyre professzionálisabb marketing, a spiritualitás iránti igény megnövekedése és a vallásturisztikai helyszínek egyre jobb elérhetôsége is támogatja. 5 Az egyházak részérôl itt említhetjük meg a virtuális szakralitás (A. GERGELY 2013) fogalmát is, amikor is az egyház a modern világ eszközeivel, a technológia lehetôségeivel (lehet az televíziós közvetítés, internetes oldal, blog stb.) nyit az emberek felé. Mindezt egy olyan környezetben, ahol a legtöbb egyházközség esetében csökken a tagok száma. Jelen cikk célja, hogy a vallási turizmus témakörét körbejárva ismertesse a fogalmi lehatárolást, a magyarországi kínálati és keresleti oldal fôbb jellemzôit, valamint a Magyar Turizmus Zrt.-nek a vallási turizmus nép sze rû sí tésé re irányuló marketingtevékenységét. A vallási turizmusról korábban a Turizmus Bulletin 2006/2. számában jelent meg átfogó tanulmány, amelyre jelen összefoglalóban az egyes témaköröknél található utalás. Figyelembe véve a magyar társadalom vallási hovatartozását és a hazai kínálat összetételét a tanulmány elsôsorban a kereszténység szem szö gé bôl közelíti meg a vallási turizmus értelmezését és helyzetének bemutatását, de röviden kitekint a más vallások generálta turisztikai célú utazásokra is A vallási turizmus elméleti megközelítése 1.1. A vallási turizmus fogalma A vallás és turizmus kapcsolata legtöbbször valamely nagy (vallási vagy kulturális) egység megtapasztalásához, a hasonlóság, összetartozás megéléséhez kötôdik (PUSZTAI 2003:82). A vallási helyek turisztikai célponttá válásában az élménytársadalom is fontos szerepet játszik (KORPICS 2003). A másik oldalról nézve az élményközpontúság a vallásban is megfigyelhetô, ahogy KORPICS (2003:109) fogalmaz: spirituális nyüzsgés. A zarándoklat és a turizmus közötti kapcsolat sokrétû, gazdasági, politikai, társadalmi, pszichológiai és érzelmi vonatkozása egyaránt megtalálható a tudományos munkákban (IRIMIÁS MICHALKÓ 2013). A vallás és a turizmus közös metszetének értelmezéséhez hozzátartozik, hogy az utazás nem csupán a turizmuskutatók szerint járul hozzá az egyének jól(l)étéhez, életminôségéhez (MICHALKÓ 2010), de például a katolikus egyház is elismeri az utazás 5 A vallási turizmus népszerûségének növekedésében közrejátszó tényezôkrôl bôvebben lásd a Turizmus Bulletin 2006/2. számában megjelent cikket: Mester Tünde: Vallási turizmus, pp A nemzetközi szakirodalom egyre több figyelmet szentel a nem keresztény (muszlim, zsidó, buddhista stb.) utazók jellemzôinek, a vallásukból adódó sajátosságainak, amely téma jelen cikkben nem kerül kifejtésre. 12 Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 1. szám személyiséget gazdagító hatását (UNWTO 2007). A turizmus és a szabadidô kiváltságos alkalom a testilelki feltöltôdésre, megkönnyíti a különféle kultúrákhoz tartozó személyek találkozását, közelít a természethez, kedvez a szem lé lô dés nek, a toleranciának, a békének, a párbeszédnek és az összhangnak a különbözôségek közepette. Az utazás kifejezi a»homo viator«, az ember állandóan»úton lévô«természetét, miközben eszünkbe juttatja azt a másik, nagyobb jelentôségû útvonalat, amelyet végig kell járnunk, és amely az Istennel való találkozáshoz vezet el bennünket 7, s így válunk homo peregrinusszá, zarándokká. A vallási turizmust a vallási-világi tengely mentén (amely két pólus számos lehetôségnek ad teret) elhelyezve három fogalmat különíthetünk el: a zarándoklat kapcsolódik a legszorosabban a valláshoz, ezt a képzeletbeli tengely közepén az ún. vallási turizmus követi, a másik végén pedig az ún. világi turizmus helyezkedik el (COLLINS-KERNER 2010, JANCSIK 2013). Zarándoklatnak elsôsorban az olyan vallási indíttatású utazásokat nevezzük, amelyek során a zarándok a szent hely (vagy útvonal, esemény) felkeresése révén voltaképpen egy belsô, lelki utazáson vesz részt, hitének mélyebb átélése a cél (JANCSIK 2013). A zarándokhely esetében az attrakció a transzcendens megtapasztalásának híre vagy lehetôsége (KORPICS 2003:108). A zarándoklat azért vonzó, mert hasonló a modern társadalmi gyakorlatokhoz (például a turizmushoz), és mert kielégíti a spirituális élmény igényét (KORPICS 2003). A vallási turizmus a vallási helyszínek vagy események felkeresésére irányuló utazás, ahol a felekezethez kötôdô történelmi, mûvészeti vagy egyházi vonatkozások megismerése identitáserôsítô hatással bír (JANCSIK 2013). Az ún. (világi) turizmus ezzel szemben olyan utazás, ahol az egyénnek nincs vallási alapú élménye (JANCSIK 2013). Vallási turizmusnak nevezhetjük, amikor azért keresnek fel egy helyet, épületet, kegyhelyet, mert azt szentnek tartják (MESTER 2006:16). Varga (2011) a vallási turizmust illeszkedve a fent említett vallási-világi tengelyhez szûkebb és tágabb értelmezésben definiálja. Elôbbihez a zarándokutak, a búcsújárás és a vallási eseményeken való részvétel sorolható, amikor is a hívô ember lelkében is részese az utazásnak (VARGA 2011). Tágabb értelmezésben (ez a képzeletbeli tengely közepének felel meg) vallási turizmusnak nevezhetô a vallási nevezetességek felkeresése, azok kulturális, történelmi vagy mûvészeti értékeinek respektálása. A Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organization, UNWTO) az ún. kulturális-vallási turizmusnak több formáját különbözteti meg. Idetartoznak: 7 Forrás: alma_%e2%80%93_a_p%c3%a1pa_%c3%bczenete_a/ung

