Eutanázia (kívánatra ölés)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Eutanázia (kívánatra ölés)"

Átírás

1 JOBBÁGYI GÁBOR Eutanázia (kívánatra ölés) 1. Bevezetés Az élet végén hasonló státusz és személyiségi jogi kérdések merülnek fel, mint az élet kezdetén (jogképesség kérdése, önrendelkezési jog és életjog kollíziója, az állam és az orvosi hivatás jogai-kötelezettségei). Az előző területhez képest itt is számos rokon vonás fedezhető fel: A tradicionalista-konzervatív nézetek élesen szembeszállnak a liberális-materialista nézetekkel. E nézetek ütközésénél is alapvető civilizációs-világnézeti ütközéseknek lehetünk tanúi. Ezen kérdéskör is komplex; megtalálhatók benne az orvosi-erkölcsi-filozófiaijogi kérdések (polgári jogi, alkotmányjogi, büntetőjogi). E területen is felmerül az önrendelkezési jog és életjog kollíziója, a jogképesség kérdése, az orvosi hivatás etikai-jogi dilemmái, az állami jogosultságok és kötelezettségek köre. Itt is jellemző a fogalmi zűrzavar; az általában használt fogalmakat irányzatonként-szerzőnként másként határozzák meg; ezért az ellentétek sokszor fogalom-használati ellentétekből adódnak. E területen is az emberi élet, az emberi lét és minőség alapkérdései merülnek fel. 2. A halál élménye és problémája néhány kultúrkörben Az ember haldoklása, halála, a halottkultusz minden kultúrában szokásokkal, jogi előírásokkal körülvett, kiemelt fontosságú esemény. Lehetetlenség e helyen a témakörhöz kapcsolódó művészeti, tudományos, évezredes és napjainkig aktuális hagyományokat, emlékeket, adatokat, még csak vázlatszerűen is érinteni. Egyénileg a halál többek között azért kiemelten fontos probléma, mert az egyén kapcsolata megszűnik az őt körülvevő materiális világgal, olyan folyamaton átmenve, melyről még senki nem tud beszélni. (Az ún. halálközeli élmények 1 esetében nem a halálról számolnak be a folyamatot átélt egyének, hanem a halált megelőző állapotról; mivel életben maradtak.) A tudományban elfogadott nézet szerint (Baumann, van Baanen, Haussamen, Freud) az emberi öntudat számára a saját halála legalábbis az exitus pillanatáig megtapasztalhatatlan állapot, empirikus tabu. Másként fogalmazva; olyan elkerülhetetlen személyes esemény, amely életünk során mindvégig kívül reked önreflexiónk körén. 2 A környezet az embert körülvevő közösségek szempontjából szintén általában megrázó esemény a halál, 37

2 mert az emberi közösség materiálisan végérvényesen elveszti egy tagját. A halál társadalmi-jogi következménye többek között a jogutódlás. A halál eseménye különösen a modern, materialista világkép és ember számára jelent megrázó élményt, szinte megoldhatatlan problémát. Az istenhiten, tradíciókon alapuló minden eddigi emberi társadalom nagyon gazdag szokásrenddel vette körül a haldoklás, a halál és a temetés folyamatát és minden vallási kultúrában szilárdan él a hit, hogy a halott élete valamilyen formában folytatódik, a halottal a kapcsolat nem szakad meg véglegesen (túlvilági élet, feltámadás, újjászületés). A magyar hagyományvilágban a születés, a házasság és a halál volt az élet három sarokpontja, melyeket rendkívül gazdag hagyományrendszer vett körül. A jogi népszokásokban a halott joga volt a gyász, a ravatalozás, a búcsúztatás, a temetés és a halotti tor. 3 Hasonlóan gazdag hagyomány és szokásrendszer veszi körül például a zsidó és cigány társadalomban a halál folyamatot. 4 A kereszténység szerint Isten élet és halál ura, az ember nem határozhatja meg az élet kezdetét és végét. A bűnbeesés után (Ter. 3) a halál büntetés, annak kifejezése, hogy az ember nem Isten, hanem teremtmény és véges. Az Újszövetségben a halál és a bűn összefüggésben van, Szent Pál szerint a halál a bűn zsoldja. Ebből Jézus vezeti ki az embert a keresztény felfogás szerint, mert aki hisz benne és a szeretet törvénye szerint él, megszabadul a halál hatalmától, s hasonlóan hozzá, feltámad. (Róm. 6, 4-11). A feltámadás nem érzékelhető materiális úton, mert érzéki testet vetnek el, és szellemi test támad fel (1. Kor ). 5 Mindebből következik, hogy a hívő embernek, a traditionalista közösségeknek megoldható-elfogadható természetes esemény a halál, melyet a szokás és hitrendszer segítségével kezel. Nem ez a helyzet a nem hívő embernél, a materialista közösségeknél. Itt az egyéni emberi élet a halállal végérvényesen megszűnik, s a materiális életben kell elérni minden jót, mert a halál ezzel szemben rossz. E szemléletben a halál körüli szokásrendszer végletesen leegyszerűsödik egy búcsúztatássá, a holttest többé-kevésbé dologgá válik. A modern materiális világban új tudomány alakult ki a halállal kapcsolatos jelenségek vizsgálatára (thanatologia). A tudomány elismert képviselői szerint napjainkban a halál eldurvulási folyamata zajlik le. Ennek lényege, hogy míg a korábbi kultúrák befogadták, integrálták a halált intézményeiken keresztül, a modern kor száműzni, kizárni igyekszik. Napjainkban a halál demetafizikálódott, s ennek egyik formája, hogy a ratió felől közelítenek hozzá. Az emberek jelentős része kórházüzemben hal meg ez kettős célt szolgál; egyrészt a környezet mentesül a haldoklással kapcsolatos feladatoktól, másrészt a haldokló olyan környezetbe kerül, ahol alárendelt egy technicizált mechanizmusnak. E környezetben az ember nem meghal, hanem meghalasztódik, mert a halál időpontja is befolyásolható, vagy kezelési dühhel (M. Mischke) kitolható az időpontja vagy közelebb hozható (kezelés megvonás v. eutanázia). 6 A materiális szemléletben az ember az élet ura, ebből következik az élet feletti rendelkezés joga, amelybe beleértődik az is, hogy az ember befolyásolhatja az élet kezdetét (abortusz, művi megtermékenyítés), s a halál időpontját és formáját (eutanázia). 38

3 Így elmondhatjuk, hogy az eutanázia kérdés a modern, materialista világ terméke és problémája. 3. Az eutanázia fogalma és formái Az eutanázia fogalmának nincs általánosan elfogadott jelentése, tartalma; szervezetenként, szerzőnként eltérő tartalommal, fogalommeghatározással használják. Ezen érzékelhető fogalmi zűrzavar az egyik oka a legalizálás kérdésében kialakuló sokféle nézetnek; mivel az egyes szerzők mást és mást értenek eutanázia alatt, ebből fakadón eltér véleményük az intézmény elfogadottsága tekintetében is. 7 Jellemzőnek mondhatjuk a zűrzavarra, hogy a köznyelv, a publicisztika eutanázia szóval fog át olyan esetköröket, amelyek egyértelműen emberölésnek tekinthetők, mert hiányzik belőlük az eutanázia fogalom egy vagy több lényegi eleme. (Ilyennek tekinthetjük pl. hazánkban a Binder Gyöngyi vagy a Sötét Angyal ügyet, ahol a joggyakorlat, s az elmélet emberölésnek minősítette a történteket, mivel nem orvos követte el a cselekményt, illetve az áldozatok részéről nem volt kívánság a halálra; mégis a publicisztika, a köznyelv eutanázia ügyek címen tárgyalta a történteket.) A fogalomkör többé-kevésbé a következő elemeket fogja át az önkéntes eutanázia körében: eutanáziára az orvos-beteg kapcsolatban kerülhet sor; eutanázia esetén az orvos szándékos magatartásával a természetesnél vagy a lehetségesnél előbbre hozza a beteg halálát; a beteg gyógyíthatatlan állapotban van, szenved, s kifejezi akaratát a halálra; így az eutanáziára a beteg érdekében, annak kívánságára kerül sor, önrendelkezési joga alapján. A szó görög eredetű jó (vagy szép ) halált jelent; tartalmában könnyű, szelíd halált, mentesen fájdalmaktól, lelki gyötrelmektől, s az elhagyatottság érzésétől. Az ókori görög szerzők nem használják az orvos-beteg kapcsolatban a kifejezést, értelme Senecánál bukkan fel; Aki már nem képes jól élni, tudjon legalább jól meghalni. 8 A Hippokratészi Orvosi Eskü a szót nem használva elutasítja a beteg halálának gyorsítását ( Senkinek sem adok halálos mérget, akkor sem, ha kéri, és erre vonatkozólag még tanácsot sem adok. 9 ). A számomra legelfogadhatóbb, legvilágosabb, nagyjából egybehangzó meghatározások a következők: 1. Eutanázia a beteg életének szándékos kioltása, akár a beteg saját kérésére, akár a közvetlen hozzátartozók kérésére, etikátlan (Eutanázia Deklaráció Madrid W.M.A.) Eutanázia az orvosnak foglalkozása körében megvalósított szándékos ténykedése, amely a gyógyíthatatlan szenvedő beteg halálára irányul a beteg kérésére. Az aktív eutanázia esetén tevőleges, passzív eutanázia esetén mulasztással megvalósuló magatartásról van szó. Az eutanáziát végző orvos a halál bekövetkeztének idejét a természetes végnél korábbra helyezi át. Az ember életének kioltását célzó tevékenység, mind az orvosi hivatással, mind az orvosi etikával összeegyeztethetetlen

