EUROSTAT: 9. Fejezet: Oktatás Tipus: Eurovat (0) Feltöltve: :09:47 Forrás: [eurostat.ec.europa.eu]

Átírás

1 EUROSTAT: 9. Fejezet: Oktatás Tipus: Eurovat (0) Feltöltve: :09:47 Forrás: [eurostat.ec.europa.eu] Bevezetõ Az oktatás, a szakképzés és az élethosszig tartó tanulás fontos szerepet játszanak az Európai Unió gazdasági és szociális stratégiájában. A tanulási lehetõségek biztosítása a nemzeti stratégiák egyik sarokköve. Az oktatási rendszer szereplõire, az oktatás hozzáférhetõségére és az élethosszig tartó tanulásban való részvételre vonatkozó Eurostat statisztikák lehetõvé teszik az erre vonatkozó minõségi és mennyiségi mutatók nyomonkövetését, és az elmaradottabb régiók monitorizálását. A felsõoktatásban résztvevõk aránya az olyan régiókban magasabb, mint Prága (Cseh Köztársaság), Bécs (Ausztria), Lisszabon (Portugália), (Románia), Bratislavský kraj (Szlovákia), Brabant Wallon and Oost-Vlaanderen (Belgium), Zahodna Slovenija (Szlovénia), Hovedstaden (a fõvárost körülvevõ régió Dániában), Övre Norrland (Svégország), Groningen (Norvégia), Ma?opolskie (Lengyelország), -Magyarország (Magyarország), Oslo og Akershus és Trøndelag (Norvégia), Olaszország központi régiói, valamint a legtöbb görög és finn régió, mivel ezek legtöbbje a fõváros körül helyezkedik el. Viszonylag kevés régió rendelkezik 30% alatti értékkel a éves korosztály felsõfokú oktatásban való részvételét illetõen. A romániai régiókban ezek az értékek a következõk: 55,30 55,50 34,20 kelet 32,70 19,70 100,00 36,40 66, ban a éves népesség felsõoktatásban résztvevõ aránya (%) Azok a régiók, amelyekben nagy egyetemi központok találhatóak, illetve sok fontos felsõoktatási intézménynek adnak otthont, 100%-os arányt mutathatnak, a más régiókból származó diákseregek bevonzása miatt. A tankötelezettség és a 17 éves korosztály A tankötelezettség szabályozásai, illetve korhatárai rendkívül változóak az EU tagállamain belül. A legtöbb országban a tankötelezettség felsõ korhatára év, amely jellemzõen a középiskolai oktatás vége. A fiatalok így elõször 17 évesen szembesülnek azzal, hogy választaniuk kell: továbbra is maradjanak állami oktatási intézményekben, szakképzésre menjenek vagy munkát keressenek. Annak ellenére, hogy a jogi szabályozások szerint a kötelezõ oktatás 17 éves kor elõtt véget ér, az elmúlt évtizedben a fiatalok mégis inkább a továbbtanulást választották, mint az azonnali munkába állást. A legmagasabb értékek, a 17 éves diákok számát tekintve, Svédországban, Finnországban, Lengyelországban, más észak-európai országok régióiban, valamint az Egyesült Királyságban, Izlandon és Dániában vannak. A tagjelölt országokat tekintve Görögországban, Portugáliában, valamint Spanyolország- és Olaszország egy-egy részén az indikátorok azt mutatják, hogy a 17 évet betöltött tanulók aránya alacsonyabb a többi európai régióban mért statisztikákhoz viszonyítva. Ez az indikátor EUROSTAT: 9. Fejezet: Oktatás 1 / 5

2 egyébként75% feletti értéket mutat szinte egész Európa területén. Ez azt jelenti, hogy a fiatalabb generác tankötelezettség lejárta után még mindig az oktatási rendszerben van. A romániai régiókban az értékek a következõk: kelet A 4 évesek részvétele az oktatásban A tanulás születéskor kezdõdik. A születéstõl az alapfokú oktatásig tartó idõszak egy kritikus idõszakasz a gyermek növekedését és fejlõdését tekintve. Az alapfokú oktatásban szerzett eredmények, ismeretek és készségek sokkal erõsebbek, ha a gyermekek tanulnak és fejlõdnek az iskolai oktatás elkezdése elõtt is. Az óvodai oktatás célja, hogy fizikailag, érzelmileg, szellemileg és szociálisan is elõkészítse a gyermeket arra, hogy belépjen az általános iskola elsõ osztályába, felruházva olyan képességekkel és készségekkel, melyek elengedhetetlenek az oktatási rendszer elsõ szintjére való belépéshez. Ez az elõkészítés az alapja a további pszichológiai fejlõdésünknek. Ezt az elméletet bizonyítandó, 2008 decemberében az Európai Bizottság javaslatot tett egy új viszonyítási alap (benchmark) bevezetésére, melynek célja, hogy 2020-ig a 4 évesek 90%-a részt kellene vegyen az iskolai oktatást elõkészítõ folyamatban. Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Németországban, Izlandon, Olaszországban, Luxemburgban, Máltán, Hollandiában, Norvégiában és Spanyolországban majdnem az összes 4 éves része az oktatási rendszernek. Ezzel szemben Horvátországban, Görögországban, Írországban, Macedóniában, Lengyelországban, Svájcban, Törökországban és a legtöbb finnországi régióban a 4 évesek kevesebb, mint 50%-a van beiratkozva oktatási intézényekbe. A romániai régiókban ezek az értékek a következõk: EUROSTAT: 9. Fejezet: Oktatás 2 / 5

