14.2. Dr. Pintér István: Magyarország pénzügyi (nemzet)biztonsági kockázatai ( )
|
|
- Benedek Gál
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 14.2. Dr. Pintér István: Magyarország pénzügyi (nemzet)biztonsági kockázatai ( ) Bevezetés Mexikó, Thaiföld, Oroszország és Brazília mind olyan országok, amelyekbõl az utóbbi néhány évben az egész világ pénzügyi rendszerét megrázó válságok indultak ki. Az ENSZ keretében mûködõ pénzügyi intézmények csak egyre nagyobb erõfeszítéssel tudták azt megakadályozni, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszer össze ne omoljon. A mexikói válság kezelésére végül is 50 milliárd dollár állt rendelkezésre, Brazília esetében a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) vezetésével pedig 41 milliárd dolláros stabilizációs csomagot dolgoztak ki. Nem biztos ugyanakkor, hogy ezek a hatalmas pénzek magukat az országokat is megmentik, hiszen feladatuk elsõsorban a világ pénzügyi rendszerének a védelme. Az egyre sûrûbben megjelenõ pénzügyi válságok károsultjai elsõsorban a kis országok. Csak az oroszországi pénzügyi válság kirobbanása után a pénzügyi befektetõk mintegy 500 milliárd dollárt veszítettek, néhány ország jegybankjából eltûntek a tartalékok. A magyar tõzsde igen rövid idõ alatt értékének felét veszítette el, és ami ennél is figyelmeztetõbb, a külföldi intézményes befektetõk másfél-kétmilliárd dollárt vontak ki az országból. Most, hogy a legutóbbi világméretû pénzügyi válság hatásai lassan elhalnak, megállapítható, hogy Magyarország viszonylag jól bírta a megpróbáltatásokat. Ugyanakkor fel kell figyelnünk arra, hogy a pénzügyi szféra immáron önálló hatással bír a nemzetbiztonságra. Ez az önálló hatás korábban nem volt jellemzõ. Elegendõ csak arra utalni, hogy a világgazdaság egészének pénzügyi finanszírozásához szükséges pénzmennyiséget hatvan-százszorosan haladja meg a világ jelenlegi pénzmennyisége. Ez a hatalmas erõ iszonyatos gyorsasággal áramlik a világ egyik szegletébõl a másikba. A legjelentõsebb országok elõbb nem akartak, illetve a késõbbiek során nem tudtak hatékony szabályokat állítani a pénzmozgás elé, amely így pusztítóvá válhatott. Ezek a világméretû válságok megdöntötték azt a korábbi általános véleményt, hogy a reálgazdaságtól elvált pénzügyi gazdaságot nyugodtan szabadjára lehet engedni, hiszen a piac önmagát szabályozza. Úgy gondolták, hogy ha valahol a pénzügyi rendszer megbicsaklik, a hatékony piacok azonnal megtalálják a helyesbítés módját, mégpedig úgy, hogy annak más kihatásai mint pénzügyiek, nem nagyon lehetnek. Ugyanakkor például a délkelet-ázsiai pénzügyi válság megmutatta, hogy képes volt átterjedni a termelésre és a szolgáltatásokra is. Sõt, ezen túlmenve, a reálgazdaság recesszióba való döntésén túl szinte azonnal politikai, sõt, szociális válságot idézett elõ. Ezek az országok a bõrükön tapasztalhatták, hogy a pénzügyi válság hatásai mely közvetlen módon érintették nemzetbiztonságukat. Sorra zártak be az üzemek és a gyárak, sokmilliós munkanélküliséget hagyva maguk után. Az életszínvonal jelentõsen csökkent, és ki tudja, hogy hány év kell ahhoz, hogy ismét az eredeti szintre álljon vissza. Egyes országok valutatartalékai teljesen el- 497
2 tûntek, nemcsak a kormányok döntési mozgásterét csökkentve ezáltal, hanem szinte teljesen kiszolgáltatva azokat a jövõbeni hatásoknak. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy egy adott ország lakosságának mennyit kell dolgoznia az adósságok kifizetése érdekében, marad-e ideje kultúrára, mûvelõdésre, avagy a családra. A folyamatok sokkal nagyobb veszélyeket jeleznek, olyanokat, amelyek révén a nemzeti érdekeink, sõt nemzetbiztonságunk alapvetõen sérülhet. Egy-egy rossz döntés, vagy csak egy idõben fel nem ismert veszélyforrás döntõ lehet az ország szempontjából. Az, hogy mennyire szûk a mozgásterünk és mennyire reálisak a nemzetbiztonságunkra leselkedõ veszélyek, mutatja például Jaksity György, a Concorde Értékpapír Rt. ügyvezetõ igazgatójának véleménye, amely rámutat arra, hogy például 1998 tavaszán számos kül- és belföldi kezdeményezés próbálta a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) arra ösztökélni, hogy gyorsítsa a devizaliberalizációt és a folytatott árfolyam-politikán is lazítson. Ez akkor nem is tûnt túl nagy kérésnek, és a hazai szakértõk is könynyen átvehették a kinti javaslatokat. Mindössze néhány jogszabályt kellett volna megváltoztatni, aminek eredménye 1998 nyarán az lett volna, hogy az országunk devizatartalékainak nagy része eltûnik! Azé a devizatartaléké, amely jórészt az állami vagyon privatizáció útján való pénzvagyonná konvertálásával keletkezett. Reális veszély lett volna a privatizáció pénzügyi eredményeinek eltûnése, a társadalom eddigi áldozatvállalásainak sikertelensége. A következmények is beláthatatlanok: mindenekelõtt a stratégiai célként kitûzött Európai Uniós csatlakozás rendkívüli megnehezülése vagy lehetetlenné válása. Ez a példa is mutatja, hogy a nemzetbiztonságot alapvetõen érintõ pénzügyi kérdés nem lehet egy szûk pénzügyi döntéshozó csapat belügye. A döntési alternatívák elemzése, az átlátható döntéshozatal, a kockázatok mérlegelése és a várható társadalmi hatások elemzése olyan politikai feladat, amelyhez számtalan tudományág segítsége szükséges, mindenekelõtt a biztonsággal és a kockázatokkal foglalkozó biztonságpolitika mûvelõié. És természetesen nem csak az utólagos tudományos elemzéseknek kell elkészülniük (hasonlóan a kubai rakétaválság idején történt döntéshozatali folyamatok elemzéséhez), hanem az alapok vizsgálatától el kell jutni a folyamatos és legfõképpen gyors helyzetelemzésekig. Lehet, hogy a biztonságpolitika még nem éri el a kívánatos gyorsaságot, de a rendkívül rövid idõ alatt végbemenõ pénzügyi folyamatokra a politikai szereplõk is egyre rövidebb idõ alatt kénytelenek ráadásul megalapozott és jó döntéseket hozni. Jobb, ha ezekkel a témákkal foglalkozó kutatók és más szakemberek felkészülnek arra, hogy sokoldalas doktori disszertáció helyett maximum két-három oldalas elemzésekre lesz szükség. Olyanokra, amelyeket másnapra már meghaladhat az élet. A felmerülõ kérdések megválaszolása céljából tekintsünk egy kicsit a múltba! Ne feledjük ugyanis, hogy a mai nemzetközi pénzügyi rendszer mesterséges képzõdmény! A mostani pénzügyi rendszer kialakulása A nemzetközi pénzügyi rendszer felhõtlen idõszakát az elsõ világháborút megelõzõ kb. ötven év jelentette. A világgazdaság egységes rendszerként mûködött, 498