3 a rövid tartózkodási idôvel járó kirándulások közeli zarándokhelyszínekre és vallási eseményekre, valamint a hosszabb tartózkodási idôvel járó utazások nemzetközi vallásturisztikai helyszínekre és eseményekre. A Mintel tanulmánya (MESTER 2006) a vallási turizmus három típusát különbözteti meg: zarándoklat, vallási eseményen történô részvétel és kulturális-vallási turizmus (vallási helyszín meglátogatása). Szervezettségét tekintve fontos dimenzió lehet a résztvevôk száma, a közlekedési eszköz, az utazási idôpontja (az év mely idôszakában) és az utazók társadalmi összetétele (RINSCHEDE 1992, MESTER 2006). Az egyre erôsebb résterméknek tekinthetô (IRIMIÁS MICHALKÓ 2013) vallási turizmus számos más turisztikai termékhez kapcsolódhat: az utazók motivációja alapján a kulturális turizmus részeként is definiálható (VARGA 2011, IRIMIÁS MICHALKÓ 2013). Emellett harmóniában van a környezettel/természettel (RECULTIVATUR 2013): egy, a tájjal való találkozás élményét is nyújtó zarándokút (például Mária-út vagy Magyar Zarándokút) aktív turisztikai kínálati elemként is értelmezhetô (MOLNÁR 2012). Itt említhetjük meg továbbá, hogy a többnapos zarándoklatok esetében gyakori az egy-egy nap szabad program, amikor a részt vevôk a desztináció turisztikai értékeit ismerhetik meg (RINSCHEDE 1992). Összefoglalóan elmondható, hogy a vallási turizmus definíciók többsége elkülöníti a vallási (ezen belül zarándoklat és vallásturisztikai helyszín felkeresése) és a nem vallási indíttatású utazásokat. Ezen túlmenôen a vallási turizmusban érintett desztinációk számára fontos, hogy azokat számos nem vallási motivációval érkezô látogató is felkeresi A vallási turizmus Hatásai A vallási turizmus gazdasági-társadalmi elônyei között kell említeni bevételtermelô képessége (MESTER 2006) mellett, hogy egész évben vonzza a látogatókat (KORPICS 2003, MESTER 2006), segíti a turisztikai kínálat diverzifikációját (MESTER 2006), új, illetve rég elfeledett látnivalók is bekapcsolhatók a turizmus vérkeringésébe (MOLNÁR 2012), továbbá segít az értékeink és hagyományaink megôrzésében (VARGA 2011). A negatív hatások a szenynyezés, a tömeg stb. természetesen a vallási turizmus esetében sem hagyhatók figyelmen kívül, amelyek kezelése legtöbbször a helyi hatóság, közösség feladata (RECULTIVATUR 2013). A látogatókat nagy számban fogadó, unikális értéket képviselô szent helyek (például a görögországi Athos hegye) korlátozzák a maximális látogatószámot, ami a turisztikai fejlesztéseknek is határt szab. De idetartozik, hogy a vallási helyszínek (például katedrálisok, TURISZTIKAI TERMÉKEK romok) többsége legalább részben ingyenesen látogatható, ami egyúttal terheket is ró a fenntartó egyházra. A vallásturisztikai helyszín fejlôdését negatívan befolyásolhatja, hogy a zarándokok számára létesített kényelmi szolgáltatások végül a helyi társadalmat is átalakítják (KORPICS 2003), a korábban a turizmus térképén nem szereplô úti célok fejlôdése és kom mer ci a li zálódása az érintett vallási közösség életét is befolyásolja (IRIMIÁS MICHALKÓ 2013). A helyszínek emellett hangsúlyozottan nem a jelenleg élményközpontúvá fejlôdô és az élményeket elsôdleges motivációként megélni akaró turizmuskeresleti trendek miatt, hanem a turisztikai termék mivoltából adódóan valós élmények közvetítôi is, életmódra kiható változások, komoly személyiségfejlôdési, átalakulási pillanatoknak helyt adó terek A vallási TURISTA JELLEMZÔI Bár a vallási turizmus magyarországi vonatkozásainak értelmezése szorosan kapcsolódik a kereszténységhez, nem szabad elfeledkezni a más vallások generálta utazásokról sem. Követôi létszámát tekintve a világon máig a kereszténység a vezetô (2,3 milliárd hívôvel), ezt követi az iszlám (1,5 milliárd hívô), a hindu (935 millió hívô), a buddhista (484 millió hívô), a szikh (24 millió hívô) és a zsidó (15 millió hívô) vallás (MINTEL 2012). 