Noszvaj. 100/2014. (XI. 25.) önk. határozattal jóváhagyott. Településfejlesztési koncepció

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Noszvaj. 100/2014. (XI. 25.) önk. határozattal jóváhagyott. Településfejlesztési koncepció"

Átírás

1 Noszvaj 100/2014. (XI. 25.) önk. határozattal jóváhagyott Településfejlesztési koncepció 2014

2

3 NOSZVAJ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Megbízó Noszvaj Község Önkormányzata 3325 Noszvaj, Kossuth út 1. Bóta Géza Polgármester Tel: Tervező POLTRADE Bt Budapest, Telepy u. 23. Mobil: 20/

4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS JÖVŐKÉP A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan A településfejlesztési elvek rögzítése CÉLOK A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása Részcélok és a beavatkozások területei egységeinek meghatározása A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú,fenntartható fejlesztésére

5 BEVEZETÉS A településfejlesztési tervezés alapvető dokumentuma a településfejlesztési koncepció, melynek feladata olyan célrendszer kialakítása, amely hosszútávra (12-20 év) irányt mutat a település lakosságának és vezetésének a település fejlesztésével kapcsolatos döntések meghozatalában. A településfejlesztési koncepció egyben vezetési eszköz, amellyel a települési önkormányzat irányítani tudja, hogy a fejlesztés során honnan hová akar eljutni. Bemutatja azokat a tájékozódási pontokat, amelyek az állandóan változó környezethez való igazodás során a célok megvalósításához vezetnek. A településfejlesztési koncepció integrálja a település folyamatos működésének, fejlesztésnek és vezetésének feltételeit. A koncepció a települési önkormányzat, mint szervezet feladatainak programja, ill. a szervezetfejlesztés és ellenőrzés dokumentuma. Noszvaj község helyzete és kitörési pontjai SWOT-analízisben összefoglalva Noszvaj településfejlesztési koncepciójának elkészítéséhez szükséges a SWOT elemzés elkészítése. A település helyzetfeltárásából származó információk stratégiai szemléletű, rendszerezett összegzését tartalmazza a SWOT analízis. Ez a gyors elemzési forma lehetővé teszi a gyakran igen terjedelmes helyzetelemző tanulmányok megállapításainak áttekinthetőbbé tételét, és egy komplex szemléletű stratégiai tervezés további fázisaiban jól hasznosítható, esetenként rangsorolást is tartalmazó értékelés megalkotását. Maga a módszer négy angol szó kezdőbetűjéből kapta a nevét. S (strengths): erősségek, melyekre a fejlesztés alapozható, ezek az adottságok tovább erősítendők. W (weaknesses): gyengeségek, fejlesztést nem lehet rá alapozni, sőt, gátolják azt, meg kell őket erősíteni. O (opportunities): lehetőségek, kívülről segíthetik, ösztönözhetik a fejlesztést. T (threats): veszélyek, melyek kívülről akadályozhatják a fejlesztés sikerességét. Az első két pont tehát a térség adottságai alapján, míg az utóbbi kettő a külvilágban ható folyamatok alapján kerül megfogalmazásra. Az elemzést a településen folytatott vizsgálatok, a település vezetőivel, a képviselőtestület tagjaival folytatott beszélgetések, valamint a vonatkozó térségre, kistérségre különböző fejlesztési koncepciók, dokumentumok alapján készítettük el. Amikor SWOT elemzést végzünk a stratégia kiértékelése céljából, akkor a hangsúlynak nem azon kell lennie, hogy mindenféle erősséget, gyengeséget, lehetőséget és veszélyt felsoroljunk, hanem inkább azon, hogy felismerjük azokat, amelyek kapcsolatban állnak a stratégiával. Ez még mindig nem elég, mert néhány erősség vagy gyengeség fontosabb lehet a stratégia építésénél vagy a piaci helyzet szempontjából, mint a többi, és ugyanez vonatkozik a lehetőségekre és veszélyekre is. Fontos tehát, hogy a SWOT-listát kiértékeljük abból a szempontból, hogy milyen következményei vannak a stratégiára nézve, és a stratégia alkotásánál milyen területeket kell még feltárni. 3

6 Regionális kapcsolatok, térségi szerepkör ERŐSSÉGEK: - megyeszékhely közelsége - országos szinten ismert fürdők közelsége GYENGESÉGEK: - minden területen csekély hagyománya van a települések térségi együttműködésének, melyek azonban jó potenciálokkal rendelkeznek Társadalom, demográfia Gazdaság, Ipar, Mezőgazdaság - működő iskola, óvoda, könyvtár és felekezetek - működő civil szervezetek - működő idegenforgalom - mezőgazdasági hagyományok megléte - szőlészeti, borászati ismeretek megléte - borvidék jelleget képviselik a környező szőlők, a nagy Thummerer pincészet és a pincesorok Természet, környezet - természetvédelmi terület, a Bükki Nemzeti Park jó elérhetősége - a település területén változatos természeti adottságok, változatos domborzat található - szőlő és gyümölcs termelésre alkalmas terület - tiszta levegő - nagykiterjedésű erdőterületek - magas minőségű szőlőtermőhely - helyi munkalehetőség csekély nagyságrendje - fogyó lakónépesség - - a helyben hasznosítható képzettségek alacsony aránya - kis vásárlóerő, gyenge fizetőképes helyi kereslet - munkavállalók nagy része a településen kívül dolgozik, kis helyi foglalkoztatottság - tőkeszegény vállalkozói réteg - az összefogás hiánya - nagyobb vállalkozások hiánya - kiváló ökológiai adottságú, de alulhasznosított termőhelyek (szőlő, gyümölcs) - kiváló erdőterület, valamint a magterület ráfedése belterületi településrészekre - kavicsbánya kitermelése, az elbányászott területen a természetközeli állapot megszüntetése - Síkfőkúton igen meredek belterületbe vont és üdülőépítésre kijelölt területek, telkek 4

7 Épített környezet, településkép ERŐSSÉGEK: - védelemre érdemes településszerkezeti elemek, sajátos karakter (utcahálózat, telekstruktúra) - nagy lakóterületi tartalék a belterületen - hagyományos kerthasználat - épített örökség gazdagsága - számos műemlék és helyi védelem alatt álló épület - természeti környezet értékeinek kihasználhatósága az épített örökség hatékonyabb bemutathatósága érdekében - néprajzi és történeti kutatások megléte - helyi közösség bevonhatósága a turisztikai programkínálat gazdagítása érdekében - Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület szerepe a felújításában és új, fenntartható funkciók kialakításában GYENGESÉGEK: - az új beépítésű lakóterületek nem illenek a faluképbe - hiányzó belterületi fasorok - szabályozások esetenként pontosításra szorulnak - esetenként rendezetlen tulajdonviszonyok - a védett épületek tulajdonosait érintő felvilágosítás esetlegessége (szakszerű és költséghatékony felújítás, nyílászárók cseréje, tetőfedés, épület színezése stb.) - nem használják ki az adottságokhoz és lehetőségekhez mérten az épített örökség adta turisztikai lehetőségeket a fejlesztések során - szakszerűtlen, a helyi építési rendelet előírásaitól eltérő felújítások - egyes épületek kihasználatlansága, funkciótlansága - esetenként az alapvető állagvédelmi munkálatok hiánya Infrastruktúra, közművek, közlekedés - Eger közelsége - a településen a közműhálózatok kiépítettek - oktatási és egészségügyi intézmények korszerűek, a szolgáltatások rendelkezésre állnak - idősotthon épült - nem jellemző a megújuló energiaforrások használata - kerékpárutak hiánya 5

8 ERŐSSÉGEK: Idegenforgalom, üdülés - változatos domborzat - értékes, vonzó táji környezet - De La Motte kastély, múzeum - barlanglakások, kaptárkövek - borászati kiállítás (Magtár Borozó) - Thummerer Pincészet - a falu közössége és az önkormányzat is súlyponti kérdésként kezeli az idegenforgalmat, egyesületi formában is segítik a kezdeményezéseket - sokoldalú szálláshelyek - kiemelkedő rendezvények - állandó Hutaüveg Kiállítás GYENGESÉGEK: - a turizmus fejlesztése forráshiányos - Síkfőkúton, a turistautak indulóhelyén hétvégenként probléma a parkolóhelyek hiánya - hiányoznak a kijelölt kerékpárutak, és a kerékpárkölcsönzés lehetősége - főszezoni koncentráltság jellemző - rendezvények kinőtték a Gazdaház (hagyományos rendezvény-helyszín) kereteit - fenntarthatóság érvényesítésének mechanizmusa általában hiányos - hiányzik a turisztikai együttműködés a szomszéd településekkel, holott jól kiegészítenék egymást pl. Bogácsi gyógyfürdő, Egri városi attrakciók - desztináció-menedzsment /marketing rendszer nem egységes 6

9 LEHETŐSÉGEK: LEHETŐSÉGEK KIHASZNÁLÁSA AZ ERŐSSÉGEKRE TÁMASZKODVA: GYENGESÉGEK KIKÜSZÖBÖLÉSE A LEHETŐSÉGEK ÁLTAL: Regionális kapcsolatok, térségi szerepkör - közlekedési kapcsolatok javítása - sajátos szerepkör kialakítása a térségben - kistérségi szintű projektek megvalósítása - települések közötti együttműködés továbbfejlesztése - üdülési, turisztikai jellegű, minőségi fejlesztések előtérbe helyezése a lakosság aktív bevonásával - Főút biztonságosabbá tétele, Noszvaj- Bükkzsérc összekötő dülő- és kerékpárút megépítése - A térségi szerepkör a meglévő, kiváló természeti, épített környezeti adottságok és a növénytermesztés hagyományalapú fejlesztésével megadja Noszvaj térségi szerepkörét (szőlő, gyümölcs, épített örökség) - együttműködési program kidolgozása, megállapodás a szomszédos településekkel - közösségi rendezvényekkel az összefogás erősítése Társadalom, demográfia - a hagyományos, közvetlen települési légkör tudatos fejlesztése - a helyi intézmények megtartása, erősítése - a vidéki élet tudatos felértékelése - szabadidős tevékenységek szervezése - civil szervezetek ösztönzése, aktivizálása - fiatalok bevonása a településüzemeltetésbe - önkéntesség ösztönzése - szemléletformálás - élethelyzethez igazodó munkakörülmények kialakítása ( közösségi iroda ) 7

