Átírás

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11 0 Kiegészítő melléklet a évi számviteli törvény szerinti éves beszámolóhoz

12 1 Tartalomjegyzék 1. Peremfeltételek, üzletpolitikai célok (általános kiegészítések) 3. oldal 1.1. A vállalkozás bemutatása 3. oldal 1.2. Kapcsolt vállalkozások bemutatása 4. oldal 1.3. Számviteli politika fő vonásai 5. oldal 1.4. Számviteli alapelvektől való eltérés ismertetése 31. oldal 2. Az eredmény-kimutatás főbb sorainak szöveges elemzése (eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítése) 32. oldal 2.1. Bevételek elemzése 34. oldal Értékesítés nettó árbevétele 37. oldal Exportértékesítés nettó árbevétele 37. oldal Egyéb bevételek alakulása 38. oldal Aktivált saját teljesítmények értékének részletezése 39. oldal 2.2. Költségek elemzése 39. oldal A költségek költségnemenkénti megoszlása 39. oldal Kutatás, kísérleti fejlesztés költségei 40. oldal Egyéb ráfordítások részletezése 41. oldal 2.3. A pénzügyi eredmény elemzése 42. oldal 2.4. A rendkívüli eredmény elemzése 42. oldal A rendkívüli bevételek és ráfordítások részletezése 42. oldal Támogatási program keretében folyósított illetve elszámolt összegek támogatásonként 43. oldal 2.5. Az eredménykimutatásból a kapcsolt vállalkozásokkal elszámolt összegek 43. oldal 2.6. A társasági adó megállapításánál a módosító tételek ismertetése 44. oldal 3. Az eredmény elemzése, jövedelmezőség, hatékonyság alakulása 47. oldal 4. A társaság vagyoni helyzete, mérleghez kapcsolódó kiegészítések 49. oldal 4.1. A mérleghez kapcsolódó általános kiegészítések 49. oldal A nem hasonlítható adatok tételes ismertetése és indoklása 49. oldal 4.2. Eszköz, forrás összetétel, fő mérlegsoronként 49. oldal Az immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó értékének, valamint értékcsökkenési leírásának alakulása mérlegtételenként 51. oldal Elszámolt értékcsökkenési leírás, leírási módonként 57. oldal Tárgyi eszköz terven felüli értékcsökkenés elszámolás és visszaírás 57. oldal Üzleti vagy cégérték leírása 57. oldal A meghatározó jelentőségű tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának megváltozásából adódó eredménymódosulás 57. oldal Készletalakulás részletezése, veszélyes hulladék mennyiségének alakulása 58. oldal Követelések részletezése 59. oldal A bevételek és a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásának részletezése 60. oldal A saját tőke üzleti éven belüli változása 61. oldal A lekötött tartalék jogcímenkénti bemutatása 62. oldal A céltartalék képzés és felhasználás részletezése 62. oldal Kötelezettségek bemutatása 64. oldal Öt évnél hosszabb futamidejű kötelezettség 66. oldal Zálogjoggal biztosított kötelezettségek 66. oldal Kapcsolt vállalkozással szembeni kötelezettségek 67. oldal Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 67. oldal

13 Vagyoni helyzet elemzése mutatószámok alapján 68. oldal 4.3. Cash flow elemzése 71. oldal 4.4. A társaság pénzügyi likviditási helyzetének elemzése 72. oldal 4.5. A befektetett pénzügyi eszközök alakulása 75. oldal 5. Humánerőforrás, gazdálkodás, munkaügy 76. oldal 5.1. Létszám, átlagkereset, keresettömeg 76. oldal 5.2. Üzletvezetés, igazgatóság, felügyelő bizottság 77. oldal 5.3. Személyi jellegű ráfordítások összetétele 77. oldal 6. Beruházások, fejlesztések 78. oldal 7. Környezetvédelem 79. oldal 7.1. A részvénytársaság környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenysége 79. oldal 7.7. A környezetvédelmet közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök állományának alakulása 81. oldal 8. Egyéb témakörök 82. oldal 8.1. Mérleg fordulónapja utáni változás 82. oldal 8.2. A részvénytársaság részvényeinek bemutatása 82. oldal Mellékletek: 1/a. számú: 1/b. számú: 2/a. számú: 2/b. számú: Társaságonkénti egyedi vizsgálat a évi konszolidálás alóli mentesítéshez Társaságonkénti összevont vizsgálat a évi konszolidálás alóli mentesítéshez A Nógrád Volán Zrt. autóbusz motorállomány állapota A Nógrád Volán Zrt. állományában üzemelő motorok emissziós minősítés szerinti megoszlásának alakulása 3. számú: A Nógrád Volán Zrt. környezetvédelmi munkálatai 4. számú: Hulladékok nyilvántartása

14 3 1. PEREMFELTÉTELEK ÜZLETPOLITIKAI CÉLOK (általános kiegészítések) 1.1. A vállalkozás bemutatása A NÓGRÁD VOLÁN Zrt január 1-től részvénytársasági formában működik, a Nógrád Volán állami vállalat jogutódjaként. A társaság tulajdonosi összetétele a következő: Névérték Tulajdonosi részarány Megnevezés XII XII XII XII. 31. E Ft % Magyar Állam (MNV Zrt.) ,5 98,5 Dolgozók ,5 1,5 ÖSSZESEN ,0 100,0 A részvénytársaság alaptőkéje db egyenként Ft névértékű és kibocsátási értékű névre szóló teljes jogú (törzs) részvényre, továbbá db egyenként Ft névértékű és kibocsátási értékű névre szóló dolgozói részvényre oszlik évben 26 db, 260 e Ft értékű dolgozói részvény bevonást jegyzett be a cégbíróság. A törzsrészvények értékpapír letéti számlán történő nyilvántartását szerződés alapján a KELER Elszámolóház és Értéktár Zrt. biztosítja. A Nógrád Volán Zártkörűen Működő Részvénytársaság bejegyzett székhelye: Salgótarján, Rákóczi út főbb telephelyei az alábbiak: Balassagyarmat, Szügyi út 63. Bátonyterenye, Béke út A vállalkozás képviseletére, a beszámoló aláírására jogosult személy: Bucsok Lajos vezérigazgató lakcíme: 3123 Cered, Arany János út 2.

15 4 A részvénytársaság alapvető feladata a menetrendszerű helyi és helyközi személyszállítási tevékenység bonyolítása január 1-től a helyközi közlekedésben a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, a helyi közlekedésben pedig a salgótarjáni, balassagyarmati, bátonyterenyei önkormányzatokkal kötött közszolgáltatói szerződések, VII. 1-től Budapest tömegközlekedésében a Budapesti Közlekedési Vállalattal kötött alvállalkozói szerződés szerint veszünk részt. Cél: az Alap Szabályban meghatározott közszolgáltató tevékenység egyre magasabb szinten történő ellátása, az alap és melléktevékenységek bővítése, szem előtt tartva a gazdálkodás egyensúlyát. A vállalkozás tevékenységi köre: alaptevékenység: melléktevékenységek: menetrendszerű egyéb szárazföldi személyszállítás ipari szolgáltatás ingatlan bérbeadás kereskedelem 1.2. Kapcsolt vállalkozások bemutatása Leányvállalati, társult és egyéb vállalkozások bemutatása Megnevezés, székhely Leány Autó Help Kft. Balassagyarmat, Szűgyi út 63. Befektetett Jegyzett eszközök tőke XII. 31 e Ft Saját tőke Salgókontrol Kft. Salgótarján, Rákóczi út Panorámabusz Kft. Salgótarján, Rákóczi út Alfa Travel Kft. Salgótarján, Rákóczi út december 31. Tulajdoni hányad (%) Névérték Könyv szerinti érték Nettó árbev. e Ft Átl. áll. létszám (fő) Leány Autó Help Kft. Balassagyarmat 86, ,8 Salgókontrol Kft. Salgótarján 80, ,0 Panorámabusz Kft. Salgótarján 99, ,3 Alfa Travel Kft. Salgótarján 100,

16 A számvitel politika fő vonásai A vállalkozásnál olyan számviteli rendszer funkcionál, amelynek alapján megbízható és valós információt tartalmazó éves beszámoló állítható össze, és a vezetői döntések számára is alkalmas információs bázisul szolgál. Az üzleti év időtartama a részvénytársaságnál megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja az üzleti év december 31. napja. Társaságunk a számviteli törvény előírásainak megfelelően a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti könyveit. A társaságnál a jogszabályi előírásoknak megfelelően a könyvvizsgálatot a EX ASSE Könyvvizsgáló, Adó- és Pénzügyi, Gazdasági Tanácsadó Zrt Budapest, Fő utca 71., végzi /ügyvezető igazgató: Őriné Végh Mária, bejegyzett könyvvizsgáló/. A választott könyvvizsgáló Fiedler Gábor. A könyvvizsgálatért fizetett díj évben e Ft, egyéb szolgáltatást társaságunknak a cég nem végzett évtől kezdődően a zrt. saját tevékenysége keretében végzi a könyvelést, és a beszámoló készítését. A könyvviteli szolgáltatásért felelős: Pálné Jancsi Eszter gazdasági igazgató, kamarai tag könyvvizsgáló (jelenleg szüneteltető), 3104 Salgótarján, Csehov út 10. Tagsági szám: január 1-től a Nógrád Volán Zrt a Libra6i integrált rendszert keretein belül végzi az adatfeldolgozást. A főkönyvi könyvelés a Mérleg modulban történik. A Mérleg modul funkciója, hogy az egyes analitikus alrendszerekben, illetve a mérleg modulban lekönyvelt (rögzített) tételeket összefogja, a modulból történő lekérdezés során a gazdálkodásról egységes, valós és teljes körű képet nyújtson a rendszerben rögzített adatok alapján. A Mérleg, mint a Libra6i integrált gazdálkodási rendszer egyik modulja folyamatos és állandó kapcsolatot tart fenn a rendszeren belül működő többi alrendszerrel. Az alrendszerekből érkező adatokat a rögzítést követően bármely Mérleg modulból nyerhető táblában, listában lekérdezhetjük és adott tételre vonatkozóan megtekinthető a könyvelési tétel és az alapbizonylata is. A Mérleg alrendszerbe kerülnek tehát azok a könyvelési tételek, amelyeket az analitikus alrendszerek készítenek, és itt kerülnek rögzítésre az ún. vegyes és fél automatikus könyvelési tételek. A Nógrád Volán Zrt jelenleg a következő alrendszereket használja a MÉRLEG alrendszeren kívül:

17 6 - LIKVID modul a pénzügyi kapcsolatok (bank, pénztár, vevő, szállító és egyéb pénzügyi kapcsolatok) nyilvántartására. - ÁLLÓ modul a tárgyi eszközök nyilvántartására, - HUMÁN modul a jövedelem elszámolással, jövedelem adózással, munkaerő gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartások kezelésére, - SZERVIZ modul a járműkarbantartással kapcsolatos folyamatok rögzítésére, - KÉSZLET modul a készletgazdálkodással, raktári forgalmazással, kezeléssel kapcsolatos nyilvántartások kezelésére, - KASSZA modul a pénztári pénzmozgások rögzítésre, - CASH-CENTER modul a banki kapcsolatok, pénzmozgások nyomon követésére, - SZÁMLÁZ modul vevői számlák készítésére. A MÉRLEG modullal könyvelési szempontból négy alrendszer áll közvetlen kapcsolatban a LIKVID, ÁLLÓ, HUMÁN, KÉSZLET modulokban történik könyvelési adatrögzítés. A költségeket elsődlegesen a 6. költséghelyek, általános költségek és 7. tevékenységek költségei számlaosztály, másodlagosan, pedig az 5. költségnemek számlaosztály számláin könyveljük. Vállalkozásunk Éves beszámolót és Üzleti jelentést készít. Konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség vizsgálata A Nógrád Volán Zrt. konszolidációs számviteli politikája alapján konszolidációs éves beszámolót nem készít, mivel a vállalat beszámolója e nélkül is valós képet ad a leányvállalatokkal együtti vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetről. Leányvállalatokra egyedileg értékelendő mutatók és értékhatárok: Fentieket alátámasztó mutatók a következő: A leányvállalat a konszolidációba történő teljes körű bevonás alól a lényegesség elve alapján akkor mentesíthető, ha az üzleti évet megelőző év adatai közül legalább három a következők szerint alakul:

18 7 - a leányvállalat egyedi éves beszámolójának mérleg főösszege az anyavállalat egyedi éves beszámolója mérleg főösszegének 3 %-át nem haladja meg, - a leányvállalat egyedi éves beszámolójában szereplő értékesítés nettó árbevétele az anyavállalat egyedi éves beszámolója értékesítés nettó árbevételének 10 %-át nem haladja meg, - a leányvállalat statisztikai állományi létszáma nem haladja meg a 100 főt, - a leányvállalat december 31-i jegyzett tőkéjének forintban kifejezett összege nem éri el az 50 millió forintot. A leányvállalatonkénti értékelést az 1/a. sz. melléklet tartalmazza. Az egyedileg mentesíthető leányvállalatok ténylegesen csak akkor mentesíthetők a teljes körű konszolidálási kötelezettség alól, ha valamennyi egyedileg mentesíthető leányvállalat üzleti évet megelőző évi összesített adata közül legalább kettő megfelel a következő kritériumnak. - a mentesíthető leányvállalatok egyedi éves beszámolójának összesített mérleg főösszege az anyavállalat tárgy üzleti évi egyedi éves beszámolója mérleg főösszegének 5 %-át nem haladja meg, - a mentesíthető leányvállalatok egyedi éves beszámolójában szereplő értékesítés nettó árbevétele összesítve az anyavállalat egyedi éves beszámolója értékesítés nettó árbevételének 15 %-át nem haladja meg, - a mentesíthető leányvállalatok december 31-i jegyzett tőkéjének forintban kifejezett és összesített összege nem éri el az 200 millió forintot. A leányvállalatonként összevontan értékelendő mutató az 1/b. sz. melléklet tartalmazza. A mérleget a számviteli törvény 1. sz. mellékletének A változata szerint készítjük el, az un. mérlegszerű elrendezéssel, a két oldal (eszközök, források) automatikus egyezőségének ellenőrzésével, amely az eszközöket fordított likviditási sorrendben, a forrásokat fordított lejárati sorrendben mutatja be. A mérleg, a számviteli törvény szerinti tagoláson túl tovább nem részletezett. Az arab számmal jelzett tételeket egy-egy csoporton belül nem vonjuk össze, mint ahogy

19 8 azokat az arab számmal jelzett sorokat sem hagyjuk el, amelyeknél adat sem a tárgyévben, sem az előző évben nem szerepel. Az üzleti év mérleg szerinti eredményét az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, a pénzügyi műveletek eredménye (a kettő együtt a szokásos vállalkozási eredmény) és a rendkívüli eredmény együttes összegéből (adózás előtti eredmény) az adófizetési kötelezettség levonásával (összevontan adózott eredmény), az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett összegben kell meghatározni. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei különbözetének, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások különbözetének összevont értékeként, forgalmi költség eljárással állapítjuk meg. Az eredmény-kimutatást a számviteli törvény 3. sz. melléklet A változata szerint készítjük el, az un. lépcsőzetes elrendezéssel. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként, összköltség eljárással is kimutatásra kerül. Az eredmény-kimutatást a számviteli törvény 2. sz. melléklet A változata szerint is elkészítjük, az un. lépcsőzetes elrendezéssel. Az eredmény-kimutatás, a számviteli törvény szerinti tagoláson túl tovább nem részletezett. Az arab számmal jelzett tételeket egy-egy csoporton belül nem vonjuk össze, mint ahogy azokat az arab számmal jelzett sorokat sem hagyjuk el, amelyeknél adat sem a tárgyévben, sem az előző évben nem szerepel.

20 9 A mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérlegfordulónapját követő - időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet, és el kell végezni. A mérlegkészítés időpontja az üzleti év mérleg fordulónapját követő 2. hónap 10. napja, esetünkben az üzleti évet követő év február hó 10. napja. Ezt követően csak a záró könyvvizsgálat által előírt helyesbítő könyvelések kerülnek rögzítésre. Az éves beszámoló a magyar számviteli törvénnyel összhangban, a bekerülési költség elvének alkalmazásával készült. Az éves beszámoló adatai a megjegyzett kivételektől eltekintve ezer forintban értendők. A társaság a számviteli törvény és a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai szerint végzi tevékenységét. A számviteli politika keretében önálló szabályzatként került elkészítésre - az eszközök és a források értékelési szabályzata, - a számlarend, számlakeret tükör, - a bizonylati rend, - az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata, - az eszközök és a források selejtezési szabályzata, - a pénzkezelési szabályzat, - az önköltségszámítási szabályzat Az értékhelyesbítés, értékelési tartalékképzés lehetőségével nem él a társaság. Az alapítás-átszervezés aktivált értéke körébe tartozónak tekintendő: az a fajta átszervezés, amely a társaság jellemző tevékenységének megszűnésével, vagy új tevékenység bevezetésével, a társaság létszámának minimum 10 %-át, és az eszközérték 5 %-át érinti, és amelyek az átszervezés befejezését követően a bevételekben várhatóan megtérülnek. Valamint e körbe tartozónak tekintendő, a minőségbiztosítás rendszerének bevezetésével kapcsolatos költség.

21 10 A felmerült költségeket alapítás-átszervezés aktivált értékeként az immateriális javak között mutatjuk ki az értékelési szabályzatban meghatározott értéken, az ott meghatározott értékcsökkenési leírás figyelembevételével. (5 év, 20 %) A kísérleti fejlesztés aktivált értéke közé a közlekedésfejlesztéssel, vállalatirányítási rendszer korszerűsítésével kapcsolatos költségek tartoznak. Az aktivált értéket az immateriális javak között mutatjuk ki az értékelési szabályzatban meghatározott értéken, az ott meghatározott értékcsökkenési leírás figyelembevételével. (5 év, 20 %) A kutatás témája: Olyan új vizsgálati módszer kialakítása, amely a felhasználási terület testre szabott elemzését és az elemzés eredményeinek kiértékelését követően alkalmas arra, hogy az érintett vállalkozás termelés és vállalatirányítási rendszerének optimalizálása érdekében a megfelelő javaslatokat az elemzést végző megtegye, a javasolt technológiai változásokat bevezesse, és azok eredményeit tesztelje a Nógrád Volán Zrt részére. A társaság rögzítette számviteli politikájában, hogy a vállalkozás folytatásának elvéből kiindulva biztosítani kell a (teljesség, valódiság, világosság, folytonosság, összemérés, következetesség, óvatosság, bruttó elszámolás, egyedi értékelés, az időbeli elhatárolás, a tartalom elsődlegessége a formával szemben, a lényegesség és a költség-haszon összevetés) számviteli alapelvek érvényesülését. Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a felhasználók döntéseit. A tárgyévet megelőző évekre vonatkozó, már közzétett éves beszámolót módosításokkal kiegészítve akkor teszi ismételten közzé a társaság, ha az ellenőrzés, az önellenőrzés olyan jelentősebb összegű hibákat tárt fel, amelyek a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó megbízható és valós képet a saját tőkeváltozáson keresztül lényegesen befolyásolják, és így a már közzétett adatok megtévesztők. Ennek megfelelően a saját tőke 20 %-át meghaladó tételeket minősíti lényegesnek a társaság.

22 11 Az ellenőrzés, önellenőrzés során jelentősebb összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során ugyanazon évet érintő megállapított hibák hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérleg főösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérleg főösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot. A jelentős összegű hibákat a mérlegben és az eredmény-kimutatásban külön oszlopban kell kimutatni. Ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke értékét legalább 20 százalékkal megváltoztatja (növeli vagy csökkenti), tehát a saját tőke értékét lényegesen megváltoztatja, lényeges mértékű hibának kell tekinteni, mert a már korábban közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztők voltak. Kialakított készletcsoportokhoz arányosan hozzárendelt értékvesztés elszámolást nem alkalmaz a társaság. Az egyedi értékelés elvét követi. A társaság a követelések összevont minősítési lehetőségével nem él, minden követelést egyedileg értékel. A valutás, devizás tételek mérleg fordulónapi értékelése során az összevont árfolyam különbözet akkor minősül jelentősnek, ha annak összege meghaladja a mérleg fordulónap összes valuta ill, devizatétel 5 %-át, vagy a jelentős összegű hibahatárt (mérleg főösszeg 2 %-a, 500 millió Ft). A rendkívüli tételek jelentős eredményhatásának küszöbértékét az üzleti év értékesítés nettó árbevételének 0,5 százalékában határozzuk meg. Behajthatatlan követelések esetében maximum a végrehajtás költségeinek háromszorosában határozzuk meg azt az értéket amikor a végrehajtással kapcsolatos költségek már nincsenek arányban a követelésből várhatóan megszerezhető összeggel. Az értékvesztés megállapítása tételesen, egyedi értékelés alapján történik.