8 A magyarországi vallási turizmus értelmezéséhez szorosan hozzátartozik a magyar lakosság vallásosságának, felekezethez való tartozásának ismerete (1. táblázat). A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által legutóbb ben végzett népszámlálás adatai szerint a lakosság 39,0%-a a katolikus felekezethez tartozik (ezen belül 37,1% római és 1,8% görög katolikus). A református egyházat 11,2%, az evangélikus közösséget pedig 2,2% nevezte meg. 18,2% vallotta magát felekezethez nem tartozónak, több jelentôs vallás részesedése 1% alatti (baptista: 0,2%, unitárius: 0,1%, izraelita: 0,1%). A lakosság 27,2%-a nem kívánt vallási hovatartozásáról nyilatkozni. Bár arra a kérdôív nem vonatkozott, hogy a vallási hovatartozás a mindennapokban mit jelent (vallásgyakorlás), az élet számos területén elôtérbe kerülô vallási és nem vallási értelemben vett spiritualitás és ennek kézzelfogható, statisztikai adatokkal mérhetô lenyomata közötti látszólagos ellentét mindenképpen elgondolkodtató, egyúttal jelen tanulmány lehetôségein túlmutató. A vallási célú utazások fô motivációja napjainkig tetten érhetô: a zarándokok zöme a desztinációk meglátogatásával határozottan lelki élményre vágyik. Mindezek eredményeként a mai vallási turista számára maga az út is élményt jelent (RECULTIVATUR 2013), és a népi vallásosság 8 Az egyes vallásokhoz kapcsolódó zarándoklatokról lásd a Turizmus Bulletin 2006/2. számában megjelent cikket: Mester Tünde: Vallási turizmus, pp Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 1. szám 13

4 A magyar népesség megoszlása vallás szerint (%) 1. táblázat Vallás Katolikus 70,5 54,5 39,0 Ebbôl: római katolikus 67,8 51,9 37,1 görög katolikus 2,7 2,6 1,8 Ortodox keresztény 0,4 0,1 0,1 Református 21,9 15,9 11,6 Evangélikus 5,2 3,0 2,2 Baptista 0,2 0,2 0,2 Unitárius 0,1 0,1 0,1 Izraelita 1,5 0,1 0,1 Más vallási közösséghez, felekezethez tartozó 0,1 0,7 1,4 Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozó 0,1 14,5 18,2 Nem kívánt válaszolni, nincs válasz 10,8 27,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH népszámlálási adatbázis hagyományos elemei mellett elôtérbe kerül az utazó személyes spirituális igénye (RECULTIVATUR 2013). A zarándok és a turista közötti különbségek kapcsán Cohen (1992) kiemeli, hogy míg a zarándok a maga középpontja felé tart, addig a turista célja éppen ennek ellentéte, nevezetesen a mindennapi életbôl való kikapcsolódás. Molnár (2012) szerint a zarándok és a turista (el sôsorban a tömegturista) csupán látszólag ellentétesek egymással, több hasonlóság összeköti ôket. Mindketten sokfélék, és a zarándokok közül sokakat nem is a vallás ösztönöz elsôsorban (MOLNÁR 2012). Ezzel egyidejûleg a desz ti ná ciónak hasonló igényeket kell kielégíteni (IRIMIÁS MICHALKÓ 2013). Hughes et al. (2013) pedig felhívja a figyelmet a lehetséges konfliktusokra az egyes látogatói szegmensek között. Bár a vallási turisták is nagyon sokfélék lehetnek, közös jellemzôjük, hogy a legtöbb zarándok szívesen utazik csoportosan (MESTER 2006), ami nem csupán a biztonságérzetet növeli, de az összetartozás, a közösség az élményhez is jelentôsen hozzájárul (IRIMIÁS MICHALKÓ 2013). A zarándok sok esetben az adott országot is meg szeretné ismerni, illetve a turisták is szívesen keresnek fel szent helyeket (MESTER 2006). IRIMIÁS MICHALKÓ (2013) tanulmánya a motiváció kapcsán kiemeli, hogy Európában a kegyhelyek felkeresését sok esetben egészségi okok (gyógyulási szándék) ösztönzik. A kulturális örökség szempontjából is jelentôs vallási helyszíneken pedig (például katedrális) a rekreációs és az edukációs motivációk kiemelkedôek (HUGHES et al. 2013). Az élményhangsúlyok a zarándoklat során lelkiek (függetlenül a fizikai környezettôl), a vallási turizmus során a lelki-szellemi élmény átélése a cél, míg a világi turizmus élményeit elsôsorban testi élmények (re ge re nálódás, napbarnított bôr) jelentik (JANCSIK 2013). A határok azonban elmosódhatnak és részben átjárhatóak is. Az általánosságban tapasztalható szubjektivitáse rô sö dés, a gyorsan 14 Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 1. szám változó turisztikai szokások és a váratlanul kialakuló vallásturisztikai divatok mind-mind abba az irányba tolják a vallási turizmus élményközpontúságát is, amely egyedivé teszi a vallási utakat. A zarándokturizmus esetében az út sokszor ugyanolyan fontos, esetenként akár fontosabb is, mint az úti cél elérése. Az idôfaktort tekintve az út körülbelül fele, kétharmada is lehet annak az idônek, amit a zarándoklatra szán az utazó, a kegyhelyen töltött idô nemritkán csupán az összes utazásra szánt idô egyharmada. Ez fôleg a szervezetten, autóbusszal utazó szenior korosztályra igaz. Az útközben zajló lelki ráhangolódás, közösségi ima segít a várt lelki élmény átélésében A VALLÁSI TURIZMUS SZEREPE A VILÁG TURIZMUSÁBAN 9 A vallási turizmus mérését a definíciós kérdések mellett az is nehezíti, hogy kevés nemzeti és nemzetközi adat áll rendelkezésre. Ennek hátterében a RECULTIVATUR (2013) jelentése a következô tényezôket nevezi meg: sok vallásturisztikai helyszín helyi vonzáskörû, ezért legtöbbször egynapos kirándulások célja (a látogatók turisztikai fogyasztása nehezen ér telmez hetô), nehéz a kizárólag vallási céllal érkezôk megkülönböztetése (más motivációjú látogatók is jelentôs számban felkeresik a helyszíneket), a vallási turizmusban érintett intézményekrôl, szervezetekrôl nincs (turisztikai vonatkozású) statisztikai nyilvántartás. 9 Tekintettel arra, hogy a vallási turizmus belföldi vonatkozásait a nemzetközi szervezetek, kutatóintézetek nem mérik, jelen fejezet a nemzetközi utazásokra fókuszál.