4 3. Eutanázián a szó szoros értelmében olyan cselekvést vagy mulasztást értünk, mely természete és a végrehajtó szándéka szerint halált okoz, azzal a céllal, hogy megszüntessen minden fájdalmat. Az eutanázia tehát a szándékban és a használt módszerekben van. 12 Közös elem mindhárom meghatározásnál a beteg halálára irányuló szándékos magatartás. Ezt az elemet tekinthetjük a fogalom szempontjából a leglényegesebbnek. Az eutanázia fogalmán belül különböző formákat különböztetnek meg, szintén nem elfogadott fogalmi jegyek alapján: 3.1. Aktív és passzív eutanázia Aktív eutanázia esetén az orvos aktív, szándékos magatartással megöli a beteget. Ezt leginkább halált okozó injekció beadásával érheti el. Ennek egyik alfajának tekinthető az asszisztált öngyilkosság (PAS a magyar jogi szaknyelvben öngyilkosságban közreműködés), mikor az orvos mérget juttat a betegnek, s azt a beteg saját cselekedetével veszi be. Passzív eutanázia esetén az orvos szándékosan, saját akaratából elmulaszt egy beavatkozást, mellyel megrövidíti a beteg életét (pl. antibiotikum, lázcsillapító, vérnyomáscsökkentő megvonása, étel-italmegvonás stb.). A passzív eutanáziától határozottan megkülönböztetendő az ellátás visszautasítása, mint betegjog (Eütv ). Ez a jog megilleti a gyógyíthatatlan haldokló beteget is, meghatározott feltételekkel; itt azonban a természetes folyamatok szabadjára engedéséről van szó. Az orvos saját magatartásával ekkor sem idézheti elő a halált; az alap-egészségügyi szolgáltatásokat ekkor is nyújtani kell. Ebben az esetben az orvos a rendkívüli és aránytalan eszközök és beavatkozások igénybevételéről mondhat le (pl. reanimáció, súlyos műtét, intenzív kezelés stb.). Megjegyzendő, hogy a külföldi szakirodalom ritkán használja a passzív eutanázia kifejezést. Az aktív eutanáziának az ellentéte a beteg önrendelkezési jogán alapuló kezelés visszautasítás. Fontos kiemelni, hogy az nem az orvos joga, hanem a betegé. A két esetkör gyakorlati megkülönböztetése sokszor nehéz (pl. a lélegeztetőgép kikapcsolása aktív magatartás, viszont az orvostudomány a gép alkalmazásának mellőzésével helyezkedik a passzivitás területére). A teológia megfogalmazása szerint ölni nem szabad, csak halni hagyni Ahol valaki azért viselkedik passzívan, mert az a benyomása, hogy már nem tehet semmit, nem ő, hanem a betegség a halál oka. 13 A modern szakirodalom az aktív eutanáziát a büntetőjog körében tárgyalja, míg az ellátás visszautasítása (passzív eutanázia) a polgári jogban merül fel Direkt és indirekt eutanázia A direkt eutanázia fogalma lényegében egybeesik az aktív eutanáziával; az orvos ez esetben egyenes szándékkal megöli a beteget. Az indirekt eutanázia azonban lényegesen különbözik a passzív eutanáziától; indirekt eutanáziánál az orvos szándéka a beteg fájdalmainak csillapítása; viszont a legyengült szervezetű betegnél fennáll a hozzászokás a fájdalomcsillapítóhoz, ezért a kívánt hatáshoz növelni kell az adagot. Ez a fájdalomcsillapítás egy orvos által ismeretlen időponton túl, a szándéktól függetlenül a beteg halálát okozhatja. Ezt a magatartást a jog általánosan elfogadja, nem is tekinti eutanáziának, hanem az ún. palliatív medicina elfogadott részé- 40

5 nek. A német Legfelsőbb Bíróság 1996-os döntése szerint; az orvosilag indikált, a haldokló kifejezett vagy feltételezhető kívánalmának megfelelő fájdalomcsillapítás akkor sem jogellenes, ha az elkerülhetetlen, számításba vett, de nem szándékolt következményként a halál bekövetkeztét siettetheti Önkéntes és kényszer eutanázia Az önkéntes eutanázia a modern legalizációs törekvések kiindulópontja. Lényege, hogy az eutanáziát beszámítható tudatú, befolyásmentes akarat elhatározású személynél lehet végrehajtani. A formaságok, az alapelvek, garanciák betartása e körben alapkövetelmény. Ezen elemek hangsúlyozása a legalizáció hívei részéről azért kiindulópont, hogy élesen elhatárolódjanak a kényszer eutanáziától (ld. hitleri eutanáziagyakorlat). Erre általában elmebetegek, fejlődési rendellenességgel született gyermekek esetén kerülhet sor, akiknél nem lehet szó beszámítási képességről, ezért halálakaratukat vélelmezik, hasznossági szempontok alapján (ld. értéktelen élet fogalma). A két esetkör megkülönböztetése fontos; megjegyzendő azonban, hogy a gyakorlatban az jelenti a gondot, hogy a haldokló beteg általában nincs beszámítható állapotban. Így az önkéntes eutanázián alapuló kezdeményezések a gyakorlatban többször kényszer eutanáziaként jelennek meg. 4. Az eutanáziával kapcsolatos kérdések indokoltsága Tény, hogy korunkban az emberi élet végén több elméleti és gyakorlati probléma keletkezett. a) A modern orvostudomány, az intenzív beavatkozásokkal komoly eredményeket ért el olyan esetekben, melyek korábban biztos halálhoz vezettek. Ez a helyzet a következő esetekben állhat elő: elaggott betegeknél, hirtelen súlyos betegség (pl. agyvérzés) fellépése; súlyos, közeli halállal fenyegető betegségek (pl. többszörös áttételes rák); súlyos baleseti sérülések, kómás állapot; súlyos fogyatékos újszülöttek (pl. nagyagy nélkül született gyermekek). Ezen esetek jelentős részében az intenzív, néha hosszantartó orvosi beavatkozások ellenére a betegnek gyakorlatilag nincs esélye a gyógyulásra. E körben lehetséges, hogy a beteg szenved, fájdalmai vannak, vagy a külvilággal, környezetével kapcsolata nincs, viszont a mesterséges életmeghosszabbító eljárások igénybevételével a folyamat meghosszabbítható (reanimáció, gépi lélegeztetés, mesterséges táplálás stb.). b) Az élet végén, minden korban fennállt a lehetőség, hogy a haldoklás hosszadalmas, gyötrelmes folyamat lesz. Korunkban megerősödött az emberi méltósághoz való jog tudata, szoros összefüggésben az önrendelkezés jogának erősödésével. Ezzel párhuzamosan alakult ki az emberhez méltó halál kívánsága, mely azt foglalja magában, hogy az ember önrendelkezési joga alapján elutasíthassa az előző pontban bekövetkező állapot esetén életének fenntartását. A betegjogok korunkbeli megerősödése is indokolja e kérdést; a beteg már nem passzív alanya az orvosi beavatkozásoknak, hanem a tájékoztatáson alapuló beleegyezés alapján önálló döntési joga van. 41

6 A kérdéseket így alapvetően a modern orvostudomány, s a modern élet és jogfelfogás veti fel. Ennek nyomán az eutanázia legalizációs törekvéseknek öt vezérmotívuma van: részvét a szenvedő haldokló beteg iránt; emberhez méltó halál ez azonban csak akkor lehetséges, ha megrövidítik az életet; az önrendelkezési jog kiterjed a halál módjára és idejére; a szabadság eszméje magában foglalja, hogy az ember felett halála időszakában sem gyámkodhat a környezet, a társadalom; a személyi státusz megkérdőjelezése. A kómában lévők, agykárosodottak, súlyos elmebetegek nem személyek, ezért életjoguk korlátozott. 15 Lényegében ugyanezt az érvet tartja elfogadhatónak Takács Albert is az Alkotmánybírósághoz írt beadványában; A beteg kifejezett rendelkezésének hiánya esetén is megengedhetőnek tartjuk a passzív eutanáziát, ha a közeli halállal viaskodó betegnek nem tulajdonítható olyan, az emberi méltóság körében értelmezhető érdek, amely életének fenntartása mellett szólna. 16 (lényeg; bizonyos esetben a beteg passzív eutanáziával megölhető akaratnyilvánítás nélkül is.) A modern eutanázia legalizációs törekvések két szempontot emelnek ki; az eljárás önkéntességét (bár ezt többen gyengítik a személyi státusz megkérdőjelezhetőségével), s azt, hogy a beavatkozásra gyógyíthatatlanul szenvedő, haldokló esetén kerülhet sor. A legalizációs érveket az alábbiak szerint lehet vitatni: A részvét a haldokló ember iránt, s az emberhez méltó halál gondolata feltétlenül méltánylandó érvek. A megoldás, a segítés módja azonban nem a haldokló megölése, hanem emberi, humánus segítés e folyamatban. Ezt az igényt törekszik kielégíteni a korunkban elfogadott palliatív medicina és a hospice szolgálatok. Nem tartható elutasítandónak az otthonhalás joga, ha ennek feltételei megteremthetők. Az önrendelkezés joga szintén nem vitatható alapjog. A magyar jog szerint azonban az emberi személy nem rendelkezik szabadon az életével; ez a magyar jog néhány szabályából következik. Így ez következik az öngyilkosság elutasítottságából vagy a Ptk. 8. (3) bek-ből ( A jogképességet korlátozó szerződés vagy nyilatkozat semmis. ), mivel az életről való lemondással a személy jogképességét is megszünteti. A személyi státusz megkérdőjelezése, s ezért a jognyilatkozat valamiféle pótlása, feltételezése okozza a legsúlyosabb aggályokat. A legnagyobb gyakorlati jelentősége ezen esetkörnek van, mivel a legtöbb esetben az eutanáziára beszámítási képességgel nem rendelkező személynél kerülhet sor (elmebeteg, idős haldokló, gyermek). Ezen esetekben az önkéntesség alapelve nem érvényesülhet. Ebben az esetben egyértelműen más személy életjogáról, személy státuszáról döntene a képviselő (hozzátartozó, orvos, gondnok stb.). 42

7 5. Történeti előzmények 5.1. A Katolikus Eg yház álláspontja az eutanáziáról Kereszténység; A kereszténység alaptételei az emberi élet védelmére alapjaiban megegyeznek a zsidó véleményekkel. Az emberi élet feletti hatalom, jogosultság kizárólag Istené; ebből ered a ne ölj tilalom (5. parancsolat). Jézus mondja 17 Hallottátok, hogy a régiek ezt mondták; Ne ölj. Aki öl, állítsák törvényszék elé. A keresztény orvosi felfogás lényege egyébként is a gondoskodás, a segítés, az ápolás akkor is, ha nem tudnak eredményesen gyógyítani. Ezt az ideált az irgalmas szamaritánus történetéből is meríti a kereszténység; ez az alapja a középkori ápoló rendházaknak és a Caritas mozgalomnak; innen ered a keresztény orvosi felfogás erős vonzalma napjainkban a palliatív medicina iránt. Ezzel a világképpel összeegyeztethetetlen a haldoklók megölése, vagy öngyilkosságban való közreműködés. Az ölési tilalom abszolút, kiterjed a rabszolgák megölésének tilalmára, csakúgy mint az öngyilkossági tilalomra is. Szent Tamás mondja a Summa Theologiae - ben; Aki egy rabszolgát megöl, Istennel szemben bűnös, akihez a rabszolga tartozik. 18 Azonos az öngyilkosság megítélése is; az Újszövetségben egyetlen öngyilkosság fordul elő, Júdásé. Az ő cselekedete azonban minden szempontból elutasított. Ez nemcsak abban fejeződik ki, hogy a Tanács nem veszi vissza a Jézus elárulásáért kapott vérdíjat, hanem az öngyilkosság helye a vérmező lesz, ahova csak idegeneket lehet temetni. 19 Lényegében azonos elvek bontakoznak ki Pál 1. Korinthusiakhoz írt leveléből, mint a Pythagoraszi és zsidó tanokból. 20 Nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok, s az Isten lelke lakik bennetek? Aki lerontja az Isten templomát, azt Isten elpusztítja. A legújabb korig nem merült fel komolyabb formában az eutanázia legalizáció gondolata, ezért nem is léteznek hosszú ideig elutasító keresztény vélemények. Viszont mikor Németországban 1920-ban megjelenik Karl Binding és Alfred Hoche életveszélyes műve az eutanázia legalizációért (ld. később), azonnal elutasítják a gondolatot katolikus és evangélikus részről is ben például a katolikus Franz Walter kijelenti, hogy a kereszténység szerint minden embernek korlátozhatatlan joga van az életre a fogamzástól, ezért a transzcendentális világkép számára nem létezhet az értéktelen élet fogalma. 21 A keresztény egyházak 1933 és 1945 között egybehangzóan elutasították Hitler eutanázia programját (egyetlen kivétel volt a katolikus morálteológia professzora Josepf Mayer, aki támogatta az elmebetegek elpusztítását ellentmondva a katolikus egyház hivatalos tanításának). 22 Valószínűleg az erős egyházi ellenállás volt az egyik oka, hogy Hitler visszavonta hirhedt eutanázia rendeletét (ld. később). Az Evangélium Vitae II. János Pál pápa nagy életvédő Enciklikája részletesen szól az eutanázia kérdéséről is. Az Enciklika szerint eluralkodott az a szemlélet, hogy az élet csak addig jó, amíg élvezetet és jólétet hoz, a halált a modern ember abszurdnak tartja, amely fölött uralkodni akar. 23 Az eutanázia humánusnak tűnő cselekedete voltaképpen abszurd és embertelen. Eutanázián a szó szoros értelmében olyan mulasztást vagy cselekvést értünk, 43