10 LEHETŐSÉGEK: LEHETŐSÉGEK KIHASZNÁLÁSA AZ ERŐSSÉGEKRE TÁMASZKODVA: GYENGESÉGEK KIKÜSZÖBÖLÉSE A LEHETŐSÉGEK ÁLTAL: - helyi adottságok hasznosítása Gazdaság, Ipar, Mezőgazdaság - többcélú mezőgazdaság, természeti adottságnak megfelelő tájhasználat kialakítása (szőlő, gyümölcs) - családi gazdálkodás fejlesztése, szakmai képzés, tanácsadás, támogatás - gyümölcsfeldolgozó tevékenység fejlesztése - települési marketing és menedzsment tevékenység erősítése - minőségi termékek előállításának ösztönzése - mezőgazdasági, kertészeti ismeretek fejlesztése, új beruházások létrehozása - új ismeretek, technológiák hagyományokkal való ötvözése - helyi szükségletek kielégítése - állattartás ösztönzése a nagy kiterjedésű és jó minőségű legelők kihasználásával - állattenyésztés felélesztése - a helyben foglalkoztatás elősegítése - családi vállalkozásokat összefogó szervezet - gazdálkodó önkormányzat Természet, környezet - természeti értékek megtartása - tájképjavító beavatkozások (tudatos tájrehabilitáció) elindítása - szőlő, gyümölcstermesztés, kertészet fejlesztése - családi pincészetek, állattartó telepek, feldolgozók stb. létesítése - kavicsbányászat visszafejlesztése - pincesorok értékőrző, esztétikus fejlesztése és a turizmusba való bekapcsolása - a szőlő termőhelyi kataszterébe tartozó kiváló adottságú területek csak szőlő- ill. gyümölcstermeléssel történő hasznosítása - táj- és településesztétikai megújulás, tudatos tájkép és településkép alakítás a kedvezőbb fogadókép illetve a tájjelleg megőrzése érdekében 8

11 LEHETŐSÉGEK: LEHETŐSÉGEK KIHASZNÁLÁSA AZ ERŐSSÉGEKRE TÁMASZKODVA: GYENGESÉGEK KIKÜSZÖBÖLÉSE A LEHETŐSÉGEK ÁLTAL: Épített környezet, településkép - örökségvédelmi hatástanulmány és a helyi építési szabályzat megalkotása - zöldterületi fejlesztések - pályázati részvétel lehetősége az épített örökség megőrzése érdekében - kastély megnyitásával új kiállítóhely létesítése - bekapcsolás a potenciális turisztikai helyszínek közé; szabadtéri kiállítóhely terve - pincelakások további hasznosítása - az épületek jellemzőik okán alkalmasak arra, hogy nem csupán a település, hanem a régió történeti néprajzi jellemzőit is hűen bemutathassák - a településkép tudatos javítása, településszerkezet védelme az örökségvédelmi hatástanulmány és a helyi építési szabályzat megalkotásával - elfeledett történeti értékek megújítása - komplex turisztikai attrakciók létrehozása - Mátyás téri pincelakások rehabilitációja, skanzen kialakítása - közösségi terek kialakítása a meglévő közterületeken, üres telkeken - tudatos, örökségvédelmi szemléletű felújítás - régi épületek új funkciókkal való megtöltése - közterületek, közterületi építmények közterület-alakítási terv szerinti felújítása (arculat, utcaképek) - az épített örökség felmérése, dokumentálása - a kastély állagának megóvása, mint múzeum, kínálatának bővítése (kávézó, kastélykert, stb.) - skanzen kialakítása a Mátyás téren - a védelemre érdemes épületek állagvédelmi munkálatainak elvégzése Infrastruktúra, közművek, közlekedés - a csapadékvíz elvezető rendszer további fejlesztése - meglévő útkapcsolatok - megújuló energiahasználat ösztönzése - kerékpárút, parkolók építése - belterületi utak burkolása, közterületek megújítása - meglévő útkapcsolatok minőségi fejlesztése 9

12 LEHETŐSÉGEK: LEHETŐSÉGEK KIHASZNÁLÁSA AZ ERŐSSÉGEKRE TÁMASZKODVA: GYENGESÉGEK KIKÜSZÖBÖLÉSE A LEHETŐSÉGEK ÁLTAL: - a turisztikai kínálat összehangolása a szomszédos, Eger környéki településekkel (kiegészítés, komplexitás) - kerékpárutak kijelölése Idegenforgalom, üdülés - a borturizmus és falusi turizmus tudatos fejlesztése - helyi termékek marketingje - idősödő társadalom utazási kedve nő - információ-technológia szerepének növekedése ösztönzőleg hat, miután a vonzó honlap, a vendéglátók jó internetes ellátottsága már rendelkezésre áll - a környező országokból a régióban növekvő mértékben érkező turisták is megjelennek Noszvajon - növekszik a hivatás-turizmus, részben a konferencia-turizmus révén, részben a cégek csapatépítő tréningjei következtében - szálláshelyek helyi rendezvényekkel összefüggő marketingje - rendezvények, helyszínek összekapcsolása - természeti értékek megközelíthetőségének javítása (utak karbantartása, információs táblák) - parkolóhelyek létesítése - kerékpárutak építése, kerékpárkölcsönző létrehozása - téli programok szervezése - nagyobb rendezvény-helyszínek kialakítása - turisztikai együttműködés a szomszéd településekkel - desztináció-menedzsment /marketing egységesítése 10

13 VESZÉLYEK: A VESZÉLYEK KIVÉDÉSE AZ ERŐSSÉGEKRE TÁMASZKODVA: VISSZAVONULÁS ÉS A GYENGESÉGEKTŐL VALÓ MEGSZABADULÁS: Regionális kapcsolatok, térségi szerepkör - a pályázati lehetőségek csökkennek, illetve kihasználatlanok maradnak - a település nem tud egyedi szerepkört kialakítani - elmaradnak a minőségi turisztikai fejlesztések - nem erősödik a települések közötti együttműködés - a település önálló mozgástere csökken - közös pályázatok, turisztikai együttműködés a szomszédos településekkel - a település egyedi szerepköre adódik a meglévő épített örökségéből és természeti környezetéből, így a turizmus fejlesztése ráépíthető - offenzív együttműködési program a települések térségi együttműködésére Társadalom, demográfia - a település népességmegtartó képessége csökken, elöregedő lakosság - a tájhasználat kedvező változása elmarad - a vonzó arculatú település családbarát településsé való alakítása - a fiatalok helyi munkavégzésre, mezőgazdasági művelésre való ösztönzése Gazdaság, Ipar, Mezőgazdaság - a vállalkozások nem fejlődnek, mezőgazdaság, agrárturisztikai tevékenység aránya nem nő - nem lesz vonzó a település új vállalkozások számára - a szőlőterületek átalakulása folytatódik - a tőkeszegény vállalkozói réteg nem erősödik, a vállalkozók versenyképtelenek maradnak - idegenforgalom kínálatának bővítése, minőségének javítása a versenyképesség érdekében - szőlészeti, borászati ismeretek továbbadása, a borvidék megőrzése - zavaró és látványromboló hatású ipari tevékenységek korlátozása (pl. bányászat) - helyi termékek használata a közétkeztetésben 11

14 VESZÉLYEK: A VESZÉLYEK KIVÉDÉSE AZ ERŐSSÉGEKRE TÁMASZKODVA: VISSZAVONULÁS ÉS A GYENGESÉGEKTŐL VALÓ MEGSZABADULÁS: Természet, környezet - természeti értékek romlása - a táji adottságok alulhasznosítása - a szőlőhegy tájhasználatának romlása, a szőlőterület csökkenése - folytatódik a környezet szennyezése, a természetes környezet lepusztulásával szemben nincs erőteljes fellépés - a Bükki Nemzeti Park intenzívebb bevonása a turizmusba - tiszta levegő megóvása a gazdasági formák szabályozásával - a magas minőségű szőlő termőhelyek művelése - tájrehabilitáció - a síkfőkúton, meredek domboldalon üdülőknek kijelölt, de még be nem épült vagy használaton kívüli telkek visszaminősítése erdővé - pincesorok, barlanglakások átépítése, tájidegen többszintes présházakkal való elcsúfítása Épített környezet, településkép - a lakóterületek nem megfelelő arculati szabályozásával a település építészeti karaktere felhígul - további állagromlás lehetősége elsősorban a lakatlan épületek, illetve kiemelten a kastély esetén - épített örökségi elemek pusztulása, különös tekintettel a Mátyás téri pincelakásokra - további szakszerűtlen, a helyi építési szabályzatban meghatározottak figyelmen kívül hagyásával megvalósított felújítások - az épített örökség végleges leromlásának megakadályozása örökségvédelmi szemléletű felújítással - Mátyás téren skanzen kialakítása - az épített örökséget megóvó és az új építéseket szigorúan szabályozó helyi építési szabályzat megalkotása, következetes betartása - a településkép megóvása érdekében az egyéni érdekek keretbe foglalása 12

