2005. október október
|
|
- Alfréd Balog
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 2005. október október A ROP /35 számú támogatási szerződés keretében megvalósult Távmunkában történőfoglalkoztatás kistérségi stratégiájának kidolgozása a Nagykátai kistérségben projekt egységes szerkezetbe foglalt dokumentuma.
2 A ROP /35 számú támogatási szerződés keretében megvalósult projekt egységes szerkezetbe foglalt dokumentuma Projekt címe: Távmunkában történő foglalkoztatás kistérségi stratégiájának kidolgozása a Nagykátai kistérségben Szerkesztette: Forgács Tamás, Magyar Távmunka Szövetség (Helyzetelemzés, Operatív Program) Pötzl Viola, Stratégiakutató Intézet Kht (Stratégia) Együttműködőpartnerek: Bori Attila, Tápiómenti Területfejlesztési Társulás Csorba Éva, Stratégiakutató Intézet Kht Forgács Miklós, Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezete Földvári Gábor, Tápiómenti Területfejlesztési Társulás Kökényesi Hajnalka, Tápiómenti Területfejlesztési Társulás Kuti Zsolt, Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezete Ludman Lajos, Pest Megyei Munkaügyi Központ Paprika Márk, Access Value Kft Tóth Cecília, Mobiltás Varga Csaba, Stratégiakutató Intézet Kht Projekt célkitűzése A stratégia célja, hogy a távmunka, mint új munkaszervezési mód és foglalkoztatási forma a munkaadói, munkavállalói és gazdaságpolitikai előnyök optimális kihasználása révén növelje a térségben élők foglalkoztatottságát, csökkentse a térség gazdasági és szociális elmaradottságát, helyben tartva a fiatal, képzett munkaerőt, ezáltal növelve a kistérség életszínvonalát és versenyképességét. Kezdés: szeptember Lezárás: október Kapcsolat: info@nagykata-tavmunka.hu, +36/30/ A tanulmány szerzői jogvédelem alatt álló anyagokat is tartalmaz, emiatt annak részleges vagy teljes felhasználásához kérjük vegye fel a kapcsolatot a szerzőkkel! szeptember október 2. oldal, összesen 251
3 1 TARTALOMJEGYZÉK Fejezetek tartalomjegyzéke 1 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ HELYZETELEMZÉS STRATÉGIA OPERATÍV PROGRAM PARTNERHÁLÓZAT IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK Részletes tartalomjegyzék 1 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ HELYZETELEMZÉS ÁLTALÁNOS GAZDASÁGPOLITIKAI ELEMZÉS A munka világának globális átalakulása A távmunka típusai A távmunka indikátorai A távmunka indikátorok hatáselemzése Gazdaságpolitikai körkép A távmunka mikrogazdasági elemzése A távmunka makrogazdasági elemzése A távmunka regionális aspektusai KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ GAZDASÁGPOLITIKAI ELEMZÉSE Az országos fejlesztéspolitikai koncepció Közép-magyarországi régió gazdasági elemzése Közép-magyarországi régió társadalmi helyzetképe Közép-magyarországi régió infokommunikációs helyzete A Közép-magyarországi régió települései A Közép-magyarországi régió közlekedése A Közép-magyarországi régió operatív programja ( ) a távmunka vonatkozásában NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGPOLITIKAI ELEMZÉSE A tápió-vidék gazdaságfejlesztési programjának helyzetértékelése A tápiómenti kistérség területfejlesztési koncepciója A tápióment területfejlesztési társulás informatikai startégiája Nagykáta térségben történt beiskolázások Nagykáta kistérségben működőteleházak és civil szervezetek TÁVMUNKÁVAL KAPCSOLATOS FELMÉRÉSEK A pricewaterhousecoopers távmunka felmérése szeptember október 3. oldal, összesen 251
4 3.4.2 A magyar távmunka szövetség felmérésének eredményei A pályázathoz kapcsolódó munkaadói felmérés eredményei A páylázathoz kapcsolódó munkavállalói felmérés eredményei A kis- és középvállalkozók és a távmunka egy nemzetközi összehasonlítás Munkáltatói vélemények a távmunka bevezetésének előfeltételeiről és gyakorlatáról A távmunka páylázatok nyertesei KÖVETKEZTETÉSEK Swot analízis Problémafa Célfa STRATÉGIA GLOBÁLIS VÍZIÓ AZ INFORMÁCIÓS KORRA Az információs kor jellemzése, új fogalmak, új kihívások Jövőképünk: a fenntartható információs társadalom és távmunka kistérség létrehozása AZ EURÓPAI JÖVŐVÍZIÓ eeurope e-europe 2002 Akcióterv (2002) eeurope Akcióterv (2001) eeurope Wim Kok jelentés (2005) i2010 az új stratégia econtent stratégia, tartalomfejlesztés ( ) econtetplus ( ) Az Európai Unió távmunkát segítőprogramjai MAGYAR KORMÁNYZATI JÖVŐKÉP II. Nemzeti Fejlesztési Terv III.2. Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért ( ) Magyar kormányzati stratégia (MITS, 2003) REGIONÁLIS STRATÉGIÁK A Közép-magyarországi régió operatív programja ( ) a távmunka vonatkozásában Közép-Magyarországi Régió Információs Társadalom Stratégia (RITS) KISTÉRSÉGI TERVEZÉS KORÁBBI KISTÉRSÉGI STRATÉGIÁK JÖVŐKÉPE A Tápiómenti Településfejlesztési Társulás informatikai stratégiája A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG TÁVMUNKA STRATÉGIÁJÁNAK CÉLRENDSZERE: A stratégia célrendszere: A prioritások bemutatása OPERATÍV PROGRAM AZ OPERATÍV PROGRAM HÁTTERE A TÁVMUNKÁVAL KAPCSOLATOS OPERATÍV PROGRAM, INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK ÉS AZOK KIFEJTÉSEI PROJEKTEK KIFEJTÉSE Kutatás, felmérés Információ Oktatás, képzés Intelligens közösségi terek AJÁNLÁSOK AZ OPERATÍV PROGRAM TEVÉKENYSÉGEINEK HATÁSELEMZÉSE AZ OPERATÍV PROGRAM TEVÉKENYSÉGEINEK ÜTEMEZÉSE PARTNERHÁLÓZAT IRODALOMJEGYZÉK szeptember október 4. oldal, összesen 251
5 8 MELLÉKLETEK I. MELLÉKLET: ELÉRHETŐSÉGEK II. MELLÉKLET:KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI TELEHÁZAK LISTÁJA III. MELLÉKLET: AZ EURÓPAI TÁVMUNKA MEGÁLLAPODÁS IV. MELLÉKLET: A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE A TÁVMUNKÁRÓL Ábrajegyzék ÁBRA 1 A MUNKASZERVEZÉS HATÁSA A MUNKAFELADATOKRA ÉS A VEZETŐI IRÁNYÍTÁSRA ÁBRA 2 A MUNKASZERVEZÉS OPTIMÁLIS KÖLTSÉGE A KIADÁSOK ÉS BEVÉTELEK ALAPJÁN ÁBRA 3 RUGALMASABB VEZETÉSI GYAKORLAT A TÁVMUNKA ÜZLETI MODELLJÉBEN ÁBRA 4 A VÁLLALATI INDIKÁTOROK HATÁSELEMZÉSE ÁBRA 5 A VÁLLALATI INDIKÁTOROK SÚLYOZÁSA ÁBRA 6 A MUNKAVÁLLALÓI INDIKÁTOROK HATÁSELEMZÉSE ÁBRA 7 A MUNKAVÁLLALÓI INDIKÁTOROK HATÁSELEMZÉSE ÁBRA 8 A MAKROGAZDASÁGI INDIKÁTOROK HATÁSELEMZÉSE ÁBRA 9 A MAKROGAZDASÁGI INDIKÁTOROK HATÁSELEMZÉSE ÁBRA 10 A HATÁSELEMZÉSEK ÖSSZESÍTÉSE ÁBRA 11 AZ INDIKÁTOROK MEGOSZTLÁSA ÁBRA 12 AZ INDIKÁTOROK ÉS TÁVMUNKA MODELLEK ÁBRA 13 A TÁVMUNKA MODELLEK SÚLYOZÁSA ÁBRA 14 A TÁVMUNKA ELTERJEDTSÉGE EURÓPÁBAN ÉS AZ USA-BAN ÁBRA 15 AZ IRODAI ÉS TÁVMUNKA KÖLTSÉGEI 50 ÉS 80 TÁVMUNKÁS ESETÉBEN (PWC-CEMS TANULMÁNY).. 