23 12 A társaság által választott főbb értékelési szabályok bemutatása Az eszközök befektetett, illetve forgóeszközök csoportjába történő minősítésének elvei: A befektetett eszközök csoportjába azok az eszközök tartoznak, amelyek a társaság tevékenységét tartósan közvetlenül, vagy közvetett formában szolgálják. A tartósan minősítés alatt a számviteli törvényben megfogalmazott tartósságot kell érteni, amely a vállalkozási tevékenység egy évet meghaladó szolgálatát, az egy éven túli hasznosítás, az egy évet meghaladó lekötést jelenti. Ebből következően azaz eszköz, amely a tevékenységet egy évet meghaladóan szolgálja befektetett eszköznek minősül. A tevékenységet egy évet meg nem haladóan szolgáló eszközök forgóeszközök közé tartoznak. Részvénytársaságunknál a fellelhető eszközök minősítésének elveit, a műszaki szakszolgálat a Logisztikai Üzletág véleménye alapján határozta meg és rögzítette, amely a számviteli politika részét képezi. A felújítás, karbantartás elkülönítésének elvei: Társaságunk év során felülvizsgálta az Adó és Ellenőrzési Hivatal ellenőrzésének megállapításait figyelembe véve a járműfelújítás fogalmát, annak kritériumait és évben is ennek megfelelően járt el, értékelt. A II-es szemlékhez kapcsolódó illetve az un. középjavítások (házi, Autó-Help Kft.) minősítési elvei: A társaság felújításként számolja el a már összes alkatrészét tekintve elhasználódott tárgyi eszköz (0-ra íródott) eredeti állaga helyreállítását szolgáló munkálatokat. Járművek esetében ez magában foglalja a karosszéria teljes körű átvizsgálását és helyreállítását ezzel egyidejűleg olyan alkatrészek, fődarabok cseréjét, melyek következtében a jármű alkalmassá válik arra, hogy ismételten forgalomba helyezhető illetve forgalomban tartható legyen és használati ideje egy évet meghaladóan növekedjen. A rendszeresen ismétlődő (évente) II-es szemle vizsgálatokon résztvevő 0-ra leírt járművek szemléhez kapcsolódó munkaműveletei nem tartoznak ide. Amennyiben ezen túlmenően történik az eredeti állag helyreállítására irányuló tevékenység és az összegszerűségében

24 e Ft-ot meghaladó tehát jelentős ráfordításnak minősül a munkálat felújításnak tekintendő és ráaktiválandó a jármű értékére. A e Ft-ot el nem érő aktiválások esetén a leírási idő 18 hónappal hosszabbodik meg. A Járműkarbantartási Szabályzat szerinti felújítás az a műszaki tevékenység, amely során visszaállítják a járműhöz tartozó alkatrész, részegység vagy fődarab eredeti méreteit és funkcionális tulajdonságait és ez alapján a jármű élettartama legalább egy évet meghaladóan meghosszabbodik. A munkálat végzéséhez szükséges technikai feltétételek az erre szakosodott külső cégeknél találhatók meg, jellemző tehát az idegen cég által végzett (nem házilag és nem Autó-Help Kft. által végzett) több millió Ft-os összegű kivitelezés. Karbantartási költségként kerülnek elszámolásra azok a javítási költségek, amelyek az eszköz folyamatos üzemeltetése, rendszeres helyreállítása, állagmegóvása érdekében merülnek fel, ide értve az alkatrészek, egységek, fődarabok cseréjét is, abban az esetben, ha a működést, üzemeltetést biztosítják ahhoz szükségesek. Az értékcsökkenés elszámolásának módja, az amortizációs politika lényegének meghatározása: A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékből kell kiindulni. Hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja. Maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában - a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős A részvénytársaságnál a hasznos élettartam megegyezik az eszköz műszaki élettartamával. Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) viszonyított arányát, az egyedi eszköz várható használata, ebből

25 14 adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, a vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. A leírási mód a bruttó érték alapján történő lineáris leírás. Értékcsökkenést az üzembe helyezés napjától, kivezetéskor pedig a kivezetés napjáig számolunk el. A 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költségét a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámoljuk. A tárgyi eszközök esetében az azonnali leírás értékhatárát a zrt november 03- tól kezdődően az eddig alkalmazott 50 e Ft-ról 100 e Ft-ra emelte. A jelzett időponttól a 100 e Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök beszerzési, vagy előállítási költségét a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámoljuk. Készletek értékelésére alkalmazott módszer: A készletekről a részvénytársaság évközben folyamatos értékbeni és mennyiségi nyilvántartást vezet. Az értékbeni nyilvántartás a FIFO módszer alkalmazásával történik. A FIFO módszernél a bevételezés sorrendjében történik a kiadás, vagyis az elsőként bevételezett eszköz kerül elsőként kiadásra így az időszak végén az eszközök között maradó tételek a legutóbb megvásárolt tételek lesznek. Az év végi készletérték leltározással kerül alátámasztásra. A javítatlan alkatrészek ár meghatározása félévente aktualizált, műszaki értékbecsléssel történik. Az autóbuszokból, belszolgálati járművekből meghibásodás, illetve további üzemeltetésre alkalmatlan műszaki állapot miatt kiszerelt javítatlan használt alkatrészek, gumiköpenyek nyilvántartási árát november 03-tól az alkatrész, gumiköpeny javításnélküli használhatatlanságára tekintettel valamennyi alkatrész, gumiköpeny vonatkozásában 1,- Ft/db-ban határoztuk meg. Az idegen vállalkozóval bérmunka keretében végeztetett alkatrész, fődarab, gumijavítás esetén a bérmunka értékével megnövelődik a javítatlan érték. Ez esetben átlagos súlyozott nyilvántartási ár (javítatlan érték + bérmunkadíj) kerül alkalmazásra. A saját termelésű készletek előállítási költségen értékelődnek.

26 15 Részletes szabályozás az Eszközök és Források Értékelési Szabályzatában és az Önköltségszámítási Szabályzatban található. Az értékpapírok forgóeszközként, illetve befektetésként való számbavételének elvei: A befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó értékpapírok között azokat a részesedéseken kívüli pénzügyi befektetéseket kell kimutatni, amelyek hosszabb távon, legalább egy éven túl szolgálják a társaság elképzeléseit. Nem rövid távú befektetés, nem árfolyamnyereség elérése vezetett a vásárlásukhoz, hanem az, hogy a befektetések után tartósan kamatot kapjon a vállalkozás, vagy más módon érvényesítse hosszú távú érdekeit. A forgóeszközök közé tartozó értékpapírok között, az eladásra vásárolt, illetve egyéb módon beszerzett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a visszavásárolt saját részvények, üzletrészek továbbá az eladásra vásárolt, illetve egyéb módon átmeneti időre megszerzett, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírok (részvények, üzletrészek, és egyéb értékpapírok) kerülnek kimutatásra. Terven felüli értékcsökkenések, értékvesztések, azok visszaírásának esetei: Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha - az immateriális jószág, tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszközpiaci értéke. Tartós: az egy éven túli időtartam, jelentős mérték: a könyv szerinti értékhez viszonyított 20 % feletti eltérés. - a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ide értve a beruházást is) értéke tartósan (1 éven túl) lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható. - a vagyonértékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető. Értékvesztést kell elszámolni a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, a hitelviszonyt megtestesítő, 1 évnél

27 16 hosszabb lejáratú értékpapíroknál függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek ha a könyv szerinti értékük és piaci értékük közötti különbözet veszteség jellegű, tartósnak mutatkozik, és jelentős összegű. Tartós: az egy éven túli időtartam, jelentős mérték: a könyv szerinti értékhez viszonyított 10 % feletti eltérés. Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb (20 %-ot meghaladóan és 1 éven túl), mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. Ezekben az esetekben az értékvesztést év végén kell elszámolni. Dokumentumként szolgálhat, az azonos termékek import árait tartalmazó árlista, illetve a mérleg készítés időpontjáig megkötött adásvételi szerződés. Amennyiben a vásárolt, illetve saját termelésű készlet nem felel meg eredeti rendeltetésének, megrongálódott, feleslegessé vált, szintén értékvesztés elszámolása indokolt. Selejtezés év közben történik, a selejtezési bizottság véleménye alapján, a felesleges eszközök hasznosítási szabályzatában foglaltak szerint. A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet

28 17 összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű, vagyis egy éven túli és meghaladja a 100 e Ft-ot. Amennyiben az üzleti év mérleg fordulónapján az egyedi eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja (az értékvesztés elszámolásánál alkalmazott mértékek szerint) a könyv szerinti értékét, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékét, akkor a különbözet összegével csökkenteni kell az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, az elszámolt értékvesztés összegét és az egyéb bevételekkel szemben növelni kell az adott eszköz könyv szerinti értékét. A különbözettel a könyv szerinti értéket az adott eszköz nyilvántartásba vételekor számításba vett értékéig, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékig - kell növelni (visszaírás összege). A visszaírás összege nem lehet több, mint a korábban terven felüli értékcsökkenésként, értékvesztésként elszámolt összeg. A valuta-és devizatételek értékelése A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor az alábbiak szerint járunk el: A valutát, a devizát a számlavezető bank által, jelenleg ERSTE Bank Hungary Rt. meghirdetett devizavételi és deviza-eladási árfolyamának átlagán kell forintra átszámítani. Az előzőekben előírt devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a hitelintézet, illetve a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán kell forintra átszámítani. A valutás, devizás tételek mérleg fordulónapi értékelése során az összevont árfolyam-különbözet akkor minősül jelentősnek, ha annak összege meghaladja a mérleg fordulónap összes valuta, illetve devizatétel 5 %-át, vagy a jelentős hiba határértékét (mérleg főösszeg 2 %, max. 500 millió Ft).