5 A mérést nehezíti az is, hogy a klasszikus zarándokturista szervezetten, de sokszor nem utazásszervezôn keresztül utazik, fôként közösségi vagy egyházi összefogással, másrészt ritkán vesz igénybe regisztrált szálláshelyet. Nemcsak a fiatalabbak körében jellemzô az egyéni utazás, de a belsô lelki út keresése miatt az idôsebb korosztály is választhatja ezt az utazási formát. A vallási céllal tett utazások, elsôsorban a za rándok la tok esetében is jelentôs az egynapos tartózkodással járó látogatások száma (vendégéjszaka eltöltése nélkül), ami tovább nehezíti a turisztikai szempontú vizsgálódást (RINSCHEDE 1992). A vallási turizmus iránti kereslet számszerûsítéséhez kiindulópontot jelenthet, hogy a UNWTO adatai szerint az egyik legfontosabb és gyorsan bôvülô kulturális és örökségturizmus a nemzetközi utazások 40%-ának a motivációja. A UNWTO (2011) adatai szerint a vallási turizmus iránti kereslet éves szinten 330 millió nemzetközi utazóval és 3,3 milliárd euró költéssel járul hozzá a világ turizmusának teljesítményéhez. Szintén a UNWTO adatai szerint (VARGA 2011) a vallási turizmus részesedése 20 30% (a szervezett utazásokon részt vevôk egyharmada köthetô a vallási turizmushoz). 10 A RECULTIVATUR (2013) jelentése szerint Európában évi 250 millió zarándok kel útra. Az Eurostat által az európai lakosság turizmussal szembeni attitûdjeirôl, utazási szokásairól végzett Eurobarometer felmérés eredményei szerint 2012-ben a legalább négyéjszakás tartózkodással járó szabadidôs célú utazások (holiday) 22%-ának a kultúra (ideértve a vallást is) volt a fô motivációja. Ez a természeti vonzerôkön alapuló úti célok (például hegyvidék, tópart stb.) (26%) és a városlátogatások (20%) közötti helyet jelenti. A kultúra, vallás az átlagosnál fontosabb szerepet tölt be a belga (35%), a holland (33%) és az osztrák (30%) utazók számára. Magyarország esetében a kultúra, vallás részesedése 12%. Az utazók demográfiai jellemzôit tekintve elmondható, hogy a kultúra, vallás motiváció az idôsebb korosztályok és a magasabb képzettséggel rendelkezôk körében gyakoribb. A Mintel tanulmánya (MESTER 2006) Bosznia-Hercegovina, Franciaország, India, Izrael, Lengyelország, Málta, Olaszország, Portugália és Spanyolország esetében közöl információkat a zarándokok számára vonatkozóan, amit különbözô módszerekkel (például kiadott igazolások, szétosztott ostya stb.) becsülnek meg az egyes helyszínek. Itt említhetjük meg, hogy például évente 3 5 millió muszlim zarándokol el Mekkába, a franciaországi Lourdes évi ötmillió látogatót fogad, vagy évi 28 millió hindu keresi fel a Gangesz folyót (COLLINS-KERNER 2010). 10 A Vatikán évente körülbelül 20 millió látogatót fogad (VARGA 2011). TURISZTIKAI TERMÉKEK 1.5. A vallási turizmus helyszínei, desztinációk A vallási turizmusban kiemelten fontos az úti cél szerepe, amely nagyrészt egy-egy vallásnak, vallási irányzatnak, karizmatikus személyiségnek (illetve emlékének) vagy a vallást képviselô nagyszabású építménynek fizikai helyet adó földrajzi hely. Fontos megjegyeznünk, hogy a XXI. században létezik jó néhány olyan unortodox vallási turisztikai úti cél, amelyet nem egyházak, vallási irányzatok szentesítettek, hanem egy-egy közösség, amely az adott helyet szent helyként, kultikus módon tiszteli (JANCSIK 2013). Ilyenek például a még boldoggá vagy szentté avatásra váró vallási szereplôk lakóhelyei, sírhelyei, történelmi események helyszínei, háborús emlékhelyek. A vallási turizmus számára a legnagyobb potenciális vonzerôvel a kegyhelyek, a katedrálisok és apátságok/ kolostorok rendelkeznek (RECULTIVATUR 2013), amely vallásturisztikai látnivalók jelentôs kulturális értéket is képviselnek (IRIMIÁS MICHALKÓ 2013). A helyi lakosság szerepe a vallásturisztikai vonzerôk kapcsán abban mutatkozik meg, hogy a közösség tulajdonképpen megteremtôje, alakítója a desztináció kulturális-történelmi örökségének (RECULTIVATUR 2013). A zarándokhelyek Turner (hivatkozza COHEN 1992) értelmezésében a társadalmi-politikai szemszögbôl világi helyektôl távolabb találhatók meg, ahol az egyetemes emberi értékek dominálnak a mindennapi élet értékei felett. 11 Ez szemben áll Eliade (hivatkozza COHEN 1992) koncepciójával, aki szerint a zarándokhelyek éppen a világ közepeként definiálhatók. Ez utóbbit tükrözi például, hogy a jelentôs turisztikai vonzerôvel rendelkezô katedrálisok városi környezetben, általában a városok szívében találhatók meg. Nolan Nolan (1992) és Ambrósio (2003, idézi IRIMIÁS MICHALKÓ 2013) a vallásturisztikai desztinációk, illetve vonzerôk három csoportját különíti el: a kegyhelyek/ zarándokhelyek mellett a vallásturisztikai látnivalókat (katedrálisok, monostorok stb.) és a vallási ünnepeket (például húsvéti körmenet). A vallási helyszínek nyújtotta élményt Andriotis (2009) öt dimenzió mentén vizsgálja: a spirituális mellett a kulturális, a szekuláris/világi, a környezeti és az edukációs elemek játszanak szerepet. A látogatók igényeit kielégítendô, a helyszíneken jelentôs turisztikai fejlesztések (szálláshelyek, ajándékboltok 12 stb.) történtek, amelyek sok esetben a lelki rekreációt is támogatják (például Medjugoréban a szálláshelyeken nincs társalgó, 11 Cohen (1992) felhívja a figyelmet arra, hogy Turner a kereszténységre vonatkoztatta elméletét. Tekintettel arra, hogy a keresztény világban a világi és az egyházi hatalom kettéválasztott, ez befolyásolja a nem központi elhelyezkedésû zarándokhelyek szerepét, fejlôdését. 12 Lourdes-ban 1980-ban 300, Fatimában 1987-ben 187 ajándékbolt mûködött (RINSCHEDE 1992). Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 1. szám 15