15 VESZÉLYEK: A VESZÉLYEK KIVÉDÉSE AZ ERŐSSÉGEKRE TÁMASZKODVA: VISSZAVONULÁS ÉS A GYENGESÉGEKTŐL VALÓ MEGSZABADULÁS: Infrastruktúra, közművek, közlekedés - az infrastruktúra fejlesztés (út javítás, külterületi útépítés, csapadékvíz elvezetés) a szükségesnél jóval lassabban valósul meg - kerékpárutak nem épülnek ki - pályázati források felkutatása, kiaknázása - a romló gazdasági helyzet életképtelenné teszi a turisztikai vállalkozásokat, leállítja a beruházásokat Idegenforgalom, üdülés - a turizmus folyamatos fejlesztésének elmaradása versenyhátrányt eredményez - a lakosság is elveszíti érdekeltségét a vendégfogadásban, elfordul az idegenforgalomtól, elhanyagolja vonzó környezetét - tőke- és forrás hiányában a befektetők érdeklődése alacsonyabb szinten marad, következésképpen a bezárt kastély, oktatóközpont és a szállodák állaga tovább romlik - a lakosság vendéglátó-szemléletének erősítése - nagyobb hangsúly a turisztikai menedzsmentnek, marketingnek - a turizmusban érdekeltek egyéni érdekeinek összehangolása 13

16 1. JÖVŐKÉP 1.1. A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, TÁJI, TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETÉRE VONATKOZÓAN Noszvaj hosszútávú elképzelése egy olyan autonóm, a fenntartható településfejlesztés elvének megfelelő, az agglomerációs előnyöket kihasználni tudó, versenyképes gazdasággal rendelkező, a közösségi értékeket maximálisan figyelembe vevő élő települési közösség megteremtése, mely képes az ökologikus tájszemlélet előtérbe helyezésével a termesztési adottságoknak megfelelő mezőgazdasági termelés, szőlészet, borászat, gyümölcstermesztés, állattenyésztés által minőségi, egyedi noszvaji márka kialakítására A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ELVEK RÖGZÍTÉSE A fentiekben megfogalmazott jövőkép elérése csak a lakosság minden tagjának tudatos tevékenysége által mehet végbe. Ennek érdekében együttműködésre van szükség a közszféra, a gazdaság és a lakosság szereplői között. A fenntarthatóságot támogató beavatkozások és műveletek végrehajtása csak rendszerszemléletű megközelítésben lehetséges; ennek fő területei a következők: a tudásbázis növelése; az ismeretek széles körű elterjedése, megosztása; nyilvánosság, civil szervezetek fellépése; közpolitikák fejlesztése, átalakítása; a változások értékelése és monitoringja. Nem modernizációra, hanem az új kihívásoknak megfelelő, a vidék lényegét megtartó, annak előnyeire építő innovációkra van szükség. Noszvaj innováció-képességének növeléséhez szakemberekkel megtámogatott, erős, világlátott vidéki közösségek szükségesek. Az innovációkat terjesztő szomszédsági hálózatok fejlesztése kiemelt jelentőséggel bír. A társadalmi innovációk és a társadalmi vállalkozások prioritást kell, hogy élvezzenek. Mindez csak szemléletfejlesztéssel lehetséges, mely folyamatos fejlődés útján érhető el. A felülről és alulról jövő kezdeményezések egyensúlya, a belső és külső erőforrásokon alapuló fejlesztések optimális ötvözete révén léphet a település egy gazdaságilag, társadalmilag és környezetileg is fenntartható fejlődési pályára. Noszvaj településfejlesztésében belső erőforrásokat feltáró, annak hasznosítására törekvő működési modellre és fejlődési pályára törekszik. A helyben, helyiek által kiaknázott és felhasznált erőforrások a térséget és az ott élőket gyarapíthatják: a belső helyi erőforrások feltérképezésével és kiaknázásával, a térség/település gazdasági erőforrásainak dinamizálásával, a helyi közösségi javak közösségi hasznosításával, a jövedelmek egyenletes elosztásával, azaz arányaiban jelentős helyi munkahelyek teremtésével, a helyi közösség mozgósításával, a helyi identitás erősítésével, a helyi erőforrások hosszútávon is fenntartható használatának kialakításával, a Eger- Noszvaj kapcsolat megújításával, az alkalmazkodóképesség növelésén keresztül, a helyi gazdasági szereplők összekapcsolásával, helyi piacok kialakításával, a jövedelmek áramlásának minél hosszabb ideig a településen belül való tartásával. Az erőforrások megtestesülhetnek: humán erőforrásban (munkaerő, ismeretanyag, tettrekészség, összefogás); társadalmi erőforrásokban (társadalmi szereplők együttműködése a gazdaság szereplőivel, hagyományőrzés); természeti és gazdasági erőforrásokban (tiszta környezet, környezetbarát energia- és élelmiszertermelés). 14

17 Ezek helyi kiaknázásával és helyben tartásával Noszvaj is relatív versenyképességre tehet szert. Ugyanakkor e fejlődési modell ellenálló-képességet, stabilitást biztosít a globális gazdaság negatív jelenségeivel, hatásaival szemben. Mindezekkel betartásával a település a fenntartható fejlődés biztosítását jelölte meg fejlesztéséi alapelvének. A fenntartható fejlődés a természeti erőforrásokkal való olyan tartós, értékvédő gazdálkodást jelent, amely lehetővé teszi az emberek boldogulását anélkül, hogy a gazdasági fejlődés lerombolná a sokféleséget, a komplexitást és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Az emberek tisztelik a természetet, természeti értékeinket, a helyi közösségek felismerik a rendelkezésükre álló természeti erőforrásokból adódó lehetőségeiket, termelésüket, energiafelhasználásukat és fogyasztásukat erre alapozva szervezik meg. Sokrétű gazdasági kapcsolatok szövik egybe a várost és vidékét, az egymással szomszédos, majd a távolabbi településeket. A globalizáció, az életmódváltozás, a beépített területek, mesterséges felületek növekedése, a környezetszennyezés a tájváltozás folyamatát rendkívül felgyorsították ezért a táj jellegének védelme, a tájkarakter, az értékes tájkép megőrzése több szakterület együttes munkáját igénylő rendkívül nehéz feladattá változott. Ezen változások eredményeként ugyanakkor a táj, a tájélmény az elmúlt két évtizedben felértékelődött. A táj különböző szakterületek közötti együttműködést erősítő összekapcsoló fogalommá változott. A településtervezésben a táj mindeddig háttérbe szorult, pedig megalapozatlan fejlesztések, koncepciók akár évszázadokra is hátrányos helyzetűvé kárhoztatják egyes települések lakóit. A tervezés során az ökológiai szempontból előnyös adottságokat meg kell őrizni és a meglévő hátrányokat fel kell számolni. A tájhasználat tudatos alakításával, előnyös hatású klímatényezők telepítésével, lehetséges a kedvezőbb környezet létrehozása. A településtervezésben a táji összefüggések erősítése, a környező táj fizikai jellemzőinek, a klimatikus és domborzati adottságoknak tudatos figyelembe vétele, a településökológia (városökológia) ismereteinek beépítése a tervezésbe az egyik új megközelítés. Az Európai Tájegyezmény (2000. Firenze) 2007 óta magyar törvényben (2007. évi CXI tv.) is megerősítést nyert. Az ETE célja, hogy elősegítse a táj védelmét, kezelését és tervezését. Az ETE hatott az új településtervezési jogszabályokra és a tájtörténet, a tájhasználat, tájszerkezet értékelése a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek, a tájhasználati konfliktusok feltárása, megismerése nagyon fontos a tájhasználat alakítása, a táji értékek megőrzése szempontjából. Alapvető, hogy a település belterülete a hozzájuk tartozó külterülettel együtt a magyar táj egy darabját alkotják ezért is fontos a településrendezési tervekben a táji szemlélet erősítése. Az előzmények alapján Noszvaj község fejlesztésének alapelvei az alábbiak szerint határozhatóak meg: A településfejlesztés alapját a fenntartható fejlődés környezeti, társadalmi és gazdasági szempontjainak érvényesítése kell, hogy képezze. Ez különösen az alábbi alapelvek figyelembevételét jelenti: Kiegyensúlyozott társadalmi viszonyok megteremtése és fenntartása: demokratikus döntéshozatal, a közösséget összetartó szolidaritás és a terhek igazságos elosztása, a szegregáció elleni küzdelem és testileg és lelkileg egészséges társadalom kialakulásának elősegítése 15

