ÓBECSE KÖZSÉG FE TARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA

Átírás

1 SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTO ÓM TARTOMÁ Y ÓBECSE KÖZSÉG ÓBECSE KÖZSÉG FE TARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA májusa

2 TARTALOM Összefoglaló 2 A fenntartható fejlődési stratégia kidolgozásának részvevői 9 I. BEVEZETŐ 10 I. 1. A STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁNAK METODOLÓGIÁJA 10 I. 2. A STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁBAN RÉSZT VEVŐK 12 II. ÓBECSE KÖZSÉG PROFILJA 13 II. 1. ÁLTALÁNOS ADATOK 13 II Fekvés és nagyság 13 II Rövid történelmi áttekintés 13 II Lakosság 14 II. 2. TERMÉSZETI TÉNYEZŐK 15 II Éghajlat és földrajzi fekvés 15 II Hidrológia 15 II Talaj 16 II Növény- és állatvilág 16 II. 3. LÉTREHOZOTT ERŐFORRÁSOK 17 II Ipar, kis- és középvállalatok 17 II Mezőgazdaság 17 II Turizmus és szolgáltató tevékenység 18 II Közlekedési infrastruktúra 18 II Demokratikus és intézményes kapacitások 18 II Oktatás 18 III. ÓBECSE KÖZSÉG FEJLŐDÉSÉNEK VÍZIÓJA 19 IV. ÓBECSE KÖZSÉG FEJLŐDÉSÉNEK STRATÉGIAI CÉLJAI 20 IV. 1. TELEPÜLÉSRENDEZÉS ÉS TERÜLETTERVEZÉS 20 IV. 2. INFRASTRUKTÚRA 22 IV. 3. KÖRNYEZETVÉDELEM 23 IV. 4. GAZDASÁGI FEJLŐDÉS 27 IV. 5. SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM 32 IV. 5a. Szociális védelem 32 IV. 5b. Egészségvédelem 33 IV. 6. OKTATÁS, KULTÚRA, TESTNEVELÉS ÉS IFJÚSÁG 34 IV. 6a. Oktatás 34 IV. 6b. Kultúra 35 IV. 6c. Testnevelés 36 IV. 6d. Ifjúság 38 IV. 7. EMBERI ERŐFORRÁSOK 39 V. HELYZETISMERTETÉS, -ELEMZÉS ÉS ZÁRADÉKOK 41 V. 1. TELEPÜLÉSRENDEZÉS ÉS TERÜLETTERVEZÉS 41 V. 2. INFRASTRUKTÚRA 43 V. 3. KÖRNYEZETVÉDELEM 56 V. 4. GAZDASÁGI FEJLŐDÉS 74 V. 5. SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM 87 V. 5a. Szociális védelem 87 V. 5b. Egészségvédelem 93 V. 6. OKTATÁS, KULTÚRA, TESTNEVELÉS ÉS IFJÚSÁG 96 V. 6a. Oktatás 96 V. 6b. Kultúra 102

3 V. 6c. Testnevelés 104 V. 6d. Ifjúság 108 V. 7. EMBERI ERŐFORRÁSOK 112 VI. IRODALOM 118 VII. MELLÉKLETEK

4 JÖVŐ K MI DA YIU K ÜGYE Tisztelt polgártársnők és polgártársak. Képzeljenek el egy kopott hajót a nyílt tengeren, amely irányítóberendezések nélkül maradt, eltört a kormánykereke, a kapitányt és a legénységet nem érdekli, hogy nem jutnak révbe, a fedélzeten levő utasok pedig csak nézik és kommentálják ezt a céltalan úszkálást, anélkül, hogy valamit is tennének a helyzet javítása érdekében. Községünk a polgárok meglátásai szerint nagyon hasonlított ehhez a hajóhoz az elmúlt 15 évben. Az emberek egy kisebb csoportja fel is tette a kérdést: Mi értelme egy ilyen hajón kapitánynak vagy legénységi tagnak lenni? Illetve: Van-e valami értelme egy ilyen községben élni, akár a hatalom hordozójaként, akár egyszerű polgárként? Mi jobb: tétlenül elsiklani a történések felett vagy pedig aktívan részt vállalni sorsunk alakításában? Válaszaikat és döntéseiket most Önök elé tárjuk. A fenntartható fejlődési stratégia (Lokális 21-es Agenda) olyan folyamat és dokumentum, amely a céltalan vagy nem eléggé irányított közösségi lét helyébe értelmes és szervezett életet kínál úgy maga a közösség, mint minden egyes tagja részére. Az elmúlt másfél évben több mint 100 ember, polgártársunk, éppen ezen dolgozott: világos célokat határoztunk meg, világos intézkedésekkel és tevékenységekkel, amelyek minőségesebb és tartalmasabb élethez vezetnek bennünket. Az irányadási folyamatba nagyon sok embert kapcsoltunk be, kezdve a legfiatalabb polgártársainktól a legidősebbekig, a kevésbé iskolázottaktól az egyetemi végzettségűekig, a foglalkoztatottaktól a munkanélküliekig. Mint ahogy a hegytetőről ledobott hógolyó hógörgeteggé válik, a fenntartható fejlődési stratégia kidolgozása is a néhány ember által elindított kezdeményezésből mozgalommá nőtt ki, jövőnk világos meghatározásával az élet valamennyi területén. Tulajdonképpen ebben rejlik a Lokális 21-es Agenda lényegbeli értelme is: hogy azon a területen, amelyen élünk, saját magunk, saját akaratunkból, saját eszünkkel tervezzük meg a jövőt, amelyre aktív hatást gyakorolhatunk. Mint már eddig is számtalanszor, ezúttal is bebizonyosodott, hogy mi, óbecseiek, nem vagyunk egyedül, hogy barátaink vannak, akik jobban hisznek bennünk, mint mi önmagunk. Az egész folyamat a Szerbiai Városok és Községek Állandó Konferenciájával és a norvégiai barátainkkal karöltve zajlott. Hálás köszönettel tartozunk a támogatásukért, hogy akkor is hittek bennünk, amikor a politikai áramlások miatt igazán nehéz helyzetben voltunk, és amikor már sokan azt gondolták, hogy füstbe megy még egy terv, még egy jó elgondolás. Ahogy a távoli mennydörgés az eső előjelzője, úgy ez a dokumentum is egy teljesen új dimenziót jelez a városunkhoz, a községünkhöz, az itt zajló élethez való viszonyulásunkban. A nyilvános vitákat és megbeszéléseket, továbbá a jelen dokumentumnak a helyi önkormányzat által való jóváhagyását követően a Fenntartható fejlődési stratégia a legfontosabb Nyilvános könyvünk lett, amelyben meg van írva a sorsunk, a jelenünk és a jövőnk, akárcsak az utódaink sorsa. Útmutatóul fog szolgálni a jövőbe. A legnagyobb felelősség a Fenntartható fejlődési stratégia végrehajtásában azokra hárul, akiket Önök szavazataikkal megválasztanak, és megbíznak közösségünk irányításával. Ők ezzel a dokumentummal egy hatékony munkaeszközt kaptak kézhez. Tisztelt polgártársnők és polgártársak, a jövőnk tehát saját kezünkben van és közös tulajdonunkat képezi. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik ezt megértették, és maradéktalanul hozzájárultak a jelen dokumentum kidolgozásához. Zoran Subotički, magiszter