6 televízió vagy sportolási lehetôség, több nyelven lehet gyónni stb.). A turizmusban rejlô lehetôségeket a külföldi és a hazai vallásturisztikai helyszínek egyaránt felismerték. A leg je len tô sebb helyek (például a franciaországi Lourdes) honlapjait áttekintve a turisztikai kínálat széles skálájával találkozhatunk, illetve a magyarországi vallási hely szí neken az elmúlt években végbement turisztikai jellegû (például látogatóközpont-) fejlesztések szintén ebbe az irányba mutatnak. Itt kell megemlíteni, hogy a vallás (és a mûvészetek) a kulturális látnivalók számára hoz záa dott értéket, vonzerôt jelent (MINTEL 2010). A természet, a táj szépsége a városi környezetbôl útra kelôk számára különösen releváns lehet, hogy a mindennapi rutinból kikapcsolódjanak. A vallási helyek turisztikai hasznosítása azonban nem minden esetben elfogadott: a világias turistahullám -ot nem minden szakrális hely fogadja szívesen (PUSZTAI 2003). A vallási központok nem mindenkit szólítanak meg, ezek az úti célok a vallás szabályai között igyekeznek kielégíteni a turisták kíváncsiságát (PUSZTAI 2003). Az idegen tér tehát erôsen gyengíti a turisták otthonosságérzetét (PUSZTAI 2003:91), különösen szertartások idején. A kínálat volumenére vonatkozóan kiemelendô, hogy az UNESCO Világörökséghez tartozó helyszínek körülbelül 20%-a valamilyen módon kapcsolódik a valláshoz vagy a spiritualitáshoz. 13 IRIMIÁS és MICHALKÓ (2013) tanulmányukban 92 európai vallási épületet, helyszínt számoltak, amelyek az UNESCO világörökségi védettséget élvezik, következésképp nemzetközi vonzerejû kulturális lát ni va lók nak tekinthetôk. Hazánk nyolc világörökségi helyszíne közül a Pannonhalmi Bencés Fôapátság vallásturisztikai desztináció. Az ATLAS (2007) felmérése szerint a leglátogatottabb kulturális vonzerôk között a vallási helyszínek is elôkelô helyen állnak (a legnépszerûbb múzeumok, történelmi helyek és emlékmûvek után) (MINTEL 2010). 2. A vallási turizmus magyarországi kínálata A vallási turizmus magyarországi helyzetének, szerepének értelmezéséhez szorosan hozzátartozik, hogy az 1945 és 1990 közötti idôszak öröksége mind a mai napig befolyásoló. Az elmúlt években megfigyelhetô az ünnepnapok vissza- vagy újraszakralizálása, ami sok esetben a turisták figyelmét is felkeltô hagyományok felélesztését jelenti. A hazai vallási turizmus kínálata elsôsorban a keresztény utazók és fôleg Budapesten a zsidó vendégek számára jelent motivációt. A vonzerôk jelentôs hányada épített örökség, amely (a török uralom miatt 13 Forrás: a délkeleti országrész kivételével) gyakorlatilag mindenütt fel lel hetô. A 2. táblázatban szereplô attrakciók az épített örökségeket és a mûkincseket tartalmazzák, amelyek érinthetnek zarándokutakat, illetve kegyhelyeket. Ezen túlmenôen a vallási céllal utazók számára fontos vonzástényezôvel rendelkezhetnek természeti attrakciók, települések is táblázat Vallásturisztikai attrakciók Magyarországon Attrakció típusa Attrakciók száma Templom, romtemplom, kápolna 3518 Harangtorony 105 Kálvária (stációkkal) 103 Zsinagóga 73 Püspöki palota, plébánia stb. 45 Temetô, kripta, síremlék 30 Egyházmûvészeti gyûjtemény, kincstár 25 Kolostor 14 Mecset 6 Egyéb egyházi épület 6 Emlékmû, szobor 5 Forrás: Recultivatur A katolikus egyház és rendjei idôben felismerve a turistákban felmerülô igényt a as fejlesztési ciklust megelôzôen is, de ekkor mindenképpen, komoly fejlesztésekbe kezdtek, látogatóközpontok, zarándokszállások építésével, amelyek vallásturisztikai központokként, turisztikai attrakcióként üzemelnek. 15 Példaként említhetô a Pannonhalmi Bencés Kongregáció Látogatóközpontja, amely évente 150 ezer látogatót fogad, és a Tihanyi Bencés Apátság Látogatóközpontja, amely ezer vendéget szolgál ki egy esztendôben. Új fejlesztésként az Esztergomi Szent Adalbert Látogatóközpont, a Zirci Ciszterci Látogatóközpont, a Veszprémi Sza lé zi ánum vagy a Szeged-alsóvárosi Ferences Látogatóközpont jelentôs. Évek óta mûködik a pécsi Cella Septichora, amely az Európa Kulturális Fôvárosa projekt emblematikus beruházása volt, vagy a szombathelyi Szent Márton Látogatóközpont, amely a 2016-os Európai Szent Márton Év kapcsán már 2007-ben megnyitotta kapuit. A katolikus látogatóközpontokra jellemzô, hogy nem kizárólag vallási és zarándokturistákra specializálódtak, élményközpontú kiállításaikkal, professzionális 14 A vonzerôk területi elhelyezkedésérôl további információ: Raffay Ágnes (egyetemi docens, Pannon Egyetem, raffay@turizmus.uni-pannon.hu). 15 A Recultivatur nemzetközi projekthez kapcsolódóan a vallásturisztikai helyszínek magyarországi vonatkozásait bemutató cikk a Turizmus Bulletin XV. évfolyam 2. számban olvasható: Raffay Ágnes Lôrincz Katalin Alan Clarke: Spirituális és üzleti értékek találkozása a vallási turizmusban, pp Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 1. szám

7 Név Szent Márton-út Gyöngyök útja/ Via Margaritarium Mária-út Magyar zarándokút Szent Erzsébetzarándokút Szent Jakab-út A magyarországi zarándokutak fôbb jellemzôi (az alapítás éve szerinti sorrendben) Útvonal, fôbb állomások Szombathely Kercaszomor Mátraverebély/Szentkút Máriacell Máriacell Csíksomlyó Esztergom Máriagyûd Sárospatak Kassa Budapest Lébény Járható szakasz hossza 100 km (magyarországi szakasz) 780 km (teljes szakasz) 1400 km (teljes szakasz) 420 km (teljes szakasz) 120 km (teljes szakasz) 250 km (magyarországi szakasz) Forrás: a táblázatban feltüntetett honlapok alapján saját szerkesztés Kapcsolódás nemzetközi úthoz Alapítás éve Honlapcím 3. táblázat igen igen igen nem igen igen kiszolgálóterületekkel és más, a látogatóközpontot üzemeltetô rendekre jellemzô turisztikai termékek összekapcsolásával (gyógynövénykert, borospince-látogatás, bioétterem, látvány-ásványvízpalackozó, pa pír merí tô mûhely, gyertyaöntô mûhely, ajándékbolt stb.) minden korosztálynak és minden civil látogatónak is valós élményt képesek