18 Kiegyensúlyozott gazdasági viszonyok megteremtése és fenntartása: több lábon álló (diverzifikált) helyi gazdaság, magas termelékenység a helyi kis- és középvállalkozások Kiegyensúlyozott környezeti viszonyok megteremtése és fenntartása: az autonóm település elveinek érvényesítése, a jó minőségű termőföldek védelme, ökológiai szempontból előnyös adottság megőrzése, tájhasználat tudatos alakítása a természetes és épített környezet értékeinek védelme, a zöldfelületek, rekreációra szánt területek növelése 2. CÉLOK 2.1. A TELEPÜLÉS ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Noszvaj lakosságának népességmegtartó és népességvonzó képességének javítása Ezen átfogó célkitűzés jegyében Noszvaj célja egy olyan hosszútávú településfejlesztési elképzelés megvalósítása, amely az emberek és a közösség értékeire építve, a hagyományokat ápolva nyújt esélyt a vidéki élet megbecsültségének és vonzerejének helyreállítására, a településen élők életminőségének átfogó javítására. A település kiemelten fontosnak tartja a Noszvajról történő elvándorlás megállítását, a fiatalok számára a helyben maradásra, az iskolák, az egyetem elvégzése után a hazatérésre ösztönző feltételek kialakítását, képzett, világlátott fiatalok vidékre költözésének segítését, a gazdálkodás és a vidéki élet vállalásával összekötött gyerekvállalás segítésével a demográfiai egyensúly helyreállítását. Átfogó fejlesztési cél, hogy a falu, korszerű, az agglomeráció előnyeit kihasználni tudó lakóhely és életforma legyen. Noszvaj a sajátos vidékes karakterének és eltartóképességének megőrzése mellett a lakónépesség számára élhető lakókörnyezetet, minőségi szolgáltatásokat nyújtson, ezáltal szerveződjön újjá, erősödjön meg a helyi közösség. Így a település a térségi együttműködések aktív részesévé válva is meg tudja őrizni saját hagyományait, egyéni karakterét. Helyi adottságok hasznosítása A táji adottságoknak megfelelő tájhasználat a legkézenfekvőbb gazdaságfejlesztési cél, melyet a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni. A mezőgazdasági táj művelése, valamint helyi termék előállítás a turizmus alapjául is szolgál. A Nemzeti Vidékstratégiával összhangban a helyi adottságok hasznosításánál a hagyomány és az innováció egyensúlyba kell hozni, a mezőgazdaság fejlesztése így a hagyományalapú tudástársadalomban" érdekelt. Ezen tudástársadalom figyelembe veszi a vidéki hagyományokat, nem az életforma megváltoztatására törekszik, azonban kihasználja a modern infrastruktúra, a tudás azon előnyeit, melyek a vidéki élet, a vidéki munka könnyítését szolgálják. 16

19 Tudatos tájhasználat fejlesztése A tájhasználat, a környezeti feltételek, a természeti adottságok vizsgálatakor megállapítottuk, hogy Noszvaj kivételesen kedvező adottságokkal rendelkezik. A Bükk- hegység előterében fekvő település erdővel borított északi határrésze szervesen kapcsolódik a Nemzeti Park fokozottan védett területeihez. Ez az erdős terület természetvédelmi, turisztikai, tájesztétikai és gazdasági szempontból is kiemelkedő érték. A kiváló minőségű levegő, az erdős völgyekben fakadó tiszta vizű források is egy újabb különleges természeti és turisztikai vonzerőt jelentenek. A Bükk- hegység által védett alacsonyabb dombsági mezőgazdasági területek kiválóan alkalmasak szőlő- és gyümölcstermesztésre, a mélyebb fekvésű illetve középmagasan lévő gyepek pedig a hagyományos állattartásra. Noszvaj táji adottságai így rendkívül gazdag lehetőséget kínálnak mind természeti értékek mind a mezőgazdasági termelés fejlesztésére. A településfejlesztési koncepcióban ezért azt kell hangsúlyozni, hogy az egyes területek adottságainak leginkább megfelelő tájhasználat tudatos fejlesztésével kell a mainál kedvezőbb állapotokat kialakítani. Így egyrészt a természeti értékek védelme, az ökoturizmus fejlesztése, a tájesztétikai megújulás, másrészt a termesztési adottságoknak megfelelő mezőgazdasági termelés, szőlészet, borászat, gyümölcstermesztés, állattenyésztés fejlesztése a fő irány RÉSZCÉLOK ÉS A BEAVATKOZÁSOK TERÜLETEI EGYSÉGEINEK MEGHATÁROZÁSA TÁRSADALOM Szolidáris társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA Noszvaj Községi Önkormányzat 2013-ban megfogalmazta a Helyi Esélyegyenlőségi Programját. A település küldetésének tekinti, hogy mindenki számára egyenlő hozzáférést nyújtson a foglalkoztatáshoz, a különböző szolgáltatásokhoz, az aluliskolázottság megszűntetéséhez, különös tekintettel az esélyegyenlőség szempontjából a munkanélküliekre, a mélyszegénységben élőkre, a romákra, a gyerekekre, az idősekre, a nőkre és a fogyatékkal élőkre. Nem elegendő annak biztosítása, hogy a hátrányos helyzetű személyeket a többiekkel azonos jogok illessék meg, az esélyegyenlőség eléréséhez olyan intézkedésekre van szükség, amelyek a hátrányokat csökkentik, megszüntetik. Ezen célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a HEP tartalmazza. Közösségért felelős társadalom A lakosság érdeklődését felkelteni és kielégíteni saját életkörülményeik önálló alakítása iránt a társadalmi részvétel, az együttműködés, az önrendelkezés lehetőségeit biztosító intézmények, lehetőségek kialakításával lehet. Egyesületek, különféle érdekközösségek és a lakossági kezdeményezések egyéb formái, tevékenységeikkel igen előnyösen szolgálhatják a falusi életminőség javulását, mindenkinek alkalmat kínálva arra, hogy magát is aktivizálja. Azoknak, akik fontolgatják, hogy falura költözzenek-e vagy se, fontos döntési szempont ennek a közösségi aktivitásnak a megléte, illetve hiánya. A falusi közösség élénksége így közvetett módon is befolyásolja a fejlődés esélyeit, új lehetőségeket kínálva az idegenforgalmi kínálat, a helyi ellátás gazdagításához. CIVIL SZERVEZETEK ALAKULÁSÁNAK ÉS MŰKÖDÉSÉNEK ÖSZTÖNZÉSE Noszvajon elindult az a folyamat, melynek során a település jövőképének kialakításában támaszkodik a helyi lakosság véleményére. Felismerte a jelentőségét és továbbra is támogatni szeretné az egyes 17

20 munkacsoportokkal történő rendszeres megbeszéléseket és a településfejlesztési döntésekbe való bevonásukat, nagyfokú lakossági szerepvállalásra épít. Mindez nagyban hozzájárul a készülő településfejlesztési elképzelések, településrendezési tervek társadalmi elfogadásához, azokkal szemben kisebb ellenállást vált ki, növeli használhatóságukat, élettartalmukat. A helyi döntéshozást nagyban segíti, ha a helyi csoportok az illetékességi körükbe tartozó döntési feladatokat is kaphatnak. A civil szervezetek működésének fontos szerepe van a fiatalok és az újonnan ideköltözők helyi folyamatokba való bevonásában és az erős közösségérzet kialakulásában. A civilszervezetek működésnek is egyik legfontosabb alappillére az önkéntesség ösztönzése. ÖNKÉNTESSÉG ÖSZTÖNZÉSE Az önkéntesség a társadalmi tőke legfontosabb építő ereje, a beilleszkedés és az integráció egyik eszköze. Hozzájárul egy összetartó társadalom kialakulásához, lehetőség arra, hogy bárki hozzájárulhasson a pozitív változáshoz. Az önkéntes tevékenységnek köszönhetően az emberek gyakorlatot szereznek a vezetés, kommunikáció és szervezés területén, kiszélesítik ismeretségi körüket, tanulási lehetőséget nyújt. Az önkéntes tevékenység valamint az üzleti világ, a közhivatalok és az önkéntes központok között létrejövő innovatív partnerség egyik módja a vállalatok társadalmi felelősség vállalásának kialakításának. Az önkéntesség fontos szerepet játszik a társadalmi kérdésekre adott válaszok megtalálásában. Az önkéntesek hozzájárulnak a szolgáltatások mennyiségi és minőségi javulásához, és további szolgáltatásokat és ezen az úton továbbhaladva új munkalehetőségeket hoznak létre, hatékony munkaerő piaci integrációs eszköz lehet. Az országos szintű szabályozások révén a település minden korosztályát és társadalmi rétegét képes megmozgatni: középiskolásokat, a felsőoktatásban tanulókat, az álláskereső fiatalokat, a foglalkozatást helyettesítő támogatásban részesülőket, valamint a 45 éven felüli tartósan munkanélküliek estében is eredményesen használható az önkéntes tevékenység az integráció eszközeként, ugyanakkor a nyugdíjasok széles körét is meg lehet szólítani önkéntes programok kapcsán. Noszvaj számára egy igen fontos kiaknázható lehetőséget jelent az önkéntesség ösztönzése. A fiatalok saját felelősségének erősítése fontos kommunális feladatokba történő bevonással valósulhat meg. A település életének minden színterén szükség van az önkéntesek munkájának elősegítésére, hiszen az helytörténet feltérképezését, a ma még fellelhető érték megmentését is szolgálhatja, ugyanakkor generációkat összekapcsol, átfogó szolgáltatásokat, programokat vállal. Noszvaj célja egy településre szabott, megbízhatóan dolgozó, minőségi szolgáltatást nyújtó közvetítési rendszer kidolgozása, önkéntes központ infrastruktúrájának kialakítása, mely önálló arculattal rendelkező önkéntes programokat képes kiépíteni és megfelelő belső erőforrásokat biztosítani a résztvevő önkéntesek elhelyezése illetve tapasztalatainak utánkövetése érdekében. A cél önkéntes programok révén az embereket foglalkoztatási élményhez juttatni és hosszabb távon foglalkoztathatóságukat elősegíteni. A program sikerének záloga a felek közti párbeszéd és együttműködés a megteremtése. Családbarát település Noszvaj átfogó célja közé tartozik a demográfiai egyensúly helyreállítása, a településről történő elvándorlás megállítása és megelőzése. Ezen cél elérésének fontos eszköze minden olyan program, szándék, intézkedés, ami a családok biztonságérzetét növeli annak érdekében, hogy merjenek gyermekeket vállalni. Ma a városban élő fiatal párok jelentős része első gyermekével kiköltözik az agglomerációba, és a később gyermekeik már oda is születnek. Ahhoz, hogy Noszvaj is versenyképes célponttá váljon a városból kiköltöző fiatal párok számára, ugyanakkor a helyi gyermekes családok megtartása érdekében, valamint ahhoz, hogy egészséges, megújulásra képes társadalom és helyi közösség jöjjön létre tudatos településpolitikával, szemléletformálással, családok számára vonzó, 18

