AZ ARANY ÁRÁNAK MOZGATÓRUGÓI A XXI. SZÁZAD ELEJÉN

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK NAPPALI TAGOZAT NEMZETKÖZI GAZDASÁGELEMZŐ SZAKIRÁNY AZ ARANY ÁRÁNAK MOZGATÓRUGÓI A XXI. SZÁZAD ELEJÉN Készítette: Mester Péter Budapest, 2007.

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Táblázatok és ábrák jegyzéke... 4 Témaválasztásom indoklása és kutatásom célja... 5 Bevezetés... 6 I. Az arany történelmi árfolyamának elemzése, az aranystandard, az infláció és az olajpiac tükrében Az arany, mint nyersanyag és nemesfém szerepe a gazdasági életben Az arany pontos meghatározása a világpiacon Hogyan került az arany árfolyama központi szerepbe a történelmi trendet vizsgálva? A rögzített árfolyamrendszer hanyatlása, válsága Okozhatta-e a fix árfolyamrendszer a nagy válságot? A rögzített árfolyamrendszer dilemmái A rögzített árfolyam és az infláció elemzése Lehetne-e ma ismét rögzített az arany árfolyama? Az arany és az olaj árfolyamának történelmi kapcsolata II. Az arany keresletének és kínálatának meghatározó elemei és hatásuk a nemesfém árfolyamára A kereslet-kínálat elemzési koncepciója A kínálati oldal bemutatása Az aranykitermelés, aranybányászat kapcsolata a nemesfém árfolyamával Az arany újrahasznosításának hatásai az árfolyamra A központi bankok és szupranacionális szervezetek aranytartalékolási magatartásának hatása a nemesfém árfolyamára A keresleti oldal bemutatása Az ipari felhasználás mértéke Befektetések Magán- vagy kiskereskedelmi aranybefektetések Intézményi aranybefektetések Ékszerpiac, ékszergyártás, ékszeripar Konklúziók III. Makrogazdasági és olajpiaci elemzés Mely makrogazdasági események befolyásolják az arany árfolyamát? Az olajpiac hatása a nemesfém árfolyamára Összegzés és záró gondolatok Felhasznált irodalom

3 Táblázatok és ábrák jegyzéke 1. Ábra Az arany árfolyama 1920-tól 1972-ig Ábra Az arany árfolyama 1972-től 1982-ig Ábra Az arany árfolyama 1982-től 2000-ig Ábra Az arany árfolyama, vásárlóereje és a WPI alakulása ( ) Ábra Az infláció és az arany vásárlóerejének alakulása ( ) Ábra Az arany reál árfolyama és az infláció ( ) Ábra Az olaj árfolyamának alakulása ( ) Ábra Az arany keresletének és kínálatának összetevői (2006) Ábra A legnagyobb aranykitermelő és aranyfogyasztó országok összehasonlító ábrája (2006) Ábra A világ aranykitermelésének alakulása ( ) Ábra Az aranykitermelő vállalatok fedezeti pozícióinak alakulása ( ) Ábra A főbb aranykitermelő vállalatok működési költségeinek alakulása ( ) Ábra Az aranykitermelés alakulása a bányák kapacitásához mérten (2010-es prognózissal) Ábra Az újrahasznosított arany kínálata ( ) Ábra A világ aranytartalékainak megoszlása (2006) Ábra A 10 legjelentősebb aranytartalékkal rendelkező ország aranytartalékainak értékbeli alakulása ( ) Ábra A 10 legjelentősebb devizatartalékkal rendelkező ország tartalékainak alakulása ( ) Ábra A központi bankok aranyeladásai 2002-től napjainkig Ábra Kína IT kiadásai számítógépes hardverre ( , prognózissal) Ábra Kiskereskedelmi aranybefektetések főbb országok szerint (2006) Ábra Aranyérmékbe, aranyrudakba történő befektetések alakulása ( ) Ábra Arany ETF holdingok tőzsdei forgalma ( ) Ábra Az arany tonnánkénti kereslete ( , 10 éves átlagban) Ábra Ékszerkereslet az egyes piacokon ( ) Ábra Az arany keresletének összetevői ( ) Ábra Az arany kínálatának összetevői ( ) ábra Az arany és az amerikai dollár árfolyama (2000) ábra Az arany és az amerikai dollár árfolyama (2001) ábra A dollár-index és az arany árfolyamának alakulása ( ) ábra Az arany és az olaj árfolyamának alakulása (2000) ábra Az arany és az olaj árfolyamának alakulása (2001) Táblázat Az arany mértékegységei Táblázat Az aranystandard rendszerbe történő belépés dátumai Táblázat Kiemelt ékszerpiaci dátumok, vásárlási időszakok

4 Témaválasztásom indoklása és kutatásom célja Azért döntöttem úgy, hogy szakdolgozatomat az arany árfolyamának mozgató tényezőiről írom, mert sokat lehet hallani manapság, hogy az arany egy biztos befektetés, hogy jó kockázatmérséklő hatása van egy portfólióban, s hogy árfolyama összefüggésben van az olaj, az amerikai dollár és az amerikai infláció alakulásával. De mi az alapja mindennek a feltételezésnek? Valóban így van-e ez? Erre próbálok választ találni ebben a munkában. Mivel az arany árának mozgatórugóit keresem, nem szabad figyelmen kívül hagynom a keresleti-kínálati viszonyokat sem. Fontosnak tartottam azt, hogy olyan témáról írjak, amelynek aktualitása van és vélhetően a jövőben is mindig a figyelem középpontjában fog állni. E feladat számomra egyfajta kihívás is volt, mivel a magyar nyelvű gazdasági irodalomban viszonylag kevés tényadat állt rendelkezésemre, inkább szakfolyóiratok archívumaiból, napi gazdasági újságcikkekből kerestem az összefüggéseket. Segítségemre voltak azok az internetes portálok is, melyek a nyersanyagok, illetve az arany kereskedelmére specializálódtak. Ki szeretném emelni azt is, hogy számos külföldi mind írott, mind pedig elektronikus irodalmat használtam fel, s a főiskolán tanult szakmai nyelvtudásomat ezáltal kamatoztathattam. Munkám során használtam a Reuters és a Bloomberg adatbázisait, melyek világszerte közismert és elismert információs rendszerek, ennélfogva hiteles források. Lényeges számomra az, hogy egy kutatásnál megértsem az összefüggéseket, logikailag helyes következtetésekre jussak. A gazdaságot, magát, inkább egyfajta kölcsönhatásrendszernek látom, ahol meg kell próbálni a legfőbb összefüggések és a lehető legtöbb tényező vizsgálata alapján valamiféle magyarázatot találni a miértekre. Megfelelő eszközök a közgazdasági modellek (ábrák, grafikonok), illetve a gazdasági indexek, melyek nagyban segítik a megértést, s egyben az összefüggéseket is szemléltetik. Erre is igyekeztem hangsúlyt fektetni a szakdolgozatomban. -5-

5 Bevezetés Az arany azért érdekes nyersanyag, mert nemcsak nyersanyag-, hanem akár pénzfunkciót is betölthet, sőt közismert vagyontartó eszköz. A történelem folyamán, ha az árfolyamát vizsgáljuk, nyilvánvaló az, hogy a Bretton Woods-i rendszer megszűnése óta jelentős változások következtek be. Az arany kurzusa volatilissá vált. A legalapvetőbb kiindulópont véleményem szerint bármilyen piaci eszköznél, vagy árucikknél, hogy a kereslet-kínálati viszonyokat pontosan ismerjük, s tudjunk mérlegelni, a befolyásoló tényezők relevánsságát, markánsságát, ha úgy tetszik árfolyammozgató erejét. A keresleti-kínálati viszonyokon túl, egy olyan tényező is szerepet játszik, amelynek súlya a világgazdaságban nem csekély, ez pedig az Amerikai Egyesült Államok (USA) gazdasága. Ez nem jelenti azt, hogy csak erre a piacra kell koncentrálni, hiszen Kína, India, Japán és az Európai Unió (EU) legalább annyira fontos szereplők a világpiacon, mint az USA, de még egyelőre az amerikai gazdasági mutatók erősen befolyásolják a világ gazdaságának alakulását. Az arany árfolyamát ezért mozgathatja az infláción keresztül a dollár 1 árfolyama. Az amerikai infláció emelkedésére pedig egyfelől nyilvánvaló ok lehet a fekete arany drágulása, hiszen az importált infláción keresztül közvetetten a sárga fém árfolyamát is meghatározza. Feltétlenül beszélni kell a tőzsdei spekulációról is, amelynek a történelem folyamán nagymértékben volt köszönhető az olykor-olykor rekordszintet elérő árfolyam. Az ékszeripar, az aranyfeldolgozó ipar, az elektronikai ipar, a bányászat, a központi bankok tartalékolási magatartása pedig magának, a nemesfémnek olyan keresleti-kínálati tényezői, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni egy analízis során. 1 Megjegyzés: a dollár kifejezés itt és a továbbiakban is kizárólag az USA fizetőeszközére értendő, ha ez változna, akkor azt külön jelölni fogom. -6-

6 I. Az arany történelmi árfolyamának elemzése, az aranystandard, az infláció és az olajpiac tükrében 1. AZ ARANY, MINT NYERSANYAG ÉS NEMESFÉM SZEREPE A GAZDASÁGI ÉLETBEN Az arany mindig is az értékállóság megtestesítője volt, amióta világ a világ. Évszázadokra visszatekintve megbízható és kiszámítható befektetési formának bizonyult. Az aranyban rejlő biztonságot pontosan a függetlensége okozza. Értéke a világon mindenhol elismert és garantált, függetlenül egy adott ország politikai berendezkedésétől, gazdasági helyzetétől, a különféle valutáktól, az eltérő kulturális hagyományoktól vagy akármi mástól. Fordultak már ugyan elő a történelem során bizonyos beavatkozások az arany árképzésébe, de az értéke minden manipulációtól független és általános érvényű. Minden, a múltban tapasztalt világpiaci áringadozás ellenére a nemesfém értéke hosszú távon stabil. A nemzeti bankok az aranyat köztudottan biztonsági fedezetként alkalmazzák (számos befektetési szakértő szerint magánszemélyeknek is nemesfémben kéne tartaniuk vagyonuk 3-5%-át, s a magáncélú aranytartalékot célszerű lenne például hosszabb időn keresztül kisebb mennyiségek fokozatos vásárlásával felépíteni, és ily módon az esetleges árfolyam-ingadozásokat kiegyenlíteni). Akinek aranya van, annak mindig van pénze. Arannyal a nap 24 órájában kereskednek az egész földkerekségen. Ez az egyetlen igazán nemzetközi valuta, amely bárhol bármikor eladható, készpénzre váltható, sőt az aranyérmék a rúdaranyhoz képest már eleve bírnak fizetőeszköz tulajdonsággal, mert a nemzetközi elfogadottságuk sokkal nagyobb. Az arany fizikai jó tulajdonságai közismertek: tartós, értékálló (akár több száz évig is); tetszés szerint osztható, darabolható, formálható; könnyen szállítható; értéke pontosan definiált (súly, tisztaság); szinte bármire beváltható, mert általánosan elfogadott értékmérő eszköz; szűkösen áll rendelkezésre, ezért is értékes, s alkalmas a pénz szerepére. -7-

7 2. AZ ARANY PONTOS MEGHATÁROZÁSA A VILÁGPIACON Az arany mértékegységeivel a kereskedőknek tisztában kell lenniük, mert a világpiacon, érdekes módon, szinte valamennyi mérőszámot 2 alkalmazzák. Tisztaságának mutatói pedig az ékszerpiacon különösen lényegesek, mivel egyes helyeken bizonyos tisztasági fokozat alatt nem fogadnak el, s nem is kínálnak aranyékszert. A hétköznapi nyelvben általában az uncia használatos a fémek közismert súlymértékeként, de valójában a troy jelzővel együtt lenne szakszerű nyelvileg alkalmazni 3. A súlymértékek közül a kis angol tonna (short ton), a font (pound) és a szemer (grain) sem tűnt el, de ma már egyre több helyen nyernek alkalmazást a klasszikus gramm, kilogramm és tonna mértékegységek. 1. Táblázat Az arany mértékegységei Az arany mértékegységei 1 troy uncia = troy ounce (röv.: oz) 31,1 gramm 1 troy uncia 480 gran(um) 1 troy uncia 1,097 régi uncia 1000 troy uncia 31,3 kg 1 kg 32,15 troy uncia 1 tonna = ton troy uncia 1 font (453,6 gramm) = pound 14,585 troy uncia 1 kis angol tonna (907,2 kg) = short ton 28,22 troy uncia 1 gran / szemer (0,0648 gramm) = grain 0,002 troy uncia Az arany tisztaságának mértékegységei 100% (99,99%) 24 karátos 91,7% 22 karátos 75,0% 18 karátos 58,5% 14 karátos 41,6% 10 karátos Forrás: World Gold Council (WGC) és saját adatgyűjtés Troyes egy franciaországi piac volt, ahol rendszeresen adták-vették az aranyat. -8-

8 3. HOGYAN KERÜLT AZ ARANY ÁRFOLYAMA KÖZPONTI SZEREPBE A TÖRTÉNELMI TRENDET VIZSGÁLVA? A sárga fém jelentőségét már az ókorban felismerték. Fizikai tulajdonságai emelték fizetőeszközzé. A pénz története és az arany története jelentősen összekapcsolódik, de az arany árfolyamának szempontjából releváns időszaknak mégis az aranyalapú fizetési rendszer megszületése tekinthető. Az aranystandard rendszer célja az volt, hogy a pénzkínálat túlzott mértékű megemelkedését, s ez által az inflációt megfékezzék, s hogy fenntartsák az adott fizetőeszköz értékét. Az aranystandard rendszer elfogadása fokozatosan történt. Sok történész között még vita folyik arról, hogy valójában mikortól is számítjuk az igazi aranystandard rendszert. Néhányan a Newton-féle érától, 1717-től számítják. De ha azt annak definíciója 4 szerint vizsgáljuk, akkor kijelenthetjük, hogy az egész 18. században nem volt igazi aranystandard. Ez az állítás azért helyénvaló, mert a törvényes fizetőeszköz mögött nemcsak egyetlen nemesfém állt, a valuta esetenként nem volt azonnal aranyra váltható, sőt nem állt mögötte mindig kellő fedezet. A 18. század végén Kínával szemben folytatott háborúk és kereskedelem, elvonta az ezüstöt Nyugat-Európából és az Egyesült Államokból egyaránt 5. Kína már akkor is jelentős gazdasági szereplő volt abból a szempontból, hogy árucikkei kelendőek voltak Európában, míg ez fordítva nem volt igaz, hiszen Kína kevés európai árucikket importált. Az európai pénzérmék egyre kevesebb ezüstöt tartalmaztak. Anglia például arra kényszerült, hogy egyre több féleredeti, vagy felülnyomott pénzérmét adjon ki ben a pénzverési törvény helyezte az Egyesült Államok gazdaságát egy bimetális rendszerre, a hivatalos pénznem a dollár lett. 4 Az aranyalapú rendszerben a valuta értéke megegyezik bizonyos mennyiségű arannyal, pontosabban az adott valuta kibocsátója garantálja, hogy azt azonnal aranyra váltja. Az aranyhoz rögzített valuták között állandó az átváltási árfolyam, persze feltételeznünk kell azt, hogy minden egyes bankjegy mögött teljes mértékben áll fedezet. Ha az állam 100%-ban tud a valuta mögé fedezetet biztosítani, akkor teljes aranystandardról beszélhetünk. Nemzeti aranystandard esetén csak az adott ország rögzíti valutáját az aranyhoz. A nemzetközi aranystandardnál az arany rögzített árfolyamon főszerepet játszik a nemzetközi tranzakciókban. Itt több ország is a nemesfémhez köti saját fizetőeszközét, de a konvertibilitás sok esetben korlátozott. 5 Az ezüst inkább tekinthető a mindenkori forgalomban lévő fő pénzeszközként, mivel abból relatíve mindig is több volt. Az arany ritkasága révén mondhatni az alapvető vagyontárgy szerepét vette át. Volt úgy, hogy az aranyat kiszorította az ezüst, de a sárga fém 1971-től egészen napjainkig, monetáris tartalékként funkcionál. -9-

9 Törvényesen szabályozni kezdték a pénzérmék verését, az amerikai központi banknak tartalékot kellett képeznie, hogy a dollár és az arany közötti rátát rögzíthesse. Ugyanakkor a dollár mögötti fedezetet a bank nem volt köteles biztosítani. A bimetális rendszer az 1920-as évekig ebben a formájában állt fenn. A háborúk miatt sok pénz folyt ki az USA-ból is, így az amerikai pénzrendszerből szintén elfogyott az ezüst között a bimetális rendszer újjáélesztési kísérletei mindenütt kudarcba fulladtak, mert nem volt központi monetáris hatóság, amely ellenőrzést gyakorolt volna a teljes pénzrendszer felett. Németországban rögzítették az arany árfolyamát először (1871-ben), a francia-porosz háború után. A többi állam a német példát kezdte követni. A központi bankok feleltek a konvertibilitás, és a rögzített árfolyam fenntartásáért. A globalizáció is hozzájárult a stabil árfolyam fenntartásának szükségességéhez. 2. Táblázat Az aranystandard rendszerbe történő belépés dátumai Az aranystandard rendszerbe történő belépés dátumai 1871 Németország 1873 Latin Monetáris Unió (Belgium, Olaszország, Svájc, Franciaország) 1873 USA (de facto) 1875 Skandináv államok (Dánia, Norvégia, Svédország) 1876 Hollandia 1876 Franciaország (belföldön) 1876 Spanyolország 1879 Ausztria 1897 Oroszország 1897 Japán 1898 India 1900 USA (de jure) Forrás: Az aranyat használták a nemzetek egymás között számláik rendezésére. Kialakították az aranypont rendszert 6. A latin és skandináv monetáris unióknál az ezüstpénz forgása mellett, a központi bankok között, klíring-megállapodások is léteztek. Ebben az időszakban az volt az irányadó monetáris politika, hogy amikor arany áramlott ki az országból, akkor emelték a kamatlábakat, s a központi bankok folyamatosan aranytartalékaik bővítésére törekedtek. 6 Alsó aranypont (behozatali aranypont) a valuta legmagasabb ára aranyban, e felett jobban megéri az aranyat külföldön megvenni, importálni, s itthon hazai valutára váltani. Van egy felső aranypont (kiviteli aranypont) a valuta legalacsonyabb ára aranyban, amely alatt már külföldön érdemes fizetni arannyal a saját valutánk helyett. -10-