25 ÁBRA 16 EGY TÁVMUNKAHELY MEGVALÓSÍTÁSI ÉS FENNTARTÁSI KÖLTSÉGEI ÁBRA 17 A TÁVMUNKÁVAL KAPCSOLATOS BERUHÁZÁSOK MAKROSZINTŰMODELLJE 7 ÉVRE VETÍTVE ÁBRA 18 A TÁVMUNKÁVAL KAPCSOLATOS BERUHÁZÁSOK ÁGAZATI MEGOSZLÁSA ÁBRA 19 A TÁVMUNKA HATÁSA A VÁLLALAT MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEIRE ÁBRA 20 A TÁVMUNKA HATÁSA A GDP ALAKULÁSÁRA ÁBRA 21 TÁVMUNKÁVAL HATÁSAINAK KOMPLEX MAKROGAZDASÁGI MODELLEZÉSE ÁBRA 22 IPARÁGI MEGOSZLÁS KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN ÁBRA 23 A KUTATÓ-FEJLESZTŐHELYEK ADATAI ÁBRA 24 A RÉGIÓ VÁLLALATAI IPARÁGI MEGOSZLÁSBAN ÁBRA 25 REGFIONÁLIS MUNKAÜGYI STATISZTIKA ÁBRA 26 ATTITÜDÖK VÉGZETTSÉG SZERINT ÁBRA 27 A TÁPIÓ-VIDÉK TELEPÜLÉSEI ÁBRA 28 A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK TERÜLETE ÉS LAKOSSÁGA ÁBRA 29 MUNKANÉLKÜLISÉG A TÁPIÓ-VIDÉKEN ÁBRA 30 MUNKANÉLKÜLISÉG VÉGZETTSÉG SZERINT ÁBRA 31 MUNKANÉLKÜLISÉG KORCSOPORTOK SZERINT ÁBRA 32 MUNKANÉLKÜLISÉG ÁLLOMÁNYCSOPORT SZERINT ÁBRA 33 MUNKANÉLKÜLISÉG REGISZTRÁCIÓ HOSSZA SZERINT ÁBRA 34 VÁLLALKOZÁSOK A TÁPIÓ-VIDÉKEN ÁBRA 35 MŰKÖDŐTÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK MEGOSZLÁSA FOGLALKOZTATÁS SZERINT ÁBRA 36 AZ 50 FŐNÉL NAGYOBB ALKALMAZOTTAL ÉS 2 MILLIÓ EURONÁL NAGYOBB ÉVES ÁRBEVÉTELT ELÉRŐ CÉGEK ÁBRA 37 MŰKÖDŐTÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK MEGOSZLÁSA ÁGAZAT SZERINT ÁBRA 38 ALKALMAZANDÓ TÁVMUNKA STRATÉGIÁK ÁBRA 39 VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA ÁGAZATONKÉNT ÁBRA 40 A PWC MUNKAADÓI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI ÁBRA 41 A MAGYAR TÁVMUNKA SZÖVETSÉG MUNKAVÁLLALÓI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI ÁBRA 42 ICT NEHÉZSÉGEK ÁBRA 43 MUNKAKÖRÖK TÁVMUNKA LEHETŐSÉGEI ÁBRA 44 A TÁVMUNKA NEGATÍV MEGÍTÉLÉSNEK OKAI szeptember október 5. oldal, összesen 251
6 ÁBRA 45 MUNKAADÓI JELLEMZŐK ÁBRA 46 HAJLANDÓSÁG A TÁVMUNKA BEVEZETÉSÉRE ÁBRA 47 ÁTKÉPZÉSI KÖLTSÉGEK VÁLLALÁSA ÁBRA 48 JÖVEDELEM ELOSZLÁS ÁBRA 49 A MUNKAVÉGZÉS HELYSZÍNE ÁBRA 50 INGÁZÁS ÉS A TÁVMUNKA ÁBRA 51 TÁVMUNKÁVAL KAPCOSLATOS ATTITÜDÖK ÁBRA 52 A TÁVMUNKA PÁLYÁZATOK NYERTESEI SZEKTOROK SZERINT ÁBRA 53 PROBLÉMAFA ÁBRA 54 CÉLFA ÁBRA 55 STRATÉGIA CÉLJAI, PRIORITÁSAI, INTÉZKEDÉSEI ÁBRA 56 AZ OPERATÍV PROGRAM FELÉPÍTÉSE ÁBRA 57 A KUTATÁS ÉS FELMÉRÉS PROJEKTJEINEK HATÁSA A STRATÉGIAI PRIORITÁSOKRA ÁBRA 58 AZ INFORMÁCIÓS SZAKASZ PROJEKTJEINEK HATÁSA A STRATÉGIAI PRIORITÁSOKRA ÁBRA 59 AZ OKTATÁSI SZAKASZ PROJEKTJEINEK HATÁSA A STRATÉGIAI PRIORITÁSOKRA ÁBRA 60 AZ INTELLIGENS KÖZÖSSÉGI TEREK SZAKASZ PROJEKTJEINEK HATÁSA A STRATÉGIAI PRIORITÁSOKRA ÁBRA 61 AZ AJÁNLÁSOK HATÁSA A STRATÉGIAI PRIORITÁSOKRA ÁBRA 62 AZ OPERATÍV PROGRAM PROJEKTJEINEK ÉS A STRATÉGIAI PRIORITÁSOK TÁMOGATOTTSÁGÁNAK ERŐSSÉGE ÁBRA 63 A STRATÉGIAI PRIORITÁSOK TÁMOGATOTTSÁGA AZ OPERATÍV PROGRAMOK ÁLTAL ÁBRA 64 AZ OPERATV PROGRAM SZAKASZAINAK ERŐSSÉGE A PROJEKTEK ALAPJÁN ÁBRA 65 AZ OPERATÍV PROGRAM PROJEKTJEINEK ÜTEMEZÉSE szeptember október 6. oldal, összesen 251
7 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2005 szeptemberében a Tápió-vidéken egy kutatás és stratégiakészítés kezdődött, amelynek eredményeképpen javulhat a térség foglalkoztatási helyzete. Az elkészülőstratégia célja, hogy a távmunka, mint új foglalkoztatási forma növelje a térségben élők foglalkoztatottságát, és csökkentse a térség gazdasági és szociális elmaradottságát, helyben tartva a fiatal, képzett munkaerőt, ezáltal növelve a kistérség versenyképességét is. A távmunka egy speciális munkaszervezési mód. A tanulmányban a munkavégzésnek azt a formáját nevezzük távmunkának, ahol a munkaadó lehetőséget biztosít a munkavállalónak, hogy az elvégzendőmunkát a telephellyel nem megegyezőhelyszínen végezhesse el. A távmunka elterjedése előnyt jelenthet mind mikro, mind makro szinten. Mikro szinten a távmunka alkalmazásával a vállalatok jelentős költségeket takaríthatnak meg (üzemeltetési költségek 10-50%-át), amelyeket fejlesztésekre fordíthatnak. A hatékonyabb szervezés és működés jelentősen segítheti a vállalat növekedését. A növekedés további munkaerők foglalkoztatását igényelheti. A foglalkoztatás növekedése és a távmunkahelyek létrehozására fordított beruházások makro szinten is jelentős előrelépést jelenthetnek, mind a foglalkoztatásra, mind a GDP növekedésére vonatkozóan. A távmunka elterjedése, a munkaszervezési mód jellegéből adódóan, csökkenti a foglalkoztatott munkaerő lakóhelyének szerepét a telephelyválasztás során. Ennek megfelelően a tudásalapú, elsősorban tercier ágazatban tevékenykedővállalatok számára lehetőség nyílik hogy más, költséghatékonysági szempontok alapján válasszák meg telephelyüket. Ez a jelenlegi regionális különbségek figyelembe vételével elsősorban az alacsonyabb munkabéreket és ingatlanköltségeket támasztó régiók számára lehet előnyös. Ilyen a jelen stratgia fókuszában levőnagykátai kistérség is.. A szolgáltató vállalatok telephelyének függetlenítése a munkaerőelhelyezkedésétől, valamint a természeti adottságoktól, nagyban javíthatja a regionális különbségeket, a humán erőforrás képzettségi szintjét, a projektalapú munkaszervezés pedig segítheti a távmunkát alkalmazó vállalatok felzárkóztatását és versenyképesebbé tételét. A távmunka munkaszervezése miatt szétválik munka és a hely, azaz ún. helyfüggetlen munkavégzésről beszélhetünk. Ezt a helyfüggetlen munkavégzést nemzetközi viszonylatban is értelmezhetjük. A térségi távmunka centrumok, mint regionális operációs és tudásközpontok, valamint a távmunka által távolságfüggetlenné tett munkavégzés alapjaira építve nagy jelentőséget kaphat a nemzetközi távmunka is. A nemzetközi vállalatok kistérségi távmunkavállalókkal dolgozva azonnali költségcsökkentést könyvelhetnek el, míg a kistérségiben munkahelyek jönnek létre, azaz nőa foglalkoztatottság. A bérkülönbségre épülő gazdasági kapcsolat felismerése a kistérség bérszínvonalának emelését is kiválthatja, ezzel javítva a lakosság életszínvonalát. A stratégiakészítés elsőlépéseként helyzetekelmezés készült, amely feldolgozta a Közép- Magyarországi, valamint a Kistérségi kapcsolódó koncepciókat, stratégiákat, irányelveket. A szeptember október 7. oldal, összesen 251
8 helyzetelemzés a távmunka regionális és kistérségi SWOT elemzéssel, problémafával és célfával zárul. Erre építve került kidolgozásra a Stratégia, amely figyelembe vette, az európai, országos és kistérségi stratégiákat, célkitűzéseket, irányelveket. A stratégia céljaira és prioritásaira építkezvel készültek el az Operatív Program projektjei és ajánlásai, amelyek konkrét lépéseket tartalmaznak, és mintegy akciótervként szolgálnak a kistérségi távmunka stratégia megvalósításához szeptember október 8. oldal, összesen 251
9 3 Helyzetelemzés 3.1 Általános gazdaságpolitikai elemzés A munka világának globális átalakulása Világszinten azt mondhatjuk, hogy a XVIII. század közepe-vége és a XIX. század első felében a céhes rendszerek már eltűnőfélben voltak, egyidejűleg a mezőgazdaságban a háztartás és házkörüli munkának az uralkodó jellegét is felváltották az ipari forradalommal megjelenőnagyvárosi kapitalista gyárak, üzemek. Megjelent a két független individuális főszereplő a munkáltató, és a munkavállaló velük együtt a gépek, üzemi-munkaszervezeti egységek. Az üzemi problémák állandó jellege mellett végül kialakult a XX. század első felére a gazdaságnak a több száz, több ezer munkavállalót foglalkoztató intézménye. Korunk egyik jellemző vonása a tudományos-technikai forradalom kibontakozása. A felhalmozott és egyre gyarapodó emberi tudás máris olyan eszközök birtokában van, amelyekkel soha nem látott mértékben válik képessé a társadalom anyagi alapját adó munka termelékenységének emelésére. A lehetőség valóra váltásának azonban igen sok feltétele van. A tudományos és a technikai eredmények gyakorlati felhasználásának ütemét, hatékonyságát egyebek között éppen az határozza meg, hogy milyen fokot ért el, hogyan fejlődik a munka társadalmi méretűés vállalatokon belüli szervezettsége. A szervezés javítása révén érhetjük el a legkisebb ráfordítással a termelékenység növekedését, és ez a tény különösen napjainkban kap nagy jelentőséget, amikor átmenetileg csökkennek a fejlesztési lehetőségek. Szervezés alatt olyan céltudatos tevékenységet értünk, melynek során - egy előre meghatározott cél elérése érdekében - úgy kapcsoljuk össze a rendelkezésre álló erőforrásokat és az emberi munkát, hogy azok kedvezőösszhangban legyenek. A szervezés a gyakorlatban egyidejűa munkamegosztással. Mindenütt ahol munkamegosztás van, szükséges a feladatok megosztása is, és így fennáll a szervezőtevékenység szükségessége. A munkafeladatok megosztása elsősorban azok pontos körülhatárolását és felelőshöz rendelését feltételezi. 1 A fejezet forrása: Forgács Tamás, PTE Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola (2005) szeptember október 9. oldal, összesen 251
10 Ábra 1 A munkaszervezés hatása a munkafeladatokra és a vezetői irányításra A távmunka munkaszervezési modellje valójában nem kíván többet, mint amit már 1911-ben Frederick W. Taylor ( ) is megfogalmazott, ahol az egyes munkafolyamatokat olyan kisebb munkafeladatokra darabolja, amelyek elvégzésének legoptimálisabb folyamata meghatározható és ezeknek az egyszerűbb és szabályozott munkafeladatoknak az elvégzése oktatás formájában viszonylag rövid idő alatt elsajátítható. Ezzel az ún. taylori munkaszervezési módszerrel a termelés hatékonyságát többszörösére növelték. Egy svájci gombostűkészítőmanufaktúrában például a munkások a tűkészítés összes műveletet egyedül végezték és így naponta 20 db tűt készítettek. Az taylori munkaszervezés időelemzés és munkamegosztás alapú átszervezése után egy munkás naponta db tűt volt képes elkészíteni. Ez gyakorlatilag a teljesítmény 240-szerezése. (Adam Smith, 1786). Hasonlóan kiemelkedőeredményt ért el a jénai Zeiss-Művek vezetője, Ernst Abbe ( ). A munka tanulmányozása során a munkások teljesítményének alakulását vizsgálta. Munkamódszere alapján sikerült 12 óráról 8 órára csökkenteni a munkaidőt úgy, hogy a napi teljesítmény nem csökkent. Elton Mayo ( ) szerint a nagy ipari rendszerek mindinkább kiszorítják a humán elemeket, ezért a racionalizálást elősegítő(taylori) szervezés eredményei nem maradandóak. Előremutató felismerése volt, hogy az ember helyzetétől, viselkedésétől, elvárásaitól elkülönülve eredményes szervezőmunkát nem lehet folytatni. Mayo koncepciójának lényege az, hogy maga a munka, a termelési folyamat, és annak pusztán fizikai követelményei viszonylag kisebb jelentőségűek, mint a munkás társadalmi és pszichológiai helyzete a termelési folyamatban. Ehhez kapcsolódóan fontos megemlíteni, hogy a távmunka az egyéni igények megvalósulását biztosíthatja a munkakörnyezetben és az időbeosztásban, ezzel támogatva a hatékonyság növelését. A munkafeladatok hatékonyan történő folyamatos szervezése időbeli és pénzbeli ráfordításokat is igényel. Az optimális munkaszervezésre fordított kiadás meghatározható annak a kiadás és bevételre gyakorolt hatásáról rajzolt grafikonról szeptember október 10. oldal, összesen 251
11 Ábra 2 A munkaszervezés optimális költsége a kiadások és bevételek alapján A gazdaság folyamatosan alakul, a piaci szereplők gyorsan kell, hogy reagáljanak a piaci változásokra. A globalizációs folyamat révén az egyes multinacionális vállalatok egyre több országban jelennek meg, telephelyeik száma rohamosan szaporodik. Ahhoz, hogy minél teljeskörűbben tudják kiszolgálni ügyfeleiket, nélkülözhetetlen számukra nem csak a jelenlét, hanem a helyi piac ismerete, és a sajátosságok figyelembevétele, valamint ezek beolvasztása működési stratégiájukba. Ennek köszönhetően, ugyanaz a szolgáltatás egyes országokban gyakran különbözőféleképpen kell hogy működjön, gondoljunk csak a helyi adózási szabályokra, amely szinte minden országban, de gyakran országon belüli régiókban is eltér. Ezek a nagyvállalatok tehát a helyi prioritások szerint akarnak működni és terjeszkedni, mindazonáltal az információkat egységesen akarják látni. Napjaink fejlett informatikai háttere nélkül ez már elképzelhetetlen lenne. A gazdaság változásai és az informatikai megoldások fejlődése szoros kapcsolatban van. Elképzelhetetlen lett volna a mai modern gazdaság az Internet, a vállalatirányítási szoftverek (ERP - Enterprise Ressource Planning), a kommunikációs technológiák kialakulása nélkül. Ezeknek a technológiai fejlődéseknek köszönhetően napjainkban gyakori, hogy egyes vállalatok a napi szintű koordinációjukat más országból vezénylik (lásd: indiai távmunkahelyek, amerikai központtal). A munkaszervezés és a technológia tehát az egyes munkafeladatokat azok elvégzésének térbeli helyétől függetlenül is képes munkafolyamatokká építeni szeptember október 11. oldal, összesen 251
12 A távmunka alapját az as évek információs társadalom és technológia feltételei nyitották meg. Megjelennek a modern gazdasági világra jellemzőegységek kihelyezése az outsourcing, az alvállalkozók megjelenése a nagyvállalatok hátterében. A munkafeladatok tovább bontásával ugyanis, az egyes lokációk, munkafeladataik egy részét erőforrás kihelyezés formájában alvállalkozónak adhatják ki. Ilyenkor úgynevezett szolgáltatásszínt szerződésekben (SLA Service Level Agreement) határozzák meg az egyes munkafeladatok elvégzési módját, feltételeit, kontroll kritériumait. A távmunka hasonlóan igényli a munkafeladatok pontos megfogalmazását azzal, hogy rugalmasságot biztosít az egyes feladatok végrehajtására vonatkozó vezetési gyakorlatban. A munkafeladatok elvégzésére vonatkozó utasítások ugyanis az outsourcing szerződésekkel szemben rugalmasabban alakíthatók a változó körülményekhez. A távol dolgozó munkavállaló vezetője ugyanis továbbra is ugyanaz a munkaadó lesz, ellentétben az outsourcing esetén belépővállalkozásra, ahol saját szervezeti struktúra található. Ábra 3 Rugalmasabb vezetési gyakorlat a távmunka üzleti modelljében Maguk a munkavégzők ebből a gazdasági és technikai fejlődésből annyit tapasztalnak, hogy munkavégzésük egyre nagyobb részben már csak informatikai és kommunikációs más néven infokommunikációs eszközökön történik, a műveletek gyakran automatizáltak, és azokat inkább már csak ellenőrizni, vezényelni kell. A munkakörök egyre nagyobb része szellemi tevékenység irányába tolódik el. Az átalakulás ellenére, a munkavégzőtovábbra is minden reggel bemegy a munkahelyére, majd nap végén hazatér. Egyes nagyvárosokban ez naponta 1-3 órát is igénybe vehet. Éves szinten ez napnyi utazást jelent, de ha munkaidőként tekintünk rá, úgy extra munkanapot jelent, amit akár szabadságként, nem pedig egyfajta önkéntes, ingyenes munkavégzésként töltene el a legtöbb ember. Hisz ez az idő legtöbbször nem hasznos sem a munkavállalónak, sem a munkaadónak, de mégis kizárólag a munka miatt töltjük utazással az időnket. Ennek a holtidőnek a felszabadítása az egyik fontos eleme a távmunkavégzés munkavállalói előnyeinek szeptember október 12. oldal, összesen 251
13 Tekintettel, hogy a munkavégzés egyre több munkakörben és a nap egyre jelentősebb részében szinte csak infokommunikációs eszközökön történik, gyakorlatilag lehetővé vált, hogy ne csak a telephelyek legyenek szétszórtan a Világban, hisz ugyanaz a munkaszervezési logika és technológia teszi lehetővé azt is, hogy a munkavállalók bárhonnan elérhessék a központi rendszereket. Ugyanazok a számítógépek 1-2 egyszerűszoftver felinstallálásával, (pl. VPN kliens) technikai szempontból gyakorlatilag azonnal távmunkára alkalmassá tehetik a munkavállalót A távmunka típusai A távmunka jellegéből adódóan, nehéz pontosan meghatározott iránymutatásokat alkotni a távmunkavégzés szabályozásával és típusaival kapcsolatosan. Mutatja ez azt is, hogy sem a távmunka keret-megállapodás 2, sem a magyarországi távmunka törvény 3 nem tett kísérletet a távmunkavégzés helyének és rendszerességének részletesebb szabályozására. A legtöbb felmérés és tanulmány e kérdések vizsgálatakor a munkaszervezés jellegére hivatkozik, azaz távmunkának tekinti azokat a munkavégzési formákat, ahol a munkaszervezés lehetővé teszi az egyes munkafeladatok helyfüggetlen elvégzését. A munkavégzés helyére és a távoli munkavégzés rendszerességére vonatkozóan az esettanulmányok alapján a szakirodalomban mégis kialakult egyfajta csoportosítás, amelyet itt kívánunk bemutatni. Távmunkavégzést a munkavégzés helye szerint az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: otthoni távmunka a munkavégző otthonából látja el feladatait (pl. programozó, adatrögzítő), mobil távmunka a munkavégzőotthonán és munkaadó telephelyén kívül látja el feladatait (pl. értékesítők, kárfelmérők, tanácsadók), távmunka centrum vagy szatellit iroda a költségcsökkentési lehetőségek és a munkaerőpiac rendelkezésre állása alapján regionális irodákban látják el a munkavállalók a feladataikat. Ezen irodák üzemeltetését elláthatja a munkaadó, vagy egy harmadik fél is (pl. call-centerek, könyvelés, adatrögzítés). A telephelytől távol végzett munka rendszeressége alapján az alábbi csoportosításokat különböztethetjük meg: alkalmi távmunka a munkavégzőegyes távmunkára alkalmas munkafeladatokat távmunkában láthat el. Ezek rendszeressége azonban a munka jellegénél fogva nincs meghatározva (pl. ajánlatok és szerződések készítése, marketingakciók előkészítése, kutatások), részleges távmunka a munkavállaló előre meghatározott rendszerességgel végezheti munkáját távmunkában (pl. heti 1-2 nap, heti 2-3 nap), folyamatos távmunka a munkavállaló gyakorlatilag folyamatosan a telephelytől távolról látja el feladatait (pl. call center, adatrögzítés, monitoring feladatok) évi XXVIII törvény szeptember október 13. oldal, összesen 251
14 3.1.3 A távmunka indikátorai A távmunka meghatározása megkíván olyan indikátorokat, amely révén mérhetővé válhat a távmunka hatása a gazdasági mikro és makro környezetre. A távmunka esetében ezek a távmunkát alkalmazók költséghatékonyságát mérővállalati indikátorok, a távmunkát végzők előnyeit mutató munkavállalói indikátorok, valamint a távmunkavégzés gazdaságpolitikára gyakorolt hatását mérőmakrogazdasági indikátorok lehetnek. Az alábbiakban ezeknek a főbb indikátor csoportoknak néhány jelentősebb eleme kerül áttekintésre, valamint egyes felmérések bemutatásával néhány rájuk vonatkozó statisztika is ismertetésre kerül A távmunka vállalati indikátorai A távmunka alkalmazásával a vállalatok költségcsökkentést és hatékonyságjavulást érhetnek el. A vállalatok által elérhetőköltségcsökkentés elsősorban az alábbi területeken jelentkezhet: Ingatlanköltségek csökkenése az otthoni és a mobil távmunka révén jelentős mennyiségűirodahely szabadulhat fel, míg a távmunka centrumok lehetővé teszik a munkavégzés áthelyezését egy költséghatékonyabb régióba, Munkaerő-felvételi és megtartási költségek csökkenése a távmunka révén tágul a munkaerőpiac, ezáltal lerövidül a munkaerő-felvételi idő, továbbá a távmunka által jelentkező munkavállalói előnyök nagyban hozzájárulnak a munkaerő megtartására fordított költségek csökkentéséhez is (pl. motiváció, munka-magánélet összehangolása), Rezsiköltségek csökkenése a távmunka révén csökkenek a telephelyen jelentkező rezsiköltségek (pl. fűtés, áramellátás, takarítás, irodaszerek), Utazási költségek csökkenése a munkavállalók utazástatásának csökkenése jelentősen csökkentheti az utazási költségeket, Javuló termelékenység a folyamatok javuló hatékonysága a tervezhető, projektalapú munkavégzés és dokumentáltság, valamint a munkakörnyezet személyre szabottsága révén lehetővé teszi az egyes munkafeladatok azonos minőségben és mennyiségben, de rövidebb időalatt történőellátását. A munkaszervezés kiemelten jelentős hatását a termelékenységre a taylori munkaszervezési modell kapcsán már említettük (lásd: svájci gombostűgyártó manufaktúra és Zeiss-Művek példája). A távmunka a költségcsökkentésen túlmenően a működési hatékonyság és versenyképesség növelését is elősegítheti, többek között az alábbi területeken: Dokumentáltság javulása a távmunka munkaszervezési módjának jellegéből adódóan növekszik az egyes munkafeladatok dokumentáltsága, ezáltal átláthatóbbá válnak az üzleti folyamatok, valamint visszakereshetővé válnak az információk, Folyamatok megfogalmazása, kontrolljainak kialakítása, folyamat mérhetővé tétele a távmunka jellegéből adódóan, szükséges az egyes munkafolyamatok megfogalmazása, kontrollálásának és mérhetővé tételének kialakítása, ezáltal előtérbe helyezve a projektalapú munkavégzést, és lehetővé téve az egyes munkafeladatok mérését, szervezési hatékonyságának növelését szeptember október 14. oldal, összesen 251
15 A távmunka munkavállalói indikátorai A munkavállaló részére a távmunka elsősorban az alábbi előnyöket tartalmazza: Felszabadult idő a nagyvárosokban általában napi 1-2 órát töltenek a munkavállalók közvetlen munkavégzés céljából utazással. Ennek az időnek a felszabadulása, jelentős szabadidőtöbbletet biztosít a távmunkásnak (napi 1 óra felszabadulása = évente 264 óra = 11 nap), Munka-magánélet összhang, gyermekvállalás a távmunka révén növekszik a családdal töltött idő, amely elősegítheti a gyermekvállalást a távmunkában végzett munkafeladatok rugalmasabb szervezésével, Egyénre szabott munkakörnyezet a távmunka lehetővé teszi, hogy a munkavállaló a számára legkedvezőbb munkakörnyezetet alakítsa ki, amely nagyban növeli a koncentrációképességet, ezáltal az egyes munkafeladatok elvégzésének hatékonyságát, Otthoni életszínvonal növelése a távmunkavégzéshez szükséges infrastruktúra a munkavállaló otthonában kerül kiépítésre (pl. számítógép, irodai felszerelés, irodaszerek), amelyek növelik a munkavállaló és családja életszínvonalát A távmunka makrogazdasági indikátorai Makrogazdasági szempontból a távmunka elterjedése az alábbi hatásokkal bír: Vidéki foglalkozatás növekedése az otthoni távmunka és a távmunka centrumok jelentősen növelik a vidéki foglalkoztatást azáltal, hogy egy régió települései egyes iparágra specializálódott szellemi operációs és tudásközpontokká válhatnak (pl. könyvelés, adatrögzítés, programozás, értékesítés, stb.). Vállalatok versenyképességének növelése a távoli munkavégzés során a munkatársak közötti személyes kapcsolat hiánya rákényszeríti a vállalatokat a projektszerű és folyamatorientált munkaszervezésre és működésre. Ezáltal nőa versenyképességük mind a hazai mind a nemzetközi piacokon. Infokommunikációs ellátottság növelése az otthoni távmunka és a regionális távmunka központok létrejötte elősegíti az infokommunikációs ellátottság növekedését. Forgalmi dugók számának csökkenése a távmunka során csökken a munkába való utazás, ezáltal a közúti forgalom. A részleges távmunka is már felére csökkenti a távmunkások munkába való utazásainak számát. Légszennyezés csökkenése A forgalom csökkenése során csökken a levegőbe kibocsátott gázok mennyisége is. Határon átnyúló távmunka, foglalkoztatás növekedése a távmunka centrumok, mint regionális operációs és tudásközpontok, valamint a távmunka által távolságfüggetlenné tett munkavégzés alapjaira építve nagy jelentőséget kaphat a nemzetközi távmunka. A jelenlegi légiforgalmi sűrűség és árak mellet Európa legtöbb nagyvárosa 1-2 óra alatt elérhető, ezáltal akár a heti többszöri találkozó is lehetséges, míg a munkadíjak Magyarországon az informatikában például mintegy 50%-al alacsonyabbak. A nemzetközi vállalatok magyarországi távmunkavállalókkal dolgozva azonnali költségcsökkentést könyvelhetnek el, míg a munkavállaló országában (jelenleg Magyarországon) munkahelyek jönnek létre, azaz nő a foglalkoztatottság. A bérkülönbségre épülő gazdasági kapcsolat felismerése továbbá az iparág bérszínvonalának emelését is kiválthatja szeptember október 15. oldal, összesen 251
16 Esélyegyenlőség a foglalkoztatásban a távmunka elterjedése több kiemelt foglalkoztatási csoportnak is kedvező o Csökkent munkaképességűek a folyamatos távmunka, valamint a regionális távmunka centrumok lehetővé teszik a csökkent munkaképességűek speciális munkakörülményeinek biztosítását, továbbá központi forrásokat szabadíthat fel, o Kismamák az otthoni távmunka és a rugalmas munkaidőlehetővé teszi a kismamák számára a rész- vagy teljes munkaidős foglalkoztatást, ezzel felszabadítva központi forrásokat (pl. GYED), valamint elősegítve a kismama visszatérését, o Felsőoktatásban tanulók a mobil távmunka és a rugalmas munkaidő lehetővé teszi az egyetemista hektikus időbeosztásához való igazodását a munkának. Ezáltal bérkülönbségre és szellemi értékre alapozva a munkaadók számára kedvezőfoglalkoztatási mód kihasználásával nőhet a felsőoktatásban tanulók rész- vagy teljes munkaidős foglalkoztatása. Távoktatás terjedése, életen át tartó tanulás a távmunkavégzés egyik alapvető oktatási és információközlőeszközei a távoktatási anyagok, valamint a böngészőalapú alkalmazások és intranet oldalak. Ezáltal terjed az internet használat és a távoktatási anyagok használatának készségszintűelsajátítása A távmunka indikátorok hatáselemzése A fentiekben ismertetett indikátorok, a távmunka hatásainak kulcstényezőit tartalmazzák. Az alábbiakban ezen tényezők hatásának erősségét próbáljuk súlyozni gyenge (X), közepes (XX) és erős (XXX) hatásokkal szemléltetve. Ezeket a hatásokat a távmunkavégzés típusai és a rendszeressége alapján külön vizsgáljuk. A súlyozás alapján, az X-eknek 1-et megfeleltetve pontszámot rendelhetünk az egyes indikátoroknak. Megvizsgálhatjuk továbbá az egyes távmunkahely típusok és távmunkavégzés rendszerességek összpontszámát is, amely által lehetőség van hatáserőség szerinti sorrendbe rendezni az egyes távmunka modelleket. Az alábbi elemzésben tehát kísérletet teszünk meghatározni egy lehetséges sorrendjét azon távmunka modelleknek, amelyek a legtöbb indikátorra pozitív hatást tár, azaz minden félt a leginkább támogat. A távmunka modell meghatározása a távmunkahely típusa, és távmunkavégzés rendszeressége alapján kerül meghatározásra. A munkafeladatok ezen alapú meghatározása hozzájárulhat a távmunkásítható munkafeladatok, ezáltal a munkakörök kiválasztásához (pl. rendszeres otthoni távmunka alkalmas lehet programozói munkakör ellátására). Fontos megemlíteni, hogy az elemzés értékelése változhat az indikátorok számának változásával, valamint a hatáserősségek erősségének változtatásával. A jelen értékek a szakértői (pl. programozók) és adminisztratív munkát ellátó (pl. adatrögzítők) távmunka hatásait vette alapul A vállalati indikátorok hatáselemzése Az alábbi táblázatban az egyes távmunka típusok és rendszerességek hatáserősségét jelöljük a vállalati indikátorokra. A tényezők közötti gyenge hatást X-el, közepes hatást XX-el, erős hatást XX-el jelöli a táblázat szeptember október 16. oldal, összesen 251
17 Vállalati indikátorok Ingatlanköltségek csökkenése Rezsiköltségek csökkenése Utazási költségek csökkenése Munkaerőfelvételi és megtartási költségek csökkenése Folyamatok megfogalmazása, kontrolljainak kialakítása, folyamat mérhetővé tétele Dokumentáltság javulása Folyamatok hatékonysága javul Mobil távmunka Távmunkahely típusa Otthoni távmunka Távmunka centrum Távmunkavégzés rendszeressége Alkalmi Részleges Folyamatos XX XXX XX X XXX XXX 16 X XXX XX X XX XXX 12 X XXX XXX - XX XXX 12 XX XXX XX X XX XXX 15 X XXX XX X XX XXX 12 X XXX XX X XX XXX 13 X XXX XX X XX XXX 12 Összesítés Ábra 4 A vállalati indikátorok hatáselemzése A kékkel jelölt utolsó oszlop az egyes indikátorokra gyakorolt összhatások pontszámait tartalmazza, amely révén megállapítható az egyes vállalati indikátorok erőssége. A pontszámok alapján létrejött fontossági sorrendet az alábbi táblázat tartalmazza. Helyezés Vállalati indikátor Pontszám 1 Ingatlanköltségek csökkenése 16 2 Munkaerő-felvételi és megtartási költségek csökkenése 15 3 Dokumentáltság javulása 13 4 Rezsiköltségek csökkenése 12 4 Utazási költségek csökkenése 12 4 Folyamatok megfogalmazása, kontrolljainak kialakítása, 12 folyamat mérhetővé tétele 4 Folyamatok hatékonysága javul 12 Ábra 5 A vállalati indikátorok súlyozása szeptember október 17. oldal, összesen 251
18 A táblázatban sárgával jelölt utolsó sor az egyes távmunka típusok és rendszerességek hatáserősségének összpontszámait tartalmazza, amelyek segítségével megállapítható az egyes távmunka típusok és rendszerességek hatásdominanciája a vállalati indikátorokra A munkavállalói indikátorok hatáselemzése Az alábbi táblázatban az egyes távmunka típusok és rendszerességek hatáserősségét jelöljük a munkavállalói indikátorokra. A tényezők közötti gyenge hatást X-el, közepes hatást XX-el, erős hatást XX-el jelöli a táblázat. Távmunkahely típusa Távmunkavégzés rendszeressége Munkavállalói Mobil Otthoni Távmunka Alkalmi Részleges Folyamatos indikátorok távmunka távmunka centrum Egyénre szabott munkakörnyezet X XXX XX X XX XXX 12 Otthoni életszínvonal X XXX - XX XXX XXX 12 növelése Felszabadult idő XX XXX XX X XX XXX 13 Munka-magánélet összhang, X XXX XX X XXX XXX 13 gyermekvállalás Összesítés Ábra 6 A munkavállalói indikátorok hatáselemzése A kékkel jelölt utolsó oszlop az egyes indikátorokra gyakorolt összhatások pontszámait tartalmazza, amely révén megállapítható az egyes munkavállalói indikátorok erőssége. A pontszámok alapján létrejött fontossági sorrendet az alábbi táblázat tartalmazza. Helyezés Munkavállalói indikátor Pontszám 1 Felszabadult idő 13 1 Munka-magánélet összhang, gyermekvállalás 13 2 Egyénre szabott munkakörnyezet 12 2 Otthoni életszínvonal növelése 12 Ábra 7 A munkavállalói indikátorok hatáselemzése A táblázatban sárgával jelölt utolsó sor az egyes távmunka típusok és rendszerességek hatáserősségének összpontszámait tartalmazza, amelyek segítségével megállapítható az egyes távmunka típusok és rendszerességek hatásdominanciája a munkavállalói indikátorokra szeptember október 18. oldal, összesen 251
19 A makrogazdasági indikátorok hatáselemzése Az alábbi táblázatban az egyes távmunka típusok és rendszerességek hatáserősségét jelöljük a makrogazdasági indikátorokra. A tényezők közötti gyenge hatást X-el, közepes hatást XX-el, erős hatást XX-el jelöli a táblázat. Makrogazdasági indikátorok Forgalmi dugók számának csökkenése Légszennyezés csökkenése Vidéki foglalkozatás növekedése Határon átnyúló távmunka, foglalkoztatás növekedése Esélyegyenlőség a foglalkoztatásban Csökkent munkaképességűek Mobil távmunka Távmunkahely típusa Otthoni távmunka Távmunka centrum Távmunkavégzés rendszeressége Alkalmi Részleges Folyamatos X XXX XX X XX XXX 12 X XXX XXX - XX XXX 12 XXX XXX XXX X XXX XXX 19 XXX XXX XXX X XXX XXX 16 X XXX XX - XX XXX 11 Kismamák X XXX XX X XX XXX 12 Felsőoktatásban tanulók XXX XX XX X XXX XXX 14 Vállalatok versenyképességének növelése XX XXX XXX X XX XXX 14 Infokommunikációs ellátottság növelése X XXX XX XX XXX XXX 14 Távoktatás terjedése, életen át tartó tanulás X XXX XX X XX XXX 12 Összesítés Ábra 8 A makrogazdasági indikátorok hatáselemzése A kékkel jelölt utolsó oszlop az egyes indikátorokra gyakorolt összhatások pontszámait tartalmazza, amely révén megállapítható az egyes makrogazdasági indikátorok erőssége. A pontszámok alapján létrejött fontossági sorrendet az alábbi táblázat tartalmazza. Helyezés Munkavállalói indikátor Pontszám 1 Vidéki foglalkozatás növekedése 19 2 Határon átnyúló távmunka, foglalkoztatás növekedése 16 3 Felsőoktatásban tanulók (Esélyegyenlőség) szeptember október 19. oldal, összesen 251
20 3 Vállalatok versenyképességének növelése 14 3 Infokommunikációs ellátottság növelése 14 4 Forgalmi dugók számának csökkenése 12 4 Légszennyezés csökkenése 12 4 Kismamák (Esélyegyenlőség) 12 4 Távoktatás terjedése, életen át tartó tanulás 12 5 Csökkent munkaképességűek (Esélyegyenlőség) 11 Ábra 9 A makrogazdasági indikátorok hatáselemzése A táblázatban sárgával jelölt utolsó sor az egyes távmunka típusok és rendszerességek hatáserősségének összpontszámait tartalmazza, amelyek segítségével megállapítható az egyes távmunka típusok és rendszerességek hatásdominanciája a makrogazdasági indikátorokra Hatáselemzések összesítése Az alábbi táblázatban az egyes távmunka típusok és rendszerességek egyes indikátorokra való hatáserősségeinek összpontszámát összegeztük. Távmunkahely típusa Távmunkavégzés rendszeressége Mobil Otthoni Távmunka Alkalmi Részleges Folyamatos Indikátorok távmunka távmunka centrum Vállalati Munkavállalói Makrogazdasági Ábra 10 A hatáselemzések összesítése A kékkel jelölt oszlopban összegeztük az egyes indikátorokra gyakorolt hatáserősségeket. Ez alapján megálapítható, hogy a távmunka elterjedése az egyes területekre (vállalati, munkavállalói, makrogazdasági) milyen hatással van. Másképp szólva az, hogy a távmunkával elérhetőösszes számításba vett előnyökből mely terület milyen nagyságrendben profitálhat. Az öszsefüggést az alábbi grafikon ábrázolja szeptember október 20. oldal, összesen 251
REGIONÁLIS FEJLESZTÉS, MUNKAHELYTEREMTÉS TÁVMUNKÁVAL
REGIONÁLIS FEJLESZTÉS, MUNKAHELYTEREMTÉS TÁVMUNKÁVAL Forgács Tamás, Ph.D. hallgató PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Spatial development and alternative employment using telework
RészletesebbenTávmunka: alternatíva a foglalkoztatásban?