21 gyermekvállalást támogató intézkedésekkel lehet tenni. A település vezetése részéről ez elsősorban nem anyagi, hanem mindössze szervezési kérdésekről, odafigyelésről szól. A családbarát település eszméje a teljes életpályára ki kell, terjedjen. A gyermekellátási intézményekkel való sűrű ellátottság (a korai fejlesztőközponttól, a családi napközitől, pár órára is igénybe vehető gyermekfelügyelettől kezdve), a teljeskörű gyermeknevelési modell (iskoláztatás, tanórán kívüli szakkörök, tanfolyamok mellett ide tartoznak a helybentartási támogatások is) megteremtése mellett igen fontos, hogy az infrastruktúra hálózat, a közösségi terek és -programok kialakítása is ezen elv mentén történjen. A falufejlesztés során fontos feladat az emberek közti viszonyok erősítése. Az ebből fakadó legfontosabb feladatok közé tartozik a családi és a munkahelyi feladatok összehangolását segítő szolgáltatások kialakítása; az idősek helyi ellátása annak érdekében, hogy saját otthonaikban maradva lakhassanak. Munkahelyek védelme és munkalehetőség teremtése Noszvaj átfogó céljainak eléréséhez szükség van a település meglévő munkahelyeinek védelmére és új munkalehetőségek teremtésére, a munka településre vonzására. Az Egertől való függőség, az ingázás csökkentése érdekében szükség van a helyi munkahelyek létesítésre, a vállalkozások segítésére. Ugyanakkor fel kell készülni az újfajta igények kielégítésére is, az élethelyzethez igazodó munkahelyek megteremtésére. Mindezek elérése érdekében a helyi vállalkozásokat olyan szolgáltatásokkal kell segíteni, melyek segítik a piacra jutást, innovációt ösztönzőek. Strukturált üzleti környezet kialakulását kell előmozdítani, minimalizálni az új üzleti vállalkozások körüli kezdeti akadályokat, melyek által a már működő vállalkozások meg tudják alapozni továbbfejlődésük lehetőségeit, irányait, valamint kialakulhat a vállalkozások közötti együttműködés is. A vállalkozások gazdaság vérkeringésébe való eredményesebb bekapcsolódását információk és szolgáltatások biztosításával kell ösztönözni. Ebbe beletartozhat a helyszín biztosításán kívül a menedzsment igény szerinti támogatása és a lakosság számára ingyenes tanácsadó szolgálat kialakítása is. GAZDASÁG, IDEGENFORGALOM, TURIZMUS Önfenntartás, a kiszolgáltatottság elkerülése A település akkor válik önfenntartóvá, ha az alapvető élelmiszerigényét maga termeli, a fűtéshez szükséges hőt is maga állítja elő úgy, hogy közben a külvilágot kizárja és a lehető legnagyobb arányban csak helyi vállalkozókat foglalkoztat. Ehhez az önkormányzatnak akkora területű saját földre van szüksége, amely biztosítani tudja a felmért élelmiszer-, és energia-szükségleteket. Az önkormányzat mindezt a helyi gazdálkodókkal szorosan együttműködve, termelői csoportokban partnerként való részvétellel kívánja elérni. ÉLELMISZER ELLÁTÁS Noszvaj önkormányzata a kiváló termőadottságú területek hasznosításában érdekelt, így a helyi gazdálkodók támogatása mellett a parlag területek felvásárlásával kívánja ösztönözni a gyümölcstermesztést és gazdaságos méretű birtokrendszer kialakítását. A földműveléshez szükséges eszközparknak is (akár bérleti formában is) az önkormányzat rendelkezésére kell állnia. A termőföldeken nagyobb arányban termesztett takarmánynövényekkel az önkormányzat háziállatai elláthatók, melyeket a gyümölcsterménnyel együtt a közétkeztetés hasznosíthat. A többlettermények a helyi termelői piacon eladhatók. Az önkormányzat szociális boltjába a helyi őstermelők polcpénz nélkül behozhatják terményeiket. Ezekben az üzletekben és a termelői piacon értékesített élelmiszerek Noszvaj turisztikai kínálatához is szorosan kapcsolhatók. Az önkormányzati mezőgazdasági munkákat a helyi gazdálkodók szakmai tudására támaszkodva, velük együttműködésben helybéli munkanélküli, vagy önálló gazdaságot vezetni nem tudók látják el. 19

22 ENERGIA ELLÁTÁS Az intézmények helyi fatüzeléssel való fűtésével, hosszabb távon biomassza kazánokra való átállással jelentős összegeket spórolhat az önkormányzat. A biomassza kezelését szintén az önkormányzat által foglalkoztatott lakosok végezhetik. Ösztönzés a mezőgazdasági területek művelésére Első sorban az Önkormányzat feladata, hogy segítse a még aktív gazdákat, és ösztönözze a fiatalokat a mezőgazdasági termelésre. A vidék számára kulcskérdés, hogy legyenek olyan fiatalok, akik a vidéki életet és a gazdálkodást választják, és gyermekeket vállalnak, a helyben boldogulásra ösztönözve őket. Támogatandók az önálló helyi kezdeményezéssel vagy központi ösztönzéssel induló kísérleti gazdálkodások is, amelyek a minőségben és mennyiségben is megfelelő haszonvétel mellett a gazdálkodás új, az ökológiai rendszerek regenerálódását és fennmaradását eredményező módszereire irányulnak (pl. csemetekert, gyümölcsösök, stb.). Törekedni kell az önálló termelésre, a helyi mezőgazdaság fejlesztésére, a földrajzi és kulturális hagyományokból fakadó termelési módra, terményekre, hagyományos növény- és állatfajtákra, helyi üzemekre, de fontos a helyi energiatermelés és -ellátás is. Kiemelten kell segíteni az állattartás arányának növekedését, a gyümölcs mellett a gyógynövénytermesztést, és feldolgozást. Mindezek fejlesztése munkaalkalmakat teremt a helyi közösségek számára. Meg kell őrizni a helyi természeti értékeket, és egészséges, helyi termékeket kell biztosítani a helyi fogyasztóknak. A fenntartható helyi közösség egyik alapvető működési elve, hogy mindig a helyi szükségleteket kell előbb kielégíteni. Fontos továbbá, hogy fejlesszük a kisméretű, helyi üzleti és ipari tevékenységeket, mikro-, kis- és középvállalkozásokat, a helyi értékesítés és feldolgozás egységeit, minél inkább helyi energiaforrásokat használjunk, a pénz a lehető legtovább a helyi közösségen belül forogjon, és a falusi közösség legyen mindig kapcsolatban a közeli város közösségével. Mindez nemcsak helyi szintű ágazati, vállalkozási fejlesztéseket, hanem tájgazdálkodási keretbe illeszkedő, a helyi adottságok, erőforrások felmérésére építő, a helyi gazdaságot szervezni képes szervezeti rendszert, menedzsmentet kíván. A feldolgozás lehetővé tétele A termény- és állat-feldolgozásra alkalmas gazdasági terület kijelölése szükséges, amennyiben az a jelenlegi gazdasági területen nem elhelyezhető. Így közös használatú lehetőleg részben önkormányzati tulajdonú feldolgozó csarnok(ok) létrehozása válik lehetővé, és a szükséges drága eszközök használata is elérhető lesz megfelelő irányítás mellett a helyben lakók számára. Helyi termék előállítás, értékesítés, termelői piac Az élelmiszerlánc lerövidítése érdekében további helyi értékesítési lehetőségek, például helyi termékboltok, termékpolcok, helyi vásárok, termékfesztiválok, szabadtéri, pavilonos piacok, nyitott gazdaudvarok, közvetlen gazdaságból történő értékesítés, egyéb alternatív értékesítési helyszínek (települési közterek, nagyobb terek, parkolók, sétálóutcák, kihasználatlan épületek) stb. fejlesztése. A termelő és a fogyasztó közvetlen kapcsolatának kialakítását elősegítő civil kezdeményezések támogatása, termelői-fogyasztói közösségek, mozgalmak létrehozásának, működésének ösztönzése, támogatása. A közétkeztetésben is olyan helyi együttműködésekre építő megoldásokat szükséges támogatni, melyek a helyi élelmiszer igényeket, szükségleteket elsősorban a helyi termelési kapacitásokból elégítik ki. Egészséges helyi terméket juttatnak a közétkeztetésbe, biztosítva ezzel az egészséges alapanyagokra épülő közétkeztetést, erősítve, kiszámíthatóvá téve a helyi termelést, csökkentve a környezetterhelést. 20