29 18 Céltartalékok képzése Az adózás előtti eredmény terhére a részvénytársaság céltartalékot képez (szükséges mértékben): - a várható kötelezettségekre, (garanciális kötelezettség, kezességvállalás, opciós ügyletek, garanciavállalás, nem valódi penziós ügyletek, váltókezesi kötelezettség, le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatos várható kötelezettség, környezetvédelmi kötelezettség, határidős ügyletekből következő fizetési kötelezettség, stb.) - a jövőbeni költségekre (környezetvédelemmel, átszervezéssel stb. kapcsolatos költségek, korengedményes nyugdíjazás, végkielégítés), - a halasztott ráfordításként kimutatott nem realizált árfolyamveszteség halmozott, elhatárolt összegének a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő értékére. A céltartalék képzés vonatkozásában a részvénytársaság a számviteli törvényen alapuló alábbi elvek alapján jár el: - A külső támogatási forrás igénybevételével történő megvalósítás költségeinél nincs céltartalék képzés. - A folyamatosan felmerülő, a szokásos üzleti tevékenység során keletkező költségek nem képezik a céltartalék képzés alapját. - Céltartalék képzendő a szennyezett talaj ártalmatlanításával kapcsolatos költségekre, valamint a megszüntetendő tároló tartályok helyreállítási és bontási költségeire. A részvénytársaságnál alkalmazott értékelés eljárások ESZKÖZÖK Befektetett eszközök értékelése Immateriális javak Az immateriális javakat bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési értéknek az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, a terven

30 19 felüli értékcsökkenési leírás visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értékén, az immateriális javakra adott előleget az átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén kell kimutatni. Vagyoni értékű jogok: Az értékcsökkenés elszámolásánál figyelembe veendő leírási idő 6 év. A szellemi termékek: A szoftver termékek értékcsökkenésének elszámolásánál figyelembe veendő leírási idő 3 év. Azokat a szellemi termékeket, amelyek korlátozás nélkül a vállalkozás birtokában, tulajdonában vannak, számviteli értelemben a szellemi termékek közé kell sorolni, azokat melyek korlátozott felhasználási joggal kerültek a vállalkozáshoz az eredeti tulajdonostól, a vagyonértékű jogok között kell kimutatni. Az alapítás-átszervezés és aktivált értéke: Az alapítás-átszervezés aktivált értékénél a leírás 5 év alatt történik. Az kisérlet-fejlesztés aktivált értéke: A kisérlet-fejlesztés aktivált értékénél, hasonlóan az alapítás-átszervezés aktivált értékéhez, a leírás 5 év alatt történik. A mérlegbe az immateriális nettó értékkel (a beszerzési ár csökkentve a tervezett és terven felüli értékcsökkenéssel) kerülnek felvételre. Immateriális javak vonatkozásában az értékcsökkenés elszámolásánál a bruttó érték alapján történő lineáris módot alkalmazza a részvénytársaság. Az értékcsökkenés elszámolása a használatbavétel üzembe helyezés, illetve aktiválás napjától kezdődően történik. Tárgyi eszközök A tárgyi eszközt és beruházást a bekerülési értékének az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, a terven felüli értékcsökkenési leírás visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén, a beruházásokra adott

31 20 előleget az átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén kell kimutatni. A tárgyi eszköznél értéket növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni a meglevő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét (saját vállalkozásban történt megvalósítása esetén az önköltség aktivált értékét is). Az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítő képessége megközelítően vagy teljesen visszaáll. Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával, a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával, vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát, vagy gazdaságosságát növeli. Autóbusz állományra vonatkoztatva: A Járműkarbantartási Szabályzat meghatározásai, a javítási, felújítási tevékenység leírásai alapján: - felújítás az a műszaki tevékenység, amely során visszaállítják a járműhöz tartozó alkatrész, részegység, vagy fődarab eredeti méreteit és funkcionális tulajdonságait, és ez alapján a jármű élettartama várhatóan egy évet meghaladóan meghosszabbodik. E körbe tartozónak tekintendők még: - a házi középjavítás, A társaság felújításként számolja el a már összes alkatrészét tekintve elhasználódott tárgyi eszköz (0-ra íródott) eredeti állaga helyreállítását szolgáló munkálatokat. Járművek esetében ez magában foglalja a karosszéria teljes körű átvizsgálását és helyreállítását ezzel egyidejűleg olyan alkatrészek, fődarabok cseréjét, melyek következtében a jármű alkalmassá válik arra, hogy ismételten forgalomba

32 21 helyezhető illetve forgalomban tartható legyen és használati ideje egy évet meghaladóan növekedjen. A rendszeresen ismétlődő (évente) II-es szemle vizsgálatokon résztvevő 0-ra leírt járművek szemléhez kapcsolódó munkaműveletei nem tartoznak ide. Amennyiben ezen túlmenően történik az eredeti állag helyreállítására irányuló tevékenység és az összegszerűségében e Ft-ot meghaladó tehát jelentős ráfordításnak minősül a munkálat felújításnak tekintendő és ráaktiválandó a jármű értékére. A e Ft-ot el nem érő aktiválások esetén a leírási idő 18 hónappal hosszabbodik meg. A Jármű-karbantartási Szabályzat szerinti felújítás az a műszaki tevékenység, amely során visszaállítják a járműhöz tartozó alkatrész, részegység vagy fődarab eredeti méreteit és funkcionális tulajdonságait és ez alapján a jármű élettartama legalább egy évet meghaladóan meghosszabbodik. A munkálat végzéséhez szükséges technikai feltétételek az erre szakosodott külső cégeknél találhatók meg, jellemző tehát az idegen cég által végzett (nem házilag és nem Autó-Help Kft. által végzett) több millió Ft-os összegű kivitelezés. - a D-10-es motorcsere, amely korszerűsítést jelent. A részvénytársaság január 1-től érvényes egységes szerkezetű számviteli politikája ezzel kapcsolatban pontosította a felújítás fogalmát, mely szerint e körbe tartozónak tekinti: - a hagyományos fekete motor D 10-es, vagy EU-s szabványnak megfelelő környezetkímélő motorra történő cseréjét, - a már eleve környezetet kímélő motorok (D 10, E 0-s, stb.) magasabb szabványfokozatú, korszerűbb motorokra történő cseréjét, - minden olyan munkálatot, amely minőségi előrelépést, korszerűsítést jelent és egyúttal egy évet meghaladó hasznos élettartam növeléssel jár. A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka ellenértékét, illetve saját vállalkozásban végzett megvalósítása esetén a felmerült és a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek értékét nem lehet a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe venni. Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek

33 22 kivételével), az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után, és az üzembe nem helyezett beruházásnál, továbbá a képzőművészeti alkotásoknál. Terv szerinti értékcsökkenés 2001-től a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét annyi évre kell felosztani, ahány évig ezen eszközöket előreláthatóan használni fogják. A részvénytársaság vonatkozásában jelentős maradványértéknek tekintendő a hasznos élettartam végén várható maradványérték meghatározásánál: Az ingatlanok esetében a bekerülési érték 5 %-át, de legalább 1 millió Ft-ot meghaladó maradványérték. Az autóbuszok esetében a bekerülési érték 0,8 %-át, de legalább 500 ezer Ft-ot meghaladó maradványérték. Műszaki berendezések, gépek, autóbuszon kívüli járművek esetében a bekerülési érték 5 %-át meghaladó maradványérték, de legalább 100 ezer Ft. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek esetében a bekerülési érték 10 %- át meghaladó maradványérték, de legalább 100 ezer Ft. Az ez alatti várható maradványértékű eszközöknél a maradványérték nullának tekinthető, és az értékcsökkenési leírást is e szerint kell ütemezni. A részvénytársaságnál az elhasználódási időtartamok (várható használati idők), és ehhez kapcsolódóan a leírási kulcsok a műszaki, beruházási és számítástechnikai szakterület véleménye alapján általánosan a következők szerint kerültek meghatározásra: Várható haszn. idő Leírási kulcs hosszú élettartamú szerkezetek 50 év 2 % ipari építmények 50 év 2 % elektromos vezetékek, ide értve a távközlési hálózat vezetékeit is 12,5 év 8 % gőzvezetékek 25 év 4 % gázvezetékek 16,67 év 6 % egyéb építmények 50 év 2 % pályaudvar használati jog 19,5év 4,38 %

34 23 A termelést közvetlenül szolgáló egyéb eszközök, illetve a termelést közvetetten szolgáló egyéb gépek, berendezések, felszerelések esetén: Várható haszn. idő Leírási kulcs új autóbuszok 15 év 6,67 % Ebből: - 20 fő férőhely alatti kapacitású (midi) autóbuszoknál (könnyebb szerkezet, gyorsabb elhasználódás) 8 év 12,5 % használt autóbuszok 5 év 20 % egyéb járművek, földmunkagépek, szállító berendezések 5 év 20 % általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések 3 év 33 % ügyvitel-technikai eszközök 3 év 33 % körny.védelmet szolg. berendezések 3 év 33 % egyéb gépek, berendezések 6,9 év 14,5 % jegykiadógép Busys típus 10 év 10 % jegykiadógép - EMKE 3 év 33 % Bérbe adott eszközöknél várható élettartam az eredetileg megállapított marad, a bérbeadás miatt nem változik. A várható élettartam előzőek szerinti meghatározása általános iránymutatás, de minden beszerzéshez egyedi mérlegelés kapcsolódik, az itt rögzített mértékektől eltérően megállapított leírási időt az Rt. kiegészítő mellékletében szerepelteti évben a rögzített mértékektől eltérő leírási idő nem került megállapításra. Ha a társaság szempontjából meghatározó jelentőségű tárgyi eszköznél az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményekben (az adott eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékben) lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható, de a változás eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. Társaságunknál évtől beszerzésre került EMKE jegykiadógépek várható használati ideje a régebbi Busys jegykiadógépek 10 éves leírási idejétől eltérően 3 évben határozható meg.

35 24 Ennek oka, hogy folyamatosan napirenden van az elektronikus bérletek alkalmazásának előírása. A részvénytársaság az azonnali leírás mértékét november 3-tól Ftban (az addigi Ft helyett) határozza meg, az értékcsökkenés elszámolási módszere a bruttó érték alapján történő lineáris leírási mód. Az értékcsökkenés elszámolása az üzembe helyezés napjával kezdődik. A részvénytársaságnál meghatározó jelentőségű tárgyi eszköz csoport, az autóbuszállomány, melynél: az üzembe helyezés időpontja: a forgalmi engedélybe bejegyzett időpont, illetve új beszerzéseknél, ha a forgalmi engedélybe bejegyzés időpontja a tényleges átvételt megelőzi, akkor a jármű részvénytársaság által történő tényleges átvételének napja. az üzembe helyezés helyszíne: társaságunk az átvétel és így az üzembe helyezés helyszínének a gyártó társaság telephelyét határozza meg, amennyiben a forgalmi engedély kiállítására és annak átvételére ott helyben sor kerül. Saját vállalkozásban végzett felújításoknál (autóbusz, épület) belső számla készül, és az ezen szereplő teljesítési időpont felel meg az "üzembehelyezési" időpontnak és az értékcsökkenés elszámolása az emelt bruttó értékből történik az üzembehelyezés napjától kezdődően. Terven felüli értékcsökkenés Elszámolására sor kell, hogy kerüljön az esetben, ha: A könyv szerinti érték tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci érték. (1 éven túl és 20 % feletti eltérés). A tárgyi eszköz értéke tartósan lecsökkent, mert megrongálódott, feleslegessé vált, megsemmisült, hiányzik. Befektetett pénzügyi eszközök A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között

36 25 szerepel bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értéken kell kimutatni évben további értékvesztést számoltunk el a Panoráma Busz Kft-ben lévő üzletrészre. A Humán Oktatási Kht-ban Ft értékben meglévő üzletrészünk megszűnt a társaság végelszámolással történő megszüntetésével. A társaság befektetett eszközök közé tartozó értékpapírral nem rendelkezett évben. Forgóeszközök értékelése Készletek értékelése A mérlegben a készleteket bekerülési értéken, illetve az elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értéken, a készletekre adott előleget az átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értéken kell kimutatni. Vásárolt készletek értékelése Vásárolt készleteknél (anyag, áru) az értékbeni nyilvántartás a FIFO módszer alapján történik. A készletcsökkenés elszámolása úgy történik, hogy a legrégebbi beszerzés kerül először kiadásra. A készletekről a részvénytársaság évközben folyamatos értékbeni és mennyiségi nyilvántartást vezet. Az év végi készletérték leltározással kerül alátámasztásra. A javítatlan alkatrészek ár meghatározása félévente aktualizált, műszaki értékbecsléssel történik november 3-tól a járművekből kiszerelt alkatrészek, gumiköpenyek vonatkozásában 1 Ft az érték.

37 26 Az idegen vállalkozóval bérmunka keretében végeztetett alkatrész, fődarab, gumijavítás esetén a bérmunka értékével megnövelődik a javítatlan érték. Ez esetben átlagos súlyozott nyilvántartási ár (javítatlan érték + bérmunkadíj) kerül alkalmazásra. Saját termelésű készletek értékelése Saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok) előállítási költség a Sztv. 51. szerinti előállítási költség (közvetlen önköltség). A saját termelésű készletek előállítási költségen értékelődnek. Részletes szabályozás az Eszközök és Források Értékelési Szabályzatában és az Önköltségszámítási Szabályzatban található. Év végén a befejezetlen leltár felvételével a tényleges befejezetlen állomány önköltsége meghatározásra került. Az év közben könyvelt felhasználási költségadatok előzőek figyelembevételével megtörtént. Az értékvesztés elszámolásánál a vásárolt készletekre vonatkozó szabályok alkalmazandók. Értékpapírok A forgóeszközök között szereplő értékpapírok kizárólag visszavásárolt saját részvényt tartalmaznak, melyek a mérlegben beszerzési áron kerülnek kimutatásra XII. 31-i záró egyenleg: 0 Követelések értékelése A követelést (ideértve a hitelintézetekkel, a pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a pénzeszközöket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket is) - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt

38 27 értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értéken kell kimutatni. A devizás követelések bekerülési értéke meghatározásakor a NÓGRÁD VOLÁN Zrt. az ERSTE Bank Hungary Nyrt. a teljesítés napján érvényes átlagárfolyamát a deviza vételi és eladási árfolyamának számtani átlagát, alkalmazza. Az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken mutatja ki a követelést a társaság, amennyiben a mérleg fordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős. Az év végi értékelés során az átlagárfolyam %-os eltérését, vagy a jelentős hiba határértékét (mérleg főösszeg 2 %, max. 500 millió Ft) meghaladó eltérését tekinti jelentősnek. Pénzeszközök értékelése A mérlegben a pénztár, csekkek értékeként az üzleti év mérleg fordulónapján a pénztárban lévő forintpénzkészlet értékét, a valutakészlet átszámított forintértékét, az elektronikus pénzeszközök értékét, a kapott csekkek értékét kell kimutatni. A mérlegben a bankbetétek értékeként az üzleti év mérleg fordulónapján a hitelintézetnél elhelyezett forintbetét bankkivonattal egyező értékét, továbbá a devizaszámlán lévő deviza bankkivonattal egyező értékének átszámított forintértékét kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azokat belföldi vagy külföldi hitelintézetben helyezték el. A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozóan az Erste Bank Hungary Nyrt. átlagos devizaárfolyamán átszámított forintértéken mutatja ki a társaság, amennyiben a mérleg fordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős. (5 % vagy a jelentős hibahatár feletti a számviteli politikában foglaltak szerint.)

39 28 Aktív időbeli elhatárolások értékelése Aktív időbeli elhatárolásként elkülönítetten kell a mérlegben kimutatni az üzleti év fordulónapja előtt felmerült olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként (ide értve a halasztott ráfordításokat is) csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el (pl. a lízing, folyóiratok előre történő fizetése, valamint az olyan járó árbevételeket, kamat és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után lehet számlázni), a mérleg fordulónapja után fog megjelenni tényleges pénzbevételként, de az elszámolási időszakot illeti meg (pl. utólag esedékes bérleti díj stb.) A társaság a számviteli politikájában foglaltaknak megfelelően év közben és év végén rendezte a törlesztéseknek és a futamidő változásnak megfelelően a deviza alapú pénzügyi lízing kötelezettséghez kapcsolódó árfolyamveszteség elhatárolást. FORRÁSOK A mérlegben forrásként, a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell szerepeltetni. A saját tőke értékelése A saját tőkeként a számviteli törvény meghatározása szerint csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) az adózott eredményéből hagyott a vállalkozónál. Itt kell kimutatni az értékhelyesbítésekkel azonos összegű értékelési tartalékot. A saját tőke a jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. Céltartalék értékelése A számviteli törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni a szükséges mértékben azokra a múltbeli, illetve folyamatban lévő ügyekből származó harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, ide értve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a korengedményes

40 29 nyugdíjat, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget, amely a mérleg forduló napjáig rendelkezésre álló információk szerint várhatóan, vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük, vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és a szükséges fedezet más módon nem biztosított. Továbbá céltartalék képezhető a várható jelentős jövőbeni költségekre (környezetvédelemmel, átszervezéssel stb. kapcsolatos költségek). A társaság december 31-ével is céltartalékot képzett az időbelileg elhatárolt árfolyamveszteség számviteli törvényben meghatározott aktualizált futamidő arányos összegének és a év végén képzett, meglévő céltartalék állomány különbözetének. A fentiek szerint képzett céltartalékokat a mérlegben könyv szerinti értékkel kell szerepeltetni. Kötelezettségek értékelése A kötelezettségek a számviteli törvény szerint azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifizetett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönző által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz valamint a kincstári vagyont képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak.. A kötelezettségek lehetnek: hátrasorolt, hosszú és rövid lejáratúak. A kötelezettségek a mérlegben attól függően, hogy azok: - belföldi pénzértékre (forintra) szóló kötelezettségek vagy - külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek, külön kezelendők. A forintban kimutatott kötelezettségeket a nyilvántartás szerinti értékkel kell a mérlegben kimutatni. A pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségként a szerződés szerinti kamatot nem tartalmazó összeget, illetve a törlesztett részletekkel csökkentett összeget kell a mérlegben kimutatni. A külföldi pénzértékre szóló kötelezettség forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát a választott hitelintézet (Erste Bank Hungaty Nyrt.) által

41 30 meghirdetett devizavételi és deviza-eladási árfolyamainak átlagán kell forintra átszámítani. Az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken mutatja ki a kötelezettséget a társaság, amennyiben a mérleg fordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős. Az év végi értékelés során az átlagárfolyam %-os eltérését, vagy a jelentős hiba határértékét (mérleg főösszeg 2 %, max. 500 millió Ft) meghaladó eltérését tekintendő jelentősnek. Passzív időbeli elhatárolások értékelése A passzív időbeli elhatárolások között kell elkülönítetten a mérlegben kimutatni: a) a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi (pl. előre fizetett bérleti díjak stb.), b) a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra (pl. a fordulónap után érkezett, de a tárgyévet érintő energia-, posta stb. számlák), c) a mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a társasággal szemben érvényesített, benyújtott, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, az ebben az időszakban ismertté vált kártérítést, bírósági költséget, d) a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként még ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járadékát, e) a kötelezettségek (a ráfordítások) ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott pénzügyileg rendezett támogatás összegéből az üzleti évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget, A passzív időbeli elszámolásokat a mérlegben könyv szerinti értékkel kell szerepeltetni.