10 1900-ban az aranystandard törvény (The Gold Standard Act) az Egyesült Államokat törvényesen is aranyalapú rendszerbe helyezte. Az iparosodás óriási méreteket öltött, a brit gyarmati rendszer virágzott, s világszerte növekedett a jólét 7. A kulcsvaluta azonban meglepő módon nem annyira a dollár volt, hanem inkább az angol font. Ennek oka a nagy és kiterjedt gyarmati rendszerben rejlik. A fejlettebb ipari országok már megérezték a szükségességét annak, hogy a kevésbé iparosodott országokba fektessenek, illetve azokból nyersanyagokat szerezzenek. 4. A RÖGZÍTETT ÁRFOLYAMRENDSZER HANYATLÁSA, VÁLSÁGA A 20. század elején elkezdődtek a politikai sokkok, az ellentétek. Elindult egy fegyverkezési verseny, amely sok aranyat vont el az országok tartalékaiból, főleg Németország és Nagy-Britannia tartalékaiból, s nagy inflációt okozott. Egyre több olyan valutát nyomtak, amely mögött nem volt aranyfedezet. Németországnak a háború után jóvátételi kötelezettséget kellett fizetnie, amelynek eredménye az lett, hogy végül nem bírta fenntartani az aranyfedezetű márka értékét, így papírpénz kibocsátására kényszerült. Ez az időszak a történelemben igazi példa arra, hogy az aranystandard rendszer mennyire erős és hatékony az inflációs sokkok ellen. Németország hiperinflációval küszködött a háború után. Ezen úgy segítettek az egykori ellenségek, hogy támogatást adtak neki, gazdaságát talpra állították, s ezáltal törleszthette a jóvátételt Franciaországnak. Franciaország pedig az USA-tól felvett hiteleket nagyrészt ebből tudta fizetni. Tehát egy transzferkör létezett Németország, Franciaország és az USA között ben a szigorú aranystandard rendszert átmenetileg felfüggesztették, mivel az I. világháború eseményei közbeszóltak ben a britek visszatértek az aranyrúd alapú rendszerhez, amelyben nem került a forgalomba aranypénz ben Svédország, 1931-ben Nagy-Britannia, 1933-ban pedig az USA is megszüntette az aranystandard rendszert. A többi állam pedig ezek után ugyanerre kényszerült. 7 Ezért is nevezik ezt az időszakot ( ) egyébiránt a globalizáció első érájának. -11-

11 5. OKOZHATTA-E A FIX ÁRFOLYAMRENDSZER A NAGY VÁLSÁGOT? Egyfelől úgy tűnt, hogy amennyiben áttérnek a papírvalutára, az valószínűleg hiperinflációt okoz, másfelől az aranystandard fenntartásának kényszere olykor-olykor állami megszorításokat, exporttilalmat, magasabb adókat, magasabb kamatlábakat eredményezett. A rögzített árfolyam mechanizmusa nem tudta követni a keresletbővülést ban Roosevelt megtiltotta az aranyérmék, aranyrudak és arannyal kapcsolatos hitelpapírok magánkézben tartását, azok birtoklását ben az aranytartalékokról szóló törvény értelmében (The Gold Reserve Act) a tartalékképzés véglegesen és kizárólagosan a FED (Federal Reserve az USA jegybankja) kezébe került. Ezzel együtt egy olyan új korlátozott aranystandard rendszer jött létre, ahol a dollárt csak bizonyos arra jogosult magántulajdonosok, illetve külföldi központi bankok válthatták be aranyra. Roosevelt ezt követően leértékelte a dollárt 9. Az amerikai aranytilalom idején az emberek törvényes fizetőeszközt csak bankjegy formájában tarthattak. Sokan ezt az intézkedést a magántulajdon elbitorlásának titulálták ban Franciaország, Hollandia és Svájc is kiléptek az aranyalapú rendszerből. A II. világháború előszele érződött, hiszen a német gazdaság gyors talpra állása és a szovjet kommunista veszély bizonytalanságot szült világszerte, s éppen ezért inkább ismét fegyverkezésbe fogtak az országok, minthogy az aranystandard visszaállításáért fáradoztak volna. Az aranyalapú rendszer utolsó levegővétele 1937-re tehető, amikor megkísérelték kiigazítani az amerikai költségvetést, ám ettől a kísérlettől recesszióba fordult az amerikai gazdaság. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy az aranystandard rendszer okozta-e közvetlenül a nagy válságot? Egyes elméletek szerint inkább az I. világháború, a komoly fegyverkezési verseny. A háború után nem tudtak az árak konszolidálódni, következett a német hiperinfláció, az angol font iránti kereslet megugrott, tehát a világgazdaság nem heverte ki még a sokkot. Más nézetek szerint a nagy dollárleértékelés hiba volt, és számtalan elhibázott lépés történt még az aranystandard visszaállításával kapcsolatosan, így nem tudták kellő módon megoldani a bankrendszerben jelentkező strukturális problémákat. 8 Kivételt képeztek az aranyékszerek, a magánjellegű érmegyűjtemények és az ezekhez hasonló eszközök. 9 1 uncia arany ára már nem 20,67 $-t, hanem 35 $-t ért. -12-

12 Nem állt helyre a monetáris politika rugalmassága, s összességében ez vezetett recesszióhoz ben Roosevelt elnöki rendeletet adott ki az összes amerikai aranybánya bezárásáról ben Bretton Woods-ban létre jött az egyezmény 10, melyet 1945-ben ratifikáltak. Az amerikai jegybank szerepét betöltő FED, még ebben az évben 25,5%-kal csökkentette bankjegyeinek aranyfedezetét augusztus 15-én az USA leállította az arany összes adásvételét, s ezzel megszüntette a dollár konvertibilitását decemberében Washingtonban leértékelték a dollárt februárjában pedig harmadszor is leértékelték az amerikai fizetőeszközt 12. A dolláreladások folytatódtak és végül mindegyik valuta lebegtetése szabaddá vált, az arany árfolyamától függetlenül. 45 $/oz 40 $/oz A II. világháború alatt a többi fém ára felülmúlta az aranyét. 1. Ábra Az arany árfolyama 1920-tól 1972-ig Arany árfolyama 1920-tól 1972-ig augusztus 15. A Bretton Woods-i rendszer vége, a dollár többé nem váltható át aranyra. 35 $/oz 30 $/oz 25 $/oz 1968-ban megszűnt a dollár aranyfedezete, s a központi bankok az arany árát a világpiaci hatásoknak tették ki. 20 $/oz 15 $/oz 10 $/oz Forrás: Bloomberg és saját történelmi adatgyűjtés Az as nagy gazdasági válság: New York-i tőzsdekrach, dollár leértékelése A befektetők még bíztak abban, hogy visszatérnek az aranystandardhoz ben az USA államkincstára számos aukciót tartott, amelyek során több mint 1 millió uncia aranyat értékesített tól 1980-ig az IMF (International Monetary Fund Nemzetközi Valutaalap) aranytartalékainak 1/3-át bocsátotta eladásra (összesen mintegy 50 millió unciát) közötti időszakban az amerikai államkincstár 15,8 millió uncia aranyat adott el, hogy javítsa a külkereskedelmi mérleg egyenlegét. 10 A dollár árfolyamát az arany árfolyamához rögzítették, a többi szerződő félnek pedig a saját valutáját kellett a dollárhoz igazítania. Ezt a rendszert aranydeviza-standard rendszernek nevezzük. 11 Ez volt a második jelentős leértékelés, 1 uncia arany ára 38 $ lett. 12 Az arany unciánkénti árfolyama már 42,22 $. -13-

13 1978-ban az IMF kijelentette, hogy többé már nem köteles az aranyra történő átválthatóságot fenntartani, és az arany értékét biztosítani. Megszűntek a Valutaalap tagállamai közötti aranytranzakciók, s a Nemzetközi Valutaalap jogot kapott arra, hogy a hatalmas aranytartalékokkal szabadon rendelkezzen. Ezek után az USA egy kongresszusi határozatban megszüntette az arany hivatalosan szabályozott árfolyamát. Innentől kezdve a világ piacain szabaddá vált az arany adásvétele. A dollár tekintélyes gyengülése, a kommunista Kína önálló államként elismerése, az iráni események és a vietnámi zavargások fűteni kezdték az arany iránti érdeklődést január 21-én New York-ban az arany napi árfolyama elérte a 850 $/unciás értéket, s az év végére 590 $-on zárt ben Donald Regan pénzügyminiszter felkérte az ún. Aranybizottságot (Gold Commission), hogy javaslatokat tegyen az amerikai kormány számára az arany további szerepéről a hazai és a nemzetközi monetáris rendszerben, de az nem javasolt neki új monetáris szerepet. 900 $/oz 800 $/oz 700 $/oz 600 $/oz 500 $/oz 400 $/oz 300 $/oz Japán feloldja az aranyra vonatkozó importtilalmat. De ekkor vonul ki az USA Vietnámból, és kitör a negyedik arab-izraeli háború is 2. Ábra Az arany árfolyama 1972-től 1982-ig Arany árfolyama 1972-től 1982-ig 1975-ben az USA államkincstára több mint 1,2 millió uncia aranyat értékesít ig az IMF az aranytartalékainak 1/3-át (50 millió unciát) leépíti, azaz értékesíti a világpiacon. Az amerikai állampolgárok ismét tarthatnak aranyat tól az IMF nem tartja fenn az arannyal szembeni konvertibilitást, s az USA bejelenti, hogy nincs többé aranypiaci árszabályozás. A dollár gyengülni kezd és később világszerte nőnek majd a politikai feszültségek (Irán, Afganisztán, Vietnám, Kína) január 15. Rekord árfolyam: 850 $/uncia 200 $/oz 100 $/oz 0 $/oz Forrás: Bloomberg és saját történelmi adatgyűjtés ban az ékszerpiacnak nagy fellendülést adott egy új ékszerötvözet-találmány 13, amely az aranyékszereket még értékállóbbá, még szilárdabbá és tartósabbá tette. Az arany ára is felszökött október 19-én a világ részvénypiacai erős visszaesést mutattak, az arannyal való kereskedelem a volatilis befektetési piacokon bővült. 13 Ez az új ötvözet 99%-ban színarany volt és 1%-ban titán. -14-

14 1987-ben megalapították az Aranytanácsot (World Gold Council WGC) abból a célból, hogy fenntartsák, elősegítsék és vizsgálják az arany iránti keresletet ban Németország eltörölte a pénzügyi műveletekkel szerzett aranyra vonatkozó hozzáadottérték-adót, amellyel az arany magánszemélyek által generált kereslete, s ezáltal a nemesfém árfolyama jelentősen emelkedett. De ami még fontosabb, hogy India és Törökország ebben az évben liberalizálták aranypiacaikat, 1994-ben pedig Oroszország nyitotta meg hivatalosan is a hazai aranypiacot ben bevezették az eurót, amely mögött az Európai Központi Bank (ECB) 15%-os aranyfedezete állt. Az ECB vezetői a washingtoni szerződésben kijelentették, hogy nem engedik az aranykészletet spekulatív célokra felhasználni, s csak korlátozott mértékben folytatnak eladásokat (Washington Agreement on Gold). Ennek többek között olyan célja is volt, hogy megakadályozzák a nemesfém árának esetleges zuhanását. 550 $/oz 500 $/oz 3. Ábra Az arany árfolyama 1982-től 2000-ig Arany árfolyama 1982-től 2000-ig 1987 októberében a világ részvénypiacai visszaesnek 450 $/oz 400 $/oz 350 $/oz 300 $/oz 250 $/oz 200 $/oz 1986 Ékszerpiaci találmány 1982-től az amerikai aranyérmék hivatalos fizetőeszközök. Új aranykészleteket tárnak fel Észak-Amerikában és Ausztráliában. Kínában is aranyérmét bocsátanak ki India és Törökország liberalizálják az aranypiacukat. Németország eltörli az aranyügyletekre kivetett hozzáadott-érték adót Forrás: Bloomberg és saját történelmi adatgyűjtés -15-

15 E történelmi tényeket azért érdemes górcső alá venni, mert a múlt eseményeiből rengeteget lehet tanulni. Megismerhetjük az arany árfolyamának viselkedését a különböző történelmi helyzetekben, tiszta képet kapunk az irányított, rögzített árfolyamrendszer működéséről. Ahhoz, hogy bármilyen elemzést kezdjünk a jelenben, tisztában kell lennünk azzal, hogy mi volt a múltban. Választ kaptunk a történelmi példákon keresztül arra, hogy a nemesfém árfolyama 1971-től ingadozóvá vált, mert elveszítette központi monetáris szerepét. A nagy háborúk alatt nem történt nominál árfolyamváltozás, mert rögzített árfolyam volt. A kereslet-kínálati viszonyok is minden bizonnyal meghatározzák az arany árfolyamát is, de ennek összetevőiről a következő fejezetekben lesz szó. -16-

16 6. A RÖGZÍTETT ÁRFOLYAMRENDSZER DILEMMÁI A monetáris hatóságok fenntartották ugyan a fix árfolyamot, de ez alól a háborús idők kivételt képeztek. Az amerikai polgárháború ( ), a napóleoni háborúk ( ), az I. világháború ( ) és a francia-porosz háború ( ) alatt a központi bankoknak jogukban állt elutasítaniuk, ha bankjegyeikért arannyal fizettek. Az arany és a dollár közötti kötelék erős volt a Bretton Woods-i rendszerben. Gyakorlatilag az adott valuta egy egységét egy bizonyos mennyiségű aranynak feleltették meg, ezáltal közvetlen kapcsolat keletkezett az arany egysége és a pénz egysége között. Bármekkora növekedés a pénzkínálatban fix árfolyam és fix aranytartalék mellett elvileg egyenlő volt az arany keresletének növekedésével. Mivel a kibányászott arany mennyisége évről évre nőtt, a központi bankok is egyre nagyobb aranytartalékokat képeztek, ennélfogva a sárga fém kínálata az aranystandard rendszer ideje alatt relatíve stabil volt. A pénzkínálat pedig hosszú távon megegyezett az aranykínálattal. Az aranystandard rendszerben az aranyfedezetű valuták elfogadottsága olyannyira széleskörű lett, hogy a tőkebefektetések is sokkal szabadabban áramlottak. Tipikus példa erre a nagy amerikai vagy az orosz vasúthálózat kiépítése volt. Az aranyalapú rendszer szereplői könnyebben is jutottak hitelhez, illetve tőkéhez, mint a rendszeren kívülállók. Az aranystandard pilléreit azon elképzelések vagy elméletek kövére helyezték, hogy az inflációt a pénzmennyiség megnövekedése okozza, a valuta vásárlóereje gyengül, s mindez üzleti bizalmatlanságot szül, mely továbbá csökkenő tőkebefektetésekhez vezethet. Éppen ezért az aranyalapú rendszernél központi kérdéssé vált a valuta iránti bizalom megteremtése. Ennek alapja pedig a monetáris és fiskális fegyelem. A konvertibilitás fenntartásának viszont az a hátránya, hogy korlátozza a hitelteremtést. A hitelteremtés fix árfolyamrendszerben veszélyezteti a bankjegyek konvertibilitását, és végül nem kívánt aranykiáramlást okoz. Az egyensúly felborul, mert a bank kötelezettséget vállalt arra, hogy minden bankjegyet aranyra vált, s ha fedezetlen bankót nagy tételben bocsát ki, akkor azzal megszegi ígéretét. A bankjegytulajdonosok bármikor élhetnek átváltási jogukkal, s ez a bankra nézve nagy kockázat. Ha elvész az ügyfelek bizalma, akkor az tömeges pénzkivételt eredményez (pl. bankzárlat a New York-i tőzsdekrach után). -17-

17 7. A RÖGZÍTETT ÁRFOLYAM ÉS AZ INFLÁCIÓ ELEMZÉSE Számolnunk kellett azonban a fix árfolyamrendszerben is inflációval, mert csak az arany ára volt fix, a vásárlóereje, az aranyért kapott áruk mennyisége viszont nem. Nem lehetett tehát zéró az infláció. Hogyan mérhetjük az inflációt visszamenőleg, amikor az USA-ban csak 1913-tól vannak hivatalos CPI (Consumer Price Index fogyasztóiárindex) adatok 14? Erre az ún. WPI-t (Wholesale Price Index nagykereskedelmi árindexet) használhatjuk. A CPI tartalmazza a szolgáltatásokat is, leginkább ebben tér el a WPI-től. A szolgáltatások régebben nem estek akkora súllyal az indexbe, mint manapság. Elég a korabeli nyersanyag- és nagykereskedelmi árakkal kalkulálnunk. Az ábra tökéletesen illusztrálja, hogy nem sok eltérés van a CPI és a WPI között, szinte teljes mértékben követik egymást. Ha az arany ára emelkedik, az tulajdonképpen olyan, mintha a kínálatában hiány következne be után az arany és a dollár szétválása növekedő inflációt, ugyanakkor az aranynál emelkedő vásárlóerőt és árfolyamot eredményezett. Amint eltörölték a dollár konvertibilitását, azonnal bővült a sárga fém iránti kereslet. Szerepe átértékelődött, mert a pénzkereslet nyersanyagkeresletté alakult át. Az ipari felhasználás is idővel egyre sokrétűbbé vált, az aranytartalékokat lassan elkezdték leépíteni, s az aranyfeldolgozásból is egyre több arany került és kerül ma is újrahasznosításra. Az nyilvánvaló, hogy 1971 óta a nemesfém ára erősen volatilis. Az árfolyam és a vásárlóerő között statisztikailag pozitív irányú kapcsolat fedezhető fel. A sárga fém árfolyama csak annyiban tér el a vásárlóerő trendjétől, hogy 1971-ig a rögzítettség következtében nem ingadozhatott, ezért annak képe nyilván egy egyenes. Utána viszont az arany árfolyama követi a vásárlóerő görbéjét. A 4. sz. ábrán jól látszik, hogy a Jastram-féle WPI-index alkalmas az infláció visszamenőleges mérésére. Az aranystandardnak elvileg egyes közgazdászok szerint egy egyensúlyi árfolyamrendszert kellett teremtenie. Ha például az egyik tagországban költséghatékonyabb termelés folyt, mint a másikakban, akkor eleve odaáramlott a pénz (az arany), azon egyszerű oknál fogva, hogy a vevők többsége az olcsóbbat preferálja. A beáramlott arany ugyanakkor inflációt eredményezett. Az árak ezt követően már a többi országban is csökkentek. A vevők alkalmazkodnak ehhez és helyreállt lassan az egyensúly. 14 Erre adott magyarázatot például Stephen Harmston, aki Roy W. Jastram nyomdokain elindulva készítette el az inflációról, az aranyról és az arany vásárlóerejéről szóló értekezését. -18-

18 4. Ábra Az arany árfolyama, vásárlóereje és a WPI alakulása ( ) 5. Ábra Az infláció és az arany vásárlóerejének alakulása ( ) -19-