23 A helyi, tájjellegű specialitások, termékek, hungarikumok márkázásának, védjegyrendszerének kialakítása szükséges, a helyi termékeket támogató tudatos vásárlással kapcsolatos szemléletformálás, széleskörű kampány indításával erre vonatkozóan. Az on-line értékesítés (on-line piacterek), értékesítési rendszerek működése elősegítendő. Védjegy, marketing Az előállított helyi termékekre javasolt az Önkormányzat által egy Helyi Termék Védjegy Szabályzatot megalkotni. A védjegy létrehozásának célja: - a Noszvajról származó környezetbarát, minőségi élelmiszerek megkülönböztetése a Magyarországon kereskedelmi forgalomban lévő élelmiszerektől. - A fogyasztók tájékoztatásán keresztül, a fogyasztói döntések befolyásolása a magasabb minőségű, a környezeti fenntarthatósághoz hozzájáruló helyi élelmiszerek vásárlására. - A helyi élelmiszerek fogyasztási kultúrájának fejlesztéséhez való hozzájárulás. - A helyi termékek piacra jutásának segítése, hozzájárulás a helyi gazdasági élet élénkítéséhez, a helyben termelődő magasabb hozzáadott értéket képviselő termékkínálat kialakításához, a helyi jövedelmek növeléséhez. - A termelők ösztönzése a környezettudatos termelésre, a minőségfejlesztésre és a termékkínálat mennyiségi növelésére. Az önkormányzatnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a védjegyhasználókat, a védjegyes termékeik vonatkozásában lehetőségei szerint népszerűsíti, közös szakmai programokat szervez, és a közös érdekek mentén a célok elérése érdekében projekteket készít elő és valósít meg. Szolgáltatások lehetőségének megteremtése A helyi építési szabályzat keretein belül lehetőséget kell biztosítani, valamint az önkormányzatnak támogatni azt, hogy a lakóterületen belül is üzemelhessenek szolgáltató egységek (fodrászkozmetikus, állatorvos, fénymásoló szalon, kulcsmásoló, kölcsönző, szerviz, diákmunka szervezés, rendezvényszervezés, stb.) A lakó funkciót nem zavaró vállalkozások jelenléte a helyi iparűzési adó bevételben is megjelenik az önkormányzat számára. A vállalkozók támogatásával kapcsolatos fejlesztési elképzelések: A helyi vállalkozások támogatása, érvényesülésének segítése érdekében össze kell állítani az ún. Vállalkozói térképet, mely tartalmazza, hogy a településen mely vállalkozások mivel foglalkoznak, milyen címen található a telephelyük, mi a nyitva tartásuk és az elérhetőségük. Az Önkormányzat honlapján bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani a helyi vállalkozásoknak. Annak érdekében, hogy a városban megjelenő különféle vállalkozási szándékok becsatornázhatók legyenek az önkormányzati fejlesztési elképzelések megvalósításába, elengedhetetlen a jelenleginél lényegesen aktívabb ingatlanstratégia kialakítása. Idegenforgalom, turizmus Noszvaj kiemelten értékes táji és természeti környezetével együtt élő, azokat megóvó turisztikai fejlesztések szükségesek. A családi és az ún. lassú turizmus számára kell lehetőségeket teremteni, mellőzve a nagy zajjal járó rendezvényeket, az erőszakos építést, és táji környezetbe való beavatkozást igénylő beruházásokat. A falu célja első sorban a családi nyaralások tartalmassá tétele, amihez elengedhetetlen a különböző korú családtagok számára a kikapcsolódás és az új élmények biztosítása. Noszvaj rendelkezik jó néhány olyan látványossággal, amely az egész család számára érdekes vagy szívesen használt (pl. barlanglakások, a tó körüli zöldterület, kastély). Ezeknek a vonzó pontoknak a kínálatát kell tovább 21

24 bővíteni és gyerekbaráttá tenni (barlanglakásokhoz állatsimogató, tavon csónakázás, fagyizó, kastély kávézó, korabeli ruhák bemutatása, kastélykert használata, stb.) Fontos, hogy a turizmus kapcsán nem csak a nyári szezon kínálatára gondolni, hanem kiemelten a hűvös, őszi-téli hónapok programkínálatát is bővíteni kell a szezonalitás csökkentése érdekében (pl. tó korcsolyázás, bor forraltbor főző verseny, stb.) A falunak, mint családbarát településnek gondolnia kell a messziről jött turisták mellett az Egerből akár hétvégente pihenni, kirándulni kijáró családokra is. A lakónépesség növelése egy részt az egri fiatalok kiköltözésével válik lehetővé. A Sport utcai focipálya mellé elképzelt Játszópark az ő számukra kiemelten fontos, hiszen egészen a kisgyermekektől a felnőttekig minden korosztály számára tartalmaz szabadidős játszó- és sporteszközöket, valamint ezeket kiegészítő funkciókat (WC-mosdó, büfé). A családok így akár az egész napjukat itt tölthetik. A közös együttlét az emberek közötti kapcsolatok kialakulását segíti, mely által a településhez is kötődés alakul ki, beépül az játszóparkot használók mentális térképébe, gyakrabban látogatnak ide és a község többi turisztikai célpontjait, programjait is szívesebben felkeresik. A település célja, hogy a táji adottságok kihasználása sport- és szabadidős tevékenységek (tájfutás, nordic walking) megteremtése, pályák kialakítása által a szezonalitás csökkentése mellett az aktív időskor koncepciójának megvalósítását is szolgálja. A messziről jött vendégek számára a lassú, falusi turizmust olyan módon kell lehetővé tenni, hogy a vidéki életmódot és a táj szépségét magukba szívhassák, ezáltal feltöltődjenek, gazdagodjanak, tanuljanak. Az ő időtöltésüket a noszvaji látványosságok bemutatásával, programjaival (barlanglakások, kastély, Gazdaház, skanzen), a szezonális helyi termékek szüretelésébe, feldolgozásába (lekvár főzés, gyógynövényszedés, feldolgozás, kozmetikai termék-készítés, állatgondozás) való bevonással, gasztronómiai programokkal kell tartalmassá tenni. Az újonnan kialakítandó szálláshelyeket első sorban a település jellegéhez igazodó egyedi, több épületben elhelyezett, vendégházas szállásférőhelyekkel kell megoldani. Noszvajt kiváló levegőminősége, táji környezete szintén alkalmassá teszi a különböző betegségek után rehabilitálódni kívánók számára. A falu rendelkezik olyan meglévő, de jelenleg hasznosítatlan épületekkel, melyek alkalmasak egy rehabilitációs központ kialakítására, amely funkció beleillik a csendes, egészséges falu jövőképébe. TÁJI, TERMÉSZETI KÖRNYEZET Természeti értékek megőrzésének elsődlegessége A település északi határrésze, a síkfőkúti településrésztől a Bükk-hegység felé eső magasabb fekvésű természeti szempontból kiemelten értékes terület. E változatos felszínű, völgyekkel, hegyvonulatokkal, összefüggő erdőkkel jellemezhető hegységi jellegű táj a Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő 2007/7 számában közölt KvVM közlemény szerint a Bükki NP délnyugati bővítéseként védetté nyilvánításra tervezett, azaz Noszvaj északi területe kb. 500ha nagyságrendben a közeljövőben a Bükki NP szerves része, országos jelentőségű védett természeti terület lehet. E tényt figyelembe véve, ezen a majdani NP-i területen úgy kell a természetjárást, a természeti és kultúrértékek megismerésére szolgáló turizmust, a természetben történő sportolást fejleszteni, úgy kell erdőgazdálkodást folytatni, hogy a természeti értékek megőrzésének elsődlegessége ne kérdőjeleződhessen meg. Az üdülési, turisztikai létesítményeket ott kell elhelyezni, ahol azok legkevésbé veszélyeztetik a védett természeti értékeket. A NP tervezett bővítése nem tartalmazza a Várhegy-várkúti turistaház előtti rétet és néhány régebben épült faházat a telkeikkel együtt. Azaz a hrsz-ú telkek nem válnak - a lista szerint - a NP részévé, így a turistaház további fenntartása, kismértékű bővítése a jövőben is lehetséges. 22

25 Fenntartható tájhasználatra, az okszerű tájgazdálkodásra való törekvés, a külterület gondozottságának növelése Noszvaj másik jól elkülöníthető területe a belterülettől keletre, délre, délnyugatra eső, változatos, mozaikos mezőgazdasági és erdőterületekkel jellemezhető határrésze. A vizsgálatok során részletesen elemeztük, hogy ezen dombos, enyhén lejtő bükkaljai határrész mintegy 70%-a a szőlő termőhelyi katasztere szerint kiváló termőhelyi adottságú terület. Azt is kiemeltük, hogy sajnálatos módon e kiváló adottságú területnek csak a töredékét hasznosítják megfelelően. A koncepció fontos eleme, a fenntartható tájhasználatra, az okszerű tájgazdálkodásra való törekvés, a külterület gondozottságának növelése, az elhagyott parlag területek művelésbe vonása illetve erdősítése. A szőlő termőhelyi katasztere szerint kiváló termőhelyi adottságú területeket szőlőműveléssel, gyümölcstermesztéssel kell hasznosítani. A határ többi részén pedig a gyepterületeken a hagyományos állattenyésztést kell fejleszteni. Törekedni kell a település szükségleteinek helyi erőforrásból történő kielégítésére. A településrendezési terv külterületi szabályozásával ösztönözni kell a területek művelésbe vonását és lehetővé kell tenni a családi gazdaságok, a helyi termékek készítésére specializálódott kisgazdaságok pl.: családi pincészetek, állattartó telepek, feldolgozók stb. létesítését. A jelenlegi tájhasználati konfliktusok megoldására javaslatok A kavicsbányászat korlátozása a jelentős környezeti hatások következtében. A még be nem épült magterületbe és erdőterületbe tartozó üdülőtelkek erdőterületként való szabályozása, telkek visszaminősítése Síkfőkút belterületének szélén. A hatályos településrendezési tervben szereplő, jelentős nagyságú ipari, gazdasági, kereskedelmi terület szükségességének felülvizsgálata, területük csökkentése. A szőlő termőhelyi kataszterébe tartozó kiváló adottságú területek csak szőlő- ill. gyümölcstermeléssel történő hasznosítása. A pincesorok értékőrző, esztétikus fejlesztése és a turizmusba való bekapcsolása Táj- és településesztétikai megújulás, tudatos tájkép és településkép alakítás a kedvezőbb fogadókép illetve a tájjelleg megőrzése érdekében. ÉPÍTETT KÖRNYEZET Épített örökség szakszerű felújítása, karbantartása, hasznosítása Mivel az épített környezet reprezentatív módon és viszonylagos egységben fennmaradt, Noszvaj célja egyetemekkel való együttműködés keretében a település történeti értékkel bíró (tehát nem csak védettség alatt álló) épületeinek szakszerű felmérése és dokumentálása, ennek eredményeként adatbázis kiépítése, építési előírások kidolgozása. Az összegyűjtött adatok felhasználásával településképvédelmi program elindítása a cél, melynek turisztikai vonzata is felbecsülhetetlen. A község ösztönzi a falusias építési hagyomány megőrzését, hagyományos formák és anyagok használatát a felújítások során. Sok esetben viszont problémát jelent, hogy a védett (vagy egyáltalán: régi, helytörténeti értékkel bíró) épületek tulajdonosainak nincs kellő rálátása, ismerete a szakszerű és az objektumok korára, építőanyagaira, egyéb építészeti jellemzőire tekintettel levő minimum követelményekre. A település célja éppen ezért az ismeretek bővítése, szemléletformálás 23