5 ÓBECSE KÖZSÉG FE TARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJÁ AK ÖSSZEFOGLALÓJA BEVEZETŐ Minden közösség, beleértve a mienket is, fenntartható fejlődése stratégiai tervezést és irányítást igényel. Csakis így határolható el a meglévő állapot attól a szinttől, amit a jövőben kívánunk elérni. Óbecse község megértette, hogy az elkövetkező időkben mennyire nagy szüksége van a tervezésre, és kidolgozta a Fenntartható fejlődési stratégiát azzal a szándékkal, hogy választ adjon a kulcsfontosságú kérdésre: milyen közösséget kívánunk kiépíteni a jövőben saját magunk és utódaink részére? Ez a dokumentum tehát a község hosszú távú fejlődési projekcióját tartalmazza, pontosan meghatározott stratégiai célokkal, azokkal az intézkedésekkel és tevékenységekkel, amelyek a hét tervezési területen kijelölt célok valóra váltásához vezetnek bennünket. A fenntartható fejlődési stratégia kidolgozása bizonyos megszakításokkal 2005 júliusától 2007 májusáig tartott. A megszakításokra a politikai turbulenciák miatt került sor, amelyek kérdésessé tették az egész folyamatot, és fennállt a veszély, hogy a községtől megvonják annak lehetőségét, hogy ily módon határozza meg jövőjét. Ennél fogva jelentős elmondani, hogy a fenntartható fejlődési stratégia élő dokumentum, tehát hajlamos a módosításokra, a kritikai jellegű megfontolásokra, összhangban a szükségletekkel, a körülményekkel és a tervezett szándékok, illetve célok végrehajtása során jelentkező egyéb pozitív és negatív tényezőkkel. Következésképpen a jelen dokumentumra nem mint korlátozó tényezőre, hanem mint olyanra kell tekinteni, amely ihletet ad a mostani és a jövőbeni nemzedékeknek. Tekintettel a lokális közösségünk mindennapi életében felgyülemlett problémákra, továbbá, hogy egy egész sor olyan stratégiai dokumentum hiányzik, amelyek egyértelműen rámutatnának a kívánt fejlődési irányokra, a fenntartható fejlődési stratégia, ebben a formában, pionír vállalkozásnak és projektumnak számít. Óbecse község polgárai értelmes, megfelelően szervezett és minőséges életre vágynak. Ezt a jelen dokumentum kidolgozásában való jelentős részvételükkel is bizonyították, miközben értékes segítséget nyújtottak a Községi Fórumnak és a munkacsoportoknak, hogy teljesen reálisnak és valóra válthatónak mondható elvárásaikat egy módszerezett fejlesztési tervbe foglalják. A polgárok és a szaknyilvánosság véleménye megegyezik abban, hogy az összes releváns emberi erőt és intézményt a helyi közigazgatás teljes reformjának szolgálatába kell állítani, egy olyan komoly, vállalkozó felépítésű önkormányzat kialakítása céljából, amely Óbecse község általános fejlődésének mozgató ereje lesz. ÁLTALÁ OS ADATOK ÓBECSE KÖZSÉGRŐL Óbecse község a Szerb Köztársaság északi tartományának, Vajdaság szívében terül el. A községet Óbecse város, továbbá Péterréve, Bácsföldvár, Radičević, Mileševo, Drea és Pecesor települések alkotják. Összfelülete 487 m 2, a lakosok száma pedig körül alakul. Éghajlati tekintetben a község területe az északi mérsékelt övezet középső részén terül el mérsékelten kontinentális éghajlati típusú. Tengerszint feletti magassága 82 m. Keleti határával a Tisza folyóra támaszkodik. A többi vízterület a Csík ér, a Beljanai bara, az Ilidzsai és más barák, a Tisza holt ága Csúrognál, a Holt-Tisza a mézes dűlőben, a Nagy-bácskai csatorna (fejlett öntözési csatornarendszer). A felszíni vizek mellett, a község területe gazdag artézi és szubartézi vízben, amit ivóvízként és a gyáripar szükségleteire

6 használnak, ugyanakkor ismert a gyógyhatású jódos, úgynevezett sárgavizéről is. A talajrétegekben széndioxid is található, ami Óbecse község területét sajátossá teszi Szerbiában. Az óbecsei község területén található megművelhető földek a legminőségesebbek közé tartoznak. Az összterület 86%-a termőföld, aminek 83%-a csernozjom, és réti fekete föld. Már maga a termőföldek kiterjedése arra vall, hogy Óbecse község területe gyéren erdősített. Erdei sávok a Tisza folyó és helyenként a Nagy-bácskai csatorna mentén léteznek. Ezenkívül meg kell még említeni a szállásokat körülvevő akácosokat, a szélvédő sávokat és az úttest menti fasorokat. A talaj menti vegetáció közül a pusztai vegetáció, vagyis a fű a legelterjedtebb. Állatvilága a sztyeppeihez hasonló, ami pedig Óbecsét különlegessé teszi, az a halastónál tanyázó nagy kócsagtelep. A természeti adottságoknak (éghajlat, talajminőség, vízfolyások) köszönve, a község területén rendkívül fejlett az intenzív földművelés (elsősorban a növénytermesztés) és az állattenyésztés, következésképpen a legfontosabb gazdasági ágat a mezőgazdaság képezi (a község évi nettó termékének 31%-át adja). Ezek a tényezők hozzájárultak a feldolgozóipar fejlődéséhez is, bár az a kapacitásokhoz és lehetőségekhez mérten még mindig nem eléggé fejlett. Másrészről az évtizedek óta fennálló fém- és fafeldolgozó-, valamint textilipar a történelmileg ismert okok, a meglévő kapacitások nem kellő kihasználtsága, továbbá a nagy gyáriparok és a kisüzemi gazdaság, illetve a kisipar közötti kapcsolat hiánya miatt stagnál. A közlekedési infrastruktúra a kiváló stratégiai fekvés ellenére sem eléggé fejlett. A községnek közúti összeköttetése van az összes környező községgel, ezeken keresztül pedig a nagyobb városközpontokkal Újvidékkel, Szabadkával és Belgráddal is. A Belgrád Budapest autópályától való távolsága és a tény, hogy nincs közvetlen rákapcsolódása erre az autópályára, jelentős mértékben csökkenti fejlődési esélyeit. A vasúti közlekedés gyenge intenzitású, és csak Újvidék irányába működik, míg az északra (Zentára) vezető útvonal teljesen tönkrement. A község a vízi közlekedést illetően is nagy potenciállal rendelkezik, de a kikötő hiánya pillanatnyilag lehetetlenné teszi ezt a közlekedési formát. METODOLÓGIA A jelen stratégia kidolgozása a Szerbiai Városok és Községek Állandó Konferenciája tervezőcsoportja által elkészített metodológia alapján történt. Első lépésként a Községi Képviselő-testület a július 7-én megtartott ülésén meghozta A fenntartható fejlődési stratégia kidolgozásával kapcsolatos eljárás elindításáról szóló határozatot, továbbá kinevezte a községi megbízottat és a Községi Fórum tagjait. A Községi Fórum a Erőforrások térképe és a Község profilja alapján elkészítette az alábbi tervezési területek áttekintését és elemzését: - településrendezés és területtervezés - infrastruktúra - környezetvédelem - gazdasági fejlődés - szociális és egészségügyi problémakör - művelődés, oktatás, sport és ifjúság - emberi erőforrások. A következő lépés a meglevő és feltételezett erőforrások tervezési területenkénti elemzése volt. Ebből eredően formálódott ki községünk következő víziója: Óbecse, mint olyan multietnikai, multikulturális és gazdaságilag fejlett község, ahol a polgárok urbánus és ökológiai szempontból egészséges életkörnyezetben elégíthetik ki és fejleszthetik szellemi, anyagi és társadalmi szükségleteiket,

