História Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "História 1979-03. Created by XMLmind XSL-FO Converter."

Átírás

1 História

2 História Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó elõzetes írásbeli engedélyéhez van kötve.

3 Tartalom A török birodalom felemelkedése Képek Páncélvonatok a tanácsköztársaság idején Képek Az elsõ szovjet követségi sajtókonferencia Magyarországon Képek A Magyarországi Vörös Segélyrõl Képek Harminc tonna arany hazakerült Képek A Dózsa-parasztháború új megvilágításban Képek Az aradi vértanúk Képek Korona és koronaeszme Képek Széljegyzetek Szabó Ervin levélgyûjteményéhez Képek Mi volt a Vkf-2? Képek A képen látható orosz együttes zenészek, énekesek és egy szólótáncosnő ben Miskolcon, a Széchenyi utcán levő Abbá Képek Olvasóink közül sokan keresik fel kézirataikkal szerkesztőségünket Képek Egykorú leírás a kenyérmezei csatáról Képek Régészprofesszor levelei Képek A görög antikvitás és a rabszolgaság Képek Étkezés a kõkorszakban Fõbb magyar méltóságviselõk a középkorban. A herceg és a bán Képek Kutatások Afrikában Képek Díszfegyverek a Károlyi-gyûjteménybõl iii

4 História Képek iv

5 1. A török birodalom felemelkedése HEGYI Klára A török birodalom felemelkedése Az a jelentéktelen kis törzs, amelynek leszármazottai három évszázad alatt egy három kontinensre kiterjedő óriásbirodalmat teremtettek, oguz-török eredetű volt, s a népvándorlás 13. századi utórezgéseivel, a mongoloktól hajtva sodródott Turkesztánból Kis-Ázsiába. A terület akkori ura, a Kónjában székelő szeldzsuk szultán szállásul a törzsnek adta Szöjütöt és közvetlen környékét. A kis település a Kis-Ázsiából már csaknem teljesen kiszorult bizánci birodalom határán, Brusszától délkeletre feküdt. Ez az adományozás jól illett a szeldzsukok általános gyakorlatába, akik birodalmuk határaira tőlük függő nomád türkmén törzseket telepítettek, amelyeknek ez a határszolgálat különösen Bizánc ellenében kiváló lehetőséget adott a terjeszkedésre. Az új szöjüti birtokosok éltek is a lehetőséggel: a dinasztiának nevet adó Oszmán sorra foglalja el a kisebb határ menti bizánci erődöket ban elesik Brussza. A dinasztiaalapító fia, Orhán már itt rendezi be az első igazi fővárost. Mivel ekkorra a kis-ázsiai szeldzsuk állam kisebb-nagyobb önálló emirátusokra hullott, az oszmántörökök megkezdik kétfrontos háborújukat. Hol a balkáni államok között, hol a szomszédos emírségekben dúló belviszályokat kihasználva terjeszkednek nyugat és kelet felé. A negyvenes években már a Márvány-tenger teljes keleti hosszában állnak szemben Bizánccal ben a Dardanellák nyugati partján megszállják Tzympét, két év múlva a földrengéstől romba dőlt Gallipolit, s ezzel megvetik lábukat az európai oldalon. Erre az időszakra létrejönnek az oszmán szultánság első intézményei, és állandó hadseregének alapjai. Az új állam önállósága ekkor már külsőségekben is megnyilvánul. Az 1290-es évektől Oszmán nevére mondják a pénteki nagy istentiszteletet. Orbán pedig először veret saját pénzt. A 14. század második fele a területi terjeszkedésben és az állam szervezésben is a nagyhatalom kiépülésének korszaka. I. Murád ( ), aki az Oszmán-házi uralkodók között elsőként nevezi magát szultánnak, megkezdi a balkáni államok módszeres zaklatását. Még 1361 körül elfoglalja Drinápolyt, s Edirne néven a birodalom második fővárosává teszi. Ezzel egy időben Trákia java része is a kezére kerül. Kis-Ázsiából tömegesen telepednek át ide törökök: erről a bázisról, amelynek a Dardanellákon át biztos összeköttetése volt Kis-Ázsiával, indulnak a pusztító hadjáratok nyugat felé. A Balkán-félszigeten nincs olyan erős hatalom, összefogásra, közös védekezésre hajtó készség, amely szembe tudna szállni a hódítókkal. Bizánc soha nem heverte ki azt a csapást, amelyet a kis-ázsiai szeldzsuk terjeszkedés, majd a város elfoglalásával és a birodalom feldarabolásával végződő, évi keresztes hadjárat okozott neki. Az 1261-ben helyreállított birodalom már csak árnyéka volt egykori önmagának: területe csaknem felére zsugorodott, tengeri uralma megtört, ipara és kereskedelme az itáliai köztársaságokat gazdagítja, maradék erejét belviszályok és külháborúk emésztik. Amikor a 14. század közepe táján Dusán szerb cár elfoglalja Tesszáliát, Bizánc trónjáért pedig belháború folyik, megérkezik az első császárlány a brusszai hárembe és az első török segélycsapat Konstantinápoly falai alá. Bulgáriában az utolsó jelentősebb cár, a négy évtizedig uralkodó Iván Alekszander is csak átmenetileg tudja megerősíteni a központi hatalmat. Országa 1365-ben, éppen akkor, amikor megkezdődnek a bolgár földek elleni török támadások, három részre szakad. Nem áll jobban Szerbia sem. Dusán cár uralkodása alatt még ez a félsziget legerősebb állama, a cár halála (1355) után azonban fejedelemségekre bomlik. A részállamok meggyengült kapcsolatára jellemző, hogy a török főerők első nagyobb, Makedónia elleni támadását mindössze két fejedelemség egyesített serege próbálta feltartóztatni, persze sikertelenül. Makedónia új uralkodója, a bolgár cár és a bizánci császár elismerik a szultán hűbéruraságát ben elesik Szófia, négy év múlva Nis. Ekkor a már közvetlenül fenyegetett Lázár szerb és Tvitko bosnyák király szövetségre lép: ben ugyan megverik Murád előrenyomuló hadseregét, de a győzelmet nem tudják kihasználni. Már a következő évben török kézre kerül Északkelet-Bulgária ben pedig Rigómezőn elvész a szerb függetlenség. Szerbia nagyrésze még hetven évig nem kerül török megszállás alá, de fejedelme adóval és segélycsapatokkal kénytelen támogatni a szultán hódító háborúit. I. Bajezid, a Villám ( ), elfoglalja a bolgár fővárost, Tirnovót, nikápolyi győzelme után pedig a vidini cárságot. Csapatai délen Albániát s a görög félszigetet pusztítják. Az oszmán-törökök kis-ázsiai előnyomulása kevesebb fegyverzaj és több békés próbálkozás közepette megy végbe. A szeldzsuk örökségen osztozkodó emirátusok sorában a félnomád oszmán-török államalakulat 1