3 amelyben az arany közvetlenül betöltötte a világpénz funkcióját. Mivel a nemzeti valuták közvetlenül is átválthatók voltak aranyra, a nemzetközi pénzügyi folyamatok kiegyenlítõdése automatikusan végbement. Gondoljunk el egy olyan rendszert, ahol a tõkemozgási, külkereskedelmi és a nemzetközi fizetési mérlegek automatikusan kerülnek összhangba és a nemzeti valuták árfolyamai szilárdak. Ekkor a világgazdaság legfõbb hitelezõje Nagy-Britannia volt, azonban ezek a pénzek gépvásárlás formájában visszakerültek a szigetországba. Az úgynevezett arany-standard-rendszer idején Nagy-Britannia, Franciaország, USA és Németország újratermelési ciklusai is összhangba kerültek, amelynek jótékony hatása volt az árfolyamok stabilitására. A nemzeti érdekek túlhangsúlyozása végül az elsõ világháborúban csúcsosodott ki, amely megszüntette az aranystandard-rendszert. Az aranynak, mint világpénznek a rehabilitására a háború után sem került sor, sõt az as gazdasági világválság után semmilyen egységes nemzetközi pénzügyi rendszert nem sikerült létrehozni. Németországban kötött devizagazdálkodást vezettek be, az angol fontot lebegtetni kezdték. Miután az arany értékének kb. egyharmadát elvesztette, a Bank of England a további árfolyamát nyíltpiaci mûveletekkel védte. Az USA-ban ugyanakkor elõbb leértékelték a dollárt és utána kezdték lebegtetni. Erre az idõre már az angol fizetési-mérleg passzívvá vált, ellentétben az Egyesült Államok aktív mérlegével. A nemzetközi pénzügyi és gazdasági rendszer újraszabályozásáról a politikusok csak a második világháború alatt kezdtek gondolkodni. Henry Morgenthau, az USA pénzügyminisztere 1941 végén utasította tanácsadóját, Harry Dexter White-t egy tervezet kidolgozására. A White-terv egy Stabilizációs Alap és egy Újjáépítési és Fejlesztési Bank gondolatát tartalmazta, amely utóbbi akár hosszú távú kölcsönöket is nyújthat a háború kárainak helyreállításához, finanszírozhatja a nemzetközi kereskedelem bõvítését és széleskörû pénzpiaci mûveleteket is folytathat. A Stabilizációs Alap vagyona a csatlakozó államok által befizetett tõkére korlátozódott volna, amely az eredeti elképzelés szerint nem lett volna bõvíthetõ. Ez alól csekély kivételt jelentett volna az az eset, amikor minden ország legfelsõbb szerve (általában a parlamentek) egyhangú áldását adta volna a bõvítésre. White elképzelése szerint az Alap inkább pénzújraelosztó, mint pénzteremtõ funkciót látna el. A nemzetközi rendszer megszilárdítását az Egyesült Államok vezetõ szerepe biztosította volna, amelyre a második világháború alatt betöltött szerepe feljogosítja. Ugyanakkor Nagy-Britannia vitathatatlan pénzügyi tekintélye következtében John Maynard Keynes egészen másban gondolkodott a saját tervezetének elkészítésekor. Létre szeretett volna hozni egy nemzetek feletti Világjegybankot, amely világpénzt bocsátott volna ki. A valuta neve bancor lett volna. Ennek árfolyamát az aranyhoz kellett volna kötni és az egyes országok valutáinak árfolyamát is ebben kellett volna megadni. Az árfolyamokat csak a Világjegybank kormányzótanácsának engedélyével lehetett volna megváltoztatni. Maga a bancor nem lett volna aranyra átváltható, bár az egyes országok ilyet csak aranyért vásárolhattak volna. Keynes egyik leglényegesebb újítása szerint a nemzetek feletti Világjegybank az egyes tagországok jegybankjaival olyan kapcsolatban állt volna, mintha azok ebben a viszonyban egyszerû kereskedelmi bankok lettek volna. 499
4 Mivel a második világháború után nem volt kétséges az USA vezetõ szerepe amelyet kiemelt a háború során a szövetségeseknek nyújtott és az újjáépítésre ígért hitelek nagysága a negyvenöt ország által elfogadott megoldás döntõen az USA javaslatait tükrözte. A tagállamok olyan nemzetközi pénzügyi rendszert hoztak létre, amely a nemzetközi fizetések szabadságára, a rögzített valutaárfolyamokra és a szabályozott valutaárfolyam-megállapodásokra épült. Az IMF Alapokmányában a nemzetgazdasági és a világgazdasági érdekek összehangolására tettek kísérletet, bár az árfolyam-stabilitás és a valuták konvertibilitása akkor a teljes foglalkoztatást és a reálszféra maximális fejlõdését volt hivatva biztosítani. Úgy gondolták, hogy a mûködõképes nemzetközi pénzügyi rendszer elõsegíti a nemzetközi kereskedelmet, amelynek révén az egyes országokban nõ a beruházások öszszege, majd a termelés szintjének emelkedése révén kialakul a teljes foglalkoztatás és a stabil gazdasági növekedés. A cél tehát a nemzetközi kereskedelem dinamikus bõvítése volt, amelynek ellentmondanak a devizális korlátozások. Ennek elkerülésére az államok az Alapokmányban sokoldalú elszámolási rendszer megteremtését és fenntartását vállalták olyannyira, hogy az IMF engedélye nélkül nem akadályozhatták a valutavásárlásokat. Összességében megállapítható, hogy a nemzetállamok alapvetõ érdekeivel estek egybe a megállapodások, így minden lényegi fenntartás nélkül aláírták azokat. (Kivéve a Szovjetuniót, amely részt vett a tárgyalásokon, de a megállapodásokban már nem). Még azt is elfogadták, hogy egy nemzeti valuta (USD) töltse be a nemzetközi valuta funkcióját. Tették ezt annak ellenére, hogy ebben az esetben az USA-nak nemzeti érdekeit alá kellett volna rendelnie a