7 valamint a több mint 4000 polgárt felölelő véleménykutatás során kialakult jelmondat: Óbecse a világom közepe. Ezt a víziót tartva vezéreszméjének, a Községi Fórum a munkacsoportok útján meghatározta a tervezési területenkénti stratégiai célokat és prioritásokat, majd ezek alapján megkezdte az elfogadott dokumentumok beiktatását Óbecse község fenntartható fejlődési stratégiájába. Ezt követően a tervezetet területenként megvitatták és kiegészítették a polgárokkal tartott összejöveteleken (nyitott beszélgetések 2007 áprilisa folyamán) is, majd április 22-én nyilvános vitára bocsátották, melynek eredményeként megszületett Óbecse község fenntartható fejlődési stratégiája. AZ ALAPVETŐ STRATÉGIAI CÉLOK ISMERTETÉSE Településrendezés és területtervezés ALAPCÉLOK: - tervalap teremtése a települések és a határ rendezésére, valamint fejlesztésére, összhangban a fenntartható fejlődés elvével és a reális szükségletekkel - a hatékonyság és a felelősség fokozása a területhasználat, igazgatás, védelem és fejlesztés terén - az életkörnyezet, a természeti, kulturális és történelmi értékek védelme - a meglévő urbánértékek kiegészítése, újak létrehozása és az ambientális egészek ápolása - a mezőgazdasági föld megőrzése - az infrastruktúra egybehangolása a köztársaság területfejlesztési stratégiájával. SPECIFIKUS CÉLOK: - szervezettebb és koordináltabb helyhatóság, helyi közigazgatás és közvállalatok létrehozása minőséges településrendezési tervdokumentáció kidolgozása céljából, ezen tervek implementálásával és a területhasználók ellenőrzése - intenzívebb promóció a nyilvánosság bevonása céljából - a jó gyakorlat és a fenntartható fejlődés elvének beépítése a településrendezési tervdokumentációba Infrastruktúra ALAPCÉL: - az élet minőségesebbé tételét, a környezet és a lakosság egészségének védelmét szolgáló infrastruktúra-rendszerek befejezése SPECIÁLIS CÉLOK: - a közúti, vasúti és vízi közlekedési infrastruktúra kiépítése, valamint minőségük feljavítása - az átviteli mód korszerűsítése, takarékosság és alternatív energiaformák fellelése - a vízvezeték-hálózat, a fekális csatornahálózat és a csapadékvíz csatornahálózat kiépítése, rekonstruálása és jogi szabályozása

8 Környezetvédelem ALAPCÉL: - Az életkörnyezet védelme és fejlesztése SPECIFIKUS CÉLOK: - A gazdaság életkörnyezetre gyakorolt negatív hatásának csökkentése - Óbecse község településeinek tiszta ivóvízzel való fenntartható ellátása, miközben Óbecsén meg kell őrizni a víz minőségét, a településekben pedig fel kell javítani - A településekből eredő szennyvíz és csapadékvíz életkörnyezetre gyakorolt negatív hatásának csökkentése - A nyitott vízfolyások védelme, szanálása és fejlesztése Óbecse községben - A kommunális hulladék összegyűjtése, elszállítása, tárolása és újrahasznosítása terén nyújtott szolgáltatások szintjének növelése - A község zöld területeinek növelése a meglevő biodiverzitás megőrzése mellett - A parlagfű megsemmisítése és irtása - A flóra, a fauna és a természetes telepek megőrzése és fejlesztése - A kóborállatok számának csökkentése Gazdasági fejlődés ALAPCÉLOK: - Dinamikus gazdasági fejlődés, továbbá versenyképesség a hazai és a világpiacon - Óbecse község az agrobiznisz élenjárója a régióban, a szabványokkal összehangolt mezőgazdasági termékminőség és feldolgozás alapján - A helyi gazdaságba történő beruházások fokozása és új munkahelyek megnyitása - Óbecse a Tisza menti régió gyógyfürdőközpontja SPECIFIKUS CÉLOK: Mezőgazdaság - Új szakosított termelői társulatok létrehozása és támogatásuk megszervezése - A szabványozott és certifikált termelést folytató (EUREPGAP szabvány) árugazdaságok (kommerciális) fejlesztése - Ésszerű mechanizációbeszerzés és használat - A természeti erőforrások ésszerű használata Gyáripar, kis- és középvállalatok és szolgáltatások - megfelelő beruházási feltételek teremtése - a helyi önkormányzat és a helyi gazdaság közötti kapcsolat kialakítása - az önfoglalkoztatás serkentése, továbbá a kis- és középvállalatok, valamint a vállalkozók támogatása

9 Turizmus és vendéglátóipar - a gyógyfürdői komplexum kiépítése - a gyógyfürdő státus elnyerése - a gyógyfürdői szolgáltatásigénylők és a turisták idevonzása - a községi turisztikai kínálat szintjének növelése és a turizmus egyéb formáinak fejlesztése Szociális és egészségvédelem ALAPCÉLOK: - jól szervezett szociális-védelmi hálózat útján a szolidaritás és humánusság elvére épült közösség kialakítása - jól szervezett egészségügy a község egész területén kellő számú képzett káderrel - hozzáférhetőség a legkorszerűbb diagnosztikai és kezelési felszerelésekhez, valamint berendezésekhez, és azok hozzáférhetősége a lakosság számára, az állami és magánszektor azonos jogú részvételével, valamint a helyi közigazgatás jelentős szerepvállalásával, a törvényes szabályok és anyagi biztosítás keretében SPECIFIKUS CÉLOK: Szociális védelem - a szegénység csökkentése - a gyermekek és a felnőttek oktatásának és műveltségének előbbrevitele (pótkiképzés és átképzés) - a szülői gondviselés nélkül maradt gyermekek helyzetének javítása - a kellő gondviselés nélkül maradt felnőtt és idős személyek helyzetének javítása - a különleges szükségletű gyermekek, felnőtt és idős személyek helyzetének javítása - a gyermekek, nők és magatehetetlen személyek bántalmazásoktól és elhanyagolástól való védelme - az említett kategóriák jobb felvilágosítása jogaikról - az idősekkel folyó munka előbbrevitele Egészségvédelem: - az elsődleges egészségvédelem átszervezése és ésszerűsítése - pozitív pronatális politika meghatározása - a tömeges, de nem járványos betegségek százalékának csökkentése - kellő mértékű és stabil pénzelés biztosítása Oktatás, kultúra, testnevelés és ifjúság ALAPCÉLOK: - az oktatási és nevelési rendszer fejlesztése és korszerűsítése Óbecse községben, a község gazdasági előrehaladásához való hatékony hozzájárulás és a demokrácia fejlődésének támogatása céljából