nyújtani. A görög katolikusok számára Máriapócs jelent ko moly vonzerôt, a bazilikát Nemzeti Kegyhellyé nyilvánították 2011-ben. A református és evangélikus hívôk, utazók (itt a holland és az észak-európai vendégeket emelhetjük ki) számára a nagyobb történelmi kálvinista (iskola-) városok és mûemlékek számítanak vonzerônek, kifejezett látogatóközpont hitük megélésére és ismereteik bôvítésére még nem épült hazánkban. Debrecen, Sárospatak és Pápa esetében az idesorolható látnivalók fontos történelmi események helyszínei is voltak. Az ortodox vendégek (különösen a Szerbiából érkezôk) számára számottevô vonzerôvel rendelkezik Szentendre és Miskolc. A fejlesztések a református vallás fontos helyszíneit is érintik, 2012-ben nyitotta meg kapuit a megújult Debreceni Református Kollégium Múzeuma vagy például a 2014-ben megvalósuló Tisza-tavi templomok útján projekt keretében 13 helyszínen nyolc templom rekonstrukciója, továbbá négy vallási kegyhely és egy szálláshely kialakítása történik meg. A reformáció kezdetének 2017-ben esedékes 500. évfordulója pedig a magyarországi vallási turizmus számára is jó lehetôséget kínál majd. Az utóbbi idôben reneszánszukat élik a vallási turizmuson túlmutató zarándokutak (például Mária-út), lánccá szervezett útvonalak, egyfajta tematikus utak (például Protestáns Gályarab Prédikátorok Emlékezete Magyarországon). Hazánkban jelenleg hat kiépített, alapvetôen a római katolikus vallásúak számára kialakított, de deklaráltan nyitott, az ökumené jegyében szervezett zarándokút van (3. táblázat). Itt szükséges említeni a Bejárható Magyarország 16 programot, amely a jövôben újabb lendületet adhat a magyarországi útvonalak fejlôdésének. A program keretében jelentôs forrásokat szánnak a túrázás, a kerékpározás, a vitorlázás, a lo vas túrák, a kenuzás és a zarándokutak fejlesztésére, ami infrastruktúrára és szálláshelyekre egyaránt kiterjed. A kereszténységhez kapcsolható vallásturisztikai helyszínek mellett Magyarországon is találunk más vallásokhoz kötôdô és turisztikai desztinációként is ér telmezhetô helyszíneket. A zsidó vallású utazók Budapesten a Dohány utcai Zsinagóga környékén találnak kiválóan kiépített kínálatot, a városrész Európa-hírû zsidó zarándokhely. Vallásuk tanítása szerint minden zsidónak életében legalább egyszer fel kell keresnie ôsei sírját, így a vidéki, elsôsorban régi kereskedelmi útvonalak mellett fekvô mezô- és kisvárosok is komoly forgalomra tesznek szert (például csodarabbi sírja Sátoraljaújhelyen), amelyhez hozzájárul a zsidó vallási emlékek (zsinagóga, temetô) felújítása. Az elmúlt években számos magyarországi zsinagóga (18 budapesti és 20 vidéki) és temetô (38 országszerte) felújítása történt meg, és a tervek szerint ez a jövôben is folytatódik. A 150 éves török uralom eredményeként hazánk török kori emlékekben is gazdag, amelyek elsôsorban a kulturális motivációval érkezôket vonzza, Gül Baba tür béje azonban a szúfizmus követôi számára fontos zarándokhely. A vallási turizmus felé mutató fontos e lôre lé pést jelenthetnek a Szigetvár környékén jelenleg is 16 Forrás: esemenyei/hireink/bejarhato_magyarorszag/. Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 1. szám 17

8 folyó ásatások. A magyar és a török fél e gyütt mû kö dé sében zajló munkálatok kapcsán szükséges ki e mel ni, hogy a tudósok szerint akár Szulejmán sírhelyét is meglelhetik, ami nagymértékben befolyásolhatja a desz ti ná ci ó mint vallásturisztikai helyszín jövôbeni szerepét. A további vallások kapcsán említhetjük meg például a turisztikai vonzerôvel is rendelkezô so mogyvámosi Krisna-völgyet vagy a zalaszántói Béke Sztúpát. A helyszínek és zarándokutak mellett a magyarországi vallásturisztikai kínálat fontos részét képezik a rendezvények, fesztiválok, amelyek között találunk az adott egyházközséghez szorosan kapcsolódót (például Református Zenei Fesztivál) és a turizmuson is túlmutató szerepkört betöltôt (például Arcus Temporum Pannonhalmi Mûvészeti Fesztivál, Ars Sacra Fesztivál, vagy gondoljunk csak a méltán népszerû tihanyi Tetôtéri estékre). 3. A vallási turizmus magyarországi kereslete 3.1. MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSOK A zarándokturista-célcsoport három alapvetô korosztályra osztható: a vallását aktívan megélô (általában egyéni) szenior utazóra, a városlakó értelmiségi üres fészek korosztályra (általában házaspárok) és a fiatal felnôttre, aki személyiségének alakítása kapcsán kerül kapcsolatba a zarándoklattal (általában kisebb csoport). Napjainkban érezhetôen megjelent egy új zarándokturista-réteg is, amely a zarándoklatot egyfajta elvonulásnak éli meg. E városlakó, életközépi válság környékén lévô, vezetô pozícióban dolgozó, magas diszkrecionális jövedelemmel rendelkezô szegmenst kifejezetten jellemzi a minôségi szolgáltatások kereslete, egyfajta lelki MICE -vendégként profilírozhatjuk ôket. Nem egy-egy vallás hívôje, számára a vallás egyfajta díszlet, annak lelki tartalma kevésbé vonzó, viszont épített emlékei, rituáléi, szokásai, tanítómesterei mind-mind elfogadhatóak és megfelelôek a rövid ideig tartó, de sûrített és sokat ígérô elvonuláshoz. A Magyar Turizmus Zrt. vizsgálatai szerint a klaszszikus zarándokturistákra jellemzô, hogy vendégéjszakáikat nem kereskedelmi szálláshelyen vagy regisztrált magánszálláshelyen töltik, költéseik nem mérhetôek. Igényeik minimálisak, nem jellemzô a 4-5 csillagos zarándokszállás, bár már hazánkban is van néhány ilyen kereskedelmi szálláshely. Varga (2011) a vallási turizmus részesedését Magyarországon 7-8%-ra becsüli. A KSH belföldi és beutazó turizmusra irányuló felmérésében a motivációk között a vallási turizmus is megjelenik. Az alábbiakban ismertetett adatok értelmezésénél az alacsony mintaelemszámokat korlátozó té nye zô ként kell figyelembe venni. 