19 A következő grafikon (6. sz. ábra) jól szemlélteti, hogy amennyiben a nemesfém árfolyamát az infláció mértékével igazítjuk ki, akkor az 1980-as 850 $/unciás árfolyamcsúcsot akár annak duplájaként is értelmezhetnénk reális körülmények között. Rögtön elindult az árszínvonal emelkedése a rögzített árfolyamrendszert követően. Az arany beáramlása, importja, az aranystandard rendszerben egyértelműen inflációt okozott, mert az arany mennyisége megnőtt, s ezáltal a pénzkínálat is, ugyanakkor az arany kiáramlása deflációs folyamatot indított el. Mindenesetre az aranyalapú rendszerben észrevehető volt az inflációs ráták csökkenő ingadozása. Az ezüst- és papírvalutát forgalomban tartó pénzügyi rendszereknél ellenben az infláció rövid időn belül felszökhetett, de ugyanakkor kicsivel később le is zuhanhatott. 6. Ábra Az arany reál árfolyama és az infláció ( ) -20-

20 8. LEHETNE-E MA ISMÉT RÖGZÍTETT AZ ARANY ÁRFOLYAMA? Új aranystandardról többen elmélkedtek, köztük a FED egykori elnöke, Alan Greenspan is. Oroszországban született egy olyan elképzelés, mely szerint az aranyalapú rubel ellensúlyozhatná a népszerű amerikai dollárt. Iszlám körökben szintén léteznek olyan vélemények, hogy kizárólag az arany biztosíthatja egy valuta elsődleges fedezetét, mert a papírvaluta hosszú távon elveszítheti vásárlóerejét. Az új megoldás hívei az aranydeviza rendszerhez hasonlót képzelnének el, természetesen annak hibáit korrigálva. Szerintük úgy kellene az aranyhoz rögzíteni az árfolyamokat, hogy nem a kormányok lennének jogosultak aranyvalutát kibocsátani, nem szabadna a kormányokra bízni a pénzkínálat szabályozását. A jegybankok infláció elleni tartalékképzése feleslegessé válna az új rendszerben, mert a valuta értéke jelentené egyben az infláció elleni védelmet is. Mindemellett persze elengedhetetlen az üzleti bizalom megteremtése. Az iparosodás korszaka az aranystandard pártfogói szerint remek példa volt arra, hogy az aranyalapú rendszer életképes. Ma az amerikai dollár számít vezérvalutának. A tranzakciók nagy részét dollárban bonyolítják le, s az arany árát is ebben fejezik ki. Elméleti síkon megpróbálták már helyettesíteni az amerikai fizetőeszközt. Különböző valutakosarakat, energia alapú valutákat találtak ki, de az egyetlen helyettesítője mint megállapították csak az arany lehet. Az aranyalapú pénzügyi rendszer ellen szól ugyanakkor az a tény, hogy a pénzkínálat esetében rugalmatlanságról beszélhetünk. A kibányászott arany mennyisége véges. Ha ez nem így lenne, akkor a pénzkínálat oldalán nem jelentkeztek volna problémák az aranyalapú rendszerben, s talán még ma is ezt használnánk. A másik lényeges ellenérv, hogy egyetlen valuta sem zárkózhat el manapság nemzetközi téren az infláció, vagy éppen a recessziók elől. A kutatások során bizonyossá vált, hogy a kormányok többsége azért nem támogatja az aranyalapú rendszert, mert egyszerűen nincs szerves kapcsolat az arany kereslete-kínálata, illetve az áruk és szolgáltatások kereslete-kínálata között. Az aranystandard rendszer önmagában nem képes megakadályozni azt, hogy a kormányok a hozzá kötött valuta pénzkínálatát válsághelyzetekben, vagy háborús időkben ne növeljék. Lehetőség nyílik mindenkor deficitnövelésre, amely növekvő inflációhoz vezet. Akkor működne talán jól egy aranystandard, ha létezne egy központi irányító szupranacionális szervezet, de ilyen nincs és eddig nem is volt. -21-

21 9. AZ ARANY ÉS AZ OLAJ ÁRFOLYAMÁNAK TÖRTÉNELMI KAPCSOLATA Az emberiség történelmében a fekete arany, vagyis az olaj megjelenése, felfedezése, vitathatatlanul az egyik legnagyobb előrelépés volt. Értékét mi sem fejezi ki jobban, mint az, hogy ezt a nyersanyagot is aranynak nevezik. Az olaj rendkívül keresett és viszonylag ritka árucikk. Teljes mértékben, a vegyiparban helyettesíteni nem lehet. Ebben is hasonlít az aranyra, hogy egyedülálló fizikai jelleggel bír. Az olaj árfolyama egyébként hasonlóan viselkedik, mint a többi nyersanyagé. Igencsak meghatározza a kereslet-kínálat, a kapacitások növekedése-csökkenése, s amennyiben hiány keletkezik, az olajellátásban, vagy az olajszállításban problémák adódnak, arra azonnal reagál az árfolyam. Nem célom, hogy a fekete arany piacát a legapróbb részletekig bemutassam, de, amint az arany történelmében, itt is meg kell találnunk az árfolyamváltozás fordulópontjait, s a gazdasági események időpontját párhuzamosan kell szemléltetni. Az aranyról ismeretes, hogy háborúk idején, válsághelyzetekben, annak tartalékeszköz funkciója előtérbe kerül. Az olaj árfolyama pedig a háború alatt egyértelmű emelkedést mutat, hiszen a harcok közben sok üzemanyagot elhasználnak. Ráadásul amennyiben a konfliktus szereplője egy tekintélyes olajtermelő állam, úgy a helyzet annál súlyosabb, mert olajexportja többé-kevésbé leáll a zavaros és bizonytalan környezetben. Az Amerikai Egyesült Államokról köztudott, hogy az idők folyamán mindig is nagymértékben rá volt utalva az olaj és olajfajták importjára. Nem rendelkezik annyi olaj- vagy például benzintartalékkal, hogy fejlődő gazdaságának szükségleteit kielégíthesse. Ha egy ország gazdaságának alapvető működéséhez szükséges nyersanyag (pl. az olaj) drágul, akkor számolnia kell az árszínvonal emelkedésével, s erre a befektetők, mintegy reakcióként, a nemesfémhez menekülhetnek. Ez tehát a logikailag összekapcsolt gazdasági ok-okozati feltevés, tulajdonképpen az alapkoncepció. Vajon beigazolódik-e ez, és ha igen, milyen mértékben? Az olaj eleinte, mint világító- és fűtőanyag játszott szerepet a gazdasági életben, de aztán alapvető energiaszolgáltató nyersanyaggá vált. Az ipari fejlődés és az olaj felhasználása kölcsönösen hatottak egymásra mindaddig, amíg ma már a szárazföldi, légi és tengeri szállítás csaknem teljesen az olaj és származékainak felhasználásával történik. A háborúk alatt gyakran jelentkeznek a gazdaságban recessziók. A válságokat mind az arany, mind pedig az olaj árfolyama jól szemlélteti. -22-

22 Általános jelenség ilyenkor a fizetőeszköz romlása, a nyersanyagok túlzott mértékű felhasználása. Az előbbi a nemesfém, az utóbbi pedig a fekete arany árfolyamát hajtja fel. Az első világháborúban például még az olajnak nem volt különösebb szerepe, hiszen harckocsik is alig voltak, de már itt felismerték az emberek, hogy nagy jövő elé néz a fekete arany. Az arab országok az olaj jó tulajdonságát megpróbálták kihasználni politikai céljaik elérése érdekében. Az ellenségnek tekintett Izraelt úgy akarták elszakítani nyugati szövetségeseitől, hogy ultimátumot szabtak: mindaddig folyamatosan emelik az olaj hordónkénti árát, amíg Nyugat nem szakít a zsidó országgal. Nyugat pánikba esett, s összehangolt gazdasági válasz helyett, külön-külön próbáltak meg alkudozni, s hatalmas készleteket felhalmozni. Bevezették a benzinjegyet, hatalmas sorok álltak a benzinkutak előtt. Ez volt az első, es olajárrobbanás, melynek kiváltó oka tehát az arab-izraeli konfliktus (Yom Kippúr háború) volt. A második krízis az Irak-iráni konfliktus miatt tört ki ( ), aminek következtében a világpiacon felszöktek az olajárak. A háborús események felfelé vitték mindig is a fekete arany kurzusát. Így volt ez az amerikai polgárháború kitörésekor (1861), a koreai háború ( ), a szuezi válság ( ), az öbölháború (1991) és ezt követően az iraki háború ( ) idején is. Ha az olaj árfolyamát 1861-től 2006-ig megvizsgáljuk, akkor szemmel láthatóan az olaj kínálati bővülésére a piaci ár mindig esett, amikor viszont a készletekben, vagy a disztribúcióban komoly probléma lépett fel, akkor pedig felszökött. Az 1800-as évek vége felé hatalmas felderítési hullám nevezhetjük akár olajláznak indult meg. A fekete nyersanyag olyan értékessé vált, hogy árfolyama jelentősen emelkedett (pl. Pennsylvania olajárrobbanás). Majd pedig annak lehetünk tanúi a grafikon alapján, hogy amikor új lelőhelyekre bukkantak, az olaj kurzusa rögtön esni kezdett. A legnagyobb olajmező-feltárások a következők voltak: 1873 (Baku, Oroszország); 1885 (Indonézia); 1901 (Texas); 1905 (Oklahoma, USA); 1908 (Irán); 1910 (Mexikó); 1922 (Venezuela); 1930 (Texas); 1938 (Kuvait, Szaúd-Arábia); 1956 (Algéria, Nigéria); 1959 (Líbia); 1968 (Alaszka); 1969 (Északi-tenger). De zuhant az árfolyam abban az esetben is, ha a túlzott kitermelés miatt egyszerűen túlkínálat uralkodott el a piacon, amelyre tipikus példa az OPEC 15 kitermelési kvótájának emelése. 15 OPEC Organization of the Petroleum Exporting Countries szeptemberében alapult. 5 alapító tagja volt Kuvait, Irán, Venezuela, Irak, Szaúd-Arábia. Később csatlakozott hozzájuk többek között Algéria, Indonézia, Líbia, Egyesült Arab Emírségek (UAE), Nigéria és Quatar. Az OPEC-nek 11 tagja van jelenleg (2007-ben): Irak (1960), Irán (1960), Indonézia (1962), Katar (1961), Kuvait (1960), Nigéria (1971), Algéria (1969), Líbia (1962), Egyesült Arab Emírségek (1967), Szaúd-Arábia (1960), Venezuela (1960). -23-

23 A 70-es években az OPEC erősen szabályozta a piacot, aztán a 80-as évektől csökkent az olaj iránti kereslet, túlkínálat lett a piacon, megszűnt a korábbi szigorú kontroll, s ezért az as csúcs után látványosan esett az olaj ára. Szintén látványosnak nevezhető az 1998 januárjában véghezvitt kvótaemelés (10%), majd pedig még ez év tavaszától meginduló kvótacsökkentés. Ennek hátterében a délkelet-ázsiai válság húzódott. Mindent egybevetve láthatjuk, hogy pusztán a kereslet-kínálati viszonyok mennyire befolyásolják az árfolyamot. Noha a piaci félelmek egy jellegzetes példája még említésre ad okot. Az as években az Egyesült Államokban kétség merült fel az I. világháborút követően, hogy az olajpiacon komoly hiány fog keletkezni, de ez nem így lett, kezdetben az árfolyamot felsrófolták, majd azt követően zuhanni kezdett. 7. Ábra Az olaj árfolyamának alakulása ( ) -24-

24 II. Az arany keresletének és kínálatának meghatározó elemei és hatásuk a nemesfém árfolyamára 1. A KERESLET-KÍNÁLAT ELEMZÉSI KONCEPCIÓJA A történelmi tényezők után meg kell vizsgálni a kereslet-kínálati viszonyok árfolyamra gyakorolt hatását is. Kiindulópontként azt feltételezem, hogy a keresleti és kínálati oldalon fellépő egyensúlytalanságok, azaz a túlkereslet és túlkínálat, befolyásolhatják a sárga fém árfolyamának alakulását. A legtöbb nyersanyag esetében az árfolyam rendkívüli mértékben képes ingadozni, mivel az adott nyersanyagpiac jövőbeli, vagy aktuális kínálata hol jelentősen meghaladja a potenciális vagy jelenlegi keresleti szintet, hol pedig nagymértékben ez alatt van. A fejlődő országok számos esetben kulcsfontosságú szereplők, hol az egyik legnagyobb kitermelőként, hol pedig a legnagyobb fogyasztóként, a legintenzívebb felhasználóként jelennek meg a szóban forgó nyersanyag piacán. Az aranynál meghatározó szerepet tölt be India, Kína, Dél- Afrika és más szegényebb aranykitermelő országok, továbbá a közel-keleti térség, Törökország és USA. A kínálati oldal 62%-át a bányászati kitermelés, 23%-át az újrahasznosított arany (törtarany, ipari felhasználás során keletkezett hulladékanyag, beolvasztásra kerülő aranyékszerek), s 15%-át a központi bankok aranyértékesítései biztosítják. A keresletet ezzel szemben legalább 70%-ban az ékszerpiaci szereplők, 11%-ban az ipari felhasználók (aranyművesek, IT szektor szereplői, fogászat), 12%-ban a magánbefektetők, s mindössze 7%-ban a bányavállalatok indukálják. A föld feletti teljes aranykészlet becsült tömege kb tonna, értéke pedig kb. 3 ezermilliárd dollár, az ezüstté ezzel szemben kevesebb, mint 0,3 ezermilliárd dollár. Tehát a föld feletti aranykészlet az ezüstének értékben legalább 10-szerese. Ha a globális aranykészlet megoszlását tekintjük, akkor azt mondhatjuk, hogy a központi bankok majdnem a teljes készlet ötöd részét (18%), az ékszerpiacon megjelenő ékszerek több mint a felét (52%), az iparban feldolgozott aranytömeg 12%-át, a magáncélú befektetésekből felépített készletek 16%-át képezik, s 2%-ról nincsenek pontos statisztikai adatok. Ezek a készletek nem ismeretesek, hiányoznak a hivatalos nyilvántartásokból. -25-

25 8. Ábra Az arany keresletének és kínálatának összetevői (2006) Ha a föld feletti készleteket alaposabban vizsgáljuk, akkor elmondhatjuk, hogy az aranykészletekről állnak rendelkezésre a lehető legpontosabb adatok. A többi nemesfém, színesfém készleteit pontosan megbecsülni szinte lehetetlen. A föld feletti aranykészletek erős, biztos kezekben vannak, míg a többi fémnél ez nem mondható el. Az arany árfolyamának stabilitáshoz hosszú távon ez is nagymértékben hozzájárul. A statisztikákból továbbá az is kiderül, hogy a föld feletti aranytartalékok más fémek tartalékaival szemben, sokkal nagyobbak. A felépített készletek java részét nem használják fel, ezzel szemben a többi fém készletei olykor-olykor jelentősen megfogyatkoznak. A készletek utánpótlását tekintve az látszik, hogy aranyból markáns mennyiség kerül vissza minden évben a piacra, tehát a kínálat folyamatosan biztosítva van. A keresleti-kínálati oldalt országcsoportokra is bonthatjuk. A legnagyobb kitermelők és fogyasztók tábora nem mutat egységes képet, egyik ország valutája kereskedelmi szempontból erősen kötődik az amerikai dollárhoz, míg a másiké kevésbé. Az arany árfolyamának emelkedése általában az aranykitermelő országoknak kedvez, míg a fogyasztóknak nem. -26-

26 A kínálati oldal függvénye a szállítás, a raktározás, a termelési folyamat időtartama, a másodlagos kínálati források száma stb. Számba kell venni, hogy mennyire ritka, milyen gyorsan pótolható, mennyire tartós az adott nyersanyag. Minél szilárdabb és tartósabb az adott termék, annál olcsóbb a szállítása, s minél kisebbre tömöríthető annál könnyebb a tárolása, raktározása és mozgatása. Ha egy nyersanyag sokáig tárolható, akkor az pótlólagos forrásnak számít a kínálat terén. A keresletnél is vannak olyan alapvető gazdasági tényezők, melyek vizsgálata elengedhetetlen. Például a kereslet jövedelem-rugalmassága szerint minél nagyobb a jövedelem, annál nagyobb a kereslet. A kereslet ár-rugalmassága szerint pedig minél magasabb az ár, annál kisebb a kereslet. A fogyasztó megpróbál más helyettesítő terméket keresni. De az arany szinte helyettesíthetetlen, egyedülálló, ezért árrugalmatlan. Luxustermék létéből adódóan pedig úgy nő a belső értéke, ahogyan megy felfelé az árfolyama. Milyen tényezőket érdemes megvizsgálni egy nyersanyagnál? Mely gazdaságok a legnagyobb fogyasztói az adott fémnek? Mire használják az adott fémet, s ez mennyiben befolyásolja a keresletét? Milyen mértékben képes hajtani a kereslet az adott fém árfolyamát? Melyek a kínálat korlátai? Ez mennyire befolyásolja az árfolyamot? -27-

27 1.1. A KÍNÁLATI OLDAL BEMUTATÁSA AZ ARANYKITERMELÉS, ARANYBÁNYÁSZAT KAPCSOLATA A NEMESFÉM ÁRFOLYAMÁVAL 9. Ábra A legnagyobb aranykitermelő és aranyfogyasztó országok összehasonlító ábrája (2006) Az eddigi legjobb becslések szerint a történelem folyamán kibányászott aranymennyiség nagyjából tonna körül lehet, amelynek mintegy 64%-át 1950 óta termelték ki. Az északi sarkvidék kivételével szinte mindenütt bányásznak aranyat (ott egyébként tilos is). A 20. század nagy részében Dél-Afrika volt a vezető aranytermelő ország, amely az 1970-es évek elején világ teljes aranykitermelésének mintegy 70%-át adta. Az elmúlt két évtizedben kezdi elveszíteni súlyát, mivel az afrikai bányák elavultak, s csökken a termelés rugalmassága is. Más államok ellenben jelentősen megnövelték a kitermelésüket. Mindennek ellenére, 2005-ben és 2006-ban, Dél-Afrika megőrizte vezető pozícióját évi 296 tonnás kitermelésével, amely a világtermelés 12%-át jelenti. Nem sokkal hagyta teljesítményben maga mögött Ausztráliát, amely 263 tonnát hozott a felszínre, s világviszonylatban 10%-ot biztosít. Az USA 262 tonnás produktumával szintén 10% körüli részesedést hasít ki az össztermelésből. A leglátványosabb termelési növekedést viszont Indonézia mutatta az elmúlt évtizedben, amely még 1992-ben mindössze 2 tonnát termelt, de 2005-ben már több mint 167 tonnával járult hozzá a világ aranybányászatához. Főleg a Grasberg bányát lehet kiemelni, amely a világ legnagyobb aranykitermelő bányája. -28-