10 - a korszerűsített és modern oktatási intézmények integrálódása az időszerű gazdaságés társadalomfejlesztési folyamatokba - gyermekekhez és gazdasági szükségletekhez mért oktatás a közösség fejlesztése és gyermekeink itt-maradása céljából - korszerű, dinamikus és tartalmas, a többnemzetiségű közösség legmagasabb polgári értékeinek és szükségleteinek kielégítésére irányuló kultúrélet - a sportrendszer szervezése, korszerűsítése és fejlesztése, hogy hozzájárulhasson Óbecse község gyorsabb társadalmi, ipari, gazdasági, szociális és kulturális fejlődéséhez, továbbá az ilyen korszerű sportrendszernek a jövőbeni társadalom- és gazdaságfejlesztési folyamatokba való integrálódása - a fiatalok szükségleteinek tudatosítása és egy egészséges környezet kialakítása a fiatalok fejlődésére és életére az óbecsei intézmények és a fiatalok bevonásával SPECIFIKUS CÉLOK: Oktatás: - az iskoláskor előtti és az iskolarendszer fejlesztése és korszerűsítése - az iskolai és óvodai helységkapacitások korszerűsítése és optimális kihasználása átcsoportosítással, hozzáépítéssel, illetve építéssel - szakmailag edukált nevelő és tanár, ki elfogadja és a gyakorlatban is alkalmazza az új ismereteket - intézményközti együttműködés az intézmények horizontális és vertikális kapcsolatának kialakítása - Óbecse regionális középiskolai központ - interkulturális oktatás - a tanulók motiválása Kultúra: - a kultúrintézmények fejlesztése és korszerűsítése - a kulturális tartalmak és tevékenységek fejlesztése - hagyományőrzés és ápolás - intézményközi együttműködés az intézmények horizontális és vertikális kapcsolatának kialakítása Testnevelés: Ifjúság: - az infrastruktúra korszerűsítése és fejlesztése a sportolási feltételek feljavítása - káderpotenciálokba való befektetések - a sportrendezvények fenntartása és előbbrevitele (külön gazdasági kategória) - az ifjúsági politika helyi akciótervének kidolgozása - ifjúsági klub létesítése és működtetése - nagyobb lehetőség a fiataloknak az oktatáshoz való új hozzáállásban és a nem formális oktatásban - nagyobb lehetőség a fiatalok elhelyezkedésére - a fiatalok minőséges szabadideje

11 - a fiatalok egészségvédelme Emberi erőforrások: ALAPCÉL: - a közérdekű folyamatokba inkorporált, elégedett és aktív egyének egészséges szociális és kultúrkörnyezete SPECIFIKUS CÉLOK: - a közösség helyi identitásának kiépítése - az elhalálozási és születési arány további negatív alakulásának megakadályozása - szakképzett munkaerő a piac/munkaadó szükségleteinek megfelelően - az óbecsei községben a foglalkoztatottak pozitív munkaerkölcs-osztályzatának megerősítése - pozitív polgári életszokások - szolidáris egyének társadalma - a lakosság nagyobb városokba való elköltözködésének csökkentése ZÁRADÉK A szóban forgó folyamattal és dokumentummal kapcsolatban a polgárok leginkább a stratégia valóra váltásában kételkedtek, attól tartva, hogy mint már eddig is számtalanszor megtörtént, ez is csak papíron fog létezni, hogy elmarad a realizálása és a község továbbra is ösztönszerűen, szervezetlenül fog haladni a jövő felé. Minthogy azonban a helyi önkormányzat kulcsfontosságú tényezői felfogták az elvégzett munka jelentőségét, reális esélyek vannak az eddigi gyakorlattal való szakításra és arra, hogy a fenntartható fejlődési stratégia igazi, mindennapos útmutatónkká váljon a jövő felé vezető úton.

12 ÓBECSE KÖZSÉG FE TARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA KIDOLGOZÁSÁ AK RÉSZTVEVŐI Mgr. Zoran Subotički Kúti Imre Molnár Endre Goran Sadžakov Nikola Dolinka Svetlana Gagić (PIK Bečej) Nikola Popović Gordana Kovačev Svetlana Gagić (Szociális Központ) dr. Dejan Dudvarski Velimir Cvejanov Börcsök Ferenc Ferenc Edvin Ljubomir Glavonić Tamara Ivanišević Radoslav Ivanović Radomir Jelić Miodrag Jovićević Budislav Medurić Žužana Mišković Aleksandar Obrovački Julija Popić Dušan Radivojević Dragan Ristić Sándor Pál Šormaz Izabella Radovan Stojanović Varnyú Ilona Govedarica Andrea Kis Tereza Vračarić Tatjana Avramov Rade Mgr. Fehér László Stražmešterov Miloš Nagy Sándor Sretenović Siniša Barsi Gyula Molnár Imre Babin Dejan Nežić Miodrag Radičević Marjan Pavlović Ljubomir Mihajlović Miloš Gallusz Zsolt Kúti Hanák Ágnes Dumić Dušan Ivošev Radivoj Ludmány Tibor Marjanović Milica Plavšić Petar Sekulić Milan Jevtimijević Saša Matić Aleksandar Krečković Sofija Subakov Gordana Krunić Ljubica Tašin Nestor Mikalački Žarko Mikalački Velimir Gavrić Bogdan Knecht László Saravolac Ljiljana Krkobabić Damir dr. Ricz György Zahar Kéri Gizella Szilágyi Attila Mirić Dragan dr. Zora Apić Ferenc Magdolna Prpa Maja Prkosovački Vojislav Ružička Ivana Strajnić Goran Bašić Budimir Dimitrijević Aleksandar Gujanica Marjan Kekić Dalibor Bašić Sanja Sztankó Imre Mikić-Antonić Branislava Džigurski Miladin Opinćal Milan Bašić Pero Ćelić Mihajlo dr. Šijačić Siniša dr. Nešić Kosara Vukelić Nenad Lučev Marija Knézi Péter Dušan Jovanović doc. dr. Marija Jevtić

13 I. BEVEZETŐ A helyi fenntartható fejlődés olyan folyamat, amelyben együtt vesznek részt a közéleti, a biznisz és a civil szektor képviselői, hogy jobb feltételeket teremtsenek: a gazdaság erősödésére és a foglalkoztatásra, az életkörnyezet humánusabbá tételére, a szociális és egészségvédelemre, egyszóval a közösség lakosságának minőségesebb életére. Mindennek alapját egy vállalkozó beállítottságú helyi önkormányzat kell, hogy képezze, amely a biznisz szektor szervizeként fog működni. Éppen ezért legelőször is a helyi önkormányzat reformját kell elvégezni úgy a közigazgatást, mint a megválasztott, kinevezett és tisztségbe helyezett személyeket illetően. A megreformált politika és közigazgatás fogják képezni az óbecsei község fenntartható fejlődése irányába történő változások mozgatóerejét, melyek legfontosabb célja az itt élő polgárok jólétének biztosítása. A fenntartható fejlődési stratégia tervezése nem egyszerű és nem rutinszerű, hanem komplex és kreatív folyamat, amely az elfogadott metodológia szerint 5 alapfázisból áll 1. A munkacsoport megalakítása 2. A meglévő és feltételezett problémák és erőforrások elemzése 3. A stratégia kialakítása 4. A stratégia beépítése 5. A stratégia figyelemmel kísérése és evaluációja I.1. A FE TARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁ AK METODOLÓGIÁJA Óbecse község évi fenntartható fejlődési stratégiáját a stratégia kidolgozására alakított Községi Fórum a Szerbiai Városok és Községek Állandó Konferenciájának tervezőcsoportja által kidolgozott metodológia alapján készítette el. A projektum realizálására a norvég kormány helyi fenntartható fejlődést támogató programja keretében került sor. Óbecse község egyike lett az 5 kiválasztott pilótaközségnek. A stratégiának az elfogadott metodológia szerint történő kidolgozásával rendkívül jelentős célokat értünk el: * A stratégia kidolgozásába nagyszámú szakember kapcsolódott be az egyes lokális területekről, akik ismerik a közösségünkben fennálló problémákat, és munkájuk során már foglalkoztak ezek megoldásával, miáltal egy olyan minőséget nyerünk, amely hívebben prezentálja közösségünk érdekeit és szükségleteit. * A stratégia kidolgozására alakított csapat volontőr alapon dolgozott, és ez által jelentős eszközt takarítottunk meg, hiszen az ilyen dokumentumok szakosított szervezetek által történő kidolgozása sok pénzt igényel. * A nyilvános vitában részt vevő csoportok a polgárok, a nem kormányzati szervezetek és polgári egyesületek, a közvállalatok és a gazdasági vállalatok, a helybeli intézetek és intézmények voltak. Ez a dokumentum a stratégiát az Óbecsei Községi Képviselő-testület által való elfogadás szintjéig határozta meg. A határozat meghozatalát követően a szóban forgó dokumentum Óbecse község kötelező aktusává válik.