6 kezdetben a gyengék közé számított, s még a 14. században sem elég erős ahhoz, hogy pusztán katonai erővel úrrá legyen a többieken. Uralkodói ezért aranyon vásárolnak városokat, házassági kötelékekkel, szövetséges segélynyújtással vagy éppen előnyös békeszerződéssel terjesztik befolyásukat. Különösen Murád szultán alkalmazza eredményesen e módszereket: Kis-Ázsia nyugati fejedelemségei sorra szorosabb-lazább függésbe kerülnek tőle. I. Bajezid viszont már inkább fegyverrel hódít: a század végéig leigázza a Fekete-tenger partvidékét egészen Trapezuntig, legyűri a Közép-Ázsiában fekvő legerősebb emirátus, Karamánia, és nyugatkis-ázsiai szomszédai ellenállását. Az oszmán-törökök nyugati és keleti sikerei végre megmozdították a közvetlenül még nem érintett európai uralkodókat, Nagy Lajos magyar király Bulgária egy részének elfoglalásával igyekszik megelőzni a törököket, de az általa létrehozott bolgár bánság ( ) csakhamar összeomlik. Bulgária török bekebelezése már komolyabb lépésre ösztönzött. A Zsigmond király vezette német, francia, velencei, lengyel és johannita lovagcsapatokkal megerősített magyar és havasalföldi sereg szeptember 25-én Nikápolynál találkozik Bajezid seregeivel s szinte teljesen megsemmisül. A már-már halálra ítélt területek még is félévszázados haladékot kapnak: a mongol Timur Lenk 1402 nyarán Ankara mellett szétveri Bajezid hadseregét. Maga a szultán is fogságba esik, a kis-ázsiai emirátusok visszanyerik önállóságukat, a szultán fiai között egy évtizeden át dúl a trónviszály. A vereség és a rákövetkező belháború megrendíti az oszmán államot, de későbbi terjeszkedésében megakadályozni már nem tudja. A hajdani kis határbégség már régen nem olyan nomád államalakulat, amelyet bármikor elnyelhet az őt körülvevő, örökösen hullámzó népek tengere. Az új szultánság annyiban még emlékeztet elődeire, hogy önmaga létét és ázsiai típusú társadalmi fejlődését állandó hódításokkal biztosítja, intézményrendszere azonban már szilárd. A 15. század második felében despotikussá váló központi hatalom alapjait a 14. század vetette meg: a föld javarészével a szultán rendelkezett, kialakulóban volt az örökletes földtulajdontól megfosztott, emellett mind nagyobb számban renegát- és szolgaszármazású, ezért az uralkodónak kiszolgáltatott uralkodó osztály. Megszervezték az állandó, zsolddal vagy hűbérbirtokkal fizetett reguláris hadsereget, létrehozták az államapparátus később már csak bővülő, de alapjaiban és működésében keveset változó rendszerét. A török állam Ankara utáni fennmaradásához az is hozzájárult, hogy sem a sorozatos vereségektől elkábult balkáni országok, sem a Nikápolynál vesztes európai szövetségesek nem tudták kihasználni a birodalom megosztottságát. Azok a kis-ázsiai területek éltek az elszakadás lehetőségével, amelyeknek életében az oszmántörök hódítás nem hozott lényeges változást; a Balkán viszont, ahol az idegen megszállás az addigi fejlődési vonal teljes megszakadásával fenyegetett, elszalasztotta a visszavágás első és egyben utolsó komoly alkalmát. Dermedt mozdulatlanságban várta, hogy a testvérháborúban győztes szultánfi, I. Mehmed személyében újra török ura legyen. Mehmed szultán uralkodása ( ), s utóda, II. Murád ( ) első évei a belső rend helyreállításával telnek, s a hódítók csak lassan nyerik vissza korábbi lendületüket. Murád 1430-ban Tesszalonikit szerzi meg, ugyanebben az évben csapatai többször végigpusztítják a görög félszigetet és Szerbiát, egy évre rá elfoglalják Albánia egy részét. Északon beveszik Galambócot (1427) és Szendrőt (1439), s több ízben betörnek Magyarországra is. Kis-Ázsiában leginkább a karamánok állnak az oszmánok útjában. A török sikerek újra kihívják a még élő balkáni államok és más európai országok összefogását ben Nándorfehérvár sikeres védelme, majd Hunyadi János 1443-as hosszú hadjárata aktivizálja a Balkán törökellenes erőit. A szerbek és fejedelmük, Brankovics György, Hunyadi szövetségében harcolnak, Albániában Szkander bég áll a harc élére. Bár a pápa és az itáliai városok is színre lépnek, Hunyadi következő két vállalkozása vereséggel végződik (Várna, 1444; Rigómező, 1448). A 15. század második fele a fergeteges török hódítás kora. Az egyik legnagyobb szultán, II. Mehmed, a Hódító ( ), nyugalomra szorítja a karamánokat, majd nagy gonddal előkészíti Konstantinápoly ostromát. Ágyúkat öntet, összevonja kis hajóhadát, és lezárja a Boszporuszt. A teljes ostromzár előtt még befut egy tucatnyi hajó vagy kétezer zsoldossal: ennyi segítséget ad Európa a halódó Bizáncnak. A város mintegy 7000 védője magára marad, s kéthavi ellenállás után megadja magát. Nem sokkal élik túl a birodalom maradványai sem: 1456-ban törökké lesz Athén és Közép-Görögország, négy év múlva a Pelopponeszosz, 1461-ben a Feketetenger partján elesik Trapezunt. A Balkán sorsa is megpecsételődik. Hunyadi nándorfehérvári győzelme (1456) és Mátyás határvédelmi rendszere csak Magyarországtól képes távoltartani a törököket: 1459-ben török tartománnyá lesz Szerbia ban Bosznia, 1462-ben Mehmed felégeti Havasalföldet, s élére vazallus vajdát állít. Szkander bég még tartja magát, de a halálát (1467) követő évtizedben Albánia is szomszédai sorsára jut. 2

7 Mehmed Kis-Ázsiában is véget vet a karamánok meg-megújuló ellenállásának, az emirátust 1474-ben kebelezi be. Végez azzal a frissen született állammal is, amely Uzun Haszán vezetésével Kis-Ázsia keleti széleit, Kurdisztánt és Irakot egyesítette: e területek megszerzésével az oszmán-törökök Perzsia és a közel-keleti arab országok kapujához érkeznek. A 70-es években még megvetik lábukat a Krím félszigeten, ahol Kaffa megszállásával az évszázadokon át hűséges tatár vazallus állam létrehozásával biztosítják érdekeiket. Másfél évszázad szakadatlan háborúskodása ért be a 15. század végére. A törökök szilárdan megvetették lábukat azokban az országokban, amelyek a századig birodalmuk törzsterületét alkották. Az elsősorban katonai, s ezért valamennyire mindig bizonytalan megszállást felválthatta az öröklétnek szánt, konszolidált polgári berendezkedés. A törzsterületek végleges bekebelezése, a katonai biztonság és megnyugvás a társadalom és államélet rendjének megszabását is lehetővé tette. Hódító Mehmed, aki magánemberként az európai kultúrához vonzódott, udvarában olasz művészekkel vette körül magát. Rómáról álmodott és az itáliai Otranto rövidéletű elfoglalásával az igazi Európa földjére próbált lépni, szultánként vaskézzel szilárdította meg a sokféle szeldzsuk, perzsa, bizánci, balkáni hatás alatt is alapjaiban ázsiainak megmaradt török államszervezetet. Elődei a hadiszerencse forgandóságában még nem nélkülözhették néhány arisztokrata család feltörő tagjainak katonai és államvezetői szolgálatait; Mehmed, most az állami földmonopólium teljessé tételével visszavette ezek összbirodalmi méretekben jelentéktelen, de mégiscsak létező magánbirtokait, ezzel párhuzamosan állásaikból is kiszorította, s szolgaszármazású főemberekkel cserélte fel őket. Ezzel teljessé vált a török uralkodó osztály alávetettsége. Elég egyetlen pillantás a térképre, máris szembetűnik, hogy a török birodalom háborúi nemcsak szárazföldi területek megszerzéséért, hanem tengerek és tengerszorosok, azaz: a világkereskedelem fontos útvonalainak birtoklásáért is folytak. Az Európa és a Távol-Kelet között kiépült tengeri és szárazföldi kereskedelmi utak egy része Kis-Ázsiában és a Közel-Keleten futott össze, az itteni nagy kikötőkben és szárazföldi lerakatokban cserélték ki áruikat a nemes- és színesfémeket hozó európai, és a selymekkel és fűszereikkel megrakodott keleti kereskedők. A törökök már Kis-Ázsia és Konstantinápoly elfoglalásával, Brussza vásárlóközponttá emelésével ellenőrzésük alá vonták az átmenő forgalom egy részét, a Fekete-tenger bekerítésével pedig északibb útvonalakat szereztek meg. A tranzit kereskedelem teljes ellenőrzéséhez azonban el kellett foglalni a Közel-Keletet is, Szelim szultán, a Rettenetes ( ) 1514-ben szétveri a perzsa sah hadseregét, majd délnek fordul. Először Kis-Ázsia még hiányzó délkeleti szélét foglalja el, azután 1517-ig lerohanja Szíriát és Egyiptomot. Utóda, a Magyarországon győzedelmeskedő I. Szulejmán ( ), akit a törökök Törvényalkotónak, Európában Nagynak tisztelnek, többször megtámadja Perzsiát, elfoglalja Mezopotámiát, ellenőrzése alá vonja a Perzsa-öblöt és megszállja a Vörös tenger teljes partvidékét. A török vámhelyeket most már csak azok a hajók kerülhetik el, amelyek Afrika megkerülésével futnak ki az Indiai óceánra. Az arab világ megszállása hatalmas új erőforrásokat gabonatermő vidékeket és nagy kereskedelmi központokat állít a birodalom szolgálatába. A másik két új hadszíntéren, Perzsiában és Magyarországon viszont csökken a hódítás lendülete. Az arab országokkal ellentétben a szultán hadserege mindkét fronton ellenállásba ütközik, amit a megnövekedett távolságokból következő nehézkesebb hadviselés miatt mind nagyobb erőfeszítéssel tud csak leküzdeni. Ma már felmérhetetlen, hogy rendkívüli hadisikerei közepette Nagy Szulejmán mennyit érzékelt a két hadszíntér fenyegető nehézségeiből. Jogosan érezhette, hogy ő Európa legerősebb uralkodója, s birodalma a katonai sikerek, a gazdasági erő, a törvényes rend, a tudomány és a kultúra területén aranykorba érkezett. De már a 17. századból visszanézve is nyilván való volt, hogy az a csúcs, amelyre a birodalom az ő korában feljutott, nem pusztán a felemelkedés tetőpontja, hanem egyben a hanyatlás kiinduló pontja is. 2. Képek 3