42 A számviteli alapelvektől való eltérés ismertetése A számviteli alapelvektől évi beszámolójában a társaság a következők miatt tért el. Az MNV Zrt. a Kontrolling Igazgatóságával egyeztetett igénynek megfelelően: A évi minisztérium által megadott előzetes, várható veszteségtérítés összege és a már folyósított veszteségtérítési előleg különbsége az egyéb bevételek és az aktív időbeli elhatárolások között került kimutatásra, mert a Társaság még további veszteségtérítés igénylésére lesz jogosult. Az Egyéb bevételek között költség ellentételezésre kapott összeg elszámolásának a feltétele a mérlegkészítés napjáig történő pénzügyi rendezés illetve más jogszabály ettől eltérően is rendelkezhet (Szv. tv. 77. (3). Tekintettel arra, hogy ebben az esetben az egyik feltétel sem áll fenn, de az összemérés elvének történő megfelelés érdekében a tv. 4. (4) bekezdése alapján a könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett a törvény előírásaitól ettől el lehet térni a megbízható és valós összkép elérése érdekében.

43 32 2. AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS FŐBB SORAINAK SZÖVEGES ELEMZÉSE (eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések) ezer Ft-ban Megnevezés tény tény Index % Bázishoz Értékesítés nettó árbevétele ,6% Aktivált saját teljesítmények ért ,1% Egyéb bevételek ,0% Anyag jellegű ráfordítások ,5% Személyi jellegű ráfordítások ,3% Értékcsökkenési leírás ,3% Egyéb ráfordítások ,9% Üzemi tevékenység eredménye ,3% Pénzügyi eredmény ,9% Szokásos vállalk. eredmény ,9% Rendkívüli eredmény ,0% Adózás előtti eredmény ,8% Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény ,8% Mérleg szerinti eredmény ,8% A társaság mérleg szerinti eredménye eft veszteség, amely előző évhez viszonyítva további eft-os eredmény csökkenést mutat. Az eredmény csökkenés döntően az üzleti eredmény előző évinél kedvezőtlenebb alakulásából adódik. Az üzleti tevékenység szintjén a társaság eft veszteséget produkált, amely az előző évhez viszonyítva eft romlást jelent. A kedvezőtlen alakulás az egyéb ráfordítások, ezen belül az árfolyamveszteség elhatárolása miatti eft céltartalék képzéssel van alapvetően összefüggésben. A szokásos vállalkozási eredmény szintjén a veszteség, amely a bázistól eft-tal alacsonyabb. A rendkívüli eredmény eft-tal, ~ 35 %-kal nőtt. Ebben döntő szerepet játszik a évben a Buszinvest Kft-től térítésmentesen átvett járműállományhoz kapcsolódó értékcsökkenés ellentételezésre elszámolt rendkívüli bevétel növekedés. A fejlesztési célú támogatásokból beszerzett eszközök után évben elszámolt amortizáció eft. Ezek ellentételezése a számviteli előírásoknak megfelelően a rendkívüli bevételt növelte eft-tal.

44 33 Az üzleti és a rendkívüli eredmény eredménykategóriák közötti átfedésre utaló tételek: - fejlesztési célú támogatásokból beszerzett eszközök amortizációjának és a megvalósított kármentesítés költségeinek üzleti ráfordításként történő elszámolása: e Ft. - térítésmentesen átvett autóbuszok amortizációs költségeinek elszámolása: eft. - az előzőekkel kapcsolatos passzíva (halasztott bevétel) feloldás rendkívüli - bevételként történő elszámolással: e Ft. Az egyes eredménykategóriák alakulása az átfedésre utaló keresztfinanszírozás kiszűrésével: Megnevezés év év Index % Tényleges Korrekció Korrigált Tényleges Korrekció Korrigált Üzleti eredmény ,3 Pénzügyi eredmény ,9 Rendkívüli eredmény ,4 Mérleg szerinti ered ,8 A korrekcióval az üzleti eredmény az előző évi eft nyereséggel eft veszteséget mutat. e Ft szemben További korrekciót tesz indokolttá az összehasonlíthatóság érdekében a béren kívüli juttatások elszámolásában történt változás, amely a kifizetés időpontjához köti az elszámolhatóságot. A év januárjában kifizetett még év decemberéhez kapcsolódó ilyen címen kifizetett összeg eft, melynek alábontása a következő: - meleg étkeztetési utalvány kifizetése eft, - önkéntes nyugdíjpénztári befizetés 761 eft, - önkéntes egészségpénztári befizetés 404 eft, - internet hozzájárulás 302 eft. A korrekcióval a évi eredmény kategóriák az alábbiak szerint alakulnak: eft-ban Megnevezés Bázis Tény Korrekció Korrigált Index% Személyi jell.egyéb kif ,1% Személyi jellegű ráford ,7% Üzleti eredmény ,8% Mérleg szerinti eredmény ,6%

45 Bevételek elemzése A társaság éves összes bevétele megközelítette az 5,5 milliárd Ft-ot, ezen belül a nettó árbevétele viszont csökkent, és 4,5 milliárd Ft alatt maradt évhez viszonyítva az elért 5.411,7 millió Ft-os bevétel a bázis időszaknál 0,5 %-kal magasabb. A bevétel szerkezetét, összetételét a következő tábla mutatja: Megnevezés Bázis Tény Index % E Ft Megoszl.% E Ft Megoszl.% Bázishoz Autóbuszközlekedés bevétele ,1% ,1% 95,5% Egyéb tevékenység bevétele ,4% ,0% 111,0% Egyéb bevételek ,4% ,3% 121,0% Pénzügyi műveletek bevétele ,1% ,4% 328,6% Rendkívüli bevételek ,2% ,2% 105,9% Összesen ,0% ,0% 100,5% A tény adatokban a bázishoz viszonyítva csökkent az alaptevékenység (autóbuszközlekedés) aránya. A bevétel szinte teljes összege (98,4 %) az üzleti tevékenységből képződik, ezen belül 4,0 %-kal csökkent az autóbusz közlekedési tevékenység aránya, amely összefügg a BKV alvállalkozói szerződés III. ütemének felmondása miatti bevétel kieséssel, és a menetrend szerinti közlekedés bevételi volumenének szűkülésével. Nőtt 0,6 %-kal az egyéb tevékenységek részaránya és 2,9 %-kal az egyéb bevételé. Az egyéb bevétel növekedése döntően a közlekedésért felelős minisztérium által a veszteséges helyközi járatok költségeinek fedezetére elszámolt veszteségtérítés 816,0 M Ft-os összegéből adódik, melyből évben kiutalásra került 373,7 M Ft. Az összes bevételnél mutatkozó 27,8 M Ft-os növekedés összegéből: - az autóbusz-közlekedés területén 190,9 M Ft csökkenés, - az egyéb tevékenység területén 37,7 M Ft növekedés, - az egyéb bevételeknél 162,7 M Ft növekedés, - a pénzügyi bevételeknél 14,7 M Ft növekedés, - a rendkívüli bevételeknél 3,6 M Ft növekedés jelenik meg.

46 35 A bevétel megoszlása főbb tevékenységenként évi adatok alapján. Bevétel megoszlás év 1,1% 14,6% 0,1% 10,3% Helyi járati árbevétel Helyközi járat 6,3% Szerződéses járat árbevétel Különjárat árbevétel BKV alvállalkozó 41,7% Egyéb tevékenység árbevétele Egyéb bevételek 24,6% 0,9% Pénzügyi művelet bevételei Rendkívüli bevétel 0,3%

47 36 A bevétel megoszlása főbb tevékenységenként évi adatok alapján. Bevétel megoszlás év 1,2% 17,3% 0,4% 9,7% Helyi járati árbevétel Helyközi járat Szerződéses járat árbevétel 7,0% Különjárat árbevétel BKV alvállalkozó Egyéb tevékenység árbevétele 43,8% Egyéb bevételek 19,6% Pénzügyi művelet bevételei 0,7% 0,3% Rendkívüli bevétel

48 37 A menetrend szerinti személyszállítás nettó árbevételének alakulása e Ft Megnevezés Időszak Utas által Fogyasztói Nettó fizetett árkieg. árbevétel Helyi járati közlekedés év év Különbség Index % 95,2% 93,4% 94,5% Helyközi közlekedés év év Különbség Index % 107,0% 102,9% 105,0% Menetrendszerinti közlekedés év év Különbség Index % 104,3% 101,3% 102,9% A menetrendszerinti személyszállításban évihez viszonyítva az utas által fizetett bevétel 4,3 %-os növekedése mellett a fogyasztói árkiegészítés összege is nőtt 1,3 %-kal évben Értékesítés nettó árbevétele A nettó árbevétel tevékenységenkénti nagyságrendjeit a következő táblázat tartalmazza: Megnevezés Bázis Tény Index Bázisho Alaptevékenység ,5% Ipari szolgáltatás ,0% Kereskedelmi ,1% Egyéb tevékenység ,6% Összesen nettó ,6% e Ft Az értékesítés nettó árbevétele kizárólag belföldről származott és forintban realizálódott. A társaság exporttámogatásban nem részesült.