18 Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 1. szám 3.2. A VALLÁSI TURIZMUS SZEREPE A BEUTAZÓ TURIZMUSBAN A KSH adatai szerint 2012-ben fô érkezett ha zánk ba vallásturisztikai céllal, ami 763 millió forint költést eredményezett (1. ábra). Döntô részük (91,3%) egy napra érkezett. A költés tekintetében az egynapos látogatáshoz köthetô kiadások aránya 51,7%. A minta elemszámok korlátja mindössze néhány további adat vizsgálatát teszi lehetôvé. A vallási céllal hazánkba látogatók döntô többsége ( fô) Európából érkezett, magyarországi tartózkodásuk során 638 millió forintot költöttek. A rendelkezésre álló adatok alapján még elmondható, hogy 2012-ben Ausztriából fô, Szlovákiából fô érkezett vallási céllal egy napra Magyarországra VALLÁSI TURIZMUS A MAGYAR LAKOSSÁG KÖRÉBEN A KSH adatai szerint vallási célú többnapos belföldi utazáson 2008-ban fô, 2009-ben fô vett részt. 17 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatások figyelembe véve a téma szempontjából releváns mintaelemszám korlátait 18 közelebb vihetnek a kereslet feltérképezéséhez ben a magyar lakosság által tett egynapos belföldi utazások 0,1%-ában a zarándoklaton, vallási turizmusban való részvétel volt az elsôdleges motiváció. A többnapos belföldi utazások esetében a vallási turizmus szintén a motivációs sor vége felé helyezkedik el, 0,3%-os részesedéssel (0,4% az 1 3 éjszakás, 0,2% a legalább négyéjszakás utazások esetében). A belföldi fôutazások 19 motivációjában a vallási turizmus már számottevôbb, 2012-ben 0,8%-ot ért el (ezen belül az 1 3 éjszakás fôutazások 2,3%-ában ez volt az elsôdleges cél). A külföldre irányuló utazások során a desztináció vallási értékei magasabb arányban jelentek meg: a többnapos külföldi utazások 0,9%-ának a zarándoklaton, vallási turizmusban történô részvétel volt a fô célja, illetve a külföldi fôutazások 2,3%-ában vettek részt az utazók a tartózkodás során vallási turizmusban A VALLÁSTURISZTIKAI ÉRTÉKEK MAGYARORSZÁG NEMZETKÖZI TURISZTIKAI IMÁZSÁBAN Magyarország mint turisztikai desztináció nemzetközi imázsában a vallásturisztikai helyszínek elsôsorban a kereslet volumenét tekintve kulturális (történelmi, tôl a vallási cél összevontan, az egyéb kategóriában szerepel. 18 Az alacsony mintaelemszámok és megoszlások nem teszik lehetôvé, hogy minden aspektust (egynapos, többnapos és fôutazás) belföld és külföld viszonylatában egyaránt bemutassunk a tanulmányban. 19 A fôutazás olyan utazás, amelyet a háztartás az utazásai közül a legfontosabbnak tekint, és amelyen a nem egyszemélyes háztartásból legalább ketten részt vettek (Magyar Turizmus Zrt.).

9 1. ábra A Magyarországra vallási céllal érkezôk száma, 2012 Több napra látogatók: fô Egy napra látogatók: fô elérhetôvé ezek a desztinációk, helyek, épületek, mû emlékek (például zsinagógák, temetôk, de idesorolhatók a holokauszt-emlékhelyek 22 is), amelyek az elmúlt években jelentôs turisztikai célt is szolgáló fejlesztéseknek voltak tanúi. 4. A Magyar Turizmus Zrt. termékspecifikus tevékenysége 23 Forrás: KSH keresletfelmérés mûvészeti) vonatkozásuk kapcsán jelenthetnek vonzerôt, vagyis nem a szûkebb értelemben vett vallási turizmushoz kapcsolódóan. 20 Vallási értékeink az országkép meghatározó elemét képezô kultúrával karöltve kerülnek bemutatásra a hazánkba látogatók széles körének. Az ikonikusnak tekinthetô látnivalók (például a Mátyás-templom, a Szent István-bazilika, az Esztergomi Bazilika, a Pannonhalmi Bencés Fôapátság vagy a Tihanyi Apátság) számos nem vallási céllal érkezô külföldi turista programjában szerepelnek. A vallási turizmus önállóan, fô motivációként a ben a déli szomszédos országokban lebonyolított kutatás eredményei szerint 21 például a szerb utazók esetében jelentôs. Tekintettel arra, hogy Magyarország a keresztény Európa része, a vallásturisztikai értékek a tengerentúli nem feltétlenül keresztény utazók számára szintén a kulturális turizmus részeként értelmezhetôk. Az északamerikai turisták esetében ez kiegészül a zsidó valláshoz kapcsolódó értékekkel, amelyek hazánk turisztikai promóciójában is kiemelt helyet kapnak. A zsidó emlékhelyek kapcsán szükséges megemlíteni, hogy Közép- és Kelet-Európában a rendszerváltozást követôen váltak 20 A fôbb nemzetközi küldôpiacokon 2000 és 2012 között végzett, Magyarország imázsára és az utazási szokásokra vonatkozó kutatások alapján. 21 A kutatás összefoglalója a Turizmus Bulletin XV. évf. 1. számában olvasható: Mester Tünde: Magyarország mint turisztikai desztináció imázsa és piaci pozíciója Horvátországban, Szerbiában és Szlovéniában, pp A Magyar Turizmus Zrt. termékmenedzselési tevékenysége a vallási turizmus speciális volta miatt elsôsorban a releváns információk összegyûjtésére és honlapján történô megjelenítésére összpontosít, külön mik rosite-ot 24 üzemeltet a vallási turizmus iránt ér dek lô dôknek, a zarándokutak és látogatóközpontok információi itt fellelhetôek. A Magyar Turizmus Zrt. itthon.hu oldalon elérhetô turisztikai adatbázisában (NETA) a vallásturisztikai értékek a kulturális turizmus részeként jelennek meg. A valláskultúra keretén belül a templomok, a zarándokutak és a Középkori Templomok Útja menüpontokban találhatók részletes információk az egyes látnivalókról. Utóbbi a középkori templomokban különösen gazdag Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében kínál hét a vallási turizmuson túlmutató, más attrakciókkal (például gasztronómia) is összekapcsolt, összesen 20 templomot felölelô túraútvonalat ( Az országos szintû marketingkommunikáció további eszközein (például kiadványok) a vallásturisztikai helyszínek, látnivalók a kiemelten kezelt kulturális turizmus részeként jelennek meg. A vallási értékek turisztikai szerepét elismerendô az Észak-Magyarország régió esetében külön kiadvány (vallási térkép) is segíti az utazók tájékozódását. A vallási turizmus népszerûsítésének egyik fontos eleme, hogy Észak-Amerikában a magyarországi zsidó kultúra kiemelt helyet foglal el a promócióban, és idesorolható az érintett országok zsidó valláshoz kapcsolódó helyszíneinek a Visegrádi Négyek együttmûködésének keretében végzett marketingje is. A vallási turizmus kapcsán említhetjük meg azokat az országos akciókat is, amelyek a vallási hagyományokból eredve a belföldi turizmus népszerûsítésének fontos elemei. Ilyen például az elsô alkalommal 2006-ban megrendezésre került Torkos Csütörtök vagy a 2009-ben debütált Márton-napi Libato(u)r. 22 Turizmuselméletileg ez a tanaturizmushoz tartozik. 