nemzetközi érdekeknek, amennyiben a mindenkori költségvetési és fizetési mérleg-hiányát a világpiac pénzigényéhez kellett volna igazítania. Természetesen erre nem került sor, a második világháború utáni helyzet mégis lehetõvé tette az elfogadott rendszer hatékony mûködését egészen a hatvanas évek végéig. A dollár kulcsvaluta szerepébõl közvetlen elõnyök származtak a kibocsátó számára, azonban a belsõ ellentmondások (a nemzetközi felhalmozási-eszköz funkció zavartalanságának feltétele a világpénz nem csökkenõ árfolyama, míg a nemzetközi fizetési eszköz funkciójáé a nem növekvõ árfolyam, miközben a világpiac pénzigénye nem globálisan jelentkezett, hanem úgy mint nemzeti likviditási hiányok és likviditásbõségek rendszere) elõször a rögzített árfolyamoknak a lebegõ árfolyamokkal való felváltásához, majd január 1-jétõl egy világpénz bevezetéséhez vezetett (SDR). Érdekes megfigyelni ugyanakkor, hogy az 1944-ben létezõ jórészt politikai törésvonalak ma is élnek év elején a Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon láthatóvá váltak egyrészrõl az európai, másrészrõl az amerikai álláspont közötti különbségek. Míg a vezetõ európai országokban hivatalban lévõ jórészt baloldali kormányok képviselõi a nemzetközi pénzügyi rendszer feletti valamilyen kontroll megvalósítását sürgették, az amerikai Robert Rubin pénzügyminiszter inkább az áruk, szolgáltatások és a tõke áramlása elé emelt korlátok lebontására szólította fel a világ országait, elsõsorban az Európai Uniót és Japánt. Gordon Brown brit pénzügyminiszter szerint bizottságot kellene létrehozni a pénzügyi válságok elõrejelzésére, amerikai kollegája ugyanakkor kétségbe vonta ennek reális voltát. Némiképp köztes álláspontot foglalt el Gerhard Schöder német kancellár, aki ígéretet tett a közös nevezõ megtalálása érdekében. Ugyancsak köztes álláspontot képviseltek a szembenálló nézetek között a vitában résztvevõ európai független jegybanki elnökök is. 500
5 Pénzügyi válságok MK pénzügyi-(nemzet)biztonsági kockázatai (Dr. Pintér István, ) Elsõként 1994-ben, a tequila-válságként ismeretes események rázták meg nemcsak Magyarországot, hanem a feltörekvõ piacoknak nevezett fejlõdõ országokat is. Mexikó a 80 as években stabil gazdaságú országnak számított. A 90 es évek elején a nemzetközi pénzügyi intézmények által elvárt megszorító pénzügypolitikát folytatott. A fizetési mérleg hiánya a GDP 5-6%-a körül mozgott, amely minden további nélkül finanszírozhatónak látszott a nemzetközi pénzpiacokról ben azonban hirtelen megállt a tõkebeáramlás az országba, és a kormányzat azt vette észre, hogy a külföldi tõke menekül az országból. Ebben az esetben tapasztalhatta meg a nemzetközi pénzvilág elõször, hogy egy adott ország valutájába vetett bizalom lecsökkenése szinte azonnal a hasonló állapotban lévõ országok valutáira is kihat. Elsõsorban az IMF segítségével sikerült kezelni a mexikói válságot, azonban a különbözõ konzorciumok által nyújtott hiteleket Mexikó sok-sok évig fogja még nyögni. Fedezetként az ország jelentõs olajtartalékait is zár alá vették. Alig néhány év múlva, 1997 júliusában Thaiföldön ütötte fel fejét, majd onnan kezdett terjedni egy pénzügyi válság. A késõbb délkelet-ázsiai válságnak elnevezett összeomlás-sorozatot helyesebb talán a Japán régió válságának nevezni. Thaiföldön kívül Malaysia, Dél-Korea, Indonézia és Hongkong pénzügyi rendszere omlott össze pillanatokon belül. Ez a fertõzés a pénzügyi csatornákon terjedt tovább, egyrészt az országokon belül összeomlasztva a termelést, másrészt a hongkongi csõd után hirtelen kihatott az Amerikai Egyesült Államokra is, amikor a new york-i értéktõzsde indexe egyetlen nap alatt 554 pontot zuhant, mire a kereskedést fel kellett függeszteni. Sokan már az évi nagy gazdasági világválság kezdetét vélték felfedezni. A korábban példa nélküli gazdasági növekedést felmutató, és az olcsó munkaerõre építve a világ többi részébe egyre többet exportáló országok egyre-másra csukták be üzemeiket. Ennek egyik egyenes következménye volt az, hogy a világon a nyersanyagok árai hihetetlen mélységbe zuhantak. Így volt ez az olaj árával is. Ha hozzátesszük még azt, hogy elsõsorban a távol-keleti spekulánsok helyezték el pénzeiket a nagy haszon reményében az oroszországi, igen kockázatosnak számító befektetési formákba, természetszerûleg ezeket a pénzeket vonták ki elõször ezekrõl a piacokról. Így 1998 második felére a globális pénzügyi válság Kelet-Ázsiában gazdasági és szociális válsággal, Oroszországban pedig általános politikai és gazdasági válsággal párosult. Az oroszországi pénzügyi krízis rövid távon sokkal nagyobb nemzetközi izgalmat okozott, hiszen túl közel voltak még az ázsiai fejlemények. Emellett az IMF túl sokat költött elsõsorban USA-pénzbõl a Távol-Kelet stabilizálására, az alapok szinte kimerültek. Úgy tûnt, hogy Oroszország nem kellõen kapcsolódott be termelésével a nemzetközi vérkeringésbe, felmerült annak a lehetõsége, hogy a nemzetközi pénzintézmények nem érdekeltek az orosz pénzügyi rendszer megsegítésében úgy, mint Mexikó és Délkelet-Ázsia esetében. A nemzetközi pénzügyi rendszer ezen magárahagyatottságának érzete szinte azonnali tõkekiáramlást eredményezett az egyik legnagyobb adóstól, Brazíliából. Meg kell ugyanis jegyezni, hogy az ENSZ szakosított intézményeként mûködõ Nemzetközi Valuta Alap (IMF) alapító okiratának megfelelõen a nemzetközi pénzvilágtól felvett hitelek- 501
6 kel elsõsorban magát a nemzetközi pénzügyi rendszert támogatta meg, elkerülve annak közeli összeomlását. A megtámogatott országoktól igen kemény megszorító intézkedéseket várt el, illetõleg a megkötött szerzõdések szerint ezeket a hiteleket valamikor valamibõl vissza is kell fizetni. Mégis máig nyitott kérdés az, hogy a világ legjelentõsebb nyersanyagkészleteivel rendelkezõ, és a mai napig is nukleáris hatalom Oroszország esetében miért késlekedtek a pénzügyi beavatkozással. Az oroszországi pénzügyi fertõzés ugyanakkor csak másodlagosan terjedt a pénzügyi csatornákon keresztül, elsõdlegesen az orosz kereskedelmi partnereket érintette (elsõsorban a FÁK országait). Hatalmas mértékben felerõsödött a nemzetközi pénzügyi befektetõkben a feltörekvõ piacok iránti bizalom hiánya, ami az egymástól földrajzilag igen távol levõ, egymással kereskedelmi kapcsolatba szinte nem is lépett országok ugyanazon megítélését jelentette. Ebben az idõben ez viszont tõkemenekítést takart. Ismét Latin-Amerika, elsõsorban Brazília következett a sorban. Az értéktõzsde árai rövid idõn belül százalékot estek és lévén Brazília olajtermelõ az olajárak 30 százalékos esése csak erõsítette a hatást augusztusa és októbere között Brazília az igen jelentõsnek mondható 75 milliárd dolláros valutatartalékaiból mintegy 30 milliárdot elveszített. A bankközi kamatráták 40 százalékra emelkedtek, míg végül az IMF és 12 ország 41,5 milliárd USD-t helyezett kilátásba mint hitelt. Ennek fejében jöttek a szokásos megszorítások, amelyet Brazília kénytelen volt elfogadni. Tekintettel az ország mintegy 320 milliárd dollárnyi belsõ és 240 milliárd dollárnyi külsõ eladósodására, elsõsorban a közalkalmazottak és köztisztviselõk jövõbeli bevételeit konkrétan a jövõbeli nyugdíjait csapolta meg az állam. Végülis január 22-én Brazília teljesen liberalizálta nemzeti valutáját, amely azonnal mintegy 10 százalékot veszített értékébõl. Néhány nappal késõbb még közel 29 százaléknyi esés következett be, így néhány nap alatt mintegy 40 százalék veszteséget könyvelhettek el. Erre azért is szükség volt, hiszen a leértékelési várakozások olyan nagyok voltak, hogy naponta közel egymilliárd dollár áramlott ki az országból. A brazil válság jelentõs kihatással volt a régióra, különösen Argentínára, hiszen összes exportjának mintegy harmadát Brazília vásárolta föl. A válságok hatásai Magyarországra Az 1994-es mexikói pénzügyi válság egy felkészületlen magyar gazdaságot ért. Ezt csak erõsítette az 1994-es kormányváltást követõ idõleges bénultság. A délkelet-ázsiai pénzügyi válság már felkészültebben ért bennünket. Az alacsony színvonalú közvetlen kereskedelmi kapcsolatok miatt a közvetlen hatások közül a magyarországi forró tõke gyors kiáramlása volt megfigyelhetõ. Forró tõkén itt a spekulatív tõkét értjük, amelynek gyors mozgását a döntéshozók a világon mindenütt bekalkulálják a döntéseikbe. Már itt is megfigyelhetõk az ellenétes irányú hatások. Amíg az ázsiai válság a világon mindenütt, így a legnagyobb kereskedelmi partnerünknek számító Európai Unióban is csökkentette a gazdasági növekedést, így közvetve exportlehetõségeinket korlátozta. Ezzel egy idõben ugyanakkor az ázsiai megtorpanó, majd összeroppanó termelés alapanyagbõséget idézett elõ a világban. Ennek haszonélvezõje nemcsak az Európai Unió, hanem közvetlenül Magyarország is, hiszen például az energiaszámlákat sokkal könnyebben ki tudtuk fizetni. Idõben elhúzódva jelentkezik az a negatív hatás, 502
7 amely szerint a lassan magukhoz térõ exportorientált országok a jelentõsen leértékelõdött valutájukkal export-offenzívát indítanak például az Európai Unió piacain. Ezekkel az alacsony cserearányú valutákkal képtelenség versenyeznünk, így ideiglenesen bizonyos területeken visszaszorulhat az exportunk a jelentõsebb piacainkon. A negatív hatás értékét ebben az esetben az határozza meg, hogy az export-termékszerkezet mennyire hasonlít a délkelet-ázsiai országokéhoz az adott piacon. Az orosz fizetésképtelenség a magyar gazdaságot közvetlenül és közvetett módon is sokkal inkább érintette. Egyes cégek esetében az orosz export kiesése egyenlõ a vállalat csõdjével. Különösen erõs a függés az orosz piactól a zsírok és olajok tekintetében (a kivitel 43 %-a), italok, élelmiszer és ipari termékek (25%), gyógyszerek és vegyipari termékek esetében (14,8%), jármûvek és részegységei (15%). Közvetett hatásként a legnagyobb kereskedelmi partnerünknek számító Németországba szállított gépjármûalkatrészek és részegységek exportja szorulhat vissza, hiszen Németország saját exportjának körülbelül 3%-át bonyolítja le Oroszországgal és a FÁK államaival. Amikor az orosz Duma bejelentette, hogy nem fogadja el az IMF feltételeit, ez regionális bizalmi válságot váltott ki a külföldi pénzügyi befektetõk körében. Ez nemcsak a magyar értékpapírpiacot, hanem a tõzsdén túlmenõen az állampapírok piacát is megingatta. Az orosz válság hatása volt az is, hogy a bankok és pénzintézetek jelentõs vagyonvesztést szenvedtek. Vagy úgy, hogy saját maguk közvetlenül finanszíroztak orosz bankokat, vagy oroszországi piacra szánt termelést, vagy úgy, hogy brókercégeik veszteségeit kénytelenek a konszolidált mérlegükben elkönyvelni. Még mindig igaz ugyanakkor az, hogy bár külkereskedelmünknek közel 70%-át a fejlett világgal és elsõsorban az Európai Unióval bonyolítjuk le, még mindig a feltörekvõ országokhoz sorolnak bennünket a pénzügyi befektetõk. Ezt csak némiképp tudta ellensúlyozni a teljes jogú NATO-tagság, amely a hazák iránti bizalmat nagymértékben erõsítette. Válságkezelés és megelõzés Végsõ soron megállapítható, hogy az IMF kiállta a próbát. Elsõsorban ugyan az USA több tízmilliárd dolláros hiteleivel és hitelígéreteivel, de sikerült stabilizálnia a világ pénzpiacait. Ugyanakkor a válságkezelés kérdésében a leggazdagabb országok már nem tudnak egyetérteni. Sõt, a válság kialakulásának okaiban sem tudnak megegyezni, így pedig a jövõben alkalmazandó terápia megalkotása is késik. Mindenesetre abban egyetértenek a felek, hogy egy ilyen mértékû, globális pénzügyi válságot könnyebb megelõzni, mint kezelni. A válságkezelés teljesen új útjai látszódnak kialakulni, szakítva azzal a hagyománnyal, hogy a Világbank és az IMF elsõsorban pénzügyi restrikciós és liberalizációs elõírásokat erõltet a kis országokra. Sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak az egyéb a nemzetállami szuverenitás más (nemcsak pénzügyi) területeit érintõ változtatások. Erõs megvilágításba kerülnek az egyes nemzeti kormányok által tett intézkedések, a kormányzatok átlátható és hihetõ mûködése. A nemzeti pénzügyi rendszer átláthatóságán kívül elsõsorban a fel- 503
8 14.2. MK pénzügyi-(nemzet)biztonsági kockázata ügyeletek hatékony mûködésére helyeznek hangsúlyt. Teljesen új a szociális biztonság kérdéskörének említése, hiszen a korábbiakban elsõsorban a makrogazdasági mutatók helyes szintjének a beállítása volt a cél. Elõtérbe kerülnek a korrupcióellenes, valamint az igazságszolgáltatás független és pártatlan mûködését biztosító intézkedések. Felülvizsgálják az eddigi segélyezés kereteit, ugyanis felmerült a gyanú, hogy jelentõs IMF-segélyek korrupció útján végül is a szervezett bûnözõk számláira kerültek. A világszervezetek hatékonyan kívánnak fellépni a pénzmosás ellen, amely mostanában már a demokráciát ássa alá. Újraértelmezik a pénzügyi stabilitás, az egyéni biztonság, a közegészségügy és a környezeti veszélyek fogalmait. Azt nem lehet tudni, hogy mindezen felülvizsgálatok milyen eredménnyel járnak, azonban a válságok megelõzése érdekében jelentõs lépés lesz, ha a maga bonyolultságában megjelenõ lehetõ legtöbb tényezõt figyelembe veszik az adott országnál. Mindez persze új típusú beavatkozásokat jelenthet a nemzetállamok szuverenitásába, amelynek sem módját, sem mértékét jelen pillanatban nem lehet megbecsülni. Konklúzió Látjuk tehát, hogy a pénzügyi rendszer kockázatai elsõdleges nemzetbiztonsági kockázatnak minõsülnek. Ez igaz a nemzetközi és hazai pénzügyi rendszer vonatkozásában egyaránt. Talán nem véletlen, hogy az Amerikai Egyesült Államok nemzeti biztonsági stratégiája külön nevesíti ezt a pénzügyi kockázatot amikor kimondja, hogy a pénzügyi folyamatok annyira elszabadultak, hogy lassan az USA-nak sem lesz elegendõ ereje azok káros hatásait ellensúlyozni. Erre a kijelentésre sokan azt mondhatják, hogy egy olyan kis és nyitott ország, mint a miénk teljesen ki van szolgáltatva a világpiac hatásainak, így a nemzeti hatóságoknak nincs lehetõsége a védekezésre. A tények ennek ellenkezõjét mutatják. Tény az, hogy Magyarországot sokkal jobban megviselte az ös mexikói pénzügyi válság, amely csaknem tragikus helyzetbe sorolt több fejlõdõ országot ben, az ázsiai válság tetõfokán, a Budapesti Értéktõzsde hatalmas mértékû zuhanást szenvedett el, ám azt követõen a kedvezõ gazdasági eredmények miatt 1998 tavaszán a hazai részvényárfolyamok soha nem látott magasságokba emelkedtek. Tény az is, hogy 1998 végén az oroszországi válság idején a tõzsdeindex értékének közel felét elveszítette, sokkal meredekebben zuhant, mint 10 hónappal korábban. Hazánk sokkal szorosabb gazdasági kapcsolatban áll még mindig Oroszországgal, mint a délkelet-ázsiai régióval, a spekulatív tõke kiáramlásán kívül azonban megrendítõ erejû ütést nem kapott a gazdaság. A pénzvilágban azonban, ami az egyiknek rossz, a másiknak még jó lehet. Maga a piacokat mûködtetõ spekuláció is azon az alapon dolgozik, hogy az egyik piaci szereplõ elad, a másik pedig vesz. A délkelet-ázsiai pénzügyi öszszeomlás katasztrofális hatással volt az ottani reálgazdaságra, de leginkább az azt finanszírozó bankokra, pénzintézetekre, legyenek azok hazaiak vagy külföldiek. Ugyanakkor olyan olcsóvá váltak ezek a részvények, hogy jelentõs 504
9 14.2. MK pénzügyi-(nemzet)biztonsági kockázata befektetõi köröknek érdekében állhatott egy ilyen összeomlás. A régióba termelést telepítõ cégek sorra tönkrementek, így szabaddá vált az általuk lefedett piacok újrafelosztása. Gyakran elhangzik a vád, hogy a kis országok elleni valutaspekulációk indították el a pénzügyi lavinát. Ha ez igaz, fennáll a veszélye annak, hogy a piac- és profit-újrafelosztási harcok a pénzügyi szektoron belül állandósulnak újra. Tény, hogy a délkelet-ázsiai válság végülis Japán recessziójához vezetett, és Kínának is komoly gondokat okoz a mai napig is. Nem lehetetlen, hogy egy, az EURO elleni támadás kiindulópontjaként a gyenge és fejletlen kelet-közép-európai tõzsdék és ezen országok valutái jöhetnek számításba. 505
Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán
Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két
RészletesebbenErre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10
Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az
Részletesebben24 Magyarország 125 660
Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült
RészletesebbenA nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu
A nemzetközi fizetési mérleg Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi pénzügyi piacok mikroökonómiája Árfolyam alakulás, árfolyam rendszer kérdései A piac szabályozottsága (kötött devizagazdálkodás-
RészletesebbenSütő Zsanett. A renminbi mint világdeviza
Sütő Zsanett A renminbi mint világdeviza 2016. október elsejétől a világ vezetői devizáit tömörítő SDR-kosár részévé válik a kínai renminbi (jüan, CNY), ami egyben elismerése Kína növekvő világgazdasági
RészletesebbenKezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.
KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de
Részletesebbenszerda, 2015. szeptember 2. Vezetői összefoglaló
szerda, 2015. szeptember 2. Vezetői összefoglaló Kedden jelentős veszteséggel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek, a napvilágot látott negatív kínai makro-indikátorok hatására. Szerda reggel kismértékben
Részletesebbencsütörtök, április 30. Vezetői összefoglaló
csütörtök, 2015. április 30. Vezetői összefoglaló Szerdán negatív tartományban zártak a nemzetközi részvényindexek. Elérte a 302-es szintet a forint ma reggel az euróval szemben. Átlag feletti forgalom
RészletesebbenVezetői összefoglaló október 2.