8 mely természete és a végrehajtó szándéka szerint halált okoz. Az eutanázia tehát a szándékban és a használt módszerekben van!! 24 Ugyanakkor a túlbuzgó gyógyítást el lehet utasítani közvetlenül a halál előtt is és elfogadható a halál előtti fájdalomcsillapítás is. 25 Ulrich Einbach találóan a szekularizált társadalom által elismert utolsó egyházi tabu -nak tekinti az aktív eutanázia tilalmat. 26 Ezt határozottan kifejezi a katolikus egyház is; az eutanázia Isten Törvényének súlyos megsértése, mert egy emberi személy szándékos megölése, ami erkölcsileg elfogadhatatlan. Az eutanázia ebben az értelemben ugyanolyan rossz, mint az öngyilkosság vagy a gyilkosság A hitleri eutanáziag yakorlat és előzményei A hitleri eutanáziagyakorlat, s annak előzményei a jogállamok szakirodalmában alaposan feldolgozott és dokumentált terület, amely sajnos a magyar közvélemény és szakirodalom számára jóformán teljesen ismeretlen. A tragikus eseménynek többszörös hatása van napjainkig: A nürnbergi orvosperben hozott ítélet mely foglalkozik az eutanáziagyakorlattal is a modern orvosi jog kiinduló Charta -ja. Annak a ténynek, hogy az eutanáziát a világ országainak túlnyomó többségében nem sikerült legalizálni, egyik fő oka a hitleri eutanáziagyakorlat elrettentő tapasztalata. Az eutanázia fogalom annyira lejáratódott a hitleri gyakorlat nyomán, hogy az irodalomban sokkal inkább a Sterbehilfe kifejezést használják. Ugyanakkor a kényszereutanázia nem tévesztendő össze a mai elméleti szerzők önkéntes eutanázia törekvéseivel. A hitleri eutanáziagyakorlatnak ugyanis rasszista, fajnemesítő alapja van, mely egyáltalán nem számol a beteg akaratával, érdekével. Ennek az eutanáziagyakorlatnak több évtizedes előzménye van az elméletben. Darwin tanait a szociáldarwinisták (Ernst Haeckel és Alexander Tille) fajnemesítési célból javasolták felhasználni már a XIX. század második felében. E. Haeckel példaképnek tekinti a spártai államot és felállítja a gyenge és sérült gyermekek elpusztításának modelljét, ezzel a későbbi gyermekeutanázia megalapozója lesz. Tille ban továbblép és a gyenge felnőttek megölésének javaslatával már a szociális eutanázia gondolatának megalapozója, mellyel a lumperproletariátustól akar megszabadulni ben megjelent könyvében (Von Darwin bis Nietzshe) a gyengék, szerencsétlenek és fölöslegesek korlátozását javasolja, s ezzel gyakorlatilag megteremti a későbbi hírhedt értéktelen élet fogalmát. 28 Alfred Ploetz 1895-ben már a gyenge és sérült újszülöttek morfiummal való elpusztítását javasolja, csakúgy mint az idős szülők (45 év feletti nő, 50 év feletti férfi) gyermekeit. 29 Friedrich Nietzshe a Zarathustrá-ban (1883) megalkotja az értéktelen élet fogalmát, melyet jobb minél gyorsabban szabad halál -lal befejezni ben az Istenek alkonyá -ban a betegeket a társadalom parazitáinak nevezi, s az orvosok ebben az esetben a társadalmi akarat közvetítői. Bár maga Nietzshe nem javasolja az értéktelen élet megsemmisítését, gondolatai hatással voltak a szociáldarwinistákra, akik voltaképp a hitleri eutanáziaprogram előfutárai voltak. 30 A jogi szakírók közül először Adolf Jost publikálta A halálhoz való jog című művét (Das Recht auf Tod 1895 Göttingen). Jost elismeri a haldoklónak ezt a jo- 44

9 gát, mikor az élet értéke lecsökken a haldoklásnál. Ekkor az állam és a gyógyíthatatlan egyén érdeke egyezik. 31 A darwinizmus alapelveit képviselő Deutsche Monistenbund lapjában (A szövetséget akadémikusok alapították 1906-ban és 6000 tagja volt) Roland Gerkan 1912-ben egy törvényjavaslatot terjeszt elő, melynek 1. -a kimondja; Aki gyógyíthatatlan beteg joga van a halálbasegítésre (Euthanasia). A törvényjavaslatot követő vitában a folyóiratban megoszlottak a vélemények. 32 A német eutanáziagyakorlat kiinduló alapműve a neves német büntetőjogász Binding és a pszichiáter Hoche 1920-ban megjelent könyve (Die Freigabe der Vermietung lebesunwerten Lebens. Ihr Mass und ihre Form). Binding a haldoklók megölését lehetségesnek tartja, hogy megszabadítsák őket fájdalmaiktól, s még a beleegyezésükre sincs szükség, ha nincsenek akaratnyilvánításra képes állapotban. Három kategóriát állít fel azokra a személyekre, kiknél végrehajtható az eutanázia; a második csoport a gyógyíthatatlan elmebetegeké, kiknek beleegyezésére nincs szükség, mert életük abszolút értéktelen. A pszichiáter Alfred Hoche továbbfejleszti Binding elmebetegekre vonatkozó nézeteit A szellemileg teljesen halottak megölése nem bűncselekmény, nem antimorális beavatkozás, nem érzéstelen durvaság, hanem megkívánt szükséges aktus. A nácik hatalomrajutása után erőteljesen propagálni kezdik Binding és Hoche tanait. 33 Ezután az Ethik című folyóiratban másfél évtizedes vita folyt az eutanázia kérdésről. 34 Erőteljes ellenvélemények mindvégig voltak a vitában; például az orvos Johannes Bresler már 1920-ban kijelenti: A gyógyíthatatlan elmebetegek is teljesen jogképesek. Minden jogot és gondoskodást meg kell adni nekik a BGB alapján és különösen nem korlátozható élethez való joguk. 35 A több évtizedes elméleti vita 1939-ben változott gyakorlati kérdéssé. A Knauer Kind esetben án született meg a ma már ismeretlen nevű gyermek, aki gyógyíthatatlan gyengeelméjű volt. A gyerek szülei levelet írtak Hitlernek, s kérték, hogy engedélyezze a gyerek kegyes halálát, aki megadta az engedélyt. Hitler háziorvosa Karl Brand akit az eutanáziaprogram, s az embereken végrehajtott kísérletek miatt az 1947-es Nürnbergi orvosperben halálraítéltek én megölte a gyermeket. 36 Ez volt a hitleri gyermekeutanázia-program kiindulópontja, melynek során kb gyengeelméjű gyereket öltek meg 1941-ig. 37 Maga az eutanázia-eljárás a hitleri időszakban fajnemesítési célokat szolgált; ennek előfutára volt az július 14-én hatályba lépett sterilizációs törvény, melynek alapján 1945-ig embert sterilizáltak (elmebetegeket, fejlődési rendellenességgel születetteket, epilepsziásokat, súlyos alkoholistákat stb.). 38 Maga a felnőtt eutanázia program 1939-ben kezdődött, mikor Berlinben eutanáziacentrumot építettek. Bár törvényjavaslatot készítettek 1939-ben az életképtelenek halálbasegítésére (kidolgozója Theo Morell), ez hatályba nem lépett, ezért a hatályos német jog szerint a halálbasegítés továbbra is büntetendő volt. A T4 Aktio nevű eljárást Hitler kancelláriája vezette, ahol az eljárás során három szakértő orvos döntött a pszichiátriai beteg sorsáról. Az ún. Harheim statisztika pontosan kimutatja, hogy ben a 6 városban működő kivégzőhelyeken elmebeteget végezték ki a T4 akció során. (A megölés módszere az volt, hogy az érkező betegeket azonnal zuhanyozóhelységbe kísérték, ahol szénmonoxiddal ölték meg őket.) A T4 akciót a nemzetközi és egyházi felháborodás hatására maga Hitler állította le 1941-ben. Az elmebetegek elleni háború (Dörner) 45

10 azonban nem ért véget. Más módszerekkel például az elmebetegek halálra éheztetésével, gyógyszertúladagolással a megszállt területeken is öltek meg elmebetegeket (pl. Franciaországban , Lengyelországban , a SZU-ban elmebeteg megöléséről van adat). Összességében a pszichiátriai betegek elleni háború halálos áldozatainak számát ban adják meg. Az akció egyik vezetője a pszichiáter Hermann Paul Nitshe meg akarta őrizni az eutanázia akció kiépített struktúráját, mert a végső győzelem után folytatni akarták a programot. 39 Mivel az akciót orvosok közreműködésével hajtották végre ezért is ítéltek el Karl Brand perében 28 orvost 1947-ben Nünbergben e történtek nyilvánosságra kerülése súlyos traumát okozott a német orvostársadalomban. 40 (Bár ellenállás is volt a német orvosok körében ld. pl. Gottfried Ewald tiltakozását. 41 ) A hitleri eutanázia elmélet és gyakorlat bizonyítja, hogy egy látszólag humánus célt szolgáló vita hogyan alakul át a gyakorlatban pusztító, tömeges emberöléssé Mag yar vélemények, g yakorlat az eutanáziakérdésben Hazánkban nem lehet olyan széleskörű eutanáziavitákról beszélni a XX. század első felében, mint amilyen például Németországban, az USA-ban, Angliában lezajlott. Binding és Hoche nézeteit hazánkban a jog és orvostudomány elutasította, s ez időben senki nem képviselte az eutanázia legalizáció gondolatát. Ugyanakkor a Csemegi kódex 282. tartalmazta a kívánatra ölés privilegizált tényállását ( Aki valakinek határozott és komoly kívánsága által biratott arra, hogy őt megölje, három évig terjedő börtönnel büntetendő. ). Kontz Gusztáv 1881-s Büntetőjog tankönyve szerint: A törvény rendelkezése szerint lesz büntetendő, aki egy gyógyíthatatlan, s a legirtózatosabb fájdalmakat okozó betegségben kínlódón jajgatásai és esdeklései folytán megkönyörülve, a kínjait halált adó szer által megszünteti. 42 Hasonló állásponton van Edvi Illés Károly 1909-ben, mikor kijelenti, hogy ezen cselekmény büntetlen nem maradhat, de enyhébben büntetendő, mint a szándékos emberölés, mert a motívum a könyörület. Feltételül szabja e szakasz érvényesülésének, hogy a kívánságnak a megölt személytől komolynak kell lennie ez megkívánja a megölt személy beszámíthatóságát és aktív, határozott kívánságát. 43 Azonos állásponton van Irk Albert, aki nem tudja elfogadni az eutanázia altruisztikus felfogását, mert a reménytelenség diagnózisa nem megbízható, s az élet hatósági megrövidítése szemben áll az általános etikai felfogással. 44 Határozottan szemben áll az eutanázia legalizáció gondolatával Angyal Pál, aki már elutasítja Binding és Hoche 1920-s nézeteit is. ( Az emberi élet elpusztítása legyen az bár értéktelen vagy történjék szánalomból, az ölés fogalmi körébe esik. 45 ) Az élet értékességének kérdésében a jog nem dönthet írja Angyal Pál, mert ha ezt megengedné akár magánszemély, akár orvos, akár hatóság részére, ezzel nem zárná ki a tarpéji sziklákhoz közeledés lehetőségét sem. A leghatározottabban tiltakoznunk kell tehát mindennemű oly kísérlet ellen, mely az ars bene moriendi eseteinek büntetlenséget kíván biztosítani. 46 Azonos állásponton volt Angyal Pál 1920-ban megjelent Büntetőjog tankönyvében. ( Nem kétséges nézetem szerint, hogy az eutanázia midőn az orvos a reménytelen beteg életét megrövidíti feltétlenül jogellenes ég büntetendő. 47 )

11 A 30 -as években a hitleri eutanázia elméleteket elutasítja Névai László, Kéthely Sándor és Jámbor László. 48 Az orvos Verebély Tibor kijelenti; Az elképzelhetetlen, hogy orvos embert ölhessen. 49 A felsorolt 1945 előtti magyar jogi és orvosi szakirodalomból látható, hogy az eutanázia legalizáció gondolatát senki nem képviselte, a hitleri eutanázia elméletet elutasították. A kívánságra ölés esetében (Btk ), a bírói gyakorlatban nem található eutanázia eset után hosszú ideig nem bukkan fel a kérdés az orvosi és jogi szakirodalomban. Törő Károly 1965-ben először közelíti meg polgári jogászként a kérdést, a legalizációt a polgári jog szempontjából utasítja el egyértelműen. Álláspontja szerint a Ptk. 87. nem engedi meg a személyhez fűződő jogokról így az élethez való jogról sem a lemondást. Ezért az egyén nem rendelkezhet életével. 50 Nizsalovszky Endre először ismerteti röviden a hitleri eutanáziagyakorlatot hazánkban, kiemelve, hogy a történelmi tények riasztóan bizonyítják, hogy az első pillanatra emberségesnek látszó megoldások hova fajulhatnak el. 51 Az új Btk ben (1961. évi V. tv.) megszüntette az évi V. tv szakaszát (kívánatra ölés), s a tényállást beolvasztotta az emberölés bűntettébe. Az indoklás szerint a szocialista büntetőjog az élet feletti rendelkezési jogot még olyan értelemben sem ismeri el, hogy a kívánságra való ölést az egyéni érdekkel összhangban állónak tekintve, az ilyen cselekményt privilegizálja. 52 Az évi Egészségügyről szóló törvény egyértelműen elutasító e kérdésben; Az orvos az általa gyógyíthatatlannak vélt beteget is a legnagyobb gondossággal köteles gyógykezelni. 53 Horváth Tibor műveiben többször foglalkozik az eutanázia kérdéssel. 54 Elutasítja az élettel való rendelkezés bármiféle lehetőségét, úgyszintén az értéktelen élet fogalmát. Az eutanázia büntetőjogilag tiltott, jogellenes magatartás, amelyet bizonyos fokig magyarázatnak az orvos emberileg érthető motívumai, de elvileg nem menthető. 55 A szintén büntetőjogász Dezső László árnyaltabban közelít a kérdéshez, s elismeri, hogy az élettel való rendelkezés elutasítása nem jelentheti az emberhez méltó halál jogának tagadását, szabad folyást engedni a természetnek nem eutanázia, s nem áll fenn a haldoklás meghosszabbításának kötelezettsége. 56 A 80 -as években árnyaltabbá válik az irodalom. Jelen sorok írója 1981-ben először közelít a kérdéshez polgári jogi tanulmány keretében, s javasolja az eutanázia büntetőjogi és polgári jogi irányzatának megkülönböztetését, s elismerendőnek tartja akár a liwing will -ek (végrendelet az életről) bevezetését, s a beteg önrendelkezési jogának elismerését akár haldokló beteg esetén is. Ugyanakkor elutasítottam az aktív vagy passzív eutanázia bármiféle legalizálását. 57 Blasszauer Béla műveiben széles körű, komplex áttekintést ad a kérdésről; bár érezhetően legalizációpárti, határozott egyéni véleményt nem mond; művei leginkább az ellentétes vélemények jó ütköztetésének tekinthetők. 58 Törő Károly 1986-ban határozottan elutasítja a legalizálást. Mint írja: Az élet megszüntetése, a halál mesterséges előidézése nem tartozik az egyéni rendelkezés körébe. Az ember érvényesen senkit sem bízhat meg, utasíthat saját életének kioltására akkor sem, ha gyógyíthatatlan. 59 Monory Bulcs műveiben 60 szintén határozottan elutasít minden legalizálást. Ugyanakkor a magyar orvosi szakirodalomban a 70 -es évektől valós kérdések merülnek fel. 47

12 Petrányi Gyula a korlátozottan rendelkezésre álló eszközök felhasználásának kérdését veti fel, súlyos betegek esetén. 61 Szuchovszky Gyula és Potondi András a reménytelen beteg újraélesztését mellőzhetőnek tartja. 62 Nagyon részletesen, széles nemzetközi kitekintéssel tárgyalja a kérdést Kovács József számos valós problémát felvetve. 63 A magyar joggyakorlat számára a passzív eutanáziagyakorlat pontos törvényi legalizálását javasolja, erkölcsileg bizonyos esetben elfogadhatónak tartja az aktív eutanáziát. 64 Gaizler Gyula szerint nem lehet az életet erőszakosan megrövidíteni, s nagy különbség, ha valakit elkísérünk Kháron ladikjáig vagy belelökjük. 65 Ferencz Antal elutasítja az eutanázia legalizáció minden formáját, de a terápiás túlbuzgóságot is, ugyanakkor kiáll a palliatív medicina mellett. 66 Az áttekintésből látható, hogy hazánkban nincs komoly elméleti alapja, háttere az eutanázialegalizációnak. A Btk. Magyarázat 1996-ban az emberölés tényállásába sorolja a gyógyíthatatlan beteg halálának meggyorsítását vagy előidézését szenvedésének megrövidítése céljából. 67 A hatályos törvények módosítását az országgyűlésben nem kezdeményezték. Ugyanakkor néhány szerző a nemzetközi gyakorlat alapján elfogadhatónak tartja a kezelés visszautasítását, megfelelő formában a haldokló beteg részéről, s reménytelen esetben a mesterséges életmeghosszabbító eljárások alkalmazásának megszüntetését. Felmerül a palliatív medicina szükségessége az eutanázialegalizációval szemben. Zavaró, hogy nincs egységesen elfogadott eutanázia fogalom bár az Orvosi Kamara fogalom-meghatározását jónak tartjuk 68, így a szakirodalomban is ellentétesen használják különösen a passzív eutanázia értelmét. (Többen a kezelés visszautasításának jogát passzív eutanáziának értelmezik.) Az új Egészségüg yi törvény és az Alkotmánybíróság határozata Az évi CLIV. törvény az Egészségügyről, nagyon helyesen nem használja az eutanázia kifejezést. Nyilván a törvényhozó belátta, a fogalom a jog szempontjából értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan. Viszont a törvény ában részletesen szól Az ellátás visszautasításának jogá -ról. A gyógyíthatatlan, s a rövid időn belül halálhoz vezető betegségben szenvedő beteget is megilleti az ellátás visszautasításának joga. Ennek a jognak a gyakorlása csak meghatározott keretek között történhet; a) a betegnek súlyos betegségben kell szenvednie, amely rövid időn belül halálhoz vezet és gyógyíthatatlan; csak cselekvőképes beteg tehet ilyen nyilatkozatot; a beteget megvizsgálja egy háromtagú orvosi bizottság, hogy a nyilatkozattételnek fennállnak-e a feltételei, s a beteg a következmények tudatában hozta-e döntését; a visszautasítás közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy írásképtelenség esetén két tanú jelenlétében történhet; a betegnek a 3. napon meg kell ismételnie nyilatkozatát; a meg kell kísérelnie az orvosi bizottságnak, hogy a beteg döntését megváltoztassa; a beteg döntését kötöttség nélkül bármikor visszavonhatja; beteg a visszautasítás után is jogosult szenvedéseinek enyhítésére, s fájdalmai-

13 nak csillapítására. b) Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes személy esetén, ha életfenntartó vagy életmentő kezelés visszautasítására kerül sor, az egészségügyi szolgáltató keresetet indít a beleegyezés bírósági pótlására. (Arról sajnos nem szól a törvény, hogy ezt a beteg vagy törvényes képviselője kezdeményezheti-e?) c) A cselekvőképes személy cselekvőképtelensége esetére közokiratban visszautasíthatja az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, vagy e jogának gyakorlására közokiratban más cselekvőképes személyt nevezhet meg. A nyilatkozatot két évente meg kell ismételni. A törvényi szabályozás ismertetése után néhány általános megállapítást kell tenni; Az orvos saját aktív vagy passzív magatartásával nem siettetheti a beteg halálát. A beteget nem lehet kezelés, ellátás nélkül sorsára hagyni; pl. sebeit tünetileg kezelni kell, adott esetben természetes úton etetni, itatni kell, a fájdalmakat, a szenvedést csillapítani kell. A beteget a nyilatkozat után is gondozni, ápolni szükséges, állapotát figyelemmel kell kísérni márcsak azért is, mert nyilatkozatát visszavonhatja. Az Egészségügyről szóló törvény így nem legalizálja a passzív eutanáziát a köznyelvi megfogalmazás szerinti értelemben. Az eljárás kétségtelenül több garanciális elemet tartalmaz mondhatjuk bürokratikusnak is. Ez azonban indokolt, az intézmény veszélyeire tekintettel. Az eljárás egyszerűsítése nem indokolt még akkor sem, ha kevesen élnek az adott keretek között a lehetőséggel. A beteg az eljárásban nem az életéről rendelkezik, hanem a kezelést utasítja vissza. A hozzátartozó, az orvos nem dönthet a kezelés megszüntetéséről, a beszámítási képesség hiánya esetén a feltételek fennállása esetén a bíróság pótolhatja a beleegyezést. Véleményem szerint a törvény rendelkezései megfelelőek, összhangban vannak az Alkotmány, a Ptk. vonatkozó rendelkezéseivel, a nemzetközi deklarációkkal és egyezményekkel. Dr. Takács Albert és társa még november 25-én az Alkotmánybírósághoz fordult, kifogásolva az évi II. törvény rendelkezéseit, mely nem tette lehetővé a kezelés visszautasítását a gyógyíthatatlan beteg részére. Szintén kifogásolták, hogy a Btk. az évi V. tc. mintájára nem kezeli privilegizált tényállásként a méltányossági ölést. Mivel az évi CLIV. törvény (Eütv.) lehetővé tette a living will alkalmazását, illetve a kezelés visszautasítását a gyógyíthatatlan beteg részére igaz erős korlátozásokkal, ezért az indítványozók átalakították kérelmüket, immár az új Eütv. rendelkezéseit kifogásolva. Az Alkotmánybíróság 22/2003. (IV. 28.) AB határozatával valamennyi kérelmet elutasította, így megállapította, hogy a vonatkozó magyar jogszabályok alkotmányosak, a törvényhozónak jogalkotási kötelezettsége nincs. Az Alkotmánybíróság elutasító határozatát jól megalapozott, helyes döntésnek nevezhetjük annak ellenére, hogy az indoklással néhány ponton nem érthetünk egyet. 49

14 A határozat fő pozitív vonásai az elutasítás mellett: A testület gyakorlatilag nem használja az eutanázia kifejezést, hanem az intéz- ménynek a hatályos magyar jogrendbe való beilleszthetetlenségét fejti ki. Így a testület véleményem szerint nem eutanázia döntést hozott mint ahogy az a köznyelvben, s a sajtóban megjelent, hanem a fogalom mellőzésével kifejezte az intézmény jogi szempontból való értelmezhetetlenségét és alkalmazhatatlanságát. Hasonló nyelvi bizonytalanságot oszlat el a testület, mikor a haldokló, gyógyíthatatlan betegek önrendelkezési jogáról ír; ezzel kifejezi, hogy ezen betegjog nem azonos a passzív eutanázia legalizációjával. A határozat széleskörűen áttekinti a hatályos jogszabályokat, az Alkotmánybíróság korábbi, a kérdéssel összefüggő határozatait, a nemzetközi joggyakorlatot így e részben akár összehasonlító jogi munkaként is használható. A határozathoz három markáns különvélemény kapcsolódik (Dr. Holló András, Dr. Kukorelli István, Dr. Bihari Mihály), ami mutatja, hogy bár nyilvánvalóan nagy viták voltak a testületben, az alapkérdések elfogadásában 8:3 többség alakult ki. Véleményem szerint ez alátámasztja, hogy az életjog alapkérdéseiben a magyar jogászság nagyobb része tradicionális állásponton van (hasonlóan az abortuszdöntéshez). A határozat indoklási részében az alábbi vitatható elemek találhatók; A testület nem azért utasította el az indítványokat alapvetően, mert az életjog- ról kiemelt fontossága miatt nem lehet érvényesen lemondani, hanem az orvos esetleges közreműködése a beteg halálában már nem tekinthető az önrendelkezési jog részének. Véleményem szerint az elutasítás alapvető indokának kellett volna lennie, hogy az életjogról nem lehet lemondani. Ez többek közt következik abból, hogy a jogképesség korlátozhatatlan [Ptk. 8. (3)], s a személyhez fűződő jogát csak akkor korlátozhatja a jogosult, ha társadalmi érdeket nem sért [Ptk. 75. (3) bek.]. Az öngyilkosság /az életről való lemondás társadalmi érdeket sért, mint ez a Btk. Magyarázatából is kiderül (ld. korábban)/. Ezért hibás az a megállapítás s ellenkezik a nemzetközi joggyakorlat uralkodó irányával, hogy a saját haláláról való döntés ugyanis mindenkit megillet. A halálról való rendelkezés nem az életjog része, ezért téved a testület akkor is, mikor azt állítja, hogy a korszerű jogrendszerek, így a magyar jog sem tilalmazza az öngyilkosságot. / Helyesen, a Btk. Magyarázat szerint: a magyar jog is tilalmazza az öngyilkosságot, csak azért nem bünteti, mert a sikertelen öngyilkossal szemben a büntetés céljai nem érthetők el (ld. korábban)./ Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva észreveszi ezt a hibát különvéleményében; Nem értek egyet a határozatnak az indoklás elméleti megalapozására irányuló azzal a megállapításával sem, hogy a saját halálról való döntés (IV. rész 6.1. pont) miként az öngyilkosság is az önrendelkezési jog része. Az önrendelkezési jogból nem következik saját halálról való döntés joga, sem pedig öngyilkosság elkövetéséhez való jog; ilyen jogok nem léteznek. 69 A testület nem szól arról, hogy a magyar jog között ismerte a Kívánatra ölés privilegizált büntetőjogi tényállását (1875. évi V. tc ). Az 50

15 indítványozók az általuk javasolt méltányossági ölés privilegizálásával nyilván ezt akarták elérni. A gond az indítványban az, hogy annak keretében a passzív eutanáziát büntetlenné akarták tenni; A beteg kifejezett rendelkezéseinek hiánya esetén is megengedhetőnek tartjuk a passzív eutanáziát!! szól az indítvány. 70 A kívánatra ölés privilegizálása elméletileg elképzelhető pl. Németországban is létezik e tényállás, viszont az eutanázia legalizáció e tényállás keretében nem. A jövőre nézve bizonytalanságot kelt, hogy a testület idővel megváltoztathatónak tartja álláspontját, mivel az ismeretek szintje az intézmények állapota, fejlettsége, fejletlensége és egy sor további tényező befolyással lehet a kérdés alkotmányosságának megítélésére. E gondolatban kimondva-kimondatlanul benne van; a testület megváltoztathatja álláspontját, amint a nemzetközi trendek átalakulnak. Az indokolás e hibájára Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva szintén felhívja a figyelmet. Összességében kiegyensúlyozott, alapos, jó határozatot hozott az Alkotmánybíróság még akkor is, ha az indokolás egyes részeivel szemben komoly ellenvélemények lehetnek. 8. Az eutanázia legalizációval kapcsolatos ellenvetések a) A csúszós lejtő (slippery slope) elmélete és gyakorlata; Eszerint, ha egy abszolút tiltó szabály alól esetleg logikailag elfogadható kivételt tesznek, a gyakorlat azonnal tovább tágítja a kört. Ezt észlelve a legalizáció hívei azonnal a példa nyomán kiszélesedett kör újabb törvényesítését igénylik. Mivel a törvényhozó az első esetben megengedte az abszolút tiltó szabály átlépését, elméleti alapja a tiltásra gyengül, s a csúszós lejtő -n nem lehet megállni. Pontosan ez történt az abortusz-legalizációnál; a kezdetekben az orvosi indikáció legalizálása körül folyt évtizedes vita után a törvényhozó engedett; ezt követte a genetikai, majd szociális indikáció; míg napjainkra több országban az abortuszhoz való jogot az önrendelkezési jog részeként, korlátozhatatlan alapjogként fogják fel. A holland példa ezt jól igazolja; a legalizálás óta a látens eutanázia esetek száma nem csökkent, hanem nőtt, erre hivatkozással további legalizálást indítványoznak. Az eutanázia legalizáció bármilyen szűk formája után előlépne a hasznossági motívum, előbb-utóbb lehetővé válna az elmebetegek, a rokkantak, s a sérülten született gyermekek elpusztítása. b) Az eutanázia fogalom jogilag értelmezhetetlen. A jelenleg hatályos törvényszövegek közül átfogja az emberölés (Btk. 166., melynek része jelenleg a kívánatra ölés korábban évi V. tc ) törvényi tényállását. Ide tartozik az öngyilkosságban közreműködés tényállása is (Btk ). Többek szerint ide sorolandó hibásan a kezelés visszautasítása (Eütv ), mint passzív eutanázia. A legalizáció hívei eutanáziát kívánnak törvényesíteni, de hogy ezen a címen milyen törvényi tényállásokat és hogyan kívánnak megváltoztatni ez általában nem derül ki. 51