3 kelet Diákok az alapfokú vagy középfokú oktatásban A legtöbb európai országban az alapfokú oktatásban - International Standard Classification of Education - ISCED 1-es szint (összefoglaló az UNESCO ISCED-jérõl az elsõ lépés a tankötelezettség. Az alsó-középfokú oktatásban (általános iskola) (ISCED 2) általában folytatódnak az alapvetõ programok az elsõ szintrõl, bár a tanítás jellemzõ módon tantárgyközpontú, és szakosodott tanárok tartják az órákat. A legnagyobb az arány az olyan régiókban, mint Départements d outre-mer (Franciaország), Madeira (Portugália), Flevoland (Hollandia), Ciudad Autónoma de Melilla and Ciudad Autónoma de Ceuta (Spanyolország). Prov. Luxembourg (Belgium), Norvégia, Írország, Málta, Törökország és Izland. Felsõfokú iskolai végzettség 2008-ban csak 26 régióban mértek 35%-nál magasabb értéket a felsõoktatásban résztvevõk arányát tekintve. A magas értékeket mutató régiók területére olyan nagyvárosok kerültek, mint Brüsszel, Párizs, Helsinki, Stockholm és Madrid, valamint a hollandiai Utrecht, Oslo (Norvégia), Genf és Zürich (Svájc). Az EU tagállamaiban, így Írországban, Svédországban, Finnországban, Hollandiában, Belgiumban és Németországban is, az iskolázottság aránya az egész ország területén magas. A felsõfokú végzettséggel rendelkezõk aránya kilenc európai ország vidéki térségeiben a legkisebb, éles ellentétben az illetõ országok nagyvárosaival. Ez a nagy szakadék a nagyvárosokat tartalmazó és vidéki régiók között, különösen jellemzõ Portugáliára, Romániára, Horvátországra és Törökországra, és valamivel kisebb mértékben ez jellemzi Bulgária, a Cseh Köztársaság, Görögország, Olaszország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia felsõfokú végzettséggel rendelkezõ EUROSTAT: 9. Fejezet: Oktatás 3 / 5

4 lakosságának megosztottságát is. Ugyancsak így van ez néhány európai szigeten is: Szardínia és Szicília (Olaszország), Azori-szigetek, illetve Madeira (Portugália) és Málta. A következõ táblázat azon 25 és 64 év közöttiek arányát mutatja a romániai régiókban, akik sikeresen befejeztek egy egyetemet, vagy ehhez hasonló felsõfokú - tanulmányt: kelet Élethosszig tartó tanulás A lisszaboni célokat követve, a munkakészségek folyamatos frissítése az élethosszig tartó tanulás útján ismételten hangsúlyozva van az EU politikájában. A felnõttképzés arányát a Munkaerõ Felmérés során mérik, ennek kérdéssora által, a válaszadók körében, a felmérést megelõzõ négy hét folyamán az oktatási és képzési tevékenységekben való részvételre való rákérdezés által. Az adatok a éves korosztály valamennyi oktatási és szakmai képzését tartalmazzák, attól függetlenül, hogy ez releváns vagy sem a résztvevõ jövõbeli foglalkozását tekintve. Ez a részvételi arány nagyon magas minden dán, holland, szlovén, finn, svéd, britt, izlandi, norvég és svájci régióban. Másfelõl, az olyan kontinens-peremen elhelyezkedõ EU tagországokban, mint Görögország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia és Szlovákia, általában alacsony a év közöttiek részvételi aránya az oktatásban és felnõttképzésben, csakúgy, mint Horvátországban és Törökországban. EUROSTAT: 9. Fejezet: Oktatás 4 / 5

5 Következtetések A fejezetben megemlített statisztika példák felsorolásának célja, hogy kiemeljenek néhány lehetséges módszert, ahogyan az EU régiók oktatásra és élethosszig tartó tanulásra vonatkozó arányait elemezni lehet, de nem tekinthetõek részletes elemzésnek a EU oktatási rendszerei tekintetében. Az Eurostat célja arra ösztönözni az olvasókat, hogy ássanak mélyebbre az Eurostat oldalán rendelkezésre álló ingyenes anyagokban, és további érdekes felfedezéseket tegyenek. A regionális statisztikák tanulmányozása és az ennek alapján megfogalmazható következtetések fontos eszközei a fejlõdésnek és az ezt fenyegetõ kihívások elleni harcnak, úgy nemzeti, mint európai szinten. Éppen ezért, a pályázatok.ro oldalon 15 cikkbõl álló sorozatot indítottunk, melyben hetente közlünk egy-egy magyar-, illetve román nyelvû tartalmi összefoglalót az Eurostat 2010-es regionális évkönyvének fejezeteibõl. A tizedik - Közlekedés címû - fejezet összefoglalóját jövõ héten tesszük közzé. Eurostat regional yearbook 2010 Egyéb hírek KASTÉLY ERDÉLYBEN: augusztus 17-én találkozzunk az erdélyi kastélyokért! EUROSTAT: 9. Fejezet: Oktatás 5 / 5