26 műhelykonferencia, workshop, előadások keretében, mindezek mellett pedig egy rövid, kivonatos, a szakirodalmi adatokra támaszkodó jegyzék létrehozása, mely nem csupán a felújítások során jelenthet segítséget, hanem az attól független egyéni tájékozódásban is hasznos lehet. A régi sok esetben értéket jelent, de ez az érték csak akkor lesz fenntartható és továbbörökíthető, ha szakszerűen segítjük az épületeket használó személyeket. A községben egyre tudatosabban, de még messze nem kiaknázva alkalmazzák az épített örökség adta lehetőségeket. Noszvaj talán legismertebb építészeti emléke a tufa bánya, melynek műemlékvédelmi-, természetvédelmi- és építészeti szempontokat figyelembe vevő magas minőségű, egyedi, a szomszédos települések hasonló értékeinek bemutatását kiegészítő idegenforgalmi hasznosítása a cél. Ritka módon egységben fennmaradt történelmi öröksége a településnek a számos régi lakó- és melléképület, melyek egy része már védettséget is élvez. Tudatosabban kellene használni, kihasználni ezeket a rendelkezésre álló építészeti elemeket. A látogatóknak már most is megvan az igényük a település nagyobb mérvű bejárására. Ez egyértelműen észrevehető folyamat, így tudatosan lehet építeni, plusz "attrakciót" szervezni rá. Az épített örökség turisztikai célú kihasználásához legegyszerűbb lehetőség az építészeti - néprajzi - helytörténeti tematikus túrák lehetőségének kiépítése. Egyszerű, a látogatók által könnyen bejárható séták, melyeket előre rögzített pontok segítségével, egyszerű nyomtatott térképekkel (anyagi forrás esetén koordinátákkal, QR-kódokkal, okostelefonos applikációval), rövid magyarázatokkal lehet színesíteni. Mivel az épített örökség annyira számottevő, nem csupán a település történetét, hanem a térségét is szemléletesen be lehetne mutatni. A községben számos ún. "forrópontokat" található: olyan izgalmas, jó kilátással rendelkező helyszínek, melyek egy helytörténeti túra alapjait képezhetik. A településszerkezet adottságai folytán a falut gyakorlatilag körbe lehet járni úgy, hogy számos ponton jó kilátás nyíljon a településre, azon belül pedig kiemelten a templomra. Nagyon sok a "felfedezésre váró" kis köz, mellékutca, melyek nagyon izgalmas építészeti részleteket tartalmaznak és / vagy szép kilátás nyílik róluk a településre - ezeket szintén be kell kapcsolni ezáltal a település véráramába. Élettel teli utcák és terek POLICENTRIKUS TELEPÜLÉS A policentrikus település mint korszerűnek tekinthető szerkezet azt jelenti, hogy oldani kell a település egyközpontúságát, létre kell hozni az egyes településrészek alközpontjainak rendszerét. A policentrikus település alközpontjainak feladata elsősorban a településrészek eltérő adottságaiból eredő funkciók hangsúlyozása (pl. faluközpont intézményközpont, turisztikai központ, gazdasági központ, stb.). A policentrikus település létrehozása tudatos tervezést és szabályozást igényel. Az alközpontok között kiemelt jelentőségűek azok, amelyek a településre érkezőket fogadják (kaputérségek). A cél, hogy minden településrésznek meglegyen a maga főtere. Noszvaj jelenleg is rendelkezik eltérő karakterű, funkciójú településrészekkel, melyek lehatárolását az Akcióterületek elhelyezkedése c. (T-1 sz.) tervlapon ismertetünk. A településrendezési terveknek ezen alközpontok funkció- és vizuális színvonalbeli erősítésére kell fókuszálni. AKADÁLYMENTESÍTÉS Az akadálymentesítés célja, hogy a fogyatékkal élő embertársaink számára lehetővé tegye a szabad mozgást, tájékozódást, egy adott épület használatakor. Fontos, hogy a közhasználatú épületek akadálymentesítése mellett az akadálymentesítés kiterjedjen: 24

27 épületen kívüli környezet akadálymentesítésére információs és kommunikációs akadálymentesítésre, valamint a közterületek akadálymentesítésére. Az akadálymentesség "komplexitását", teljeskörűségét egyrészt értelmezhetjük valamennyi használói csoport kontextusában, másrészt az adott épületben található valamennyi funkció, szolgáltatás tekintetében. A település akadálymentesítésekor mindkét csoportosítást figyelembe kell venni. Akadálymentesítés, illetve a parkolás tervezésénél ki kell alakítani kerekesszékkel használható, és családbarát parkolókat is. A faluközpont rehabilitációja A Faluközpont rehabilitációja Noszvaj egyik fő fejlesztési területe. Célja, hogy a település életében jelentős intézményi központ környezeti minőségében is kiemelt területté váljon. Ennek érdekében a Faluközpont rehabilitációs programjának keretében jelentős szerepet kell kapnia a közterületek magas szintű kialakításának, rendezésének. A Fő utca területén belül és az azt határoló térfalakat alkotó épületeket kiemelten kell kezelni, ezért az erre a területre eső épületek külső felújítására, a program által kijelölt terület zöldfelületeinek, közparkjainak, kerítéseinek rendezésére, létrehozására, felújítására különös gondot kell fordítani, az ezekre készülő terveket az egri önkormányzati tervtanács elé kell vinni. A település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (hidak, igényes burkolatok kialakítása), a Kossuth utca mentén zöldfelületek; látvány és használati térelemek kialakítása, meglévők fejlesztése kívánatos. A területre az önkormányzatnak közterület-alakítási tervet kell készíteni. Közösségi terek kialakítása A közösségi terek az emberek találkozását biztosítva, egymásra épülve, egymást felerősítve teszik elérhetővé és hozzáférhetővé a lakosságot érintő közszolgáltatások, továbbá az üzleti és civil szféra kezdeményezéseit. Fizikai létével, jól kialakított térszerkezetével a beszélgetések, a találkozások, az ötletek, az eddig még csak tervként létező szándékok kibontakozásának lehetőségét is magában rejti. Lennie kell néhány ilyen helynek a településen, ahová jó lesz bemenni, ahol nyugodt körülmények között tölthetjük el szabadidőnket, találkozhatunk barátainkkal. Fentiek alapján a falu meglévő adottságait, helyeit kihasználva, fejlesztve az alábbi közösségi helyeket javasoljuk kialakítani. A lakónépesség növeléséhez és megtartásához Noszvajnak minden korosztály számára élhető településsé kell válnia. Kiemelten fontos a több szabadidővel rendelkezők kisgyermekes anyukák, fiatalok és idősek szabadidős elfoglaltságaira fókuszálni. Javasolt egy olyan játszópark kialakítása, amely egyszerű eszközökkel, nagy területen biztosít játszó-, sportolási, séta- és egyéb szabadidős tevékenységhez lehetőséget a különböző korosztályok számára. Ugyanezt a célt szolgálja, kapcsolódva az épített örökség hasznosításához is, a kastélykert műemléki szempontokat is figyelembe vevő, tájépítészeti szempontú történeti kutatását követő szakszerű felújítása, a lakosság számára való megnyitása. A kastély a kerttel együtt a település meghatározó pontja, mely a feltöltődésre, kikapcsolódásra egyedülálló módon biztosít lehetőséget. A kert történeti magjának helyreállítása mellett lehetőség kínálkozik sétányok, pihenő terek kialakítására, a park történeti vonatkozásairól ismertető táblák kihelyezésére, idősebbek regenerációs kertjének, játszóterek kialakítására is. 25

