Kodolányi János Főiskola Turizmus Tanszék A Galgagyörki kastélyok turisztikai hasznosítása

Átírás

1 Kodolányi János Főiskola Turizmus Tanszék A Galgagyörki kastélyok turisztikai hasznosítása Konzulens: Dr Füreder Balázs Készítette: Nyemecz Szandra Turizmus és vendéglátás szak Szálloda szakirány Budapest

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Problémafelvetés Kutatási módszerek Primer kutatások Szekunder kutatások Galgagyörk és a kastélyok történelme A kastélyok Tahy-kúria A Kálnoky-Bedő kúria Gosztonyi-kúria Ibrányi kastély Doblhoff kúria Turizmus SWOT- analízis Kérdőívelemzés Összegzés Bibliográfia Melléklet Kérdőív Képek Térkép

3 1. Bevezetés Lakóhelyemet, Galgagyörköt hatalmas erdők ölelik, patakok teszik romantikussá és friss levegő lengedezi körül az itteni régies hangulatú épületeket. Györk, Tót Györk, Horna Jutka. Elegyes tót falu Pest vármegyében, birtokosa Párnitzky Uraság, lakosai katolikusok, és evangélikusok, fekszik Aszódhoz és Atsához is egy mérföldnyire, határja középszerű, vagyonnyai meglehetősek, Pesten piatzozása hasznos, második Osztálybéli. Igy irta le a települést Vályi András 1799-ben. (Asztalos István: Vándorlom a világot, 75. oldal) (Galgagyörk térkép: lásd melléklet)galgagyörk Budapesttől 50 kilométerre található, 1000 fős kis település. A Mátra és a Bükk hegység előterében fekvő táj a pliocén földtörténeti korszak végén és az egész jégkorszakon át fejlődött, melyet a folyók építettek hordalék- és törmelékkúpos területté. Az éghajlat hűvösebb a dél-alföldinél, de az itteni domboldalak déli lejtői különösen alkalmasak a szőlőés gyümölcstermesztésre. ( Novák László Kasza Sándor: Pest megye kézikönyve, 150. oldal) Öt kastély bújik meg ebben a kis, kicsit több mint 1000 fős lakosú településen. Motivációm az volt, hogy bemutassam ennek a nem ismert falunak a még fel nem fedezett turisztikai kincseit. Az öt kastély hatalmas beruházási és bevételi lehetőséget jelent. A kastélyokat egyre inkább átépítik, nem állnak védelem alatt, holott nagy múlttal rendelkeznek és nem elismert kincsei a falunak. Célom, hogy feltárjam a turisztikai hasznosíthatóságukat, ezzel is egy kezdő lépést adva a fejlesztés megindításának. Tulajdonképpen az itt álló épületek mi célt is szolgáltak? Nincsen rózsa tövis nélkül, tartja a közmondás de talán épp ennyire igaz, hogy nincsen báró kastély nélkül! Valamire való arisztokratának szüksége van olyan lakóhelyre, amely első pillantásra jelzi, nem hétköznapi halandó él a falai közt. [..]Ezért is 3

4 jelezte világosan a saját kastély az igazi rangot [..] A vidéki környezet hierarchikus viszonyai és a modern világtól valórészleges elszigeteltség,, a park révén teremtett külön átmeneti övezet, az épület méretei, stiláris értékei, a benne felhalmozott történelmi, illetve művészi tárgy- és emlékanyag együttesen a megállított időt szimbolizálták. Egy kiváltságos csoport itt őrizhette meg a legtovább azt a feudális önreprezentációt, amelyben a legtermészetesebb módon élhette át annak élményét, hogy más és több, mint a többi ember. (Baji Etelka - Csorba László:Kastélyok és mágnások, 11.oldal) Magyarországon a több ezer hazai kastélynak a fele már eltűnt, romos, romló állapotú. Az évszázadokon át épülő, alakuló úri lakok, rezidenciák, paloták csodálatos építőművészeti, díszítőművészeti alkotások. Számomra a kastély minden, a kultúra szintézise: műalkotás, fotótéma, olvasmány, esztétikai élmény, úti cél, történelem, muzeális érték, az arisztokrácia világa, nemzeti büszkeség, a magyar igényesség és hatalom jelképe. Kastély nélkül szegényebb volna a világ, kevesebb a művészet, egysíkúbb a magyar táj. (Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok, 3. oldal) Galgagyörkön kastélyt és kúriát is találhatunk egyaránt. De mi is a különbség? A kastély általában kerttel övezett, szabadon álló, az uralkodó, a földesúr lakóhelyének számító reprezentatív épület. A kúria a vidéki magyar nemesség udvarháza. (Markó László: Egyetemes lexikon, 460.oldal, 516.oldal) A szakdolgozat célja, hogy az öt épületet bevonja a magyar kastélyturizmusba. A kastélyturizmus az üdülőturizmus egyik kategóriájaként használt fogalom, a sajátos szálláshely kínálata alapján megkülönböztetve. Része lehet a falusi turizmusnak is.(jenkei László: Értekezés a turizmus elméletének szociológiai irányzatáról, 60.oldal) 4