28 Peru is számottevő növekedést produkált, hiszen az 1992-ben még csak a 18 tonnányi kibányászott arany volumene 2005-re 207 tonnára nőtt, amelynek csaknem fele, a Yanacocha bányából származik (ez a második legnagyobb aranybánya a világon). Az érem másik oldalán viszont ott van számtalan aranymunkás, akik egy személyben minden arannyal kapcsolatos munkát megpróbálnak maguk elvégezni. Afrika, Latin- Amerika és Ázsia sekély partjainál aranymosással mindössze csak néhány uncia arany nyerhető ki a vizes hordalékanyagokból. De modern technológiával sem gyors az aranykitermelés. Gyakran több mint 3 tonna ércből fejtenek ki modern gépekkel és berendezésekkel néhány gramm aranyat. A felszíni bányák esetében viszont tonnánként általában 4-6 kilogramm arany is kinyerhető. A sárga fém igen ritkán fordul elő a földben. Minél kevesebb a bánya hozadéka, minél több követ és földet kell mozgatni, annál drágább a kitermelés, azaz párhuzamosan emelkednek a működési, termelési költségek is, amelyek a bánya állagától (korától) és típusától (külszínen van, vagy a mélyben) is függenek. A Gold Field Mineral Services Ltd. (GFMS) 16 becslései szerint manapság unciánként $-ba kerül az alapkitermelés, de az egyéb költségeket (mint például amortizáció, bányabezárási költségek, sztrájkok stb.) is figyelembe véve, a tényleges unciánkénti kitermelési költség $-ra tehető. A közvetett mellékes költségekkel együtt (mint például kutatás, felmérések) pedig további $ hozzászámítható, s így végül $-os árral kalkulálhatunk. Az 1990-es évek második felében a bányatársaságoknak a magas feltárási költségek miatt, alacsony haszonkulccsal kellett számolniuk. A bányák feltárására, a fejlesztésekre fordított kiadások nélkül viszont hosszabb távon nem biztos, hogy nyereségesen fenn tud maradni a kitermelő vállalat. Mindezt azért lényeges tudni, mert ha árfolyamot vizsgálunk, akkor nyilván a társaság érdekében áll a kitermelési, előállítási költségeken felül értékesíteni a felszínre hozott nyersanyagot. Mivel a kitermelés egy lassú folyamat, ezért nem számíthatunk sem hirtelen, sem pedig fokozottan jelentős aranymennyiség megjelenésére a piacon. Az árfolyamot a bányászati kitermelés alakulása nem képes hirtelen elmozdítani. Az arany kínálata nem tud olyan gyorsan bővülni, mint például az olajé. Új aranybánya beindítása, megnyitása akár 10, egy már meglévő régi bánya újraindítása pedig akár 5 évbe is telhet. 16 Gold Field Mineral Services Ltd. nemesfémekre specializálódott londoni szervezet. Számtalan piaci elemzést, tanulmányt és statisztikát publikál. -29-

29 Ha az egyes régiók kitermelési volumenét vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy egyik lelőhely sem képes a teljes bányászati kitermelésnek legalább 20%-át egymaga biztosítani, nincs egyik kitermelő ország sem monopolhelyzetben. 10. Ábra A világ aranykitermelésének alakulása ( ) 2000-ben, 2001-ben és 2003-ban az arany bányászata valamivel a 2500 tonnás kitermelési szint felett volt, ha az év végi kitermelési volument tekintjük ben alig 9 tonnával viszont ez alatt alakult a mutató első negyedévétől fogva egyenletesen emelkedő tendenciát mutat a sárga fém bányászata, sőt 2005 második félévében is jelentősen növekedett, de 2006 első negyedévében, félévében már drasztikusan visszaesett, (az előző negyedévhez képest) több mint 40%-kal. Az árfolyamban ekkor körülbelül 14%-os emelkedést figyelhettünk meg, de ez még nem enged arra következtetni, hogy emiatt történt a jelentős elmozdulás. Amikor 2006 szeptemberétől közel 25%-kal bővült az aranykitermelés, akkor az árfolyam csak 1-2%-kal ereszkedett lefelé. A két különböző mértékű árfolyamváltozás mögött nem áll arányos mértékű kitermelési szintváltozás elején a bányászati kitermelés 5%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban harmadik negyedévében már 3%-kal esett vissza höz képest első félévében a kitermelés mindössze 2%-kal emelkedett. Az ausztrál kitermelés a meglehetősen gyenge első negyedévhez képest amelyet egyébiránt a szokatlanul zord időjárás, az erős ciklonszezon korlátozott erőteljesebb növekedést mutatott. Mexikóban és Brazíliában is nőtt a kitermelés. -30-

30 Ezzel ellentétben az indonéz Grasberg bányánál egy tervszerű kitermelési kvótacsökkentést hajtottak végre. Pozitívumként kell megemlíteni, hogy 2006-ban, Brazíliában, Ghánában és Kazahsztánban már új aranybányák is hozzájárultak a kínálat bővítéséhez. Összességében, jelentős árfolyam-eltolódás nem volt tapasztalható a bányászati kitermeléshez mérten. Az aranykitermelő vállalatok, bányatársaságok, nagyon fontos szereplői a határidős aranypiacnak. Gyakran kötnek fedezeti (hedge) ügyleteket, amelyek száma azért lényeges, mert tükrözi, hogy a kitermelők 1, 2, 3, 6 vagy 12 hónapra előre, milyen kitermelési volumennel számolnak. A határidős fedezeti ügyletek száma ennélfogva előrejelző indikátor lehet. Ha a kitermelők kevesebb fedezeti ügyletet kötöttek, akkor az azt jelenti, hogy optimizmus jellemzi őket, nem várnak jelentősebb árfolyamzuhanást, nem kell a jövőbeli eladásaikat bebiztosítani, fordított esetben viszont, amikor a fedezeti ügyletek száma emelkedik, az egyfajta piaci pesszimizmusra utal. Minden piacon talán az egyik legfontosabb árfolyammozgató erő, a hír. A fedezeti ügyletek számának alakulása is piacmozgató hatású hír lehet, mert a kitermelők jövőbeli várakozásait reflektálja. Ha a fedezeti határidős pozíciók száma emelkedik, akkor a piacon a kitermelők árfolyameséssel kalkulálnak, tehát az arany azonnali (prompt vagy spot) árfolyama is eshet, fordított esetben pedig, amikor a kitermelők kevesebb határidős fedezeti pozíciót vesznek fel, akkor azt az azonnali árfolyam emelkedéssel nyugtázhatja. Az óvatosabb kitermelők mindig kötnek fedezeti ügyletet, s idővel, amikor úgy látják, hogy a piac nem a várakozásaiknak megfelelően mozdult el, akkor megpróbálják a felvett pozíciót a lehető leggyorsabban likvidálni. Ezt a piaci magatartást nevezzük de-hedging -nek. A bányászati kitermelés rövidtávon mindenképpen ár-rugalmatlan, hosszú távon azonban ár-rugalmas. A kitermelő vállalatok, melyek fedezeti ügylettel biztosítékot szereztek a jövőbeli ügyleteikre, a kitermelést szabályozhatják időközben úgy, hogy amint észreveszik az árfolyam esését, ezzel párhuzamosan csökkentik a kitermelést is. A termelést határidőre eladják, s amint az árfolyam esni kezd, úgy csökkentik a produktumot is. Ennek alapján elmondható, hogy a kitermelés is reagálhat az árfolyam alakulására. -31-

31 2001-től 2003 nyaráig, folyamatosan emelkedő aranyárfolyam mellett a felvett fedezeti pozíciók mértéke egyre jobban csökkent, de ugyanezt a trendet lehetett megfigyelni 2005 végétől egészen 2007 elejéig ben 86 tonnával, míg 2006-ban ennek több mint 4,5-szeresével (kb. 403 tonnával) csökkentették a fedezeti pozíciók mértékét, amely emelkedő árfolyam mellett logikus lépés és törvényszerű is. Fedezeti ügyletek például 2006 első negyedévében olyan számban köttettek, hogy meghaladták a teljes előző évit. 11. Ábra Az aranykitermelő vállalatok fedezeti pozícióinak alakulása ( ) 8 M oz 3 M oz -2 M oz Az aranykitermelő vállalatok fedezeti pozícióinak alakulása (görgetett értékekkel) és az arany negyedéves átlagárfolyama Fedezeti ügyletek (bal t.) Arany árfolyama (jobb t.) 650 $/oz 600 $/oz 550 $/oz 500 $/oz -7 M oz 450 $/oz -12 M oz -17 M oz 400 $/oz 350 $/oz 300 $/oz -22 M oz Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q $/oz Forrás: World Gold Council (WGC) Az elemzők egy része elutasítja azt a nézőpontot, mely szerint az arany spot árfolyamát az aranykitermelő bányavállalatok fedezeti pozícióinak gyarapodása, illetve csökkenése jelentősen befolyásolná. Ezt el lehet fogadni, mert statisztikai szempontból a korrelációs kapcsolat valóban marginálisnak mondható, mindössze 5%-os. Más kérdés az, hogy egyéb piaci szereplők a szóban forgó ügyletek kötésének számából, milyen mértékben asszociálnak a nemesfém árfolyamának esetleges változására. Általában a cégek azért gyűjtenek tőkét, hogy azt befektethessék, és hasznot termeljenek mind a vállalat, mind pedig a befektetők számára. A nyersanyag-kitermelő vállalatoknál ez nem teljesen így van, mert ők elsősorban azért gyűjtenek tőkét, hogy biztosítsák a kitermelés jövőbeli értékét, azaz a fenntarthatóság elsődleges szempont náluk. Rendkívül magas az aranynál az érték/tömeg ráta, a legkisebb kitermelt anyagmennyiség is már nagy értéket képvisel, ennélfogva a szállítási és tárolási költségek, a többi nyersanyagéval szemben relatíve alacsonyak. -32-

32 Az aranykitermelő vállalatok a konszolidációs folyamatok következtében (felvásárlások, fúziók révén), sokkal gyorsabban tudtak növekedni, mint a más fémekre specializálódott nagyvállalatok. Ha a vállalati értéket vizsgáljuk, akkor azt lehet mondani, hogy az aranyvállalatoké (EV / EBITDA ráta) a legnagyobb. Az aranykitermelők rendelkeznek a bányatársaságok között egyébként a legnagyobb tőkepiaci kapitalizációval. A részvényesek is általában jóval több osztalékra, nyereségre tehetnek szert, mint más fémbányák esetében 17. A 10 legnagyobb aranybánya vállalat adja a világ aranytermelésének mintegy 46%-át, ebből az 5 legnagyobb bányakonzorcium 33,2%- ot 18. A piacra történő belépés meglehetősen nehéz. Ha megvizsgáljuk a fő aranykitermelő vállalatok 19 működési költségeit, akkor hasonló problémával szembesülhetünk, mint a fedezeti ügyleteknél, mert statisztikailag nem lelhető fel legalább 90%-os korrelációs kapcsolat a nemesfém ára és a működési költségek között. Ez utóbbiak növekedése, vagy csökkenése körülbelül 46%-ban járul hozzá a nemesfém árfolyamának hosszú távú alakulásához, amely nem elhanyagolható, de nem is elég ahhoz, hogy egyértelmű determinánsként határozzuk meg ban a kitermelési költségek 17%-kal emelkedtek, miközben a kitermelés jelentősen visszaesett. A GFMS Ltd márciusi jelentése szerint a kitermelés drágulása 2006-ban 2005-höz képest átlagosan 45 $ unciánként, egyetlen uncia arany kitermelési alapköltsége elérte a 317 $-os szintet. A drágulás hátterében főleg az energiaárak növekedése állt. A bányászati kitermelés 2006-ban 3%-kal csökkent a 2005-ös szintről. A tavalyi év alacsony produktuma közelíti az 1996-os évi 2375 tonnás minimumot. A rekordév 2001 volt, amikor a kitermelés volumene elérte a 2645 tonnát. A teljes működési költségek viszont 18%-kal voltak magasabbak, mint 2005-ben. 17 A rézpiacon például a legnagyobb kitermelő vállalat, a Codelco, állami tulajdonban van, így tőkepiaci kapitalizációval nem rendelkezik, továbbá a rézbányászat nagy részét a BHP Billiton és a Rio Tinto ellenőrzik, amelyek a réz mellett aranyat is termelnek ki. 18 Más fémbányák piaci részesedése pedig a következőképpen néz ki: az öt legnagyobb rézbánya és cinkbánya a réz, illetve cink világtermelésének 28-29%-át, az öt legnagyobb alumíniumbánya az alumíniumpiac 41%-át, az öt legnagyobb nikkelbánya a nikkelpiac 51%-át, s az öt fő platinabánya a platinapiac 81,4%-át képes biztosítani. 19 Barrick Gold Corp, AngloGold Ashanti Ltd, BHP Billiton Ltd, Freeport McMoRan Copper and Gold Inc, Gold Fields Ltd, Goldcorp Inc, Randgold Resources Ltd, IAMGOLD Corp, Kinross Gold Corp, Newmont Mining Corp, Rio Tinto PLC, Miramar Mining Corp stb. -33-

33 Ha az arany árfolyamát és a teljes működési költségeket összevetjük, akkor azt láthatjuk, hogy 2005-ben, 444 $/unciás átlagárfolyam és átlagosan 339 $/unciás teljes kapacitás mellett, unciánként 105 $-t nyerhettek a kitermelő társaságok, míg 2006-ban 604 $-os átlagár és 401 $-os teljes működési költség mellett 203 $-t. A realizálható nyereség tehát duplájára emelkedett 2005-höz képest. A bányavállalatoknak jelentős kiadási többletet jelentett az amortizációs költségek 24-25%-os emelkedése. Az aranybányászatnak egyébként a hazai valuta dollárral szembeni erősödése kevésbé kedvez, mert ekkor a kitermelési-működési költségek jelentősen emelkedhetnek. 12. Ábra A főbb aranykitermelő vállalatok működési költségeinek alakulása ( ) 200 % A főbb aranykitermelő vállalatok működési költségeinek alakulása (görgetett indexértékekkel, millió USD alapon számolva) 700 $/oz 150 % 600 $/oz 100 % 50 % 500 $/oz 400 $/oz 300 $/oz 0 % 200 $/oz -50 % Működési költségek (bal t.) 100 $/oz -100 % Arany árfolyama (jobb t.) 0 $/oz Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q4. Forrás: Reuters Knowledge Az ezredfordulótól kezdve nem fordítottak a társaságok elég tőkét újabb feltárásokra és kitermelés-technológiára, inkább egymás felvásárlásával voltak elfoglalva, emiatt 2005 végén a kitermelési költségek elérték a 430 $-t is re aztán a kitermelés visszaesése már látványos volt a korábbi évekhez mérten. Fontos kiemelni, hogy az arany árfolyamánál nem annyira éves kitermelés a meghatározó tényező, nem a kitermelt tonnákat, hanem a föld feletti aranykészletek abszolút változását kell vizsgálni az aggregált kereslet növekedésének tükrében óta ez idáig még nem történt olyan kínálati sokkhatás, amelyért közvetlenül vagy közvetetten a bányászati kitermelés, illetve a kitermelési költségek számottevő változása lett volna a felelős, s feltehetően az elkövetkezendő években sem tapasztalunk majd ilyet. -34-

34 A bányászati technológiák tökéletesítésével (fúrás, ásványkioldás, gépek modernizálása) lehetőség nyílik a jövőben olyan lelőhelyek kiaknázására is, ahonnét eddig rendkívül veszteséges lett volna a kitermelés. Ha az arany árfolyama a kitermelési költségek alá esne, az mindenképpen lelassítaná a bányászati tevékenységet. A teljes kitermelés 2000-től egészen napjainkig, a kapacitások alatt volt ig úgy prognosztizálják, hogy a kitermeléssel együtt a kapacitás is emelkedni fog, s feltehetően továbbra sem kerülnek az aranybányák a kimerülés határára. A bányászati kitermelés a 2001-es kiugró évtől kezdődően 2006-ig évi átlagban 0,5%-kal csökkent. A Metals Economic Group (MEG) várakozásai szerint 2006 és 2010 között a kitermelés volumene átlagosan 3%-kal emelkedhet, amely négy évre előre vetítve kb. 410 tonnás többletet jelent. 13. Ábra Az aranykitermelés alakulása a bányák kapacitásához mérten (2010-es prognózissal) t Az aranykitermelés alakulása a bányák kapacitásához mérten (2010-es prognózissal) Kapacitás Kitermelés t t t t t t t Forrás: Reuters, Számos más nyersanyag árfolyamában megfigyelhető, hogy a termelési mutatókra ellentétesen reagál. Vagyis, amikor a termelés emelkedik, akkor a nemesfém kurzusa lefelé veszi az irányt, amikor pedig hiány lép fel, akkor nő az árfolyama. Az aranynál ki kell emelni, hogy nem annyira a kitermelés abszolút növekedése lényeges, hanem a kereslettel szembeni összproduktum. Végeredményben azt lehet mondani, hogy az arany árfolyamánál kevésbé érvényesül a kitermelési ingadozások árfolyamra gyakorolt pozitív-negatív hatása. -35-

35 AZ ARANY ÚJRAHASZNOSÍTÁSÁNAK HATÁSAI AZ ÁRFOLYAMRA Az arany szinte elpusztíthatatlan. Meglepő tény talán, de a valaha bányászott arany majdnem maximális mennyiségben megmaradt. Annyiszor finomíthatjuk, megmunkálhatjuk, beolvaszthatjuk, ahányszor akarjuk. Az aranypiac növekedésében nagyon jelentős szerepe van a beolvasztásra kerülő ékszereknek, törtaranynak, az ipari felhasználásból visszamaradt aranynak. A statisztikák csak azt tekintik újrahasznosított aranynak, amely régen gyártott aranytárgyakból származik, tovább finomítható, befektetési célra aranyrudakba, érmékbe olvasztható. Az újrahasznosított fém nagy része az ékszeripartól ered, de kisebb mennyiségben az elektronikai ipar is kínál aranyhulladékot olvasztásra. Lényeges és fontos kiemelni, hogy a kínálat itt nagyban függ a gazdasági körülményektől, s magának, a nemesfém árfolyamának alakulásától is. A legnagyobb ékszerfogyasztó országokban gyakran kerül beolvasztásra örökölt, vagy bármilyen más módon szerzett ékszer. Akinek sürgősen készpénzre van szüksége, az általában ezt a lehetőséget választja. Megfigyelhető az a jelenség, hogy az olvasztott arany kínálata gazdasági kényszer, romló anyagi körülmények közepette megnő. Az elmúlt évtizedben meghatározó csúcspont az as ázsiai válság volt. Mintegy 300 tonna nemesfém került a piacra 20. Ezen kívül nem történtek számottevő változások az utóbbi időben től 2003-ig emelkedett az újrahasznosított nemesfém volumene, de ez nem gyakorolt erős hatást az árfolyamra, sőt az árfolyamnak nem emelkednie kellett volna, hanem inkább csökkennie ben és 2005-ben egyenletesnek nevezhető a hulladékarany kínálata. Negyedévenkénti elemzés alapján megállapítható, hogy az újrahasznosítandó arany kínálata minden év első és utolsó negyedévében a legnagyobb. A tavaszi és nyári hónapokban nem érkezik különösebb árfolyamcsökkentő hatás erről az oldalról. Ennek oka az indiai ékszerpiac sajátosságaiban rejlik, hiszen az első negyedévekben azért adják el, vagy olvasztják be az ékszereket, mert utána beindul az esküvői szezon, amely óriási aranykeresletet támaszt. Az év végén pedig a kapott ékszerek java részét készpénzre válthatják az új ékszertulajdonosok (de az ékszerpiac sajátosságait egy másik részben ismertetem). 20 Főleg Dél-Koreából, ahol aranyfelhalmozási kampányt indítottak a külföldi devizahiány pótlására. A magánszemélyek hozzájárultak ahhoz, hogy háztartásonként átlagosan 65 gramm aranyért cserében, vonban denominált államkötvényeket vegyenek. -36-