16 c) Az önkéntes eutanáziának inkább csak elvi jelentősége van, hiszen a gyakorlatban olyan emberek esetén kerülne alkalmazásra, kiknek nincs beszámítási képessége, vagy beszámítási képességük kétséges (idős haldoklók, elmebetegek, sérülten született gyermekek). Ezen embereknél önkéntes eutanáziáról nem lehet beszélni, hanem a nyilatkozatot valaki más tenné meg helyettük hozzátartozó, orvosi bizottság, bíróság, így az önkéntes eutanázia gyorsan átalakulna kényszereutanáziává, ahol már hasznossági szempontok alapján döntenének (értékes-értéktelen élet megkülönböztetése, vélelmezhető halálakarat stb.). Vagyis az eutanázia gyakorlati előfordulásánál status-kérdésekkel is találkozunk. d) Kétséges, hogy mikor lehet gyógyíthatatlan haldoklónak nevezni valakit. Az orvostudomány számos esetet ismer, mikor nem várt csodálatos gyógyulások következtek be. Mikor érkezik a beteg abba az állapotba, hogy megkezdődött gyógyíthatatlan haldoklása? e) Törvényesítés esetén nem zárható ki a visszaélésszerű alkalmazás. Örökségre, lakásra váró hozzátartozók, tartási-gondozási kötelezettség alól szabadulni akarók, gondozási-gyógyítási költséget megtakarítani kívánó egyészségügy-társadalom; mind olyan tényezők lehetnek, akik érdekeltek a beteg minél gyorsabb halálában. A hasznossági-, anyagi szempont előbb-utóbb uralná a törvényesített intézményt. f) Végül ide sorolható az a korábban kifejtett jogi alapelv, hogy az életről, a jogképességről nem lehet lemondani A halálnál segítés képviselhető, elfogadható, támogatható módjai Korábban elemeztük, hogy az embert a haldoklás folyamatában is megilleti az önrendelkezési jog, az emberi méltósághoz való jog. A folyamatban a haldokló igényt tarthat szenvedései enyhítésére. Mindezen jogok a következőként érvényesülhetnek. a) A kezelés visszautasításának joga; A hatályos jogszabályok szerint a haldoklót is megilleti meghatározott formában a kezelés visszautasításának joga és egészséges, beszámítható ember is tehet ilyen nyilatkozatot későbbi haldoklása idejére. Ezek a szabályok jelenlegi formájukban megfelelőek mint azt az Alkotmánybíróság is kifejtette. Mindez nem jogosítja fel az orvost aktív vagy passzív eutanáziára. A reanimáció és az intenzív orvosi beavatkozás a beteg kívánságára abbahagyhatók, ha ezek orvosilag nem ésszerűek, indokoltak. Ennek eldöntése orvosi mérlegelés kérdése. b) Fájdalomcsillapítás; A haldokló beteg igényt tarthat fájdalmai enyhítésére, csillapítására. (Palliatív medicina). A beadott fájdalomcsillapítók okozhatják a beteg korábbi halálát, de az orvos szándéka itt sem irányulhat halál okozására; tudatosan nem adható be halálos adag fájdalomcsillapító. Lehetséges a fájdalmak önkéntes, szándékos viselése hívő emberek részéről merülhet fel ilyen igény, ekkor a fáj-

17 dalomcsillapítás visszautasítható. Ez a magatartás azonban nem lehet mindenkitől elvárható. c) Alapgondozás biztosítása; A haldokló betegtől ételt és italt semmi körülmények között nem lehet megvonni, úgyszintén fenntartandó a tüneti kezelés is (lázcsillapítás, antibiotikum adás, ápolás). A haldokló beteg nem hagyható magára; akkor sem, ha önrendelkezési joga alapján visszautasította a kezelést. d) Segítés a halálnál; A haldoklónak emberi, hozzátartozói segítségre van joga a haldoklás folyamatában. Ha a feltételek megteremthetők, elképzelhető az otthonhalás joga. Kórházi körülmények között támogatandó a hospice szolgálat, a haldoklók pszichikai-fizikai támogatása, segítése a haldoklási folyamatban. e) Kerülendő a terápiás túlbuz góság ; A haldokló beteget akaratnyilvánítás hiányában is nem szükséges felesleges vizsgálatoknak, és beavatkozásoknak alávetni. Ennek eldöntése orvosi mérlegelés és felelősség kérdése (pl. nem szükséges CT vizsgálatot vagy szívműtétet végezni többszörös áttétes, aggkorú rákbetegnél haldoklása idején). Ezen elvek alkalmazásával a gyakorlatban elérhető a beteg önrendelkezési jogának és emberi méltóságának védelme, anélkül, hogy a jelenlegi törvényi kereteken változtatni kellene. Jeg yzetek 1: Ld. pl. R. A. Mo o d y: A fényen túl. Szent István Társulat, Budapest A szerző a könyvében folytatja az Élet az élet után c. művében leírt kutatásainak folytatólagos ismertetését. A kutatások megállapításai nagy feltűnést keltettek és többé-kevésbé elfogadottak. 2: Halál és kultúra. Szerk.: Barta Péter. In Ba r t a Pét e r: Hatalom, halálkép, normativitás. Osiris, Budapest : Tá r k á n y Sz ű c s Er n ő: Mag yar jogi népszokások. Gondolat, Budapest , és Ba r t a Pé t e r 2. jegyzetben hivatkozott tanulmánya. 4: A 1. alatti kötetben és közötti tanulmányok. 5: Ch r i s t i a n Sc h ü t z: A keresztény szellemiség lexikona. Szent István Társulat, Budapest : Ld. részletesen: Ju h á s z An i k ó Cs e j t e i De z s ő: Érték és szemléletváltások a thanatológiában. Mag yar Bioetikai Szemle 2002/ , s az ott felsorolt részletes szakirodalom. 7: Ld. részletesen Blasszauer Béla: Jó halál. Budapest között tárgyalja a fogalmat úgy, hogy végül nem ad elfogadott fogalommeghatározást. 8: He l m u t We b e r: Speciális erkölcsteológia. Szent István Társulat, Budapest : Ga i z l e r Gy u l a: A bioetika alapkérdései. Budapest : Ld. Ga i z l e r (1997) i. m : Ld. Magyar Orvosi Kamara: Etikai Kódex Orvosetikai Statutum. Budapest ,

18 54 pont 12: Ld. Evangélium Vitae. Szt. István Társulat, Budapest (a továbbiakban: EV ) 13: Ld. We b e r i. m : Fi l ó Mi h á ly: Az eutanázia a német büntetőjogi gondolkodásban. Mag yar Jog 2002/ : Ez utóbbit pl. részletesen kifejti P. Si n g e r : Konkrete Ethik. Stuttgart és : 22/2003. (IV. 28.) Abh. Mag yar Közlöny ápr. 28., : Máté 5,22. 18: Ld. részletesen Ud o Be n z e n höf e r: Eutanazie und Sterbehilfe in Geschichte und Gegenwart. Verlag C.H. Bech : Máté 27, : 1Kor. 3,16. és 1Kor. 6,19. 21: Ld. Be n z e n höf e r i. m : Ld. Be n z e n höf e r i. m : Ld. EV : Ld. EV : Ld. EV : Ul r ic h Ei b a c h: Menschenwürde aus den Grenzen des Lebens. Neukirechener Verlanghaus : Ld. EV : Ld. Be n z e n höf e r i. m : Ld. Be n z e n höf e r i. m : Ld. Be n z e n höf e r i. m : Vo l k e r Zi m m e r m a n n: Die Heiligkeit des Lebens Geschichte der Euthanasie in Grundzügen. In An d r e a s Fr e w e r Cl e m e n s Ei c k h o f f: Euthanasie und die aktuelle Sterbehilfe Debatte. Campus Verlag, Frankfurt New York : Ld. Be n z e n höf e r i. m és Zi m m e r m a n n i. m : Ld. Zi m m e r m a n n i. m : Ld. részletesen An d r e a s Fr e w e r : Die Euthanasie Debatte in der zeitschrift Ethik ; Zur Anatomie des mediziethische Diskurses. Ld. Volker Zimmermann 197. alatti kötetben old. 35: Ld. Be n z e n höf e r i. m : Ld. Ul f Sc h m i d t: Kriegsabruch und Euthanasie; Neue Forschungergebnisse zum Knauer Kind im Jahre In Fr e w e r Ei c k h o f f i. m : Ld. Matthias Dahl: Kinder-Euthanasie während des Nationalsozialismus. In Frewer Ei c k h o f f i. m : Ld. Ricarda Stobäus: Gottfried Ewald und der Protest gegen die Aktion T4. In Frewer Ei c k h o f f i. m : Ld. He i n z Fa u l s t i c h: Die Zahl der Euthanasie Opfer. In Fr e w e r Ei c k h o f f i. m és Be n z e n höf e r i. m : H. Cs e f: Germany. In So h n -Ze n z: Euthanasia in Europa. Schattauer, New York Stutgart : Ld. Ricarda Stobäus 31. alatti tanulmánya. 42: Ko n t z Gu s z t áv: A mag yar büntetőjog tankönyve. Budapest : Ed v i Ill é s Ká r o l y: A Mag yar Büntető Törvénykönyv Mag yarázata. Budapest : A magyar anyagi büntetőjog. (Ir k Al b e r t) Pécs, 153.

19 45: An g y a l Pá l: Az ember élete elleni bűncselekmények és a párviadal. Budapest, : Ld. An g y a l (45. alatt) i. m : An g y a l Pá l: A mag yar büntetőjog tankönyve. Budapest : Né va i Lá sz l ó: Az eutanázia problémája büntetőjogi szempontból. Budapest 1939., Ké t h e ly Sá n- d o r : Az öng yilkosság és eutanázia , Já m b o r Lá sz l ó: A halálbasegítés : Idézi Né va i i. m. 50: Ld. Tö r ő Ká r o l y: Az orvosi polgári jogi viszony. KJK, Budapest : Ni z s a l o v s z k y End r e : Szerv- és szövetátültetések joga. KJK, Budapest : Btk. Miniszteri Indoklás, Különös Rész, XIV. fejezet, I. cím 3/b. pont 53: évi II. tv. 43. (2) bek. 54: Ho r vá t h Ti b o r : Az élet, testi épség, egészség büntetőjogi védelme. KJK, Budapest 1965., Ho r vá t h Ti b o r : Az orvostudomány halál fogalma és a büntetőjog. MJ , Ho r vá t h Ti b o r : Eutanázia és büntetőjog. ÁJ XV : Ld. Ho r vá t h (1972) i. m : De z s ő Lá sz l ó: Az orvos büntetőjogi felelőssége. BM. Könyvkiadó, én : Eutanázia egy élő probléma polgári jogi szempontból. Jogtudományi Közlöny szám. 58: Bl a s s z a u e r Bé l a: A jó halál. Gondolat, Budapest és Bl a s s z a u e r Bé l a: Eutanázia. Medicina, Budapest : Tö r ő Ká r o l y: Az orvosi jogviszony. KJK, Budapest : Monory Bulcs: Az eutanázia megítéléséről a tudományfejlődés tükrében. Állam- és Jogtudomány évi 1. szám., Mo n o r y Bu l c s: Mégegyszer az eutanázia megítéléséről. JK évi 4. szám. 61: Idézi Tö r ő i. m : Szuchovszki Gyula Potondi András: Orvosszakértői kérdések a reanimációval kapcsolatban. Országos Mentőszolgálat Jubileumi Emlékülés, , idézi De z s ő i. m : Ld. Kovács József : A modern orvosi etika alapjai: Bevezetés a bioetikába. Budapest : Ld. Ko vá c s i. m : Ga i z l e r Gy u l a: Felelős döntés vag y ítéletvégrehajtás. Szent István Társulat, Budapest é.n : Fe r e n c z An t a l: A bioetika alapjai. Szent István Társulat, Budapest é. n : A Büntető Törvénykönyv Mag yarázata. KJK, Budapest : Magyar Orvosi Kamara: Etikai Kódex Orvosetikai Statutum Budapest , pont. 69: 22/2003. (IV. 28.) Abh. Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva különvéleménye. 70: Idézi a 22/2003. (IV. 28.) Abh. 55

A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN)

A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN) A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN) I. Az egészségügyi ellátáshoz való jog Minden betegnek joga van jogszabályban meghatározott keretek között az egészségi állapota által