8 4

9 5

10 1. Páncélvonatok a tanácsköztársaság idején POÓR István SÁRHIDAI Gyula Páncélvonatok a Tanácsköztársaság idején A közúti közlekedési eszközök 60 évvel ezelőtt még gyerekcipőben jártak. A sínpárok viszont már behálózták Európát, sőt némi túlzással az egész világot. A vasút rövid idő alatt megbízható összeköttetést jelentett, gondosan megépített pályákkal, jól működő hírhálózattal, a menetrendszerű közlekedés e nélkülözhetetlen feltételeivel. A hadsereg vezetői már a háborús készülődés idején kellő jelentőséget tulajdonítottak a vasútvonalaknak. Csakis a vasút biztosíthatta a tömeges személy- és árumozgatást tehát a csapatok és az utánpótlás szállítását viszonylag gyorsan és nagy távolságra. A vezérkarok a háború kitörése előtt a hadműveleti elgondolások szerint befolyásolták a hálózat fejlesztését. Arra törekedtek, hogy az új vonalak a megfelelő irányokba épüljenek, másrészt, a hadsereg rendelkezzék olyan különleges eszközökkel, melyek háború esetén alkalmasak a saját és a megszállandó területek vasútjainak őrzésére, biztosítására. Vagonok, mozdonyok ágyúval Így születtek meg a páncélvonatok a századforduló éveiben. Az Osztrák Magyar Monarchia közös hadseregének 12 páncélvonatát az első világháborúban a keleti lengyel orosz, majd a román hadszíntereken alkalmazták. A vonatok felépítésükben erődre hasonlítottak. Ágyúkkal és géppuskákkal szerelték fel őket, személyzetük létszáma csak a fegyverek működtetéséhez volt szabva. Nem vittek (mai szóhasználattal) deszantot, azaz gyalogos csoportot, amely a vonat körüli területeket megszállja, elfoglalja. Abban az esetben, ha a vonatot gyalogosok támogatására alkalmazták, azok külön a mozgó erőd lövegeinek, géppuskáinak fedezete alatt változtatták helyüket. Mindez természetesen korlátozta a páncélvonatok felhasználási lehetőségeit, de növelte a mozgékonyságukat, mert a szerelvény csak néhány kocsiból állt. A gyorsaságnak különösen harcfelderítési feladatok végrehajtásakor volt jelentősége, amikor a vonat arra késztette az ellenséges csapatokat, hogy tüzükkel elárulják erőik nagyságát és elhelyezkedését. Az osztrák magyar közös hadseregben többféle típusú páncélvonatot rendszeresítettek. Például a II. számú vonat képviselte az egyik könnyű típust. Mozgékonyságát az 1885-ben forgalomba állított MÁV 377. sorozatszámú, három kapcsolt tengelyű univerzális mellékvonali mozdony biztosította. Itt a három kapcsolt tengely azt jelentette, hogy a gőzhengerek dugattyú rúdjaihoz oldalanként 3 3 nagyméretű kereket kapcsoltak, azaz a vonóerőt összesen 6 kerék szolgáltatta. Az univerzális szóval pedig azt jelölték, hogy a mozdonyt vontatási és tolatási feladatokra egyaránt alkalmazták. A páncélvonatok számára szüksége volt, hogy a tolató mozdonyoknál megkövetelt gyors irányváltoztatási tulajdonság, a jó gyorsítókészség párosuljon a vontatási feladatokra szánt mozdonyok nagy végsebességével. Mindezen előnyökkel a 170 LE-s gőzgép éppen hogy elegendő teljesítményt nyújtott a szerelvény manőverezéséhez. A mozdonyokra a MÁV Északi Főműhelyében szerelték fel a páncélzatot, kellően beburkolva a gépezet és futómű sérülékeny részeit, a kezelőfülke oldalait és tetejét. A páncélvonat szerelvényének elején egy pőrekocsi, utána az ágyúkkal felszerelt erődvagon futott; ezután következett egy páncélburkolatú géppuskás vagon, majd a mozdony, amely mögé ismét egy géppuskás vagon került. A vonat végére egy páncélozott ellátó vagont kapcsoltak. A páncélvonat elején futó pőrekocsi a biztonságot jelentette. Abban az esetben, ha a síneket aláaknázták, ez váltotta ki a robbanást, és ezzel megmentette az értékesebb szerelvényrészeket a pusztulástól. A mögötte futó ágyúskocsi felépítésében az erődöket (kazamatákat) utánozta. Mellső lőrésébe 66 mm-es űrméretű középsarkas tengerészágyút állítottak, amely jobb és baloldalra mintegy os szögben mozgatható volt. Az ágyúsvagon két oldalfalára 1 1 lőrést nyitottak, e mögött helyezkedett el a két géppuska. Ezeknek a tüzelési szektora legalább 90 -ot tett ki, hogy nagy területet tudjanak lefogni. Az ágyúskocsi mellső része áramvonalas kialakítású, és oldallövegekkel is rendelkezett. Ebben az esetben nem a nagyobb sebesség érdekében, hanem a védettség fokozása céljából gömbölyítették le a felületeket. A kellően megdöntött lemezekről ugyanis a lövedékek nagy része lepattan, anélkül, hogy sérülést okozna. 6

11 A géppuskával felszerelt vagonok alakja nem sokban különbözött a korabeli személykocsikétól. Talán a tető félköríves kialakítása a legfeltűnőbb, amely ugyancsak a felület viszonylagos sebezhetőségét csökkentette. Az oldalfalakon kiképzett lőrésekbe 4 5 db. Schwarzlose típusú géppuskát építettek, ezek tűzgyorsasága, hatásossága még a tömegesen rohamozó gyalogságot is képes volt megállítani. Az ellátóvagon a szerelvény hadtápját képezte, ebben helyezték el az élelmet, a konyhát, a tartalékanyagokat a fegyverekhez és a vasúti pálya javításához. Az egyes kocsik személyzete az összeköttetést telefonokon és szócsöveken keresztül tartotta. A páncélvonat parancsnoka a fegyverek tüzét rendszerint a parancsnoki figyelőállásból irányította, mivel a vonatot innen utasításokkal vezérelhette. A páncélvonatokat 4 15 mm vastagságú páncéllemezekkel burkolták. Az egyes darabokat szegecseléssel erősítették össze. A korabeli technológia egyrészt a páncélozott hadihajók építésének tapasztalatait, másrészt a gőzkazánok gyártási eljárásait utánozta. A szegecselés veszélyt is jelentett, ugyanis találat esetén a szegecsek leszakadt fejei kartácsként röpködtek a belső térben. A Vörös Hadsereg harcaiban A világháborúban készített páncélvonatok felhasználása a Tanácsköztársaság védelmi harcai idején komoly akadályokba ütközött. Az új számozás szerint a vonatok arab 1-től 12-ig terjedő számot kaptak, ebben a 9. és 12. számú átépített, rögtönzött típus volt. A páncélvonatok nagy része különböző sérülések miatt javításban állt. A Vörös Hadseregnek igen nagy szüksége lett volna ezekre a szerelvényekre, de rendbehozataluk, a békebeli anyagok híján és bonyolult szerkezetük miatt hosszú időt igényelt. Átmeneti megoldásként a javítások helyett a fellelhető anyagokból egyszerűbb szerkezetű, új páncélvonatokat rögtönöztek. A MÁV főműhelyeiben és nehézipari üzemekben, így a Salgótarjáni Acélárugyárban előzetes tervek nélkül készítették el a 9. és 12. számú páncélvonatokat, nagyrészt kazánlemezekből. Ezeket a szerelvényeket a MÁV 1910-ben forgalomba állított 376. sorozatszámú, 300 LE-s teljesítményű mozdonya vontatta. (Igaz ugyan, hogy a vontatás kifejezés nem pontos, mert a mozdony, ahogyan már említettük, a szerelvény közepén helyezkedett el.) A rögtönzött vonatok 3 magas, egy félmagas oldalfalú és egy (elölfutó) pőrekocsiból álltak, maximális sebességük mintegy 50 km/h volt. Külső formájukat tekintve nem hasonlítottak a közös hadsereg páncélvonataihoz, esetlenségük, szögletességük inkább nagyméretű víztartályokra emlékeztetett. A páncélvonatok géppuskás és ágyús kocsijait tehervagonokból állították össze, azok rakfelületére helyezték el a szögletes dobozokat. Fegyverzetük provizórikusan felszerelt 8 cm-es tábori lövegből és néhány géppuskából állt. A repülőgépek elleni védekezés érdekében légvédelmi géppuskát is felszereltek a félmagas oldalfalú nyitott vagonra. Bár a rögtönzött páncélvonatok harcértéke nem közelítette meg a világháborúban építettekét, alkalmazásuk mégis eredményesnek mondható. Nemcsak harcbiztosítási feladatokra, hanem a területek elfoglalására is felhasználták a szerelvényeket, a néhány fős személyzet bátran előretört, és fegyvereik tüzével mindaddig lefogták az ellenséget, ameddig a gyalogos, vagy lovas csapatok utolérték őket. A Vörös Hadsereg parancsnoksága a páncélvonatokat úgynevezett hadseregközvetlen-erőnek tekintette és esetenként a legveszélyesebb irányokba 1 1 hadműveletre rendelte alá azokat a harcoló hadosztályoknak áprilisában már négy páncélvonat volt üzemképes, hatot pedig Budapesten javítottak. Bevetették ezeket a vonatokat a sűrű és jó vasúthálózatú északon és keleten, s a csehszlovák és román hadszíntéren április 16-án a román előnyomuláskor a csucsai szorosban a 4. számú, a Fehér Körös völgyében a 8. számú vonat harcolt. Ez utóbbi mozdonya telitalálatot kapott Halmágy-csúcsnál, de vissza tudott térni saját területére. Budapesten állt karhatalmi szolgálatban május 31-ig az 1. számú, amelyet ezután a frontra küldtek május 20-án a Miskolc elleni támadáshoz az I. hadosztálynak már alárendelték a rögtönzött 12. számú vonatot, amely végig ebben a térségben harcolt. Salgótarjánnál a 8. számú, Ongánál a 4. számú harcolt a cseh csapatok ellen az északi hadjárat során. A tiszai átkelés során, július 20-án a 80. dandárnak szintén alárendeltek egy páncélvonatot. Később, 1922 után a Horthy-hadsereg 7 vonatot rejtve tárolt, majd 1930 körül 4 szerelvényt helyreállított. 2. Képek 7