36 Az újrafelhasználásra kerülő arany általában a kínálati oldalon 20-25%-nyi többletet jelent, tehát árfolyam-befolyásoló képessége nem releváns első három negyedévében 795 tonna sárga fém került beolvasztásra. Ez a mennyiség jelentős, hisz a 2003-as és az 1998-as magas szint közé tehető. Az arany árfolyamára nézve azonban semmilyen hatást nem gyakorolt, éppen ellenkezőleg. Az a tendencia figyelhető meg, hogy amikor nő az árfolyam, akkor az magával húzza a törtarany kínálatát is. A vevők 65-68%-a ár-érzékeny, akiknek többségét az ingadozó árfolyam elrettenti a nemesfém vételétől. Ez nem azt jelenti, hogy egy folyamatosan felfelé emelkedő árfolyam esetén senki sem vesz aranyat. Kifejezetten akkor fogja vissza az árfolyam a keresletet, ha hirtelen erős kilengéseket mutat. Az újrahasznosítható arany kínálata rövidtávon ár-rugalmas. 14. Ábra Az újrahasznosított arany kínálata ( ) A legtöbb törtarany a Közel-Keletről és Indiából származik utolsó negyedévében például jelentősen nőtt a törtarany kínálata, mivel az árfolyam elérte az 500 $-t is. Az újrahasznosított arany kínálata negyedéves bontásban általában tonna körül alakul, tehát éves szinten 700 és 1000 tonna közé várható. Ha 2004-től vizsgáljuk az egyes negyedéveket, akkor azt láthatjuk, hogy a beolvasztásra kerülő arany mennyisége rendszerint 200 tonna felett volt végén kiugróan magas adatot regisztráltak, ekkor a kínálat 31%-kal haladta meg a megelőző háromhavit. Hasonló mértékű, ám visszaesés volt tapasztalható 2006 harmadik negyedévében. -37-

37 Általánosságban elmondható, hogy az arany újrahasznosítása teljes mértékben az árfolyam alakulásának függvénye volt. Az újrahasznosítás mértékét időjárási körülmények is befolyásolhatják. Indiában amely a kínálat oroszlánrészét adja, ha gyenge a monszun, akkor sok vidéki család megélhetése forog kockán, anyagi és jövedelmi helyzetük rosszabbra fordul, így egyre többen kényszerülnek arra, hogy a családi színarany ékszereket olvasztóba vigyék. A törtarany 70-85%-ka az ékszeriparból származik. Lényeges kiemelni azt, hogy míg más fémek esetében az újrahasznosítás, újrafeldolgozás, beolvasztás teljes folyamata, az az időtartam, amely alatt az adott fém, mint friss kínálati többlet jelenik meg a piacon, az kb év is lehet, míg az aranynál mindössze néhány nap. Ez is nagyban hozzájárul a nemesfém piacának folyamatos stabilitásához. Más nyersanyagoknál az árérzékenység oka többnyire a készletek instabilitása és ezek pótlásának lassúsága. Az arany újrahasznosítása régiós megoszlásban a következőképpen alakul: Kelet- Ázsiából érkezik a törtarany 21-22%-a, Indiából a 24%-a, s a közel-keleti térségből több mint 20%-a. A fennmaradó 34%-ot Európa, Észak-Amerika, Latin-Amerika és egyéb országok biztosítják. Az újrahasznosított fém volumenét a keresleti oldalhoz is sorolják, méghozzá úgy, hogy negatív keresleti elemként tüntetik fel. Ha ceteris paribus nemzeti valutában kifejezve nő az arany árfolyama, akkor ez maga után vonja a törtarany kínálatának növekedését is, hiszen a nemzeti valuta értéke romlik, az aranyé emelkedik, s aki készpénzhez akar jutni, az gyorsan megválik ékszereitől megfelelő mennyiségű hazai valutáért cserében. A törtarany kínálata 2006 elején 51%-kal haladta meg az előző év első negyedévit. Az újrahasznosításra kerülő mennyiség 2006 harmadik negyedévében 9%-kal csökkent a korábbi évhez mérten, de ez nem meglepő, hiszen nem volt érzékelhető bármiféle gazdasági recessziótól való félelem, sőt a nemesfém árfolyama viszonylag alacsony volt ebben a periódusban végén a kínálat 14%-kal csökkent 2005 utolsó negyedévéhez képest. Az árfolyam volatilitásának és a kurzus emelkedésével együtt bővült a törtarany mennyisége első 8-9 hónapjában értelemszerűen magasabb volt a beolvasztásra kerülő arany volumene, mint 2006 végén, amikor a volatilitás mértéke számottevően csökkent. -38-

38 A KÖZPONTI BANKOK ÉS SZUPRANACIONÁLIS SZERVEZETEK ARANYTARTALÉKOLÁSI MAGATARTÁSÁNAK HATÁSA A NEMESFÉM ÁRFOLYAMÁRA Miért tartalékolnak a központi bankok aranyat, és miért van szükség a mai fejlettnek nevezhető, egyre immateriálisabbá váló pénzügyi rendszerben szükség aranytartalékokra? Erre ad választ az alábbi 7 pont: 1) Kockázatmegosztás azaz bármilyen portfólióról is legyen szó, ritkán van értelme tartalékot csak egyfajta eszközben képezni. Természetesen az arany ára is változik, ahogy a tőzsde és a tartalékvaluták kamatai is. A tartalékok kockázatmegosztásának stratégiája kevesebb veszélyt rejt, mintha csak egyetlen eszközre alapozunk. 2) Gazdasági biztonság az arany olyan különleges befektetési instrumentum, amely nem valakivel szembeni követelést testesít meg, értékéért senki sem felelős, közvetlenül egyik ország gazdasága, egyik pénznem inflálódása sem befolyásolja. Az arany igazi értéke hosszú távon annak vásárlóerejében rejlik, ezért van szükség rá a tartalékokban. 3) Fizikai biztonság a külföldi értékpapírban tartott tartalékok sebezhetők, legrosszabb esetben a teljes vagyon befagyasztásának is ki vannak téve. Az arany nem rejt ilyen kockázatot, amikor kell, rendelkezésre áll és teljes likviditást biztosít. Egyéb pénzügyi befektetési eszközöknél fennáll a nemfizetés kockázata. 4) Váratlan nehézségek az arany a hadipénztár szerepét is betölti. Likvid és egyetemesen elfogadott fizetőeszköz, vészhelyzetben fontos anyagi forrás, kölcsön esetén pedig megfelelő fedezet. 5) Bizalom a társadalom bizalmát növeli, ha tudja hogy kormánya aranyat tart. A hitelminősítők (Fitch, Moody s, Standard & Poor s, JCR) is helyeslik, ha egy ország tartalékportfóliójában arany is van. 6) Bevétel az aranyra mondják azt is, hogy nem termel bevételt. Ez nem igaz, mert létezik az arany-hitelpiac (gold borrowing market), s az arany lízingje, vagy kölcsönzése is generál profitot. A tartalékolással ugyan keletkeznek alternatív költségek, de az arany nem igényel nagy helyet és a készletet könnyű mozgatni. 7) Biztosítás az arany alternatív költségeit a biztosítási prémiumhoz szokták hasonlítani. -39-

39 Tudatosan fizetünk egy konkrét összeget hosszú időn keresztül, pedig lehet, hogy egész életünkben nem ér bennünket kárveszély, vagy baleset, mégis tudjuk, hogy van védelem a káresemény bekövetkezésekor. Nemzetközi téren ilyen esemény lehet háború, inflációs hullám, nemzetközi kereskedelemben fellépő zavarok, gazdasági kapcsolatok megromlása stb. A komoly feszültségek idején az arany ún. menekülő befektetésként kerül előtérbe. 15. Ábra A világ aranytartalékainak megoszlása (2006) A központi bankok és a szupranacionális szervezetek kezében van a teljes aranykészlet mintegy ötöd része. Ez a mutató az idők folyamán egyre inkább csökken. Az ezredforduló előtt még 25%-os volt a fő nemzetközi monetáris intézmények tartalékolási mutatója, utána viszont már csak 20%. Azt lehet mondani, hogy az országok átlagosan 10%-os aranytartalékot őriznek, de az egyes arányok országonként eltérőek. Habár számos központi bank megnövelte tartalékait az elmúlt évtizedben, az egész bankszektor nettó eladóvá vált, s 2001-től 2005-ig átlagosan 562 tonnával járult hozzá az éves aranykínálathoz. Az arany- és devizatartalékok alakulása vajon mennyiben járul hozzá a nemesfém árfolyamának alakulásához, mennyire erős a kapcsolat? Erre kell elsősorban választ találni, amikor a világ jegybankjainak tartalékolási magatartását vizsgáljuk szeptember 26-án, az Európai Központi Bank, az angol, a svéd, a svájci jegybank és 11 eurozónához tartozó uniós tagállam központi bankja, Washingtonban aláírta a CBGA1 egyezményt angolul Central Bank Gold Agreement, amelyet egy másik rövidítéssel, Washington Agreement on Gold, azaz WAG-ként is jelölnek. Az egyezmény célja az, hogy a központi bankok aranyeladásait, a kínálati oldal lényeges elemét szabályozzák. -40-

40 A közös megállapodást a BIS (Bank for International Settlements Nemzetközi Fizetések Bankja), az IMF és a FED is támogatta. Az aláíró felek azt a célt jelölték ki, hogy a piac stabilitását megőrizzék, a piacot magát átláthatóbbá tegyék, s a túlkínálati sokkok kialakulásának lehetőségét csökkentsék. A CBGA közötti periódusra, 5 éves időtartamra szólt, s a központi bankok aranyértékesítéseinek évi 400 tonnás limitet szabott között pedig már a CBGA2 van érvényben, amely a nemesfémeladásokat évi 500 tonnában maximalizálja. Minden egyes ország rendelkezik valamilyen mértékű értékesítési kvótával, ha ezt nem használja ki teljes mértékben, akkor a fennmaradó rész automatikusan a többi CBGA tag között oszlik meg. A CBGAnál egy év rendszerint szeptember 27-től a következő év szeptember 26-ig tart. A központi bankok által tartalékolt aranymennyiség 13-szorosa az éves aranytermelésnek, a föld feletti teljes aranykészletnek pedig mintegy negyede. Ha nem lenne életben hasonló szabályozó törvény, akkor az aranypiac és az árfolyam alakulása sokkal bizonytalanabb lenne, sokkal volatilisabbá válna között látványos zuhanás következett be az arany árfolyamában, mert a piacon eluralkodott egy olyan félelem, hogy a központi bankok készleteik markáns leépítésére készülnek, amely lépés mértéke több száz tonnás, s ami még lényegesebb, kiszámíthatatlan lehet, ez volt talán az a pont, amelytől belátták a vezető monetáris intézmények, hogy a kínálati szabályozás nem tűrhet halasztást. A CBGA megkötése után a nemesfém kurzusa 44 $-ral emelkedett. A CBGA egyezmény 4 fő cikkelyből áll, amelyek a következőképpen hangzanak: 1) Az aranynak továbbra is fontos monetáris tartaléknak kell maradnia a központi bankok tartalékaiban. 2) A szerződést megkötő központi bankok közül senki sem kezdhet önmagától aranyat értékesíteni, csak jóváhagyás után. 3) Minden ötéves periódusban meg kell határozni azt az eladási szintet, amelyen túl az értékesítések nem mehetnek. 4) A megállapodás felei (központi bankok) megfontoltan és korlátozott mértékben adhatnak kölcsön aranyat a piaci szereplőknek. Az aláíró felek tartalékai a hivatalos aranykészleteknek nagyjából 45%-át adják. Megfigyelhető az a trend, hogy a feltörekvő piacok gazdaságai egyre jobban növelik aranytartalékaikat, méghozzá azzal a céllal, hogy saját valutájukat megerősítsék, ezért tudatosan bővítik a mögötte álló fedezet mértékét ben a világ aranytartalékának 43%-a CBGA felügyelet alatt állt, s csak 1% volt a BIS, 10% az IMF kezében, 20%-ot számláltak az egyéb tartalékok és 26%-ot az USA aranytartaléka. -41-

41 Szinte minden központi bank havonta jelenti az aranykészleteiben bekövetkezett változást az IMF-nek, és ezt az IMF havonta publikálja az IFS-ben 21. Ezen keresztül a változásokat egyszerűen nyomon lehet követni. Bár néhány központi banknak van olyan készlete, melyet nem sorolnak a hivatalos készletek vagy tartalékok közé és így egyáltalán nem is jelentik be. Az ehhez hasonló változást természetesen nem tudják monitorozni. Az úgynevezett be nem jelentett, be nem vallott készletek felelősek bármiféle eltérésért, amelyek a GFMS, WGC 22, vagy az IMF adataiban megjelennek. Japán, USA, Törökország, Szaúd-Arábia és a BIS aranykészletei stabil szinten maradtak, sem eladásokkal, sem pedig vételekkel nem befolyásolták az arany árfolyamát a történelem során, pedig ha az Egyesült Államok a jövőben eladásra bocsátaná óriási készletének akár egy töredékét is, akkor a sárga fém árfolyama már csak a bejelentés hatására is nyomban lefelé vehetné az irányt. Az ázsiai országok aranytartalékai nagyjából Közép-Kelet-Európa készleteivel egyeznek meg (6-6%). Ezek alakulását elemezve viszont megfigyelhetjük, hogy a két régió államai az 1990-es évektől fogva inkább növelik tartalékaikat, főleg Kína, amely között évente átlagosan 23%-kal (103 tonnával) bővítette így a jüan mögött álló fedezetet. Az arany árfolyamára jelentős hatást az as év gyakorolt. Az IMF 45%-kal (2777 t) csökkentette készleteit, Belgium 38%-kal (181 t), Venezuela 15%-kal (52 t) és Kanada 20%-kal (19 t). Ha viszont a Valutaalap aranyeladásaitól eltekintünk, s egyedül az országok készletváltozásait követjük nyomon, akkor az a trend mutatkozik, hogy a közötti ciklusban, a nyugat-európai országok készletei emelkedtek. Németországé, Franciaországé, Olaszországé, Spanyolországé és Portugáliáé 25%-kal (összesen 2144 t), Ausztriáé pedig 22%-kal (55 t) től pedig ezek az államok is fokozatosan építik le készleteiket, s helyette devizában gyarapítják tartalékaikat. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy 1979-ben az akkori EU-tagok aranytartalékaik 20%-át az EMI-be (European Monetary Institute Európai Monetáris Intézet) helyezték (2653 t), majd pedig 1998-ban visszakapták (2782 t). Tehát az IMF eladásai és az ezzel párhuzamos európai készletbővülés között nincs összefüggés. 21 International Financial Statistics Nemzetközi Pénzügyi Statisztikák c. kiadványában. 22 A World Gold Council (WGC Aranytanács) olyan világszervezet, amely együttműködik az IMF-fel és a GFMS-sel, összegyűjti az aranyról szóló valamennyi gazdasági információt, elemzést, illetve vezeti a nemesfémmel kapcsolatos statisztikák zömét. Egy olyan szervezet, amely az aranyra specializálódott, elemzéseket, jelentéseket ad ki. A WGC maga is kizárólag hivatalos, és a köz által elfogadott adatokból dolgozik, s tagjai között tudhat számos egyetemi professzort, piacelemzőt, tőzsdei szakembert. A WGC az aranytartalékokra vonatkozó statisztikai adatokat minden harmadik hónapban frissíti. -42-

42 Az Amerikai Egyesült Államok, a világ legnagyobb aranytartalékkal rendelkező országa, több mint 8000 tonna aranyat tart (ez a teljes amerikai tartalékok 76%-a), viszont Japán és Kína súlya óriási a devizatartalékolás terén. E két ország devizatartaléka 20-szorosa az USA-énak. Jelentős devizatartalékot épített fel Tajvan, Oroszország és India is 23. A legnagyobb aranytartalékkal az USA után Németország, Franciaország, Olaszország, Svájc és Japán rendelkezik 24. Az ECB készletei nem sokkal maradnak el Japánétól, de Hollandia és Kína is közelíti a maga tonnás állományával ben a világ összes monetáris tartalékának még 15%-át képezte arany, s 85%-át deviza ben a tartalékolás mérlege a deviza irányába billent, a nemesfémben felhalmozott állomány 9%-ra apadt, s ezzel szemben a devizatartalék 91%-ra gyarapodott. Ha a tartalékok megoszlását alaposabban szemügyre vesszük, akkor azt láthatjuk, hogy 2006-ban Kína a világ devizatartalékaiból 24%-kal, Japán 19%-kal, Tajvan és Oroszország 5,6%-kal, Észak és Dél-Korea összesen 5%-kal (ez az ábrán a helyigény miatt Korea névvel szerepel), India 3,4%-kal, Szingapúr 2,8%-kal részesedik, tehát a fennmaradó 34,6% egyéb országok között oszlik meg. A világ aranytartalékainak fő tulajdonosai az USA 26,7%-kal Németország 11,3%-kal, a Nemzetközi Valutaalap 10,6%-kal, Franciaország 9,1%-kal, Olaszország pedig 8,1%-kal, tehát itt is a fennmaradó rész több mint 34%-os, amely egyéb országok között oszlik meg. Ha az egyes államok teljes tartalékait milliárd dolláros értékben összevetjük, akkor arra az eredményre jutunk, hogy Kína 22%-ot, Japán pedig közel 17%-ot birtokol. A többi ország deviza és aranytartalékainak összértéke országonként nem éri el a 6%-ot sem, Kína és Japán szerepe tehát óriási a tartalékolás terén. Ebből az összevetésből is kiderül, hogy ez a két ország valóban az Egyesült Államok legfőbb hitelezője, míg az USA a világ egyik legnagyobb adósa, de nála a hitelek mögött kellő aranyfedezet is van. A tartalékolási trendek változását azért érdemes nyomon követni, mert a világkereskedelem, a világgazdaság alakulását a tartalékok mozgása jól mutatja. 23 Tajvan devizatartalékai 6,5-szerese, Oroszországé 4-szerese, Indiáé pedig 3,5-szerese az Egyesült Államokénak. 24 Németország 3428 t, Franciaország 2826 t, Olaszország 2452 t, Svájc 1290 t, Japán 765 t. -43-

43 16. Ábra A 10 legjelentősebb aranytartalékkal rendelkező ország aranytartalékainak értékbeli alakulása ( ) A 10 legjelentősebb aranytartalékkal rendelkező ország tartalékainak alakulása 600 Mrd $ 500 Mrd $ USA Német o. IMF Francia o. Olasz o. Svájc Japán ECB Hollandia Portugália 400 Mrd $ 300 Mrd $ 200 Mrd $ Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q2. 0 Mrd $ Q Mrd $ Forrás: International Monetary Fund (IMF) 17. Ábra A 10 legjelentősebb devizatartalékkal rendelkező ország tartalékainak alakulása ( ) A 10 legjelentősebb devizatartalékkal rendelkező ország tartalékainak alakulása Mrd $ Mrd $ Japán Kína Tajvan Oroszország India Szingapúr Malajzia Korea Brazília Mexikó Mrd $ Mrd $ Mrd $ Mrd $ Mrd $ Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q2. 0 Mrd $ Q Mrd $ Forrás: International Monetary Fund (IMF) Számos tanulmány született, amely szerint az amerikai dollár előbb-utóbb jelentősen leértékelődik majd, mivel az Egyesült Államok folyó fizetési mérleg hiánya egyre bővül, s az arany támogatói szerint, az amerikai GDP 5%-át tartósan meghaladó deficit, káros lehet hosszú távon a dollár árfolyamára, az arany árfolyamára pedig kedvező, mivel a dollár a tartalékolás terén veszíthet jelentőségéből. -44-

44 Véleményem szerint ez a folyamat nem ennyire egyszerű és nem ilyen nyilvánvaló, mert a háttérben meghúzódó gazdaságpolitikai, politikai, hatalmi viszonyok nyilván nem engedhetik, hogy az amerikai kulcsvaluta hirtelen, súlyos értékvesztést könyveljen el. Mivel a világpiacon szinte minden dollárban denominált, ezért a dollár támogatói szerint az USA végtelen hitelfelvételi lehetőséggel bír. Az IMF és az USA képes lenne hirtelen, nagy tömegű aranyértékesítéssel letörni a piaci trendet, de számukra is meg kell fontolni egy ilyen lépést, hiszen az IMF a szegény afrikai aranykitermelő országokat amelyek elsődleges exportterméke az arany hátrányos gazdasági helyzetbe kényszeríthetné, az USA számára pedig mint a világ egyik vezető gazdaságának továbbra is kell az arany végső mentsvárként és fedezetként. Egy tonnás aranyeladás a teljes éves kínálatot legalább 16-20%-kal emelné meg, amely egyértelműen lefelé rántaná az árfolyamot. De visszakanyarodva a központi bankok tartalékolására és az arany árfolyamának ezzel kapcsolatos alakulására, összességében azt lehet mondani, hogy a CBGA aranyeladások és a nemesfém árfolyama között semmilyen kapcsolat nincs. Ha az eladásokat és az azt követő átlagos aranyárat nézzük, akkor mindössze 2,5%-os kapcsolatot fedezhetünk fel. Ez statisztikai szempontból marginális. Ha mozgó átlaggal számolt trendet vizsgálunk, s azt vesszük alapul, hogy az értékesített aranymennyiségek egyre jobban épülnek be a piaci körforgásba, akkor ez az arány 25%-ra emelkedik, de így sem lehet egyértelmű determinánsa a nemesfém árfolyamának. Voltak olyan negyedévek, amikor tonna arany értékesítése mellett folyamatosan emelkedett az arany árfolyama, pedig az eladásoknak éppen az ellenkezőjét, tehát árfolyamzuhanást kellett volna kiváltaniuk elején a központi bankok eladásai 57%-kal voltak alacsonyabbak, mint 2005-ben. Ennek oka valószínűleg az volt, hogy megvárták a szerződő felek Németország döntését arról, hogy ad-e el aranyat, vagy sem, mivel ez az éves szintű maximális kvótát befolyásolta, de végül úgy döntött, hogy nem értékesít aranyat a piacon második negyedévében a központi banki eladások 63%-kal voltak alacsonyabbak, mint ben harmadik negyedévében a CBGA aranykészlet-értékesítések 31%-kal múlták alul 2005 harmadik negyedévét szeptemberében 100 tonnával kevesebb értékesítést regisztráltak, ami jelentősnek mondható. Nem lépték túl az 500 tonnás éves limitet, s ez volt az első ilyen alkalom. -45-

45 2006 végén a központi bankok aranyeladásai jóval a évi értékesítések alatt voltak, a negyedik negyedévi 341 tonnát meghaladó mennyiség, a CBGA2 előirányzatának csak kb. 68%-a. Jean Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke megerősítette, hogy azoknak a tagállamoknak a jegybankjai, amelyek csatlakoznak az eurozónához, automatikusan részesei lesznek a CBGA egyezménynek is, tehát elméletileg egyre jobban szűkül azon monetáris intézmények köre, amelyek képesek lennének nagy mennyiségű arany eladásával befolyásolni a nemesfém kínálati oldalát január 9- én a legjelentősebb eladó Franciaország volt 93 tonnával. Oroszország volt a legjelentősebb szereplő, amely tartalékait 2006 utolsó negyedévében 9,2 tonnával növelte. 18. Ábra A központi bankok aranyeladásai 2002-től napjainkig -100 t -90 t -80 t -70 t -60 t -50 t -40 t -30 t -20 t -10 t 0 t 10 t 20 t 30 t 40 t 50 t 60 t Az aranykészletek havi változása 2002-től napjainkig Forrás: World Gold Council (WGC) Aranyeladások (bal t.) Arany árfolyama (jobb t.) $/oz 650 $/oz 600 $/oz 550 $/oz 500 $/oz 450 $/oz 400 $/oz 350 $/oz 300 $/oz 250 $/oz Egyes piaci elemzők azzal magyarázzák az aranyeladásokat, hogy az arany önmagában nem hoz kamatot, ezért érdemesebb lenne azt államkötvényekre, részvényekre (ezen belül is inkább blue chip-ekre) vagy valamilyen devizára cserélni. Ez az elképzelés rövidtávon talán részben igaz, de hosszú távon semmiképp. A központi bankok is aktív szereplői a határidős piacoknak, csakúgy, mint a bányatársaságok. A központi bankok befolyásolják az aranypiacot a nemesfém adásvételével, a swap és derivatív ügyleteken keresztül. A központi bankok a legfőbb (bár nem az egyetlen) szállítók a lízingelt arany piacán. Aranyrúddal kereskedő bankok is léteznek, amelyek lízingelik az aranyat, eladják a piacon, s ezáltal fedezik le a saját ügyleteiket. -46-

46 Ha a központi bankoktól kapott kölcsönzési idő lejár, akkor vissza kell az aranyat fizetni. Ez a mechanizmus befolyásolja az arany megjelenési idejét a piacon. Nyilván, minden piacnak szüksége van a bankokra, amelyek pénzügyi közvetítő szerepük mellett számos más szerepet vállalnak, vagy töltenek be. A bankok megjelennek brókerként, kereskedőként, elemzőként, tanácsadóként, hitelezőként, de az arany piacán számunkra a legfontosabb szerepük mégis a kockázathordozó funkciójuk. A kockázatvállaló hajlandóságuk viszont igen korlátozott mértékű, hisz csak olyan kockázatot hajlandóak vállalni, amelyet maguk is meg tudnak becsülni, amely nyilvánvaló, s előre ismeretes. Ha egy aranykitermelő vállalat úgy becsüli, hogy 1 tonna aranyat 5 év alatt gazdaságosan, biztosan ki tud termelni, akkor kölcsönkér 1 tonna aranyat a központi banktól, s eladja az azonnali piacon. Az ebből befolyó jövedelmet befekteti, s a központi banknak majd a termeléséből származó aranyat fogja visszafizetni. Ám ez az ügylet viszonylag ritka, mert a központi bankok gyakran csak legfeljebb 3 hónapra hajlandóak aranyat kölcsönadni. Az ügyletekbe bekapcsolódnak a kereskedelmi bankok, amelyek akár 5 évre is hajlandóak az ügyféllel üzletet kötni, méghozzá úgy, hogy vagy minden 3. hónap után meghosszabbítják a kölcsönzést, vagy egy másik központi banktól kérnek kölcsön aranyat. De ebben az esetben magától értetődően a közvetítőként fellépő kereskedelmi bank magas kamatot számol fel, annak érdekében, hogy csökkentse a költségeit és kockázatait. Ezzel, mintegy áthárítja a kockázatot a termelőre. Ha az arany éven belüli volatilitása mondjuk 12%-os, akkor az 5 év múlva esedékes hozam kockázata legalább 30%-os. Az esetek többségében azért kapja a kereskedelmi bank az aranyat, mert már eleve rendelkezik valamilyen hitelminősítéssel, így a nemfizetés kockázata nála jóval kisebb, mint például egy bányatársaság esetében. A bankok össze is játszhatnak úgy, hogy egymást biztosítják, egymásnak is adhatnak határidőre aranyat, megoszthatják a kockázatot. -47-

47 1.2. A KERESLETI OLDAL BEMUTATÁSA AZ IPARI FELHASZNÁLÁS MÉRTÉKE Az ipari és orvosi felhasználás körülbelül 10-11%-át teszi ki a teljes aranykeresletnek, a föld feletti aranykészleteknek pedig nagyjából 12%-át hasznosította már az ipar. Az iparban felhasznált arany mennyisége között, évi átlagban 400 tonna volt. A gyakorlatban az ipari kereslet bizonyos részét a fémhulladékok újrahasznosításából is lehet pótolni. Az elektronikai ipar a teljes ipari keresletnek kb. 7-8%-át képezi. A sárga nemesfém rendkívül jó elektromos és hővezető tulajdonsága, valamint kiváló korrózióellenálló képessége miatt népszerű az elektronikában. Az elektronikai aranykereslet az elmúlt évtizedekben nőtt, de a globális GDP-hez mérve inkább ingadozást mutatott. Az alkatrészek tömeges gyártása főleg Észak-Amerikában, Nyugat-Európában vagy Kelet- Ázsiában történik. Ez utóbbi régió egyre jobban növeli a piaci részesedését, mivel a gyárak oda helyezik ki a termelést az olcsó munkaerő miatt. Az elektronikai felhasználás a jövőben valószínűleg továbbra is az innováció függvénye lesz, tehát kérdés, hogy megmarad-e az arany lényeges szerepe az elektronikai iparban, vagy sem. Meg kell vizsgálni itt, hogy az elektronikai cikkek világszínvonalú kereslete mennyire gyakorolt, mennyire gyakorolhat pozitív hatást a sárga fém keresletére. Az arany gyógyászati felhasználásának hosszú története van. Biokompatibilis tulajdonsága azaz, hogy semmi zavart nem kelt az emberi test működésében, baktériumokkal szemben tanúsított ellenállása, jól formálhatósága, mind azt támasztják alá, hogy kiváló gyógyászati nyersanyag is egyben. A szívműtéteknél is előszeretettel és nagy megbízhatósággal alkalmazzák. A fogászat aranykereslete a teljes kereslet 2%-át teszi ki, stabil szinten mozog. Az aranyat dekoratív célra, bevonó anyagként és szövetanyagoknál is használják. A sárga fém remekül veri vissza a hőt és a lézersugarat is. Mindent összevetve az egyéb ipari felhasználás a teljes kereslet 2-3%-ára rúg. Az elmúlt évtizedek kutatásai számos esetben azt mutatták, hogy az arany szerepe az ipari felhasználásban tovább fog nőni. Beépül a katalizátorokba, kémiai berendezésekbe, amelyek a keresleti oldalon új dimenziókat nyitnak meg. A leggyorsabban fejlődő terület talán a nanotechnológia, egyre több személyi számítógépbe, LCD képernyőbe, mobil telefonba, laptopba és miniatűr elektronikai készülékbe kerül aranyat tartalmazó alkatrész. -48-

48 Az ipari felhasználás nagyban hozzájárul az arany árfolyamának stabilitásához, hiszen más fémek ipari felhasználása jóval intenzívebb, ennélfogva komolyabb árfolyammozgató erővel is bírnak. (Az ezüstnél például az ipari felhasználás mértéke elérheti az 50%-ot is, mert a fotóipar 24%-kal első számú fogyasztóként támaszt keresletet az ezüstpiacon). Ha az arany ipari keresletének negyedéves alakulását megnézzük, akkor azt láthatjuk, hogy az rendszerint tonna között mozog. Ha statisztikailag elemezzük az arany árfolyama és az ipari kereslet alakulását, akkor érdekes módon azt az eredményt kapjuk, hogy az ipari felhasználás 58%-ban járul hozzá a nemesfém kurzusának alakulásához. Itt azonban érdemes figyelembe venni más ipari fémek felhasználását is, mert arányaiban véve a többi nyersanyagból (pl. réz, alumínium, cink, nikkel, ezüst) jóval nagyobb tömeg kerül ipari feldolgozásra, mint aranyból, s általában a többi fém ipari keresletének növekedése, az aranyét is magával húzza. Ha a makrogazdasági hátteret vizsgáljuk, akkor természetes, hogy amennyiben az ipari fémek kereslete felszökik, úgy megy fel az árfolyamuk, s a nagyfogyasztóknál az importárak jelentős növekedésével beépülhet az inflációba, amely gyengíti a szóban forgó ország fizetőeszközét. A világszerte dráguló fémek inflációs spirált indítanak el, amelyből aztán az arany árfolyama profitál, hiszen vásárlóereje magas infláció mellett sem gyengül. Ez lehet a magyarázat arra az összefüggésre, amelyet a statisztikai számítás eredményezett. 19. Ábra Kína IT kiadásai számítógépes hardverre ( , prognózissal) 300 % Kína IT kiadásai számítógépes hardverre, az összes gazdasági ágat figyelembe véve (2000 = 100%) 250 % 200 % 150 % 100 % 50 % 0 % * 294* Forrás: Global Insight ( * Előrejelzés ) -49-

49 2006-ban az ipar és a fogászat aranykereslete összességében, értékét tekintve 45%-kal, tonnánkénti szintet nézve pedig 7%-kal nőtt, éppoly mértékben, mint a fizikai aranykereslet. Az elektronikai ipar kiemelkedő teljesítményével 51%-os bővülést mutatott 2005-höz mérten. Igaz, ehhez nagyban hozzájárult többek között Kína tartósan 10% feletti, most már 11%-ot is meghaladó, India 9% feletti, továbbá Latin-Amerika és a közel-keleti térség átlagban 6%-ot felülmúló GDP-növekedése is utolsó negyedévében az ipari kereslet volumenét tekintve 9%-kal, értékét tekintve pedig 38%- kal bővült. Egyre népszerűbbek a miniatűr, hordozható, jól kifinomult elektronikai cikkek, eszközök, amelyek belső alkatrészeihez a tartósság szempontját preferálva, egyre nagyobb mennyiségben használnak fel aranyat. Az elektronikai szegmens felfutása főleg Kelet-Ázsiára, kisebb mértékben az Egyesült Államokra koncentrálódik. Az elektronikai ipar kereslete éppen ellenkező trendet mutatott 2006-ban az ékszerpiaci kereslet alakulásával, ugyanis pont az első három negyedévben volt tapasztalható intenzívebb ipari felhasználás. Mivel a mai világban egyre nagyobb hangsúlyt kap az innováció és a megbízhatóság, így egyáltalán nem fogta vissza az emelkedő aranyár az elektronikai keresletet. Az egyéb ipari felhasználás volumene 2006-ban mindössze 1%- kal emelkedett, ám értékben 37%-kal teljesítette felül a megelőző évet. Az egyéb ipari felhasználás kategóriába soroljuk a díszítés céljára történő felhasználást is, amelynek jelentős hányadát, 30%-át India képviseli. A fogászati alkalmazásnál 4%-os volumencsökkenés volt érezhető, de értékben itt is emelkedés történt (30%-os). A porcelán fogászati célú felhasználásának növekedése, valamint az egészségügyi kasszák fogászati célra fordított támogatásainak csökkenése nagyban hozzájárul az arany e szegmensbeli veszteségeihez. Az elektronikai ipar kereslete pedig a jövőben is a gazdasági növekedés függvénye marad, efelől nincs kétség. Korábban, 2006 harmadik negyedévében az ipari és fogászati kereslet összességében 5%-kal bővült, ebből az elektronikai 9%-os emelkedést mutatott (új negyedéves rekord), míg a fogászat 5%-kal, illetve az egyéb ipari felhasználás 1%-kal lefelé korrigált. Milliárd dolláros értéken számolva az ipar kereslete 49%-kal magasabb volt a harmadik negyedévben, mint az előző év azonos időszakában. A legnagyobb igény Kelet-Ázsia részéről jelentkezett, ahonnét kiemelhető Japán, Kína és Tajvan. Az Egyesült Államok is kivette részét a bővülésből, főleg az aranyvezetékek, aranyhuzalok iránti kereslet volt meghatározó. -50-

50 2006 második negyedévében az ipari kereslet tonnánkénti értékben 2%-kal esett vissza, ám ez 44%-os emelkedést jelentett dollárértékben. A második negyedévben az elektronikai ipar kereslete is 2%-kal nőtt az előző évhez képest. Az amerikai elektronikai iparban, ebben a periódusban 6%-os emelkedést tapasztalhattunk elején az ipari és fogászati kereslet 5%-kal emelkedett volumenét tekintve, amely dollárban kifejezve elérte a 36%-os növekedésnek felelt meg. A 2006 első negyedévi kereslet lényegében az előző év azonos időszakához mérten nem változott különösebben. A gazdasági növekedés szükségessé teszi a technológiai fejlesztéseket is, s ennek révén húzza az arany keresletét is, hiszen rengeteg műszaki találmány tartalmaz aranyat. Az elektronikai ipar kereslete rövidtávon kevésbé függ az ingadozó árfolyamtól, nem árérzékeny, habár az emelkedő árfolyam hosszabb távon takarékoskodásra, vagy helyettesítő termékek intenzívebb alkalmazására ösztönözheti a gyártókat. A szektor azért nem kifejezetten érzékeny a nemesfém árfolyamára, mert a gyártók nem változtathatják egy modell összetételét vagy annak gyártását egyik napról a másikra, ugyanazokat az alkatrészeket, aranyötvözeteket kell beszerelni a különféle eszközökbe, gépekbe, az áremelkedések előtt és után is. Legfeljebb a végtermék árát lehet az árfolyammozgásokhoz igazítani. -51-

51 BEFEKTETÉSEK Az arany, mint tartós befektetési eszköz a történelem folyamán kiérdemelte a biztonságos vagyontárgy rangját. Mivel értékéért sem kormány, sem szervezet, sem pedig vállalat nem felelős, sokkal biztonságosabb, mint a részvények, vagy az államkötvények, amelyeknél azért megvan az esélye annak, hogy a kibocsátójuk nem fizet. Ma már az arany nemcsak portfólió-diverzifikáló eszköz, hanem menedék az infláció és a valuták árfolyamkockázata elől is. Arannyal kapcsolatos befektetésnek minősülnek az aranyfedezettel ellátott értékpapírok, befektetési tárgyként kezelt ékszerek, bányapapírokba történő befektetések, érmék, aranyrudak, aranytömbök vásárlása, valamint a tőzsdén forgó határidős aranykontraktusok, illetve aranyopciós ügyletek, de ebben a fejezetben csak a fizikai formában és a tőzsdén megjelenő befektetési alapokba történő befektetésekről lesz szó. A gyakorlatban a befektetések két nagy csoportját különböztethetjük meg, egyrészt léteznek a magánjellegű, másrészt pedig az intézményi befektetések (befektetési alapok, vállalatok, nyugdíjalapok, egyéb befektetési alapok). A gyakorlatban egyes magánbefektetőknek olykor-olykor jelentős tartalékaik lehetnek. A teljes aranykészletnek nagyjából 16%-át teszik ki a befektetési céllal felépített aranytartalékok. Az elmúlt 5 évben a becsült befektetési kereslet a teljes keresletnek mintegy 12%-át jelentette. Ez az átlagos mutatószám valójában hatalmas befektetési hullámot rejt maga mögött, hiszen amíg 2000-ben az aranybefektetések csak 4%-ot, addig 2005-ben már 16%-ot tettek ki. Az arany iránti megújuló befektetési érdeklődés számos tényezőben gyökerezik. Az amerikai dollár árfolyamának ingadozása miatti aggodalomban, az inflációs várakozásokban, a szárazföldi konfliktusok okozta bizonytalanságban stb. Mindez magyarázatot ad arra, hogy miért gondolják egyre többen úgy, hogy a portfólióban, vagy éppen a családi széfben fontos az arany. De mennyire kockázatos üzlet nyersanyagokba fektetni? Aranyba és egyéb nemesfémbe fektetni lényegesen könnyebb, mint más fémekbe, nyersanyagokba. Egyfelől a spot árfolyam volatilitását tekintve talán úgy tűnhet, hogy bármilyen nyersanyagba fektetni rendkívül kockázatos dolog. A másik aggasztó tényező lehet a befektetők számára az, hogy a nyersanyagok többségébe történő befektetés kevésbé likvid ben például az ipari fémek (mint a nikkel, réz, ón, ólom, ezüst, palládium) rendkívül volatilisak voltak. -52-

52 Miért? Egyszerűen azért, mert Kína óriási méretű gazdasági növekedése akkorára fokozta az ipari nyersanyagok iránti keresletet, hogy azzal a kínálat már nem tudott lépést tartani és egyensúlytalanságok keletkeztek. A volatilitás mértéke miatt félnek tehát sokan a nyersanyagpiacra lépni, pedig a portfólióban köztudottan az arany negatívan korrelál a többi eszközhöz képest, tehát a sárga nemesfém valóban védelmet nyújt a teljes hozamveszteség ellen MAGÁN- VAGY KISKERESKEDELMI ARANYBEFEKTETÉSEK A magánjellegű aranybefektetéseknél elsősorban az aranyérmékbe, aranyrudakba, aranytömbökbe történő vagyonmenekítést kell vizsgálni. Vajon mi a kapcsolat a magántartalékok változása és a nemesfém árfolyama között? A tömbarany tartalékolásánál megfigyelhető az, hogy amikor emelkedik az árfolyam, akkor az ún. bar hoarding (tartalékolási) mutató csökken, amikor a sárga fém árfolyama zuhan, akkor a bar hoarding nő. Az ázsiai piacokon jellemző, hogy a magas árfolyam elriasztja a tömbaranyba fektetőket. Az aranyérmék kereskedelme főleg Észak-Amerikára, Európára és Japánra koncentrálódik. De ban talán az aranyérmék népszerűsége valamelyest csökkenni kezdett, hiszen azok leszállítása és biztonságos tárolása külön költséget jelent. Az aranyérme-vásárlások mértéke az árfolyam emelkedésével jellemző módon csökken, illetve az árfolyam csökkenésével nő. Hasonló tendenciát figyelhetünk meg, mint az aranyrudak vásárlásánál. Ha az aranyfogyasztó országokban nő az infláció, s gyengül a hazai valuta a dollárral szemben, akkor megnő a fizikai formában tartalékolt nemesfém értékesítési rátája. India és Japán, az aranyrúd-befektetéseknek közel 50%-át adják. Az Egyesült Államok kb. 10%-kal, Vietnám 9%-kal, Törökország, Kína és Németország 6%-kal, Szaúd- Arábia és az öböl menti országok együttesen nagyjából 5%-kal járulnak hozzá a kiskereskedelmi aranybefektetésekhez, s 10%-ot egyéb országok támasztanak. Egyes elemzések szerint az aranyrudak és aranyérmék vásárlásának növekvő üteme egyben az ékszerpiaci vásárlásoknak is előjele lehet, amely az aranykereslet oroszlánrészét képviseli (de erről a következő részben lesz bővebben szó) ban a hivatalos aranyérmék kereslete 3,4%, az aranyrúd-készletek felhalmozása 5,4%, a befektetési célú aranykereslet pedig 8,8% volt átlagosan. -53-

53 20. Ábra Kiskereskedelmi aranybefektetések főbb országok szerint (2006) Kiskereskedelmi aranybefektetések főbb országok szerint Németország 6 % Törökország 6 % Szaúd-Arábia 3 % Öböl menti országok 2 % India 26 % Kína 6 % Vietnám 9 % Egyéb 10 % Forrás: World Gold Council (WGC) USA 10 % Japán 22 % 160 t 140 t 120 t 100 t 80 t 60 t 40 t 21. Ábra Aranyérmékbe, aranyrudakba történő befektetések alakulása ( ) Aranyérmékbe, aranyrudakba történő befektetések alakulása India Vietnám Törökország USA Egyéb Arany árfolyama (jobb t.) 700 $/oz 650 $/oz 600 $/oz 550 $/oz 500 $/oz 450 $/oz 400 $/oz 350 $/oz 20 t 300 $/oz 0 t Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q $/oz Forrás: Gold Field Mineral Services Ltd (GFMS), World Gold Council (WGC) Ha az aranyérmékbe, aranyrudakba történő befektetések negyedéves alakulását a nemesfém árfolyamával összevetjük, akkor azt láthatjuk, hogy nincs jelentős összefüggés a kettő között. Statisztikailag vizsgálva a korrelációs kapcsolat mértéke az 1%-ot sem éri el. -54-

54 Mégis levonhatjuk azt a konzekvenciát, hogy az esetek többségében akkor adják el a magánszemélyek a legtöbb aranyat, amikor emelkedik az árfolyam, s általában alacsony kurzus mellett kezdenek vásárlásokba, bízva abban, hogy a későbbi áremelkedés vagyonuk értékét is növeli, ha pedig vagyoneszközt szeretnének váltani, akkor jó áron megválhatnak aranykészletüktől. A kiskereskedelmi befektetések a globális aranykeresletnek mindössze 7%-át adják, évente átlagosan kb tonnát. Európában és Észak-Amerikában csak kis létszámú befektetői csoport vásárol aranyat valamilyen fizikai formában, de a fejlődő országokat és a szegényebb régiókat egybevéve már több millió ember. A kiskereskedelmi befektetések értéke éves szinten kb. 5 milliárd $-ra tehető, igaz, hogy ez csekélynek mondható a többi pénzügyi befektetés értékéhez képest. Az aranyrúdkészleteknek kb. 40%-a Európában van, 16%-a Észak-Amerikában, s a fennmaradó 44% egyéb országok tulajdonában. Kiskereskedelmi befektetésnek minősül minden olyan magáncélú befektetés, amely nem dekoratív, vagy ipari felhasználási célra irányul. Az ékszerpiaci kereslet e definíció alapján kérdéses, hiszen az ékszereket díszítés céljából is vásárolják, ugyanakkor elsődleges szerepe a vagyon megőrzése és átörökítése. A magáncélú aranykészletek jelentős méretűek, hozzávetőlegesen tonnát képeznek. A befektetési célú aranykereslet érzékeny a gazdasági tényezőkre, s a pénzügyi rendszerbe vetett bizalomra főleg a közel- és távol-keleti régióban. De az is igaz, hogy az aranybefektetések a jövőbeli hozamokra sokkal érzékenyebben reagálnak, mint az arany árfolyamának alakulására. A magánszféra befektetései kizárólagosan érték-, illetve vagyonmegőrzési céllal létesülnek. 30 évvel az ezredforduló előtt még a magánbefektetések zöme a fejlettebb nyugati országokra koncentrálódott, azóta viszont decentralizálódott. Nyugaton a befektetési célú arany tartalékolása a kötvények és részvények hozamával fordított arányosságban nő. Keleten pedig a politikai, gazdasági kockázatokkal egyenes arányosságban változik. Az aranyat nem feltétlenül birtokolják annak fizikai formájában, hanem papírformában is lehetséges, például magánszemélyek a bankra bízhatják otthoni készleteiket, amely a biztonsági és tárolási költségeket viseli ban a fizikai formában történő aranybefektetések volumenben 7%-kal, értékben viszont 45%-kal emelkedtek az év egészére nézve, ha pedig csak az utolsó félévet nézzük, akkor az emelkedés tonnában mérve 19%-os, dollárban pedig 51% volt. -55-

55 A befektetési trend az ékszerpiaci kereslethez hasonló, ugyanis 2006 első, illetve második negyedévében rendre 33, valamint 18%-os visszaesés volt jellemző, míg a harmadik és negyedik negyedév 16, illetve 41%-os bővülést mutatott. Az arany tömb formában történő tartalékolásában leginkább Vietnám, Japán, India, Thaiföld és a közelkeleti régió tűnik ki. Az aranyérmék legnagyobb vásárlója viszont Törökország, amely a teljes érmekeresletnek majdnem felét adja. Indiában a legtöbb esetben azért vásárolnak aranyrudat, hogy azt később ékszerekre cserélhessék, ily módon az indiai magánbefektetések száma az ékszerpiaci vásárlások előrejelző indikátora is lehet. A kiskereskedelmi befektetők országonként eltérő módon viselkednek. Japánban inkább a hosszú távú befektetéseket preferálják. Az Egyesült Államokban amint lehetőség támad az árfolyam emelkedésére, azonnal befektetnek, s kevésbé gondolkodnak hosszú távon. Indiában jobban kedvelik az ékszereket, mint megtakarítási formát, mert azokat könnyebb tárolni, mozgatni és a főszezonban eladni INTÉZMÉNYI ARANYBEFEKTETÉSEK A legnagyobb befektetési érdeklődést általában az intézményi befektetők, mint például a nyugdíjalapok és az ETF-ek mutatják. Hosszú távon nézve viszont a nyugdíjalapok kereskedelemben történő részvétele jelentéktelennek mondható óta működnek az aranypiacon ETF 25 -ek (Exchange Traded Fund Tőzsdén Kereskedett Alapok), amelyek forgalma az elmúlt évek alatt is szépen alakult. Az ETFek megjelenésétől új perspektívák nyíltak a befektetői kör előtt, ugyanis ettől kezdve sokkal egyszerűbbé és gyorsabbá vált az aranybefektetés. A legjelentősebb a streettracks Gold Shares, amely 2004 novemberében indult, s 2006 áprilisa vége felé az ETF-ekben forgó pénzek 70%-át tudhatta magáénak. Megfigyelhető, hogy az ETF-ek megjelenésével nőtt az aranybefektetések száma, de ugyanakkor az árfolyam volatilitása is. Az ETF-ek forgalma jelentős összefüggést mutat az arany árfolyamának alakulásával. Ezek a befektetési alapok meglátták a folyamatosan emelkedő hosszú távú trend előnyeit, s erre alapozva növelték a befektetett pénzek volumenét. Statisztikailag 89%-os korrelációs kapcsolat áll fenn az arany árfolyama és az ETF-ekbe áramló arany között, amely szoros kapcsolatra utal. 25 Az ETF egy olyan, általában nyílt végű befektetési alap, amelynek befektetési jegyeit tőzsdén jegyzik és kereskedik. Az alap célja, hogy hűen kövesse a mögöttes index értékét. A befektetés tranzakciós költségei viszonylag alacsonyak, a pénzösszegek pedig gyorsabban mozgathatók, mint más alapoknál. A likviditás folyamatosan biztosított. ETF-ek többek között: a LyxOR, a Gold Bullion Securities, a streettracks Gold Shares, a NewGold Gold Debentures, az ishares Comex Gold Trust, a Zürcher Kantonalbank Gold ETF, az Istanbul Gold ETF, a Central Fund of Canada és a Central Gold Trust. -56-

56 Már elején is jelentős mennyiség, kb. 109 tonna arany áramlott be az ETF-ekbe, értékben a teljes mennyiség májusban már elérte a 11 milliárd $-t. Az év második negyedévében rendkívül változékony árfolyammozgásnak lehettünk tanúi. Az $/unciás sáv szokatlanul széles volt. Ez nem volt jellemző addig az aranyra, 1983 óta nem volt ennyire volatilis a nemesfém kurzusa. A volatilitás mértéke meghaladta a 40%-ot, mégis egyre több ETF szállt be a kereskedésbe. Az ETF-ek 2006 második negyedévében tanúsított magatartása tanulságos volt. Az egyéb befektetők rohamos aranyvásárlása 700 $ fölé hajtotta az arany árát, míg a tőzsdén kereskedett alapokba áramló pénztömeg alig bővült. Május közepén pedig az árfolyam erősen visszaesett, sokan kiszálltak az aranyüzletből, de ekkor az alapokban forgó pénzmennyiség alig változott. Mindez azt a tényt támasztja alá, hogy az ETF-ekbe fektetők elsősorban hosszú távon gondolkodnak, ezért más intézményi befektetéseket lehet felelőssé tenni a változékony ármozgásért. A második negyedév elején, az inflációtól való félelem, a dollár gyengesége, a geopolitikai helyzet, az aranypiac alapjai, pontosabban annak ármozgásai, és a nyersanyagpiacokra jellemző optimista hangulat sugallta azt, hogy érdemes aranyba fektetni nyarának erőteljes növekedési periódusát aztán ősszel egy gyengébb befektetési hullám követte. Törökországban 2006 szeptemberében létrehozták a világpiac 9. tőzsdén kereskedett aranybefektetési alapját. Az ETF-ekbe áramló aranymennyiség 2006-ban legalább 25%-kal haladta meg az előző év kereskedési szintjét. Az utolsó negyedévben, tonnában mérve több mint 27%-kal, dollárban pedig 73%-kal bővült az alapokba irányuló pénztömeg. Új, dinamikusan növekvő ETF-ek is piacra léptek 2006-ban, mint például a Zürcher Kantonal Gold ETF, vagy a török GOLDIST (2006 végére így már 10 ETF folytatott aktív kereskedést a piacon). Összességében tehát tovább bővült az aranypiac likviditása. Az év végére mintegy 263 tonna arany gyűlt össze a tőzsdén kereskedett alapok kezében, amely kb. 12,7 milliárd $-t érő készletnek felel meg. Ha a legnagyobb tőzsdén kereskedett alapok és a sárga fém árfolyama közti 88-89%-os korrelációs kapcsolatot számításba vesszük, és ehhez mérjük a nem kimutatható befektetéseket, akkor kitűnik, hogy ez utóbbiak maximálisan 11-12%-ban okozhatják az esetleges árfolyam-korrekciót. A nem kereskedelmi célú tőzsdei pozíciókat (például a CFTC-n és a COMEX-en) érdemes megvizsgálni, hiszen ezek alakulása a spekuláció mértékét, intenzitását jelzik, s választ adnak arra, hogy olykor-olykor miért rajzolt az arany árfolyama hirtelen emelkedő, vagy süllyedő íveket. -57-

57 2006-ban tonnánkénti értékben 15%-kal kevesebb, dollárban viszont 16%-kal több úgymond bizonytalan eredetű befektetés áramlott be az aranypiacra. Ráadásul 2006 végén, nem kevesebb, mint 35 nyugdíjalap volt jelen a sárga nemesfém piacán. Ez szokatlan jelenség, emellett többségük soha azelőtt nem jelent meg a nyersanyagok piacán. Egyre többen fedezik fel, hogy az arany milyen kiváló fedezeti eszköz. Az ETF-eken keresztül a befektetések is közelebb kerültek az egyénekhez és rugalmasabbá váltak. A tőzsdén kereskedett alapokon kívüli, statisztikailag nem kimutatható, bizonytalan eredetű befektetések 2006-ban 16-18%-ot reprezentálhattak a befektetések egészét tekintve. 22. Ábra Arany ETF holdingok tőzsdei forgalma ( ) 700 t 600 t 500 t 400 t Arany ETF holdingok tőzsdei forgalma és az arany árfolyama NYS LSE JSE ASX Az arany árfolyama 750 $/oz 700 $/oz 650 $/oz 600 $/oz 300 t 550 $/oz 200 t 500 $/oz 100 t 450 $/oz 0 t Forrás: Reuters, $/oz -58-

58 ÉKSZERPIAC, ÉKSZERGYÁRTÁS, ÉKSZERIPAR Az arany teljes keresletének legnagyobb részét, mintegy 70%-át, az ékszerpiaci kereslet teszi ki, a föld feletti aranykészleteknek pedig becslések szerint 52%-a van ékszerek formájában. Az ékszer fogalma régiónként eltér, hiszen amíg a nyugati társadalmakban jellemzően gyengébb tisztasági fokozatú (kevesebb karáttartalmú), drágább ékszerek kaphatóak (főleg a marketingköltségek, tervezési és értékesítési költségek miatt), addig a Közel- és Távol-Keleten magas karáttartalmú, helyi árszínvonalhoz mérten viszonylag kedvezőbb árkategóriájú ékszerekhez juthatunk hozzá. Ez utóbbiak egyszerűen aranyra válthatók, míg a nyugati típusúak nem. A nyugati társadalmakban az arany presztízsértékű és díszítőelem, míg a keleti társadalmakban a megtakarítás és a vagyonfelhalmozás fontos eszköze, hiszen a szegény vidéki emberek nem bíznak a bonyolult bankrendszerben, vagy eleve nem áll rendelkezésükre banki megtakarítási és vagyontartási lehetőség. A keleti társadalmaknál arannyal a társadalom széles rétege kereskedik. Rövidtávon az ékszerkeresletet befolyásolja a nemesfém ára, de hosszú távon kevésbé. Ha hirtelen emelkedik az árfolyam, vagy hirtelen csökken, akkor elriasztja az ékszerfogyasztókat, ha viszont a trend hosszú távon emelkedő, nem volatilis, csak egyszerűen lassan felfelé ívelő, akkor nem tűnik el a vásárlási kedv sem. Azt kijelenthetjük, hogy az aranykereslet és az ékszerkereslet általában jövedelemrugalmas, tehát, egyenes arányosság áll fenn az arany kereslete és a rendelkezésre álló jövedelem között. A World Gold Council támogatja az aranyékszerek marketingjét, és segít összekapcsolni a kiskereskedőket, a gyártókat és a közvetítőket. A különböző országok ékszervásárlási szokásaiban is mind hasonlóságok, mind pedig különbözőségek egyaránt fellelhetők. Az aranyékszer-vásárlások fontos alkalmakkor mint például esküvők, évfordulók, ünnepek jelentősen megugranak, s ezek az arany árfolyamára is kihatással vannak. Az ékszerkereslet az ékszergyártók szempontjából mindegyik kontinensen ár-rugalmas, mert a dráguló alapanyag visszafoghatja az ékszergyártást, s a keresletet is. Itt is érvényesül az, hogy az árfolyam volatilitása kevésbé vonzza az ékszerek vásárlóit. Egyedül a gazdaságilag fejlettebb, főként nyugati államokban árrugalmatlan az ékszerkereslet, mivel luxuscikknek minősül, valamint a növekedő árfolyam emelkedő presztízsértéket és keresletet generál. -59-

59 Az ékszerkereslet abszolút szezonális. A főszezon minden év negyedik negyedévére tehető, a második és harmadik negyedévek általában gyenge értékesítési mutatóval rendelkeznek. 3. Táblázat Kiemelt ékszerpiaci dátumok, vásárlási időszakok Kiemelt ékszerpiaci dátumok, vásárlási időszakok India - április május végéig - Akshaya Trithya, kiemelkedő vásárlási időszak India - szeptember vége - All-India Jewellery Shopping Festival, a legnagyobb ékszerbemutató és ékszervásár India - október - január, esküvői szezon India - november - Diwali, a fény ünnepe Kína - július 7. Kína - október 1. - nemzeti ünnep, ekkor sok aranyat vesznek Kína - október - január, esküvői szezon Kína - február a kínai újév kezdete, aranyvásárlások emelkednek USA - február Valentin nap, ékszervásárlási alkalom Dubai - december február 2. - Nagyvásár Dubai - október - Eid-al-Fitr a Ramadan-t (nagyböjti időszakot) lezáró vásár Forrás: WGC - Gold Demand Trends (2006) A tradicionális piacokon kívül az ékszeripar növekvő versennyel néz szembe, ez egyrészt az egyéb ékszerek divatjának, másrészt az elektronikai iparnak, a szépségiparnak, és a luxuscikkeknek köszönhető. Az arany marketingje a hagyománnyal nem rendelkező piacokon egyre erősebb. A jövedelmi szintekben és a vásárlói magatartásokban alapvető változások következtek be, amelyek az 1990-es évek végi és a 2000-es évek eleji keresletcsökkenést ellentétes irányba fordították. A jó marketing megtette hatását, ugyanis az ezredfordulótól kezdve értékét tekintve az ékszerpiac folyamatos emelkedést mutat. Az arany dollárban denominált árfolyamának emelkedésével tulajdonképpen az ékszerpiaci kereslet értéke is nőni kezdett ben a World Gold Council elkészített egy felmérést a legfontosabb ékszerpiacokról, amelyben kimutatta, hogy az arany célcsoportja változott. A nők egyre inkább függetlenednek, s az egyedülálló lét azzal jár, hogy család helyett magukra költenek, így a karrierista, vagyonos fiatalok körében egyre népszerűbbek az aranyékszerek. -60-

60 Kiderült, hogy a fejlettebb, felső jövedelemkategóriába sorolható országokban az ékszer- és aranyvásárlás már egyáltalán nem a rendelkezésre álló jövedelem függvénye. Általában minden év első 9 hónapja az arany- és ékszerkészletek feltöltésével szokott eltelni. Minden gyártó a negyedik negyedévre rendezkedik be. De ha olyan volatilis az árfolyam, mint azt 2006 első nyolc hónapjában is láthattuk, úgy nem csoda, hogy kivárnak az ékszerpiaci szereplők, s amint az enyhülő periódus körvonalazódni kezd, azonnal megindul a tömeges beszerzés (pl októberében az indiai aranyimport rekordot döntött). De látványos készletcsökkentésekre is volt példa első felében, a felkapaszkodó árfolyammal párhuzamosan, soha nem látott készletértékesítési hullám indult meg, egész évre nézve közel 100 tonnás volumencsökkentés történt. Számos kereskedő a magas árfolyamból úgy profitált, hogy régi készleteit újra beolvasztotta, stílust váltott és így vált meg sikeresen készleteitől ben a kereslet volumenét tekintve 5%-kal, értékben pedig 14%-kal nőtt 2004-hez képest, nem beszélve arról, hogy az arany árfolyama 2005 végén 25 éves csúcsot döntött meg. Az arany árának egyenletes emelkedése pozitív tényezőnek bizonyult, hiszen az ékszerpiac újjáéledt, s pénzügyi értéke is emelkedett ban az ékszerkereslet dollárban kifejezve rekordot döntött (44 Mrd $), 2005-höz képest 14%-kal emelkedett, de volumenben 16%-kal visszaesett, mivel 2006 első felében az árfolyam volatilitása lehűtötte a vásárlási kedvet óta ez a legjelentősebb korrekció. Az ékszerpiaci kereslet rendkívüli árérzékenysége ebben a félévben egyértelműen megmutatkozott. De 2006 végén már volumenben 2%-kal, értékben 29%-kal (13,5 Mrd $) növekedett, ugyanis az árfolyam volatilitásának csökkenése bátorította az ékszerpiaci vásárlókat május 12-én a nemesfém árfolyama 725 $-os rekordszintre emelkedett, amely az 1980-as csúcs óta a legmagasabb árfolyam volt, aztán sok más piaci eszköz értékével együtt hirtelen zuhanni is kezdett egészen a június 20-ai 567 $/unciás szintig, s ezt követően meg sem állt a július 14-ei 663 $-os kurzusig. Az árfolyam tehát nagyjából augusztus közepére stabilizálódott első nyolc hónapja páratlanul változékony volt, s csak az év végére normalizálódott. A legtöbb ékszer piaci ára az arany napi árfolyamával együtt ingadozik, ezért is nagyon megfontoltak a helyi üzletemberek és ékszerpiaci vásárlók. Amíg nem látják a trend stabilizálódását, addig hezitálnak és elállnak a vételtől. Az USA-ban a kiskereskedelmi ékszerláncoknak sokkal nagyobb fejtörést okoz az árfolyam volatilis jellege, mint maguknak, a vásárlóknak. -61-

61 Végeredményben a nyugati társadalmakat is érinti a változékonyságból eredő bizonytalanság, csak nem a közvetlen, hanem a közvetett fogyasztói oldalt. Szeptember közepétől október végéig amikor az árfolyam 600 $ alá esett, és ezt követően egy ideig stabil $-os sávban tudott maradni az ékszerpiac erőt vett magán és mindenki ékszervásárlásokba kezdett novemberében aztán lehűlni látszott a kereslet, amint az árfolyam 600 $-ról 650 $ felé vette az irányt, viszont ez a hónap nem kötődik a keleti hagyományokhoz, tehát a keresletenyhülés nem mondható meglepetésszerűnek. A téli hónapok, a karácsonyt megelőző vásárlási időszak és az újév mint az ékszerek főszezonja, aztán meghozták hatásukat, így a kereslet újfent nekilendült, bár nem olyan ütemben, mint októberben. Az ékszerkereslet 2006 első felére visszatekintve, 28%-kal esett vissza, a harmadik negyedévben viszont már csak 9%-os visszaesés történt. Ha az ékszerpiaci trend értéknövekedését elemezzük, akkor viszont az látszik, hogy hozzávetőlegesen 29%-kal múlta felül minden negyedév, a megelőző 2005-ös azonos időszak eredményét. 23. Ábra Az arany tonnánkénti kereslete ( , 10 éves átlagban) 800 t Az arany tonnánkénti kereslete (10 éves átlagban) 700 t 600 t 500 t 400 t 300 t 200 t 100 t 0 t India USA Kína Törökország Szaúd-Arábia UAE Forrás: Gold Field Mineral Services Ltd (GFMS), World Gold Council (WGC) - Gold Reports -62-

62 India a világ legnagyobb ékszer- és aranypiaca a tonnánkénti keresletet tekintve. A világ ékszerkeresletének 22%-át adja, továbbá az aranyérmékbe és aranyrudakba történő befektetésnek 35%-át. A teljes föld feletti aranykészletnek India birtokolja körülbelül a 10%-át. Ha ig a tonnánkénti keresletet nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy India évi átlagban 680 tonna aranyat igényel, USA ennek körülbelül a 69-70%-át, Kína nagyjából a 40%-át, Törökország és Szaúd-Arábia a 25%-át, az Egyesült Arab Emírségek pedig 13%-át ban is világelső volt aranyfogyasztásával. Az indiai lakosság 80%-a hindu, 70%-a vidéki, s évente mintegy 10 millió házasság köttetik, ezzel a három sarkalatos tényezővel indokolható, hogy a hagyomány az aranykeresletre miért olyan erősen nyomja rá bélyegét óta, átlagosan évi 10%-kal nőt az aranykereslet ig ugyanis törvény tiltotta az arany magáncélú tartalékolását. Az indiai ékszerek zöme legalább 22 karátos, a vásárlások szezonálisak (ld. a kiemelt ékszerpiaci dátumok táblázatát), főként kulturális-vallási rendezvényekhez, ünnepekhez köthetők. Az esküvői ékszerek vagyonmegőrző eszközként is funkcionálnak. Az indiai kereslet rendkívül érzékeny az áringadozásokra. Az aranykereslet több mint 50%-a vidéki, illetve városszéli régiókból származik. De ezt a mutatót a jövedelmek és az időjárás szélsőségei befolyásolhatják. A városi régiókban érezhető a nyugati kultúra hatása, mert itt már az aranynak jelentős versenytársa akad. Az India által felhasznált arany nagy része importált, de az ékszeripari termékeket az országon belül dolgozzák fel. India egyúttal a legnagyobb ékszerexportőr is. India gazdasága az elmúlt évtizedben gyors növekedésnek nézett elébe, a piaci liberalizációs folyamatoknak és a nagyfokú külföldi működőtőke-beáramlásnak köszönhetően. India GDP-je évente, 2000-től átlagosan 6,6%-kal nőtt, 2006-ban pedig átlagban 9,1%-kal, s a gazdaság egyik fő motorja a fogyasztói kereslet. A legismertebb fejlődési források az IT szektor növekedése, továbbá az outsourcing tevékenység. Fontos társadalmi változások is történtek. Egyre több nő kezd dolgozni, így gyarapodik a családban a kenyérkeresők száma, s következésképpen a rendelkezésre álló jövedelem is. Az aranypiac számára egyre fontosabbá válik a vagyonosodó indiai középosztály és a nők, mint célcsoport. Az arany kereslete között stabil volt, de 2002-től jelentősen felpörgött novemberében megszüntették az aranyimport korlátozását, amely sokat lendített a hazai aranypiacon. India legfőbb és egyben egyetlen ma is működő bányája a Hutti, amely évi 3 tonnát termel, tehát az arany teljes mennyiségét importból kell beszerezni. -63-

63 India földrajzi felszíne nagyban hasonlít a többi nagy aranytermelő országéra, mint például a Dél-Afrikai Köztársaság, vagy éppen Ausztrália. Új aranylelőhelyek feltárására is van esély, mert az indiai kormány 2006 utolsó negyedévében, a külföldi működőtőke előtt megnyitotta a bányászati szektort is. A jövőben is biztosan India marad a világ első aranyfogyasztója, de továbbra is importból kell fedeznie a kereslet túlnyomó részét, mert a háztartások kínálata csekély. Az Egyesült Államok piaca nagyban függ az amerikai állampolgárok rendelkezésre álló jövedelmének alakulásától, azzal egyenes arányosságban emelkedik, illetve zuhan vissza. Az USA tonnánkénti ékszerkereslet szempontjából a világ második legnagyobb piaca, ám dollárértéken mérve, a kiskereskedelmi forgalmat tekintve a legnagyobb. Itt is fontos a szezonalitás (téli hónapok, újév, karácsony, illetve a május). Az ékszerek minősége gyengébb, mint a keleti társadalmak piacain, általában 18, 14, 10 karátosak. A fő ékszerpiacok közül talán itt a legélesebb a verseny. A hazai ékszergyártás nem tudott versenyben maradni más ékszergyártókkal szemben, mert a munkaköltségek jelentősen emelkedtek. A legtöbb ékszert ma már Olaszországból, Törökországból és természetesen Indiából importálják. Az amerikai piac aranykeresletét befolyásolja a gazdaság növekedése, a háztartások pénzügyi helyzete, a fogyasztói bizalom szintje, az energiaárak, tehát tulajdonképpen minden, amely a rendelkezésre álló jövedelem csökkenésével összefüggésben áll. Az amerikai gazdaság 2006 első negyedévét robosztus formában kezdte, de már látszódtak a lassulás jelei. A luxuscikkek és a nagy értékű árucikkek minden bizonnyal elsőként érzik meg a fogyasztói kiadások csökkentését. Kínában a dinamikus gazdasági növekedés ellenére az ékszerpiac mostanáig erősen szabályozott volt, ezért stagnált a kereslet. Az árakat ellenőrizték, s a külföldi vállalatok sem gyártani, sem pedig eladni nem tudtak a hatalmas piacon. Üzletemberek és lehetőség hiányában az ékszeripar nem tudta megcélozni a fiatal, vagyonosodó városi lakosokat től ez a helyzet gyökeresen megváltozott. A fokozatos dereguláció következtében egyre jobban nőtt a külföldi befolyás. Kínában a legnagyobb népszerűségnek az olasz fehérarany örvend 26, amely 2003-ban jelent meg a piacon, s ma már az aranykereslet egyik legnagyobb növekedési pontja. Míg 2003-ban alig 5%-os, 2005-ben már 15%-os részt hasított ki az összkeresletből. 26 Ebből a fajtából 18 karátos a legmagasabb érték, mert ötvözéssel készül. A piacon leginkább K-Gold - ként említik. -64-

64 Az aranyékszerek nagy részét alacsony kiskereskedelmi haszonkulccsal értékesítik, s ha úgy hozza a sors, készpénzért eladhatják, vagy új ékszerre cserélhetik, illetve újrahasznosíthatják. A kiskereskedelmi befektetéseket, a fizikai aranykeresletet egyelőre erősen gátolja a 17%-os áfa. Az aranykereslet Kínában is lényegében a jövedelemtől és részben a gazdaság teljesítményétől függ. Mindenesetre a kínaiak óvatosak és általában csak akkor vesznek aranyat, ha egy folyamatosan felfelé ívelő trend látszik a horizonton. A volatilis árfolyammozgások keresletcsökkentő hatása azért Kínában is érezhető. A nagyvárosokban az ékszereladásokat a luxuscikkek erős versenye fékezi főleg a személygépkocsi és lakásvásárlások vonják el a pénzt az ékszerpiactól. Számos közel-keleti piac is erős affinitást érez az arany iránt. A piacon gazdát cserélő ékszerek megszokott minősége 21 karátos. Dubai az elmúlt 10 évben, az arany- és ékszerkereskedelem legfőbb elosztó központja lett, amelyet hírneve és titulusa Dubai Az arany városa is fémjelez. Az arab piac és az arab üzletek kielégítik mind a hazai, mind pedig a külföldi keresletet. India nyilván nagy vetélytárs, de az arab piac árai rendkívül versenyképesek. A 18, 21, 22 és 24 karátos ékszerek óriási választékban kaphatók az itteni piacokon. A Közel-Kelet tipikusan ár-érzékeny régió. Az egy főre jutó ékszervásárlás viszont itt a legmagasabb. A lakosság túlnyomó része a közép- és felsőjövedelmi kategóriába sorolható, amelyből az következik, hogy az aranypiac teljesítményét a személyes jövedelem, a társadalmi jólét és a térség gazdasági növekedése döntően befolyásolja ban a magas infláció, valamint a tőzsde gyenge teljesítménye (február-márciusi tőzsdekrach, amikor a piacok 40%-kal estek vissza) csökkentette a lakosság vásárlóerejét, s végeredményben a teljes kereslet 25%-kal zuhant harmadik negyedévében a fogyasztói bizalom a libanoni krízishelyzet miatt érezhetően csökkent. Szeptemberben, a viszonylag gyors árfolyam-stabilizációt azon nyomban az aranypiac élénkülése követte. Mivel a közel-keleti régió valutái erősen kötődnek az amerikai dollárhoz, így az amerikai fizetőeszköz erősödése kedvezőtlen a hazai nemesfémpiacra nézve. Az arany árfolyamának ingadozása valamennyi térségbeli piacot kellemetlenül érinti. A turistaszezon viszont sokat segíthet a térség aranypiacán, mert a külföldi vásárlók sokszor a kedvező árfekvésű arab piacokról importálják az aranyat. -65-

65 A közel-keleti térséggel együtt szokták elemezni Törökország aranypiacát, amely nemcsak a világ negyedik legnagyobb ékszerpiaca, hanem a harmadik legnagyobb gyártója és a második legnagyobb exportőr is. A törökök még az ezredforduló előtt átálltak a minőségi, modern ékszergyártásra, amely meghozta számukra a sikert, s fellendítette az aranyexportot. Törökország szintén ár-érzékeny, a turizmustól nagymértékben függ a hazai piac ban különösen kedvezőtlen hatások érték az idegenforgalmat robbantások, merényletek, az izraeli-libanoni konfliktus, a madárinfluenza fenyegetése, valamint a Mohamed-karikatúrák kapcsán meggyilkolt pap halálhíre, mind-mind visszavetették az országba látogató turisták számát. A török gazdaságban uralkodó magas infláció, a gazdasági problémák, s a gyenge líra hatására viszont, a hazai befektetők az aranyhoz menekültek. Az aranyvásárlások megugrottak első félévében a fogyasztói kereslet 21%-kal, ebből az ékszerkereslet 9%-kal és a nettó kiskereskedelmi befektetések 58%-kal emelkedtek. Az európai állampolgárok nem kifejezetten aranyvásárlók, s főleg nem aranybefektetők. Olaszország sokáig a világ legnagyobb ékszergyártója, az ékszerdivat diktálója volt. Ma már az alacsonyabb bérköltségű ékszergyártó országok lekörözték, s az olasz ékszergyártás visszaesett. A hazai piac pedig egyre élénkebb versennyel, valamint lassuló gazdasággal találta szembe magát. Mindennek ellenére Olaszország továbbra is vitathatatlanul élen jár a divatos, innovatív, kiváló minőségű aranyékszerek gyártásában, a hazai piac számára kizárólag ez lehet a jövőben is a növekedés kulcsa. 24. Ábra Ékszerkereslet az egyes piacokon ( ) -66-