49 Egyéb bevételek alakulása Megnevezés Bázis Tény Index Bázishoz Céltartalék feloldás ,7% Veszteségkiegyenlítés ,3% Káreseményekkel kapcs.bevétel ,1% Kapott késedelmi kamat, bírság ,9% Biztosítótól kapott kártérítés ,5% Pótdíj bevételek ,1% Értékesített tárgyi eszköz árbevétele ,8% Önkormányzattól kapott támogatás ,7% Munkaidő kedvezm. ellentételezése ,4% Elkülönített alapból kapott támogatás ,0% Követelések visszaírt értékvesztése 0 25 Leltár többlet ,0% TB kifizetőhelyi jutalék ,6% Utólag kapott pü-leg rendezett eng. 133 Kerekítési különbözet, egyéb ,3% Összesen: ,9% e Ft évhez képest 20,9 %-os a növekedés, amely döntően a veszteséges helyközi járatok évi üzemeltetési költségeinek ellentételezésére járó veszteség kiegyenlítés növekedésből adódik. Az Egyéb bevételek között költség ellentételezésre kapott összeg elszámolásának a feltétele a mérlegkészítés napjáig történő pénzügyi rendezés illetve más jogszabály ettől eltérően is rendelkezhet (Szv. tv. 77. (3). Tekintettel arra, hogy ebben az esetben az egyik feltétel sem áll fenn, de az összemérés elvének történő megfelelés érdekében a tv. 4. (4) bekezdése alapján a könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett a törvény előírásaitól el lehet térni, a megbízható és valós összkép elérése érdekében. Tárgyi eszköz értékesítés összehasonlítása: Megnevezés Bázis Tény e Ft Index Bázishoz Egyéb ráfordítás (tárgyi eszköz értékesítés nettó ért.) ,9% Egyéb bevétel (tárgyi eszk. ért. bevétele) ,8% Értékesítés eredménye ,5%

50 39 A évi tárgyi eszköz értékesítésen belül 1 db selejt autóbusz, 4 db faház építmény (Heves), 2 db satupad, 2 db íróasztal, 1 db monitor és a Hevesen található felszerelések eladására került sor Aktivált saját teljesítmények értékének részletezése Megnevezés Bázis Tény e Ft Index Bázishoz Saját term. készlet áll. vált ,0% Saját előállítású eszk.akt.ért ,3% Aktivált saját telj.ért.össz ,1% A saját vállalkozásban végzett alkatrész és fődarab javítások enyhén növekvő volumene játszik szerepet a növekedésben Költségek elemzése A költségek költségnemenkénti alakulása Megnevezés Bázis Tény Index Bázishoz Anyagköltség ,7% Igénybe vett szolgált ,7% Egyéb szolgáltatás ,8% ELÁBÉ ,4% Közvetített szolgált ,5% Anyag jell. ráfordítás ,5% Bérköltség ,5% Személyi jell.egy. kif ,7% Bérjárulékok ,8% Személyi jell.ráf.össz ,3% Értékcsökk. leírás ,3% Ktg-ek, ráford. össz ,1% e Ft A bázis időszakhoz viszonyítva nőtt az összköltségen belül az anyag jellegű ráfordítások, minimálisan az értékcsökkenési leírás aránya csökkent viszont a személyi jellegű ráfordítások aránya.

51 40 Költségmegoszlási százalék: Megnevezés Bázis Tény Index % Anyag jellegű ráfordítás 52,7 54,5 103,4 Személyi jellegű ráfordítás 40,1 38,3 95,5 Értékcsökkenési leírás 7,2 7,2 100,0 Összesen 100,0 100,0 Az értékesítés költségeinek bemutatása Megnevezés Bázis Tény e Ft Index Bázishoz Értékesítés közvetlen önköltsége ,5% ELÁBÉ ,4% Eladott közvetített szolg. értéke ,5% Értékesítés közvetlen költségei ,7% Értékesítési, forgalmazási ktg-ek ,7% Igazgatási költségek ,8% Egyéb általános költségek 0 0 Értékesítés közvetett költségei ,3% Kutatást, kísérleti fejlesztést tárgyévben saját vállalkozásban nem végzett a társaság évben a Noesis Innovációs Központ Közhasznú Nonprofit Kft. által végzett Innovatív energetikai stratégia kialakítása a hatékonyabb energiafelhasználásra illetve A jelenlegi irányítási rendszer átfogó, komplex módszerekkel történő feltárása és kockázatelemzése, illetve a rendszerek fejlesztésére vonatkozó javaslatok megfogalmazása projektekre történt kifizetés összesen eft értékben. Az innovációs járulék számításánál ezt figyelembe vettük. A évi innovációs járulék befizetési kötelezettségünk így 673 eft-ra alakult.

52 Egyéb ráfordítások részletezése Megnevezés Bázis Tény e Ft Index Bázishoz Ért.imm.javak, tárgyi e.ny.t.é ,9% Káresem.kapcs.ráfordítás ,2% Birságok, büntetések ,0% APEH birság ,9% Cégautóadó ,4% Gépjárműadó ,7% Innovációs járulék ,5% Környezetterhelési díj 0 8 Le nem vonható ÁFA ,7% Készlet selejt, leltárkülönb ,7% Támogatások ,1% Céltartalék képzés kötel-re ,6% Céltartalék képz.nem real.á.f.v ,7% Követelések elsz.ért.veszt ,9% Tárgyi eszk. terven felüli écs ,3% Hitelezési veszteség ,2% Kerekítési különbözet, egyéb ,5% Egyéb csökkentő tétel ,4% Egyéb ráfordítás összesen ,9% Az egyéb ráfordítás növekedésében meghatározó az árfolyamveszteséggel kapcsolatos céltartalék képzés növekedése. Értékvesztés mérlegtételenként Megnevezés Nyitó érték Tárgyévi értékv.növ. Tárgyévi értékv.csökk. Visszaírt értékv. Záró érték Anyagkészlet Vevő követelés Egyéb követelés Tárgyi ek. terven felüli écs Részesedések értékveszt Összesen e Ft

53 A pénzügyi eredmény elemzése Megnevezés Bázis Tény Index bázishoz Kapott osztalék ,0% Deviza, valuta kltek átvált-nak árf.nyer. 0 0 Egyéb kapott kamat és kam.jell.bev ,0% Külf-i pénzért-re sz. eszk.köt. árf.nyer ,8% Pénzügyi művel.bevételei összesen: ,6% Fizetendő kamat és kamat jell. ráf ,8% Részesedés értékvesztése ,8% Külf-i pénzért-re sz. eszk.köt. árf.veszt. Pénzügyi műv.egyéb ráfordításai ,8% Pénzügyi műv.ráfordításai összesen: ,6% Pénzügyi műveletek eredménye ,9% A pénzügyi bevételek jelentősen növekedtek előző évhez viszonyítva. A növekedést az ERSTE Bank Hungary Nyrt-vel kötött Multicurrensy hitel átforgatásából adódó árfolyam nyereséghez kapcsolható. Az egyéb devizában fennálló kötelezettségek árfolyam veszteségének növekedését az átkonvertáláshoz köthető bevétel növekedéssel sikerült ellensúlyozni. e Ft 2.4. A rendkívüli eredmény elemzése Rendkívüli bevételek és ráfordítások részletezése Megnevezés Bázis Tény Index Bázishoz Megszűnt részesedés ell.kap.eszk. 0 7 Dolg.részvény bevonás bevét ,3% Átvett, többl.fellelt eszk.ért Elengedett kötelezettség Beruház-hoz kapott fejl. tám ,1% Veszteségkiegyenlítés előző év után ,0% Elévült kötelezettség Rendkívüli bevétel összesen: ,9% Megszűnt rész.ny.tart.sz.ért ,2% Végleges fejl.célú pénz Végleges pénzeszköz átadás ,7% Előző évi ktgvet.tám.visszafizetés ,0% Dolg.részvény bev. ráfordítás ,3% Elengedett követelés ,3% Rendkívüli ráfordítás összesen: ,1% Rendkívüli eredmény ,0% e Ft

54 43 A rendkívüli bevételek növekedésében döntő szerepe van a BUSINVEST Kfttől térítés nélkül átvett autóbuszokhoz kapcsolódó elszámolásnak A támogatási program keretében kapott, folyósított, illetve elszámolt összegek támogatásonként. Az elkülönített állami pénzalapokból kapott támogatások: Megnevezés év év Ezer Ft Vissza nem térítendő támogatások Foglalkoztatási alapból kapott foglalkoztatás bővítő támogatás Szakképzési alapból fejlesztési célú eszközbeszerzésre kapott támogatás (lekötött tartalékba helyezve) Környezetvéd. Alapból kapott célzott támogatások (D10-es motor) Magyar Állam Kincstártól rekonstrukciós költségvetési juttatás: (autóbusz beszerzésre) MNV Zrt. tulajdonosi támogatás 0 0 Összesen: Az eredmény-kimutatásból a kapcsolt vállalkozásokkal elszámolt összegek Leányvállalatoknak (Auto-Help Kft-nek, Panorámabusz Kft-nek, Alfa Travel Kftnek és Salgókontrol Kft-nek) számlázott nettó árbevétel és egyéb bevétel. Ügylet megnevezése év (e Ft) Egyéb bevételből kapott kártérítések 321 Ingatlan bérbeadás Autóbusz bérbeadás Tovább számlázott közüzemi díjak és egyéb szolg Tovább számlázott licenc és egyéb jogdíjak Ügyviteli szolgáltatás Járműjavítás, karbantartás 593 Menetjegy eladás 52 Gázolaj értékesítés Különjárati biztosítás Leányvállalatoknak számlázott árbevétel össz

55 44 Leányvállalatoktól (Auto-Help Kft-től, Panorámabusz Kft-től és Salgókontrol Kft-től) igénybe vett szolgáltatások, felújítások Ügylet megnevezése év (e Ft) Járművekhez kapcsolódó igénybe vett szolgált Ingatlanokhoz kapcsolódó igénybe vett szolg Közúti ellenőrzési díj Leányvállalatoktól igénybe vett szolgáltatás össz A társasági adó megállapításánál az értékelés következtében alkalmazandó - módosító tételek ismertetése. A számviteli és az adózás alapjául szolgáló eredmény kapcsolata, a társasági adó összegének meghatározása. Társasági adó megállapítás normál menet: Megnevezés év év (e Ft) (e Ft) Adózás előtti eredmény Az adózás előtti eredményt csökkentő tételek Adózás előtti eredményt növelő tételek Társasági adó alapjául szolgáló nyereség Társasági adókulcs 16 % 19 % Tárgyévi társasági adó 0 0 Adókedvezmény 0 0 Tárgyévi társasági adó kötelezettség 0 0 Társasági adóalap meghatározás jövedelem, nyereség minimum szerint. Megnevezés év (e Ft) Összes bevétel ELÁBÉ, közvetített szolgáltatás Adóalap Nyereség minimum szerinti társ. Adó alap 2 %