12 8

13 9

14 1. Az elsõ szovjet követségi sajtókonferencia Magyarországon PÉTER János Az első szovjet követségi sajtókonferencia Magyarországon Budapesten, a Duna-parti Bristol Szállóban április 11-én, szerdán délután 5 órakor kezdődött az első magyarországi szovjet követségi sajtókonferencia. A Szovjetunió első budapesti követe, Alekszandr Petrovszkij tartotta, aki két nappal korábban, április 9-én, hétfőn déli fél egy órakor adta át megbízólevelét Horthy Miklós kormányzónak a Budai Várban. Mi a magyarázata annak, hogy a budapesti politikai széljárások ellenére diplomáciai kapcsolat létesült Budapest és Moszkva között? A válasz annál világosabb, minél többet ismerünk meg a titkos iratokból, amelyek budapesti, moszkvai, berlini, ankarai, római, párizsi diplomáciai érintkezésekről szólnak a magyar szovjet kapcsolatok vonatkozásában. Meglepő, hogy bármelyik év bármelyik időszakából kerülnek felszínre egykori titkos feljegyzések, mindig mutatkozik jele annak, hogy a Szovjetunió a Magyarországi Tanácsköztársaság leverését követő években az ellenforradalmi, antikommunista és szovjetellenes jellegével dicsekvő magyar kormányokkal is szinte megszakítás nélkül törekedett a diplomáciai kapcsolatok helyreállítására. Mindig helyreállításról volt szó mert a szovjet kormány következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy Magyarország már az március 3-án aláírt breszt-litovszki békével elismerte a Szovjetuniót DECEMBER 9-ÉN Németország moszkvai nagykövete két levelet is intézett a Külügyminisztérium két vezetőjéhez: az egyiket a külügyi államtitkárnak, a másikat a politikai osztály vezetőjének írta. Mind a kettőben arról számolt be, hogy egyfelől Litvinovval, a külügyi népbiztossal, másfelől a Népbiztosság politikai osztálya vezetőjével folytatott beszélgetésben nagy érdeklődést tapasztalt Magyarország iránt. Két héttel később december 23-án a moszkvai német követ ismét beszélget a témáról Litvinovval. Most annyira sürgősnek tűnik neki az ügy, hogy táviratban küldi a jelentését. Azt közli, hogy Moszkvából Ankara útján is történt puhatolózás Budapest felé. Litvinov szerint megegyezés esetén nem kellene Budapesten szovjet követséget felállítani, elég lenne a bécsi szovjet követet akkreditálni Budapestre, aki évente néhányszor Budapestre látogatna december 23-án 23 óra 5 perckor feladott és Berlinben december 24-én 6 óra 10 perckor megfejtett rejtjel táviratát ezzel fejezi be a moszkvai német nagykövet: Litvinov, aki élénk érdeklődést mutatott a magyar kérdés iránt, tájékoztatást kért arról, hogy Berlinben Bethlen látogatása alkalmával volt-e szó Oroszországról. Megismételtem, hogy az eddig kapott általános tájékoztatás szerint erről nem volt szó. Távirati eligazítást kérek JANUÁR 17-ÉN Kánya Kálmán berlini magyar követ látogatást tett a Külügyminisztériumban, tulajdonképpen azután, hogy a politikai főosztályvezető jelezte neki egy társasági össze jövetelen: érdekes hírei vannak Moszkvából. Kánya fogékony volt a jelzésre. Az idős diplomata az Osztrák Magyar Monarchia idején (Mexikóban volt követ az első világháború kitörésekor) szerzett viszonylag sok nemzetközi tapasztalat hatása alatt mentes volt a Horthy-időszak kormányainak provinciális világszemléletétől és a legelsők között volt, akik a Szovjetunióval rendezni szerették volna Magyarország kapcsolatait. Már 1922-ben tárgyalt a Szovjetunióval. Gróf Bánffy Miklós az erdélyi Kisbán írói név viselője képviselte Magyarországot 1922-ben a genuai Európakonferencián külügyminiszteri minőségben. Ott szovjet kezdeményezésre Kemál Atatürk közbenjárására egy török szőnyegkereskedő villájában találkozott május 2-án titokban Csicserin szovjet külügyi népbiztossal. Bánffy olyan ajánlatokat kapott a magyar szovjet viszony rendezésére és Magyarország nemzetközi státusának javítására vonatkozóan, hogy két hónappal később Kánya Kálmán, a külügyminiszter helyettese jelentkezett Csicserinnél a genuai beszélgetés folytatására. Meg is történt a találkozó már júliusban Berlinben, a Bachpanzióban. Ezt követő meg-megújuló tárgyalások után szeptember 5-én Kánya Kálmán írta alá az első magyar szovjet megállapodást a diplomáciai kapcsolatok felújításáról Berlinben. Ez akkor sok nemzetközi és hazai körülmény miatt nem lépett életbe. Kányával 1931 januárjában a német külügyminisztériumban a következőket közölték: Az oroszok élénk érdeklődést mutatnak a Magyarországgal való kapcsolatok felvétele iránt. Ezzel a bevezetővel részletes tájékoztatást adtak neki a moszkvai értesülésekről. Kérték a magyar kormány véleményét. 10

15 Kánya Kálmán február 5-én jelent meg ismét a berlini külügyminisztériumban a magyar kormány válaszával. Ennek lényege, hogy a magyar kormány tárgyalásokat folytat a román és jugoszláv kormányokkal. Ezeket a tárgyalásokat megzavarná a magyar szovjet érintkezés híre. Kánya kormánya nevében megköszönte az érdekes közléseket és a német kormány készségét, hogy szolgálatait a magyar kormány rendelkezésére bocsássa. Fenntartják maguknak a lehetőséget, hogy a kérdésre adott órában visszatérjenek. Időközben a moszkvai német nagykövet már tájékoztatta Litvinovot arról, hogy a magyar kormány belpolitikai nehézségek miatt egyelőre nem tartja alkalmasnak az időt az érintkezés felvételére. Litvinov válaszáról így jelentett a német nagykövet: a belpolitikai nehézségek nem esnének oly súlyosan a latba, ha a szándék komoly lenne DECEMBER KÖZEPÉN a szándéknak ez a komoly pillanata érkezett el. Ekkor már (1933. február 4. óta) Kánya Kálmán volt a külügyminiszter. Kánya Kálmán december 22-én a következő szövegű rejtjeles táviratot küldte a római magyar követség ügyvivőjének: Szíveskedjék az olasz külügyminiszterrel közölni, hogy sikerült azon belpolitikai akadályokat elhárítani, amelyek annak idején berlini tárgyalásainkat a szovjetekkel megakadályozták, és ennél fogva hajlandók vagyunk azokat haladéktalanul ismét felvenni. Kérjük, hogy ezen készségünket az olasz kormány az ottani szovjet nagykövet tudomására hozza azzal, hogy a tárgyalások lefolytatásával Jungerth újonnan kinevezett ankarai követünket bíztam meg, aki az anyagot a legjobban ismeri és éveken át volt kapcsolatban szovjet diplomatákkal. A tárgyalások helyét és idejét illetőleg alkalmazkodunk az oroszok kívánalmaihoz, bár legjobban szeretnénk Rómában tárgyalni. A SZOVJET VÁLASZT az olaszok közvetítésével kapta meg a római magyar ügyvivő és ezzel a szöveggel továbbította január 12-én Budapestre: Az Orosz kormány örömmel felveszi velünk a tárgyalásokat elismerés tárgyában. Ez a távirat 12-én de. 11. órakor érkezett Budapestre s még ugyanazon a napon du. 3 órakor a következő rejtjelezett szövegű távirat ment Budapestről Ankarába Jungerth követnek: Szíveskedjék a távirat vétele után azonnal Budapestre utazni. Innen az instrukciók átvétele után Rómába utazik. Utazás célja feltétlenül titokban tartandó. Munkatársai, valamint hivatalos körök előtt Budapestre utazásának indoklásául Balkán-helyzetről személyes jelentéstétel szerepeljen. A távirat azzal a jelzéssel ment, hogy a követnek személyesen kell megfejtenie. Még a rejtjelező sem ismerhette meg tehát a távirat szövegét. A fordulat előzményei: Litvinov Mussolinival szeptemberében az olasz szovjet barátsági szerződés aláírása idején beszélt Magyarországról. Ankarában is folyt ilyen érintkezés: október e között Kánya Kálmán Gömbös Gyula miniszterelnököt kísérte Törökországba. Ott a szovjet ügyvivővel találkozott. Feltűnő volt ezután, hogy a szovjet ügyvivő Gömböst elutazásakor kikísérte a pályaudvarra. A magyar lapok ezt a hírt egyenesen így hozták: a búcsúztatásnál jelen volt a Szovjetunió nagykövete. Október 29-én Pekár Gyula, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke parlamenti delegáció élén jelen volt Ankarában a Török Köztársaság kikiáltásának tizedik évfordulóján. Itt Vorosilov szovjet hadügyi népbiztossal találkozott, Berlinben pedig Hitler hatalomra jutása, január 30-a után folytatódtak a weimari német kormány által kezdeményezett közbenjárási kísérletek a magyar szovjet kapcsolatok rendezésére. Mindezek mellett a budapesti döntésben fontos szerepet kapott a hír: a kisantant-országok készülnek felvenni a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunióval. Így indultak meg a tárgyalások január közepén Rómában s február 4- én meg is történt a megállapodás aláírása. Magyarország és a Szovjetunió felújította tehát diplomáciai kapcsolatait február 4-i hatállyal. AZ ELSŐ SZOVJET KÖVETET Bécsből akkreditálták Budapestre, aki április 9-én adta át megbízólevelét Horthy Miklósnak. A Magyarország című esti napilap leírja, hogy fél egyre várták a követet a Dísz-térre, de már órákkal korábban sok érdeklődő gyülekezett. Köztük Hetényi főkapitány-helyettes vezetésével sok detektív. Alekszandr Petrovszkij követ Szeinin követségi titkárral a Bristol Szállóból indult a Várba. Az Est fényképet is közölt a követ indulásáról. Másnap kedden a követ Gömbös miniszterelnöknél tett látogatást. SAJTOKONFERENCIÁRA a Külügyminisztérium sajtóosztálya útján 11-én, szerdán délután öt órára hívták meg a sajtó képviselőit a Bristol Szállóba. Jelen volt a sajtóosztály képviselője is. A TASZSZ bécsi irodájának vezetője, Cserniák szerkesztő nyitotta meg a konferenciát és kifejezte azt a reményét, hogy a következő időben a 11