23 Ebben a fejezetben elsôsorban a turisztikai termékkel kapcsolatos tevékenységet, így az MT Zrt. Turisztikai Vezérigazgatóságának ilyen irányú akcióit mutatjuk be. Minderrôl bôvebb információk találhatók az MT Zrt. szakmai oldalairól letölthetô éves marketingtervekben és beszámolókban. 24 További információ: aloldalon belül a Valláskultúra menüpontban (Templomok, Zarándokutak és Középkori templomok útja). Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 1. szám 19

10 5. Összegzés A vallási turizmus nemzetközi és hazai kereteit áttekintve elmondható, hogy a résterméknek tekinthetô, valláshoz kötôdô utazások Magyarország turizmusában is fontos helyet foglalnak el. A vallási értékeket megôrzô és a modern látogatómenedzsment eszközeivel bemutató helyszínek a vallási motivációval érkezôk mellett a kulturális érdeklôdésû látogatók széles körét vonzzák, felekezeti hovatartozástól függetlenül. A fogadóterület, a nagyrészt egyházi tulajdonú attrakciók menedzsmentjének is kihívást jelent a turisták fogadása és szakszerû kiszolgálása. A helyszíneken történt fejlesztések mellett elôre mutató, a vallási turizmus fejlôdésében és marketingjében fontos szerepet játszó összefogás a 2014 januárjában 27 taggal megalakult Vallási Turizmus Szövetsége (VATUSZ), amelynek tagjai között utazási irodák, kegyhelyek, lelki vezetôk, idegenvezetôk, látogatóközpontok, szállodák, személyszállító cégek és támogató magánszemélyek egyaránt megtalálhatók. 25 Bár a szegmens számszerûsítése nemzetközi és hazai berkekben egyaránt nehézségekbe ütközik, a vallási turizmus által képviselt értékek szorosan kapcsolódnak az életminôséget is javító utazásokhoz, a testi-lelki megújuláshoz, a turizmusban is egyre gyakrabban használt boldogságindex növeléséhez. Az elmúlt években történt jelentôs fejlesztések, formálódó együttmûködések, továbbá a vallást és a turizmust jellemzô trendek egyaránt abba az irányba mutatnak, hogy a vallási turizmus a jövôben egyre fontosabb szerepet kaphat hazánk beutazó- és belföldi turizmusában. Erdôn-mezôn haladva elcsendesedik nemcsak a külvilág, hanem az a sok nyugtalanság is, amely a mindennapok taposómalmában elnyomja a lélek biztos értékrendjét. (VARGA 2011) Felhasznált források ANDRIOTIS, K. (2009): Sacred Site Experience A Phe nomenological Study. Annals of Tourism Research pp A. GERGELY A. (2013): A vallásnéprajz új teresedései New spatialities in the ethnology of religion. Tér és Társadalom. 27(3). pp COHEN, E. (1992): Pilgrimage Centers Concentric and Excentric. Annals of Tourism Research. 19. pp COLLINS-KERNER, N. (2010): Researching Pilgrimage Con tinuity and Transformations. Annals of Tourism Research pp FLASH EUROBAROMETER 334 Attitudes of Europeans Towards Tourism (2012). IRIMIÁS A. MICHALKÓ G. (2013): Religious tourism in Hungary an integrated framework. Hungarian Geographical Bulletin. 62(2). pp HUGHES, K. BOND, N. BALLANTYNE, R. (2013): Designing and managing interpretive experiences at religious sites: Visitors perceptions of Cantebury Cathedral. Tourism Management. 36. pp JANCSIK A. (2013): Fejlesztési lehetôségek a vallási turizmus területén gondolatok a RECULTIVATUR projekt kapcsán címû elôadás október 3., Székesfehérvár. KORPICS M. (2003): Egy zarándokhely átalakulásának vizsgálata a turizmuskutatáson keresztül. In: Fejôs Z. (szerk.): Helye(in)k, tárgya(in)k, képe(in)k. Néprajzi Múzeum, Budapest. pp MICHALKÓ G. (2010): Boldogító utazás a turizmus és az életminôség kapcsolatának magyarországi vonatkozásai. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. MESTER (2006): Vallási turizmus. Turizmus Bulletin. 2006/2. pp MINTEL (2012): Religious and Pilgrimage Tourism. Mintel International Group Ltd., London. MINTEL (2010): Cultural and Heritage Tourism. Mintel International Group Ltd., London. MOLNÁR A. J. (2012): Zarándokút a tájban a Mária-út kialakításának tapasztalatai. In: Konkoly-Gyúró É. Tirászi Á. Nagy G. M. (szerk.): Tájtudomány Tájtervezés V. Magyar Tájökológiai Konferencia. Konferenciakiadvány, Sopron. pp NOLAN, M. L. NOLAN, S. (1992): Religious Sites as Tourism Attractions in Europe. Annals of Tourism Research. 19. pp PUSZTAI B. (2003): Vallás, turizmus, kulturális másság. A vallási különbözôség mint turisztikai erôforrás Finnországban. In: Fejôs Z. (szerk.): Helye(in)k, tárgya(in)k, képe (in)k. Néprajzi Múzeum, Budapest. pp RECULTIVATUR (2013): Elaboration of a tool for the inclusion of religious-related cultural values in the planning and development process. Letöltve: december 20. RINSCHEDE, G. (1992): Forms of Religious Tourism. Annals of Tourism Research. 19. pp VARGA M. (2011): A vallási turizmus jelenléte ma Magyarországon. / 2011/december/3.html. Letöltve: január 23. World Tourism Organization (UNWTO) (2011): Religious Tourism in Asia and the Pacific. Madrid, Spain. World Tourism Organization (UNWTO) (2007): The Catholic Church and Tourism. Madrid, Spain. 25 Forrás: 20 Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 1. szám