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

A BETEG GYERMEK JOGAI Dr. Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR

A BETEG GYERMEK JOGAI Dr. Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR A BETEG GYERMEK JOGAI Dr Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR Gyermekjogi képviselő HÍD képzés Budapest, 2014 május 15-17 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 ENSZ Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény 24

Részletesebben

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN EK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN Feith Helga Judit PhD Társadalomtudományi Tanszék ETK-EDUVITAL 2013. ÁPRILIS 26. Stróbl Alajos Justitia szobra a XIX. századból Beteg

Részletesebben

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását

Részletesebben

Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása

Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Önrendelkezéshez való jog Önrendelkezési jog az egészségügyben: egészségügyi ellátás akkor nyújtható, a betegen beavatkozás akkor végezhető, ha abba a

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés

Gyakorló ápoló képzés A TRANSZPLANTÁCIÓ ÉS AZ EUTANÁZIA KÉRDÉSEI 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről alapján A TRANSZPLANTÁCIÓ KÉRDÉSEI www.lemtrener.hu 1 Szerv és szövet beültetése-1 IX. fejezet 202. -215. (1) Azt a

Részletesebben

Dr. Vadász Gábor ny. aneszteziológus-sebész orvos előadása. Videó: http://youtu.be/3rzflhinjds

Dr. Vadász Gábor ny. aneszteziológus-sebész orvos előadása. Videó: http://youtu.be/3rzflhinjds Dr. Vadász Gábor ny. aneszteziológus-sebész orvos előadása Videó: http://youtu.be/3rzflhinjds AZ EUTANÁZIÁRÓL Ember vigyázz, figyeld meg jól világod, ez volt a múlt, emez a vad jelen. És mindig tudd, hogy

Részletesebben

A kegyes halál büntetőjogi értelmezése. Szerző: dr. Faix Nikoletta

A kegyes halál büntetőjogi értelmezése. Szerző: dr. Faix Nikoletta A kegyes halál büntetőjogi értelmezése Szerző: dr. Faix Nikoletta Az emberölés és az öngyilkosságban közreműködés megállapíthatósága szempontjából a sértett egészségi állapota közömbös. Egy haldokló sértett

Részletesebben

TASZ KÖZIRATOK A TASZ az eutanáziáról

TASZ KÖZIRATOK A TASZ az eutanáziáról TASZ KÖZIRATOK A TASZ az eutanáziáról Az elmúlt évtizedekben világszerte előtérbe kerültek az élet befejezésével kapcsolatos dilemmák. A modern orvostudomány segítségével a betegek haldoklása akár évekig

Részletesebben

Az EACH Charta összevetése a magyar jogrenddel. Összeállította: dr. Scheiber Dóra

Az EACH Charta összevetése a magyar jogrenddel. Összeállította: dr. Scheiber Dóra Az EACH Charta összevetése a magyar jogrenddel Összeállította: dr. Scheiber Dóra A magyar Egészségügyi Törvénykönyvben nem szerepelnek a gyermekek és a serdülők kórházi ellátására vonatkozó jogai az EACH

Részletesebben

Önrendelkezési jog ellátás visszautasítása. Dósa Ágnes

Önrendelkezési jog ellátás visszautasítása. Dósa Ágnes Önrendelkezési jog ellátás visszautasítása Dósa Ágnes Főszabály: a betegen csak a beleegyezésével szabad orvosi beavatkozást végezni, a beteg joga eldönteni, hogy mely orvosi beavatkozásokba egyezik bele,

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011.

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. Miről van szó? Cselekvőképességet fogjuk vizsgálni Előfordul, hogy korlátozni kell a sürgősségi ellátás

Részletesebben

Az élethez és az emberi méltósághoz való jog

Az élethez és az emberi méltósághoz való jog Az élethez és az emberi méltósághoz való jog Áttekintés A védett értékek: élet és méltóság Alkotmányjogi szabályozás A jog jellege, jelentősége, funkciója Tartalom, anyajogi jelleg Korlátohatatlanság Különös

Részletesebben

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV.

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. Sürgősség a pszichiátriában Bármely zavar elsősorban a viselkedésben, de gondolkodásban, észrevevésben, érzelmek területén, amely azonnali

Részletesebben

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,

Részletesebben

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 13. hét

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 13. hét Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 13. hét Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások általános feltételei Emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásként testen kívüli megtermékenyítés

Részletesebben

A HOSPICE SZOLGÁLAT SEGÍTSÉG NYÚJTÁSA

A HOSPICE SZOLGÁLAT SEGÍTSÉG NYÚJTÁSA A HOSPICE SZOLGÁLAT SEGÍTSÉG NYÚJTÁSA Dr. Schmelczer Matild Betegápoló Irgalmas Rend Pécsi Háza Két karodban nem ijeszt majd a halál nagy csöndje sem, Két karodban a halálon, mint egy álmon átesem. (Radnóti

Részletesebben

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő A munkaköri,

Részletesebben

A betegjogvédelem jövője

A betegjogvédelem jövője A betegjogvédelem jövője Mogyorósi Dorottya dr. med, dr. jur Európai Betegjogi Nap, Budapest 2011. április 18. Kérdés Hol járunk már az éden fáitól! Világunk büszke madarának csőrében porladunk. Hullám

Részletesebben

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része. A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási

Részletesebben

Tanácsi ügyek felgyorsításának lehetőségei

Tanácsi ügyek felgyorsításának lehetőségei Tanácsi ügyek felgyorsításának lehetőségei Dr. Mikló Katalin SZTNH Szabadalmi Fórum 2014. április 23. Jogszabályi háttér Megsemmisítési eljárás - feltételei (Szt. 42. ) - eljárási szabályok (Szt. 80.,

Részletesebben

Az emberhez méltó halál lehetõsége: az eutanázia és alternatívája 1

Az emberhez méltó halál lehetõsége: az eutanázia és alternatívája 1 BARCSI TAMÁS Az emberhez méltó halál lehetõsége: az eutanázia és alternatívája 1 Az eutanázia problémája kapcsán számos nehezen megválaszolható filozófiai etikai jogi kérdés merül fel. Ebben az írásban

Részletesebben

Ellátások visszautasításának szabályai

Ellátások visszautasításának szabályai Ellátások visszautasításának szabályai Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Összeállította: Szűcsné dr. Dóczi Zsuzsanna betegjogi képviselő 2015. október 09. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL

A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL 2012. január 1. előtt Magyarország Alkotmánya [1], azóta pedig Magyarország Alaptörvénye [2] az állam elsőrendű kötelezettségeként

Részletesebben

A pszichiátriai betegek jogvédelme

A pszichiátriai betegek jogvédelme A pszichiátriai betegek jogvédelme Simon Zsuzsa szociálpolitikai szakértő TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A pszichiátria történeti gyökereit tekintve hatalmát és jogosítványait arra kapta, hogy a törvényt nem

Részletesebben

24/2014. (VII. 22.) AB határozat

24/2014. (VII. 22.) AB határozat 24/2014. (VII. 22.) AB határozat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 22. (3) bekezdésének szövegrésze, valamint az egyes egészségügyi ellátások visszautasításának részletes szabályairól szóló

Részletesebben

Az euthanázia mint a filozófia, a politika és a törvényhozás tárgya

Az euthanázia mint a filozófia, a politika és a törvényhozás tárgya EURÓPAI SZEMMEL LAKOS NÓRA Az euthanázia mint a filozófia, a politika és a törvényhozás tárgya A hazai sajtó több héten keresztül foglalkozott az általa Fekete angyal -nak elkeresztelt ápolónõ állítólagos

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő

Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere

Részletesebben

A magzat életének védelme az új alkotmányban

A magzat életének védelme az új alkotmányban HÁMORI ANTAL A magzat életének védelme az új alkotmányban 1967-ben született Komlón. Állam- és jogtudományi, valamint kánonjogi doktor, okl. levéltáros, etika- és hittanár. Egyetemi tanulmányait az ELTE

Részletesebben

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról Tájékoztató a közigazgatási alapvizsga tananyagát érintő változásokról Budapest, 2015. augusztus 15. 1 Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata,

Részletesebben

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE A Kormány a közrendet és közbiztonságot, összességében a jogrendet

Részletesebben

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPÚLÓ ÖRÖKLÉSRŐL A végintézkedési szabadság a kötetlen magántulajdonosi társadalmak viszonylag természetes velejárója: a magántulajdonos jogának elismerése ahhoz, hogy vagyonáról halál

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága. BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága. BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575 Dr. Kincses István ügyvéd 5900 Orosháza Bercsényi u. 48. /fax 68/413-057 30/9288-690 mail: kincses@elender.hu adószám: 44420538-1-24 Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575 Indítvány

Részletesebben

76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás

76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás 76/2008. (V. 29.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése

Részletesebben

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Dr. Szüts Ágnes Ügyvéd Munkajogi szakértő ALAPFOGALMAK I. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ DOLGOZÓ Egészségi állapotának romlásából eredő munkaképesség megváltozása

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

XV. Országos Járóbeteg Szakellátási és X. Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia 2013. szeptember 12. Balatonfüred

XV. Országos Járóbeteg Szakellátási és X. Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia 2013. szeptember 12. Balatonfüred XV. Országos Járóbeteg Szakellátási és X. Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia 2013. szeptember 12. Balatonfüred A témaválasztás indokai A feldolgozott esetek statisztikai és tartalmi bemutatása Összegzés,

Részletesebben

Érdekkonfliktus ORVOSTUDOMÁNYI KUTATÁSOK JOGI KÉRDÉSEI. II. Világháborúalatt a koncentrációs táborokban végzett kutatások - Mengele

Érdekkonfliktus ORVOSTUDOMÁNYI KUTATÁSOK JOGI KÉRDÉSEI. II. Világháborúalatt a koncentrációs táborokban végzett kutatások - Mengele ORVOSTUDOMÁNYI KUTATÁSOK JOGI KÉRDÉSEI Intenzív jogi szabályozás nemzetközi, nemzeti szinten is Jogi eszközökkel nehezen kezelhető érdekkonfliktus Egyéni érdek - társadalmi érdek Érdekkonfliktus egyéni

Részletesebben

A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI

A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Takács Albert A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Az alkotmányosságról vallott felfogás lényegét 1. aligha lehet jobban szemléltetni, mint ha ez ugyanazon tárgykörben különbözô idôpontokban hozott

Részletesebben

Az élet mindenek feletti tisztelete a sürgősségi ellátás során

Az élet mindenek feletti tisztelete a sürgősségi ellátás során LENDVAI REZSŐ Az élet mindenek feletti tisztelete a sürgősségi ellátás során A Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény 54. ) szerint az embernek veleszületett joga van az élethez, a méltósághoz.