14 A fenntartható fejlődési stratégia kidolgozása metodológiájának grafikai ábrázolása Határozat a FFS kidolgozásának megkezdéséről Tervezési terület: 1. Településrendezés és területtervezés 2. Infrastrúktura 3. Környezetvédelem 4. Gazdasági fejlődés 5. Szociális és egészségvédelem 6. Kultúra, oktatás, sport, ifjúság 7. Emberi erőforrások Az erőforrások térképe és a község profilja Helyzetismertetés és elemzés A létező és feltételezett potenciálok elemzése A közösség víziója - településrendezés és területi tervezés - infrastrukturális tervezés - tervezés a környezetvédelem területén - a gazdasági fejlődés tervezése - tervezés a szociális és egészségvédelem területén - tervezés a kultúra, oktatás, sport, ifjúság és tájékoztatás területén - tervezés az emberi erőforrások területén Az Óbecsei KKT jóváhagyása Stratégiai célok és elsőbbségek Akciótervek A nyilvános vita részvevői: fókuszcsoportok, polgárok, NKSZ, polgárok egyesületei A terv végrehajtásának felügyelete és ellenőrzése Az akciótervek végrehajtása A lokális közösség fejlődése A nyilvánosság tájékoztatása az eredményekről

15 I. 2. A STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁBA RÉSZT VEVŐK A fenntartható fejlődési stratégia tervezési folyamatának első fázisában megalakult a közéleti, a biznisz és a civil szektor képviselőiből álló 29 tagú A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁRA HIVATOTT KÖZSÉGI FÓRUM. A stratégia kidolgozásával kapcsolatos eljárás elindításáról szóló határozatot az Óbecsei Községi Képviselő-testület július 7-én, a Fórum tagjainak kinevezéséről szóló végzést pedig május 9-én hozta meg. Ettől eltekintve, a Községi Fórum már július 7-én megkezdte munkáját és május 17-ére elkészítette Óbecse község fenntartható fejlődési stratégiájának tervezetét. A Községi Fórum a javasolt metodológiát követve a következőkkel foglalkozott: A fennálló helyzet elemzésével A meglevő és a feltételezhető erőforrások elemzésével A vízió kiválasztásával A stratégia kialakításával Az általános és specifikus célok meghatározásával A második és harmadik fázis keretében, amely a helyzetelemzést és a stratégia kialakítását foglalta magában, a Községi Fórum 14, a munkacsoportok pedig több mint 30 ülést tartottak. Maga a Községi Fórum, ha a munkát munkaórákba számítjuk át, csupán az üléseken 36 órát töltött el, vagyis összesen 627 munkaórát dolgozott. Persze, ha ehhez még hozzáadjuk a munkacsoportok üléseire és az adatok begyűjtésére fordított időt, arra a megállapításra jutunk, hogy a stratégia kidolgozásába több mint 1500 munkaórányi szakmai és analitikai munka épült be. A Községi Fórum nagyszámú adatot gyűjtött be különféle forrásokból, ezeket elemezte, majd meghatározta a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos erőket, hiányosságokat, lehetőségeket és akadályokat. Az elemzési eredményeket illetően több hónapon át összehasonlításokat végeztek és a polgárokkal folytatott nyitott beszélgetések során kialakult kölcsönhatások alapján meghatározták a fenntartható fejlődési stratégia alapvető irányvonalait, valamint azok valóra váltásának módját. A Községi Fórum minden egyes döntését terjedelmes vita előzte meg, és minden határozatot konszenzussal hoztak meg, anélkül, hogy eközben komolyabb problémák jelentkeztek volna a munkájukban. Tiszteletben tartva a transzparenciát és készséget mutatva az új javaslatok, kiegészítések, illetve módosítások elfogadására, a stratégiáról nyitott beszélgetéseket szerveztek a polgárokkal, amelyekre 2007 áprilisának első felében került sor, míg a végleges nyilvános vitát április 22-én, a Föld napján bonyolították le. A szóban forgó dokumentum elfogadása úgyszólván még csak a kezdetet jelenti. Az igazi kihívások a stratégia valóra váltása, annak állandó tökéletesítése és az újonnan kialakult körülményekhez való alkalmazása során várnak ránk. Itt felettébb fontos kiemelni, hogy a stratégiáról a végső értékelést az idő és az elért eredmények fogják megadni, egyszóval annyira lesz jó, amennyire sikeres lesz a valóra váltása.

16 II.1. ÁLTALÁ OS ADATOK II.1.1. Fekvés és nagyság II. ÓBECSE KÖZSÉG PROFILJA A községet Óbecse város és Péterréve, Bácsföldvár, Radičević, Mileševo (Drea) és Pecesor települések alkotják. A község teljes területe 487 km 2, ami Vajdaság összterületének 2,27%-át képezi. A község településeiben a lakosok száma már évek óta körül alakul, magának Óbecse városnak pedig megközelítőleg lakosa van. Óbecse község a Tisza folyó vajdasági szakaszának középső részén terül el, kissé északabbra Vajdaság szigorú értelemben vett földrajzi központjától, pontosan Bácska és Bánát határán. A községnek kedvező földrajzi fekvése van, mivel területén haladnak át az Újvidék, Szenttamás, Bácstopolya, Zenta és Törökbecse felé vezető utak, amelyek összekötik Vajdaság többi részeivel. Bánáttal az összeköttetés a tiszai gáton keresztül valósul meg. II Rövid történelmi áttekintés A legrégebbi települések, amelyek létezését megállapították, a korai neolit korszakhoz kötődnek, amely Vajdaságban az időszámításunk előtti és év között kezdődött e lés az i.e és év között ért véget. Az utána következő időszakban az újkőkorszakban, új kultúra indult fejlődésnek (proto Tisza polgár és Tisza polgár csoport). A kései vaskorszak végén (az i.e. IV. század vége és az i.e. III. század kezdete) itt is, akárcsak Vajdaság egész területén megjelentek a kelták, akik asszimilálódtak és kiszorították az őslakosságot. Attól kezdve egészen a római uralom kezdetéig, ez a terület a scordiscusi törzs államához tartozott. Az i.e. I. században a térséget szarmaták telepítik be, akik az Iráni fennsíkról érkeztek. Az V. század közepén a Tisza térségében hun központ jön létre. A következő században, 567- ben, a Közép-Tisza mentén avarok telepednek le, akik a Fekete-tenger menti sztyeppékről jöttek. Az avar szlovén néptömegek 602-ben már az egész Balkán félszigetet elözönlötték, de a központjuk továbbra is a Tiszától nyugatra maradt, mindaddig, amíg a frank állammal folytatott háború alatt teljesen megsemmisültek. Az avarok bukását követően csak a szlovén lakosság és azok elöljárói maradtak a területen. A 814. és 831. év között az egész Tisza mentére behatolnak a bolgárok, akik akkoriban Szerémséget tartották hatalmuk alatt. A XI. században a mai Bácskát két megye alkotta: a bácskai, melynek központja Bácsvárosban volt, és a bodrogi, melynek központja Bodrogban volt, és amely a mai Bácsmonostor közelében terült el. A két megye közötti határ a Crna bara (később Nagybácskai csatorna) mentén húzódott. A XII. században Becsét kikötőként említik, ahol a bodrogi út a Tiszához vezetett. Schmidt Rudolf szerint Becsét először az évi dokumentumokban említik, IV. Béla uralkodása idején. Győrffy György magyar szerző viszont azt állította, hogy Becse első írásos említése az évhez fűződik. Szerinte Péterréve először 1092-ben, Bácsföldvár pedig 1316-ban nyert említést, míg azon a helyen, ahol a valamikori Crna bara, a mai Nagy-bácskai csatorna a Tiszába torkollott, neolit korszakbeli Gradišče földvár létezett. Ezt a töltés kiépítésekor elsüllyesztették. A XII. században Becse közelében egy Kurlak nevű szaracén falu is létezett. Az akkori Becse elnevezés nem egy településre vonatkozott a mai város területén, hanem egy erődítményre és kikötőre a Tiszán Óbecse és Törökbecse között. Az évtől kezdve a XVI. század közepéig, Becse tízegynéhány feudális uralkodót váltott. A törökök II. Murát vezetésével 1439-ben kitörtek a Szávára és a Dunára. Becsét akkoriban Đurađ Branković fejedelem tartotta. Magát a Tiszán levő becsei erődítményt 1551.