2017. október 2. Vezetői összefoglaló Hétfő reggelre a forint árfolyama az euróhoz képest erősödött, míg a svájci frankkal és a dollárral szemben gyengült. A BUX 11,8 milliárd forintos, átlag feletti forgalom
RészletesebbenBankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika
Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről
Részletesebbenszerda, 2014. december 17. Vezetői összefoglaló
szerda, 2014. december 17. Vezetői összefoglaló Nyereséggel zártak a vezető nyugat-európai részvényindexek tegnap, míg a tengerentúlon mínuszban végeztek a börzék. Kedden a forint gyengülést szenvedett
RészletesebbenNemzetközi összehasonlítás
6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,
RészletesebbenKoncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés
PSZÁF X. Jubileumi Pénztár-konferencia Siófok, 2007. 21. Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés Erdei Tamás elnök-vezérigazgató MKB Bank Zrt. A
Részletesebbenhétfő, január 12. Vezetői összefoglaló
hétfő, 2015. január 12. Vezetői összefoglaló Veszteséggel zártak pénteken a vezető nyugat-európai és amerikai tőzsdék. Pénteken az euró/forint kurzus 316-318 között mozgott, ma reggel az euró jegyzései
Részletesebbenkedd, február 16. Vezetői összefoglaló
kedd, 2016. február 16. Vezetői összefoglaló Európa tőzsdéi jó menetben, 2 százalék feletti emelkedéssel nyitották a hetet, Ázsiában is jó hangulatban telt a keddi kereskedés a regionális részvénypiacokon.
RészletesebbenHelyzetkép 2012. május - június
Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának
RészletesebbenMakrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16.
Makrogazdasági pénzügyek Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. november 16. Miről volt szó? Antiinflációs monetáris politika Végső cél: Infláció leszorítása és tartósan alacsonyan tartása Közbülső
Részletesebbencsütörtök, április 2. Vezetői összefoglaló
csütörtök, 2015. április 2. Vezetői összefoglaló A vezető nyugat-európai börzék nyereséggel, az amerikai részvényindexek veszteséggel zártak tegnap. A forint erősödésének köszönhetően az EUR/HUF árfolyam
RészletesebbenA CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. beszámolója a. CIB Nyugdíjpénztár 2016-os és a 2017-es időarányos teljesítményéről
CIB Nyugdíjpénztár A CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. beszámolója a CIB Nyugdíjpénztár 2016-os és a 2017-es időarányos teljesítményéről Budapest, 2017.05.29 Tartalom Teljesítmény-bemutatás a portfolió teljesítménye
Részletesebbencsütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló
csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló Szerdán az európai részvényindexek növekedéssel zártak a megjelent euró zónás pozitív adatok hatására, míg az amerikai tőzsdék kismértékű negatív eredménnyel
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév
5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és
Részletesebbenkedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló
kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló A vezető nyugat-európai börzék pluszban, az amerikai részvényindexek mínuszban zártak tegnap. 300-as szint alá erősödött az euró/forint árfolyam ma reggel.
RészletesebbenA magyar vegyipar 2008-ban
A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult
Részletesebben2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek
Pénz és tőkepiac Intézményrendszer és a szolgáltatások Befektetési vállalkozások - Értékpapír bizományos - Értékpapír kereskedő - Értékpapír befektetési társaság Befektetési szolgáltatók Működési engedélyezésük
RészletesebbenVezetői összefoglaló április 3.
2018. április 3. Vezetői összefoglaló Kedd reggelre a forint árfolyama az euróval és a svájci frankkal szemben gyengült, míg a dollár ellenében erősödött. A BUX 8,9 milliárd forintos, átlag alatti forgalom
RészletesebbenSzőrfi Zsolt: Sokat javult megítélésünk a CDS-árazások alapján
Szőrfi Zsolt: Sokat javult megítélésünk a CDS-árazások alapján Míg 2012 elején a rekord magas szinten tartózkodó magyar CDS-felár volt az egyik legmagasabb a feltörekvő univerzumban, mára hitelkockázati
Részletesebben6. lépés: Fundamentális elemzés
6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.
RészletesebbenELEMZÉS A UNIT-LINKED ALAPOKRÓL - HUNGÁRIA ALAP
ELEMZÉS A UNIT-LINKED ALAPOKRÓL - HUNGÁRIA ALAP 2014.IV. negyedév Makrogazdaság Magyarország Az Európai Bizottság legutóbbi előrejelzésében a magyar gazdaságra vonatkozóan 2,5%-os növekedést vár 2015-re,
RészletesebbenSOLARCAPITAL MARKETS ZRT. WWW.SOLARCAPITAL.HU SOLAR@SOLARCAPITAL.HU. Összefoglaló
WWW.CAPITAL.HU @CAPITAL.HU Napi Elemzés 2010. október 11. INDEXEK Záróérték Napi változás (%) Dow Jones IA 11006.48 +0.53% S&P 500 1165.15 +0.61% Nasdaq 100 2027.03 +0.77% DAX 6291.67 +0.25% BUX 23416.53-0.51%
RészletesebbenDevizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.
Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz
RészletesebbenVisszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására
Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1
Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 1 Budapest, 2006. augusztus 21. A II. negyedévben az állampapírpiacon a legszembetűnőbb változás a hitelintézeteket magába foglaló egyéb monetáris intézmények
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ A SIGNAL BIZTOSÍTÓ ÁLTAL FORGALMAZOTT EURÓ ALAPÚ BEFEKTETÉSI ALAPOK ÖSSZETÉTELÉRŐL
ÖSSZEFOGLALÓ A SIGNAL BIZTOSÍTÓ ÁLTAL FORGALMAZOTT EURÓ ALAPÚ BEFEKTETÉSI ALAPOK ÖSSZETÉTELÉRŐL 2014. október HANSAINVEST Hanseatische Investment Gmbh alapjai 2014. október Forrás: hansainvest.de HANSAinternational
RészletesebbenRecesszió Magyarországon
Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése
RészletesebbenVezetői összefoglaló október 3.
2017. október 3. Vezetői összefoglaló Kedd reggelre a forint árfolyama az euróval és a svájci frankkal szemben erősödött, míg a dollárhoz képest gyengült. A BUX 10,0 milliárd forintos, átlag feletti forgalom
Részletesebbenpéntek, október 9. Vezetői összefoglaló
péntek, 2015. október 9. Vezetői összefoglaló Csütörtökön mind az európai, mind az amerikai vezető indexek pozitív tartományban zártak, a Fed kamatszintet tartó döntése hatására. A forint jelentősen felértékelődött
RészletesebbenBaksay Gergely - Benkő Dávid Kicsák Gergely. Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt
Baksay Gergely - Benkő Dávid Kicsák Gergely Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt A költségvetés finanszírozási igénye 2016 óta folyamatosan meghaladja az ESAdeficitet
Részletesebbenszerda, 2014. március 5. Vezetői összefoglaló
szerda, 2014. március 5. Vezetői összefoglaló Fontosabb makroadatok hiányában az enyhülni látszó geopolitikai hírek határozták meg a nemzetközi tőzsdei kereskedést, így komoly emelkedést könyveltek el
RészletesebbenVezetői összefoglaló november 30.