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

KOVÁCS GABRIELLA, KOVÁCS VIKTÓRIA A HIV/AIDS FERTŐZÖTTEK BETEGJOGAI ÉS SZEMÉLYISÉGI

KOVÁCS GABRIELLA, KOVÁCS VIKTÓRIA A HIV/AIDS FERTŐZÖTTEK BETEGJOGAI ÉS SZEMÉLYISÉGI KOVÁCS GABRIELLA, KOVÁCS VIKTÓRIA A HIV/AIDS FERTŐZÖTTEK BETEGJOGAI ÉS SZEMÉLYISÉGI JOGAI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSBAN ÉS BÜNTETÉS- VÉGREHAJTÁSI INTÉZETEKBEN, VALAMINT AZ EBBŐL EREDŐ POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉGI

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

az egészségügyi ellátáshoz való jogot, az emberi méltósághoz való jogot, a tájékoztatáshoz való jogot, az önrendelkezéshez való jogot,

az egészségügyi ellátáshoz való jogot, az emberi méltósághoz való jogot, a tájékoztatáshoz való jogot, az önrendelkezéshez való jogot, A BETEGEK JOGAIRÓL 1998. július 1-tõl új törvény védi a betegek jogait. Az egészségügyi törvény célja, hogy a betegek megfelelõ színvonalú egészségügyi ellátásban részesüljenek, és gyógykezelésük során

Részletesebben

A betegek jogairól. Az egészségügyben hogyan érvényesül az emberi méltóság védelme?

A betegek jogairól. Az egészségügyben hogyan érvényesül az emberi méltóság védelme? A betegek jogairól 1998. július 1-től új törvény védi a betegek jogait. Az egészségügyi törvény célja, hogy a betegek megfelelő színvonalú egészségügyi ellátásban részesüljenek, és gyógykezelésük során

Részletesebben

A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről

A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről Szilágyi Vilmos A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről A nemiséggel (vagyis a szexualitással) kapcsolatos ismeretek évezredek óta szaporodnak, de csak a 19. században kezdtek összeállni

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

ELLÁTÁSOK VISSZAUTASÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI

ELLÁTÁSOK VISSZAUTASÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI ELLÁTÁSOK VISSZAUTASÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ERHARDTNÉ DR. GACHÁLYI ANIKÓ BETEGJOGI KÉPVISELŐ, KMR KOORDINÁTOR 2015. MÁJUS

Részletesebben

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció

Részletesebben

Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:

Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: 1075 Budapest, Madách tér 3-4. IV. emelet száma Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: PROTOKOLL Betegjogi képviselő tevékenységei önkéntes, sürgősségi és kötelező gyógykezelés esetén. 1. PROTOKOLL CÉLJA

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016

Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016 Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016 Alulírott... (név), kérem, hogy gyermekem óvodai elhelyezését a.......óvodában szíveskedjék biztosítani. Körzeti óvoda:... Kérem Nem kérem Gyermek neve:...

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása A panaszos apa 17 éves gyermeke ügyében kérte a segítségemet. A csatolt dokumentumok

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

Az egészségügyi szolgáltatások etikai kérdései. -az orvoslással kapcsolatos etikai problémák egyre nagyobb közérdeklődésre tartanak számot

Az egészségügyi szolgáltatások etikai kérdései. -az orvoslással kapcsolatos etikai problémák egyre nagyobb közérdeklődésre tartanak számot Az egészségügyi szolgáltatások etikai kérdései Etika -az orvoslással kapcsolatos etikai problémák egyre nagyobb közérdeklődésre tartanak számot orvosi etika (deontológia) -hagyományosabb kifejezés -a hálapénz

Részletesebben

Ellátott személyek jogai - Ellátottjogi tematika II. - Budapest, 2014. november 27.

Ellátott személyek jogai - Ellátottjogi tematika II. - Budapest, 2014. november 27. Ellátott személyek jogai - Ellátottjogi tematika II - Budapest, 2014 november 27 1 Az egészségügyről szóló 1997 évi CLIV törvény (Eütv) - A betegek jogai és kötelezettségei ( betegjogi katalógus, 5-28

Részletesebben

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN Lukács Manuéla Linda Polgári Jogi Tanszék Témavezető: Darázs Lénárd SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN A szellemi alkotások a gazdasági fejlődésnek és a jólét megteremtésének

Részletesebben

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Law Working Papers 2011/24 Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Péter Katolikus

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

LIVING WILL A KÖZJEGYZŐI GYAKORLATBAN

LIVING WILL A KÖZJEGYZŐI GYAKORLATBAN Lányiné Toldi Judit Polgári Jogi Tanszék Témavezető: Lenkovics Barnabás LIVING WILL A KÖZJEGYZŐI GYAKORLATBAN Szükségünk van a tudatra, hogy érvényesíthetjük önrendelkezési jogunkat, ha betegségünk előbb

Részletesebben

A bizalomvesztésem alapuló kötelező felmentés

A bizalomvesztésem alapuló kötelező felmentés Dr. Paczolay Péter Úrnak Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága Elnöke részére Budapest Tárgy: Alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítvány Tisztelt Elnök Úr! A Közszolgálati Szakszervezetek

Részletesebben

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17.

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17. 2010.El.II.C.17. A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS BEVEZETÉS A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi

Részletesebben

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 33/2010. (XI.26.) önkormányzati rendelete a Human Papilloma Vírus (HPV) elleni védőoltás támogatásáról

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 33/2010. (XI.26.) önkormányzati rendelete a Human Papilloma Vírus (HPV) elleni védőoltás támogatásáról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 33/2010. (XI.26.) önkormányzati rendelete a Human Papilloma Vírus (HPV) elleni védőoltás támogatásáról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alkotmány

Részletesebben

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról születendő gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

Hospice kultúra & palliatív ellátás az idős- és ápolási otthonokban

Hospice kultúra & palliatív ellátás az idős- és ápolási otthonokban Hospice kultúra & palliatív ellátás az idős- és ápolási otthonokban Projektcél Hospice- és palliatív kultúra meghonosítása az intézményekben Etikai dilemmák kezelése A fájdalom holisztikus megközelítése,

Részletesebben

The Holy See AD TUENDAM FIDEM

The Holy See AD TUENDAM FIDEM The Holy See AD TUENDAM FIDEM II. János Pál pápa Ad tuendam fidem motu proprioja mellyel néhány szabállyal kiegészíti Az Egyházi Törvénykönyvet (CIC) és a Keleti Egyházak Törvénykönyvét (CCEO) A Katolikus

Részletesebben

Dr. Hegedűs Katalin Életvégi kérdések, palliatív gondoskodás

Dr. Hegedűs Katalin Életvégi kérdések, palliatív gondoskodás Dr. Hegedűs Katalin Életvégi kérdések, palliatív gondoskodás Az életvégi kérdések (döntési helyzetek és azok dilemmái, támogatási lehetőségek a döntéshozatalban) valamint a palliatív gondoskodás lehetőségei

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK KÖZIGAZGATÁSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ II. FÉLÉV 1. ZH SEGÉDANYAG 1 2012/2013.

DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK KÖZIGAZGATÁSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ II. FÉLÉV 1. ZH SEGÉDANYAG 1 2012/2013. DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK KÖZIGAZGATÁSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ II. FÉLÉV 1. ZH SEGÉDANYAG 1 2012/2013. TANÉV DEBRECEN 2013 1 FONTOS! A segédanyag 13. és 16. oldalán

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

Teendők munkabaleset esetén

Teendők munkabaleset esetén Teendők munkabaleset esetén a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 1 IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT új ifjúsáki szemle V. ÉVFOLY AM 3. SZÁM 2007 ÕSZ WWW.UISZ.HU

uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 1 IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT új ifjúsáki szemle V. ÉVFOLY AM 3. SZÁM 2007 ÕSZ WWW.UISZ.HU uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 1 szemle V. ÉVFOLY AM 3. SZÁM IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT 2007 ÕSZ WWW.UISZ.HU uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 2 Szerkesztõbizottság Beke Pál Bíró Endre Bodor

Részletesebben

A FIZIOLÓGIÁS INDULAT BÜNTETŐJOGI JELENTŐSÉGE. Szerző: DR. MÁTHÉ MAGDOLNA. Budapest, 2015. szeptember hó 22.

A FIZIOLÓGIÁS INDULAT BÜNTETŐJOGI JELENTŐSÉGE. Szerző: DR. MÁTHÉ MAGDOLNA. Budapest, 2015. szeptember hó 22. A FIZIOLÓGIÁS INDULAT BÜNTETŐJOGI JELENTŐSÉGE Szerző: DR. MÁTHÉ MAGDOLNA Budapest, 2015. szeptember hó 22. I.Bevezetés A fiziológiás vagy élettani indulat ép-lélektani alapon alakul ki, valamely külső

Részletesebben

Aquinói Szent Tamás: némelyek a testet ölik meg, míg mások a lelket. Vannak, akik mindkettőt. - Direkt, vagy közvetlen formában: fegyverekkel

Aquinói Szent Tamás: némelyek a testet ölik meg, míg mások a lelket. Vannak, akik mindkettőt. - Direkt, vagy közvetlen formában: fegyverekkel Felnőtt Katekézis V. Parancs Ne ölj! Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. február 17. Mint korábban már szó volt róla, a 10 Parancsolat nem más, mint Nyilak és Igenek. Szent Ágoston így fogalmaz:

Részletesebben

Nemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata

Nemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata Nemzeti Választási Iroda Elnök A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata A Nemzeti Választási Iroda elnöke Miczán József (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott

Részletesebben

A támogatott döntéshozatal érvényesülése az egészségügyi jog területén

A támogatott döntéshozatal érvényesülése az egészségügyi jog területén A támogatott döntéshozatal érvényesülése az egészségügyi jog területén Szántó Krisztina ( IV. évfolyam, nappali tagozat) Jogaink, így a betegjogok gyakorlásához is elengedhetetlen a cselekvőképesség megléte.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Előadó: dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea A vizsgálat megindítása Az Elek Városban működő Pszichiátriai Betegek Otthonában élő ellátottak

Részletesebben

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél Kártérítési felelősség Kártérítési jog Dr. Kenderes Andrea Ptk. 339. -361. Kontraktuális Szerződésszegés Deliktuális Szerződésen kívüli károkozás Lényegében azonosak Ptk. 339. Aki másnak jogellenesen kárt

Részletesebben

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó ÁPOLÁSI DÍJ Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 8:1.. (1) bek 2.pont) részére biztosított anyagi hozzájárulás. ALANYI JOGÚ ÁPOLÁSI DÍJ:

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

A TASZ az eutanáziáról

A TASZ az eutanáziáról A TASZ az eutanáziáról Az elmúlt évtizedekben világszerte elôtérbe kerültek az élet befejezésével kapcsolatos dilemmák. A modern orvostudomány segítségével a betegek haldoklása akár évekig is meghosszabbítható,

Részletesebben