17 szeptember 20-án vették be, 1552-ben pedig már a mostani Vajdaság egész területe török uralom alá került. A törökök az elfoglalt területeket a Szávától és a Dunától délre eső vidékekről származó szerb lakossággal telepítették be. A törökök elleni évi felkelés letörését követően, a törökök és a tatárok csaknem teljesen kiirtották a lakosságot, amelynek egy része szétköltözködött. Ez alkalommal Perlek és Botra települések is megsemmisültek. Perlek a Tisza feletti magas löszteraszon helyezkedett el, a mai Óbecse északi szélén, keletre és nyugatra a Péterréve felé vezető úttól, és miután a krími tatárok megsemmisítették, többé nem újították fel. Botra a mai város déli szélén húzódott, délre a DTD-csatornától. Az osztrák török háború befejezése után az 1699-ben kötött karlócai békeszerződéssel elrendelték a Tiszán levő összes erődítmény lerombolását. A becsei erődítmény 1701-ben jutott erre a sorsra. Ettől kezdve a Becse név fokozatosan átruházódik a Kovin (Kovinac) településre, amelyet a környező erődítményekből elmenekült lakosság emelt fel a XIV. és XV. században. Kovin a Tisza feletti löszteraszon terült el. Azon célból, hogy megvédjék magukat a törökök Bánát irányból történő támadásaitól, a Habsburgok 1702-ben katonai határőrvidéket alakítottak ki. A határt övező sánc miatt, a települést egészen 1774-ig Becsei Sáncoknak nevezték, amikor is Óbecsére változtatták a nevét ben megszűnt a katonai határőrvidék, 1751-ben pedig létrejött a Tisza-menti Koronakörzet, becsei székhellyel. A szóban forgó esemény rendkívül jelentős volt a település gyors növekedése és fejlődése szempontjából. A Koronakörzet létrehozásával Becse szabad királyi státust nyert, ami számos előjogot biztosított számára, köztük az évi vásárok és a heti piacok megszervezésére való jogot is, miáltal lehetőség nyílt a kereskedelemre és ez a város gazdasági erősödéséhez vezetett ben a becsei körzetbe megérkeznek az első magyar telepesek Földivék és Jászkun környékéről. Őket követik a németek, a szlovákok és a zsidók. Ennek következtében jelentősen megváltozott a lakosság nemzeti összetétele, mert még pl ben Becse tisztán szerb település volt, 1774-ben a lakosság 50%-át magyarok alkották. Becse egészen 1918-ig az Osztrák--Magyar Monarchiához tartozott, miután Vajdaság a Szerb--Horvát--Szlovén Királyság kötelékébe kerül. A török időkben létesített Kutas helyén felépül Mileševo település. Nevét a Mileševa kolostorról kapta. A lakosság többsége szerb és magyar. Mileševo Óbecse és Bácstopolya között terül el. A II. világháború után megalakul Óbecse község legkisebb és legfiatalabb települése, Radičević ban épült fel, nevét pedig Branko Radičević költőről kapta. A II. világháború után Becse továbbra is járási székhely maradt egészen 1955-ig, amikor először a verbászi, majd az újvidéki járáshoz csatolták. Mileševo és Radičević ben, Bácsföldvár és Péterréve pedig 1960-ban került Becse község összetételébe. II Lakosság A legutóbbi, 2002-ben elvégzett népszámlálás adatai alapján, Óbecse községnek lakosa van: Bácsföldvárnak 5445, Péterrévének 7318, Óbecsének , Mileševónak 1118, Radičevićnek pedig A lakosság számának felételezett évi 0,06%-os csökkenése mellett, feltételezhető, hogy a évi tervidőszak végén Óbecse községnek lakosa, illetve háztartása lesz. A populáció 64,6%-a munkaképes. Az összlakosság 15,9%-a mezőgazdasági lakosság, 58%-uk pedig aktív mezőgazdasági lakosság. A község lakosságának felét idősebb középkorú és idős személyek alkotják, miközben magas fokú a lakosság elöregedése. Az eltartási indexszám (az eltartott és az aktív személyek

18 száma közötti arány) is magas 0,88. A lakosság struktúrájában megfigyelhető a legfiatalabb korcsoportok százalékarányának csökkenése és a legidősebb korcsoportok részarányának növekedése ben például a 0 14 éves korcsoport 19,43% volt, 1981-ben 19,06%, ben 19,8%. A legidősebbek, a 60 évesek és az annál idősebbek csoportja 1971-ben 18,62% volt, 1981-ben pedig 18,53. Mindhárom népszámlálás alkalmával a női lakosság volt többségben. A népsűrűség 84 lakos/km 2, Vajdaságban 94 lakos/km 2. A településhálózat sűrűsége is alacsony: 1,0 település/100km 2, míg Vajdaságban 2,2 település/100 km 2. Óbecse községben 24 nemzet és nemzetiség tagjai élnek, de legnagyobb a százalékarányuk (kb. 90%) a magyaroknak (49%) és a szerbeknek (41%). A községben a szerb nyelv és cirill írásmód, valamint a magyar nyelv és írásmód vannak hivatalos használatban. II. 2. TERMÉSZETI TÉ YEZŐK II Éghajlat és földrajzi fekvés Óbecse község területe a földrajzi szélesség 45 o 47 -én és a földrajzi hosszúság 20 o 47 -én fekszik, tehát az északi mérsékelt övezet középső részén terül el. A Pannon síkságot minden oldalról magas hegyek övezik, ami kihatással van az éghajlatra mérsékelten kontinentális éghajlati típus alakult ki. A havi középhőmérsékletingadozás Óbecsén 23,1 o C, míg az abszolút maximum (39,6 o C) és az abszolút minimum (- 30,6 o C) közötti eltérés rendkívül nagy, vagyis 70,2. A község területének átlagos tengerszint feletti magassága 82 m. A vegetációs időszak egy évben napig tart, és felettébb kedvező a növénytermesztésre. Az évi napsütés váltakozó, óra, az évi átlagos csapadékmennyiség pedig 621 mm, ami valamivel több a vajdasági átlagtól (612 mm). A domináns szelek délkeleti és északnyugati irányból fújnak. A középfelhősség évi értéke 53%. A derűs napok száma (amikor a felhősség nem haladja meg a 20%-ot) egy évben 65, míg a felhős napok száma (80%-on felüli napi középfelhősség) 90. A benapozás évi középértéke 2100,5 óra, vagyis a vidékre jellemző 47,96%-a. A csapadékmennyiség évszakonként a következőképpen alakul: télen 151 mm, tavasszal 146 mm, nyáron 191 mm, ősszel 133 mm, míg a vegetációs időszakban a csapadékmennyiség magassága 345 mm. Óbecsén az évi csapadékmennyiség magassága 621 mm, és ebből 345 mm, vagyis 55,56% a vegetációs időszakra jut. A havas napok évi átlagszáma 22,4 és a hótakaró átlagban 33,7 napig marad meg. II Hidrológia A csapadékmennyiség, a domborzati jelleg és a talaj geológiai összetétele folytán, nincsenek olyan vízfolyások, amelyek a község területén kezdődnek el és érnek véget. A község területén az élő vizek teljes hossza 83 km, és ha ezt összehasonlítjuk a község kiterjedésével (487 km 2 ), kiderül, hogy minden km 2 -re 170,3 m hosszúságú vízfolyás jut. A község keleti határát 23 km hosszon, ami a folyó vajdasági szakaszának 14,02%-a, a Tisza képezi, melynek szerbiai szakasza 164 km hosszú. A másik folyam a Csík ér mederhossza a határtól a tiszai torkolatig 90 km. Alsó folyama, 25 km hosszon, Óbecse község északi és északkeleti részén halad keresztül. Ettől jóval jelentősebb mesterséges folyó

19 a 29,85 km hosszú Nagy-bácskai csatorna, amely mielőtt Óbecsénél a Tiszába torkolna, 22 km hosszon a község délkeleti részén halad keresztül. Bácsföldvár közvetlen közelében, a településtől nyugatra található a sekély és mindössze 2 km hosszú Ilidzsai bara. Bácsföldvártól északra, a Tisza folyó aluviális síkságán, 650 hektár kiterjedésű halastavat alakítottak ki. A Tisza folyásánk enyhe, alig észlelhető lelassulása meánderek kialakulásához vezetett. Péterrévétől Bácsföldvárig 5 nagy meánder létezik, amelyek közül kettőt a szabályozási munkálatok folytán elvágtak. A lakosság mindkettőt Holt-Tiszának, öreg Tiszának, illetve kis Tiszának nevezi. A Beljanai bara sekély kanyargós folyam, amely a becsei szállásoktól 3 km-rel északra ered, néhány sekély völgy találkozásánál. Innen azután délnyugat irányában folyik, és Turijánál a Nagy-bácskai csatornába torkollik. 39 km hosszú. Szélessége a felső folyásnál 1 2 m, míg az alsó folyásnál a 90 m-t is eléri. A talajvízmélység Óbecse községben elsősorban a csapadéktól, a Bácska többi részéről ideáramló talajvíztől, az inundációs síkság és a 6 7 km széles löszterasz által felölelt övezetben pedig a duzzasztógát által lelassított Tisza vízállásától függ. Miután áprilisban és májusban eléri a maximumot, az év nyári szakaszában, elsősorban a magas hőmérséklet, az evaporáció és az erős evapotranszpiráció következtében apadni kezd, úgy, hogy szeptember táján minimálisra csökken. A kutatások során kiderült, hogy a vízfolyásokhoz közelebb eső talajvizek kevésbé ásványosak (0,5 0,6 g só 1 l vízre), ami elsősorban a Tisza aluviális síkságára vonatkozik, míg a löszteraszoknál mérsékelten ásványosak (1,5 2,5 g só 1 l vízre), ami jelentős szerepet játszik a talaj sótartalmának biztosításánál. A réti területeken, a gyengébb ásványtartalmú vizek övezetében mélységük 80 és 120 cm között, a löszteraszokon pedig, vagyis a közepes ásványtartalmú vizek övezetében 125 cm körül alakul. Több, egymást követő esős év esetén, a talajvíz feltör a felszínre, elönti a földeket és óriási károkat okoz. Az artézi és szubartézi forrásnak, amit ivóvízzel, ipari vízzel és gyógyvízzel való ellátásra használnak, több szintje van. Óbecse községben továbbra is működnek az úgynevezett sárga vizes kutak. II Talaj Óbecse község összterületének 86%-a művelhető föld, ami kiváló távlatokat nyit a mezőgazdasági tevékenységre. Az össz termőterület ( hektár) 83%-a csernozjem és réti fekete föld (legtermékenyebb talajtípusok). A réti fekete föld három típusa 7,6% területet (3700 hektár) ölel fel az agyagos aluviális föld 5,34%-ot (2598 hektár), a réti fekete földön levő deluviális föld pedig 1,11%-ot (540 hektár). Rossz minőségű, illetve olyan föld, amely nem felel meg mezőgazdasági termelésre, kevés van: 0,56% szoloncsák (274 ha) és 0,69% (334 ha) aluviális homokos föld. Óbecse területét a földrétegekben rejlő széndioxid teszi specifikussá Szerbiában. A tartalékok állapotát az évben végzett fúrások alkalmával állapították meg, amikor a furatból naponta 1 millió 1,5 millió m 3 gáz tört fel, amely 92 93% széndioxidot, 7% metánt, valamint kisebb mennyiségű nitrogént és szénmonoxidot tartalmazott. II övény- és állatvilág Ha a földeket nem művelnék, Óbecse határának legnagyobb részét sztyeppei füvek és ritka dendroflóra borítaná. Ez többnyire a löszterasz és a löszplató térségére vonatkozik.

20 Erdei vegetáció csak a folyó menti erdősávban létezik. A folyómeder és a töltés között általában fűzfaerdők nőnek, míg a töltés mögött mesterségesen létesített nyárfasorok vannak. A löszterasz szélén, a csatornák mentén, sok helyen fasorok formájában, de elsősorban a szállások körül elterjedt az akácfa, a településekben pedig sok helyen láthatunk gesztenyefákat. A tiszai aluviális síkság megműveletlenül maradt részeit különféle hidrofil növényzet borítja. Óbecse községnek összesen 551,87 ha erdősített területe van (nagyobb erdőkomplexumok a Tisza mentén, kisebbek az általános csatornahálózat mentén). Az állatvilág nem túl tarka: a löszteraszon és a löszplatón nyulak, fürjek, őzek, menyétek, ürgék, görények, sünök és vakondok élnek. A kártevők közül legtöbb a hörcsög, a mezei egér és a patkány. A rovarok közül különösen káros a krumplibogár és az amerikai fehér szövőlepke. A hörcsögökkel együtt ezek okoznak legnagyobb károkat a mezőgazdaságban. A madárvilág is eléggé egyszínű. A Vajdaságban meghonosodott madarakon (veréb, galamb) kívül sok a seregély, a harkály, a karvaly és a bagoly, ezen kívül külön említést érdemel az óbecsei halastónál levő gémtelep (nemzetközi IBA terület). II. 3. LÉTREHOZOTT ERŐFORRÁSOK II Ipar, kis- és középvállalatok A gazdag ipari hagyománynak köszönve a községben fejlett a fém-, fa-, textil- és bőrfeldolgozás, valamint az építőipar. Az óbecsei községben működő nagyvállalatok közül mindenképpen említésre méltó a PIK Bečej Kombinát (növénytermesztés, takarmánygyár, állattenyésztés), a BAG (szárított főzelékfélék), a Sojaprotein (szójafeldolgozás), a Fadip (hidraulikus fékcsövek, alkatrészek, galvánfelszerelés), a Trikotex (különféle kelmék), a Tisza Kefegyár (kefe- és műanyaggyártás), a FIT (tégla- és falazóblokk-gyártás), az Október 8. Bútorgyár, a Sinkovics farm (naposcsibe-keltető és értékesítő), a Malomipar és a Pékség, a Linde gas Srbija (széndioxid-feldolgozás és szárazjég-gyártás). A problémák és az akadályok, amelyek gátolják az ipar további fejlődését: a meglévő kapacitások nem kellő kihasználtsága, a termelés csökkenése, a munkanélküliség, a kisüzemi gazdaság és a szolgáltató kisipar stagnálása. A nagy kiterjedésű termékeny földnek, a víz közelségének, a szolid műszaki felszereltségnek és a lakosság mezőgazdasági termelésben szerzett gazdag tapasztalatának köszönhetően, az óbecsei községben többnyire a mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozó ipar fejlett, de korántsem kellő mértékben, vagyis nem a végleges piaci áru szintjéig. II Mezőgazdaság A mezőgazdaság fejlődésének kedvez a nagy kiterjedésű, kiváló minőségű termőföld (a község területének 87%-a mezőgazdasági termelésre szolgál), a kedvező éghajlat, továbbá a Tisza folyó és a Nagy-bácskai csatorna közelsége. Mindezek a feltételek lehetővé tették az intenzív földművelés és állattenyésztés fejlődését. A mezőgazdaság szerkezetében a növénytermesztés bír legnagyobb jelentőséggel. A nemzeti bruttó jövedelemben a mezőgazdaság részesedése 31% körül alakul, s ennél fogva Óbecse községben ez képezi a legjelentősebb gazdasági ágat. Az óbecsei PIK Bečej Poljoprivreda Rt. mellett, még 2373 bejegyzett magángazdaság foglalkozik földműveléssel.