2017. november 30. Vezetői összefoglaló Csütörtök reggelre a forint árfolyama az euróhoz képest gyengült, a svájci frankkal és a dollárral szemben erősödött. A BUX 10,2 milliárd forintos, jóval átlag feletti
Részletesebbenszerda, 2015. december 2. Vezetői összefoglaló
szerda, 2015. december 2. Vezetői összefoglaló Kedden az európai tőzsdék mínuszban zártak, az amerikai mutatók emelkedtek. Európában az EKB csütörtöki ülésére, az Egyesült Államokban a Fed decemberi tanácskozására
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1
Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. I. negyedév 1 Budapest, 2006. május 19. Az I. negyedévben az állampapírpiacon a legszembetűnőbb változás a biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint a
Részletesebben303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről
303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások
RészletesebbenGAZDASÁGTERVEZÉSI FŐOSZTÁLY
PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GAZDASÁGTERVEZÉSI FŐOSZTÁLY NAPI JELENTÉS 2018.06.18. Vezetői összefoglaló Hétfő reggelre a forint árfolyama az euróval és a dollárral szemben gyengült, a svájci frank ellenében erősödött.
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév
25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.
Részletesebbenpéntek, december 11. Vezetői összefoglaló
péntek, 2015. december 11. Vezetői összefoglaló Csütörtökön Amerikában enyhe pluszban, Európában pedig vegyesen zártak a vezető tőzsdeindexek. Legnagyobb mértékben a londoni FTSE esett. Gyengült a forint
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA
AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti
Részletesebbenkedd, 2015. augusztus 11. Vezetői összefoglaló
kedd, 2015. augusztus 11. Vezetői összefoglaló A FED várhatóan nem fog kamatot emelni szeptemberben. Kína leértékeli nemzetközi fizetőeszközét. Pozitív hangulat volt tegnap a nemzetközi tőzsdéken. Ma reggelre
RészletesebbenAz aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez
VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681
RészletesebbenBudapesti Értéktőzsde
Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Pénztárak, mint a tőzsdei társaságok tulajdonosai Horváth Zsolt a BÉT vezérigazgatója Gondolkozzunk hosszú távon! A pénztárak természetükből adódóan hosszú távú befektetésekben
Részletesebbencsütörtök, szeptember 10. Vezetői összefoglaló
csütörtök, 2015. szeptember 10. Vezetői összefoglaló Szerdán a vezető európai részvényindexek nyereséggel zártak a két Ázsiából érkező kedvező piaci hír hatására, míg az amerikai börzék 1,5 százalék körüli
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg
RészletesebbenA magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve
X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából
Részletesebbenszerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló
szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló Többségében emelkedéssel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek tegnap. Kedden gyengülést mutatott a hazai fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben. A BUX
RészletesebbenVezetői összefoglaló május 18.
2017. május 18. Vezetői összefoglaló Csütörtök reggelre a forint árfolyama az euró, a svájci frank és a dollár ellenében egyaránt gyengült. A BUX 19,9 milliárd forintos, jóval átlag feletti forgalom mellett
Részletesebbenkedd, május 26. Vezetői összefoglaló
kedd, 2015. május 26. Vezetői összefoglaló Negatív tartományban zárt a vezető nemzetközi részvényindexek többsége pénteken. Ma reggel az euró jegyzései 0,1 százalékos gyengülést követően 307 felett jártak.
RészletesebbenVezetői összefoglaló október 24.
2017. október 24. Vezetői összefoglaló Kedd reggelre a forint árfolyama az euróhoz, a svájci frankhoz és a dollárhoz képest egyaránt gyengült. A BUX értéke 8,1 milliárd forintos átlag feletti forgalom
RészletesebbenA gazdasági helyzet alakulása
#EURoad2Sibiu 219. május A gazdasági helyzet alakulása EGY EGYSÉGESEBB, ERŐSEBB ÉS DEMOKRATIKUSABB UNIÓ FELÉ Az EU munkahelyteremtésre, növekedésre és beruházásra irányuló ambiciózus programja, valamint
RészletesebbenVezetői összefoglaló december 18.
2017. december 18. Vezetői összefoglaló Hétfő reggelre a forint árfolyama az euró és a dollár ellenében erősödött, a svájci frankkal szemben pedig gyengült. A BUX 18,8 milliárd forintos, átlag feletti
Részletesebbenhétfő, március 2. Vezetői összefoglaló
hétfő, 2015. március 2. Vezetői összefoglaló Amerikában negatív tartományban zártak a vezető részvényindexek, Európában a lassuló amerikai GDP-adat segítette a kereskedést. A forint kilenchavi csúcsa közelében,
RészletesebbenVezetői összefoglaló szeptember 18.
2017. szeptember 18. Vezetői összefoglaló Hétfő reggelre a forint árfolyama mindhárom vezető devizával szemben gyengült. A BUX 15,5 milliárd forintos, átlag feletti forgalom mellett 0,22 százalékos emelkedéssel
Részletesebbenpéntek, 2015. november 27. Vezetői összefoglaló
péntek, 2015. november 27. Vezetői összefoglaló Csütörtökön az európai tőzsdemutatók emelkedtek és háromhavi rekordot döntöttek. Az amerikai tőzsdék a hálaadás ünnepe miatt zárva tartottak. Péntek reggel
Részletesebbenhétfő, november 10. Vezetői összefoglaló
hétfő, 2014. november 10. Vezetői összefoglaló Vegyesen zártak pénteken a vezető nemzetközi részvényindexek. A múlt héten a forint gyengült a vezető devizákkal szemben, azonban a hétvégén a devizahiteles
Részletesebbenkedd, 2015. augusztus 18. Vezetői összefoglaló
kedd, 2015. augusztus 18. Vezetői összefoglaló A kínai recesszió kettős nyomást helyez a dollárra. Az építőipari gyorsjelentések mozgatták az amerikai tőzsdéket pozitív irányba. Marad a deflációs környezet
RészletesebbenBAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ
BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE
RészletesebbenFelépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab
RészletesebbenBorbély László András. 2014. április 30.