5 th International Conference on Management, Enterprise and Benchmarking June 1-2, 2007 Budapest, Hungary Forgács Tamás forgacs.tamas@gmail.com Absztrakt: Az infokommunikációs technológiák utóbbi száz
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenTelegdy Álmos. Emberek és robotok: az információs és kommunikációs technológia hatásai a munkaerőpiacra
Telegdy Álmos Emberek és robotok: az információs és kommunikációs technológia hatásai a munkaerőpiacra Az utóbbi 15 évben a magyar munkaerőpiacon a szakmunkások és gépkezelők aránya jelentősen lecsökkent.
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe
RészletesebbenSmarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI
MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI
RészletesebbenA foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok
RészletesebbenTávmunkával kapcsolatos tudnivalók összefoglalása
Távmunkával kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Készítette: Korycki Adrienn SALIO Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető, partner adrienn.korycki@salio.hu +36 1 240-4352 Ha valami hatással lesz az életedre,
RészletesebbenMENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés
MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés Dr. Gyökér Irén egyetemi docens 2012 ősz Jegyzetek, diasorok - ÜTI honlap http://www.uti.bme.hu/cgibin/hallgato/tantargyak.cgi?detail=true&tantargy_id=15035 Folyamatos számonkérés:
RészletesebbenA kkv-k helyzete az IKT használat szempontjából
A kkv-k helyzete az IKT használat szempontjából Az infokommunikációs technológiák és szolgáltatások alkalmazása és megfelelő igénybevétele ma már kulcstényező a gazdaság minden ágazatában, működési hatékonyság,
RészletesebbenGazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
(2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy
RészletesebbenINFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA
INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok
RészletesebbenMunkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések
A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenAJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)
AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos
RészletesebbenA JC360 alkalmazás erre kínál megoldást.
AZ IRODA OTTHON A JC360 alkalmas eszköz arra, hogy minden munkavállaló a munkavégzés helyétől és idejétől függetlenül kimutathassa és dokumentálhassa munkáját. A vezetők szerint a távmunka bevezetésének
RészletesebbenA Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása
A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek
RészletesebbenINFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár
INFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA 2019 Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár IPAR 4.0 az informatikai képzés átalakulása Az Ipar 4.0 megjelenésével minden foglalkozás átalakul Forrás: McKinsey (2018)
RészletesebbenMit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.
Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil
RészletesebbenA térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
RészletesebbenREGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA
Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke
RészletesebbenJOG Garantáljuk a cég teljes jogi ügyintézésének lebonyolítását, valamint széles kapcsolatrendszerünknek köszönhetően a jó
Küldetés Célunk, hogy támogatást nyújtsunk olyan külföldi és magyar vállalatok számára, akik Magyarországon, főként a Dél-dunántúli régióban tervezik letelepedésüket, bővülésüket. Feladatunk, hogy gazdaságossági
RészletesebbenElszámolható költségek
Összefoglaló a munkaerő-piaci tervezetekről és kiírásokról Program 2.4.5-12/7. 05.01- től 06.01- ig szakmai Rugalmas munkahelyek - Előkészítő, megalapozó - Szervezeti szükségletfelmérés, képzés - Munkafolyamatok,
RészletesebbenPARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenRugalmas foglalkoztatás, a munkaerő-megtartás egyik kulcsa
Rugalmas foglalkoztatás, a munkaerő-megtartás egyik kulcsa II. Dél-dunántúli Regionális Humán Erőforrás Konferencia Pécs, 2017. április 11. Kálmán Edina, szakmai vezető Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit
RészletesebbenERP projektek gazdasági. esettanulmány ny egy mobil kiegészítés értékelésérőlrtékel
ERP projektek gazdasági gi értékelése: rtékelése: esettanulmány ny egy mobil kiegészítés értékelésérőlrtékel Rózsa TündeT egyetemi tanárseg rsegéd Debreceni Egyetem AMTC AVK GAIT Kutatásom Gazdaságossági
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenVÁLASZD AZ E-LEARNINGET, MERT...
Tanfolyami összefoglaló Tervezett kezdés: Ütemezés: Időtartam: Helyszín: Tanfolyami napok: Oktatás díja egy összegben: Folyamatos indulás A tanfolyam a jelentkezést követően azonnal kezdhető! E-learning
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenAbaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív
Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések
RészletesebbenA KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN
MRTT XIV. Vándorgyűlés szept.15-16. A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN Kovács Csaba József doktorandusz e-mail: b.kovacs.csaba@gmail.com
Részletesebbenletfejlesztés IV. Gyakorlat
Település- és s területfejleszt letfejlesztés IV. Gyakorlat Indikátorok (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu A fejlesztési
RészletesebbenMikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése
Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési
RészletesebbenPÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
RészletesebbenINFOKOMMUNIKÁCI STRATÉGI. Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666
INFOKOMMUNIKÁCI CIÓS STRATÉGI GIÁK Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666 Miről l szól l a stratégia gia 1. A térség gazdasági erősítése 2. A lakosság közérzetének
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenInformációbiztonság irányítása
Információbiztonság irányítása Felső vezetői felelősség MKT szakosztályi előadás 2013.02.22 BGF Horváth Gergely Krisztián, CISA CISM gerhorvath@gmail.com Találós kérdés! Miért van fék az autókon? Biztonság
RészletesebbenFoglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, július 8.
Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, 2010. július 8. Előzmények EU tagállamokban kísérleti jelleggel 1997-ben foglalkoztatási paktumok létrehozása
RészletesebbenInnermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János
Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!
RészletesebbenNők a foglalkoztatásban
projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenKomplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP /B) -TERVEZET-
Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP-2011-2.1.1/B) -TERVEZET- A pályázatok benyújtása 2011. március 1-től december 31-ig lehetséges. Támogatás célja Az Új Széchenyi
Részletesebbenc. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1
Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák
Részletesebben4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP
Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás
RészletesebbenÖnkormányzati kihívások
Önkormányzati kihívások Speciális piac, m ködése kihat a teljes társadalomra és a gazdasági szférára Változó elvek, változó közigazgatási, változó telepítésirányítási koncepciók. Új stratégiák, ügyfélközelség,
RészletesebbenInternetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...
Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szolnok, február 7.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Szolnok, 2017. február 7. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Foglalkoztatási paktum
RészletesebbenA válság mint lehetőség felsővezetői felmérés
A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes
RészletesebbenFEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE LAKÓNÉPESSÉG (EZER FŐ) TERMÉSZETES SZAPORODÁS, FOGYÁS (EZRELÉK) VÁNDORLÁSI EGYENLEG (EZRELÉK) A FEJÉR MEGYEI REGISZTRÁLT ÁLLÁSKERESŐK JÁRÁSONKÉNTI ELOSZLÁSA (FŐ) 487
RészletesebbenA fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai
A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenTÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza
TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,
RészletesebbenXI. Az EEM informatikai támogatása
BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség XI. Az EEM informatikai támogatása Emberi Erőforrás Menedzsment 2013 Január 12 Gál Márk PhD Közigazgatási
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
RészletesebbenAz emberi erőforrás értéke. A munka értéke. Az idő értéke. Mérhető.
Az emberi erőforrás értéke. A munka értéke. Az idő értéke. Mérhető. Filozófiánk Az idő attól lesz munkaidő, mert azt munkával töltjük. A JobCTRL azok számára kifejlesztett rendszer, akik ezzel egyet tudnak
RészletesebbenVersenyképesség és egészségnyereség
Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia
RészletesebbenAz információ drága, de hülyének lenni sem olcsó.
INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA Az információs technológiák költség-haszon elemzése, gazdaságossági számítások (TCO ROI VOI NPV IRR PI) Szent István Egyetem 1 Az információ drága, de hülyének lenni
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.
Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia
Részletesebbenletfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók
Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu
Részletesebben2651. 1. Tételsor 1. tétel
2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs
Részletesebbenbölcsesség tudás információ adat értékvonal INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁS
INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁS Gazdaságossági számítások Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék 2006. 1 Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó. (Pázmándi Gyula) 2 Mi hiányzik az utolsó sorból?
RészletesebbenSzállodavállalatok irányítási eszközei. Master of Arts International Hotel (Companies) Management
1 Master of Arts International Hotel (Companies) Management 9. Szállodavállalatok emberi erőforrás gazdálkodás irányítása Cél, az emberi erőforrás gazdálkodás szállodavállalati szintű irányításának áttekintése
RészletesebbenSzervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A
Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A.2-2013-2013-0015 A projekt háttere, célja Mi keltette életre a projektet? Nagykáta Polgármesteri hivatalának működésében
RészletesebbenAZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE
AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE A megfelelőségi vizsgálat időtartama maximum 90 nap. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Ha fenntartó az intézményfejlesztési
RészletesebbenAJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében
AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária
RészletesebbenAz egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
RészletesebbenÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA
ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek
RészletesebbenA hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok
A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu
RészletesebbenSYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK
SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi
RészletesebbenKUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA
KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban
RészletesebbenA tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli
RészletesebbenProf. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C
Prof. Dr. Varga Mihály Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C DUÁLIS KÉPZÉS A MŰSZAKI FELSŐOKTATÁSBAN szakmai fórum Felsőoktatási Centrum Zalaegerszeg,
RészletesebbenTÁMOP / A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése. Tanulmányok bemutatása
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Tanulmányok bemutatása Előadó: Vörös Szabolcs szakmai koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
RészletesebbenTávmunka az ideális telephely? Investors Conference 2008. április 4.
Távmunka az ideális telephely? Investors Conference 2008. április 4. Távmunka Magyarországon Jogszabályi környezet adott Több pályázati lehetőség Sikeres projekt: örkényi távmunkaház Több szervezet is
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában
Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Dr. Simon Attila István Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Székesfehérvár, 2016. november 24. Tartalom
RészletesebbenA női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK
A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer
RészletesebbenCsongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.
Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.
Részletesebben- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök
- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenA regionális gazdasági fejlődés műszaki - innovációs hátterének fejlesztése
A regionális gazdasági fejlődés műszaki - innovációs hátterének fejlesztése TÁMOP- 4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006 Az üzleti szolgáltató szektorban rejlő regionális lehetőségek Suhajda Attila 2011.06.21. Sopron,
RészletesebbenBudapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Pécsi Tünde Humánerőforrás Tervezési és Gazdálkodási Osztály
A teljesítmény alapú munkavállalói ösztönzés Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Pécsi Tünde Humánerőforrás Tervezési és Gazdálkodási Osztály Az ösztönzésről... Motivációról akkor beszélhetünk,
RészletesebbenHelyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján
Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs
RészletesebbenHumán erőforrás menedzsment
Humán erőforrás menedzsment Kerekes Kinga kinga.kerekes@econ.ubbcluj.ro kinga.kerekes5@gmail.com 508-as iroda Tematika 1. Az emberi erőforrás-gazdálkodás tartalma. Munkaidő és szabadidő 2. Az emberi erőforrás-gazdálkodás
RészletesebbenTÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231
TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)
Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési
RészletesebbenTantárgy összefoglaló
Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai Jogi ismeretek Cél: A hallgatók legyenek tudatában a jogszabályok (azok elérhetőségei) jelentőségének, szerepének és ismerjék meg: - a
RészletesebbenA XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése
XXV. ORSZÁGOS KÖNYVVIZSGÁLÓI KONFERENCIA 2017. SZEPTEMBER 7-8. A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése Madarasiné Dr. Szirmai
RészletesebbenVAS MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM évi munkaterve
VAS MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM 2017. évi munkaterve A munkaterv azokat a legfontosabb feladatokat tartalmazza, mely a Vas megyei Foglalkoztatási Paktum részeként megvalósul 2017-ben. A paktum menedzsment
RészletesebbenEgy lehetséges válasz a növekvő munkaerőhiányra Új foglalkoztatási minőség. A Mikulás is benchmarkol-10.
Egy lehetséges válasz a növekvő munkaerőhiányra Új foglalkoztatási minőség A Mikulás is benchmarkol-10. A főbb elemek A pályázatról Átvilágítás módszertana Gazdasági modul Eredmények 2016.december 1..
RészletesebbenVállalati Képzést Támogató Rendszer TEXAPP Projekt bemutatása
Vállalati Képzést Támogató Rendszer TEXAPP Projekt bemutatása GOLDBERGER Textilipari Gyűjtemény - Budapest; Hungary 17.05.2018. DEME Gabriella, ECKER Gabriella Szakmai Konferencia www.texapp.eu Integrated
RészletesebbenINDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ
INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS
RészletesebbenFejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus
Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul 2007 augusztus A modul szerkezete Munkaszervezeti, Szervezetközi viszonyok Munkaerő, foglalkoztatás Alkalmaztatás, önfoglalkoztatás, munkavégzés Szervezeti
RészletesebbenAjkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenA Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája
A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)
RészletesebbenGazdaságpolitika és költségvetés 2018
Gazdaságpolitika és költségvetés 2018 Banai Péter Benő államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. november 1 2017-ben makrogazdasági és költségvetési stabilitás jellemzi az országot Forrás: *: Európai
RészletesebbenA SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA
A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS.. SZERVEZETI STRATÉGIA 2 Szervezet neve:... 1. ALAPOK A. Szervezet neve B. Szervezet jogi háttere C. Szervezet víziója D. Szervezet missziója és célrendszere 2. TERVEK A.
RészletesebbenA STRATOSZ közhasznú társadalmi szervezet évi közhasznúsági jelentése
A STRATOSZ közhasznú társadalmi szervezet 2008. évi közhasznúsági jelentése 1) Számviteli beszámoló A jelentés részét képező, ahhoz mellékelt számviteli beszámolót, amely a hatályos számviteli,- és adójogszabályoknak
Részletesebben