21 II Turizmus és szolgáltató tevékenység A nagy potenciálok ellenére, Óbecse községben nem eléggé (mondhatnánk úgy is, hogy egyáltalán nem) fejlett a turizmus. Ez mellett szól az a tény is, hogy a turizmus területén foglalkoztatottak száma mindössze 125 (a községben foglalkoztatottak össz számának csupán 1,3%-a), ugyanakkor a szállodai kapacitások sem megfelelőek, és kevés van belőlük. A megvalósított idegenforgalom nincs összhangban a turizmus fejlődésére megadott lehetőségekkel, és így Óbecse gazdaságában elenyésző a turizmus gazdasági részvétele. II Közlekedési infrastruktúra A közlekedési infrastruktúra fejlettségét illetően Óbecse csak részben használta ki a stratégiai fekvése által adott lehetőségeket. A Belgrád Budapest autópálya távolsága miatt, amellyel nincs összeköttetése, továbbá a főútvonalak igen rossz állapota következtében, a magas frekvenciájú forgalom községünkön kívül zajlik. A vasútvonal Újvidék irányába kihasználatlanul áll, míg az északra vezető teljesen tönkrement. Óbecse tehát letűnt az ilyen fajta, gazdaságra nézve rendkívül jelentős szállítási forma térképéről. A folyami kikötő hiánya a Tiszán még egy mínusz pontot jelent Óbecse számára, amikor a községünkbe való potenciális beruházásokról és a turizmus fejlesztéséről van szó. Az említett problémák, vagyis fogyatékosságok megoldását követően, Óbecse csakhamar újra visszanyerhetné az illető területen betöltött korábbi szerepét (közúti, folyami, vasúti áruszállítás, áruberakás és kirakás). II Demokratikus és intézményes kapacitások A polgárok a döntéshozatali folyamatban formális és nem formális módon vesznek részt. Formális módon választják meg a képviselőket és vesznek részt a Községi Képviselőtestület döntéshozó szerveiben, valamint munkatestületeiben, és a helyi közösségek tanácsaiban, nyilvános viták útján pedig nem formális módon bekapcsolódnak a helyi stratégiai dokumentumok (LÖAT, LGF és LA 21) kidolgozásába. Esetenként a helyi médiák is részt vesznek és segítik a helyi önkormányzat törekvéseit a participatív döntéshozatal folyamatában. A helyi elektronikus médiát (mindegyik magántulajdonban van) a Becsei Rádió, a Vidra Rádió, az Info Bečej Kábeltelevízió és néhány web-site (Óbecse hivatalos honlapja, a a nem hivatalos pedig a és a A községben három hetente, illetve kéthetente megjelenő újságot adnak ki. Ezek: a Bilboard, a Bečejski dani és Becsei Mozaik. Óbecse községben számos nem kormányzati szervezet működik. Az úgynevezett polgári nem kormányzati szervezetek az Itaka, a BIG, a Pro Domo Sua, a Bečej punx, a környezetvédelemmel, állatvédelemmel, mezőgazdasági termelőkkel, gazdálkodókkal, továbbá gyermekekkel és ifjúsággal foglalkozók pedig az óbecsei Ökológiai Egyesület, az Agroservice, a Gyermekbarát Egyesület, a Taura Állatvédő Egyesület II Oktatás A tanügy, annak ellenére, hogy Óbecsén hosszú hagyománya van az iskoláztatásnak, nem illeszkedett be kellőképpen az időszerű gazdaság- és társadalomfejlesztési folyamatokba, és nincs teljesen összhangban az óbecsei gazdaság szükségleteivel. Ehhez a tényhez még hozzá kell adnunk az oktatási rendszer merevségét, ami megnehezíti az új oktatási profilok kialakítását.

22 Azt is tudni kell, hogy az oktatási intézmények költségeinek pénzelésére szolgáló eszközök egy része a községi költségvetésből biztosítódik, amely igen szerény bevétellel rendelkezik az összes községi szükséglet kielégítésére. A községben az oktatás 6 általános iskolában, 3 középiskolában, a pszichikai fejlődésükben enyhén fogyatékos gyermekek iskolájában és az ügyviteli főiskola kihelyezett tagozatában folyik. Ezen kívül van néhány nem formális oktatást nyújtó magániskola és kihelyezett tagozat (szakmai, komputer, idegen nyelv stb.). III. ÓBECSE KÖZSÉG FEJLŐDÉSÉ EK VÍZIÓJA A Községi Fórum kezdettől fogva következetesen tartotta magát a participitás elvéhez, illetve ahhoz az elvhez, hogy minél több polgárt kapcsoljon be a fenntartható fejlődési stratégia kidolgozásába, kiváltképpen a stratégia azon részeit illetően, amelyekben a kulcsfontosságú fejlesztési pontok meghatározásáról volt szó. Így pl. a stratégia mottójának meghatározásában, körkérdés útján, több mint 4000 különböző nemzetiségű, életkorú és nemű polgár vett részt. A beérkezett javaslatok közül a Községi Fórum az alábbi mottót tartotta legtalálóbbnak: BEČEJ MOJ CE TAR SVETA ÓBECSE A VILÁGOM KÖZEPE BEČEJ MY CE TRE OF THE WORLD A Községi Fórum megkülönböztetett figyelmet fordított a fejlődési vízió kidolgozására és kiválasztására is. Többszöri megvitatás után azt a projekciót választotta ki, amely magában foglalja azokat a lényegbeli humán és civilizációs értékeket, amelyek megvalósítására kell törekednünk az elkövetkező években és évtizedekben: BEČEJ MULTIET IČKA, MULTIKULTUR A I EKO OMSKI RAZVIJE A ZAJED ICA KOJA SVOJIM GRAĐA IMA OBEZBEĐUJE AMBIJE T ŽIVLJE JA U URBA OJ, EKOLOŠKI ZDRAVOJ SREDI I U KOJOJ ĆE MOĆI DA ZADOVOLJE I RAZVIJAJU SVOJE DUHOV E, MATERIJAL E I DRUŠTVE E POTREBE ÓBECSE MULTIET IKAI, MULTIKULTURÁLIS ÉS GAZDASÁGILAG FEJLETT KÖZÖSSÉG, AMELY LEHETŐVÉ TESZI, HOGY POLGÁRAI EGY URBÁ US ÉS ÖKOLÓGIAI TEKI TETBE EGÉSZSÉGES ÉLETKÖR YEZETBE KIELÉGÍTSÉK SZELLEMI, A YAGI ÉS TÁRSADALMI IGÉ YEIKET