Államadósság és állampapírpiac Borbély László András 2014. április 30. Hogyan keletkezik az államadósság? Éves költségvetési törvény 1. év 1 Mrd Ft deficit 1 Mrd Ft hitelfelvétel 1 Mrd Ft államadósság
Részletesebbenpéntek, 2014. április 11. Vezetői összefoglaló
péntek, 2014. április 11. Vezetői összefoglaló Jelentős esés következett be a vezető tengerentúli részvényindexekben, Nyugat- Európában kisebb volt a csökkenés. Tartani tudta a forint az euróval szembeni
Részletesebbenhétfő, 2015. november 30. Vezetői összefoglaló
hétfő, 2015. november 30. Vezetői összefoglaló A pénteki kereskedés során az európai tőzsdemutatók vörösben zártak, míg tengerentúlon egyedül a Dow Jones zárt csökkenéssel. Erősödött a forint az euróval
Részletesebben***I JELENTÉSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2015/0005(COD) 3.2.2015 ***I JELENTÉSTERVEZET az Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásról szóló európai parlamenti és tanácsi
Részletesebbenhétfő, augusztus 5. Vezetői összefoglaló
hétfő, 2013. augusztus 5. Vezetői összefoglaló Vegyes amerikai makroadatok jelentek meg, a munkanélküliségi ráta ötéves mélypontján tartózkodik, ugyanakkor a foglalkoztatottság bővülése elmaradt az elemzői
Részletesebbenszerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló
szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló Kedden az európai és amerikai vezető tőzsdeindexek vegyesen zárták a kereskedést, a legnagyobb csökkenés Londonban, a legnagyobb emelkedés Frankfurtban következett
RészletesebbenVezetői összefoglaló június 1.
2017. június 1. Vezetői összefoglaló Csütörtök reggelre a forint árfolyama az euró és a svájci frank ellenében erősödött, a dollárhoz képest pedig gyengült. A BUX 18,2 milliárd forintos, jóval az átlag
RészletesebbenKérdések és Válaszok. A Budapest Ingatlan Alapok Alapja illikvid IL sorozat létrehozása kapcsán. 2013. szeptember 23
Kérdések és Válaszok A Budapest Ingatlan Alapok Alapja illikvid IL sorozat létrehozása kapcsán 2013. szeptember 23 Mi a különbség az ingatlan- és az értékpapír-befektetések között? Az ingatlanalapok egyik
RészletesebbenA jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni
Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank
RészletesebbenNemzeti Pedagógus Műhely
Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari
RészletesebbenKóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?
Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév
5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY
RészletesebbenVezetői összefoglaló július 21.
2017. július 21. Vezetői összefoglaló Péntek reggelre a forint árfolyama az euróval és a svájci frankkal szemben gyengült, míg a dollár ellenében kis mértékben erősödött. A BUX 8,9 milliárd forintos, átlag
RészletesebbenBEFEKTETÉSI SZTORIK A VILÁGBÓL NYUGAT-EURÓPA
A L A POK BEFEKTETÉSI SZTORIK A VILÁGBÓL NYUGAT-EURÓPA KITÖRŐ TELJESÍTMÉNYEK VAJON FENNTARTHATÓ AZ IRÁNY? A STOXX50 INDEX ALAKULÁSA AZ ELMÚLT 5 ÉVBEN MARKÁNS HEGYMENET 3800 3400 3386 3280 Múlt héten fontos
RészletesebbenBEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1
BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk
Részletesebbenhétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló
hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló Pénteken mind az európai, mind az amerikai vezető részvényindexek enyhén pozitív tartományban, fél százalék körüli nyereséggel zártak. Ma reggelre a forint
Részletesebbenpéntek, 2014. június 13. Vezetői összefoglaló
péntek, 2014. június 13. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek többsége veszteséggel zárta a tegnapi kereskedést. Csütörtökön a forint tovább folytatta esését. A BUX 8,2 milliárd forintos
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenAZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI
AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI VAGYONKEZELÉSÉRŐL Dátum: Budapest, 2011. május 20. 1 Az OTP Alapkezelő Zrt. a 2004. november 15. napján kelt
RészletesebbenLankadt a német befektetők optimizmusa
www.duihk.hu Sajtóközlemény Kiadja: Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK), Budapest Kelt: 2018. október 25. Sajtókapcsolat: Dirk Wölfer, kommunikációs osztályvezető T: +36 (1) 345 76 24, Email:
Részletesebben2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB
2 ában a kincstári kör hiánya 22, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése címen kifizetett 2, milliárd forint. Csökkentette a finanszírozási
RészletesebbenVezetői összefoglaló július 18.
2017. július 18. Vezetői összefoglaló Kedd reggelre a forint árfolyama az euró ellenében gyengült, a svájci frank viszonylatában stagnált, a dollárhoz képest pedig kis mértékben erősödött. A BUX 5,6 milliárd
Részletesebben1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban
Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.
RészletesebbenBaksay Gergely A Költségvetési Tanács szerepe és a évi költségvetés
Baksay Gergely A Költségvetési Tanács szerepe és a 2019. évi költségvetés Ezekben a hetekben zajlik Magyarország 2019. évi költségvetésének tárgyalása, amelynek során a Költségvetési Tanácsnak is kiemelt
RészletesebbenHoracél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15.
Horacél Kft. csődeljárás alatt Fizetőképességet helyreállító program Táborfalva, 2015. május 15. 1. Cégtörténet A Horacél Kft. egy 1999. évben alapított családi vállalkozás. A társaság alapítója, Horváth
Részletesebbencsütörtök, október 16. Vezetői összefoglaló
csütörtök, 2014. október 16. Vezetői összefoglaló A szerdai kereskedési napon rendkívül rossz hangulat uralkodott a nemzetközi tőzsdéken. Szerdán a 307-es szint fölé emelkedett az euró/forint kurzus; a
RészletesebbenAZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG
Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított
Részletesebbenszerda, október 21. Vezetői összefoglaló
szerda, 2015. október 21. Vezetői összefoglaló Mind az amerikai, mind az európai tőzsdéket kiváró hangulat jellemezte kedden, zárásra valamennyi index enyhe mínuszban fejezte be a kereskedést. Szerdán
RészletesebbenValuta deviza - konvertibilitás
Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott
RészletesebbenA pénzügyi válság hatásai és a kilábalás
A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás Hajdu Emese Megjelent: Agrártámogatások és -pályázatok c. szakkönyvben 2008-ban. RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft, Budapest. 1. A krízis kiváltó okai és a jelenlegi
RészletesebbenGerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk
Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső
RészletesebbenA GKI konferencián megkérdeztük Ma délutánra a Monetáris Tanács ülése után a jelenlegi 5,25%-hoz képest hogyan változik a jegybanki alapkamat? 25 bázi
Utak és irányok merre tovább Magyarország? Konferencia, Óbudai Egyetem Egy tündérmese nyomában Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2013. április 5. A GKI konferencián megkérdeztük Ma
RészletesebbenVezetői összefoglaló február 28.
2017. február 28. Vezetői összefoglaló Kedd reggelre a forint árfolyama az euróval, a svájci frankkal és a dollárral szemben egyaránt erősödött. A BUX 10,4 milliárd forintos, átlag feletti forgalom mellett
RészletesebbenVezetői összefoglaló július 3.
2017. július 3. Vezetői összefoglaló Hétfő reggelre a forint árfolyama az euróval és a svájci frankkal szemben erősödött, a dollárhoz képest gyengült. A BUX 8,7 milliárd forintos, átlag alatti forgalom
Részletesebben