5 2. Problémafelvetés Magyarországon jelenleg 700 kastély és megközelítőleg 100 vár áll műemlék védelmi felügyelet alatt. Turisztikai hasznosítása 90 kastélynak történik, míg 51-ben kastélyszálló működik.(magyarország idegenforgalma atlasz) Dr. Virág Zsolt, a Kastélylexikon szerzője szerint jelenleg közé tehető a magyarországi kastélyok száma. A fenti adatokból látható, hogy Magyarország bővelkedik a kastélyokban és kastélyszállókban. Magyarországon a kastélyturizmus még csak gyerekcipőben jár. Ahhoz képest, hogy mennyi kastély van, nem sokat hasznosítsanak, így feltehetőleg ezeket nem is óvják megfelelően. Lakóhelyemen, Galgagyörkön öt kastély is található. Ezek a Tahy, Ibrányi, Kálnoky, Gosztonyi, Doblhoff kastélyok. Ha a galgagyörki kastélyokat, kúriákat szeretnénk turisztikailag hasznosítani, felmerül a kérdés, hogy megéri-e. Hisz annyi kastélyszálló van sokkal ismertebb helyeken, és modernebb környezetben. Szakdolgozatomban arra keresem a választ, hogy mi újat tudna Galgagyörk mutatni, amivel a kastélyturizmusban új résztvevőket és más kastélyok vendégeit ide tudná csalogatni. Mi kell ahhoz, hogy az egész működjön, és fent maradjon? 5

6 3. Kutatási módszerek Szekunder és primer kutatásokat is végeztem Primer kutatások Primer kutatásaimat kérdőív illetve interjú segítségével végeztem. Harminc kiküldött kérdőívből harminc, fele nő és fele férfi vissza is érkezett. A kutatásban megkérdeztem olyanokat, akik már nyaraltak kastélyszállóban illetve olyanokat is akik még nem. Célom az volt, hogy kiderítsem, mit tartanak a látogatók legfontosabbnak egy kastélyszállóban, milyen szolgáltatásokat igényelnek, illetve ha kastélytúrán vesznek részt mik az elsődleges prioritások. Interjút négy emberrel készítettem. Matejcsok János volt polgármesterrel aki a kastélyok hasznosítását annak idején szorgalmazta, de az emberek egyet nem értése meghiúsította tervét, illetve gyermeki élményeit mesélte el. Bátyiné Nyemecz Júliával aki a szlovák kisebbségi önkormányzat tagja illetve a régi galgagyörki emberek, a történelem nagy kutatója. Szolcsányi Juliannát is készítettem interjút, aki emlékszik még az itt élő grófokra, bárokra, kastélytulajdonosokra, illetve mesélt még a régi hagyományokról, szokásokról. Nyemecz Erzsébet szintén a régi élményeit mesélte el a kastélyokkal kapcsolatban Szekunder kutatások Szekunder kutatásaimat nagy nehézségekkel végeztem, hisz ebben a témában még senki nem írt könyvet. Kertész Erzsébet Zöldfa utcza 38 című regényét olvastam el, ami a Tahy kastélyban játszódik. Ebből kiderült számomra, hogy milyen lehetett a régi élet a szolgálókkal, földbirtokokkal, hagyományokkal. Baji Etelka és Csorba László könyvét használtam arra, hogy megtudjam, hogy a társasági élet, a vadászat, vagy épp a kastélyok milyenek voltak az arisztokrácia világában. Az aszódi Petőfi múzeumban Múzeumi füzetek illetve a Galga-mente történetének írott forrásai sorozat segített a történelem feltárásában, megismerésében. Szerencsére az öt kastély közöl kettő fogadóként üzemel, így ezek honlapját is tudtam szekunder kutatásaim során használni. 6

7 4. Galgagyörk és a kastélyok történelme Az Északi-középhegységben, a Cserhát dombjai között bújik meg Galgagyörk. A falut kétfelől dombok, erdők - Szilágyi és Ecskendi erdő - koszorúzzák. A házak félig a domboldalakra félig a Galga patak völgyébe épültek. Ősidők óta lakott hely, a falu délkeleti részén avarkori sírokat tártak fel a kutatók. A X-XI. Századból származó tárgyi emlékek az itt eltemetett honfoglaló magyaroktól valók. A községet 1484-ben Gerge néven említi először oklevél. A falu eredetileg a Széchy család ősi birtoka volt, majd 1540 körül királyi adományként Werbőczy István tulajdonába került. Az 1683-as esztendőben lakott helységek között írták össze. A szlovák ajkú lakosság betelepülése a Rákóczi-féle szabadságharc után között volt a legjelentősebb. (Galgagyörk honlapja, Galgagyörkről, letöltve: ) Nagyobb létszámú szlovák nyelvű lakosság Acsán, Csőváron és Tótgyörkön található a XVII. század végén, majd a fordulóján Domonyban is. ( Horváth Lajos: A Galga-mente történetének írott forrásai , 13.oldal) Ennek köszönhető talán az is, hogy az 1720-as összeírásban Tót-Györkként a nemes községek között szerepelt a falu. A falu életét, fejlődését meghatározta, hogy a XVII. századtól több birtokosa volt földjeinek. A földbirtokos családok öt úri lakot építtettek maguknak Galgagyörkön - Ibrányi, Kálnoky, Tahy, Gosztonyi és Doblhoff kastély -. A kastélyok, kúriák mellett a település legmeghatározóbb épülete, amely az érkezőnek a faluba lépve egyből feltűnik, a dombon lévő evangélikus templom, amelynek gyülekezete 1650-től fennáll ben a helység legnagyobb birtokosai Tahy István, Ibrányi Mihály és Doblhoff Erik voltak. A háború után a kitelepítésnek-kitelepülésnek köszönhetően jelentős lakosságvándorlás indult Csehszlovákiába. A faluból 82 család 270 tagja vágott neki a Felvidéknek. Nagyrészük Galgagyörk testvérfalujának - Jelkakörnyékén telepedett le.(galgagyörk honlapja: Galgagyörkről,. letöltve: ) és nem utolsósorban Galgagyörk (Tótgyörk) pecsétjén puskás férfi. Ez utóbbi inkább kifejezheti a parasztvármegye jelenlétét. mint más. Hiszen a 7

8 parasztvármegye lényegében a parasztság fölfegyverkezése, fölvegyerzése volt az alapjaiban megrendült közbiztonság helyreállítására és önvédelemre. (Asztalos István: Múzeumi füzetek: 19.szám, 102. oldal)(galgagyörk pecsétje: lásd melléklet) 5. A kastélyok (Nyemeczné Bátyi Júlia, Matejcsok János, Szolcsányi Julianna, Nyemecz Erzsébet elmondása alapján; Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38 alapján) A falu életét, fejlődését alapvetően meghatározta, hogy a XVII. századtól több birtokosa volt földjeinek. A nagybirtokok művelését a középkorban a jobbágyok végezték. A földesúri terjeszkedések oda vezetnek, hogy csökken a jobbágytelkek száma, így például [ ] a tótgyörkiek (ma Galgagyörk) a 17 1/2 telekből 1828-ban már csak 6 telket mondhatnak magukénak. (Asztalos István, Múzeumi füzetek 14, 44.oldal) Az 1853-as nyílt császári parancs elrendelte a jobbágyfelszabadítás végrehajtását a 48-as törvényeknek megfelelően. Ezután a földbirtokokat a felszabadított jobbágyok, vagyis zsellérek, cselédek művelték. Bátyiné Nyemecz Júlia elmondta, hogy a földbirtokos családok 5 úrilakot építettek Galgagyörkön. A kúriák körüli munkákra a faluból fogadtak szolgákat szolgálókat. Az elemi iskolát elhagyó lányok évesen többen itt kerestek kenyeret. Mindenféle házimunkát végeztettek velük: takarítást, mosást, konyhai kisegítést gyermekek felvigyázását. Magyarország felemás társadalmi-gazdasági fejlődése következtében az ország különböző vidékein élő parasztság is más és más módon találta meg a boldogulás lehetőseit. Az elmaradottabb terülteken még önellátó parasztgazdaságok működtek, mindenki egész életében a család számára dolgozott. (Fogarasi Klára: A régi világ falun, 67. oldal) Szolcsányi Julianna boldogan emlékszik vissza az akkori időkre: Amikor befejeztem a hat osztályt, már akkor elmentem szolgálni. Laktak itt földbirtokos urak, én a Kálnoky Bedő Béláéknál voltam, 12 éves kortól, 16 éves koromig, egészen addig, amíg férjhez mentem október 23-án. Én ott már pénzért dolgoztam. Pontosan 15 pengő volt egy hónapra a fizetésem. Jól éreztem ott magam, jókat ettem. Megtanultam becsületesen, tisztán végezni a dolgomat. Erre szívesen emlékszem, és még a fiatalságomra. Az volt a legjobb. 8

9 Nyemecz Erzsébet elmondja, hogy az idősebbek lehettek szobalányok, vagy segítők a konyhán a szakácsnő mellett. A fiúk ugyanígy szolgálhattak, mint kocsisok, kertészek, aratók vagy mindenesek a birtokosoknál. A Kálnoky nagyságos úr azt mondta nagyapámnak, hogy a 4 fia közül adjon egyet hozzájuk szolgálni. Így került oda apám. Kálnokyné nagyságos asszony a Vác melletti Máriaudvarról származott. Az volt a birtokuk. Szóval a nagyságos asszony szinte fiaként bánt az apámmal. Kertészkedett, felügyelt a méhesre, a jégveremből kiadta a húsokat a konyhára. A verembe télen, amikor a Galga befagyott kocsiszámra hordták a csákányokkal tört jeget. Több ilyen verem is volt a faluban, minden uraságnak külön. A földbirtokosoknak gondoskodniuk kellett lakhatásról azoknak a zselléreknek, cselédeknek, akik máshonnan vándoroltak ide, vagy saját felszabadított jobbágyaik voltak. Cselédházakat építettek. Ilyen házak a faluban a mai fő út mentén a vegyesbolt és a kocsma mellett, valamint a melléküzemágak helyén álltak. Ezeket Tahy István birtokos építette. A templom alatti cselédházak a Gosztonyi család tulajdonában voltak. A mai varrodai melléküzemág helyén, a Szilágyi úton Ibrányi Mihály birtokos cselédháza állt. A birtokosoknak a külterületeken, távolabbi földeken tanyái is voltak Tahy-kúria Az egykori, a XIII. században barokk stílusban épített Tahy családi kúriát (kép: lásd melléklet) a későbbiekben klasszicista módon építették át mely ma a polgármesteri hivatalnak és a kultúrháznak ad helyet. Melléképületében római katolikus kápolnát rendeztek be. ( Novák László Kasza Sándor: Pest megye kézikönyve). A Tahy családnak a közéletben igen nagy szerepük volt. A háború előtt megyegyűléseket tartottak a kastélyban, a háború után a portugál-magyar nagykövetség itt kapott helyett. Az 1800as évek végén kiépítették az iskolát. A kastély mögött tenisz- és lovas pályát illetve gazdasági területeket (istállók) alakítottak ki, illetve ide temették el Tahy István dédapját alispán- egy hatalmas márvány sírba, amit azóta már nem lehet látni. Miután a Sturmann család is rokonságba került a Tahy családdal átépítették a kastélyt. Hatalmas szalont alakítottak ki, melyet csodálatos freskók díszítettek. A kastélyban kiépítettek egy 9

10 áramfejlesztőt is, mely árammal látta el mind a kastélyt, mind a Tahyék által megépített szeszgyárat A kastélyban a fűtést meleg levegővel oldották meg. Az épület alatt fafűtéses kazánok működtek és ezekből a meleg levegő a szobák plafonján lévő rácson áramlott be és a padlón ment vissza. A háború után államosították az épületet, a családtagok Portugáliába, Németországba és USA-ba menekültek. Ezek után az épületben művelődési házat alakítottak ki, melyben a környéken először színház működött- továbbá itt kapott lakást egy villanyszerelő, egy állatorvos és egy rendőr is közt az önkormányzat az épületet felújította. (Matejcsok János elmondása alapján) Jelenleg a polgármesteri hivatal, gyermek- és felnőtt orvosi rendelő, művelődési ház található benne. A hatalmas szalon a fűtési rácsokkal mind a mai napig bejárható, bár a freskók már nem láthatóak. A kastély oszlopsoros terasszal, a Tahy család és az átépítést végző- Sturmann család címerével az épület homlokzatán- illetve egy nagy kerttel visszahozza a régi idők hangulatát A Kálnoky-Bedő kúria A Kálnoky-Bedő kúria (kép: lásd melléklet)műemlék, 1780 körül copf stílusban épült, később klasszicista átalakítást végeztek rajta. Egy ideig az Ibrányi család birtoka volt, majd Kálnoki-Bedő Béla, az Afrika-kutató vásárolta meg, jelenleg a Rolkó család tulajdonában van. Az évek múlásával a kúria állapota fokozatosan romlott, ám elszánt akarattal, nagyszerű és lelkes szakemberek segítségével sikerült új életre kelteni ezt a csodálatos épületet, amely ma már régi pompájában tündököl. Különlegességei közé tartozik a kézi kovácsolással készült ablakrácsozat, a részben eredeti formájában megőrzött szabadtüzű konyha és a lakosztály mennyezeti részén restaurált freskó. Külön említést érdemel, hogy a helyiségek sarkaiban egykoron meisseni porcelánkályhák álltak, melyeknek sajnos ma már csak a helye látható, bár közeli terveink között szerepel az eredetinek megfelelő, folyosó felöl tüzelt kályhák helyreállítása. ( Kálnoky fogadó honlapja, letöltve: ) 10

11 5.3. Gosztonyi-kúria A volt Gosztonyi-kúriát (kép: lásd melléklet) ma óvoda és 1753 között Egry István földbirtokos építette, mely később örökösödés révén a Parniczky, majd a Földváry családé lett. Az 1860-as években Földváry László építette át az eredetileg barokk épületet.(novák László. Kasza Sándor: Pest megye kézikönyve). A Gosztonyi család volt a második legnagyobb földbirtokos család Tót-Györkön. Gosztonyiék házasság révén jutottak hozzá a kastélyhoz. Ők kertészkedéssel és dinnyetermesztéssel foglalkoztak. Miután birtokaikat államosították a faluban többen is kaptak a földeikből. A kastélyt hatalmas kert övezi mind a mai napig, melyben több száz éves fák is találhatók. A háború után magtárként használták az épületet, így a födémet később át kellett építeni, de mind a mai napig megmaradtak a kandallók, melyek a régi időkre emlékeztetnek. Később miután megszűnt a beszolgáltatási rendszer, az épületbe kerültek a felső tagozatos iskolások. Miután 1976-ban 4 községet (Püspökhatvan, Acsa, Csővár és Galgagyörk) összevontak, a felső tagozat Püspökhatvanba került. Az épület a rendszerváltásig üresen állt, majd ide költözött az óvoda. (Matejcsok János volt polgármester gyermekkori emlékei alapján) 5.4. Ibrányi kastély Az eklektikus stílusban 1790 körül épült egykori Ibrányi kastélyban (kép: lásd melléklet)lakók állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkoztak. ( Novák László Kasza Sándor: Pest megye kézikönyve, 151. oldal). A kastélyhoz tartozó magtár mind a mai napig egykori formájában áll. Az épületet belülről festett csempék, falba épített szekrények, hatalmas könyvtár tette magával ragadóvá. A kastély parkjában egy körülbelül 20 méter átmérőjű tó és ősfák voltak Tulajdonosa báró Ibrányi Mihály ( híres Ibrányi család egyik leszármazottja) Magyar Királyi honvéd huszár százados volt. Testvérének a fia Vajai Ibrányi Mihály (altábornagy, a magyar Honvédség egyik utolsó parancsnoka). Jó barátságban volt a családdal és e kapcsolatok révén gyakori 11

12 vendég volt itt Horthy Miklós kormányzó és családja. Ezáltal Báró Ibrányi leánya Doblhoff Lily tollából jelent meg ban a könyv Horty Miklósról. Doblhoff Lily aktívan részt vett az akkori irodalmat, és művészetet kedvelő családok összejövetelein( Hatvany család),és találkozott sok híres író-költővel. II világ háború kezdetén Svájcba emigrált és a Szabad Európa rádió munkatársa lett, később a Magyar Emigráció egyik alelnöke volt.báró Ibrányi és felesége Brüll Olga itt nyugszik a parkban lévő kriptában. Az Ibrányi kastély jelenleg fogadóként üzemel, a tulajdonosok megpróbálták teljes mértékben visszaállítani a kastély múltbelo kinézetét. (Ibrányi kastély honlapja, letöltve: ) 5.5. Doblhoff kúria A Doblhoff kúriáról (kép: lásd melléklet) sajnos csak kevés adat maradt fenn. Ez a kastély a legjobban megőrzött. A háború előtt községháza volt. Jelenleg egy család lakik benne, hatalmas parkkal, csodálatosan megőrzött szobákkal rendelkezik. Matejcsok János elmondja, hogy az öt kastély a mai napig funkcionál. A II. világháború után az épülteket és az őket övező parkokat államosították, községi tulajdonba kerültek. Ezekben a stílusos, szép régi épületekben kapott helyet néhány évig iskola, tanácsház, könyvtár, Tsz irodák, varroda. Ma a legrégebbi épületben a Gosztonyi kúriában van az óvoda. A Tahy család kastélyában a polgármesteri hivatal, kultúrotthon és orvosi rendelők kaptak helyet. Három szép kúria magánkézbe került. Az Ibrányi és Doblhoff ház lakóépületenként a Kálnoky Bedő kúria panzióként üzemel-. 12

13 6. Turizmus Nem vágytál-e mindig is arra, hogy grófkisasszony vagy gróf legyél? Jól érzed magad a romantikával és történelemmel fűszerezett rejtélyes kastélytornyokban és pincékben? Felejtsd el a mindennapokat, hagyd magad mögött az idilli környezetért, a szőlőföldekért. A hétvége egyedülálló élménnyé válik. tekints vissza a korabeli időkre. (Holiday in a castle, letöltve: ) Galgagyörk egy eldugott kis falu, mégis az öt kastéllyal akkora turisztikai lehetőségek rejlenek benne, amekkorára senki sem gondolt még. Arra keressük a választ, hogy hogyan tegyük különleges attrakcióvá őket. Mitől lenne más attrakció Galgagyörk, mint a többi kastélyszálló? Ha összehasonlítjuk, a magyarországi kastélyszállókat mindenütt ugyanazt találjuk: régies hangulat, ódon bútorok, hatalmas kádfürdők, korabeli ruhákba öltözött pincérek, hatalmas parkok, szökőkutak..de hol van még egy olyan település ahol öt kastély maradt fenn majdnem tökéletes állapotban? Azt gondolom Galgagyörknek az a legnagyobb attrakciója, hogy nem egy, hanem öt kastélya van. Így máris megvan a különleges élmény! Nyaraljanak a vendégek egyből öt helyen! Vagyis kínáljuk csomagként a kastélyokat! Az ideérkező vendégeknek felkínálnánk, hogy választhatnak, melyik kastélyban hány éjszakát szeretnének eltölteni, illetve milyen programokon szeretnének részt venni. Lehetőség lenne mind az öt kastélyt végigjárni, történelmüket megismerni. A kastélyokban más-más szolgáltatások lennének elérhetőek. Az Ibrányi kastélyban lenne a wellness rész hisz ez már most is kialakulóban van-, innen indulna a csónakozásra és naplementenézésre induló csoport hisz innen van a legközelebb erre alkalmas tó-. A Kálnoky Kúriából indulhatnának a vadászat, bicikli, gyalogtúra iránt érdeklődők, illetve itt lehetne korabeli ruhákat felpróbálni. A Doblhoff kastély hatalmas istálló helyiségekkel rendelkezik, így itt lehetne állatsimogató, lovaglás, tehénfejés és lovas kocsikázás. A Gosztonyi kastély hatalmas parkjában bográcsgulyást lehetne főzni, a konyhájában lévő kemencében pedig kenyeret sütni. Az idős emberekkel való beszélgetés, étel- és borkóstolás a galgagyörki parasztházakban lenne, a vendégeknek lehetőségük lenne felkeresni az itt lakókat, ezzel is lehetőséget adni a kapcsolatteremtésre és arra, hogy az ide 13

14 látogatók később visszajöjjenek. A disznóvágás, parasztlakodalom, szüreti felvonulás idényjellege miatt évente egyszer kerülne megrendezésre a falu főterén. A kastélyok közti távolságot lovon, lovas kocsin, biciklin és gyalog lehetne megtenni, hisz a legnagyobb távolság maximum 10 perc. A két fogadóként üzemelő kúriába is nagyon sok vadász jön. Galgagyörk kiemelkedően jó vadászat szempontjából. Az ideérkezők főleg külföldiek, így ha a vadászatot összevonnák valami egészen különlegessel valószínűleg a családjukat is magukkal hoznák. Míg a gyerekek állatot simogatnának, lovagolnának, a nők szaunáznának, illetve régi ételek főzését tanulnák meg, a férfiak nyugodtan vadászhatnának. Akár még versenyeket is szervezhetnénk. Az itt lakók gyakran túráznak a közeli erdőkben, hisz számtalan forrás, várrom, természetes erő, illetve vadászház teszi még hangulatosabbá a környezetet. Bicikliút és turistaútvonal kiépítésével sok erre túrázó az este be közeledtével, még ha csak egy éjszakára is, de a kastélyszállók vendége lenne. Galgagyörk marketingjét is lehetne ezekre a természeti kincsekre építeni. Konferenciákat, illetve csapatépítő tréningeket is lehetne rendezni, hisz a kastélyok nagy befogadóképességűek és változatos a programkínálat is. Mivel két kastély most is fogadóként üzemel, csupán a másik hármat kellene kicsit átalakítani. Több szoba kialakítása, illetve a régi állapot visszahozása lenne az elsődleges feladat. 14

15 7. SWOT- analízis A vállalat erősségeinek és gyengeségeinek, illetve lehetőségeinek és fenyegetettségeinek összefoglaló elemzése. (Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan, 460.oldal) Erősségek kevés lakos: könnyebb kapcsolatot teremteni helyiek támogatnak mindenféle kezdeményezést szép természeti környezet öt jó állapotú kastély nagy befogadóképességű idősek emlékei csónakázó tó Lehetőségek falumúzeum korhű rendezvények pályázatok utazási irodákkal együttműködés Gyengeségek gazdasága főként mezőgazdasági jellegű rossz közlekedés nem ismert emberek hozzáállása átépítés szponzorhiány? Veszélyek nehéz lenne fenntartani pénzügyileg megérné egy ekkora beruházás vezető kellene versenyképes? együttműködés? kihasználtság 15

16 Elvégeztem egy Swot-elemzést, hogy láthatóbb legyen, miben rejlenek problémák. Erősségnek számít, hogy mivel kevés Galgagyörk lakossága könnyebb a vendégekkel kapcsolatot teremteni. Az itt élők kedvesek, szívesen fogadják a turistákat, érdeklődőket. Már korábban is volt kezdeményezés arra, hogy kialakítsanak egy szobát, ahol az idősebbek mesélhetnek a fiatalabbaknak a régi időkről. Így biztos vagyok benne, hogy életre szóló barátságok alakulnának ki és a visszajáró vendégek száma nőne és nőne. Jelenleg is támogatnak mindenfajta kezdeményezést, ami a falu javát szolgálja, bár a veszély fenn áll, hogy az együttműködés nem lenne tartós. Az embereknek tartósan, szorosan egyet kellene értenie, közösen megvalósítani és fenntartani a vállalkozást, és sajnos ez a legtöbb esetben nem így működik. A kastélyok mellett egy falumúzeum kialakítása még inkább segítene az idelátogatóknak, hogy megismerjék a falu múltját, mindezt kibővíthetnék rendezvényekkel, akár régi hagyományok, ünnepek, szokások bemutatásával. Az itt élők a mezőgazdaságból ének, így főleg az idősebbeknek nehézséget jelentene egy új ágazatra történő átállás. Nyilván az egész kiépítése, kialakulása, és a fejlődés útján való elindulása nehézkes lenne, de akaraterővel ez megoldható lenne. Rengeteg embert lehetne elhelyezni, hiszen kastélyonként minimum 10 ember jelenleg is elfér, átalakításokat követően pedig akár a duplája is. A nagy befogadóképesség miatt konferenciákat, csoporttréningeket lehetne tartani. A kastélyok kínálatát erősíti az itt található csendes, erdőkkel, tavakkal, patakokkal, forrásokkal övezett környezet, illetve a kastélyok megmaradt korhű állapota. A falu infrastruktúrája sajnos nem eléggé kiépült, így busszal, vagy vonattal nagyon körülményes megközelíteni, az ideérkezők csak kocsival érkezhetnének, ami tartósan forgalom visszaeséshez vezetne. Marketingre rengeteget kellene költeni, hisz a falu nem ismert, és egy-két hirdetéstől nem fognak vendégek özönleni, így egy jól megtervezett, dinamikus, erőteljes marketing kellene. A nagy költségvonzat miatt szponzorokat kellene találni, ami elég nehéz feladat ebben a válságos időszakban, bár pályázatokkal biztosan lehetne fejlesztéseket véghezvinni, illetve utazási irodákkal 16

17 együttműködve még több vendéget tudnánk idevonzani. Veszélyként fent áll, hogy ekkora beruházás után mégsem lenne, annyi vendég amennyi nyereséget jelentene a falunak, bár ezt még marketinggel lehetne orvosolni, de az újabb költségvonzatot jelentene. Az egész élére egy vezető lenne szükséges, aki mind szakmailag mind emberileg odaillik, illetve helybéli, hisz csak így tartja szem előtt a falu sorsát. Sajnos ilyen embert nagyon nehéz találni. Az öt kastély illetve programok, faluház üzemeltetése, fenntartása nagyon költséges, így kis kihasználtság mellett nem érné meg üzemeltetni. 8. Kérdőívelemzés A kutatást egy primer írásbeli megkérdezéssel végeztem, melyhez egy tíz kérdésből álló kérdőívet használtam. Azoknak az embereknek a véleményére voltam kíváncsi, akik már szálltak meg kastélyszállóban, vagy kirándultak már kastélyokban. Harminc darab kérdőívet töltettem ki, férfiakkal és nőkkel azonos arányban. A kérdőív első kérdése arra irányult, hogy a megkérdezett nyaralt-e már belföldi kastélyban. A megkérdezettek 53%-a már igen, a többi nem. Akik még 17

18 nem nyaraltak kivétel nélkül mind eltöltenének pár napot kastélyokban. Én még sosem nyaraltam kastélyban, de azt gondolom mindenkinek álma, hogy egyszer eltöltsön pár napot egy ilyen helyen és átérezze ezek hangulatát. Milyen elvárásai vannak egy kastélyszállóban eltöltött nyaralása során? Az elvárások a harminc embernél nagy hasonlóságot mutattak. A z első három legfontosabbat vizsgálva a hangulat a stílus és a korabeli bútorok az, ami egy kastélyszállóval szemben a legfontosabb elvárás. Második legfontosabbként már megjelenik a stílus, hangulat és bútorok mellett a parkos környezet, és a régis ételek. A programkínálat nem játszik fontos szerepet a kastélyszállóknál. Az emberek arra a kérdésre, hogy mitől tartanak jónak egy kastélyszállót azt válaszolták, hogy a hangulata miatt, a csend és nyugalom miatt, tehát kastélyszállóinknál legfontosabb a hangulat, bútorzat, és stílus visszaállítása lenne. Nyilván egy kastélyszálló a bútorok, a hangulat és az épület miatt vonzó és egyedülálló attrakció. De meglepő, hogy ilyen helyen az embereknek nem fontos, hogy programokon vegyenek részt és régies ételeket próbáljanak ki. Talán ez azért van, mert a kastélyszállókban elsősorban rövid ideig maradnak az emberek és nem az aktív pihenést részesítik előnyben. Ilyenkor mindenki át szeretné érezni az egész hangulatot, jókat ennyi, pihenni és medencében ülni. Ezekre a fontos tényezőkre kell odafigyelni a kastélyszállók kialakítása során. Ugyan a vállalkozás rengeteg falusi, régies programot kínál ezért is egyedülálló attrakció. 18

19 Arra a kérdésemre, hogy milyen szolgáltatásokat tartanak fontosnak egy kastélyszállóban a wellnesst, a tájékoztató füzetet,a régies ételeket, és fitneszt emelték ki a megkérdezettek, de a fogászat, fodrászat, manikűr egy embernek sem volt fontos. A felsoroltakon kívül a megkérdezettek még fontosnak tartják a borospincét. Az emberek többsége egy szállóban a fodrászatot, manikűrt és fogászatot nem veszi igénybe, hisz ilyen helyeken jóval drágább a valószínűleg azonos minőségű szolgáltatás. A bébiszitter azért nem emelték ki, mert ha a gyerekeikkel mennek nyaralni végig velük is akarnak lenni, ha pedig nem akarnak velük lenni, akkor elmennek hosszú hétvégére. A programok közül a fenti programokat emelték ki a megkérdezettek. A többi program lehetőségre egy válasz sem érkezett. A ruhapróbát, a csónakázást, a naplementenézést, illetve a lovas kocsikázást elsősorban a nők választották, a 19

20 férfiak inkább a borkóstolást részesítették előnyben. Általában az emberek ilyenkor azokon a programokon szeretnek részt venni, ami hangulatában illik a kastélyokhoz. Extrém vagy modern sportokat ilyenkor nem űznek, inkább romantikusabb, hangulatosabb programokat. A városi emberek elsősorban a jellemzően falusi tevékenységeket próbálnák ki, a falusiak ezeket meg sem jelölték. A hetedik kérdésemre, hogy kirándult-e már korabeli kastélyokban kivétel nélkül mindenki igennel válaszolt, amit talán az indokol, hogy a megkérdezettek elsősorban középkorú, idős emberek, akik sok helyet bejártak már. Arra a kérdésemre, hogy milyen elvárásai vannak egy kastélytúrával kapcsolatban a megkérdezettek elsősorban az idegenvezetést, a régies berendezést, az ebédet, illetve a kastély megismerését jelölték ki. Egyéb válaszként érkezett, hogy a túra kis csoportokban működjön. Egyértelmű, hogy a látogatók, ha ellátogatnak, valahová szeretnének valamilyenpontos információt kapni és minél jobban megismerni az attrakciót. Az, hogy ebéd is legyen a túra része, és hogy ne legyen messze az attrakció a lakóhelytől elsősorban a kényelmes látogatók számára fontos. Kilencedik kérdésemre, egy kivétellel, mindenki igennel válaszolt, vagyis ha kastélytúrán vesznek részt, akkor igényelnének körbevezetést. Ez is az előbbi 20