56 45 Az adózás előtti eredményt csökkentő tételek: Megnevezés év év Ezer Ft Az előző évek elhat. veszteségéből adóévben leírt összeg - Céltartalék felhaszn. bevételként elsz. összege, előző évi célt. rend Az adótörvény szerint figyelembe vett értékcsökkenési leírás összege és az eszközök kivezetésekor a számított nyilv. érték) Környezetvédelemre képzett céltartalék - - Vállalkozási övezetben üzembe helyezett (meghatározott) - - tárgyi eszk. beszerzési értéke Sztv bek. 10/a. p. szerint behajthatatlan értékv. - - Adóévben visszaírt értékvesztés összege - 25 Előző évben elszámolt behajthatatlan köv.-re bef. össz Önellenőrzés bevétele - - Kapott osztalék, részesedés összege Alapítványra és közérdekű kötelezettségvállalásra átadott - - pénzösszeg Szakmunkás tanulók után tanulónként havonta ,- Ft Munkanélküliek foglalkoztatása esetén befizetett TB járulék - - Behajthatatlan követelés a befizetés 20%-a, 365 napon túli A számviteli törvény elveitől való eltérés hatása Összesen: Az adózás előtti eredményt növelő tételek: Megnevezés év év Ezer Ft Várható kötelezettségre céltartalék ráfordítása A számviteli törvény alapján költségként elszámolt értékcsökkenési leírás és terven felüli értékcsökkenési leírás, illetve nyilvánt.-ból való kivezetéskor a ráfordításként elsz. összeg Adóbírság, késedelmi pótlék - 21 Adóévben követelésre elszámolt értékvesztés összege Adóellenőrzéssel, önellenőrzéssel megállapított ráfordítás elszámolt összege Behajthatatlan követelés leírás címén ráfordításként elszámolt összeg Ráfordításként elszámolt, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, eszközátadás Elengedett követelés Előző évi értékvesztés elismert része - - Nem a vállalkozás érdekében felmerült ktg A számviteli törvény elveitől való eltérés hatása Összesen:

57 46 A társasági adó számításánál a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak miatt módosításra nem került sor mivel a szokásos piaci értékhez viszonyított eltérés ezt nem indokolja. A Nógrád Volán Zrt-nek az adó alapja 2010-ben nem éri el a jövedelem (nyereség) minimum összegét eft-ot és úgy dönt, hogy az adózás rendjéről szóló törvény 91/A (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, és nem a jövedelem (nyereség) minimum alapján határozza meg fizetendő adóját.

58 47 3. EREDMÉNY ELEMZÉSE, JÖVEDELMEZŐSÉG, HATÉKONYSÁG ALAKULÁSA Adózás előtti eredmény Árbevétel arányos adózás előtti eredmény = Nettó árbevétel (%) (%) Index (%) x 100 = - 1, x 100 = - 5,04 352,4 % Adózás előtti eredmény Tőke arányos adózás előtti eredmény = Saját tőke (%) (%) Index (%) x 100 = - 3, x 100 = - 12,95 383,1 % Adózás előtti eredmény Eszközhatékonyság = Eszközök összesen (%) (%) Index (%) x 100 = - 1, x 100 = - 4,79 315,1 % Nettó árbevétel Élőmunka termelékenysége = Létszám (teljes munkaidős) (E Ft/fő) (E Ft/fő) Index (%) = = ,7 %

59 48 A társaság jövedelmi helyzetét kifejező mutatók évhez viszonyítva romlottak. A mérleg szerinti eredmény évben e Ft veszteség, a bázis időszaki e Ft veszteséggel szemben. Az élőmunka termelékenységénél 0,3 %-os csökkenés tapasztalható, az árbevétel 3,4 %-os csökkenése és a teljes munkaidős létszám 3,1 %-os csökkenése mellett.

60 49 4. TÁRSASÁG VAGYONI HELYZETE, MÉRLEGHEZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK 4.1. A mérleghez kapcsolódó általános kiegészítések A nem hasonlítható adatok tételes ismertetése és indoklása A mérleg eszköz forrás oldalának tételei összehasonlíthatók, ezzel kapcsolatos indoklás nem szükséges Eszköz, forrás összetétel főbb mérlegsoronként Eszközök alakulása e Ft Megnevezés Bázis Tény Index % Befektetett eszköz ,6% Immateriális javak ,0% Tárgyi eszközök ,7% Befektetett pénzügyi eszköz ,2% Forgó eszközök ,2% Készletek ,5% Követelések ,3% Értékpapírok 0 0 Pénzeszközök ,9% Aktív időbeli elhatárolások ,7% Eszközök összesen: ,0% Megnevezés Bázis Tény Index Megoszlási % Bázishoz Befektetett eszköz 82,01% 71,80% 87,5% Immateriális javak 0,87% 0,69% 79,8% Tárgyi eszközök 80,48% 70,54% 87,6% Befektetett pénzügyi eszköz 0,66% 0,57% 86,6% Forgóeszközök 12,55% 13,40% 106,7% Készletek 1,70% 1,95% 114,5% Követelések 10,78% 10,11% 93,8% Értékpapírok Pénzeszközök 0,07% 1,34% 1866,3% Aktív időbeli elhatárolások 5,44% 14,80% 271,9% ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 100,00% 100,00% 100,0%

61 50 Az eszközök összetétele az előző évhez viszonyítva módosult. A befektetett eszközök aránya az összes eszközállományon belül csökkent 71,8%-ra de még így is meghatározó. A forgó eszközök aránya kismértékben nőtt. Az aktív időbeli elhatárolások aránya közel 10 %-kal nőtt, amely a veszteségtérítés évi utólagos elszámolásával és az árfolyam veszteség elhatárolásával van összefüggésben. Az eszközök értéke összességében 8,0 %-kal nőtt. A tárgyi eszközök állománya 5,3 %-kal csökkent évben 4 db használt autóbusz beszerzést eszközölt a társaság, térítés nélkül vette át a Busz-Invest Kft-től korábban bérelt 16 db autóbuszt. Források alakulása e Ft Megnevezés Bázis Tény Index Bázishoz Saját tőke ,8% Jegyzett tőke ,0% Tőketartalék ,2% Eredménytartalék ,6% Lekötött tartalék ,7% Mérleg szerinti eredmény ,8% Céltartalékok ,2% Kötelezettségek ,6% Hátrasorolt kötelezettségek 0 0 Hosszú lejár. kötelezettségek ,4% Rövid lejáratú kötelezettségek ,5% Passzív időbeli elhatárolás ,7% Források összesen: ,0% Megnevezés Bázis Tény Index Bázishoz Saját tőke 45,03% 37,01% 82,2% Jegyzett tőke 38,06% 35,24% 92,6% Tőketartalék 18,37% 17,22% 93,7% Eredménytartalék -12,22% -14,89% 121,8% Lekötött tartalék 2,34% 4,23% 180,9% Mérleg szerinti eredmény -1,52% -4,79% 314,3% Céltartalékok 1,64% 4,10% 250,3% Kötelezettségek 44,60% 48,56% 108,9% Hátrasorolt kötelezettségek 0,00% 0,00% Hosszú lejár. kötelezettségek 22,14% 20,38% 92,1% Rövid lejáratú kötelezettségek 22,47% 28,18% 125,4% Passzív időbeli elhatárolás 8,73% 10,33% 118,3% Források összesen: 100,00% 100,00% 100,0%

62 51 A források 8,0 %-os növekedése, a saját tőke 11,2 %-os csökkenése a céltartalékok 170,2 %-os, a kötelezettségek 17,6 %-os, a passzív időbeli elhatárolások 27,7 %-os növekedése mellett következett be. A saját tőke csökkenés a veszteséges gazdálkodás eredménye. A céltartalék növekedése a deviza alapú pénzügyi lízing kötelezettségek miatt elhatárolt árfolyamveszteséghez kapcsolódik. A kötelezettségeken belül nőtt a rövid lejáratú kötelezettségek aránya a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben, amelyben a folyószámlahitel növekvő állományának valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség állományában található egy éven belül törlesztendő pénzügyi lízing kötelezettség növekedésének van jelentős szerepe. A mérleg főbb sorainak szöveges elemzése Az immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó értékének, valamint értékcsökkenési leírásának alakulása mérlegtételenként. Az immateriális javak bruttó értékének évi alakulása Megnevezés Nyitó állomány Bruttó érték Záró állomány Alapítás, átszervezés akt. ért Kísérlet fejlesztés akt.ért Vagyoni értékű jogok Immateriális javak bruttó értéke összesen Az immateriális javak halmozott értékcsökkenésének évi alakulása Megnevezés Nyitó állomány Halmozott értékcsökkenés Növekedés Csökkenés Átsorolások Növekedés Csökkenés Átsorolások Záró állomány Alapítás, átszervezés akt. ért Kísérletfejlesztés akt.ért Vagyoni értékű jogok Immateriális javak ért.csökk összesen Nettó érték e Ft e Ft

63 52 A társaság vagyoni értékű jogként a számítógépes programokhoz kapcsolódó licenc díjakat, a telefonok üzemeltetésével összefüggő használati díjat és évtől a korábban a szellemi termékek közé sorolt szoftverek bérleti jogának értékét számolja el. Az immateriális javak bruttó értéke a Libra6i integrált ügyviteli rendszerhez kapcsolódó licenc díjak megszerzésével és a tárgyévi szoftver bérleti jog beszerzésekkel, a halmozott értékcsökkenés pedig a tárgyévben elszámolt értékcsökkenéssel növekedett. Az immateriális javak értékcsökkenésének elszámolási módja nem változott az előző évhez képest. A társaság az immateriális javaknál értékhelyesbítést nem számolt el. A tárgyi eszközök bruttó értékének évi alakulása Bruttó érték Megnevezés Nyitó állomány Növekedés Csökkenés Átsorolások Záró állomány Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki ber., gépek, járműv Egyéb berend., felsz., járműv Beruházások, felújítások Beruházásra adott előlegek Tárgyi eszközök bruttó értéke összesen e Ft A tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenésének évi alakulása e Ft Halmozott értékcsökkenés Megnevezés Nyitó állomány Növekedés Terven felüli Hull. érték Csökkenés Átsoro -lás Záró állomány Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki ber., gépek, járműv. Egyéb berend., felsz., járműv. Tárgyi eszközök értékcsökk. összesen Nettó érték

64 53 Tárgyi eszköz megoszlása Tárgyi eszköz megoszlás % 2009.év 2,9% 0,1% 17,3% 79,7% Ingatlanok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Beruházások, beruházásokra adott előlegek Tárgyi eszköz megoszlás % 2010.év 2,4% 0,3% 18,0% 79,3% Ingatlanok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Beruházások, beruházásokra adott előlegek