16 két ország sajtójának munkatársai kollegiális módon támogatják egymást és ezzel hozzájárulnak a két ország népeinek kölcsönös jobb megértéséhez. Cserniák után a követ szólalt fel. Tudósításában a Pester Lloyd című budapesti német nyelvű napilap, a kormány félhivatalosa így jellemezte a követ szereplését: A követ gyakorlott társalgó és ért ahhoz, hogy miként kell érdekes közlésekkel lebilincselni az újságíró hallgatóságot. Derűt keltve beszélt a követ arról is, hogy a budapesti lapokból szerzett értesülése szerint ő szombaton este valamelyik budapesti éjjeli mulatóban szórakozott. Nem lenne ugyan ebben semmi kivetnivaló, de sajnos nem igaz, mert 39 fokos lázzal a szállodai szobájában feküdt. A legtöbb kérdés az első világháború utáni békeszerződések revíziójára vonatkozott. A mai olvasónak bele kell magát képzelnie a szovjet követ helyzetébe, és emlékezetébe kell idéznie, hogy abban az időben ez milyen izzón parázsló kérdés volt egész Európában. A követ így válaszolt: Oroszország álláspontját a békeszerződések revíziója tekintetében Litvinov külügyi népbiztos így foglalta össze: Bennünket a békeszerződések revíziója természetesen nem érint, mert mi sem formálisan, sem morálisan a szerződéskötésekben nem vettünk részt és azokat soha el nem ismertük. Sohasem titkoltuk együttérzésünket ama népek iránt, amelyeket ezek a szerződések igazságtalanul sújtanak. Ebből következik, hogy mi nem ellenezzük ezeknek a szerződéseknek a revízióját, de csak akkor, ha ez a revízió békés úton és szabad akaratból eredő egyetértésben történik és ha a jelenlegi igazságtalanságok kiküszöbölése nem vezet más, esetleg még nagyobb igazságtalanságokhoz. Közvetlen megfigyelések alapján Litvinov szavaihoz a következőket tudom hozzáfűzni: a Szovjetunió vezető államférfiainak a megnyilatkozásai világossá teszik azt a felfogásunkat, hogy Európa ma nagyon veszélyes állapotban van és az ellentétek ma talán élesebbek, mint amilyenek 1914 nyarán voltak. Az oroszországi általános vélemény szerint a jelenlegi határok erőszakos megváltoztatása elkerülhetetlenül mindenkinek mindenki ellen folyó háborújához vezetne. A Szovjetunió azonban állandóan és mindig mindenféle háborúval szemben áll. Mi a békeszerződések békés revízióját akarjuk. A Szovjetuniónak nemcsak Európa belső kérdéseiben ilyen békések a szándékai, hanem a Távol-Keleten is. Ezt bebizonyította a távol-keleti válság folyamán Japán vonatkozásában is. A magyar szovjet kapcsolatokat érintő kérdésekre válaszolva a követ azt mondta, hogy az árucsere-lehetőségek beható tanulmányozása hamarosan elvezet a kétoldalú gazdasági kapcsolatok megélénküléséhez és elmélyedéséhez. PARLAMENTI VISSZHANGJA is lett a követi konferenciának. Meginterpellálták a külügyminisztert: A szovjet követ megsértette a nemzetközi jogot és támadta Magyarország rendjét. Mi erről a kormány véleménye? Ez az interpelláció annak a napnak az estéjén volt, amikor a követ a sajtókonferenciát tartotta. Kánya Kálmán egy hónappal később válaszolt: Sem a szovjet sajtóiroda képviselőjének, sem a szovjet követnek a sajtó képviselőivel folytatott beszélgetései nem lépték túl azt a határt, amely hasonló esetekben a nemzetközi diplomáciai gyakorlat szerint bármely követség részére nyitva áll a célból, hogy a vendéglátó ország sajtójának felvilágosításokat adjon. A budapesti diplomáciai eseményeket a moszkvaiak magyarázzák. A budapesti eseményekkel párhuzamosan folytak le ugyanis a moszkvai események a magyar szovjet diplomáciai kapcsolatok rendezése során. Jungerth- Arnóthy Mihályt, Magyarország első moszkvai követét Mihail Ivanovics Kalinyin, a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának az elnöke (az új alkotmány bevezetése, 1938 után a Legfelső Tanács Elnökségének az elnöke) fogadta megbízólevele átvétele céljából. Beszédében Kalinyin ezeket mondta a magyar követnek: A Szovjetunió és Magyarország között nincsenek érdekellentétek. Sőt, sokban közösek érdekeink s indokolt lenne, hogy közös fronton legyünk a jelenlegi világhelyzetben. A moszkvai magyar követ így jelentett Litvinovval történt beszélgetéseiről:,,a Szovjetunió gátat kíván vetni Németország Duna-völgyi terjeszkedésének és amennyire csak lehet, távol szeretné tartani Magyarországot Németországtól. Litvinov egy alkalommal üzent is a magyar külügyminiszternek: Magyarországnak a szomszédaival rendeznie kellene viszonyát. A Szovjetunió ebben tudna segíteni. Egy másik alkalommal ezt mondta:,,magyarországnak szomszédai mellett Angliára, Franciaországra és a Szovjetunióra kellene irányítania kapcsolatait az eddigieknél nagyobb mértékben. Minél több irat szabadul fel a titkos irattárakból a magyar szovjet kapcsolatokról, annál árnyaltabb és pontosabb képet kapunk arról, hogy milyen válaszutakon dőlt el Magyarország sorsa a két világháború között és a második világháború alatt. Ezekből az iratokból az is kiviláglik, hogy a Szovjetunió kormánya már azokban az években 12

17 is sokkal nagyobb hatást gyakorolt a nemzetközi események alakulására, mint amennyit eddigi ismereteink alapján elképzeltünk. 2. Képek 13

18 1. A Magyarországi Vörös Segélyrõl BORSÁNYI György A Magyarországi Vörös Segélyről Még 1919-ben, amikor Szeged városa francia megszállás alatt volt, egész sor magyar elvtársat letartóztattak, elítéltek és elszállítottak Franciaországba és a francia gyarmatokra. Egyik elvtársunk, Kovács Péter, néhány hónappal ezelőtt Cayenne-ben meghalt. A MOPR francia szekciója és különösen Marty elvtárs kampányt akar kezdeni, valamennyi, még francia börtönökben vagy gyarmati száműzetésben levő magyar elvtárs kiszabadításáért és a Szovjetunióba való kijuttatásáért. Ehhez azonban tudnunk kell a magyar elvtársak nevét és tartózkodási helyét. Kérjük, intézzétek el a legsürgősebben ezt az ügyet, mivel ezek az elvtársak a száműzetésben szörnyű sorsban vannak Az idézet egy november 13-án kelt levélből való, amelyet a Nemzetközi Vörös Segély Végrehajtó Bizottsága intézett a Magyarországi Vörös Segélyhez. A levél nyomán több tucat ember kezdett aprólékos munkába. Követték a szálakat, amelyek Szegedről először Szófiába, utána Szalonikibe, majd Marseille-be vezettek. Néhány hónap múlva már tudták, hogy a francia-guayanai fegyenctelepen két magyar Bodor és Fátyol nevezetűek raboskodik, egy Szibort nevű pedig a Korall-tenger szigetén, Új-Kaledóniában. Ezután akcióba lépett a franciaországi Vörös Segély. Cikkek jelentek meg a sajtóban, ügyvédi beadványok érkeztek az igazságügy-minisztériumba, interpelláció hangzott el a parlamentben. Végül sikerült elérni, hogy rövidesen mindhárman kiszabaduljanak reménytelen helyzetükből. A fenti esetben nincs semmi rendkívüli: a Vörös Segély hétköznapjait érzékelteti csupán. A fehérterror áldozatainak segítése a két világháború között humánumot, áldozatkészséget, találékonyságot és nemzetközi összefogást követelt. Az egyes ember segítőkészsége nem volt elegendő: a szervezett üldözéssel szervezett védelmet kellett szembeállítani. Ennek a felismerésnek jegyében jött létre 1922-ben a Nemzetközi Vörös Segély. A fehérterror áldozataiért A Tanácsköztársaság leverését követő fehérterror Magyarországon már 1919 őszén szükségessé tette olyan szervezet létrehozását, amely az áldozatok védelmével foglalkozik. Ennek a munkának szervezeti kerete 1919 őszétől a Szociáldemokrata Párt Jogvédő Irodája volt. A börtönök és internáló táborok foglyai között nagy számban voltak szociáldemokraták is; pártjuk nem zárkózhatott el tagjai segítésétől, és erre legalitás folytán volt is némi lehetőség. A húszas évek elején a politikai foglyok segítésében egység jött létre a kommunisták és a szociáldemokraták között ben Bécsben megalakult a Magyar Bebörtönzöttek és Internáltak Segítő Bizottsága, amelyben a kommunista Gábor Andor, Landler Jenő, Seiden Ármin és Székely Béla mellett aktív tevékenységet fejtett ki a szociáldemokrata Böhm Vilmos, Buchinger Manó és Garbai Sándor. A bizottság munkája eredményeként Magyarországon is alakult egy hasonló nevű szervezet, amely az akkor már erős parlamenti képviselettel rendelkező SZDP égisze alatt működött. A politikai foglyok segélyezésében nagy szerepet játszott a baloldali szociáldemokrata ügyvéd, dr. Hébelt Ede egyetemi magántanár, aki között nemzetgyűlési képviselő is volt. Az első nagy jelentőségű akció a szovjet magyar fogolycsere-egyezmény megvalósításában való közreműködés volt. A szovjet és a magyar kormány három alkalommal kötött ilyen jellegű szerződést: május 29-én Koppenhágában, július 28-án Rigában és szeptember 23-án Berlinben. Míg a koppenhágai elsősorban a két ország területén rekedt hadifoglyokra vonatkozott, a rigai a Tanácsköztársaság alatti cselekményekért elítélteket, a berlini pedig a KMP újjászervezési kísérletei miatt bebörtönzötteket szabadította ki. A horthysta hatóságok nem voltak hajlandók pontos adatokat szolgáltatni a politikai elítéltekről, nem mondták meg, ki, melyik börtönben vagy internálótáborban van. A névsorok összeállítása és a foglyok felkutatása a magyarországi segítőkre várt. A szovjet kormány és a magyar kommunisták összehangolt erőfeszítései eredményeként összesen 402 politikai fogoly került családostól a Szovjetunióba. Köztük a magyar munkás mozgalom olyan ismert alakjai, mint Ágoston Péter, Biermann István, Bogár Ignác, Bokányi Dezső, Boross F. László, Czóbel Ernő, Jancsik Ferenc, Kelen József, Magyar Lajos, Matejka János, Rabinovics József, Szabados Sándor, Vántus Károly. Legalitás, illegalitás 14

19 Az idő múlásával változtak a feladatok s ez megkövetelte a szervezeti keretek változását is. Az 1919 őszétől folyó tevékenység 1923 novemberében öltött hivatalos formát: ekkor alakult meg Bécsben a Magyarországi Vörös Segély, mint a Nemzetközi Vörös Segély szekciója. Első elnöke Seiden Ármin volt. Seiden Kassán született; 1904 óta vett részt a kassai munkásmozgalomban től Budapesten folytatta munkásmozgalmi tevékenységét. A Tanácsköztársaság alatt a Vörös Hadsereg politikai biztosa volt. A bukás után Kassára ment és részt vett a Csehszlovák Kommunista Párt megalakításában. A csehszlovák hatóságok üldözése elől menekült Bécsbe, ahol bekapcsolódott a magyar pártmunkába. A VS-tevékenység félig-meddig karitatív, jótékony jellege lehetővé tette, hogy a szervezet a párt előiskolájává váljék. Ha valakire rábizonyították ezt a tevékenységet, elég nehéz volt miatta jogerős ítéletet hozni. Ez természetesen nem zárta ki a meghurcoltatást, esetenként a rendőrségen elszenvedett súlyos bántalmazásokat ben Hámán Katót, 1930-ben Martos Flórát, 1934-ben Erdős Lászlót tartóztatták le a vezetők közül. A vées csakhamar fogalommá vált a magyar munkásmozgalomban. A József Attilától megfogalmazott jelszó: Testvér, segítsd a lebukottakat! a morális parancs rangjára emelkedett. Az öntudatos munkás néha olyan is, aki nem értett egyet a kommunista párt politikájával kötelességének érezte, hogy valamivel enyhítse azok szenvedését, akiket megőrjít a patkánypuha éj. A legális munkásmozgalom különböző fórumain kultúrrendezvényeken, szakszervezeti összejöveteleken nem lepődtek meg, ha valaki körbejárta az egybegyűlteket és gyűjtést rendezett a börtönben lévők javára. Pénzsegély, védőügyvéd, élelmiszercsomagok A foglyok segélyezéséhez ugyanis elsősorban pénzre volt szükség. A Magyarországi Vörös Segély pénzalapja három forrásból táplálkozott: a hazai gyűjtésből, a világ különböző országaiban élő magyar emigráció segítségéből és a Nemzetközi Vörös Segélytől érkező rendszeres támogatásból. Nehéz megmondani pontosan, melyik pénzforrás volt a jelentősebb, mivel a befolyt összegek nagysága havonként változott. Inkább csak a szervezet hatékonyságának érzékeltetése végett idézzük fel egy 1924 végén kelt jelentés adatait. Eszerint akkor 290 fogoly, 198 házastárs, 220 gyermek, 18 özvegy és 34 árva részesült összesen 2612 dollár értékű segélyben. Ebből 1000 dollár származott a Nemzetközi Vörös Segélytől, a többi a hazai és külföldi gyűjtésből. Az emigrációs források között az első három helyen (váltakozva) a Szovjetunióban, Franciaországban és az USA-ban élő magyarok szerepelnek. Érkeztek adományok a világ egyéb tájain letelepedett magyaroktól is. (Részlet egy 1934-ben íródott levélből: Tudatom, hogy vagyunk itt páran, kik részt kívánunk venni a magyar bebörtönzöttek támogatásában. Bár nagyon kevéssel lehetünk segítségükre, mert magunk is nélkülözések közt élünk. Ha lehet, szíveskedjenek küldeni VS-bélyegeket és azokról időnként elszámolnánk Önöknek. E levélben küldünk 1 dollárt. Munkatársi üdvözlettel: Jose Szarka, Isla de Pinos, Cuba. ) A magyarországi adakozók között a munkások mellett akadtak jól kereső értelmiségiek is. A segítés egyik sajátos formája volt a mozgalommal együttérző orvosok akciója, akik ingyen gyógyították a rendszerint megrendült egészséggel szabaduló foglyokat, illetve a börtönben levők hozzátartozóit. Az MVS-ben végzett munka nagy felelősséget, körültekintést, élettapasztalatot követelt. Élelmet, pénzt, meleg ruhát, könyvet, gyógyszert kellett bejuttatni a börtönökbe. Segíteni kellett a kereső nélkül maradt családot (természetesen differenciáltan, a fogoly és családja anyagi helyzetétől függően.) Nagy jelentősége volt a védőügyvédek kiválasztásának. (Idézet egy jelentésből: Egy befolyásos ügyvéd segítségével sikerült szabadlábra helyeztetnünk Pécsett azokat az elvtársakat, akik a katonai bíróságon ültek. Az ügyvéd 700 dollárt kért a közbenjárásért. A bányászok gyűjtést indítottak, ami 400 dollárt eredményezett ) Aki VS-munkán dolgozott, annak figyelemmel kellett lennie minden apróságra. Pl. ügyelni kellett arra, hogy a börtönbe érkező csomagokat ne csomagolják egyformán, a címzés és a feladó kezeírása minden csomagon különböző legyen, tartalmuk pedig kalóriagazdag élelmiszerekből álljon. A segélyezésnél nem lehetett különbséget tenni a fogoly pártállása szerint. Bár a Horthy-rendszer börtöneiben a rendszer egész ideje alatt a politikai fogoly kategóriája összecsengett a kommunista fogalmával, a valóságban a foglyoknak csak egy része volt kommunista érzelmű és ezeknek sem mindegyike volt tagja az illegális kommunista pártnak. Eleinte nagy, később csökkenő számban szociáldemokraták is ültek börtönben; akadtak anarchisták is, és jelentős volt az egyéb politikai ügyek miatt (pl. kormányzósértés) elítéltek száma. A segélyezés rájuk is kiterjedt. A kommunista mozgalomban a húszas évek második felétől felerősödő szektás tendenciák ellenére ezen a területen soha nem szakadtak meg a kapcsolatok a kommunisták és a szociáldemokraták között. Nem véletlen, hogy itt jelentkeztek legkorábban a népfrontjellegű kezdeményezések. 15

20 A Magyarországi Vörös Segély tevékenységét miként az egész nemzetközi kommunista mozgalomét a nemzetközi szolidaritás jellemezte. Ha a világ bármely pontján életveszély fenyegetett olyan embereket, akik a haladás oldalán állottak, mozgásba lendült az NVS egész gépezete és a magyarok bármilyen szerények is voltak lehetőségeik csatlakoztak a nemzetközi akciókhoz. Többek között hallatták szavukat a Dimitrov-per idején, támogatták a Hitler hatalomra jutása után Németországból Magyarországra jött menekülteket. A magyar forradalmi munkásmozgalom vezetőiért számos esetben kezdeményezett nemzetközi mozgalmat az NVS ben Rákosi Mátyás és társai álltak a statáriális bíróság előtt; a nemzetközi tiltakozásnak sikerült elérni, hogy ügyük rendes bíróság elé kerüljön. Ugyanez ismétlődött meg 1927-ben a Szántó Zoltán és társai ügyében folytatott per idején áprilisában a Bécsben elfogott Kun Béla kiszabadulásáért bontakozott ki nemzetközi kampány júliusában Károlyi Gyula kormánya kész tények elé akarta állítani a világot: Sallai Imre, Fürst Sándor, Karikás Frigyes és Kilián György elfogását titokban tartották és csak közvetlenül a statáriális tárgyalás előestéjén akarták azt bejelenteni. A Nemzetközi Vörös Segély azonban tudomást szerezve a tervről, mozgósított. A készülő budapesti per híre a világsajtó hasábjaira került. Felemelték szavukat olyan, különböző pártállású és világnézetű emberek, mint Leon Blum, Karl Kautsky, Thomas Mann, Julius Fucík, Romain Rolland, André Gide, Edouard Herriot. Mint ismeretes, a tiltakozás nem tudta megakadályozni Sallai Imre és Fürst Sándor kivégzését, de nagy része volt abban, hogy Karikás Frigyes és Kilián György megmenekült a halálbüntetéstől. A harmincas évek beköszöntével a Magyarországi Vörös Segély munkája nehezebbé vált. A válság alatti tömegmozgalmak megnövelték a segélyezendők számát: míg a húszas években általában fogolyról kellett gondoskodni, a harmincas években ez a szám között ingadozott. Ugyanakkor az elfogottakra hosszabb időtartamú büntetéseket szabtak ki és a börtönviszonyok is rosszabbodtak. A mozgalom a legnehezebb években sem hagyta cserben börtönbe került harcosait. A rendelkezésre álló dokumentumok ből havi pengő gyűjtési eredményről tanúskodnak. Amellett elterjedt az a gyakorlat, hogy a börtönbe jutott munkásról saját kollektívája (elsősorban az adott szakszervezet) gondoskodik. A KMP hazai szervezetének 1936 nyarán történt feloszlatása súlyos helyzetbe hozta a VS-t. Vezetői 1937 áprilisáig amíg maguk is börtönbe nem kerültek pártirányítás nélkül folytatták munkájukat. Letartóztatásuk után a Magyarországi Vörös Segély, mint önálló szervezet, megszűnt. A foglyok segélyezése ezután áttevődött a legális munkásszervezetekbe. A bebörtönzöttek támogatása változó szervezeti formák között egészen a felszabadulásig folytatódott. 2. Képek 16

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

A jóvátételben nem volt kegyelem

A jóvátételben nem volt kegyelem 2014 június 16. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 1945. június 15., esti órák, szürkület. Két küldöttség készülődik a

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? II. világháború Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? Veczán Zoltán, 2015. október 15., csütörtök 19:42, frissítve: péntek 15:46 Bevonuló szovjet csapatok Budapesten. Gépfegyverek, csomagok

Részletesebben

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka AZ ÓKORI KELET 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka A Nílus, mint közlekedési útvonal Az afrikai Nílus a Föld leghosszabb folyója. Hossza 6685 km. Neve az ókori Egyiptomban Hápi volt. A kőkor óta alapvető

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

Gellért János: A nemzetiszocialista megsemmisítı gépezet mőködése Kamenyec-Podolszkijban

Gellért János: A nemzetiszocialista megsemmisítı gépezet mőködése Kamenyec-Podolszkijban Cím: 1094 Budapest, Páva utca 39. Tel: 1-455-3313 Mobil: +36-70-505-0360 Fax: 1-455-3399 E-mail: korosmezo1941@hdke.hu www.hdke.hu Gellért János: A nemzetiszocialista megsemmisítı gépezet mőködése Kamenyec-Podolszkijban

Részletesebben

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?*****

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és Wilhelm Gustloff?***** *Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?* Szinte mindenkinek, aki a "hivatalos történetírás" műveit olvassa, annak a világ legnagyobb

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366)

KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) Donald J. Kagay az Albany State University történészprofesszora, szakértője a középkori általános és hadtörténetnek, különös

Részletesebben

Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor

Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor 90 éve, hogy megbukott a demokratikus "népuralmi" berendezkedés, de korántsem a kommunisták forradalma

Részletesebben

Meg kell küzdenem a társadalomba beivódott előítéletekkel

Meg kell küzdenem a társadalomba beivódott előítéletekkel http://www.honvedelem.hu/cikk/14500 Meg kell küzdenem a társadalomba beivódott előítéletekkel Végh Ferenc nyugállományú vezérezredes az elmúlt hetekben több konferencián is jelen volt. A Magyar Honvédség

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

A géppuska Önműködő, sorozatlövés leadására alkalmas lőfegyverek léteztek már az első világháború kitörése előtt is, igazán félelmetes hírnévre azonban 1914 után tettek szert, amikor a géppuskák a lövészárok-háborúkban

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában,

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, Hóvári János Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, 2012. október 9-én adtam át megbízólevelem Abdullah Gül elnöknek. A magyar török kapcsolatok rendszerében

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

MAGYAR KATONA EGÉSZSÉGÜGY A NEMZETKÖZI BIZTONSÁGI KÖZREMŰKÖDŐ ERŐK KERETÉBEN. A misszióra való felkészülés folyamata

MAGYAR KATONA EGÉSZSÉGÜGY A NEMZETKÖZI BIZTONSÁGI KÖZREMŰKÖDŐ ERŐK KERETÉBEN. A misszióra való felkészülés folyamata MAGYAR KATONA EGÉSZSÉGÜGY A NEMZETKÖZI BIZTONSÁGI KÖZREMŰKÖDŐ ERŐK KERETÉBEN Vekerdi Zoltán Cserenyecz Béla 1 Az Országgyűlés az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők műveleteiben magyar

Részletesebben

1944. január 15. Feketehalmy-Czeydner, Grassy és Deák László a hadbíróság ítélethirdetése előtt Németországba szökött.

1944. január 15. Feketehalmy-Czeydner, Grassy és Deák László a hadbíróság ítélethirdetése előtt Németországba szökött. 1944 1944. január 2 4. Nagybecskereken a bánsági magyar egyetemi és főiskolai hallgatók csoportja a városi színházban műsoros estet rendezett. Az est bevételéből az egyetemi ifjúság diáksegélyező alapját

Részletesebben

B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes

B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes Heppes Miklós öccséhez, Aladárhoz hasonlóan - a magyar királyi honvéd légierő hosszú szolgálati idejű, fontos beosztásokat betöltő,

Részletesebben

A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez

A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez 42 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. OKTÓBER Varga Gergely A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez Barack Obama 2009. szeptember 17-én jelentette be hivatalosan, hogy eláll a Közép-Európába tervezett

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

Magyarország II. világháborús. Rehabilitálni, de kit? Magyarország a II. világháborúban. A magyar politikai elit szerepe DISPUTA

Magyarország II. világháborús. Rehabilitálni, de kit? Magyarország a II. világháborúban. A magyar politikai elit szerepe DISPUTA DISPUTA Rehabilitálni, de kit? 2006 szeptemberében a Honvédelmi Minisztérium Rehabilitációs Bizottságának javaslatára a köztársasági elnök a honvédelmi miniszter ellenjegyzésével posztumusz helyreállította

Részletesebben

A Kárpátok lejtőin komoly dolgok készülődnek"

A Kárpátok lejtőin komoly dolgok készülődnek GALAMBOS SÁNDOR A Kárpátok lejtőin komoly dolgok készülődnek" (Egy német város lapjai a magyar szabadságharcról) Nyíregyháza és Iserlohn német város között napjainkban élénk testvérvárosi kapcsolat áll

Részletesebben

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC CSEH- ÉS MORVAORSZÁGI RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno VISSZHANGJA Az európai forradalmak sorozata 1848-ban már január 12-én, a szicíliai Palermóban

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1 A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1986 január 15. M. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár országa leszerelési programjáról: A fegyverkezési hajsza megszüntetését és a

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i.

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i. Zsebre raktam kezeim és lassú léptekkel mentem hazafelé. Helyenként lámpák fénye világított. Macskák futottak át az utcán. Kövér patkányok szaladgáltak a csatornák mellett. Egy helyen öt volt egymás mellett

Részletesebben

A KORMÁNYZÓHELYETTESI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (1941 1944)

A KORMÁNYZÓHELYETTESI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (1941 1944) A KORMÁNYZÓHELYETTESI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (1941 1944) OLASZ LAJOS A kormányzóhelyettesi intézmény története (1941 1944) AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST ISBN 978-963-05-8512-5 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

Geofrámia kivonatok - Enoszuke

Geofrámia kivonatok - Enoszuke klzg Geofrámia kivonatok - Enoszuke A Bukott Császárság - Psz. 3700 után Történelem A Sinemos-tenger északi határán a századfordulón történtek után Enoszuke császársága a világ legnagyobb részének szemében

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

9804 Jelentés az új Nemzeti Színház beruházásának vizsgálatáról 1. szakasz 1997. december 31-ig

9804 Jelentés az új Nemzeti Színház beruházásának vizsgálatáról 1. szakasz 1997. december 31-ig 9804 Jelentés az új Nemzeti Színház beruházásának vizsgálatáról 1. szakasz 1997. december 31-ig TARTALOMJEGYZÉK I. megállapítások, következtetések 1. Pénzügyi-gazdasági helyzet 2. A beruházás szervezése,

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE

A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE 96 IRINA NASTASĂ-MATEI A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE Ute Schmidt: Basarabia. Coloniştii germani de la Marea Neagră, Editura Cartier, Chişinău, 2014, 420 oldal Túlz ás nélkül állíthatjuk, hogy

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1 A képlékeny félhold A szíriai háború és polgárháború szilánkjai a menekült- és migránsválság képében bizony elérték Európát, ezáltal Magyarországot is; nem beszélve arról, hogy 6000-7000fő európai országok

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete Nagy Attila Tibor A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete A magyar politikatörténetre az elmúlt két évszázadban számos alkalommal hatottak külföldi ideológiák, más országokban zajló politikai folyamatok.

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Ismerkedés a kontinensekkel és az ott élő emberek kultúrájával, életével

Ismerkedés a kontinensekkel és az ott élő emberek kultúrájával, életével Ismerkedés a kontinensekkel és az ott élő emberek kultúrájával, életével diákmelléklet ÉN ÉS A VILÁG 5. évfolyam 111 D1 Történetek a Földről Vasco da Gama A XIV XV. századi Európába sokféle kereskedelmi

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról

Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról 2011 szeptember 03. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 1684-ben a Habsburg birodalom, Lengyelország és Velence Szent Liga

Részletesebben

A biztonság és a légvédelmi rakétacsapatok

A biztonság és a légvédelmi rakétacsapatok NB03_bel.qxd 2009.04.08 5:43 du. Page 44 44 Varga László A biztonság és a légvédelmi rakétacsapatok A Magyar Köztársaság 1999-ben az akkor éppen ötven éve létezõ szövetséghez, a NATO-hoz csatlakozott.

Részletesebben

Kompetenciaalapú mérés 2009/2010. A változat

Kompetenciaalapú mérés 2009/2010. A változat Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2009/2010. T Ö R T É N E L E M 9. é v f o l y a m A változat Az iskola bélyegzője: Az MFFPPTI nem járul hozzá a feladatok részben vagy

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

Az első világháború (1914 1918)

Az első világháború (1914 1918) SZAMOSI LÓRÁNT Az első világháború (1914 1918) 1. Európa a XX. század elején A XVI. századtól kezdve Európa folyamatosan gyarapodott, s a XIX. század végére már azt hitte, hogy a világ kiválasztott kontinense,

Részletesebben

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Az egyének talán megtérhetnek, de a kommunista rendszer lényegileg Isten gyűlölete és a kereszténység lerombolását célozza, tehát sohasem térhet

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945. Sallay Gergely

A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945. Sallay Gergely Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945 Sallay Gergely Témavezető: Dr. Phil. habil. Püski Levente, egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat

Részletesebben

Mohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon

Mohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon SZAMOSI LÓRÁNT Mohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon A. A Jagelló-kori változások A Jagelló-kor hivatalosan 1490-től 1526-ig tart. A korszak

Részletesebben

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,

Részletesebben

(Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p.

(Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p. Martin Hetényi (Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p. Hiánypótló műről van szó, amivel a szlovák és magyar historiográfia

Részletesebben

ERDÉLYI VASUTAK. Erdélyi Magyar Adatbank

ERDÉLYI VASUTAK. Erdélyi Magyar Adatbank ERDÉLYI VASUTAK ENNEK A CIKKNEK nem feladata az erdélyi vasúti kérdés részletesebb tárgyalása. Hiszen ahhoz előbb ismertetni kellene a mult század hetvenes évei óta sok tekintetben teljesen hibás és a

Részletesebben

A játék célja. A játék tartozékai. A játéktáblák

A játék célja. A játék tartozékai. A játéktáblák Szabályfüzet A középkorban minden nemesnek az volt a legfontosabb, hogy minél nagyobb terület fölött uralkodjon, és minél nagyobb befolyást szerezzen a királyi udvarban. A beházasodás más nemesi családokba

Részletesebben

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem.

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem. BÜNÖS NEMZET? Még ma, a XXI. században is ott lebeg a fejünk fölött a bünös nemzet szégyenfoltja. Nem is csoda, hiszen a mai egyetemi tanárok jórésze a moszkovita Andics Erzsébet, Révai József, és Molnár

Részletesebben

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné

Részletesebben

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod Ani DiFranco Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;

Részletesebben

Iskolai történelem verseny 2013. Szulejmán kora. Csapattagok: Elért pontszám:

Iskolai történelem verseny 2013. Szulejmán kora. Csapattagok: Elért pontszám: Iskolai történelem verseny 2013 Szulejmán kora Csapattagok: Elért pontszám: 1. Történelmi totó Karikázzátok be a helyesnek ítélt válasz jelét (1, x vagy 2)! Mit ígért Szulejmán Zrínyi Miklósnak, ha feladja

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

Sándor Iván. Az éjszaka mélyén

Sándor Iván. Az éjszaka mélyén Sándor Iván Az éjszaka mélyén 1914 Felsőtestüket a bársonyhuzatú karosszékekben hátrafeszítve, fejüket magasra emelve, az elnök egy-egy közbevetésére rábólintva hallgatták a miniszterek Pinchon külügyminiszter

Részletesebben

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta

Részletesebben

Jézus az ég és a föld Teremtője

Jézus az ég és a föld Teremtője 1. tanulmány december 29 január 4. Jézus az ég és a föld Teremtője SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 1:1; Zsoltár 19:2-4; János 1:1-3, 14; 2:7-11; Kolossé 1:15-16; Zsidók 11:3 Kezdetben teremté

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Bánki István: Aktív (interaktív?) tábla a történelemórán

Bánki István: Aktív (interaktív?) tábla a történelemórán Történelemtanítás a gyakorlatban Bánki István: Aktív (interaktív?) tábla a történelemórán Az utóbbi időben egyre több iskolában, egyre több tanterem falain jelennek meg az aktív (vagy interkatív?) táblák.

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte A TOVÁBBKÉPZÉSEK HATÁSA A PEDAGÓGUSOK SZEMLÉLETÉRE Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte el a Kht. által szervezett Integrációs program keretébe tartozó pedagógus továbbképzések

Részletesebben

Kristóf László csendõr törzsõrmester jogi rehabilitációja 2007. február 21.

Kristóf László csendõr törzsõrmester jogi rehabilitációja 2007. február 21. Kristóf László csendõr törzsõrmester jogi rehabilitációja 2007. február 21. Egy ártatlanul kivégzett ember felmentése. (A dr. Ságvári Endre letartóztatásával összefüggésben koholt vád alapján elítélt Kristóf

Részletesebben

J e g y zőkönyv EUB-24/2011. (EUB-45/2010-2014.)

J e g y zőkönyv EUB-24/2011. (EUB-45/2010-2014.) EUB-24/2011. (EUB-45/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának 2011. november 7-én, hétfőn, 11 óra 04 perckor az Országház főemelet 61. számú tanácstermében megtartott üléséről

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE r r. f A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE IRTA: DARKÓ JENŐ dr. gy- n Y r «tanár BUDAPEST, 1 936. Ez a különlenyomat megjelent A Magyar Tanítók Könyvtára első»előadások * e. kötetében VIII. IDŐSZERŰ

Részletesebben

A MÁV V43-as sorozatú mozdonyainak kiválasztása, az akkori nemzetközi és hazai mozdonygyártás helyzete. A járműtípus kiválasztásának gondozói

A MÁV V43-as sorozatú mozdonyainak kiválasztása, az akkori nemzetközi és hazai mozdonygyártás helyzete. A járműtípus kiválasztásának gondozói KISTELEKI MIHÁLY arany okleveles gépészmérnök, Európa mérnök nyugdíjas MÁV igazgató A MÁV V43-as sorozatú mozdonyainak kiválasztása, az akkori nemzetközi és hazai mozdonygyártás helyzete. A járműtípus

Részletesebben