28 A fenntartható településfejlesztést szolgálja a vegyes használatú terek kialakítása. Az iskolaudvar különösen értékes területe a településnek, korlátlan lehetőségek tárházát kínálja. Egy elkerített, biztonságos tér, ami a mozgás, tornászás, labdajátékok és egyéb sportolási lehetőségek, mozgás számára áll fenn. A gyerekek számára használhatóvá kell tenni az udvart a tanítás után, a szünidőben, és más szünetekben is, hiszen ezzel beruházás nélkül adható biztonságos közösségi tér a fiatalok számára. Noszvajon egy nagyobb, fiatalokból álló közösség hódol a motocross sportnak. Mivel a motorozás hangja sokakat zavar, nem alakult ki még olyan hivatalos terület számukra, amelyen gyakorolhatnának. Jelenleg a temető melletti, magántulajdonban lévő területeken kialakított pályát használják. E terület sem megfelelő a zavaró zajhatás szempontjából. Mivel a koncepció egyik fő célja a fiatalok helybentartása, a természetvédelmi és környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve a településrendezési eszközökben biztosítandó számukra egy olyan hely, ahol a lehető legkevesebb zavaró hatás mellett, hivatalos méretekkel kialakított pályán edzhetnek, versenyeket rendezhetnek és ezáltal a sportoló közösség a jövőben is a településen maradhatna, a versenyek alkalmával pedig a turisztikai látogatottság is nőne. A település identitástudatában fontos szerepet betöltő, ma még kihasználatlan közösségi tér az Öreg temető, melynek revitalizációja által létrehozható egy elmélkedésre, emlékezésre, félrevonulásra, csendes sétára is alkalmat adó emlékpark. A helyi gazdaság, helyi termékek, valamint a turizmus szempontjából is indokolt egy a Gazdaság fejezetben részletezett termelői piac létrehozása. A piac már évezredek óta egyfajta közösségi térként is funkcionál, a találkozások terét képezve akár számtalan egyéb társadalmi tevékenységnek is helyt adva. A piac településközponti kialakítása turisztikai szempontból is indokolt, egy nagyobb, vagy több kisebb összevont üres telken. Az elhelyezkedés mellett a piac egyszerű, de színvonalas kialakítása döntő a későbbi kihasználtság biztosításához. Noszvaj bővelkedik a kisebb teresedésekben is (pl. Deák Ferenc u. Arany János u. csatlakozása, Dobó utca és a Kossuth utca találkozása), melyek szintén mini közterekké, parkokká alakíthatók. E helyek kicsik az önálló funkcióval való megtöltéshez, de parkosításukkal, néhány paddal, asztallal színes és hasznos tereivé válnak a településnek. Utcabútorok A megújuló közterek kapcsán fontos szerepet kell, hogy kapjanak az oda kerülő berendezési tárgyak. Az utcabútorok nem csupán berendezik a teret - szerepük az egyszerű használati érték mellett sokkal összetettebb. Akkor mondható jól berendezettnek egy utca, egy tér, egy park, ha a bútorok belesimulnak a térbe, ha mind stílusban, mind megjelenésben, harmóniában vannak az épített és a természeti környezettel, valamint ha a közterületeket használó emberek jól érzik magukat, miközben megélik utcáikat, tereiket, parkjaikat. Az egyes, lehatárolt települési akcióterületeken belül egységes utcabútorok alkalmazandók, amelyek illeszkednek az adott karakterhez. Megjelenésük pontosabb meghatározása a közterület-alakítási terv része kell, hogy legyen. 26

29 A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata 27

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

LENTI ITS WORKSHOP TOP FORRÁSALLOKÁCIÓ TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtart ó településfejleszté s 3. Alacsony

Részletesebben

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés

Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület 2015-HFS tervezés Legfontosabb szükségletek, lehetőségek A Velencei-tó LEADER HACS esetében a települési igények mellett a Velencei-tó, mint meghatározó

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10. PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Településrendezési Tervének módosításához

Településrendezési Tervének módosításához Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához Teljes eljárás Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció G a z d a s á g i t e r ü l e t e k - 2016 T ervező: Art Vital T ervező, Építő és Kereskedelmi

Részletesebben

A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER kritériumok kiindulási pontjaként tekintett LEADER alapelvek: 1. Területalapú megközelítés

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Vasi Hegyhát-Rábamente Egyesület. Gazdaságfejlesztési LEADER pályázati felhívások

Vasi Hegyhát-Rábamente Egyesület. Gazdaságfejlesztési LEADER pályázati felhívások Vasi Hegyhát-Rábamente Egyesület Gazdaságfejlesztési LEADER pályázati felhívások Bevezető Összes fejlesztési forrás: 411.535.256 Ft Felhívásaink száma: 10 db o Gazdaságfejlesztési felhívásaink száma: 5

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu

Részletesebben

Fényeslitke Község Településrendezési Tervének módosításához

Fényeslitke Község Településrendezési Tervének módosításához Fényeslitke Község Településrendezési Tervének módosításához Országos, kiemelt t érségi és megyei övezet ek t erület i lehatárolása Nap elemes - erőműpark T ervező: Art Vital T ervező, Építő és Kereskedelmi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A foglalkoztatás funkciója

A foglalkoztatás funkciója A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági

Részletesebben

Aprófalvak innovatív fejlesztése

Aprófalvak innovatív fejlesztése Aprófalvak innovatív fejlesztése Gazdaságtudományi Kar 2014. December 16. A helyzet Térszerkezeti jellemzők Településállomány 1/3-a, népesség 3%-a Növekvő szám Régiónként eltérő eloszlás Társadalmi állapot

Részletesebben

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

Települési jövőkép. Csősz

Települési jövőkép. Csősz Települési jövőkép Csősz Problémák Szociális struktúra Alacsony képzettségi szint Szociális, kulturális élet hiánya Fizikai struktúra Infrastuktúra hiánya Elhanyagolt környezet Gazdasági struktúra Helyi

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Polgármesteri ciklusprogram. Kaposfő község

Polgármesteri ciklusprogram. Kaposfő község Polgármesteri ciklusprogram Kaposfő község 2010-2014 Kaposfő nekünk életteret, lakóhelyet, szellemi értéket is jelent. Egyszerre kell gazdaságilag versenyképes teret, ugyanakkor otthont is biztosítani

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

A terület- és településmarketing (place marketing)

A terület- és településmarketing (place marketing) A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Budapest, 2011. június 7. Dr. Bujáki Gábor ügyvezető igazgató Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i Nyírcsaholy Község Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Napelemes erőműpark Tervező: A r t Vi t al T e r v

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A terület- és településmarketing (place marketing)

A terület- és településmarketing (place marketing) A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység

Részletesebben

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési

Részletesebben

Verpelét. Településfejlesztési koncepció Jóváhagyási dokumentáció

Verpelét. Településfejlesztési koncepció Jóváhagyási dokumentáció Verpelét Településfejlesztési koncepció Jóváhagyási dokumentáció 2015 VERPELÉT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Megbízó Verpelét Város Önkormányzata 3351 Verpelét, Kossuth Lajos út 73. Farkas Sándor Polgármester

Részletesebben

Tájvédelem a települési tervezésben

Tájvédelem a települési tervezésben MŰHELYSOROZAT A TÁJVÉDELMI KORMÁNYRENDELET SZAKMAI ELŐKÉSZÍTÉSÉRŐL 2014. március 25 Tájvédelem a települési tervezésben Hamar József JOGI HÁTTÉR - alap Európai Táj Egyezmény 2007. évi CXI. törvény a Firenzében,

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

1. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Országos térségi k vizsgálata Balatonföldvár településre vonatkozóan a 2003. évi XXVI. tv. (OTrT) szerint: Balatonföldvár teljes közigazgatási területére, ill. a 19. számú módosítással

Részletesebben

A Nemzeti Vidékstratégia (2014-2020) hangsúlyai a vidéki népesség megélhetése, jövője szemszögéből. Dr. G.Fekete Éva Miskolci Egyetem

A Nemzeti Vidékstratégia (2014-2020) hangsúlyai a vidéki népesség megélhetése, jövője szemszögéből. Dr. G.Fekete Éva Miskolci Egyetem A Nemzeti Vidékstratégia (2014-2020) hangsúlyai a vidéki népesség megélhetése, jövője szemszögéből Dr. G.Fekete Éva Miskolci Egyetem 1. A helyzet merre megy a világ? Természeti és társadalmi jellegű szűkösségek

Részletesebben

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA 5. melléklet az 57/2016.(XI.4.) kt. számú határozathoz A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i Nyírkáta Község Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Napelemes erőműpark Tervező: A r t Vi t al T e r v e z

Részletesebben

Település Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés

Település Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Település Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb

Részletesebben

KAJÁRPÉC. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció május TH

KAJÁRPÉC. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció május TH KAJÁRPÉC Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2017. május TH-17-02-07 2 Kajárpéc Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap Felelős

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

URBACT III Program Agrárközösségek Európa városaiban

URBACT III Program Agrárközösségek Európa városaiban URBACT III Program Agrárközösségek Európa városaiban www.urbact.hu www.urbact.eu Az AGRI-URBAN projekt 11 partnerváros európai hálózata spanyol (Baena) vezetéssel. Újító szerepet kívánnak betölteni a helyi

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Tanyafejlesztési Program

Tanyafejlesztési Program Tanyafejlesztési Program F Ö L D M Ű V E L É S Ü G Y I M I N I S Z T É R I U M 2015 szeptember Oldal 2 T A N Y A F E J L E S Z T É S I P R O G R A M Tanyás térségek, tanyagazdaságok fejlesztése A tanya

Részletesebben

Javaslat a Településképi Arculati Kézikönyv (TAK), valamint településképi önkormányzati rendelet előkészítésére

Javaslat a Településképi Arculati Kézikönyv (TAK), valamint településképi önkormányzati rendelet előkészítésére Javaslat a Településképi Arculati Kézikönyv (TAK), valamint településképi önkormányzati rendelet előkészítésére Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Ózd 2017. március 23.

Részletesebben

KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁSBAN

KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁSBAN KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2016. ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁSBAN V É L E M É N Y E Z É S I D O K U M E N T Á C I Ó KÖKÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: KÖKÉNY

Részletesebben

Nyíradony Város Településrendezési Tervének módosításához

Nyíradony Város Településrendezési Tervének módosításához Nyíradony Város Településrendezési Tervének módosításához Teljes eljárás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Gazdasági és közlekedési terek 2015. Tervező: Art Vital Tervez, Építő és Kereskedelmi Kft. 2015.

Részletesebben

A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe

A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe Göncz Annamária VÁTI Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Osztály V. Magyar Tájökológiai Konferencia

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben